Upload
others
View
1
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
Dr. Veres Zoltán:
A PÉNZÜGYI FOGYASZTÓVÉDELEM EGYES ALAPKÉRDÉSEI
PPKE JÁK, 2019.09.21.
Áttekintés:0. Követelmények
I. Bevezetés, problémafelvetés
– A fogyasztóvédelem szerepe, indokai általában
– Fogyasztóvédelem a pénzügyi piacokon
II. A szabályozás rendszere, főbb tárgykörei
III. Intézményi kérdések
IV. Ízelítő a joggyakorlatból
V. Jogon túli távlatok
VI. Quo vadis… - a jövő kihívásai
• Aláírás (megfelelt minősítéssel): órai jelenlét vagy beadandó dolgozatkészítése
• Jól megfelelt minősítésért: megfelelő színvonalú (forrásmegjelölésekkelellátott, több forrást felvonultató és egyéni véleményt is tartalmazó)beadandó dolgozat készítése valamely, a tárgykörhöz kapcsolódó, azoktatóval előzetesen egyeztetett témában. Az értékelést az órai jelenlétpozitívan befolyásolja.
– Beküldési határidő: 2019.11.15.
– Beküldés módja: e-mailen, a [email protected] címre
• A beadandó dolgozattal kapcsolatos követelmények:
– Min. „NETTÓ” 5 oldal, Times New Roman betűtípus, normál margók, max. 1,5 sorköz
– Források pontos megjelölése, lehetőleg lábjegyzetben (mintának ld. pl. az ajánlottirodalmat: https://jak.ppke.hu/uploads/articles/12332/file/Veres_Z_dolgozatv.pdf)
Követelmények:
I. Bevezetés, problémafelvetés
• Kiinduló probléma, aktualitás hazánkban: devizahitelezés éskövetkezményei
• HOGYAN TOVÁBB?
– javaslat: eseti, felületes vagy jogállami kereteket feszegetőproblémakezelés HELYETT rendszerszerű megközelítés, amegelőzésre koncentrálva ehhez adhat alapot és keretet apénzügyi fogyasztóvédelem
• Mi is a pénzügy fogyasztóvédelem? – Egy új jogág?Inkább szemléletmód…
I. Bevezetés, problémafelvetés
A fogyasztóvédelem néhány indoka általánosságban:
1. A valóságban nem érvényesül a tökéletes verseny (monopóliumok,oligopóliumok), még kevésbé tökéletes piac és információáramlás,helyette a fogyasztók számára követhetetlen információs robbanás,manipulációs technikák, kínálat által befolyásolt kereslet…
2. Az egyensúlytalanságokat, információs aszimmetriát, erőfölénytállami szabályozással (is) lehet mérsékelni – ez a gazdaságbatörténő beavatkozással jár - ennek mikéntje, mértéke, a védelemalanyi köre (KI A FOGYASZTÓ?) folyamatos viták tárgya – ld.Fogyasztóvédelmi elméletek
3. DE: Fogyasztói bizalom nélkül nem lenne kiért versenyezni…
I. Bevezetés, problémafelvetésA fogyasztóvédelem néhány alapkérdése:
1. A védelem alanya:
– Fogyasztó fogalma – csak természetes személy?
– Miként tekintünk a fogyasztóra? Racionális/kiszolgáltatott – a fogyasztóról alkotottkép determinálja a szabályozás célját, tartalmát
– Fogyasztóvédelmi elméletek (protekcionista, támogató…)
2. A védelem tartalma – fogyasztói alapjogok, pl.:
– egészség, biztonság védelme,
– gazdasági érdekek védelme,
– tájékoztatáshoz és oktatáshoz való jog,
– jogorvoslathoz való jog,
– képviselethez való jog.
I. Bevezetés, problémafelvetésFogyasztóvédelem a pénzügyi piacokon I.- Pénzügyi piacok, pénzügyi szektor szereplői
Kínálati oldal – egyre inkább elmosódó határok (vö. univerzális vs. Klasszikus bankrendszer)
Pénzintézeti szektorBefektetési szektorBiztosítási szektorPénztári szektor
Keresleti oldal: betétes, adós, zálogkötelezett, befektető, biztosított… összegezve ÜGYFELEK –de nem minden ügyfél FOGYASZTÓ!
Szabályozás, felügyelet: jogalkotók, MNB, bíróságok, vitarendezési fórumok, stb.
