RElBEL MIHÁLYESPERESPLÉBÁNOST.

AZ ELEKI KULTUR.MOZGÓ VEZETÓJÉT.ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELÓVÉ VÁLASZTOTTÁK

VIII. ÉVFOLYAM 10. SZ. � SZERKESZTI : LAJTA ANDOR � 1935. OKTÓBER 1.

A nIFL~RTOnujra g,ózöll'

lz elnö~~isasszonmeghóditotta a szakmát és a mozgó-szinházak részére meg fogja hóditania közönséget.

A R~FL~RTORmost is, rnint minden évben a

m O Z ii L ft r á f j a,mert kevés, de üzletfilmet hoz!

További megjelenéseink :

~nyém ",a•.1Y1Magda Schneider, Gigli

_a legnagyobb tenorista filmje.

A Lirályi uíNagy Kató

_izgalmas légionista filmje.

A4 é. 1/2 mu.Léfá.Szőke Szakáll

magyarul beszélő legmulatságosabb filmje.

Eddigi megjelenései nkmindegyike nagy siker '

FORUM: ,A RAJONGOASSZONYAnn Harding, Clive Brook,Dickie More

ROYAL-APOLLÓ:

Alexander Dumasörökbecsü romantikusregénye

GRÓFMONTE CRISTO

FORUM: ~ÁDIUS: ~KORDA SANDORmesterműve..... iVOROS

PIMPERNEL

TRICOLORFILMKERESKEDELMI ÉS FILM-FOR6ALMI RT.

