TÁJÉKOZTATÓ

a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének

2009. I. félévi tevékenységéről, a pénzügyi

szervezetek működésének általánosítható

tapasztalatairól

BUDAPEST

2009. július

2

TARTALOMJEGYZÉK

HASZNÁLT RÖVIDÍTÉSEK, KIFEJEZÉSEK _______________________________________ 3

I. A FELÜGYELT SZEKTOROK TELJESÍTMÉNYE ÉS KOCKÁZATAI ________________ 5

II. A FELÜGYELETI TEVÉKENYSÉG TAPASZTALATAI __________________________ 10 1. A Felügyelet 2009. évre meghirdetett prioritásai ________________________________________ 10

LIKVIDITÁS ______________________________________________________________ 10 STRATÉGIA (AZ ÜZLETI MODELL FENNTARTHATÓSÁGA, NÖVEKEDÉS, JÖVEDELMEZŐSÉG,

TŐKETERVEZÉS) ________________________________________________________ 10 HITELKOCKÁZAT __________________________________________________________ 11 TISZTESSÉGES PIACI MAGATARTÁS BIZTOSÍTÁSA (MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT) ______________________ 11

2. A felügyeleti erőforrások elosztásának alakulása _______________________________________ 12

A. Intézményi felügyelés ___________________________________________________ 13 3. Kockázatértékelés, vizsgálati tapasztalatok ____________________________________________ 13

KOCKÁZATÉRTÉKELÉS _______________________________________________________ 13 VIZSGÁLATI TAPASZTALATOK __________________________________________________ 13

B. Piaci folyamatok felügyelete ______________________________________________ 19 4. Engedélyezési tevékenység _________________________________________________________ 19 5. Piacfelügyelet ___________________________________________________________________ 20 6. Fogyasztóvédelem, panaszkezelés és ügyfélszolgálat ____________________________________ 21

FOGYASZTÓVÉDELEM _______________________________________________________ 21 PANASZKEZELÉS ___________________________________________________________ 23 ÜGYFÉLSZOLGÁLAT ________________________________________________________ 24

7. Pénzügyi visszaélések elleni fellépés _________________________________________________ 25

C. A Felügyelet további tevékenységei ________________________________________________ 25 8. Közreműködés jogszabályok előkészítésében, a szabályok implementálását segítő felügyeleti

fejlesztések ___________________________________________________________________ 25 9. Felügyeleti kommunikáció _________________________________________________________ 28 10. Felügyeleti intézkedések és bírságok _________________________________________________ 29

III. A FELÜGYELET MŰKÖDÉSE ____________________________________________ 30 1. A Felügyeleti Tanács tevékenysége és a Hivatal működése _______________________________ 30

FT AJÁNLÁS _____________________________________________________________ 30 MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ ___________________________________________________ 30 VEZETŐI KÖRLEVÉL _________________________________________________________ 30 BELSŐ SZABÁLYOZÁS _______________________________________________________ 32

2. Belföldi együttműködés, megállapodások és konferenciák ________________________________ 33 3. Nemzetközi együttműködés, megállapodások és konferenciák _____________________________ 34 4. Humánpolitika __________________________________________________________________ 35 5. Szakmai ellenőrzés _______________________________________________________________ 35 6. A Felügyeleti koordinációs és módszertani központ működése ____________________________ 36 7. A Felügyelet gazdálkodása _________________________________________________________ 36 8. A Felügyelet gazdálkodásával, működésével kapcsolatos ellenőrzések ______________________ 38 9. További adatok __________________________________________________________________ 38

KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSOK ___________________________________________________ 38 MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS ________________________________________________________ 39 PERES ÜGYEK ____________________________________________________________ 39 A FELÜGYELETI BÍRSÁGOKHOZ KAPCSOLÓDÓ NYERTES PÁLYÁZATOK _________________________ 39

MELLÉKLETEK ____________________________________________________________ 40 STATISZTIKAI ÖSSZESÍTÉS A FELÜGYELET 2009. I. FÉLÉVÉBEN HOZOTT INTÉZKEDÉSEIRŐL ___________ 40 FELÜGYELETI ENGEDÉLLYEL RENDELKEZŐ INTÉZMÉNYEK SZÁMÁNAK VÁLTOZÁSA _________________ 45 FELÜGYELT INTÉZMÉNYEK ÉS TERMÉSZETES SZEMÉLYEK _________________________________ 46

3

HASZNÁLT RÖVIDÍTÉSEK, KIFEJEZÉSEK

Áht. – Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény

ÁSZ – Állami Számvevőszék

ÁSZF – Általános Szerződési Feltételek

BAMOSZ – Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége

BÉT – Budapesti Értéktőzsde

Bit. – A biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX.

törvény

BSC – Balanced ScoreCard

BSZSZ – Befektetési Szolgáltatók Szövetsége

Bsztv. – A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatásokról, valamint

az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII.

törvény

CDO Collateralized debt obligation

CDS – Credit Default Swap

CEBS – Committee of European Banking Supervisors (Európai Bankfelügyelők

Bizottsága)

CEIOPS – Committee of European Insurance and Occupational Pensions Supervisors

(Európai Biztosítás- és Munkáltatói Nyugdíjpénztár Felügyelők Bizottsága)

CESR – Committee of European Securities Regulators (Európai Értékpapír

Szabályozók Bizottsága)

CRD – Capital Requirements Directives, európai tőkedirektíva (A hitelintézetek és

befektetési vállalkozások tőkeszabályozását meghatározó 2006/48/EK és

2006/49/EK irányelvek)

FEUVE – Folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés

FKMK – Felügyeleti Koordinációs és Módszertani Központ

FT – Felügyeleti Tanács

Fttv. – a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról

szóló 2008. évi XLVII. törvény („UCP-törvény”)

GVH – Gazdasági Versenyhivatal

Hpt. – A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII.

törvény

IAIS – International Association of Insurance Supervisors (Nemzetközi Biztosítási

Felügyelő-hatóságok Szövetsége)

IMF – Nemzetközi Valutaalap

IOPS – International Organisation of Pension Supervisors (Pénztárfelügyelők

Nemzetközi Szervezete)

IOSCO – International Organization of Securities Commissions (Értékpapír

Felügyeletek Nemzetközi Szervezete)

IRB – Internal Ratings-Based Approach (belső minősítési rendszer)

4

ISACA – Information Systems Audit and Control Association

Kgfb – Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás

KIR – Központi Információs Rendszer

KKBCS – Közép- és Kelet-európai Bankfelügyelők Csoportja

KOMÓD – Kockázat alapú felügyelési módszertan

KSZF – Központi Szolgáltatási Főigazgatóság

KSZK Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ

MABISZ – Magyar Biztosítók Szövetsége

MEH – Miniszterelnöki Hivatal

MiFID – Markets in Financial Instruments Directive (pénzügyi eszközök piacaira

vonatkozó irányelv)

MNB – Magyar Nemzeti Bank

MoU – Memorandum of Understanding (Együttműködési Nyilatkozat)

NFH – Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság

OBA – Országos Betétbiztosítási Alap

OTIVA – Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap

PM – Pénzügyminisztérium

Pmtv. – A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és

megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény

Psztv. – A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV.

törvény

ROE – Return on Equity (tőkejövedelmezőség, tőkearányos megtérülési mutató)

SEPA – Single Euro Payments Area (egységes Euro fizetési övezet)

SREP – Supervisory Review and Evaluation Process (Felügyeleti felülvizsgálati

folyamat)

Stabilitási trv. – A pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló 2008. évi

CIV. törvény

SZEF – Szakmai Ellenőrzési Főosztály

TÉSZ Takarékszövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetsége

THM Teljes hiteldíjmutató

TMM Tőkemegfelelési mutató

Tpt. – A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény

UCITS – Undertakings for Collective Investment in Transferable Securities

(átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások)

UCP-törvény – A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról

szóló 2008. évi XLVII. törvény („Fttv.”)

VPOP – Vám- és Pénzügyőrség

5

A 2007. évi CXXXV. törvény a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről (a továbbiakban:

a Felügyelet) előírásainak megfelelően a Felügyeleti Tanács elnöke félévente tájékoztatja a

pénzügyminisztert a Felügyelet tevékenységéről és a pénzügyi szervezetek működésének

felügyelete során nyert általánosítható tapasztalatokról.

I. A FELÜGYELT SZEKTOROK TELJESÍTMÉNYE ÉS

KOCKÁZATAI

2009. első felében a magyar pénzügyi szektor működésének környezeti feltételei, a fontosabb

meghatározó tényezőket tekintve vegyesen, de a hatások eredőjét tekintve erősen kedvezőtlenül

alakultak. A negatív hatású tényezők közül kiemelkedik az európai és a magyar gazdaság

nagyarányú recessziója, a pénzügyi források, a tőke folytatólagos szűkössége, azok szokatlanul

magas kockázati felárai, valamint a pénzügyi piacok rendkívüli volatilitása. Az említettek

nyomán a pénzügyi szektor üzleti teljesítménye határozottan romló irányzatú, kockázatai

kritikusan magas szintűnek értékelhetőek.

Pozitív oldalon említhető meg ugyanakkor a globális befektetői étvágy április elejétől

kezdődött tartó újbóli növekedése, mely során a magyar pénzügyi szektor számára legfontosabb

piacok érdemi erősödése, illetve a korábban rekordszintű kockázati felárak jelentős csökkenése

következett be. A változás bár kezdeti és törékeny, de számottevő stabilizáló erőként hat, mely

a recesszió lendületvesztésre utaló kezdeti jeleivel együtt a reálgazdasági alkalmazkodás és a

kevésbé drámaian kedvezőtlen kilátások irányba mutat. A helyzet alapvető jellemvonása

azonban változatlanul a nagyfokú volatilitás és a kilátások szokatlan mértékű bizonytalansága,

ami az előrejelzésekkel, illetve a kockázatok megítélésével kapcsolatban különös óvatosságra

int.

A vázolt körülmények és az előző félév tapasztalatai ismeretében alapvető pozitívumnak

számít, hogy 2009. első felében a magyar pénzügyi szektor működésében nem következtek be

olyan jelentős zavarok, mint az államkötvény-, illetve az FX-swappiac esetén 2008.

októberében. Ebben jelentős szerepet játszott az időközben működőképességét bizonyított

IMF/EU finanszírozási megállapodás, illetve a kormányzat és a jegybank stabilizációs

intézkedései. Elmondható azonban, hogy az idei első negyedévet rendkívül rossz pénzügyi

piaci helyzet, a magyar, illetve forint-denominációjú eszközöket pedig különösen kedvezőtlen

befektetői megítélés jellemezte. A helyzet azóta sokat javult, de továbbra is távol van a válság

előtti időszakban megszokott állapotoktól.

A pénzügyi szektor a vázolt nehéz feltételek ellenére folyamatosan fenntartotta

működőképességét, üzleti teljesítménye pedig a körülményekhez képest viszonylag erős, bár

abszolút értelemben egyértelműen romló tendenciájú. Az említett romló irányzat egyik forrása

a szolgáltatási volumenek korábbi növekedésének megszűnése, illetve legújabban a volumen

hanyatlása, ami részben sokkszerűen ható keresleti, részben hasonló természetű kínálati

korlátok miatt jött létre. További forrásként jelölhető meg a számottevően romló hitelpiaci

eszközminőség, amely az elmúlt hónapokban a kapcsolódó veszteségek többszörös

növekedéséhez vezetett. A pénzügyi és egyéb piaci eszközök alacsony értékelése, illetve a

kedvezőtlen piaci feltételek, az utóbbi három hónap több tekintetben pozitív eseményei ellenére

is három fő területen rontják a pénzügyi szektor üzleti teljesítményét. A korábbinál gyengébb

forintárfolyam a devizahitelek romló minőségével, a változatlanul magas kockázati felárak a

nagykereskedelmi források hozzáférhetőségével és költségszintjével, a nyomott ingatlanpiaci

6

forgalmi és árhelyzet pedig az ingatlancélú hitelek minőségével, a hitelfedezetek értékével,

valamint az ingatlancélú befektetések negatív hozamaival rontják a pénzügyi szektor üzleti

teljesítményét.

A magyar pénzügyi szektor egyes területeinek teljesítményéről összefoglalóan az alábbiakat

érdemes megemlíteni:

- A bankrendszer állományi expanziója a 2008. októberi sokkot követően először nagy

arányban lassult, majd a legutóbbi hónapokban lényegében megszűnt. Az ügyfélhitelek

tekintetében a lassulást követően az állomány mérsékelt ütemű csökkenése bontakozott ki.

Jellemző a lakossági hitelek állományának erősebb, illetve a vállalati hitelek lényegesen

gyengébb alakulása. A lassulást, illetve visszaesést mindkét területen keresleti és kínálati

tényezők együttes hatása hozta létre. A lakossági területen azonban erősebbnek tűnik a

keresleti, a vállalatin pedig a kínálati korlátok szerepe. A két terület közötti eltérés a

tapasztalatok szerint jelentős részben annak tulajdonítható, hogy a bankok a magasabb üzleti

marzsot biztosító kiskereskedelmi hiteleket preferálják.

- A kínálati korlát kialakulásában a forrásellátottságnál láthatóan nagyobb szerepet játszik a

hitelfeltételek szigorítása. A mérlegfőösszeg ugyanis 2008. szeptember vége óta tranzakciós

alapon valamelyest nőtt, míg az ügyfélhitelek állománya inkább stagnált, a bankok likvid

eszközei pedig jelentős mértékben gyarapodtak. Ebből megítélhetően a bankok nagyobb

mértékben szigorították hitelfeltételeiket, mint ahogy azt forráshelyzetük megkövetelte

volna. Utóbbi tekintetben általános tapasztalat mind az ár-, mind a nem-árjellegű feltételek

szigorítása. Az árfeltételek szigorításának egyik jellemző példája, amikor egy-egy bank

bejelenti a svájci frank hitelek, illetve általában a devizahitelezés leállítását, hiszen az

euróhitel drágább, mint a svájci frank, a forinthitel pedig jóval drágább az euróhitelnél.

- A bankok forráshelyzetére a válság előtti időszakinál gyorsabb ütemű ügyfélbetét-

növekedés, stabil anyabanki források és csökkenő mértékben rendelkezésre álló egyéb

nagykereskedelmi források együttese jellemző. A mind lakossági, mind vállalati forrású új

betétállományok a nagybankok átlagában kétszámjegyű éves növekedést eredményező

beáramlása részben a magas kamatkörnyezetnek és betétbiztosítási védelemnek, részben az

ismét emelkedő pénzügyi megtakarítási rátának köszönhető. Ezzel szemben a külföldi

anyabankok magatartására jellemző, hogy 2008. októberében jelentős új forrásokkal járultak

hozzá leányvállalataik stabilitásához, azonban november közepe óta a forrástámogatást

tranzakciós alapon, nagyjából változatlan szinten tartják. Mindez összhangban áll a hazai

nagybankok anyaintézményeinek 2008. őszén tett, illetve idén májusban megerősített

elkötelezettségével.

- A bankrendszer a nehéz üzleti körülmények ellenére jelentősen nyereséges, mely a 2009.

január-májusi időszakra vonatkozóan 15,7%-os évesített tőkejövedelmezőséget (ROE)

jelent. Itt azonban szükséges két megjegyzést tenni. Egyrészt az említett adat a szóló

intézményi jelentések összesítéséből származik, vagyis egyebek között nem tartalmazza két

nagybank külföldi leánybankjainak eredményét. Utóbbiak - különösen az OTP külföldi

leányainak - figyelembe vételével az adat jóval kedvezőtlenebb lehetne, tekintettel főként az

ukrán bankrendszerben és ezzel együtt az OTP ukrán leánybankjánál kialakult jelentős

veszteségre. Másrészt a banki eredmény és a ROE alakulása erősen szezonális, hiszen az

első félévi jövedelmezőség általában magasabb, a második félévi pedig – főként az

értékvesztés-képzés és a működési költségek utolsó negyedévi csúcsa miatt – jellemzően

jóval alacsonyabb. Az idei január-májusi jövedelmezőség ennélfogva 2008-hoz képest

határozott romlást mutat, az év egészét tekintve pedig változatlan trend mellett is

egyszámjegyű ROE-mutatóra enged következtetni.

7

- A bankrendszer szóló adatok alapján mért viszonylag magas január-májusi jövedelmezősége

mérsékelten szűkülő kamat- és jutalékmarzs, javuló kereskedési és átértékelési eredmény,

lényegesen csökkenő fajlagos működési költségek, valamint többszörösen növekvő

értékvesztési és céltartalékolási kiadások egyenlegeként jött létre. A pozitív oldalon

megemlítendő a javuló költséghatékonyság, illetve a kamatmarzs stabilitása, amely a főbb

külföldi valuták alapkamatainak csökkenése, és a magyar kockázati felár legutóbbi részleges

normalizálódása nyomán következett be. A kereskedési és átértékelési eredmény

értékelésekor azonban óvatosság indokolt, mert e sorokon az aktuális árfolyamoktól, illetve

az eszközértékelés számviteli kezelésétől függően számos egyedi, nem tartós elem jelenik

meg. Egyértelműen nagyon kedvezőtlen viszont az értékvesztési kiadásoknak a 2008.

hasonló időszakához viszonyított több, mint ötszörös növekedése. Figyelemre méltó, hogy a

bankrendszer idén január-májusban valamivel több értékvesztési kiadást számolt el, mint

2008. folyamán összesen. Ez a fejlemény az eszközminőségi probléma különös súlyosságára

figyelmeztet.

- A viszonylag kedvező átlagos jövedelmezőség mellett fontos körülmény az egyes bankok

eredményeinek jelentős szóródása. Január-májusban kilenc bank volt veszteséges. Ezekben

az esetekben a veszteséges gazdálkodás jellemző fő oka az értékvesztési és céltartalékolási

kiadások már említett gyors növekedése volt. Figyelembe véve a banki eredményalakulás

szezonalitásáról feljebb leírtakat, az év egészét tekintve, az üzleti feltételek további romlása

nélkül is a veszteséges bankok számának további növekedésére kell számítani.

- A nem-teljesítő eszközök értékvesztési fedezetéről szóló intézményi adatok jelenleg március

végéig állnak rendelkezésre. Ebben az időpontban a késedelmes és újratárgyalt követelések,

a teljes követelésállomány 2,7%-át tették ki. Az említett állományból, a Felügyelet saját

módszertanával kalkulált várható veszteség 2009. első negyedében 19%-kal, a nem-teljesítő

eszközök fedezetére rendelkezésre álló értékvesztési állomány pedig 18%-kal nőtt. A folyó

késedelmességi statisztika alapján számított províziós fedezettség tehát kismértékben, 105%-

os szintre emelkedett.

- A fenti adatok értékelésekor azonban ismételten csak óvatosságra van szükség. Egyrészt

azért, mert a várható veszteség mindenfajta számítása valamilyen mértékben önkényes

módszertanon alapul, másrészt azért, mert a gazdasági recesszió körülményei között a

veszély nagy részét azok az eszközök jelenthetik, amelyek még nem késedelmesek, de

hamarosan azzá válhatnak. Ezzel kapcsolatban figyelemre méltó, hogy ha a március végén

késedelmes tételek adósaival szemben fennálló összes egyéb követelést is azonos módon

késedelmesnek tekintjük, akkor az összes nem-tejesítő követelések aránya 13,1%-osra nő, a

províziós fedezettség aránya pedig 38%-ra csökken. Ez természetesen szélsőségesen óvatos

feltételezés, a nem-teljesítő követelések és a belőlük várható veszteség tényleges arányának

jelentős valószínűséggel az említett kétfajta számítás eredménye között kell elhelyezkednie.

