Pályázati Ilosvai Hírlevél

1. szám

ADD A KEZED! című konzorciumban megvalósuló, nyertes Eu-s pályázatunk megvalósítása során, közös tanulási folyamatban bizonyítjuk, hogy:

„A tapasztalatok többet érnek a szavaknál.” /Teréz anya/

Önök a 4 iskola szakmai projektjéről olvashatnak, mely az Európai Unió társfinanszírozásá-val, az Európa terv keretében valósul meg.

Témája /HEFOP (2.1.3.) A hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az oktatásban.

Pályázó iskola: Ilosvai Selymes Péter Általános és Művészeti Iskola Abaújszántó Szakmai vezető: Antal Jánosné igazgató

2

PILLANATFELVÉTEL AZ ABAÚJSZÁN-

TÓI ILOSVAI SELYMES PÉTER ÁLTA-

LÁNOS ÉS MŰVÉSZETI ISKOLÁRÓL

Ilosvai Selymes Péter Általános és Művészeti Iskola főépülete

Alapítás éve 1901

Az abaújszántói Ilosvai Selymes Péter Ál-talános és Művészeti Iskola történetének 104. éve az idei tanév. Jelenleg 437 tanulót nevelünk - oktatunk 2 épületben. 1971-től viseljük névadónk, Ilosvai Sely-mes Péter, XVI. századi vándor-énekes nevét, aki Arany János Toldi című művét ihlette, s aki 1568-ban a híres szántói iskola „oskolamestere” is volt. Igaz névadónkról kevés levéltári anyag áll rendelkezésre, de

alakja Toldin keresz-tül közel vihető a tanítványokhoz. Em-lékét szeretettel ápol-juk. Az iskola nem-csak az új város, Abaújszántó, legna-gyobb nevelő- oktató intézménye, hanem

szellemiségével rendezvényeivel a helyi és régiós kulturális életben is jelentős szere-pet játszik. Az abaújszántói ifjak nevelésén túl még 10 környező településről fogad bejáró tanulókat. Két patinás épületben, tágas körülmények között, átlagos tárgyi felszereltség mellett, de kimagasló szellemi elkötelezettséggel végez a nevelőtestület sok-sok tagja fele-lősségteljes, eredményes pedagógiai tevé-kenységet. A tájegység múltja, a település és az iskola története arra kötelez bennünket, hogy

nevelő-oktató munkánkban kiemelt fi-gyelmet fordítsunk a lakóhely, a nemzet történelmének, hagyományainak megis-mertetésére, a haza iránti szeretet ápolásá-ra, a különféle világnézetű emberek cse-lekvő együttélésének gyakoroltatására.

Jelképeink

A beiskolázási körzetünkben élő családok anyagi, kulturális és szociális helyzete egymástól nagymértékben eltér, ezért pe-dagógiai céljaink ehhez a helyzethez is igazodnak. Fenntartónk, Abaújszántó Város Ön-kormányzata, feladatainkat az Alapító Okiratban az alábbiak szerint határozza meg: Nappali rendszerű, általános művelt-

séget megalapozó oktatás 1-8. évfo-lyamig

Tehetséggondozás, felzárkóztatás Széleskörű képzési kínálat: fakultatív

foglalkozások, szakkörök, iskolai sportkör

Nemzeti- etnikai kisebbségi feladatok felvállalása

Integrációs nevelés Képesség kibontakoztató felkészítés Sajátos nevelési igényű tanulók oktatá-

sa összevont osztályokban és integrál-tan is

Napközi otthoni és tanulószobai ellá-tás

Intézményi étkeztetés Alapfokú művészeti oktatás:

- zenei (zongora, hegedű, gitár, furulya) - képzőművészeti (festészet, gra-fika)

3

- tánc (társas, népi) - színjáték (drámajáték, bábjáték) tanszakon.

Állandó az a pedagógiai törekvésünk, hogy színvonalas, egyénre szabott szemé-lyiségfejlesztést végezzünk, emberséget és piacképes tudást adjunk a felcseperedő abaújszántói ifjaknak. Ezért tanórán és tanórán kívül is kiemelt fontosságú feladatunk a tehetségígéretes, jó képességű és érdeklődő tanulók tovább-fejlesztése, valamint a nehéz körülmények között élő, hátránnyal küzdő tanulók esé-lyeinek fokozatos javítása. Művészeti oktatásunk révén pedig azt szeretnénk elérni, hogy a mai teljesít-ményorientált világban minél több, önma-gával harmóniában élni tudó, kiegyensú-lyozott személyiség-fejlődést mutató gyermeket bocsássunk ki iskolánkból. Tanulói létszámunk 430-440 fő között in-gadozik. Évfolyamonként 2-2 osztályt szervezünk. Jelenleg 19 osztályunk van. Létszámaink magasak, egyes esetekben elérik a törvényi maximumot is. A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett körülmények között élő gyermekek ará-nya 35-40 %. A roma származásúak aránya 22-25 %, emelkedő tendenciájú mindkét mutatónk. Az óvodából érkező gyerekeket közel azo-nos összetételű osztályokba soroljuk. Az alsó tagozatos évek alatt nagyfelmenő rendszerben oktatunk. Két éve végezzük a hátrányos helyzetű és roma származású tanulók életesélyeinek javítása érdekében az integrációs nevelést, melyet hatékony együttnevelésnek is nevezhetünk, s amely bizonyítottan a legeredményesebb tanuló-kat is jól fejleszti. Az óvodával közösen megalkotott prog-ram sok új eszközt, hatékony munkafor-mát és értékelő elemet vitt a mindennapi gyakorlatba. Szemléletet váltunk. Büszkék vagyunk a megújult számítás-technika termünkre, tartalmas iskolai könyvtárunkra, angol-német oktatásunk-ra, az Oberlungwitz iskolájával kötött testvérkapcsolatra, sportéletünkre, kör-nyezeti nevelésünkre, barátságos tanter-meinkre és csoport-szobáinkra, ebédlőnk-

re, tanítványaink helyi, körzeti és megyei verseny-eredményeire.

Könyvtár – alsó tagozatos vetélkedő

Sokat teszünk azért, hogy gyermekeink szívesen járjanak iskolába. Évente ismétlődő rendezvényeink: Irodalmi és más szaktárgyi vetélkedők Osztályrendezvények (színház, uszo-

da, kirándulás, klubdélutánok, közös-ségi programok)

DÖK- nap Kirándulások az Aranyosi – völgybe Madarak és Fák napja, Gyermeknap az

SzM rendezésében a sportpályán Iskolai ünnepségek (évnyitó, kará-

csony, ballagás, évzáró), és nemzeti ünnepek (okt.6., okt. 23., március 15.)

Művészeti gálák. Nyári táborok, Erdei iskolák

Ötévente, névadónk tiszteletére, Ilosvai – napok rendezvénysorozatot szervezünk gazdag programfolyammal. Pedagógusaink közül (35 fő) többen ren-delkeznek másoddiplomával, többféle hasznos szakmódszertani képzettséggel is. Állandó és rendszeres a továbbképzéseken való részvétel, a helyi módszertani tapasz-talatcsere is. A nevelők éves munkatervek alapján szakmai munkaközösségekben dolgoznak. Iskolánkban alsós, felsős, reál, humán, sport és művészeti munkaközös-ség működik. A szakos ellátottság 92-100%-os. Egyre többen valljuk azonban azt, hogy jó tanító, tanár-e valaki vagy sem, az nem a végzettségtől, a tantervtől, a módszertan-tól függ csupán.

