Polgármesteri Hivatal · Web viewmennyisége: 30 db 1-1,2 m3 , illetve 15 db min.. 2 m3 nettó űrtartalmú edényzet típusa: árubeszerzés A tervezett közbeszerzés várható

Polgármesteri Hivatal 4201 Hajdúszoboszló, Hősök tere 1.Telefon: 52/557-300. Fax: 52/557-301.Email: [email protected]

Szám: 2724/2005.

K I V O N A T

Hajdúszoboszló Város Képviselőtestületének 2005. március 31én tartott nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvéből

(Beszámoló a Hajdúszoboszló Rendőrkapitányság 2004. évi munkájáról)

29/2005. (III.31.) Képviselőtestületi határozat.

Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a rendőrkapitányság 2004. évi munkájáról szóló beszámolóját elfogadja. A képviselőtestület megköszöni a város közbiztonsága érdekében kifejtett munkát és kéri a rendőrkapitány urat, hogy a köszönetnyilvánítást tolmácsolja a szolgálatot teljesítő állománynak.

Határidő: ---Felelős: ---

(A téglagyári tavak értékesítése)


Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a Hajdúszoboszló, Csatornakertben található 10760/1 hrsz-ú 7 ha 7451 m2 területű, és a 10630/2 hrsz-ú 1 ha 8296 m2 területű agyagbánya megnevezésű ingatlanokat összesen 6.000.000 Ft vételáron értékesíti a Geotherm Üdülő Kft. (422. Hajdúszoboszló, Mátyás király sétány 25.) részére. A képviselőtestület utasítja a hivatalt az adásvételi szerződés előkészítésére, felhatalmazza a polgármestert a szerződés aláírására.

Határidő: 2005. április 30., illetve 2005. július 31.Felelős: jegyző

(A Derecskei ÁFÉSZ ingatlanvásárlás iránti kérelméről előterjesztés)


1. Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának Képviselőtestülete hozzájárulását adja a tulajdonában lévő Hajdúszoboszló, Pávai Vajna u. 46. sz. alatti 2667/31 hrsz-ú ingatlan három ingatlanná történő megosztásához az alábbiak szerint:

1. A HÉSZ előírásai alapján a közpark övezetbe sorolt területrész önálló ingatlanná alakul.

2. A HÉSZ előírásai alapján üdülőövezetbe sorolt területrészen két ingatlan alakul ki:a.) cca. 995 m2 nagyságú ingatlan, melyen a Derecskei

ÁFÉSZ üdülőépülete található,b.) a telekalakításból visszamaradó cca. 1000 m2 nagyságú

ingatlan, melyet az önkormányzat későbbiekben építési telekként árverésen értékesíthet.

2. Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának Képviselőtestülete felhatalmazza a jegyzőt, hogy a telekárra vonatkozóan további egyeztetéseket folytasson az ÁFÉSZ illetékeseivel. Az egyeztetés eredményét terjessze a testület elé, mely alapján döntenek a telek sorsáról.

Határidő: 1./ pont 2006. január 30.2./ pont 2005. május 30.

Felelős: jegyző

(A Csatornakerti Hegyközség kérelme)


Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának Képviselőtestülete hozzájárulását adja ahhoz, hogy a megalakuló Csatornakerti Hegyközség Egyesület az önkormányzat tulajdonában lévő 10576 hrsz. alatt felvett csőszház megnevezésű ingatlant székhelyként jegyeztesse be azzal a feltétellel, hogy az ingatlant érintő fejlesztések, műszaki állapot megőrzését szolgáltató karbantartások (pl. elektromos árammal való ellátás) költségét az egyesület finanszírozza, ahhoz önkormányzati támogatást nem vesz igénybe.

Határidő: 2005. április 30. Felelős: jegyző

2

(A Lőtér hasznosítására előterjesztés)


Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának Képviselőtestülete hozzájárulását adja, hogy a hajdúszoboszlói 0347 hrsz-ú ingatlanon található lőtér építményét a Debreceni Honvéd Sportegyesület, a lődombon kívül elhelyezkedő füves területet a Kemej Alapítvány használja. A két szervezet a lőtér épületében található 40 m2, 10 m2 és 3 m2 nagyságú helyiségeket sporteszközök raktározása céljára igénybe veheti. Mindkét szervezet kötelessége az általuk használt terület folyamatos gondozása, tisztítása, karbantartása, ennek fejében használati díjat nem fizetnek. A használatba adás határozatlan időre szól, 90 napos felmondási határidővel. A képviselőtestület felhatalmazza a Kulturális, Sport Bizottságot, hogy a terület végleges hasznosítására dolgozza ki javaslatát és terjessze a testület elé.

Határidő: használatba adásra: 2005. április 30. bizottsági javaslat tételre: 2006. április 30.

Felelős: jegyzőbizottsági elnök

(Előterjesztés a Zsoldos dűlőben található gyep bérbeadásáról)


Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának Képviselőtestülete hozzájárul a Hajdúszoboszló, Zsoldos dűlőben található 0374/10 hrsz-ú 15 ha 290 m2 területű gyep, legelő művelési ágú ingatlanból 3,8 ha területű ingatlanrész bérbeadásához évenként min. 25.000 Ft/ha bérleti díj megfizetése mellett.A bérlő személye meghívásos rendszerű, zárt borítékos ajánlattételi eljárás keretében kerül kiválasztásra. Az ingatlan bérletét az a pályázó nyeri el, aki az ajánlatában magasabb bérleti díjat jelöl meg. A képviselőtestület utasítja a hivatalt az ajánlattételi eljárás lefolytatására, felhatalmazza a polgármestert a bérleti szerződés aláírására.


(Önkormányzati tulajdonú ingatlan használatáról előterjesztés)

3


Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának Képviselőtestülete hozzájárul, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő 2450 hrsz-ú ingatlan Gólya zug felőli részét a Gambrinusz Invest Kft. – a József Attila u. 6. sz. alatti lakótömb teremgarázsából való kimenő gépkocsi forgalom biztosítása céljából –a Gólya zug megnyitásáig, saját költségen kiépített sorompóval a közforgalom elől lezárja. Az önkormányzati tulajdonú ingatlant a szomszédos, magántulajdonban lévő 2451 hrsz-ú ingatlantól kerítéssel kell elválasztani. A gólya zug megnyitásakor a Kft. köteles a jelenlegi burkolatot eltávolítani és a végleges útcsatlakozást a megépülő új út engedélyes terve alapján saját költségen kiépíteni. Addig az időpontig a fenti járda- és útszakasz tisztántartása a Kft. feladata. A területet más célra nem használhatja.

Határidő: 2005. április 30.Felelős: jegyző

(Előterjesztés a kemping hasznosításáról)


Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a 3529 hrsz-ú ingatlant ettől eltérő döntéséig továbbra is kempingként hasznosítja. Egy munkacsoportot kíván létrehozni, melynek feladata a kemping, a Bocskai Sportpálya, a volt Széchenyi Kollégium, az Ifjúsági Tábor, valamint a Tessedik S. utca mellett található erdő által alkotott városrészre vonatkozó fejlesztési projekt terv elkészítése, véleményeztetése, a pályázati lehetőségek, források feltárása és a képviselőtestület elé terjesztése. A munkacsoport összetételére a jegyző tegyen előterjesztést.

Határidő: 2005. április 30., illetve 2006. december 31. Felelős: jegyző

(Általános iskolai felvételi körzetek meghatározása)


Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 90. § (1). bekezdése alapján a mellékelt térképnek megfelelően határozza meg a város általános iskoláinak felvételi körzeteit. A jelen előterjesztésben meghatározott felvételi körzeteket 2005. szeptember 1-től kell alkalmazni, de figyelembe kell venni a 2005/2006 tanévre történő általános iskolai felvételi eljárás szervezésénél.

4


(Előterjesztés Agár- és Vidékfejlesztési Operatív Program Irányító Hatóságának felhívásáról)


Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a Szilas-Farm Kft., Hajdúföld Mg-i Vállalkozók Szövetkezete, Béla Kft., Emág-2000 Kft. nevében pályázatot nyújt be az AVOP keretein belül a 3.2.21 kódszámú támogatási célra a külterületi utak és a hozzájuk kapcsolódó létesítmények építése, felújítása témában. A pályázat tárgya a Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának tulajdonában álló 0263 hrsz-ú 1 ha 4899 m2 nagyságú külterületi út felújítása. A pályázat önereje 8.812.500 Ft., melynek 60 %-ára 5.287.500 Ft-ra a képviselőtestület támogatást igényel EU Önerő Alapból, a fennmaradó 3.528.000 Ft-ot, valamint az összes többi felmerülő költséget az úthasználóinak saját forrásból szükséges biztosítaniuk az önkormányzattal kötendő együttműködési megállapodás alapján. A képviselőtestület megbízza a jegyzőt az együttműködési megállapodás előkészítésével, melynek aláírására a Pénzügyi, Gazdasági és az Ügyrendi-, Jogi- Igazgatási Bizottságok által történő jóváhagyását követően kerülhet sor.

Határidő: folyamatos, illetve az együttműködési megállapodás megkötésére 2005. április 15.

Felelős: jegyző bizottsági elnökök

(Zártkerti területi határ módosítása)


Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának Képviselőtestülete – a Szabó-Gál Trans Kft kérelmére – a 10871/1 és 10871/2 hrsz. alatti kert művelési ágú területeket a város külterületéhez csatolja legelőként.

Határidő: 2005. június 30.Felelős: jegyző,

főépítész

5

(Hajdúszoboszló Város Önkormányzata 2005. évi beruházási programja)


Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a 2005. évre vonatkozó beruházási programban foglaltakat – melléletével együtt – támogatja.

