Tisztelt Pedagógus!

Az EZER GYEREK Program kitalálói és megvalósítói az Európai Unió támogatásával arra szövetkeztek, hogy 11-14 éves gyerekek számára élményekben gazdag és hasznos találkozókat és táborokat szervezzenek. A projekt ezer gyereket kíván mozgósítani egy év alatt Magyarország két régiójában. A salgótarjáni kistérségben a Cereden működő Ars Longa Művészeti Egyesület, a beregi kistérségben pedig a Vásárosnaményért Közéleti és Kulturális Egyesület szervezésében valósulnak meg rendezvényeink.

A program alapgondolata egyszerű: válasszunk olyan problémákat, amelyek egyszerre fontosak társadalmilag és érdekli a gyerekeket is. Ezekre a problémákra építsünk fel egy intenzív oktatási programot, amely eszközeiben, stílusában és módszereiben egyaránt innovatív. Oktatási programunk keretében valósuljanak meg egynapos akciók és nyári táborok. Hozzunk össze ezer gyereket, vegyenek részt az általunk szerevezett programokon: sajátítsanak el ismereteket, fejlődjenek készségeik, s mindeközben érezzék jól magukat. Ezek után pedig a megszerzett információkkal, tapasztalatokkal, a közvetített szemlélettel a birtokukban a program „nagyköveteként” térjenek vissza iskolájukba, kortárs közösségükbe, és saját elképzeléseik szerint adják tovább tudásukat. Továbbá legyenek tagjai egy folyamatosan információt adó interaktív online felületnek (www.ezergyerek.hu), amelybe bárkit bekapcsolhatnak, és amely biztosítja a program továbbélését.

A EZER GYEREK tematikájában olyan témákat választottunk, amelyek egyszerre fontosak társadalmilag, és érdekelhetik az érintett korosztály tagjait. A PUZZLE rendezvényeken az együttélés, a különböző emberek sikeres együttműködése, közös alkotása áll a középpontban. Az Ezer Gyerek még további két témában szervez programokat. A Kapcsolsz?! akcióinak a környezetvédelem áll a középpontjában, a Körforgalom eseményein pedig a biztonságos közlekedésé a főszerep.

Az ország öt különböző településén megtartott egynapos PUZZLE rendezvény és az egyhetes nyári tábor tapasztalatai alapján biztosak vagyunk abban, hogy programjainkkal egyszerre sikerült bővítenünk a résztvevő gyerekek tudását és ismereteit, fejlesztenünk képességeiket és készségeiket, valamint formálni szemléletüket és attitűdjüket.

Kiadványuk célja hogy bemutassuk az együttélés, együttműködés témakörét feldolgozó PUZZLE programok szemléletét, módszereit, gyakorlatait – segítve ezzel, az EZER GYEREK világának beépülését az iskolák világába. A programokon való részvételhez nincs szükség semmilyen előzetes feltételre, a PUZZLE-t nem a „jó tanulók” találkozójának szántuk, és a folytatásban is azt szeretnék, ha minél heterogénebb gyerekközösségekhez jutnának el olyan programok, amelyeken átlagos ismeretekkel és szociális kompetenciákkal bárki részt vehet. A PUZZLE programok „összerakóinak” az az ambíciója, hogy minél több gyerek tapasztalhassa meg a toleráns együttélés, az együttműködés, az alkotás és a kreativitás örömét.

Kedves Kolléga!

Füzetünk első részében egy rövid módszertani bevezető található programszervezésről, csapatmunkáról. A második részben pedig az egynapos PUZZLE rendezvények három fő modulját mutatjuk be. Ez a két témakör megtalálható a programjainkon résztvevő diákok számára készült kiadványban is, amely azt szeretné segíteni, hogy a gyerekek valóban az EZER GYEREK „nagykövetévé” váljanak, és képesek legyenek PUZZLE programok megvalósítására akár önszerveződő módon, akár egy pedagógus támogatásával.

Füzetünk harmadik és negyedik része kifejezetten pedagógusok számára készült. A harmadik fejezetben egy, az együttműködés fejlesztést segítő, 12 órás szakkör tematikáját adjuk közre. A PUZZLE program számára készítettünk egy rövidfilmet is a kirekesztés témakörében. Ennek feldolgozása azonban túlmutat az egynapos rendezvények adta lehetőségen, viszont nagyon jó fejlesztési lehetőséget ad egy adott közösségben dolgozó pedagógus számára. Kiadványunk negyedik részében egy, a film alapján vezetett foglalkozás leírása szerepel.

Reméljük, ez a kiadvány hasznos útitársa lesz tanítványai sokoldalú fejlesztésében, és kellemes élményeket és hasznos tapasztalatokat nyújt pedagógusi munkájában. Bízunk abban is, hogy füzetünk olyan programok szervezésében lesz segítségére, amelyek nem csak a diákoknak, hanem Önnek is sok örömet okoznak majd. Kérjük, hogy tapasztalatairól számoljon be az 1000gyerek@gmail.com címre küldött levélben.