4

Hanem az eredményes tanításhoz legfőképpen szeretet kell. Az a tanár mondható sikeres-nek, aki megérinti a tanítványok szívét, megérti őket, emberséges velük, és meg-szállottságával, magával tudja ragadni tanítványait, felelősen törődik minden egyes diákjával. Ezt a hozzáállást várja el nevelőinktől az integrációs nevelés is, az iskolavezetés is mindenkitől, egységesen. A több évtizede együttdolgozó pedagógu-sok csapatteljesítménye, és számos peda-gógus egyéni pedagógiai sikere garancia a jövőre nézve is.

Integrációs oktatás a 2. osztályban

A tartalmi fejlesztés mellett azonban egyre inkább a tárgyi feltételekre is figyelünk. Az öreg épület homlokzatát utoljára 1990-ben újították meg. Azóta már újra megko-pott. Korszerűtlen a tetőzet és a nyílászá-rók rendszere. Fontos lenne a közműveink felülvizsgálata is. Hiányzik egy nagy belső közösségi tér (aula) és külső tereink is megújításra várnak. Az elmúlt évek alatt fenntartónkkal sokat tettünk már az iskolaépület modernizálá-sáért, de tennivaló még mindig bőven akad. Megoldást példás városi összefogás, és a komoly pályázati források bevonása hozna. A Képviselőtestület tagjai, mint iskolánk régi diákjai, elkötelezettek: „Azon munkál-kodunk, hogy szeretett iskolánk néhány év alatt oda fejődjön, hogy megfeleljen az uniós köve-telményeknek is, s ezáltal gyermekeink, unoká-ink magas fokú alapképzettséggel induljanak az életbe”: írta polgármester úr 2001-ben a jubileumi évkönyvben.

Természetesen az iskolavezetés is ilyen indíttatásból célozta meg e jelentős pályá-zatokat, amelyek a tárgyi fejlesztésen túl, komoly humánérő fejlesztési lehetőséget is jelentenek. A kor elvárása szerint mindent megte-szünk az egyre színvonalasabb partner-központú iskoláért.

Ismerkedés az integrációval /2004/

Igyekszünk megfelelni a Fenntartói Minő-ségbiztosítási Program előírásainak. Fokozatosan beépítjük gyakorlatunkba a közoktatási törvény előírásait, és felelősen próbálunk élni a tantestület számára meg-adott szakmai mozgás-térrel. Az iskolai élet folyamataiban kezdemé-nyezett változtatások mozgatórugója min-dig a gyermek érdeke. Ehhez egyre szélesebb helyi nyilvánosság, sok–sok gyümölcsöző partnerkapcsolat és komoly társadalmi támogatottság is kell. Reméljük, nehéz munkánkkal továbbra is rászolgálunk az iskolahasználók, az isko-lafenntartók és partnereink bizalmára, támogatására.

Antal Jánosné igazgató

5

INTEGRÁCIÓS BÁZISISKOLA

2003. tavaszán az akkori pedagógiai gya-korlat bemutatásával lehetett pályázni integrációs bázisiskolai szerepre. Mivel én magam is úgy ítéltem meg, hogy az Ilosvai Selymes Péter Általános és Mű-vészeti Iskola számos ponton megfelelt már akkor is az integrációs szemléletnek, ezért bátran készítettem el a pályázati anyagot. Vezetőtársaim statisztikai muta-tó-számokkal siettek alátámasztani állítá-saimat. Hittünk a sikerben, de kétségeink is voltak, hisz olyan nehéz lett napjaink-ban a pályázati források megszerzése. A bázisintézményi státusz elnyerése után jött még csak a neheze. Komoly szakmai képzéseken, programíráson, sok gyakorla-ti tennivaló elvégzésén átvergődve kötöt-ték meg velünk a Támogató szerződést a bázisintézményi működésre, s ez után jutottunk hozzá az 5.092.160.-Ft-hoz. A 2003/2004-es tanévben e pályázat sok-sok tanítónak, tanárnak, óvónőnek hozott többletmunkát. De leginkább a menedzs-ment tagjai lettek leterheltek. Szakmai ve-zetőként Bodnár Istvánné, Matisz Lászlóné menedzsmenti munkáját, Pásztor János informatikai segítségét, Szőke Andrásné valamint Zachar Lászlóné tréneri közremű-ködését értékelem nagyra. Köszönet szá-mos munkatársamnak az igen tartalmas bemutató órákért is. Példás munkaszervezéssel, vegyes szak-mai csoportokban elkészítettük a központi elvárásokhoz igazodó helyi programot. Sietnünk kellett, mert ezzel párhuzamosan 22 hasonló adottságokkal rendelkező isko-la (Pácintól - Edelényig) keresett meg

minket, hogy segítséget kérjen tőlünk a tennivalók elvégzéséhez. Alig néhány lépéssel előttük járva adtunk segítséget. Szerveztük a tájékoztatókat, fórumokat, bemutatókat, szakmai napo-kat. Írtuk a leveleket, küldtük a mintákat e-mailen és nyomtatva is. Ez a szolgáltató feladat volt legnehezebb vállalása a pályázatnak, és elmondhatom, igen nagy megelégedéssel búcsúztunk el a tanév végén partnereinktől. Tudtam, hogy számos értékes munkatár-samra maximálisan számít-hatok, de azt nem reméltem, hogy a felkért óvónők, a bevont alsós tanítók és a felsős szaktanár-ok is rendkívülit alakítanak. S még a gye-rekek is „vették a lapot.” Óriási lelkierőt adott mindannyiunknak ez a pozitív tapasztalat. Sok pedagógus kö-zösségen belüli szerepe megerősödött, mások igazi kitörési pontokat találtak személyiségük további gazdagítására. E hozadék mellett szinte csak ráadásként tekintünk arra a sok- sok új tanulói és ta-nári bútorra, technikai eszközre, szakmai újdonságra, amelyet beszerezhettünk a számunkra utalt pályázati pénzből. Természetesen, a többi iskola segítése mel-lett, egész évben folyamatosan zajlott saját gyakorlatunk átalakítása is. Az idő előre haladtával pedagógusaink, tanulóink, csa-ládjaink közül egyre többen, egyre több szálon kapcsolódtak az integrációs nevelé-si gyakorlatba. A tanéven végighúzódó fejlesztő tevé-kenység eredményeként iskolánk befoga-dóbb lett. Tudatosan törekszünk a haté-kony együttnevelés elemeinek elterjeszté-sére.

Célunk mindenki eredményes fejlesz-tése, a hátrányos és roma származású ta-nulók segítése azért, hogy a kudarcok, a lemorzsolódás csökken-

jen, az iskolai sikeresség, az esélyek javítá-

sa, a társadalmi beilleszkedés biztosí-tott legyen,

az elkülönítés és a megbélyegzés fel-számolásra kerüljön,

a tanulók felkészültségéhez igazodó kooperatív oktatás legyen az általános.

6

Köszönjük, hogy a szülők és a gyerekek pozitívan fogadták e munkát, s hogy együttműködők voltak. Bizalmuk adott számunkra is nagy erőt. De nagyra értékeljük a helyi társadalom, a partnerek, és a városi vezetők személyes támogatását is. Amikor júniusban a szakmai és pénzügyi beszámolót benyújtottuk, azt hittük, lezá-rult egy sikeres év iskolánk életében, de ma már tudjuk, ezzel a sikeres évvel sze-reztünk jogot éppen a komolyabb Eu-s források megszerzésére, a folytatásra is.