Határidő: folyamatos, ütemterv szerint Felelős: jegyző

(Hajdúszoboszló Város önkormányzata 2005. évi közbeszerzési terve)


Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának Képviselőtestülete az önkormányzat 2005. évi közbeszerzési tervét a mellékelt terv szerint elfogadja.

Határidő: folyamatos, illetve 2005. december 31.Felelős: polgármester

Hajdúszoboszló Város Önkormányzata2005. éviKözbeszerzési Terv

I.

1. Tervezett közbeszerzés:

- tárgya: zöldhulladék komposztálásához szükséges gépek beszerzése

- mennyisége: 1 db aprítógép, 1 db komposztforgató, 1 db komposztrosta

- típusa: árubeszerzés

2. A tervezett közbeszerzés várható időpontjai:

- hirdetmény, felhívás feladásának várható ideje: 2005. január 12.

- teljesítés várható ideje: 2005. március 20.

3. A közbeszerzés becsült értéke: 23.100.000,- Forint

6

4. Alkalmazandó eljárás-típus:

- értékhatár szerint: nemzeti értékhatár alatti

- eljárás-típus szerint: ……………………………………….

- egyéb eljárás-típus: ………………………………………...

5. A tervezett közbeszerzés fedezetéül szolgáló pénzeszközök forrása:

Forrás Mértékönerő 30 %TEHU keret 70 %

%%

6. Hivatalos közbeszerzési tanácsadó igénybevétele: Igen / Nem

II.


- tárgya: szelektív hulladékgyűjtő edényzet beszerzése

- mennyisége: 30 db 1-1,2 m3 , illetve 15 db min.. 2 m3 nettó űrtartalmú edényzet



- hirdetmény, felhívás feladásának várható ideje: 2005. január 3.

- teljesítés várható ideje: 2005. február 28.






7


Forrás Mértékönerő 30 %TEHU keret 70 %

%%


III.


- tárgya: állati hulladékkezelő-telep kivitelezési munkálatai

- mennyisége: állati hulladékkezelő- és gyepmesteri telep, 167,5 m2 alapterületű épület

- típusa: építési beruházás


- hirdetmény, felhívás feladásának várható ideje: 2005. április 10.

- teljesítés várható ideje: 2005. december 31.







Forrás Mértékönerő 5 %EU Strukturális Alap 75 %hazai központi költségvetés 20 %

%

8


IV.


- tárgya: állati hulladékkezelő-telep kivitelezési munkálatainak műszaki ellenőri feladatainak ellátása

- mennyisége: ……………………………………………………..

- típusa: szolgáltatás



- teljesítés várható ideje: a szerződéskötés napjától az utó-felülvizsgálat napjáig

3. A közbeszerzés becsült értéke: 900.000,- Forint






Forrás Mértékönerő 100 % % %

%


V.


9

- tárgya: állati hulladékkezelő-telep kivitelezési munkálataival kapcsolatos könyvvizsgálói feladatok ellátása

- mennyisége: ……………………………………………………..





3. A közbeszerzés becsült értéke: 900.000,- Forint






Forrás Mértékönerő 100 % % %

%


VI.


- tárgya: K-VIII. öntözőcsatornán található híd felújításának tervezése

-- mennyisége: …………………………………………………….



10

- hirdetmény, felhívás feladásának várható ideje: 2005. május 12.

- teljesítés várható ideje: 2005. szeptember 30.







Forrás MértékEU Strukturális Alap 85 %önerő 15 %

%%


VII.


- tárgya: K-VIII. öntözőcsatornán található híd felújításának kivitelezési munkálatai

- mennyisége: 22 m hosszú, 144 m2 felületű pályaszerkezet



- hirdetmény, felhívás feladásának várható ideje: 2005. december 20.




11






%%


VIII.


- tárgya: 0263. hrsz-ú önkormányzati út kiviteli terveinek készítése

- mennyisége: ……………………………………………………..




- teljesítés várható ideje: 2005. június 10.







12


%%

6.Hivatalos közbeszerzési tanácsadó igénybevétele: Igen / Nem

IX.


- tárgya: 0263. hrsz-ú önkormányzati út felújítási munkálatai

- mennyisége: kb. 10.000 m2 aszfaltút készítése



- hirdetmény, felhívás feladásának várható ideje: 2005. szeptember 20.









%%


13

X.


- tárgya: Hajdúszoboszló Város közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat II/B. és III. ütemének kivitelezése, valamint kiviteli tervek készítése

- mennyisége: 16.960 fm 200 mm átmérőjű és 1815 fm 160 mm átmérőjű gravitációs vezeték építése, 1566 db házi bekötés 160 mm átmérőjű 14.157 fm, 257 db tisztító akna és 167 db tisztító idom építése, 1 db átemelő, 35 fm 110 mm átmérőjű nyomott vezeték kiépítése



- hirdetmény, felhívás feladásának várható ideje: 2005. december 21.




- értékhatár szerint: nemzeti értékhatárt elérő

- eljárás-típus szerint: nyílt



Forrás Mértékcéltámogatás 40 %önerő 60 %

%%


XI.


14

- tárgya: Hajdúszoboszló Város közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat II/B. és III. ütemével kapcsolatos szervezői és bonyolítói feladatok ellátása

- mennyisége: ……………………………………………………..




- teljesítés várható ideje: a beruházás teljes szakasza a beruházás aktiválásáig








%%


XII.1. Tervezett közbeszerzés:

- tárgya: Hajdúszoboszló Város közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat II/B. és III. ütemével kapcsolatos műszaki ellenőri feladatok ellátása

- mennyisége: ……………………………………………………..


15



- teljesítés várható ideje: a szerződéskötéstől az utó-felülvizsgálat időpontjáig








%%


XIII.

1. Tervezett közbeszerzés: - tárgya: tisztítószerek beszerzése- mennyisége: igényfelmérés folyamatban- típusa: árubeszerzés


- hirdetmény, felhívás feladásának várható ideje: 2005. június 1.






16



Forrás Mértékönerő 100 %

%%%


XIV.


- tárgya: irodaszerek beszerzése

- mennyisége: igényfelmérés folyamatban












%%%


17

XV.


- tárgya: számítástechnikai eszközök beszerzése













%%%


XVI.


- tárgya: étkezési alapanyagok beszerzése



18


- hirdetmény, felhívás feladásának várható ideje: 2005. június 1


3. A közbeszerzés becsült értéke: 160.000..000,- Forint


- értékhatár szerint: közösségi értékhatárt elérő

- eljárás-típus szerint: nyílt




%%%


(Az állati hulladékkezelő telep megvalósításához szükséges önerő biztosítása)


Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a Zsoldos dűlőn megvalósítandó állati hulladékkezelő telep megvalósításához szükséges, 6.125 eFt összegű önerő fedezetét az ugyancsak ott épülő ideiglenes inert gyűjtőhely beruházás kapcsán felmerült megtakarításból átcsoportosítással biztosítja.


(Állami támogatásról való lemondás)


19

Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a szennyvíztisztító telep kapacitásbővítő beruházása (jóváhagyó közlöny száma: 2002/7Ök 1/198. beruházás típusa: 218) során fel nem használt 5.411.670 Ft összegű állami céltámogatásról lemond, egyben felhatalmazza a polgármestert a lemondó nyilatkozat aláírására.

Határidő: 2005. április 30. Felelős: polgármester

(A szennyvízcsatorna-hálózat építés II/B és III. ütemének megvalósítására)

44/2005. (III.31.) Képviselőtestületi határozat

Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a bruttó 878.729 eFt összköltségű, 1566 db ingatlant - bekötést - érintő szennyvízcsatorna hálózat építés II/B és III. üteme megvalósításához szükséges önerő - 527.238 eFt - biztosítására ingatlanonként 337 eFt lakossági hozzájárulást állapít meg.

A beruházás tényszámai az alábbiak szerint alakulnak:

Beruházás összköltsége 878.729 eFtCéltámogatással pályázni lehet (40 %) 351.491 eFtSaját forrás 527.238 eFt

A beruházás összköltségének ütemezése az igénybejelentés alapján az alábbiak szerint alakul:

2005. évben 30 %, azaz 263.618 eFt2006. évben 50 %, azaz 439.365 eFt2007. évben 20 %, azaz 175.746 eFt

Összesen: 878.729 eFt

Ennek megfelelően az önrész biztosításának ütemezése a teljes II/b és III. ütem vonatkozásában - igazodva a céltámogatás igénybevételének ütemezési feltételeihez - az alábbiak szerint alakul:

2005. évben 30 %, azaz 158.171 eFt2006. évben 50 %, azaz 263.618 eFt2007. évben 20 %, azaz 105.448 eFt

Összesen: 527.238 eFt

Egy lakóingatlanra vonatkozóan a költségek alakulása évenkénti ütemezésben az alábbiak szerint alakul:

20

2005. évben 30 %, azaz 101 eFt2006. évben 50 %, azaz 169 eFt2007. évben 20 %, azaz 67 eFt

Összesen: 337 eFt

A képviselőtestület igazolja, hogy a céltámogatással megvalósuló beruházás a 15/2004. (X.01.) Ör. sz. rendelettel elfogadott településrendezési tervvel (HÉSZ) összhangban van.

A Képviselőtestület igazolja, hogy a.) az igénybejelentésben foglalt adatok, információk és dokumentumok

teljes körűek, valódiak és hitelesek;b.) az önkormányzatnak az államháztartás alrendszereiből folyósított

támogatásból eredő lejárt és ki nem egyenlített tartozása nincs;c.) a támogatással létrejött létesítmény működtetésének fedezetét az

önkormányzat saját forrása biztosítja,d.) a beruházás megvalósítása a meglevő víziközmű társulat bővítésével

történik.

