Piaristák MA - 2016/1 (Spring)

PIARISTÁK A MAGYAR PIARISTÁK LAPJA | VI. évfolyam I. szám | 2016. tavasz

A NEVELÉS ÁLTAL EVANGELIZÁLUNK

HÚSVÉT UTÁNPÜNKÖSD ELŐTT

HIVATÁSSZABÓ DÁNIEL SP

JUBILEUMKOVÁCS MIHÁLY 100

Biztató a tavaszbanTöröld könnyed, gyűrd le fájdalmadat, te nem azért vagy, hogy odaragadj ügyhöz, multhoz, amely nem a tiéd, és dac poshasszon és keserüség. Kaptál ütleget, kaptál eleget (légy keresztyén s mondd: érdemelteket, s könnyűlsz tőle!)… Most ne vélt igazad emlegesd, s ne a hibát, a zavart (az benned is volt!): nézd a rétet, a nagy fényt, a Feltámadást!… Tavasza jött újra a földednek: nézd, a nép dolgozik, szépűl város és vidék: nem árt, hogy eltűnt sok gőg, régi copf, s jobb lesz a jó, ha te is akarod, ha igazán:… másét és magadét, úgy gyógyítod ama ezer sebét, ha az csordítja megnyugvó szived, ami sosem elég, a Szeretet!

Szabó Lőrinc

Egyházunk a nagy ünnepekre mindig készületi időt java-sol: adventi időszakot s nagyböjtöt tartunk. E készületi idő konkrét programot kínál nekünk, legyen szó akár roráte misékről, akár az önmegtagadás különféle for-máinak gyakorlatáról. S azután elérkezik a várt ünnep, összeszedetten és fényesen ünneplünk, s egyszerre el-tűnnek a felkészülési idő keretet, tartást adó segítségei. Pedig az ünnep – amint Rilke szonettjében az archaikus Apolló-torzó – igazából arra hív minket, hogy meg kell változtatni az életünket.

Húsvéti időszakban járunk. Még szemünk előtt látjuk a tanítványai lábát mosó Jézust, még könnyen felidézzük a nagypénteki kereszthódolatot, s most is reménnyel tölti el szívünket a látvány, ahogyan a feltámadt Jézus fénye sokszorozódik a kicsiny gyertyákon. S az ünnep arra hív, hogy hasson ránk, alakítsa életünket. Amint a húsvéti vi-gília olvasmányai között hallottuk Ezekiel prófétától: „Új szívet adok nektek, és új lelket adok belétek; elveszem testetekből a kőszívet, és hússzívet adok nektek. Az én lelkemet oltom belétek.” (Ez 36,26-27)

Olykor mintha ügyesebbek lennénk az ünnepre való ké-születben, mint abban, hogy az új szív, amelynek ígéretét hordozza egy-egy ünnep, valóban életre keljen bennünk s alakítsa életünket. Ki-ki saját életkeretei között kap meghívást erre a mindig továbbvivő alakulásra. Minket, a piarista világ tagjaiként ér el a szólítás.

Kalazanci Szent József a feltámadt Jézus fényénél, az evangélium világosságánál alakította egyrészt saját éle-tét, másrészt a piarista iskolákat, ahol hivatása kibon-takozott. Az iskolai oktató és nevelő munka számára – s így számunkra is – az evangélium megvalósulásának és megvalósításának a helye. S amint Jézus kitüntetett fi gyelemmel fordult a társadalom peremére sodródott emberek felé, legyen szó akár betegséggel sújtottakról, akár vámosokról vagy más bűnösökről, úgy fordult Ka-lazanci Szent József különös érzékenységgel a szegény, rászoruló gyermekek és fi atalok felé. Annyira fontosnak tartotta ezt, hogy egy levelében így írt: „akiben nincs meg a szegények tanítása iránti lelkület, annak vagy nincs pi-arista hivatása, vagy az ellenség elrabolta azt tőle” (1319. levél). Felkavaró, s egyben tisztázó, utat mutató hívás ez.

A feltámadás életadó tapasztalata segítsen minket, hogy nyitott lélekkel felfedezzük, mit is jelent ez a mi konkrét életünkben, s tudjuk megtenni azt a következő lépést, amely személyesen is, intézményünkben és közössé-günkben is közelebb vezet minket ennek a kalazanciusi hívásnak az életre váltásában, amely Jézus Urunk köve-tésének piarista útja.

Áldott húsvéti időszakot, s majd a pünkösdi Lélek gazdag kiáradását kívánom minden kedves Olvasónknak, a ma-gyar piarista világunk tagjainak:

Labancz Zsolt SPtartományfőnök

BEKÖSZÖNTŐ

FELTÁMADÁS ÉS ÉLETALAKÍTÁS

PIARISTÁK 3

Biztató a tavaszbanTöröld könnyed, gyűrd le fájdalmadat, te nem azért vagy, hogy odaragadj ügyhöz, multhoz, amely nem a tiéd, és dac poshasszon és keserüség. Kaptál ütleget, kaptál eleget (légy keresztyén s mondd: érdemelteket, s könnyűlsz tőle!)… Most ne vélt igazad emlegesd, s ne a hibát, a zavart (az benned is volt!): nézd a rétet, a nagy fényt, a Feltámadást!… Tavasza jött újra a földednek: nézd, a nép dolgozik, szépűl város és vidék: nem árt, hogy eltűnt sok gőg, régi copf, s jobb lesz a jó, ha te is akarod, ha igazán:… másét és magadét, úgy gyógyítod ama ezer sebét, ha az csordítja megnyugvó szived, ami sosem elég, a Szeretet!

Szabó Lőrinc

Egyházunk a nagy ünnepekre mindig készületi időt java-sol: adventi időszakot s nagyböjtöt tartunk. E készületi idő konkrét programot kínál nekünk, legyen szó akár roráte misékről, akár az önmegtagadás különféle for-máinak gyakorlatáról. S azután elérkezik a várt ünnep, összeszedetten és fényesen ünneplünk, s egyszerre el-tűnnek a felkészülési idő keretet, tartást adó segítségei. Pedig az ünnep – amint Rilke szonettjében az archaikus Apolló-torzó – igazából arra hív minket, hogy meg kell változtatni az életünket.

Húsvéti időszakban járunk. Még szemünk előtt látjuk a tanítványai lábát mosó Jézust, még könnyen felidézzük a nagypénteki kereszthódolatot, s most is reménnyel tölti el szívünket a látvány, ahogyan a feltámadt Jézus fénye sokszorozódik a kicsiny gyertyákon. S az ünnep arra hív, hogy hasson ránk, alakítsa életünket. Amint a húsvéti vi-gília olvasmányai között hallottuk Ezekiel prófétától: „Új szívet adok nektek, és új lelket adok belétek; elveszem testetekből a kőszívet, és hússzívet adok nektek. Az én lelkemet oltom belétek.” (Ez 36,26-27)

Olykor mintha ügyesebbek lennénk az ünnepre való ké-születben, mint abban, hogy az új szív, amelynek ígéretét hordozza egy-egy ünnep, valóban életre keljen bennünk s alakítsa életünket. Ki-ki saját életkeretei között kap meghívást erre a mindig továbbvivő alakulásra. Minket, a piarista világ tagjaiként ér el a szólítás.

Kalazanci Szent József a feltámadt Jézus fényénél, az evangélium világosságánál alakította egyrészt saját éle-tét, másrészt a piarista iskolákat, ahol hivatása kibon-takozott. Az iskolai oktató és nevelő munka számára – s így számunkra is – az evangélium megvalósulásának és megvalósításának a helye. S amint Jézus kitüntetett fi gyelemmel fordult a társadalom peremére sodródott emberek felé, legyen szó akár betegséggel sújtottakról, akár vámosokról vagy más bűnösökről, úgy fordult Ka-lazanci Szent József különös érzékenységgel a szegény, rászoruló gyermekek és fi atalok felé. Annyira fontosnak tartotta ezt, hogy egy levelében így írt: „akiben nincs meg a szegények tanítása iránti lelkület, annak vagy nincs pi-arista hivatása, vagy az ellenség elrabolta azt tőle” (1319. levél). Felkavaró, s egyben tisztázó, utat mutató hívás ez.

A feltámadás életadó tapasztalata segítsen minket, hogy nyitott lélekkel felfedezzük, mit is jelent ez a mi konkrét életünkben, s tudjuk megtenni azt a következő lépést, amely személyesen is, intézményünkben és közössé-günkben is közelebb vezet minket ennek a kalazanciusi hívásnak az életre váltásában, amely Jézus Urunk köve-tésének piarista útja.

Áldott húsvéti időszakot, s majd a pünkösdi Lélek gazdag kiáradását kívánom minden kedves Olvasónknak, a ma-gyar piarista világunk tagjainak:

Labancz Zsolt SPtartományfőnök

BEKÖSZÖNTŐ

FELTÁMADÁS ÉS ÉLETALAKÍTÁS

PIARISTÁK 3 PIARISTÁK 3

PIARHÍRVILÁG

Impresszum: Piaristák MA – A magyar piaristák lapja ∙ www.piarista.huKiadja: Piarista Rend Magyar Tartománya ∙ A szerkesztőség címe: 1052 Budapest, Piarista köz 1. E-mail: [email protected] ∙ Felelős kiadó: Labancz Zsolt SP ∙ Főszerkesztő: Turcsik István ∙ Szerkesztő: Szathmáry Melinda Arculat, layout: www.estercom.hu ∙ Fotók: Besze Erika, Roland Kentrup, Jusztin István, Kalász Ákos, Mikulás Domonkos, Nagy Attila SP, Sárközi Sándor SP, Szathmáry Melinda, Szakál Ádám SP, Turcsik István, Vass Bálint SP, Piarista Archívum, Piarista Iskolák ∙ ISSN: 2062-817X ∙ Nyomda: Szalézi Művek Kft. ∙ Lapengedély szám: 163/2520/1/2011.

PIARISTÁK 4 PIARISTÁK

MAGYAR PIARISTÁK LÁTOGATÁSA A NYUGAT-AFRIKAI TARTOMÁNYBAN

Április 4-12. között Szabó László és Vass Bálint piaristák Király Gellért for-rásszervezési munkatárssal együtt Szenegálban jártak Christian Thierry Djinamoto Ehemba nyugat-afrikai tartományfőnök meghívására. A koráb-ban a Katalán Tartományhoz tartozó, ötvenhárom éves nyugat-afrikai te-rület tavaly vált önálló tartománnyá, amelynek két része Elefántcsontpart és Szenegál.

A 95%-ban muzulmán és 5%-ban keresztény Szenegálban elsősorban a mélyszegénységben élőkkel találkozhatott a magyar delegáció. Az állam nagyon csekély mértékben támogatja anyagiakkal a gyermekek és fi atalok taníttatását, így a legtöbb iskola tandíjköteles. (Költség: fejenként átlagosan 10 euró havonta.) A tartományban 19 piarista intézmény található.A Szabó László SP, Vass Bálint SP és Király Gellért alkotta magyar csapat az alábbi helyeken tett látogatást:Dakar: A Tartományfőnökség helye. A delegáció a városban megtekintette a növendékházat, az Ugandai Mártírok plébániatemplomát, a Thiaroye vá-rosnegyedben található iskolát (335 az itt tanuló diákok száma), a több mint 200 gyermeket befogadó óvodát, az igazi nyomornegyednek számító Sam-Sam piarista iskoláját (LEKKOOL KALASANS). A „Buntu” (Kapu) néven is-mert szociális központban nonformális oktatás zajlik délutáni foglalkoztató keretében, ahol informatikát és francia nyelvet tanulhatnak a diákok. Sam-Sam negyedben ezen felül női képzőközpont is működik, ahol tizennégy éves kortól, három évig tartó nonformális oktatás keretében (két év elmélet, egy év gyakorlat) számolni, írni-olvasni tanítják a lányokat, majd ezt követően választhatnak, hogy hímezni, varrni vagy főzni szeretnének inkább. A közpon-ton belül a fi atal anyák a gyermekek egészséges táplálkozásához szükséges ismereteket is megkapják.

• M’bour: A prenoviciátus helye. (Kilenc prenovicius él itt: négy szenegáli, öt elefántcsontparti.) A városban a közeli jövőben a piaristák szeretnének egy új iskolát és az utcagyerekeket befogadó, ellátó szociális központot létesíteni.

• Sokone: A noviciátus helye, ahol tizenegy novícius él. Ezen felül fi ú -, és lánykollégium, a Szent Teréz Általános Iskola és egy plébániatemplom található itt.

• Karang: A mezőgazdasági szakiskola helye, ahol három éves nonformális képzés zajlik 34 tanulóval

• Toubacouta: Fiú -, és lánykollégium üzemel itt.

„A nyugat-afrikai rendtársak küldetésüket számos nonformális nevelési pro-jekt révén is megélik. A plébániatemplom, iskola/óvoda és a szociális központ hármas egysége mindenhol jelen van. A diákok fokozottan motiváltak a ta-nulásban, mert ez jelenti számukra a mélyszegénységből kivezető egyetlen utat”. – összegzi úti benyomásait Király Gellért, forrásszervezési munkatárs.

A Nyugat-Afrikai Provinciában tett látogatásról részletesen a következő lap-számban számolnak be a magyar delegáció tagjai

SZATHMÁRY MELINDA

HÍREK A MAGYAR

TARTOMÁNYBÓL

KÁLLAY EMIL ATYA PRO ECCLESIA HUNGARIAE-DÍJBAN RÉSZESÜLTA Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Pro Ecclesia Hungariae-díjat adományozott Kállay Emil piarista szer-zetesnek. A kitüntetést a testület nevében Veres András püspök, az MKPK elnöke adta át március 1-jén Budapes-ten. A díjjal a püspöki konferencia elismerését fejezi ki azért a szolgálatért, amelyet élete folyamán Kállay Emil a katolikus egyházért végzett.Kállay Emil 1929. január 19-én született Kisújszálláson. A debreceni piarista gimnáziumban érettségizett, majd 1947-ben öltözött be novíciusnak. 1950 nyarán a szerzetes-rendek feloszlatásakor az állam által előírt létszámkorlát miatt a kereten kívüli szerzetesnövendékek közé került, így tanulmányait az esztergomi főegyházmegye növendé-keként a Központi Szemináriumban folytatta. 1953. június 14-én szentelték pappá az esztergomi székesegyházban, 1954-től az esztergomi Vízivárosban, 1955-től Érsekvad-kerten, 1956-tól Nógrádmegyeren, 1958-tól Budapest-Tö-rökőrön volt segédlelkész.1962-ben politikai okok miatt eltiltották a papi szolgálat-tól. Miután három év múlva visszatérhetett a szolgálatba, változatlan odaadással végezte lelkipásztori munkáját, elsősorban az ifjúság körében.

1965-től fi atalokat oktatott a Rókus-kápolnában, eleinte kisegítőként, majd 1967-től segédlelkészként. 1977-ben a budai Szent Imre (ciszterci) plébániára került segédlel-készként.Bár csupán ideiglenes fogadalmat tett, ami az évek alatt jogi érvényét vesztette, egyházmegyei papi szolgálata közben mégis mindvégig hű maradt piarista hivatásához. Ünnepélyes örökfogadalmát csak a rendszerváltozáskor, 1989. február 9-én tehette le. 1991-ben beköltözött a bu-dapesti piarista rendházba, ahol négy éven át oktatta a rendi növendékeket és a gimnáziumban is tanított. 1995-ben, majd 1999-ben újra négy évre a Piarista Rend Ma-gyar Tartománya vezetőjévé, tartományfőnökévé válasz-tották. Idős kora ellenére 2007-ben, 78 évesen aktív részt vállalt a piaristák székelyföldi missziójának újraindításá-ban, aminek köszönhetően Csíkszeredában megnyitották a Piarista Tanulmányi Házat.Állami és önkormányzati részről több elismerésben is ré-szesült sok évtizedes közösségalkotó és az ifjúság neve-léséért végzett áldozatos munkájáért.

TAVASZI KÖNYVBEMUTATÓ Március 11-én délután könyvbemutatót tartottak a buda-pesti Piarista Gimnázium Tanácstermében. Az előadások tárgya Both Ferenc piarista szerzetes-tanár, irodalom-történész közelmúltban megjelent könyve, az „Ötven év a temesvári piarista gimnázium történetéből (1885-1935)” volt, amely elsősorban műveltség - és kortörténeti tanul-mányok gyűjteménye. A könyv betekintést enged a piarista iskola és a város I. világháború előtti és az azt követő idő-szak éveibe, mindezt egy piarista tanár szemszögéből. A kötetet szerkesztette és sajtó alá rendezte Sas Péter iro-dalom - és művelődéstörténész,aki a könyvet részletesen ismertette az egybegyűlteknek. A rendezvényen felszólalt Labancz Zsolt tartományfőnök, Ruppert József piarista tanár, a rend romániai delegátusa és Koltai András levél-tárvezető, a könyvsorozat szerkesztője. Sas Péter csak-nem harminc, a piaristák múltjával foglalkozó tanulmányt írt, gondozott eddig. Ezért Labancz Zsolt tartományfőnök Kalazanci Szent József-emlékérmet ajándékozott a mű-velődéstörténésznek.

PIARISTA IFJÚSÁGI TALÁLKOZÓ VÁCOTTÁprilis 15-17-ig Vácon rendezték meg a többéves hagyo-mánnyal bíró Piarista Ifjúsági Találkozót. A „Boldogok az irgalmasok” mottót viselő rendezvényre mintegy 80-an érkeztek a Piarista Rend Magyar Tartományának összes iskolájából, emellett Nyitráról is fogadtak diákcsoportot a szervezők.A péntek késő délután kezdődő, közel háromnapos prog-ramban közös imádság, városismereti vetélkedő, önisme-reti lelki program, sportverseny, tárasjátékparti, teaház, zenélés is szerepelt. A fi atalok számára bizonyára emléke-zetes marad a Gável testvérek által vezetett zenés szentség-imádás, vagy a szombati csoportos táncalkalom is.A vasárnap délelőtti, a 10 órakor kezdődő záró szentmisét Labancz Zsolt piarista tartományfőnök celebrálta, a szent-beszédet pedig a Magyar Tartományba ellátogató Pedro Aguado generális atya tartotta, akit útjára elkísért Miguel Giraldez, az Európáért felelős generálisi asszisztens.Nyáron újra folytatódik a piarista ifjúsági találkozó, a tervek szerint Krakkóban. A részletekről később számolunk be.

SZATHMÁRY MELINDA

PIARISTÁK 5

PIARHÍRVILÁG

Impresszum: Piaristák MA – A magyar piaristák lapja ∙ www.piarista.huKiadja: Piarista Rend Magyar Tartománya ∙ A szerkesztőség címe: 1052 Budapest, Piarista köz 1. E-mail: [email protected] ∙ Felelős kiadó: Labancz Zsolt SP ∙ Főszerkesztő: Turcsik István ∙ Szerkesztő: Szathmáry Melinda Arculat, layout: www.estercom.hu ∙ Fotók: Besze Erika, Roland Kentrup, Jusztin István, Kalász Ákos, Mikulás Domonkos, Nagy Attila SP, Sárközi Sándor SP, Szathmáry Melinda, Szakál Ádám SP, Turcsik István, Vass Bálint SP, Piarista Archívum, Piarista Iskolák ∙ ISSN: 2062-817X ∙ Nyomda: Szalézi Művek Kft. ∙ Lapengedély szám: 163/2520/1/2011.


MAGYAR PIARISTÁK LÁTOGATÁSA A NYUGAT-AFRIKAI TARTOMÁNYBAN

Április 4-12. között Szabó László és Vass Bálint piaristák Király Gellért for-rásszervezési munkatárssal együtt Szenegálban jártak Christian Thierry Djinamoto Ehemba nyugat-afrikai tartományfőnök meghívására. A koráb-ban a Katalán Tartományhoz tartozó, ötvenhárom éves nyugat-afrikai te-rület tavaly vált önálló tartománnyá, amelynek két része Elefántcsontpart és Szenegál.

A 95%-ban muzulmán és 5%-ban keresztény Szenegálban elsősorban a mélyszegénységben élőkkel találkozhatott a magyar delegáció. Az állam nagyon csekély mértékben támogatja anyagiakkal a gyermekek és fi atalok taníttatását, így a legtöbb iskola tandíjköteles. (Költség: fejenként átlagosan 10 euró havonta.) A tartományban 19 piarista intézmény található.A Szabó László SP, Vass Bálint SP és Király Gellért alkotta magyar csapat az alábbi helyeken tett látogatást:Dakar: A Tartományfőnökség helye. A delegáció a városban megtekintette a növendékházat, az Ugandai Mártírok plébániatemplomát, a Thiaroye vá-rosnegyedben található iskolát (335 az itt tanuló diákok száma), a több mint 200 gyermeket befogadó óvodát, az igazi nyomornegyednek számító Sam-Sam piarista iskoláját (LEKKOOL KALASANS). A „Buntu” (Kapu) néven is-mert szociális központban nonformális oktatás zajlik délutáni foglalkoztató keretében, ahol informatikát és francia nyelvet tanulhatnak a diákok. Sam-Sam negyedben ezen felül női képzőközpont is működik, ahol tizennégy éves kortól, három évig tartó nonformális oktatás keretében (két év elmélet, egy év gyakorlat) számolni, írni-olvasni tanítják a lányokat, majd ezt követően választhatnak, hogy hímezni, varrni vagy főzni szeretnének inkább. A közpon-ton belül a fi atal anyák a gyermekek egészséges táplálkozásához szükséges ismereteket is megkapják.

• M’bour: A prenoviciátus helye. (Kilenc prenovicius él itt: négy szenegáli, öt elefántcsontparti.) A városban a közeli jövőben a piaristák szeretnének egy új iskolát és az utcagyerekeket befogadó, ellátó szociális központot létesíteni.

• Sokone: A noviciátus helye, ahol tizenegy novícius él. Ezen felül fi ú -, és lánykollégium, a Szent Teréz Általános Iskola és egy plébániatemplom található itt.

• Karang: A mezőgazdasági szakiskola helye, ahol három éves nonformális képzés zajlik 34 tanulóval

• Toubacouta: Fiú -, és lánykollégium üzemel itt.

„A nyugat-afrikai rendtársak küldetésüket számos nonformális nevelési pro-jekt révén is megélik. A plébániatemplom, iskola/óvoda és a szociális központ hármas egysége mindenhol jelen van. A diákok fokozottan motiváltak a ta-nulásban, mert ez jelenti számukra a mélyszegénységből kivezető egyetlen utat”. – összegzi úti benyomásait Király Gellért, forrásszervezési munkatárs.

A Nyugat-Afrikai Provinciában tett látogatásról részletesen a következő lap-számban számolnak be a magyar delegáció tagjai

SZATHMÁRY MELINDA

HÍREK A MAGYAR

TARTOMÁNYBÓL

KÁLLAY EMIL ATYA PRO ECCLESIA HUNGARIAE-DÍJBAN RÉSZESÜLTA Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Pro Ecclesia Hungariae-díjat adományozott Kállay Emil piarista szer-zetesnek. A kitüntetést a testület nevében Veres András püspök, az MKPK elnöke adta át március 1-jén Budapes-ten. A díjjal a püspöki konferencia elismerését fejezi ki azért a szolgálatért, amelyet élete folyamán Kállay Emil a katolikus egyházért végzett.Kállay Emil 1929. január 19-én született Kisújszálláson. A debreceni piarista gimnáziumban érettségizett, majd 1947-ben öltözött be novíciusnak. 1950 nyarán a szerzetes-rendek feloszlatásakor az állam által előírt létszámkorlát miatt a kereten kívüli szerzetesnövendékek közé került, így tanulmányait az esztergomi főegyházmegye növendé-keként a Központi Szemináriumban folytatta. 1953. június 14-én szentelték pappá az esztergomi székesegyházban, 1954-től az esztergomi Vízivárosban, 1955-től Érsekvad-kerten, 1956-tól Nógrádmegyeren, 1958-tól Budapest-Tö-rökőrön volt segédlelkész.1962-ben politikai okok miatt eltiltották a papi szolgálat-tól. Miután három év múlva visszatérhetett a szolgálatba, változatlan odaadással végezte lelkipásztori munkáját, elsősorban az ifjúság körében.