Antal Jánosné igazgató

KAPCSOLATÉPÍTÉS AZ INTEGRÁCIÓS

PEDAGÓGIAI RENDSZERBEN

A 2003. szeptember 1-től bevezetett integ-rációs nevelési rendszer az egymástól ta-nulás pedagógiai erejére épül. Mivel ez a rendszer az iskolák életébe hangsúlyozottan emeli be az együtt-nevelés szempontját, szorosabb kapcsolat kiépítését feltételezi a hátrányos helyzetű tanulók és társaik között. Intézményünkben eddig sem volt gyakor-lat a szegregáció /elkülönítés/, de az in-tegrációs pedagógiai rendszer kidolgozása során még fokozottabb figyelmet fordítot-tunk azon módszerek /kooperatív tanu-lásszervezés, dráma-pedagógia, projekt-módszer/ elsajátítására, amelyek tevékeny együtt-gondolkodásra, együttműködésre ösztönzik a tanulókat. Ezáltal valamennyien érdekeltebbekké válnak a tanulásban, és a közös felelősség megélése mellett a közös siker élménye lendíti előre munkájukat. Ugyanez a folyamat lejátszódik a tantestü-let tagjai között is. Természetes, hogy mi pedagógusok eddig is együttműködtünk a tanulók érdekében, de az IPR – rendszerében a közös elméleti és gyakorlati tevékenység során új oldalról ismerjük meg egymást; és a tanári együtt-működésnek új, hatékonyabb formáit ala-kítjuk ki. Sok iskola tekinti aktuális feladatának a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatá-

sát, ezért iskolánkhoz mint integrációs bázisintézményhez- 22 település tantestü-lete csatlakozott. A közös szakmai napokon, továbbképzé-seken, tréningeken elsajátított ismeretek, kicserélt tapasztalatok a problémákra való megoldáskeresés szakmai megújulást eredményeztek, valamint elkezdődött az integrációs hálózat kiépítése az iskolák között.

Konzorciumi team tanácskozása

Az abaújszántói tantestület 2003 óta végzi ezt a munkát, amely egyáltalán nem köny-nyű, de az eredmények minket igazolnak. Az integrációs munkánk elismeréséről győzött meg bennünket az ESZME CSERE AZ INTEGRÁCIÓÉRT elnevezésű buda-pesti konferencia, amelyen az ország min-den régiója képviseltette magát, és – prog-ramunkat megismerve – több iskola jelezte felénk kapcsolatépítési szándékát. Hisszük, hogy közös erőfeszítésünk a most még hátránnyal küzdő gyermekek optimális fejlődését, hosszú távon pedig az életben való boldogulását eredményezi.

Szőke Andrásné projektmenedzser

ÚJ MUNKAFORMÁK KONZORCIUMI

EGYÜTTMŰKÖDÉS KERETÉBEN

Az „Add a kezed” című nyertes EU-s pá-lyázatunk fő feladata a humánerőforrás-fejlesztés, a pedagógiai kultúra megújítása. A feladat nem ismeretlen: korábban is minden lehetőséget megragadtunk, hogy szakmai repertoárunkat bővítsük, de most – a konzorciumi együttműködésben –

7

olyan munka-formát alkalmazunk, amely eddig nem volt gyakorlat. Az új nevelési koncepció, új módszertani fogások kidolgozására intézményközi te-amek /szakmai csoportok/ alakultak. Négy team dolgozik hat hónapon keresz-tül. A csoportok működése a következő: Min-degyikben kettő abaújszántói, egy boldogkőváraljai, egy makkoshotykai és egy olaszliszkai szakmailag kiemelkedő, az integráció iránt elkötelezett pedagógus dolgozza ki azokat a projekteket, amelyek később modellként szolgálnak a négy isko-la gyakorlatában, illetve más érdeklődő iskolák is adaptálhatják. A csoportok tematikája:

A tanári együttműködés formái, Kompetencia alapú értékelési

rendszer, Kooperatív tanulási eljárások, Projekt módszer,

Projekt-munka a 6. a osztályban

A csoportok az első foglalkozáson munka-tervet készítettek, ennek alapján végzik tevékenységüket. A tagok felkutatják és feldolgozzák a megjelent szakirodalmat, majd kivonatot készítenek belőle, ezzel létrehozzák munkájuk elméleti alapját. Ezután összevetik és rögzítik a négy iskola gyakorlatát, majd kiemelik azokat az ele-meket, amelyek az elméleti alapra helyez-ve hatékonyan működtethetők a konzor-cium valamennyi iskolájában. A team-munka alapos tájékozódást, fele-lősségteljes döntést kíván valamennyiüktől, hiszen ettől függ, hogy a következő években az integrációs munká-

ban milyen hatásfokkal alkalmazható az általuk kidolgozott projekt. A csoportok a kész projekt-termékeket 2005. júniusában a négy iskola tantestülete előtt közös továbbképzés keretében mutat-ják be. Addig minden hónap első hétfőjén talál-koznak Abaújszántón, s a találkozók kö-zött pedig szorgalmasan végzik a munka-tervben vállalt feladatukat. A négy elméleti team mellett rövidesen megkezdi munkáját egy ötödik „gyakorla-ti” csoport is, amelynek feladata, hogy az elméletet egy boldogkőváraljai téma-nap keretében a négy iskola integrációba be-vont tanulóival a gyakorlatban bemutassa. A középkor című projektmunka során reméljük, hogy magas fokon, játékos kö-rülmények között megvalósul az IPR alap-elve: az egymástól tanulás. Izgalommal várjuk a bemutatót, nemcsak azért, mert a tanulóknak bizonyára él-mény lesz, hanem azért is, mert ennek a napnak a programjába szeretnénk bevonni a szülőket, a konzorciumban részt vevő települések vezetőit és az iskolákkal együttműködő partnereket is. Ezzel jelezni kívánjuk a felnőtt társadalom gyermekek iránti közös felelősségét.

Szőke Andrásné projektmenedzser

PROJEKT AZ INTEGRÁCIÓBAN

A jól szervezett projekt munka minden tanuló számára érdekes, értelmes tevé-kenység. De különösen fontos az olyan tanulók számára, akiknél gond van a szándékos figyelem tartósságával, akik erős belső motivációkat kénytelenek követni a tanítá-si órán, akik tanulási nehézségekkel küz-denek. A projekt-oktatás, amelyben a tanulónak döntő szava van a kutatás tartalmának, menetének, szervezési és módszerbeli megoldásainak, az alkalmazott eszközök-nek, az elvárt eredményeknek, az értékelés módjainak meghatározásában, minden tanulóra motiváló hatással van.

8

A projekt során megvalósuló tanulási fo-lyamat ez által spontán, természetes, mert a tanuló olyan cél érdekében tevékenyke-dik, amelyik számára vonzó; olyan tarta-lommal foglalkozhat, amely számára ér-dekes, választhatja az egyéni, páros, cso-portos munkát. Azokkal dolgozhat együtt, akikkel ezt szívesen teszi, az időbeli kö-rülményeinek alakításában is döntő szava lehet. A tanuló nem azt érzi, hogy azért kell tanulni, mert a tanár kéri, mert szülei elvárják tőle, hanem azért tevékenykedik, mert fontosnak tartja, mert ahhoz köze van, mert közösen is lehet dolgozni.

Projekt-munka 6. a osztályban

Ennek a sajátos, a hagyományos oktatástól eltérő módszernek az integrációban való alkalmazása igen jó hatással van a külön-böző szociális háttérrel, tudással rendelke-ző tanú-lókra. Kompenzálja a hátrányos helyzetűek lemaradását, segít a valóságos problémák kollektív megoldásában. A tanulók fokozatosan szembekerülnek dön-téseik következményeivel, gyakorlatot szereznek különböző információs, techni-kai eszközök alkalmazásában. Mindez pedig hosszú távon az integráció-ban résztvevők személyiség-fejlődésében, de a többi tanulónak a magatartásában, érdeklődésében, önállóságában a magu-kért és másokért felelőséget vállalásban is megmutatkozik. A közös alkotás, a közös siker, az együvé tartozás elmélyítése a projekt eredménye.

