Pszichometria fogalmak I-VIII. Fejezet - 99.hu · ’30-as évek végén, Szondi Lipót által kidolgozott projektív teszt. 17. mentális teszt Az egyéni különbségek feltárására

Pszichometria fogalmak

I-VIII. Fejezet

1

I. Fejezet

1. a tesztelés korai formái

Platón, Arisztotelész: Az individuális különbségeket fontosnak tartották.

Hippokratész, Galénosz, személyiségtípusok: kolerikus, melankolikus,

szangvinikus, flegmatikus

i.e. 2200, Kína: hivatalnokok alkalmasságát 3 évente tesztelték, mely

folyamatosan fejlődött, kb. 1370 körül véglegesedett

2. projektív tesztek

Az önjellemzésen alapuló személyiségtesztek hibáinak kiküszöbölésére jöttek

létre.

Alapjukat a projekció mechanizmusa képezi. A v.sz.-nek egy többértelmű

ingert mutatnak be, melyre szabadon asszociálva válaszolhat. Általában

semmilyen előre meghatározott választ nem hívnak elő, így a személy saját

érzéseit, szükségleteit, motivációit vetíti a válaszba.

Ezért a pontozás gyakran szubjektív.

3. Army Alpha és Beta tesztek

Yerkes és munkatársai által (1918), az amerikai hadseregnek kidolgozott olyan

intelligencia teszt, mely csoportosan is felvehető.

o Army Alpha – Az Artur Otis által kidolgozott verbális teszt volt, az

alábbi 8 skálával:

1. Figyelmi teljesítmény

2. Meghatározás

3. Rendezés

4. Ellentétes asszociáció

5. Kritikai képesség

6. Diszkriminációs képesség

7. Analógiás képesség

8. Információ

o Army Beta – Olyan csoportos, nonverbális teszt, ami írástudatlanokkal,

vagy angolul nem beszélőkkel is rövid idő alatt felvehető.

o Vizuo-perceptuális és motoros feladatok, például: megtalálni a kiutat egy

táblán lévő labirintusból, számokhoz különleges karaktereket rendelni

(rejtjelezés), számsorozatok összehasonlítása, geometriai mintázatok

törvényszerűségének felismerése, sorozatok folyatása, két sorozat

elemeinek felismerése.

4. Psychological Corporation

Cattel, Thorndike, Woodworth alapította 1921-ben.

Célja a pszichológia népszerűsítése és a gyakorló pszichológusok munkáját

segítő mérőeszközök fejlesztése és forgalamzása

Napjainkban Harcourt Assessment néven az egyik legnagyobb tesztfejlesztő és

tesztforgalmazó cég a világon.

5. Binet Simon Skála


I-VIII. Fejezet

2

Az első intelligenciatesztnek tekinthető, melyet 1905-ben publikáltak. 30

fokozatosan nehezedő kérdésből állt, melyet egyénileg vettek fel. Döntési

képességet, megértést és okfejtést igényelt.

Olyan, gyakorlatias feladatok is kerültek bele, mint

o tárgyak megnevezése

o geometriai alakzatok lemásolása 10 mp megfigyelést követően

o számjegyek megismerése

o fogalmak hasonlóságának és különbségének felismerése

o mondatkészítés előre meghatározott szavak felhasználásával

Nem volt pontosan kiszámolható összpontszáma

Célja azon gyerekek kiszűrése volt, akiknek speciális iskolai foglalkozásra volt

szükségük.

Később átdolgozták, nehezítették, hogy ne csak a súlyosan retardáltak

kiszűrésére legyen alkalmas

Az így kapott skála 58 feladatot tartalmazott, mely fokozatosan nehezedett, és

az egyes életkori szinteknek megfelelően alakították ki

6. pszichofizika

A pszichofizika a fizikai világ és annak mentális leképezése között viszonyt

vizsgáló tudományterület. A 19. század során a lelki jelenségek precíz,

természettudományos módszerekkel történő tanulmányozásának fontos

eszközévé vált a mérés, amely lehetővé tette a megfigyelt jelenségek

matematizálását. A reflexműködések (például reakcióidők) vizsgálata mellett

az érzékelés tanulmányozása járult hozzá a pszichofizika kialakulásához,

amely ma is a kísérleti pszichológia fontos részét képezi.

A név Fechnertől származik.

7. eugenika

az emberi faj kedvező öröklődési tulajdonságának elősegítése

8. pszichológiai laboratórium

Wundt. Az első 1879-ben nyílt meg, Lipcsében. A környezeti ingerek és a lelki

reakciók összefüggéseit vizsgálták pszichofizikai mérésekkel, kontrolált,

laboratóriumi körülmények között.

Wundt munkatársai voltak: Herbart, Weber, Fechner. Különböző modalitású

ingerek és az érzékletek közötti összefüggések törvényszerűségeit próbálták

matematikai formulákkal megragadhatóvá tenni.

9. Galton-deszka

A normális eloszlást modellező berendezés, Galton találmánya.

A készüléken egymással párhuzamos sorokba rendezett szögek vannak

elhelyezve, úgy, hogy egy adott szögsor szögei mindig a megelőző sor szögei

közötti intervallumok középpontjai alá esnek, egymástól egyenlő távolságban.

A függőlegesen felállított deszkára egy, az első szögsor középső szöge felé, a

szögsorokra merőlegesen irányított tölcséren keresztül apró golyókat lehet

bocsátani, amelyek átmérője egyforma, és csak kevéssel kisebb, mint a szögek

közti távolság.