Közvetítők
I. Bevezetés, problémafelvetés
Fogyasztóvédelem a pénzügyi piacokon II.- Specifikus fogyasztóvédelmi problémák (ld. pl. CARTWRIGHT):
• Az átlagember nem tud folyamatosan lépést tartani a gyorsan változó,kialakuló, egyre bonyolultabb pü szolgáltatásokkal. A változékonyság ésrugalmasság miatt megnehezült az összehasonlítás a kínált alternatívákközött.
• A tömeges (információs) egyensúlyhiány komoly károkat okozhat - cél apiaci fenyegetések mielőbbi felismerése és kezelése
• A pü termékek vásárlásának hatásait gyakran csak jóval később, ajövőben tapasztalják a fogyasztók
• A szerződések gyakran annyira összetettek, hogy még ha a fogyasztótrészletes és pontos információban részesítik is, súlyos problémát jelentennek az információnak a megértése.
II. A szabályozás rendszere, főbb tárgykörei
Többszintű szabályanyag:
1. EU, nemzetközi szabályok – pl. Fogyasztói hitel, UCP (tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok), MiFID, biztosítási irányelvek
2. Magyar jogszabályok
3. Jogalkalmazó hatóságok, bíróságok és egyéb szervek határozatai
4. ‘Soft Law’ (Önszabályozás, etikai elvek)
II. A szabályozás rendszere, főbb tárgykörei
Példák az EU-s szabályozásból:
a) 2005/29/EK, UCP Irányelv – tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat,fogyasztó fogalma. Átlagfogyasztó: van fogalma az adott termékről(szolgáltatásról), de mélyebb tudással nem rendelkezik róla.
b) Fogyasztói hitelmegállapodások – az Európai Parlament és Tanács2008/48/EK irányelve – implementáció: Fht.
c) Betétesek védelme – Az Európai Parlament és Tanács 94/19/EKirányelve (1994. május 30.) a betétbiztosítási rendszerekről
d) Fogyasztóvédelmi szervezetek határon átnyúló együttműködése – azEurópai Parlament és Tanács 2006/2004 rendelete (2004. október 27.)a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzetihatóságok
II. A szabályozás rendszere, főbb tárgykörei
Magyar jogszabályok - Több jogágon átívelő terület:
1. Alaptörvény M) cikk (2): tisztességes verseny, erőfölénnyel való visszaélés elleni fellépés, fogyasztók jogainak védelme
2. Ptk. – fogyasztói szerződés, ÁSZF, fogyasztó fogalom… - fogyasztói magánjog?
3. „Fogyasztóvédelmi büntetőjog” – külön fejezet: fogyasztók érdekeit és a gazdasági verseny tisztaságát sértő bűncselekmények + egyes klasszikus tényállások (pl. csalás) – uzsora kérdése
4. „Fogyasztóvédelmi közigazgatási jog” – szervezeti kérdések, felügyelet
5. Pénzügyek:
– Hpt. – szerződésekre vonatkozó szabályok, panaszkezelés, OBA; Fht.: tájékoztatás,
– Bit. – tájékoztatás, szerződés, panaszkezelés
– Tpt, Bszt. – tájékoztatás, reklám, szerződés, panaszkezelés, BEVA
– Rendeleti szintre pl.: 56/2014. (XII. 31.) NGM rendelet a fogyasztónak nyújtott hitellel kapcsolatos egyes tájékoztatási szabályokról
II. A szabályozás rendszere, főbb tárgykörei
Alternatív szabályozás
- Állami vs. Alternatív szabályozás (társ- és önszabályozás)
- Alternatív eszközök létjogosultsága: szabályozási hiányosságok vs.túlszabályozás - a jog nem alkalmas minden tárgykör megfelelőszabályozására
- Példák:
- banki Magatartási Kódex, 2009.
- Bankszövetség Etikai Kódexe
- Egyéb szakmai szövetségek etikai kódexei (BAMOSZ, MABISZ, stb.)
III. Intézményi kérdések
Többféle csoportosítás lehetséges:
– Jogalkotó szervek
– Hatósági jogalkalmazók: Felügyelet, GVH, Egyenlő Bánásmód Hatóság
– Egyéb szervek: bíróságok, alternatív vitarendezés, ombudsman
Felügyelet kérdése
– Felügyeleti modellek: jegybank vagy külön hatóság?
