Pénzügyi számvitel feladatok 7. Követelések 7. Követelésekgabi.weblappark.hu/wp-content/uploads/2009/09/BA_PSZ_05b.szem.pdf · Pénzügyi számvitel feladatok 7. Követelések

Pénzügyi számvitel feladatok 7. Követelések

1

7. Követelések

7.1a. Követelések /1a. feladat (teszt kid.) Jelölje bekarikázással – egyértelműen – a helyes válaszokat! Így Egy-egy kérdésen belül akárhány jó válasz is lehet! Minden jó válasz – jó bekarikázás – egy pont. Maximum 10 bekarikázás lehet. 10-nél több bekarikázás esetén a 10 feletti karikákért egy-egy mínusz pont jár. Összességében negatív pontszám nem adható.

a

1. A vevők

a -kel kapcsolatban se értékhelyesbítés se értékvesztés nem lehetséges. b mérlegsoron kell kimutatni a kapcsolt részesedési viszonyban lévő vevőket is. c közé tartozik a szellemi termékek eladásakor keletkező követelés (is). d számlának ideiglenesen követel egyenlege is lehet. e Nincs jó válasz az a–d pontok között.

2. A váltókövetelések

a a mérlegben lehetnek az értékpapírok és a követelések között is. b állományba vételi értéke soha nem egyezhet meg a névértékkel. c közé tartoznak: az áruváltó és a vevők részére kiállított váltó is. d -nek értékvesztése nem lehet, de értékhelyesbítése lehet. e Nincs jó válasz az a–d pontok között.

3. Az egyéb követelések

a közé kell átsorolni a készletre adott előlegeket, ha az ügylet a felek megállapodása alapján meghiúsul.

b közé kell besorolni a munkavállalóknak elszámolásra kiadott összegeket (is). c csak saját előállításúak lehetnek, de vásároltak nem. d közé tartoznak a vagyoni értékű jogok eladása miatti követelések (is). e Nincs jó válasz az a–d pontok között.

4. A devizás követelések

a mérlegértéke mindig a fordulónapi (pénzintézeti) vételi árfolyamon számított érték. b bekerülési értéke mindig a teljesítés napján érvényes, eladási árfolyamon számított érték. c -ből a behajthatatlant egyéb ráfordításként kell elszámolni. d -nek értékvesztése (is) lehet. e Nincs jó válasz az a–d pontok között.

5. A vásárolt követelések

a értékesítése – a számviteli politikától függően – elszámolható bruttó vagy nettó módon is. b értékesítését mindig bruttó módon kell elszámolni. c értékesítésekor keletkező eredmény – a számviteli politikától függően – egyéb

bevételt/ráfordítást is érinthet. d a mérlegben az egyéb részesedési viszonyú követelések között nem szerepelhetnek. e Nincs jó válasz az a–d pontok között.

6. Az egyéb követelések közül a devizás követelések

a évközi, realizált árfolyam-különbözetét mindig az egyéb követelések számlán kell könyvelni. b évközi, realizált árfolyam-különbözete könyvelhető a pénzeszköz számlával szemben is. c évközi, realizált árfolyam-különbözete könyvelhető a kapott kamatok számlával szemben is. d év végi, nem realizált árfolyam-különbözete nem könyvelhető technikai számla segítségével. e Nincs jó válasz az a–d pontok között.

7. A követelések értékvesztését

a a számviteli politikától függően az egyéb ráfordításokra is lehet könyvelni. b év közben is meg kell/lehet szüntetni, de visszaírása év közben nem lehet. c a rendkívüli ráfordításokra is könyvelni lehet, ha összege jelentős. d 2 év alatt, vagy 2 éven belül kell visszaírni. e Nincs jó válasz az a–d pontok között.

7. Követelések Pénzügyi számvitel feladatok

2

7.1a. Követelések /1a. feladat (teszt) kidolgozása 1c. 1d. 2e. 3a. 3b. 4c. 4d.

5e. 6a. 7b.

7.1b. Követelések /1b. feladat (teszt) Jelölje bekarikázással – egyértelműen – a helyes válaszokat! Így Egy-egy kérdésen belül akárhány jó válasz is lehet! Minden jó válasz – jó bekarikázás – egy pont. Maximum 10 bekarikázás lehet. 10-nél több bekarikázás esetén a 10 feletti karikákért egy-egy mínusz pont jár. Összességében negatív pontszám nem adható.

a

1. A vevők

a mérlegsoron kell kimutatni az egyéb részesedési viszonyban lévő vevőket is. b év végi értékelésekor értékvesztés visszaírása nem számolható el. c -kel kapcsolatban értékvesztés és behajthatatlan követelés is előfordulhat. d közé tartozik a vagyoni értékű jogok eladásakor keletkező követelés (is). e Nincs jó válasz az a–d pontok között.

2. A váltókövetelések

a közé tartoznak: a fináncváltó és a saját kibocsátású váltó. b állományba vételi értéke mindig magában foglalja a kamattartalmat is. c az értékpapírok között is kimutathatók a mérlegben, mivel tartalmilag értékpapírok. d -nek értékvesztése lehet, de értékvesztés visszaírása nem. e Nincs jó válasz az a–d pontok között.

3. Az egyéb követelések

a -et át kell sorolni a tartós követelések közé (ha a feltételek fennállnak). b közé kell besorolni a vásárolt egyéb követeléseket és váltóköveteléseket is. c a készletekhez hasonlóan lehetnek saját előállításúak és vásároltak. d közé tartoznak a tárgyi eszközök eladása miatti követelések (is). e Nincs jó válasz az a–d pontok között.

4. A devizás követelések

a mérlegértéke mindig a mérlegkészítés napján érvényes választott árfolyamon számított érték. b bekerülési értéke mindig a teljesítés napján érvényes, vételi árfolyamon számított érték. c bekerülési értéke kivételesen eltérhet a teljesítés napi választott árfolyamon számított értéktől. d -et év végén mindig értékelni kell, de lehet, hogy nem kell átértékelni. e Nincs jó válasz az a–d pontok között.

5. A vásárolt követelések

a értékesítését nettó módon elszámolni nem lehet. b állományba vétele mindig az eredeti követelés értékén történik. c értékesítésekor keletkező eredmény a rendkívüli eredményt is érintheti. d a mérlegben a kapcsolt részesedési viszonyú követelések között nem szerepelhetnek. e Nincs jó válasz az a–d pontok között.

6. A devizás vevők

a évközi, realizált árfolyam-különbözetét mindig a vevők számlán kell könyvelni. b évközi, realizált árfolyam-különbözete a vevők számlán nem könyvelhető. c -et a behajthatatlanként való elszámolás előtt először napi választott árfolyamra kell átértékelni. d év végi, nem realizált árfolyam-különbözete könyvelhető a nettó árbevétellel szemben is. e Nincs jó válasz az a–d pontok között.

7. A behajthatatlan követelések

a ha utólag mégis befolynak, akkor a rendkívüli bevételeket növelik. b ha utólag mégis befolynak, akkor az egyéb bevételeket növelik. c elszámolása a pénzügyi ráfordításokat érinti. d -et időbelileg el is lehet határolni. e Nincs jó válasz az a–d pontok között.