I-VIII. Fejezet

3

A leguruló golyók nekiütközve az első szögsor szögének, ott véletlenszerűen

jobbra vagy balra térnek el.

Akármelyik irányba is tért el egy leguruló golyó, a szögek közti csatornákon

továbbjutva ismét beleütközik a következő szögsor valamelyik szögébe, ahol

ismét véletlenszerűen jobbra vagy balra tér el s így tovább, míg végül a deszka

utolsó szögsorán való ütközés után a golyó a deszka alján levő tartálysor

valamelyik tartályába kerül. A golyók nem egyenlő valószínűséggel kerülnek a

tartályokba; a legnagyobb valószínűséggel a középső tartályokba érkeznek,

míg a szélső tartályokba történő bekerülés esélye csökken.

Ennek következtében a tartálysorban elhelyezkedő golyók a normál eloszlásra

jellemző haranggörbe alakzatot veszik fel.

10. reakcióidő

A pszichofizikai tesztekben az egyik változó, mellyel intellektuális képességek

általános leírását végzik.

11. intelligenciahányados

Stern, német pszichológus által kifejlesztett arányszám, mely a mentális kor és

a tényleges kor aránya, az intelligencia mérési egysége.

Eredetileg a Binet-Simon skála kiegészítése volt, mely életkori övezetekre

torzított (pl. ha egy 5 éves gyerek mentális kora 2 év, az minőségileg nem

ugyanaz, mintha 13 éves gyerek 10 évnek megfelelő mentális koráról lenne

szó)

Végleges, mai formáját Lewis Terman dolgozta ki. (hányados 100-al való

megszorzása)

12. Rorschach-próba

Herman Rorschach, svájci pszichiáter által kifejlesztett (’20-as években)

projektív teszt.

13. IQ = intelligenciahányados

14. Stanford-Binet Intelligenciateszt

A Binet-Simon skála Lewis Terman által módosított változata. (több tétel

módosítása, plusz tételek, hányados 100-al felszorzása=IQ)

15. mentális retardáció

Esquirol, francia orvos nevéhez fűződik

Élethosszig tartó, gyógyíthatatlan fejlődésbeli elmaradás, szemben a mentális

zavarral, mely általában felnőttkorban jelenik meg és gyógyítható.

Esquirol dimenzionálisan közelítette meg a jelenséget, mely a normálistól az

idiotizmusig terjed.

Osztályozási rendszerének alapjai a nyelvi képességek:

1. Rövid kifejezések használata

2. egy szótagos kifejezések használata

3. beszéd nélküliek, sírók

Hibája, hogy rendszerében nem kapott helyet az enyhe mentális retardáció.

Azt sem ismerte fel, hogy az értelmi fogyatékosok speciális igényeiket

kielégítő tréningek hatására fejlődhetnek


I-VIII. Fejezet

4

16. Szondi-teszt

’30-as évek végén, Szondi Lipót által kidolgozott projektív teszt.

17. mentális teszt

Az egyéni különbségek feltárására alkalmas pszichológiai tesztek gyűjtőneve

18. Tematikus Appercepció Teszt (TAT)

Murray és Morgan által 1935-ben kifejlesztett projekciós teszt

19. operacionalizálás

Az objektív pszichológiai mérésekhez szükséges tudományos meghatározás,

mely a pszichés jelenségeket megragadható jellemzők mentén definiálja.

például: mentális képességek mérésének alapját biztosító intelligencia feladat,

düh mérésénél a normál hangerő emelkedésének mértéke

20. Az Új humanizmus

mozgalmának jegyében a pszichés megbetegedések iránt mutatott évszázados

ellenérzést és közönyt a gyakorlati problémamegoldás kezdi felváltani.

Felismerik, hogy a pszichiátriai megbetegedések gyakran csak átmenetiek,

gyógyíthatók és többnyire nem okoznak csökkent intellektuális funkciót;

a szellemileg fogyatékosak megfelelő kezelést és támogatást igényelnek.

21. Pearson-féle korreláció – Galton és Pearson dolgozza ki. A változók együtt járását

vizsgáló statisztikai módszer.

22. Woodworth-féle Személyiség Adatlap

Az első objektív személyiségteszt. A pszichiátriai interjú kérdéseit próbálta

meg standardizált önjellemző teszt formájában lekérdezni. Amerikai

sorkatonák sorozásánál alkalmazták először (mint az Army teszteket) érzelmi

stabilitás és az alkalmazkodási problémák feltárására.

II. Fejezet

23. értékelői sodródás (Rater drift)

Az értékelések sorozata nyomán újból átfogalmazott értékelői kritériumok (pl.

fáradtság következtében)

24. pszichológiai mérés

Egy olyan átfogó és integratív mérési folyamat, mely magában foglalja a

kapott eredmények kiértékelését, interpretációját, a több forrásból

rendelkezésre álló információk összevetését, megbízhatóságuk megítélését és a

pszichológiai jellemzők bejóslását.

Ez a folyamat a teszteredményeket, az interjúkat, az esetleírásokat vagy a

viselkedés megfigyeléséből származó információkat egyaránt tartalmazhatja.

25. haloeffektus (Halo Effect Error)

Az értékelt személy kedvelt vagy nem szeretett tulajdonsága miatti torzítás,

amely az egész teljesítmény értékelését szélsőségessé teszi.

26. pszichológiai tesztelés

A pszichológiai tesztelést többnyire olyan folyamatként definiálhatjuk, amely a

pszichológiai változók felmérését a viselkedésben megnyilvánuló jellemzők

objektív feltárására korlátozza.