A képviselőtestület dönt jelen beruházás építése mellett, mivel az érintett területre vonatkozóan az ingatlantulajdonosok legalább 80 %-a vállalja a hálózatra való bekötést, továbbá igazolja, hogy kilométerenként az 50 db rákötés biztosított. A képviselőtestület felhatalmazza a polgármestert az igénybejelentés aláírására és benyújtására.


jegyző


Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a szennyvízcsatorna hálózat építés II/B és III. üteme megvalósításához szükséges céltámogatási igénybejelentés elkészítésével, valamint annak sikeressége esetén a közbeszerzési eljárás lefolytatásával az ÁÜTŐ Menver Általános Üzletviteli Tanácsadó Kft-t (122. Budapest, Görög u. 14.) bízza meg. A megbízási díj: 900.000 Ft + 25 % ÁFA, melyet a közterület-használat költségvetési többletbevétele terhére biztosítja. A képviselőtestület felhatalmazza a polgármestert a megbízási szerződés aláírására.

Határidő: azonnal Felelős: polgármester

jegyző

21

(2005. évi költségvetési rendelet módosítása)

Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselőtestületének 8/2005. (III.31.) számú rendelete Hajdúszoboszló város 2005 évi költségvetéséről szóló 4/2005. (II.24) Ör. számú rendelet módosításáról

A 2005. évi költségvetési rendelet 2. §. (1)-(3) bekezdései az alábbiak szerint módosulnak:

II. FEJEZETA költségvetés főbb adatai, a hiány finanszírozása

2. §.

(1) A képviselőtestület a 2005. évi költségvetés előirányzatait a bevételek és kiadások egyenlegét

6.696.791 eFt bevétellel,7.156.791 eFt kiadással és 460.000 eFt hiánnyal állapítja meg.

(2) A képviselőtestület a 2005. évi költségvetés bevételi főösszegét 7.156.791 eFt-ban fogadja el, az alábbi címrend szerinti részletezésben:

Működési jellegű bevételek

1. Önálló intézmények bevételei /1. sz. melléklet/ 509.488 eFt2. Részben önálló intézmények bevételei /2.sz. melléklet/ 4.280 eFt3. Helyi adóbevételek /3. sz. melléklet/ 910.000 eFt4. Önkormányzat egyéb bevételei és átvett pénzeszközök

/4-5. sz. melléklet/ 1.674.122 eFt5. Központosított előirányzat 714 eFt6. Állami támogatás /6. sz. melléklet/ 2.091.591 eFt7. Átengedett központi adók /3.sz. melléklet/ 601.935 eFt

Működési jellegű bevételek összesen: 5.792.130 eFt

Felhalmozás jelegű bevételek

22

1. Vagyonhasznosítási bevétel /7. sz. melléklet/ 410.463 eFt2. Céltámogatás 279.698 eFt3. Lakásgazdálkodás bevételei /7. sz. melléklet/ 7.500 eFt

Felhalmozás jellegű bevételek összesen: 697.661 eFt

Szabad pénzügyi forrás előző évről 207.000 eFtFelhalmozási hitel: 460.000 eFt

Bevételek mindösszesen: 7.156.791 eFt

(3) A képviselőtestület a a 2005. évi költségvetés kiadási főösszegét 7.156.791 eFt-ban határozza meg az alábbi címrend szerinti részletezésben:

Működési jellegű kiadások

1. Önálló intézmények kiadásai /8.sz. melléklet/ 2.755.656 eFt2. Részben önálló intézhmények kiadásai (9.sz. melléklet/ 160.790 eFt3. Önkormányzati feladatok /10.sz. melléklet/ 607.437 eFt4. Városüzemeltetési feladatok /11.sz. melléklet 245.750 eFt5. Szociálpolitikai feladatok /12. sz. melléklet/ 161.911 eFt6. Átadott pénzeszközök /10. sz. melléklet/ 16.250 eFt7. Céltartalékok /13. sz. melléklet/ 166.392 eFt 8. Államháztartási tartalék SZJA-ból 39.327 eFt9. Általános tartalék 5.200 eFt10.Karbantartási kiadások 16.157 eFt

Működési kiadások összesen: 4.174.870 eFt

Felhalmozás jellegű kiadások

1. Beruházások, felhalm. átadott pénzeszközök/14. és 15. sz. melléklet/ 2.756.421 eFt

2. Intézmény-felújítások 10.000 eFt3. Lakásgazdálkodás 2.500 eFt

Felhalmozás jellegű kiadások összesen 2.768.921 eFt

Hiteltörlesztés 36.000 eFtpénzmaradványt terhelő kifizetések /céltartalék/ 177.000 eFt

Kiadások mindösszesen: 7.156.791 eFt

E rendelet kihirdetése napján lép hatályba, de rendelkezéseit 2005. január 1-től a 2005. évi költségvetés végrehajtásáig kell alkalmazni.

23

(A Környezetvédelmi Program felülvizsgálata)


Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a 2002-2004. évi környezetvédelmi program felülvizsgálatát, valamint a 2005-2007. évekre szóló Települési Környezetvédelmi Programot elfogadja.

Határidő: folyamatos, illetve 2007. december 31. Felelős: jegyző

Hajdúszoboszló Város Települési Környezetvédelmi Programja(2005-2007)

I. BEVEZETÉS

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 46.§. (1) bekezdés b.) pontja a helyi önkormányzatok számára feladatként határozza meg azt, hogy a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal, valamint a település rendezési-fejlesztési terveivel összhangban önálló környezetvédelmi programot dolgozzanak ki, amit aztán kétévente szükséges felül vizsgálni. Hajdúszoboszló Város Képviselőtestülete 1/2002.(I.10.) számú határozatával elfogadta a 2002-2004. évekre szóló települési környezetvédelmi programot, melynek felülvizsgálata jelenleg aktuális.

A törvényi kötelezettség mellett morális kötelezettség is hárul az önkormányzatra. Környezetünk védelme, a természeti értékek megőrzése napjainkra életünk meghatározó részévé vált. Ennek alapvető oka egyrészt a gazdasági tevékenységek által a környezetbe kibocsátott szennyező anyagok növekvő mennyisége, másrészt a hosszú távon nem fenntartható gazdálkodás következtében a természeti erőforrások egyre gyorsabb ütemű felhasználása. A program az alábbi fő pilléreken nyugszik:- A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII.

törvény,- A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény,- 132/2003.(XII.11.) OGY határozat a 2003-2008. közötti időszakra szóló

Nemzeti Környezetvédelmi Programról,- Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII.

törvény,- Hajdú-Bihar Megye Környezetvédelmi Programja (2003-2008)- Hajdúszoboszló Város Helyi Építési Szabályzata 15/2004. (X.01.) Ör. sz.

rendelet

A környezet védelme, a természeti értékek megőrzése napjainkra a társadalmi, gazdasági élet meghatározó részévé vált. A környezet és

24

elemeinek fokozott használata következtében megnövekedett a környezet (erőforrásként történő) igénybevétele és terhelése, igénnyé vált a környezet javainak, szolgáltatásainak felértékelése. A megfelelő környezeti feltételek nélkülözhetetlenek a jelen és jövő nemzedékek jólétének, egészségének biztosításához. A társadalmi gazdasági feladatok végrehajtásával párhuzamosan, azokkal együtt kell a környezetvédelmi problémákat megoldani. E feladat különös jelentőséggel bír az idegenforgalmi jellegű Hajdúszoboszlón.A program kiindulási alapja a megvalósítandó környezeti problémák azonosítása. A problémák feltárásával párhuzamosan meghatározásra kerülnek a kiváltó okok, abból a célból, hogy meg lehessen keresni a leghatékonyabb megoldásokat, és ennek okán a környezetvédelmi alapelvek érvényesíthetőek legyenek.A környezetvédelmi feladatok eredményes megoldásának feltétele a feladatok integrációjának biztosítása mind az Önkormányzat szervezetében, mind pedig a városban működő szakmai szervezetek, hatóságok és gazdálkodó szervezetei között. A program megvalósítását a város lakosságával - az érdekeiket képviselő szervezetekkel - fenntartott folyamatos együttműködéssel kell megalapozni.

II. A KÖRNYEZETI ELEMEK VÉDELME

II/1 – FÖLDÁltalános jellemzés:A Dél-Hajdúság kistáj északi részén fekvő Hajdúszoboszló területe 238,7 km2 (ebből belterület 11,12 km2, külterület 227,57 km2). Határában három tájegység találkozik: észak-északnyugatról a Hortobágy, északkeletről a Hajdúhát, délről pedig a Berettyó, illetve a Nagy-Sárrét határolják. A tájban domborzati színezőelemként jelennek meg az egykoron erre járt Tisza elhagyott medrei, illetve a síkság egyhangúságában 48 kunhalom jelent némi változatosságot. A város határa enyhén lejt a nyugati irányba.A városi terület a Hajdúságon, a Hajdúháton és a Hortobágy tájegységen terül el. Hajdúszoboszló területének zöme a Hajdúságon található, csak az északnyugati és keleti szöglete nyúlik át a Hajdúhátra, illetve az összefüggő területtől területileg is elválasztott nyugati rész húzódik át a Hortobágy tájegység területére.A területen előforduló talajok zöme csernozjom, mely löszön, illetve homokos vagy agyagos löszön alakult ki. A mélyebb fekvésű területek réti illetve szikes talajok.A termőföld átlagos aranykorona értéke: 32.