1965-től fi atalokat oktatott a Rókus-kápolnában, eleinte kisegítőként, majd 1967-től segédlelkészként. 1977-ben a budai Szent Imre (ciszterci) plébániára került segédlel-készként.Bár csupán ideiglenes fogadalmat tett, ami az évek alatt jogi érvényét vesztette, egyházmegyei papi szolgálata közben mégis mindvégig hű maradt piarista hivatásához. Ünnepélyes örökfogadalmát csak a rendszerváltozáskor, 1989. február 9-én tehette le. 1991-ben beköltözött a bu-dapesti piarista rendházba, ahol négy éven át oktatta a rendi növendékeket és a gimnáziumban is tanított. 1995-ben, majd 1999-ben újra négy évre a Piarista Rend Ma-gyar Tartománya vezetőjévé, tartományfőnökévé válasz-tották. Idős kora ellenére 2007-ben, 78 évesen aktív részt vállalt a piaristák székelyföldi missziójának újraindításá-ban, aminek köszönhetően Csíkszeredában megnyitották a Piarista Tanulmányi Házat.Állami és önkormányzati részről több elismerésben is ré-szesült sok évtizedes közösségalkotó és az ifjúság neve-léséért végzett áldozatos munkájáért.

TAVASZI KÖNYVBEMUTATÓ Március 11-én délután könyvbemutatót tartottak a buda-pesti Piarista Gimnázium Tanácstermében. Az előadások tárgya Both Ferenc piarista szerzetes-tanár, irodalom-történész közelmúltban megjelent könyve, az „Ötven év a temesvári piarista gimnázium történetéből (1885-1935)” volt, amely elsősorban műveltség - és kortörténeti tanul-mányok gyűjteménye. A könyv betekintést enged a piarista iskola és a város I. világháború előtti és az azt követő idő-szak éveibe, mindezt egy piarista tanár szemszögéből. A kötetet szerkesztette és sajtó alá rendezte Sas Péter iro-dalom - és művelődéstörténész,aki a könyvet részletesen ismertette az egybegyűlteknek. A rendezvényen felszólalt Labancz Zsolt tartományfőnök, Ruppert József piarista tanár, a rend romániai delegátusa és Koltai András levél-tárvezető, a könyvsorozat szerkesztője. Sas Péter csak-nem harminc, a piaristák múltjával foglalkozó tanulmányt írt, gondozott eddig. Ezért Labancz Zsolt tartományfőnök Kalazanci Szent József-emlékérmet ajándékozott a mű-velődéstörténésznek.

PIARISTA IFJÚSÁGI TALÁLKOZÓ VÁCOTTÁprilis 15-17-ig Vácon rendezték meg a többéves hagyo-mánnyal bíró Piarista Ifjúsági Találkozót. A „Boldogok az irgalmasok” mottót viselő rendezvényre mintegy 80-an érkeztek a Piarista Rend Magyar Tartományának összes iskolájából, emellett Nyitráról is fogadtak diákcsoportot a szervezők.A péntek késő délután kezdődő, közel háromnapos prog-ramban közös imádság, városismereti vetélkedő, önisme-reti lelki program, sportverseny, tárasjátékparti, teaház, zenélés is szerepelt. A fi atalok számára bizonyára emléke-zetes marad a Gável testvérek által vezetett zenés szentség-imádás, vagy a szombati csoportos táncalkalom is.A vasárnap délelőtti, a 10 órakor kezdődő záró szentmisét Labancz Zsolt piarista tartományfőnök celebrálta, a szent-beszédet pedig a Magyar Tartományba ellátogató Pedro Aguado generális atya tartotta, akit útjára elkísért Miguel Giraldez, az Európáért felelős generálisi asszisztens.Nyáron újra folytatódik a piarista ifjúsági találkozó, a tervek szerint Krakkóban. A részletekről később számolunk be.

SZATHMÁRY MELINDA


kisABLAK a múltra

KOLTAI ANDRÁS

A rendtartomány gyűjteményei, a Könyvtár, a Levéltár és a Múzeum olyan nyomtatott, írott és tárgyi emlékeket őriznek, amelyek kaput nyitnak Magyarország és a piarista iskolák múltjába. Néha azonban a kisablakon is be lehet kukucskálni.

A PESTI PIARISTA PÁVA

A kék páva (pavo cristatus) képét Hanák János piarista szerzetes Természetrajz című könyvében csodálhatták meg 1846-tól a magyar olvasók, köztük a pesti piarista könyvtár látogatói. Ide került ugyanis a fi atalon, 1849-ben elhunyt szerző saját példánya, amelybe a kézzel színezett képek mellé az állatok és madarak magyar nevét is beír-ta. Akkoriban a piaristák nem csak a könyvtárban, hanem az udvaron is láthattak ilyen madarat. A rendház 1870. jú-lius 14-én tartott gyűlésén ugyanis „kis híja volt, hogy az udvarunkat díszítő, de éktelen hangjával az előadásokat szerfelett zavaró pávára a halál-ítélet ki nem mondatott. Annyi azonban határozatba ment, hogy bármi úton-mó-don túl kell rajta adni.” Azóta nincsen páva a pesti belvá-ros szívében.

(Piarista Központi Könyvtár, Piarisztikum gyűjtemény)

TEMETÉS CIVILBEN

Az alsódörgicsei születésű Sótonyi István piarista a rend Somogy és Zala megyei birtokának utolsó jószágkormányzója volt. Az államosítás után Bala-tonfenyvesen élt, ahol szőlőt művelt, majd földjét eladván Budapesten vett lakást. Megmaradt pén-zéből ő hozatta rendbe a rend budapesti kriptáját, amely 1944-ben bombatalálatot kapott. Sótonyi István kívánsága volt, hogy őt is oda temessék. A Nemzeti Panteonnak nyilvánított Kerepesi (akkor Mező Imre) úti temetőben azonban a szocializmus éveiben nem lehetett egyházi szertartást végezni. Ezért amikor 1982-ben elhunyt, holttestét Mészá-ros Imre piarista házfőnök a Farkasréti temetőben szentelte meg. A másnapi temetésen, május 6-án csak a rendtagok és rokonok kis csoportja vett részt. E fénykép tanúsága szerint Varga László tar-tományfőnök is civilben áldotta meg a sírhelyet.

(Piarista Múzeum, Fényképgyűjtemény, Események)

PIARISTAJUBILEUMI ÉVTIZED

2011-2021

6 PIARISTÁK

1806. ÁPRILIS 9. Léva város tanácsa kezdeményezte, hogy az 1786-ban II. József rendeletére föloszlatott lévai ferences rendház épületét a piarista rend kapja meg, és ott gimnáziumot nyisson.

1815. SZEPTEMBER 14. A piarista rend és Léva városa szerződést kötött, mely szerint a rend négyosztályos gimnáziumot nyit Léván, amelynek fenntartá-sára a város átadja az e célból Esterházy II. Miklós herceg, Marczi-bányi István és Imre, Bars megye és mások által tett alapítványo-kat, amelyek éves jövedelme közel 3000 forintot tett ki.

1815. OKTÓBER 19. Ugróczy Ferenc piarista házfőnök és igazgató átvette Vallásalaptól az egykori ferences templomot és rendházat.

1815. NOVEMBER 5. Ünnepi szentmisével, 135 diákkal megnyílt a négyosztályos lévai piarista kisgimnázium.

1816. NOVEMBER 1. Egyházi és világi mecénások adományaiból megkezdődött a tanítás a gimnázium felső (retorikai és poétikai) osztályaiban is.

1850 A gimnázium bezárta kapuit, mivel nem tudta teljesíteni az Organi-sationssentwurf által előírt gimnáziumi követelményeket.

1851. OKTÓBER 27. Az iskola az Eszterházy-uradalom anyagi biztosítékával ismét megnyitotta kapuit, négyosztályos kisgimnáziumként.

1881. SZEPTEMBER A gimnázium 5. osztályának megnyitásával megkezdődött az iskola nagygimnáziummá fejlesztése.

1882 Roskovics Ignác nyerte meg a templom új főoltárképére kiírt pályá-zatot. A Szent Józsefet (Jézus nevelőapját) ábrázoló festmény 1884-ben került a templomba.

1886. SZEPTEMBER 5. Fölavatták a gimnázium új épületét, amelyet Benkó Károly tervezett.

1887. MÁJUS-JÚNIUS A gimnáziumban első ízben tartottak érettségi vizsgát.

1919. MÁJUS 3. Miután Léva január 22-én csehszlovák megszállás alá került, Ste-fanek Antal pozsonyi tanügyi referens rendelkezésére a piarista gimnázium befejezte a tanévet és működését.

1919. JÚNIUS 5. Miután négy nappal korábban a magyar Vörös Hadsereg elfoglalta Lévát, a helyi kommunista vezetők államosították a (bezárt) iskolát.

1919. AUGUSZTUS 27. Miután a csehszlovák hadsereg egy hónapnyi tüzérségi harc után július 3-án ismét megszállta Lévát, a katonaság vette használatba a gimnázium épületét, majd októbertől a rendház egy részét is.

1919. OKTÓBER 9. Gombos Antal piarista igazgató átadta a gimnáziumot Nepusťiel Ferenc cseh gimnáziumi igazgatónak.

1919. NOVEMBER 24. Megkezdte működését a csehszlovák állami reálgimnázium.

1922. AUGUSZTUS 1. A piarista rend átadta lévai templomát és rendházát a római ka-tolikus egyházközségnek, majd Gombos Antal házfőnök távozott Léváról.

1938-1945 Az első bécsi döntést követően a gimnázium épületében állami ma-gyar gimnázium működött, de mivel a város és a rend nem tudtak megegyezni a fenntartás kérdésében, a piaristák nem tértek vissza Lévára.

kisABLAK LÉVA 200A PIARISTA ISKOLA TÖRTÉNETE ÉVSZÁMOKBAN

KOLTAI ANDRÁS ÖSSZEÁLLÍTÁSA


2011-2021

KÉPEK1. A lévai piarista rendház és templom homlokzatának fölmérési rajza, 1821.2. A lévai piarista gimnázium 4. osztálya Leitner József osztályfőnökkel, 1895. Az álló sorban balról a harmadik Kittenberger Kálmán.3. A rendház az utca felől, 1913.4 A rendház a kert felől, 1912.5. A gimnázium és a vár a piarista templom tornyából, 1940 körül.6. Az egykori piarista rendház épülete, 2004.7. Az egykori piarista gimnázium épülete, 2004.

PIARISTÁK 7

kisABLAK a múltra

KOLTAI ANDRÁS

A rendtartomány gyűjteményei, a Könyvtár, a Levéltár és a Múzeum olyan nyomtatott, írott és tárgyi emlékeket őriznek, amelyek kaput nyitnak Magyarország és a piarista iskolák múltjába. Néha azonban a kisablakon is be lehet kukucskálni.

A PESTI PIARISTA PÁVA

A kék páva (pavo cristatus) képét Hanák János piarista szerzetes Természetrajz című könyvében csodálhatták meg 1846-tól a magyar olvasók, köztük a pesti piarista könyvtár látogatói. Ide került ugyanis a fi atalon, 1849-ben elhunyt szerző saját példánya, amelybe a kézzel színezett képek mellé az állatok és madarak magyar nevét is beír-ta. Akkoriban a piaristák nem csak a könyvtárban, hanem az udvaron is láthattak ilyen madarat. A rendház 1870. jú-lius 14-én tartott gyűlésén ugyanis „kis híja volt, hogy az udvarunkat díszítő, de éktelen hangjával az előadásokat szerfelett zavaró pávára a halál-ítélet ki nem mondatott. Annyi azonban határozatba ment, hogy bármi úton-mó-don túl kell rajta adni.” Azóta nincsen páva a pesti belvá-ros szívében.

(Piarista Központi Könyvtár, Piarisztikum gyűjtemény)

TEMETÉS CIVILBEN

Az alsódörgicsei születésű Sótonyi István piarista a rend Somogy és Zala megyei birtokának utolsó jószágkormányzója volt. Az államosítás után Bala-tonfenyvesen élt, ahol szőlőt művelt, majd földjét eladván Budapesten vett lakást. Megmaradt pén-zéből ő hozatta rendbe a rend budapesti kriptáját, amely 1944-ben bombatalálatot kapott. Sótonyi István kívánsága volt, hogy őt is oda temessék. A Nemzeti Panteonnak nyilvánított Kerepesi (akkor Mező Imre) úti temetőben azonban a szocializmus éveiben nem lehetett egyházi szertartást végezni. Ezért amikor 1982-ben elhunyt, holttestét Mészá-ros Imre piarista házfőnök a Farkasréti temetőben szentelte meg. A másnapi temetésen, május 6-án csak a rendtagok és rokonok kis csoportja vett részt. E fénykép tanúsága szerint Varga László tar-tományfőnök is civilben áldotta meg a sírhelyet.

(Piarista Múzeum, Fényképgyűjtemény, Események)


2011-2021

6 PIARISTÁK

1806. ÁPRILIS 9. Léva város tanácsa kezdeményezte, hogy az 1786-ban II. József rendeletére föloszlatott lévai ferences rendház épületét a piarista rend kapja meg, és ott gimnáziumot nyisson.

1815. SZEPTEMBER 14. A piarista rend és Léva városa szerződést kötött, mely szerint a rend négyosztályos gimnáziumot nyit Léván, amelynek fenntartá-sára a város átadja az e célból Esterházy II. Miklós herceg, Marczi-bányi István és Imre, Bars megye és mások által tett alapítványo-kat, amelyek éves jövedelme közel 3000 forintot tett ki.

1815. OKTÓBER 19. Ugróczy Ferenc piarista házfőnök és igazgató átvette Vallásalaptól az egykori ferences templomot és rendházat.

1815. NOVEMBER 5. Ünnepi szentmisével, 135 diákkal megnyílt a négyosztályos lévai piarista kisgimnázium.

1816. NOVEMBER 1. Egyházi és világi mecénások adományaiból megkezdődött a tanítás a gimnázium felső (retorikai és poétikai) osztályaiban is.

1850 A gimnázium bezárta kapuit, mivel nem tudta teljesíteni az Organi-sationssentwurf által előírt gimnáziumi követelményeket.

1851. OKTÓBER 27. Az iskola az Eszterházy-uradalom anyagi biztosítékával ismét megnyitotta kapuit, négyosztályos kisgimnáziumként.

1881. SZEPTEMBER A gimnázium 5. osztályának megnyitásával megkezdődött az iskola nagygimnáziummá fejlesztése.

1882 Roskovics Ignác nyerte meg a templom új főoltárképére kiírt pályá-zatot. A Szent Józsefet (Jézus nevelőapját) ábrázoló festmény 1884-ben került a templomba.

1886. SZEPTEMBER 5. Fölavatták a gimnázium új épületét, amelyet Benkó Károly tervezett.

1887. MÁJUS-JÚNIUS A gimnáziumban első ízben tartottak érettségi vizsgát.

1919. MÁJUS 3. Miután Léva január 22-én csehszlovák megszállás alá került, Ste-fanek Antal pozsonyi tanügyi referens rendelkezésére a piarista gimnázium befejezte a tanévet és működését.

1919. JÚNIUS 5. Miután négy nappal korábban a magyar Vörös Hadsereg elfoglalta Lévát, a helyi kommunista vezetők államosították a (bezárt) iskolát.

1919. AUGUSZTUS 27. Miután a csehszlovák hadsereg egy hónapnyi tüzérségi harc után július 3-án ismét megszállta Lévát, a katonaság vette használatba a gimnázium épületét, majd októbertől a rendház egy részét is.

1919. OKTÓBER 9. Gombos Antal piarista igazgató átadta a gimnáziumot Nepusťiel Ferenc cseh gimnáziumi igazgatónak.

1919. NOVEMBER 24. Megkezdte működését a csehszlovák állami reálgimnázium.

1922. AUGUSZTUS 1. A piarista rend átadta lévai templomát és rendházát a római ka-tolikus egyházközségnek, majd Gombos Antal házfőnök távozott Léváról.

1938-1945 Az első bécsi döntést követően a gimnázium épületében állami ma-gyar gimnázium működött, de mivel a város és a rend nem tudtak megegyezni a fenntartás kérdésében, a piaristák nem tértek vissza Lévára.

kisABLAK LÉVA 200A PIARISTA ISKOLA TÖRTÉNETE ÉVSZÁMOKBAN

KOLTAI ANDRÁS ÖSSZEÁLLÍTÁSA


2011-2021

KÉPEK1. A lévai piarista rendház és templom homlokzatának fölmérési rajza, 1821.2. A lévai piarista gimnázium 4. osztálya Leitner József osztályfőnökkel, 1895. Az álló sorban balról a harmadik Kittenberger Kálmán.3. A rendház az utca felől, 1913.4 A rendház a kert felől, 1912.5. A gimnázium és a vár a piarista templom tornyából, 1940 körül.6. Az egykori piarista rendház épülete, 2004.7. Az egykori piarista gimnázium épülete, 2004.


HIVATÁS

SZABÓ DÁNIEL SP: „AZT HISZEM, HOGY KRISZTUS MINDIG IS VONZÓ IDEÁL LESZ”Szabó Dániel a kecskeméti Piarista Gimnáziumból érkezett a rendbe Márkus Rolanddal egy idő-ben, akivel 2015 augusztusától a Kalazantinum (piarista növendékház) lakója. Idén április 8-10. között nyílt napokat szerveztek Kalazantinumi Napok címmel, ahová szeretettel várták a szer-zetesi hivatás iránt érdeklődő, még útjukat kereső 11. és 12. osztályos tanulókat és érettségizett diákokat, akik szívesen belepillantottak egy hétvégére a növendékház életébe. A nyílt napokat kö-vetően beszélgettünk Danival saját hivatásáról, életútjáról.

Ha visszatekintesz a gyökerekre: honnan indultál az Is-tennel való kapcsolatodban? A családból „hozod” a hitet, vagy magad találtál rá erre az útra?Talán onnan érdemes kezdenem, hogy a kerekegyházi egyházközségnek a családom mindig is aktív tagja volt. Kisgyerekkoromtól ahhoz szoktam hozzá, hogy keresz-ténynek lenni az valamifajta közösségi dolog. Így öröm-mel és lelkesedéssel kapcsolódtam be az egyházköz-ség ifi csoportjába, amint csak lehetett. Kicsivel később, szintén Kerekegyházán, a helyi antiochiás közösségnek is tagja lettem. Az a hit, amelyet otthon a családomtól kaptam, ebben a közösségben alakult tovább. Nagyszerű lehetőséget adott ez a csoport arra, hogy mi, nagyjából egyidős fi atalok, megosszuk egymással gondolatainkat és tapasztalatainkat a hitünkről, életünkről. Én pedig so-kat tanultam az idősebbek szavaiból, és magam is szíve-sen osztottam meg meglátásaimat és felfedezéseimet a többiekkel. Gyakran törtem a fejemet ugyanis az Istennel és az élettel kapcsolatos „nagy kérdéseken”. Ha pedig rá-jöttem valamire, általában nehezen álltam meg, hogy ne újságoljam el másoknak is.

Mi inspirált a piarista rendbe lépésedben?Talán az előbb elmondottak alapján az már látszik, hogy gyerekkoromtól nagy érdeklődéssel fordultam Isten dol-gai felé. Úgy éltem meg, hogy Istenben és a vele való kapcsolatban van a válasz az élet kérdéseire, melyek az én kérdéseim is, és az a fajta boldogság, amelyre min-den ember vágyódik. Ez a tapasztalat lenyűgöz engem, és nagyon lelkesít, hogy azon dolgozzam, hogy másokat is lenyűgözzön. Gimnáziumi tanulmányaim során a tanítás is nagyon megtetszett nekem. Igazán szerencsés voltam,

mert három piarista szerzetes is tanított a középisko-lai évek folyamán. Az ő életük példája azt mutatta szá-momra, hogy ami engem annyira vonz, az piaristaként nagyszerűen megélhető. Szép lassan egyre közelebb jött hozzám a piaristaság gondolata, míg végül az érettségi évében jelentkeztem a rendbe.

Mit jelent számodra szerzetesnek lenni?Tavaly újabb és újabb tapasztalataim és meglátásaim születtek arról, hogy mit jelent ez a hivatás. Talán ez arról is elárul valamit, mennyire nehéz egy ilyen kérdésre vála-szolni. Számomra a szerzetesség alaprétege az Istenhez fűződő kapcsolatban van. Szerzetesként Krisztus életfor-máját próbáljuk élni, követve őt a szegénységben, tiszta-ságban és engedelmességben. Az én olvasatomban ez arról tanúskodik, hogy a boldogság végső soron az Isten-nel és az emberekkel való közösség és kapcsolat megélé-sében van. A jelöltségbe azzal a kérdéssel érkeztem, hol leszek én boldog, ezt kerestem. Aztán a noviciátus elején a piarista szolgálat lelkesített igazán, vonzó volt számom-ra a gondolat, hogy másokért éljek. Végül pedig arra buk-kantam rá, hogy végső soron egy személyért vagyok itt, Jézus Krisztusért. Valami ilyesmi számomra szerzetes-nek lenni: az Istennel való kapcsolatból elindulva, az élet-formán és az apostoli munkán át újra visszatérni az egész értelméhez és céljához, Istenhez és az ő országához.

Mi volt a gimnáziumban a legmaradandóbb élményed?Azt hiszem, hogy a legmeghatározóbb élményeim piaris-tákhoz kötődnek. Az osztályfőnököm, Galaczi Tibor tanár úr sokat segített nekem az évek folyamán. Amikor erre gondolok, jó beszélgetések villannak be teológiai kérdé-sekről és problémákról, a hivatásomról, az életről.

Mely irodalmi, zenei vagy szépművészeti művek azok, amik mélységükben megérintenek/megérintettek? A középiskolában Ady Endre költészetét kedveltem legin-kább. Különösen is kedves volt nekem a Krisztus-kereszt az erdőn című verse. Van is egy festmény a szobám falán egy havas erdőben álló feszületről, amely mindig ezt a verset juttatja az eszembe. Ha arra gondolok, hogy a kö-zelmúltban mi tett rám mély benyomást, akkor elsőként az Eddie, a sas című fi lm jut az eszembe, amit épp a na-pokban néztem meg az egyik rendtársammal a moziban. A mostanában kézbe vett könyvek közül pedig William Paul Young: A viskó című művét olvastam nagy érdeklő-déssel.

Vannak-e „klasszikus” példaképeid? Nem tudom pontosan, ki számít klasszikus példakép-nek, de azt hiszem, van ilyen ember az életemben. Még egészen kisgyerek voltam, amikor megismertem Seffer Attilát, aki szintén kerekegyházi volt, és épp akkor kezd-te el teológiai tanulmányait a szegedi szemináriumban. Fontos személy lett az életemben, össze is barátkoztunk, és sokat segített nekem az évek során. Őt kértem fel bérmaapámnak is. Ma is fontos nekem, hogy mit gondol, hogyan látja a világot. Néha igazán jó olyan emberrel be-szélgetni, aki kicsit kívülről látja az életemet és a rendet is. Attilának a szelídsége, a jóindulata, a közvetlensége fog meg leginkább, talán épp azért, mert ezeken a terü-leteken szeretnék a leginkább fejlődni.

Hogyan töltöd legszívesebben a szabadidődet? Mostanában sokat szoktam főzni. Mióta a rendben vagyok, ez lett az új hobbim. A főzés kikapcsol, igazi szabadidős te-vékenység. A rendtársak eléggé hálásak is szoktak lenni, ha ilyen módon kapcsolódom ki. (Nevet.) A barátaimmal is sikerül időnként találkoznom, ami nem olyan egyszerű mostanában, hiszen a többségük nem Budapesten él.

Mit gondolsz arról a kijelentésről, hogy „a keresztény-ség veszélyben van Európában”?Nem hiszem, hogy ez a kijelentés aktuálisabb lenne ma, mint az Egyház történelmének előző korszakaiban, de azt sem gondolom, hogy igazabb lenne. Amikor valaki félti a kereszténységet, akkor vajon mire gondol: egy kulturális örökségre, egy társadalmi értékrendre, közösségekre vagy emberek személyes hitére. Azt hiszem, nagyon kü-lönböző állásfoglalások születhetnek a különböző szem-pontok alapján. Talán azt a kérdést is fel kell tennünk, hogy mások vagy magunk miatt kell-e – ha kell – félte-nünk a kereszténységet Európában.

Hogyan képzeled el a szerzetesség jövőjét, s azon belül saját későbbi életedet?A szerzetes Jézus Krisztust követve, az ő életformáját igyekszik megélni. Azt hiszem, hogy Krisztus mindig von-zó ideál lesz. Saját életemre nézve pedig szeretnék minél közelebb kerülni hozzá, a piarista élet ösvényein keresz-tül: az imádságban, a közösségemben, a tanításban és a többi szolgálatban.