Az Ezer Gyerek csapata nevében sok sikert kívánunk!

Ha egy programot akarunk megvalósítani, legyen az egy bemutató osztályfőnöki órán, illetve szakkörön vagy egy kirándulást szeretnénk szervezni, jól tesszük, ha nem egyedül állunk neki. Csapatban könnyebb dolgozni, ráadásul – ahogy közmondás is mondja – „több szem többet lát”. Mi is a csapat? Egy buszon az utazók vagy egy utca lakói csoportot igen, de csapatot nem alkotnak. Egy csoportból akkor lesz csapat, ha a résztvevőknek van egy közös céljuk. Vagyis például egy zenekar vagy a vízlabda-válogatott tagjai már csapatot alkotnak. Őket a közösen elfogadott cél alapján összekötik érzéseik, gondolataik és cselekvéseik. Akik programot szerveznek maguk is egy csapat tagjai lesztek. Az együtt töltött idő közös élményéket ad, erősíteni fogja a kapcsolatokat, a barátságot.Csapatban dolgozni jó, de nem könnyű. A csapat olyan, mint egy PUZZLE! ☺ Jól kell összerakni. Mindenki hozzá tesz valamit a közös munkához, de ez általában vitákkal jár. Jó, ha a vitákat természetesnek fogadjuk el, alkalomnak, hogy egyetértésre jussunk a közösségünk tagjaival. A véleménykülönbséget nem érdemes úgy kezelni, mint ami csak hátráltatja a munkát, hanem sokkal inkább mint hasznos jelenséget. Minél több gondolat hangzik el ugyanis egy megbeszélésen, valószínűleg annál több ötlet fogja segíteni a sikeres megvalósítást.

Az egyetértés kialakításának van néhány szabálya, amelyeket a közös munka során érdemes szem előtt tartani:

• Mindenki kerülje el a saját elképzelése melletti merev kardoskodást! Inkább logikusan és világosan fejtse ki véleményét, elképzelését!

• Figyeljünk a többiek reagálására!• Legyünk rugalmasak, másnak is lehet jó meglátása, ötlete. Ha viszont valaki biztos az igazában,

ne változtassa meg a véleményét csak az udvariasság kedvéért! Keressen új érveket!• A vitákat ne akarjuk megúszni! Ne hozzunk döntést pénzfeldobással vagy szavazással!• Senki se jósoljon kudarcot, legyünk annak tudatában, hogy a csapat remekül meg fogja oldani

a feladatot!

Programot – vetélkedőt, kirándulást – szervezni egyszerre izgalmas és szórakoztató. Fejleszti a diákok kreativitását és ügyesebbé teszi őket az együttműködésben.

Az alábbiakban szeretnénk néhány szempontot adni, hogy hogyan rakjunk össze (megint) egy PUZZLE! programot.

• Pontosan határozzuk meg a program célját és azt, hogy kinek szól, valamint azt is, hogy hogyan adnak a szervezők hírt a róla.

• Határozzuk meg, hogy mikor lesz a program: tanórán vagy azon kívül, pontosan mennyi időre van szükség a lebonyolításhoz!

• Mik a feladatok, kik a felelősök? (Nem csak az előkészítésre és a lebonyolításra kell gondolni, hanem arra is, hogy a program végén rendet kell rakni!) Ki mit vállal és mikorra kell elvégezni az adott feladatot?

• Hol lesz az esemény? Hogyan kell berendezni a helyszínt? Milyen eszközökre van szükség?

Bármilyen közös tevékenységről is van szó fontos, hogy annak kezdetén legyen valamilyen bemelegítés, ráhangolás. Ennek az a célja, hogy akik együtt fognak részt venni programon jobban megismerjék egymást és közelebb kerüljenek a témához is.Az alábbiakban néhány ilyen gyakorlatot mutatunk be, ezeket fel lehet használni pontosan a leírtak szerint, de – az egyes programok célja alapján – változtatni is lehet rajtuk. Ezekre a feladatokra érdemes legalább 5-15 percet szánni.

Név-alliteráció

Minden csoporttag mondjon a neve mellé két olyan jellemzőt magáról, mely a keresztneve kezdőbetűjével kezdődik. (Pl. Balázs: bokszoló – barátságos, Kati: könyvmoly – kereskedőnek fog tanulni.)

