PLATTHY ISTVAN

A viragba borult csillagokCsillagkepek megjelentt&faek lehetosegei gyermekrajzokon, a korosi reformdtus templom kazettdi nyomdn

,,Isten az emberhez a lathato teremtesen kereszttil szol. Az anyagi vilag ugy mutatkozik megaz ember ertelme szamdra, hogy belole tercmtoje nyomait olvassa ki. A vildgossdg es az ejszaka, a szel es a tiiz, a viz es a fold, a fa es a gyumolcwk htenrol beszelnek, egyszerre jelkepewe nagysagdi es kozelseget. Ezek az erzekelheto valosagok, mint teremtmenyek, annak az Isteni cselekvesnek kifijezoi lebetnek, amely megizenteli az emben, h az ember azon cstlekvesenek a hordozoi is lehetnek, amellyel hodolatdt bemutatja htennek. Az emberheg nagy valtisai gyakran megkapo modon tanuskodnak a valldsi riiusoknak errol a kozmikus es szimbolikus e'rtelmerol. Az Egybdz liturgidja feltetelezi, magdba felveszi es megszenteli a teremtes es az emberi kulttira elemeit, a kegye/em es a Je'zus Krisztusban megvalosulo uj teremtes jeleinek mehosdgdt adva nekik." (Katolikus Egyhdz katekizmusa)

A Katolikus Egyhaz mai kozponci papal tam'tasat tamasztjak ala Salamon kiraly szavai a Bolcsesseg Konyveben.,,Adja meg nekem az Isten, hogy bolcsen beszeljek, es ahhoz meltoan gondolkod]am, aminek reszese lettem! Men 6 iranyi'tja a bolcsesseget es vezeti a bolcser. Hiszen a kezeben vagj'unk mi rnagunk, a szavaink, egesz ertelmiink es minden iigyessegiink. Merc o adta nckem a dolgok biztos ismeretet, hogy ertsem a vilagniindenscg szerkezetet es az elemek miikodesec, a?, idok clejer, veget es kozepet, a napfordulatuk valcozasac es az evszakok valtakozasar, az eV lefolyasat es a csillagok allasat, az allacok termeszetet es a vadallaiok indulacair, a szellemvilag hacalmat es az emberek gondolkozasac, a novenyek kiilonbsegeit es a gyijkerek gyogj'ico ere|et. Mindent megismertem, ami el volt rejrve, s ami larhato volt, men a miiideneket muveszien alaki'to bolcsesseg megiam'tott ra. Benne ugyanis lelek van, amely ertelmes, szent, a maga nemeben egyetlen, sokretu, finom, konnyed, mozgekony, athato, tiszta, vilagos, serthctctk'n, a jot kedveli, eles, akadalyt ncm ismcr, jotekony, emberbarat, allhatatos, szilard, bator, mmdcnhato, mindent lat es athatja a szellemt't, a gondolkodo, a tiszta es a legfinomahb lenyeket. Merr a bolcsesseg mozgckoriyabb, mint barmi, ami mozog, tisziasaganal fbgva mindent athatol. Hiszen Isccn crcjcnek lehelete es a Mindenhato dicsdsegenek tiszta kicsordulasa, ezert nem etheti soha semmi foil. Az orok vilagossag kisugarzasa, es az Isten Muktidesenek tiszta tiikre es josaganak kepmasa. Bat csak egy, mindenc megtchet, s |61lehet mag.iban matad, megiiji'tja a mindenseget. Nemzedekrol nemzedekte bete'r a szent lelkckbc, igy formalja meg Isten baratait es a profctakat."

