Pályázat a Jókai Mór Általános Iskolai igazgatói álláshelyére · Kerületi Jókai Mór Általános Iskola intézményvezetői álláshelyére Bohus Mihály László 5 2

PÁLYÁZAT

a

Budapest XVI. Kerületi Jókai Mór Általános Iskola

(1163. Budapest, Tiszakömlő u.29-35. OM 035095)

intézményvezetői beosztására

Budapest, 2014. április 17.

Készítette: Bohus Mihály László

intézményvezető

Pályázat a Budapest XVI. Kerületi Jókai Mór Általános Iskola intézményvezetői álláshelyére Bohus Mihály László

2

Tartalom 1 Bevezetés ......................................................................................................................................... 3

2 Helyzetelemzés és az ebből következő feladatok ........................................................................... 5

2.1 Az iskola arculata ..................................................................................................................... 5

2.2 Tanuló létszám alakulása ......................................................................................................... 6

2.3 Szociokulturális háttér ............................................................................................................. 8

2.4 Infrastrukturális háttér ............................................................................................................ 8

2.5 Humán-erőforrás az intézményben ...................................................................................... 11

2.6 Az intézmény eredményességi mutatói ................................................................................ 14

2.7 Az intézményi feladatellátás jogi és szervezeti keretei ......................................................... 28

2.8 Gazdálkodás........................................................................................................................... 29

2.9 Szervezeti-vezetési jellemzők ................................................................................................ 31

2.10 A hosszú távú stratégia és a társadalmi és helyi elvárások, igények összevetése ................. 34

2.11 A minőségpolitika megvalósításához kapcsolódó célok, feladatok ...................................... 35

3 Fejlesztési terv ............................................................................................................................... 37

3.1 Kiemelt vezetői céljaim ......................................................................................................... 37

3.2 Folyamatban lévő pedagógiai fejlesztések ............................................................................ 42

4 Mellékletek .................................................................................................................................... 51


3

1 Bevezetés

A hazánkban folyó társadalmi, gazdasági, és oktatáspolitikai átalakulás komoly kihívásokat

jelent az iskolavezetőknek. A változó gazdasági folyamatok nem hagyják érintetlenül az

oktatást sem. Az utóbbi időben érzékelhető módon megváltoztak a közoktatási vezetőkkel

szembeni elvárások.

Növekednek az iskolákra nehezedő társadalmi elvárások. Az iskola teljesítménye ezek

ellenére viszonylag állandó kell, hogy legyen. A változások következtében az intézménynek is

át kell alakulnia, de az iskolában továbbra is meg kell jelennie a következő lehetőségeknek:

a választhatóság

a szülők igényeinek figyelembevétele

a tanulói jogok érvényesítése

a konszenzusos döntések

Minél inkább él az iskola az autonómia lehetőségével, annál inkább az igazgatónak vezetőnek

és menedzsernek kell lennie egyszerre. A kétféle tevékenységet együttesen kell tudnia

végezni. A mai iskolaigazgatóknak a feltételeket is meg kell teremtenie, valamint a tantestület

erőforrásait is mozgósítania kell az intézmény oktatási-nevelési céljának elérése érdekében.

Képesnek kell lennie a viszonylag kevés erőforrásból a lehető legnagyobb érték előállítására.

Eddigi munkám során ezt a célt tűztem ki magam elé és nagyrész sikerült is ezt

megvalósítanom.

Tizenhetedik éve, mint a Jókai Mór Általános Iskola igazgatója, közel 450 diák és jelenleg 45

dolgozó munkáját tervezem, szervezem, irányítom, ellenőrzöm, értékelem és döntünk

ügyeinkben vezetőtársaimmal együtt. Az intézményben eltöltött évek alatt számos vezetői

tapasztalatot szereztem. A közoktatás rendszerének átalakulása, a beiskolázandó gyermekek

létszámának csökkenése és a megváltozott körülmények is indokolták, hogy új utakat

keressünk kollégáimmal.


4

Pedagógus társaimat a feladatok elvégzésére sikerült, és ma is sikerül megnyernem. A

nevelőtestületre és a pedagógusi munkát segítő alkalmazottakra mindig számíthattam.

Pedagógiai Programunkat a törvényi előírásoknak megfelelően, a továbblépés igényével

módosítottuk, a még színvonalasabb nevelő-oktató munkánk érdekében. Ennek szellemében

2001-ben, 2004-ben, 2007-ben, 2010-ben, 2013-ban át kellett dolgozni a hosszú távú

stratégiai tervezetünket.

Elképzeléseim a meghirdetett folyamatokra, eredményeinkre épülnek a folyamatos

korszerűsítési igényeknek megfelelően. Ezért tartom fontosnak az intézmény jelenlegi

helyzetének, pedagógiai munkájának részletes leírását, mert abban alkalmazotti közösségünk

és saját vezetői sikereim is tükröződnek.


5

2 Helyzetelemzés és az ebből következő feladatok

2.1 Az iskola arculata

A Jókai Mór Általános Iskola Budapest XVI. kerületének egyik viszonylag újabb oktatási

intézménye, 36 éves múltra tekint vissza. Eredetileg úgynevezett lakótelepi iskola volt, mivel

a közelben lévő panellakások lakóinak igényeit elégítette ki. Maga az épület kertes házas

környezetben, csendes, nyugodt helyen fekszik. 1978-as megnyitása óta a környezet és maga

az intézmény is lényeges változásokon ment át. Felértékelődtek a környékbeli ingatlanok, a

lakótelepi lakások magántulajdonba kerültek. Elsősorban a társadalmi középrétegbe tartozó

alkalmazotti és vállalkozói réteg veszi igénybe iskolánk szolgáltatásait. Ugyanakkor jellemző,

hogy tanulóink 5-10 %-a a budapesti agglomerációból kerül ki, Kistarcsa, Nagytarcsa,

Csömör és Kerepes területéről.

1988-ban vettük fel Jókai Mór nevét. A nagy magyar művész írói hagyatékának, irodalmi és

történelmi szerepének folyamatos feldolgozása kapcsán új értékekkel és

tevékenységformákkal gazdagítjuk az oktatási folyamatot.

Sajátos arculatát az emelt szintű idegen nyelvi és testnevelés-oktatás határozza meg. 1993-tól

speciális programokat nyújtunk a tanulási nehézségekkel, részképesség-zavarokkal küzdő

tanulóknak. 2013-ban bővítettük választható lehetőségeinket a természettudományos

tantárgyak magasabb óraszámú oktatásával.

A Jókai Mór Általános Iskola sajátos oktatási kínálata, stabil eredményei, kedvező adottságai

a körzeten kívüliek körében is érdeklődést keltenek. Az alapfeladatokon túl kollégáim részt

vállaltak a kerületi tantárgygondozói feladatokban korábban ének-zene, történelem,

testnevelés, ma ének-zene és kémia területen. Gyakran rendezünk kerületi versenyeket,

bemutatóórákat. Tornatermünk és sportudvarunk állandó helyszíne sportversenyeknek,

edzéseknek. Programjainkat, családi napjainkat, egészségnapjainkat szívesen látogatják a

szülők, nagyszülők.

Az elmúlt évtizedekben többször módosultak a Jókai Mór Általános Iskola körzethatárai.

Viszonylag kis távolságon belül 3 általános iskola látja el a közoktatási feladatokat, sőt

alapítványi és egyházi iskolák is találhatók a közelben. Ennek ellenére az elmúlt 5 évben

folyamatosan emelkedett tanulólétszámunk, jelenleg 453 tanuló jár intézményünkbe.


6

Évfolyamonként 2-3 osztályunk működik. A következő tanévben is előreláthatólag 3 első

osztályt indíthatunk.

2.2 Tanuló létszám alakulása

2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

Teljes létszám 399 416 421 430 419 426 439 452

létszám 1-4. 218 199 210 204 206 232 232 250

1. 47 48 51 50 53 73 51 67

2. 58 49 51 52 51 56 74 52

3. 42 61 48 53 49 52 55 77

4. 71 41 60 49 53 51 52 54

létszám 5-8. 181 217 211 226 213 194 207 202

5. 52 74 40 63 50 56 51 53

6. 41 56 78 40 57 54 58 52

7. 49 42 50 72 38 50 49 49

8. 39 45 43 51 68 34 49 48

Tanulócsoportok száma 19 19 19 19 18 17 17 18

Tanulócsoportok átlaglétszáma 21 fő 21,9

fő 22,2 22,6 23,3 25,1 26 25,1

A tanulócsoportok átlag létszáma csökkenő csoportszámok ellenére is emelkedett 21-

ről 25-re. Teljesül az a kitűzött célunk, hogy optimális szinten tudjuk tartani iskolánkba járó

gyerekek számát. Az átlagos osztálylétszám jelenleg 25 fő, ami budapesti és kerületi szinten is

jónak mondható.

A napközis csoportok száma 10, jelenleg kettő tanulószobás csoport is működik.

A létszám emelkedését működésünk sikereként könyvelhetjük el.


7

Az összlétszámhoz viszonyítva jellemzően az SNI tanulók aránya 6%-ról 2,5%-ra csökkent

napjainkra. Az integrált ellátásuk teljes egészében megoldott.

A 2008/2008-es tanévhez képest csökkent iskolánk tanulási nehézségekkel küzdő tanulóinak

száma 20%-ról, 13%-ra, de még így is jelentős. Testületünk számára komoly feladatot ad az

említett tanulók hatékony felzárkóztatása.