– Az MNB, mint prudenciális felügyelet és fogyasztóvédelmi szerv
– PBT
IV. Ízelítő a joggyakorlatból
I. AB: jogszabállyal történő utólagos szerződésmódosítás – kivételességi formula:
- A szerződési feltételeknek szerződéskötést követően beállott
- ésszerűen előre nem látható
- olyan mértékű megváltozása következett be,
- mely változatlan feltételek fennállása esetén valamelyik fél lényeges érdekét súlyosan sérti,
- és az adott helyzet társadalmi méretű.
II. Kúria:
– 6/2013 PJE:
Devizaszerződéseknél az adós az időszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezőbbkamatmérték mellett devizában adósodott el, ebből következően ő viseli azárfolyamváltozás hatásait.
A pénzügyi intézményt a jogszabály alapján terhelő tájékoztatási kötelezettségnek kikellett terjednie az árfolyamváltozás lehetőségére, és arra, hogy annak milyen hatásavan a törlesztőrészletekre. A tájékoztatási kötelezettség nem terjedhetett ki azárfolyamváltozás mértékére.
IV. Ízelítő a joggyakorlatból
II. Kúria:
– 2/2014 PJE:
Az árfolyamváltozás hatásait a fogyasztókra hárító rendelkezés tisztességtelensége csakakkor állapítható meg, ha az általánosan tájékozott, ésszerűen figyelmes és körültekintőátlagos fogyasztó számára annak tartalma a szerződéskötéskor – figyelemmel aszerződés szövegére, valamint a pénzügyi intézménytől kapott tájékoztatásra is – nemvolt világos, nem volt érthető.
Az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződéses rendelkezés akkortisztességtelen, ha az nem felel meg a fogyasztói kölcsönszerződésben pénzügyiintézmény által alkalmazott általános szerződési feltételekben szereplő egyoldalúszerződésmódosítási jog tisztességtelenségéről szóló 2/2012.(XII.10.) PK véleménybenfelsorolt elveknek (egyértelmű és érthető megfogalmazás elve; tételes meghatározáselve; objektivitás elve; ténylegesség és arányosság elve; átláthatóság elve;felmondhatóság elve; szimmetria elve).
A folyósításkor a pénzügyi intézmény által meghatározott vételi, a törlesztésekkor pedigaz eladási árfolyamok (különnemű árfolyamok) alkalmazása tisztességtelen, mertezekkel szemben nem áll a fogyasztónak közvetlenül nyújtott szolgáltatás, így az számáraindokolatlan költséget jelent. Helyettük MNB árfolyam alkalmazandó.
IV. Ízelítő a joggyakorlatból
III. Felügyelet (2013 októberéig PSZÁF, utána MNB)
– PSZÁF FH-I/B-15/2010: fogyasztóvédelmi bírság kiszabása a nemmegfelelő árazási elvek, a Magatartási Kódex betartására vonatkozószabályok (pl. Kódexre való utalás hiánya és egyéb kötelességszegésekmiatt) – Porsche Bank, 2 millió Ft.
– MNB H-PJ-III-B-47/2013. számú határozat: Engedély nélküli befektetésiszolgáltatási tevékenység végzése miatt piacfelügyeleti bírságkiszabása - Cívis Globál Brókerház, 250 millió Ft.
IV. Egyenlő Bánásmód Hatóság
Gyakori probléma, hogy idős ügyfeleknek nem nyújtanak különbözőszolgáltatásokat. Az idős kor önmagában nem jelenthet hitelezhetőségiakadályt, ki kell dolgozni az időseknek megfelelő konstrukciókat.
IV. Ízelítő a joggyakorlatból
IV. Egyenlő Bánásmód Hatóság
Egy konkrét ügyben (EBH/188/5/2010) a Hatóság a Budapest Bankot 5millió Ft pénzbírság megfizetésére kötelezte. Szemléletes az alábbi ábraaz elutasított hitelkártya igénylésekről:
Korcsoport (év) Fióki Praktiker
20-39 65,3 5% 51,5 %
40-59 55,9 % 31,9 %
60-71 52,1 % 24,0 %
72- 71,6 % 100,0 %
IV. Ízelítő a joggyakorlatból
IV. Gazdasági Versenyhivatal
- Számos esetben milliárdos bírságokat is kiszabott, de nem mindegyik váltjogerőssé a bankok sikeres bírósági felülvizsgálati kérelme miatt. Néhányjogerőssé vált ügy (a bírság összege tekintetében új eljárásra kötelezték a GVH-t):
A) Vj-56/2006. - Fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása, 100 M Ft
OTP reklám: hitelkártya „költéseit akár 45 napig finanszírozza a bank", "akár 45napig kamatmentesen, egyébként csak havi 1,2% kamattal". DE! Akamatmentesség feltétes: a fogyasztó a meghatározott határidőn belül megfizeti-ea hitelkeretét terhelő összes tartozását
B) Vj-114/2007. – Fogyasztók megtévesztése, 132 M Ft
8% kamattal hirdetett lekötési konstrukció. DE ez is feltételes: ha megtakarításmeghaladja a 2007. március 22-i illetve 2007. július 13-i egyenleget. További feltételvolt, hogy az új megtakarítás legalább 5 millió forint legyen.