Stajzné Kender Ilona szaktanácsadó

TRÉNINGEZTÜNK!

Társaimmal Szőke Andrásnéval és Matisz Lászlónéval az Országos Oktatási Integrációs Hálózat képzésén váltunk trénerré. Ez a felkészítő azt a célt szolgálta, hogy az ér-deklődő intézmények képviselői saját in-tézményük elemzése révén ismerkedjenek meg az Integrációs Pedagógiai Rendszer kí-nálta lehetőségekkel.

Tréning – csapatmunka

Átfogó képet kaptunk az IPR rendszeréről, annak eszközeiről. Azt is megtanultuk, hogy a már meglévő gyakorlatunkban mi tekinthető az integrációt elősegítő eszköz-nek; meg azt is, hogy egyes megoldatlan esetekben milyen alternatívákat kínál az IPR eszközrendszere. E tömör sok-sok új ismeretet tartalmazó felkészítést vizsga zárta, amely alkalmassá tett bennünket az iskolákban folyó integrációs nevelés to-vábbképzéseinek megtartására. A felkészülésre szánt sok-sok idő, munka, főpróbája az IPR iránt érdeklődő iskolave-zetők körében megtartott tréning volt, melyet 4 alkalommal rendeztünk Abaúj-szántón. A résztvevők megismerkedtek az IPR tör-vényi hátterével, eszközrendszerével az alkalmazható módszerekkel, valamint a gyakorlati alkalmazást elősegítő hospitációval. Nagy élmény volt a közös gondolkodás, az együttmunkálkodás. Rendkívül színvonalas tréningtermékek születtek. Számtalan hasznosítható ötlet, munkaszervezési forma került eszköztá-runkba.

9

A munka sűrűjében óriási meglepetésünk-re meghívást kaptunk a CEU Központban megrendezett országos konferenciára. Le-hetőséget kaptunk az ország különböző régióiból érkezők problémáinak megisme-résére, s igyekeztünk egymásnak használ-ható fogásokat átadni. Az egyre gyarapodó tapasztalatokkal fel-vértezve készültünk Boldogkőváraljára. A 17 fős tantestület Husztek Péter igazgató úr vezetésével nagy szeretettel, érdeklődés-sel, de kételyeiket, bizonytalanságukat sem leplezve fogadott bennünket. A két szakszerű sok új módszertani fogással, munkaszervezési formával vezetett óra emlékezetessé tette a zárónapot. A csopor-tok aktivitása, kreativitása példaértéket teremtett. Nem oldotta meg a nehézsége-ket, de egyre világosabbá tette, hogy ezen tanulók problémájára megoldást kell ke-resnünk, s ha csak apró sikereket érünk is el, ezek tovább kell, hogy ösztönözzenek bennünket a napi nehéz munkában. A februári hétfőket Olaszliszkán, a márciust Makkoshotykán töltöttük. Igyekszünk az ott dolgozó kollégákat is ráhangolni az IPR eredményes bevezetésére.

Zachar Lászlóné tréner

PEDAGÓGUSOK VÉLEMÉNYE

AZ INTEGRÁCIÓRÓL AZ INTEGRÁCIÓT JÓNAK TARTJUK,

MERT….

4. osztályosok vagyunk!

Már év elején közvetlen kapcsolatba kerü-lünk a szülőkkel:

A nyilatkozat aláírása kapcsán, így a korai családlátogatással rögtön meg-ismerjük a gyermek körülményeit;

A családlátogatás során kötetlen be-szélgetés közben sok mindent megtu-dunk a gyermek eddigi életéről, s erre alapozva figyelhetjük, fejleszthetjük személyiségét;

Év közben 4 alkalommal alapos jel-lemzést, értékelést kell készítenünk a gyermekről, s ez arra ösztönöz ben-nünket, hogy alaposabban megfigyel-jük viselkedését, beilleszkedését, tanu-lási szokásait, készségeinek, képessé-geinek fejlődését. Ennek érdekében fo-lyamatosan jegyzeteket készítünk, így még pontosabb lesz a róla kialakított kép;

Tanulmányi munkáját kiemelten fi-gyeljük, ha kell azonnal segítséget, nyújtunk. Mindezt persze úgy, hogy a többiek ne érezzék azt, hogy ezekkel, a gyermekekkel másképp bánunk;

Juhász Anikó, Szűcs Ottóné 1. osztályos tanítók

MÁSODIK ÉVE….

Második éve dolgozunk az integrációs programban. Kezdetben bizonytalanul tettük meg első lépéseinket. Ismerkedtünk a feladattal, és közben végeztük is a mun-kát. Először azt vettük észre, hogy a csa-láddal szorosabb kapcsolat alakult ki. Ahogy megírtuk az értékeléseket, vártuk, hogy mi lesz a szülők véleménye. Általá-ban megegyezett a miénkkel. A program-ban résztvevő gyermekek is másképp for-dultak felénk. Sokkal nyitottabbak voltak. Az első év végén, illetve a második év kö-zepén a „töprengő” füzetbe saját vélemé-nyüket, vágyaikat lelkesen írták velem együtt. A tanítási órán ezeket a gyerekeket külön figyelem övezi. A többiekkel együtt a gyengébb tanulókat igyekszünk felzár-kóztatni. Gyakori csoportmunkával a kis csoport 3-4 tagja közösen végzi a feladatot. Közösen megbeszélve a megoldásra felkészülve.

10

Így mindenki egyformán kiveszi a részét. Párosan is tanulunk, feladatokat javítunk. A közös felelősséggel végzett munkánk eredménye, hogy az integrációban részt-vevők a többiekkel együtt sajátítják el az ismereteket.

Nagy Ottóné, Merényi László tanítók

INTEGRÁCIÓ AZ 5. A OSZTÁLYBAN

A 2004/2005. tanévben az 5. osztályból 8 tanuló kapcsolódott be az integrációs okta-tásba. Az integrációs lehetőségnek mind a tanulók, mind a szülők nagyon örültek. Az eltelt idő során igyekeztünk a gyere-kekkel a számukra legmegfelelőbb tanulá-si módszereket elsajátítatni. A csoportfog-lalkozásokon az együtt tanulás, az egy-másra figyelés, az egymás segítése egyre inkább természetessé vált a tanulók szá-mára. Sajnos közülük többen elég sokat beteges-kedtek, hiányoztak, így a félévi eredmé-nyek nem a várakozásnak megfelelően alakultak. A tanulók egyre pozitívabb hozzá-állása, a növekvő szorgalom, a szülők ösztönzése azonban reményt ad a tanév sikeres zárá-sához.

Tóthné Nagy Katalin osztályfőnök

OSZTÁLYFŐNÖKKÉNT AZ INTEGRÁ-

CIÓS NEVELÉSI PROGRAMBAN

A 2004/2005-ös tanévben, mint az 5. b osztály osztályfőnöke kapcsolódtam be szorosabban az iskolánkban folyó integrá-ciós munkába. Az új osztály és az új feladat számomra is új kihívást jelentett, és megújulásra moti-vált. Kezdetben szokatlan volt az adminisztrá-ció, de az integrációban részt vevő tanulók fokozottabb figyelemmel, való kísérése, nemcsak a leginkább rászoruló gyerekek-nek ad segítséget, hanem az egész közös-ség jobb megismerését is elősegíti, és újabb

lehetőségeket tár fel a közösség építésé-ben. Az integrációt segítő módszereket a már-ciusi továbbképzésen szeretném alaposab-ban megismerni.

