2010. január„NYITOTTAK VAGYUNK A VILÁGRA”

PETÕFI ajtóSIII. évfolyam 1. számA Petõfi Sándor Székhelyiskola havilapja � Ára: 50 Ft

Interjú Belediné Baár Krisztinával, a 2.b tanító nénijével

A néptánc mozgás, zene és együvé tartozás

– Hol járt iskolába?– Az Ady Endre Általános Is-

kolában kezdtem tanulni, majda mostani Kölcsey Ferenc Gim-náziumban foly-tattam a tanulmá-nyaimat. Ezutánegy évig dolgoz-tam, mint napkö-zis nevelõ, majdfelvételiztem aszombathelyi Ber-zsenyi Dániel Ta-nárképzõ Fõiskolá-ra, ahol tanítókéntvégeztem.

– Ezek utánide a Petõfibejött tanítani?

– Elõször a Dózsában taní-tottam két évet, és onnanmentem el, amikor a fiam szü-letett. Azóta még végeztemkét iskolát, az egyik a közokta-tás-vezetõi szak, a másik pediga Gyógypedagógiai Fõiskola.

– Melyik iskoláját szerettea legjobban?

– A gimnáziumot. Sok él-mény maradt meg ebbõl az

idõszakból, nagyon jó volt azosztályunk, rengeteg benyo-más, újdonság talált meg ekkor.

– Meséljen nekünk a csa-ládjáról!

– A nagyfiam16 éves múlt, õ aZrínyibe jár, na-gyon érdekli a bio-lógia, a fizika, ésigazi természetjá-ró, rengeteget tú-rázik. A kislányom4 éves, õ óvodábajár, kiscsoportos. Aférjem a mentõál-lomáson dolgozik,mint mentõtiszt,

nagy odaadással végzi a mun-káját.

– Mivel szeretett foglal-kozni gyermekkorában?

– Nagyon jó barátnõim vol-tak, és igazi kislányként töltöt-tem ezt az idõszakot. Rengete-get játszottunk, nagyon sokszabadidõnk volt, nem úgy,mint a mai gyerekeknek. A ba-rátnõimmel sokat voltunk a ját-szótereken, szabad levegõn,

mindenfélét kitaláltunk, sohanem unatkoztunk.

– Most mit csinál szívesenszabadidejében?

– Pihenek és kikapcsolódom.Amikor tehetem én is elme-gyek a családommal túrázni, et-tõl feltöltõdöm, valamint szere-tek futni.

– Hol tanult néptáncolni?– A fõiskolán elvégeztem

egy szakkollégiumot, ez a gyer-mek és ifjúsági néptáncoktatás.Ott szerettem meg igazán éskaptam kedvet hozzá.

(Folytatás a 2. oldalon.)

Mindig tanítani akartam, de elõször a tanári pálya von-zott, aztán úgy alakult, hogy mégis tanító lettem, amit egy-általán nem bántam meg, ez a korosztály sokkal közelebbáll hozzám.

Tartalomból:Januárban születtek................................3. oldal

Karácsonyi mûsor................................4. oldal

Új sport a suliban................................7. oldal

2 2010. január

(Folytatás az 1. oldalról.)– Mit szeret a táncban a

legjobban?– A mozgást, az együttlétet, a

zenét, mindent, amit a tánc jelent.– Melyik tantárgyat szere-

ti tanítani a legjobban?– A magyar a szívem csücs-

ke. Ez a kedvenc tantárgyam,szerencsére mindig megada-tott, hogy ezt taníthattam.

– Melyik évszak a kedven-ce és miért?

– Mindegyiket egyformánszeretem. Megkeresem bennükazt, ami miatt igazán szépek ésörömet jelenthetnek.

– Szeret utazni? Hol szok-tak nyaralni a családdal?

– Nagyon szeretek utazni,ha tehetném sokkal többetmennék. A tengerpart az egynagyon megnyugtató és széphely számunkra, ha tehetjük,akkor a horvát tengerpartramegyünk.