8

2.3 Szociokulturális háttér

A nevelés helyi társadalmi környezete közvetlen befolyással van a nevelőmunka céljaira,

módszereire, eredményeire. A tanulónépesség szociális összetétele, a szülői közösség és a

fenntartó konkrét igényei együttvéve határozzák meg a nevelés helyi hangsúlyát, stratégiáját.

Ezek figyelembevételével kell az intézmény arculatát kialakítani, módosítani, haladó

hagyományait folytatni.

2.3.1 Családi háttér

Az iskolánkba járó tanulók nagy többsége rendezett anyagi körülmények között él, megfelelő

a szociális és az anyagi háttérrel rendelkeznek.

Tanulóink jelentős része teljes családban él. A családok közel 20-30 %-a azonban csonka,

ahol a szülő egyedül neveli gyermekét, gyermekeit.

Figyelemre méltó, hogy a csonka családok aránya nem egyezik meg a szociális támogatásban

részesülők számával, tehát nem minden gyermekét egyedül nevelő szülő részesül

támogatásban.

2.4 Infrastrukturális háttér

2.4.1 Az épület

Az iskola épülete 1978-ban készült, a kor stílusának és hibáinak megfelelően lapos tetővel,

nagy zsibongókkal, keskeny folyosókkal. Vasbeton szerkezetű, 3 szintes, tágas, világos

épület.

Kívül a kép mára egy modern intézményre utal, mivel a XVI. kerületi önkormányzat iskola

felújítási programjába bekerült intézményünk és a felújítás az előző években 2 lépcsőben

megtörtént. Műszakilag a teljes épület homlokzat felújítása megtörtént. A nyílászárók és az

intézmény hőszigetelése is a mai kor igényeinek megfelel.

Nagy területű, 1 hektáros udvar tartozik hozzá, sportpályákkal, játszótérrel, pihenőhelyekkel.

A tantermek és a kiszolgáló helyiségek száma megfelelő.


9

A kintről belépőt kulturált megjelenésű épület fogadja. A szülők és a gyermekek

visszajelzései is ezt igazolják. Tantermeink száma megfelel a jelenlegi tanuló és

csoportszámnak.

A termek egy része saját erőből felújított, de a többi felújításra szorul. Szaktantermeink jól

felszereltek és megfelelő számúak.

Könyvtárunk otthonosan berendezett, 15000 kötetes, állománya korszerű, igényesen

válogatott. Olvasótermünk korszerű kialakítású.

Tanulóink jól felszerelt ebédlőben étkezhetnek, a tanároknak külön ebédlő biztosított. Az ételt

készen szállítják, jól felszerelt melegítőkonyhával rendelkezünk.

Tornatermünk, az iskola egyik legkihasználtabb helyisége. 2008-tól több részletben történt a

felújítása.

Rendelkezünk egy térköves udvarral (2007), egy alsós játszóudvarral, valamint kettő

aszfaltozott sportpályával.

Kettő jól felszerelt számítógéptermünk van, 1 technika terem, 1 háztartástan és egy játszó

szoba (2008) segíti szakmai munkánkat.

A törvény által előírt helyiségek közül közös nagy aulával rendelkezünk, ahol mindenki elfér.

A közös rendezvényeket itt meg tudjuk tartani.

Kettő kisméretű logopédiai foglalkoztató (2008-ban lett kialakítva) és egy orvosi szoba

működik tanulóink ellátása érdekében.

2.4.2 IKT eszközök intézményi alkalmazása

Iskolánk informatika infrastruktúrája jónak mondható. Folyamatos fejlesztésekkel,

beszerzésekkel, pályázatokkal igyekszünk jó színvonalon tartani a rendelkezésre álló

eszközöket. A tanulók és a pedagógusok teljes köre igényeik szerint hozzáfér ezekhez az

eszközökhöz, illetve az internethez. Az oktató munkánkban, a szabadidős foglalkozások során

és az ügyviteli tevékenységben egyaránt megszokottá vált a számítógépek használata.


10

Számítástechnikai eszközökkel felszerelt helyiségek:

Helyiség Gépek száma

2008 2014

Számítástechnika szaktanterem (kizárólag

informatika tantárgy oktatására) 16 19

Számítástechnika szaktanterem (egyéb

tantárgyak oktatására) 12 17

Tanári bemutatóra alkalmas multimédiás terem 3 10

Szertárak, tantermek egyéb helyiségek 5 22

Tanári szoba 2 3

Könyvtár 4 5

Irodák 6 6

A 2009-2014 közötti fejlesztések nyomán, minden tanteremben található internet eléréssel

számítógépes munkaállomás. A gépek egy részét pályázatokon keresztül, illetve az iskola

alapítványától kaptuk.

Teljes körűen bevezettük az elektronikus napló használatát. A 2012/2013-as tanévtől a

naplókat és az ellenőrzőket elektronikusan vezetjük, így pontosabb és áttekinthetőbb minden

fél számára a tanulók haladása.

Ahhoz, hogy a mindennapi oktatás során az IKT eszközök használatát rendszeressé tegyük,

több tanteremben digitális táblát szereltünk fel (6 db). Előnyt élveztek a nyelvi és

természettudományos termek.

Növeltük a pedagógusok számára munkaeszközként használható gépek számát is, melyekhez

megfelelő perifériák csatlakoznak.

Pedagógusaink nagy többsége számára mindennapos eszközzé vált a számítógép. Egyre több

azoknak a száma, akik a felkészülésükhöz, továbbképzési feladataikhoz, értékelési

tevékenységükhöz igénybe veszik az informatikát. Alapszintű kezelői ismeretekkel szinte

mindenki rendelkezik, a nevelőtestület egyharmada már akkreditált továbbképzést is végzett

ezen a területen.


11

A pedagógusok kb. 90 %-a használja az informatikai eszközöket a tanítási órán. Elsősorban a

digitális napló vezetéséhez, differenciált foglalkoztatáshoz, a fejlesztéshez és a

gyakorlásokhoz alkalmazunk speciális programokat. Egyre gyakrabban előfordul, hogy a

tanulók géppel szerkesztett munkákat készítenek és adnak be. Az egyes témákhoz végzett

anyaggyűjtésnek, kiselőadások készítésének is elsődleges segítőjévé vált az internet.

Tanulóink jelentős része, felmérések szerint legalább 90 %-a rendelkezik otthoni

interneteléréssel is, természetes számukra az informatika használata.

2.4.3 Az informatika alkalmazása egyéb területeken

Az informatika állandó tényezőjévé vált az iskola életének, mindenki alkalmazza.

Természetesen változó módon és gyakorisággal. Jellemzően mára már a munkatervek,

tanmenetek, beszámolók informatikai úton jönnek létre, tárolásuk és továbbításuk is így

történik. Egyes munkafázisokban elkerülhetetlen a gépek alkalmazása (továbbtanulási ügyek,

kompetenciamérés értékelése, szöveges értékelések készítése, adatszolgáltatások stb.). Iskolai

programok előkészítéséhez is igénybe vesszük, plakátokat, okleveleket szerkesztünk,

pályázatokat írunk és küldünk el. Papírkímélő módon elektronikus levelezéssel juttatjuk el az

információkat az érintett pedagógusokhoz.

Célom megvalósult, hogy minden teremben elérhető legyen az internet és a helyi hálózatunk.

Így lehetővé vált a digitális tananyagok órai alkalmazása is.

2.5 Humán-erőforrás az intézményben

Tantestületünket 42 szakképzett nevelő alkotja, minden munkakörben megfelelő számú és

végzettségű pedagógus dolgozik. Összetételében minimális a változás, stabil, összeszokott

szervezetet alkotunk. Az átlagos életkor meghaladja a 45 évet. A legfiatalabb kolléga 31 éves.

A nevelőtestület középkorúnak mondható, ez köszönhető annak, hogy a fluktuáció igen

alacsony (eltekintve a 2013/2014 tanévtől).


12

2.5.1 A tantestület

o Kor szerint:

A tantestület derékhadát a 45 év feletti korcsoport alkotja, tehát gyakorlott, tapasztalt

szakemberek végzik a munka nagy részét. Kezdő nevelő nincs a tantestületben. A tendencia

azt mutatja, hogy idősödik a nevelőtestület, a következő 5 évben többen érik el a

nyugdíjkorhatárt (akár 8 fő), tehát több személyi változás várható.

A férfi pedagógusok száma és személye nem változott, mindössze 5 fő. Természetesen

kívánatos lenne az arány javítása, de iskolánk is kénytelen elfogadni az egész országban

kialakult, jellemző helyzetet.

A tantestületünkben szinte csak a nyugdíjazások, valamint új csoportok beindulása miatt volt

személyi változás. 7 új tanár és tanító integrálására volt szükség a tantestületbe a 2013/2014-

es tanévben. A beilleszkedésük jól sikerült, így a pedagógiai szakmai munka folyamata

töretlen, a pedagógiai programban meghatározott célok, feladatok megvalósulnak.

Az elkövetkező évek problémája a közeljövőben nyugdíjba vonuló kollégák, valamint a

gyermeket vállaló fiatal kolléganők határozott idejű pótlása.


13

o Végzettség szerint:

A NAT és a kerettantervek bevezetése szükségessé tette a teljes munkaidőben dolgozó

kollégák munkamegosztását még ésszerűbben megszervezni. A jelenlegi helyzetben az

egyenlő terhelés biztosítása a legnehezebb feladat.