Helycsere

A csoport tagjai körben ülnek, középen egy valaki áll, neki nincs széke. Ő adja a csoportnak a feladatot: „Cseréljenek helyet egymással …” (Például: a barnahajúak, azok, a vegetáriánusok, akik bicikliztek már egyszerre 50 km-t, akik nem dobják a szemétbe a használt elemeket stb.) Amikor a mondat elhangzik, a megszólítottak helyet cserélnek. Azonnal fel kell állni, és nem szabad visszaülni az eredeti székre. A körben álló játékosnak is igyekeznie kell leülni egy üres székre. Egy valakinek nem jut majd szék, ő áll középre, és mondja a következő mondatot.

„Állj fel ha …”

A játékhoz szükség van egy kb. 10 kérdésből álló listára olyan kérdésekkel, amelyek alapján a csoporttagok jobban megismerhetik egymás. Kérjük meg a résztvevőket, ha olyan állítást hallanak, amely igaz rájuk, nézzenek körül, hogy kikkel kerültek egy csoportba, majd üljenek vissza. Néhány lehetséges állítás (tetszőlegesen bővíthető):. „Állj fel, ha …”

• van testvéred.• van háziállatod.• szereted a spenótot.• ki van lukasztva a füled.• regisztráltál már a Facebook-on.• rendszeresen kerékpározol.• összetaposod a műanyag palackot, mielőtt kidobod.• már eleged van ebből a feladatból.

Mondatbefejezések

Szükséges egy lista a befejezendő mondatokról, amelyek lehetnek általánosak, illetve a program témájához tartózók. Néhány jól használható mondatkezdet:

• Mi lenne az a három dolog amit magammal vinnék a Holdra?• Mi lenne ... (ha most kezdődne a szünet, ha nyernék lottón, ha összevesznék a legjobb

barátommal stb.)• Mit tennék ha én lennék… (a polgármester, a környezetvédelmi miniszter stb.)• Úgy oldanám meg az energiahiányt, hogy …• Olyan autót terveznék, amelyik …

Vokális tréning

Válasszunk egy tetszőleges vagy egy, a program témájához szorosabban köthető szöveget! (pl.: újságcikk). A szöveget a résztvevőknek mondatonként kell felolvasniuk a meghatározott instrukció szerint. (Nem könnyű csak a hang segítségével kifejezni az érzést, a szándékot, ha a tartalom nem segít, vagy éppen ellentétes azzal.) Az instrukciók különböző érzelmi állapotot írnak le, pl.: vidáman, tudálékosan, sértődötten, szerelmesen, unottan, félve, álmosan stb..

Autómosó

A csoporttagok két sorban állnak, a sorok egymással szemben kb. 50 cm-re. Ez lesz az autómosó. A csoporttagok egyenként beállnak az autómosó elé, elmondják, hogy milyen színű, típusú autók, és hogy milyen mosást kérnek. Majd végig haladnak az autómosón.

Mi jut eszedbe?

Ez a módszer egy adott téma bevezetésére alkalmas. A táblára vagy egy csomagolópapírra felírunk egy szót vagy fogalmat, ami a témával kapcsolatos. Kérdőjelet rajzolunk a szó mellé, és elkezdjük a láncot egy olyan fogalommal, amely az elsővel összefüggésben van. A csoporttagok feladata, hogy a mindenkori utolsó elhangzott szóhoz asszociáljanak. A résztvevők szabadon bekiabálhatnak, de ha körben ülnek, az ülésrendet is követhetjük. Az elhangzott asszociációkat sorban felírjuk. Ez alapján a későbbiekben beszélgetést lehet indítani. A később szereplő „Történet – darabokban” gyakorlatnál például kiindulópont lehet a „Kína” vagy a „patak” szó, a „Hídépítés” feladatnál maga a „híd” szó, a „PUZZLE-színező” megadott képeinél pedig a „kulcs” vagy „űrjármű” szavak. Természetesen valamennyi foglalkozás egyik indító játéka lehet, ha a szólánc első szava az, hogy „PUZZLE”!

A PUZZLE-nap résztvevői találkozhattak a kínai vízhordó történetével, ez a játék más történettel, de akár egy újságcikkre alapozva is játszható.

A gyakorlathoz válasszunk egy nem túl hosszú, maximum 20 mondatból álló mesét, történetet, újcikket. A történetet különálló papírokra mondatonként írjuk le kézzel vagy számítógépen, szövegszerkesztő segítségével! Ezeket a papírlapokat oda kell adni a résztvevőknek, de úgy, hogy a történet vége, csattanója, a konfliktus megoldása ne szerepeljen a lapok között. A csoport feladata az, hogy találja meg a mondatok helyes sorrendjét. Ha ez sikerült, arról érdemes beszélni, hogy ki milyen befejezést képzel a történethez. Ha mindenki elmondta a saját ötletét, a csoport próbáljon meg egy közös befejezésben megállapodni. (Persze ebben az esetben is ügyelni kell azoknak a szabályoknak a betartására, amelyeket a „Csapatban dolgozni” résznél olvasható az egyetértés kialakításáról.)