– Szeret Zalaegerszegenélni?

– Most már így megállapod-va szeretek itt élni, korábbantöbbször éreztem azt, hogy jó

lenne elmenni egy nagyobb vá-rosba, de már minden ide köt.A család, a gyökerek, a barátok.

– Mi az, amit szeret itt ésvan-e olyan, amit nem?

– Az nem tetszik annyira,hogy ez egy modernebb város,én szeretem az ódonabb épü-leteket, viszont szeretem azt,

hogy ez egy kisváros és isme-rem az embereket.

– Milyen vágya van, amitszeretne, hogy teljesüljön2010-ben?

– Az egészség a legfonto-sabb, de emellett nagy vágyam,hogy szeretnék egy családi ház-ban lakni.

A néptánc mozgás, zene és együvé tartozás

– Melyik a kedvenc színe?– Bordó.– Melyik a kedvenc állata?– Kutya.– Mi a kedvenc filmjének a címe?– Holt költõk társasága.

– Melyik a kedvenc könyve?– Egri csillagok.– Hová szeretne elutazni?– Finnországba.– Milyen zenét hallgat?– Mindenfélét. Népzenét, rock zenét egyaránt.– Mondjon három dolgot, amire vágyna az iskolával kap-

csolatban?– Nyugodtabb, meghittebb tanórákat, több idõt a gyerekek-

re és egymásra, valamint jobb tárgyi feltételeket.

Villámkérdések

A szünidõ el-sõ napjaiban le-esett hó nagyörömöt jelentettaz iskolás gyerekeknek. Sajnos hamar elol-vadt, így idén sem fehér karácsonyunk volt.A szépen feldíszített lakásokban a fenyõ ésa bejgli illata keveredett. Segítettünk rend-be tenni a lakást, kidíszíteni a mézeskalá-csot, hogy szenteste együtt ünnepelhessena család. A finom ünnepi vacsorák és ebé-

dek után, elgon-d o l k o d t u n k ,hogy januárbanmilyen sok dolga

lesz a testnevelõ tanárainknak. És még nemis volt vége, hiszen jött a szilveszter az évutolsó napja. Ilyenkor a gyerekek is foga-dalmakat tesznek: jobban tanulok, meg-írom a leckét, figyelek az órán! De ezek afogadalmak általában csak az elsõ tanításinapig tartanak…

A téli szünidõ

2010. január 3

Januárban születtekTELLER EDE

Budapesten, 1908. január15-én született és Stanfordbanhalt meg, 2003. szeptember 9-én. Magyar származású ameri-kai atomfizikus. Legismertebb ahidrogénbomba kutatásokbanvaló aktív részvétele, ezért azUSA-ban mint „a hidrogén-bomba atyja” vált közismertté.

Teller az Osztrák–MagyarMonarchiában született, Buda-pesten. 1925-ben, a„Mintagimnázium-ban” (a mai ELTETrefort ÁgostonGyakorlóiskolában)érettségizett. A ma-tematika iránt ér-deklõdõtt, de apjaazt tanácsolta neki,legyen vegyészmér-nök, mert azzal pénzt is lehetkeresni, ezért beiratkozott aBudapesti Mûszaki Egyetemre.1926. január 2-án után hagytael az országot, részben a Hor-thy-korszak Numerus clausustörvénye miatt.

Karslruhéban élt, kémiát ésmatematikát tanult, majd ta-nársegéd lett.Külföldi tartózko-dása idején nyaranta végig ha-zajárt és 1933-ban feleségülvette ifjúkori szerelmét Harká-nyi Micit.

Rövid angliai tartózkodásután 1935-ben az Egyesült Álla-mokba emigrált, ahol a GeorgeWashington Egyetemen taní-tott. Ekkoriban sok európaithívtak az Egyesült Államokba,hogy megtanítsa a kvantum-

mechanikát az amerikai diákok-nak és professzoraiknak. Az1941. december 7-i PearlHarbor-i támadás után felgyor-sultak az események és Chica-góban Teller Fermi mellett dol-gozott az elsõ atomreaktormegépítésén.