3

7.2a. Vevők /2a. feladat (idősoros kid.) A KISZÁMLÁZ_Ó Zrt. alábbi gazdasági eseményeit ismerjük 20X1-ben. FELADATOK a) Könyvelje a gazdasági eseményeket idősorosan!

A Zrt. forgalmi költség eljárás szerinti eredménykimutatást készít, elsődleges 6/7-es költség-elszámolást alkalmaz, készleteiről év közben folyamatos mennyiségi és értéki nyilvántartást vezet, devizás értékelésnél a választott árfolyam a pénzintézeti átlag.

b) Határozza meg a vevők – alábbi adatokból adódó – mérlegértékét! 1. Piackutatási szolgáltatást végeztünk a V1 belföldi vevőnek, melyet az elfogadott. Az általunk

számlázott összeg 3 000 eFt + áfa. A kiszámlázás önköltségen számított értéke 2 100 eFt.

1a. Kiszámlázott szolgáltatás árbevétele 3 000 eFt. T 3.Vevők - K 9.Belföldi értékesítés nettó árbev. 3 000 3 000

1b. Kiszámlázott szolgáltatás áfája 750 eFt. T 3.Vevők - K 4.Fizetendő áfa (Erlk) 750 750

1c. Értékesítést terhelő közvetlen költség 2 100 eFt. T 8.Értékes. elsz. közvetlen önktge - K 77.Szolgáltatás ktgeinek átvezetése 2 100 2 100

Megjegyzés: összköltség típusú eredménykimutatás esetén az 1c. tétel nincs. 2. Késztermékeket értékesítettünk a V2 belföldi vevőnek, melyeket a vevő átvett. A kiszámlázott

árbevétel 6 000 eFt + áfa. Az eladott késztermékek önköltségen számított értéke 4 000 eFt.

2a. Kiszámlázott szolgáltatás árbevétele 6 000 + 1 500 eFt áfa. T 3.Vevők - K 2 db szla 7 500 ––– 9.Belföldi értékesítés nettó árbev. 6 000 4.Fizetendő áfa 1 500

2b. Késztermék eladás önköltségen 4 000 eFt. T 8.Értékes. elsz. közvetlen önktge - K 2.Késztermékek 4 000 4 000 Megjegyzés: csak 5-ös költségelszámolás mellett a 2b. tétel vagy nincs (ha nincs évközi

folyamatos készletnyilvántartás), vagy van, de másként könyvelendő. Hogyan? ................................................................................................................ 3. A V2 vevő nem megfelelő minőség miatt – még ugyanazon hónapban – visszaküldte késztermékek

10%-át. A helyesbítő számlát elküldtük. A késztermékeket bevételeztük. Egyúttal a V2 vevő a ténylegesen eladott mennyiségre 5% engedményt kért, melyet elfogadtunk és megadtunk, a helyesbítő számlát elküldtük.

3a. Visszaküldés árbevétele 600 + 150 eFt áfa.

T 2 db szla - K 3.Vevők ––– 750 9.Belföldi értékesítés nettó árbev. 600 4.Fizetendő áfa 150

3b. Késztermék visszaküldés önköltségen 400 eFt. T 2.Késztermékek - K 8.Értékes. elsz. közvetlen önktge 400 400 Megjegyzés: csak 5-ös költségelszámolás mellett a 3b. tétel vagy nincs (ha nincs évközi

folyamatos készletnyilvántartás), vagy van, de másként könyvelendő. Hogyan? .................................................................................................................

3c. Vevőknek adott engedmény (6 000 – 600) * 5% = 270 eFt, és 270 * 0,25 = 67,5 eFt áfa. T 2 db szla - K 3.Vevők ––– 337,5 9.Belföldi értékesítés nettó árbev. 270 4.Fizetendő áfa 67,5

4. A V1 belföldi vevő (1. pont) – a fizetési határidő előtt 20 nappal – az Elszámolási betétszámlára

átutalta tartozását. Ehhez figyelembe vette, hogy a közöttünk lévő szerződés szerint a fizetési határidő előtti teljesítés esetén napi 0,4 ezrelék engedményre jogosult.


4

A V1 vevő tartozása 3 000 + 750 áfa = 3 750 eFt. Skontó (előre fizetési engedmény) 3 750 * 0,4 ezrelék * 20 nap = 30 eFt.

4a. Vevő átutalása 3 750 – 30 = 3 720 eFt. T 3.Elszámolási betét - K 3.Vevők 3 720 3 720

4b. Vevőnek adott skontó 30 eFt. T 8.Pü műveletek egyéb ráfordításai - K 3.Vevők 30 30

5. V3 külföldi vevőnek – a saját telephelyünkön – árukat adtunk el 40 e$-ért. A teljesítésigazolást

a vevő aláírta. A számlát kiállítottuk és átadtuk. Az áru az országhatárt átlépte. Az eladott áruk beszerzési ára 6 400 eFt. A pénzintézeti árfolyamok 196, illetve 204 Ft/$.

5a. Kiszámlázott áruk árbevétele 40 * 200 Ft/$ = 8 000 eFt. T 3.Vevők (külföldi) - K 9.Exportértékesítés nettó árbev. 8 000 8 000 Megjegyzés: exportra nincs áfa.

5b. Eladott áruk beszerzési értéke 6 400 eFt. T 8.Elábé - K 2.Áruk 6 400 6 400 Megjegyzés: csak 5-ös költségelszámolás mellett az 5b. tétel akkor nincs, ha az áruknál év

közben nincs folyamatos mennyiségi és értéki nyilvántartás. 6. V4 belföldi vevőnek eladtuk a West -End-ben lévő egyik üzlethelyiség bérleti jogát 3 200 eFt +

áfa összegért. A számlát kiállítottuk és átadtuk. A vevő az üzlethelyiséget birtokba vette. Az üzlethelyiség bruttó értéke 4 200 eFt, eddig elszámolt értékcsökkenése 2 000 eFt.

6a. Kiszámlázott bevétel 3 200 + 800 áfa. T 3.Vevők - K 2 db szla 4 000 ––– 9.Egyéb bevételek 3 200

4.Fizetendő áfa 800 6b. Bruttó érték kivezetése 4 200 eFt.

T 8.Egyéb ráfordítások - K 1.Ingatlanok és kapcs. véj. 4 200 4 200 6c. Értékcsökkenés kivezetése 1 200 eFt.

T 1.Ingatlanok és kapcs. véj. écs. - K 8.Egyéb ráfordítások 1 200 1 200 7. A V4 belföldi vevőnk a követelésünket egy továbbforgatott váltóval egyenlítette ki, melynek

névértéke 4 800 eFt.

7a. V4 vevő „fizetése” váltóval. T 3.Váltókövetelések - K 3.Vevők 4 000 4 000

8. A V3 külföldi vevőnk (5. pont) a követelésünkből – a megállapodásunk alapján – átutalt a

Devizabetét számlára 10 e$-t, valamint az Elszámolási betétre ugyancsak 10 e$-t, amikor a pénzintézeti deviza árfolyamok: 192 és 200 Ft/$.

8a. V3 vevő átutalása Devizabetétre 10 e$ * 196 Ft/$ = 1 960 eFt. T 3.Devizabetét - K 3.Vevők 1 960 1 960

8b. Évközi realizált árfolyam-különbözet 10 e$ * (196 – 200 Ft/$) = 40 eFt. T 8.Pénzügyi műv. egyéb ráford. - K 3.Vevők 40 40

Árfolyamveszteség keletkezett, mert a dolláronkénti 200 Ft/$ követelésünk helyett (csak) 196 Ft/$ pénzeszközünk lett.