Az Isten altal teremtett termeszet szepsegere, rendjere a muveszet eszkozelvel talan a termeszetes muveltseget hordozo nep rezonalt a legmelyebben. Sajnos a modern ember - es koztiik a materialista kultiiran felnott mai varosi keresztenyseg - nagyon eltavolodott ettol a termeszet misztikus tavlatait lato vallasos vilagkeptol. A termeszet es a misztikus valosag atelheto jelensegei elol spekulati'v modon letrehozott, elvont erkolcsi es filozofiai absztrakciokba menekiil. Sajat egyhazanak 2000 eves - a kozmikus jelensegekhez kotodo unneprendje, egyhazmuveszeti tradi'cioi, a nepi vallasossag formal elott ertetleniil all, melycbb uzenetet keptelen megerteni. Az evkorhoz kotodo egyhazi liturgia, iinneprend hagyomanyai mogott felrejlo termeszeti rend osszefuggeseirol igyekszik nem tudomast venni. Az ember osi vagya a transzcendens vilaggal es magaval az Istennel szemelyes kapcsolatba keriilni. A szemelyesseg Jezus Krisztus megvalto miiveben teljesse valt. A vilagteremto Isten kozenk sziiletett. Krisztus egyszerre szemelyes ember, egyszerre a vilagegyetem ura, es alkoroja. Szelleme egyszerre jelenik meg a vegtelen termeszetben es az emberi tarsadalom eleteben. Isten szemelyessegenek ezt a kectoseget talan Janos Evangeliumanak bevezetoje fogalmazza meg a legszebben:

373

,,KIA1.TS TELYES TOROKAL."

Platthy Istvan: A viragba boruli csillagok

,,Kczdctbcn volt az Igc, Es az Ige Istennel vole, Es Isten volt az Ige. O volt kezdecben Istennel. Mmden 6 altal lett, Es nelkiile semmi sem lett. Ami lett. Benne elet volt, Es az elet volt az emberek vila'gossa'ga. A vilagossag a sotetsegben vilagft, De a sotetseg nem fogta fol. Megjelent egy ember, Akit Isten ktildott. Janos volt a neve. Azert jott, hog;' tamisagot tegyen, Tamhagot a vilagossagrol, Hogy mindenki liiggyen altala. Nem 6 volt a vilagossag, Csak taniisagot kcllett tenme a vilagossagrol. Az igazi vilagossag, Mcly mindcn embert mcgvilagosi't, A vilagba jott. A vilagban volt, A vilag o ahala let:, Megsem ismerte fol 6t a vilag. Tulajdonaba jott, De ovei nem fogadtak be, Mmdannak azonban, aki bcfogadta, Hatalmat adott, hogy Isten fiava legyen, Annak, aki hisz obenne. Aki nem verbol, Sem a test osztoncbol, Sem a ferfi akaratabol, Hanem Istenbol szulctecc. Az Ige testte lett, Es kozottiink lakott. Lattuk dicsoseget, A/. Atya Egj'S/iilottenek dicsoseget, Akit kegyelem es igazsag colt be. Janos taniisagot tes/ rola, es nyiltan megvallja: ,,Orola mondtam: Aki LI tana tn jon, nagyobb nalam. Men elobb volt, mint en." Mindnyajan az 6' teljessege'bol men'tettiink, Kegyelmet kegyelem re halmozva. A torvenyr Mozes altal kaptuk, A kegyelem es az igazsag Jezus Knsztussal valosult meg. Istent sohasem latta senki. Az egysziilott Isten, Aki az Atya keblen nyugszik, O nyilatkoztatta ki."

A rermeszetben elo ember ezt a kettosseget pontosan erzekelte. A mai ember mlntha elfeledkezett volna arrol, hogy a hacalmas univerzumot Isten alkotta. Az Istenhez vezeto lit nem az elvont teologiai spekulaciokon kereszttil vezet. A szemelyes Isten az ember szamara a termeszetben, es az elesett, kiszolgaltatott ember Irdnti szolidaritasban, az on374