MOLNÁR FERENC

Budapesten, 1878. január 12-én született és New Yorkban,1952. április 1-én halt meg, író,

újságíró Középiskolai tanulmá-nyait 1887 és 1895 között aLónyai utcai Református Gim-náziumban végezte. Ekkor máraktívan újságírónak készült, deszülei nyomására 1896-tól egyévig a genfi egyetemen, ké-sõbb Budapesten jogot tanult.Ebben az idõszakban már cikkeijelentek meg budapesti napi-lapokban. Ezzel párhuzamosanirodalmi mûveken és idegennyelvû színdarabok fordításánis dolgozott.

Elsõ nagy feltûnést keltõ írá-sa az 1901-ben megjelent szati-rikus regénye, Az éhes városvolt. Ugyanebbõl az esztendõ-bõl származik az Egy gazdátlancsónak története címû lírai kis-regénye, melyben egy 15 éves

lány tragikus szerelmi történe-tét beszéli el.

Legnagyobb sikerét a Liliom-mal aratta. Az 1909-es buda-pesti bemutató után 1912-bena bécsi elõadás következett.Molnár Ferenc 1907-ben írtameg mindmáig népszerû A Pálutcai fiúk címû regényét.

ESZENYI ENIKÕ

Csengeren, 1961. január 11-én született, Kossuth-díjas ma-

gyar színésznõ, szín-házi rendezõ, érde-mes mûvész.

1974 és 1979 kö-zött az akkori Kos-suth Lajos Tudomány-egyetem (ma Debre-ceni Egyetem) gya-korlógimnáziumábajárt, majd ennek be-

fejezése után felvételt nyert aSzínmûvészeti Fõiskola (maSzínház- és Filmmûvészeti Egye-tem) színész szakára. Mestereivoltak: Horvai István és KapásDezsõ.

1983-ban, a fõiskola elvégzé-se után a Vígszínházhoz szer-zõdött, és rövid idõn belül aszínház egyik legjelentõsebbmûvészévé nõtte ki magát.2009. február 1. óta a Vígszín-ház igazgatója.

Rendez és fõszerepeket játszikBudapesten több színházban, derendezéseivel letette névjegyétkülföldön is, többek között azEgyesült Államokban, Csehor-szágban és Szlovákiában is.

Munkáját 2001-ben Kossuth-díjjal jutalmazták.

Teller Ede Molnár Ferenc Eszenyi Enikõ

4 2010. január

December 19-én délelõtt tartot-tuk az iskolánktornatermében akarácsonyi mû-sort, amelyben több osztály ta-nulói is részt vettek. Ezek vol-tak az 1/a, 2/b, 4/a, 4/b, 5/b, 6/a,8/b. Az összeállításban és a be-tanításban résztvevõ tanárok,Eszti néni, Kriszti néni, és Zsuzsanéni voltak.

Sok hosszú próbán vettünkrészt, melyek, nehezek voltak,

de nagyon élveztünk mindenpercét.

A mûsor a Karácsony fon-tosságára hívta fel a figyelmet.A szeretetrõl, megbecsülésrõl,toleranciáról és a családi össze-tartozásról szólt.

Tánc, ének, versek és mese isszerepelt az összeállításban. A

2.b egy nagyon szép táncot isbemutatott gyertyákkal.

Remélem a jelmezes, gyer-tyafényes ünnepség méltó volta Karácsony szellemiségéhez,és mindenkinek át tudtunk ad-ni általa ebbõl a szeretetbõlegy kicsit.

Karácsonyi mûsor

A Ganz-Munkácsy SZKI-banmegrendezett Öveges délutá-non mindenkinek egy fizikai kí-

sérletet kellett bemutatni és ar-ról elõadást tartani. Az én be-mutatóm a következõ volt:hungarocellbõl készítettem egyhajót, melyre drótból egy áll-ványt tettem. Erre az állványrahelyeztem egy kifújt tojást. Atojásba vizet fecskendeztem,majd egy kis darab gyertyát he-lyeztem alá. A hõ hatására a to-jásban levõ víz forrni kezdett, aforrás hatására gõz képzõdött,ami a tojásból kiáramolva a ha-jót mozgásba hozta. A vízensiklott a hajóm. Ezt a bemuta-tómat a zsûri II. helyezéssel dí-jazta.