VII., DOHÁNY-UCCA 68.T E L E F o H: 37-4·37, 42-4-42.

~~~

I LVKULTURÁVIII. ÉVFOLYAM.

FILMMŰVÉSZETIÉS TUDOMÁNYOS FOLYÓIRAT1935. OKTÓBER 1.10. SZÁM.

UAN~DSMA~YAn VILÁ~UlnADÓHetenként 14 példányban számol

be a hazai és külföldieseményekről.

Bemutatásra kerül az ö s s z e smagya r mozgóképszinházakban.

Kiadja a- M A G Y A R FILM I RO D A R. T.

Budapest, IX., Hungária alsó-körut 15. sz.Telefon : 46-3-46.

Hangos és néma filmfelvételek, Irükkfilmkészités,kópiók és filmfeliratok, keskenyfilmmunkók,

utószinkron iaélés.

HETENKÉNT

9PREMIERSZINHÁZ JÁTSSZA

FORUM e ROYAL APOLLÓDÉCSI. CASINO ePALACE

CAPITOL e URÁNIACORVIN fil CITY

AZ ORSZÁGOS MAGYARFILMEGYESÜLET JELENTI:Az Egyesület és a Budapesti Seinéseels

Szövetsége közös memorandumot dolgozottki akollektiv filmszerződés alapelveinek le-[ektetésére. Seeptember 27-én ankétet tar-tottak a memoranduni ügyében a Hunnia-filmgyár helyiségében. Megjelentek az ipar-ügyi, a kereskedelemügyi és a belügyminisz-térium képviselői, továbbá Bingert János dr,a H ~mnia-filmgyár igazgató ja és T aubin-ger Zoltán dr., a Magyar Film Irod(/'ig7t'i-goto ja, az Országos Magyar Filmegyesiüetl'észéről Törs Tibor országgyiilési llépviselőelnök és Gaál Béla ügyvezető alelnök,' a Bu-dapesti Ssiné ssek Szövetsége részéről Bé-keff-i László elnök és Molnár Dezső dr.iigyvezető elnök. Az onkéien megvitatták ésletárgyalták a kollehtiu filmszerződés előter-[esetett tervezeiét. A felszólalók kivétel nél-kül annak a ielfogásuknak adtak kifejezést,hogy a holleletiiu szerződés életbeléptetésejó hatást fog gvohorolni a magyar filmgyár-tás zavartalanságának biztosítása seem.pont-jából. Az ankét eredményeképpen BingertJános dr. és Gaál Béla a legrövidebb időalatt elleé seitih a holleletiu filmszerződésvégleges szövegét. A jövőben a filmgyártónak is alá kell irnia ezt a kollektív szerző-dési, niert 'különben egyil: filmgyár semszerződik a vállalkozóval. A 'megállapodásvédi természetesen a gyártó érdekeit is. Ajövőben 20% kivételével csakis az Egyesületés a Színészszövetség tagjait, valamint anyugdíjas színészeket szabad statisztálásra[elhas sndlni. De szabályozza a kollektívszerződés a többi vitás kérdést is, amelyeka filmgyártás körül fölmeriiltek. A jövőbena két egyesület ismét felállítja a régebbenjól bevdit f i l m. s z í n é s z - e l o s z t ó t. Azelkészítendő végleges kollektív szerződést jó-váhagyás végett fölt er jesetile az ipariigyi ésbeliigY1ninisztériumhoz.

"1

~~--------~~~r~-" '~+I

REIBEL MIHÁLY,esperesplébános, országgyűléaí képviselő,

az eleki Kultur-mozgő vezetöte :

CSAK SZABADSÁGGAL ÉS KÖNNYITÉSEKKELLEHET A FILMSZAKMÁN SEGITENI

Filmkultura megtiszteltf-\ azzal a kéréssel, hogy afilm- és moz iszakmávalkapcsolatos észrevételei-met ismertessem. Ezt .1

• • • • •• megtisztelő felkérést csakegyoldeluleg tudom telje-

sítcni, mert hiszen a film- és mozi-szakmát csak a mi kis vidéki mozgá-kepezinhézunkcn ;keresztül ismertemmeg és így csak a mi kis mozgónkküszködésein keresztül tudok az ügy-höz általánosságban hozzászólni.

Mindenekelőtt le kell szögeznem,hogy megnyugtatásul szolgál az a kö-rülmény, miszerint az évek óta dulószakmaközi harc a legutóbbi közgyű-lésen történtek alapján eicsendesedett.Félő azonban, hogy, mivel a választásnem egyhangú volt, ismét lesznek,akik az első alkalommal ki fogjákkezdeni a nagynehezen megszerzetibékét. Éppen ezért az új elnökségnekés tisztikarnak, akiknek 183 mozi bi-zalmat szavazott, hivatása hozzáférhe-tetlen magaslatán kell, hogy áll.ion, ésebben a szellemben kell munkásságátnemcsak megkezdeni, hanem mindvé-gig folytatni is, mert ellenesetben abéke ismét felborul és az áldatlan harctovább végzi mérheieilen pusztitéseit,

Látjuk, hogya folytonos harcokmiatt a két egyesület nem tudta nyél-beütni az általános szállítási feltétele-ket. Hogy e szokványok milyen ká ro-sak, bizonyára minden vidéki mozísmagán tapasztalta már. Csak két pél-dát emlitek. Egy cégnél lekötöttünkegy nagy képet és hozzá a szokásostöbb kis képet. A nagy kép nem je-lent meg, kitűnt, hogy a kötés létesí-tésekor is csak terv volt annak elké-szítése. Ellenben megjelent mind ahozzákötött, minden üzleti remény-

nélkűli kis film. A mai állapotok mcl-lett nincs mód arra, hogy a mozis ittorvoslást keressen, mert nincsenekmeg az általános szállítási feltételek.A nagy filmmel remélt üzlet elmaradt,de a lekötött kis filmeket azért sza-bályszerűen mind le kellett játszani.