V. Jogon túli távlatok
• „Bizonyos határon túl a gazdasági növekedés nem hoz nagyobbboldogságot” – a többletmunka az emberi kapcsolatok rovására megy(Luca De Biase)
• Etikus pénzintézeti tevékenység alapelvei - Az európai pénzügyiintézetek etikai és szociális dimenziója 2009 - HL C 100, 2009. 4.30., 84-92.
Alapelvek pl.: a hitel alapvető jog, gyengébbekhez való eljutás,megtakarítók bevonása döntésekbe, átláthatóság, „tiltott”tevékenységeket folytatókkal való kapcsolatok megszakítása….
• CSR
• Kódexek, szervezetek
• Fair bankok – etikus-e, ami fair, avagy lehet-e jogszabállyal bármit isetikussá tenni?
VI. Quo vadis… - A jövő kihívásaiA fejlődés: lehetőség és veszélyek
„A felforgató újítások egy-egy szegmensben akár ki is szoríthatják a bankszektor hagyományosszereplőit.” (Bankok a történelemben: innovációk és válságok. MNB, 2018.)
- Informatika fejlődése
(online fizetés, mobilfizetés/appok,
elektronikus pénzek - INTERNET)
- FinTech (2.0!):
• Összességében az innovatív technológia
pénzügyi szolgáltatások nyújtásában történő
felhasználását értjük alatta (Nicoletti, 2017).
• Szabályozási kihívások, lehetőségek:
Regulatory Sandbox, Innovation Hub
VI. Quo vadis… - A jövő kihívásaiFOGALMAK:
• Az Innovation Hub egy olyan, a szabályozó hatóság által biztosított(információcsere) „platform, ahol FinTech megoldásokat fejlesztő intézményekegymástól és a FinTech ökoszisztéma minden szereplőjétől iránymutatástkaphatnak.” Ennek keretében a szabályozó hatóság szakértői megválaszolják aFinTech innovációk képviselőitől érkező kérdéseket és segítenek értelmezni ajogszabályi kereteket, valamint felmérik a jogszabály-változtatási igényeket, éstovábbítják a döntéshozók felé.
• „A Regulatory Sandbox pedig egy olyan, a szabályozói kötelezettségek alóliidőszakos könnyítést biztosító tesztüzem, amely az innovatív technológiákkipróbálására nyújt megfelelő keretet, valós fogyasztók bevonásával, azesetleges kockázatok kezelése mellett;” „egy olyan kontrollált környezet azinnovatív megoldások tesztelésére, ahol azok ideiglenesen mentesüléstkaphatnak bizonyos prudenciális előírások alól.”
• Blokklánc (nyilvános „főkönyv”)alapú technológiák: A tranzakciók történetenyilvános, amelyet egymástól független számítógépek tárolnak, központiszerver nélkül. Ennek köszönhetően a főkönyv transzparensebbé és jobbanellenőrizhetővé válik – ld. altcoinok, okos szerződések…
VI. Quo vadis… - A jövő kihívásai
FinTech előnyök/hátrányok
+ -
Diverzifikáció, decentralizáció:Új termékek/szolgáltatások válnak elérhetővé
Szabályozatlan technikák, termékek megjelenése -> Ügyfelek megtévesztésének, megkárosításának veszélye nő
Piaci hatékonyság, fokozódó verseny: árleszorító hatás
Prociklikalitás, más ágazatokra átgyűrűző hatások
Integráció: a pü termékek az ügyfelek szélesebb köre számára lesz elérhető
Az erősödő versenyhelyzet növelheti egyes piaciszereplők kockázati étvágyát
IT technológiák térnyerése: kiberkockázatok
Köszönöm szépen
megtisztelő
figyelmüket!