SZATHMÁRY MELINDA – SZABÓ DÁNIEL SP

NYÍLT NAPOK A KALAZANTINUM PIARISTA NÖVENDÉKHÁZBAN

Az április 8-10. között megrendezett Kalazantinumi Napok során a résztvevő fi atalok kötetlen együttlét keretében (közös városnézés, ima-alkalmak és főzés), és játékos formában is betekintést nyerhettek a piarista szerzetesek nem szokványos mindennapjaiba. Részesei voltak a közös étkezéseknek, az esti zsolozsmáknak, valamint a növendékekkel és az örökfogadalmas piaristákkal számukra szervezett beszélgetéseken és foglalkozásokon elmélyedhettek önmaguk megismerésében, hivatáskeresésükben.

PIARISTÁK 9

HIVATÁS

SZABÓ DÁNIEL SP: „AZT HISZEM, HOGY KRISZTUS MINDIG IS VONZÓ IDEÁL LESZ”Szabó Dániel a kecskeméti Piarista Gimnáziumból érkezett a rendbe Márkus Rolanddal egy idő-ben, akivel 2015 augusztusától a Kalazantinum (piarista növendékház) lakója. Idén április 8-10. között nyílt napokat szerveztek Kalazantinumi Napok címmel, ahová szeretettel várták a szer-zetesi hivatás iránt érdeklődő, még útjukat kereső 11. és 12. osztályos tanulókat és érettségizett diákokat, akik szívesen belepillantottak egy hétvégére a növendékház életébe. A nyílt napokat kö-vetően beszélgettünk Danival saját hivatásáról, életútjáról.

Ha visszatekintesz a gyökerekre: honnan indultál az Is-tennel való kapcsolatodban? A családból „hozod” a hitet, vagy magad találtál rá erre az útra?Talán onnan érdemes kezdenem, hogy a kerekegyházi egyházközségnek a családom mindig is aktív tagja volt. Kisgyerekkoromtól ahhoz szoktam hozzá, hogy keresz-ténynek lenni az valamifajta közösségi dolog. Így öröm-mel és lelkesedéssel kapcsolódtam be az egyházköz-ség ifi csoportjába, amint csak lehetett. Kicsivel később, szintén Kerekegyházán, a helyi antiochiás közösségnek is tagja lettem. Az a hit, amelyet otthon a családomtól kaptam, ebben a közösségben alakult tovább. Nagyszerű lehetőséget adott ez a csoport arra, hogy mi, nagyjából egyidős fi atalok, megosszuk egymással gondolatainkat és tapasztalatainkat a hitünkről, életünkről. Én pedig so-kat tanultam az idősebbek szavaiból, és magam is szíve-sen osztottam meg meglátásaimat és felfedezéseimet a többiekkel. Gyakran törtem a fejemet ugyanis az Istennel és az élettel kapcsolatos „nagy kérdéseken”. Ha pedig rá-jöttem valamire, általában nehezen álltam meg, hogy ne újságoljam el másoknak is.

Mi inspirált a piarista rendbe lépésedben?Talán az előbb elmondottak alapján az már látszik, hogy gyerekkoromtól nagy érdeklődéssel fordultam Isten dol-gai felé. Úgy éltem meg, hogy Istenben és a vele való kapcsolatban van a válasz az élet kérdéseire, melyek az én kérdéseim is, és az a fajta boldogság, amelyre min-den ember vágyódik. Ez a tapasztalat lenyűgöz engem, és nagyon lelkesít, hogy azon dolgozzam, hogy másokat is lenyűgözzön. Gimnáziumi tanulmányaim során a tanítás is nagyon megtetszett nekem. Igazán szerencsés voltam,

mert három piarista szerzetes is tanított a középisko-lai évek folyamán. Az ő életük példája azt mutatta szá-momra, hogy ami engem annyira vonz, az piaristaként nagyszerűen megélhető. Szép lassan egyre közelebb jött hozzám a piaristaság gondolata, míg végül az érettségi évében jelentkeztem a rendbe.

Mit jelent számodra szerzetesnek lenni?Tavaly újabb és újabb tapasztalataim és meglátásaim születtek arról, hogy mit jelent ez a hivatás. Talán ez arról is elárul valamit, mennyire nehéz egy ilyen kérdésre vála-szolni. Számomra a szerzetesség alaprétege az Istenhez fűződő kapcsolatban van. Szerzetesként Krisztus életfor-máját próbáljuk élni, követve őt a szegénységben, tiszta-ságban és engedelmességben. Az én olvasatomban ez arról tanúskodik, hogy a boldogság végső soron az Isten-nel és az emberekkel való közösség és kapcsolat megélé-sében van. A jelöltségbe azzal a kérdéssel érkeztem, hol leszek én boldog, ezt kerestem. Aztán a noviciátus elején a piarista szolgálat lelkesített igazán, vonzó volt számom-ra a gondolat, hogy másokért éljek. Végül pedig arra buk-kantam rá, hogy végső soron egy személyért vagyok itt, Jézus Krisztusért. Valami ilyesmi számomra szerzetes-nek lenni: az Istennel való kapcsolatból elindulva, az élet-formán és az apostoli munkán át újra visszatérni az egész értelméhez és céljához, Istenhez és az ő országához.

Mi volt a gimnáziumban a legmaradandóbb élményed?Azt hiszem, hogy a legmeghatározóbb élményeim piaris-tákhoz kötődnek. Az osztályfőnököm, Galaczi Tibor tanár úr sokat segített nekem az évek folyamán. Amikor erre gondolok, jó beszélgetések villannak be teológiai kérdé-sekről és problémákról, a hivatásomról, az életről.

Mely irodalmi, zenei vagy szépművészeti művek azok, amik mélységükben megérintenek/megérintettek? A középiskolában Ady Endre költészetét kedveltem legin-kább. Különösen is kedves volt nekem a Krisztus-kereszt az erdőn című verse. Van is egy festmény a szobám falán egy havas erdőben álló feszületről, amely mindig ezt a verset juttatja az eszembe. Ha arra gondolok, hogy a kö-zelmúltban mi tett rám mély benyomást, akkor elsőként az Eddie, a sas című fi lm jut az eszembe, amit épp a na-pokban néztem meg az egyik rendtársammal a moziban. A mostanában kézbe vett könyvek közül pedig William Paul Young: A viskó című művét olvastam nagy érdeklő-déssel.

Vannak-e „klasszikus” példaképeid? Nem tudom pontosan, ki számít klasszikus példakép-nek, de azt hiszem, van ilyen ember az életemben. Még egészen kisgyerek voltam, amikor megismertem Seffer Attilát, aki szintén kerekegyházi volt, és épp akkor kezd-te el teológiai tanulmányait a szegedi szemináriumban. Fontos személy lett az életemben, össze is barátkoztunk, és sokat segített nekem az évek során. Őt kértem fel bérmaapámnak is. Ma is fontos nekem, hogy mit gondol, hogyan látja a világot. Néha igazán jó olyan emberrel be-szélgetni, aki kicsit kívülről látja az életemet és a rendet is. Attilának a szelídsége, a jóindulata, a közvetlensége fog meg leginkább, talán épp azért, mert ezeken a terü-leteken szeretnék a leginkább fejlődni.

Hogyan töltöd legszívesebben a szabadidődet? Mostanában sokat szoktam főzni. Mióta a rendben vagyok, ez lett az új hobbim. A főzés kikapcsol, igazi szabadidős te-vékenység. A rendtársak eléggé hálásak is szoktak lenni, ha ilyen módon kapcsolódom ki. (Nevet.) A barátaimmal is sikerül időnként találkoznom, ami nem olyan egyszerű mostanában, hiszen a többségük nem Budapesten él.

Mit gondolsz arról a kijelentésről, hogy „a keresztény-ség veszélyben van Európában”?Nem hiszem, hogy ez a kijelentés aktuálisabb lenne ma, mint az Egyház történelmének előző korszakaiban, de azt sem gondolom, hogy igazabb lenne. Amikor valaki félti a kereszténységet, akkor vajon mire gondol: egy kulturális örökségre, egy társadalmi értékrendre, közösségekre vagy emberek személyes hitére. Azt hiszem, nagyon kü-lönböző állásfoglalások születhetnek a különböző szem-pontok alapján. Talán azt a kérdést is fel kell tennünk, hogy mások vagy magunk miatt kell-e – ha kell – félte-nünk a kereszténységet Európában.

Hogyan képzeled el a szerzetesség jövőjét, s azon belül saját későbbi életedet?A szerzetes Jézus Krisztust követve, az ő életformáját igyekszik megélni. Azt hiszem, hogy Krisztus mindig von-zó ideál lesz. Saját életemre nézve pedig szeretnék minél közelebb kerülni hozzá, a piarista élet ösvényein keresz-tül: az imádságban, a közösségemben, a tanításban és a többi szolgálatban.

SZATHMÁRY MELINDA – SZABÓ DÁNIEL SP

NYÍLT NAPOK A KALAZANTINUM PIARISTA NÖVENDÉKHÁZBAN

Az április 8-10. között megrendezett Kalazantinumi Napok során a résztvevő fi atalok kötetlen együttlét keretében (közös városnézés, ima-alkalmak és főzés), és játékos formában is betekintést nyerhettek a piarista szerzetesek nem szokványos mindennapjaiba. Részesei voltak a közös étkezéseknek, az esti zsolozsmáknak, valamint a növendékekkel és az örökfogadalmas piaristákkal számukra szervezett beszélgetéseken és foglalkozásokon elmélyedhettek önmaguk megismerésében, hivatáskeresésükben.


A labor indításához sokat tanulhat-tunk a német példákból, ahol jól mű-ködő országos szervezete van a diák-laboroknak. Ősszel Dr. Ulrike Martin, a Német Laborszövetség részéről előadást tartott két őszi konferen-ciánkon. Szövetségük öt éve alakult huszonárom alapító taggal, mára kö-zel 300 labor tartozik hozzájuk.

Meghívást is kaptunk a 2016-os éves találkozójukra Saarbrückenbe. Két szakmai programot kapcsoltunk egy-be: a teljes laborcsapat egyhetes la-borlátogatáson vett részt Dortmund-ban, majd hárman a saarbrückeni labortalálkozón vettünk részt. Ide sa-ját posztert vittünk a magyarországi diáklaborokról az ottani kiállításhoz. Ezzel párhuzamosan jelent meg egy írásunk is a magyarországi diákla-borokról és az Öveges Diáklaborról a szövetség magazinjában.

SZAKMAI LÁTOGATÁS 2016 – DORTMUNDA dortmundi Kitz.do Diáklabor közre-működésével vettünk részt az egyhe-tes tanulmányúton. A Kitz.do mellett különböző fenntartású laborokat is meglátogattunk, mint a DASA – Né-met Szövetségi Munkavédelmi Szer-vezet – által működtetett létesítmény, a Heisenberg Gimnáziumban a mo-lekuláris biológia specializációjú la-bor, a német repülési és űrkutatási szervezetnek a Dortmundi Egyetem területén működő laborja, valamint a Dortmundi Energia - és Vízszolgálta-tó diáklaborja.

Inspirációk, tanulságok:• A laborok működésének stratégiai

kérdése a fejlesztésben is szerepet vállaló munkatársak megléte, al-kalmazása.

• A laborok fi nanszírozásában a pro-jektek jelentős részt foglalnak el.

• A diáklaboroknak a környezettu-datosságra való nevelésben fontos szerepük lehet, együttműködésben a közmű és energiaszolgáltatókkal.

• A felsőoktatási intézményekkel természetes az együttműködés a pályaorientáció, a tanárképzés te-rületén.

• A természettudományos területen is működő szervezetek, közintéz-mények profi tálhatnak a diáklabo-rok munkájából, közös projektekkel fejleszteni tudják a nyilvánosság-ban való megjelenésüket.

• A diáklaborok lényegéhez tartozik a diákok tevékenysége, kísérlete-zésük, főképp ezzel az aspektussal tudjuk gazdagítani a partner szer-vezetek munkáját.

PIARISTA

A kecskeméti Piarista Iskolában működő Öveges Diáklaborban az uniós projekt lezárásával a jövő felé fordulunk. Ezt készítette elő a projekt végén tartott konferenciasorozat, amelynek anyaga meg is jelent az Öveges Laborkönyv című kiadványban.

„MESSZE LABOROKAT LÁTOGAT SORBA…” A KECSKEMÉTI ÖVEGES DIÁKLABOR MUNKATÁRSAINAK SZAKMAI ÚTJA NÉMETORSZÁGBAN

PIARISTÁK

10

LERNORTLABOR JAHRESTAGUNG 2016 – SAARBRÜCKENA Német Diáklabor Szövetség éves találkozójára Prof. Dr. Rolf Hempel-mann elnök meghívására érkeztünk. A konferencia központi témája idén a MINT (matematika, informatika, természettudományok és technika) diáklaborok környezeti nevelésben betöltött szerepe volt. A konferencia fő témáján kívül több aktuális, diák-laborokat érintő témákat érintett: a mobilkommunikációs eszközökkel végezhető kísérletek; biztonság és biztosítás a diáklaborokban; a diák-

laborok hatékonyságának mérése; a tananyagok szerzői jogainak közös-ségi megosztása (Open Educational Resources); a diáklaborok sokszínű-sége, kategorizálás profi l és célcso-portok alapján; a laborok együttmű-ködése iskolákkal.A rendezvény a laborszövetség mű-ködésének megismerése miatt is érdekes volt. Alapja, hogy a tagok ér-dekeiből, valós motivációk által mű-ködik. A konferencia olyan témákkal foglalkozott, amelyeket a tagság ve-tett fel, és olyan kérdések fogalma-zódtak meg, amelyekre való válaszok keresését a szervezet magának mint-egy házi feladatként adott.

Néhány téma és tanulságaik:• A tananyagfejlesztés nagyon sok

jogi kérdést vet fel a szerzői jogot illetően. Legjobbnak tűnik minden tananyagot nyitott licensszel ellát-

ni azzal, hogy forrásmegjelöléssel bárki használhatja, átírhatja. En-nek hiányában nehezen azonosít-ható, hogy kinek milyen joga fűző-dik az anyaghoz.

• A diáklaborok kategorizálása sok előnnyel jár: aki igénybe veszi a szolgáltatásait, tudja, mire számít-son. Aki támogatna egy intézményt, szintén könnyebben kiválasztja, milyen típusú tevékenységet sze-retne szponzorálni. A határterü-leteken viszont rendre kérdéseket vet fel: társadalomtudományok, bölcsészet lehet-e egy diáklabor tevékenységi területe? Ha az or-

voslásra, pszichológiára gondo-lunk, vagy akár az informatikára és alkalmazási területeire, akkor már sok olyan téma merülhet fel, ami a természettudományoktól a társa-dalomtudomány, akár a bölcsészet felé visz.

• A laborok az iskolákban sokszor a bizonytalansági tényezőt látják. Az iskola szeretné, ha a laborok minél inkább alkalmazkodnának a tanter-vekhez, a laborok viszont inkább az új tudományos eredmények minél gyorsabb beépítését, rugalmassá-got, a szabad kísérletezés lehető-ségét szeretnék nyújtani. Különb-ség van az iskolai pedagógusok bevonásához való hozzáállásban is. Mi szeretnénk, ha a partner in-tézmények tanárai tartanák nálunk a foglalkozásokat. Ezzel jobban se-gítjük a pedagógiai folyamatokat. Hisz ekkor a diákok nem azt fogják

mesélni, hogy az Öveges Diáklabor tanárai milyen nagyszerű foglalko-zást tartottak nekik, hanem hogy a saját tanáraik jobb körülmények között milyen jó projektet vezettek. A német laborokban viszont igye-keznek az iskolai pedagógusokat minél inkább kívül tartani a foglal-kozásokból. Céljuk, hogy a diákok az iskolai teljesítménykényszertől függetlenül alkothassanak. Ezzel együtt a német laborok is felvetik, hogy vajon hogyan tudnak hozzá-járulni az iskolai oktatás hatékony-ságának fejlesztéséhez.

A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK EREDMÉNYEIA kapcsolatok segítségével megér-tettük a laborokban folyó munka-módszereket,ezáltal képesnek érez-zük magunkat a partnerek igényeinek megfelelő tananyagok fejlesztésére.A dortmundi látogatás központi té-mája az együttműködési modellek megismerése volt. Ez fontos a labo-rok profi ljának fejlesztése szempont-jából és a fi nanszírozás miatt is. A megismert modelleket magunk is al-kalmazhatjuk és a többi diáklabornak is átadhatjuk, hogy mindenki saját igényeihez igazítsa.Keressük a konkrét együttműködési lehetőségeket is német laborokkal; különösen a közös, főleg a diákok részvételével működő projektek fog-lalkoztatnak minket. A projekteknek autentikusnak kell lennie, azaz cél-juk nem az együttműködés vagy az idegen nyelv használata önmagában, hanem az, hogy a tevékenység tartal-ma is motiváló erővel bírjon. A látogatások új muníciót adtak a ma-gyarországi diáklaborok közti együtt-működés előmozdításához. Láttuk, hogy milyen gyümölcsöző, ha meg-oszthatjuk tudásunkat, mintáinkat, motivációinkat, az együttműködési formákat. Reméljük, hogy azok az impulzusok, amelyeket magunkkal hoztunk, beépülhetnek a saját gya-korlatunkba, és ezekből minél többet át is tudunk adni másoknak.

KIRÁLY GELLÉRT – MIKULÁS DOMONKOS



10

A labor indításához sokat tanulhat-tunk a német példákból, ahol jól mű-ködő országos szervezete van a diák-laboroknak. Ősszel Dr. Ulrike Martin, a Német Laborszövetség részéről előadást tartott két őszi konferen-ciánkon. Szövetségük öt éve alakult huszonárom alapító taggal, mára kö-zel 300 labor tartozik hozzájuk.

Meghívást is kaptunk a 2016-os éves találkozójukra Saarbrückenbe. Két szakmai programot kapcsoltunk egy-be: a teljes laborcsapat egyhetes la-borlátogatáson vett részt Dortmund-ban, majd hárman a saarbrückeni labortalálkozón vettünk részt. Ide sa-ját posztert vittünk a magyarországi diáklaborokról az ottani kiállításhoz. Ezzel párhuzamosan jelent meg egy írásunk is a magyarországi diákla-borokról és az Öveges Diáklaborról a szövetség magazinjában.

SZAKMAI LÁTOGATÁS 2016 – DORTMUNDA dortmundi Kitz.do Diáklabor közre-működésével vettünk részt az egyhe-tes tanulmányúton. A Kitz.do mellett különböző fenntartású laborokat is meglátogattunk, mint a DASA – Né-met Szövetségi Munkavédelmi Szer-vezet – által működtetett létesítmény, a Heisenberg Gimnáziumban a mo-lekuláris biológia specializációjú la-bor, a német repülési és űrkutatási szervezetnek a Dortmundi Egyetem területén működő laborja, valamint a Dortmundi Energia - és Vízszolgálta-tó diáklaborja.

Inspirációk, tanulságok:• A laborok működésének stratégiai

kérdése a fejlesztésben is szerepet vállaló munkatársak megléte, al-kalmazása.

• A laborok fi nanszírozásában a pro-jektek jelentős részt foglalnak el.

• A diáklaboroknak a környezettu-datosságra való nevelésben fontos szerepük lehet, együttműködésben a közmű és energiaszolgáltatókkal.

• A felsőoktatási intézményekkel természetes az együttműködés a pályaorientáció, a tanárképzés te-rületén.

• A természettudományos területen is működő szervezetek, közintéz-mények profi tálhatnak a diáklabo-rok munkájából, közös projektekkel fejleszteni tudják a nyilvánosság-ban való megjelenésüket.

• A diáklaborok lényegéhez tartozik a diákok tevékenysége, kísérlete-zésük, főképp ezzel az aspektussal tudjuk gazdagítani a partner szer-vezetek munkáját.

PIARISTA

A kecskeméti Piarista Iskolában működő Öveges Diáklaborban az uniós projekt lezárásával a jövő felé fordulunk. Ezt készítette elő a projekt végén tartott konferenciasorozat, amelynek anyaga meg is jelent az Öveges Laborkönyv című kiadványban.


PIARISTÁK

10

LERNORTLABOR JAHRESTAGUNG 2016 – SAARBRÜCKENA Német Diáklabor Szövetség éves találkozójára Prof. Dr. Rolf Hempel-mann elnök meghívására érkeztünk. A konferencia központi témája idén a MINT (matematika, informatika, természettudományok és technika) diáklaborok környezeti nevelésben betöltött szerepe volt. A konferencia fő témáján kívül több aktuális, diák-laborokat érintő témákat érintett: a mobilkommunikációs eszközökkel végezhető kísérletek; biztonság és biztosítás a diáklaborokban; a diák-

laborok hatékonyságának mérése; a tananyagok szerzői jogainak közös-ségi megosztása (Open Educational Resources); a diáklaborok sokszínű-sége, kategorizálás profi l és célcso-portok alapján; a laborok együttmű-ködése iskolákkal.A rendezvény a laborszövetség mű-ködésének megismerése miatt is érdekes volt. Alapja, hogy a tagok ér-dekeiből, valós motivációk által mű-ködik. A konferencia olyan témákkal foglalkozott, amelyeket a tagság ve-tett fel, és olyan kérdések fogalma-zódtak meg, amelyekre való válaszok keresését a szervezet magának mint-egy házi feladatként adott.

Néhány téma és tanulságaik:• A tananyagfejlesztés nagyon sok

jogi kérdést vet fel a szerzői jogot illetően. Legjobbnak tűnik minden tananyagot nyitott licensszel ellát-

ni azzal, hogy forrásmegjelöléssel bárki használhatja, átírhatja. En-nek hiányában nehezen azonosít-ható, hogy kinek milyen joga fűző-dik az anyaghoz.

• A diáklaborok kategorizálása sok előnnyel jár: aki igénybe veszi a szolgáltatásait, tudja, mire számít-son. Aki támogatna egy intézményt, szintén könnyebben kiválasztja, milyen típusú tevékenységet sze-retne szponzorálni. A határterü-leteken viszont rendre kérdéseket vet fel: társadalomtudományok, bölcsészet lehet-e egy diáklabor tevékenységi területe? Ha az or-

voslásra, pszichológiára gondo-lunk, vagy akár az informatikára és alkalmazási területeire, akkor már sok olyan téma merülhet fel, ami a természettudományoktól a társa-dalomtudomány, akár a bölcsészet felé visz.

• A laborok az iskolákban sokszor a bizonytalansági tényezőt látják. Az iskola szeretné, ha a laborok minél inkább alkalmazkodnának a tanter-vekhez, a laborok viszont inkább az új tudományos eredmények minél gyorsabb beépítését, rugalmassá-got, a szabad kísérletezés lehető-ségét szeretnék nyújtani. Különb-ség van az iskolai pedagógusok bevonásához való hozzáállásban is. Mi szeretnénk, ha a partner in-tézmények tanárai tartanák nálunk a foglalkozásokat. Ezzel jobban se-gítjük a pedagógiai folyamatokat. Hisz ekkor a diákok nem azt fogják

mesélni, hogy az Öveges Diáklabor tanárai milyen nagyszerű foglalko-zást tartottak nekik, hanem hogy a saját tanáraik jobb körülmények között milyen jó projektet vezettek. A német laborokban viszont igye-keznek az iskolai pedagógusokat minél inkább kívül tartani a foglal-kozásokból. Céljuk, hogy a diákok az iskolai teljesítménykényszertől függetlenül alkothassanak. Ezzel együtt a német laborok is felvetik, hogy vajon hogyan tudnak hozzá-járulni az iskolai oktatás hatékony-ságának fejlesztéséhez.

A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK EREDMÉNYEIA kapcsolatok segítségével megér-tettük a laborokban folyó munka-módszereket,ezáltal képesnek érez-zük magunkat a partnerek igényeinek megfelelő tananyagok fejlesztésére.A dortmundi látogatás központi té-mája az együttműködési modellek megismerése volt. Ez fontos a labo-rok profi ljának fejlesztése szempont-jából és a fi nanszírozás miatt is. A megismert modelleket magunk is al-kalmazhatjuk és a többi diáklabornak is átadhatjuk, hogy mindenki saját igényeihez igazítsa.Keressük a konkrét együttműködési lehetőségeket is német laborokkal; különösen a közös, főleg a diákok részvételével működő projektek fog-lalkoztatnak minket. A projekteknek autentikusnak kell lennie, azaz cél-juk nem az együttműködés vagy az idegen nyelv használata önmagában, hanem az, hogy a tevékenység tartal-ma is motiváló erővel bírjon. A látogatások új muníciót adtak a ma-gyarországi diáklaborok közti együtt-működés előmozdításához. Láttuk, hogy milyen gyümölcsöző, ha meg-oszthatjuk tudásunkat, mintáinkat, motivációinkat, az együttműködési formákat. Reméljük, hogy azok az impulzusok, amelyeket magunkkal hoztunk, beépülhetnek a saját gya-korlatunkba, és ezekből minél többet át is tudunk adni másoknak.