A másik esetben, ha ez a meg nemjeleni film a következő szezónbanmégis megjelenik, a ma fennálló éscsak a kőlcsőnzők által diktált felté-telek szerint pusztán a kölcsönző ké-nye-kedvétól függ, kötelezi:e a moziia következő évadban való átvételre,vagy vedig stornirozze-e a filmet?Természetes, hogy ha nagy filmrőlvan sz ó, akkor stornirozza, ha kis filmaz, amelyik nem jelent meg, akkor kö-telezi az átvételt. Egészen eklatáns apélda, ha a következő tényt említernmeg: a l"Ietró nem jelentette meg aTerzén és pejtése cimű filmet, pedigkötöttük az 1933-34-es szezónban.hanem csak a következő 1934-35-ösévben" Ajánlott levélben stornirozta afilmet és így bennünket egy nagy űz-lettö-l fosztott meg. A többi, megje-lent filmet természetesen mind át kel-lett venni. Ugyanazon évben a Pátria-cégnél lekötött Igaz csókok, hazugkÖ11Jnyek című film csak a következőszezónban jelent meg és mégis, bár afeltételek ugyanazok voltak, mint aMetrónál, mégis át kellett venni a fil-met. Miért? Mert a szokvényok híjJána kölcsönzök megállapodása úgy szól,hogy a' bérbevett film későn való meg-jelenése esetérs a bérbevevő a film át-vételét nem tagadhatja meg, de a bér-beadó nem köteles azt szállítani. Te-hát: ami engem, a mozist kötelez, aza kölcsönzőt nem kötelezi.

Az Egyesületnek tehát legfontosabbkötelessége volna, hogy a két szakma

2

érdekeit, ha kell erélyes kazoelepeeseíis, de közös nevezőre hozva az általá-nos szállitási feltételeket életbeléptes-se, hogy az ilyen fonák helyzetek vég-re megszűnjcnek,

Rákfenéje a moziknak a szélliiesidíj. Az IBUSz! Ezt a nagy terhet isfőkép mi, távollevő kismozik érezzük.Évek óta halljuk a tarifarevizió és ta-rijemérseklés eszméjét. 1]gy látszik,eszme is marad. Hihetetlen dolog,hogy mi pl. a kölcsöndíj 50-60 száza-lékát fizetjük az lBCSz.nak szállításidíj eímén. A fővároshoz közelebb lévőmozgóknak nem olyan kibirhatatlanteher a szállítási díj, módot kellenetehát találni, hogy 'a .Máv. az IBUSz-szal karöltve, legalább távolabbi relé:ciókban leszállítsa a fuvardíjtételeketa mai bevételi lehetőségek és kölcsön;diiek színvonalára. El kell ismernünk,hogy kölcsöndíjleszállítás tekintetébena kölcsönzök a végletekig elmentek, elkell tehát mindent követni, hogy aMáv. is megtalálja a filmszállítási ta-rifa mérséklésének: lehetőségét. 'Miértvan pl. az, hogy a Máv. a valóságossúlyt 5 kg-ra kerékíti fel, az IBUSzviszont 10 kg-ra? Ha tehát a csomagsúly a 32 kg, akkor a Máv. 35 kg utánszámítja a tarifát. viszont az IBeSz40 kg után. Az IBUSz-nak is, mint avasútnak, 5 kg-os emelkedéssel kelle-ne díjtételcit kiszámítani és megállapi-tani.

Van a szállítási költségek csökken-tésének még egy módja, A ma fenn-álló díjtételek szerint ]0 kg-ként 3 pen-gővel emelkedik a szállítási díj. A kől-csőnzők hatalmas, nehéz vasládákbanszállitanak, amelyek ön sulya is már10-15 kg. 'Megkíséreltük közbenjárni,hogyakölcsönzők műsoraikat olyankőnnvű jelédékben szállítsák, mintposta-i szállítás esetén szokták. Azt afelvilágosítást kaptuk, hogy az Ibuszcsak vasládában fogad el filmszállítást.Keresztülvihetőnek tartjuk, hogy hamár a vasut elfogad postai szállítás esc,tén faládában való csomagolást, úgy

az Ibusz is rendszcresithetné ezt, melyesetben műsoronként legalább 3 pen-gővel esőkkenne a költség. Ha szám;szerüleg kicsiny is ez az összeg, ha azta bevételek alapján százalékban fejez;nők ki, mindjárt jelentékenyebb meg;takarításnak fog az feltűnni.

Nem akarok itt régen elkoptatott,de állandóan [elszinen lévő kérdéseket,mint a műkedvelői előadások, a rend»örs égi, füzo!tói dijek, vigelmiedá stb.felsorolását megismételni. Kis, jelen-téktelennek látszó, könnyen megvaló-sítható dolgokra hívtam fel itt a figyel-met, arnelv a kis vidéki mozinek mű.soronként -5-10 pengös mcgtakarítást,sokszor éppen a tiszta hasznot jelentesnék.

A moziszakmával kapcsolatban álta~léncsségben az az elvem: meg kellsziinietni a mostsni erös megkötöttsé;get, szabadabbá kell tenni ezt az ipartés akkor nem fognak előállani olyanesetek, hogy itt a környékünkben egy30 ezer lekosu városban évek óta nemtud prosperélni az egyetlen mozgószín~ház és az utóbbi időkben már több minikét hónap óta zárva van. A moziszak,mára is vonatkozik ugyanaz, mintminden más szakmára, hogy fejlődéscsak szabadság mellett lehetséges.

KaVÁCS ÉS FALUDIFILMGYÁR ÉS LABORATORIUM

BUDAPEST, VII.,GYARMAT-U. 35.TE LE FON: 97-8-55 ..

Magyarország legnagyobbés legmodernebb gépekkelfelszerelt la b o ra tori u m a

Készit: hangosfilmeket és kópiákat, film-feliratokat, pedagógiai-, kultur-, reklám-

és rajzlrükk-filmeket

, ". . "!, ~

3

~, ~;~~~r~~.~ +

Dr. VÁRI REZSO,ügyvéd:

, . EML~KEZZÜNK RtGI SZOKVÁNYOKRÓLost, hogy az új filmbérleti

M és szállítási feltételekmegállapítást nyertek, ta-lán időszerű visszatekin-teni arra a fejlődésme-

• • • • • • • • • meneire, amelyet a szak-ma j ogrendjének kiala-

kulása 25 év óta befutott.A szakmai jogrendet a Magyar Ki-