I-VIII. Fejezet

5

27. intelligenciatesztek

Az egyén általános mentális képességeinek feltárását szolgálják. Általában

több speciális készség (megértés, perceptuális szervezőkészség, okfejtés,

problémamegoldó készség) felmérésén keresztül biztosítják az egyén

intellektuális szintjének megbízható feltárását.

28. pszichometria

A pszichológiában, a pszichiátriában és az oktatásban alkalmazott tesztelés és

tesztfejlesztés tudománya.

29. jóbenyomás-hatás (First-impression effect)

Az értékelés inkább az első benyomásokon alapszik, nem pedig az egész

teljesítményen.

30. raport

A vizsgálatvezető és a tesztelésben résztvevő személy egymásra hangolódása,

a bizalmat és őszinteséget teremtő légkör kialakítása.

31. képességtesztek

Azt próbálják bejósolni, hogy a vizsgált személy tanulási készségei milyenek,

mit tud majd elérni gyakorlás után, az elsajátított készségeit hogyan tudja majd

az új problémák megoldásában hasznosítani.

Van olyan, ami több képesség feltárására alkalmas, vannak melyeknek célja

egyetlen, speciális képesség feltárása.

32. kreativitástesztek

Az eredetiséget, az ötletességet és a rugalmas gondolkodásra való hajlamot

próbálják felmérni. A mérésre kidolgozott feladatok belátást, eredetiséget

igénylő problémamegoldást, valamint rugalmasságot igényelnek.

33. speed és power tesztek

A tesztelési időkeretei alapján történő csoportosítás.

A speed tesztek esetében a kitöltés gyorsasága számít

A power tesztek esetében az elért teljesítmény, függetlenül attól, hogy mennyi

idő alatt töltötték ki.

34. kontraszthatás (Contrast Error)

A másokkal vagy magunkkal történő összehasonlításból eredő hiba, amikor

nem a rendelkezésre álló objektív értékelési kritériumokat alkalmazzuk.

35. standardizált eljárás

Tesztek, amelyek a viselkedésrepertoár egyes jellemzőit pontszámokkal vagy

osztályba sorolással minősítik.

A tesztek többsége a célpopuláción kidolgozott normák segítségével képes a

vizsgált személy jellemzésére, teljesítményének becslésére, jövőbeli

viselkedésének bejóslására.

36. középre tartási hiba (Centraly Tendency Error)

Az értékelt személyek teljesítményének a középérték felé torzítása, a

szélsőséges értékelés és csoportosítás elkerülése

37. személyiségtesztek


I-VIII. Fejezet

6

Olyan vonásokat és viselkedéses megnyilvánulásokat mérnek, amelyek a

személyiség meghatározó tényezői, segítségükkel a jövőben megjelenő

viselkedés is bejósolható.

Számos változat, pl.:

o viselkedés-, tünetlisták

o önjellemző személyiség-kérdőívek (általában csak egy dimenziót mérnek)

o személyiségleltárak (a személyiség egyszerre több dimenzióját mérik)

o projektív eljárások

38. kritériumalapú tesztek

Olyan tesztek, melyekben a kiértékelés során nem a normákhoz viszonyítunk,

hanem meghatározott kritériumok teljesülését várjuk el. (pl. agyvérzést kapott

személy beszédfunkcióinak visszaállítása egy adott szintre)

39. teljesítménytesztek

Elsődleges céljuk, hogy a már elsajátított készségeket felmérjék. (pl. iskolai

dolgozat)

40. lágyszívűségi hiba (Leniency Error)

Az aktuális teljesítmény túlértékelése annak érdekében, hogy az értékelésből

fakadó konfliktust elkerüljük, vagy azért, hogy magunkat jólelkűnek mutassuk.

41. Test Critiques

Pszichológiai tesztekkel foglalkozó átfogó kézikönyv, mely a legalaposabb

kritikai áttekintését tartalmazza a forgalmazott teszteknek.

42. Mental Measurements Yearbook



43. Tests in Print



44. normaalapú tesztek

Egy adott személy teszteredményeinek kiértékelését leggyakrabban a

normákhoz viszonyítva interpretálhatjuk. Ezeket normaalapú teszteknek

szoktuk nevezni.

A normákat általában nagyszámú reprezentatív mintán alakítják ki.

A mér eszköz normáinak előállítását standardizációnak nevezzük.

A vizsgálati személy teljesítményét általában a nemének és az életkori

csoportjának megfelelő standard minta normáihoz hasonlítják. (Ez a feltétel

nem minden tesztnél teljesül.)

45. tesztszorongás

A testelés lehetséges következményei miatti aggódásból adódó érzelmi,

fiziológiás, viselkedéses vagy kognitív válaszok.

Ez a speciális szorongás annyira elhatalmasodhat, hogy gátolja a hatékony

feladatmegoldást és az egyén képességeinek kibontakozását.

46. PsychINFO

Online pszichológiai adatbázis, mely rövid szöveges összefoglalókat tartalmaz


I-VIII. Fejezet

7

47. újdonsági hiba (Recency Error)

A teljes értékelési periódus figyelmen kívül hagyásából fakadó hiba, ami akkor

jön létre, ha az értékelést végző személy csak az aktuális teljesítményt veszi

alapul, figyelmen kívül hagyva az értékelés részét képező korábbi

teljesítményt. Pozitív vagy negatív irányba is torzíthat.

48. Pszichodiagnosztikai Vademeacum

A hazánkban forgalmazott tesztek és a mérőeszközökkel szerzett tapasztalatok

átfogó bemutatását tartalmazó füzetsorozat, mely 60 teszt leírását tartalmazza.