KIRÁLY GELLÉRT – MIKULÁS DOMONKOS



Lelkiség

HÚSVÉT UTÁN

„Atyám! Bocsáss meg nekik,mert nem tudják, mit cselekszenek.”

(Lk 23,34)

De te akkor is bocsáss meg, Uram! Légy nagylelkű, szánd őket oktalan beszédükért!

Epilógus:

Harmadnapra feltámadott. Ez a mi jö-vőnk is. Ne féljetek hát! Amikor minden veszni látszik, ti csak bízzatok, és tartsa-tok ki! Minden a helyére kerül. És akkor Isten lesz minden mindenben.

KERTÉSZNÉ TÓTH ÉVA

Nem, amikor hamis mosollyal tőrt döfnek lelkembe…Nem, amikor szánakozó pillantással méricskélik, vajon elbotlom-e. Nem, amikor megvető fi ntor kíséretében gúnyosan köpik oda:

„Rohanj, borulj térdre, hidd, hogy segít a te Istened!”

Mikor a jó szándék zsinegével megkötözötté nyomorítod gyermekedet, nem tudod, mit cselekszel. Mikor nem en-geded, hogy a rád bízottak lelke alkalmassá nemesedjék a megváltói erő észrevételére, nem tudod, mit cselekszel. Mint a férget, taposod el az utadba kerülőt, hogy az első helyre juss… nem tudod, mit cselekszel!

PIARISTA

Összetört testtel, megalázott szívvel botorkálok az úton, s ti ujjal mutogattok rám… nem, nem tudjátok mit cselekedtek.Bénultan ülök a kórházi ágyon, borzongat a félelem. Tenyeremmel melegítem a valamikor áldást osztó kezet. Súgnám, sikoltanám, zokognám: „Ne menj még!” S te a kegyes halálról ironizálsz. Nem, nem tudod, mit cselekszel.

Jézusom, lenyűgöző önzetlenségeddel irgalmazz neki!

Tisztelt Publikum! Megérkezett a mágus! Aki bűnei bocsánatát vágyja, csak bátran jöjjön kö-zelebb! Te EZT hiszed? Te ezt ELHISZED? Nem, nem tudod, mit cselekszel.

A katonák vérszomjas tekintete és dölyfös lán-dzsáik erdeje éles kontrasztot rajzolt a fájdalomtól görnyedt anya, s a kétségbeesett tanítvány között. Megrendült a teremtett világ is. „Sírt, kesergett, gyászolt minden az egész nagy természetben.” A meggyalázott keresztfát hirtelen fény árasztot-ta el. A korpusz ragyogott, s egy suttogásában is erőteljes hang hallatszott: „ Atyám! Bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek.”

PIARISTÁK

12

A MEGVÁLTÓ KÜLDETÉSÉRŐL Jézus maga mondta a Nikodémusszal való beszélgetésük során, hogy Isten úgy szerette a világot, hogy egyszülött fi át küldte el közénk, hogy mindaz, aki hisz benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.Jézus ezt az örök életet, az Isten országának hirdetését tűzte ki fő céljául a világban; azét az országét, amelynek fejlődése, kibontakozása már itt, e világban megkezdődött, végső beteljesedése pedig majd a Gondviselő Istennél lesz.Ő azért jött, hogy megbékítse Istennel az embert, hogy utat mutasson az embernek Isten felé, hogy „új szövetséget” kössön Isten az emberekkel.

Ezt a szövetséget - az elsőt tudniillik - eljátszotta az ember akkor, amikor vétkezett.Isten gyermeke csak úgy lehet újra, ha Krisztus által visz-szatalál a magasságbelihez.A megváltás, a bűntől való megszabadítást jelenti. Mivel az ember saját erejéből képtelen jóvátenni a végtelen Istenen ért sérelmet, a Teremtő maga hajolt le irgalmas szere-tettel Krisztusban a világhoz, hogy megváltó és jóvá tevő, végtelen szeretetét bizonyító halála által újra gyermekeivé legyünk.Jézus megváltó művéhez nagymértékben hozzájárulha-tunk az idei esztendőben is; imádsággal, bűnbánattal, jó cselekedetek megtételével, egymás iránti tisztelettel, sze-retettel, türelemmel és több törődéssel…Segítsük a Gondviselő Istent az irgalmasság – a megbo-csátó, igazságos szeretet - szent évében, hogy lelkünket is megnyugtató méltó jutalmában mindannyian részesülhes-sünk!

Íródott szeretettel, az Úrnak 2016. évében, március ha-vában, annak 25. napján, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén.

FADDI HORVÁTH PÁL /PAULUS/

Elcsitul a vihar

Halljátok-e, hogy csitul a vihar,s Lélek tölti be a szívek otthonát,

Isten maga jön építeniélő kövekből húsvér templomát.

Lelke szertejár, mint szelíd fuvallat,s csendes szavakkal mind egyre hív,

s megnyílik, új forrást fakaszta szomjazó, hitre vágyakozó szív.

Ó, Istenem adj erőt,adj tüzedből égi lángokat,olvadjon eggyé szívünkkel

a kegyelmet adó, égi akarat.Kezedben hadd legyen az ember

képlékeny anyag csupán,kinek lelkében hitnek fénye gyúláldott kezed érintése nyomán.

Add, hogy mértékké nőjönszívekben az áldó szeretet,és kenyeret nyújtson a kéz

ártó gyűlölet helyett.S fölrázva a békétlen, magányos

lelkeknek hadát,nyisd meg kegyelemmel

a bezárt szíveknek ajtaját.Áradjon Szent Lelked,

áradjon a mindenség felett,hadd nyerjen a szomjazó lélek

egy hitben fürdőző, megújult életet.

Vajay Tiborné


12

Lelkiség

HÚSVÉT UTÁN

„Atyám! Bocsáss meg nekik,mert nem tudják, mit cselekszenek.”

(Lk 23,34)

De te akkor is bocsáss meg, Uram! Légy nagylelkű, szánd őket oktalan beszédükért!

Epilógus:

Harmadnapra feltámadott. Ez a mi jö-vőnk is. Ne féljetek hát! Amikor minden veszni látszik, ti csak bízzatok, és tartsa-tok ki! Minden a helyére kerül. És akkor Isten lesz minden mindenben.

KERTÉSZNÉ TÓTH ÉVA

Nem, amikor hamis mosollyal tőrt döfnek lelkembe…Nem, amikor szánakozó pillantással méricskélik, vajon elbotlom-e. Nem, amikor megvető fi ntor kíséretében gúnyosan köpik oda:

„Rohanj, borulj térdre, hidd, hogy segít a te Istened!”

Mikor a jó szándék zsinegével megkötözötté nyomorítod gyermekedet, nem tudod, mit cselekszel. Mikor nem en-geded, hogy a rád bízottak lelke alkalmassá nemesedjék a megváltói erő észrevételére, nem tudod, mit cselekszel. Mint a férget, taposod el az utadba kerülőt, hogy az első helyre juss… nem tudod, mit cselekszel!

PIARISTA

Összetört testtel, megalázott szívvel botorkálok az úton, s ti ujjal mutogattok rám… nem, nem tudjátok mit cselekedtek.Bénultan ülök a kórházi ágyon, borzongat a félelem. Tenyeremmel melegítem a valamikor áldást osztó kezet. Súgnám, sikoltanám, zokognám: „Ne menj még!” S te a kegyes halálról ironizálsz. Nem, nem tudod, mit cselekszel.

Jézusom, lenyűgöző önzetlenségeddel irgalmazz neki!

Tisztelt Publikum! Megérkezett a mágus! Aki bűnei bocsánatát vágyja, csak bátran jöjjön kö-zelebb! Te EZT hiszed? Te ezt ELHISZED? Nem, nem tudod, mit cselekszel.

A katonák vérszomjas tekintete és dölyfös lán-dzsáik erdeje éles kontrasztot rajzolt a fájdalomtól görnyedt anya, s a kétségbeesett tanítvány között. Megrendült a teremtett világ is. „Sírt, kesergett, gyászolt minden az egész nagy természetben.” A meggyalázott keresztfát hirtelen fény árasztot-ta el. A korpusz ragyogott, s egy suttogásában is erőteljes hang hallatszott: „ Atyám! Bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek.”

PIARISTÁK

12

A MEGVÁLTÓ KÜLDETÉSÉRŐL Jézus maga mondta a Nikodémusszal való beszélgetésük során, hogy Isten úgy szerette a világot, hogy egyszülött fi át küldte el közénk, hogy mindaz, aki hisz benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.Jézus ezt az örök életet, az Isten országának hirdetését tűzte ki fő céljául a világban; azét az országét, amelynek fejlődése, kibontakozása már itt, e világban megkezdődött, végső beteljesedése pedig majd a Gondviselő Istennél lesz.Ő azért jött, hogy megbékítse Istennel az embert, hogy utat mutasson az embernek Isten felé, hogy „új szövetséget” kössön Isten az emberekkel.

Ezt a szövetséget - az elsőt tudniillik - eljátszotta az ember akkor, amikor vétkezett.Isten gyermeke csak úgy lehet újra, ha Krisztus által visz-szatalál a magasságbelihez.A megváltás, a bűntől való megszabadítást jelenti. Mivel az ember saját erejéből képtelen jóvátenni a végtelen Istenen ért sérelmet, a Teremtő maga hajolt le irgalmas szere-tettel Krisztusban a világhoz, hogy megváltó és jóvá tevő, végtelen szeretetét bizonyító halála által újra gyermekeivé legyünk.Jézus megváltó művéhez nagymértékben hozzájárulha-tunk az idei esztendőben is; imádsággal, bűnbánattal, jó cselekedetek megtételével, egymás iránti tisztelettel, sze-retettel, türelemmel és több törődéssel…Segítsük a Gondviselő Istent az irgalmasság – a megbo-csátó, igazságos szeretet - szent évében, hogy lelkünket is megnyugtató méltó jutalmában mindannyian részesülhes-sünk!

Íródott szeretettel, az Úrnak 2016. évében, március ha-vában, annak 25. napján, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén.

FADDI HORVÁTH PÁL /PAULUS/

Elcsitul a vihar

Halljátok-e, hogy csitul a vihar,s Lélek tölti be a szívek otthonát,

Isten maga jön építeniélő kövekből húsvér templomát.

Lelke szertejár, mint szelíd fuvallat,s csendes szavakkal mind egyre hív,

s megnyílik, új forrást fakaszta szomjazó, hitre vágyakozó szív.

Ó, Istenem adj erőt,adj tüzedből égi lángokat,olvadjon eggyé szívünkkel

a kegyelmet adó, égi akarat.Kezedben hadd legyen az ember

képlékeny anyag csupán,kinek lelkében hitnek fénye gyúláldott kezed érintése nyomán.

Add, hogy mértékké nőjönszívekben az áldó szeretet,és kenyeret nyújtson a kéz

ártó gyűlölet helyett.S fölrázva a békétlen, magányos

lelkeknek hadát,nyisd meg kegyelemmel

a bezárt szíveknek ajtaját.Áradjon Szent Lelked,

áradjon a mindenség felett,hadd nyerjen a szomjazó lélek

egy hitben fürdőző, megújult életet.

Vajay Tiborné


BUDAPEST

ALAPÍTVA:

1717WWW.GIMN.PAIR.HU

IRODALOM VS. TERMÉSZETTUDOMÁNYOK? (MIÉRT) FONTOS IRODALMAT TANÍTANI?

Az alábbi cikkben a budapesti Piarista Gimnázium négy magyartanára válaszol röviden az iroda-lomtanítással kapcsolatos egy-egy kérdésre.

Miért fontos irodalmat tanítani?dr. Urbán Péter: Fontos, mert fontos ismeretanyagot ad át. Jelentősége viszont jóval túlmutat a lexikális műveltség megszerzé-sén. Talán ez az a tantárgy, amely a legtöbb készség fejlesztésére ad alkalmat: segíti például a szöveg-értés, szövegértelmezés, szövegalkotás, önismeret, önkifejezés, kritikus gon-dolkodás, véleményalkotás, kreativitás, problémaérzé-

kenység, érzelmi intelligencia, konfliktusmegoldás ké-pességének fejlődését. Mindezekre hivatástól, foglalko-zástól függetlenül mindenkinek szüksége van.

Valóban természettudományos iskola a pesti Piar?dr. Urbán Péter: Nem tartom szerencsésnek a tantár-gyak ilyen szembeállítását. Megfigyelésem szerint a reál és a humán jelzők nem az egyik terület iránti kiemelkedő érdeklődésnek, hanem sokkal inkább a másik területtel kapcsolatos problémáknak a kifejezésére használatosak. Iskolánk hivatalos önmeghatározása, a pedagógiai prog-ram, az alapelvek között hangsúlyozza a személyiség tel-jességre és egységre törekvő fejlesztését. Nagy hiba len-ne ettől a szemlélettől eltérni a gyakorlatban, és csupán „természettudományossá” alacsonyítani az iskolát.

Miért fontos irodalmat tanítani? Pehartz Tamás: Számomra az irodalom tanítása nem-csak egy foglalkozás, óra, vagy egy tantárgy, még kevésbé elsajátítandó tananyag; sokkal inkább egy remek lehető-ség arra, hogy fejlődjek, hogy reflektáljak önmagamra, mint családapa, mint pedagógus, és mint leendő család-terapeuta. Biztos vagyok benne, hogy az embernek ritkán

nyílik lehetősége arra, hogy felismerje saját működési mechanizmusait, vagy akár csak problémáit, arra pedig még ritkábban, hogy képes legyen rajtuk változtatni. Azt gondolom, hogy a műal-kotások – így az igazán nagy szépirodalmi művek is – képesek arra, hogy általuk újra és újra felfedezzük ön-magunkat és átértékeljük az életünket. Ezért úgy vélem, hogy a magyartanítás célja az, hogy megszerettessük a szépirodalmat, vagyis hogy átadjunk valamit a műalkotások erejéből a diákoknak.

Céljaim saját életemben ugyanazok, melyeket e segítő szakmákban (a magyartanítás és a családterápia egyál-talán nem állnak messze egymástól) átadni igyekszem: az önismeret fejlesztése, ezáltal a rejtett erőforrások moz-gósítása ahhoz, hogy megtaláljuk az utat nehézségeink megoldásához. A magyaróráimat is az a családterápiás rendszerszemlélet hatja át, mely meghatározása szerint olyan pszichoterápiás módszer, amelynek során a szak-ember nem csak a tüneteket hordozó egyénnel, hanem annak egész családjával együttműködve, megváltoztatják a család viselkedését, dinamikáját – ezáltal egy új, har-monikusabb családi rendszer alakul ki, mely már képes megszünteti a tartós feszültségeket, problémákat.

Az életemre, hivatásomra és a magyar óráimra alkalmaz-va: a viszonyokat és helyzeteket megfigyelve, megértve és a megértés közben „megvilágosodva” abban bízom, hogy ez a katarzis tud életet gerjeszteni a környezetében. Hiszek abban, hogy - minden esendőségemmel együtt - kellő alázattal képes vagyok egy-egy közösséget pozitív irányba megmozdítani.

PIARISTÁK

14

PIARISTA ISKOLA BUDAPEST

Miért fontos irodalmat tanítani?Horváth Bálint: Mert ez a tantárgy nagyon sokszínű lehetőségeket ad a fejlő-désre, tanulásra. Ez ösz-szefüggésben van azzal is, hogy e tárgy helyzete az utóbbi két évtizedben jelentősen változik. Más a könyvek, az olvasás sze-repe ma, mint a 20. szá-zad végén; a bölcsészka-ron megszerezhető tudás is másra jó manapság, mint húsz éve. Bizonyos,

a tananyagban szereplő művek most kevésbé szólítanak meg bennünket, és mintha kicsúszna a talaj az iroda-lomtörténet tanítása alól: ez az ismerethalmaz kevésbé tűnik ma az általános műveltség részének. Ezzel egy időben viszont a tantárgy más aspektusai válnak izgal-massá, aktuálissá.

Minden tantárgynak fontos lenne újra és újra reflektál-ni arra, hogy mi végre létezik: miért hasznos tanulni, hol van a helye a létezők között? Így az irodalomórán is fontos erre újra és újra visszatérni: miért tanulunk irodalmat, miért érdemes ezt a regényt elolvasni? Van-e értelme a műelemzésnek? Miért számít tanulásnak maga a műről való vita, a beszélgetés vagy az esszéírás?

Az irodalomóra jó helyzetben van, hiszen az ún. „21. szá-zadi képességek” – kritikai gondolkodás, kreativitás, együttműködés és kommunikáció – tanulásában, gyakor-lásában, elsajátításában kiemelkedő szerepe tud lenni, főként, ha tanárként elfogadjuk, hogy a tantárgyunk hely-zete, szerepe, célja változott az utóbbi évtizedekben. Már nem az, amiért a bölcsészkarra mentünk! Ösztönző, kihí-vást jelentő feladat felismerni az új és fontos kérdéseket a tantárgyukkal kapcsolatban, s nosztalgiázás vagy keser-gés helyett megtalálni és megtanulni hozzá azt a mód-szertant, amellyel szerethető, korszerű és használható tudást adhatunk a tanítványainknak. Mindezt úgy, hogy

közben egyáltalán nem vész el az sem, hogy művészet-ről tanulunk: nagyon sokféleképpen szép művekkel fog-lalkozunk. S ami a piarista iskolában különösen fontos: az irodalom lehetőséget ad diáknak és tanárnak a beszél-getésre, önmagunk megismerésére, a teremtett világ és az ember egyre alaposabb megértésére.

Valóban természet-tudományos iskola a pesti Piar? Nényei Pál: Nem tudom. Manapság mindenki ezt mondja, és érzek is a di-ákság részéről némi le-nézést, ha előkerül az a szó, hogy bölcsész, vagy az a szókapcsolat, hogy humán tudományok, és jókat tudnak röhögni ők, a komoly természettu-dósok, azokon, akik nem természettudósok. És a röhögésük mögött az a biztos tudás sejlik föl, hogy ők fontos, komoly dologgal foglalkoznak, a bölcsészek pedig csak húzzák az időt.

Azért mondom, hogy nem tudom, természettudományos iskola-e a Piar, mert szerintem teljesen fölösleges meg-különböztetni egymástól a természettudományokat és a bölcsészettudományokat. Minden tárgy, minden tudo-mány egy-egy emberi gondolkodásmód. És azt is tudom, hogy például a matematikát (ami nem is természettudo-mány, hanem színtiszta bölcsészet) nem lehet rendesen „tanulni”, azt „érteni” kell. De itt is elmondom: ami be-magolható, az sehol sem lényeges. Még az irodalomban sem. Csak az lényeges, ami végiggondolandó.

Magolni egyedül is lehet, otthon, akár mobilapplikáció segítségével. Az iskola feladata a gondolkodást megta-nítani. Ha ezt elfogadjuk, akkor megszűnik a fenti kér-dés. Helyette jöhet az IGAZI kérdés: Iskola-e a Piar?

HORVÁTH BÁLINT

LUKÁCS LÁSZLÓ SP: AZ IGAZSÁG MUNKATÁRSAJOSEPH RATZINGER - XVI. BENEDEK PÁPA ÉLETE ÉS MŰVEE könyv először Joseph Ratzinger – XVI. Benedek pápa életútján vezeti végig az olva-sót, középpontban nyolc esztendős pápaságának eseményeivel. Az életrajzot követő ta-nulmányok teológiájának legfontosabb jellegzetességeit mutatják be: egy mélyen hívő, Krisztusban élő ember gondolatvilágát, aki ugyanakkor mindenestül benne él korá-nak eseményeiben, útkereséseiben és válságaiban. Püspöki jelmondata jelzi: annak az Igazságnak szolgálatában áll, amely Isten szeretetének fényében bevilágítja a történel-met és minden egyes ember életútját. (Szent István Társulat, 2016, 514 oldal, 3600 Ft) Forrás: Szent István Könyváruház

KÖNYVVEL ÉLNI KÖNNYEBB

PIARISTÁK 15

GÖD

WWW.G-PIAR.HU

ALAPÍTVA:

1991JUCI NÉNI, TE… „…TUDNI KELL AZT, HOGY A GYEREK HONNAN JÖN, MIT CSINÁL, ÉS HOGYAN LEHET RAJTA SEGÍTENI”Zöldfülű gyakorlótanárként az egyik első sokkot ő okozta nekem Gödön. Bemutatkoztam, és már válaszolt is: Rados Lászlóné vagyok, Juci néni, de tegeződünk. Szóval így: Juci néni, te… Azóta is hálásan gondolok az első óralátogatásokra, és sajnálom, hogy most már nincs lehetőségem köz-vetlen közelről látni mindazt a derűt és türelmet, amit a szakiskolai reáltanítás igényel a kama-szoknál (is). Cserébe viszont akár nap, mint nap tanulhatok tőle munka és hivatás iránti alázatot, a fejlesztésben pedig az elvégzett közös munka értékét.

Hogyan kerültél Gödre?1999-ben befejeztem az aktív tanítást, akkor még 55 éves korban nyugdíjba lehetett menni. 2002-ben Vácra kerül-tem a férjemmel; az előző évben Dunakeszire költöztek a gyerekeim, és utánuk jöttünk. Egy szép családi házat adtunk el és egy negyedik emeleti tetőtéri lakásba költöz-tünk, most is ott lakunk. Nagy ürességet éreztem, hiány-zott az iskola, hiányoztak a gyerekek, állandóan gondol-kodtam, hogy hova mehetnék dolgozni. Akkor megláttam a Teletexten, hogy a Piarista Szakiskola matematika-fizi-ka szakos tanárt keres. Megpróbáltam…volt ott egy szám, felhívtam, behívtak. Első alkalommal még nem volt itt az akkori igazgató (Guba András atya), így másodszorra is bejöttem, és ő vett fel. Így kerültem egy közösségbe, amit nagyon-nagyon megszerettem. Bár, azóta nagyon sok ember elment az iskolából, én továbbra is itt maradtam.

Nehéz volt az első év, Andrással később beszéltünk erről, mondta is, hogy úgy érezte, megfutamodom. De marad-tam, és azóta is itt vagyok; ez a tizenharmadik tanévem.

Mit csináltál korábban?Előtte is tanítottam, zömmel matematikát és fizikát, ál-talános iskolában. Ennek az az érdekessége, hogy 1966-ban abba a faluba kerültem vissza, ahová születtem, és itt dolgoztam még harminchárom évet. Ebből tizenhét évig voltam igazgatóhelyettes és hat évig igazgató, innen men-tem nyugdíjba. Itt azokkal tanítottam együtt zömmel, akik nekem tanáraim voltak. Ez ambivalens helyzet volt, mert akadt olyan, akivel nehéz volt megértetni magam. De a tantestület nagy részével jóban voltam, és komoly dolog-nak számított a faluban, hogy egy volt tanítvány visszake-rült tanítani. Az ottani közösség életében is részt vettem: 1998 környékén képviselőtestületi tag voltam, úgy, hogy a második, vagy a harmadik legtöbb szavazatot kaptam a faluban. Ebből az is kiderül, hogy elismerték a munká-mat, oktatásügyi díjat is kaptam. Rajta voltam azon, hogy az iskola felépüljön. Kétszer is részt vettem az iskola bő-vítésében-felújításában, így lett a négy tanteremből hat, aztán nyolc.

Ismerted korábban a piaristákat?Csak olvastam róluk, mielőtt idekerültem. Konkrétan nem tudtam, hogy hogyan működik a rend. Azt igen, hogy munkájuk középpontjában áll a gyengébb, elesett és hát-rányos helyzetű gyerekek felkarolása, nevelése. És azt hiszem, hogy ez ebben az iskolában teljes mértékben így is van. Ha csak arra gondolok, hogy van fejlesztés, fel-zárkóztatás, korrepetálás, támogató óra… sorolhatnám ezeket, már látszódik a munka.

Hogyan jelenik meg a munkádban a piarista karizma?Minden évet úgy kezdek, hogy igyekszem megismerni a gyerekeket. Mert személyre szabottan csak akkor tudsz

Név: Rados Lászlóné Kor: 71 évFoglalkozás: matematika-műszaki szakos tanárJelmondat: Szeresd a hivatásod, szeresd a gyerekeket!