- A bankok tőkeellátottsága tekintetében pozitív fejlemény, hogy az intézmények átlagos

tőkemegfelelési mutatója a 2009. január-májusi időszakban emelkedett, és május végén

11,8%-os szintet ért el. Ebben az időpontban mindössze egy kisbank maradt el csekély

mértékben (7-8% közötti TMM-értékkel) a szabályozási minimum szintjétől, illetve két

nagybank TMM-je 9-10% közötti értéket vett fel. Az összes többi bank tőkemutatója 10%

fölötti volt. A tőkemegfelelés erősítésére, a szabályozási minimumszint fölötti tartalék

felhalmozására irányuló banki törekvés megfelel a jelenlegi működési feltételek szokatlanul

magas kockázatainak.

- A szövetkezeti hitelintézetek működésében ugyancsak megfigyelhető a mérlegdinamika

legutóbbi lassulása, majd megszűnése. A szövetkezetek a betétgyűjtésben lemaradóban

vannak a bankoktól, mert az utóbbiak által ajánlott kedvező kamatokat nem tudják, vagy

8

kívánják biztosítani. 2009. január-májusban betétállományuk, illetve a forrásoldalról

meghatározott mérleg-főösszeg is csekély mértékben csökkent. Ez azonban a meglévő

jelentős forrástöbblet és a hitelezési dinamika visszaesése miatt nem okozott komoly

forrásproblémákat, ami hozzájárult a szövetkezeti kamatmarzs szintjének fenntartásához. A

hitelállomány csekély mértékben nőtt, mert a változatlan lakossági hitelállomány mellett

vállalati irányban némi expanzió valósult meg, nagy valószínűséggel összefügg a banki

hitelfeltételek szigorodásával. A szövetkezetek értékvesztési kiadásai az első negyedévben,

év/év alapon 23%-kal nőttek, a működési költségszint pedig hajszálnyival csökkent. A

nyereséges gazdálkodás fennmaradt, de az adózott eredmény átlagosan 7%-kal visszaesett.

- A pénzügyi vállalkozások mindenképpen a gazdasági recesszió jelentős vesztesei, mert

legfontosabb tevékenységeik – az ingatlanok és a gépjárművásárlás finanszírozása – a válság

erősen sújtott területeire irányulva nagyon kemény keresleti korlátokba ütköznek. Különösen

erősen sújtott terület a faktoring, amelyet viszont egy kínálati jellegű tényező, a követelések

vásárlásához szükséges hitel feltételeinek nagyarányú szigorítása vetett vissza. Mindez

tükröződik az ügyfélkövetelések 2009. első negyedévre, tranzakciós alapon számított 6%-os

csökkenésében. További probléma, hogy a pénzügyi vállalkozások eszközei a hitelpiac

legkockázatosabb szegmensét képviselik, ami a válság körülményei között az

eszközminőségi problémák kiéleződését eredményezi. A vállalkozások értékvesztési

kiadásai 2009. első negyedében, éves összevetés alapján 222%-kal növekedtek. Ennek

következtében az összes vállalkozás eredménye negatívvá vált.

- A biztosítási szektor hasonlóképpen erős keresleti korlátokkal küzd, elsősorban a befektetési

termékek és az életbiztosítás területén. A biztosítók díjbevételei az idei év első negyedében

év/éves alapon 14%-kal csökkentek, ami mögött nagyjából stagnáló nem-életági, 28%-kal

visszaeső unit-linked és 7%-kal mérséklődő hagyományos életbiztosítási bevételek álltak.

Az életági kereslet visszaesése részben a befektetések szerkezetét érintő erőteljes

reintermediációs folyamat, részint pedig a háztartások jövedelmi bázisának és biztosítási

hajlandóságának csökkenése miatt következett be. A biztosítási tevékenység egésze viszont

2009. első negyedében továbbra is számottevően nyereséges volt, a szektor átlagos

tőkemegfelelési indexe pedig magas szintről mérsékelten tovább emelkedett. A befektetések

piaci értéke szempontjából alapvetően fontos pozitív változás a forint államkötvénypiac

legutóbbi jelentős emelkedése.

- A befektetési vállalkozások által kezelt vagyon értéke 2009. első négy hónapjában

mérsékelten emelkedett, az eredményt nagymértékben meghatározó értékpapír- és

származtatott termékforgalom viszont jelentősen csökkent. A vállalkozások összes adózott

eredménye így éves összevetésben 11%-kal mérséklődött, de a szektor változatlanul

jelentősen nyereséges. A befektetési vállalkozásokat természetesen kedvezően érinti a

tőkepiac legutóbbi élénkülése, főként a forgalomhoz és a kezelt vagyonhoz kapcsolódó

díjak, kisebb részben pedig a vállalkozások saját pozícióin elérhető tőkenyereség miatt.

- A befektetési alapok állománya 2009. első felében mérsékelten, mintegy 2%-kal csökkent.

Az alapok eszközei ez idő alatt az induló állomány több mint 6%-kával felértékelődtek,

vagyis az állomány csökkenése folyatódó tőkekivonás miatt következett be. Utóbbi főként a

kötvény-, ingatlan- és garantált alapokból történt, és a második negyedévben jelentősen

felgyorsult az év első három hónapjához képest. Ez utóbbi eseményben jelentős szerepet

játszott a bankbetétek irányában történő áramlás, illetve az ingatlanalapokból a 2008.

novemberi forgalmazási moratórium, azt követően pedig a hosszabb elszámolási időszak

bevezetését követő lökésszerű visszaváltási forgalom. Az ingatlanalapok állománya június

végéig 269 milliárd forintra csökkent, ami a 2008. március végi csúcsszintnek alig több,

mint felét jelenti. Az itt létrejött állománycsökkenés nagyrészt tőkekivonás, kisebb részben

pedig az alapokban található ingatlanok leértékelésének eredménye volt.

9

- A pénztárak létszáma és tagdíjbevétele 2009. első negyedében év/éves alapon az önkéntes

nyugdíjpénztárak esetében kissé csökkent, az egészségpénztárak esetében viszont jelentősen

nőtt. A magán-nyugdíjpénztárak esetében a taglétszám dinamikusan, 6%-kal nőtt, a

tagdíjbevételek viszont az időközben bekövetkezett jövedelmi és munkaerőpiaci sokk miatt

mindössze 2%-kal gyarapodtak. A szolgáltatások tekintetében az önkéntes

nyugdíjpénztáraknál nem következett be további növekedés, sőt, az említett kiadások éves

összevetésben csökkentek. A befektetési tevékenység eredménye az első negyedévi

tőkepiaci trendnek megfelelően változatlanul jelentősen negatívan alakult. A portfólió

összetétele és a második negyedévi piaci események alapján azonban a teljes első félévi

befektetési eredmény szerény mértékben pozitív előjelű lehet.

A pénzügyi szektor 2009. évi prudenciális kockázatai változatlanul a hitelpiaci intézményeknél,

illetve azokon belül a teljes hazai közvetítőrendszer kétharmadát képviselő bankszektorban

összpontosulnak. Az idei év kiemelkedően legnagyobb kockázata e téren a hitelminőség

nagyarányú romlása, amelyet a likviditási, illetve forráskockázat, főként a piaci volatilitást, az

ingatlanpiac helyzetét és a kockázati felárakat összefoglaló piaci kockázatok, illetve – az egész

pénzügyi szektorra érvényes módon – a keresletcsökkenés erős kockázata egészít ki. Különösen

jelentős veszély az egyes kockázatokhoz tartozó párhuzamos és erős sokkok kialakulásának

szokatlanul nagy valószínűsége, a környezeti feltételek rendkívüli változékonysága, illetve a

várható hozamnak és a kockázatoknak a szokásos állapothoz képest nagymértékben és

kedvezőtlen irányban eltolódott viszonya. Erre tekintettel a pénzügyi szolgáltatók részéről

óvatos üzleti döntésekre, defenzív stratégia alkalmazására, illetve a szokásosnál jelentősebb

tőke- és egyéb tartalékok felhalmozására van szükség.

A hitelminőség alakulásával kapcsolatban kiemelendő, hogy az a bankszektor 2009. évi

jövedelmezőségét alapvetően veszélyezteti. Amennyiben ugyanis az értékvesztési kiadásoknak

az első öt hónapban tapasztalt növekedési üteme az év hátralévő részében is fennmarad, akkor

2009-ben a bankrendszer összesített eredménye nagy valószínűséggel negatív lesz. Ennek

lehetősége egyáltalán nem kizárt, hiszen logikus feltételezés, hogy az első félévi gazdasági

visszaesés nyomán az adós ügyfelek pénzügyi helyzete némi időbeli eltolódással romlik, a

jelentősebb és tartós fizetési késedelmek, illetve az azok nyomán várható negatív

visszacsatolások kialakulásának időszükségletéből adódóan. E szempontból a bankok 2010.

januárban benyújtott jelentései lesznek különösen fontosak, mert a késedelmi és értékvesztési

problémák aránytalanul nagy része csak a negyedik negyedévi portfóliótáblákban jelenik meg.

10

II. A FELÜGYELETI TEVÉKENYSÉG TAPASZTALATAI

1. A Felügyelet 2009. évre meghirdetett prioritásai

A Felügyelet transzparens működéséhez hozzátartozik az egyes évekre vonatkozóan

meghatározott prioritások nyilvánosságra hozatala. Az integrált felügyelés elvének megfelelően

a prioritások az összes felügyelt szektorra vonatkoznak. A 2009-re vonatkozó prioritások

kialakításakor a Felügyelet fókuszában a pénzügyi válság, illetve ennek kezelése állt. A válság

mélysége és időbeli kiterjedtsége még nem ismert, így a Felügyeletnek mindent meg kell tennie

a magyar pénzügyi piacok összes szereplőjének – legyen az szolgáltató, közvetítő vagy ügyfél –

érdekében a rendelkezésre álló felügyeleti eszközökkel, hogy egyrészről felmérje a válságból

fakadó már bekövetkezett és potenciális veszélyeket, kockázatokat, másrészről a megfelelő

eszközökkel és a megfelelő időben fel kell lépnie, hogy ezeket mérsékelje, illetve

bekövetkezésüket lehetőség szerint megelőzze.

Az FT határozata alapján a 2009-re meghatározott prioritások az alábbiak:

LIKVIDITÁS

A 2008-ra vonatkozó prioritások között a kockázati transzferek és a belső irányítás mellett már

szerepelt a likviditás. Tekintettel arra, hogy a pénzügyi válság jelenleg alapvetően likviditási

válságként jelenik meg, a Felügyelet továbbra is kiemelten kezeli a likviditást. Ennek

legfontosabb indoka, hogy a világgazdasági lassulás és a pénzügyi szektor folytatódó válsága

együttes hatásaként tartósan számítani kell a szokásosnál jóval magasabb kockázati felárra,

illetve a szűkös likviditásra és finanszírozási lehetőségekre, különösen a deviza, és a hosszabb

lejáratú források esetében. Nem zárható ki a pénz- és tőkepiaci bizalomhiány időközönkénti

újbóli gyors és jelentős mértékű növekedése sem, különösképpen a globális

rendszerkockázatban lényeges szerepet betöltő szolgáltatók némelyikének esetlegesen

bekövetkező kríziseivel kapcsolatban. Fontos kérdés, hogy ilyen esetekben lehet-e számítani a

jegybankok és kormányok fellépésére, amely a pénzügyi piacokon keletkezett zavarokat

jelentősen csillapíthatja, illetve a nagyobb kilengéseket átmenetivé teheti. Az említett zavarok,

illetve kilengések azonban a magyar pénzügyi szolgáltatók sokktűrő képességét is alaposan

próbára tehetik. A likviditási problémák felvetik továbbá annak a lehetőségét is, hogy az egyes

csoporttagok között olyan transzferekre kerülhet sor, melyek során a nem betétgyűjtő

intézményektől történik elvonás a betétgyűjtők részére, ami előbbieknél további, más jellegű

problémákat okozhat.

STRATÉGIA (AZ ÜZLETI MODELL FENNTARTHATÓSÁGA, NÖVEKEDÉS, JÖVEDELMEZŐSÉG,

TŐKETERVEZÉS)

A jelenlegi válsághelyzetben meg kell vizsgálni, hogy a pénzügyi intézmények korábbi üzleti

modellje ebben a helyzetben mennyire fenntartható, milyen változások szükségesek az egyes

intézmények stratégiájában. A likviditási problémák kihatnak többek között a

jövedelmezőségre, a tőkehelyzet biztosítására, vagyis a válságban a megfelelő stratégia

kiemelkedő fontosságúvá válik. Az elkövetkező időszakban számítani kell arra, hogy a globális

pénzügyi szektor jövedelmezősége és belső tőketermelő képessége tovább csökken, miközben a

külső forrásból történő tőkeszerzés a tőkepiac romló feltételeiből kiinduló befektetők

óvatossága miatt egyre nehezebbé válik. Ennek nyomán könnyen előállhatnak

szolvenciaproblémák, amelyek negatívan csatolhatnak vissza a pénzügyi szektor intézményi

stabilitására is.

11

A magyar pénzügyi szektorban, az elsősorban a bankok számára kulcsfontosságú külföldi

finanszírozási és tőketámogatás 2008. decemberének közepén rendelkezésre állt.

Fenntartásának lényeges feltétele, hogy a magyar szolgáltatók jövedelmezősége azonos

kockázati paraméterek mellett tartósan versenyképes legyen más, rendelkezésre álló

felhasználási alternatívákkal. Ebből a szempontból jelentős kockázat lehet a hazai pénzügyi

szektor jövedelmezőségének mérséklődő irányzata. A válság hatására módosul a pénzügyi

intézmények rövid-, közép- és hosszú távú stratégiája is. Az üzleti modell fenntarthatóságához

olyan stratégiára van szükség, amely lehetővé teszi a megfelelő szintű jövedelmezőség

fenntartását, illetve megoldásokat kínál a veszteségek ellensúlyozására. Ezek alapján a business

risk és az intézményi szintű tudatos kockázat-menedzsment szerves részét kell, hogy képezze a

stratégiáknak. Mivel a magyar pénzügyi piacon a külföldi anyaintézménnyel rendelkező

intézmények száma és nagysága jelenetős, ezért mind a likviditás, mind az üzleti modell

fenntarthatósága kapcsán folyamatosan figyelni kell az anyaintézményeket is, illetve hogy

mennyire és hogyan avatkoznak bele azokba a folyamatokba, amelyek közvetlenül a magyar

piacokat is érintik (történik-e jelentős tőkekivonás pl. az anyaintézmény megmentése

érdekében; hogyan változnak a profitelvárások) hogyan határozzák meg a Magyarországon

követendő stratégiát, stb.)

HITELKOCKÁZAT

A fennálló helyzetben számítani kell a magyar pénzügyi szektor hitelkockázatainak

növekedésére, változatlanul jelentős piaci kockázatok mellett. E tekintetben a lakossági

adósságszolgálati ráta magas szintje és gyors növekedése, az ingatlanpiaci kereslet visszaesése,

a devizaárfolyamok tartós elmozdulása, a közép-kelet-európai banki kihelyezések eddigi

rendkívül gyors gyarapodása, valamint a hazai gazdasági növekedés jelenleg fenyegető tartósan

alacsony szintje tekinthető érdemi figyelmeztető jelnek. Ilyen körülmények között szükséges a

hitelezési feltételek szigorítása, a körültekintőbb hitelbírálat és a felelős hitelezés normáinak

betartatása. Normál helyzetben, a hitelintézeti portfólióban a rossz elemek hatását elfedik az új

elemek. A hitelezési tevékenység visszafogásával/beszűntetésével csökken a portfólióba kerülő

új elemek száma, így annak minősége előreláthatólag romlani fog. Az egész helyzetet tovább

gyengíti, hogy a vizsgálatok alapján az ügynökök által hozott portfóliók részaránya már

meghatározó. A pénzügyi válság emellett tovább gyűrűzik a gazdaság többi szektorába is. Az

autógyárak már most időszakosan szüneteltetik a termelést és előrelátható, hogy a kereslet

beszűkülése miatt más iparágakban is munkahelyek fognak megszűnni. A munkabér kiesése

miatt egyes adósoknál problémát jelenthet az aktuális törlesztőrészlet visszafizetése, a

fogyasztás még inkább visszaszorul. Tartós munkanélküliség esetén pedig az adósok nem

tudják visszafizetni hiteleiket, elindulhat a fedezetek kényszerértékesítése, ami az ingó- és

ingatlan-fedezetek piaci árának esését okozhatja, vagyis fedezeti értékromlásához vezethet.

TISZTESSÉGES PIACI MAGATARTÁS BIZTOSÍTÁSA (MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT)

Piaci turbulenciák esetén megnő a tisztességtelen piaci magatartásból fakadó kockázatok

nagysága. Növekszik a veszélye a törvényszegéseknek (pl. versenytörvény), a csalásoknak, az

információval történő visszaélésnek, a bennfentes kereskedelemnek, a fogyasztók

megtévesztésének (pl. etikátlan betéti kampányok). A jelenlegi helyzetben további problémát

jelent, hogy a magyar lakosság pénzügyi ismeretei még meglehetősen korlátozottak, így a

Felügyelet fogyasztóvédelmi felelősségében nagyobb és növekvő szerepet kap a pénzügyi

kultúra terjesztésére irányuló felügyeleti szerepvállalás.

12

A 2009-re meghatározott felügyeleti prioritások, amennyiben azok jellege megengedi, a

vizsgálatok során is érvényesülnek. Az I. negyedévben a megkezdett vizsgálatok 56 %-a, a II.

negyedévben pedig már 87 %-a esetében képezte egy vagy több prioritás az ellenőrzés tárgyát.

A felügyeleti prioritások a prudenciális és piacfelügyeleti vizsgálatok során egyaránt jelen

vannak.

2. A felügyeleti erőforrások elosztásának alakulása

2009. I. negyedévét alapvetően a 8 legnagyobb bankcsoport fókuszált vizsgálatára való

módszertani felkészülés jellemezte, ami azzal járt, hogy a vizsgálati tevékenység ez időszakban

elsősorban az előző évben megkezdett vizsgálatok lezárására, illetve a felügyeleti

prioritásokhoz kapcsolódó, a felkészülést nem veszélyeztető vizsgálatokra korlátozódott. A

fókuszált vizsgálatsorozat keretében megtörtént a CIB csoport, a UniCredit Bank Zrt. és a

UniCredit Jelzálogbank Zrt. likviditási vizsgálata, fogyasztói panaszok alapján vizsgálat indult

a gyorskölcsönt nyújtó három pénzügyi vállalkozásnál (Provident Pénzügyi Zrt., Athlon

Pénzügyi Szolgáltató Zrt., KáPé Hitel Pénzügyi Szolgáltató Zrt.), sor került többek között a

Uniqa Biztosító Zrt. panaszkezeléssel, az állománykezeléssel és a casco biztosítások

közvetítésével kapcsolatos célvizsgálatára és több takarékszövetkezet esetében az informatikai

biztonságra irányuló célvizsgálatokra is. A II. negyedévben megkezdődött és befejeződött az

OTP csoport fókuszált vizsgálatának helyszíni szakasza, és kezdetét vette az Erste csoport,

illetve az MKB csoport fókuszált vizsgálata. A vizsgálatok a prudenciális- és piacfelügyeleti

terület széleskörű együttműködésének keretében zajlottak és zajlanak.