(Mérei Ferenc és Szakács Ferenc 1988)

49. viselkedéselemzés

Segítségével mind a viselkedést kiváltó előzményeket, mind a

következményeket igyekszünk számszerűsíteni. A viselkedéses

megnyilvánulások gyakoriságát, tartalmát, előzményét és következményét

mérhetjük különböző viselkedéslistákkal, kérdőívekkel, interjúkkal, strukturált

megfigyelésekkel.

III. Fejezet

50. az adatok bizalmas kezelése – kétlem, hogy ezen bármit is magyarázni kéne

51. informált beleegyezés

A Szakmai Etikai Kódex 6.3. pontja kimondja, hogy a kutatásokban a vizsgálat

vezetőjének kötelessége tájékoztatni a részt vevő személyeket a kutatás

céljáról, tartalmáról, az alkalmazott módszerekről, a részvétel megtagadásának

lehetőségéről, a részvételi szándékot esetlegesen befolyásoló tényezőkről, a

kutatás várható pozitív eredményeiről, a titoktartás kereteiről, valamint az

esetleges részvételért járó juttatásokról. Kutatási célból történ tesztelés esetén

az anonimitást a lehető legnagyobb mértékben biztosítani kell. A fenti

tájékoztatást követ en megszerzett beleegyezést nevezzük informált

beleegyezésnek.

52. az emberi méltóság tisztelete ez is egyértelmű

53. jogtisztaság – dettó

54. a teszthasználthoz szükséges kvalifikáció

A tesztforgalmazók által előírt kvalifikációs követelményrendszer a szakszerű

teszthasználatot segíti elő, amivel biztosítja, hogy a különböző mér

eszközökkel végezhet pszichodiagnosztikát csak a megfelelő szakmai

ismeretekkel és szakképzettséggel rendelkező személyek végezhessék el.

55. Szakmai Etikai Kódex

A Szakmai Etikai Kódex (SzEK) elsőrendű célja, hogy megállapítsa a hazai

pszichológusok számára a hivatás gyakorlásával együtt járó legalapvetőbb

jogok és kötelességek rendszerét.

Az etikai kódex alapelve az egyén jogainak és méltóságának tiszteletben

tartása, a magas szint kompetenciára törekvés és a kompetenciahatárok szem

előtt tartása, a pszichológusszerep és a személyiség integritásának őrzése. A


I-VIII. Fejezet

8

SzEK előírásai az egyetemek pszichológia szakos hallgatói számára is kötelező

érvényűek.

56. a személyes adatok védelme

A pszichológusok általános titoktartási kötelezettségével a Szakmai Etikai

Kódex 5. része foglalkozik. Ennek értelmében a pszichológust titoktartási

kötelezettség terheli minden, a tesztelés során megszerzett információra

vonatkozóan.

57. szakmai kompetencia

A tesztforgalmazás fontos része a megfelelő szakmai színvonalú kézikönyvek,

manuálok elkészítése is az egyes mérő eszközökhöz. Ezek a kiadványok

tartalmazzák a teszt kifejlesztésének használatához szükséges szakmai

kompetenciák leírását, a mérőeszköz standardizációjának (beleértve

természetesen a különböző minták részletes leírását is), validálásának,

reliabilitásának és egyéb pszichometriai jellemzőinek leírásait, valamint a teszt

külföldi és hazai normáit, melyek ismerete elengedhetetlen az adatok megfelel

értelmezéséhez. Minden legálisan forgalmazott teszt alapvető tartozékai az

ilyen kézikönyvek.

58. feddhetetlenség – ez is egyértelmű

59. titoktartás

A pszichológusok általános titoktartási kötelezettségével a Szakmai Etikai

Kódex 5. része foglalkozik. Ennek értelmében a pszichológust titoktartási

kötelezettség terheli minden, a tesztelés során megszerzett információra

vonatkozóan.

IV. Fejezet

60. abszolút skálázás

A módszer lényege, hogy valamilyen képességtesztet 2 vagy több

korcsoportnál is felvesznek. A tételek relatív nehézségét (helyes válaszok

aránya) egymáshoz képest és a különböző korcsoportokhoz mérten állapítják

meg.

Ezt követően kiválasztanak egy életkori csoportot referenciaként, és a tételek

nehézségi indexét e korcsoport teljesítménye alapján skálázzák.

61. lineáris regresszió

Két változó közötti oksági kapcsolat vizsgálatára használjuk, amikor az egyik

ismeretében szeretnénk bejósolni a másikat.

Ez egy regressziós egyenesből, vagyis az ezt meghatározó

függvénykapcsolatból történik.

Az egyenes nem más, mint a pontdiagramban szereplő függvényértékekre

legjobban illeszkedő egyenes.

Az egyenest a két változó kapcsolatát leíró szabálynak tekinthetjük.

Ha ismerjük ezt az egyenest, meg tudjuk mondani, az egyik változó értékénél

mennyi lesz a másik.

62. arányskála


I-VIII. Fejezet

9

Olyan skála, mely a sorba rendezhetőség, az egyenlő intervallum és az abszolút

nulla érték kritériumok mindegyikének eleget tesz.

Pl. Kelvin-skála

63. medián

Középérték mutató.

Sorba rendezett számok közül a középső.

64. átlag


Számtani középérték, melyet úgy kapunk meg, hogy a számok összegét

elosztjuk az elemszámmal.

65. módusz


Egy számsorban a leggyakrabban előforduló szám.