Miután elkészült a csoport által megalkotott befejezés, olvassuk fel az eredetit. A csoport beszélje meg, hogy ki mit gondol a két befejezésről, kinek melyik tetszett jobban és miért. A közös gondolkodás folytatható a résztvevők saját tapasztalatainak megbeszélésével:

• Ki mit tart saját jó, illetve rossz tulajdonságának? • Minek az alapján gondolja valaki egy-egy tulajdonságáról, hogy jó vagy rossz? Önmaga

gondolja ezt, vagy mások mondják ezt?• Mikor, milyen szituációkban jelentkeznek ezek?• Van-e olyan helyzet, amikor egy-egy tulajdonság nem is olyan jó, illetve nem is olyan rossz?

A PUZZLE-napokat forgószínpad rendszerben, három egyénként 75-75 perces egységgel szerveztük meg. Alkalmanként 60 gyerek vett rész a rendezvényen, tehát három húszfős csoport váltotta egymás a különböző helyszíneken.

Az alábbiakban a három modul főbb tematikai elemeit mutatjuk be.

A beszélgetést érdekesebbé, színesebbé teheti, ha a történethez a csoporttagok párokban illusztrációt készítenek. Illusztrációt nagyon sokféleképpen lehet csinálni. Használható hozzá papír és színes rajzeszközök, vagy régebbi újságok képei alapján olló és ragasztó segítségével készíthető montázs, illetve különböző számítógépes programokat használva összeállítható egy digitális kép is. Az elkészült képeket – az eredeti történettel együtt – érdemes kiállítani valahol, akár az iskolában, akár más helyen a településen, ahol sok ember megfordul.

A vízhordó története

Kínában egy vízhordozónak volt 2 nagy cserépedénye. Annak a botnak egy-egy végén lógtak, amit a nyakában hordott. Az egyik edényen volt egy repedés, míg a másik tökéletes volt és mindig egy teljes adag vizet szállított. A pataktól a házig tartó hosszú séta végén a megrepedt edény már csak félig volt vízzel. Két teljes évig ez így ment, minden nap- a vízhordozó már csak másfél edény vizet szállított vissza a házba. Természetesen a tökéletes edény büszke volt a teljesítményére, hisz tökéletesen csinálta a dolgát, de a szegény törött cserép szégyellte a tökéletlenségét, és nyomorultnak érezte magát, hogy csak feleannyit tudott teljesíteni.

A két év keserűség után, egyik nap megszólította a vízhordozót a pataknál.

- Szégyellem magam, mert a víz szivárog egész úton hazafelé.

A vízhordozó így válaszolt a cserépnek:

(a történet befejezése:)- Észrevetted, hogy virágok az ösvényen csak a te oldaladon teremnek, s nem a másik cserép oldalán? Ez azért van így, mert én mindig tudtam a hibádról, és virágmagot szórtam az ösvénynek erre az oldalára. Minden nap te locsoltad őket, amíg visszasétáltunk. Két éve leszedem ezeket a gyönyörű virágokat, hogy az asztalt díszítsem velük. Ha nem lennél olyan, amilyen vagy, akkor ez a gyönyörűség nem ragyogná be a házamat.

Az Ezer Gyerek PUZZLE programján szerepelt egy érdekes feladat: a tojásdobó készítése. A csoportnak egy izgalmas problémát kellett megoldania: olyan eszközt kellett készíteni, amelyben nem törik össze egy tojás, ha magasból – legalább egy emelet magasságából – ledobjuk. A szerkezet elkészítéséhez mindenki kreativitására szükség volt, és a csoporttagoknak ügyesen kellett együttműködniük.

Az alábbiakban egy ráhangoló feladat bemutatása után elolvasható a tojásdobó gyakorlat leírása, és szerepel egy hasonló feladat is, amely ugyancsak nagy kihívást jelent egy csapatnak.

Mindhárom feladatban közös, hogy az egyes csoportok tagjainak a megoldás közben lehetőség szerint érvényesíteniük kell saját elképzeléseiket, ugyanakkor tekintettel kell lenniük mások elképzeléseire.

Toronyépítés

Ez a feladat habár elég egyszerű, mégis nagyon meghökkentő. Először sokan úgy gondolják, hogy nem is lehet megoldani, aztán minden csoport sikeresen remek tornyot épít. A munka kezdetén 4-5 fős csapatokat alkotunk. A csapatok feladata, hogy 15 perc alatt, a rendelkezésre álló 50 db sima A/4-es papírlap segítségével a lehető legmagasabb tornyot kell felépíteniük. Az a csapat nyer, amelyik a legmagasabb tornyot építette. A munka végén a diákok lemérik a tornyokat, a legmagasabb tornyot építő csapat díjat kap.