A vizsgálatok 2009. I. félévében összességében 38 248 szakértői óra kapacitást emésztettek fel,

ami az összes felügyeleti kapacitás mintegy 18%-ának felel meg. A vizsgálatok ütemezésével

és jellegével összhangban megfigyelhető a tényleges vizsgálati szakaszra fordított kapacitások

kiemelkedően magas, míg a jelentés írási és lezárási szakasz szokásosnál alacsonyabb

részaránya.

1. tábla: A helyszíni vizsgálatokra fordított szakértői kapacitások vizsgálati

szakaszonkénti megoszlása

Szakértői órában

SzázalékbanSzakértői

órábanSzázalékban

Előkészítés 3 697 15% 4 214 11%

Vizsgálat 10 437 43% 25 903 68%

Jelentés írás 6 617 27% 5 682 15%

Lezárás 3 573 15% 2 449 6%

Összesen 24 324 100% 38 248 100%

Vizsgálatokra fordított kapacitások 2008. I. félév

Vizsgálatokra fordított kapacitások 2009. I. félév

13

A. Intézményi felügyelés

3. Kockázatértékelés, vizsgálati tapasztalatok

KOCKÁZATÉRTÉKELÉS

A törvényi változásokra és a pénzügyi-gazdasági válság által okozta jelenségekre adott

válaszként, a Felügyeleten 2009 első félévében is folytatódott a kockázat értékelési,

módszertani rendszerek elvi és gyakorlati továbbfejlesztése és a kialakított módszertanok

gyakorlatba való átültetése. Ennek keretében került felülvizsgálatra és átalakításra – az

úgynevezett KIR/ASZ „csengetések” rendszere – a felügyelt intézmények adatszolgáltatásának

áttekintését, elemzését, értékelését segítő mutató rendszer, illetve ezen mutatók feltűnő

változásait nyomon követő jelzőrendszer.

A válság különösen fontossá tette, hogy a felügyelet megfelelő módszertannal rendelkezzen a

pénzügyi krízishelyzetbe kerülő intézmények időbeli felismerésére és előre meghatározza a

helyzetre adható hatékony válaszokat, felügyeleti intézkedéseket. Ennek a célnak a

megvalósításaként lett kialakítva a 2008-ban bevezetett, kockázat alapú felügyelési

módszertannal kompatibilis, annak rendszerére épülő úgynevezett „Döntési Modell”. (A

Modell lényege, hogy a Felügyelet által vizsgált számos kockázat közül kijelöli a – kvalitatívan

illetve kvantitatívan mérhető, értékelhető – kockázatoknak azon jóval szűkebb körét, melyek a

pénzügyi fenyegetettség szempontjából kritikusak, ezen kockázatokhoz értékelési kritériumokat

(konkrét limiteket, triggereket) rendel, az így létrejövő kockázati szint beállítását (az intézmény

szükség szerinti rosszabb kategóriába sorolását) kötelezővé teszi és egyben előírja az adott

kockázati szintnek megfelelő felügyeleti intézkedések foganatosítását).

VIZSGÁLATI TAPASZTALATOK

Pénzügyi csoportok

A válságra való reagálás keretében – hasonlóan az előző két negyedévhez – a pénzügyi

csoportokkal is folyamatos kapcsolattartást, szoros felügyelést valósítunk meg, és intenzív

kommunikációt folytatunk a hitelintézetekkel. Naponta beszámoltatjuk őket, a napi likviditási

és cash-flow adatszolgáltatást naponta feldolgozzuk, és annak eredményeképpen, amennyiben

szükséges, azonnali intézkedést hajtunk végre. Ezen felül továbbra is intenzíven tartjuk a

kapcsolatot és információt cserélünk az anyabanki társfelügyeletekkel.

A 2009. év legfontosabb vizsgálatai a fókuszált vizsgálatok, ahol a vizsgált intézmények a nagy

rendszerkockázatú banki, illetve bankcsoporti kör: Budapest Bank Nyrt., CIB Bank Zrt., Erste

Bank Hungary Zrt., K&H Bank Zrt., MKB Bank Zrt., OTP Bank Nyrt., Raiffeisen Bank

Hungary Zrt., UniCredit Bank Zrt. és meghatározó súlyú csoporttagjai. Ez a jelentősebb

hitelezéssel, lízinggel, befektetési alapkezeléssel, befektetési szolgáltatással, magán- és

önkéntes nyugdíjpénztári, egészségpénztári és biztosítási tevékenységgel foglalkozó

intézményeken túl az OTP Bank Nyrt. és az MKB Bank Zrt., esetében a külföldi leánybankokat

is magába foglalja. A vizsgálat fő célja a nyolc nagy bankcsoport hitelkockázatának (részletes

eszközminőség vizsgálat) és likviditási kockázatának elemzése, továbbá a felügyeleti

prioritásokból eredő további két témakör, a stratégia és a tisztességes piaci magatartás

felmérése.

A tárgyidőszakban az alábbi további vizsgálatokat végeztük:

- CIB Bank Zrt. helyszíni célvizsgálata: A vizsgálatot lezártuk, és a Felügyelet a Bankot a

feltárt jogszabálysértések miatt tízmillió forint összegű felügyeleti bírság megfizetésére

kötelezte. Felszólításra került a Bank, hogy a befektetési szolgáltatási tevékenységen

14

belül a jogszabályi előírásoknak megfelelően haladéktalanul biztosítsa az egységes,

folyamatos és időrendi nyilvántartás vezetését; jogszabályban, illetve a kapcsolódó

belső szabályzatban foglalt rendelkezéseknek megfelelően mindenkor, maradéktalanul

biztosítsa tevékenysége során a határidős pozíciók és az elszámolásukhoz zárolt

fedezetek összhangját, illetve a határidős ügyleteket a jogszabályi előírásoknak

megfelelően tartsa nyilván.

- CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. helyszíni célvizsgálat: A vizsgálatot eljárást

megszüntető határozattal és vizsgálati levél kiküldésével zártuk le.

- CIB Credit Zrt., a CIB Faktor Zrt., a CIB Ingatlanlízing Zrt., a CIB Lakáslízing Zrt. és a

CIB Lízing Zrt. helyszíni célvizsgálata: Határozatban szólítottuk fel a vizsgált

intézményeket, illetve vizsgálati levelet küldött ki a Felügyelet. A CIB Faktor Zrt.

esetében 1.500.000 forint bírság került kiszabásra a pénzmosási szabályzat hiánya miatt.

Lényeges megállapítás volt, hogy a jogszabályi előírásoknak megfelelő szabályzatok

hiányoztak (pl. a CIB Faktor Zrt. esetében a pénzmosási szabályzat), illetve az

informatikai rendszer hiányosságaira utaló körülményeket tártunk fel.

- OTP Jelzálogbank Zrt., UniCredit Jelzálogbank. Zrt., FHB Jelzálogbank. Nyrt. helyszíni

célvizsgálatai és utóvizsgálatai: A vizsgálatok intézkedés nélkül lezárultak.

- Raiffeisen Eszközlízing Zrt. helyszínen kívüli célvizsgálata: Határozatban szólítottuk fel

a társaságot saját tőkéjének rendezésére, helyreállítási terv készítésére és rendkívüli

adatszolgáltatás teljesítésére – legkésőbb 2009. április 30. napjáig – melyet az

intézmény teljesített.

- Erste Leasing Cégcsoportnál az IRB alapú fejlett tőkekövetelmény számítási módszert

engedélyező eljárás keretében lefolytatott vizsgálat: Összességében megállapítottuk,

hogy a Leasing Cégcsoport Basel II. projekt felkészülése jelentősebb problémák nélküli

volt, véleményünk szerint megvalósult a CRD minimum követelményeinek megfelelő

működés.

További kiemelendő egyedi ügyek:

- Az OTP Bank Nyrt. hitelkérelme: Az OTP 2009. március 05-i dátummal az Áht. alapján

hitelkérelmet nyújtott be a Pénzügyminiszterhez, amelyhez a PM a Felügyelet és az

MNB véleményét kérte. A Felügyelet a támogatást megadta és az OTP 1,4 milliárd

eurós állami kölcsönt kapott az államtól.

- FHB Jelzálogbank Nyrt. tőkeemelési kérelme: A Jelzálogbank kérelmet nyújtott be

tőkeemelésre a Stabilitási törvény alapján 30 milliárd forint értékben. A kérelmet a

Felügyelet támogatta.

Szövetkezeti hitelintézetek

A pénzpiaci turbulencia közvetlenül a szövetkezeti szektorra veszélyt, illetve

rendszerkockázatot jelentő elmozdulásokat nem eredményezett. A napi likviditási jelentés

küldésére kötelezett, egyedi intézmények kisebb-nagyobb gondjai megítélésünk szerint

jellemzően nem likviditási gyökerűek, ezért a Felügyelet (a Takarékbank Zrt. kivételével) 2009

márciusában felfüggesztette a rendkívüli napi adatszolgáltatást. A pénzpiaci válságra, valamint

arra való tekintettel, hogy 2009 évben is felügyeleti prioritást képez a likviditás, az érintett

hitelintézetektől továbbra is kérjük, hogy likvid eszközeik egy hét alatt történő 15%-nál

nagyobb arányú csökkenéséről, vagy 10%-nál nagyobb mértékű betétkivonásról, valamint a

likviditást érintő bármilyen szokatlan, vagy rendkívüli eseményekről továbbra is haladéktalanul

tájékoztassák a Felügyeletet.

15

Tekintettel arra, hogy a szövetkezeti szektorban sem a deviza üzletág, sem a származékos

ügyletek nem tekintenek hosszú múltra vissza, szükségesnek tartjuk tematikus felügyelés

keretében kiemelt figyelemmel követni ezen ügyletek kockázatait, kockázatkezelését. 2009. év

folyamán folytatódott a devizaárfolyam kockázat kezelésének monitoringja az

adatszolgáltatások segítségével. A 2008. december 31-i és a 2009. március végi

deviza/devizaalapú forint állományok feldolgozásával egyrészt a devizában folytatott

tevékenység felmérése, másrészt a devizaárfolyam kockázat kezelése, azaz a nyitott pozíció

nagysága és a tőkekövetelmény megállapítás helyességének ellenőrzése volt a cél.

Pénzügyi vállalkozások

A fókuszált vizsgálatokon túlmenően az alábbi vizsgálatok történtek:

- A Fundamenta-Lakáskassza Lakás-takarékpénztár Zrt esetében 2009. márciusban

törvényi előírás szerinti helyszíni ellenőri vizsgálat történt: A vizsgálat két téma köré

csoportosult: (1) ÁSZF előírásainak teljesülésének ellenőrzése különös tekintettel a

hiteligény elbírálásának ellenőrzésére, a hitelbírálati folyamatokra, a szabályozás és a

gyakorlat vizsgálatán keresztül, valamint az áthidaló és azonnali áthidaló kölcsönök

nyújtására. (2) A szerződéses összegek kiutalása, valamint a lakáskölcsön folyósításra

vonatkozó előírások és a megvalósítás ellenőrzése. A vizsgálat nem tárt fel olyan

hiányosságot, amely következtében határozat kiadása vált volna szükségessé.

- A Gyorskölcsönt nyújtó pénzügyi vállalkozások helyszíni célvizsgálata: A három

pénzügyi vállalkozás (Provident Pénzügyi Zrt., Athlon Pénzügyi Szolgáltató Zrt., KáPé

Hitel Pénzügyi Szolgáltató Zrt.) helyszíni vizsgálat célja volt a társaságok által végzett

kölcsönnyújtási tevékenység jogszabályi megfelelőségének vizsgálata, ideértve az

alkalmazott bizonylatolási gyakorlat ellenőrzését, a folyamatba épített biztonsági és

ellenőrzési mechanizmusok jellemzőit, a panaszügyek kezelését, valamint az egyes

fogyasztóvédelmi és pénzmosási, vagy egyéb visszaélések megelőzésére tett

intézkedéseket is.

A magas THM-mel dolgozó társaságok vizsgálata

A vizsgálatok során megállapítást nyert, hogy a magán és közszereplők részéről

általánosságban és szakmailag megkérdőjelezhető szinten megfogalmazott felvetések - így az

ügyfelekre kényszerített túlzott eladósodás, bizonylatadási kötelezettség megszegése,

képviselői elszámoltatás hiánya - nem bizonyultak megalapozottnak.

A vizsgálat nyomán megállapítható, hogy azon általános vélekedés, miszerint a

gyorskölcsönzési tevékenység kiemelkedően jövedelmező, nem igazolható. A konstrukciók

kiszámíthatóságából és a törlesztő részletek előre rögzítettségéből adódik, a társaságoknak az

előre meghatározott díjakban kell érvényesíteni a hitelezési kockázaton túlmenő, egyéb és

számos kockázatukat, melynek – különösen jelen gazdasági hatások között – már jelentősen

érezhető költségnövelő hatása. A helyszíni vizsgálatok során a szintén fókuszba került THM és

kapcsolódó kérdések mentén, alapfelvetésként fogalmazódott meg, hogy azon költségek,

melyek a társaságok ilyen magas THM értékét eredményezi, mennyiben tekinthetők

alátámasztottnak. Mindez amiatt is különösen indokolt lehet, mivel a Felügyelet – jogszabály

véleményező és javaslattevő funkciója mellett – jelenlegi eszköze a THM tekintetében annak

számítása helyességének, valamint kamat és díjkomponenseinek megfelelő

alátámasztottságának ellenőrzésére korlátozódik.

16

Befektetési vállalkozások és alapkezelők

A tőkepiaci szektor intézményeit elérő 2008. szeptember hónaptól kezdődő pénzügyi válság

kezelése 2009. első félévében tovább folytatódott a befektetési vállalkozások és befektetési

alapkezelők felügyelete tekintetében. A 2008. év őszén elrendelt napi szintű adatszolgáltatás

alapján mind a befektetési vállalkozások, mind a befektetési alapkezelők tevékenységét illetően

intenzív monitoring tevékenységet folytattunk, különös tekintettel az ingatlanalapokat és

ingatlanalapokba fektető befektetési alapokat kezelő befektetési alapkezelők tekintetében, mely

szoros együttműködést tett szükségessé az érintett piaci szereplőkkel.

A befektetési vállalkozásokat illetően elmondható, hogy az 1998-as orosz válságot követő

brókercsődök nem következtek be, az intézmények fizetési és értékpapír szállítási

kötelezettségeiknek eleget tettek, a Felügyelet tudomására nem jutott olyan tény, amely azt

jelezte volna, hogy az ügyfelek pénz- és értékpapír követeléseinek fedezete maradéktalanul

nem állt volna rendelkezésre. Összesen egy intézmény esetében kellett rendkívüli célvizsgálatot

lefolytatnunk, illetve további egy intézmény utóvizsgálata során került megállapításra, hogy

egyes ügyfelek ügyleteinek fedezetét más ügyfelek eszközei biztosították, az érintett

intézmények vizsgálata határozati kötelezéssel és bírság kiszabásával zárult.

A 2009. I. félévet jellemző, a korábbi évekhez képest alulmaradó tőzsdei és tőzsdén kívüli

tranzakciós forgalom csökkenés éreztette hatását a befektetési vállalkozások által végzett

tevékenységek eredményességében, amely hatással van az egyes befektetési vállalkozások

tőkehelyzetére is. Több befektetési vállalkozás, főként az alacsony induló tőkével rendelkezőek

esetében került sor a tőkehelyzet rendezésére való felszólításra, melynek a társaságok eleget

tettek.

A kapacitások döntő része – a nyolc legnagyobb bankcsoportot érintő – vizsgálatokra fókuszált,

ezen belül is a bankcsoporthoz tartozó befektetési alapkezelők és befektetési vállalkozások

ellenőrzését végeztük. Az eddig lefolytatott vizsgálataink kirívó szabálytalanságot nem

állapítottak meg, bár számos ponton (így a belső irányítás, az egyes funkciók szétválasztása,

kiszervezés, adatszolgáltatás, bejelentési kötelezettség elmulasztása) tártak fel hiányosságokat,

mely hiányosságok alapvetően ügyfél érdeksérelemhez nem vezettek, illetve az adott intézmény

kockázatossági besorolását jelentősen nem rontották.

Az ingatlanalapok befektetési jegyei forgalmazásának felfüggesztése

A Felügyelet 2008. november 7. napján 10 forgalmazási napra felfüggesztette a nyílt végű

ingatlanalapok befektetési jegyeinek forgalmazását és egyben kötelezte az alapkezelőket a

kezelési szabályzatuk módosítására, oly módon, hogy a szabályzatban a törvény által lehetővé

tett leghosszabb elszámolási időszak kerüljön rögzítésre. Az érintett alapok döntő többségénél

így a T+90 forgalmazási napos elszámolási periódus került bevezetésre, mely azt jelentette,

hogy az érintett alapoknak 2009. április első hetében meg kellett kezdeniük a már fentiekben

említett felfüggesztést követően megadott megbízások pénzügyi teljesítését.

A visszaváltási megbízások pénzügyi teljesítésének közeledtével az ingatlanalapokat kezelő

befektetési alapkezelőknek határozniuk kellett arról, hogy a jövőben milyen működési stratégiát

kívánnak folytatni annak érdekében, hogy az általuk kezelt alapok likviditását fenn tudják

tartani. Ezzel kapcsolatban a 2009. január 30. napján kelt vezetői körlevélben kértünk

tájékoztatást a befektetési alapkezelőktől. Tekintettel az egyes ingatlanalapok eltérő likviditási

helyzetére, a visszaváltási megbízások nagyságrendjére és ütemére, az ingatlanbefektetések

17

jellegére (közvetlenül ingatlanba vagy alapok alapja konstrukción keresztül), az alapok

likviditási helyzetének helyreállítására nem volt generálisan alkalmazható megoldás, így

számos állásfoglalás kiadására és egyeztetés lefolytatására volt szükség. Ezzel egyidejűleg a

Felügyeletnek fel kellett készülnie arra az esetre is, amennyiben valamelyik ingatlanalap nem

tud fizetési kötelezettségének eleget tenni és a megszűnés lehetőségét választja. Számos kritika

fogalmazódott meg az ingatlanalapokban található ingatlanok értékelése tekintetében, így több

szakmai konzultációra is sor került az ingatlanértékelőkkel, továbbá az ingatlanértékelők által

elvégzett ingatlanértékelések szúrópróbaszerűen elemezésre és értékelésre kerültek, ehhez

kapcsolódóan jogszabály módosítási javaslatokat is megfogalmaztunk.

Biztosítók

A 2008-ban elkezdett, a Kgfb ágazaton belül a személyi sérüléses károk kezelésének tárgyában

végzett témavizsgálat az első negyedév során intézkedések alkalmazása nélküli határozatok

kiadásával zárult. Jelenleg folyamatban van a témavizsgálat szektor szintű tapasztalatainak

összesítése egy jelentés formájában, valamint annak a statisztikai adatbázisnak az összeállítása,

mely lehetőséget teremtene a jövőben a kapcsolódó tartalékok pontosabb becslésére.