66. Bogardus-féle társadalmi távolságskála

A szociálpszichológiában az előítéletesség mérésének klasszikus eszköze.

Rokonságot mutat a Thurstone- és a Guttman-skálával.

A kitöltő személynek olyan előítéletességre vonatkozó kérdéseket kell

megválaszolni, melyek annak egyre erősebb mutatói.

67. nominális skála

Olyan skála, mely a sorba rendezhetőség, az egyenlő intervallum és az abszolút

nulla érték kritériumok egyikének sem tesz eleget.

A skálaértéknek nincs numerikus jelentése. (pl.: 1=igen, 2=nem)

68. csúcsosság

Gauss-görbe esetén azt mutatja meg, hogy annak meredeksége mennyire tér el

a normális eloszlás meredekségétől.

69. normális eloszlás

A vizsgálati minta többsége által elért pontszám az átlag körül ingadozik, az

átlagtól távolodva pedig egyre kevesebb személy ért el szélsőséges

pontszámot.

Görbéje a Gauss-görbe. A görbe legfontosabb tulajdonságai a szimmetrikusság

és a harang alakúság, melyet a ferdeség és a csúcsosság ír le.

70. egydimenziós skála

A skála egy dimenzióból áll (milyen meglepő), a változót egyetlen folytonos

vonallal jellemezhetjük.

pl. testsúly (Tömeg lesz az, de mindegy. Kétlem, hogy szegény pácienseket

erőmérőre akasztották.)

71. ordinális skála

Csak a sorba rendezhetőség kritérium teljesül.

A tárgyakat, személyeket sorba tudjuk rendezni, de nem tudunk pontos leírást

adni a köztük lévő különbségről.

pl. végzettség szerinti csoportosítás

72. egyenlőnek látszó intervallumok módszere


I-VIII. Fejezet

10

kiindulási alapját egy adott pszichológiai jellemzőről alkotott, igaz-hamis

válaszlehetőségekkel eldönthető állítások jelentik, amelyeket a felkért

szakértők ítélnek meg aszerint, hogy az adott állítás mennyire tekinthető a

pszichológiai változó pregnáns mutatójának.

73. ferdeség

Pl. Gauss-görbe esetén annak szimmetrikusságára utal.

attól függően, hogy az átlagtól mely irányba tolódik a görbe, lehet pozitív vagy

negatív ferdeségű az eloszlás.

Pozitív ferd. eloszláskor a görbe + oldalára relatíve kevés pontszám jut

(mondjuk azért, mert a teszt túl nehéz volt), negatív ferdeség pedig több (a teszt

túl könnyű volt).

74. skálázás

A tesztben szereplő tételek, állítások vagy vélemények kapcsolatát vizsgálja.

Elsődleges célja, hogy a mérőeszköz összetartozó tételeire adott válaszokat,

vagyis a pszichológiai jelenséget feltáró állításokat vagy véleményeket

egyetlen számban fejezze ki.

Több mutató összegzésére indexeket is használnak, melyek a változók

attribútumainak egyszerű összegzésén alapulnak.

75. Guttman-skála

Hasonlóan a Thurstone-skálához, ez az eljárás is a pszichológiai jellemzőt leíró

tételek „erősorrendjén” alapul.

Feltételezhető, hogy az a személy, aki a magasabb helyen álló tétellel egyetért,

az alacsonyabb helyen állóval is elfogadó lesz.

76. standard deviáció (szórás)

A variabilitás szemléletesebb mutatója.

A variancia négyzetgyöke

Σ𝑥2

𝑁

77. gyakoriság

Teszteredményekben az egyes pontszámok eloszlását mutatja meg.

Százalékban is kifejezhető.

grafikus ábrázolása a hisztogram

78. szemantikus differenciálskála

Hasonló a Likert-skálához

végpontjain ellentétes melléknévpárok szerepelnek

79. intervallumskála

Ha egy skála sorba rendezhető és egyenlő intervallumok alkotják, de nem

rendelkezik abszolút 0 értékkel.

Pl. Celsius-skála

80. szortírozó eljárások

Különböző állításokat, tárgyakat, ingereket kell adott szempontok szerint sorba

rendezni.

Minél több a tétel, annál tovább tart. (még jó!)


I-VIII. Fejezet

11

Ennek segítségével egy ordinális skálát kapunk, vagyis minden elem kap egy

fontossági rangszámot.

Ilyen pl. a Szondi-teszt

81. kapcsolati mutató

Két változó kapcsolatát mutató mérőszám

82. Thurstone-skálák

egyenlőnek látszó intervallumok módszere

páronkénti összehasonlítás módszere (A kiválasztott tételek erősségét

páronkénti összehasonlítások sorozatával ítéltetik meg a szakértőkkel.

Időigényes feladat.)

abszolút skálázás módszere

83. korrelációs együttható

megmutatja a változók közötti lineáris kapcsolat irányát és erősségét

-1 és +1 közötti értéket vehet fel (-1, +1= van korreláció, 0= nincs)

84. variabilitás

A tesztpontszámokban megmutatkozó individuális különbségek középérték

körüli ingadozása.

Legegyszerűbb becslése a legkisebb és a legnagyobb érték megkeresése.

(durva becslés)

Az egyéni pontszámok különbségit és az átlagot alapul véve pontosabban

meghatározható.

85. Likert-skála

A módszer lényege, hogy a kérd ívben szereplő állításokat többfokozatú skálán

ítéltetjük meg.