8c. V3 vevő átutalása Elszámolási betétre 10 e$ * 192 Ft/$ = 1 920 eFt. T 3.Elszámolási betét - K 3.Vevők 1 920 1 920

8d. Évközi realizált árfolyam-különbözet 10 e$ * (192 – 200 Ft/$) = 80 eFt. T 8.Pénzügyi műv. egyéb ráford. - K 3.Vevők 80 80

Árfolyamveszteség keletkezett, mert a 200 Ft/$ követelésünk helyett (csak) 192 Ft/$ pénzeszközünk lett. 9. A V2 vevővel szembeni követelésünket (2. és 3. pont) eladtuk 5 800 eFt-ért. A fizetési határidő

20X2. 01. 05.

9a. V2 vevővel szembeni (eredeti) követelés eladásának bevétele 5 800 eFt. T 3.Egyéb követelések - K 9. Egyéb bevételek 5 800 5 800

9b. Eladott követelés könyv szerinti értéke 7 500 –750 visszaküld.– 337,5 eng. = 6 412,5 eFt. T 8.Egyéb ráfordítások - K 3.Vevők 6 412,5 6 412,5


5

10. A vevők – fentieken kívüli – év végi ismert adatai (az értékelés előtt).

Vevők megnevezése

Fizetési (lejárati) határidő

Számla összege eFt

Befolyás valószínűsége %

Értékelési teendő eFt

V01 20X0. 12. 23. 1 000 20 Értékvesztés 800 V02 20X1. 09. 09. 2 000 0 Behajthatatlan 2 000 V03 20X1. 11. 11. 3 000 70 Értékvesztés 900 V04 20X1. 12. 12. 4 000 98 Nincs teendő

V05 (*) 20X2. 04. 01. 5 000 100 Nincs teendő Összesen -------- 15 000 -------- -------

V06 20X1. 11. 11. 30 e$*188 Ft/$ 60 Értékvesztés 12 e$*188 Ft/$

(*) A V05 vevő a leányvállalatunk. A jelentős határ az értékvesztésnél az eredeti számlaérték 4%-a, az értékvesztés visszaírásánál pedig az elszámolt értékvesztés 15%-a.

10a. Behajthatatlan követelés V02 vevőre 2 000 eFt. T 8.Egyéb ráfordítások - K 3.Vevők 2 000 2 000

10b. Értékvesztés V01 és V03 vevőre 1 000 * 0,8 + 3 000 * 0,3 = 1 700 eFt. T 8.Egyéb ráfordítások - K 3. Vevők értékvesztése 1 700 1 700

10c. Értékvesztés V06 vevőre 30 e$ * 0,4 = 12 e$, és 12 e$ * 188 Ft/$ = 2 256 eFt. T 8.Egyéb ráfordítások - K 3.Vevők 2 256 2 256

Értékvesztés a V04 vevőre nincs a jelentős határ miatt (2%<4%). Értékvesztés a V05-re sincs: ui. a befolyás valószínűsége 100%. A követelések értékvesztése a Tao. törvény szerint adóalap növelő.

11. December 31-én a deviza árfolyamok: 191 és 199 Ft/$. A számviteli politika szerint minden

árfolyam-különbözet jelentősnek minősül. 11a. Devizás értékelés

V3 vevő 40 – 10 – 10 = 20 e$; és 20 e$ * (195 – 200) = – 100 eFt. V06 vevő 30 –12 = 18 e$; és 18 e$ * (195 – 188) = + 126 eFt. Összevontan + 26 eFt.

T 3.Vevők - K 9.Pénzügyi műv. egyéb bevételei 26 26 Megjegyzés: a Vevők analitikában mindenképpen külön analitikus számlán könyvelendő a V3 és V06.

b. Feladatpont kidolgozása: a vevők mérlegértéke

Vevők Megnevezés

V1 V2 V3 V4 V01 és V02

V03 és V04

V05 és V06

Nyitás 1 000 2 000

3 000 4 000

5 000 5 640

Kiszámlázás 1a. 3 750 2a. 7 500 5a. 8 000 6a. 4 000 Visszaküldés 3a. – 750 Engedmény (adott) 3c. – 337,5 Kiegyenlítés 4a. –3 720 8a. –1 960

8c. –1 920

Vevőnek adott skontó 4b. –30 Kiegyenlítés váltóval 7a.–4 000 Árfolyam-különbözet (évközi, realizált)

8b. – 408d. – 80

Eladás 9b.–6 412,5 Behajthatatlan követelés 10a.–2 000 Értékvesztés (10b-c. pontok) –800 –900 –2 256Év végi árfolyam-különbözet 11a. –100 11a. +126December 31-én

0 0 3 900 0 200 0

2 100 4 000

5 000 3 510

ebből: kapcs. vállalk. szemben 5 000(*) Vevők mérlegértéke

Összesen: 13 410

0 0 3 900 0 200 és 0

2 100 és 4 000

0 és 3 510

(*) A mérlegben a „B. II. 2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben” mérlegtételre kerül.


6

7.2b. Vevők /2b. feladat (idősoros) Cégünk a SZÁMLÁZGAT_Ó Zrt. alábbi gazdasági eseményeit ismerjük 20X1-ben. FELADATOK a) Könyvelje a gazdasági eseményeket idősorosan!

A Zrt. összköltség eljárás szerinti eredménykimutatást készít, csak 5-ös költség-elszámolást alkalmaz, készleteiről év közben folyamatos mennyiségi és értéki nyilvántartást nem vezet, devizás értékelésnél a választott árfolyam az MNB árfolyam.

b) Határozza meg a követelések – alábbi adatokból adódó – mérlegértékét! c) Határozza meg az ismert adatokból származó eredményt! (Az eladott késztermékeket 20X1-ben

állítottuk elő). d) Hogyan változna az a) pont szerinti megoldása, ha a készleteknél évközi folyamatos mennyiségi

és értéki nyilvántartás van. e) Hogyan változna az 5a) pont megoldása, ha az átutalt összeg a Devizabetét helyett az

Elszámolási betétre érkezett volna be?

1. 20X1. december 4-én 800 db készterméket adtunk el EU-n kívüli vevőnek 20 $/db egységáron. A szerződés szerint a szállítási költség bennünket terhel. (A szállítmány a magyar határt átlépte.) Egy termék előállítási költsége utókalkuláció szerint 3 000 Ft/db.

2. 20X1. december 6-án a vevő a szállítmányt – 10 napos reklamációs idő kikötésével – átvette, erről e-mailen (szabályos) értesítést küldött. A számlát még ezen a napon kiállítottuk és elküldtük. Fizetési határidő 20X2. január 6.

3. 20X1. december 7-én a szállítmányozó cégektől megkaptuk a késztermékek kiszállításáról szóló számlákat (december 6-ai teljesítéssel): a belföldi útra 20 eFt + áfa, a külföldi útszakaszra 400 $ összegben. Fizetési határidő 20X2. január 6.