nematozrafusok Szövetségének meg-alakulá;ától kell számítani. Ez az idő-pont, amidőn első esetben érdekképvi-seletbe tömörültek az összes érdekel.tek; filmgyáralo képviselői, kölcsönzökés mozgószínházak együtt voltak. Ezaz az érdekeltség, amelynek a szakmarendjének kialakulásában rendkívül sú-lyos szerepe van. Formális filmbérletifeltételek még nem voltak az 1910-11.évben. A filmbérleti feltételek legelsőmegjelené e az OMME megalakulásaután történt. A dátum: 1912 november9. Ezen a napon az OMME-be tömö-rült Hlmkőlcsőnzök és filmgyári kép-viselők közös aláírással megszüntettéka peneUizést és kijeleutették. hogy csakrendes kölcsönző vállalatnak adnak elfilmeket, amelyek a gyáraktól legalábbheti 2000 méter filmet vásárolnak, anvári időn legalább heti 800 métert ésa~dyek filmjeiket pendlizési tilalom-mai adják ki.

Ebben a megállapodásban megaka-dályozzák a sibolési is.

Miután kevesen vannak a szakmá-ban" akik ennek a műszónak a film-szakmai jelentőségót tudják, nehogyvaluta-sibolásra gondoljanak, el kellmondanunk, hogy a sibolás alatt aztértették abban az időben a szakmában,ha, egy kölcsönző egy filmet megvásá-rolt, mondjuk, mint karncsatkai vevőa külföldi gyárosnál és azután a filmetitt Magyarországon hozta forgalombaa magyarországi képviselő gondos meg-

kerülésével. Az úgynevezett monopól-jog ugyanis akkor csak halvány kór-vonalaiban volt meg.

E megállapodás aláírói kÖZJI a szak-mában ma még csak Ungerleidet Mór,Oberlender Károly, Makrai Teofil,Deák Jenő és Kiss Sándor élnek.

Ezt a sibolási megállapodást azon-ban később kijátszották és így M

OM,ME arra a meg-állapításra jutott,hogy a felmerülő kérdéseket együtte-sen kell rendezni. 1913 december 23-ána Magyar Kinematografusok OrszágosSzővetsége közgyűlés t tartott e lcollek-tiv szerződés és választott bíróságmegalakítása tárgyában. 1914. éveic·jén életbe is lépett a kollektív szerzo-dés, amely végre valahára rendezte afüggő kérdések cgy részét, különöscna sibolást.

Ez azonban csak rövid ideig tar-tott, mert 1914. július hó 15.énaz OMME nem kollektiv szerző-désben állapodott meg, hanem azO_M'JVlEtagjai az 1914-15. évre film.kölcsönzési és eladási feltételeket ál-lapítottak meg. E feltételeknek alap.vető kikötése i a következők: a pend-lizés tilos, ha a mozis a filmet a kől-csönző beleegyezése nélkül pendlizi,úgy kártérítéssel tartozik, amíg aztmeg nem fizette, nem kap filmet, Afilmek külföldről való besibolása tilos.A kölcsöndíi előre fizetendő. A kől-esönvállalatköteles kellő időben fel-adni, amennyiben a műsor elmaradásaaz előadást nem tartják meg, a köl-csöndíj háromszorosa fizetendő, vétlenmulasztás eset én nem felelős a köl-csönző. A reklamálások az első elő-adás előtt eszközlendök, a feltételek'már a kizárás ról is rendelkeznek. Igenérdekesek a feltételek azon rendelke-zései, amely szerint tilos olyan filmetmonopol gyanánt hirdetni, amelyet

4

~,,_} ~.~~r~~'~-------+tmás cég is jogosan hoz forgalomba.Tilos a címváltozás, a vitás kérdésekválasztott bíróság elé tartoznak. Ak-kor nem alakult meg a választott bíró-ság, hogy miért nem, azt megmagya-rázza a feltételek. dátuma, 1914 július15: két hét mulva kezdődött a nagyvilégegés. Mindenesetre érdekes, hogyaz akkori aláirók közül csak két cégvan még a szakmában: Projectogrepliés a Művészfilm.

1915 októberében már újból kollek--tív szerződést kötnek a felek, még-pedig az Országos Magyar Mozgókép-ipari Egyesület, a Magyar Kínernáto-

grafusok Országos Szövetsége és a Vi-déki Mozgószínházak Országos Sző-vétsége.

Mindenesetre érdekes, hogy igen sokkérdés, amely akkor Ielmerült, ma isaktuális. Igy a pendlizés, a méterhossz,a reklamálás és az ügylet létrejötte.

Ai magyar szakma büszke lehet arra,hogy olyan időben, amidőn külföldönmég egyáltalában nem voltak hasonlóintézmények, megalakította a magajogrendjét. A magyar kinematografiaúgyszólván létezése! első percétől kezd-ve -tudatosan törekedett a szakma jog-rendjének megalapozására.

HEVES BÉLA,ny. szinigazgató :

A SZERZŰDÉSNÉLKÜLI ÉS NYUGDIJAS SZINÉSZEKA MAGYAR SZÓ APOSTOLAI

szerződésnélküh, vala.

A mint a nyugdíjas szine.szek évek óta harcolnak,hogy a magyar filmgyár-tás keretében napontaelőforduló anomáliákatmegszüntcssék. A kűl-

döttségjárás, kérés, könyörgés és gyü-lekezés a mai napig semmiféle ered,ményt nem tudott elérni. iMost mint-egy 400-·500 szerződésnélküli és ugyan-annyi nyugdijas színész kemény harc-ba indult az Országos Színészegyesü-let, valarnint a Budapesti Színész Szövetség és a MaQyar Nyugd ijas Színé-szek Egyesülctével, hogy ezt az áldat-lan állapotet végre megszűntesse.

Eddig a filmfelvételek terén csakprotekciós és nem hivatott színészekkörülbelül 80%~a vett részt, illetvesta tisztálhatott. Sőt, számtalan esetben'az utcáról szedték össze a statisztákat,mert azok sokkal olcsóbbak és sokmindenre vállalkoztak.

Amikor erről a hivatásos színészekértesültek, elhatározták, hogy ez ellenaz állapot ellen tiltakoznak. A film-