felaldozo szeretet jelensegeiben tarul fel. Nem veletlen, hog)' Assisl Szent Ferenc vilagegyhaz-megliji'to eletmiiveben e kettoseg valt eletprogramma. A kozmikus latasmodii kereszteny vallasossag nemcsak a katolicizmus sajatja, hanem a magyar reformatus egyhazmuveszet is gyonyoru peldakat vonultatott fel. A Baranya megyei Koros reformatus templomanak nepi egyhazmiiveszete az egyik ilyen gyongyszem. A reformatus teologia nem engedi meg a kepzomuveszet szamara, hogy a szemelyes Istent, es a hozza kapcsolodo dolgokat (bibliai jelenetek, szentek elete) megjelenitse. Azonban a nep rejtett vagya, a szemelyes Isten megjelem'tese a szakrahs terben lelemenyes formakat talalt. Gyarmati Janos vajszloi asztalosmester i835-ben, Karpat-hazankban elo tarsaihoz hasonloan a termeszeten keresztiil szolo Istent jelenitette meg ,,titkos" viragnyelven Baranya tobb reformatus templomaban. Ahol a ,.turpissagra" rajott a lelkesz ur, ott lefestettette, bevakoltaEta, elbontatta a remek muvu kozmikus viragfestmenyeket. A korosi templomban azonban megmaradt. Az isteni gondviseles azt akarta, hogy maradjon ebbol, az Isten es ember kozri kapcsolat rendki'viil bensoseges es szent hagyatekabol a kesei utodoknak, hogy embertol es Istentol elidegenedett kultiirajanak lijjaszuletesehez legyen mibol szelleml taplalekot men'teme. Aki nehany orat ehdoz ebben a templomban, hagyja, hogy atjarja a kepckbol sugarzo atmoszfera, az tudja, hogy mirol beszelnek. A pecsi Szent Mor Katolikus Iskola Kozpont also tagozata'ban evek ota ki'serletet folytatunk egy olyan, a hagyomanyos tanrendben is mukodo, a Nemzeti Alaptanterv szamara is elfogadhato vizuaIis nevelesi program megteremtesere, mely az eredendo gyermeki latasmodra, a belso latasra, a termeszet valtozasrendjere, az ebbol taplalkozo nepi muveltsegre, osl termeszet-mitologiara, a kozepkori egyhazi tradiciokra epi't. Programunkkal el szeretnenk erm, hogy a gyermekek felnove bensoseges kapcsolatba keriiljenek a termeszettel, az Istennel es oseink rank hagyott kulturalis oroksegevel. Arra tam'tjuk oket, hogy mindebhez alkoto modon viszonyuljanak, egy lij, embenbb kultiira letrehozasa erdekeben. Nem a mult kultiirajat kivanjuk rekonstrualm, konzervalni, hanem a mult gyokereibol taplalkozva a modern tomegkulturanal ertekesebb miiveltseg letrehozasan faradozunk. Ugy gondoljuk, hogy az also tagozatos rajzpedago-