A tulajdonviszonyok az idők folyamán jelentősen megváltoztak: a termelőszövetkezetek szétestek; megjelentek a társasvállalkozások, a mezőgazdasági vállalkozók, őstermelők.Kedvezőtlen folyamatok jelentkeztek a mezőgazdaságban így az agrárgazdasági válság (jövedelemvesztés, a vagyon felélése, bevételkiesés, lejárt hitelek, kedvezőtlen időjárás, tőkehiány, nincs kockázati tartalék); valamint a felvásárló/értékesítő szerep csökkenése,

25

helyi feldolgozó kapacitás hiánya.

A területen a meghatározó talajszennyezés alapvetően a szennyvízszikkasztásból, valamint a műszaki védelem nélküli és az illegális hulladéklerakókon történő tárolásból származik. Külön problémaként jelentkezik a fedetlen termőtalajok nyári kiporzása.Összességében a terület átlagos minősége kedvező, meghaladja a megyei átlagot. Főleg a szántó területek aranykorona értéke magasabb a megyei átlagnál.

Cél: Talajszennyezések megelőzése, ezen belül a talajt érő szennyeződések

mérséklése, a talajra vagy a talajba jutatott szennyezőanyagok mennyiségének csökkentése

A mezőgazdasági termőföldek minőségének megóvása, a termőképesség fenntartása.

Hatás: hatótényezők, terhelés Talajszennyeződés, melynek oka a Város területén elszikkasztott nagy

volumenű szennyvíz

Válasz: ajánlások, feladatok1. Felül kell vizsgálni az állattartás, a (híg)trágyakezelés és az öntözés

jelenlegi helyi szabályozását, gyakorlatát, technológiáját. Az állattenyésztésben (tartásmód, trágyakezelés) jelentős technológiai korszerűsítésre (váltásra) van szükség. Az intenzív, hígtrágyakezelést igénylő állattartásokat (önkormányzati rendeletben) szabályozni kell.

2. A város déli részén levő agyagbánya gödrök, bányatavak rendezését bányavállalkozókkal egyeztetve kell megoldani, melynek része a térség rekreációs célú hasznosítása is. Ezt a 4. sz. főút elkerülő szakasza is indokolttá teszi.

3. A (potenciális) talajszennyezési területeket fel kell mérni és lehetőség szerint rekultiválni kell.

4. Fel kell tárni, és ki kell használni az EU támogatási programjainak térségi lehetőségeit.

5. A volt bányaterületek, szeméttelepek területének rekultivációját úgy kell megoldani, hogy az megfeleljen a Helyi Építési Szabályzat (továbbiakban: HÉSZ) külterületi szabályozási terven jelölt funkcióknak.

6. Az építmények terepszint alatti és feletti helyiségeit úgy kell kialakítani, hogy a használatukkal összefüggésben keletkező folyékony települési és veszélyes hulladék a talajba ne kerülhessen.

7. Az építmények létesítése illetve az építési terület előkészítése során a termőföld védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról gondoskodni szükséges.

II/2 – VÍZÁltalános jellemzés

26

A város legjelentősebb vízfolyása a Keleti-főcsatorna, mely elsősorban öntözőcsatornaként funkcionál. A város közigazgatási területe a 48. számú KFCS menti belvízrendszer 481b számú Kösely belvízöblözetben helyezkedik el. A Kösely-főcsatorna egy szakasza rendezetlen, nádas ősmeder. A kiépített öntöző csatornák a mezőgazdasági területek nagy részének öntözhetőségét biztosítják.Keleti-főcsatorna és Kösely keresztezésénél halastavak üzemelnek.Hajdúszoboszlón sérülékeny földtani közegű vízbázisra épült vízmű üzemel. A végleges felszínre kimetsződő védőidom meghatározására vonatkozó diagnosztikai eljárás 2003-ban befejeződött. A vízbázis 5 éves elérési idejű és 50 éves elérési idejű ingatlanhatárokhoz igazított felszínre kimetsződő védőterülete a hatósági kijelölés fázisában van.A felszín alatti vizek vonatkozásában a legnagyobb problémát a talajvíz szennyezése, szennyezettsége jelenti, ennek oka elsősorban a „közműolló" tágra nyílása.Kiemelt feladat a külterületi felszíni és felszín alatti vizek védelme, Hajdúszoboszló város „Fokozottan érzékeny” besorolást kapott a 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet és a 27/2004.(XII. 25.) KvVM rendeletek szerint. A keletkező sósvizek elhelyezésére és a sótalanítás technológiájára részletes tanulmányterv alapján kell megoldást találni.

Cél A felszíni és felszín alatti vizek terhelésének csökkentése. A keletkező sósvíz megfelelő elhelyezésének megoldása.

Hatás: hatótényezők terhelésA felszíni vizek minőségének romlását a savas esők, a szennyvízbevezetések, sós vizek, a levegőből kiülepedő por okozzák. A felszín alatti vizek szennyezettségét a talajba került szennyeződések megszüntetésével lehet kezelni és figyelni kell az újabb szennyezések megakadályozására.

Válasz: ajánlások, feladatok1. A „holt-Kösely" ősmeder hígtrágyatárolóként való felhasználásának

megszüntetése és a rekultiváció indokolt.2. Az ivóvíz és hévízkutak védelmét az érvényben lévő rendelkezések

mellett a védőidom kijelölésével, a közműfejlesztéssel és a környezetvédelmi hatóság által előírt korlátozások bevezetésével kell biztosítani.

3. A keletkező sósvizek elhelyezésére és a sótalanítás technológiájára (részletes tanulmányterv alapján) megoldást kell találni.

4. A területfelhasználás és az építmények elhelyezése során biztosítani kell, hogy szennyeződés a vizekbe ne juthasson, továbbá a vizek mennyisége, minősége és szintje kedvezőtlenül meg ne változzon.

5. A mély fekvésű területek csak nem szennyezett anyaggal tölthetők föl.6. Gondoskodni kell az általános érvényű vízvédelmi előírások, továbbá a

vonatkozó helyi vízminőség védelmi előírások betartásáról.

27

II/3 – LEVEGŐÁltalános jellemzésA város éghajlata alapjellegében szárazföldi (kontinentális), melyre a szélsőséges meleg nyár és a hideg tél jellemző. A hőmérséklet járásában vagy a csapadék eloszlásában bizonyos időszakokban az atlanti-óceáni, illetve a mediterrán klímaterület éghajlati sajátosságai is jelentkeznek.Hajdúszoboszló klimatikus adottságai kedvezőek. A térségben az észak-keleti szél a jellemző.A terület levegőszennyezettségét alapvetően a kibocsátások mennyisége és minősége határozza meg. E tekintetben elmondható, hogy a kibocsátott primer levegőszennyező anyagok mennyiségi és minőségi eloszlása változó.A város gazdasága alapvetően mezőgazdasági jellegű, mely a különböző volumenű gazdálkodó egységek tekintetében, a növénytermesztés és az állattenyésztés során fejt ki hatásokat a térség levegőminőségére.

CélAz egészséges tiszta levegő biztosítása a légszennyezés korlátozása.

Hatás: hatótényezők terhelésA terhelés két részre osztható van a mesterséges eredetű terhelés, ami a gazdaságból, iparból, mezőgazdaságból származik, valamint van a természetes eredetű terhelés ez a komposzt hasznosításából, valamint a hulladék bomlásából származik.

Válasz: ajánlások, feladatok1. Az emittált szilárd anyag terjedését a város észak-északkeleti pereme

és a pontforrások közötti védőerdősáv telepítésével is akadályozni kell.2. A felületi szennyezőforrások (állattartó telepek, szennyvízöntözött

területetek) bűzhatásának csökkentését zárt, többlépcsős koronaszintű védőerdővel kell biztosítani.

3. A szállópor terhelés mérséklésére az utak vonalában zárt, nagy lombozatú fasorok telepítéséről az utak felújítása, kiépítése során törekedni kell.

4. A mért/számított levegőminőségi (és zajterhelési) adatokat köztéri kijelzőn célszerű megjelentetni illetve értékelni.

5. A pontszerű szennyező forrásokat (pl. tűzelésből) csökkenteni kell, lehetőség szerint a távfűtés alkalmazásával.

III. A TELEPÜLÉSI ÉS AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME

III/1 – ÉPÍTETT KÖRNYEZETÁltalános jellemzésÉpített környezetünk a település, a helyi és az össztársadalmi működés egészének térbeli lenyomata. Épített környezetünk nem csak a környezeti elemek kedvező, vagy kedvezőtlen állapotát (levegő, víz, zaj, stb.) közvetítve hat az ott tartózkodókra, hanem a lakó-, közösségi-, és egyéb

28

épületek funkcióra való alkalmasságán, állapotán, esztétikumán keresztül is befolyásolja közérzetünket. A települések építészeti minőségének gazdasági potenciál értéke is van, hiszen az épített környezetben éli le a társadalom az életének túlnyomó részét, ennek minősége vonzza vagy taszítja.Az épített környezet értékei a településszerkezet, a tájra jellemző épületek építmények, temető, ugyanúgy az épített környezethez tartoznak a települések arculatát befolyásoló különböző tartozékok, így például a műalkotások, a szökőkutak, járdák, utca képek stb.

Cél állapot:Az épített környezetben élők (tartózkodók) egészségének védelme, életfeltételeinek folyamatos javítása, különböző tevékenységek káros hatásainak megszüntetése. Az emberi igényeket kielégítő, esztétikus, kultúra és hagyományőrző épített környezet biztosítása.

Hatás: hatótényezők terhelésIdőjárás, emberi rombolás.

A célállapot elérése érdekében szükséges:1. Helyi értékek védelmével foglalkozó program kidolgozása.2. A károsodott, tönkrement településrészek és épületek felmérése és

rendbehozatalára a település szociális, gazdasági és környezeti érdekeit figyelembe vevő rehabilitációs, revitalizációs stratégiák kidolgozása és fokozatos megvalósítása.