gyár kapuján túl azonban nem juthabtak.

Ez a jogos elkeseredés késztette aszínészek összeségét, hogyaFilmklubhelyiségében értekezletet tartsanak.

A Filmklub helyiségei hangosakvoltak a mindennapi kenyérért sóvár-gó szerződésnélküli és nyugdijas szí-nészek feljajduló sza vától. Az elhang.zott panaszok szerint a filmgyártás te-rén mind'enki kenyeret kap, csak a hi-vatott színész nem. Pedig ezek nem isjátszani akarnak, csupán csak .statisz»tálni. Hiába az akarat, hiába a kőnyör-gés és megalázkodás, szavukat senkisem veszi figyelembe.

Helyettük tisztviselők, kereskedők,iparosok, pincérek és mások statisz-tálnak.

Ez után a sok panasz után azértekezlet elhatározta, hogy 20 tagukíildőttséget mene szte nek GömbösGyula miniszterelnők, Hóman Bálintkultuszrninisz ter és' Kozma Mtklósbelügyminiszter elé és feltárják sérel-müket, kérni fogják a kormányt, hogy

5

~. -+;~~~r~'~-------~PIléptesse életbe az oly régen várt szi»résztörvényt és szineszelosztoi, to-vábbá: kérni fogják a kormányt, hogybiztosítsa a most rettenetes nélkülözé-sek között élő magyar színészek bol.dcgulását, akik hivatva vannak a ma-gyar szót és a magyar kulturát tovább.terieszteni.

Egyben az értekezlet hálás köszöne.tét fejezte ki a fővárosi sajtónak,

amiért oly nagy szeretettel karolta fcIszomorú helyzetüket és már ennek ahatása érezhető is, mivel elérték. hogya most készülő magyar filmben márnagyobb számban statisztálhatnak amagyar szinészek,

Hisznek és bíznak tovább is a ma-~yar sajtó tisztító erejében, amelymindig megvédte az arra érdemesek jo-(.os érdekeit.

GERTLER VIKTOR:

A FILlVIVÁGÓRÓL ÉS A FILlVIVÁGÁSRÓL

alamikor, nem tudnámpontosan megmondani mi.kor, egyik kabarénkbanvoi tam és ott egy igenismert és kedvelt színé-szűnk konferált. Eltréíáltsok mindcnről és a han.

gos filmet scm kímélte. Elmondta,hogy milyen rettenetes unalmas ésérdektelen dolog az a nagyközönségszempontjából. hogy minden film ele-jén, a filmekben dolgozó munkatár-sak neveinek hosszú listáját kell el-olvasnia. Ki a gyártás vezetője, a ren-dező, az operatőr. a hangrnérnők. adíszletek építője és végül - ahogy aztkedves színészünk mondta- ki az,aki a filmet vágta. szurta, pofozta,hoxolta.

Találkoztunk már olyan emberek-kel, akik könyvet olvastak és bizonyazt scm tudták, hogy ki írta. Dc aművelt publikumnak nem lehet kőzőrn.bős, hogy egy film mcptckintésénól ki-nek, azaz kiknek köszönheti a másfél-két órás élvezetet wagy bosszúságot.Ha a rendező. rnint uralkodó, is szerespel a produkció birodalmában, a filmtöbbek munkája, a film kollektív pro»dukium. Míg más muveszi munkaaz egyén munkája, a film a rendező ésmegannyi munkatársa munkája. Arendoző parlament jének sok-sok szavavan és nyilvánított véleményük és

nézetük számtalan ujabb ötlet meg.születését segíti elő.

Mégis, kit érdekel az, hogy van egyember, aki belenyirbál a filmbe. Bizo-nyosan levágja a filmnek az elejétmeg a végét, ami nem használható.Erről a munkáról szeretnék egyct-mástelmondani. Ez az .a munka, amelymindcniitt a világon, a legjobban leszér-tékelve, sajnos idehaza nem! Ennekaz lehet az oka, hogy ami komolyabbméreteket öltött filmgyártásunk olyanfiatal még, hegy 11 mi filmgyártó ink ,bár kíváló filmüzletemberek. dc nemszerezhettek még elég tapasztalatot afilmgyártás művészi és technikai terén.Pudowkin, a világhírű filmrendező"Fiimrendezés és filmmanuskript'' cí-mű könyvét ezzel a mondattal kezdi:"A filmművészet alapja amontage".Erich Pommer, a világhírű producermondta: "A rendezés a vágószobábantörténik és nem a műtercrnbcn". ]'\ os,nézzük csak, mi történik egy ilyenvágószobában, vagy ahogy a szakmásban idegen szóval mondják, a "Cut;ierszobében", Mit csinál az a Cutter?Mifélc munka az a filmvágás? Vannakitt bizonyos szabályok, törvények,amely szerint a film vrí~va lesz? Igen!a filmvágásnak is megvannak a m.igaesztétikai szabályai. Számomra a leg-könnyebb a magyarázat, ha párbuza-zamot vonhatok a muzsikával. :Mint

6

~ -+I~~r~~,~ -+,ahogy a zenében is van összhangzabtan, kontrapunkt, épugy a filmvágás-nál is felállithatok ezek a tételek. Merta film vágása a film hangszerelese.

Természetesen az alig pár éves mul-tu hangosfilm művészcte nem fejleszt-hetett még, olyan hatalmas tanulmányianyaget. mint a zeneművészet. Hiszena hangosfilmgyártás első éveiben mind.annyian keresgóltünk. a legnagyobbszkepszis sel, néztünk az elkővetkezen-clők elébe. Akkor történt, hogy egyigen jó német filmrendezőtől megkér.dezték első hangos. filmje elkészítéseután, hogy hát hogy is tetszik az ne-ki, mire ő így válaszolt: "Schön ist ernicht, aber Synchron". Erről jut eszem.be, hogy az első évben ennek a szó-nak: "synkron", valami egészen mági.kus varázsértelmo volt. De nemcsaknekünk, hanem a publikumnak is. iAzelső időben hiúz szemekkel ült a pub-likum és leste, hogya beszélő sziné-szek szájmozdulata egyezik-e az el.mondott szövéggel. Ez volt a közönséglegfőbb gondja És jaj, ha ez nem egye-zett! 'Meg volt a svindli! De hol van amai közönség már ettől! Milyen mesz-sze!