Szabó Ferenc osztályfőnök

TANULÓK VÉLEMÉNYE AZ INTEGRÁ-

CIÓRÓL

Szerintem az integráció jó dolog, mert a tanárok odafigyelnek ránk és nyomon kö-vetik a tanulásunkat. Mindig írnak rólunk, hogy milyenek vagyunk, miből kellene javítanunk.

Balázs Ildikó 5. b

Szerintem nagyon jó, hogy van integráció, mert a tanárok többet segítenek nekünk, jobban odafigyelnek ránk, és negyedéven-te megbeszélik a szüleinkkel, hogy milye-nek vagyunk az osztályközösségben, hol állunk a tanulásban és mire kell figyel-nünk a jövőben. Mióta az integráció mű-ködik sokszor volt már bemutató óránk, jó érzés, ha megdicsérnek bennünket.

Budai Ida 6. b

Az integrációban ugyanúgy foglalkoznak velem, mint a többi gyerekkel. Sok tavalyi programban vettem részt; szerepeltem a Gárdonyi vetélkedőn és a „Ki mit tud -on?” Most úgy érzem, hogy a tanulással nem állok jól, de igyekszem javítani. Ebben a tanévben járok művészeti iskolába társas-táncra. Felléptünk az iskolai bálokon, ren-dezvényeken. Szakkörök közül a számítás-technikát választottam kedvelem nagyon. Az iskolában som barátom van, de még többet szeretnék. Félévi bizonyítványomban öt kettes volt, ezeket szeretném kijavítani. Szerepeltem az egészségügyi versenyen és az osztály projekt munkájában is. Ebben a tanévben szeretnék részt venni minden rendezvé-nyen.

Orgona Alexandra 6. a

11

KONZORCIUMI PARTNEREINK

KÖRZETI ÁLTALÁNOS ISKOLA BOLDOGKŐVÁRALJA

/Iskolánk bemutatása/ Boldogkőváralja Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi részében a Zempléni-hegység lábánál található 1100 lakosú te-lepülés. Közigazgatását a hegyek övezte Arka településsel és Boldogkőújfaluval közösen szervezte meg. Nevezetességei közül leginkább a boldog-kői vár marad meg az idelátogatók emlé-kezetében. Az itt élő emberek és a hosz-szabb időt itt vendégeskedők kedves em-lékeihez tartoznak a község templomai, teraszos művelésű hegyoldalai, kanyargós, vadregényes hegyi útjai. Iskolánk múltja 1860-ra nyúlik vissza. Épí-tése la Pél gróf Péchy Emánuel nevéhez fű-ződik, két épülettel, amely magába foglal-ta az iskolában oktató apácák szállását is.

Iskolánk ”régi” szárnya, „alsó” épület

1945 után állami iskola lett. Időközben több átalakítást élt meg az épület, és az elmúlt 150 év nyomait viseli iskolánk. 1987-ben jelentős fejlesztés történt, 4 tante-remmel és tornateremmel bővült az iskola, majd főzőkonyha és ebédlő épült. Ezt az épületet tovább bővíttette az ön-kormányzat és 3 tantermet alakított ki benne 2002-2004 között.

2003-ban az Energiagazdálkodási Rt Ba-logh András úr támogatásával informatika termet alakítottunk ki PI számítógépekkel. Lehetőségeinket összekapcsoltuk az ELTE TTK Multimédiapedagógiai és Oktatás-technológiai Központ által koordinált EU-s kutatásokon belül a ROIP projekttel. Eb-ben iskolánk immár második éve dolgo-zik, tapasztalatainkat videokazettán foglal-tuk össze. Tanulólétszámunk 205 fő. Az elkövetkező években is 200 tanulói lét-számmal terve-zünk.

Iskolánk főépülete, „felső”

Célunk, hogy családias légkört nyújtsunk, a jó képességű tanulóknak tehetséggondo-zást, a gyengébb képességűeknek felzár-kóztatást biztosítsunk, egyéni törődést valósítsuk meg iskolánkban. Az iskolánkban működő integrációt 2004-től kezdtük dokumentálni. Megszerveztük az eltérő nevelési igényű tanulók oktatását és a képesség-kibontakoztató és integráci-ós oktatást egyaránt. Településünk köze-lében működnek városi iskolák, amelyek „elszívó erőként” jelentkeznek. Az ered-ményeinkre utal az a tény, hogy mindösz-sze a tanulók 2%-a választja a városi isko-lákat, 98%-ban nem hagyják el a települést a 8. osztály elvégzéséig. Az Integrációs Nevelési Program elkészí-tésében és bevezetésében az Abaújszántói Ilosvai Selymes Péter Általános és Művé-szeti Iskolával társultunk. Választásunkat az abaújszántói iskola ve-zetésének és tantestületének a felkészült-sége, segítőkészsége, a hasonló tanuló-

12

összetétel és a földrajzi közelség határozta meg.

Iskolaudvar gyermekekkel

A közös munka során sok segítséget kap-tunk a bázisiskolától. További eredmény-ként könyvelhetjük el, hogy konzorciumi partnerként részt vettünk a központi isko-la által összefogott és elkészített sikeres pályázatban. A pályázatban közösen ér-telmeztük az integráció törvényi hátterét, valamint módszertani segítséget kaptunk a kooperatív tanulási technikákból. Természetesen tisztában van a 17 fős tan-testületünk azzal a ténnyel, hogy a gyer-mek teljesítményét, tudását és eredménye-it alapvetően a tanuló családja határozza meg, az iskola pedig a lehetőségeket te-remti meg a képességek kibontakoztatásá-hoz, fejlesztéséhez. Senkit nem kényszerítünk a tanulásra – ma már nem olvashatjuk tankönyveinkben a régi korok meséiből „Aki nem dolgozik, az ne is egyék”. Ettől azonban a tudás, a munka és az emberség a legalapvetőbb emberi érték ma is. A módszertani paletta széles választéká-val, a számítógépek bevonásával az okta-tásba, a tanulói igényeknek megfelelően választható délutáni foglalkozásokkal, felzárkóztató és tehetséggondozó progra-mokkal, színházlátogatásokkal, iskolai színtű túrákkal kívánjuk motiválni a tanu-lókat a tudás megszerzésére, értékeink átvételére.

Husztek Péter igazgató

AZ ISKOLAI INTEGRÁCIÓS NEVELÉS-

RŐL NÉHÁNY SZÜLŐI GONDOLAT

A mi környezetünkben is nagyot változott a világ. A családok életvitele nagyban be-folyásolja a gyermekek iskolai beilleszke-dését, munkáját. A szülőket megváltoztat-ni szinte lehetetlen, esetleg bizonyos vál-tozásokra hajlandóak, de csak akkor is gyermekük indíttatására, érdekében. Ez sajnos azonban nem tartós. Ilyen családi környezetből, indíttatással érkező gyere-keket nehéz megnyerni a tanulóknak, kö-zösségnek. Nem vesznek figyelembe, vagy néha nem is ismernek olyan etikai értéke-ket, melyek a civilizált világ értékrendjét jelentik.