4. 20X1. december 13-án megkaptuk a vevő reklamáló levelét, melyben minőségi kifogásaira hivatkozva 10% engedményt kért. A kifogásait részben jogosnak tartottuk, és e-mailen történt levélváltás után 6,25%-os engedményben egyeztünk meg. A helyesbítő számlát elküldtük.

5. 20X1. december 20-án a vevő részben teljesítette követelésünket: a) 6 000 $-t átutalt a devizabetét számlánkra, b) készpénzben ($-ban) kifizetett a követelésünkből 1 000 $-t.

6. 20X1. december 23-án nagy meglepetésben részesültünk: befolyt egy nem várt követelésünkből 800 eFt. Korábbi adatai: kiszámlázás 20X0. január 3-án 2 400 eFt + áfa; ebből értékvesztésként elszámolva 20X0. december 31-én 2 500 eFt.

7. 20X1. december 31-én végezzük el az év végi értékelést! A devizás eszközök és források árfolyam-különbözete jelentős, és összevontan árfolyamnyereség.

DEVIZAÁRFOLYAMOK Ft/$ DÁTUM Vételi Eladási MNB eFt

20X1. december 4. 189 199 194 december 6. 185 195 190 Kiszáml.800*20=16000 és*190 =3 040 december 7. 186 196 191 december 13. 188 198 193 december 20. 187 197 192

december 31. 190 200 195 20X2. január 6. 193 203 198 (*) március 19. 197 207 202

(*) = a mérlegkészítés napja

A valuta árfolyama minden esetben 2 Ft-tal alacsonyabb, illetve magasabb a deviza árfolyamánál.


7

7.3a. Váltókövetelések /3a. feladat (idősoros kid.) Cégünk a VÁLT_Ó Zrt. alábbi gazdasági eseményeit ismerjük 20X1-ben. FELADATOK a) Könyvelje a gazdasági eseményeket idősorosan! A devizás értékelésnél a választott árfolyam az

MNB árfolyam. b) Határozza meg a váltókövetelések – alábbi adatokból adódó – mérlegértékét! c) Határozza meg az ismert adatokból származó eredményt! 0. Induló adatok.

Váltókövetelések Megnevezés V1 V2 V3 V4

Kiállítás időpontja 20X0. 11. 01 20X0. 11. 01. 20X1. 06. 15. 20X1. 07. 01. Bekerülés időpontja 20X0. 11. 01 20X0. 12. 15. 20X1. 11. 15. 20X2. 02. 01. Lejárat 12 hó 10 hó 5 hó 8 hó Kamatláb % 9 6 12 12

Elszámolt időarányos kamat .. eFt . eFt ––––– –––––

Névérték (lejáratkor) 1 962 eFt 1 260 eFt . ... eFt 1 620 eFt

Kiállításkori (ellen)érték . … eFt . … eFt 2 400 eFt 1 500 eFt Bekerülési érték 1 800 eFt 1 209 eFt 2 300 eFt 1 500 eFt

A hiányzó adatok meghatározása.

V1 Kiállításkori ellenérték: V2 Kiállításkori ellenérték: V3 Névérték a lejáratkor:

x = 1 962 : 1,09 = 1 800 eFt y + 0,06y : 12 hó * 10 hó = 1 260 2 400 (1+0,12:12*5) = 2 520 y + 0,05y = 1 260

1,05y = 1 260 és y =1 200

Elszámolt időarányos kamat: Elszámolt időarányos kamat:

1 800 * 0,09 : 12 * 2 hó = 36 eFt (1 260 – 1 209) : 8,5 hó * 0,5 hó = 3 eFt

1. Augusztus 10-én 1 850 eFt összegű szállítói tartozást egyenlítettünk ki a V1 váltóval.

1a. A váltó kivezetése 1 800 eFt. T 3.Váltóelszámolási számla - K 3.Váltókövetelések (V1) 1 800 1 800

1b. Szállítói tartozás kivezetése 1 850 eFt. T 4.Szállítók - K 3.Váltóelszámolási számla 1 850 1 850

1c. „Kapott váltókamat 1 850 – 1 800 = 50 eFt. T 3.Váltóelszámolási számla - K 9.Egyéb kapott (járó) kamatok ... 50 50

1d. Korábban elhatárolt kamat visszavezetése 36 eFt. T 9.Egyéb kapott (járó) kamatok ... - K 3.Bevételek aktív időbeli elhat. 36 36

Ez utóbbi tételt visszavezethettük volna január 1-jén is.

Az 1a-1c. tételek könyvelhetők az alábbiak szerint is: 1a. Váltó továbbforgatása szállítóra.

T 4.Szállítók - K 2 db számla 1 850 ––––– 3.Váltókövetelések (V1) 1 800 9.Egyéb kapott (járó) kamatok ... 50

2. Augusztus 15-én a bankkal leszámítoltattuk a V2 váltót. A bank felszámított 5 eFt bankköltséget,

ezt követően az Elszámolási betét számlánkon jóváírt 1 230 eFt-ot.


8

2a. A váltó kivezetése 1 209 eFt. T 3.Váltóelszámolási számla - K 3.Váltókövetelések (V2) 1 209 1 209

2b. Bankköltség 5 eFt. T 5.Egyéb szolgáltatások költségei - K 3.Váltóelszámolási számla 5 5

2c. Jóváírt (befolyt) összeg 1 230 eFt. T 3.Elszámolási betét - K 3.Váltóelszámolási számla 1 230 1 230

2d. „Kapott (elszámolt) váltókamat 1 230 + 5 – 1 209 = 26 eFt. T 3.Váltóelszámolási számla - K 9.Egyéb kapott (járó) kamatok ... 26 26

2e. Korábban elhatárolt kamat visszavezetése 3 eFt. T 9.Egyéb kapott (járó) kamatok ... - K 3.Bevételek aktív időbeli elhat. 3 3

Ez utóbbi tételt visszavezethettük volna január 1-jén is. 3. November 15-én a váltóadós a V3 váltót határidőben, készpénzben kifizette.

3a. A váltókövetelés készpénzes kifizetése 2 520 eFt, és a kamat 2 520 – 2 300 = 220 eFt. T 3.Pénztár - K 2 db szla 2 520 –––– 3.Váltókövetelések (V3) 2 300 9.Egyéb kapott (járó) kamatok ... 220

4. December 1-jén váltót fogadtunk el a belföldi vevőnktől 804 eFt összegű követelésünk

kiegyenlítése fejében. Az elfogadott V5 váltó adatai:

Kibocsátása november 1-jén történt. Kamatláb 12%. Lejárata 20X2. március 31. Névérték 840 eFt.

4a. Váltó állományba vétele a kiváltott ellenértéken 804 eFt. T 3.Váltókövetelések (V5) - K 3.Vevők 804 804

Számítható a kibocsátáskori érték = X = 800 eFt, mert: 840 eFt = X + 0,12X : 12 hó * 5 hó; és 840 = X + 0,05X; és 840 = 1,05X; és X = 800 eFt.

Jövedelmezőségi szempontból érdekes lehet a befogadás napjára vonatkozó (számított) kamattal növelt érték = Y = 808 eFt, mert: (800 + 800 * 0,12 : 12 hó * 1 hó ) = 800 + 8 = 808 eFt.