3. A külterületi fejlesztések az idegenforgalom, környezeti turizmus céljait is szolgálják.

III/2 – EMBER, EMBERI EGÉSZSÉG

Általános jellemzés:Az ember és környezete szoros kölcsönhatásban áll egymással. A környezeti károsodások a legtöbb esetben az emberi egészségre is kihatnak. Nyilvánvaló, hogy a szennyezett levegő, víz közvetlenül is károsíthatja az egészséget, de valamilyen mértékben minden környezeti elem szennyezettsége és minden környezeti veszélyeztető tényező hatást gyakorol az emberi egészségre. Városunk alapfokú egészségügyi ellátását 9 felnőtt, 4 gyermek háziorvos és 1 iskolaorvos látja el. Egyesített Egészségügyi Intézmények néven a Szilfákalja u. 1-3. szám alatt található épület, magában foglalja a háziorvosi, és a szakrendelések rendelőit, valamint a fogászatot.

Cél:Olyan környezeti körülmények biztosítása, amely hosszú távon sem befolyásolja negatívan az emberi egészséget, hozzájárul a lakosság egészségi állapotának javításához.Hatás: hatótényezők, terhelésAz emberi egészségre a környezeti illetve a civilizációs ártalmak vannak a

29

legnagyobb hatással.

Válasz: ajánlások, feladatok1. Az allergén gyomnövények, különös tekintettel a parlagfű területének

visszaszorítása, a szennyezés megelőzése. E növények és a velük kapcsolatos tudnivalók megismertetése.

2. A lakosság egészségi állapotának javítását szolgáló komplex városi környezet-egészségügyi akcióprogram kidolgozása és megvalósítása.

III/3 – TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETÁltalános jellemzésA települési környezet az épített környezet elemein túl magába foglalja a területhasználatot lehetővé tevő műszaki infrastruktúrákat is. Környezeti, környezet-egészségügyi szempontból fokozott jelentőségűek azok a közüzemi, lakossági szolgáltatások, amelyek egyrészt a lakosság életfeltételeit kedvezően befolyásolják, másrészt jelentős hatást gyakorolnak a környezet minőségére, állapotára is.Közvetlen települési környezetünk képezi mindennapjaink életterét. A városi közterületek, utak, járdák, parkok állapota közérzetünk alakításának igen jelentős tényezője, nem lehet tehát közömbös számunkra az azokkal kapcsolatos tevékenység.

Cél: Egy kevesebb környezeti stresszhatást eredményező, jobb környezeti állapotjellemzőkkel rendelkező települési kialakítása és fenntartása.

A települési környezet tisztaságaA város köztisztasági helyzete, közterületi rendje kielégítőnek nevezhető, bár folyamatos gondot okoz az illegális hulladéklerakók megjelenése.A közterületek tisztántartása a kézi és gépi úttisztítást, valamint a téli kézi és gépi síktalanítást, hóeltakarítást takarja.

A célállapot elérése érdekében szükséges:1. A város köztisztasági helyzetének folyamatos javítása, elsősorban a

lakossági szemléletformálás eszközével, valamint a településtisztasági feladatok ellátási színvonalának fejlesztésével.

2. A köztisztasági szabályok hatékonyabb betartása, betartatása, különös tekintettel a települési szilárd hulladékokra és az ebtartásra vonatkozó előírásokra.

3. A közterületeken a hulladékgyűjtő edényzet mennyiségének növelése, valamint nyilvános illemhely kialakítása.

4. Törekedni kell a környezetbarát síktalanító anyagok használatára.

Kommunális hulladékkezelésHajdúszoboszló városában keletkező települési szilárd hulladék jelentős része (hulladékudvaron és gyűjtőpontokon begyűjtött hasznosítható

30

anyagok kivételével) a Hajdúszoboszlótól 22 km-re lévő Nádudvari lerakóba kerül. Az átszállítás többletköltsége illetve az ártalmatlanítás költsége jelentős terhet ró a városra. Az Önkormányzat gazdasági társasága, amely egyben közszolgáltató is, rendelkezik egy saját tulajdonú komplex hulladékgazdálkodási teleppel.A telepen belül működik egy komposztáló tér, a városban keletkező ág, gally, nyesedék, fűkaszálék stb. komposztálására, a hulladékudvar PET palack, üveg, papír, textil, elektronikai felszerelések, akkumulátorok stb. gyűjtésére, valamint az átrakó állomás a keletkező hulladékszállításon felül keletkező települési szilárd hulladék fogadására.A szelektív hulladék gyűjtése a városban jelenleg 15 gyűjtőszigeten történik.

A célállapot elérése érdekében szükséges:A szelektív hulladék gyűjtőszigetek számának további növelése.Intenzív felvilágosító-tudatformáló tevékenység kifejtése a lakosság körében a hulladékmennyiség csökkentése érdekében.

Kommunális szennyvízkezelés, - gyűjtés, - elvezetés,- tisztításHajdúszoboszló szennyvízelvezetése és szennyvíztisztítása Kösely VIII/794 vízkönyvi számon rendelkezik vízjogi üzemeltetési engedéllyel.A Nemzeti Települési Szennyvízelhelyezési és –tisztítási Megvalósítási Programmal összefüggő szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásáról szóló 25/2002.(II. 27.) Kormány rendelet alapján a Hajdúszoboszló település szennyvízelvezetési agglomerációja az agglomerációs jegyzékben önálló agglomerációként B52/1 kóddal 27 708 LE-el szerepel.A szennyvíztelep korszerűsítése 2004. évben fejeződött be, a telep kapacitása 2500 m3/d-ről 4900 m3/d-re bővült. Az OSAP 1376 A Közműves Vízellátási és Csatornázási Tevékenységek főbb Műszaki Gazdasági adatai alapján a szennyvíztisztító telepre érkező nyers szennyvíz mennyisége: 1.180.800 m3/év, azaz 3235 m3/nap volt 2004-ben. A szennyvíztisztító telepre érkező szippantott szennyvíz mennyisége 70200 m3/év volt.A szennyvíziszap komposztálása a szennyvíztisztító telepen megoldott. A megfelelő minőségű komposzt további elhelyezése, hasznosítása jelentős feladat.A csatorna elválasztott rendszerű, szinte kizárólag gravitációs üzemű. A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítettsége jelenleg 40 %-os, legkésőbb 2005. júniusában átadásra kerül 25000 m szennyvízcsatorna gerincvezeték és a csatlakozó házi vezetékek, valamint további 20000 m gerincvezeték fog megépülni 2006. év végéig. Ezzel együtt városunkban a szennyvízcsatorna hossza 85000 m-re nő, a teljes lefedettséghez további 15000 m csatornát kell megépíteni.

A célállapot elérése érdekében szükséges:1. Növelni kell a csatornázott területek arányát.2. A települési folyékony hulladékokra vonatkozó önkormányzati rendelet

előírásainak hatékony betartása, betartatása.

31

3. A keletkező szennyvíziszap megfelelő kezelése (komposztálása) és elhelyezése.

4. A közcsatornába történő lakossági bekötések arányának javítása.

Csapadékvíz-elvezetésHajdúszoboszló belterületi csapadékvíz-elvezető rendszerének vízjogi engedélyezési dokumentációja Kösely VIII/1348. vízkönyvi számon került nyilvántartásra a TIVIZIG-nél. A belterület felszíni vizeinek közvetett befogadója a Kösely, mely a város déli és nyugati határa mellett húzódó élő vízfolyás. A zárt csatornák állapota megfelelő, a területek felszíni vizeit képesek elvezetni. A nyílt földmedrű árkok nagyrészt elhanyagoltak, a kapubejárók alatti átereszek szűkek, feliszapolódottak. Hajdúszoboszló külterületéről a tereplejtés következtében jelentős külvizek folynak a városra. A külvizek elvezetésére északi felfogó csatorna létesült. A város részére gondot jelent jelenleg is a sósvizek kezelése.A kialakult veszélyes állapot megszüntetése érdekében évente 15-20.000.000 Ft-ot fordított a város, így 1999-től évente 3500-4000 m földmedrű árok kiburkolása történt meg mederelemekkel, a főgyűjtőcsatornák karbantartásáról minden évben gondoskodik az Önkormányzat.

A célállapot elérése érdekében szükséges:1. A csapadékvíz-elvezető rendszerek folyamatos karbantartása,

működőképességük biztosítása.2. A csapadékcsatorna-hálózat és elvezető rendszer bővítése.3. A szennyvízcsatorna-hálózatba történő csapadék- víz-elvezetések

megszűntetésére intézkedni szükséges, a hálózatok folyamatos ellenőrzésével.

IvóvízellátásHajdúszoboszló vízellátása Kösely VIII/832. vízkönyvi számon rendelkezik vízjogi üzemeltetési engedéllyel. A város közüzemi vízműve 1963 óta üzemel. A vízellátás 18 rétegvízre telepített kútból történik. A nyersvíz minősége elsősorban vas, mangán és metántartalom miatt szorul kezelésre a jelenlegi minőségi előírások szerint. Az OSAP 1376 A Közműves Vízellátási és Csatornázási Tevékenységek főbb Műszaki Gazdasági adatai alapján vízmű termelése: 2.066.400 m3/év, azaz 5496 m3/nap volt 2004-ben. A kutak kapacitása kb. 12 ezer m3/nap. A víztisztító kapacitása kb. 10 ezer m3/nap, amely meghaladja az év jelentős részében keletkező kb. 5 ezer m3/nap szükségletet, de a nyári csúcsidények kielégítése miatt szükséges a kapacitás fenntartása.A várost ellátó vízmű mélyfúrású kútjainak nagy része külterületen létesült. A kutakhoz nyersvíz vezetékhálózat, valamint villamosenergia ellátó és jelzőkábel hálózat is kiépült. A város gyakorlatilag 100 %-ban ellátott vezetékes ivóvízzel, belterületen nincs olyan ingatlan, amely ne lenne csatlakoztatható az ivóvízhálózatra. Jelenleg folyamatban van az ivóvízbázisra vonatkozó védőterület hatósági kijelölése. Abban az

32

esetben, ha a védőterület kijelölése megtörténik, az Önkormányzat feladata lesz az ezen a területen bevezetendő esetleges korlátozások elrendelése és ezek betartatásának ellenőrzése.