,,KIALTS TELYES TOROKAL

I'latthy Isrvan: A viragba horull csillagok

giat erdemes erre raszentelni, kiilonosen azert, mert ebben az eletkorban erre a fajta szellemisegre a legfogekonyabbak a gyerekek. A programban a rajzmodszertani feladatsorokat a iz-es egysegu termeszeti valtozasrend kore szervezziik, hozza illoen, a kiilonbozo idoszakokban az analogias gondolkozas szabalyai szerint. A tcrrncszeti idoszakokhoz kotheto kulturelmenyek olyankor hassanak a gyermekekre, amikor annak ideje van, amikor a gyermek mikromindensegeben a makromindenseg iddszerii hatasai vannak jelen. Peldaul a Merlegben, oktober tajan a sarkany, novemberben, a Skorpio idejeben a regosenekek csodaszarvasa, a marciusi Halak idejeben a viragnyelven eneklo-szolo csodamadar, a feltamadas aprilisaban, a Kos idejeben pedig a griffmadar, turulmadar stb. a feldolgozando te'ma. Mindezt a nepkolteszet, a targyi nepmuve'szet, es a regeszeti emlekek alkocasain keresztiil mutacjuk be. A szellemi elmenyt a gyermekek alkoto modon dolgoztak fel, megteremtve sajat csodaszarvasukat, griffjiiket, sarkanyukat. A termeszet valtozasrendjehez kotodo katolikus iinnepeket szincen feldolgozzuk. A kiilonbozo Szuz Maria-iinnepek ideje alatt az akcualis Boldogasszony alakjat jelenitjiik meg. (Gyertyaszentelo, Gyiimolcsolto, Sarlos Boidogasszony stb.). Ugyanigy jarunk el a szentek eletenek feldolgozasaban is. Kozben bemuratjuk az ezekhez kotodo gazdag egyhazmuveszeti alkotasokat. Feldolgozzuk a Bibha |eleneteit is. Itt kiilonosen a belso latast niegmozdi'to latomasos kepekre gondolok: Jclenesek kb'nyve, Krtsztus pokolra szallasa, stb. Kb'zben az evkor 12 terido-egyseghez kotott tulajdonsagait is megismerjiik a termeszet valtozasrendjeben. A honapokhoz kotodo fbldi termeszeti viszonyokat egy vilaghiru gotikus mimaturas kodex, az ligynevezert ,,Berry herceg horas konyve" alapjan ertelmezziik, illerve az ezzel analog, a 12 honapot megjelem'to nepi gyermekmondokat hasznaljuk: Jegen jaro januar, havat fuvo februar, rugymozdi'to marcius, agzoldi'to aprilis, viragnyito ma)iis, szarba szb'kello jumus, sarlosuhinto Julius, aranyat izzo augusztus, szoloszagii szeptember, levelet oszto oktober, kodnevelo november, dcres- daras december." Az egi allatov csillagkepeit pedig iv. Karoly ntfmet-romai csaszar csillagaszati kodexe, es eppen a korosi templom mennyezetenek kazettai alapjan ismerjuk meg.

Gyarmati Janos asztalosmester a templom kazettas mennyezetere a csillagos egboltot festette meg, egy-egy csillagkepet nbvenyi mustrak alakjaban megjelem'tve. Az allatov 12 csillagkepen till mas csillagkepeket is megjelenitett, peldaul a Hattyii csillagkepet, de megjelenitett kozmikus kodoket is. Nehany bujdoso csillag is felkeriilt a mennyezetre, es meglepo modon szep szammal jelennek meg galaxis-szerkezetek is. Vannak az allatov csillagkepei kozott atmeneti terido-egyseg kepletek is, mutatva, hogy a termeszetben a folyamatok nem merev szakaszokra bomlanak, hanem fbkozatosan alakulnak at egymasba. A kazcttaknak cgy olyan kozmikus |'elkeprendszere tarul fel, mely alkalmas szimbolikus formaban az iidvtortenet lei'rasara is, mindezzel a szemelyes Isten jelenletet idezve meg a gyiilekezet, a latogato szamara. Most a teljes n terido-egyseg anyagot mutatom be kepek segi'tsegevel, az egyseghez kotodo korosi kazettat, es annak hatasara sziiletett gyermekrajzokat. Az egyes idoegysegeket a kdvetkezokeppen ertelmezziik a gyerekekkel: Aranyat izzd auguszfus, az ev legmelegebb honapja, a Nap uralmanak ideje. Az idoszakhoz kotodo, azt jelblo OroszIan csillagkepet megjelem'to korosi kazetta a csillagkep jelet (l) dolgozza fel, illewe a nyar szi'neit jelem'ti meg. (Nem az asztrologiai hagyomanyoknak megfeleloen, hanem a valosagos termeszeti viszonyokhoz igazodvan rendeli a nepi mondoka a honapokat az adott terido-egyseghez. Jelenleg a tavaszi nap-ej-egyenloseg a Halakban je-