Cél volt tehát a kötelező óraszámok figyelembevételével a megfelelő szakpárok ideális

megválasztása és a teljes munkaidőben dolgozó tanárok alkalmazása. Eddig ezt sikerült

optimális keretek között tartani. Az ábra is jól mutatja, hogy sok pedagógusunk több területen

is tudja segíteni az intézmény munkáját.


14

2.5.2 Pedagógiai munkát segítő szakemberek rendelkezésre állása az intézményben

Munkakör

Szakemberek státusz száma

2008 2014

gyógypedagógus,logopédus 2 0

iskolapszichológus* 0,5 0,5

gyermekvédelmi felelős 0,5 0

könyvtáros 1 1

szabadidő-szervező 0,5 0

rendszergazda 0 1

pedagógiai asszisztens 0 1

iskolatitkár 1 1

*Egy rész munkaidős pszichológus segíti munkánkat, de ő nem az iskola alkalmazásában áll.

A logopédusunkat a szakszolgálathoz helyezték át az új jogszabályok szerint. A

gyógypedagógusunk fejlesztő feladatokat lát el egyéb foglalkozások megtartása mellett.

Összességében 1 fővel csökkent ezeken a területeken az alkalmazottak száma, de ez

nem okoz működési problémát.

2.6 Az intézmény eredményességi mutatói

2.6.1 Lemorzsolódási mutatók alakulása az intézményben

Iskolánkban az oktatás eredményessége megfelelő. Lemorzsolódás, évfolyamismétlés kis

mértékben fordul elő, köszönhetően a gondos egyéni fejlesztésnek, valamint a differenciált

oktatási formáknak.

Javítóvizsgák eredményei:

2009/10 2010/11 2011/12 2012/13

eredményesen pótvizsgázó tanulók száma 5 6 6 7

eredménytelenül pótvizsgázó tanulók száma 9 4 4 7


15

A rendszeresen pótvizsgázó tanulóink közül 2013/14-as tanévben 3 tanuló a HÍD II

programban folytatja tanulmányait, 1 tanuló tanulói jogviszonya megszűnt mivel már nem

tanköteles.

2.6.2 Továbbtanulási mutatók

Továbbtanulási mutatóink is az oktató munkánk megfelelő eredményességét igazolják.

Minden tanulónk folytatja tanulmányait, évek óta nem fordult elő, hogy bárki is kimaradt

volna a közoktatásból (kivéve 2013).

A középiskolai továbbtanulás jellemzői:

Jellemző, hogy tanulóink nagy többsége szakközépiskolában, illetve gimnáziumban folytatja

tanulmányait. A végzők több mint 90 %-a érettségit adó középiskolában tanul tovább,

jellemzően a magasabb színvonalú közgazdasági és műszaki, számítástechnikai képzéseket

keresik.


16

A gimnáziumot választók aránya 37%-ról 47%-ra emelkedett 2009-töl 2013-ig.

Az SNI tanulók számára igyekszünk olyan iskolákat találni, ahol folytatódik az egyéni

fejlesztés, illetve ahol speciális képzésben részesülhetnek.

Iskolánk kimeneti teljesítménye stabil.

2.6.3 Kompetencia mérések eredményei

Minden évben részletesen elemezzük a kapott eredményeket, és igyekszünk megfogalmazni a

tanulságokat és a tennivalókat.

Évfolyam.

Átlageredmények

2010 2011 2012 2013

Matematika

6 iskola 1502 1545 1532 1504

országos 1498 1486 1489 1489

8 iskola 1633 1640 1643 1681

országos 1622 1601 1612 1620

Szövegértés

6 iskola 1545 1555 1532 1549

országos 1483 1465 1472 1497

8 iskola 1632 1650 1621 1621

országos 1583 1577 1567 1555


17

A szövegértés eredményei:

6. évfolyam:

Megállapítható, hogy szignifikánsan minden évben jobban teljesítettünk az országos

eredményeknél.

o Az eredmények tükrözik az épp aktuális évfolyamaink összetételét, de

befolyásolhatja a mérőanyag, illetve a tanulók motiváltsága is.

o Az országos eredmények enyhén emelkedtek, tanulóink eredménye minimális

ingadozást mutat.

8. évfolyam:

o A nyolcadik évfolyamon is érvényes a megállapítás, hogy eredményeink

magasabbak az országos átlagnál.

o A tanulóinktól elvárt teljesítményt tükrözi a mérés eredménye.


18

A szövegértési méréseink eredményeit áttekintve megállapíthatjuk:

o Minden mérésben az iskola átlaga meghaladta az országos átlagokat.

o A 2013-as mérés eredménye nem különbözik lényegesen a korábbiakétól. A 6.-os

átlagunk meghaladja az eddigi átlageredményünket (1549 pont), a 8.-os eredmény

pedig, 6 ponttal haladja meg az előző 5 év átlagát.


19

A családi háttér vizsgálat alapján elvárt eredményeket minden évben teljesítettük, vagy

meghaladtuk (A bekarikázott pont jelzi iskolánkat).


20

A szövegértés mérések tanulságai:

o Célunk, hogy eddigi jó eredményeinket stabilizáljuk, emeljük az

átlagteljesítményünket, rendszeresen a hasonló kategóriájú, legjobban teljesítő

budapesti iskolák között lehessünk.

o Minden évben alapos, sok szempontra kiterjedő elemzésre van szükség ahhoz,

hogy eredményeinken érdemben tudjunk javítani. A szintcsoportokra, majd

egyénekre kivetítve is elemezzük a tanulók teljesítményét, igyekszünk korrekt és

hasznosítható megállapításokat tenni a teljesítmények alakulásának okairól.

o Szükséges olyan program kidolgozása, vagy taneszközök bevezetése, amely

elősegíti, hogy a szövegértési kompetencia fejlesztése valamennyi tantárgyban

tervezetten, tudatosan és folyamatosan megtörténjen.

o A magyar tantárgy keretében zajló ismétlődő házi szövegértési méréseink

eredményeit érdemes összevetni az országos méréssel, ezeket az elemzéseket is

célszerű hasznosítani az előrelépés érdekében.


21

A matematika mérés eredményei:

6. évfolyam:

o Átlagaink 1502 és 1545 pontérték között alakultak. A négy mérés átlaga: 1520

pont.

o Mindegyik évben meghaladtuk az országos átlagokat. Az adatok alapján a 2013-as,

utolsó vizsgálat eredménye szakadt le egy kicsit a többitől. Itt a csoportok

összetétele jelentős szerepet kap. Sok nevelési-tanácsadói szakvéleménnyel

rendelkező gyermek található itt.

A tanulók teljesítményének egyéni elemzése kapcsán kiderült:

o A százalékszámítás, arányos osztás, grafikonok, táblázatok elemzése,

arányossággal való számolás területén volt lemaradás.

o A geometriai ismereteket igénylő, valamint a mértékátváltásos feladatokat nagy

számban oldották meg hibátlanul.

o Elfogadható a tájékozódással és a térbeli látással kapcsolatos feladatok

megoldásának színvonala.

A matematika munkaközösség megállapította, hogy a 6. évfolyamon a most használt tanmenet

szerint az arányosság témakör az utolsó fejezet, amit a kompetenciamérés idején éppen

elkezdünk tanulni. Ennek a fejezetnek a témái: egyenes és fordított arányosság,


22

százalékszámítás, bevezetés a statisztikába. Pontosan azok, amik a leggyengébben mennek a

méréskor. A következő tanévtől a tanmenetekben megcserélik a hatodikos témakörök

tanítását. A korábbi évekhez hasonlóan szintcsoportokban való tanulásszervezési mód is

hiányzik ezen a területen. Ezeket a módosításokat bevezetve sokat javulnának a tanulói

teljesítmények.

8. évfolyam:

o Eredményeink1633 és 1681 pontérték között alakultak. A három mérés átlaga:

1649 pont.

o A 2010-es átlagunk volt a leggyengébb, utána folyamatos javulás történt.

o A legnagyobb különbség iskolánk javára az országoshoz képest a 2013-as

mérésben látható.

o A szintcsoportos oktatás eredményeit érzékelhetjük az eredményekben.

o A 6. évfolyam 2011-ben nyújtott kimagasló teljesítményt, és ugyanez az évfolyam

2013-ban is szépen szerepelt, már nyolcadikosként.


23


24

A matematika mérések tanulságai:

o A szövegértéssel kapcsolatos megállapításaink általában a matematikai területre is

érvényesek.

o Tanulóink hozták az elvárt eredményeket mindkét évfolyamon és a nyolcadikosok

ezt meg is haladták.

o Célunk, hogy eddigi jó eredményeinket stabilizáljuk, emeljük az

átlagteljesítményünket, hogy rendszeresen a legjobban teljesítő hasonló méretű

budapesti iskolák között lehessünk.

o Minden évben alapos, sok szempontra kiterjedő elemzésre van szükség ahhoz,

hogy eredményeinken érdemben tudjunk javítani. (A vizsgált mérés

eredményeinek elemzése már ennek jegyében történt.)


25

o A szintcsoportokra, majd egyénekre kivetítve is elemezzük a tanulók

teljesítményét, igyekszünk korrekt és hasznosítható megállapításokat tenni a

teljesítmények alakulásának okairól.

o Szükséges olyan program kidolgozása, amely elősegíti, hogy a gondolkodási

képességek fejlesztése valamennyi tantárgyban folyamatosan megtörténjen.

o A matematika tantárgyon belül meg kell találnunk azokat a lehetőségeket,

amelyekkel hatékonyan segíthetjük a matematikai kompetencia fejlesztését.