És milyen természetessé vált szá-munkra ez a szó: "synkran". Igen, ahangos film hatalmas léptekkel halada fcjlödéa útján és ezalatt a fejlődésiprocesszus alatt sokat tapasztaltunk,sok mindenre rájöttünk, tanultunk sokmindent és megalkot juk a magunk sza;bályait, miiv észi tiirvétiyeii,

Az igen tisztelt olvasók tudni fog<ják, hogy egy film cselekménye jelene,tekre, beállításokra van osztva és aztjelenetenként, beállításon ként veszikis fel. Felüint már bizonyára, hogyegy nagy fej után egyszerre két sze-replőt látnak, hogy ezután elgy ugy.nevezett iotál;·b0álflífásban folytatódika játék és így tovább, minden ilyenkép változásnál. beállításváltozásnál akét beállítás változása között történt avágás. ~em csodálkoznék és nem isvolna szégyen, ha volna valaki, akiezt észre sem vette volna. Eszembe ju-

tott tudniillik, egy itt is nagy sikertaratott film rendezője. Azt a sikert,amit filmjével az egész világon elért,kétségen kívül, csak nagy művész ér-heti el és, ezért meg fogja nekem bo.csátani, hogy én őt most itt kibeszé-lern. A "Táncol II kongresszus" címűfilm előkészületein dolgoztunk. A filmrendezője Cherell, a világhírű revü.rendező lett. Soha annyit moziba nemjárt, mint rnunkája megkezdése előtt.Egy igen jó barátja megkért mind-annyiunkat, hogy minél többet vigyükmoziba és minden egyes beállítás vál-tozásnál, minden vágási helyen jólbökjük oldalba, hogy lássa, hogy egyfilm nem egyszerre lesz lckurblizva,hanem sok száz megszakítással.

Ha a színházban ülünk és nézzük aszínpadon játszó szinészeket, bárhol isülünk a nézőtéren. az előttünk leját-szódó cselekmény állandóan egyiormenagyságban látható. Igazán nagyszerűélvezet, ha ep,y,egy nagy szinésziinkkíváló munkáját is láthatjuk. De kikláthatják ezt? IvlHyen messze hathatel ez a játék? Talán az első öt sorig.És ha igazán nem rendelkezünk éles<zcmckkcl. ha csak az illuziót meg-bontó, zavaró látcsőhöz nem nyulunk,bizony sok élvezettől esünk el. De éppúgy ellenkezőleg is.

A kőzönség állandóan totál- (teljes)képet lát. Szcrcplök, díszletek. kellé-kek mind ott vannak a színpadon. Anéző oda tekint, ahová akar. Ha szá-mára unalmas a szöveg, vagy a szerop-lő szinész nem hat rá elég szusgcszti-ven, szemét kipihentcthetí valamelyikbutor. vagy kellékdarabon. szemeit kö-rüljártathatja az egész szinpadon. A kö.zönség ha akarja, hol a beszélő szerepeWt figyeli, hol a reegéiot, szóval oda.tekint, odafigyel, ahová akar. Egészenmásképpen van ez a· filmnél, A film-színházban ülő publikum odanéz ésazt nézi, amit eléje a vásznon vetitesnek.

Az előbb még ott látta az egész szo-bát, minden berendezésével és a sze;replő szinészekkel, az egész társasaget.

7

'l~~..... .•.~~r,.,..~'...._----- .......•..A következő percben a társaság kéttagját látja. ~\'1inden más eltünt, min-den mellékes lett. Most a szoba egyiksarka látszik csak és két egymással be-szélő szereplő. A következő percbenmég a szereplők is eltüntek. Mmden-minden, ami fontosnak látszott, mellé-ke ssé vált és csak egy kis asztalkát lá-tunk, rajta egy szál rózsát. Semmimást. Ez a rózsaszál ott feküdt az asz-talon, már akkor is. amikor az egés:!szobát láttuk, az egész társasággal ésmilyen nem fontos volt ez akkor éslám most minden eltünt, csak ez a szálrózsa látszik. Csak ez a requisiium ját~szik: Ez a rózsaszál az érdeklődés kő.zéppontjába került, ennek a rózsaszál-nak a cselekményhez köze van, tsmilyen hallatlanul nagy előnye !~Z cl

filmnek a szinpaddal szemben, Az élei»telen tárgyak is tudnek játszani. Teháta filmnél a néző azt nézi, amit eléjevetítenek. Ezeket a felvételeket a ren,dezö utasításai és művészi elgondolásaszelint vették föl. De ezeknek ~ fe],vételeknek az egymásutánját kell il

filmösszeállításnál megkomponálni. -Minden dramaturgiája a filmnek ezek,nek a jelcneteknck egymásravaló heié»sától, folytonosságától fagg. Mindenbefejezett mcstéri alkotás, legyen azfestmény, költészet, muzsika, befeje-zett kész' alkotás. l\linden ecsetvonás.'bang, szó mcqváltozhatatlan szervcsrésze az egésznek,~ A film még ba készis, bármikor változtatható. Jeleneteicserélhetök. részek telj esen kihagylia-tók, mások behelyezhetők, a film vál.toztatható. A műteremben, a felvéte,leknél ,lehetetlen teljes pontossággalmeghatározni a beállítások véglegesegymásutánját, azoknak egymásravalóhatását. Véglegesen ez esak a filmősszeállításánál lehetséges. Csak egyegész egyszerű példát emlitek. Egy la,kás ajtaján csenget egy férfi. Régi ba,rátja a háznak. Egy hölgy nyit ajtót.Örömmel fogadná a vendéget, de mostéppen rosszkor jött, Hogy vennénkfel ezt a jelenetet a műteremben? Elő'ször felvesszük a férfit, aki csenget,

