Hajnal András, Gombási Dóra

PTE KK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika

• Kutya – farkas: közös ős

• 11-16 000 éve már létezik az emberrel együtt élő „kutya”

• Vándorló, gyűjtögető/vadászó életmód – feltehetőleg nem tudatos domesztikálás

• Gyenge, alárendelt, magányos farkas –emberi tábor körüli maradékokat kereste

• Higiénia, védelem

• Letelepedés – többféle igény, feladat –a fajták eredete

• Megszűnt a keveredés a farkassal

Freedman, A.H., Gronau, I., Schweizer, R.M., Ortega-Del Vecchyo, D., Han, E., et al. (2014). Genome Sequencing Highlights the Dynamic Early History of Dogs. PLoS Genetics, 10(1)Fan, Z., Silva, P., Gronau, I., Wang, S., Armero, A.S., et al. (2016). Worldwide patterns of genomic variation and admixture in gray wolves. Genome Research. 26, 163-173Jouventin, P., Y. Christen, and F.S. Dobson. 2016. Altruism in wolves explains the coevolution of dogs and humans. Ideas in Ecology and Evolution 9:4-11.

Miért pont a farkas? A farkasok jobb szaglással rendelkeznek, kétszer olyan

gyorsan futnak, és messzebb futhatnak, mint az emberek

Altruisztikus viselkedést mutatnak a falkán belül

Kétfázisú táplálkozás - megosztás a kölykökkel és a „bébiszitterrel”

Az emberek által felnevelt farkasok együttműködnek az emberekkel, mintha saját fajuk lenne

Jouventin, P., Y. Christen, and F.S. Dobson. 2016. Altruism in wolves explains the coevolution of dogs and humans. Ideas in Ecology and Evolution 9:4-11.Schmidt, P.A., Mech, L.D. 1997 Wolf pack size and food acquisition. American Naturalist 150 513–517 Schleidt, W. M., & Shalter, M. D. (2003). Co-evolution of humans and canids: An alternative view of dog domestication: HOMO HOMINI LUPUS? Evolution and Cognition 9(1): 57-72.

Kutya-ember koevolúció? Farkas és ember kölcsönösen növelték egymás

evolúciós sikerességét.

Kommunikáció és kooperáció fejlődése, a farkas mintájára

Eurázsia területén rénszarvasokat követték a farkasok -az újonnan érkező ember felismerte a farkas vislkedésének előnyeit, elsajátította a szociális viselkedési technikákat, a kooperatív vadászatot, majd terelés módját

Shipman, P. 2015b. The invaders: how humans and their dogs drove Neanderthals to extinction. Cambridge, MA, Harvard University Press.Jouventin, P. 2013. La domestication du loup. Pour la Science 423: 42–49.Schleidt, W. M., & Shalter, M. D. (2003). Co-evolution of humans and canids: An alternative view of dog domestication: HOMO HOMINI LUPUS? Evolution and Cognition 9(1): 57-72.

Miért pont a kutya? A kutyák jól reagálnak az emberi kommunikációs

gesztusokra, a beszédre, a mutatásra és a testtartásra A kutyák egyértelműen érzékenyek az emberi szociális

jelekre és képesek megkülönböztetni az emberi arcokat Az emberek és a kutyák közötti konvergens evolúció az

ember-szerű kommunikációs módok megszerzéséhez vezetett a kutyáknál

A kutyák és a farkas viselkedés közötti alapvető különbség a kutyák azon képessége, hogy figyelik az ember arcát

Képesek tulajdonosuk érzelmi állapotaik felismerésére vizuális jelzések segítségével

Miklósi A, Kubinyi E, Topál J, Gácsi M, Virányi Z, Csányi V. (2003) A simple reason for a big difference: wolves do not look back at humans, but dogs do. Curr Biol. 2003 Apr 29;13(9):763-6.Oxytocin-gaze positive loop and the coevolution of human-dog bonds. Miho Nagasawa et al. Science 348, 333 (2015).

Kutya fMRI- arcfelismerés

7, fMRI vizsgálathoz betanított kutyának mutattak emberi arcokat, és mindennapi tárgyakat ábrázoló képeket

Emberi arcok: aktivitás változás főként a kétoldali temporális kéregben

Mindennapi tárgyak: nem észleltek jelentős agyi aktivitásváltozást

Cuaya, L. V. et al.(2016) Our faces in the dog’s brain: Functional imaging reveals temporal cortex activation during perception of human faces. PLoS One11, 1–13

Kutya fMRI – ember és kutya arcfelismerés

20 kutyának fMRI vizsgálat közben: arcokat ábrázoló képeket mutattak

kutya- és ember

Ismerős/ismeretlen

Különböző érzelmi töltettel

Thompkins AM, Ramaiahgari B, Zhao S, Gotoor SSR, Waggoner P, Denney TS, Deshpande G, Katz JS (2018) Separate brain areas for processing human and dog faces as revealed by awake fMRI in dogs (Canis familiaris). Learn Behav. 2018 Dec;46(4):561-573.

Az eredmények szomszédos, de különálló agyterületeket tártak fel a bal oldali kéregben azemberi és kutya arcokfeldolgozására a kutya agyában

Az ismertség nem befolyásolta, hogy melyik terület aktiválódik

Az érzelmi töltethez kötödőeltérések nem játszottak szerepet a két terület elkülönítésében

• Az emberi arcokat felismerő terület az emberi fusiform arcterületnek (FFA –Fusiform Face Area),

• a kutya arcokat felimserő régió az emberigyrus temporalis superiornak (STG) felelt meg.

