111111

A szakoktatás és a roma integráció A szakoktatás és a roma integráció

kapcsolata, helyzete, munkaerőpiaci kapcsolata, helyzete, munkaerőpiaci

összefüggései, ellentmondásaiösszefüggései, ellentmondásai

Dr. Garai PéterDr. Garai Péter

igazgatóigazgató

Türr István Képző és Kutató Intézet Pécsi Türr István Képző és Kutató Intézet Pécsi

IgazgatóságIgazgatóság

2222

Problémafelvetés, a téma relevanciája:Problémafelvetés, a téma relevanciája:

A magyar szakoktatást és felsőoktatást A magyar szakoktatást és felsőoktatást kiterjedt iskolarendszerkiterjedt iskolarendszer, , korszerű pedagógiai szerkezetkorszerű pedagógiai szerkezet, igen jelentős , igen jelentős személyiszemélyi, , tárgyitárgyi és és anyagi erőforrásokanyagi erőforrások jellemzik jellemzik

Ennek ellenére a hazai gazdaságban mégis egyre nagyobb a hiány Ennek ellenére a hazai gazdaságban mégis egyre nagyobb a hiány jól képzett szakmunkásokból jól képzett szakmunkásokból ----------- ----------- (Jelenleg több szakmából túlképzés, más keresett (Jelenleg több szakmából túlképzés, más keresett

foglalkozásból pedig hiány tapasztalható).foglalkozásból pedig hiány tapasztalható).

A legsúlyosabb helyzet éppen a fejletlenebb térségekben van. A A legsúlyosabb helyzet éppen a fejletlenebb térségekben van. A Dél-dunántúli Régióban leginkább a gépészeti és az építőipari Dél-dunántúli Régióban leginkább a gépészeti és az építőipari területeken drasztikus a szakemberhiány.területeken drasztikus a szakemberhiány. --------- (--------- (Egy évtizeden belül a ma még Egy évtizeden belül a ma még aktív szerszámkészítő, hegesztő, lakatos és kőműves szakmunkások, mérnökök fele eléri a nyugdíjkort. aktív szerszámkészítő, hegesztő, lakatos és kőműves szakmunkások, mérnökök fele eléri a nyugdíjkort. Ezekből a szakképesítésekből jelenleg a régióban csupán a munkáltatói igények tizedében képeznek Ezekből a szakképesítésekből jelenleg a régióban csupán a munkáltatói igények tizedében képeznek tanulókat.)tanulókat.)

Fő oka abban keresendő, hogy az oktatáspolitikusok a területi Fő oka abban keresendő, hogy az oktatáspolitikusok a területi sajátosságokatsajátosságokat elhanyagolják + igen sok szervezet és jogszabály elhanyagolják + igen sok szervezet és jogszabály irányítja a szakképzést.irányítja a szakképzést.

33

A képzés alapproblémája, fő szerkezeti jellemzője

Túl sok állami irányító, szervező és ellenőrző szervezet működik!!! (ezek egymást gyengítik, a helyi viszonyokat nem ismerik, továbbá nem piaci alapon működnek)

Fontosabb szervezetek: NEFMI-OKM, NGM-SZMM, KIM-MEH, NGM-PM, NSZFI, OH, RFKB-k, MKIK, területi kamarák, Agrárkamara, KISOSZ, PDSZ, TISZK-ek, Iskolafenntartó önkormányzatok, SZKI-k, Egyetemek FSZ képzés stb.