Elképzelhető, hogy a csoportban vita alakul ki arról, hogy – miután a mindenki látta, hogy a másik csoport hogyan oldja meg a feladatot – egyesek másoktól „loptak” ötleteket. Ez azonban természetes! Gondoljunk arra, hogy minden terméknél így van ez. Fontos továbbá, hogy figyeljünk arra is, hogy azok a csapatok se legyenek csalódottak, akiknek most nem sikerült nyerniük! Beszéljünk arról is, hogy ők milyen ötleteket kaptak a gyakorlat során.

Tojásdobás

A csapat feladata az, hogy szállítóeszközt készítsen, mely megvédi a nyers tojást az ütődéstől, és öt méter magasból ledobva sem törik el benne a tojás. A tojásnak nyersnek és épnek kell maradnia, vagy az eszköz kiesik a versenyből. A szerkezet elkészítéséhez csak a rendelkezésre bocsátott anyagokat lehet felhasználni, de nem kell minden anyagot felhasználni.

A szerkezethez rendelkezésre bocsátott anyagok a következők:

• 1 db nyers tojás;• 10 db szívószál;• egy kis gombolyag spárga;• 5 db léggömb;• 5 db hurkapálca;• 10 db vastag befőzőgumi; • egy tekercs cellux;• 5 db papírszalvéta vagy papírzsebkendő;• 5 db A/4-es karton;• 10 db fából készült nyelv-leszorító (patikában kapható);• olló.

A rendelkezésre bocsátott nyers tojást nem szabad semmilyen módon megváltoztatni, mielőtt az eszközbe kerülne. 30 perc áll rendelkezésre a szerkezet összerakására. Harminc perc múlva a csapatok összegyűlnek, bemutatják és kipróbálják a terveiket. A dobás előtt a csapatoknak rövid bemutatót kell tartaniuk, a következő szempontok figyelembe vételével:

• a szerkezet neve;• a szerkezet sajátságai és előnyei a leendő vásárlók számára;• az új termék eladási stratégiája;• milyen jelentős tulajdonságban különbözik ez a termék a többitől.

Hídépítés

A feladat megoldásához kb. másfél órára és 4 helyiségre – ahol a csoportok elkülönülten dolgozhatnak – lesz szükség, A résztvevőket 4, egyenként 3-6 fős csoportba kell osztani. Előzetesen az alábbi eszközöket kell beszerezni:

• csoportonként 2 db A0-as méretű kartonpapír;• csoportonként 1 db olló;• csoportonként 1 db ragasztó/cellux;• csoportonként 1 db kb. 30-40 cm-es vonalzó;• filctoll.

A gyakorlat menete:

• a munka kezdetén 4 kiscsoport alakul, mindegyik kap 2 ív kartonpapírt, egy vonalzót, ollót, ragasztót (esetleg filctollat);

• ki kell jelölni az egymással együttműködő csoport-párokat;• a rendelkezésükre álló eszközökből kell hidat építeni, oly módon, hogy 2-2 csoport a híd

egyik felét építi meg: és a két fél hidat a munka befejezése után kell összeilleszteni;• a csoportok külön helyiségben dolgoznak, az együttműködő csoportoknak arra van

lehetőségük, hogy egy-egy képviselő útján – a saját helyiségükön kívül – kommunikáljanak egymással, erre háromszor van lehetőségük, 2-2 perc időtartamban, a csoportok 60 percig dolgozhatnak;

• a megadott idő letelte után az együttműködő csoportok találkoznak, és összeillesztik alkotásaikat, a csoportvezetők értékelik az alkotásokat, a következő kritériumok szerint:

• a.) a hidak hossza;• b). a hidak stabilitása (egy vonalzót el kell bírnia összedőlés nélkül);• c.) a hidak eredetisége és szépsége (a zsűri szubjektív döntése alapján).

Hasznos, ha a feladatok megoldása után mindig megbeszéljük a gyakorlat tapasztalatait, ebben az alábbi kérdések segíthetnek:

• Hogyan fogott a csoport a munkához? • Hogyan szervezték meg a munkát? • Volt-e vezető vagy vezetők? • Hogyan gazdálkodtak a csoportok az idővel? • Nem kerültek-e a résztvevők időzavarba? • Mindenki részt vett-e a munkában? • Voltak-e munka közben feszültségek? Hogyan oldotta meg a csapat ezeket?• Mit lehetett tanulni ebből a gyakorlatból?

Ezt a találkozót úgy érdemes befejezni, hogy mindenki elmondja, mit csinált jól a gyakorlat megoldása során. Figyeljük meg, hogy ahány gyerek, annyiféle válasz fog születni. Lesz olyan, aki jó tervet készített, lesz, aki ügyesen bánt az ollóval, lesz, aki végig bíztatta a csapatot. Ebben a sokszínűségben rejlik a csapat, az együttműködés ereje!