A célállapot elérése érdekében szükséges:1. A meglévő vízkészletekkel történő gazdálkodás, a szolgáltatási

színvonal emelése.2. Az elosztóhálózat folyamatos karbantartása.3. Az ivóvízbázis védelmével kapcsolatos ellenőrző és megfigyelő

feladatok folyamatos ellátása.

Zöldterület-gazdálkodásA zöldterület gazdálkodás jelenlegi rendszere nem igazán kedvező. A közpark ellátottság elsősorban a városközpontra, azon belül az üdülőhely centrumára koncentrálódott (fürdő előtt, Hősök terén). A közparkok növényállománya vegyes, általában felújításra szorul. Megőrzendő és hasznosítandó a Kösely Rt. tulajdonában levő arborétum. A vizes, revitalizódott élőhelyek (pl. Belső-Kösely) komplex felmérése indokolt.A város belterületén és környezetében lévő roncsolt vagy bányaművelésű területeken rekreációs hasznosítás szükséges. A város utcafásítottsága jelenleg nem kielégítő. A külterület zöldterületi adottságait jellemzően a mezőgazdasági hasznosítású területek jellemzik.

A célállapot elérése érdekében szükséges:1. A városi zöldterületek részletes felmérése, az erdősíthető területek

számbavétele, zöldterületgazdálkodási terv készítése.2. A meglévő települési zöldfelületek védelme és lehető legnagyobb

mértékű fejlesztése mind minőségi, mind mennyiségi vonatkozásban. A virágos területek növelése lehetőség szerint a lakosság és (elsősorban az oktatási) intézmények bevonásával.

3. A városi zöldfelületi rendszerben az utak melletti védőfásítások szerepét növelni kell.

Helyi közlekedésszervezésAz elsőrendű közlekedési vonalak kedvező kapcsolatot biztosítanak a környező települések és az ország egyéb területe között. A város külterületét három fontos közlekedési vonal szeli át, illetve érinti. A városi önkormányzat belterületi útjai hossza 94518 m, ebből burkolt 91540 m (96,8 %). Kiépített járdák hossza 177,125 km, felülete 18,92 ha. A parkolók felülete 14832 m2.

A célállapot elérése érdekében szükséges:1. A fürdő környezetében parkolók létesítése.2. Az egész városra kiterjedő helyi utak forgalmirend felülvizsgálatának

teljes körű végrehajtása.

33

3. Az úthálózat folyamatos karbantartása.4. A településen belül, és települések közötti kerékpárutak kiépítése.

EnergiagazdálkodásA villamos energia ellátás teljes körűnek mondható. Az országos erőművekben megtermelt energia, a kooperációs hálózatra kapcsolódó 120/20 kV-os elosztóhálózatból jut el a térségben élő fogyasztókhoz. A kisfeszültségű hálózatok hossza 106 km, a korszerű közvilágítási lámpák száma 3643 db.Nagykegyes külterületén található a MOL Rt. földgáztermelő és tároló üzeme, melyhez tartozó földgázmező Hajdúszoboszló város külterületét is érinti. Több távvezeték halad a külterületen. 2004. évi jellemzői: gázvezeték hossza 105 km; fogyasztók száma összesen 7896.A távfűtésbe (melegvíz-szolgáltatásba) bekapcsolt lakások száma 1078 db és 5 db közület.

A célállapot elérése érdekében szükséges:1. A városban történő beruházásoknál az enegiahatékony és

energiafelhasználást csökkentő technológiák megvalósításának támogatása.

2. Elő kell segíteni a lakások, lakóházak, valamint a közintézmények energiatakarékosságra és az energiahatékonyság növelésére irányuló törekvéseit.

Energetikai átvilágítások ösztönzése Utólagos hőszigetelések, energia megtakarítást eredményező beruházások támogatása Alternatív energiaforrások alkalmazásának ösztönzése.

IV. A TERMÉSZET VÉDELME

IV/1 – ÉLŐVILÁG ÉS TÁJVÉDELEM

Általános jellemzők:A természeti értékek és természeti területek a nemzeti és a városi vagyon sajátos és pótolhatatlan részei. Fenntartásuk, kezelésük, állapotuk javítása, a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése, a természeti örökség és a biológiai sokféleség oltalma, valamint az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolat biztosítása a környezet-természetvédelmi tevékenység lényeges feladata.

Hajdúszoboszló külterülete erdőkkel szűkösen van ellátva. Szórt elhelyezkedésűek és változó nagyságúak. Összefüggő, zárt állomány a Nádudvari út mentén, a település keleti peremén található. Jelentősebb erdő védősáv pedig csak a Keleti-főcsatornát kíséri. Az Állami Erdészeti Szolgálat Debreceni Igazgatósága adatszolgáltatása alapján

34

Hajdúszoboszló területén 413,9 ha erdő van, mely az elsődleges rendeltetés szerint megoszlik védelmi és gazdasági erdő részekre. A külterületen lévő erdők zömét a település környéki erdőfoltok, kisebb részét az utak, csatornák és mezőgazdasági üzemek melletti keskenyebb erdősávok alkotják. Az erdőalkotó fatípusok nyárfélék, akác, kocsányos tölgy és több más elegyfa.Természetes növénytakaró maradványok a szántó és kert művelésű területeken kívül a rét-legelő-nádas és mocsaras területeken találhatók. Ezek sziki növénytársulások, ősgyep, kevés erdőssztyepp maradványokkal.Országosan védett területek közé van sorolva az Angyalházi ősgyepes, mely a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságának kezelésében van, valamint valamennyi élővízfolyás, ér és holt-meder.A külterület országosan védett kunhalmai: Keleti részen: Bárány halom Hegyes halom Tekintő halom Nyugati részen: Kurta halom Két halom Korpád halom Zsoldos halomCél:Az erdő területek növelése, a természetes növénytakaró fenntartása.

Hatás: hatótényezők terhelésA szemét, a szennyvíz, a veszélyes hulladékok ki és bejutásának megakadályozása. Fontos, hogy a természetközeli területek fennmaradjanak, azokat a város ne bővítésre használja. Ügyelni kell, hogy a kommunális és ipari üzemek megfeleljenek a környezetvédelmi és természetvédelmi kialakítás kritériumainak.

Válasz: ajánlások, feladatok1. Parlagfűvel szennyezett területek felmérése és a hatékonyabb

parlagfűírtás egyre szükségesebb feladat.2. Célszerű a természetvédelmi területek (zöld)hálózatának

továbbépítése; a természetvédelmi zónarendszer kidolgozása (HNP közreműködéssel).

3. Az élővilág centrikus ökoturizmus fejlesztése lehetőség az idegenforgalom növelésében.

4. Szükséges a város parkjainak folyamatos felújításának megkezdése, ezzel együtt az összefüggő zöldterületek fejlesztése, fásítás.

V. ÖNÁLLÓAN KEZELT HATÓTÉNYEZŐK

V/1 – HULLADÉK

Általános jellemzők:

35

Életünk természetes velejárójaként "keletkeznek" olyan anyagok, eszközök, melyeket már tovább nem kívánunk, vagy nem tudunk használni, illetve hasznosítani, melyek a technológia adott fejlettségi szintjén termékké nem alakíthatók. Ezek a hulladékok, melyek jellegük, jellemzőik alapján lehetnek veszélyes, vagy nem veszélyes hulladékok. A hulladékok környezetünkben való megjelenése a kedvezőtlen esztétikai hatáson túlmenően környezeti veszélyeztetést is jelent. A különböző minőségű hulladékok szennyezhetik a levegőt, a talajt, a vizeket, bűzt kelthetnek, fertőzéseket okozhatnak. A sokrétű veszélyeztetés miatt a hulladékgazdálkodás kérdése napjaink egyik legfontosabb környezetvédelmi problémája.

A Hortobágyi Nemzeti Park közelsége, a kiváló minőségű gyógyvizeink miatt is jobban kell figyelni a környezet tisztaságára. A kistérségi lerakó Nádudvaron épült.A hulladékok összetétele meglehetősen vegyes. A városban a szelektív hulladékgyűjtés megindult, de a továbbfejlesztése indokolt.Jelenleg sem az állati hulladék elhelyezésére, sem az inert hulladék elhelyezésére nincs lehetőség, valamint a gyepmesteri telep sem felel meg az érvényben lévő előírásoknak.

Célállapot:Minimális hulladéktermeléssel járó gazdálkodás és fogyasztás.

A célállapot elérése érdekében szükséges:1. Az építési-bontási és egyéb inert hulladékok, valamint az állati

hulladékok előírások szerinti elhelyezése, illetve hasznosítása.2. Az NKP-val összhangban városunkban a hulladékmennyiség ne

növekedjék a jelenlegi mértéken túl, a lerakott hulladék szervesanyag-tartalmát fokozatosan csökkenteni szükséges.

3. Az NKP-val összhangban a hulladékhasznosítás arányát növelni szükséges, a keletkező hulladék mintegy 25-30 %-ának újrafeldolgozásával, vagy másodnyersanyagként való hasznosításával.