A TIR Biztosító Egyesület

A TIR Biztosító Egyesület 2009. május 4-i hatállyal átruházta a Kgfb szerződésállományát az

AIM Általános Biztosító Zrt.-re, amelyet a Felügyelet engedélyezett. Mivel az AIM Általános

Biztosító Zrt. az állomány-átruházást megelőzően nem végzett tevékenységet az „önjáró

szárazföldi járművekkel összefüggő felelősség” ágazatban, ezért kérelemmel fordult a

Felügyelethez, amelyre vonatkozóan a Felügyelet a tevékenységi engedélyt megadta. Az

állomány-átruházás időpontjától kezdve a TIR Biztosító Egyesület megszüntette a Kgfb

alágazatban eddig folytatott biztosítási tevékenységét, és így a TIR Biztosító Egyesület erre

vonatkozó engedélyét – kérelemre – a Felügyelet visszavonta.

A tárgyidőszakban az alábbi vizsgálatokat végeztük:

- A 8 bank csoport fókuszált vizsgálata 4 biztosítót is érintett. A vizsgálat helyszínen

kívüli és helyszíni szakaszból állt. A helyszínen kívüli szakaszban a Unit-linked

témavizsgálat feltáró szakaszát végeztük el az MKB Életbiztosítóra, az Erste Biztosítóra

és a K&H Biztosítóra. Továbbá e három életbiztosítónál és az MKB Általános

Biztosítónál a csoportvizsgálattal összefüggésben stratégiai interjúkat folytattunk le.

Ezen interjúk a csoporthoz való tartozás mellett kiterjedtek a hazai csoport-tagokkal

való kapcsolatra, továbbá a biztosítók stratégiájára, különös tekintettel a válságra, majd

részleteiben a Unit-linked stratégiára.

- A sajtóban megjelent ügyfélkezelési problémák (Suzuki Ász ügy), és – a Uniqa esetében

– a Felügyeletre érkezett panaszokban feltárt kockázatok vizsgálata céljából célvizsgálat

lefolytatása a Uniqa Biztosító Zrt-nél és a Generális’97 Biztosítási Alkusz Kft-nél.

- CIG Közép-európai Biztosító Zrt. vizsgálat: A biztosító célvizsgálatának programját a

felügyeleti prioritások figyelembe vételével, különös tekintettel a stratégiára, az üzleti

modell fenntarthatóságára, a növekedésre, a jövedelmezőségre, valamint a tőketervezés

témakörére fókuszálva alakítottuk ki.

18

A biztosításközvetítői regiszter

A Felügyelet által működtetett biztosításközvetítői (és szaktanácsadói) nyilvántartás, azaz a

regiszter megbízhatóságával kapcsolatban 2008-ban – első ízben – végzett felmérés szerint a

regisztrálók által a rendszerbe feltöltött adatok megbízhatósága alig több mint 90%-os. Ez

kockázatot hordoz magában, tekintve, hogy jogosulatlan személyeket is regisztrálhatnak, ha

például nem létező végzettséget írnak be, valamint a – már évek óta megoldatlan – többes

regisztrációk miatt több ezer közvetítőnek nem látszik egyben a közvetítői múltja, illetve ezzel

kijátszhatók a lejáró határidők is.

A Regiszterben 2008. december 15-én több ezer közvetítőnek járt le a végzettség

megszerzésére adott határideje. A tömeges deaktiválás megelőzésére 2008 végén indított

hatósági vizsgákon is sokan szereztek elfogadható végzettséget, azonban még így is maradtak

jelentős számban olyanok, akiknek ez valamiért 4 év alatt sem sikerült.

Pénztári szektor

A nyolc banki csoportvizsgálathoz kapcsolódóan helyszíni célvizsgálatot tartottunk több

pénztárnál. A célvizsgálat három magánnyugdíjpénztárt, három önkéntes nyugdíjpénztárt és két

egészségpénztárt érintett. Az egyik egészségpénztárnál a jogosulatlan szolgáltatások

nyilvántartásával kapcsolatban tapasztaltunk hiányosságokat. Az egyik nyugdíjpénztárnál

súlyos számviteli nyilvántartási problémákat tapasztaltunk, két nyugdíjpénztárnál pedig a

vagyonkezelési tevékenységet érintő adatszolgáltatások területén tapasztaltunk hiányosságokat.

A pénztárak 2009. I. féléves befektetési tevékenysége

A pénztári befektetéseket alapvetően a nemzetközi tőkepiacokon zajló negatív események

határozták meg. A 2008. II. félévi sokkot követően a befektetési környezet az első félévben

továbbra sem kedvezett a pénztárak befektetéseinek. A nemzetközi gazdasági válság egyre több

részlete látott napvilágot, illetve a vezető államok gazdasági megsegítő csomagjainak vegyes

eredménye, ezzel nyilvánvalóvá vált, hogy nem rövidtávon megoldható válságról van szó. A

nyugdíjpénztári befektetések a félév során két szakaszra oszthatóak. Az első negyedévre az

előző évet követően továbbra is a negatív befektetési eredmények voltak a jellemzőek, míg a

második negyedévben az első negyedév korrekciója ment végbe.

A magánnyugdíjpénztárak befektetési tevékenységét alapvetően meghatározta, hogy 2009.

január elsejétől minden magánnyugdíjpénztárnak be kellett vezetnie a választható portfóliós

rendszert, ezzel egy időben az elszámolási egységes nyilvántartást. A rendelkezés két éve

ismert volt, így ezalatt az idő alatt a pénztárak folyamatosan készültek a bevezetésre, ezért a

portfóliók átalakítása is már korábban megkezdődött. Bár a nemzetközi pénzügyi és gazdasági

válság hatására két évvel elhalasztódott a pénztárak jogszabályban meghatározott

részvényfeltöltési kötelezettsége, a pénztárak törekednek a különböző választható portfóliók

feltöltésére.

A nyugdíjpénztári portfóliók alakulásában alapvető változás az elmúlt félév során nem

következett be. Mindkét pénztártípus befektetéseit a hazai állampapírok határozzák meg,

továbbra is marginális mértékű a közvetlen részvénybefektetés, a kollektív befektetések

nagysága azonban eltérő a két pénztártípus között. A magánnyugdíjpénztári portfólió kb. 30%-

át, míg az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében kb. 15%-át tartják kollektív értékpapírokban. A

19

pénztárak devizakitettségében sem történt gyökeres változás. A forintban denominált

befektetések aránya a magánnyugdíjpénztárak esetében 75% körül, míg az önkéntes

nyugdíjpénztára esetében ez az arány jelentősen magasabb.

A magánnyugdíjpénztárak szabályozásának változtatása magával hozta, hogy az elmúlt évben

megkezdett portfólió átrendezés folyamata nem állt le, ennek következtében a magyar

állampapírok aránya 48% alá csökkent a félév végére. Ez a folyamat az önkéntes

nyugdíjpénztárakra nem volt jellemző, az állampapírok aránya továbbra is 60% körül alakul. A

magánnyugdíjpénztári választható portfóliós rendszer kötelező bevezetése magával hozta, hogy

több önkéntes nyugdíjpénztár is áttért a válaszható portfóliós rendszerre. A

magánnyugdíjpénztárak közvetlen részvényfeltöltöttsége továbbra is alacsony, nem éri el a

15%-ot, míg a kollektív befektetési formákban elhelyezett pénztári eszközök 30% körül

mozognak. Az önkéntes nyugdíjpénztárak részvénykitettsége 10% alatt van, míg a kollektív

befektetések aránya sem éri el a 15%-ot.

A pénztári szektor első féléves hozamairól a magánnyugdíjpénztárak esetében van

információnk az elszámoló egységes árfolyamok alapján. Az árfolyamok alakulását vizsgálva

elmondható, hogy az első félévben a klasszikus portfoliók hozama -1,2% és 6% között, a

kiegyensúlyozott portfoliók hozama -2,7% és 7% között, a növekedési portfoliók hozama

-0,2% és 11,2 % között szóródik. A szektorátlagok rendre hozzávetőleges becsléssel: 2%, 3%

és 6 %. (Az adatok nem évesítettek.) Az átlépések száma az elmúlt években folyamatosan

növekszik, ez a trend folytatódik idén is, mind az I., mind a II. negyedévben elérte az 50 ezer

főt, ezt kivetítve az év hátralévő részére, éves szinten az összes taglétszám 7%-át jelenti. Az

átlépések száma nem mutat korrelációt a befektetési teljesítménnyel (legyen az jó, vagy rossz),

sokkal inkább az adott pénztár (illetve pénzügyi csoport) tagszervező tevékenységén múlik.

B. Piaci folyamatok felügyelete

A Felügyelet tevékenységében az intézményi (prudenciális) felügyelet mellett ugyanilyen

súllyal szerepel a piaci folyamatok ellenőrzése. Ennek keretében történik többek között az

engedélyezési, piacellenőrzési tevékenység, a fogyasztóvédelmi feladatok ellátása, a pénzügyi

visszaélések elleni fellépés.

4. Engedélyezési tevékenység

A pénz- és tőkepiaci szektorban 2009. I. félévben 591 határozatot hoztunk engedélyezési

ügyekben.

A félév folyamán egy bank (SPE Bank Zrt.) kapott működési engedélyt, amely 2009. május 20-

án kezdte meg működését. Egy takarékszövetkezet (Siklós és Vidéke Takarékszövetkezet)

számára engedélyezte a Felügyelet a bankká történő átalakulást, valamint 5 új pénzügyi

vállalkozás piacra lépésére és egy bankképviselet nyilvántartásba vételére került sor. A

Felügyelet engedélyezte továbbá az ERSTE Ingatlanlízing Zrt. pénzügyi vállalkozás két

pénzügyi vállalkozásra (ERSTE Ingatlanlízing Zrt., ERSTE Lakáslízing Zrt.) történő

szétválását.

Határozatával a Felügyelet – a hitelintézet saját kérelmére – visszavonta a Premier Bank Zrt.

működési engedélyét és ezzel egyidejűleg kezdeményezte a végelszámolását.

20

A szövetkezeti szektorban 2 takarékszövetkezeti egyesülés (Hatvan és Vidéke

Takarékszövetkezet - Ecseg és Vidéke Takarékszövetkezet; Pannon Takarékszövetkezet -

Ásványrárói Takarékszövetkezet) zajlott le.

A tőkepiaci szektorban továbbra is domináns a kockázati tőkealap-kezelők megjelenése a

piacon, nyolc ilyen cég kapott működési engedélyt az év első felében. E cégalapítások oka az

uniós JEREMIE programban való részvétel szándéka volt. A pályázat ismételt kiírása további,

leendő piaci szereplők engedélykérelmének benyújtását eredményezheti.

Négy új befektetési vállalkozás és három befektetési alapkezelő alakult, előbbiek száma

jelentős növekedés az előző év hasonló időszakához képest, amelyet részben indokol, hogy a

befektetési tanácsadási tevékenység 2008. július 1-jétől csak befektetési vállalkozási formában

folytatható. A multilaterális kereskedési rendszer működtetését végezni kívánó befektetési

vállalkozásnak – az engedélyező határozatban előírtak teljesítésével – a korábbi, feltételes

működési engedélye a tevékenység tényleges megkezdését lehetővé tevő engedéllyé változott.

A biztosítási szektor nem-élet ágában tevékenységi engedélyt kapott a CIG Első Magyar

Általános Biztosító Zrt., amely azonban a kedvezőtlen gazdasági körülményekre tekintettel

aktívan még nem jelent meg a piacon. 2009. első félévében kérelemre visszavonásra került a

Stefánia Biztosító Zrt. (korábbi nevén QBE Atlasz Biztosító Zrt.) tevékenységi engedélye, mivel

a tulajdonos döntése alapján a biztosító a tevékenységét véglegesen meg kívánta szüntetni.

Ugyancsak csökkentette a biztosítási piac szereplőinek számát az OTP Garancia Biztosító Zrt.

és a Groupama Biztosító Zrt. cégcsoporton belüli egyesülésének engedélyezése. A két biztosító

még tavaly került egyszemélyi tulajdonos irányítása alá. A biztosító egyesületek száma is

kevesebb lett eggyel, miután a Felügyelet engedélyezte, hogy a Fejér Megyei Állatbiztosító

Egyesület beolvadjon a Fejér Megyei Növénybiztosító Egyesületbe. Jelentős számban születtek

a független biztosításközvetítői (alkuszi és többes ügynöki) tevékenységre jogosító engedélyek,

ami arra utal, hogy továbbra is sokan látnak piacot a biztosítási termékek értékesítésében. A

biztosítókkal kapcsolatos engedélyezési ügyek közül kiemelkedett még a TIR Biztosító

Egyesület és az AIM Általános Biztosító Zrt. közötti állomány-átruházás engedélyezése. Az

ügylet során az AIM Biztosító az egyesület kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződések

képezte állományát vásárolta meg.

A pénztári szektorban az önkéntes kölcsönös pénztárak körében tovább csökkent a piaci

szereplők száma. A felügyelet 2009. első felében – a végelszámolás befejezése után – három

önkéntes kölcsönös pénztár tevékenységi engedélyét vonta vissza, a felszámolás és

végelszámolás alatt álló pénztárak száma pedig a félév végére 42-re emelkedett. Hosszú idő

után azonban két önkéntes kölcsönös pénztár is nyújtott be tevékenységi engedély iránti

kérelmet (1 egészségpénztár és 1 önkéntes nyugdíjpénztár), és alapítási engedély iránti kérelmet

is nyújtottak be egy magánnyugdíjpénztár alapításának engedélyezése iránt. Az

engedélykérelmek elbírálása 2009. második felében fejeződik be.

5. Piacfelügyelet

Az októberi események kapcsán indult piacfelügyeleti eljárások közül több jelentős vizsgálatot

2009 első negyedéve során zártunk le. A Felügyelet 2008. október 9-én indított

piacbefolyásolás gyanújával piacfelügyeleti eljárást az OTP részvényekre adott eladási

megbízásokkal kapcsolatban. A Felügyelet a vizsgált magyarországi részvénytranzakciók

mögött részvényswap ügyletet tárt fel, amelynek megbízói oldalán a Soros Fund Management

LLC állt. 2008. október 9-én a Soros Fund Management LLC 390.000 darab OTP részvényt

21

kért kölcsön egy londoni székhelyű befektetési szolgáltató értékpapírkölcsönzési részlegétől,

majd röviddel ezután egy swap ügylet keretében valamennyi kölcsönkért részvényre short

kitettség létrehozását kérte. A piacon elfogadott gyakorlatnak megfelelően a swap ügylet

végrehajtásához, illetve abból eredő kockázatainak csökkentése céljából a londoni székhelyű

befektetési szolgáltató befektetési szolgáltató közreműködésével a swap ügyletnek megfelelő

short eladási ajánlatokat regisztrált BÉT-en a swap tárgyát képező OTP részvényekre. A

piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó jogszabályi előírások megsértése miatt a Soros Fund

Management LLC-t 489 000 000 Ft felügyeleti bírság megfizetésére köteleztük.

A Felügyelet a Morgan Stanley and Co. által OTP Bankról 2008. november 5-én a megjelentet

elemzése kapcsán eljárást folytatott. Az eljárás során megvizsgáltuk és elemeztük az OTP

részvények érintett heti kereskedési adatait. Az eljárás kiterjedt a befektetési ajánlás

tartalmának vizsgálatára is és megállapította, a Morgan Stanley and Co. által használt

módszertan és az azon alapuló egyes következtetések nem minősíthetőek megalapozatlan,

félrevezető, hamis információ nyilvános közlésének, így nem minősülnek tiltott

piacbefolyásolásnak sem.

6. Fogyasztóvédelem, panaszkezelés és ügyfélszolgálat

FOGYASZTÓVÉDELEM

Féléves fogyasztóvédelmi tevékenységünket jelentős mértékben meghatározták a kialakult

pénzügyi válság eseményei és következményei. Folyamatosan nyomon követtük az időszak

eseményeit és vizsgálatainkat, tájékoztatási tevékenységünket ezekre tekintettel végeztük.

Hitelintézetek egyoldalú szerződésmódosítási gyakorlatának jogszabályi megfelelőségére

irányuló vizsgálat

A tárgyfélév során befejeződött a hitelintézetek egyoldalú szerződésmódosítási gyakorlatának

jogszabályi megfelelőségére irányuló vizsgálat (ÁSZF vizsgálat). A vizsgálat 11 hitelintézet

(Budapest Bank, Citibank, ERSTE Bank, MKB Bank, UniCredit Bank, Volksbank, K&H Bank,

CIB Bank, FHB Bank, OTP Bank, Raiffeisen Bank) egyoldalú szerződésmódosítási gyakorlatát

vette górcső alá. A Felügyelet a vizsgálatok eredményeképp a hitelintézetek számára vizsgálati

levélben fogalmazta meg az intézmények gyakorlatával kapcsolatos aggályait, illetőleg a jövőre

vonatkozó javaslatait. A Felügyelet jogszabálysértést állapított meg a CIB Bank Zrt. esetében,

így a Bankot 6,5 millió forint bírsággal sújtotta. A Bank a hitelintézeti törvényt sértette meg,

amikor egy alkalommal nem az ÁSZF feltételeiben előre meghatározott okok és feltételek

alapján emelte jelzálogalapú hiteleinek hiteldíját. Az FHB Bank Nyrt. vizsgálata során a

Felügyelet megállapította, hogy bár a Bank jelzálog alapú hiteleihez kapcsolódó csoportos

hitelfedezeti életbiztosítás ügyfelektől átvállalt díjfizetésének megszüntetésére vonatkozó

szerződés módosítása nem ütközött a hitelintézeti törvény rendelkezéseibe, az alkalmazott jogi

megoldást azonban aggályosnak találta.

A Felügyelet kérdőíves megkeresés formájában két alkalommal mérte fel a „devizaalapú

hitellel rendelkező hitelintézeti ügyfelek részére rendelkezésre álló, a törlesztési összegek

emelkedéséből adódó terhek mérséklését célzó pénzintézeti eszközökről” szóló

megállapodásban foglaltak gyakorlati érvényesülését, először január végén, majd a megerősítő

nyilatkozatot követően április folyamán. Az áprilisi felmérés eredményeit a Kikelet II. tavaszi

fogyasztóvédelmi ellenőrzési program keretében is bemutattuk. A felmérés eredményeképp

megállapítást nyert, hogy a hitelintézetek jelentős többsége aktívan tájékoztatja az ügyfeleket a

rendelkezésükre álló lehetőségekről. Az adósok megalapozott döntésének meghozatala

22

érdekében a bankok általában erre a célra készített kalkulátorokat alkalmaznak, és az általános

példák mellett egyedi adatok alapján is bemutatják az ügyfeleknek lehetőségeiket.

A Felügyelet tizennégy, jelzáloghitelt nyújtó pénzügyi vállalkozástól kért adatokat arra

vonatkozóan, hogy hogyan kívánják kezelni a bekövetkezett kedvezőtlen makrogazdasági

változásokat. Ezzel kapcsolatban információkat kért arról is, hogy milyen említésre méltó,

jellemző változásokat tapasztaltak a vállalkozások az ügyfelek magatartásában, különös

tekintettel a törlesztési hajlandóságra. A Felügyelet a bekért dokumentumokat (ÁSZF,

Üzletszabályzatok, Kölcsönszerződések) fogyasztóvédelmi szempontból is vizsgálja, így azt,

hogy az ÁSZF, Üzletszabályzatok és a kölcsönszerződések tartalmaznak-e olyan

rendelkezéseket, amelyek a törlesztőrészlet-fizetés elmaradása esetén méltánytalan helyzetbe

hozhatják az ügyfeleket.