Kelemen Marcell

Fizikai kísérlet– Doktor úr, egész hétenrossz volt a közérzetem.

– Vetkõzzön le, megvizs-gálom. Sajnos nem tudomigazán megmondani, mi abaja. Biztos a sok sör az oka.

– Jó. Akkor visszajövök,ha már kijózanodott.

– Doktor úr, ha így csiná-lok, nagyon fáj.

– Hát ne csináljon úgy!

Az orvos idegesen telefo-nál a betegének:

– Uram, a gyógyszert,amit tegnap írtam fel, neszedje be! Idõközben kide-rült, hogy nem a maga pul-zusa ver túl gyorsan, ha-nem az én órám késik.

2010. január 5

1982-ben szüle-tett Mezõtúron. Acsillagjegye mér-leg, még nõtlen.Nyolc éve – amikorRobi még azt semtudta igazán, mi isa freestlye rap –egy házibulin kide-rült, nagyon megyneki a rögtönzöttrappelés. 9 és félórás folyamatosrappelésével õtartja a nem hivatalos világre-kordot. Aki hallotta már rap-pelni a huszonhét éves mezõ-túri fiút, elcsodálkozik a telje-sítményén, hiszen nincs az atéma, amirõl ne rögtönözneazonnal szöveget. Akár órá-kig... Nem véletlen, hogy ebbõl

él évek óta. Õ eztnyilatkozta koráb-ban: – Nem lettembelõle milliomos,de luxusigényeimsincsenek. Havi há-rom-négy fellé-péssel megkere-sem a minimál-bért, és kapom aztaz összeget, amiaz egészségi álla-potom miatt jár.Nem vagyok buli-

zós, nekem pont elég az ahangulat, ami körülvesz, ami-kor fellépek. Sosem szórtam apénzt. A fiatalember szüleieleinte furcsának találták,hogy gimnáziumot végzett,szoftver-üzemeltetõ fiuk csakrappel.

AAjjáánnllóóMichael Jackson's

This is itRendezõ: Kenny Ortega,

operatõr: Kevin Mazur, pro-ducer: Paul Gongaware,Randy Phillips, szereplõ:Michael Jackson.

Az eredeti tervek szerintMichael Jackson 2009 júliusaés 2010 márciusa között (12évvel utolsó turnéja, aHIStory után) ötven koncer-tet adott volna a londoni 02arénában - a jegyek mind azötven koncertre el is keltek,de alig három héttel az elsõshow elõtt a legendás pop-sztár meghalt. Ám a próbá-kat és a sztár színfalak mö-götti életét egy stáb folya-matosan rögzítette, sõt,filmre vették a júniusban aLos Angeles-i Staples Cen-terben és az inglewoodi TheForumban tartott fõpróbátis. Ezekbõl a képsorokból –valamint Jackson legköze-lebbi barátaival, munkatár-saival készült beszélgetés-részletekbõl és archív felvé-telekbõl áll össze a film,amely így Michael Jacksonemlékének méltó és külön-leges megõrzõje. A rajon-gók közvetlen közelrõl él-vezhetik a koncertet, meg-láthatják, hogyan élt a bál-vány, és milyen lett volna aza megashow, amelyre mársohasem kerülhet sor.

PETÕ FI lm

Veres Róbert,a freestyle rapper

S Z TÁR L E S Õ

A Csillag születik címû mûsorban sok ember kedvence lettVeres Róbert, akit már egészen kicsi korában megtépázott azélet. A koraszülött kisfiú késõn került inkubátorba, így oxigén-hiány miatt sérült a mozgásközpontja. Mégis világcsúcsokatteljesít – rapben.