Gyermekrajz az Oroszhin idoszakiirot

375

,K1ALTS TELYES TOROKAL

Platthy Isrvjn: A viragba borult csillagok

lenik meg es nem a Kosban.) Beszeliink meg arrol, hogy az oroszlan nem veletleniil az allatok klralya, es hogy a him oroszlan szi'ne a Napot, sorenye pedlg a Nap sugarait idezl meg. (A csillagkepek regi elnevezeseben nem annyira a csillagkep valodi alakja, hanem az aktualis foldi idoszak jellemzoi jatszotcak szerepet. A csillagkep az aktualis foldi idoszakot ligy jeloll, hogy az adott idoszakban a folkelo nap helye folott jelenik meg az egbolton. Igy a 12 csillagkep egy allandoan korkorosen mozgo ekliptika menten sorakozik fel.) Szoloszagu szeptember, a Szuiz hava a magba, bogyoba suriisodes ideje. llyenkor erik a legtobb gyumblcs. Az elet pusztan potencialis kepessegge, lehetosegge valik, hogy igy visszahuzodva ve'szelje at a teli hideget, hogy majd a kovetkezo tavaszon tb'rjon elo, valosuljon meg lijra. korosi kazettan a viragmerleg, a benyiilo, iteletet oszto Atya Isten kezet is megidezve. A kazetta szfnessege csondes melegseggel arasztja el az osz derekanak szi'nvilagat. Ez a Merleg csillagkep idoszaka

Kodnevelo november a halal ideje. A termeszet teli alomba szenderiil. Az elso bekoszonto fagyok skorpiofullankjukkal csi'pik meg a fak leveleit, mire azok elhalva levalnak a faagrol. Ez a levelhullas ideje. (A levelek szinesedesenek idejet gyakran osszekevenk a levelhullassal, pedig a ket idoszak nem Ligyanaz. A szi'nes falevelek oktober derekan meg sokaig fent maradnak a fan. Ezzel szemben a novemberben bekoszono fagyok idejen szinte egyik naprol a masikra dobjak le magukrol dus lombkoronajukat a fak.} Nem veletlen, hogy ekkor van a halottak napja. A korosi ternplom kazettajan a Skorpio-csil-

A Sziiz-csillagkepet megjelenito kazetta kiilonosen szepen kepviseli ezt a gondolatot. (tip) A kazettan levo viragmagok kore mindeniitt keretet huzott a muvesz, modellezve a mag es a termes viszonyat, nyomatekot adva ennek meg az altal is, hogy a vonalak csomopontjait kiilon kitiintette. A levelet oszto oktober a fak szinesedesenek es az oszi napejegyenlosegnek az ideje. A napejegyenloseg merleg helyzetet teremt az evkor soran, es ezt szepen jelenm meg a

lagkep viragai nem annyira annak jelet,(lU') mint annak valodi alakjat idezik meg. A csillagkep nagyfenyii focsillaga az Antares, melyet gyakran Cor Scorpiinek, a ,,Skorpio szi'venek" is neveznek, a virag-kepen szinten szi'v alakban jelenik meg. A