Kutyák fiziológiai hatásai

Csökken a kortizol, az adrenalin és noradrenalinszintje

Csökken a vérnyomás, a fájdalomérzet, légzésszám

Nő az endorfin és a szintén stressz csökkentő hatással bíró oxytocin szintje

Csökken a chromogranin A szintje

Tükörneuronok aktiválódnak

Változások a kutyákban Mérhető változás a kortizol, oxytocin, prolaktin és

dopamin szintekben

Kortizol szint viszont emelkedik- ezért fontos, hogy biztosítani kell a nyugodt környezetet, limitálni a látogatások gyakoriságát, lehetőség szerint kivédeni a negatív élményeket

A pozitív visszacsatolás segíti a további közös munkát a kutyák számára is

Állat asszisztált programok

Állatasszisztált aktivitás (AAA)

Állatasszisztált oktatás (AAE)

Állatasszisztált terápia (AAT)

Bánszky N., Kardos E., Rózsa L., Gerevich J (2012): Az állatok által asszisztált terápiák pszichiátriai vonatkozásai In: Psychiat. Hung. 2012, 27 (3): 180-190Molnár M., Rudolf Zs., Szalai K., Takács I. (2015) Állatasszisztált pedagógia és terápia. Kaposvári Egyetem Pedagógia Kar. Kaposvár.

Terápiában használt állatok Kutya

Ló hippoterápia

gyógypedagógiai lovaglás

lovas pszichoterápia

Delfin

Egyéb állatok (láma, teknős, madarak, rágcsálók, macska)

Hol használható?

Depresszió

Szorongásos zavarok

ASD

Demencia

Szenvedélybetegségek

Szkizofrénia

Az AAT általános előnyei Az állatok jelenléte önmagában számos kedvező

hatással bír:

Csökken a szorongás

Csökken a magányérzet, segíti a kapcsolatfelvételt egy másik emberrel, témát biztosít, növeli a szociális láthatóságot

Nő a biztonságérzet

Feltétel nélküli szeretet élménye

A gondoskodás által az állatok mellett

megélhető a kompetenciaérzés

Az állatok jelenlétének haszna egyéb terápiákban

Megkönnyíti a kapcsolatfelvételt és kommunikációt a terapeuta és páciens között

Segíti a terápiás rapport kialakítását

A páciensek többet és szívesebben mesélnek a kutyák jelenlétében, emlékeket idéznek fel

Könnyebben fejeznek ki érzelmeket

Bánszky N., Kardos E., Rózsa L., Gerevich J (2012): Az állatok által asszisztált terápiák pszichiátriai vonatkozásai In: Psychiat. Hung. 2012, 27 (3): 180-190

AAT szerepe szkizofréniában

Anhedónia javulása

Szociális félénkség leküzdése

Sérült szociális készségek, kompetenciák fejlesztése

Interperszonális kapcsolatok javulása

Kapcsolati intimitás, kötődés képességének fejlődése

Terápiával kapcsolatos motiválatlanság leküzdése

Önálló életvitel

Bánszky N., Kardos E., Rózsa L., Gerevich J (2012): Az állatok által asszisztált terápiák pszichiátriai vonatkozásai In: Psychiat. Hung. 2012, 27 (3): 180-190Nathans-barel, I: Animal-assisted therapy ameliorates anhedonia in schizophrenia patients. A controlled pilot study. Psychother Psychosom. Psychiatria Danubina 2005; 1: 31–35

AAT és Szkizofrénia Viszonylag kevés tanulmány készült az AAT hatását értékeli a szkizofréniával élő betegek

kezelésében

Egy idős szkizofrén betegek csoportján végzett vizsgálat (Barak et al. 2001) 12 hónapos AAT-t követően javult a mobilitás, kommunikáció, és a mindennapi élet során tapasztalt aktivitás (ADLs), beleértve a személyes higiéniát és az önellátást is.

Középkorú, intézeti körülmények között élő szkizofrén betegek 9 hónapos AAT terápiát követően az önálló életvitelhez szükséges készségek javulását mutatták (Kovács et al. 2004).

10 hetes AAT kezelés után javulás volt észlelhető a hangulati élet, a motíváció, és a szabadidő eltöltése területén az AAT-ban is részesülő betegek között az ezen terápiában nem részesülőkhöz hasonlítva (Nathans-Barel et al. 2005).

Egy hazai vizsgálatban 3 szkizofrén beteg nonverbális kommunikációját figyelték 6 hónapig tartó, heti rendszerességgel végzett terápiás ülések során, és azt tapasztalták, hogy mind a 3 beteg esetében javult a térhasználat, valamint javulás jelentkezett a gesztusok dinamikájában és szabályozásában is

Nathans-Barel, I., Feldman, P., Berger, B., Modai, I. and Silver, H. 2005. Animal-assisted therapy ameliorates anhedonia in schizophrenia patients. Psychotherapy and Psychosomatics 74: 31–35.Kovács, Z., Kis, R., Rózsa, S. and Rózsa, L. 2004. Animal-assisted therapy for middle-aged schizophrenic patients living in a social institution: a pilot study. Clinical Rehabilitation 18: 1–4.Barker, S. B. and Dawson, K. S. 1998. The effects of animal-assisted therapy on anxiety ratings of hospitalized psychiatric patients. Psychiatric Services 49: 797–801.Kovács, Z, Bulucz, J, Kis, R, Simon, L: An exploratory study of the effect of animal-assisted therapy on nonverbal communication in three schizophrenic patients. Anthrozoös 2006; 4

Köszönöm a figyelmet!