A Felügyelet piacellenőrzési eljárásai során észlelte, hogy a jelzálog alapú hitelek visszafizetése

terén jelentkező nehézségek, az adósok pénzügyi helyzetének romlása miatt súlyosbodó

szociális és egzisztenciális veszélyforrások kristályosodhatnak ki. E veszélyforrások mind az

ügyfeleket, mint az ingatlanpiacot, a hitelező szervezetek fedezettségét és szélesebben az

építőipart is kritikus helyzetbe hozza, vagy hozhatja. A Felügyelet ezt a helyzetet jelezte a

kormányzatnak, valamint a pénzügyi szektor meghatározó szereplőinek és javaslatot tett olyan

konstrukciók kialakítására, mely az önhibájukon kívüli okok miatt nehéz helyzetbe került

személyeknek segítséget nyújt otthonuk megtartására és egyben a finanszírozó szervezeteknek

is megoldást kínál a követelés kezelésére.

Ennek megfelelően a Felügyelet részt vett a válságkezelő program végrehajtásának

összehangolásáért felelős Kormánybiztos által szervezett egyeztetéseken, amelynek témája a

nehéz helyzetbe került adósok megsegítése volt. Ennek kapcsán a Felügyelet közvetlenül

keresett meg hat hitelintézetet, hogy adatot gyűjtsön arról, hogy mekkora a nemfizető, lejárt

hitelállományuk, mekkora a végrehajtásra, követelésértékesítésre, vagy az értékesítés egyéb

módjára átadott ingatlanok darabszáma, valamint, hogy mekkora a fedezetként lekötött

(lakossági) ingatlanok darabszáma az egyes hitelintézeteknél.

Az említett információk, valamint a devizahitel adósok részére nyújtott hitelkönnyítő

lehetőségek folyamatos figyelemmel kísérése érdekében adatszolgáltatás elrendelésére tettünk

javaslatot.

Egyéni nyugdíjszámító program

2009 év elején is indokolttá vált, Felügyelet honlapján működő Egyéni Nyugdíjszámító

Program „év-váltás” miatti aktualizálása. Az aktualizálásra minden év elején, az időközben

bekövetkező jogszabályváltozások ismeretében és annak mértékében van szükség.

A Program használata révén, a pályakezdők és a már régebb óta pénztártagok interaktív módon

tájékozódhatnak jövőbeli nyugdíjkilátásaikról, dönthetnek - a különböző feltételekkel történő

futtatások eredményei alapján - az esetleges tagdíj-kiegészítésekről, a megállapodás alapján

történő tagdíjfizetésről, vagy a pénztárak közötti esetleges átlépésekről. Emellett, a relatíve

idősebb – 5-10 éven belül nyugdíjba vonuló – pénztártagok is fontos információkat kaphatnak

arról, várhatóan hogyan alakulhatnak nyugdíjkilátásaik a nyugdíjazáskor. A fenti felhasználói

célcsoportok mellett, az önkéntes belépők számára is számottevő jelentőségű lehet a program

használata, akik ennek segítségével kaphatnak információkat és támpontot a döntésükhöz.

A 2009. évi aktualizálást indokolttá teszi, hogy a társadalombiztosítási nyugdíjak számítási

módszerében 2009. január 1-jei hatállyal több változás történt, továbbá a programban található,

2050-ig szóló – a Pénzügyminisztérium által készített – makropálya paramétereinek értékeiben

23

is jelentős mértékű változás történt, összefüggésben a gazdaság területén tapasztalható

turbulens folyamatokkal. Az aktualizálási munkálatok megtörténtek és 2009. május elejétől a

program ismét elérhető volt a Felügyelet honlapján.

PANASZKEZELÉS

A turbulens piaci környezet több olyan problémás termékcsoportot is a panaszok fókuszába

helyezett, amelyek jellemzően az átlagos magánszemély befektetői kör számára nehezen

értelmezhető, bonyolult befektetési termékeket tartalmaznak. Közös jellemzői ezen

panaszoknak, hogy jellemzően a befektetési szolgáltatók ügyféltájékoztatásra vonatkozó

gyakorlatát kifogásolják, amely hiányosságok miatt akár nagyszámú befektető is téves

következtetéseket vont le szerződéskötéskor, illetve a befektetési termékek futamideje alatt. A

legnagyobb számban ilyen jellegű panasz az első félév során is a CDO (adósságfedezetű

kötelezettség, jellemzően hitelek, kötvények, vagy egyéb eszközök mögöttes fedezetével

kibocsátott, magas kockázatú értékpapír) struktúrált kötvényeinek értékesítése kapcsán érkezett

a Felügyeletre, összesen 26 befektető küldte meg ez irányú jelzését. A Felügyeleti vizsgálatot

követő sajtóközlemény nyomán folyamatosan válaszoljuk meg az érintettek azon

megkereséseit, amelyben a rájuk vonatkozó indokolást is tartalmazó határozatot kérik joguk

érvényesítéséhez. Hasonló tájékoztatási problémákat vet fel az ún. strukturált kamatcsere

ügyletek értékesítése, ahol a befektetői jelzések nyomán több egymástól független szolgáltató

esetében is ezen termékek, vagy kifejezetten az FX-linked swap termékből képzett összetett

termék értékesítésének körülményeit, a kockázatokra vonatkozó megfelelő tájékoztatás hiányát

panaszolják a befektetők.

2009. I. félévében az összesített panaszszám igen jelentős növekedést (+ 69%) mutatott 2008.

II. félévéhez viszonyítva, a növekedés elsősorban a többi panaszhoz képest alacsony részarányt

képviselő tőkepiaci szektort érintette, ahol a tárgyidőszakban a panaszok száma több mint

háromszorosára ugrott (+ 243%) az előző félévhez képest. Szintén erőteljes növekedés (+ 87%)

volt tapasztalható a legmeghatározóbb súlyú pénzpiaci szektorban is. Az alacsony részesedéssel

bíró pénztári panaszok száma 47%-kal nőtt az előző időszakhoz képest, míg a biztosítási

panaszok növekedése volt a legkisebb mértékű, de ez a 33% is jelentősnek minősíthető.

2. tábla: Panaszok szektoronkénti megoszlása

2009. I. félév/ 2008. II. félév

darab százalék darab százalék százalék

Pénzpiac 1884 60% 3526 66% 187%

Tőkepiac 46 2% 158 3% 343%

Biztosítás 1006 32% 1334 25% 133%

Pénztár 217 7% 318 6% 147%

Összesen 3153 100% 5336 100% 169%

2009. I. félév

Szektor

2008. II. félév

A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi

XLVII. törvénybe (UCP) ütköző magatartást az első félévben érkezett ügyekből 8 vetette fel.

24

Ezekben még folynak a vizsgálatok. A tavaly érkezett hasonló tárgyú ügyek kapcsán egy

elmarasztaló (bírság) határozat született egy bank deviza átutalásokkal kapcsolatos téves

tájékoztatása miatt.

ÜGYFÉLSZOLGÁLAT

A Felügyelet ügyfélszolgálatát 2009. I. félévében 1834 ügyfél kereste fel személyesen

problémájával. Telefonon 16854 esetben fordultak panasszal vagy kérdéssel munkatársainkhoz.

Az ügyfélszolgálatot megkeresők 1896 alkalommal kaptak írásbeli választ, tájékoztatást.

A Felügyelet a pénzügyi válsággal kapcsolatban kiemelt témáként azonosította a bankok

egyoldalú szerződésmódosítása és a deviza és jelzálogalapú hitelek visszafizetésével

kapcsolatos problémákat is. Érzékelhetően megszaporodtak a Felügyelet Ügyfélszolgálatára

érkező írásbeli, személyes és telefonos ügyfélmegkeresések. Sokan érdeklődtek devizahitelhez

kapcsolódóan a megemelkedett törlesztő részletek jogszerűségéről és a lehetőségekről és a

visszafizetés könnyítésének lehetőségeiről, az ígért állami garanciáról, a kormány és a bankok

közti megállapodás tartalmáról is. (A megnövekedett érdeklődésre tekintettel a Felügyelet

megerősítette ügyfélszolgálati területét, ami személyi állomány átcsoportosítását és az

informatikai, technikai háttér bővítését jelenti.)

Jellemző panaszok

Pénzpiac: A pénzpiac legnagyobb problémája a deviza alapú hitelek drágulása. A hitelek

törlesztő részleteinek emelkedését a kedvezőtlen árfolyam, a hitelkamatok emelkedése illetve a

hitelhez tartozó díjtételek emelkedése okozta. Mivel mindhárom tényező együttesen

kedvezőtlen irányba mozdult, így a hitelfelvevők azt tapasztalták, hogy törlesztő részleteik

egyik hónapról a másikra jelentős növekedésbe kezdtek. Az ügyfelek egy része nem hitte el,

hogy ezen tényezők ilyen jelentős növekedést produkáltak, és ezért keresték meg a

Felügyeletet, volt aki megoldást kért, volt, aki az új törvényi szabályozások iránt érdeklődött.

Sokan azért hívták a Felügyeletet, mert a hitelintézet nem akart, vagy nem tudott segítséget

nyújtani.

Tőkepiac: Ezen a területen a hívások döntő többsége az ingatlan befektetési alapokkal volt

kapcsolatban. Sokan kifogásolták a T+90, esetleg a T+31 nap bevezetését, többen érdeklődtek

arról, hogy hogyan juthatnak előbb a pénzükhöz. Az időszak vége felé egyes ingatlan alapok

zártvégűvé alakulása miatt sokan érdeklődtek az átalakulás menetéről. Az ingatlan alapokkal

kapcsolatos problémák miatt ezen a területen is megnőtt a befektető védelemmel kapcsolatos

érdeklődések száma. Néhányan érdeklődtek arról, hogy milyen befektetés védelmi szabályok

vonatkoznak a befektetési szolgáltatást is nyújtó külföldi bankok magyarországi fióktelepének

csődje esetén.

Biztosítás: Az év „nyitó problémája” a biztosításközvetítők felügyeleti díja volt, a díj átutalása

és az ehhez kapcsolódó adatszolgáltatás volt problémás. Ebben az időszakban nagy tömegben

előforduló probléma a Kgfb-vel kapcsolatos. Gyakran van gond a régi biztosítás felmondásával,

illetve azzal, hogy az alkuszok által kiszámolt díjak sokszor nem egyeznek meg a biztosító év

végi meghirdetett díjaival.

Pénztári területen a hozamveszteségek miatt érkezett a legtöbb hívás. Gyakori az olyan ügyfél,

akit – állítólag – a pénztár küldött a Felügyelethez azzal, hogy méltányosságból engedélyezze

számára a társadalombiztosítási rendszerbe való visszalépését.

25

7. Pénzügyi visszaélések elleni fellépés

A Felügyelet kiemelt feladata és stratégiai célja a pénzügyi piacok tisztaságának és

biztonságának biztosítása a pénzügyi visszaélések, a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása

elleni fellépés.

A Felügyelet kérdőíves felmérést végzett a gyanús illetve szokatlan tranzakciók szűrésére és

monitoringjára alkalmazott rendszerekről. Az intézmények túlnyomó többségétől a kitöltött

kérdőívek visszaérkeztek. A felmérés összegzésére és értékelésére a III. negyedévben kerül sor.

A pénzügyi visszaélések elleni fellépés keretében történt cél- és témavizsgálatok:

- A CIB bankcsoport ellenőrzésére indított célvizsgálat kiterjedt a pénzügyi visszaélések

illetve a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni jogszabályi követelményeknek

való megfelelőségére is. A vizsgálat megállapította, hogy a kísérleti szakaszban maradt,

károkozással nem járó visszaélések esetében üzletbiztonsági ellenőrzésre, illetve

feljelentéstételre nem kerül sor. Az értékelések hiánya és feljelentés mellőzése ellentétes

a megelőzés szempontjaival mivel mind a belső speciális, mind pedig a külső generális

prevenciót lehetetlenné teszi. Ez az elkövetői kör más pénzügyi szolgáltatóknál újból

megjelenhet.

- Az AXA Banknál folytatott célvizsgálat során megállapítottuk, hogy az on-line

számlanyitás gyakorlata nem felel meg a Pmtv. által meghatározott nem személyes

megjelenés esetére vonatkozó azonosítás követelményeinek, ezért a Felügyelet kötelezte

a Bankot a törvénysértő gyakorlatának abbahagyására és belső eljárásrendjének

átdolgozására.

- A Felügyelet a 8 bankcsoportra kiterjedő fókuszált célvizsgálat keretében sor került a

pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni intézkedések megfelelőségének

ellenőrzésére az UniCredit, az OTP, a Raiffeisen, a Budapest Bank az ERSTE és MKB

csoportoknál.

- Egy konkrét bejelentés kapcsán a Felügyelet célvizsgálatot folytatott a K&H Banknál

hamis személyazonossággal felvett betét esetére vonatkozóan. A vizsgálat

megállapította, hogy a Bank ügyintézője és pénztárosa nem a belső eljárás rendnek

megfelelően végezte az ügyfél azonosítását és személyazonosságának igazoló

ellenőrzését, valamint nem végzett aláírás és okmányvizsgálatot, amivel a

számlatulajdonosnak 6.900.000 forint kára keletkezett. A vizsgálat intézkedést

tartalmazó, elmarasztaló határozattal, 11 millió forint összegű bírság kiszabásával került

lezárásra.

C. A Felügyelet további tevékenységei

8. Közreműködés jogszabályok előkészítésében, a szabályok implementálását

segítő felügyeleti fejlesztések

A globális válság egyik legfontosabb tapasztalata, hogy a pénzügyi felügyeleti rendszer további

megerősítésére van szükség. Ez egyrészt megjelent már a pénzügyi közvetítőrendszer

felügyeletét érintő egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XIII. törvényben, de ezen a

téren további jogszabályi változtatásokra van szükség. A Felügyelet megtette azon javaslatait,

mely szerint az előretekintő felügyeleti szerepkör elősegítése érdekében a Felügyeletnek jogot

kell kapnia arra, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását veszélyeztető helyzetben

26

megtilthassa, korlátozhassa vagy feltételhez köthesse egyes tevékenységek, szolgáltatások

végzését valamint termékek forgalmazását. A Pénzügyi Stabilitási Bizottság albizottságában

pedig a Felügyelet szakértői aktívan közreműködnek abban, hogy olyan jogszabályi javaslatok

kerüljenek kidolgozásra, amelyek tovább szélesítik a felügyeleti eszköztárat annak érdekében,

hogy a felügyeleti beavatkozások gyorsabbak és hatékonyabbak legyenek, valamint lehetőséget

adjanak az esetlegesen a válságkezelésben nem együttműködő tulajdonosok jogainak

korlátozására.

2009. I. félévében több, a Felügyelet tevékenységét jelentősen befolyásoló jogszabály változás

történt. Ezek közül is kiemelkedik a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános

szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény

hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével

összefüggő törvénymódosításokról szóló törvény, amely egyrészt módosította az egyes

felügyeleti eljárások határidőit, másrészt lényeges változást hozott a Felügyelet bevételeivel

való gazdálkodás szabályozásában.

A felügyelt szektor szabályozását tekintve a 2009. I. félévi jogszabályok közül kiemelkedik a

kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény, amely rögzíti, hogy a

biztosítási szerződési kötelezettség a bejegyzett üzembentartót terheli. Rendelkezik a

jogszabály a központi kártörténeti nyilvántartás felállításáról, amelynek feladatait a

kárnyilvántartó szerv látja el. Az évenkénti egyszeri díjhirdetés mellett (a díjtarifát október 30-

ig kell közzétenni) a biztosítási időszak nem a naptári évhez kötődik majd, hanem a szerződés

megkötésétől számított egy év lesz a biztosítási időszak. Bővítésre kerül a kötelezetti kör, az

időközben a közutakon potenciális károkozóként megjelent gépjárművek (pl.: quad)

bevonásával. A „Kártalanítási Számla” feladataként határozza meg a törvény a

fizetésképtelenné vált biztosítók kötelezettségeinek teljesítésére egy csődalap létrehozását és

kezelését.

A Felügyelet szakértői közreműködtek a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló

2007/64/EK irányelv (PSD) átültetését célzó törvényi szabályok kidolgozásában, amelyek

megjelennek egyrészt a hitelintézeti törvény módosításában, másrészt pedig a pénzforgalmi

szolgáltatás nyújtásáról szóló önálló törvényben jelennek meg.

A Felügyelet egyik alapvető feladatának tartja, hogy a feladatai végzése során tapasztalt

jogszabály alkalmazási problémákról, hiányosságokról, ellentmondásokról a

Pénzügyminisztériumot tájékoztassa, ez 2009. I. félévében is megtörtént. A megküldött

jogszabály módosítási javaslatok között szerepel a foglalkoztatói nyugdíjpénztárban való

tulajdonlás szabályozása, a szövetkezeti hitelintézetek működési előírásainak módosítása, egyes

EU direktívák hazai implementálásának problémái, a biztosítók szavatoló tőke szabályozásának

újragondolása, valamint az incidens események bejelentési kötelezettségének előírása.

Az elmúlt időszak egyik kiemelten vizsgált területe a pénzügyi szervezetek által alkalmazott

közvetítők tevékenységében rejlő kockázatok feltárása volt. A közvetítői témavizsgálat

tapasztalatai alapján a Felügyelet elkészítette az egységes közvetítői szabályozás koncepcióját,

amely kitér többek között arra, hogy a különböző ágazatokban tevékenykedő közvetítőket egy

egységes törvényben, azonos szempontok alapján kellene szabályozni, meg kellene

különböztetni egymástól a függő és független ügynököket, javítani kellene a közvetítői

tevékenység transzparenciáját illetve meg kellene határozni, hogy a közvetítő kitől és milyen

módon vehet fel jutalékot a tevékenységéért. A közvetítői tevékenység újraszabályozására

elsősorban a pénzügyi szolgáltatások terén lenne szükség.

Az Európai Unióhoz kapcsolódóan a Felügyelet szakértői a Pénzügyminisztériummal

együttműködve közreműködtek a hitelintézetek és befektetési vállalkozások

27

tőkekövetelményeit szabályozó CRD direktíva módosításainak valamint a hitelminősítőkre

vonatkozó rendelet kiadásának előkészítésében.

Mivel az Európai Unióban is folyamatban van az európai szintű pénzügyi felügyeleti rendszer

újragondolása, a Felügyelet elkészítette és közzétette az ezzel kapcsolatos álláspontját, illetve

ezzel összhangban véleményezte a témában készített un. „de Larosiére” jelentést.

A de Larosiére-jelentés összefoglalója

A 2007–2008 során kibontakozó pénzügyi válság hatására José Manuel Barroso, az Európai

Bizottság elnöke, 2008 októberében felkérte Jacques de Larosiére-t hogy elnököljön egy 8 fős

független, „magas szintű szakértői csoportot” (High Level Expert Group), és tegyen konkrét

megoldási javaslatot az európai pénzügyi szabályozás és felügyelés jövőjével kapcsolatosan.

A jelenlegi pénzügyi válság rávilágított az európai felügyeleti, illetve felügyelési keretek

gyengeségeire, amely továbbra is töredezett maradt a nemzeti határok mentén, annak ellenére,

hogy lényeges fejlődést ért el a pénzügyi piacok integrálásában és növelte a határon átnyúló

intézmények fontosságát.