,,KIALTS TELYES TOROKAL

Pl,mhy Istva'n: A viragba borulr csilljgok

skorpio ket olloja is jol kirajzolodik a fcstmenyen. Hosszii farkat szaggatott vonalkakkal jelolte az alkoto, mivel terjedelmi okokbol nem fert volna ra a kazettara. A farka vege'n kunkorodo me'regfullankjat megduplazva, szimmccrikusan jelenftette meg viragnyelven a mester. A viragok ntokzatos szi'nvilaga kiilonosen fokozza e latszolag dramai helyzetet, azonban atsiit a kepen valami melegseg, hirdetve, hogy a halal nem a pusztulas, hanem az atvaltozas folyamata. Deres-daras december a havazas bekdszonte'nek ideje, az ev legsote'tebb idoszaka. Nagyon erdekesen fiigg ossze a havazas, mint deres-darassag es az e'jszaka fenye, a csillagfeny, mint az egbolt deresdarassaga. Tulajdonkeppen ebben az idoszakban elhetjuk meg legjobban az ejszaka fenyet, a csillagfenyt. A fnssen lehullott ho ugj'ams visszaveri a kozmoszbol hozzank erkezo e]szakai fenyeket. Meg ha nem is siit a Hold, olyan vilagos van ejszaka, hogy a csillagfcnynel akar olvasm is lehet. Latszanak a tavoli hegyck, kornyezo hazak, fak, erdok. Az ejszaka csillagfe'nye varazslatos hangulacot araszt. Ez az advent ideje, a kcizenk sziiletett Megvalto varasanak ideje, akit a Szenriras a Vilag Vilagossaganak nevcz, aki megvilagosi'tja az embereket. Nagyon erdekes, hogy ez az Idoszak egyben a Nyilas csillagkepenek az idoszaka is (**). A Nyilas-csillagkep mogott a Tejtitrendszer koze'ppontja talalhato, ahonnan oriasi mennyisegu fenyenergia aramlik ki Galaxisunkba, melybol csillagok es egitestek sziiletnek, vagyis a koriilottiink levo vilag. A Nyilas csillagkep tehat egyenesen a teremto ero koze'ppontjaba mutat. Ezt a teremto fenyt erzekeljiik csillagfenyke'nt a decemberi ejszakaban. Ez ismet egy nagyon szep pelda a kozmikus iidvtortenetre: egyszerre jelenik meg az anyagi terrneszetben a Teremto Atya elteto fenye es a tarsadalomban az emberi lelkeket meg\'alto krisztusi feny eljovetele. A korosi templom kazettai kozott nemcsak a Nyilascsillagkep talalhato meg, hanem - mint mar emlitettem - a galaxisok megfogalmazasa is viragnyelven. Ezeknek a viragnyelven megfogalmazott galaxis-a'braknak a szerkezete dobbenetesen hasonh't a csillagaszati muszerekkel megfigyelt spiralgalaxisok szerkezetehez. (Ez azert meglepo, mert ezeknek a galaxlsoknak a szerkezete't szabad szemmel nem lehet latni. Azonban mar ebben a korban tudtak letezesukrol spiralkodok ne'ven, sot Kant fel

is ismerte igazi lenyegiiket, melyet a xx. szazad elejen igazolt is a csillagaszat. Gyarmati Janos olvasott ember lehetett es ismerhette koranak csillagaszatot ne'pszerusi'to kony\'eit. Abban a korban nem volt valamirevalo falusi kalendarium, melyben ne lett volna hosszabb-rovidebb csillagaszati resz. Az is lehet, hog)' amator csillagaszati tavcsoben tanulmanyozhatta az e'gboltot, mivel abban a korban ez igen divatos dolog volt s mar az akkori tavcsovekkel lathatok voltak ezek az egi objektumok mas kozmikus kodokkel eg)'Utt. (A ne'pi muveltseget letrehozo re'gi embcrckrol hajlamos a mai ember reltetelezni, hogy oszionos alkotokrol van szo, azonban a korosi kazettak mustraiban fellelheto szerkezetek annyira dobbenetesen es pontosan analogok a kozmikus objektumokkal, illerve termeszeti jelensegekkel, hogy ebben az esetben mindenkeppen tudatos alkotot kell felte'telezni.) Jegen jdro janudr az ev leghtdegebb es legehr'nsegesebb honapja. Mindeniitt a jeg, a ho az tir, a fold csontosra fagyott. A fak latszolag elettelenek, csak csontvaz agazatuk meredezik. Az allatok nagy resze vagy elpusztult, vagy elbtijt es szinte'n teli almot alszik. Az ilvenkor is ebren levo allatok sokat eheznek, nelkii-