4. A hagyományos újrahasznosítási technológiák mellett új, korszerű újrahasznosítási technológiák kidolgozása és bevezetése.

5. Az elavult dögkamra és gyepmesteri telep helyett távlatban kell megfelelő dögkamrát, és gyűjtőhelyet létesíteni.

V/2 – ZAJ-, ÉS REZGÉS

Általános jellemzők:Környezetünkben különböző forrásokból származó zajok és rezgések vannak jelen, melyek bizonyos határokon túl környezeti veszélyeztető tényezőnek minősülnek. Károsodásokat okozhatnak a természeti és az épített környezeti elemekben és az emberi egészséget is veszélyeztetik. Igen nagy fontosságú környezetvédelmi feladat tehát az ellenük való védekezés.

36

Hajdúszoboszlón a legtöbb határérték túllépés emellett a kisüzemek esetében tapasztalható, majd ezt követik a szórakozóhelyek, mint szabadidős zajforrások. Egyre nagyobb gondokat okoz az úgynevezett „renitens" gépjárművezetés (motorfelpörgetés, száguldozás, zenebömböltetés).

Célállapot: A lakosság egészségvédelme érdekében a környezeti zajok elfogadható szintre mérsékése.

A célállapot elérése érdekében szükséges:1. Az új létesítmények telepítésénél fokozott gondot kell fordítani a

vonatkozó zajvédelmi előírások betartására. Ezek használatba vétele, üzembe helyezése során műszeres méréssel kell ellenőrizni, illetve igazolni a megengedett zajterhelési határértékek teljesülését. Az engedélyezési eljárások során fokozott gondossággal és figyelemmel szükséges eljárni annak érdekében, hogy az esetleges zaj- és rezgéshatásokat már a telepítéskor lehessen csökkenteni.

2. A meglévő zajforrások feltárása, pontos nyilvántartása, zajkibocsátási határértékek megállapítása, városi zajtérkép elkészítése. A meglévő, problémát okozó zajforrások kibocsátásának csökkentése, korlátozása.

VI. A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ESZKÖZEI

VI/1 Program stratégiai alapelvei

A fenntartható fejlődés:A fenntartható fejlődés két, a piac által nem kellően érzékelhető szempontot kíván érvényesíteni, a környezeti értékek megtartását és a jövő generációkért érzett felelősség elvét. A társadalom fenntartható fejlődésének környezetvédelmi vetülete a környezet fenntartható használatát jelenti, vagyis azt az alapelvet, hogy úgy javítsuk az emberi élet minőségét, hogy közben a természeti erőforrások és az életfenntartó ökológiai rendszerek teherbíró és megújuló képességének határain belül maradjunk. A fenntartható fejlődés feltételezi, hogy egyensúlyt lehet teremteni a szükségletek kielégítése és a környezeti értékek megőrzése között. Itt kulcskérdés a lételemek (víz, föld, levegő) állapotának és a természet megőrzésének igénye. Az elv érvényesítése megkívánja egy sor nem piaci megoldás érvényesítését. Az elvet egyaránt érvényesíteni kell helyi, regionális és globális szinten.

Az elővigyázatosság elve:Az emberi tevékenységek bővülésével, a társadalmi és földrajzi munkamegosztás fokozódásával és szakosodásával rohamosan növekednek és gyakoribbá válnak az ezekből eredő környezeti kockázatok. Az újabb és egyre bonyolultabb termelési rendszerek, technológiák alkalmazása során egyre nő a környezeti hatásokra vonatkozó bizonytalansági tényező. A kockázatok csökkentése érdekében

37

az elővigyázatosság elvét kell alkalmazni azokban az esetekben, amelyek során súlyos vagy visszafordíthatatlan környezeti károk következhetnek be a jövőben. Ennek legjellemzőbb példái a vegyi anyagokkal kapcsolatos problémák, a nukleáris biztonság kérdései és a hosszabb távon fenyegető globális éghajlatváltozás.

A megelőzés elve:A megelőzés elvének érvényesítése nélkül nem lehet előre lépni a fenntartható fejlődés irányába. A megelőzés egyrészt általában lényegesen gazdaságosabb megoldás az utólagos beavatkozásoknál, másrészt vannak olyan esetek - főleg a természeti értékek területén - ahol az eredeti érték semmilyen ráfordítással sem állítható helyre.Az ilyen értékek csak a káros hatások megelőzésével óvhatók meg. Ezért a program fő iránya a megelőzés kell hogy legyen. A stratégia kulcskérdése a megelőzés elvének érvényesítése. A korlátozott erőforrásokat és lehetőségeket még azon az áron is a megelőzésre kell fordítani, hogy a meglévő környezetállapothoz kapcsolódó problémák felszámolása hosszabb időt vesz igénybe.A megelőzés elve megköveteli, hogy a környezetvédelem segítse és befolyásolja a technológiai fejlődést, részt vegyen annak támogatásában. Hasonlóképpen ezen elv érvényesítéséhez a környezetbarát termékek elterjesztésének és a jelenleg használt környezeti problémákat okozó anyagok helyettesítésének megoldására is szükség van. Azokat a technológiai fejlesztéseket, innovációs lépéseket, termékkorszerűsítéseket, amelyek a környezet igénybevételét, terhelését csökkentik, éppen úgy támogatni szükséges, mint a csak közvetlenül környezetvédelminek tekintett beavatkozásokat. A környezetvédelem segítse és ösztönözze a környezettudatos irányítási módszerek bevezetését, valamint a technológiai fejlődést, vegyen részt azok támogatásában.

Partneri viszony:A környezetpolitika kialakítása és megvalósítása során a program partneri viszonyt kíván kialakítani a különböző szereplőkkel. Ennek érdekében meg kell teremteni az egyes közigazgatási szintek közötti hatékony és folyamatos együttműködés feltételeit.

Az NKP-val összhangban egyre nagyobb szerep jut az önkormányzatoknak és társulásaiknak a környezeti problémák megoldásában. Törekedni kell a nyílt és eredményes kapcsolatok megteremtésére az önkéntes állampolgári csoportokkal, civil szervezetekkel, oktatással, egészségüggyel, a szennyező vállalatokkal. A stratégiát és magát a programot elfogadhatóvá kell tenni a társadalom számára. A környezetvédelmi beavatkozások hatékonyságának biztosítása, az érintettekkel való viszony javítása, a megelőzés elvének érvényesítése érdekében előre kell lépni a környezetvédelmi céloknak a többi ágazat politikájába való integrálása kérdésében. A fenti célok csak akkor biztosíthatók, ha ez az utóbbi törekvés sikeres. Szükség van a gazdálkodók környezetvédelemben való részvételi lehetőségének

38

javítására. Lehetőség szerint szükséges a vállalkozók részvételének növelése a környezetvédelemben.

Gazdaszemlélet:A környezetvédelemnek olyan kötelező feladatai is vannak, amelyek nem kapcsolhatók a piacgazdasághoz, ezért szükség van olyan megoldásokra, amelyek környezetvédelmi és természetmegőrzési célokat valósítanak meg és ehhez biztosítják a gazdasági eszközöket.

Ennek feltétele, hogy úgy az állam szintjén, mint az önkormányzatoknál, az értékek megtartása érdekében kialakuljon a "gazdatípusú szemlélet" és az ennek megfelelő felelősségtudat is.

A stratégia célként tűzi ki az állami és önkormányzati környezetvédelmi példamutatást, mert e nélkül nem várható el a lakosságtól és a vállalkozóktól a környezetvédelem érdekében történő cselekvés. Ehhez a példamutatáshoz nem csupán a "gazda" módjára való viselkedésre, de a megalkotott szabályok betartására is szükség van. A gazdaszerep gyakorlata annál erősebben jelentkezhet, minél konkrétabb maga a gazdálkodás tárgya. A problémák megjelenése és azok gyakorlati megoldása a helyi vagy regionális szinten a legjellemzőbb. Ennek megfelelően a stratégia olyan megoldásokat képvisel, amelyek nagyobb lehetőséget teremtenek a helyi és regionális szinten a társadalmi részvételre és beavatkozásokra.

VI/2 – A tervezés és szabályozás – finanszírozás alapkérdéseiA korszerű környezetpolitika előrelátó, célorientált és integrált megközelítést, a különböző területi szintek és az ágazatuk közötti egyeztetett tervezést, programkészítést és megvalósítást igényel. A környezetvédelmi törvény ennek szellemében rendelkezik a megyei és települési önkormányzatok környezetvédelmi programalkotásának kereteiről és rendjéről. A törvény előírja a települési környezetvédelmi program legalább kétévenkénti felülvizsgálatát, értékelését, és ennek megfelelően a szükségessé váló tervezési módosításokat.A folyamatosan alkalmazott stratégiai tervezési módszerek helyi szinten is jó lehetőséget biztosítanak a környezeti célok, prioritások és probléma-megoldási módozatok pontosabb mérlegelésére. A stratégiai tervezés alkalmas az állandóan változó külső környezet új kihívásaihoz történő alkalmazkodás elősegítésére, a környezetvédelem eszköztárát gazdagító új megoldások folyamatos elsajátítására.Ugyanekkor a számításba vehető alternatívák feltárása révén lehetőséget nyújt a különböző környezeti kockázatok csökkentésére, illetve megelőzésére, a szükséges pénzügyi források, költségvetési igények pontos megfogalmazására, az erőforrások pontos hasznosítására. Érvényesülnie kell a "szennyező fizet" elvnek.A szabályozás alapja a legtöbb esetben egy-egy helyi regionális szinten megjelenő környezeti probléma megoldása. A szabályozás hatékonyságának javítását csak akkor lehet elérni, ha a kiválasztott eszközök megfelelnek a megoldandó probléma jellegének. Hatékonysági

39

szempontból elengedhetetlen, hogy a szabályozási rendszer bizonyos elemei tükrözzék a helyi és regionális környezeti problémák sajátosságait. Ennek érdekében folyamatosan át kell tekinteni a környezetvédelem ösztönző és finanszírozási rendszerének működését helyi szinten is. Helyi szinten szükséges a környezetvédelmi finanszírozási rendszer meghatározása, évente a meghatározott környezetvédelmi feladatokhoz igazított költségvetési keret meghatározása. Szükséges a környezetvédelmi önkormányzati rendeletek megfelelő alkalmazása is.