– Lépjen csakfel erre a mér-legre! Látja? Ma-ga túlsúlyos! – közli az orvos abetegével.

– Dehogy is, csak húsz centi-vel alacsonyabb vagyok!

– Doktor úr,úgy érzem,hogy engem

semmibe vesznek – mondja a be-teg a pszichiáternek.

– Nagyszerû. Kérem a követ-kezõt.

A dokinál

6 2010. január

Amikor idegen nyelvet ta-nulunk, az nem csak szavak ésnyelvtani szabályok tanulásátjelenti, hanem megismerke-

dünk annak az országnak aszokásaival is, amelynek a nyel-vét késõbb beszélni szeret-nénk. Most a németül beszélõországok karácsonyi szokásaitszerettük volna megismerni.Összegyûltünk hát, hogy egykarácsonyi délután keretébenmegtudjunk néhány érdekessé-

get arról, hogyan ünneplik akarácsonyt Németországban,Ausztriában és Svájcban. Amíga fiúk tablókat készítettek az

egyes országok szokásainakbemutatására, mi, lányok meg-próbálkoztunk egy jellegzetesnémet karácsonyi sütemény, a,,Stollen” elkészítésével. A fiúkfolyton a konyhában kíváncsis-kodtak, alig várták, hogy meg-süljön a süti. Ez a pillanat is el-jött, és a frissen sült édesség il-

lata betöltötte a termet. Miu-tán elfogyasztottuk a süte-ményt, énekeltünk egy németkarácsonyi dalt. Nagyon jóléreztük magunkat, és elhatá-roztuk, hogy máskor is rende-zünk ilyen délutánt.

Csikai Anna, Forgács Viktória,Pados Petra, Szujker Adrienn

,,Weihnachten in dendeutschsprachigen Ländern”

EredményekVárosi mesemondó ver-

seny: Sághy Viktória 1.a osz-tály, II. hely, Holányi Ákos 4.aosztály, IV. hely.

Városi szövegértés ver-seny: Holányi Ákos 4.a osz-tály, II. hely.

Lemezeladási lista2009. decemberébõl

1. Bereczki Zoltán-SzinetárDóra: Duett Karácsony

2. Andrea Bocelli: MyChristmas

3. Ákos: 40+4. Mága Zoltán: A királyok

hegedûse5. Zorán: 34 dal6. Queen: Absolute

Greatest7. Halász Judit: Csiribiri8. Szekeres Adrien: Csak já-

ték9. Tankcsapda: Minden jót

10. NOX: Most!

A fõnök meglátogatja kórházban fekvõ beosztottját, aki hamu-szürke arccal hever a párnákon, egy oxigénpalack és egy infúzióskészülék társaságában. Nézi a fõnök, majd megszólal:

– Hát ez igazán megnyugtató. Én mindig azt hittem, hogy ma-ga csak szimulál, de most örömmel látom, hogy valóban beteg.

Egy ember elmegy az orvoshoz, és elpanaszolja, hogy egész éj-jel nyitott szájjal alszik. Az orvos megvizsgálja, majd így szól:

– Kérem, magának az a baja, hogy szûk az arcbõre. Ha a sze-mét behunyja, a szája kinyílik.

2010. január 7

Úgy tûnik, hogy hamarosanmegismerkedhetünk a sulibanegy új mozgásformával, még-pedig a kangooval. Ha mindenigaz, sikerül az iskolánknakugrálócipõket vennie, ami elen-gedhetetlen ehhez a mozgás-formához. De mirõl is van szó?

1994-ben mutatták be azelsõ kangoo modellt Párizs-ban.

Majd fokozatosan ter-jedt el világ fitness ter-meiben. Magyarorszá-gon 2002 óta hango-sak a fitnesstermek akangoo edzésektõl,melyek a mozgásfor-mák egy új dimenziójátnyitották meg a különbö-zõ korosztályok elõtt. A leg-kisebb korosztályt a 6-8 éve-sek képviselik, felsõ korhatárnincs, de mint minden mássportágnál itt is figyelembekell venni fizikai és egészségi

állapotunkat kortól, nem-tõl függetlenül.