Farsang a tornateremben

A halmozottan hátrányos helyzetű gyer-mekek többsége (nemcsak az etnikum) nehezen beilleszkedő, szociálisan lassab-ban fejlődik. A nálunk jelentkező szociális hátrányok, magatartászavarok kezelésé-hez idő kell, mind a gyereknek, mint a nevelőnek. Tömeges formában, kényszerre épülő helyzetben ezt hatékonyan nem le-het kezelni. A legfontosabb, hogy szeressen iskolába járni, jól érezze ott magát. A közösség ki-alakuljon osztályon, iskolán belül, me-lyekben magasabbrendű közösségi értékek a mérvadóak: segítségadás, egymás tiszte-lete, egymásra utaltság, élmények. Ennek segítségével alakítsanak ki egy pozitív énképet magukról, rendelkezzenek egés-zséges önismerettel. Erre lehet építeni nevelésüket, tanításukat, mert így motiválhatók. Az iskola nevelői,

13

fejlesztő munkájának alapja a gyermekre orientált program és az egyéni sajátossá-gokhoz igazodó, differenciált fejlesztés. Az integrált nevelés és differenciált fejlesztés hallatán úgy gondolom, hogy lényeges a gyerek szempontjából, hogy egyéniségét tiszteletben tartsák és ehhez mért módsze-reket alkalmazzanak. Tudni kell tolerálni az elfogadható határon belül a másságot, és nem az uniformizálásnak kell lenni az első reakciónak. Meg kell tanulniuk a gye-rekeknek úgy érvényesíteni önmagukat, hogy közben tekintettel legyenek mások érdekeire is.

Iski Józsefné

PEDAGÓGUSI VÉLEMÉNY

Tantestületünk folyamatosan igyekszik minden olyan lehetőséget megragadni, ami elősegíti iskolánk tanulóinak minél eredményesebb oktatását, nevelését. Kü-lönböző pályázatok megírásával, progra-mok bevezetésével, tovább-képzések el-végzésével próbálunk megfelelni hivatá-sunk minél magasabb színvonalú gyakor-lásának. Az Integrációs Program egyike azoknak, amely hangsúlyosan kiemeli a mások irán-ti nyitottságot és elfogadást, és a szorgal-mat kiemelt értéknek tekinti. A hátrányos helyzetű tanulók még több segítséget kap-nak az általános iskola eredményes befeje-zéséhez, s cél az, hogy egész életükön át nyitottak legyenek a folyamatos tanulásra, információk szerzésére. Továbbra is azon fáradozunk, hogy olyan nyitott iskolánk legyen, ahol minden gyerek személyisége harmonikusan fejlődik, képességei maxi-málisan kibontakoznak, s felnőtt korban a szűk és tág közösségének szorgalmas, hasznos tagjává válik. Ehhez azonban a pedagógus – gyermek - szülő közös akara-ta, erőfeszítése szükséges. Csak közös együttműködés vezethet eredményhez. A pályázat sikeres elnyerése lehetővé teszi, hogy az Integrációs Program elméletét és gyakorlatát minél jobban megismerjük, egyre eredményesebben alkalmazzuk is-kolai életünkben, amely azonban kihat a

gyerekek mindennapi életére is. Igyek-szünk barátságos környezetet kialakítani osztálytermeinkben, ahol valamennyien jól érezzük magunkat, s további olyan tan-eszközöket szerzünk be, amelyek a gyere-kek tanulását segítik elő. Remélem a Program szellemisége egyre több emberhez eljut, annak érdekében, hogy támogatói partnereinkkel együttmű-ködve csökkenteni tudjuk az iskolai ku-darcélményeket, s növelni tudjuk azon gyerekek számát, akik a középiskolákban szakmát, hivatást tanulnak, s felnőtt éle-tükben képesek lesznek emberi, tartalmas életet élni szűk és tág környezetük örömé-re, javára.

Barnóczki Tiborné

Számítástechnikai tanterem

TANULÓI VÉLEMÉNY

Örülök, hogy iskolánk is csatlakozott eh-hez a programhoz. Szerintem ez nagyon jó dolog, mert sokkal több segítséget kapok osztálytársaimtól, mint ezelőtt. Szeretem az olyan órákat, amikor csopor-tokban dolgozunk, mert ha elakadok, vagy nem tudok valamit, akkor megkérdezhe-tem a csoport-társaimtól. Azért is tetsze-nek az ilyen órák, mert halkan megbeszél-jük a válaszokat, a hangulat is jobb, mint máskor. Remélem, hogy az év végi jegye-men is látszani fog, hogy segítenek nekem, és jobb lesz a bizonyítványom.

Nagy Kitti

14

PEDAGÓGUSJELÖLT GONDOLATAI

Nevem Gulyás Attila, 1984. január 10-én születtem Szikszó városában. Szüleimmel és testvéreimmel élek Boldogkőváralján, ahol gyermekéveim nagyobb részét is töl-töttem, ide jártam óvodába és általános iskolába. Kellemesen emlékszem vissza azokra az időkre. Jelenleg Nyíregyházán folytatom főiskolai tanulmányaimat tanító szakon és ének műveltségű területen. Immáron harmadik éve koptatom ott az iskola padjait, és büszke vagyok rá, hogy az intézmény hallgatója lehetek. Szeretem Nyíregyházát, és felnézek az iskolámra. Folyamatosan bővül, szépül, és teljes mértékben a benne élő hallgatók igényeit elégíti ki. Visszatérve az általános iskolai éveimre: Szép volt, jó volt, elmúlt, de úgy érzem, bátran elmondhatom, hogy mindent ott tanultam, aminek segítségével sikerült végigmenni azon a rögös úton, ami Encs-re, majd később Nyíregyházára vezetett. Encsen is rengeteg szépet és jót tanultam, ahol középiskolai tanulmányaimat végez-tem, és ahol sikeres érettségi vizsgát tet-tem. Én mégis merészkednék azt vallani, hogy amit az általános iskolában annak idején megtanultam, alapvető ismereteket elsajátítottam, mind a mai napig abból építek, és ezúton szeretném megköszönni nagyszerű tanáraimnak, hogy elszántan és céltudatosan adták át számomra az isme-reteket és tudásuk piciny részét. Lehet, hogy itt nem illene, de én mindenképp szeretném kiemelni Krajczár Józsefné tanár-nőt, egykori magyartanáromat, és egyben osztályfőnökömet, akinek még talán so-sem mondtam, de úgy érzem, a magyar nyelvi érzékemet kizárólag neki köszönhe-tem, nem másnak. Felnézek rá, mert ko-molyan gondolja, és ennek megfelelően végzi is tevékenységét, és nem utolsósor-ban jól műveli azt. Ennek bizonyítékaként egy idekapcsolódó személyes példával támasztanám alá előbbi állításomat: A főiskolára való jelentkezésemkor magyar szóbeli vizsgán vettem részt, ahol az elér-hető legmagasabb pontszámot értem el. Azt hiszem ezzel mindent elmondtam.

Kicsit részletesebben beszélnék most az ún. „rögös útról”. Óvoda után a helyi álta-lános iskolába jártam, ahol alsó tagozatban kitűnő tanuló voltam. Amikor felsős let-tem, állandó tagjává váltam az iskolai énekkarnak, különböző szakkörökre jár-tam, Betlehemi játékokban szerepeltem, magyar nyelvi versenyen vettem részt, szavaltam ünnepélyeken, többször bízták rám színdarabok főszerepét, és minden évben részt vettem kis csapatommal az iskolában megrendezett történelmi vetél-kedőkön, ahol három alkalommal állhat-tunk a dobogó élén. A tanítást nagyon fontos tényezőnek tar-tom a gyerekek személyiségének formálá-sa szempontjából. A tanító csak akkor ta-nítson, ha szívvel-lélekkel teszi azt, és jól is műveli tevékenységét. A társadalomnak sem mindegy, hogy kiket nevelünk, mi-lyen embereket, illetve a majdani generá-ció mennyire értékes embereket tudhat magáénak…..