A leggyakrabban 5 vagy 7 fokozatú skálát használunk, melynek egyik

végpontját az olyan kifejezések alkothatják, mint pl. az egyáltalán nem értek

egyet, míg a másikat a teljesen egyetértek .

A sorba rendezett válaszkategóriákat egységesen pontozhatjuk: például egy

ötfokozatú skála esetében 1-t l 5-ig terjedő, míg egy hétfokozatú skála esetében

1-t l 7-ig terjedő pontszámokkal.

Az egyet nem értés pólusa kapja az 1-es értéket, míg a teljes egyetértés a

magasabb pontszámot (5 vagy 7).

Mivel az egyes tételek skálázása azonos, így a tételekre adott pontszám

könnyen összegezhető, a skálát ezen tulajdonsága miatt szummatívnak

nevezzük.

86. variancia

Az átlagtól való eltérés (deviáció) egyik márőszáma.

Az eltérések négyzetre emelt összegét elosztjuk az elemszámmal.

Σ 𝑥2

𝑁


I-VIII. Fejezet

12

V. Fejezet

87. egyszerű (véletlen) mintavétel

Az alapsokaságból, azaz a populációból számítógéppel, véletlen számok

generálásával történik.

88. percentilis

Az a százalékos érték, ami azt fejezi ki, hogy a standardizálásba bevont minta

mekkora hányadára jellemző egy adott pontszám.

Azaz az egyéni teljesítmény relatív helyét mutatja a standardizálási mintában.

89. helyi norma

Akkor használjuk, amikor a teszteredményeket nem a populációból származó

normákkal akarjuk összevetni.

90. rétegzett mintavétel

A kiválasztás folyamata során a célpopulációt homogénebb rétegekre bontjuk,

pl.:

o életkor,

o lakóhely típusa (pl. főváros, város, község) szerint,

majd rétegenként véletlen mintavételt alkalmazunk.

A rétegezéssel biztosíthatjuk, hogy a számunkra fontos változók mentén a

kiválasztott minta aránya megegyezzen a célpopulációban szereplők arányával.

91. hólabda mintavétel

Az elérhető személyekből indulunk ki, majd a megtalált személyt megkérjük,

ajánljon újabb alanyokat.

Így a minta hólabdaszerűen bővül.

92. szakértői (elméleti) mintavétel

A populáció speciális ismeretivel rendelkező szakértő állítja össze a mintát.

93. IQ-pont

A Wechsler Intelligencia-kérdőív esetében az átlag 100, a szórás pedig 15.

Ennek alapján kapjuk az intelligenciamérés jellegzetes övezeteit:

o pl. a 130-as vagy e feletti IQ-pont kiváló intelligenciát sugall, ami az

átlagtól kétszeres pozitív szórásnyi távolságra helyezkedik el, a

standardizálásba bevont mintának mintegy 2 százaléka ad ennél magasabb

pontszámot;

o ezzel szemben a 70-es IQ-pont alatti teljesítményt általában az értelmi

fogyatékosság kritériumaként szokták definiálni.

Az intelligenciateszt alskálái esetében a standard pontok kialakítása eltérő,

o az átlag 10,

o a szórás pedig 3.

94. szisztematikus mintavétel

Ha a populációból valamilyen algoritmus segítségével történik.

95. kényelmi mintavétel

A kutató kapcsolatai és hozzáférése határozza meg, kik kerülnek be a mintába.

96. T-érték


I-VIII. Fejezet

13

𝑇 =10(𝑋−á𝑡𝑙𝑎𝑔 )

𝑠𝑧ó𝑟á𝑠+ 50

X= az egyén által elért nyers pontszám

de mivel 𝑋−á𝑡𝑙𝑎𝑔

𝑠𝑧ó𝑟á𝑠= 𝑧_é𝑟𝑡é𝑘:

𝑻 = 𝟏𝟎𝒛+ 𝟓𝟎

97. kvótás mintavétel

Akkor készíthetünk, ha a populáció sajátosságai rendelkezésünkre állnak.

pl. 66% nő, 48% felsőfokú végzettségű

A vizsgálati mintában megpróbáljuk ugyanezeket az arányokat előállítani

98. több lépcsős mintavétel

akkor használjuk, ha nem ismerjük a célpopuláció sajátosságait

a mintavételi egységeken belül először újabb nagyobb csoportokat választunk,

majd az így kiválasztott csoportokból választjuk ki a mintaelemeket.

pl:

o 1. lépés – véletlenszerűen kiválasztunk egy települést

o 2. lépés – egy utcát

o 3. lépés – egy lakóházat

99. normacsoportok

életkori norma

iskolai osztályokon alapuló norma

helyi norma

alcsoportok normái

100. véletlen mintavétel

Más néven valószínűségi kiválasztás

Az adott populációba tartozó személyeknek egyenlő esélyük van arra, hogy a

mintába bekerüljenek.

A becslés jósága csak a minta nagyságától függ.

101. normalizálás

Olyan transzformáció, melynek során egy nem normális eloszlású mintát

normális eloszlásúra változtatunk

Nem lineáris transzformáció

végrehajtása: könyv 99. oldal

102. z-érték

Standard pontokká történő konvertálás eszköze.

Az egyén nyerspontjából kivonjuk a normacsoport átlagát, majd elosztjuk a

szórással:

𝒛 =𝑿−á𝒕𝒍𝒂𝒈

𝒔𝒛ó𝒓á𝒔

VI. Fejezet

103. belső konzisztencia

A reliabilitás (azt mutatja meg, hogy a mérőeszköz mennyire alkalmas az

egyének megkülönböztetésére) egyik fajtája


I-VIII. Fejezet

14

A tételek homogenitását jelenti

104. (A reliabilitás) populációfüggőség(e)

a reliabilitás értéke nem csupán az adott teszt jellemzője, hanem a teszt és a

mért populáció együttes tulajdonságát jelenti.