Az egynapos találkozón mindenki részese lehetett egy nagyméretű kép kiszínezésének és összerakásának. A kulcsos képre bizonyára minden résztvevő emlékezik. Egy kis kutatómunkával sok ehhez hasonló képet lehet találni az Interneten. Érdemes például megnézni a magyar http://kifesto1.hu vagy a http://www.kifesto.eu oldalakat. Angol oldalakon is lehet remek rajzokra bukkanni, ha beírjuk a böngészőbe a „coloring pages” vagy a „coloring drawings” szavakat.

Ha a kiválasztott képet felvágjuk, és a darabokat egyének, párok vagy kiscsoportok külön-külön színezik ki, akkor igazán mulatságos és nagyon érdekes közös alkotásokat fogunk kapni. Ez a munka is akkor érdekes igazán, ha a színezésen és a darabok összeállításán túl további feladatok is kapcsolódnak hozzá:

• Adjunk címet a képnek!• Beszélgessünk arról, hogy kinek mit jelent a kép, kinek milyen esemény jut róla eszébe.• Akár meg is fordíthatjuk a „Történet – darabokban” feladat sorrendjét, és most az összerakott

PUZZLE-hoz, mint illusztrációhoz közösen lehet egy rövid történetet írni.

Ennek a tizenkét órás szakköri programnak az a célja, hogy segítsen minden résztvevőnek olyan értékrendet kialakítani és képviselni, amelyben világossá és átélhetővé válik, hogy mindenki különböző közösségek tagja, amely egyaránt jelent biztonságot és felelősséget. A foglalkozások a megismerési és alkotási szükségletek felkeltésével és kielégítésével támogatják a diákok integráns személyiségének fejlődését, és erre alapozva fejlesztik az együttműködés és elfogadás képességét. Az EZER GYEREK program keretében a kidolgozott szakköri programot kipróbáltuk és sikeresen megvalósítottuk.

A programsorozat eredményeként:

• egyaránt erősödik az önértékelés, önbizalom és önbecsülés, valamint együttműködés igénye és a közösségi érzés;

• az együttműködés révén egyéni és csoportos tapasztalattá válik közösen végzett igényes tevékenység öröme, a kreativitás élménye;

• mélyül a tolerancia, az egymás iránti nyitottság, a mások véleményének meghallgatása, elfogadása;

• javul a résztvevők kommunikációja, vitakészsége, problémamegoldó és algoritmikus gondolkodása;

• fejlődik a diákok esztétikai érzékenysége, fantáziája, vizuális emlékezete, a belső képalkotás képessége;

• fejlődik minden résztvevő kézügyessége és a komponáló képessége, valamint a szín-, tér- és formaérzéke;

A kidolgozott szakköri program izgalmas és inspiráló hozadéka lehet az elkészült alkotásokat (kiállítási tárgyakat, tablókat, fotódokumentációt), vagyis az együttműködés eredményét bemutató kiállítás megszervezése akár az iskolában, akár a település más nyilvános helyén.

Programindítás

• Fejlesztési célok• Összefüggő beszéd, kommunikációs készség, lényegkiemelés, pontos fogalmazás,

önbizalomerősítés, szabálytudat, gondolkodási képesség, kreativitás, fantázia fejlesztése• Tevékenységek, módszerek

• Bemutatkozás, ismerkedő és ráhangoló játékok• Csoportnév választás• A szakkör tematikájának megbeszélése, a várakozások összegyűjtése, a célok kialakítása

és elfogadása• A csoport együttműködési szabályainak közös kialakítása• Ötletbörze a tervezett közös produktumról

• Szükséges anyagok, eszközök• Csomagolópapír, filctoll, ragasztó

• Időigény• 2 óra

„Néma művészek”

• Fejlesztési célok• Kreativitás, fantázia, figyelem másokra, együttműködés, türelem, gondolkodási

képesség, mások ötleteinek elfogadása, a nonverbális kommunikáció fejlesztése, pontos, precíz, esztétikus, balesetmentes munkavégzés

• Tevékenységek, módszerek• Nyitó kör: ki hogyan érkezett, ráhangoló gyakorlat• Páros munka: szavak nélkül egy adott témában, adott idő alatt rajzoljanak meg egy

képet a párok, úgy hogy felváltva rajzolnak.• Kiscsoportban (4-5 fő) szavak nélkül egy doboz gyufából alkossanak képet a csapatok

tagjai, felváltva helyezve el a gyufaszálakat a kompozícióba.• Az alkotások bemutatása, a munkafolyamatok jellemzőinek összegyűjtése, a

tapasztalatok feldolgozása.• Az alkotások dokumentálása.

• Szükséges anyagok, eszközök• Fehér papír, filctollak, stopper, 160 g-os színes papír, gyufa, ragasztó.