44

Túl sok jogszabály van, ezek igen gyakran

változnak is(csak a szakoktatási rendelkezések:)

-1993.évi LXXVI. törvény a szakképzésről-1993.évi LXXVI. törvény a szakképzésről -4/2002 OM rendelet az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók -4/2002 OM rendelet az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók

juttatásairóljuttatásairól -2003.évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének -2003.évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének

támogatásáról (korábban volt a 2001.évi LI. törvény)támogatásáról (korábban volt a 2001.évi LI. törvény) -13/2004 OM rendelet a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének -13/2004 OM rendelet a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének

támogatásáról szóló 2003.évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról (korábban volt a támogatásáról szóló 2003.évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról (korábban volt a 31/2001. OM rendelet)31/2001. OM rendelet)

-13/2006. SZMM rendelet a korábbi 3/2004. OM-FMM helyett, mely a szakképzési -13/2006. SZMM rendelet a korábbi 3/2004. OM-FMM helyett, mely a szakképzési hozzájárulást a saját munkavállalói részére szervezett képzéssel teljesítő hozzájárulásra hozzájárulást a saját munkavállalói részére szervezett képzéssel teljesítő hozzájárulásra kötelezett költségei elszámolásának feltételeiről és az elszámolás szabályairól szól kötelezett költségei elszámolásának feltételeiről és az elszámolás szabályairól szól (korábban volt a 32/2001. OM rendelet)(korábban volt a 32/2001. OM rendelet)

-1993.évi LXXIX. törvény a közoktatásról (különösen a 11. és az 52. §, a kötelező -1993.évi LXXIX. törvény a közoktatásról (különösen a 11. és az 52. §, a kötelező felősségbiztosításról és a tanuló életkori határairól)felősségbiztosításról és a tanuló életkori határairól)

-89/1995 Korm. rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról-89/1995 Korm. rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról -1995.évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (különösen a 3.§ 72. rész -1995.évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (különösen a 3.§ 72. rész

„adóterhet nem viselő járandóság”)„adóterhet nem viselő járandóság”) -1997. évi LXXXII. törvény, a magánnyugdíjról és a magán- nyugdíjpénztárakról-1997. évi LXXXII. törvény, a magánnyugdíjról és a magán- nyugdíjpénztárakról -1997. évi LXXX. törvény, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra -1997. évi LXXX. törvény, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra

jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérőljogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről -1996. évi LXXXI törvény a társasági adóról és az osztalékadóról-1996. évi LXXXI törvény a társasági adóról és az osztalékadóról -1/2006. OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe -1/2006. OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe

történő felvétel és törlés eljárási rendjérőltörténő felvétel és törlés eljárási rendjéről

Az Egyesült Királyságban egy alapokat meghatározó szakképzési törvény van. Azt 1946-óta mindössze három ízben módosították!!!

5555

1. A hazai és az uniós szakoktatás vizsgálata1. A hazai és az uniós szakoktatás vizsgálataAz Európai Unió szakoktatási rendszereinek területi megoszlásaAz Európai Unió szakoktatási rendszereinek területi megoszlása

Szerk.: Garai P. 2008.

Az eredményekkel kapcsolatban elmondható, hogy Európában három féle szakoktatási rendszert lehet megkülönböztetni. --- (duális, liberális, vegyes) – saját csoportosítás, már meghonosodott

Vegyes szak ok tatá sú

á lla m

D u á lis szak ok tatá sú

á lla m

L ib erá lis szak ok tatá sú

á lla m

6666

Pályakezdő szakemberek elhelyezkedési rátái az Európai Unió Pályakezdő szakemberek elhelyezkedési rátái az Európai Unió országaiban 2010-benországaiban 2010-ben

Szerk.: MKIK adatok feldolgozása alapján Garai P.

Az oktatás színvonalát a pályakezdők elhelyezkedési arányai mutatják legjobban. Magyarország lemaradásának oka:-a nyugati országokhoz képest sokkal nagyobb bürokrácia-a szakmai irányításban az állam túlsúlya a magánszféra rovására

20 -50 % k ö zött

80 -90 % k ö zött

50 -70% k özött

2 0% a la tt

7777

Pályakezdő szakmunkások elhelyezkedési rátái Magyarországon Pályakezdő szakmunkások elhelyezkedési rátái Magyarországon 2010-ben2010-ben

Szerk.: MKIK, OM, NSZFI adatok és saját felmérések alapján Garai P. 2008.