PIARISTÁK

16

PIARISTA ISKOLA GÖD

vele foglalkozni, ha ismered a családi hátterét, vagy tudsz róla valamit konkrétan. Ezt tartom fontosnak. Tehát nem a nevét kell megjegyezni, mert azt megtanulom még elég ügyesen, hála Istennek, hanem azt, hogy mögötte mi van. Az egyik diákunkkal úgy jártam, hogy mikor kilencedikben idekerült, azt gondoltam: „Na, ezzel a fiúval nem lehet semmit sem csinálni.” És ahogy jövök-megyek, a fülemet megütötte egy mondat: „Engem az apám nem is ismer.” Hoppá, mondom, ezzel nekem foglalkozni kell! És elhív-tam magammal, beszélgettem vele, és épp ma is felelt hármasra! Azt mondták, nem lehet ezt a gyereket kezelni, én is úgy gondoltam először, hogy biztos meg fog bukni. Valójában ő egy annyira jóindulatú, rendes gyerek, csak ismerni kell azt, hogy honnan jön, mit csinál, és hogyan lehet rajta segíteni. Azt is tudni kell, hogy milyen alap-ismeretekkel rendelkezik, mit kell fejleszteni, hova kell visszanyúlni. Nagyon szeretem a csoportmunkát, a páros munkát, de ezt nem tehetném meg, ha nem ismertem volna meg a gye-rekeket. Úgy szeretem ezeket kialakítani, hogy valamifajta kapcsolat legyen a tanulók között. Két éve csak természet- ismeretet tanítok, ami fizika, kémia, biológia és földrajz tár-gyakból tevődik össze. Bennem az érlelődött meg leginkább, hogy egy-egy anyagrészt zárjunk le úgy, hogy a követke-zőben tudjunk rá építeni. Most a kémiát fejeztem be, jön a fizika. A kémiát úgy fejeztem be, hogy „mi vezeti az elekt-romosságot?”, és most az elektromosságtant veszem. Az ötvenkettedik tanévemet csinálom, de minden nap vázlattal jövök. Nem mondhatom, hogy rutinból tanítok.

Mit tartasz örömtelinek abban, amit csinálsz?Minden napban meg kell találni azt a pici pozitív dolgot, ami előre visz. Mert hát vannak olyan napok, amikor na-gyon nehéz, de ha azt mondom, hogy nem volt semmi jó benne, akkor nem volt értelme az egész napnak! Emlék-szem, András mindig azt mondta: „Keress egy nagyon pici pozitívat!” Én, amikor jövök lefelé a negyedikről, a lépcsőn végiggondolom, és megtalálom. Korábban matematikát tanítottam, most természetismeretet. Nagyon hiányzik a matematika, de kiélem magam abban, hogy van korrepe-tálás, fejlesztés órám. Szeretem a tantestületet, ezt a közösséget. Megkérdezte az egyik új kolléga, hogy én mit csinálok a kilencedike-sekkel. Bejött órára, és megnézte. Persze az ember nem egészen ugyanolyan, ha bent ül valaki, de akkor is meg kell találni a hangot a gyerekekkel.

Mit tartasz nehéznek?Ami nekem nagyon hiányzik, az a számítógépes ismeret. De nem azért, mert nem akarom megtanulni; a másik is-kolában is én voltam a legelső, aki odaült és megpróbálta. Nagyon tönkrement a szemem, és a Commodore 64-nek elég kicsi képernyője volt. Viszont most majd újra nekiál-lok, nem akarom, hogy ez teljesen kimaradjon az életem-ből, mert azt nagyon sajnálnám.Egy-egy osztállyal a munka addig nehéz, amíg még nem ismertem a gyerekeket. Nem szeretnék melléfogni. Nem skatulyázni akarom őket; fontos tudnom, ki milyen prob-lémával küzd. Szép ez a feladat, amit mi csinálunk.

BESZE ERIKA

PIARISTÁK 17

KECSKEMÉT

ALAPÍTVA:

1714 (1993)WWW.KECSKEMET.PIAR.HU

JÁTÉKKASZINÓ A KECSKEMÉTI PIARISTA ISKOLÁBANMielőtt még többen felkapnák a fejüket a cikk címe láttán és olvasás nélkül gyorsan tovább-lapoznának, bemutatom a Játékkaszinót, az alsó tagozatos gyermekek közkedvelt játéktevé-kenységét, programját.

A Játékkaszinó nálunk egy egész délutánon át tartó önfe-ledt játékot jelent a gyermekek számára. Legyen az akár az iskola impozáns dísztermében vagy a Czollner téri is-kolaépület gyönyörű udvarán, a lényeg, hogy „Játszani jó!”. A Játékkaszinó állomásain olyan sporteszközöket, fejlesztőjátékokat helyeztünk el, amelyekkel nagyon szí-vesen foglalkoznak a gyermekek, miközben fejlődik moz-gáskoordinációjuk, valamint vizuális-akusztikus-taktilis észlelésük, ahol a közös játékon keresztül megélik az együtt játszás élményét.

Akkor mire is van szükség a Játékkaszinóhoz? Először is kell egy csapat lelkes, játszani akaró gyermek, csapa-tonként egy-egy útlevél, ami segít az állomások közötti eligazodásban és az összegyűjtött pecsétek megőrzésé-ben, kell még hozzá sokféle érdekes, izgalmas játékesz-köz, ami teljessé teszi az élményt, és mindehhez egy kis találékonyság, ügyesség, bátorság. Első alkalommal a harmadik évfolyam próbálta ki a díszteremben berende-zett Játékkaszinót, nyolc csapat nyolc állomáson játszott egész délután. A játékot akkor kezdhették el a csapatok, ha megfejtették a találós kérdéseket, és egészen addig lehettek egy-egy játékhelyszínen, amíg meg nem szólalt az „Indulni kell...” kezdetű zeneszám.

Mitől különlegesek a Játék-kaszinó állomásai? Példá-ul attól, hogy a díszterem színpada nem mindennap lényegül át érzékelő labirin-tussá, ahol az érzékszervek összehangolt munkájára van szükség ahhoz, hogy kijussanak a gyermekek a kanyargó folyosók útvesz-tőjéből. A labirintusban sö-tét volt, a gyerekek fején egy fejhallgató, ahonnan külön-böző természeti jelenségek hangja szólt. Útközben a gyerekek labdák között for-mákat kerestek, kavicságyon sétáltak, alagútban és sza-lagok közt bujkáltak, gyömbért szagoltak és még arra is ügyeltek, nehogy eltévedjenek. Az akadálypályán kúszni, mászni, célba dobni, labdát pattogtatni, füles labdán ug-rálni, bukfencezni, karikából-karikába lépni lehetett, míg a pörgő-forgó állomáson a gyerekek trambulinon ugrál-tak, forgótölcsérben forogtak, óriás labdákon gurultak. Nagy kedvence a gyermekeknek a háromdimenziós amő-

bajáték, az ejtőernyős repülés a színes óriás kendőkkel, az egyensúlyozás kézzel, lábbal, egyedül és párosan. Pihenésképpen pedig ott volt a „Csúcsforgalom” állomása, ahol a gyerekek szellemi frissességére, kreati-vitására volt szükség, hogy a piros autót a sok-sok szabály ellenére kijuttassák a for-galmi dugóból.

A Játékkaszinó végén arra kértük a gyer-mekeket, hogy készítsenek egy rajzot, amelyben elevenítsék fel a délután legérde-kesebb pillanatát. Rengeteg szép, színes al-kotás készült, ami a legjobb bizonyítéka an-nak, hogy a gyermekek nagyon jól érezték magukat a játékdélutánon. Megfogalmazták azt is, hogy szeretnének újra részt venni a Játékkaszinóban, mert, ahogy a délután

PIARISTÁK

18

KALENDÁRIUM

április 6-15.: rheinbachi testvériskolánk diákjainak, tanárainak látogatása gimnáziumunkban

április 15.: ifjúsági koncertek a felső tagozatos és gimnazista diákok számára

április 18.: természettudományos hét a felső tagozaton

április 18-21.: alsós levelezős tanulmányi versenyek döntői és eredményhirdetése

április 22.: alsós egészségnap

április 25-29: végzős gimnazistáink ballagási rendezvényei

május 5.: iskolai diákmisék Urunk mennybemenetelének ünnepén

május 11.: papírgyűjtési akció az alsó tagozaton

május 20.: retro diákbuli a felső tagozaton

május 20-21.: gimnáziumi osztálykirándulások

május 25.: gimnáziumi egészségnap

május 26.: Piarista Pedagógusnap – közös ünnepi vacsora tanáraink és öregdiákjaink részvételével

május 28.: kerti ünnepély (óvoda, általános iskola)

május 28.: iskolai részvétel az úrnapi városi körmeneten

június 3.: kollégiumi kerékpáros túra

június 8.: alsós kerékpáros nap

június 13.: TESZI zárónap a gimnáziumban

június 14.: múzeumi és sportnap a gimnáziumban, kerékpáros nap a felső tagozaton

június 15-17.: alsós, felsős és gimnáziumi Te Deumok

június 20-tól: nyári diákprogramok: túrák, táborok

PIARISTA ISKOLA KECSKEMÉT

mottója is szólt: „Játszani jó”! A gyerekek lelkesedése, a kollégák és a szülők pozitív visszajelzése, kíváncsisága arra ösztönzött bennünket, hogy újabb alkalmat és hely-színt találjunk a Játékkaszinó ismételt megrendezésére. Így lett Játékkaszinó az iskola hagyományos Kerti parti ünnepségén, vagy a leendő elsősök beiskolázási prog-ramján, és még egy kis kóstolót a napközis táborban levő gyermekek is kaptak a játékdélutánból.

VIDA-SZŰCS EMESE GYÓGYPEDAGÓGUS

RHEINBACHI DIÁKOK LÁTOGATÁSAAz idén már huszonkettedik alkalommal érkeztek hozzánk német cserediákok Rheinbach városának két katolikus kö-zépiskolájából. A kecskeméti Piarista Gimnázium 1995 óta ápol testvériskolai kapcsolatot a gimnáziumokkal.

Április 7-én Nagy Attila SP igazgató fogadta reggel a Pia- rista Gimnázium dísztermében a Kecskemétre érkezett német testvériskola tizenöt fős delegációját, tizenhárom diákot és két tanárt. Az igazgató vendégeit tájékoztatta az iskola történetéről, és röviden beszámolt a jelenlegi okta-tási munkáról.

A német lányokat és fiúkat a piarista diákok családjai látták vendégül, a közös programok során pedig megismerked-tek Kecskemét és környéke, valamint Budapest nevezetes-ségeivel. Délelőttönként a Piarista Iskola német- és angol- óráiba kapcsolódtak be. A vendéglátó diákok június végén viszonozzák a látogatást.

TALMÁCSI JÓZSEF

PIARISTÁK 19

MOSONMAGYAR-

ÓVÁR

ALAPÍTVA:

1739 (1994)WWW.PIARISTAMOVAR.HU

AZ EMBERI MÉLTÓSÁGRÓL

„Nem a ruha teszi az embert…” – mondja a közmon-dás. Ki merné azonban azt állítani, hogy talán a hata-lom, vagy a rang, netán a jó összeköttetések… Továbbgondolva: mi teszi az embert emberré? mi az ember igazi nagysága? melyek az igaz emberi értékek?Egyáltalán nem ilyen felszínes „értékekről” beszé-lünk akkor, amikor az emberi nagyság összetevőit keressük.

Megtapasztalható, hogy a létezők rangsorában az em-ber a legelső, aki intelligenciájával, tudásával, és sze-mélyi méltóságával kiemelkedik világunkból. A terem-téstörténet figyelmes tanulmányozása nyomán megsejti az ember, hogy teremtett világunk csúcspontja vagyunk.Az ember Isten képmása, a látható világ része, továbbá szellemi értékek hordozója. A Föld nemcsak születési helye az embernek. Az Alkotó terve az emberrel; hódítsa meg és hajtsa uralma alá a Földet.

Munkálkodjon továbbá azon, hogy az egész univerzum is-merje el és hirdesse a Teremtő nagyságát! Az embernek élet-feladata törekedni arra, amit az etika, az erkölcs - mint jel-lemvonást - úgy fogalmaz meg; erény. Az erényes embernek „véréve” válik a jó! Ugyanis tud-ja a dolgok rendjét, képessé-gei alapján ismeri az értékek rangsorát! Vannak olyan erők és értékek, amelyekkel az em-ber a tudomány és technika, az irodalom, a zene, továbbá a művészetek számtalan ágának bámulatra méltó eredményeit tudja felmutatni.

A modern ember előszeretettel beszél személyes világnézeti, politikai, szólás és egyéb sza-badságról is, ennek ellenére még soha nem volt olyan ab-szolút szabadsághiánya, mint manapság…

Talán egyetlen évszázadban sem vesztette el még annyira az „arany középutat”, mint éppen ezidőtájt. Pedig az ember szellemiségével, értelmi adottságá-val, akarat-szabadságával kiemelkedik a teremtett világban. A szüntelenül munkálkodó fáradságot nem ismerő emberi szellem bizonyítékai megszámlálha-tatlanok a történelem folyamán. Lassan már kicsinek találja a maga számára a Földgolyót, meg akarja hó-dítani a csillagvilágot is, kvázi végtelenül nagy távol-ságokba kíván törni!

Tehát valóban iparkodik véghezvinni küldetését, uralma alá akarja hajtani a Föld után a végtelen távolságú vi-lágűrt is! Jóllehet, csupán idő kérdése, hogy ez az „álom” mikor lesz megvalósítható. Biztos azonban az, hogy egy ilyen hatalmas terv eléréséhez kimondhatatlanul nagy-számú pénzmennyiség szükségeltetik! Amennyiben si-kerrel jár majd az elképzelés, talán lesz egy másik jövő-kép is, de addig mi lesz a Földön maradottak álmaival?

FADDI HORVÁTH PÁL

PIARISTÁK

20

PIARISTA ISKOLA MOSONMAGYARÓVÁR

A TEHETSÉGES GYEREKEKÉRT PÁLYÁZAT KERETÉN BELÜL MEGVALÓSULT PROGRAMJAINK Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kiírt “Tehet-séges Gyerekekért” pályázat keretén belül, ebben a tan-évben húsz gyerek vehetett részt természettudományos foglalkozásokon. Itt a gyerekek önállóan, illetve párban végzett kísérletek segítségével fedezhették fel a termé-szettudomány törvényszerűségeit. A tizenkét foglalkozás a biológia, fizika, földrajz és a kémia tantárgyakat érin-tette. Az elsajátított kísérletekből látványos bemutatót tartottak társaiknak, majd a bevizsgált kőzeteket egy ki-állításon mutatták be.

A tehetségfejlesztő programhoz kapcsolódva, üzemláto-gatást tettünk a Paksi Atomerőműben, ahol a gyerekek megismerhették az atomenergia felhasználásának le-hetőségeit. A program lezárásaként tanulmányúton vet-tünk részt a Hortobágyon, ahol a halastavak élővilágát tanulmányoztuk. Ezt követően a Debreceni Állatkertben megvizsgáltuk, hogy hogyan és mivel táplálkoznak az állatok, majd Tiszalökön ellátogattunk a vízlépcsőhöz, és a vízerőműben megfigyeltük az elektromos energia előállításának lépéseit.

Reméljük, hogy a következő tanévben is lehetőségünk lesz a program folytatására.

ÖRDÖGNÉ SIPÖCZ VERONIKA PROGRAMVEZETŐ TANÁR

A MARADANDÓ GYÜMÖLCS Legádázabb harcunkat az elmúlással vívjuk. Hadd idézzem Babitsot: „Miért nő a fű, hogyha majd leszárad?” (Esti kérdés) – A választ szá-munkra a Feltámadt Jézus hozta el. Köszön-tése, a „Békesség nek-tek”, nem pusztán egy szép formula, hanem Jézus ajándékba adja nekünk a tőlünk soha el nem vehető békes-séget. Feltámadásunk után mely értékeket visszük magunkkal, melyeket nem pusztít el sem a ke-gyetlen idő, sem a halál? Jézus búcsúbeszédében szól a „maradandó gyümölcsről”, és nem hagy kétséget, hogy ez a gyümölcs a szeretetben érlelődik, válik oly zama-tossá, hogy Istennek is kedve telik benne. (Jn 15,12-17)

Más alkalommal Jézus arról tanít, hogy a jó fa jó gyü-mölcsöt terem. De mikor mondhatom azt, hogy jó gyü-mölcsöt termő jó fa vagyok? – A kritérium egyértelmű: jó, örökre maradandó gyümölcsöt az terem, tehát az üd-vözül, aki hisz. (Mk 16,17)

Ezek után, ha szemünket becsukjuk, egy fa képe jelenik meg előttünk. A fa gyökérzetét a hit jelenti. Ez ad a fának stabilitást és tápanyagot. Ugyanúgy igaz a fára is, amit Jézus a Szőlőtőkéről (vagyis magáról) mond: a Vele való élő kapcsolat (hit) nélkül sem a szőlővessző, sem a fa nem hozhat termést (Jn 15,1-8). A képet tovább rajzolva: a re-mény a leveleket, illetve a lombozatot jelenti. Arról pedig már szóltunk, hogy a hasonlatban a gyümölcs: a szeretet.

Ez a kép arra is rámutat, miért hívőknek nevezzük ma-gunkat, holott egyedül a szeretet marad meg örökre. Ahány ember van a földön, annyi szeretet-fogalom léte-zik. Nekünk, keresztényeknek az a közös kincsünk, hogy a Feltámadottba vetett hitünk táplálja a reményt, amely Pál vallomása szerint „nem csal meg” (Róm 5,5), és így teremhetünk örökre megmaradó gyümölcsöt.

Ha valaki egyoldalúan csak a szeretetről papol vagy áb-rándozik, és a hitet, reményt ezredrangúnak tartja, az nem veszi figyelembe, hogy a gyümölcstermésben milyen páratlan szerepe van a gyökérzetnek és a leveleknek.

Iskoláinkban a rendszeresen visszatérő lelkigyakorlatok azt a teljességet tárják a ránk bízottak felé, amely által remélhetjük, hogy életük nem hiábavaló, meddő lesz, ha-nem maradandó, Istennek is tetsző gyümölcsöt terem.

FARKAS ISTVÁN SP

rajz: Gábor Kata Borbála

PIARISTÁK 21

ALAPÍTVA:

1765 (1992)WWW.NK-PIAR.HU

KANIZSAI KAVALKÁD A JUBILEUMI ÉV VÉGE FELÉ…

BÉKÉSI GABRIELLA: „…SZERETNÉM ÁTADNI MINDAZT A JÓT, ÉRTÉKET, AMIT KAPTAM” Lassan húsz éve, hogy elő-ször beléptem a Kanizsai Piar kapuin. Az alma ma-terben töltött tizenkét év igencsak meghatározó idő-szaka volt az életemnek. Tulajdonképpen egy védő-burokban nevelkedhettem, ami hozzájárult ahhoz, hogy olyan szilárd érték-rendet alakítsak ki, amely a burokból való kilépés után is megtart a mindennapokban.

Örömmel gondolok vissza a diákévekre. Nem nagyon volt időm unatkozni: a tanulás mellett hangsúlyos szerepet kaptak a gyalogtúrák, evezős- és vándortáborok, és a mű-vészetek is. Énekeltem az iskola kórusában, illetve tag-ja voltam a Piarista Táncszínháznak. Úgy érzem, igazán aktív növendéke voltam az intézménynek. Amikor egykori tanáraim – jelenlegi kollégáim – azzal búcsúztattak min-ket ballagásunkkor, hogy szeretettel várnak vissza, még én sem gondoltam, hogy ez így, pedagógusként fog meg-valósulni. 2008-ban búcsúztam a piarista élettől, hogy testnevelést és biológiát tanuljak. Jó érzéssel tölt el, hogy már az első évemben ismerős arcok vesznek körül.

Egészen megérint, ahogy láthatom, mekkora gondot fordítanak egy-egy diákra kollégáim. Hosszú éveken át tapasztaltam törődésüket, kitartásukat, s bár már jogosan tartózkodhatok a tanári szobában, mindig is tanáraimnak, példaképeimnek fogom tekinteni őket. Most, hogy velük együtt dolgozhatok, azon igyekszem, hogy hozzájuk hasonlóan rám is szeretettel gondolja-nak majd tanítványaim, s átadhassam mindazt a jót, értéket, amit kaptam.

BÉKÉSI GABRIELLA

EGY ÖREGDIÁK-ÓVÓNÉNI ELSŐ TAPASZTALATAI…„Pietas et litterae…” Ebben a szellemiségben neveltek minket tanáraink és a szerzetes-atyák az iskola falai között. Hogy mit is adott számomra az az öt év, amit diák- ként töltöttem a Piarban? Az iskola mottójához híven valóban az erény és a tudomány volt az alap. Erkölcsös és hitben gazdag életre tanítottak az iskolai tanulmá-nyok mellett. Neveltek és nem csak oktattak. Egy olyan közösség tagja lehettem, amitől fájó szívvel búcsúztam el a ballagásomon. Az járt a fejemben, hogy bárcsak itt maradhatnék még, bárcsak visszajöhetnék… Nem is gondoltam arra, hogy a Jóisten valóban segít ebben, és az utamat visszakanyarítja szeretett iskolámba.

Meglepett a hír, hogy épp az államvizsgám után meg- üresedett egy hely a Piarista Óvodában. Gyorsan éltem a lehetőséggel, Istenhez imádkozva, hogy felvegyenek dolgozni. Büszkeség töltött el, mikor azt mondták, min-dig szívesen látják a visszatérő diákokat. Így hát az idei tanévet, mint piarista óvónéni kezdtem meg. Hatalmas öröm fogott el, és most éreztem igazán, hogy Isten tényleg a tenyerén hordoz. Mégis aggodalommal kezd-tem dolgozni amiatt, hogy vajon hogyan fogom átadni azt a sok mindent, amit itt kaptam a diákéveim alatt. Az óvoda falai között azonban egyből megtaláltam a he-


2011-2021

Az alábbiakban két egykori diákunk emlékezik vissza az Alma Materban töltött éveikre. Ma már mindketten kiváló kollégáink: egyikük az iskolában, másikuk az óvodában neveli és készíti fel szeretettel a gyermekeket az életre.

PIARISTÁK

22

PIARISTA ISKOLA NAGYKANIZSA

lyem, egy pillanatig sem kellett semmitől tartanom. Egy ismerős helyre jöttem vissza. Jó érzéssel töltött el, hogy már az év eleji lelkigyakorlaton is milyen szeretettel for-dulnak felém volt tanáraim. Most, mint kollégájukra, és nem mint diákjukra tekintenek.

Még nem tudom, mi vár rám a következő évek során, egy-ben azonban már most biztos vagyok: a Piarista nagycsa-lád tagjaként itt érzem leginkább otthon magam.

NÉMETH RÉKA

LELKI NAPOK A FELSŐS PIARISTA DIÁKOK RÉSZÉRE Decemberben karácsonyra készülve, majd márciusban húsvétra készülve szerveződtek a diák lelki napok.

A karácsonyi készülődés hívószava: Jézus szegénynek született. A bevezetőben diákok és tanárok közösen megnéztek a pazarlás és a szegénység összefüggései-ről egy díjazott távol-keleti filmet, majd a tanárok veze-tésével kiscsoportokban beszélgetve és munkálkodva dolgozták fel a látottakat. Hulladékokat újrahasznosít-va alkottak Betlehemeket és adventi tárgyakat, a záró szentmisében pedig egy-egy diák beszámolt aznapi él-ményeiről, meglátásairól.

Húsvétra készülve azzal a kérdéssel álltunk elő, hogy: Mit ad neked Isten? Bevezetőül gimnazista diákokat kértünk meg, hogy tegyenek tanúságot hitükről, majd több gimna- zistára rábíztunk egy-egy felsős diákcsapatot. A beszél-getések mellett imádságokban is megfogalmazták mind-azt, amit Isten ad nekik. Az imákat levélszirom formákra írták, s a szentmise elejére e szirmok virágokká álltak össze a csoportokban. A szentmisét még egy beszélgetés követte arról, hogy mi mit adunk Istennek és másoknak.