A jelenleg is folyó felügyelési reformot szükséges felgyorsítani. A felügyelési reform eddig az

evolúciós szemléletmódon alapult, amely szerint a Lámfalussy szerkezet 3. szintű

Bizottságaitól a tagállamok közti felügyeleti gyakorlatok és folyamatok jelentős

konvergenciáját várták. Bizonyos szintű konvergenciát sikerült elérni, azonban ez az

előrehaladás az EU számára nem tette lehetővé, hogy meghatározza és/vagy kezelje a jelenlegi

pénzügyi válságot. A jelenlegi nemzeti alapú EU felügyeleti szerkezet nem képes teljes

felügyelési konvergenciát létrehozni és csökkenti a makroprudenciális felügyelés

hatékonyságát.

A „magas szintű szakértői csoportnak” a konkrét mandátuma volt, többek között annak

megvizsgálása, hogy:

− hogyan lehetne a legjobb módon megszervezni az európai pénzügyi intézmények és

piacok felügyeletét annak érdekében, hogy biztosítsák a pénzügyi intézmények

prudenciális helyzetét, a piacok megfelelő működését, valamint a betétesek,

biztosított személyek és befektetők érdekeit;

− hogyan lehetne megerősíteni a pénzügyi stabilitás ellenőrzésére, előrejelzési

rendszerekre és a válságkezelésre – ideértve a határokon és szektorokon átnyúló

kockázatok – vonatkozó európai együttműködést;

− az európai hatóságok hogyan működhetnének együtt nemzetközi szinten más

jelentős államokkal a pénzügyi stabilitás fenntartása érdekében.

A „magas szintű szakértői csoport” megvizsgálta a feladatok és felelősségek allokációját

nemzeti és európai szinten, majd 2009. február 25-én publikálta jelentését, melynek 4 fő része

31 ajánlást tesz az európai felügyelésre.

A de Larosiére-jelentés összefoglalójában található megállapítások összecsengenek a

Felügyelet korábbi „A PSZÁF álláspontja az egységes Európai Unió pénzügyi felügyeleti

hatóság felállításával kapcsolatban” című szakmai anyagával.

28

9. Felügyeleti kommunikáció

A Felügyelet tájékoztatási kötelezettségének megfelelően elsősorban a sajtószóvivőn és a

honlapon keresztül terjesztette a közérdekű információkat. 2009 I. félévében igen magas, 1694

(2008 I. félévében 1197) volt a fontosabb felügyeleti sajtómegjelenések száma, ebből 385

alkalommal a sajtószóvivő személyes tájékoztatására, szereplésére tartottak igényt. A fontosabb

közszereplések számának megoszlása: napilapban, hetilapban 236, szaksajtóban 136, rádióban

213, televízióban 175, interneten 934 alkalommal jelent meg a Felügyelet. 2009. I. félévében

összesen 594 sajtómegkeresést kapott a Felügyelet (2008. I. félévében 457-et). 2009. I.

félévében a legfontosabb nyilvánosságot kapott események egyértelműen a pénzügyi válsághoz

és az elnökváltáshoz kapcsolódtak. Emellett, több téma is hangsúlyosan jelent meg a sajtóban:

nagyobb felügyeleti bírságok (Soros, HSBC, CIB, K&H, Budapest Bank), önrész nélküli

autófinanszírozás, banki egyoldalú szerződésmódosítás, pénzügyi közvetítők vizsgálata,

devizahitelesek segítése, a devizaalapú hitelek törlesztése kapcsán a bankoktól elvárt

magatartás, tulajdonos-bérlő-tulajdonos program, felügyeleti javaslat az osztalékfizetés

mellőzésére, felügyeleti ügyfélszolgálat megerősítése, ingatlanalapok helyzete, felügyeleti

díjbevétel elvonása, PSZÁF átalakítása, pénzügyi ombudsman, uzsorakölcsön, MOL vizsgálat,

risk outlook, MÁV ÁBE-val kapcsolatos felügyeleti vizsgálat, pénztárak vesztesége, stb.)

A Felügyelet 2009 I. félévében öt sajtótájékoztatót és kettő sajtóbeszélgetést tartott: január

végén a MÁV ÁBE vizsgálatról, a PSZÁF megerősítését célzó törvényről és az

uzsorakölcsönökről (sajtóbeszélgetés), március elején a pénztárak 2008. évi teljesítményéről, a

nyugdíjpénztári hozamokról, március végén az ingatlanalapok helyzetéről, május első felében a

pénzügyi szektorok kockázatairól és az ezek nyomán tett felügyeleti intézkedésekről, május

második felében a pénzügyi közvetítők vizsgálatáról, június elején a békéltető testületekről, a

pénzügyi fogyasztóvédelem megerősítéséről, majd június végén Farkas István lemondásáról

(sajtóbeszélgetés).

A Felügyelet külső kommunikációját legnagyobb mértékben az elhúzódó pénzügyi válság

eseményei, hatásai határozták meg, támogatva a felügyeleti szakmai lépéseket, intézkedéseket,

így többek között a 2009. I. félévében jellemző vezetői körlevelek, módszertani útmutatók

közzétételét.

A Felügyelet az 2009. I. félév folyamán 17 db hirdetést jelentetett meg 35 helyen, melyek közül

12 db volt álláshirdetés.

Megújult a Felügyelet honlapja

A Felügyelet 2009. január 26-ától új internetes honlapot működtet. Mivel az elmúlt években a

honlapon megjelent információk száma jelentősen bővült, alapvető cél volt a keresett tartalmak

könnyebb és egyszerűbb elérésének biztosítása. Az új weblap felépítésének áttekintését a

korábbinál világosabb, közérthetőbb menüstruktúra segíti. A nyitó oldal leginkább közérdekű

információin túl már a kezdőlapon elkülönülnek a fogyasztóknak és az intézményeknek szóló

információs aloldalak, segítve a könnyebb tájékozódást. Megújult és a korábbinál szintén

egyszerűbb elérést biztosít a kereső program. Tartalmukban bővültek és áttekinthetőbbé váltak

az állampolgároknak, ügyfeleknek szóló tájékoztatók. Újdonságot jelentenek a vakok és

gyengén látók számára is olvasható tartalmak, amelyek a nyitó oldalról érhetők el,– a honlapon

megjelenő új hírről külön értesítést küldő – funkció bevezetése. A felügyeleti arculati elemek,

képek elhelyezése szintén az egyszerűbb áttekinthetőséget segíti.

29

10. Felügyeleti intézkedések és bírságok

A Felügyeleten az elmúlt félévben összesen 1334 határozat, illetve végzés született, amelynek

10 százaléka prudenciális, 78,2 százaléka piacfelügyeleti és 11,8 százaléka egyéb kategóriájú

volt.

A pénzpiaci szektorban kiadott 664 határozat és végzés 8,4 százaléka prudenciális, 89,6

százaléka piacfelügyeleti és 2 százalék egyéb határozat és végzés volt. Bírsághatározatot 16

esetben adott ki a Felügyelet, a bírságok összege összesen 97,5 millió forint volt. (Az itt

feltüntetett bírságok csak a kivetett bírságösszegeket mutatják.)

A tőkepiaci szektor összesen 47 határozata és végzése közül 12,8 százalék prudenciális, 80,8

százalék piacfelügyeleti, 6,4 százaléka pedig egyéb határozat és végzés volt. Bírsághatározatot

3 esetben adott ki a Felügyelet, a bírságok összege összesen 492,5 millió forint volt. A

tőkepiaci befektetésekkel kapcsolatban összesen 315 piacfelügyeleti határozat került kiadásra.

A biztosítási szektorban 283 határozat és végzés született a féléven belül, amelyek 20,5

százaléka prudenciális és 59,7 százaléka piacfelügyeleti, 19,8 százaléka pedig egyéb határozat

és végzés volt. Egy esetben került sor bírság kiszabására összesen 5 millió forint értékben.

A pénztári terület 25 határozata és végzése közül 52 százalék volt prudenciális, 20 százalék

piacfelügyeleti és 28 százalék egyéb kategóriájú. A Felügyeletnek ezen a területen nem kellett

bírságot kiszabnia.

A bírságok kiszabásánál figyelembe vettük a Felügyelet új intézkedési politikájának előírásait

is, amely nagyobb súlyt helyez a felügyelt intézmény piaci szerepére, befolyására.

A Melléklet tartalmazza a Felügyelet és a felügyelt szektorok tevékenységére vonatkozó

összefoglaló statisztikákat, azon belül a 2009. I. félévében hozott intézkedések statisztikai

összesítését. (A félév során kivetett bírságok összege nem egyezik meg a gazdálkodási részben

bemutatott – pénzforgalmi szemléletű – értékekkel.)

30

III. A FELÜGYELET MŰKÖDÉSE

1. A Felügyeleti Tanács tevékenysége és a Hivatal működése

A Felügyeleti Tanács 2009. első félévében 30 ülést tartott. A Tanács számos kérdésben

meghatározta a Felügyelet szakmai munkájának irányát.

FT AJÁNLÁS

A félév során a Felügyeleti Tanács ajánlást adott ki az internet-biztonsági kockázatokról.

Ajánlás az internet-biztonsági kockázatokról

Évek óta megfigyelhető az interneten keresztül nyújtott pénzügyi szolgáltatások egyre

dinamikusabb térhódítása világszerte, így Magyarországon is. Ennek nyilvánvaló oka, hogy az

internetes pénzügyi szolgáltatások költséghatékonyak és kényelmesek mind a szolgáltatók,

mind az ügyfelek számára.

Minél több tranzakciót, nagyobb forgalmat vonz azonban magához az internetes csatorna, annál

inkább csábítóvá válik a jól szervezett, technikailag képzett, multinacionális bűnözői körök

számára. A folyamattal kapcsolatban a Felügyelet felméréseket végzett, és konzultált a

felügyelt intézményekkel, valamint a társhatóságokkal. A felmérésekből kiderült, hogy az

interneten keresztül szolgáltatást nyújtó pénzügyi szervezetek nem elég felkészültek az

internetes fenyegetésekre. Emiatt tartottuk szükségesnek FT ajánlásban megfogalmazni a

témával kapcsolatos elvárásainkat.

MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ

Az ajánlások mellet a pénzügyi piacok stabilitásának megőrzését, illetve a pénzügyi

szervezetek ügyfeleinek alapvető érdekeit szolgálják a módszertani útmutatók. A

tárgyidőszakban az alábbi tartalmú módszertani útmutatók kerültek kiadásra:

- a hitelintézetek adatszolgáltatási kötelezettségeiről szóló 45/2008. (XII.31.) PM

rendeletben előírt felügyeleti jelentések elkészítéséhez

- a pénzügyi vállalkozások adatszolgáltatási kötelezettségéről szóló 46/2008. (XII.31.)

PM rendeletben előírt jelentések kitöltéséhez

- a független biztosításközvetítők (alkuszok vagy többes ügynökök) adatszolgáltatási

kötelezettségéről szóló 42/2008. (XII.31.) PM rendeletben előírt jelentések

elkészítéséhez

- a biztosítók adatszolgáltatási kötelezettségéről szóló 49/2008. (XII.31.) PM rendeletben

előírt jelentések elkészítéséhez

- a befektetési alapkezelő és a befektetési alap adatszolgáltatási kötelezettségéről szóló

47/2008. (XII.31.) PM rendeletben előírt jelentések elkészítéséhez

VEZETŐI KÖRLEVÉL

A főigazgató által kiadott szakmai kommunikációs eszköz a vezetői körlevél, 2009. I. félévében

nyolc kiadására került sor:

- a devizaalapú hitelek törlesztésében bekövetkezett változások esetén az ügyfeleknek

adandó tájékoztatásról

- a devizaalapú hitelek törlesztése kapcsán az ügyfelekre nehezedő terhek mérséklésével

kapcsolatban a hitelintézetektől elvárt magatartásról

31

- a biztosítók helyzetének megerősítését célzó elvárt magatartásról

- a nyugdíjpénztárak tagok felé történő tájékoztatásának tartalmáról

- a hitelintézetek helyzetének megerősítését célzó elvárt magatartásról

- valamennyi hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, befektetési vállalkozás és biztosító

részére

- az ingatlanalapot és az ingatlanalapba fektető befektetési alapot kezelő befektetési

alapkezelők részére

- a short selling ügyletekre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség hatályban tartásáról

Vezetői körlevél a devizaalapú hitelek törlesztése kapcsán az ügyfelekre nehezedő terhek

mérséklésével kapcsolatban a hitelintézetektől elvárt magatartásról

A devizalapú hitelezés területén tapasztalható kedvezőtlen változások hatékony kezelése

érdekében a Felügyelet április folyamán a hitelintézeteket a devizaalapú hitelek törlesztése

kapcsán az ügyfelekre nehezedő terhek mérséklésével kapcsolatban a hitelintézetektől elvárt

magatartásról szóló vezetői körlevéllel kereste meg. Ebben nyomatékosította elvárásait, hogy a

szolgáltatók maximális rugalmassággal és ügyfélbarát hozzáállással segítsék a bajba jutott

adósokat. Ennek érdekében a Felügyelet számos intézkedés megtételére hívta fel a

hitelintézetek figyelmét, melyek között szerepel, hogy

− az ügyintézőiket/ügyfélszolgálati munkatársaikat külön oktatással készítsék fel az

igénybe vehető megoldásokra

− az ügyintézők törekedjenek arra, hogy minél több alternatív megoldást vázoljanak

fel a nehézségekkel küzdő ügyfelek számára

− a kialakított áthidaló lehetőségekről – azok gyakorlati igénybevehetősége érdekében

– az ügyfeleket kellő nyilvánossággal és részletezettségben tájékoztatassák

− a fogyasztói döntési kockázatának csökkentése érdekében célzott tájékoztató

levelek, információs füzet és egyéb kommunikációs anyagokkal lássák el az

érdeklődőket.

A vezetői körlevél egyben felkéri a hitelintézeteket, hogy a kialakított áthidaló és módosító

konstrukciókról készült tájékoztatókat közzétételükkel egy időben küldjék meg a

Felügyeletnek, illetve, hogy havi gyakorisággal tájékoztassák a Felügyeletet a különböző

konstrukciók alapján módosított szerződések számáról és értékéről. Ezen felhívásra érkező

adatszolgáltatásokat a Felügyelet folyamatosan elemzi. Egy hitelintézet külön megkereste a

Felügyeletet, hogy bemutassa, hogy milyen eszközökkel tervezi védeni, segíteni a devizahitellel

rendelkező késedelembe esett, illetve „veszélyeztetett” ügyfeleit, majd egy újabb megbeszélés

keretében be is számolt a program tapasztalatairól.

Vezetői körlevél a devizaalapú hitelek törlesztésében bekövetkezett változások esetén az

ügyfeleknek adandó tájékoztatásról

A devizaalapú hitelek törlesztésében bekövetkezett változások esetén az ügyfeleknek adandó

tájékoztatásról szóló vezetői körlevélben a Felügyelet szempontokat kívánt adni a fogyasztók

pontos, közérthető és megfelelő tájékoztatásához, és kiemelte azokat az információkat, amelyek

ismertetését alapvető fontosságúnak tartja. Így a Felügyelet elveket fogalmazott meg arra, hogy

a pénzügyi intézmények ügyfél-tájékoztatása során mire térjenek ki. Így például arra, hogy

− tegyék transzparenssé (sajtóközleményben, honlapjukon, vagy szóbeli tájékoztatás

alkalmával) és alaposan részletezzék azon közgazdasági és piaci indokokat, melyek

a kamat, illetve a törlesztőrészlet emelkedéséhez vezetnek,

32

− a kamat, illetve a törlesztőrészlet számítási módjának bemutatása mellett, tegyék

átláthatóvá azt is, hogy milyen forrásköltségekkel számolnak (sajtóközleményben,

honlapjukon, vagy szóbeli tájékoztatás alkalmával),

− mutassák be közérthetően a törlesztőrészletek alkotó elemeit, felbontását,

− mutassák be kalkulátor, törlesztési tábla segítségével, példával illusztrálva vagy

egyéb átlátható módon a kamat, a törlesztőrészlet emelkedésének okát,

− adjanak személyre szabott, egyéni tájékoztatást ügyfeleiknek a törlesztőrészlet

könnyítésére szolgáló lehetőségekről,

− hívják fel az ügyfél figyelmét arra, hogy a futamidő meghosszabbítása esetén a

törlesztőrészlet nem csökken azzal arányosan, tekintettel arra, hogy a hosszabb

futamidő miatt a fizetendő hiteldíj is megnövekszik. Különösen fontos ez a

tájékoztatás az annuitásos törlesztésű hitel futamidejének meghosszabbításával

kapcsolatban, hiszen az annuitásos számítási mód esetén a törlesztőrészlet

kezdetben nagyobb arányban tartalmazza a hiteldíjat, mint magát a tőketartozást,

− ajánlott, hogy ezen esetekben példával illusztrálják a törlesztőrészlet alakulását.

BELSŐ SZABÁLYOZÁS

A Felügyelet belső működési folyamatait, eljárási rendjeit, szabályait utasítások formájában

szabályozza, melyek hatáskörtől függően vagy az FT elnöke, vagy a főigazgató aláírásával

lépnek hatályba. 2009. I. félévében az FT elnökének kiadásában 1 utasítás, míg a főigazgató

kiadásában 11 új utasítás került kiadásra.

A pénzügyminiszter jóváhagyását követően a Felügyeleti Tanács elnöke 2009 februárjában adta

ki a fejezeti kezelésű előirányzatok 2009. évi gazdálkodási szabályzatát.

A főigazgatói hatáskörbe tartozó szabályozó dokumentumok közül kiemelendő, hogy elkészült

a pénzügyi szervezetek és az általuk nyújtott szolgáltatások engedélyezéséhez kapcsolódó belső

eljárásrend, a felügyeleti bírságbevételek felhasználásának szabályzata, továbbá hatályba lépett

a „Közzétételi Rendszer” működtetését szabályozó utasítás. 2009 első hónapjában új

Iratkezelési szabályzat lépett hatályba, illetve megjelent a Felügyelet Informatikai Katasztrófa-

elhárítási Terve is.

A belső működés szabályzásával összefüggésben elkészült a reprezentációról, valamint a

kihelyezett munkaértekezletek bonyolításának rendjéről, a Felügyelet kiadmányozási rendjéről,

az új Internet-Intranet Rendszer működtetésének rendjéről, a külső kapcsolatok és az

együttműködési megállapodások kezelésének rendjéről, a stratégiai teljesítményértékelő

rendszer (BSC) működtetésének rendjéről, valamint a Felügyelet jutalmazási rendszeréről szóló

főigazgatói utasítás.

Az új utasítások kidolgozásával egyidejűleg folyamatosan zajlik a már hatályos szabályzatok,

eljárásrendek felülvizsgálata is, melynek keretében aktualizáltuk az informatikai tárgyú

utasításokat, továbbá a kockázatalapú felügyelés eljárásrendjéről és módszertanáról szóló belső

szabályozó dokumentumot. Felülvizsgáltuk és módosítottuk a Közszolgálati Szabályzatot, a

Gazdálkodási Szabályzatot, a beszerzési eljárások bonyolításának rendjét, a bélyegzőhasználat

rendjét, valamint a Felügyelet Üzletmenet Folytonossági Tervét.