Magyarország az egyetlen EU tagállam, ahol nem működik pályakövetési rendszer-max 10-20%-a helyezkedik el a pályakezdőknek ---- az EU-ban 40-50%-minél fejletlenebb egy térség annál rosszabbak a mutatói

szükséges lenne :--- kötelező érvényű pályakövetési, mérési rendszer bevezetése

15-20%

12-15%

8-12%

5-8%

8888

2. A régió területi, gazdasági, munkaerő-piaci 2. A régió területi, gazdasági, munkaerő-piaci vizsgálatavizsgálata

Munkanélküliségi ráta %-ban Magyarországon 2010-benMunkanélküliségi ráta %-ban Magyarországon 2010-ben

Szerk.: KSH adatok alapján Garai P. 2010.

Az oktatás kutatásának alapja a helyi gazdaság vizsgálata. ---- ennek során kitűnik a régió hátrányos helyzete valamennyi gazdasági mutatónál (a DDR-ban 12%-os munkanélküliségi ráta)

3-5%

5-7%

7-9%

9-13%

9999

Munkanélküliségi ráta %-ban a Dél-dunántúli Régióban 2010-benMunkanélküliségi ráta %-ban a Dél-dunántúli Régióban 2010-ben

Szerk.: KSH adatok alapján Garai P. 2010.

Tolnában 8% a munkanélküliségi arány, Paks és a mezőgazdaság miatt.

6 -1 0 %

1 0 -1 3 %

10101010

Az egy főre jutó GDP az országos átlag százalékában Magyarország Az egy főre jutó GDP az országos átlag százalékában Magyarország régióiban 2010-benrégióiban 2010-ben

Szerk.: KSH adatok alapján Garai P. 2010. A GDP tekintetében a DDR az orsz. átlag százalékában a negyedik, 68%-kal, tendenciája romló

15 0% felett

10 0-1 50%

80 -10 0%

60 -80 %

11111111

Magyarország leghátrányosabb helyzetű kistérségei 2010-ben Magyarország leghátrányosabb helyzetű kistérségei 2010-ben

Forrás: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, 2010.

A régió 25 kistérségéből 8 az orsz. leghátrányosabb helyzetű kistérsége --- ezért a Dél-Dunántúl

fejlesztésének egyik legfontosabb eleme lehet az oktatásfejlesztés

12121212

3. A régió iskolai szerkezetének vizsgálata3. A régió iskolai szerkezetének vizsgálata A szakiskolai tanulók arányának csökkenése Magyarországon 1990 A szakiskolai tanulók arányának csökkenése Magyarországon 1990

és 2010 között, régiónkéntés 2010 között, régiónként

Szerk.: KSH, DDRMK, NEFMI-OKM adatok alapján Garai P. 2011.

A gazdasággal együtt a régió szakiskolai adataiban is degresszió figyelhető meg a rendszerváltás óta.-a szakiskolák száma harmadára csökkent-a szakiskolai tanulók száma negyede az érettségire készülő tanulóknak-a szakmunkásképzés a fejletlenebb területeken hanyatlott jobban (DD, ÉM)12-16 év múlva megfeleződik a mai tanulólétszám --- teljesen megbénulhat a térség gazdasága!!!

65 -70 %

70 -75 %

75 -80 %

80 -85 %

13131313

Az általános iskolai tanulólétszám csökkenése a Dél-dunántúli Az általános iskolai tanulólétszám csökkenése a Dél-dunántúli Régió kistérségeiben 2009 és 2010 közöttRégió kistérségeiben 2009 és 2010 között

Szerk.: Közoktatási Tájékoztató, KSH, saját felmérések alapján Garai P. 2010.