azután felvesszük a nőt, aki ajtót nyitaz ajtó irányában. Aztán külön mégegyszer a nőt előlről (tehát kivülről, afolyosó irányából.) A nő meghökken.rövid ideig szótlan, majd zavarábanmosolyog és egy ügyes kifogással pró=bálja a nem várt vendéget eltávolítani.Aztán felvesszük a férfit előlről; (tehát2Z előszoba irányából), amint moso.Iyog, majd 2. nő zavarán érthetelenülbámul és sajnálkozva eltávozik. Eze-kert: a jeleneteket így, ahogy fel lettekvéve, egymásután összeállítani nem [e«het. Hiszen akkor a nő eljátszaná amaga részét és a férfi a magáét. Eze,ket a jeleneteket már önmagukban já~tekmomeniumokre kell osztani. 'Tehátv-ágni kell. Hogy ez a jelenet a hatásszempontjából jó-e, a vágást ól függ,J\1:eort, ha a dramaturgiai sorrend he,lyes is, még nem biztos, hogy ez a he»tás szempontjából a legjobban van-cvágva, A dramaturgiai sorrend körül,belül a következő lenne. 1{Aférfi csen,get. 2Bent a nő az ajtót nyitja, mi-által a férfi látható lesz. ~A nő meg,hökken. 'A férfi mosolyog. GA r ő

zavarodottan néz, OA férfi arcakomollyá válik és érthetetlenül mereda nőre. 7A nő hirtelen leküzdi zava-rát és kifogást monr], SA férfi hall-gat ja. gA nő zavartan mosolyog. 1°Aférfi kezdi a helyzetet megérteni,szomorúan tudom-ásul veszi. HA nő kö-szön. 12A férfi köszön, '"A nőbecsukja az ajtót. HA férfi egyedülkint. Tehát, amint látjuk a műtcrem-ben 4 jelenetet, vagy ahogy szaknyel-ven nevezik, beállítást vettünk fel. tsmi azt a 4 beállítást I-l.szer variáljuk.

Ha, amint említettem, eza. drámatur-giai sorrend helyes is, még nem biztosa ha tás, És most a filmesztétika egyiknagyon fontos tényezőjére mutatok ésez, a jelenetek hossza és rövidsége,Mert nem egészen közömbös az, hogya nő milyen hosszu ideig néz, milyenhosszan játsza meg zavarát, a férfimilyen hosszan mosolyog stb. Ez afilm összeállitójának érzékére van biz»va és ezt hallatlan finomsággal kell

8

~_c-------+.~~r~~,~------_'.megéreznie, mert itt még egy-két film;kocka, képecske is számít, az is zavar.Ez adja meg a film ritmusát, dinemiké»ját, tempóját. A film rendezője csak afilm belső játékbeli tempójára vigyáz.hat. A film mctreg-beli tempója a vá:géstol függ. Itt még valami nagyonérdekeset kell megemlítenem. A filmmetrage.beli tempó ja még nem jelentiazt, hogy az egész film méterszámbanvaló hossza vagy mondjuk az egészfilm időtartambeli hossza jó, tempósvágásnál rövidebb lesz. Sőt, sok eset.ben hosszabb! Sokszor egy métcrszám.ban vagy időtarta.mban hosszabb jele.net rövidebben hat, mint egy métcr-számban vagy időtartamban rövidebbjelenet. Mondjunk egy példát. Valakibárpultnál ül és beszélget valakivel, ,eza jelenet mondjuk 20 méter hosszú. Abárpultnál ülők dialogusa kissé vonta.tottan és unalmasan hat, de nem hagy.hatunk. nem vághatunk ki belőle sem;mit, mert amit ott hellunk, a film cse.lekménye szempontjából fontos. Csi-náljunk mi most ebből a 20 méterből24,et. Tehát hosszabbat. Osszuk széta dielogusi, ott ahol lehetőségünk van,vágjuk csak ketté és illesszünk a kétrész közé 4 méier különhöző beállítást,mondjuk, a bárban táncoló pérokrol.Az egész jelenet -1 méterrel hosszabblett, de máris elviselhetőbb, szinesebb,változatosabb, nem olyan unalmas.

A film tempója tehát függhet belsőtempótól, ez a szinészck játéka, mimi-kája, beszéde, vágási tempófól, eZ:1film dramaturgiai megkornpoálása ésmerrage.tempótől, ez a film egész idő.tartamára, hosszára vonatkozik A filmösszeállítás ának, 'ágásának qualitása, afilm őszeállító jának úgy drámai, minttechnikai készségétől függ.

Tegyük föl, hogy cgy igen hatásosdrámai jeleriet játszódik le két férfiközt. A dekoráció egy vegyi laborató-rium. Miután látni akarjuk, hogy a je.lcnct hol j:'tt"z.-)oi:, le, okvetlenül szük-ségünkvan eg" totál beállításra .. Mostkövetkezne a dialogus beállításokravaló beosztása. A rendező a totálon

kívül még egy beállítást csinál, aholmind a két férfi közelről látszik. Csináltovábbá beállítást kiilőn-kiilőn mind akét férfiről egész nagyban. Most ezt afelvett anyaget kell ősszeállítanunk.Milyen felelősségteljes es míívészimunke ezt a dialógust úgy összeállítani,hogy a legteljesebb hatást érjük el vele.