2.6.4 Tehetséggondozásunk eredményei, verseny eredmények

Sport

Szerénytelenül állítom, hogy iskolánk a kerület legsportosabb iskolája. Hosszú évek óta

nyerjük meg a kerületi diákolimpiát, mind pontszám, mind tanulói részvétel alapján.

Háromszor egymás után nyertük el a Varjú Vilmos olimpikon Európa bajnok súlylökő

vándorserlegét, amely az olimpiai versenyeken a XVI. kerületben legtöbb tanulót indító

iskolának adható át. Külön eredmény a nagy létszámú részvétel mellet, hogy a pontversenyt is

magasan nyertük az egyházi iskolák figyelembevételével is.

Ebben a tanévben sem szégyenkezhetünk ezen a téren. A jelenlegi időpontban is vezetjük a

táblázatot az előbbi kategóriákban.

A XVI. kerületi Általános iskolák diákolimpiai versenyszámainak pontszámtáblázata:


26

A XVI. kerületi Általános iskolák diákolimpiai versenyszámaiban a részvételi létszámok:

Tanulóink lelkesedése és érdeklődése meghozta ebben az évben is a kitűnő eredményeket.

Szaktárgyi versenyek

A teljesség igénye nélkül eredményességi mutatóink a kerületi, vagy magasabb szintű

versenyeken 1-3 helyezést elért tanulókról egyéniben és csapatban:


27

A szaktárgyi versenyeken szereplő tanulóink kitűnő eredményei magukért beszélnek. Külön

siker iskolánk számára a nyelvi versenyeken való szereplés eredményessége, hiszen

emeltszintű csoportjaink vannak német és angol területen.

2013/2014. tanév eddigi eredményei idegen nyelvterületen:

Kerületi Német Kerületi Verseny - 7.8. évfolyam, emelt nyelvtani vetélkedő

3. hely

Kerületi Kerületi angol nyelvi verseny 8. 3. hely

Kerületi Német vers és prózamondó verseny 5. 1. hely

Kerületi Német vers és prózamondó verseny 7. 1. hely

Kerületi Német vers és prózamondó verseny 6. nívó díj



Kerületi Kerületi angol országismereti verseny-5-6.o. 1. hely

Kerületi Kerületi angol országismereti verseny-7-8.o. 1. hely

Kerületi Német kerületi verseny 5.-6. évfolyam 1. hely

Kerületi Német kerületi verseny 5.-6. évfolyam 2. hely

Kerületi Kerületi angol nyelvű " Talent Show"(énekverseny) 7-8.osztály

1. hely

Kerületi Kerületi angol nyelvű " Talent Show"(énekverseny) 3-4. osztály

1. hely

Kerületi Kerületi angol nyelvű szavalóverseny 7. 2. hely

Kerületi Angol nyelvű csapatverseny 3-4. évfolyam 1.csapat

1. hely

Kerületi Angol nyelvű csapatverseny 3-4. évfolyam 2.csapat

2. hely

Budapesti OTP Budapesti Régió Általános Iskolai Osztályok pályázata 2013 (német)

1. hely

Országos Országos Német Verseny 3. Fordulós továbbjutó

Országos Német levelező verseny továbbjutott 8 tanuló 5-7 évfolyamon

Megállapítható, hogy jó úton halad iskolánk ezen a területen is.


28

2.7 Az intézményi feladatellátás jogi és szervezeti keretei

Iskolánk a Budapest XVI. kerületi Önkormányzat által fenntartott intézmény volt. Jelenleg az

önkormányzat csak a működtető feladatot látja el. Működését a vonatkozó törvényi előírások

(törvények, rendeletek, utasítások), valamint a belső szabályzatok határozzák meg, továbbá az

ezekhez kapcsolódóan, az iskolai tanügyigazgatással, ügyvitellel, pénzügyekkel,

gazdálkodással kapcsolatos eljárásrend (pénzügyi szabályzatok, munkaügyi szabályzatok,

balesetvédelmi és munkaügyi szabályzatok és egyéb szabályzatok). A szabályozók

folyamatos "karbantartása", felfrissítése, javítása állandó feladat.

Az igazgató tanügy-igazgatási feladatainak köre:

az iskolai nevelés-oktatás működtetése

ügyintézése a hatályos jogszabályok (törvények, rendeletek, önkormányzati

rendeletek), a helyi szintű szabályzatok által meghatározott tartalmak alapján

illetve hatáskörök, jogkörök betartása

A tanügyigazgatást meghatározó legfontosabb dokumentumok, a legalapvetőbb területek:

szakmai alap dokumentum

házirend

pedagógiai program és mellékletei

szervezeti és működési szabályzat és mellékletei

továbbképzési program, beiskolázási terv

irat- és ügyiratkezelés

tanügyi nyilvántartások: beírási, felvételi, mulasztási napló, foglalkozási napló,

törzslap, bizonyítvány, diákigazolvány, jegyzőkönyvek

tantárgy-felosztás

órarend, foglalkozási terv

a nem kötelező és egyéb tanórai foglalkozások rendje

a pedagógus munkakör munkaidőkerete, egyenlő terhelés


29

az osztályzatok, érdemjegyek megállapításának törvényessége, az értékelés rendje,

módja, szabályozottsága

a tájékoztatási kötelezettség érvényesülése

gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység

gyermek- és tanulóbalesetek megelőzésére tett intézkedések, a balesetek

kivizsgálása

A teljesség igénye nélkül is látszik, hogy felsorolni is nehéz azokat a területeket, ahol

naprakész információval kell rendelkeznie a vezetőnek.

2013-ban módosítottuk szinte az összes alapdokumentumunkat:

SZMSZ és mellékleteit,

Házirendet,

Pedagógiai program és mellékleteit

A tanügy-igazgatási feladatok, csak jól szervezett feladatmegosztással és felelősségvállalással

valósíthatók meg. Ebben a munkában az előző évekhez hasonlóan számítok minden vezető,

pedagógus és adminisztratív területen dolgozó kollégám lelkiismeretes munkájára.

Az eddigi ellenőrzések visszajelzése alapján sikeresen oldottuk meg ezt a feladatot.

2.8 Gazdálkodás

Gazdálkodási elveim

Munkám során az ésszerű és takarékos gazdálkodásra törekedtem, hiszen anyagi

lehetőségeink korlátozottak. 2013-ig a legfontosabb feladat az volt, hogy az önkormányzat

által biztosított pénzt hatékonyan használjuk fel, a megállapított kereteken belül.

Jelenleg nincs ilyen lehetőségünk, viszont a rendelkezésünkre bocsátott forrásokat legalább a

jelenlegi helyzet megtartására kell fordítanunk.

Továbbra is célom a pedagógusok és a tanulók munkájához az optimális feltételek

biztosítása:

tiszta, rendezett környezet kialakítása

oktatási segédeszközök, szemléltető anyagok beszerzése

a pazarlás meggátlása

a meglévő eszközök hatékony működtetése, kihasználása

a folyamatos karbantartás megszervezése


30

a károkozások megtéríttetése.

Forráskeresés:

pályázatok írása,

szponzorok megnyerése.

A fentiek együttes megvalósításának alapját, a teljes tantestület, alkalmazotti közösség

folyamatos egyeztetésen és tervszerűségen alapuló felelős munkája képezi.

2009-2014 közötti időszakban intézményünk működési feltételei stabilak voltak. Az

önkormányzati ellenőrzések nem tártak fel hiányosságokat, szabálytalanságokat.

Az elkövetkező évek szűkös lehetőségei szükségessé teszik a pályázati keretek még

hatékonyabb bevonását a fejlesztésekbe.

2.8.1 A funkcionális eszközjegyzék szerinti fejlesztés folytatása

A pedagógiai program végrehajtásához szükséges helyiségek, bútorzatok és egyéb

berendezési tárgyak, valamint az egészség- és munkavédelmi eszközök felsorolását a

nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 7. számú

melléklete tartalmazta. A rendelet alapján a fenntartó biztosította iskolánk számára a 2000.

évtől 2008-ig az eszközfejlesztés lehetőségét.

Mára beszereztük a szükséges eszközöket, de egy részük már elavult. Folyamatosan nyomon

kell követni az elavult eszközök pótlását a kor színvonalának megfelelően.

A további fejlesztések iránya digitális taneszközök, tananyagok beszerzése, valamint a

meglévő eszközök szinten tartása a jelenlegi fenntartó által biztosított keretek között.

2.8.2 Az iskolában használt tankönyvek kiválasztása

Az iskolában az elkövetkező oktató munka során csak olyan nyomtatott taneszközöket

(tankönyvet, munkafüzetet, térképet stb.) használunk a tananyag feldolgozásához, mely a

tankönyvlistán engedélyezett. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához

szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák

meg az iskola helyi tanterve alapján.


31

A taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat vesszük figyelembe:

A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének.

Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat kell előnybe részesíteni, amelyek több

tanéven keresztül használhatók.

Segítse az évfolyamok közötti tananyagok egymásra épülését.

A szövege legyen érthető és az adott életkorhoz igazodó, fejlessze a logikus

gondolkodást, az illusztrációk legyenek funkcionálisak és áttekinthetőek.