377

,,KIALTS TELYES TOROKAL

Platthy Istvan: A viragba borult csiltagok

Havat fuvo februdr az enyhulet, a hoolvadasi ideje. A Nap creje ekkor erzodik eloszor. A kemeny, fagyott, kristalyszerkezetii vilag felolvad, feloldodik, es hullamtermeszetuve valik. A Vi'zonto-csillagkep elnevezese itt is az aktualis foldi termeszeti viszonyokra utal. A korosi kazettan jol lathato a kristalyracsszerkezet elhullamosodasa. (=). A hurkolt farkii ketoldalii Bak-jel is felbomlik, a szetoszlo hullamok mar eppen csak hogy emlekeztetnek az elmiilt idoszakot jelolo Bak-jel-szerkezetre. Ilyenkor van a farsang idoszaka is. A tel befele fordulo szorongasabol hatalmas jokedwel tb'rnek ki az emberek. Az idaig orzbtt belso fesziiltseg elemi erovel tor fel, mulatozasban, tobzodasban oldodik fel. A torveny szigorabol a torveny athagasaba valt at. Ez az idoszak egyben a termeszet megujulasanak kezdete is. A valtozas eloszor a fizikai let si'kjan kovetkezik be: a szilard halmazallapotbol folyekony halmazallapot lesz.

loznek a termeszetben. Igaz, hog)' karacsonykor a teli napfordulo idejen megsziiletett a feny, a nappali orak szama egyre hosszabbodik, azonban a Napnak senimilyen ereje nines. Az egesz termeszetben a szerkezet, a vaz a meghatarozo, a fagyott taj merev, kristalyszerkezetii letben nyugszik. A gondolatot nagyon szepen fejezi Id a korosi templom Bakcsillagkepet kifejezo kazettaja. Zarojelben jegyzem meg, hog}' a Bak csillagke'pet a koszali kecskerdl neveztek el, mlvcl olyan allat, mely a leginse'gesebb es legzordabb kdriilmenyek kozott is cud letezni. A kazettan ket, szimmetrikusan elhelyezett, viragnyelven megfogalmazott Bak csillagkepjel jclenik meg. (^) A ket Bak-jel kozott lenyugvo csillagot es eg)f folfele csirajat bonto napviragot latunk. Az egesz azsiai kultiirkorben elterjedt jelkep, hog)' hurokfarkii Bak-sarkanyok 6'rzik kozepen a napot. Szep peldait lacjuk ennek a ki'nai miiveszetben, de rendkiviil elterjedt a sze'kelytoldi kapufaragasokon is. A sarkanyok 6'rizte Nap a teli napfbrdulora utal. Az uj feny mar mcgszulctctt, csi'rat is boncott, azonban ereje meg nines, ezt fejezi ki a sarkany alakok eros ketoldali onzete. A lenyugvo csillag pedig arra utal, hog)' az e'jszaka uralma mar lealdozoban van, ideje egyre rb'vidiil. 378

Rugymozdito mdrctus. Az ido tovabb melegszik, azonban a farsang (6kedve lecsendescdik. Latszolagos csend, nyugalom alakul ki, de - tokepp a novenyi let belsejeben oriasi eletfolyamatok indulnak be. Beindul a fak nedvkeringese, a riigyek elkezdenek duzzadni, riigyezni. Ez a keszialeti idoszak viszonylag eleg hoszszu. Ez az idoszak egyben az aldozati halal idoszaka is. A meleg hatasara a telen elpusztult allati tetemek, novenyi maradekok bomlasnak indulnak. Vegsd pusztulasuk tragyava teszi oket, amely azon-

,,KIALTS TELYES TOROKAl"