105. Cronbach-alfa

A reliabilitás, konkrétan a belső konzisztencia mérésének egyik formulája

𝛼 =𝑘

𝑘−1(1−

𝜎𝑈𝑖2𝑘

𝑗=1

𝜎𝑋2 )

106. random hiba

minél nagyobb, annál megbízhatatlanabb a teszt

107. klasszikus tesztelmélet

Spearman fogalmazta meg először 1910-ben:

o Egy mérőeszköz annál megbízhatóbb, minél pontosabban mér.

o A többszöri mérésben szereplő hibák végső soron kiegyenlítik egymást,

azaz a hibák középértéke (Me) 0.

o A hiba mértéke nem függ össze a valódi érték nagyságával, így a valódi

érték és a hibák közötti korreláció 0.

o A hibák közötti korreláció is 0. (minden 0 B+!)

108. Spearman Brown-formula

A reliabilitás vizsgálat egyik formulája

Ez egy un. tesztfelezéses eljárás, melynek során a két teszt fél korrelációjából

következtetünk az egész teszt megbízhatóságára.

Egyetlen fontos feltétele, hogy a 2 teszt félnek egymással párhuzamosnak kell

lennie, azaz pontértékeik átlagának és szórásuknak meg kell egyezniük.

109. KR20 formula

A változatosság kedvéért A reliabilitás vizsgálat egyik formulája.

Ez a legfontosabb közülük.

Definíciója értelmében a megbízhatóság nem más, mint a tételek közötti

pozitív együtt járás (inter-item korreláció) függvénye.

110. szisztematikus hiba (torzítás)

Minden mérést azonos irányban és azonos mértékben torzítanak.

Forrása lehet hibás mérőeszköz, esetleg rosszul megfogalmazott mérési

utasítás, stb.

Nehéz felismerni, mert nem növeli a mérések szórását.

A mérőeszköz kalibrálása jelenti legtöbbször a megoldást.

111. megfigyelt érték (X)

𝑋 = 𝑇 + 𝑒

112. tesztfelezés = Spearman-Brown formula

113. mérési hiba

A méréskor megfigyelt érték (X) nem csak a valódi értéket (T – true score)

tükrözi, hanem valamilyen mértékű hibát (e – error score) is tartalmaz.

114. valódi érték (T)

𝑇 = 𝑋 − 𝑒


I-VIII. Fejezet

15

VII. Fejezet

115. diszkriminációs validitás

Azt vizsgáljuk, hogy a szóban forgó mérési dimenzió valóban jól elkülönül-e

minden más, nem rokon teszt és skála mérési értékeitől.

Tehát az érvényesség bizonyítéka az, ha nincs, vagy nagyon kicsi az együtt

járás a tesztek pontszámai között.

116. látszatérvényesség

A mérőeszköz ránézésre azt méri-e, amire szánták? (felszíni érvényesség

tesztelése)

117. konstruktumvaliditás

azaz fogalmi- vagy tartalmi validitás.

Az érvényesség legátfogóbb szintje.

Az egyetlen elméletorientált validitás, a többi empirikus.

A mérés tárgyát képező pszichológiai fogalmat definiálva teszünk kísérletet a

teszt vagy skála tartalmi vonatkozásainak tisztázására.

118. prediktív validitás

A kritériumvaliditás egy speciális esete.

A vizsgált mérőeszközökből kapott eredmények alapján tett bejóslás

bekövetkezését mérjük.

pl. IQ teszten elért pontszám és a jövőbeli iskolai teljesítmény együtt járása

119. konvergens validitás

A módszer lényege, hogy külső kritériumként egy olyan tesztet használunk,

amit nem a vizsgált tesztünk által mért dolog mérésére fejlesztettek ki, de kis

mértékben kapcsolódik ahhoz.

A konvergens validitás akkor erősíti meg mérőeszközünk érvényességét, ha

kicsi az együtt járás és a korreláció a két teszt eredményei között.

120. reliabilitás – megbízhatóság

121. validitás - érvényesség

122. kritériumvaliditás

Korrelációs elemzéssel a különböző mérőeszközök közötti hasonlóság szintje

tesztelhető.

123. tartalmi validitás = konstruktumvaliditás

124. külső kritérium

Valami, amihez képest mérhetővé tesszük a tesztünket.

VIII. Fejezet

125. a tesztszerkesztés folyamata

tervezés – teszt alkalmazási területének és céljának kigondolása

(konceptualizálás)

kialakítás – tételek, feladatok megkonstruálása, empirikus mintán tesztelés

tételelemzés – reliabilitás, validitás vizsgálat, tételek működésének vizsgálata

véglegesítés - + a teszt pontos dokumentációjának előállítása


I-VIII. Fejezet

16

publikáció

126. módszertorzítás

Minden olyan tényező, mely a vizsgálati eljáráshoz köthető

127. diszkriminációs index

Azt mutatja meg, hogy egy adott tételt jól megoldók a teszten legjobb

eredményt elértek közül kerültek-e ki

azaz azt mutatja meg, az adott tétel mennyire képes elkülöníteni a teszten

magas és alacsony pontszámot elértek csoportját

𝑑 =𝑀−𝐴

𝑁, ahol M a magas teljesítményövezetbe esők száma, A az alacsonyba

esőké, N az alsó, vagy felső övezetbe kerülő személyek száma

128. mondat kiegészítés

Kulcsjellemzőkre irányul

Pl a SAT általános logikai készséget vizsgáló feladatsorozatában

129. érvényességzsugorodás

A teszt véglegesítése előtt gyakran végeznek keresztvalidálási vizsgálatot. Itt a

v.sz.-ek különböznek a standardizációba bevont mintától, azért mert a tételek

kiválasztásakor sokszor szükség van valamilyen külső kritériumhoz mért

validitás figyelembe vételére.