5. Készpénz ellenében elfogadtuk a (most kibocsátott) V6 váltót december 10-én. A váltóadósnak

kifizetett összeg 600 eFt. Lejárat: a következő év április 10. (4 hó). Éves kamatláb 15%.

5a. Fináncváltó állományba vétele 600 eFt. T 3.Váltókövetelések (V6) - K 3.Pénztár 600 600

6. December 31-én egyik külföldi vevőnk váltót bocsátott ki követelésünk teljesítése ellenében.

Az elfogadott V7 devizás váltó adatai: a váltó futamideje 1 év, kamatláb 8%, a kiváltott ellenérték 24 e$ * 198 Ft/$ = 4 752 eFt, a váltó névértéke 24 * 1,08 = 25,92 e$.

6a. Váltó állományba vétele a kiváltott ellenértéken 24 e$ * 198 Ft/$ = 4 752 eFt. T 3.Váltókövetelések (V7) - K 3.Vevők 4 752 4 752

7. A mérlegkészítés időszakában (20X2. január 10-én) elszámoljuk a meglévő váltóköveteléseink

időarányos járó kamatát.

V4 váltó: 1 500 * 0,12 : 12 * 6 hó = 90 eFt. V5 váltó: a kamatot a (váltó) cégünknél töltött ideje alapján indokolt számítani. • „Számított” váltókamat az állományba vételtől a lejáratig 840 – 804 = 36 eFt. • December 1-jétől március 31-ig terjedő időszak: 4 hónap. • Elhatárolandó kamat 36 : 4 hó * 1 hó = 9 eFt.


9

Megjegyzés: A járó kamatnak elvileg lehetséges egy másik számítása is a következők szerint.

♦ Időarányos kamat november 1-jétől december 31-ig a váltó kondíciói alapján: 800 * 0,12 : 12 hó * 2 hó = 16 eFt.

♦ Ez az összeg azonban teljes egészében nem határolható el, mivel ebből a váltó állományba vételekor már elismertünk 4 eFt-ot.

♦ Elhatárolandó kamat tehát 16 – 4 = 12 eFt. ♦ A későbbiekben ez utóbbi módon járó kamatot nem számítunk.

V6 váltó: 600 * 0,15 : 12 * 0,667 hó = 5 eFt. V7 váltó: nincs időarányos kamat, mert dec. 31-én bocsátották ki, és ekkor is fogadtuk be.

7a. Járó váltókamat 90 + 9 + 5 = 104 eFt. T 3.Bevételek aktív időbeli elhat. - K 9.Egyéb kapott (járó) kamatok ... 104 104

8. A mérlegkészítés időszakában (20X2. január 15-én) kiderült, hogy a V4 váltó kibocsátója ellen

a felszámolási eljárás megindult. A felszámolótól kapott információk szerint a V4 váltó névértéke (szinte) biztosan nem folyik majd be.

8a. A könyv szerinti érték kivezetése, mint behajthatatlan követelés 1 500 eFt. T 8.Egyéb ráfordítások - K 3.Váltókövetelések (V4) 1 500 1 500

8b. A 7a. pontban elszámolt járó kamat (90 eFt) sztornózása, mivel behajthatatlan. T 9.Egyéb kapott (járó) kamatok ... - K 3.Bevételek aktív időbeli elhat. 90 90

9. A mérlegkészítés időszakában (február 28-án) elvégezzük a V7 devizás váltó (Lásd 6. pont!) év

végi értékelését. A választott árfolyam az MNB árfolyam, melynek értékei • december 31-én: 200 Ft/$. • február 28-án: 201 Ft/$.

Az összevont árfolyam-különbözet jelentős, és összevontan veszteség jellegű.

9a. A V7 devizás váltó árfolyam-különbözete 24 e$ *(200 – 198) Ft/$ = + 48 eFt. T 3.Váltókövetelések (V4) - K 8.Pénzügyi műv. egyéb ráford. 48 48

Az árfolyam-különbözet ugyan nyereség jellegű, de az összevont árfolyamveszteség a meghatározó, és ezért nem a pénzügyi egyéb bevételekre, hanem a ráfordításokra könyvelendő.

c) Feladatpont kidolgozása: mérlegértékek meghatározása

Megnevezés V1 V2 V3 V4 V5 V6 V7 Nyitás 1 800 1 209 2 300 1 500 Továbbforgatás 1a. –1 800 Leszámítoltatás 2a. –1 209 Váltóadós fizetése 3a. –2 300 Áruváltó elfogadása 4a. 804 Fináncváltó elfogadása 5a. 600 Áruváltó elfogadása 6a. 4 752Behajthatatlan követel. 8a.–1 500 Devizás értékelés 9a. +48Váltókövetelések 0 0 0 0 0 600 4 800mérlegértéke Összesen 5 400 eFt

c) Feladatpont kidolgozása: eredményhatás

Megnevezés 1c.; 1d. 2b. 2d.; 2e. 3a. 7a. 8a. 8b. 9a. Össz. Egyéb kapott (j) kamatok 50; –36 26; –3 220 104 –90 +271 Pénzügyi műveletek egyéb ráf. –48 +48 Egyéb szolgáltatások ktgei 5 –5 Egyéb ráfordítások 1 500 –1 500 Összesen –1 186


10

7.3b. Váltókövetelések /3b. feladat (idősoros) A VÁLTÓZ_Ó Zrt. alábbi analitikus adatai ismertek 20X1. év (tárgyév) november 1-jén.

Váltókövetelések Megnevezés V1 V2 V3 V4

Kiállításkori (ellen)érték 5 e€ = 1 440eFt … eFt … eFt 2 400 eFt Bekerülési érték 5 e€ = 1 440 eFt 570 eFt 1 230 eFt 2 400 eFt Kiállítás időpontja október 1. szeptember 1. augusztus 31. augusztus 15. Lejárat 6 hó 2 hó 10 hó 150 nap Kamatláb % 12 9 6 10 Névérték (lejáratkor) 5,3 e€ 609 eFt 1 260 eFt 2 500 eFt

FELADATOK a) Könyvelje idősorosan a tárgyévi gazdasági eseményeket! A devizás eszközök és források

összevont árfolyam-különbözete jelentős, és árfolyamnyereség. b) Állapítsa meg a Váltókövetelések mérlegértékét! c) Számszerűsítse a gazdasági események eredménykihatásait! d) Könyvelje idősorosan a tárgyévet követő év (20X2.) gazdasági eseményeit, és határozza meg

az eredménykihatásukat!

1. A V2 váltót a váltóadós határidőben készpénzzel kifizette.

2. A V3 váltót november 10-én szállítóra forgattuk, ezzel 1 220 eFt tartozást egyenlítettünk ki.

3. A V4 váltót november 15-én leszámítoltattuk. A bank által átutalt összeg 2 420 eFt, amely a bank által felszámított 30 eFt-os leszámítolási költséggel csökkentett összegnek felel meg.

4. A V1 váltót a váltóadós mérlegkészítésig kiegyenlítette.

DEVIZAÁRFOLYAMOK Ft/€ MEGNEVEZÉS Vételi Eladási

December 31-én 290 302 Mérlegkészítéskor 292 304 Pénzügyi teljesítéskor 288 300

7.3c. Váltókövetelések /3c. feladat (idősoros) A VÁLTÓZ_GATÓ Zrt. alábbi analitikus adatai ismertek 20X1. évben és az ezt követő évben.