• Időigény• 2 óra

„Formák vakon”

• Fejlesztési célok• Kooperációs készség, illetve az extrém körülmények közti probléma-megoldási

kompetencia fejlesztése.• Tevékenységek, módszerek

• Nyitó kör: ki hogyan érkezett, ráhangoló gyakorlat• Párokban és heterogén csoportokban tangram és különböző formák vakon történő

előállítása.• Az eredmények bemutatása, a munkafolyamatok jellemzőinek összegyűjtése, a

tapasztalatok feldolgozása.• Az alkotások dokumentálása.

• Szükséges anyagok, eszközök• Előre elkészített tangramok, vastag fonál (esetleg kötél).

• Időigény• 2 óra

„Kreatív építészek 1.”

• Fejlesztési célok• Kreativitás, fantázia, kommunikáció, összefüggő beszéd, együttműködés,

gondolkodási képesség fejlesztése.• Algoritmikus gondolkodás, mások meghallgatása, eltérő vélemények elfogadása,

pontos, precíz, esztétikus, balesetmentes munka.• Tevékenységek, módszerek

• Nyitó kör: ki hogyan érkezett• Ráhangoló gyakorlat: a kreativitás értelmezése, asszociációk gyűjtése• Újságpapírból stabil építmény felépítése – 3 fős csoportokban.• Toronyépítés műszaki rajzlap, olló, ragasztó felhasználásával• Az eredmények bemutatása, a munkafolyamatok jellemzőinek összegyűjtése, a

tapasztalatok feldolgozása: az ötlettől a megvalósításig.• Az alkotások dokumentálása.

• Szükséges anyagok, eszközök• Újságpapír, olló, ragasztó, A/4-es műszaki karton.

• Időigény• 2 óra

„Kreatív építészek 2.”

• Fejlesztési célok• Kreativitás, fantázia, kommunikáció, összefüggő beszéd, együttműködés, gondolkodási

képesség fejlesztése.• Algoritmikus gondolkodás, mások meghallgatása, eltérő vélemények elfogadása,

pontos, precíz, esztétikus, balesetmentes munka.• Tevékenységek, módszerek

• Nyitó kör: ki hogyan érkezett, ráhangoló gyakorlat• Újságpapírból stabil építmény felépítése – 3 fős csoportokban.• Toronyépítés műszaki rajzlap, olló, ragasztó felhasználásával• Az eredmények bemutatása, a munkafolyamatok jellemzőinek összegyűjtése, a

tapasztalatok feldolgozása: az ötlettől a megvalósításig. • Az alkotások dokumentálása.

• Szükséges anyagok, eszközök• Újságpapír, olló, ragasztó, A/4-es műszaki karton.

• Időigény• 2 óra

„Programzárás: kiállítás”

• Fejlesztési célok• Programszervezés: tervezés és kivitelezés; csapatmunka, csapatszerepek.• Pontos, precíz, esztétikus, balesetmentes munka.

• Tevékenységek, módszerek• Nyitó kör: ki hogyan érkezett, ráhangoló gyakorlat• A kiállítás berendezése.• Meghívó készítése a kiállításra különböző technikákkal (teatasakok, hulladékpapírok,

csomagolóanyagok stb. felhasználásával).• A kiállítás megnyitása.• Értékelés, programzárás

• Szükséges anyagok, eszközök• Újságpapír, olló, ragasztó, A/4-es műszaki karton.

• Időigény• 2 óra

Az „Osztályharc” című film elérhető az interneten, a http://ezergyerek.hu/tests?rovat=3 címen. A javasolt foglalkozás időigénye kétszer 45 perc.

Cél

A tanulók érzékenyítése elsődlegesen a kirekesztés, másodlagosan az empátia és a konfliktusmegoldás témakörben. Az első rész egy idegen, a kisfilm által bemutatott osztály konfliktusát dolgozza fel, így távolítja a saját problémákat, de azok tetten érhetők a feldolgozás során. A második rész már a sajátélményekhez közelít, az első részben kivetített érzelmek ebben a szakaszban saját példákká válhatnak.

A feldolgozás menete

1. Film megnézése (10 perc)

• Előkészületek: a projektor és a számítógép előkészítése.• Narráció: „Egy rövidfilmet fogunk megnézni. Kérlek benneteket, hogy a film alatt ne közöljétek érzéseiteket, gondolataitokat! A film megtekintése után lesz erre lehetőség.”

II. Kérdések a filmről (20 perc)

• A tanár kérdéseket tesz fel, a válaszokat a táblára írja. Ha több válasz is elhangzik, akkor mindet igyekszik feljegyezni.

• Narráció: „Egy szünetben zajló jelenetet láthattunk. A lényegét valószínűleg mindenki értette. De foglalkozzunk most ezzel a kis jelentettel alaposabban!”