--- Városokban a fogyás mértéke nagyobb, községekben kisebb. --- ezeken a területeken élnek a romák (délen) --- náluk 4-5 gyermek/család az átlagos

3-5%

1-3%

0-1%

0%

14141414

4. A szak- és felsőoktatás-finanszírozásának 4. A szak- és felsőoktatás-finanszírozásának vizsgálatavizsgálata

Az Európai Unió finanszírozási rendszereinek területi megoszlásaAz Európai Unió finanszírozási rendszereinek területi megoszlása

Szerk.: Garai P. 2010.

Ö n fen n tar tó

G azd asá g fin an sz íroz

Ta n u ló , h a llga tó , m u n k álta tó fin an sz íroz

15151515

Az egy tanulóra –hallgatóra eső teljes felhasznált költség millió Ft-ban Az egy tanulóra –hallgatóra eső teljes felhasznált költség millió Ft-ban

2010-ben Magyarországon2010-ben Magyarországon

Szerk.: NSZFI-APEH 2010.-évi bevallások, saját kutatások alapján Garai P. 2011.

A hazai szakképzés pénzügyi rendszere igen bonyolult, nagyon sokféle forrásból áll. --- összegző kimutatás nincs-egy tanuló átlagos költsége 1,7 M Ft volt --- egy orvostanhallgatóé is-Közép-Magyarországon 20-30%-kal még magasabbak a ráfordítások

A magas költségek oka:-az elaprózódott iskolarendszer, túl sok irányító szerv, melyek egymással nem kommunikálnak-a gyakorlati képzés korszerűtlensége és hibás dotációja.Megoldást jelentene az iskolák integrációja (és a TISZK-ek fejlesztése).

2-2 ,5

1 ,8 -2

1 ,7 -1 ,8

1 ,6 -1 ,7

16161616

5. A régió roma népességének, szakoktatási 5. A régió roma népességének, szakoktatási összefüggéseinek vizsgálataösszefüggéseinek vizsgálata

Magyarország roma nemzetiségű lakosságának százalékos Magyarország roma nemzetiségű lakosságának százalékos megoszlása 2007-benmegoszlása 2007-ben

Szerk.: KSH adatok, reprezentatív adatok, saját felmérések alapján Garai P. 2008

A szakoktatás vizsgálatánál elsődleges fontosságú maga a tanuló is! A területi szemléletű kutatómunka világított rá a romák szerepére a szakképzésben.

-létszámuk kutatása igen nehéz --- saját vizsgálatok + roma önk. becslések + kapcsolódó publikációk felhasználása

-számuk évi 3-5%-kal növekszik

-a DDR-ban 6% az arány (minél fejletlenebb egy térség, annál nagyobb az arányuk)

1-2%

2-5%

5-8%

8-10%

17171717

A roma nemzetiségű lakosság százalékos eloszlásának és a A roma nemzetiségű lakosság százalékos eloszlásának és a szakiskolák elhelyezkedésének viszonya 2007-ben a Dél-dunántúli szakiskolák elhelyezkedésének viszonya 2007-ben a Dél-dunántúli

RégióbaRégióba

Szerk.: KSH adatok, reprezentatív adatok, saját felmérések alapján Garai P. 2008

A DD-on legtöbben Dél-Somogyban és Dél-Baranyában élnek (a lakosság 20-30%). ---><--- Ezzel ellentétben itt alig működik szakképző iskola (64-ből 6).

1-5%

5-10%

15-20%

20% felett

18181818

A DDR-ban a roma szakisk. tanulók aránya 34%. Tíz év múlva a teljes tanulói létszám 80-90%-át fogják adni a romák-40-50%-uk teszi csak le a szakmunkásvizsgát --- oka a tananyag elméletcentrikussága-Németországban a török vendégmunkások gyermekei adják a szakoktatás bázisát (speciális gyakorlatorientált képzést kapnak)