FELADATOK

b) Könyvelje idősorosan a tárgyévi gazdasági eseményeket! c) Állapítsa meg a Váltókövetelések mérlegértékét! c) Számszerűsítse a gazdasági események eredménykihatásait! d) Könyvelje idősorosan a 20X2 év gazdasági eseményeit, és állapítsa meg az eredményt!

1. December 1-jén a váltóadós a V5 váltót állította ki, amelynek ellenében 1 800 eFt készpénzt fizettünk ki számára. A V5 váltóra a GARANCIA Bank kezességet vállalt. A V5 váltó adatai: futamidő 4 hónap; kamatláb 10%; névérték 1 860 eFt.

2. A FIX_VEVŐ-vel szembeni követelésünk 2 900 eFt volt, amelyet egy váltó továbbforgatásával teljesített november 1-jén. Az elfogadott V6 váltó adatai: kiállítás időpontja július 1.; futamidő 1 év; kamatláb 7,5%; névérték 3 010 eFt; kiállításkori (ellen)érték . . . . eFt.

3. A V5 váltóadós felszámolása tárgyév december 20-án megkezdődött. A kezességet vállaló GARANCIA Bank pedig csődeljárás alá került 20X2. január 10-én. A március 1-jei egyeztető tárgyaláson elfogadtuk a felajánlott 60%-os mértékű kiegyenlítést (a névértékre vetítve). A mérlegkészítés után – a váltó lejáratakor – befolyt összeg 900 + 30 kamat (a megállapodás szerint 1 080 eFt + 36 eFt kamatnak kellett volna befolynia).

4. A váltóadós a V6 váltót – a mérlegkészítés után – készpénzben kiegyenlítette.


11

7.4a. Egyéb követelések /4a. feladat (idősoros kid.)

A KÖVETELGET_Ő Zrt. tevékenységére vonatkozóan az alábbi információkkal rendelkezünk. FELADATOK

a) Könyvelje idősorosan a gazdasági eseményeket! b) Határozza meg az Egyéb követelések mérlegértékét!

Megjegyzések:

A kidolgozás során – az „Egyéb követelések” mérlegtétel helyett többször – a számlatartalmat jobban kifejező számlamegnevezéseket használtunk.

•

• Cégünk (csak) 5-ös költségelszámolást alkalmaz.

Kiemelt nyitó egyenlegek tárgyév november 1-jén eFt-ban 3.Fizetési előlegek 300 1.Egyéb tartósan adott kölcsön (lakásépítésre) 3 700 3.Különféle követelések (Mv) 250 3.Egyéb részesedés 1 200 3.Adósok(1) 1 000 3.Pénztár 278 3.Devizás adósok (8 e$ * 200 Ft/$) 1 600 3.Elszámolási betét 2 500 4.(3.)Társasági adó előleg elszámolása (T) 2 400

(Mv) = munkavállalókkal (magánszemélyekkel) szemben

1. Mindenes Miklós munkavállalónk 148 eFt készpénzt vett fel utólagos elszámolásra, kisebb beszerzésekre.

1a. Elszámolásra kiadott összeg. 148 eFt. T 3. Egyéb követelések (elsz. kiad) - K 3.Pénztár 148 148

2. Mindenes Miklós elszámolt a felvett összegről. A benyújtott számlák adatai:

• • •

nyomtatványok 36 + 9 áfa = 45 eFt, védőital 40 + 10 áfa = 50 eFt, reprezentációs kiadások 32 + 8 áfa = 40 eFt,

összesen 108 + 27 áfa = 135 eFt.

2a. Kiadott összeg visszavételezése 148 eFt. T 3.Pénztár - K 3. Egyéb követelések (elsz. kiad) 148 148

2b. Felmerült költségek és áfa. T 3 db számla - K 3.Pénztár. –––– 135 5.Anyagköltség 36+40=76 76 5. Személyi jell. egyéb kifizetések (32+8 áfa!) 40 4.Előzetes áfa 9+ 10 =19 19

A reprezentáció terhei a mindenkori adójogszabályok szerint.11

Természetesen Mindenes M. visszafizette a pénztárba a megmaradt 148 – 135 = 13 eFt-ot. 3. Egyik tehergépkocsinkat apportként bevittük a most alakuló SZÁLLÍT_Ó Kft-be 3 600 eFt

apport értéken. A tehergépkocsi bruttó értéke 6 000 eFt, a leírtság foka 80%. Két nap múlva a cégbírósági bejegyzés megtörtént.

3a. Apport érték 3 600 eFt. T 3. Egyéb követelések (apport) - K 9.Rendkívüli bevételek 3 600 3 600

Apportra jutó áfa általában nincs.

3b. Bruttó érték kivezetés 6 000 eFt. T 8.Egyéb ráfordítások - K 1.Műszaki berend., gépek, járm. 6 000 6 000

1 A jelenlegi (2009. évi) szabályok szerint a reprezentáció áfá-ja nem igényelhető vissza. A reprezentációs

költségeket – az (ár)bevétel 1%-a vagy 25 millió Ft fölött – 54% SZJA (személyi jellegű egyéb költség) és 11% egészségügyi hozzájárulás (bérjárulék) terheli. Ezek könyvelésétől most eltekintünk.


12

3c. Értékcsökkenés kivezetése 6 000 * 0,8 = 4 800 eFt. T 1.Műszaki berend., gépek, járm. écs. - K 8.Egyéb ráfordítások 4 800 4 800

3d. Cégbírósági bejegyzés 3 600 eFt. T 1.(3.)Részesedések - K 3. Egyéb követelések 3 600 3 600

A részesedési viszony nagyságrendjéről most nincs információnk. 4. Elszámolási betétről átutalásokat teljesítünk a dolgozóink helyett – amit majd utólag vonunk le

a bérjövedelemből – az alábbi jogcímeken: bírói letiltásra 70 eFt, •

• gyermektartásra 40 eFt, összesen 110 eFt.

4a. Átutalások későbbi levonásra 220 eFt. T 3. Egyéb követelések (későbbi levon.) - K 3. Elszámolási betét 220 220

5. November 25-én Elszámolási betétről előre kifizettük (átutaltuk) a szabadságra utazó Szabis

Szabina november havi nettó munkabérét, 130 eFt-ot.

5a. Fizetési előleg átutalása 130 eFt. T 3. Fizetési előlegek - K 3. Elszámolási betét 130 130

6. December 8-án – a bérfizetéshez kapcsolódóan – elszámoljuk a munkabérből levonandó

tételeket: eFt-ban fizetési előlegekre 280 •

• •

egyéb követelésekre (későbbi levon.) 220 különféle követelésekre (Mv) 200

Összesen 700

6a. Levonások munkabérből 700 eFt. T 4.Jövedelemtartozások - K 3 db szla 700 –––– 3.Fizetési előlegek 280 3.Egyéb követelések (későbbi levon.) 220 3.Különféle követelésekre (Mv) 200

Most csak az Egyéb követeléseket érintő levonásokat könyveltük! A 4.Jövedelemtartozások számlán, a bérköltség korábbi elszámolása miatt, értelemszerűen követel egyenleg volt.

7. A részesedéseket eladtuk 1 500 eFt-ért. A vásárlóval 20X2. január 5-ei fizetési határidőben

állapodtunk meg. Az ellenérték határidőben befolyt.