33

A Felügyelet középtávú stratégiájának kidolgozása

A Felügyelet jelenleg hatályos „Hatékony Felügyelet” elnevezésű középtávú stratégiája a 2005-

2010-es időszakra vonatkozik, így a Felügyelet megkezdte a 2010-től kezdődő időszakra szóló

középtávú stratégiájának kidolgozását. A stratégiai projekt hatóköre kiterjed a jelenlegi

stratégia értékelésére, a következő időszak külső környezetének feltérképezésére, a külső

környezetből várható igények, követelmények meghatározására, a belső igények

megismerésére, a stratégiai célok meghatározására, a stratégiai célok és a rendelkezésre álló

erőforrások összevetésére, a stratégia részcéljainak (a fő cselekvési irányoknak) a kialakítására,

illetve a stratégia megvalósítását célzó akciók meghatározására.

2. Belföldi együttműködés, megállapodások és konferenciák

2009. I. félévében 74 db. rendezvényt szerveztünk. A rendezvények a kisebb létszámú, minden

évben rendszeresen ismétlődő, együttműködésből fakadó találkozóktól (pl.: ISACA ülések,

kisebb sajtótájékoztatók, szakmai napok) a komolyabb részvételi aránnyal rendelkező, több

mint 100 fős szakmai programokig terjedtek (pl.: SEPA rendezvények, szövetkezeti

konzultáció a 2008. évi felügyeleti tapasztalatokról, különös tekintettel a SREP vizsgálatokra,

fogyasztóvédelmi/panaszkezelési konzultáció, piaci tájékoztató a közelmúlt felügyeleti

akcióiról, szakmai konferencia a független biztosításközvetítők számára). A belföldi

együttműködés területén kiemelkedő jelentősége volt az FT tagjainak részvételével lezajlott

egyeztetésnek a Bankszövetség-OTIVA-TÉSZ-BAMOSZ-BSZSZ képviselőivel.

A Felügyelet az első félév folyamán több fontos együttműködési megállapodást frissített, illetve

kötött. Ezek közül a legfontosabb az MNB-vel korábban kötött együttműködési

megállapodásunk módosítása, amely révén a PSZÁF és az MNB között lehetőség nyílik (a

kommunikáció papírmentesítése céljából) elektronikus aláírással ellátott dokumentumok

küldésére és fogadására, ezzel megteremtve a gyors, hatékony és hiteles információcserét

biztosító csatornát a két intézmény között. Nagy jelentőségű a pénzügyi kultúra fejlesztésének

céljából született megállapodás is az MNB/GVH/PSZÁF között, valamint a GVH-val és a

NFH-val kötött, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt indult

ügyek adatbázisának létrehozásáról háromoldalú megállapodás.

Közös fellépés a pénzügyi kultúra fejlesztéséért

A pénzügyi kultúra fejlesztése céljából határozatlan időre szóló együttműködési megállapodást

kötött a GVH, az MNB és a Felügyelet. A három intézmény ennek érdekében állandó

munkacsoportot hoz létre, amely a pénzügyi ismeretek terjesztését segítő közös programokat

dolgoz ki.

A pénzügyi kultúra akkor tekinthető fejlettnek, ha az egyének pénzügyi ismeretei olyan szinten

vannak, hogy annak segítségével képesek a körültekintő döntéshez szükséges alapvető

pénzügyi információkat azonosítani, azokat értelmezni és segítségükkel úgy dönteni, hogy

tudatában legyenek elhatározásuk jövőbeni pénzügyi és egyéb következményeinek. A pénzügyi

kultúra fejlesztése révén az egyének egyre inkább megismerik a pénzügyi fogalmakat és

termékeket, egyre tudatosabban kezelik a pénzügyi kockázatokat. Megfelelően tudják

hasznosítani a rendelkezésükre álló információkat, valamint a döntés meghozatala előtt

kellőképpen képesek tájékozódni, és ismerik a rendelkezésükre álló jogorvoslati lehetőségeket.

34

A pénzügyi kultúra fejlesztésében érdekelt három intézmény a fenti célok elérése érdekében

közös állandó munkacsoportot hoz létre, és közös éves munkatervet dolgoz ki. Ennek

megvalósításához a szükséges pénzeszközöket is együtt teremtik elő. Idén a közös

sajtómegjelenésekre és a médián keresztüli ismeretterjesztésre koncentrálnak leginkább az

együttműködő szervezetek. Emellett közös szakmai rendezvények szervezését, a pénzügyi

kultúra fejlesztéséhez kapcsolódó kutatások, felmérések közös elindítását és pályázatok

meghirdetését is tervezik.

3. Nemzetközi együttműködés, megállapodások és konferenciák

2009. első félévében a Felügyelet vezetői és más munkatársai összesen 165 harmadik szintű

bizottsági és munkacsoport-ülésen vettek részt.

A pénzügyi terület stratégiai szabályozó, tanácsadó és együttműködési tevékenysége a három

úgynevezett „felügyeleti bizottság”-ban, a CEBS-ben, a CESR-ban és a CEIOPS-ban zajlik. Az

EU Tanács egy 2008-as döntése nyomán 2009. január 23-án az Európai Bizottság határozatban

alapította újra a három bizottságot azzal a céllal, hogy megerősítse tevékenységük alapjait,

nagyobb hangsúlyt adjon benne a kockázatok felderítésének, előrejelzésének és kezelésének, a

válságkezelésnek, elősegítse együttműködésüket, konvergenciájukat és közös fellépésüket. A

Felügyelet nemzetközi elfogadottságát jelzi, hogy a három bizottságból kettőnek (CEBS és

CEIOPS) a vezető testületébe beválasztották a Felügyelet egy-egy képviselőjét. A felügyeleti

bizottságok közös pénzmosás és terrorizmus elleni munkabizottságát (AMLTF) is a Felügyelet

képviselője vezeti.

A felügyeleti bizottságok, amellett, hogy folytatták az előző évben elkezdett programjaikat,

részben ezek megfelelő alkalmazásával, részben új programok elindításával fokozottan vették

ki a részüket a gazdasági világválság elleni küzdelemből. Ennek során – jelentős részben a

három bizottság közös munkájával – fontos vizsgálatok indultak és alapvető anyagok készültek

egyebek között a határon átnyúló bankcsoportok felügyeleti kollégiumai létrehozásának és

működésének alapelveiről, az egyes tagállamok stabilizációs terveinek felügyelési

következményeiről, a bankvezetők javadalmazásáról, a válsághelyzeti likviditási

tartalékolásról, az EU bankjai stressz-tűrőképességének vizsgálatáról, az EU felügyeleti

rendszerének javításáról, a short-sellinggel kapcsolatos intézkedésekről.

Fontos részterületekkel kapcsolatos tevékenység folyt az albizottságokban és

munkacsoportokban is. Megállapítható, hogy a meghatározott hosszabb-rövidebb távú feladat

megoldására létrehozott munkacsoportok munkájában az alapfeladat végzése mellett erős

törekvés érvényesült a pénzügyi és világgazdasági válság leküzdésében való részvételre. Erre

irányul például a short sellinggel kapcsolatos intézkedések hatásainak felmérése, az egységes

európai adatszolgáltatás továbbfejlesztése, a vezetői juttatások rendszerével kapcsolatos

elvárások kialakítása, a határon átnyúló válsághelyzetek esetére szóló együttműködés

eljárásainak kidolgozása, a fogyasztóvédelem, az OTC piacok aktuális problémáinak

megjelenése a vizsgált témák között.

35

4. Humánpolitika

A Felügyelet létszámkerete 484 fő. A státuszon lévő aktív dolgozók létszáma – június 30.

napján – 447 fő, tartósan távol volt 31 fő, a be nem töltött állások száma 6 fő volt. A tartósan

távollévők helyettesítésére további 23 fő munkatársat alkalmaztunk.

A kiválasztási rendszer keretében 15 db álláspályázatot publikáltunk, amelyből 2 db vezetői

pozícióra készült. A vezetői kiválasztás a KSZK koordinálásával történt, ösztöndíjas

foglalkoztatásra 5 főt választottunk ki.

Elkészült a Felügyelet munkatársainak általános és szakmai tudástérképe, amely az iskolai

végzettséget, a szakirányú képesítéseket, a nyelvtudás típusát, szintjét, valamint a pénzpiaci

gyakorlatot mutatja be.

A kompetencia alapú teljesítményértékelési rendszer keretein belül a 2009. évi egyéni

teljesítményfeladatok meghatározása, továbbá a féléves értékelő megbeszélés is megtörtént. A

teljesítményértékelésben minden munkakörnél a releváns kompetenciák jelennek meg, amelyet

három kategóriába osztottuk, az általános, a munkakör-specifikus és vezetői kompetenciák

csoportjába. Jellemző, hogy a kompetenciák és a teljesítménykövetelmények egymáshoz

rendelve jelennek meg a teljesítményértékelési rendszerben, ezért mind a kompetenciák, mind a

követelmények értékelése támogatja a vezetőket e feladatuk ellátásában.

Az éves képzési-fejlesztési program összeállításakor figyelemmel voltunk a Felügyelet 2010-ig

szóló stratégiájára, amelyben kiemelt szerepet kapott a „homo supervisor” létrehozása, azaz „a

folyamatosan képzett, nemzetközi értelemben is mobil és piaci elismertségben megmutatkozó

sikerre motivált felügyeleti munkatárs típusa”. A programban új elemként jelentek meg a

vizsgaköteles belső képzések, amelyek fontosságuk, jelentőségük miatt kötelező záróvizsga

letételével járnak.

A Felügyelet 2009. évi kiemelt prioritásaira figyelemmel – jelentős szakértői támogatással –

összeállított éves képzési-fejlesztési terv a teljesítményértékelések alkalmával megállapított

egyéni fejlesztési-képzési szükségleteket, a szervezeti egységek igényeit, és a 8 nagybank

átfogó vizsgálatával kapcsolatos képzési igényeket tartalmazza. A 8 nagybank átfogó

vizsgálatában résztvevők képzésének célja a vizsgálat terjedelmének és mélységének, valamint

a vizsgálati módszertanok megismerése, továbbá a vizsgálatban részt vevők ismereteinek

elmélyítése, a célokkal való azonosulás. A képzés több fázisban történik, az oktatás, képzés a

felkészülés meghatározó részét képezte.

Kiemelt jelentőségű a nyelvi képzés, tekintettel arra, hogy a Felügyeletnek feladatai ellátásához

megfelelően képzett, nyelveket ismerő, hatékonyan és pontosan dolgozó, proaktívan

gondolkodó munkaerőre van szüksége. Az első félévben a felügyelet munkatársai közül 104 fő

tanult idegen nyelvet.

5. Szakmai ellenőrzés

Összhangban a 2009. évi szakmai ellenőrzési tervben foglaltakkal, 2009. I. félévében a

Szakmai ellenőrzési főosztály három szakmai vizsgálatban vett részt (egy biztosító egyesület

[MÁV ÁBE] Felügyelet által folytatott felügyeleti tevékenységének szakmai felülvizsgálata,

egy takarékszövetkezet által benyújtott vezető állású személyek újraválasztása engedélyezési

folyamatának felülvizsgálata, illetve a főosztály által 2006-2008 között végzett vizsgálatok

hasznosulása témában végzett utóvizsgálat). Az első vizsgálat teljes körűen lezárult, a vizsgálat

36

alapján készült jelentést és javaslatokat a FT áttekintette, a főigazgató pedig beszámolt az FT-

nek a kapcsolódó intézkedési terv tartalmáról. A második vizsgálat szintén lezárult, a jelentést

az FT megtárgyalta és megkezdődött az intézkedési terv összeállítása. Végül, a harmadik

vizsgálat tekintetében a főosztály kialakította vizsgálati koncepcióját a korábbi vizsgálatokban

foglalt megállapításai hasznosulásának utókövetésére vonatkozóan.

Figyelembe véve a szakmai ellenőrzési tevékenység elmúlt három évben megszerzett gyakorlati

tapasztalatait, a főosztály ebben az időszakban áttekintette a szakmai ellenőrzésről szóló

eljárásrendet és ennek aktualizálásába kezdett. Ezzel párhuzamosan a főosztály az időközben

felmerült új kihívások alapján a jövőbeni működésére vonatkozó koncepciót készített az FT

elnöke számára.

6. A Felügyeleti koordinációs és módszertani központ működése

A Felügyeleti koordinációs és módszertani központ (FKMK) 2009. első félévi tevékenységének

az alapvető célkitűzése a tevékenység beindítása volt az előzetesen meghatározott területeken.

Ezek mellett az új szervezeti egység kiemelt feladata az európai és azon kívüli nemzetközi

szakmai és módszertani együttműködések szervezése, katalizálása a Felügyelet nemzetközi

elfogadottságának és elismertségének erősítésére, illetve a nemzetközi tudástranszfer

elősegítésére.

A gazdasági válság azonban némiképp módosította a programot, így a korábban eltervezett

feladatok mellé olyanok csatlakoztak, melyek prioritást kaptak a megvalósításban. Ennek

következtében képzéseinknél kiemelt súlyt kaptak a jelentős pénzintézetek kiemelt

vizsgálatához kötődő képzések. Ennek keretében minden, a vizsgálatokban közvetlenül vagy

közvetve érintett munkatárs részt vett a törvényi változásokról, valamint a vizsgálati

prioritásokról tartott képzésen.

Az FKMK folyamatosan közreműködik a humánpolitikai területen folyó oktatási képzési

tevékenység kialakításában és lebonyolításában. A kialakításnál az FKMK igyekszik behozni a

másutt már meglevő tapasztalatokat, a végrehajtásban pedig a humánpolitika által jelzett

igényeknek megfelelően szervezi meg a képzéseket.

Az FKMK sikeresen csatlakozott a felügyeléshez kapcsolódó nemzetközi oktatási

tevékenységhez is. Már tavasszal megtartottunk két képzést a CEIOPS szakmai képzései közül

széles körű elsősorban európai részvétel mellett. Egyúttal folynak az előkészületei további

nemzetközi tréningek budapesti megrendezésére a CESR, illetve az IAIS keretén belül.

7. A Felügyelet gazdálkodása

A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény a XXII.

Pénzügyminisztérium fejezet 13. címén a Felügyelet részére kiadási és bevételi előirányzatként

11.326,2 M Ft-ot hagyott jóvá, melyből 455,5 M Ft tartalék illetményfejlesztésre, új fejezeti

jogcímen jelent meg. A 2009. I. félévi évi bevételek 16 393,7 M Ft összegben teljesültek,

melyből pénzmozgással járó intézményi bevétel 6 055,7 M Ft, pénzforgalommal nem járó előző

évi maradvány 10 338,0 M Ft. A kiadások 4 214,0 M Ft összegben teljesültek.

37

3. tábla: Kiadások előirányzatának és teljesítésének adatai

mill ió Ft

Eredeti előirányzat

Módosított

előirányzat1

I. félévi

teljesítés2

Személyi juttatások 2 148,0 4 815,0 4 809,6 2 153,9 44,8% 100,3%Munkaadókat terhelő járulék 673,6 1 469,0 1 469,0 652,7 44,4% 96,9%Dologi és egyéb folyó kiadások 966,7 3 015,9 3 018,3 925,9 30,7% 95,8%Támogatás értékű működési kiadás 456,5 456,5 0,0% -

Működési célú pénzeszköz átadás, egyéb juttatás

46,1 297,4 300,4 180,0 59,9% 390,5%

Intézményi beruházás 117,0 666,3 666,3 246,1 36,9% 210,3%Felújítás 25,2 25,2 0,5 2,0% -Támogatás értékű felhalmozási kiadás - -Kölcsönök nyújtása 45,9 125,4 125,4 18,7 14,9% 40,7%Függő, átfutó, kiegyenlítő kiadás 376,6 25,9 - 6,9%PSZÁF intézméyni kiadás összesen 4 373,9 10 870,7 10 870,7 4 203,7 38,7% 96,1%

Fejezeti tartalék 3,3 455,5 455,5 10,3 - 312,1%

Fejezet mindösszesen 4 377,2 11 326,2 11 326,2 4 214,0 37,2% 96,3%1 Maradvány az I. félévben nem került jóváhagyásra.2 Előzetes főkönyvi adat alapján.

Kiadások2008. I. félévi

teljesítés

2009. évi 2009. évi teljesítés / Módosított

előirányzat

2009. évi teljesítés /

2008. évi

teljesítés

4. tábla: Bevételek előirányzatának és teljesítésének adatai mill ió Ft

Eredeti

előirányzat

Módosított

előirányzat1

I. félévi

teljesítés2;3

Pénzpiac 3 428,7 7 154,6 7 154,6 3 880,3 54,2% 113,2%

Tőkepiac 477,5 1 235,3 1 235,3 393,5 31,9% 82,4%

Biztosítás 891,6 1 058,1 1 058,1 526,9 49,8% 59,1%

Pénztárak 452,0 875,7 875,7 366,4 41,8% 81,1%

Ügynökök 144,0 53,9 53,9 99,7 185,0% 69,2%Bírság 102,8 200,0 200,0 656,3 328,2% 638,4%

Eljárási díjak 57,6 100,0 100,0 79,4 79,4% 137,8%

Számlás és egyéb bevételek 21,8 67,7 67,7 33,3 49,2% 152,8%Kölcsönök igénybevétele és visszat. 66,7 125,4 125,4 88,9 70,9% 133,3%

Előző évi intézményi maradvány 4 551,9 4 751,6 - 104,4%

Függő, átfutó, kiegyenlítő bevétel 130,3 -69,0 - -53,0%

PSZÁF intézményi bevételek összesen 10 324,9 10 870,7 10 870,7 10 807,3 99,4% 104,7%

Fejezeti tartalék (maradvánnyal együtt) 4 899,6 455,5 455,5 5 586,4 - 114,0%

Fejezet mindösszesen 15 224,5 11 326,2 11 326,2 16 393,7 144,7% 107,7%1 Maradvány az I. félévben nem került jóváhagyásra.2 Előzetes főkönyvi adat alapján.3 Analitika alapján.

Bevételek

2008. I.

félévi

teljesítés

2009. évi 2009. évi

teljesítés /

Módosított

előirányzat

2009. évi

teljesítés /

2008. évi

teljesítés

(Előzetes adatok, a részletes, pontos adatok 2009. augusztus elejére állnak rendelkezésre.)

A Felügyelet 2009. évben is tisztán saját bevételből gazdálkodik, ezért működésének

meghatározó alapja a bevételi előirányzatok teljesítése. A 2009. évi gazdasági folyamatok

eredményeképpen jelenleg 830,0 M Ft felügyeleti díj elmaradással kalkulálunk, melyet némileg

ellensúlyoz a bírság bevétel magas aránya (azonban ezen bevételt a Felügyelet működésére nem

használhatja fel, továbbá jelentős részük még nem végleges, per alatt állnak).

A Felügyelet kiadásai teljesítésénél továbbra is szem előtt tartja a takarékos, hatékony

gazdálkodás követelményeit. A Felügyelet kiadásainak döntő részét a személyi juttatások, a

hozzá kapcsolódó járulékfizetési kötelezettségek, ill. a hosszabb távú üzemeltetési szerződések

alkotják. Így a források szűkülése elsősorban a beruházások elhalasztásával került

kompenzálásra.

38

8. A Felügyelet gazdálkodásával, működésével kapcsolatos ellenőrzések

A Belső ellenőrzési főosztály 2009. évi I. félévi feladata ellátása során a költségvetési szervek

belső ellenőrzésére vonatkozó jogszabályi előírások szerint járt el.

Külső szerv által végrehajtott ellenőrzésre a Felügyeleten tárgyidőszakban egy alkalommal

került sor. Az ÁSZ a 2008. évi költségvetés végrehajtásának ellenőrzése során záradék nélküli

véleményt adott.