9 1012

1619

2426 27

30 30 30 30 31 32 33 34

0

5

10

15

20

25

30

35

40

1991-1992

1992-1993

1993-1994

1994-1995

1995-1996

1996-1997

1997-1998

1998-1999

1999-2000

2000-2001

2001-2002

2002-2003

2003-2004

2004-2005

2005-2006

2006-2007

Tanév

%

A roma szakiskolai tanulók aránya a Dél-Dunántúlon összesen az A roma szakiskolai tanulók aránya a Dél-Dunántúlon összesen az 1990/1991-es tanévtől a 2006/2007-es tanévig1990/1991-es tanévtől a 2006/2007-es tanévig

Szerk.: OKM – KSH adatok, roma önkormányzati és iskolai felmérések, becslések alapján Garai P. 2008

19191919

Szakmacsoport

Szakma

Tanulói összlétszám (főben)

Roma tanulók becsült aránya az összlét-számon belül (minősí-tés szerint, %-ban)

2005/2006

2006/2007 2005/2006 2006/2007

Építőipar szobafestő- mázoló és tapétázó 94 97 59 61

Építőipar kőműves 91 95 55 60

Gépjármű javítás

karosszérialakatos 74 73 54 54

Gépjármű javítás

fényező mázoló 56 58 53 55

Vendéglátóipar szakács 158 147 51 52

Építőipar ács-állványozó 74 73 41 42

Vendéglátóipar pincér 148 137 39 40

Élelmiszeripar pék 89 76 38 40

Építőipar asztalos 57 63 36 40

Vendéglátóipar cukrász 54 55 35 38

Élelmiszeripar pék-cukrász 75 76 35 39

Építőiparvízvezeték- és központifűtés

szerelő58 59 32 31

Egyéb szakmák 356 379 18 19

Összesen: tanulók száma (fő): roma tanulók aránya (%)

1 717 1 656 33 34

Forrás: Iskolai statisztikák, roma önkormányzati és jaját felmérések, becslések

20202020

6. A vállalkozások kritikája az oktatásról, képzésről, a 6. A vállalkozások kritikája az oktatásról, képzésről, a rendszer ellentmondásairendszer ellentmondásai

a szakképzés legfőbb hibájának egyértelműen a tananyagok elmélet-a szakképzés legfőbb hibájának egyértelműen a tananyagok elmélet-centrikusságát tartják centrikusságát tartják (kevés a gyakorlati idő) ----> ez gondot jelent a roma gyerekeknek

a régióban megkérdezett 200 vállalkozás 100%-a szívesen vállal a régióban megkérdezett 200 vállalkozás 100%-a szívesen vállal tanulót és hallgatót az állami támogatások miatt, tanulót és hallgatót az állami támogatások miatt, ------><><------ de de foglalkoztatni a vizsga letétele után már csak 5%-uk akarja a fiatalokat foglalkoztatni a vizsga letétele után már csak 5%-uk akarja a fiatalokat (diplomás fiatalt szinte egy vállalkozás sem akar foglalkoztatni kivéve a műszaki (diplomás fiatalt szinte egy vállalkozás sem akar foglalkoztatni kivéve a műszaki szakembereket)szakembereket)

Az iskolák és egyetemek többsége a társadalmi igények alapján iskoláz be, nem a valós munkaerő-piaci igények szerint!

21212121

Az eredményekből következő teendők:Az eredményekből következő teendők:

Kevesebb, de összehangoltabban működő irányító szervre, jogszabályra van szükség!

A roma fiatalok számára pozitív anyagi diszkrimináció és új dotációs rendszer bevezetése szükséges.

Az oktatási rendszerben az állam mellett a helyi gazdaság irányítását is meg kell teremteni (elsősorban a szakképzésben, másodsorban a felsőoktatásban.

Türr István Képző és Kutató Intézet szerepköre kibővül elsősorban a roma oktatás-felzárkóztatás területén:

felnőttképzés, közfoglalkoztatás- és képzés, lakhatási feltételek javítása Fő partner az ORÖ

Tisztelettel köszönöm szíves figyelmüket!Tisztelettel köszönöm szíves figyelmüket!