Gulyás Attila

Karácsonyi játszóház

15

MAKKOSHOTYKA

/Az intézmény rövid bemutatása/ Makkoshotyka, egy zempléni kis falu, csodálatos természeti környezetben he-gyek ölelte völgyben található. Az iskola épülete egy régi kastély, melyet szép park övez. Amilyen szép a település környezete, annyira elszomorító a falu gazdasági, társadalmi, szociális helyzete. A lakkosság 54%-a roma származású. Sok a munkanélküli, szakképzetlen szülő. Az iskola tanulói létszáma 96 fő. Ebből 90% roma tanuló. Nagyon eltérő képességek-kel, szociális és anyagi háttérrel kerülnek iskolába. Itt a hátrányok leküzdésében 16 pedagógus segíti a gyermekeket. Java-részük többdiplomás. Igyekeznek minden eszközzel a lehető legjobban a gyermekek személyiségének, tudásának fejlesztésén munkálkodni. Kapcsolataink magánisko-lákkal évek óta jól működnek, így helyben tudjuk biztosítani a tanulók foglalkoztatá-sát, színjátszó, kézműves és néptánc sza-kon. Nagyon jó a kapcsolat a sárospataki Pedagógiai Szakszolgálattal. Sajnos az iskola állapota, felszereltsége, anyagi tá-mogatottsága sok kívánni valót hagy maga után. Az épület, a bútorzat felújításra szo-rul, a tantermeket festeni kellene. Jelenleg minden évfolyamon működik 1-1 osztály, délután pedig 4 napközis csoportban foly-tatják a tanulást.

Az „öreg” iskolánk

Az iskola épületében kapott helyet pályá-zat segítségével felújított községi és iskolai könyvtár. Sportolásra 1 tornaszoba nyújt lehetőséget a tanulóknak, emellett 3 sza-

badtéri pálya biztosítja a tanulók egészsé-ges életmódra nevelését. Számítógépek és más oktatástechnológiai eszközöknek is nagy híján vagyunk. Sajnálattal vettük tudomásul, hogy a fenntartó 2004 szep-temberében megszüntette az iskolaottho-nos oktatást-nevelést, mellyel 1982 óta folyt a pedagógiai munka, nagy hatékony-sággal. Mindezek ellenére sikerült elérnünk, hogy 1998 óta minden 8. osztályos tanulónk bejutott valamilyen középfokú intéz-ménybe. Tanulóink sikeresen képviselik az iskolát a különböző tanulmányi, illetve tehetségkutató versenyeken. A nehézségek ellenére szeretnénk tovább-ra is kitartóan a gyermekeink fejlődése érsekében szívvel-lélekkel munkálkodni! Nem ijedünk meg a kihívásoktól! Mottónk is ezt mutatja: „Mindenért küzdeni kell!”

MIÉRT SZÜKSÉGES NÁLUNK AZ INTEGRÁLÁS?

Mint iskolánk bemutatásában már említet-tük, évről-évre nő a hátrányos helyzetű gyermekek száma. Egyre gyakrabban ta-lálkozunk tanulási-magatartási zavarral küzdő, illetve valamilyen fogyatéksággal született gyermekkel. Pedagógusaink minden eszközzel igyekeznek ezeknek a gyermekeknek a beilleszkedését megköny-nyíteni, fejlesztésüket a lehető legmaximá-lisabban megvalósítani. Ennek érdekében minden lehetőséget felkutatnak, hogy fej-leszthessék tudásukat, bővíthessék ismere-teiket a hatékony munka érdekében. 2003/2004-es tanévben néhány kollégánk PHARE pályázat keretében olyan tovább-képzéseken vett részt Budapesten, melyek segítséget nyújtottak új pedagógiai mód-szerek megismerésében. A továbbképzés anyagában első helyen szerepelt az integ-rációs nevelés, a kooperatív tanulásszer-vezés, a project módszer. Olyan ismeretek-re és módszerekre sikerült szert tenni, amelyeket azóta is folyamatosan beépítve a tanítás-tanulás folyamatába eredménye-

16

sebben tudunk haladni a gyengébb képes-ségű tanulókkal is. A továbbképzésen részt vett kollégák a többi pedagógussal is megosztják ismereteiket, tapasztalataikat, és ösztönzik őket ezen módszerek megis-merésére és alkalmazására. Alkalmazkod-va a megváltozott körülményekhez és igé-nyekhez, olyan iskola megvalósítása a célunk, ahol diák, tanár egyaránt jól érzi magát, a gyermekeket egyre több sikerél-mény éri, és a pedagógusoknak sikerül megtalálniuk azokat a módszereket, me-lyekkel a különböző képességű gyermekek is eredményesen haladnak. A jó eredmé-nyek mellett azt is szeretnénk elérni, hogy mindenki szeretettel mondja ki ezt a mon-datot: ’Ez a mi iskolánk.’ Céljaink megvalósításához, kisiskola lévén szükségünk van olyan partner támogatá-sára, aki mind pedagógiai, mind anyagi tekintetben iskolánk segítségére lehet. A konzorciumi társulás eddig is hatékony segítséget nyújtott pedagógiai, szakmai téren s reméljük, ha az anyagi támogatás is megvalósul sikerül megvalósítani minda-zokat az elképzeléseket, amiket pedagógu-saink kitűztek maguk elé és amelyek meg-valósítását gyermekeink és azok szülei is elvárják.

VÉLEMÉNYEK AZ INTEGRÁCIÓS NEVE-

LÉSSEL, OKTATÁSSAL KAPCSOLATBAN /Pedagógus interjú/

Az integrálással olyan módszerek, eszkö-zök jutnak a pedagógus kezébe, melyekkel maximálisan szem előtt tarthatja a gyer-mek személyiség fejlesztését. Olyan peda-gógiai módszerek alkalmazását valósíthat-ják meg, melyek a gyermekek személyisé-ge közötti különbségeket figyelembe véve arra késztetnek, hogy személyre szabottan próbáljanak meg a gyermekekkel bánni, megértő, kooperatív közösségben. Az egész társadalmat érintő folyamat, hogy egyre több, valamilyen hátránnyal küzdő gyermek kerül iskolába. Ha megfelelően akarjuk a gyermekeket nevelni, oktatni, fejleszteni, mindenképpen az adottságai-

kat kell alapul venni 1-1 feladatsor össze-állításánál, 1-1 óra megtervezésénél. Az integráció maximálisan épít a kooperatív tanulásszervezésre, mely az előzőekben felsorolt problémák leküzdésére számtalan módszert kínál. Már 2 éve tanítok koope-ratív módszerekkel s egyértelműen haté-konyabb a tanítási-tanulási folyamat. Mindenki saját tempóban tud haladni, mindenkinek van feladata, mindenki fon-tos. Összetartóbbak az osztályok, figyel-nek egymásra, ki tudják fejezni és tudják alkalmazni saját véleményüket. Tudnak kooperálni. Az órák változatosak, hangu-latosabbak. Sokkal több sikerélményben van része a gyermekeknek, mint a hagyo-mányos, mondhatni néha, elavult módsze-rek alkalmazásánál. Sajnos néhány peda-gógus nem szívesen változtat, nehezen fogadja el az új dolgokat. A mi dolgunk őket meggyőzni! Minden kollégának ja-vaslom az új módszerek megismerését, a nyitottságot, az elfogadás pedagógiájának alkalmazását! Az új, nem feltétlenül rossz, előbb meg kell ismerni!

/Szülői vélemény/

Nem nagyon tudom ezeket az új fogalma-kat. Annak örülök, hogy mindenfajta mó-don próbálják a gyereket okosabbá tenni. A mi időnkben pálca volt a büntetés, fél-tünk is a tanároktól. „J.” szeret iskolába járni, ha beteg, akkor is megy. A tanár né-nik sokat foglalkoznak vele. Nekem ehhez biztos nem lenne türelmem. Rábíztam a gyerekeimet eddig is a tanárokra, most is nyugodt vagyok, hogy jól tanítják őket!