BENDE KRISZTIÁN

JUBILEUMI FOCIKUPA Április 16-án, fennállásunk 250. évfordulója alkalmából, jubileumi focikupát tartottunk Nagykanizsa egyik sport-centrumában, a „Mindenki sportpályáján”. Budapest, Göd, Kecskemét, Mosonmagyaróvár, Nagykanizsa, Szeged, Vác piarista iskoláinak diákjai és a Nagykanizsa környéki isko-lák csapatai mérkőztek meg egymással különböző – alsós, felsős, gimnazista – korcsoportokban. A gimnáziumi kor-csoportban nyolc csapat, az általános iskolai felső tagoza-ton négy csapat, az alsó tagozaton három csapat küzdött meg egymással, mintegy százötven diák lépett pályára. Az alsó tagozatosok közül első helyezést ért a mosonmagyar- óvári iskola csapata, a felsősök, gimnazisták és szakközép- iskolások közül egyaránt a budapesti Piarista Gimná- zium csapatai szereztek aranyat.

HORVÁTH GÁBOR

PIARISTÁK 23

SZEGED

ALAPÍTVA:

1720 (1991)WWW.SZEPI.HU

SZEGEDI ÉLMÉNYEK DUGONICS ANDRÁS PIARISTA GIMNÁZIUM

DIÁKCSOPORT-VEZETŐ KÉPZÉSIskolánkban rendezik meg az ország piarista diákjai szá-mára meghirdetett diákcsoport-vezető képzést. A képzés célja, hogy a résztvevő diákok emberi és hitéleti szem-pontból is felkészítést kapjanak rendszeres közösségi alkalmak és egyéb programok tartásához, vezetéséhez. A képzés programját a TÁMOP-3.1.17-15-2015-0005 „1 ház, 7 rend, 1 küldetés” című pályázat részeként dol-gozták ki. A képzés négy, egyenként másfélnapos alka-lomból és egy nyári táborból áll.Az első alkalom február 11-12-én zajlott. Saját élmé-nyekből kiindulva játékos és elgondolkodtató feladatok segítségével foglalkoztunk önismereti kérdésekkel, a megcélzott korosztály jellegzetességeivel, személyes kapcsolatainkkal. A feladatokban és a szabadidőkben jutott alkalom egymás közelebbi megismerésére, kap-csolatépítésre is. Ketten jöttek Gödről, nyolcan Buda-pestről, Szegedet pedig öten képviselték. Olyan 10-11. osztályos fiatalok vágtak bele a képzési folyamatba, akik elkötelezettek a rendszeres és tartós közössségvezetői szolgálat végzésére, illetve az erre történő felkészülés-re, és akik hitüket kisközösségben is megélik, vagy sze-retnék megélni.

J.I.

I

PARTIUM – BÁNSÁG – BÁCSKA – BÉKÉS ÉS CSONGRÁD MEGYE: HONISMERETI TALÁLKOZÓA II. Regionális honismereti műhelyt, regionális középis-kolai találkozót szervezte meg a Dugonics András Pia- rista Iskola és a Csongrád Megyei Honismereti Egye-sület. A házigazda Károlyi Attila igazgatóhelyettes volt. A műhely egy módszertani börze, sok ötlettel, számos előadóval és résztvevővel. Töltekezés a sok elkötelezett

jelenlévő számára. Az intézmény helytörténeti, honisme-reti tevékenységének megosztása tanártovábbképzést jelent, mert rengeteg ötlet, konkrét megvalósítási gya-korlat, szemlélet bemutatására vállalkozott tizenhét kor-referátor. Három országból, tizennégy településről (pl. Nagyvárad, Nagyszalonta, Arad, Temesvár, Csóka, Zen-ta, Gyula, Csongrád, Makó, Hódmezővásárhely, Szeged, Kecskemét), huszonkét intézményből, vagy civil szerve-zetből érkeztek a résztvevők. Tanítók, középiskolai taná-rok és kutatók, történészek és magyarosok, földrajzos és művész-, műszaki tanárok, népzenészek, néptáncok-tatók mutatták be tevékenységüket. Újszerű, mert nem tantárgy-centrikus, újszerű, hiszen nem iskolai frontális munka adattára, hanem iskolán kívüli pedagógiai tevé-kenységet ismertek meg a résztvevők. Zárt meghívásos forma alapján közel negyven fő találkozott február 26-án Szegeden. A nagyobb régió (Szeged körüli 150 kilométe-res kör) alföldi, határ menti magyar kapcsolatépítése ez a hálózat.

KÁROLYI ATTILA

FELHÍVÁSA SÍK SÁNDOR PIARISTA EGYETEMI SZAKKOLLÉGIUM FELVÉTELT HIRDET A 2016/17-ES TANÉVRE A SZEGEDI FELSŐOKTATÁSBAN TANULÓ, VAGY ODA KÉSZÜLŐ FIÚK SZÁMÁRA. TOVÁBBI INFORMÁCIÓ ÉS JELENTKEZÉSI LAP A KOLLÉGIUM HONLAPJÁN TALÁLHATÓ: HTTP://SSPESZK.BLOGSPOT.HU/ JELENTKEZÉSI HATÁRIDŐ: 2016. MÁJUS 31.

PIARISTÁK

24

PIARISTA ISKOLA SZEGED

MIT JELENT „SÍKSÁNDOROSNAK” LENNI?

A Sík Sándor Szakkollégium a maga nemében egy egyedülálló intézmény. Legalábbis én még nem ta-lálkoztam hasonlóval. A régi szecessziós épület kü-lönleges atmoszférával bír, amely magával ragadó hangulatot kölcsönöz az ott töltött időnek. Ugyan a megnevezésében kollégiumként tüntetik fel, de a ke-vés lakó és a családias légkör miatt inkább egy ér-dekes lakóközösségnek lehetne nevezni, ahol az ember könnyen magára talál – meg másokra is.

Továbbá az is nagyon jó dolog, ha az embernek nem egy vasbeton kockában kell élnie, még akkor is, ha a régi ház belseje néha minden funkcionalitást nélkülöz. Ennek köszönhetően semmi sincs megszabva előre, magam alakítom a teret. Ez is egy része annak a különleges atmoszférának, ami aztán nem csak kívül, de belül is meglátszódhat. A ház egy szerves, élő rendszer, és mi, a benne lakók vagyunk azok, akik működtetik. Persze – és nem utolsó sorban – van fenntartó, kollégiumvezető, takarító, mint mindenhol máshol, de szerencsére elég kevesen vagyunk ahhoz, hogy mindenkinek meglát-szódjon a saját keze nyoma. És meg is látszódik. Elég, ha csak bemegyünk a szobákba: a képzőművésztől az orvostan-hallgatókon át a filmesztétákig mindenki hozzátesz valamit a környezetéhez, ami nem csak a fa-lakon látszódik, hanem a kollégium sokszínű közösségi életén is.

Mindezt a jelenlegi lakók és öregkollégistáink véleményei is illusztrálják:

MIÉRT JÓ SÍK SÁNDOR SZAKKOLLÉGISTÁNAK LENNI?

Balázs (Történelem és hittan szakos tanár hallgató)Azért, mert itt az ember egy olyan közösségre lelhet, amely lelki, szellemi, és fizikai téren is segíti a személy fejlődését, kibontakozását. Mert egy teljesen egyedi, se-hol máshol nem föllelhető légkör belélegzőjévé válhat és a piarista nagycsalád tagjává lehet. A kollégium szá-momra igazi otthont ad, a szó egészen szoros értelmé-ben. Nemcsak egy telephely, ahol a hétköznapokat tölti az ember, és azután puskagolyóként lő vissza haza, a ma-mához, hanem valódi otthon, erőtér, Alderaan (amit nem lőnek szét), ahová haza lehet érkezni - még otthonról is.

Dávid (öregkollégista, csillagász-fizikus)Persze ott vannak az egyértelmű első gondolatok: ön-szervező programok (filmklub, LanParty, társasozás, együtt főzés, reggeli lángos a piacon stb.), lelkigyakor-latok, teaház, Oktogon Napok, kert, maga az épület... De igazából, ami a koli varázsát adja, az a kis közösség, ami tud jól válogatni a felvételiken (nagyjából). Én laktam ál-lami koliban is, és azt látom, hogy a pozitív dolgok annak a „lepárlatai”, hogy egy kisebb közösség sokkal jobban működik. Szokások, amik a mai napig megmaradtak... A teaházi előadások szakmailag segítettek. Mire egyetemen kellett szemináriumi előadásokat tartanom, már mögöt-tem volt néhány alkalom, így nem volt életidegen ez a tevé-kenység. Sokszor úgy éreztem a koliban magam, mint egy menedékhelyen, ahol valamiért minden jobban működik, mint a Lechner tér 2/A-n kívül. Nem biztos, hogy ép ésszel elvégeztem volna az egyetemet, ha végig abban a pszeudo-kultúrában kell élnem, amit ma az egyetemisták (sajnos) túlnyomó része képvisel.

Ádám (Magyar nyelv és irodalom, médiaismeret-tanár szakos hallgató)[Rokker = Sík Sándor Szakkollégista belső használatban...]Azért jó Rokkernek lenni, mert ez nem csak egy hely, ahova aludni járnak az emberek. Rokkernek lenni egy lehetőség: egy közösségbe tartozás lehetősége, amivel mindenki szabadon élhet, és olyan mértékben használ-hatja ki, amennyire neki megfelel. Rokkernek lenni egy szakmai közeg is, amelyben egymást megismerve tágul-hat a világlátás és a világkép. Rokkernek lenni egy élő és állandóan formálódó hagyomány is: a régi történetek, az öreg kollégisták szelleme, Vendel [a kollégiumi pingvin] mind egy legendáriumot is jelentenek, melynek az itt la-kók élő képviselői, formálói és folytatói. Rokkernek lenni tehát egy identitás, ami egészségesen kiegészíti az itt la-kók személyiségét (kiegészíti, és nem eluralja!), és közös-séggé formálja őket.

Csongor (katekéta, lelkipásztori munkatárs szakos hallgató)Ez az a kollégium, ahol a kereszténység egy egészsé-ges plusz értékként van jelen, nem egy determináló és sablonizáló focimezként. Különböző nézőpontú, eltérő érdeklődésű emberek lakják, akiknek eszmecseréi, be-szélgetései építő vitákat és diskurzusokat szülnek. A hely, ami nem csak lakhely, hanem otthon is. Szeged szívében, mégis a nyugalom ölében. Egy tér, amiben szakmailag és emberileg is a fejlődés útján járhatunk.

BALOGH BÁLINT - VÁZSONYI ÁKOS

SÍK SÁNDOR EGYETEMI SZAKKOLLÉGIUM

PIARISTÁK 25

ALAPÍTVA:

1714 (1990)WWW.VPG.SULINET.HU

Egy péntek délután Futó Béla igazgató úrral irodájának csendjében beszélgettünk. Futó atya há-rom éve vezeti az iskolát, tavaly nyáron pedig megbízását további öt évvel hosszabbította meg Labancz tartományfőnök úr. Beszélgetésünk fő témái az igazgatóvá való kinevezése, iskolai el-képzelési, vezetői tervei voltak. De Futó atya szívesen mesélt nekünk a saját személyes múltjáról is, papi hivatásáról, örömeiről. Idén májusban ünnepli 60. születésnapját.

Mi volt az első gondolata, mikor megtudta négy évvel ezelőtt, hogy Vácra helyezik igazgatónak?Nem kellett a kinevezés tényével hirtelen szembesülnöm. Tartományfőnök Úr megkérdezte, mit szólnék ehhez a gondolathoz, azaz volt némi időm dönteni. Végül arra ju-tottam, belevágok. Igazából a Tartományfőnök Úr jelezte, hogy a rendnek szüksége van arra, hogy Magyarországon dolgozzak, és arra, hogy Vácra jöjjek (szerk.: a kinevezése előtt Igazgató Úr egy évet az USA-ban töltött). Ez számom-ra nagyon pozitív dolog volt.

Voltak nehézségek a megérkezés során?Annyi kis nehézség volt, hogy előbb érkeztem, mint tervez-tem, mert eredetileg augusztus közepén jöttem volna csak vissza Amerikából. Viszont könnyű és jó lélekkel jöttem ide, hisz ismertem Vácot és valamennyi rendtársamat is. A fő feladatom az volt, hogy megismerjem az iskolát. Nyeste igazgató úr ebben komoly segítséget nyújtott, mert ő még két hétig itt volt, mikor ideérkeztem.

Nehéz volt kiszakadni a régi környezetből?Igazából nekem ismerős és családias környezetet jelen-tenek a piarista rend intézményei, tehát nem idegen hely-re jöttem. Ismertem a rendtársaimat, többükkel voltam kispap. Az iskoláról is volt képem, mert az előző években a Tartományfőnökségen dolgoztam. Volt kapcsolatom az

iskolákkal, így a vácival is, ahol például a konyha kialakí-tásában is részt vettem, mert akkoriban éppen gazdasági munkakörben dolgoztam.

Az elmúlt három évben milyen örömei voltak iskolánkban?Nekem a legfelemelőbb élmény mindig a ballagás. Mikor végigvonulunk az iskolán, akkor egy nap látom az iskola összes tanulóját. Amikor végignézek valamennyin, arra gondolok, hogy mindannyiukért felelős vagyok. Ezt öröm-mel élem meg. Kiváló tantestületi programok is voltak; például a múlt nyáron sikerült egy kétnapos rekollekciót szerveznünk. Ez is nagy örömmel töltött el.

Jó kapcsolatot ápol a diákokkal? Iparkodom jó kapcsolatot ápolni a diákokkal, nagyon sze-retem azokat, akiket tanítok. Velük erősebb, személyesebb kapcsolatban állok. A többiekkel ebédlőben, a folyosón, il-letve akkor találkozom, ha órát látogatni megyek, vagy ha valamilyen kéréssel személyesen fordulnak hozzám. Ha egy idegen bejön az iskolába, akkor azt nagy biztonsággal meg tudom mondani, hogy a mi diákunk-e vagy sem. Egy iskolának gondoskodni kell a diákjairól. Azt érzem, hogy ebben felelős vagyok. A Jóistennek valamiképpen a mun-katársának érzem magamat, mert végül is ő az, aki min-denkire figyel, és intézi az életünket.

Labancz tartományfőnök úr a nyáron arra kérte, folytassa vezetői munkáját! Milyen terveket lát a jövőre nézve?Tanárként viszonylag szűkre szabottak a lehetőségeim, de mindenképpen szeretném a csoportomat továbbvinni – az érettségiig szeretném segíteni őket. Igazgatóként pedig a megkezdett belső építkezést kell folytatnom. Nagyon sok napi aktuális feladatot szükséges ellátni. A tanítás mód-szertanában kell, hogy gazdagodjunk, fejlődjünk, hogy még eredményesebbek tudjuk lenni, jobban meg tudjuk őrizni a diákjainkat, kevesebben menjenek el, és többen jöjjenek hozzánk. Komoly terveink vannak a műszaki és technikai fejlesztés terén, pl. az osztálytermeket jobban fel szeret-nénk szerelni. Sokat gondolkodunk a tanárokkal és a veze-tői csapattal az ún. stratégiai feladatainkról, arról, hogy az iskolát milyen irányba vigyük tovább.

VÁCI SZÍNESEK FUTÓ BÉLA SP: „EGY ISKOLÁNAK GONDOSKODNI KELL A DIÁKJAIRÓL”


2011-2021

PIARISTÁK

26

PIARISTA ISKOLA VÁC

Teljesen magának érzi ezt a hivatást mind a papi, mind a tanári életben?Hát ezt nem tudom, ti mit gondoltok erről? (Mosolyog.)

Tanárként nem tudunk mit mondani, mert nem tanítja egyikün-ket sem… De ami a papi életét illeti… Nos, ha a prédikációira gondolunk, azok érthetőek és a mi korosztályunkhoz szólnak. Nagyon örülök annak, amit mondtatok. Igyekszem arra tö-rekedni, hogy a prédikációk és a liturgiák is a ti korosztály- otoknak szóljanak. Ezt a piarista rendtársaimtól tanultam. Ebbe teljes egészében bele tudok állni. Örülök annak, hogy vasárnaponként – félévente egyszer – minden osztály egy misének a gazdája. Itt is szívesen vállalok prédikációt, mert az agapé során a szülőkkel is találkozhatom. A tanítás a szí-vem közepe; bár sokat követelek, mindig figyelek arra, hogy a diákok megértsék azt, amit mondok.

A tanítást vagy a papi hivatást érzi közelebb a szívéhez?Mind a kettő közel áll hozzám. Nyilván a tevékenységeim na-gyobb része az iskola és a tanítás. Ezért ezt talán egy kicsit közelebb érzem magamhoz – de a kettőt együtt szolgálom.

RODÁK VERONIKA–REVÓCZI FANNI (9. B)

300 UTÁN – 25 ELŐTT Még halljuk a 300-as jubileumi Veni Sancte után a téren eldördülő ágyúszót, a 800 szeletes torta látványa is élén-ken él emlékezetünkben. A következő tanévben ismét jubi-leumi évre készül iskolánk. 1991 szeptemberében (25 év-vel ezelőtt) indult újra a tanítás a Váci Piárban - több mint negyven év kényszerszünet után. A város akkori vezetése, a hűséges öregdiákok és a városban szolgáló piarista atyák iskolát újranyitó szándéka találkozott a rendtarto-

Részletek Dr. Antall József néhai miniszterelnök úrnak az 1991-ben újrainduló gimnázium tanévnyitó ünnepélyére írt köszöntő leveléből:

„A történelmi Magyarország területén közel 350 éves, 1642-ben letelepedett Piarista Rend oktató-nevelő munkájában mindig nagy súlyt helyezett a magyar iro-dalom és történelem oktatása mellett az egészséges nemzeti öntudatra nevelésen túl a korszerű természet-tudományos műveltség közvetítésére, az iskoladrámák előadásain keresztül sokoldalú pedagógiai eredmé-nyek felmutatására. …A mai piarista diákok büszkén tekinthetnek olyan nagy elődeikre, mint Széchenyi István, Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Horváth Mihály, Andrássy Gyula, Teleki Pál, Vörösmarty és Petőfi, Semmelweis Ignác, Eötvös Ló-ránd, Ady Endre, akiknek a sorát még hosszan folytat-hatnám. Volt piarista diák az aradi vértanúk között is. Az első magyar nemzeti kormány (1848) tagjainak fele, az 1867 utáni első öt magyar miniszterelnökből pedig négy volt piarista diák. Nemcsak a kiemelkedő, alkotó egyéniségek, hanem a névtelen piarista diákok ezrei is építőivé váltak a magyar társadalomnak, kultúrának, hordozóivá a piarista iskolák szellemiségének.”

Budapest, 1991. szeptember 1-jén.

DR. ANTALL JÓZSEFA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG MINISZTERELNÖKE

A MAGYAR PIARISTA DIÁKSZÖVETSÉG ELNÖKE

mány elképzelésével, s az akkor regnáló – a rendszer-váltás utáni első kormányzat – Antall-kormány szán-dékával. Antall József maga is piarista (pesti) öregdiák volt, egyúttal a Magyar Piarista Diákszövetség elnöke.

Az újraindítás 25. évfordulóján méltó módon szeret-nénk emlékezni azokra, akik bátorsága és elhivatott-sága miatt Vácott piarista diákok lehetünk, lehettünk. Szeretnénk több színes programmal magunkat is megünnepelni. Szeretnénk megszólítani az itt érett-ségizett öregdiákokat, a szülőket és mindazokat, akik valahogyan kapcsolódtak munkájukkal, erőfeszítése-ikkel az elmúlt 25 évhez.

KALÁSZ ÁKOS IGAZGATÓHELYETTES

PIARISTÁK 27

CSÍKSZEREDA

ALAPÍTVA:

2007WWW.CSIKSZEREDA.PIARISTA.HU

SZERZETESEK KÖRÉBEN (2.RÉSZ)Székelyföldön jelenleg tizenkét szerzetesrend imádkozik-dolgozik, a maguk területein, hivatá-sában - de nem elkülönülten. Ott vagyunk egymás ünnepein, meghallgatjuk egymás tanításait, segítünk egymásnak a lelkipásztorkodásban, járunk egymáshoz gyónni-gyóntatni. Aztán ott van-nak a közös szerzetestalálkozók, melyet mindig más-más szerzetesrendnél ülünk, félévente, sze-mélyautókba préselődve, nevetve, rózsafüzérezve. Ebben a második híradásban az árkosi és a mallersdorfi ferences nővérekkel ismerkedjünk meg!

Assisi Szent Ferenc Betegápoló Nővéreinek közössé-gét Bali Katalin, M. Kapisztrána nővér alapította Ma-gyarországon 1990-ben, a szerzetesrendek újraindulá-sakor. Betegápoló nővérként erős elhivatottságot érzett néhány társával együtt, hogy a bajbajutott embertár-sakon segítsenek. Meghívást kaptak Pécsre, a Megyei Kórházba, hogy betegágy mellett ápolják a rászorulókat. Központi házuk Kozármislenyben van, ahol jelenleg a nővérek a Dorothea Otthonban időseket ápolnak, és lel-ki gondozást végeznek.

Böjte Csaba OFM, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány ve-zetője kérésére elvállalták az Irgalmasság Anyja Kis-mamaotthon működtetését Kovászna megyében, Árko-son 2005-ben. Az otthonba nehéz sorsú anyák kerülnek, várandósan vagy csecsemőjükkel. A nővéri közösség menedéket nyújt nekik fizikai és lelki téren, ott tartóz-kodásuk idejére.

2015-ben szentelte fel Jakubinyi György érsek atya a kismamaotthon mellett elkészült rendházat, székelyföl-di működésük 10. évfordulóján.

Az új kolostor Árkoson Jakubinyi György és Francesca nővér a szentelésen

Édesanyák körében

Édesanyák körében

PIARISTÁK

28

CSÍKSZEREDAI SOROZATOK

A Szent Családról nevezett Mallersdorfi Szegény Fe-rences Nővérek közössége 2015-ben ünnepelte Erdély-ben való letelepedésének 150 éves jubileumát.

Alapítójuk Dr. Paul Josef Nardini a XIX. század közepén élt Németországban. 1855-ben pirmasensi plébános-ként alapította meg a nővérek közösségét. Batthyány Julianna grófnő 1860-ban megismerkedett két pirma-sensi ferences nővérrel Erdélyben, akik itt alamizsnát gyűjtöttek. A grófnő kérte, hogy jöjjenek Erdélybe, és itt is tevékenykedjenek. Virágzó karitatív és iskolai munkát végeztek, egészen az 1948-as államosításig.

Az 1989-es fordulat új reményt hozott a nővérek számá-ra. Jelenleg a következő helyeken működnek:Székelyudvarhelyen van a szerzetesközösség központja Erdélyben. Itt van az idősebb nővérek otthona, valamint a Nardini Napköziotthon, kisgyermekek számára.

A szociálisan hátrányban levő családokat sokat segítik adományokkal, családlátogatásokkal. Kézdiszentléle-ken a Szent Klára Öregotthont működtetik, amely 1995-ben nyílt meg, tizenkilenc idős ember gondozására,ápo-lására. Nagyváradon a Kis Szent Teréz Házat vezetik, ahol sérült gyermekekkel foglalkoznak egy óvodában. Mellette a Szent Ferenc Házban délutáni foglalkozást tartanak tizenkét sérült, iskolás gyermek számára.

Brassóban egy egyetemi bentlakásban tevékenykednek a nővérek, ahol keresztény szellemben szeretnének lá-nyok számára otthont biztosítani tanulmányaik idejére.

Folytatjuk! Sárközi Sándor SP

Bentlakás Brassóban

Kézdiszentlélek, a Szent Klára Öregotthon Fogadalomtétel

A nővérek óvodája Nagyváradon

A mallersdorfi ferences nővérek

A székelyudvarhelyi ferences templom és rendház

PIARISTÁK 29

NAGYKÁROLY

ALAPÍTVA:

1889

EGYEDÜL ISTEN A PIARISTA NŐVÉREK ALAPÍTÓJÁNAK ÜNNEPE ALKALMÁBÓL SZÜLETETT NAGYBÖJTI GONDOLATOK A HÚSVÉTRÓL

Egy nagyon magától értetődő evangéliumi tanítás foglal-koztat ezen a Húsvéton. Krisztus szenvedését látva mindig arra figyeltem, hogy milyen szörnyűséges kínzásokat kellett kiállnia, mennyi fájdalommal teli volt halála, s mindezeket hogyan volt képes elviselni. Csak most vált szembetűnővé az az egyszerű, szerényen meghúzódó valóság, hogy mind-ezt szeretetből szenvedte a végig. Áldozatában, megváltá-sában nem a körülmények látszanak a legerősebben, ha-nem az, ahogyan ő viszonyult az Atya akaratához, ahogyan ő szeretett bennünket. Számunkra szeretetből tenni valamit életünk kiemelt pillanataihoz kapcsolódik, születésnapkor, nagy rászorultságában megszánva valakit, esetleg nagy-böjti jócselekedetként. Hétköznapjainkból kikopik ez a belső indíttatás, leginkább megszokásból, indulatból szólunk vagy cselekszünk. Jézus szeretetből született, élt, szenvedett, halt meg és támadt fel.

