Alföldy Jenő: A sajtó története

Alföldy Jenő irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő

Az újságírás kommunikáció(gondolatcsere) és a

jelentések közvetítése az emberek között a nyelv segítségével.

A kommunikáció folyhat közvetlenül személy és

személy között, ezt interperszonális, vagy egyéni kommunikációnak nevezzük.

A tömeg- és telekommunikáció során

technikailag közvetített kommunikációról van szó, tehát bizonyos médiumok kapcsolódnak be egy üzenet adója és vevője közé. Ezek teszik lehetővé a kommunikációt helyi és időbeli távolságon keresztül is.

A tömegkommunikáció mindig nyilvános, azaz mindenki számára hozzáférhető.

A tömegkommunikáció formái:

nyomtatott médiumok, sajtó: pl. újság, folyóirat, könyv, plakát, röpcédula

rádió, televízió: földi sugárzású, kábel-és műholdas televíziók

film / mozi

szórakoztató elektronika: videó, CD, hangkazetta, internet

Az újságírók a társadalomban közfeladatot látnak el, amikor közérdekű ügyekről tudósítanak, állást foglalnak, kritikát gyakorolnak ,vagy más módon hatnak az emberek véleményformálására.

A tömegmédiumok hírek, üzenetek közvetítésére szolgálnak.

Szövegrészletek: Alföldy Jenő

Gutenberg nyomtatógépe

1445-ben mutatta be Gutenberg az első mozgatható ólombetűkkel, sajtolópréssel és javított fekete nyomófestékkel ellátott nyomdagépet Mainzban .

Lovasfutár, középkori utazás

Tinódi Lantos Sebestyén vándorénekes

II. Rákóczi Ferenc az 1703-1711-es szabadságharc vezetője nyomtatott újságokban adott hírt rendeleteiről. A sajtótörténet fellendülése a reformkorra tehető. A XIX. sz. második negyede.

A magyar hírlapirodalom nehezen indult be, hiszen az osztrák császári politika nem akart konkurenciát a német nyelvű lapoknak. Ezért a cenzúra, ahol tudta, megakadályozta terjedésüket. Néhány példa a kezdeti időkből: Mercurius Hungaricus: Az Esterházy Antal által kiadott kuruc lap, 1705-1711 között jelent meg, latin nyelven. Magyar Hírmondó: Az első magyar nyelvű hírlap 1780. január 1-jén, jelent meg Pozsonyban. Alapítója Rát Mátyás evangélikus lelkész volt. A napi eseményeken kívül tudományos, statisztikai és gazdasági jellegű cikkek is megjelentek benne.

A telefonhírmondó az elektronikus sajtó úttörője. Az elektronikus sajtót alkotja az 1920-as években megjelenő rádió, majd az ötvenes években a televízió, újabban az internet.

A tömegsajtó kialakulása az USA-hoz köthető. Ahogy erősödött az Egyesült Államok, az

újságok száma az olvasótáborok növekedésével párhuzamosan szaporodott.

Szétváltak a különféle profilú sajtótermékek, a lapok különféle olvasói rétegeket kezdtek megcélozni. Kezdettől markáns vonalat képezett a bulvár: társasági rovat, pletykalapok, divat.

A hatalom gyakorlói is felfedezték a tömegsajtóban rejlő lehetőségeket, kialakultak az első közszolgálati jellegű sajtótermékek.

Az első, nagy tömegekhez eljutó sajtótermékeket gyakran nevezik „penny press”-nek, mert az utcán a rikkancsok egy pennyért árultak őket.

A jutányos árnak köszönhetően ezek a lapok sokkal szélesebb tömegekhez eljutottak, mint a korábbiak. Ilyen volt például, a New York Sun (1833), amely 2 év alatt elérte a 15 ezres példányszámot. Akkor ez volt a maximum, amire a nyomdagépek képesek voltak.

A filléres lapok a mindennapi életre, a bűnügyekre, a katasztrófákra, a sporteseményekre, a botrányokra és a híres emberek ügyeire koncentráltak.

A filléres sajtó példányszámai és befolyása azonban még messze volt attól, amit a század utolsó évtizedeinek sajtómágnásai – köztük Pulitzer József – elértek.

Pulitzer József

Joseph Pulitzer (eredeti nevén Pulitzer József) magyar származású amerikai újságíró, kiadó és sajtómágnás, a Pulitzer-díj alapítója.

A Pulitzer-díj az Amerikai Egyesült Államok legrangosabb újságírói kitüntetése, ami csakis az amerikai napilapok és hetilapok újságíróinak adható.

A lapokat kezdetben, rajzokkal, metszetekkel

illusztrálták.

Amikor az 1800-as évek elején technikailag lehetővé vált a fényképek szerepeltetése az újságokban, új műfaj született: a sajtófotó. Ezzel együtt egy új szakma is létrejött: a fotográfusok egy része a sajtófotókra specializálta magát.

Robert Capa magyar származású sajtófotós, eredeti neve Friedmann Endre.

Ő tekinthető a mai értelemben vett sajtófotó egyik atyjának.

Robert Capa elhíresült mondása:

„Ha nem elég jók a képeid, nem voltál elég közel.”

Köszönöm a figyelmet!