Amellett, hogy aKangoo na-g y o nszóra-kozta-t ó

m o z g á s -forma, fogyaszt, erõsít, kondí-cionál és rengeteg pozitív hatá-sa van az egészségre is.

Egy kangoo aerobik óra

nagyjából megegyezik a ha-gyományos aerobik órák

menetével, 10-15 per-ces bemelegítésselkezdõdik, majd nagy-jából 20 percesaerob rész követke-zik, ennek lényege,

hogy 170-190-es pul-zustartománybanvégezzük a felada-

tokat. A kangookíméli az ízüle-teket, 80 %-kalcsökkenti a ge-

rinc és ízületi sé-rüléseket. Azedzések során25%-kal többkalória égethe-tõ el, mint egy

egyszerû aerobikóra során.

A kangoo edzéseken foko-zottabb az oxigén-felhasználás,így rövid idõ alatt több kalóriaég el (100-150 kalória 10-15 percalatt). Az ugrások és az intenzívkarmunka harmonikusan fej-leszti az egész testet, és erõsítia szívet, a tüdõt, a keringésirendszert.

Új sport a suliban

Egy idõs bácsi elmegy az orvoshoz:

– Doktor úr, nem tudok menni!– Ezt bizony pihentetni kell! Ha rosszabbodik, jöjjön vissza.

Mária Terézia rendeletére azátvonuló katonák szálláshelyéül1765-ben épült. A XVIII. sz. vé-gén a megyei tisztviselõk szolgá-lati lakása, egy ideig patika isvolt. Valószínûleg a múlt századközepén egy szintet ráépítettek.Az udvar hátsó részén lévõszárny 1872 körüli, neoklasszicis-ta nagytermét 1891-ben alakí-tották ki. Ma ez a terem Zala-egerszeg városi közgyûlési ter-me, falait Csány László, Deák Fe-renc és Zrínyi Miklós nagymére-tû képei díszítik. 1928-ban KotsisIván tervei alapján a másodikemelettel bõvült, akkor épült anyugati neobarokk homlokzat

és az erkély is. A timpanonban avármegye címerét helyezték el.Az 1960-as évek elejéig nyom-da mûködött az épületben, ajárási rendszer megszüntetésé-ig a Járási Tanács székháza volt,ma hivataloknak ad otthont.Földszinti részén két relief ta-lálható, az egyik Béres Jánosmunkája gróf Széchenyi Istvánszületésének kétszázadik év-fordulójára, 1991-ben felava-tott dombormû. A másik egykoronaõr lovaskatonát ábrázoltarsolyán a megyecímerrel, fel-irata: Szala vármegyei korona-õrzõ 1791, ami Németh Jánoskerámiája. A Kvártélyház udva-ra számos alkalommal adottotthont kulturális rendezvé-nyeknek. Az elsõ ilyen az 1860-as évekre datálható. Legjelen-tõsebbek a Zenélõ Udvar(1980-1983), az Udvarok Feszti-vál (2000-2001) és a Nyári szín-ház (2007–) voltak.

8 2010. január

Szerkesztõ:Kõrösi Beáta tanító néni

Újságírók: Németh Bálint 5.c,Nagy Erhard Adrián 5.c, TóthZoltán 5.c, Tuboly Anita 5.b, Je-nei Adél 5.b, Mátyás Orsolya 6.b,Aros Marcell 6.a, Káli Dávid 6.a

SAJÁTKÉZZELSzíves üdvözlõlap

gombokból

Hozzávalók:– gombok – ragasztó – batik papír, vagy merí-

tett papír – zsinór.

Elkészítés menete:Elõször elkészítjük a

megfelelõ nagyságú alapota batikpapírból, majd fel-rajzoljuk rá a szív formát.

A gombokat sorban ra-gasztópisztollyal felra-gasztjuk végül masnit kö-tünk és a közepére erõsít-jük.

Egy kis helyismeret

A zalaegerszegi Kvártélyház