VI/3 – A környezetvédelmi információsrendszer fejlesztéseA Nemzeti Környezetvédelmi Program célkitűzéseit figyelembe véve helyi szinten is szükséges környezetvédelmi információs rendszer kialakítása, mely kapcsolódik a regionális és végső soron az országos rendszerekhez. A létrehozandó környezetvédelmi információs és adatrendszert úgy kell kialakítani, hogy az jól kezelhető és elérhető legyen. Az egységes, komplex információs rendszerben megvalósítható az adatok helyi szintű megbízható gyűjtése, ellenőrzése, térinformatikai alapokon nyugvó rendszerezése, feldolgozása és továbbítása.

VI/3 – Intézményi rendszerA Program megvalósítása szempontjából alapvető a környezetvédelem intézményrendszerének helyi szinten való erősítése. E nélkül veszélybe kerülhet a fenntartható fejlődés elvének gyakorlati érvényesítése, a közérdek védelme, az önkormányzati környezetvédelmi feladatok ellátása. A Nemzeti Környezetvédelmi Program céljainak megfelelően erősíteni kell az önkormányzat környezetvédelmi intézményrendszerét. Elengedhetetlen bővíteni, és hatékonnyá tenni a környezetvédelmi szakmai és szervezeti rendszert, elősegítve annak megfelelő működtetését a szakmai és a lakossági feladatokban való közreműködésnél. Szükséges erősíteni a horizontális kapcsolatok rendszerét és szorosabb együttműködésre törekedve a társhatóságokkal, vállalatokkal, oktatási, egészségügyi intézményekkel, civil szervezetekkel és a lakossággal.

VI/4 – A lakossági részvétel és tudatosság erősítéseA Program megvalósításában nagy szerep hárul a helyi társadalom szereplőire, szervezeteire. A környezetvédelmi, természetvédelmi és a területfejlesztési törvénnyel, valamint a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal összhangban e vonatkozásban sajátos feladatai vannak az önkormányzatnak.

A környezetvédelmi ismeretek, az ökológiai szemlélet és a környezettudatos magatartásforma kialakítása minden állampolgár és minden szakma számára elengedhetetlen a fenntartható fejlődés irányába való előrelépés igénye miatt. Az oktatás, képzés, tájékoztatás feladata, hogy az emberek számára világossá tegye az egyes döntéseik környezeti következményeit és a helyes megoldások módozatait. Az önkormányzatnak ebben tevékeny részt szükséges vállalnia.

A helyi társadalom környezethez való viszonyában az országos és helyi

40

tömegtájékoztatási eszközöknek döntő szerepe van. A környezetvédelmi tájékoztatás hatékonyabb formáinak alkalmazását kell elősegíteni és egyidejűleg a színvonalat növelni. A helyi társadalom szempontjából is alapvető elvárás az információhoz való jog biztosítása. Ebből a szempontból nem elegendő a környezeti állapotadatok megadása, hanem szükség van az okok, okozók tisztázására is, mert enélkül a védekezésnek korlátozottak a lehetőségei.

Szükség van az információhoz jutás lehetőségeinek javítására. A társadalom tudatossága csak olyan körülmények között növelhető, amelynél a valóságos helyzet ismertetése a normális állapot és ez nem lehet állandó mérlegelés tárgya. A közösségek és a lakosság öntevékeny környezetvédelmi kezdeményezései számára szükséges megteremteni a hátteret. Tudatosítani kell a helyi társadalomban, hogy a környezeti feltételek, értékek a megfelelő életminőség lényeges összetevői. A Program feladata olyan lehetőségek megteremtése, amelyek kihasználásával mód nyílik környezetbarát és egészséges életmódot folytatni. A társadalmi részvétel és a tudatosság erősítésében kiemelkedő szerepe van a közoktatási intézményekben folyó tevékenységnek. A megvalósítás érdekében a megfogalmazott és elfogadott Programot széles körben szükséges nyilvánosságra hozni. Elengedhetetlen a NAT részeként a környezetvédelmi, természetvédelmi oktatást helyi szinten is továbbfejleszteni. Az önkormányzat ehhez eddig is segítséget nyújtott, ezt a gyakorlatot kívánja a jövőben is folytatni. A környezeti nevelést már egészen kicsi korban szükséges elkezdeni. Ehhez nyújtanak segítséget a közös rendezvények, akcióprogramok, környezetvédelmi klubok, szerveződések. Hasznosnak bizonyulnak a közös ismeretterjesztő kiadványok, előadássorozatok. Fontos egy iskolán kívüli képzési rendszer kialakítása, melyben igény szerint felnőttek is részt vehetnének.

Szélesíteni kell a Programhoz kapcsolódó társadalmi szervezetek támogatását. Végső soron a legfontosabb feladat a közvélemény szemléletének abba az irányba való formálása, hogy a szebb és egészségesebb környezet már belső igénnyé váljon. Ha a saját területén minden ember tesz valamit környezetünkért, akkor az előbb vagy utóbb mindenképp pozitív eredményhez és pozitív környezeti gondolkodáshoz vezet.

VI/5 – A program pénzügyi igényeiA környezetvédelmi költségek fedezésére különböző forrásokat szükséges elkülöníteni:A létrehozott Önkormányzati Környezetvédelmi Alapot továbbra is működtetni kell, szükség van a források jelentős kibővítésére (eddig a környezetvédelmi bírságok jelentették az egyetlen forrást).Pénzügyi forrásként megfontolandó egy környezetvédelmi alapítvány létrehozása, melyhez a magánszemélyek a személyi jövedelemadójuk 1 %-ának felajánlásával járulhatnak hozzá.Igen fontos a hazai és nemzetközi környezetvédelmi célú pályázati lehetőségek folyamatos figyelemmel kísérése ( K.A.C., Területfejl., PHARE, ISPA, stb.) A pályázati támogatások igénybevehetősége

41

érdekében a szükséges önrész biztosítandó.

VI/6 – Környezeti jövőkép kialakításaA már elfogadott környezetvédelmi programmal összhangban szükséges egy környezeti jövőkép kialakítása városunk számára. A környezeti jövőkép megalkotásához elengedhetetlen a lakossággal, vállalatokkal és a hatóságokkal a környezetvédelem terén még szorosabb együttműködés megvalósítása. A végső cél, hogy városunk a lakosság tevékeny közreműködésével országunk egyik legtisztább városává váljon. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy Hajdúszoboszló lakóinak életminősége és komfortérzete jelentősen javuljon és a város turisztikai szempontból az idelátogató idegenek számára is vonzóvá váljon. Országos és nemzetközi viszonylatban városunkról olyan kép alakuljon ki, hogy tiszta és környezeti értékeire igényes település. A "Virágos Magyarországért" c. országos mozgalomban való részvétel, a „Tiszta Virágos Hajdúszoboszlóért” társadalmi mozgalom a Városszépítő Egyesület nevezésében mindenképpen folytatandó, ehhez elengedhetetlen a közterületek, intézmények és lakóházak virágokkal, növényzettel való tartós díszítése a lakosság tevékeny bevonásával. A környezeti jövőkép megalkotása szorosan összefügg az emberek környezeti tudatosságának növelésével, szemléletformálással és a környezettudatos magatartásforma kialakításával. Fokozatosan el kell érni, hogy a tiszta környezet iránti igény az emberek belső igényévé váljon és hajlandók legyenek ez irányba cselekedni is. A tiszta, egészséges környezet végső soron leteheti a fejlett idegenforgalom első alapköveit.

(Szolgálati lakás bérlőkijelölése)


Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a Hajdúszoboszló, Isonzó u. 23. IV/14. szám alatti szolgálati lakás bérlőjéül Göncziné Tóth Évát jelöli. A bérleti idő a bérleti szerződés megkötésétől számított öt év. ezen időn belül is megszűnik a bérleti jogviszony, ha a bérlő hajdúszoboszlói közalkalmazotti, vagy köztisztviselői jogviszonya megszűnik, vagy ha a lakást az önkormányzat nem lakás céljára kívánja hasznosítani.


VgRt ügyvezető igazgatója

42

(A jegyzői illetmény mértékének megállapítása)


Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának Képviselőtestülete Dr.Vincze Ferenc illetményét besorolás szerinti illetményéhez viszonyítva 10 %-kal megemelt mértékben, 400.400 Ft/hó összegben állapítja meg 2005. január 1-től kezdődően. Az illetményemelés mértékét 2006. január 1-től felülvizsgálja a lehetséges eltérítés 10-30 %-a között.


K.m.f.

Dr.Sóvágó László sk. Farkasné Dr.Ungvári Ilona sk. polgármester al jegyző

A kivonat hiteléül: Hajdúszoboszló, 2005. április 12.

Virág Sándorné leíró

AZONOSÍTÓ: KB-34 ÉRVÉNYES: 2002.09.30 napjától

43

44

Documents

Polgármesteri Hivatal · Web viewmennyisége: 30 db 1-1,2 m3 , illetve 15 db min.. 2 m3 nettó űrtartalmú edényzet típusa: árubeszerzés A tervezett közbeszerzés várható