A 2009. évi I. félévi belső ellenőrzési vizsgálatok kiterjedtek:

- A 2008. évi költségvetési beszámoló szabályszerűségi és pénzügyi ellenőrzésére (A

lefolytatott pénzügyi szabályszerűségi ellenőrzés alapján megállapítható, hogy a

Felügyelet 2008. évi intézményi és fejezeti kezelésű beszámolója megfelel a számviteli

törvény és annak végrehajtásáról szóló számviteli kormányrendelet előírásainak. A

beszámoló a Felügyelet pénzügyi helyzetéről megbízható és valós képet ad. Az ÁSZ

javaslatokkal kapcsolatos felügyeleti intézkedések megtörténtek, mind szabályozási,

mind gyakorlati vonatkozásban. Az utóvizsgálat és a beszámoló vizsgálata is néhány

szabályozás felülvizsgálatát és a FEUVE további hatékonyságának növelését javasolta.)

- A bírságpénzek pályáztatásának, felhasználásának és nyomon követésének vizsgálatára

- A 2009. évi I. félévi költségvetési beszámoló ellenőrzésére, valamint a 2009. évi

költségvetési tervezés vizsgálatára

- A dokumentumkezelő rendszer működésének, az iratkezelés szabályosságának vizsgálata

(A belső ellenőrzés a vizsgálat során ellenőrizte a hatályos vonatkozó szabályozások

betartását a szabályzatok gyakorlati alkalmazásának vizsgálata céljából.

Megállapításokat és javaslatokat fogalmazott meg az iratok munkaidő utáni elzárása, az

irattárazás, az iratkezelési kapacitás, az új rendszer bevezetése, valamint a kockázatok

kezelése vonatkozásában.)

- Az illetményszámfejtés és humánpolitikai szabályoknak való megfelelés ellenőrzése (A

belső ellenőrzés három elkülöníthető kérdéskörben látja az intézkedések mihamarabbi

megtételének szükségességét. Ezek az új belépők FER-jutalmazási lehetőségének teljes

körű szabályozása, a felmentési illetmény betegszabadság napok figyelmen kívül

hagyásával történő átlagkereset számítása, az önkéntes pénztári hozzájárulások időbeni

megfelelő összegű és adóoptimalizáló módon történő megállapítása érdekében a

dolgozók a HFO és a bérelszámolás együttműködése. A vizsgálat megállapítása szerint

javult a FEUVE hatékonysága a vizsgált időszakban, de a még fennálló hibák

megszüntetése érdekében a FEUVE hatékonyságának növelése továbbra is indokolt.)

- A gazdálkodáshoz kapcsolódó kockázatok kezelésének vizsgálata (részvizsgálat)

9. További adatok

KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSOK

A tárgyidőszakban összesen 7 közbeszerzési eljárás indult, ebből eredményesen,

szerződéskötéssel zárult: 5 db, jelenleg folyamatban van: 2 db.

39

A közbeszerzési eljárások megoszlása:

- közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű: 3 db, ebből 1 db hirdetmény

közzététele nélküli tárgyalásos eljárás, amit az OKFON Zrt. folytatott le, a többi nyílt

eljárás, melyek közül egy eredményesen, szerződéskötéssel zárult, 1 még folyamatban

van;

- nemzeti (2009. április 1-ig): 0 db

- egyszerű eljárás: 4 db, melyek közül 3 eredményesen, szerződéskötéssel zárult, 1 még

folyamatban van.

A Felügyelet 2009. I. félévben nettó 64 458 151 Ft értékben kötött szerződést és/vagy írt alá

megrendelést a kiemelt termékkörbe tartozó árukra és szolgáltatásokra a KSZF által kötött

keretszerződés és/vagy keret-megállapodás alapján.

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS

A Felügyelet 2009-ben is sikeresen újította meg nemzetközi ISO tanúsítványait. Az SGS

Hungária Kft. által 2009. február 2- 4. között elvégzett tanúsítási eljárás alapján angol (UKAS)

akkreditáció szerinti tanúsítványt szerzett az ISO/IEC 27001:2005 szabvány szerinti

információbiztonsági rendszerére. Ugyanebben az időszakban került sor a minőségirányítási

rendszer éves felülvizsgálatára is, melynek eredményeként a legújabb, ISO 9001:2008

szabvány követelményeinek való megfelelőséget igazoló tanúsítványt szereztünk.

PERES ÜGYEK

2009. június 30-án összesen 106 peres, illetve bírósági nem peres eljárás volt folyamatban a

Felügyelet ellen. Az I. félévben összesen 48 új peres ügy indult. A 48 új ügyből: 45

közigazgatási peres, melyből 33 a Felügyelet végzését támadja, továbbá 3 egyéb peres ügy

(felszámolás, személyiségi jogi, közérdekű adatok kiadása iránti). Az I. félév során indult új

ügyekből 30 a banki szektort, 5 a tőkepiaci szektort, 7 a biztosító szektort, 3 a pénztár szektort

érinti, és 3 az egyéb kategóriába tartozik. A tárgyidőszakban összesen 38 per fejeződött be

véglegesen, amelyekből 15 a banki szektort, 11 a tőkepiaci szektort, 1 a biztosító szektort

érintette, 9 a pénztári szektort, 2 pedig egyéb besorolású (adatvédelmi, illetve munkaügyi).

A 2009. I. félévben jogerős bírósági határozattal véglegesen lezárult 38 perből 35 esetben a

Felügyelet lett a pernyertes. 1 esetben a Felügyelet a volt munkavállalójával egyezséget kötött,

amelyet a bíróság jóváhagyott, 1 esetben a Felügyelet intézkedő határozatának egyik pontját a

bíróság részlegesen hatályon kívül helyezte, és ebben a körben a Felügyeletet új eljárásra

kötelezte (részleges pernyertesség). 1 esetben pedig a bíróság a Felügyelet végzését hatályon

kívül helyezte és a Felügyeletet az eljárás folytatására kötelezte.

A FELÜGYELETI BÍRSÁGOKHOZ KAPCSOLÓDÓ NYERTES PÁLYÁZATOK

2009. I. félévében a „Pénzügyi Ismeretek oktatása a 9-12. évfolyamon tanító tanárok

továbbképzésében” témában írt ki a Felügyelet nyílt pályázatot. A beérkezett húsz pályázati

ajánlat közül az Alternatív Közgazdasági Gimnázium és a Független Pedagógiai Intézet

konzorciumának pályázati ajánlatát ítélete támogatandónak a Felügyelet bruttó 14 442 000 Ft

értékben. A pályázati rendszer transzparenciája érdekében az elbírálás folyamatába a Felügyelet

külső intézményeket is bevont (MNB, GVH, Bankszövetség).

MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet

STATISZTIKAI ÖSSZESÍTÉS A FELÜGYELET 2009. I. FÉLÉVÉBEN HOZOTT INTÉZKEDÉSEIRŐL

Pénzpiaci szektorban hozott intézkedések

Prudenciális intézkedések 56

Felügyeleti ellenőrzést lezáró határozat 17

Egyéb prudenciális intézkedés, határozat 39

Piacfelügyeleti intézkedések 595

Hitelintézet alapításának engedélyezése -

Hitelintézet alapításának elutasítása -

Hitelintézet működésének engedélyezése 1

Hitelintézet működésének elutasítása -

Pénzügyi vállalkozás alapításának és működésének engedélyezése 5

Pénzügyi vállalkozás alapításának és működésének elutasítása 1

Hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás

működésének engedélyezése -

Tevékenységi kör módosulását eredményező határozat 17

Vezető állású személy megválasztásának engedélyezése 157

Ebből: hitelintézet esetében 73

Vezető állású személy megválasztásának elutasítása -

Megbízási szerződés módosítás jóváhagyása 114

Engedély ügynöki tevékenység végzéséhez 34

Engedély ügynök igénybevételéhez 31

Engedély ügynök igénybevételének meghosszabbításához 6

Alapszabály módosításának engedélyezése 28

Befolyásoló részesedés megszerzésének engedélyezése 20

Befolyásoló részesedés megszerzésének elutasítása -

Egyesülést, átalakulást engedélyező határozat 4

Kereskedési könyvvel kapcsolatos határozat 3

Ügynök igénybevételére jogosító engedély hatálytalanná válásának megállapítása 19

Tevékenységi engedélyt visszavonó határozat 14

A működési kockázat tőkekövetelményének számítására a sztenderdizált módszer

alkalmazását engedélyező határozat 5

devizahitelezést engedélyező határozat -

Pénzmosási szabályzat jóváhagyása 68

Egyéb szabályzatok engedélyezése 3

Összevont alapú felügyelettel kapcsolatos határozat 6

Alárendelt kölcsöntőke határidő előtt történő visszafizetésének engedélyezése 6

Állomány-átruházás engedélyezése -

Bankképviselet engedélyezése 1

Piacfelügyeleti célvizsgálatban hozott határozat jogszabályok, üzletszabályok

megsértése miatt 2

Engedély nélküli pénzkölcsön-nyújtás kapcsán hozott határozatok 3

Bankképviselet törlése -

végzés 47

Egyéb határozat 13

Ebből adatszolgáltatási kötelezettséget megszüntető határozat

módosításokat tartalmazó határozat 1

ingatlan szakértői névjegyzékbe felvétel elutasítása 5

41

egyéb 7

Összes határozat/végzés 664

Ebből: bírságot kiszabó határozat 16

bírságok összege összesen 97 500 000 Ft.

42

Tőkepiaci szektorral kapcsolatban hozott intézkedések

Prudenciális intézkedések 6

Felügyeleti ellenőrzést lezáró határozat (intézkedés nélküli) 0

Egyéb prudenciális intézkedés, határozat (bírság, felszólítás, kötelezés,

felfüggesztés, felfüggesztés visszavonása)

6

Piacfelügyeleti intézkedések 38

Tevékenység engedélyezése 15

Tevékenységi engedély visszavonása 1

Tevékenységi kör módosulását eredményező határozat 4

Üzletszabályzat módosítás jóváhagyása

Egyéb szabályzatok engedélyezése 5

Befolyásoló részesedés megszerzésének engedélyezése 2

Pénzmosási szabályzat jóváhagyása 5

végzés 4

A piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó jogszabályi előírások megsértése miatt 1

Piacfelügyeleti célvizsgálatban hozott határozat jogszabályok, üzletszabályok

megsértése miatt

1

Egyéb határozatok 3

Összes határozat/végzés 47

Ebből: bírságot kiszabó határozat 3

bírságok összege összesen 492 500 000 Ft.

43

Tőkepiaci befektetésekkel kapcsolatban hozott intézkedések

Befektetési alapokkal kapcsolatos határozatok összesen: 236

Ebből: befektetési jegyek nyilvános forgalomba hozatalához készült tájékoztató

közzétételének jóváhagyása

29

befektetési alap nyilvántartásba vétele 19

tájékoztató, kezelési szabályzat módosítása 143

befektetési alap törlése 10

európai befektetési alapra kibocsátott befektetési jegyek magyarországi

forgalomba hozatala

10

egyéb, befektetési alappal kapcsolatos határozat 25

Értékpapír kibocsátási program nyilvános forgalomba hozatalához készült

tájékoztató közzétételének jóváhagyása összesen

7

Értékpapírok nyilvános forgalomba hozatalához (nyilvános értékesítéséhez), illetve

szabályozott piacra történő bevezetéséhez készített tájékoztató közzétételének

jóváhagyása

2

Tájékoztatási kötelezettség alóli mentesítés 0

Eljárást megszüntető végzés 2

Kijavító határozat 0

Nyomtatási határozat 67

Nyilvános kibocsátó társaság felszólítása/kötelezése jogszabályi követelmények

betartására

0

Nyilvános vételi ajánlat jóváhagyása 0

Hiánypótló határozat (nyilvános vételi ajánlat) 0

Tőzsdei kereskedés felfüggesztése 0

Eljárást felfüggesztő határozat 1

Rendkívüli tájékoztatási kötelezettség megszegése miatti bírsághatározat 0

Egyéb határozat, végzés 21

Összes határozat, végzés 336

Ebből bírsághatározat összesen 0

bírságok összege összesen 0

44

Biztosítási szektorban hozott intézkedések

Prudenciális intézkedések 58

Felügyeleti ellenőrzést lezáró határozat 13

Egyéb prudenciális intézkedés, határozat 45

Piacfelügyeleti intézkedések 169

Biztosító alapításának engedélyezése -

Biztosítási tevékenység megkezdésének engedélyezése 1

Biztosítási tevékenység módosításának engedélyezése 2

Biztosítási tevékenységgel összefüggő tevékenység engedélyezése 4

Tevékenység felfüggesztésének engedélyezése kérelemre 3

Vezető állású személy megfeleltetése -

Vezető tisztségviselő engedélyezése 48

Szakmai vezető engedélyezése 16

Független biztosításközvetítői tevékenység engedélyezése (alkusz, többes

ügynök) 37

Befolyásoló részesedésszerzés engedélyezése -

Pénzmosási szabályzat jóváhagyása 36

Tevékenységi engedély visszavonása kérelemre 4

Vezérügynök engedélyezése -

Állomány átruházás engedélyezése 1

Összevont alapú felügyelet alá vonás -

Piacfelügyeleti végzés 17

Egyéb határozat 56

Összes határozat, végzés 283

Ezen belül bírságot kiszabó határozat 1

Bírságok összege összesen 5 000 000 Ft.

Pénztári szektorban hozott intézkedések

Prudenciális intézkedések 13

Felügyeleti ellenőrzést lezáró határozat 7

Egyéb prudenciális intézkedés, határozat 6

Piacfelügyeleti intézkedések 5

Tevékenységi engedélyt megadó határozat -

Pénzmosási szabályzatot jóváhagyó határozat -

Több pénztár egyesülésének engedélyezése -

Tevékenységet lezáró határozat 3

Nyugdíjpénztári ágazat működésének engedélyezése -

Választható portfóliós rendszer jóváhagyása 2

Ingatlanértékelővel kötött szerződés jóváhagyása -

Piacfelügyeleti végzés -

Egyéb határozat 7

Összes határozat, végzés 25

Ezen belül bírságot kiszabó határozat -

bírságok összege összesen -

2. sz. melléklet

FELÜGYELETI ENGEDÉLLYEL RENDELKEZŐ INTÉZMÉNYEK SZÁMÁNAK VÁLTOZÁSA

2008. II.

félév

2009. I.

félév

Változás

Bankok 31 29

-2

Fióktelep 13 15 +2

Szakosított hitelintézetek 8 8 0

Szövetkezeti hitelintézetek 145 143 -2

Ebből: takarékszövetkezet 140 138 -2

hitelszövetkezet 5 5 0

Pénzügyi vállalkozások 271 269 -2

Hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő

pénzügyi vállalkozások

2 2 0

Pénzpiaci vállalkozás „A” típusú ügynöke 373 404 +31

„A” típusú pénzpiaci ügynök 512 531 +19

Ebből pénzváltó 206 201 -5

Pénzpiaci intézmények összesen 1355 1401 +46

Befektetési vállalkozás 21 25 +4

Fióktelep 5 4 -1

Árutőzsdei szolgáltató 16 15 -1

Befektetési alapkezelő 35 38 +3

Kockázati tőkealapkezelő 16 22 +6

Kockázati tőketársaság 0 0 0

Befektetési szolgáltatást nyújtó hitelintézet 20 21 +1

Befektetési tanácsadó (cég) 26 +26

„A” típusú tőkepiaci ügynök 84 +84

Bszt. szerinti függő ügynök 239 322 +83

Tőkepiaci intézmények összesen 352 447 +95

Biztosító részvénytársaság 35 33 -2

Biztosítási egyesületek 30 29 -1

Vezérügynök (cég) 7 0 -7

Független biztosításközvetítő 481 501 +20

Ebből: alkusz (cég) 426 439 +13

többes ügynök (cég) 55 62 +7

Biztosítási szaktanácsadó (cég) 17 15 -2

Biztosítási piac összesen 570 578 +8

Magánnyugdíjpénztárak 19 19 0

Önkéntes nyugdíjpénztárak 66 65 -1

Önkéntes önsegélyző pénztárak 24 17 -7

Önkéntes egészségpénztárak 37 37 0

Pénztárak összesen 146 138 -8

3. sz. melléklet

FELÜGYELT INTÉZMÉNYEK ÉS TERMÉSZETES SZEMÉLYEK

A pénzpiaci szektorban felügyelt, jogi személyiséggel rendelkező intézmények és cégek száma 2009. június 30-án

Felügyeleti

engedéllyel

rendelkező

intézmények

Átalakulás alatt

lévő intézmények

Felfüggesztett

intézmények

Felszámolás/végelszámolás alatt

lévő intézmények

Visszavont

engedélyek

száma

Bankok 29 1 1

Fióktelep 15

Szakosított hitelintézetek 8

Szövetkezeti hitelintézetek 143

Ebből: takarékszövetkezet 138

hitelszövetkezet 5

Pénzügyi vállalkozások 269 16 2

Hitelintézettel egyenértékű prudenciális

szabályozásnak megfelelő pénzügyi

vállalkozások 2

Pénzpiaci vállalkozás „A” típusú

ügynöke 404

„A” típusú pénzpiaci ügynök 531 13 11

Ebből pénzváltó 201 4 6

Pénzpiaci intézmények összesen 1401 30 14

47

A tőkepiaci szektorban felügyelt, jogi személyiséggel rendelkező intézmények és cégek száma 2009. június 30-án

Felügyeleti

engedéllyel

rendelkező

intézmények

Átalakulás alatt

lévő

intézmények

Felfüggesztett

intézmények

Felszámolás/vég

elszámolás alatt

lévő

intézmények

Visszavont

engedélyek

száma

Befektetési vállalkozás 25

Fióktelep 4

Árutőzsdei szolgáltató 15 1

Befektetési alapkezelő 38 1

Kockázati tőkealapkezelő 22

Kockázati tőketársaság

Befektetési szolgáltatást nyújtó

hitelintézet 21

Bszt. szerinti függő ügynök 322

Tőkepiaci intézmények összesen 447 1 1

48

A biztosítási szektorban felügyelt, jogi személyiséggel rendelkező intézmények és cégek száma 2009. június 30-án

Felügyeleti engedéllyel

rendelkező intézmények

Átalakulás alatt lévő

intézmények

Felszámolás/végelszámol

ás alatt lévő intézmények

Visszavont engedélyek

száma

Biztosító részvénytársaság 33 - - 1

Biztosítási egyesületek 29 - - -

Vezérügynök (cég) - - - -

Független biztosításközvetítő 501 - - 5

Ebből: alkusz (cég) 439 - - 5

többes ügynök (cég) 62 - - -

Biztosítási szaktanácsadó (cég) 15 - - -

Biztosítási piac összesen 578 - - 6

A pénztári szektorban felügyelt, jogi személyiséggel rendelkező intézmények és cégek száma 2009. június 30-án

Felügyeleti engedéllyel

rendelkező intézmények

Átalakulás alatt lévő

intézmények

Felszámolás/

végelszámolás alatt lévő

intézmények

Visszavont engedélyek

száma

Magánnyugdíjpénztárak 19 1 1 -

Önkéntes nyugdíjpénztárak 65 1 9 -

Önkéntes önsegélyző pénztárak 17 1 20 4

Önkéntes egészségpénztárak 37 3 12 2

Pénztárak összesen 138 6 42 6