7a. Részesedés eladása. T 3.Egyéb követelések (részes elad.) - K 2 db szla 1 500 –––– 3.Egyéb részesedés 1 200 9.Pénzügyi műveletek egyéb bevételei 300

8. Elszámoljuk a november havi adóhatósággal szembeni követeléseket, amelyek:

kamattámogatás 70 eFt, • • dotáció 140 eFt.

8a. Költségvetéssel szembeni követelések, kamattámogatás. T 3.Egyéb követelések (kamattámogatás) - K 9.Egyéb kapott (j) kamatok ... 70 70

8b. Költségvetéssel szembeni követelések, dotáció. T 3.Egyéb követelések (dotáció) - K 9.Egyéb bevételek 140 140

9. Az adóhivatalnak megküldött bevallás alapján beszámítást kérünk a következők szerint: az előző

pont szerinti követeléseket a decemberben esedékes társasági adó előlegre kérjük elismerni.

9a. Árkiegészítés és dotáció beszámítása Tao. előlegbe 70 + 140 = 210 eFt. T 4.(3.)Tao. előleg elszámolása - K 2 db szla 210 –––– 3.Egyéb követelések (kamattámogatás) 70 3.Egyéb követelések (dotáció) 140


13

10. Önellenőrzést végeztünk, melynek során kiderült, hogy az előző évre vonatkozó társasági adót – téves számítás miatt – rosszul állapítottuk meg. Az 50 eFt adótöbbletet az adóhivataltól visszaigényeltük.1

10a. Társasági adó többlet 50 eFt. T 3.Egyéb követelések - K 8.Társasági adó!! 50 50

(költségvetéssel szemben)

A hiba, a minősítéstől függően lehet: jelentős: ekkor a tárgyévi társasági adótól el kell különíteni (ezt jelöli az ), mert előző évre vonatkozik és jelentős, emiatt a beszámolóban az ellenőrzések hatását tartalmazó harmadik (középső) oszlopban kell kimutatni, és ♦

E.E.

E.

ha lényeges is (a hatása a saját tőkére), akkor a beszámolót ismételten közzé kell tenni.2

nem jelentős: akkor tárgyévre vonatkozó társasági adóként kell (most mínusz előjellel) elszámolni.

Részletesen lásd az Ellenőrzések számvitele tárgykört az Szt-ben, illetőleg a Számvitel speciális kérdései tantárgyban!

11. Elszámolási betétről 900 eFt-ot utaltunk át a LAKÁS_BANK-nál vezetett Lakásépítési

betétre. A bankértesítés mindkét számláról megérkezett.

11a. Átutalás lakásépítési betétre. T 3.Lakásépítési betét - K 3.Elszámolási betét 900 900 Átvezetési számla alkalmazását most mellőztük.

12. A LAKÁS_BANK értesítése megérkezett a munkavállalóink által törlesztett lakásépítési kölcsönről, melynek összege 75 eFt. (A tartós kölcsönből a tárgyévben esedékes törlesztő részletet előző év végén átkönyveltük, de tárgyév elején visszavezettük az 1-es számlaosztályba.)

12a. Munkavállalók törlesztése lakásépítési kölcsönre. T 3.Lakásépítési betét - K 1.Egyéb tartósan adott kölcsön 75 75

13. A LAKÁS_BANK értesítését megkaptuk arról, hogy – kérésünkre, az általa vezetett

Lakásépítési betétszámlánkról – Lakásépítő Lajos munkavállalónknak 800 eFt-ot folyósított. A kölcsönszerződés szerint a futamidő 4 év, havi törlesztések mellett.

13a. Lakásépítési kölcsön folyósítása Lakásépítő Lajos. T 1.Egyéb tartósan adott kölcsön - K 3.Lakásépítési betét 800 800

14. Nulláig leírt számítógépeket adtunk át térítés nélkül egy magániskolának. A számítógépek

bruttó értéke (és halmozott értékcsökkenése) 5 000 eFt, a piaci értéke 800 eFt. Az áfát nem vállaltuk át.

14a. Bruttó érték kivezetése 5 000 eFt. T 8.Egyéb ráfordítások - K 1.Egyéb berendezések ... (bruttó) 5 000 5 000

14b. Halmozott értékcsökkenés kivezetése 5 000 eFt. T 1.Egyéb berendezések ... (écs) - K 8.Egyéb ráfordítások 5 000 5 000

14c. Térítés nélküli átadás áfája 800 * 0,25 = 200 eFt. T 3.Egyéb követelések (tér. nélk. átad.) - K 4.Fizetendő áfa 200 200

1 Önrevíziós pótlék a jelen konkrét esetben nincs (a minimális 5 eFt sem), mert a javunkra, az adózó

javára történt a helyesbítés. 2 Lásd Szt. 154. § (5) - (6) bekezdéseket!


14

Év végi gazdasági események

15. Tartós lakásépítési kölcsönből a következő évben esedékes törlesztés 900 eFt.

15a. Átsorolás tartós kölcsönből forgóeszközök közé 900 eFt. T 3.Egyéb követelések (lakásépítési) - K 1.Egyéb tartósan adott kölcsön 900 900

Ennek a tételes könyvelése nem kötelező, de a mérlegben az átsorolás kötelező.

16. A nyitó adatok közt található Devizás adósok partnerünk felszámolási eljárása megkezdődött. Várhatóan a követelésünk 40%-a lesz realizálható.

16a. Értékvesztés 8 e$*(1–0,4) = 4,8 e$; és 4,8 e$ * 200 Ft/$ = 960 eFt. T 8.Egyéb ráfordítások - K 3.Egyéb köv. értékveszt. (Dev. adósok) 900 900

(A Tao. törvény szerint az értékvesztés – a követelések értékvesztése – adóalap növelő tétel.) 17. Az induló adatok között található Adósok(1) követelésünk (1 000) lejárata 20X2. jan. 5.

Adósunk csődeljárás alatt áll. A hitelezők az egyeztető tárgyaláson az alábbiakban állapodtak meg: • •

minden hitelező elengedi követelésének 35%-át, a megmaradó követelések lejáratát 1 évvel elhalasztják.

17a. Behajthatatlan követelés 1 000 * 0,35 = 350 eFt.

T 8.Egyéb ráfordítások - K 3.Egyéb követelések (Adósok) 350 350

17b. Átsorolás tartós követelésekre 1 000 – 350 = 650 eFt. T 1.Egyéb tartósan adott kölcsön - K 3.Egyéb követelések (Adósok) 650 650

18. 20X1. decemberében és 20X2. januárjában (a mérlegkészítés előtt) számunkra kedvező

jogerős bírósági döntések születtek a korábban peresített – a partnereink által eredetileg, illetve utólag vitatott – követeléseinkről, az alábbi részletezés szerint.

20X1. decemberben • magánszemélyektől 80 • biztosítótól 110 20X2. januárban • adóhivataltól 130

Összesen 320 eFt.