Ebből az következik, hogy az eredeti mintán kapott validitás mutatók mindig

magasabbak, mint az új mintákkal felvett teszteknél kapottak.

130. nehézségi index

Megmutatja, hogy a vizsgálati minta hány százaléka oldotta meg jól a tesztet.

Minél könnyebb a feladat, annál nagyobb a nehézségi index

131. érvényességi index???

132. nyitott kérdések

v.sz.-nek saját szavaival kell válaszolnia a feltett kérdésre,

akkor jobb használni, ha azt vizsgáljuk, hogy a válaszadó miért érez valamit,

vagy miért hoz meg bizonyos döntéseket

133. esszéfeladat

tudásszint felmérése a cél

előnye:

o a kitalálásból fakadó hiba minimális

o kérdéseket könny megalkotni;

o a válaszadók lényegmeglátása, eredetisége és véleményük

kinyilvánításának gördülékenysége feltárható.

hátránya:

o pontozás szubjektív, időigényes

134. osztályozási modell

Klinikumban főleg

a tesztekkel feltárt tulajdonságok segítségével a vizsgálati személyek

osztályozhatók, diagnoztizálhatók


I-VIII. Fejezet

17

135. feladattípusok

Igaz-hamis, többszörös választás, hozzárendelés, rövid szöveges válaszok,

esszékérdések

136. pont-biszeriális korreláció

Ahol nem lehet Pearson-korrelációt használni, pl. dichotóm változók (igaz-

hamis) esetében.

Azt mutatja, egy adott tétel pontszáma milyen kapcsolatban van a teszten elért

összpontszámmal.

137. hozzárendelő feladatok

Tudás szint felmérése

képesség és teljesítménytesztek

Előnyök:

o tudásszint felmérése egyszerű

o gyors elkészíteni

o széles tárgyi tartalmak feltárására alkalmas

Hátrányok:

o Nehéz pontozni, mert több lehetséges válasz van

138. Rasch-modell

Tételjelleggörbe-modell

Ez a legegyszerűbb

Alapfeltevése, hogy a teszt tételei egydimenziósak és egyetlen vonást mérnek,

és hogy a tételek nehézség szerint egy kontinuumon helyezhetők el.

139. igaz-hamis válaszformátum

személyiségtesztek

érdeklődési tesztek

intelligencia tesztek

teljesítménytesztek

tünet listák

Előnyök:

o gyors értékelés

o rövidebb idő alatt több dolog is felmérhető

Hátrányok:

o véletlen választással is 50% valószínűséggel megadható a jó válasz

140. relációelemzés

összetett állítások tartalmára és kapcsolatára vonatkozó kérdéstípus

141. igényre szabott tesztelés – ez önmagát magyarázza

142. rendezési feladatok

Dolgok megadott szempontok szerinti rendezése

143. ipszatív modell

Pontozási modell

A teszt egyik skáláján elért pontszámot a teszt egy másik skálapontszámához

hasonlítjuk


I-VIII. Fejezet

18

Az egyén egyes pszichológiai jellemzőit ezzel egymáshoz mérten

vizsgálhatjuk

144. rövid szöveges válaszok

tudásszint felmérése

kreativitás, érdeklődési tesztek

Előnyök:

o szintézis, elemző funkciók jól felmérhetőek

o kreativitás kell hozzá

Hátrányok:

o Nehéz pontozni, mert több jó válasz lehetséges

145. item-maradék korreláció

A teljes skálaösszegből kivonjuk a vizsgált tétel értékét, majd így végezzük el

a korrelációt.

146. tételjelleggörbe

a tételek működési hatékonyságának grafikus ábrázolása

o X tengely: általában a teszten elért összpontszám kerül ide

o Y tengely: az egyes válaszlehetőségek valószínűsége kerül ide

147. item-totál kotteláció

Az adott tételt az összpontszámmal korreláltatjuk.

148. tételtorzítás

Két különböző kulturális csoportba tartozó, de a mért pszichológiai jellemző

szempontjából azonos mértékkel jellemezhető személyek nem ugyanakkora

valószínűséggel adnak választ az adott tételre.

149. konstruktumtorzítás

Ha különböző kulturális csoportok összevetésekor a pszichológiai konstruktum

nem azonos.

150. tétel-válasz elmélet

151. kummulatív modell

minél nagyobb pontszámot ér el valaki, annál nagyobb a teljesítménye

annál inkább illik rá a mért jellemző

152. többszörös választás

intelligencia teszteknél, képesség és teljesítményteszteknél

Előnyei:

o hatékony

o minden nehézségi szinten jól működik

o kialakításából fakadó hiba minimális

o szinte bármilyen tartalom lefedhető vele

Hátránya:

o Nehéz és időigényes elkészíteni

153. megbízhatósági index???

Documents

Pszichometria fogalmak I-VIII. Fejezet - 99.hu · ’30-as évek végén, Szondi Lipót által kidolgozott projektív teszt. 17. mentális teszt Az egyéni különbségek feltárására