• Kérdések: „Kik voltak a film szereplői? Találjunk ki valamilyen megkülönböztetést, vagy nevet, hogy könnyebb legyen beszélni róluk a későbbiekben!”

• Az osztály felsorolja a szereplőket. Például: a fülhallgatós, a fülhallgatós padszomszédja, a szemlélődő igazságosztó, a kigúnyolt, az osztálytársak. Lehet ennél részletesebben is, de a négy főszereplő megnevezése fontos. A szereplőknek más név is adható, de vigyázzunk rá, hogy ha a gyermekek rögtön a saját osztályukból veszik a példát, akkor azt itt általánosítsuk.

• A szereplők felkerülnek a táblára.

• „Jellemezzük ezeket a szereplőket! Mondjatok tulajdonságokat!”• A tulajdonságok felkerülne k a táblára a szereplők mellé.

• „Mit gondoltok, miért ezek a tulajdonságok jellemzik ezeket a gyermekeket? Találgassunk, miért lett ……. ilyen ……..?”

• Példákat mondunk a tanulók által felsorolt tulajdonságokból. Lehetőleg ne az áldozat és ne a támadó jellemét elemezzük először. Néhány szóban jegyzeteljük le a szereplőkhöz azokat az okokat, amiket a gyermekek mondanak!

III. Gondolatok kihangosítása (20 perc)

• Narráció: „Nézzük meg újra a filmet, úgy, hogy én időnként megállítom. Kérlek benneteket, hogy fogalmazzuk meg egy-egy szereplő gondolatát, amit éppen akkor gondolhat magába!”

• A tanár elindítja a filmet és a rendelkezésre álló idő függvényében minimum 5 helyen megállítja azt. Javasolt megállási pontok:

• szünetbeli unatkozás semleges szereplővel;• az asztalon ülő fiú;• a hátra forduló, de a fülhallgatós által előretaszított fiú;• a meglökött fiú, a meglökő, és a szemlélődő fiú értetlenséget kifejező pillantása;• a tanuló fiú;• „csináljunk valamit” – pillantás a fülhallgatós és a társa között;• a dobozdobás;• a provokálás;• az osztály kórusa;• a szemlélődő felállása;• az osztály felállása;• a meghátrálás.

IV. A „Jó tündér” (15 perc)

• Narráció: „Tegyük fel, hogy egy „Jó tündér érkezik az osztályterembe. Varázspálcájával mindenkinek varázsolhat valamit. Kinek mit adna?”

• A válaszok ismét felkerülnek a szereplők neve és tulajdonságai mellé.

V. „Itt és most” (25 perc)

• Narráció: „Maradjunk „Jó tündérek”! Mindenki gondoljon bele, hogy Ő most a Jó tündér, aki ebbe az osztályba, a mi osztályunkba érkezik! Bárkinek varázsolhatsz bármi jót, bármilyen tulajdonságot, erőt, bármit, amire szerinted szüksége lenne egy hasonló szituációban, mint ami a filmen történt! Kiosztok mindenkinek 5-5 (lehet több, kevesebb – osztálylétszámtól és problémás esetektől függő) papírt. Írj rá valami „Jó tündérséget”! Csak jó dolgot kívánhatsz! Azt, hogy kinek kívánod, azt a papír külső részére írd! Tehát, írd le az üzentetd, hajtsd össze a papírt, majd kívülről címezd meg. Körbe járok ezzel a dobozzal (sapkával stb.), és dobjátok bele az elkészült levélkéket. Fontos, hogy senki se tudja, hogy ki a feladó! Ez maradjon titok. Majd én kiosztom a végén a leveleket a címzetteknek!”

• A tanár is írhat leveleket. Cél lehet, hogy mindenki kapjon levelet, tehát a tanár erre a momentumra is ügyelhet. Figyelni kell arra is, hogy senki se legyen felismerhető, ne legyenek különleges színű tollak stb.

• A tanár, ha már mindenki megírta az összes levelét – adható több papír menet közben is – beszedi a papírokat és kiosztja azokat a címzetteknek. Mindenki elolvassa, amit kapott.

• Problémáktól, helyzettől függően az óra itt lezárható, illetve meg lehet kérdezni a levelet kapott gyermekektől, hogy mit gondolnak az üzenetekről. Meg akarja-e osztani valaki a többiekkel miket kapott, szeretne-e valamelyikre válaszolni. A témára vissza lehet térni egy következő alkalommal a konkrét levelek alapján. Fontos, hogy a kijavításra, a miértekre helyezzük a hangsúlyt!

Készült a Vásárosnaményért Közéleti és Kulturális Egyesület gondozásában.

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg, a

Társadalmi Megújulás Operatív Program „Építő közösségek” című konstrukció keretében.