A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát

csak az oktatás minőségét lényegesen javítani látszó esetben vezetünk be.

A munkaközösségek törekednek arra, hogy a minőségi igények figyelembevételével

az olcsóbb taneszközt válasszák.

Törekszünk arra, hogy a lehetőségekhez mérten egyre több tartós könyvet szerezzünk

be a könyvtár számára.

2.9 Szervezeti-vezetési jellemzők

2001-ben kezdtük meg a partnerközpontú működés kiépítését, így rendszeres visszajelzést

kaptunk munkánk eredményességéről.

A minőségirányítási felmérések kiértékelései azt bizonyítják, hogy a kialakult kedvező kép

nem változott meg iskolánkról, jó úton haladunk, nem kaptunk a partnerektől olyan jelzést,

ami miatt alapjaiban változtatni kellene kialakult stratégiánkon.

A 2004-ben kitűzött célok, feladatok közül mára a többség megvalósult. Tanulóink

továbbtanulási mutatói az elvártaknak megfelelnek. Intézményünk jelenlegi működése

szinkronban van a helyi és társadalmi igényekkel.

Törekvésem, hogy eddigi eredményeinkre építve a kialakított arculatot megőrizzük,

illetve új elemekkel gazdagítsuk.

Általánosan művelt, folyamatos önművelésre képes gyermekek nevelését tartjuk fontos

feladatunknak.

Elsődleges célunk, hogy az általános iskolai képzés keretében biztosítsuk a kerületben és az

iskola vonzáskörzetében élő, tanköteles korú gyermekek számára az alapozó képzést.

Kívánatosnak tartjuk, hogy munkánk nyomán tanulóink egészséges szemléletű,

kiegyensúlyozott emberekké váljanak.


32

Elvem a demokratikus vezetői stílus folytatása, melynek alapja a bizalom. A vezetői program

megvalósítói az iskola dolgozói.

A kiemelkedő munka anyagi elismerésben ritkán van lehetőség, ezért nagy kincsünk az

erkölcsi megbecsülés, a jó munkahelyi légkör. Fontos feladatomnak tartom korrekt

tájékoztatásukat, véleményük kikérését, meghallgatását, lehetőséget adva az önálló

kezdeményezéseknek, annak érdekében, hogy nevelő-oktató munkánk hatékony legyen.

2.9.1 Vezetési struktúra

A feladatok elvégzéséhez egy jól működő csapatot kell építeni. E nélkül a vezető tervei nem

vagy csak rossz hatásfokkal valósulhatnak meg. A szervezet működtetését, irányítását meg

kell osztani olyan vezetőtársak között, akik átérzik feladatuk fontosságát és célját.

Az iskola vezetési struktúrája feladatközpontú. Az igazgatóhelyettesek tevékenysége

meghatározott feladatokhoz kapcsolódik. A döntéseket a kibővített vezetőségi üléseken

résztvevők készítik elő. A vezetésben megjelennek a projektszerkezet elemei is akkor, amikor

bizonyos feladatok elvégzésére munkacsoportok alakulnak a tantestület tagjaiból. (Belső

szabályzatok elkészítése, rendkívüli rendezvények szervezése stb.) Ez a vegyes szerkezet

bizonyult az elmúlt időszakban hatékonynak.

A döntések előkészítésében és meghozatalában az iskolavezetés munkáját a kibővített

iskolavezetés segíti.

Tagjai:

igazgató

igazgatóhelyettesek

közalkalmazotti tanács vezetője

szakszervezeti vezető

szakmai munkaközösség vezetők

DÖK munkáját segítő tanár

intézményi tanács képviselője

Az iskola kibővített vezetősége, mint testület, az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív,

véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik.

A vezetőségi tagok feladata, hogy az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit,

véleményét, javaslatait közvetítsék. Havonta, illetve szükség szerint folynak megbeszélések.


33

A megbeszélések nyíltak, a nevelőtestület tagjai érdeklődésüknek megfelelően részt vehetnek

azon. A megbeszéléseket az igazgató készíti elő és vezeti.

A tagok a megbeszélések után az irányításuk alá tartozó pedagógusokat a döntésekről,

határozatokról tájékoztatják, ugyanakkor, ha az ügy megkívánja, titoktartási kötelezettségük

van.

Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek:

1-4. évfolyamon tanítók munkaközössége

humán tantárgyakat tanító szaktanárok munkaközössége

reáltantárgyakat tanító szaktanárok munkaközössége

a testnevelő tanárok és tanítók munkaközössége

idegen nyelvtanárok munkaközössége

napközis nevelők munkaközössége

A szakmai munkaközösségek tevékenységét meghatározza az iskola pedagógiai programja,

munkaterve és a munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított éves program. A

munkaközösségek vezetőjét a tagok választják, s az igazgató bízza meg határozott időre.

Az alkalmazotti közösség érdekvédelmét a háromtagú Közalkalmazotti Tanács, valamint a

szakszervezet biztosítja.

A diákok érdekképviseletét a Jókai Diákkör ( JDK) látja el.

A tanórán kívüli sportéletet az Iskolai Sportkör szervezi.

Az iskolai szintű szülői érdekegyeztető feladatokat a Szülői Szervezet végzi.

Az új szabályozók szerint az Intézményi tanács teszi lehetővé, hogy a szülők, nevelők,

valamint a működtető önkormányzat érdekegyeztetése is megtörténjen

Az iskolai feltételek javítása érdekében az iskolát támogató Tiszakömlő Általános Iskola

Alapítvánnyal szoros munkakapcsolat alakult ki.


34

2.9.2 Az intézmény szervezeti felépítése a vezetői feladatmegosztás szerint

2.10 A hosszú távú stratégia és a társadalmi és helyi elvárások, igények összevetése

Intézményünk működésének hosszú távú elvei:

Vonzóvá szeretnénk tenni intézményünket az óvodások és az iskola speciális

képzési formái iránt érdeklődők számára.

o Kiemelt feladatnak tekintjük az idegen nyelv emelt szintű oktatásának

biztosítását.

o A természettudományos tantárgyak magasabb óraszámú oktatása a

pályaorientáció szempontjából kiemelt cél iskolánkban (2013)

o Kiemelten kezeljük az egészséges életmód és testnevelés oktatását


35

o Környezettudatos nevelés

o Hagyományaink szerint vállaljuk 1-8. osztályban a részképesség-zavarral

küzdő gyermekek helyi fejlesztését.

Célom, hogy intézményünkben minden évfolyamon minimum két, legalább átlag létszámú

osztály működjön (22-24 fő).

Az iskola oktató–nevelő munkáját olyan színvonalon végezze, hogy

o tanulóink beiskolázása 100%-os legyen;

o továbbtanuló diákjaink legalább 80%-a érettségit adó intézménybe nyerjen

felvételt.

Ennek érdekében fontosnak ítéljük a tehetséggondozást: az 5-8. évfolyamon matematika,

magyar nyelv és irodalom tantárgyakat képesség szerinti csoportbontásban tanítjuk, ezzel

segítve és biztosítva az egyéni haladás ütemét, a felzárkózást. Lehetőséget biztosítunk a

szintek közötti zökkenőmentes átjárásra.

Folyamatos, céltudatos munkával felkészítjük tanulóinkat a középiskolai felvételi

követelmények teljesítésére, a középiskolában való megfelelésre.

A partneri igények rendszeres mérése során megállapítottuk, hogy az emeltszintű német

nyelvoktatásra egyre kisebb az érdeklődés. Pedagógiai programunk módosítása kapcsán, az

emeltszintű nyelvoktatás megmaradt a választható elemek között, de az igények

figyelembevételével, biztosítjuk a lehetőséget emeltszintű idegen nyelvi csoport indítására.

Akkor indulhat emeltszintű csoport, ha minimum két azonos nyelvet tanuló német, vagy angol

csoport van az évfolyamon.

2.11 A minőségpolitika megvalósításához kapcsolódó célok, feladatok

Iskolánk csoportos pályázaton vett részt az OKKER Pedagógiai Szolgáltató

Intézménnyel, mint szakértői szervezettel, és sikeresen pályázott a COMENIUS 2000

program I. Intézményi szintjének kiépítésére. A munkát a tantestület teljes körű bevonásával

indítottuk, csoportos képzéssel. A munka 2001. október 1-én indult. Azonosítottuk az

intézmény közvetett és közvetlen partnereit, felmértük a partnerek elégedettségét,

elégedetlenségét és igényeit. Az összevetések alapján célokat fogalmaztunk meg. A célokhoz


36

intézkedési terveket készítettünk és nagy részét megvalósítottuk. A programiroda 2003. május

9-én kelt levelében elfogadta intézményünk záró beszámolóját.

2004-ben iskolánk elkezdte teljes körű minőségirányítási programjának kidolgozását.

A partneri igény és elégedettség méréseket 2 évenként rendszeresen megismételtük. Évente

kettő-három intézkedési tervet megvalósítottunk, melyek aktívan beépültek iskolánk

munkájába. Ezen az úton haladva intézményünk alkalmasabbá vált a társadalmi és helyi

nevelési-oktatási igények magasabb szintű kielégítésére.

Intézményünk azt szeretné garantálni, hogy a társadalmi és helyi igényeknek megfelelő

szolgáltatást nyújtson. Ennek érdekében minőségfejlesztési programunk folyamatos,

önértékelésen alapuló minőségfejlesztési tevékenységet tartalmazott.