A tanulás eredménye

17

/Tanulói interjú/

- „Milyen volt az órátok?” Alsó tagozatos: „A”: Olyan jól dolgoztunk, hogy a mi cso-portunk lett az első! Már „X” is tud olvas-ni, csak még egy kicsit kell segíteni neki „B”: A mi csoportunkban sem volt hiba! Óra végén a tanító néni levágott 10 kockát a rejtett képből, mert ügyesek voltunk! Azt mondta, hogy már teljesen egyedül is tu-dunk tanulni.

Óra az alsó tagozaton

Felső tagozat: „A”: Sokkal jobb csoportban dolgozni! Itt minden feladatot meg tudunk oldani, és nekem is segítenek a többiek! Ha valamit nem értek mindig elmagyarázza valaki. „B”: Érdekesebbek ezek a „más” órák, mint amikor mindenki csak a táblát figyeli. Szerintem gyorsabban is jegyzem meg, amiről tanulunk!

Látkép iskolánk udvaráról

Marczi Mikósné igazgató

ILOSVAIS KÉPEK

KÖRNYEZETVÉDELEM

Környezetvédelmi projekt – eredményhirdetés

NÉMETORSZÁGBAN VOLTUNK….

Német-magyar páros munka

Készülünk a mélybe – bányalátogatás

18

OLASZLISZKA

Általános iskolánk /régi épülete/

Iskolánk Olaszliszka községben Borsod-Abaúj-Zemplén megye „Zemplén” tájegy-ség 1839 fős településén működik, amely Sárospatak várostól délre, mintegy 15 km-re található. Az általános iskola épülete már 1945 előtt is oktatási célokat szolgált, majd az iskolánk 1948-as államosítását követően, többszöri átalakítással, s az 1960-ban megépített új iskolával nyerte el két épületben való működésével mai for-máját. Iskolánk fenntartója az olaszliszkai Közsé-gi Önkormányzat. Az intézmény 1-8 évfo-lyammal, 174 tanulóval, 12 tanulócsoport-tal, 3 napközis csoporttal, 20 pedagógus-sal, 13 technikai alkalmazottal működik. Feladatát az iskola alapító okiratában sza-bályozott módon, az elfogadott pedagógiai program alapján végzi, amely keretében egyaránt teret ad a sokoldalú személyiség-fejlesztésnek, tehetséggondozásnak, hát-ránykompenzációnak. Az alapfokú oktatás keretén belül biztosítja az etnikai kisebb-séghez tartozó tanulók kisebbségi oktatá-sát, a hátrányos helyzetű tanulók képesség kibontakoztató felkészítését, illetve integ-rációs programját. Ezen felül a sajátos ne-velési igényű tanulók általános műveltsé-gét megalapozó iskolai oktatás feltételét is megteremti intézményünk. A délutáni szabadidős tevékenységek fon-tos része a diáksportköri és könyvtári fog-lalkozások. Intézményünk művészeti isko-lák telephelyeként is működik. Ezek szer-

vezésében kerül sor (tánc, zongora, fafara-gás, festészet, dráma és média ismeretek) oktatására. Iskolai specialistásaink: német, angol nyelv oktatása, emeltszintű matema-tika, 1-8 évfolyamon informatika, hátrá-nyos helyzetű tanulók integrált oktatása, képesség kibontakoztató felkészítése, az etnikai kisebbséghez tartozó tanulók ki-sebbségi oktatása, sokféle szabadidős te-vékenység, (magyar-, matematika-, fizika-, kémia-előkészítők, vöröskereszt, asztalite-nisz,) melyek tanítványaink tehetségének felismerését, annak kibontakoztatását szolgálják. Mindezeket kiegészíti a tanulók számára nyújtott mindennapi testedzés lehetősége, és a gyógytestnevelés, illetve az úszásokta-tás. Tanulóink a napközi otthonos és tanu-lószobai ellátásán kívül, igény szerint ét-kezésben is részesülnek A nevelő-oktató munkát ellátó pedagógusok szakmai fel-készültsége, az intézmény szakos ellátott-sága megfelelő. Nevelőinkre jellemző az innováció igénye, ezt bizonyítja a tovább-képzésben való részvétel. Pedagógusaink már túl vannak a 120 pontos hétévenkénti továbbképzéseken, sokan már 300-400-600 órát tudhatnak maguk mögött. Sokan kö-zülük három szakosak. Van közöttünk egyetemet végzett és szakvizsgázott peda-gógus.

Általános iskolánk /új épülete/

19

Az intézmény eszközellátottsága megfele-lő, de törekszünk olyan taneszközök be-szerzésére, amelyek az oktatási folyamat-ban a tanulók motiválását, ismeretszerzés-ét önálló munkáltatását, a differenciált és egyéni fejlesztés feltételeit is biztosítják. Az iskolák tárgyi környezete, az osztály-termek, szaktantermek tetszetősek, de funkcióra való megfelelésük nem minden esetben kifogástalan. Épületeink állaga sem felel meg a XXI. század elvárásainak. Ezek felújítására már az elmúlt évben és az idén pályázunk, ezek közül már vannak nyertes pályázataink is. (pl.: Információs Technológia az Általános Iskolában: 1 alprog-ram, 2 alprogram)

Lenke néni integrációs fizika órája

„Jó szóval oktasd, játszani is engedd” – egyik mottója iskolánknak. Arra törekszünk, hogy a környék iskolái között kivívott előkelő helyünket, hírne-vünket öregbítsük, és a megszerzett tudá-sunkat a régióban továbbadjuk.

AZ INTEGRÁCIÓRÓL Intézményünk elsők között csatlakozott a 2003/2004-es tanévben az 1- és 5. évfo-lyamon az integrációs programhoz. Fel-menő rendszerben az integrációs program mellett a képesség kibontakoztató felkészí-tés is működik intézményünkben. Intéz-ményünk jól el tudta fogadtatni a mássá-got az idejáró tanulók és szülők körében. A nyolc évfolyamon csak két évfolyamon működik párhuzamos osztály. A program legfőbb erénye mindnyájunk számára az

együttnevelés, a tanárok közötti együtt-működés többféle formájának kialakulása. Mivel az integráció bevezetése előtt is így működött a pedagógiai program megvaló-sítása intézményünkben, az integráció az új módszerek bevezetését és elterjesztését nyújtja intézményi szinten számunkra. 60%-a az iskolába járó tanulóknak az etni-kai kisebbséghez tartozik, az ő vélemé-nyük, ami számunkra a legfontosabb, hogy mindenki egyforma bánásmódban részesül itt. Ez nemcsak a tanulók, hanem a szülők véleménye is. A 2004/2005-ös tanévben konzorciumi partnerként ve-szünk részt az abaújszántói Ilosvai Iskola által összefogott sikeres pályázatban. Az iskolánk számára elnyert konkrét anyagi nyereség mellett szakmai továbbképzése-ken gazdagítjuk pedagógiai kultúránkat.

Frikker Györgyné igazgató

Figyelő gyermekek!

Foglalkozás

20

Köszönet mondunk mindazoknak, akik a Pályázati Ilosvai Hírlevél tar-talmi munkálatait végezték. Külön köszönetet mondunk Pásztor János oktatásinformatikusnak a hír-levél szerkesztéséért. Készült 1000 példányban az EU társfinanszírozásával. A támogatás lebo-nyolítására kijelölt irányító: A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Mi-nisztérium Humánerőforrás – fejlesztés Operatív Program Irányító Ható-sága /HEFOP IH/ A tájékoztatásért felelős szervezet – Ilosvai Selymes Péter Általános és Művészeti Iskola Abaújszántó Terjesztve a konzorcium 4 településén: Abaújszántó Boldogkőváralja, Makkoshotyka, Olaszliszka,