18a. Egyéb követelések (tárgyévi) bírósági döntés alapján 80 + 110 = 190 eFt. T 3.Egyéb követelések (bírósági) - K 8.Egyéb bevételek 190 190

18b. Egyéb követelések (mérlegkészítésig megtörtént) bírósági döntés alapján 130 eFt. T 3.Bevételek AIE - K 8.Egyéb bevételek 130 130

19. 20X2. februárban – még a mérlegkészítés előtt – befolyt a devizás adósokkal szembeni

követelésünk 3,2 e$. (Lásd 16. pontot is!) A devizás eszközök/források árfolyam-különbözete jelentős, és összevontan árfolyamveszteség.

Devizaárfolyamok Ft/$

Megnevezés vételi eladási December 31-én 197 207 Pénzügyi teljesítéskor 196 206 Mérlegkészítéskor 195 205

19a. Átértékelés a fordulónapi árfolyamra 3,2 e$ * (202 – 200)Ft/$ = 6,4 eFt.

T 3.Egyéb követelések (deviz. adósok) - K 8.Pénzügyi műv. egyéb ráford. 6,4 6,4

Ha összevont árfolyamnyereség lett volna, akkor a 9.Pénzügyi műveletek egyéb bevételei számla K oldalára könyveltünk volna. A könyvelés során technikai számla alkalmazása is lehetséges.


15

b) Feladatpont kidolgozása: az Egyéb követelések mérlegértéke

Mérlegértékek eFt

M E G N E V E Z É S NYITÓ V Á L T O Z Á S O K ZÁRÓ

Fizetési előlegek 300 (5a) 130 (6a) –280 150

Különféle követelések (Mv) 250 (6a)–200 50

Egyéb követelések (adósok) 1 000 (17)–350 (17)–650 0

Devizás adósok 1 600 (16a) –960 (19a) 6,4 646,4

Egyéb követelések (elsz. kiad.) 0 (1a) 148 (2a) –148 0

Egyéb követelések (apport) 0 (3a) 3 600 (3d) –3 600 0

Egyéb követelések (későbbi levon.) 0 (4a) 220 (6a) –220 0

Egyéb követelések (részes elad.) 0 (7a) 1 500 1 500

Egyéb követelések (kamattámogatás) 0 (8a) 70 (8a) –70 0

Egyéb követelések (dotáció) 0 (8a) 140 (8a) –140 0

Egyéb követelések (tér. nélk. átad.) 0 (14c) 200 200

Egyéb követelések (lakásépítési) 0 (15a) 900 900

Egyéb követelések (bírósági) 0 (18a) 190 190

MÉRLEGÉRTÉK 3 150 3 636,4

Ezer forintra kerekítve 3 636,0

Társasági adó előleg elszámolása (T) 2 400 (9a) 210 (T) 2 610

Egyéb követelések (Tao. többlet) 0 (10a) 50 50

Megjegyzések: A társasági adó előlegről majd csak a társasági adó meghatározásakor derül ki, hogy a mérleg melyik (E vagy F) oldalára kerül, és milyen összegben.

A társasági adó többlet miatti követelés (50) a mérleg középső oszlopába kerül.

Számításba jöhetne még az áfa miatti követelés, de a feladat szerint ebből nem követelés, hanem tartozás keletkezett, ugyanis:

a 2b. pontból –19 (előzetes) ♦ ♦ a 14c. pontból 200 (fizetendő)

Összesen 181 (fizetendő)


16

7.4b. Egyéb követelések /4b. feladat (idősoros)

Az EGYÉB_KÖV Zrt. kiemelt számláinak egyenlege 20X1. december 1-jén a következő. ezer Ft

3.Egyéb követelések (kártérítésre) 60 3.Forgatási célú hv. megt. ép. (kötvények) 2 400 3.Pénztár 500 4.Szja tartozás 900 3.Elszámolási betét 9 000 4.(3.)Társasági adó előleg elszámolása (T) 2 400 3.Egyéb követ. (devizás) (10 e$*198 Ft/$) 1 800

FELADATOK a) Könyvelje a tárgyévi gazdasági eseményeket idősorosan! b) Határozza meg az Egyéb követelések mérlegértékét 20X1. december 31-én!

1. A KÖLCSÖN_KÉRŐ Kft-nek 4 000 eFt kölcsönt adtunk 4 éves lejáratra, évi 15%-os kamatra. A bankértesítést az átutalásról – december 1-jei terheléssel – megkaptuk.

2. Az induló adatok közötti devizás követelésünket az adósunk a fizetési határidő után 25 nappal átutalta, és egyúttal átutalt 0,1 e$ késedelmi kamatot is. Az MNB árfolyam 200 Ft/$.

3. December 5-én Előleges Elemér 80 eFt fizetési előleget vett fel a pénztárból.

4. A szerszámraktárban december 6-án megtartott leltározás során egy db kéziszerszám (tárgyi eszköz) hiányt találtunk. A raktárvezetőt emiatt 30 eFt kártérítésre köteleztük (áfa nincs!). A hiányzó eszköz adatai: bruttó értéke 90 eFt; értékcsökkenése 90 eFt; használatba vétele a tárgyévben történt.

5. December 10-én Anyagos Anna 360 eFt-ot vett fel utólagos elszámolásra.

6. December 12-én Anyagos Anna elszámolt a beszerzéseiről. A benyújtott számlái:

MEGNEVEZÉS eFt Áfa Össz. eFt MEGNEVEZÉS eFt Áfa Össz. eFt Nyomtatvány, irodaszer 100 + 25 = 144 Postai bélyeg 40 + 10 = 40 Tisztítószer 60 + 15 = 96 Étkezési jegy1 80 + 20 = 100

ÖSSZESEN 280 + 70 áfa = 350

A tételeket költségként azonnal elszámoljuk.

7. Kötvényeinket december 13-án (a kamatfizetés napján, a járó kamat beérkezése után) eladtuk 2 480 eFt-ért, 20X2. január 10-ei fizetési határidővel. Az eladási ár ekkor be is folyt.

8. Elszámoljuk a költségvetéssel szemben (jogosan) igényelt támogatásokat eFt-ban: fogyasztói árkiegészítés (árbevételbe beszámító árkiegészítés) 500 •

• •

mezőgazdasági és élelmiszeripari-exportámogatás 600 költségek ráfordítások ellentételezésére kapott (járó) támogatás 700 Összesen 1 800

9. Az adóhivatalnak megküldött bevallás alapján az alábbi beszámításokat kértük: • •

fogyasztói árkiegészítést a tárgyévi társasági adó előlegre, export támogatást az Szja-ra.

10. A munkabér-elszámoláshoz kapcsolódóan könyveljük a dolgozókkal szembeni követelésre levont összegeket: fizetési előlegre 30 eFt, kártérítésre 50 eFt. (Csak a levonásokat könyveljük!)

11. December 31-ei leltározás során a pénztárban 10 eFt értékű étkezési jegyet találtunk.

12. 20X2. január 7-én a biztosító elismerte (visszaigazolta) egyik teherautónkkal kapcsolatos – 20X1. évre vonatkozó – kártérítési igényünket 600 eFt összegben.

13. Végezzük el az év végi teendőket: járó kamatok, devizás értékelés stb.

1 Az étkezési jegyeket SZJA is terhel(het)i. Ennek könyvelésétől most eltekintünk.

Documents

Pénzügyi számvitel feladatok 7. Követelések 7. Követelésekgabi.weblappark.hu/wp-content/uploads/2009/09/BA_PSZ_05b.szem.pdf · Pénzügyi számvitel feladatok 7. Követelések