E tevékenység a következő elemekből épült fel:

az intézmény partnereinek évenkénti azonosítása

a partnerek igényének és elégedettségének rendszeres mérése

a mérési eredmények alapján az intézmény tevékenységének folyamatos fejlesztése

e fejlesztésekhez intézkedési tervek készítése

az intézkedési tervek végrehajtásának folyamatos ellenőrzése és értékelése

az intézmény adottságainak és eredményeinek rendszeres értékelése irányított

önértékelés keretében

az önértékelés eredményei alapján az intézmény tevékenységének folyamatos

fejlesztése.

Ez a folyamat az előző két évben megbicsaklott. Csak részben volt lehetőség

minőségbiztosítási csoport működtetésére. A csoport vezetőjének távozása (KLIK) és

további személyi problémák, valamint a minőségi bérpótlék megszűnése sem támogatta a

hatékony működtetést. Az új jogszabályok, a pedagógus életpálya modell bevezetése az

egész rendszer újragondolásra serkent minket.


37

3 Fejlesztési terv

„Adassék nékem annyi lelkierő, hogy mindazt

elfogadjam, amin változtatni nem tudok, és bátorság

ahhoz, hogy mindazt megváltoztassam, amire képes

vagyok, és bölcsesség ahhoz, hogy el ne tévedjek

köztük.”

(Friedrich Oetinger)

3.1 Kiemelt vezetői céljaim

A tantestület által megfogalmazott legfőbb értékeket, a pedagógiai program szellemében,

egységes szinten közvetíteni a tanulók és a szülők felé.

Olyan pedagógiai klíma kialakítása, melyben a nevelési-oktatási folyamat valamennyi

résztvevője együtt tud működni, kiemelt képzési nevelési feladataink megvalósításában.

A tanulók, a szülők és a pedagógusok érdekeit képviselve, a pedagógiai program

megvalósításához szükséges feltételeket biztosítani, forrásokat felkutatni.

A hosszú távú továbbképzési programunk alapján támogatni a pedagógusok

továbbképzését, önképzését a pedagógiai program megvalósítása, valamint a hatékony

humán erőforrás gazdálkodás és a pedagógus minősítés elősegítése érdekében.

A továbbképzéseknek olyan irányt kell szabni, ami lehetőleg tantestületünk minden

tagjának megtartását és teljes foglalkoztatását biztosítja!

Az adminisztratív, és egyéb dolgozók felkészültségét tovább kell javítani. Továbbképzésük

támogatásával korszerű ismeretekre tegyenek szert és az új feladatok elvégzésére váljanak

képessé.

Tárgyi feltételek folyamatos bővítése, szinten tartása:

o További tantermek korszerű oktatástechnikai eszközökkel való felszerelése


38

Fejlesztendő területek a vezetőség munkájában:

o Objektív alapokra és információkra épülő munkatársi teljesítményértékelés

üzemeltetése, folyamatos tökéletesítése. A tanfelügyeleti rendszer kiépítése

kapcsán kialakult szempontrendszer iskolai alkalmazásának kidolgozása.

o A tanfelügyeleti ellenőrzések során használt módszerek napi gyakorlattá tétele

(dokumentumelemzés, megfigyelés, interjú és kérdőív alapján), így a tantestület

felkészülhet a későbbi ellenőrzésekre.

o A pedagógusok szakmai dokumentumainak részletesebb elemzése.

o A szülőkkel történő kapcsolatok rendszerét felül kell vizsgálni. A kétoldalú

információcserét élőbbé, aktuálisabbá, mindennapossá kell tenni. Ezeket a

visszajelzéseket be kell építenünk a mindennapi munkánkba. Fontos feladat az

iskola weblapjának folyamatos frissítése, mely naprakész információkat biztosít az

érdeklődőknek, valamint az e-napló üzenő felületének hatékonyabb használata.

Nevelő-oktató munka terén:

o Az iskolában évek óta jól bevált belső méréseket, vizsgákat a továbbiakban is meg

kell tartani, további területekkel kell kiegészíteni.

o Nagy hangsúlyt kell fektetni a tanórán kívüli foglalkozások, szakkörök, szabadidős

programok, tevékenységek színvonalának fejlesztésére.

A napközis csoportokra, foglalkozásokra egyre nagyobb igény van. A szülők joggal várják

el a felügyelet mellett a házi feladatok hibátlan elvégzését. Az ebéd utáni szabadidőben

szervezzünk szabadidős csoportközi foglalkozásokat, játékokat, versenyeket, manuális

foglalkozásokat, amivel megszerettetjük a gyerekekkel a napközit!

Az egész napos iskola megvalósítási lehetőségeinek, igényeinek felmérése.

A gyermekvédelmi munka jelentősége napról-napra nő. Meg kell ragadni minden

lehetőséget a hátrányos helyzetű családok és gyerekek segítésére, beilleszkedésük,

felzárkóztatásuk megkönnyítésére, a veszélyeztető tényezők megszüntetésére. Az

osztályfőnökre hárul nagyrészt a problémák feltárása.

A hatékony jelzőrendszeri munka segítése érdekében az alsó és a felső tagozaton is kell

egy-egy gyermekvédelmi feladatokat koordináló kolléga.

További segítséget jelenthet az osztályfőnöki munkaközösség létrehozása, melynek

vezetője az előbbi pedagógusok egyike lenne.


39

Diákok: a Jókai Diákkör (DÖK) munkáját az eddigihez hasonló módon kell segíteni.

Igényeiket, véleményüket a tervezéskor, programok szervezésekor, a döntések

előkészítésekor hangsúlyozottabban kell figyelembe venni. Az évente két alkalommal

szervezett diákfórumon a diákok véleményüket, problémáikat, igényeiket, kéréseiket

nyíltan elmondhatják. Támaszkodnunk kell a diákönkormányzat tisztségviselőinek

segítségére abban, hogy tanulóink ne csak a jogaikat, hanem kötelezettségeiket is

gyakorolják!

A kor kihívásának megfelelően törekedjünk egy idegen nyelv magas színvonalú

elsajátíttatására, lehetőség szerint igyekezzünk tanulóinkat eljuttatni az életkornak

megfelelő nyelvvizsgáig, főleg az emelt szintű nyelvi csoportokban!

Pedagógiai programunkban vizsgáljuk meg a második idegen nyelv bevezetésének

lehetőségét a 7. és 8. évfolyamon.

Pedagógusok: törekedni kell az oktató-nevelő munka színvonalának, minőségének

javítására folyamatos szakmai továbbképzésekkel, óralátogatásokkal, tapasztalatcserékkel!

Munkaközösség vezetők: szakmai felkészültségükre, önálló munkájukra szeretnék

támaszkodni a munkatársak munkájának irányításában és értékelésében.

Közalkalmazotti tanács és szakszervezeti vezető: munkájukra az iskolavezetés

törzskarában szeretnék számítani döntés előkészítésben, személyi és munkaügyi

kérdésekben.

Sport: bővítsük ki az iskolai sportéletet lehetőségeit, keressük meg azokat a sportágakat,

amelyekben tanulóink és tanáraink is (a jelenlegi eredményes sportágak mellett) sikeresek

lehetnek!

A tantermek esztétikus dekorációja és állagának megőrzése érdekében rendszeresen

értékeljük és jutalmazzuk ezek minőségét. Közösen dolgozzuk ki a diákönkormányzat

képviselőivel az értékelés szempontjait!


40

Fejlesztési célok, melyeket megválasztásom esetén az elkövetkező években szeretnék megvalósítani:

Hosszú távú célok Középtávú célok Rövid távú célok 1. Javítsuk tanulóink tanulási technikáját a. Minden osztályfőnök vegyen részt tanulási

technikákat bemutató módszertani

továbbképzésen.

b. Kötelezően építsük be 5. évfolyamon az

osztályfőnöki órák tananyagába a tanulási

technikákat.

Helyzetértékelés

Milyen a tanulók tanulási technikája?

Munkacsoport létrehozása

2. Mérési értékelési módszereinket egyeztessük,

illetve közelítsük a pedagógiai programban

megfogalmazott elvekhez.

a. Félévi és év végi felméréseket íratunk

évfolyamonként, azonos időpontban a

közismereti tárgyakból.

b. A szakmai közösségek dolgozzanak ki

egységes felmérési és értékelési rendszert.

- A szaktanárok építsék be oktatási

dokumentumaikba, portfólióikba a

mérőeszközöket.

3. A pedagógusaink módszertani ismereteinek

fejlesztése

a. Szakmai napok, továbbképzések szervezése

a pedagógusok módszertani ismereteinek

bővítésére.

- Növelni az óralátogatások, hospitálások számát


41

Hosszú távú célok Középtávú célok Rövid távú célok 4. Naprakész munkaköri leírások. a.

b..

Új, konkrétabb munkaköri leírástervezet

elkészítése.

A munkaköri leírásokból kiemelt feladatok

végrehajtásához szükséges pontos feladat

meghatározások megírása

- A szakmai csoportok saját munkaköri

leírásainak felülvizsgálata, módosítási

javaslatok összegzése.

5. Iskolánk belső és külső környezetének

szebbé, gondozottabbá tétele.

a. A sportudvar és az épület szépítése,

zöldebbé tétele.

- Folyosói, tantermi dekorációk felújítása,

egyéni arculat kialakítása, növények

telepítése.

