Reformáció = Megújulás

Tegnap megértettük, hogy megújulni…

csak szabadon lehet!

Az Istennek való szolgálat…

NEM EGYENLŐ

≠a rabszolgasággal.

Akkor hát milyen az Istennek való szolgálat?

Kezdjük talán a minket leginkább érdeklő kérdéssel!

Ki képes arra, hogy Istennek szolgáljon?

Közelítsük meg egy kicsit más oldalról…

ezt a kérdést!

Ki képes betegeket gyógyítani?

Első pillanatra egyértelmű a válasz…

jól képzett szakértő gárda.

Orvosok, ápolók, nővérek.

Pontosan így vagyunk ezzel a lelki dolgokkal

kapcsolatban is!

Segítsen az, aki ezt tanulta!

A lelkész és a pap ért hozzá a legjobban!

Azonban nem csak az orvosok tudnak

gyógyítani…

Gyógyítani mindenki…

KÉPES!!!

A vidám szív a legjobb orvosság, a

bánatos lélek pedig a csontokat is kiszárítja.

Példabeszédek 17, 22

A reformáció másik nagy újítása, hogy

nem csak a lelkészek, papok képesek

Istennek szolgálni.

Erre a legjobb példa maga Kálvin János.

Gondolták volna, hogy a reformátor nem végzett

TEOLÓGIÁT, hanem…

jogász és irodalmár volt?

De hogyan is néz ki mindez a

gyakorlatban?

Nekünk is ilyen messzire kéne menni?

Vagy talán házalni kéne a hitünkkel?

Ezeknél sokkal egyszerűbb módon

és helyen is szolgálhatunk

Istennek.

Nem kell Afrikába menünk, hogy beszéljünk a

hitünkről.

Házalnunk sem kell, hiszen a barátainkkal

minden nap találkozunk.

Isten Igéjét nem csak a szószéken lehet hírdetni…

Hanem a mindennapi

életünkkel is.

Ehhez pedig nincsen szükség semmilyen diplomára.

CSAK

BÁTORSÁGRA

„Csak légy igen erős és bátor…” Józsué 1,

7