GYerekként-felnőttként, egészségesként-betegként, pénztárosként-igazgatóként, édesanyaként-szerzetesként, azaz keresztényként arra kaptunk meghívást, hogy Jézust kövessük. Az eltelt nagyböjti előkészületben alkalmat kap-tunk új utakat keresni magunk számára, amelyeken Őt kö-vetve továbbhaladhatunk életünk célja felé úgy, hogy még több szavunkat, tettünket, imádságunkat töltjük meg tovább- ajándékozásra váró szeretettel.

Elégedetten dőlök hátra időnként, mennyi minden fel-adattal végeztem a mai napon. Sok emberrel volt dolgom, mindent embertársaimért cselekedtem, mindent fáradtsá-got értük vállaltam és szenvedtem el. Pedig nem érdemlik meg, s bár tele vagyok irántuk indulattal, megbántással, mégis megtettem azt, ami kötelességem volt. Hős vagyok.

De eközben mégis nehéz a lelkem. Ha ez az Isten aka-rata, miért van bennem békétlenség, elégedetlenség? Miért fáradok bele újra és újra? Ez a gyarlóság? Nem bírok annyit hordozni, mint Jézus hordozott – mondom magamnak. Va-lami azonban, még halványan, felsejlik bennem. Megtettem, mert kötelességem volt, mert úgy éreztem, hogy meg kell tegyem. Nem azért, mert akartam, nem azért, mert Isten küldött neki valamit, amit csak én adhatok át, csak neki, eb-ben az élethelyzetben, egy jó szót, a megkent májpástéto-mos kenyeret reggelire, a figyelmeztetést a rendetlensége, durva szava, vétke miatt. Nem azért tettem meg, mert sze-rettem.

Üdvösség! Milyen nagyszerű a Jóisten, hogy egy egész élettel ajándékozott meg bennünket, hogy szép fokozatosan,

megalapozottan alakuljunk, gyarapodjunk. Nem is értem, miért ivódik be olyan mélyen a tudatunkba, hogy a felnőttek magától értetődően rosszabbak, mint a gyerekek, s már ne-hezebben is tudja őket bármi változásra bírni. Hiszen az eltelt idővel arányosan egyre több lehetőség nyílik meg előttünk, hogy a magunk útján a legigazabban Krisztus követőkké vál-junk, hogy éretten, tudatosan és mélyen döntsünk minden élethelyzetben Isten akarata szerint. S ha egyszer-egyszer nem értjük az isteni indítást, fáradtak, türelmetlenek va-gyunk a jó ügy előmozdítására, akkor legközelebb újra kitár-hatjuk a szívünket Isten akaratának, és kezünkbe vehetjük a kezdeményezést.

Lélektől lélekig a szavaknak is mekkora erejük van, hát még a szívbéli szándéknak. Mennyire más, ha azt mondom: kellesz nekem, vagy azt, hogy „Az vagy nekem, mint test-nek a kenyér. S tavaszi zápor fűszere a földnek”. Ha jóindulat hiányában cselekszünk, az ér-e annyit, mintha szeretetből tesszük azt?

Isten Igéjét élnünk kell belülről, mélyen, szívből. Ahhoz, hogy Krisztus szenvedése igazán átható legyen, nem úgy kell tekintenünk rá, mint egy századokkal ezelőtti történés-re, hanem egy ebben a pillanatban, az elmélkedés pillanatá-ban jelenlévő eseményre. (Boldog Celestina Donati) S akkor szavaink és tetteink is úgy tisztulnak, mint lelkünk a szent-gyónásban.

Sírba szállt Megváltónk szívünk-lelkünk megkérgese-dett halott részeit járja be, lelketlenül kimondott szavak és mozdulatok nyomait tárja fel minden év nagyböjtjében, hogy húsvétra megkeresse, ami elveszett, életre keltse, ami ha-lott volt.

Tegyen bennünket Húsvét megváltó ereje szerető szívű-vé, erős akaratúvá és mélyen hívővé. Töltsön el irgalmával és kegyelmével, s bátorítson szívből születő tettekre.

Egyszerű hétköznapok és embertelen kínok sem tud-ták Jézust kimozdítani életállapotából, ami azt jelenti, osztozik a szentháromságos isteni közösségben. Istené-ben, aki a Szeretet.

Nem tett semmit anélkül, hogy Szíve minden szerete-tével ne fordult volna afelé, aki szólt hozzá és a segítségét kérte. Ezen a módon hallgat meg bennünket ma is, nekünk példát adva, cselekedjünk hasonlóan mi is. Egyedül Isten, aki feltétel nélkül és szívből szeret, s Ő az, aki azzá formálhat bennünket is.

ISTEN ANYJÁRÓL NEVEZETT BORI NŐVÉR

PIARISTÁK

30

ELISMERÉSBEN RÉSZESÜLT A GÖDI PIARISTA KFT.

SZAKKÉPZÉS

Március 3-án átadták a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) 2016. évi szakképzési díjait Budapesten, az MKB Bank székházában. Az idén harmadik alkalommal átadott díjjal a Kamara azoknak a tevékenysé-gét ismeri el, akik Magyarországon a korszerű szakképzésért küzdenek.

A Gödi Piarista Kft. eredetileg „Innováció” kategóriában nyújtott be pályázatot, amelyet a bíráló bizottság „Moti-váció” kategóriába sorolt át. A pályamunka harmincból került be a legjobb öt közé. „Céges szakmai gyakorlatunk nem redukálódik segédmunkákra, ezért a tanulóink nem csak betanított munkákra lesznek képesek, hanem szak-májuk teljes spektrumát átlátó szakemberek válhatnak belőlük. Ehhez adott még műhelyeink teljes gépesített-sége, a nyersanyagok folyamatos biztosítása.”– mondta el Meyer Tamás, a Gödi Piarista Kft. ügyvezető igazgatója.

A cég beindítása többcélú volt. Egyfelől a képzést kíván-ják költséghatékonnyá tenni oly módon, hogy vállalkozá-si tevékenység keretében értékesítik tanulóik munkáit. A mesterek, továbbfoglalkoztatott tanulók segítségével mi-nőségi szolgáltatásokat szeretnének nyújtani a lakosság, önkormányzatok felé. A Kft. és a gödi piarista szakképző iskola új képzések (pl. festő) beindítását is tervezik, emel-lett a felnőttképzés is a jövő tervei közt szerepel.

„Célunk üzleti-vállalkozási környezetben, de mégis vé-detten, odafigyelve szak-embereket képezni. Együtt szeretnénk nevelni és munkára tanítani sok szeretettel, büntetés helyett jutalmazással. A kiemelkedő tudású,

szorgalmú tanulóinkat továbbfoglalkoztatnánk a Kft-ben, ezáltal motiválva őket. Fontos, hogy konkrét célok mentén végezzék szakmai tevékenységüket és perspektívát lás-sanak az életben. ”- foglalja össze a Kft. elsődleges kül-detését Meyer Tamás.

A rendezvényen a díj fővédnöke, Varga Mihály nemzet-gazdasági miniszter hangsúlyozta: olyan szakképzési rendszert kell kialakítani Magyarországon, amely a gaz-daság igényeinek megfelelő, a munkavállalóknak pedig elhelyezkedési lehetőséget adó szakoktatást valósít meg. A nemzetgazdasági miniszter beszélt arról is, hogy a kor-mány erősíti a gazdaság és az oktatás együttműködését, a szakképzési rendszer átalakítása során a duális képzésre hangsúlyt fektetve.

Jelenleg Magyarországon több mint 200 ezer diák tanul a nappali rendszerű szakiskolai oktatásban, a felnőttok-tatás keretében pedig mintegy 15 ezren kapcsolódtak be a szakképzésbe 2015 szeptemberétől, 2016-ban további, több mint 5000 hallgató kezdte meg tanulmányait a fel-nőttoktatás keresztféléves képzésein.

SZATHMÁRY MELINDA

DÍJAZOTTAK:Innováció kategóriában szakképzési díjban részesült a Mobilis Közhasznú Nonprofit Kft. a „Játékokkal és élményekkel a műszaki-természettudományos pálya- orientációért” pályázata.

Kooperáció kategóriában szakképzési díjat nyert a győri Professio Fémipari és Szakképzési Klaszter a „Kézben tartjuk a jövőt” pályázatával.

Motiváció kategóriában szakképzési díjat kapott a Ha-uni Hungaria Gépgyártó Kft. a „Pályaorientációs nyílt nap a gépipari szakmák és a duális képzés népszerűsí-téséért” pályamunkájával.

Különdíjat kapott a Győr-Moson-Sopron Megyei Ke-reskedelmi és Iparkamara „Önismereti tréning, mint a szakképzésbe irányítás kiemelt eszköze” pályázata.

A díjjal a DUIHK ösztönözni kívánja a vállalkozásokat, hogy vállaljanak nagyobb szerepet a magyarországi gyakorlatorientált duális szakképzési rendszerben.

PIARISTÁK 31

PIARISTA

A FIZIKATANÁR ÉS KIBERNETIKUS: KOVÁCS MIHÁLY1960 tavaszán Öveges Józsefet a Népszava új-ságírója egy fi zikaszertárban akarta lefényké-pezni. Ezért a budapesti Piarista Gimnázium-ba mentek. A fénykép elkészülte után Öveges kötekedő hangon azt mondta: „Volna itt más megírni való is, csak nincs bátorságuk hozzá!” És megmutatta a Kovács Mihály által vezetett kibernetikai szakkörben készült kártyázógépet. A gép lenyűgözte az újságírót, és a cikk meg-jelent, persze elhallgatva, hogy Kovács Mihály piarista szerzetes és tanár, aki a diktatúrák szögesdrótjai között is mindent megtett, hogy diákjait emberhez méltó életre nevelje és kor-szerű tudást adjon át.

Édesapját három éves korában, 1919-ben veszítette el. Az özvegy édesanyával maradt hat gyerek közül ő volt a legkisebb. Mindannyiuknak dolgozniuk kellett, hogy megéljenek. Édesanyja és nővérei varrónők, két bátyja pedig asztalos lett. Ő maga is dolgozott bátyjai mellett vagy vizesfi úként a szegedi építkezéseken. Így juthatott el a szegedi piarista gimnáziumban az érettségiig. 1934-ben két osztálytársával, Rónai Jenővel és Scultéty Kálmánnal együtt jelentkezett a piarista rendbe. Mindhárman mate-matika-fi zika szakos tanárok lettek.

A REPÜLŐCSERKÉSZKispap korában a budapesti piarista csapat egyik rajpa-rancsnoka volt, és 1938-ban Esztergomban vitorlázóre-pülő pilótavizsgát tett. Amikor elöljárói 1941-ben egykori iskolájába, Szegedre küldték tanítani, cserkészeivel ott is kijárt az algyői repülőtérre. Nyaranta a Tiszát járták, télen pedig Máramarosba mentek síelni. 1942 májusá-ban körülevezték az árvíz által körbezárt Szegedet. Két év után, 1943-tól tanári és cserkészmunkáját Budapesten folytatta.

AZ ÖNKÉNTES TÁBORI LELKÉSZ

1944 őszén, miután az iskolák bezártak, a piarista kispa-pokkal együtt Szombathelyen, a Vöröskeresztnél vállalt szolgálatot. Ott hallották, hogy a nyilasok és a németek negyvenezer leventének sorolt magyar középiskolás fi út vittek ki az országból. Szemenyei Lászlóval elhatároz-ták, hogy utánuk mennek. A katonai püspökségtől kaptak megbízólevelet, és külön indultak útnak. 1945. február 22-én ért a csehországi Egerbe, ahol Gácsér Imre bencéssel együtt látogatták a magyar fi úkat. Néhány hét után to-vábbindult, és a háború utolsó hónapjait az Északi-tenger partjára vezényelt magyar fi úk, illetve az ott talált „önkén-tes” lányok segítésével töltötte, több különböző helyen. Módja nyílt arra, hogy hittanórákat tartson és misézzen számukra. Május 5-én a dán határhoz közel esett angol hadifogságba. Bár hazatérhetett volna, végig a fi úkkal maradt a hadifogolytáborokban, ahol már rendes iskolát is szervezett. 1946 májusában tért haza Magyarországra.

A HAJÓÉPÍTŐAz otthoni helyzet sem volt sokkal könnyebb a hadifo-golytábornál. Részt vett a romos budapesti piarista ház helyreállításában, majd 1948-ban megélte az iskola álla-mosítását. Két évig a zuglói plébánián volt segédlelkész, majd 1950-ben az újrainduló budapesti Piarista Gimnázi-um tanára lett, és 1977-ig összesen öt osztályt vezetett az érettségiig.A cserkészetet nem lehetett folytatni, de a túrázást igen. A balatoni túrák szervezését még 1943-ban, a szárszói pia-rista diáküdülőben kezdte, majd hatevezős hajókkal jár-ták a Balatont. Mivel azonban a parton alvás egyre több nehézséget okozott, úgy határoztak, hogy a vitorlázás-ra térnek át. Hajóvásárlásra azonban nem volt pénzük. Ezért 1958 és 1963 között ő maga épített diákjaival együtt, a fi zika tanterem hátsó részében két Kalóz (Vándordiák,

Tablókép, 1957

Tábori mise a hedfogolytáborban, Németország, 1945

PIARISTÁK

32 PIARISTÁK

32

Jóbarát) és egy Beluga típusú, kajütös vitorlást (Fiastyúk). Több, mint egy évtizedig maga vezette a vitorlástúrákat a Balatonon, majd Fórián-Szabó Zoltán és mások vették át tőle.

A FIZIKATANÁRBár tanított matematikát is, igazi területe a fi zika volt, amelyet mindig kísérleteken keresztül magyarázott. A budapesti gimnázium fi zikaszertára és tanterme, a „Fi-zikum” volt igazi otthona, ott töltötte estéit a másnapi kísérletek előkészítésével. Eszközei mindig a fi gyelem középpontjában álltak az 1957-től rendezett Országos Fi-zikatanári Ankéton. Szakkörei is legendásak voltak. Eze-ken diákjai 1957-től atomfi zikával, majd a következő évtől a kibernetikával foglalkozhattak.

A KIBERNETIKUSÉrdeklődő diákjai szombat délutánjaikat a Fizikumban töltötték, hogy ott Kovács tanár úr segítségével különféle kibernetikai gépeket készítsenek. „Ma is előttem áll alak-ja, ahogy a fi zikumhoz tartozó, vezetékekkel, forrasztópá-kákkal, oszcilloszkópokkal teli műhelyben, reverendája fölé vett kék munkaköpenyében járt-kelt a Csodamalom és egyéb csodás szerkezetek szerelésével foglalatoskodó diákjai között.” – emlékezett rá Szende Ákos.Az első kibernetikai gép a Perjés Zoltán által 1960-ben épített Logi nevű kártyázógép volt, majd ezt követték a Csodamalom, a 8-as Kombinett, a Műegér és társaik. Az 1964-ben készült Didaktomat föl tudta mérni, hogy a diá kok közül mennyien értették meg a tananyagot. A Mik-romat első példányát Woynarowich Ferenc építette 1966-ban. Ez olyan modell volt, amely játékos módon mutatta be az igazi számítógépek működését. 1967-től a Budaörsi Kisipari Szövetkezet sorozatban gyártotta. A gépek ko-moly sajtónyilvánosságot kaptak, de persze a cikkekben a budapesti Piarista Gimnázium, mint „Mikszáth Kálmán téri gimnázium” szerepelt, hogy egyházi volta ne keltsen feltűnést. Bizonyos állami szerveknek azonban ez is sok volt. Nehogy ezzel „propagandát csináljanak a papoknak”, 1967-től több, mint tíz évre letiltották Kovács Mihály tévé-szerepléseit, cikkei sem jelenhettek meg.

Figyelme egyre inkább a számítógépek felé terelődött. 1974-ben sikerült szereznie egy programozható HP-9810 asztali kalkulátort, majd egy Tendy (Radio Shack) TRS-80 mikroszámítógépet. Ezektől egyenes út vezetett a mai in-formatikai oktatás felé.Fokozatosan romló látása miatt 1982-től végleg vissza-vonult a tanítástól, de továbbra is szívesen járt-kelt a Fi-zikumban dolgozó diákok között. A rendszerváltás után számos állami és szakmai kitüntetést is kapott (Magyar Köztársaság Aranykoszorúval Díszített Csillag Érdem-rendje, Ezüst Érdemkereszt, Kiváló pedagógus, Rátz Ta-nár Úr Életműdíj, Neumann János életmű díj). Egészsége lassú romlása után, 2006. március 23-án hunyt el.

A PAPTANÁRCsöndes, szerény ember volt. „Mindig kedves és fi gyel-mes volt mindnyájunkkal, de szívesebben beszélt a tárgyi világról, a fi zika objektív törvényeiről, jóval ritkábban az emberi kapcsolatokról , önmagáról, saját belső világáról pedig soha” – írta róla tanítványa, Lukács László piarista. Pedig Kovács Mihály – igazi piarista módon – fi zikatanár-ként is pap volt. Beszéd helyett munkájával, egész éle-tével hirdette az evangéliumot. „A legfontosabb, … hogy éljünk hitből és hitben.” – mondta 1961-ben, érettségiző osztálya utolsó tanítási napján – „Ez a keresztény ember legnagyobb értéke, ezt irigylik a legjobban, és ez hiányzik a legjobban azokból, akik merőben e világba rendezked-nek be. Azoknál egy-egy katasztrófa, egy nemsikerültség … mindennek a végét jelenti esetleg. Minekünk nem jelen-ti semmilyen katasztrófa mindennek a végét, legföljebb egy szebbnek és jobbnak a kezdetét.”

KOLTAI ANDRÁS

A Műegér készítőivel (Vesztergombi György és Ferenc, Káli István), 1963

Ballagó osztályával a Piarista Gimnázium udvarán, 1973

IRODALOM KOVÁCS Mihály, Öveges József, OPKM, Budapest, 1995.KOVÁCS Mihály, Negyvenezer magyar levente kálváriája a második világháború végén, Budapest, OPKM, 1993.KOVÁCS Mihály, Piarista diákok a Balatonon, Budapesti Piarista Gimnázium évkönyve 1992/1993, 15-40. KOVÁCS Mihály, Atomfi zika, számítástechnika a Piarista Gimnáziumban (1950-92), in Fizikai Szemle 44 (1994):1, 35-41.GÖRBE László, Kovács Mihály piarista tanár, Bp., 2007 (Mes-terek és tanítványok).

100 ÉVE SZÜLETETT


Már a tudományos kutatás is rész-ben az internetre költözött. A könyv-tárak éppen ezért is nyitottak az új technológiák és a világháló felé. Fe-ladatuknak tekintik, hogy az általuk őrzött és szolgáltatott információkat az internet segítségével is közvetít-sék az olvasók számára abban a re-ményben, hogy az első, internetes tájékozódás is a könyvtárak szolgál-tatásain keresztül találja meg a vá-laszt. Éppen ezért, a közelmúltban számtalan új internetes adatbázis a könyvtárak munkájára épülve jött létre. Pl.: Hungaricana, MTMT. Ezt a tevékenységünket azért is fontosnak tartjuk, mivel az interneten elérhető információk túlnyomó többsége pub-likálásuk előtt nem esik át ellenőr-zésen, igazságtartalmuk kétséges. A könyvtárak itt is megbízható, az idők próbáját kiállt információk, digitali-zált dokumentumok közzétételével próbálják segíteni a keresőket.

A Piarista Központi Könyvtár mun-katársainak régi vágya teljesült az elmúlt hetekben, amikor hosszú fejlesztési munka eredményeként útnak indulhatott a könyvtár új hon-lapja. Igyekeztünk korszerűbb tech-nológiai megoldásokkal, a koráb-binál jóval gazdagabb tartalommal (olvasnivalókkal, képekkel, informá-ciókkal) állni az olvasók elé.

Az oldal a könyvtár alapinformációin túl, megújult, kibővült szolgáltatási körét is bemutatja. A könyvtárban heti 36 órában várjuk az olvasók lá-togatását. A piarista rend tagjai, az intézmények dolgozói,tanárai és a diákok is kölcsönözhetnek a könyv-tár modern állományából. A buda-

pesti Piarista Gimnázium diákjait iskolai könyvtári szolgáltatásokkal is várjuk. Rendhagyó órák, szakkö-rök tartására is helyet ad, dokumen-tumokat biztosít a könyvtár. Időről időre rendezvényeket, kiállításokat szervezünk. Ezekről honlapunk hírei között olvashatnak, de feliratkozhat-nak Hírlevelünkre is.

Könyvek vásárlásával is gyarapítjuk is gyűjteményt. Az újonnan beszer-zett könyvekről a Könyvajánlók kö-zött bővebb ismertetést olvashatnak az érdeklődők.

Minden könyvtári honlap esetében a legfontosabb szolgáltatás az elek-tronikus katalógus, melyet szak-szóval OPAC-nak nevezünk (Online Public Access Catalog). A könyvtár internetes katalógusa is megújult, többféle keresési és böngészési szolgáltatással gazdagodott. Százöt-venezer kötetet elérő állumányunk-

nak jelenleg kb. 30%-a kereshető az adatbázisban, valamennyi 2000 után beszerzett dokumentum. Az internetes katalógusban nemcsak könyvek keresésére van lehetőség. Az újonnan beszerzett folyóiratok piarista vonatkozású cikkeit külön is feltárjuk és kereshetővé tesszük a katalógus segítségével. Ahol inter-

netes elérhetőséget találunk, ott a linket is feltüntetjük.

Közel hatvanféle folyóirat aktuális számai böngészhetőek a könyvtár olvasótermében, közülük a pedagó-giai témájúakat a gimnázium tanári szobájában helyeztük el. Listájuk a honlap Kurrens folyóiratok menü-pontja alatt található. Folyamato-san zajlik a könyvtárunk tekintélyes méretű folyóirattárának feltárása is. Ennek katalógusa a Folyóirattár me-nüponton belül kereshető.

PIARISTA

Ha gyorsan van információra szükségünk, ma már első dolgunk számítógép elé ülni, vagy kéz-be venni okostelefonunkat, tabletünket, és tájékozódni az interneten. Csak abban az esetben, ha ott nem járunk sikerrel, akkor fordulunk a könyvespolc felé, vagy megyünk a könyvtárba.

KÖNYVTÁR A VIRTUÁLIS TÉRBEN

BEMUTATKOZIK A PIARISTA KÖZPONTI KÖNYVTÁR ÚJ HONLAPJA

PIARISTÁK

34 PIARISTÁK

34

A könyvtár különleges értékű, muze-ális köteteinek válogatott darabjairól a Kincseinkből menüpontunk alatt részletesebb, képekben gazdag be-mutatókat találnak.

A könyvek és folyóiratok válogatott darabjait digitalizáljuk is; elsősor-ban a nagyobb érdeklődésre számot tartó, piarista vonatkozású kötetek tartoznak ide. Az elkészült műve-ket a honlap Elektronikus könyvtár szekciójában lehet elérni és letölteni. Ugyanitt szeretnénk elérhetővé tenni az interneten máshol fellelhető ma-gyar piarista vonatkozású digitális dokumentumokat is, melyek teljes szövegében keresni is lehet a doku-mentumtárban.

A Képgalériában könyveink, ren-dezvényeink fotói lesznek láthatók. A hasznos internetes forrásokat a Link ajánlóban gyűjtöttük össze.

A Piarisztikum menüpontban piaris-ta vonatkozású bővebb cikkeket, is-merettárakat szeretnénk elhelyezni. Jelenleg Mösch Lukács, 17. századi piarista tudós bibliográfi ája mellett

a piarista iskolai értesítők digitáli-san elérhető gyűjteménye kutatható ebben a szekcióban.

Honlapunkon keresztül a távol élő érdeklődők részére is szeretnénk szolgáltatásokat biztosítani. Adatbá-zisaink mellett üzenetküldő lapun-kon, e-mailcímünkön és telefonon keresztül is várjuk a megkeresése-ket.

A Központi Könyvtár honlapja elér-hető a http://konyvtar.piarista.hu vagy a http://pkk.piarista.hu címen. Dizájnját az InnoArt Grafi kai stúdió, programozását a Intracomp Bt. ké-szítette.