6. Hatékony információáramlás a. Célunk, hogy javítsuk az

információáramlást partnereinkkel.

Digitális technikák hatékony alkalmazása

Weblap fejlesztés

- Az igényfelmérés eredményeiről, rövid,

közép- és hosszú távú céljainkról

tájékoztatjuk partnereinket.

7. A tanulók értékelése az új pedagógiai program

szerint folyjon

A kis óraszámú tantárgyak, modulok

értékelésének újragondolása

Szöveges értékelés módosítása

- A tanulók minden tárgyból kapjanak

havonta legalább egy érdemjegyet

8. Pedagógusaink többsége a legrövidebb idő alatt

érje el a pedagógus II minősítést

Portfólió készítés a kiadott tájékoztató

szerint

A pedagógusok előzetes motiválása és

felkészítése

9. Megújult IMIP Kísérleti mérések.

Gyakorlati megvalósítás és korrekció

A célrendszer felülvizsgálata. Az eljárásrend

és mellékelt dokumentumainak felülvizsgálata

és módosítása.

6. sz. melléklet Pályázat a Budapest XVI. Kerületi Jókai Mór Általános Iskola intézményvezetői álláshelyére

A fenti táblázatban található célok megvalósítására intézkedési tervek készülnek, melyben

meghatározzuk a határidőket, módszereket, valamint iskolánk alkalmazottai személyre

szabott feladatait, valamint a sikerkritériumokat.

A fejlesztendő területeken elért eredményeket folyamatosan ellenőrizzük, felülvizsgáljuk,

szükség esetén a PDCA ciklust szem előtt tartva, módosító intézkedési terveket fogalmazunk

meg. Fontosnak tartom munkatársaim teljes körű bevonását a fejlesztési munka minden

szakaszába, legfontosabb célom, hogy saját elkötelezettségemet minél több munkatársam

vallja sajátjának.

3.2 Folyamatban lévő pedagógiai fejlesztések

3.2.1 Differenciált tanulásszervezés

A differenciált tanulásszervezés területén nagy előrelépést jelentett a szintcsoportok

kialakítása. Az elért eredmények igazolják, hogy hatékony és eredményes módszerről van

szó, mely segíti a tehetséggondozást és a felzárkóztatást.

A drámapedagógia különféle részelemeit rendszeresen alkalmazzuk a kommunikációs

technikák elsajátíttatása során, elsősorban a magyar és az idegen nyelvek óráin.

A többi differenciáló tanulásszervezési eljárás alkalmazásával inkább csak elvétve

próbálkoztunk eddig. Többen vettek részt már ilyen irányú továbbképzéseken, illetve

érdeklődnek a módszerek iránt. Pedagógiai programunk szellemében törekszünk a hatékony

tanulásszervezési eljárások alkalmazására.

3.2.2 A kulcskompetenciák fejlesztését támogató oktatási programok alkalmazása

A TÁMOP 3.1.4 pályázat segítségével vezettük be tanítási gyakorlatunkba.

Iskolánk csatlakozott ahhoz a pedagógiai célrendszerhez, amely a Nemzeti Alaptantervben,

valamint a TÁMOP pályázati programban is megfogalmazódott a korszerű pedagógiai

tartalmak bevezetésével és alkalmazásával kapcsolatban.

Átdolgozott (2010) pedagógiai programunkban a következő célokat fogalmaztuk meg:


43

Támogatjuk mindazokat az értékeket, amelyek a magas szintű szaktudáshoz, a javakkal való

okos gazdálkodáshoz, a munkában való megbízhatósághoz, a munka útján történő

értékteremtéshez, a minőségi munkavégzéshez és a gazdaság világában való eredményes

szerepvállaláshoz kapcsolódnak.

Alapvető értéknek tekintjük a tanítási-tanulási folyamatok hatékonyságát és az elsajátított

tudás és kompetenciák használhatóságát, hasznosságát.

Ennek érdekében elsődleges célunk:

a felnőtt élet sikeressége szempontjából kiemelt fontosságú kulcskompetenciák

fejlesztése,

az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés és az igény kialakítása,

a modern személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési

eljárások, módszerek, pedagógiai kultúra alkalmazása.

Ezek a célok hosszú távra meghatározzák iskolánk feladatait, megvalósításuk biztosítja az

eredményes működést. Eddigi tevékenységünk és eredményeink azt mutatják, hogy elindult a

célzott fejlesztési folyamat.

A pályázat támogatásával a fejlesztést kiemelten az alábbi kompetenciaterületeken

valósítottuk meg:

olvasás-szövegértés,

matematika,

idegen nyelv és digitális kompetencia.

A fejlesztés irányai:

További pedagógusok felkészítése a kompetencia alapú oktatás szemléletére és

módszertanára.

A tanulók képességeinek egyénre szabott és célzott fejlesztése.

Az egyenlő hozzáférés és az esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítése.

Az oktatás infrastruktúrájának javítása.


44

Az intézmény programjára vonatkozó tervek

Kollégáink első csoportja felkészült a korszerű oktatási formák gyakorlatára, és megvalósult a

folyamat kiterjesztése az iskola többi oktatási területére és résztvevőjére.

A pályázati projekttel összefüggésben a minőségirányítási tevékenység, a munkaterületek

felelőseinek beszámolói alapján, valamint a tanévi munka értékelésének összegzésekor az

alábbi területeken mutatkoznak szükségletek, hiányok:

A kompetenciamérések tapasztalatai alapján látjuk, hogy elsősorban a szövegértési és

matematikai kompetenciák területén szükséges előrelépni. Kiemelten a több tantárgy területén

alkalmazható szövegértési technikák megismerése érdekében kell együttműködünk.

Társadalmi igényként fogalmazódott meg az idegen nyelv tanításának bővítése,

melynek érdekében egyre több lehetőséget kell találnunk.

Meg kell ismerkednünk azokkal a módszertani technikákkal, amelyek segítségével

megvalósulhatnak a minél szélesebb kompetencia alapú oktatás alapfeltételei. Házi és külső

továbbképzésekkel, valamint állandó önképzéssel folytatódjon a tantestület felkészülése.

Elsősorban az új tanulásszervezési eljárások megismerésére fordítunk nagyobb figyelmet.

Megfelelő együttműködés esetén önálló innovációk kidolgozására és alkalmazására is

vállalkozhatunk.

Át kell gondolnunk az esélyegyenlőség érdekében hozott intézkedéseinket, fokozottan

figyelemmel kell kísérnünk a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek fejlődését,

eredményességét.

Bővíteni kívánom azoknak a pedagógusoknak a számát, akik felkészültek az integrált

oktatás eredményes megoldására.

Gazdagítanunk kell az oktatásban és az órán kívüli tevékenységekben kínált

választékot, egyre hatékonyabban segíteni az egyéni fejlesztést, a képességek

kibontakoztatását, különös tekintettel a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű

és a SNI tanulók ellátására.

Az új elemeket bele kell építenünk meglévő pedagógia dokumentumainkba.


45

3.2.3 Az intézmény meglévő fejlesztési kapacitásai

Intézményünk nemcsak nyitott a fejlesztésekre, hanem olyan alapfeltételekkel is rendelkezik,

amelyek biztosítják, hogy a fejlesztések megvalósíthatók, és eredményességük hosszú távra is

garantált.

Személyi feltételek

A pedagógiai fejlesztések kulcstényezője a nyitott, fejlődésre kész pedagógus. Az iskola

pedagógusai vállalták a szükséges feladatokat, tennivalókat. Szakmai munkánkat alapvetően

munkaközösségekben végezzük, melyek a műveltségterületek nagyobb csoportjai szerint

szerveződnek.

Az intézményi együttműködések tapasztalatai

Az iskolában zajló sokrétű tevékenység, az állandó szervezést és továbbképzést igénylő

munka megkívánja, hogy a legkülönbözőbb összetételekben és célok érdekében dolgozzanak

együtt a kollégák. Így valóban értékes személyes és szakmai kapcsolatrendszer fejlődött ki a

tantestület tagjai között. A jelen munkában résztvevő kollégák is szívesen dolgoznak

csapatban, azonosulni képesek az iskola és a csoport céljaival, hatékonyan képesek egymást

támogatni.

Az iskola vezetése is megfelelő tájékozottsággal bírnak, vállalják a rájuk háruló feladatokat,

ugyanakkor kellő önállóságot hagynak a területek felelőseinek feladataik megoldásához. A

rendszeres értékelés, beszámoltatás, visszacsatolás szükséges a megfelelő minőség

kialakulásához.

Tárgyi feltételek, infrastruktúra

Tantermi kapacitásunk, felszereltségünk megfelelő a munkához. A taneszközök fejlesztésére,

valamint a technikai feltételek javítására természetesen szükség van, amit pályázati, vagy

egyéb forrásokból kell biztosítani.