Phmliy Isrvan: A viragba borult cslllagok

szempontbol a megvaltas beteljesedese, az orok elet lehetosegenek eljovetele. A termeszet ujjasziiletese minden evben Krtsztus feltamadasat idezi meg szarnunkra. Kazettankon a Kos-csillagkep jelet lathatjuk (T), amely szetnyi'lo ket szaraval a riigyfakadast, a feltamadast idezi meg. Ez a Halakcsillagkep jelebol (H) fakad, annak ketiranyiisaga megszunik, az also resz a felsobe csiiszik at es tor elo. Tulajdonkeppen olyan, mintha a Halak-csillagkep jelenek az also reszet elhagytuk volna, illetve atfordult volna a felsobe. A sarga hatter a teli hideget vegkepp legyozo fenyt, az ilyenkor kibontakozo oriasi energiakat jeleni'ti meg. A termeszetben ez az ujjaszuletes a biologiai let sikjan tortenlk meg, s ezzel minden evben ujra megidezodik a foldi evoliicio harom fo allomasa a vizontotcil kezdodoen. ban taptalaja az uj elet megindulasanak. Nem veletlen, hogy a nagybojt idoszaka erre a kozmikus udvtorteneti idoszakra esik. Krisztus kereszthalala olyan aldozat, amely az emberiseg szamara az orok eletet hozta el. A kazettankon a Halak csillagkep jelkepenek kozponti viragcsomoja erre a megkocozottsegre, csendes varakozasra, ugyanakkor a novenyi let belso eresere, a rugyezesre utal. (K) A termeszet megujulasa most a biokemiai let si'kjan kcivetkezik be. Agzoldito, fiittyosszavii dprilis. Az ujjasziiletes, a riigyfakadas ideje ez. Rendkiviil rovid ido alatt oriasi energlak szabadulnak fel a tcrmeszetben. A riigyek kipattannak, a fak kizoldiilnek. A termeszetben minden eles, harsany, friss iidezold. Ez egyben a feltamadas, a hiisvet ideje is. Kozmikus iidvtorteneti Virdgnyito majus. Megint egy nyugodtabb idoszak ter vissza. Ez a novenyi let kiteljesedesenek, a Fak kigb'nibb'lyodesenek az ideje. Ilyenkor diis lombkoronat, eros levelzetet fejlesztenek a fak, erosodnek toviikben a lagyszarii novenyek. csupa illat, vlrag, ilyenkor vir^gzik a legtobb noveny. Feltamadnak a pillangok, koverre hiznak az allatok. A Kos csillagkepjel ketoldalt, kivtilrol viszszagombolyodik, visszacsatolodik onmagaba, hogy letrehozza kazettankon ezt az idoszakot jelolo BSkacsillagkep jelet. (tJ).*4& '

v,0

V

o

579

,,KIALTS TELYES TOROKAL

I'latthy Isivan: A viragba horult csillagok

SzArbaszokellS j&nius a novekedes ideje, a nyar kezdete. A reteken szmte embernagysagiira no a fu, a fak lombkoronaja megnyiilik. Az elolenyek, es igy az ember kedve is az eg fele torekszik. Nem veletlen a punkosd, a Szentle'lek eljovetelenek ideje. A regi ember hite'ben ilyenkor az eg megnyilik. A csiksomlyoi bucsiiban piinkosd hajnalan a felkelo Napban a Szentlelek lathato tiizmadar kepeben. ,,Ezt csak az lathatja meg, aklnek a lelke arra erdemesiilt"mondjak a moldvai csangok. Az idoszakhoz kotodik az Ikrek-csillagkep kitUntetett helyzece. (I) Az

atfolynak egymasba. Mint mar utal tain rd, VLinn.ik olyan kazettak is a korosi templom mennyezeten, ahol eppen a kct allapot kozotti atmeneti szakaszt jelenitik meg, mutarva ezzel az alkoto tudatos felismereset a termeszet orokke folytonos rcndjerol. Sarl6suhint6 jiilius a termeszet bosege'nek, e'rlelodesenek ideje. Ilyenkor erik a legtobb gabonafele, a taplalek gazdagsagat szor\'a a termeszet teremtmenyei ele. Ez az idoszak az orb'k termeszetanyasag megidezesenck ideje. Ahogy az anya testevel taplalja gyermeket, igy taplalja a termeszet is gyermekeit. Nem velerleni.il kepviseli ezt az idoszakot a Rakcsillagkep, hiszen a rak testen hordozza ezernyi kikelt fiat. A Tejiit a Nyilas-csillagkep utan a masik oldalon ilyenkor kapcsolodik be az ekliptika korrendszerebe. Erre utal a Rak-csillagkep jele, (