BARANYA PÉTER


PIARISTA

JÖVŐBELÁTÓ PIARISTÁK: ÖVEGES JÓZSEF ÉS KOVÁCS MIHÁLYKét legendás fi zikatanár forradalmian új pedagógiával, az új nemzedékre való mérhetetlen nyi-tottsággal. Bár viszonylag eltérő pályát futottak be, mégis mindketten a piarista hagyomány igazi ápolói voltak; az egyszerűség, hasznosság, hatékonyság pedagógiai alapelveit mesterien ötvözték a játékosság és szemléletesség pedagógiai eszközeivel. Kreativitásuk – talán cserkészmúltjuk hatására is – a gyakorlati alkotó- és barkácstevékenységben is kibontakozott, hiszen mindketten azt vallották, hogy kísérleti eszközök akár a semmiből, könnyen hozzáférhető, hétköznapi alap-anyagokból, saját kezűleg is készíthetők. Nem véletlen tehát, hogy Kecskeméten az új szuperlabor (ahogy az egész pályázati program is) Öveges József, Budapesten a fi zika nagyelőadó pedig most már Kovács Mihály nevét viseli.

Szoros mester és tanítványi, illetve baráti viszony fűzte őket egymáshoz. Kovács Mihály 1941-ben Öveges József-nél volt gyakorló tanár a budapesti Piarista Gimnázium-ban. Mesterét idős korában is látogatta, segítette. Ő lett Öveges szellemi hagyatékának gondozója és monográfi á-jának megírója is.Nemrég ünnepelhettük a két kiváló piarista fi zikatanár születésének kerek évfordulóit, Öveges József 120., il-letve Kovács Mihály 100. születésnapját; eljött hát az idő, hogy egy kiállítással is megemlékezzünk lenyűgöző élet-művükről.

Míg Öveges József elsősorban a természettudományok népszerűsítésében, addig Kovács Mihály az új tudomá-nyok, az informatika és a kibernetika felfedezésében, oktatásában volt úttörő. Öveges neve alatt több mint 30 fi zika tankönyv, illetve népszerűsítő könyv jelent meg, a címekben szereplő „színes”, „játékos”, „érdekes”, „tanul-ságos” szavak is remekül kifejezik, hogy kísérletközpon-tú szemléletmódjával a tálalás nagymestere volt. Ez a fantasztikus tálalás még jobban megnyilvánult élőszó-ban történt előadásaiban. 1945 és 1975 között nagyjá-ból 250 rádióelőadást tartott, 1957-ben már részt vett az akkor induló Magyar Televízió próbaadásain, 1959-től majdnem a haláláig pedig 100 kérdés – 100 felelet címmel havi megjelenésű, önálló műsorszám volt fenn-tartva számára. Jellegzetes mimikája, hanghordozása, gyermeki rácsodálkozása és öröme, meg a kísérletek érdekessége, közérthetősége igazi sztárrá, „mindenki Öveges professzorává” tették. Ő maga nagyon tudato-san, rengeteg készülettel építette fel élő(!) műsorait.Kovács Mihály is vendégszerepelt néhányszor mesteré-vel a televízióban, ő azonban inkább a budapesti Piarista Gimnázium fi zika szertárában hozta létre legendás biro-dalmát. A Fizikum egyszerre volt klubhelyiség, műhely és kutatólabor. Kovács Miska bácsi egyenrangú kollé-gáknak tekintette diákjait, pedagógiai zsenialitása pedig abban állt, hogy önálló tudományos-, kísérletező-, alko-tó- és feltaláló tevékenységre serkentette fi atal munka-társait. Számos leleményes találmány, kibernetikai játék

PIARISTÁK

36

látott napvilágot a Fizikum berkein belül, a Mikromat el-nevezésű kibernetikai építőkészlet még bolti forgalomba is került.Amikor Kovács Mihály 1958/59-ben elindította infor-matikai/kibernetikai szakkörét, akkor Magyarországon összesen két számítógép létezett. Diákjaival bejelentke-zett az egyik készülő csodamasina megtekintésére. Az MTA-n fejlesztett gép: az M-3 társalkotója, Kovács Győző ezen igen meglepődött, és csodálatát fejezte ki, ugyanis az új találmánynak akkoriban senki sem jósolt nagy jö-vőt, még egyetemi körökben is tévútnak tekintették. Mis-ka bácsi azonban korát bőven megelőzve, a jövő kulcsát adta diákjai kezébe.

A május 24-én nyíló, a budapesti Piarista Gimnázium III. emeletén megtekinthető kiállításunk számos fénykép-pel és személyes dokumentummal illusztrálva kívánja bemutatni a két jelentős piarista tanár életútját. Egyben pedig egyfajta technika- és tudománytörténeti bemuta-tóval is igyekszünk megidézni az Öveges-műsorok, il-letve a Fizikum szellemét eredeti, Öveges József, illetve Kovács Mihály által használt és/vagy készített kísérleti eszközök, illetve a legendás kibernetikai játékok felvo-nultatásával.

BORBÁS PÉTER

Terveink szerint diák-visszaem-lékezésekből is szeretnénk lét-rehozni egy emlékfalat. Ehhez tisztelettel várjuk Öveges József ismerőseinek, műsora csodáló-inak és Kovács Mihály egykori diákjainak, szakköröseinek rövid memoárjait, kedves anekdotáit a [email protected] e-mail-címre.

Kedves Öregdiákok, Szülők és Támogatók!

A Piarista Rend Magyar Tartománya országszerte 11 intézményben csak-nem 4400 tanuló oktatásáról és iskolai neveléséről gondoskodik. Célunk, hogy segítsük diákjainkat tehetségük, képességeik kibontakoztatásában, amely által szűkebb közösségeik és a magyar társadalom teljes értékű, felelősségteljes, felnőtt tagjaivá válhatnak.

A negyedévente megjelenő PIARISTÁK MA újság megrendelésével most Ön is támogathatja a magyar piaristák oktatási, nevelési tevé-kenységét. A támogatás minimális összege 4000 Ft/év, amely tar-talmazza az előállítási és a postaköltséget.

Kedvezményezett: Magyar Piarista Közhasznú AlapítványSzámlaszám: 13597539-12302010-00040467 (KDB Bank)

Támogatásukat, bizalmukat ezúton is köszönjük!

TÁMOGASSA A PIARISTA OKTATÁST AZ ÚJSÁG MEGRENDELÉSÉVEL!

PIARISTÁK

36

PIARISTA

JÖVŐBELÁTÓ PIARISTÁK: ÖVEGES JÓZSEF ÉS KOVÁCS MIHÁLYKét legendás fi zikatanár forradalmian új pedagógiával, az új nemzedékre való mérhetetlen nyi-tottsággal. Bár viszonylag eltérő pályát futottak be, mégis mindketten a piarista hagyomány igazi ápolói voltak; az egyszerűség, hasznosság, hatékonyság pedagógiai alapelveit mesterien ötvözték a játékosság és szemléletesség pedagógiai eszközeivel. Kreativitásuk – talán cserkészmúltjuk hatására is – a gyakorlati alkotó- és barkácstevékenységben is kibontakozott, hiszen mindketten azt vallották, hogy kísérleti eszközök akár a semmiből, könnyen hozzáférhető, hétköznapi alap-anyagokból, saját kezűleg is készíthetők. Nem véletlen tehát, hogy Kecskeméten az új szuperlabor (ahogy az egész pályázati program is) Öveges József, Budapesten a fi zika nagyelőadó pedig most már Kovács Mihály nevét viseli.

Szoros mester és tanítványi, illetve baráti viszony fűzte őket egymáshoz. Kovács Mihály 1941-ben Öveges József-nél volt gyakorló tanár a budapesti Piarista Gimnázium-ban. Mesterét idős korában is látogatta, segítette. Ő lett Öveges szellemi hagyatékának gondozója és monográfi á-jának megírója is.Nemrég ünnepelhettük a két kiváló piarista fi zikatanár születésének kerek évfordulóit, Öveges József 120., il-letve Kovács Mihály 100. születésnapját; eljött hát az idő, hogy egy kiállítással is megemlékezzünk lenyűgöző élet-művükről.

Míg Öveges József elsősorban a természettudományok népszerűsítésében, addig Kovács Mihály az új tudomá-nyok, az informatika és a kibernetika felfedezésében, oktatásában volt úttörő. Öveges neve alatt több mint 30 fi zika tankönyv, illetve népszerűsítő könyv jelent meg, a címekben szereplő „színes”, „játékos”, „érdekes”, „tanul-ságos” szavak is remekül kifejezik, hogy kísérletközpon-tú szemléletmódjával a tálalás nagymestere volt. Ez a fantasztikus tálalás még jobban megnyilvánult élőszó-ban történt előadásaiban. 1945 és 1975 között nagyjá-ból 250 rádióelőadást tartott, 1957-ben már részt vett az akkor induló Magyar Televízió próbaadásain, 1959-től majdnem a haláláig pedig 100 kérdés – 100 felelet címmel havi megjelenésű, önálló műsorszám volt fenn-tartva számára. Jellegzetes mimikája, hanghordozása, gyermeki rácsodálkozása és öröme, meg a kísérletek érdekessége, közérthetősége igazi sztárrá, „mindenki Öveges professzorává” tették. Ő maga nagyon tudato-san, rengeteg készülettel építette fel élő(!) műsorait.Kovács Mihály is vendégszerepelt néhányszor mesteré-vel a televízióban, ő azonban inkább a budapesti Piarista Gimnázium fi zika szertárában hozta létre legendás biro-dalmát. A Fizikum egyszerre volt klubhelyiség, műhely és kutatólabor. Kovács Miska bácsi egyenrangú kollé-gáknak tekintette diákjait, pedagógiai zsenialitása pedig abban állt, hogy önálló tudományos-, kísérletező-, alko-tó- és feltaláló tevékenységre serkentette fi atal munka-társait. Számos leleményes találmány, kibernetikai játék

PIARISTÁK

36

látott napvilágot a Fizikum berkein belül, a Mikromat el-nevezésű kibernetikai építőkészlet még bolti forgalomba is került.Amikor Kovács Mihály 1958/59-ben elindította infor-matikai/kibernetikai szakkörét, akkor Magyarországon összesen két számítógép létezett. Diákjaival bejelentke-zett az egyik készülő csodamasina megtekintésére. Az MTA-n fejlesztett gép: az M-3 társalkotója, Kovács Győző ezen igen meglepődött, és csodálatát fejezte ki, ugyanis az új találmánynak akkoriban senki sem jósolt nagy jö-vőt, még egyetemi körökben is tévútnak tekintették. Mis-ka bácsi azonban korát bőven megelőzve, a jövő kulcsát adta diákjai kezébe.

A május 24-én nyíló, a budapesti Piarista Gimnázium III. emeletén megtekinthető kiállításunk számos fénykép-pel és személyes dokumentummal illusztrálva kívánja bemutatni a két jelentős piarista tanár életútját. Egyben pedig egyfajta technika- és tudománytörténeti bemuta-tóval is igyekszünk megidézni az Öveges-műsorok, il-letve a Fizikum szellemét eredeti, Öveges József, illetve Kovács Mihály által használt és/vagy készített kísérleti eszközök, illetve a legendás kibernetikai játékok felvo-nultatásával.

BORBÁS PÉTER

Terveink szerint diák-visszaem-lékezésekből is szeretnénk lét-rehozni egy emlékfalat. Ehhez tisztelettel várjuk Öveges József ismerőseinek, műsora csodáló-inak és Kovács Mihály egykori diákjainak, szakköröseinek rövid memoárjait, kedves anekdotáit a [email protected] e-mail-címre.

Kedves Öregdiákok, Szülők és Támogatók!

A Piarista Rend Magyar Tartománya országszerte 11 intézményben csak-nem 4400 tanuló oktatásáról és iskolai neveléséről gondoskodik. Célunk, hogy segítsük diákjainkat tehetségük, képességeik kibontakoztatásában, amely által szűkebb közösségeik és a magyar társadalom teljes értékű, felelősségteljes, felnőtt tagjaivá válhatnak.

A negyedévente megjelenő PIARISTÁK MA újság megrendelésével most Ön is támogathatja a magyar piaristák oktatási, nevelési tevé-kenységét. A támogatás minimális összege 4000 Ft/év, amely tar-talmazza az előállítási és a postaköltséget.

Kedvezményezett: Magyar Piarista Közhasznú AlapítványSzámlaszám: 13597539-12302010-00040467 (KDB Bank)

Támogatásukat, bizalmukat ezúton is köszönjük!

TÁMOGASSA A PIARISTA OKTATÁST AZ ÚJSÁG MEGRENDELÉSÉVEL!

3035

6045

80

Öregdiák oldalak

RENDHAGYÓ IRODALOMÓRA A PIARISTA SZALONBANAz elmúlt alkalmakkor megteremtett hagyományhoz képest formabontó összejövetelre hívjuk a Piarista Sza-lon régi és remélhetőleg új barátait. Nem akarunk sza-kítani a meghirdetett és már alkalmazott keretekkel: egy reményeink szerint izgalmas, interaktívnak képzelt szellemi utazást terveztünk, ahol meghívott vendégek moderátor közreműködésével beszélgetnek életutakról, egy aktuális témáról a szellemi vagy társadalmi szféra területéről.Most mégis kivételesen egy formális előadásra szól a meghívó. Az alkalmat erre egy 45 éves érettségi talál-kozó adta. Az 1971-ben érettségizetteknek – akik közé magam is tartozom –, már csak két tanára él, mindkettőt legenda övezi: Jelenits és Borián tanár urak. Nagy aján-dékot kérünk tőlük: egy-egy”iskolai”, azaz 45 perces iro-dalomóra megtartását. Biztos vagyok abban, hogy nem a régen elmúlt idők nosztalgikus felidézését kapjuk, ha-nem két hihetetlenül gazdag és hosszú pedagógusi-papi életpálya minden tapasztalatának a mának üzenő kibon-tását és elénk tárását.

Hogy a kincsesládájukban őrzött értékekből rajtunk kí-vül mások is részesülhessenek, a Piarista Szalon ren-dezvényével kötöttük össze ezt az estét. Szeretettel várjuk a Tanár urak minden tisztelőjét és az érdeklődőket 2016. május 19-én 18:30-as kezdettel a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolára, ahol a kö-vetkező előadásokat hallgathatják meg:

1. Borián Tibor SP: Zrínyi Miklós mai szemmel2. dr. Jelenits István SP: József Attila keresztény szemmel

Kérjük, hogy részvételi szándékukat a [email protected] email-címen való regisztrációval je-lezzék. A pontos helyszín a regisztráltak létszámától függ majd. Az összejövetelt agapéval zárjuk az Aulában. Az órákról az iskolai AVK felvételt készít, amelyet DVD formában az érdeklődőknek később a Piarista Diákszö-vetségen keresztül hozzáférhetővé teszünk.

BESZÁMOLÓ EGY ÍGÉRETES KEZDEMÉNYEZÉSRŐL VÁCOTTEgy teljesen új típusú, kialakulófélben lévő kapcsolat-ról tudósítunk, amely a Diákszövetség, annak Váci Ta-gozata és a Váci Piarista Gimnázium, valamint az Iskolai Szülői Szervezet között jött létre. Vác és Budapest kö-zött – Kecskeméthez hasonlóan – szűkebb körben már többéves hagyománya van a baráti szálaknak: az évente megrendezett Piarista Vacsorákon a Diákszövetség ve-zetése rendszeresen képviselteti magát és élvezi a Tago-zat vendégszeretetét.Tavaly novemberben váratlan megkeresés érkezett ve-zetőségünköz. A Váci Piarista Gimnázium szülői közös-sége részéről Farkas Ramón írt levelet, amelyben a Diákszövetség, az Iskola és a jelenlegi diákok és szüleik lehetséges együttműködésének irányát, tartalmát sze-retné együttesen az érintett felekkel meghatározni.Mit tehet egy, már szinte megalakulása óta a fi atalabb öregdiák korosztály megszólításának és megnyerésének problémájával küzdő dIákszövetség vezetése egy ilyen meghívással? Csak egyetlen dolgot: boldogan fogadja el a kinyújtott kezet és minden igyekezetével azon van, hogy ebből a kezdeményezésből gyümölcsöző együttműködés jöhessen létre.Azóta már háromszor tartottunk összejövetelt a Gimnáziumban működő öregdiák klubban, ahol pogácsa és nemes borok mellett gyorsan összeba-rátkoztunk egymásssal. Futó igazgató úr is jelen volt,aki kifejtette javasla-tait, a gimnázium sajátos elvárásait. A találkozókat nem a protokolláris udva-riaskodás, hanem az aktív tenniakarás jellemezte. Az első erőpróbánkként a februári, sikeres Szülői Bálon a Diákszövetség és a Tagozat támogatóként jelent meg. Az utólagos értékelés során egyöntetű akarat mutatko-zott a téren, hogy folytatni kell ezeket a közösségformáló erőfeszítéseket. Emellett az iskolai eseménynaptárhoz igazodva számta-lan pontját találtuk meg a megkezdett közös munkának.Nagyon fontosnak tartjuk, hogy ez a kezdeményezés si-keresen folytatódjék, s hogy az itt kialakult, iskola-aktív diákság/szülői kör-MPDSZ és Tagozat háromszögére épülő minta továbbvihető legyen más piarista iskolák vo-natkozásában is. Ilyen irányú kapcsolatfelvétel megtör-tént már Szegeddel, Óvárral, Nagykanizsával és bizto-san van jövője a kecskeméti Iskolával és Tagozattal már régebb óta fennálló baráti viszonynak is.

VÁRGEDŐ TAMÁS

PIARISTÁK

38

3035

6045

80

KöszöntőA Piarista Rend Magyar Tartománya sok szeretettel köszönti „kerek évfordulós” születésnaposait. Az Úr kegyelme és szeretete kísérje őket végig életútjukon, adjon nekik töretlen hitet, bizalmat, szerető közeget és jó egészséget!

VALACZKA JÁNOS1986. MÁRCIUS 23.

NAGY ATTILA 1971. MÁRCIUS 29.

LUKÁCS LÁSZLÓ 1936. JÚLIUS 31.

WETTSTEIN JÓZSEF 1956. MÁRCIUS 2.

FUTÓ BÉLA 1956. MÁJUS 13.

GALACZI TIBOR 1981. FEBRUÁR 16.

ZSÓDI VIKTOR 1981. JÚNIUS 13.

PIARISTÁK

38

3035

6045

80

Öregdiák oldalak

RENDHAGYÓ IRODALOMÓRA A PIARISTA SZALONBANAz elmúlt alkalmakkor megteremtett hagyományhoz képest formabontó összejövetelre hívjuk a Piarista Sza-lon régi és remélhetőleg új barátait. Nem akarunk sza-kítani a meghirdetett és már alkalmazott keretekkel: egy reményeink szerint izgalmas, interaktívnak képzelt szellemi utazást terveztünk, ahol meghívott vendégek moderátor közreműködésével beszélgetnek életutakról, egy aktuális témáról a szellemi vagy társadalmi szféra területéről.Most mégis kivételesen egy formális előadásra szól a meghívó. Az alkalmat erre egy 45 éves érettségi talál-kozó adta. Az 1971-ben érettségizetteknek – akik közé magam is tartozom –, már csak két tanára él, mindkettőt legenda övezi: Jelenits és Borián tanár urak. Nagy aján-dékot kérünk tőlük: egy-egy”iskolai”, azaz 45 perces iro-dalomóra megtartását. Biztos vagyok abban, hogy nem a régen elmúlt idők nosztalgikus felidézését kapjuk, ha-nem két hihetetlenül gazdag és hosszú pedagógusi-papi életpálya minden tapasztalatának a mának üzenő kibon-tását és elénk tárását.

Hogy a kincsesládájukban őrzött értékekből rajtunk kí-vül mások is részesülhessenek, a Piarista Szalon ren-dezvényével kötöttük össze ezt az estét. Szeretettel várjuk a Tanár urak minden tisztelőjét és az érdeklődőket 2016. május 19-én 18:30-as kezdettel a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolára, ahol a kö-vetkező előadásokat hallgathatják meg:

1. Borián Tibor SP: Zrínyi Miklós mai szemmel2. dr. Jelenits István SP: József Attila keresztény szemmel

Kérjük, hogy részvételi szándékukat a [email protected] email-címen való regisztrációval je-lezzék. A pontos helyszín a regisztráltak létszámától függ majd. Az összejövetelt agapéval zárjuk az Aulában. Az órákról az iskolai AVK felvételt készít, amelyet DVD formában az érdeklődőknek később a Piarista Diákszö-vetségen keresztül hozzáférhetővé teszünk.

BESZÁMOLÓ EGY ÍGÉRETES KEZDEMÉNYEZÉSRŐL VÁCOTTEgy teljesen új típusú, kialakulófélben lévő kapcsolat-ról tudósítunk, amely a Diákszövetség, annak Váci Ta-gozata és a Váci Piarista Gimnázium, valamint az Iskolai Szülői Szervezet között jött létre. Vác és Budapest kö-zött – Kecskeméthez hasonlóan – szűkebb körben már többéves hagyománya van a baráti szálaknak: az évente megrendezett Piarista Vacsorákon a Diákszövetség ve-zetése rendszeresen képviselteti magát és élvezi a Tago-zat vendégszeretetét.Tavaly novemberben váratlan megkeresés érkezett ve-zetőségünköz. A Váci Piarista Gimnázium szülői közös-sége részéről Farkas Ramón írt levelet, amelyben a Diákszövetség, az Iskola és a jelenlegi diákok és szüleik lehetséges együttműködésének irányát, tartalmát sze-retné együttesen az érintett felekkel meghatározni.Mit tehet egy, már szinte megalakulása óta a fi atalabb öregdiák korosztály megszólításának és megnyerésének problémájával küzdő dIákszövetség vezetése egy ilyen meghívással? Csak egyetlen dolgot: boldogan fogadja el a kinyújtott kezet és minden igyekezetével azon van, hogy ebből a kezdeményezésből gyümölcsöző együttműködés jöhessen létre.Azóta már háromszor tartottunk összejövetelt a Gimnáziumban működő öregdiák klubban, ahol pogácsa és nemes borok mellett gyorsan összeba-rátkoztunk egymásssal. Futó igazgató úr is jelen volt,aki kifejtette javasla-tait, a gimnázium sajátos elvárásait. A találkozókat nem a protokolláris udva-riaskodás, hanem az aktív tenniakarás jellemezte. Az első erőpróbánkként a februári, sikeres Szülői Bálon a Diákszövetség és a Tagozat támogatóként jelent meg. Az utólagos értékelés során egyöntetű akarat mutatko-zott a téren, hogy folytatni kell ezeket a közösségformáló erőfeszítéseket. Emellett az iskolai eseménynaptárhoz igazodva számta-lan pontját találtuk meg a megkezdett közös munkának.Nagyon fontosnak tartjuk, hogy ez a kezdeményezés si-keresen folytatódjék, s hogy az itt kialakult, iskola-aktív diákság/szülői kör-MPDSZ és Tagozat háromszögére épülő minta továbbvihető legyen más piarista iskolák vo-natkozásában is. Ilyen irányú kapcsolatfelvétel megtör-tént már Szegeddel, Óvárral, Nagykanizsával és bizto-san van jövője a kecskeméti Iskolával és Tagozattal már régebb óta fennálló baráti viszonynak is.

VÁRGEDŐ TAMÁS

PIARISTÁK

38

3035

6045

80

KöszöntőA Piarista Rend Magyar Tartománya sok szeretettel köszönti „kerek évfordulós” születésnaposait. Az Úr kegyelme és szeretete kísérje őket végig életútjukon, adjon nekik töretlen hitet, bizalmat, szerető közeget és jó egészséget!

VALACZKA JÁNOS1986. MÁRCIUS 23.

NAGY ATTILA 1971. MÁRCIUS 29.

LUKÁCS LÁSZLÓ 1936. JÚLIUS 31.

WETTSTEIN JÓZSEF 1956. MÁRCIUS 2.

FUTÓ BÉLA 1956. MÁJUS 13.

GALACZI TIBOR 1981. FEBRUÁR 16.

ZSÓDI VIKTOR 1981. JÚNIUS 13.

is sokat segíthet, támogassa a piarista nevelést!1%

Magyar Piarista Közhasznú Alapítvány adószám:

18135059-1-41 További alapítványaink: www.piarista.hu/tamogatas

PiaristakMA_6evf_1szam_B4.indd 1 2016. 04. 12. 10:49

Documents

Piaristák MA - 2016/1 (Spring)