A program, kötelező elemeit idáig az alábbi feladatokkal teljesítettük:

Az olvasás-szövegértés kompetencia alapú oktatása

A matematika kompetencia alapú oktatása


46

Az idegen nyelv kompetencia alapú oktatása

Tantárgytömbösített oktatás a szakrendszerű oktatásban:

o A tanulás tanulása

Műveltségterület tantárgy nélküli oktatása

Modern pedagógiai módszerek alkalmazása:

o Projekt szervezése

o Témahét

o Moduláris oktatási program beépítése (Német nyelv)

IKT-eszközökkel támogatott tanórák alkalmazása:

o Az összes programba bevont tanóra 25%-ában

Az önálló intézményi innovációt segítő tevékenységek:

o Együttműködés mintát adó intézményekkel, új eljárások, módszerek

keresése, kipróbálása, tapasztalatcserék szervezése.”Jó gyakorlatok”

átvétele: Témák: projektmódszer alkalmazásának lehetőségei, szövegértési

technikák fejlesztése.

o A mérés-értékelés módszertanának fejlesztése

o Az SNI tanulók ellátásának támogatása, fejlesztése

o Saját innováció(k) kidolgozása és bevezetése

o Pedagógiai dokumentumaink átdolgozása, az innováció fenntartható-

ságának biztosítása

o Az IKT alapú kompetencia alkalmazásának kidolgozása

3.2.4 Az intézmény gyakorlatában megvalósult innovatív elemek

A programban vállalt feladatok, innovációk szervesen illeszkedtek pedagógiai programunk

működő tartalmaihoz. Összességében pedagógiai gyakorlatunkat a nyitottság, a minőségi

munkára való törekvés és az újító szellem hatja át. Folyamatosan újabb tartalmi elemekkel

bővítjük az órai és órán kívüli tevékenységeinket, fontosnak tartjuk módszertanunk frissítését,

a hatékony és eredményes pedagógiai munkát.

Különösen az alábbi, folyamatban lévő tevékenységeinkhez kapcsolódtak a projekt új elemei:

A magyar nyelv és irodalom műveltségterület és a matematika tantárgy szintcsoportos

oktatása.


47

Bevált differenciálási forma, amely segíti a tanulók esélyegyenlőségének biztosítását, a

tehetségek kibontakoztatását és a korszerű pedagógiai módszerek alkalmazását.

Eredményessége bebizonyosodott a több tanéve tartó mérések tanúsága szerint. Sokat

gazdagodhat a kompetencia alapú oktatás beépítésével.

Az idegen nyelvek emelt szintű oktatása.

Iskolánkban régi hagyománya volt az emelt szintű nyelvoktatásnak a német nyelv területén. A

környezeti igényekhez igazodva megkezdtük az angol nyelv emelt szintű oktatását is.

Mindkét nyelv esetében elengedhetetlen a kompetenciafejlesztés.

Az SNI tanulók esélyegyenlőségének biztosítása.

Másfél évtizede eredményesen alkalmazunk fejlesztő programokat a tanulási nehézségekkel

és részképesség-hiányokkal küzdő gyerekek megsegítésére, eredményes felzárkóztatásukra.

Fejlesztő foglalkozásokat, biztosítunk számukra szakképzett kollégák segítségével.

Integrációjukat támogatjuk, igyekszünk valamennyi tanulónkban kiépíteni az elfogadó

magatartást.

Az informatika, a könyvtárhasználat és a tanulásmódszertan alkalmazása.

Ezeken a területeken iskolánk eddigi gyakorlata megnyugtatónak mondható. Az

infrastrukturális háttér jó színvonalú, a pedagógusok szemlélete jó. Jó alapokat tudhatunk

magunkénak az új szemléletű tartalmak megvalósításához ezen a téren is.

Órán kívüli tevékenységek, iskolai programok, hagyományápolás

Gazdagodott programkínálatunk, hagyományos és újabb órán kívüli tevékenységek egész sora

segíti pedagógia céljaink megvalósítását. Törekszünk arra, hogy minél szélesebb választékot

és sokféle tevékenységet ajánlhassunk fel a gyerekeknek. Múzeumi programok, iskolanapok,

erdei iskolák, témanapok szerves részei a munkánknak.


48

3.2.5 A fejlesztés érzékelhető hatásai

Az oktatás tartalmi elemeinek bővülése

. A legtöbb kolléga átvette azt a szemléletet, hogy

o a képességeket fejlesztjük elsősorban,

o nem csak ismeretközpontú tananyagot tanítunk,

o tevékenykedtetjük a tanulókat,

o megváltozott a tanár szerepe a tanórán,

o változatosabban szervezzük a tanórákat.

Megállapíthatjuk, hogy az új módszerekkel, korszerűbb tartalmakkal eredményesebben

tudunk tanítani, ezáltal iskolánk hatékonysága és eredményessége is javult. Folytatnunk kell a

megkezdett munkát, segítünk a többi kolléga átállásában, biztosítjuk az ő felkészülésüket is.

A tanulók motiválása

Tapasztalataink szerint a gyerekek tanulási kedve igen változó. Akkor mozgósíthatók a

legjobban, ha aktívan tevékenykedhetnek, csoportban, társaikkal együttműködve végezhetik

el a feladataikat, ha érdekesnek tartják a témákat és a megoldandó problémákat. Az új oktatási

eljárások, az IKT-eszközök vonzóak számukra, tehát várhatóan minél nagyobb arányban

alkalmazzuk ezeket, annál jobban építhetünk a tanulók aktív támogatására. Ezzel pedig csak

nyerhetünk, nő az eredményesség és az elégedettség.

A tanulók órai differenciálása

Megnőtt a pedagógusokban az igény a módszertani fejlesztésekre és továbbképzésekre

Taneszköz beszerzések

A hatékony oktatáshoz elengedhetetlenek a megfelelő tanulói, tanórai és technikai eszközök.

Részlegesen ezen a területen is megkezdődött a korszerűsítés, ám részben anyagi okokból,

még nagyon az elején tartunk.

3.2.6 A fejlesztés hatása a HH és HHH gyermekek nevelésére, oktatására

Valamennyi tanulónknak egyenlő esélyeket szeretnénk biztosítani, beleértve a hátrányokkal

indulókat is. Ehhez nekik különösen nagy figyelemre és fokozott segítségre van szükségük.


49

Tantestületünk már régóta törekszik arra, hogy megfeleljen ezeknek az elvárásoknak. Bízunk

abban, hogy a tanulók teljes köre számára előnyöket jelent a célok megvalósítása. Speciálisan

a hátrányok kezelésére irányuló szaktudás megszerzését is feladatul jelöltük ki magunknak,

számítunk azoknak a kollégáknak a segítségére, akik felkészültek e témában.

Az alkalmazott differenciálási módszerek finomítása, az ilyen irányú tudásunk bővítése is

hozzá fog járulni a probléma kezeléséhez.

3.2.7 A fejlesztés hatása az SNI gyerekek nevelésére

Ezen a területen is a motiválásban és a differenciálásban, az egyéni képességek

megismerésében és fejlesztésében látjuk a megoldást. Az integráció már működik az

iskolában, az SNI tanulók aránya kb. 3 %. Továbbhaladásuk és fejlesztésük biztosított.

Szakképzett kollégák segítik a napi oktató munkát, speciális módon, egyénileg is fejlesztik a

tanulókat. Mindenképpen várható, hogy az új módszerek megkönnyítik az oktatási

folyamatban való részvételüket, jobban megvalósítható az egyéni ütemben haladás, a

személyre szabott feladatok kijelölése, a differenciáló értékelés.

3.2.8 A fejlesztés hatása a magasabb szintű szakmai eredmények elérésére

A pedagógia célrendszerünkben megfogalmazott mutatók javultak

Új pedagógiai programunkban a kulcskompetenciák fejlesztésére helyeztük a hangsúlyt. Célul

tűztük ki, hogy a tanulók teljes körében teret nyerjen a kompetencia alapú oktatás, ezzel újabb

tudástartalmakat sajátítsanak el, amellyel megfelelnek a társadalmi kihívásoknak, alkalmassá

válnak a munka világában való helytállásra. Ennek a folyamatnak vagyunk a finisében, az új

tartalmak bevezetésre kerültek.

Azok az eredménymutatók, amelyek a külső mérésekben vizsgálják a működésünket, jól

érzékeltetik, hogy iskolánk megkezdte a szemléletváltást, amit folytatni kell. A

kompetenciamérések eredményeit és a továbbtanulási mutatók arányait még tovább kell

javítani, hiszen itt már jól látható, hogy tanulóink milyen szintű kompetenciákkal

rendelkeznek.


50

A jelenlegi tantestületesünket alkalmasnak tartom arra, hogy az eddig említett fejlesztési

célokat közös erővel megvalósítsuk, illetve folytassuk.

Pályázatom sikeres elbírálása esetén az iskola hagyományait, meglévő értékeit

továbbra is megőrzöm és igyekszem továbbfejleszteni, a jogszabályi keretek

figyelembevételével.

A kollégáim támogató együttműködésében bízva szeretném az elmúlt tanévben elfogadott

pedagógiai programunkat megvalósítani, és ha szükséges az értékelés és elért eredményeink

tükrében folyamatosan továbbfejleszteni.

Budapest, 2014.04.17.

………………………………

Bohus Mihály László

intézményvezető


51

4 Mellékletek

1.sz. melléklet: Szakmai önéletrajz

2.sz. melléklet: Erkölcsi bizonyítvány másolat

3.sz. melléklet: Oklevél másolatok

4.sz. melléklet: Nyilatkozat személyes adatkezeléshez

5.sz. melléklet: Nyilatkozat pályázati anyag sokszorosításáról és továbbításáról

6.sz. melléklet: Szakmai gyakorlatot igazoló dokumentum

Documents

Pályázat a Jókai Mór Általános Iskolai igazgatói álláshelyére · Kerületi Jókai Mór Általános Iskola intézményvezetői álláshelyére Bohus Mihály László 5 2