Mennyirc meg kell érezni, hogy mi-kor mutatom a két alakot együtt, me-lyik mondatnál külön nagyban azegyiket és mikor külön nagyban a má-sikat. Mennyire fontos érezni és tudni,hogy az egyik férfi beszéde alatt, rni-alatt a hangját hallom a másik férfimilycn reakcióját, milyen játékát mu-tat juk, mert hátha az abban a pilla-natban hatásosabb, mint a beszélő fér,fit, idnek hangját halljuk, látni is. Haa dialógust 100%.osan is a műterern-bet vették föl, milyen könyen lehetezt a lOO%<Q,san jó felvételt rossz vá,gással rontani, teljesen hatástalannátenni, ellenben jó vágás sal a hatástmég jobban fokozni. A film ősszeállí-tójának a filmvágás technikai részévelis tisztában kell lennie. Egy-egy sike-rült technikai ötletnek nagy hatása le,het a qualitásra, Egy jól vágott film-nek úgy kell hatnia, hogya néző észrese vegye, hogy a szeme előtt beállítá-sok százai váltakoznak. 'A cselekmény".nek simán, zökkenő nélkül kell a nézőszeme előtt leperegnie. A rossz vágás,bántóan hat. A néző, miután nem szabember, nem tudja mi a baj, de érzi.hogy valami ugrott a szeme előtt, va-lami kizökkentette. ha csak egy pilla".natra is. De nem csak optikai ugrások,keménységek, lehetnek bántóak, éppúgy van ez az akusztikai hatással is.A film vágó jának itt is nagy figyelem,mel kell Icnn ie, hogy akusztikai ugrá.sokat, keménységeket. zökkenőket át.hidaljon, sőt kiküszöböljön.

Egy jó film-ősszeállítótól feltétlenülha az szepen optikai és akusztikai zök.kenők nélkül pereg, azt mond juk, hogypuhán vágták. A főszempont az átme-netck észrevehetetlenségc. A beállítá",sokat úgy kapcsoljuk, fűzzük egymás-

9

hoz, hogy a nézőnek az legyen az imp'ressziója, hogy az egész film egyszerrelett felvéve.

Mindent a hatás szolgálatába állí"tunk. A hatás parancsol. Hiába min.den esztétikai szabálynak, minden mű-vészi 'tételünknek, vannak esetek, ami.kor el kell térnünk a vágás puhasága.tól, lágyságától. úgy optikailag, mintakusztikailag. Van nak esetek, amikoréppen a kontraszt az, ami jól hat. Régivita, hogy lehet-e például egy totál-beállítás után egész nagy fejet mutatni.Általában nem! Zavarja a szemet eza nagy térbeli ugrás. Azonban vannakesetek, ahol ez épen drámai. Ahol ezjól hat. Ezt azonban meg kell érezni.Ha például egy filmben szó van egyFérfiról, akinek nagy sebhely van ahomlokán. Még nem láttuk ezt a sze"replőt, csak hallottunk róla. Egy te,remben vagyunk, ahol nagy vacsoravan, egyszerre az egész társaság egyirányba néz. A sebhelyes férfi jelenikmeg az ajtóban. Egészen bizonyos,hogy abban az esetben jól fog hatni,ha itt a totálbeállítás után egész nagy,ban, közelről rnutatom a jövevényt,mint hogyha a totálban hagytam volnabejönni. A néző hamarább felismeriazt az embert, akiről eddig csak be,széltek. Amint látjuk, ilyen esetben anéző érdeklődése, szeme, maga meg"kívánja ezt a nagy ugrást a vásznon.

DIATYP""FILMLABORATORIUMBudapest, VIL, Rottenbillerucca 19. sz.

Telefon : 45-3-04,

Felelősség rnellel+ készit

FILMFELIRATOKATAZ EREDETI KÓPIÁRAa Hruska-féle világszabadalom srerlnt,

Bármily stylusu be.tük, tetszés szerinf szinben !Fehér alapon is kltünóen olvosholó l

Ez tehát jól hat, dramaturgiailag szük-ségcs és így megengedhető.

Egy jó film.ősszcálliítótól feltétlenülmuzikélitést is. kívánnak. A dialogusolevágásári kívül rengeteg munkát ad azene vágása is. Egy dal például, miutánegy beállításban unalmasan hat. fel leszosztva, 3-4 sokszor több beállításrais. Tehát a zenét is 3-4 részre oszt jál",Minden ilyen zenei rész elején és vé-gén pár ütemet rájátszanak. Ezeket ataktusokat. ütemeket az összeállításnállevágják, eltávolítják. Milyen könnyenmegtörténhetik egy gyengébb ritmus>érzékű vágóval. hogy csak egy har,minekctted hangot vág 61 egy kitartott[iangból, Milyen zavaró, rossz, sánti.káló ütemű lesz a dal.

A film összeállításának mesterségetehát nagy és Felelőségteljes művészimunka. Egy jó vágó hallatlan értéke afilm művészi vezérkar ának. Természe,tesen mint minden pályán, itt is van,nak kontárok, Ennek a mcstcrségnekis eltanulható a technikai része, éppenúgy, mint a hogy rengetegen megtanul-nak zongorázni, vagy hegcdűlni. Vágniis meg lehet tanulni, de jól vágni, csak.az fog tudni, akinek erre művészi rá~termeiisége van, mert kii/önben igazalesz annak a kedves szinészűnknek,hogy a filmet végiék, boxoliék, pojoz»ták.

FILMKOPIROZÁSI ÉSELLENÖRZÖ K. F. T.

VII., ERZSÉBET-KÖRUT 8. SZ.TELEFON: 37.2.87.

Kópiák szállitása az összesgyártási központokból.

10

~ •.~~~r~,~------~A FILMKÖLCSÖNZŐ K

akarja szüntctni az értekezlet, amelya müsortorlódás kérdését szintén sza,bálvozni kívánta. Az értekezleten hosz-szas és eléggé szenve délyes vita utánkimondták. hogyezentul csak az egy.szerű "pendlizést" engedik meg, vagyisl kópiát Budapesten csak két színházjátszhat egyszerre. Kimondta az érte.kezlet, hogy azonnali hatállyal meg.tiltja a vállalati tisztviselöknek azt,hogy a pesti és a Pestről villamossalelérhető környékbeli mozgó kép színhá-zakat személyesen fölkeressék. Az érte-kezlet ezután Pogány Frigyes elnökleté-vel négy tagú bizcttségai választott,amelynek az a feladata, hogy a másod.hetes beosztás okat ellenőrizze és a sor-ra kerülő filmeket kijelölje. A pestimásodhetes színházak a jövőbencsak öt filmet játszhatnak, a többi, márelőbb megjelent filmet a következőhétre kell halasztani. A megállapodás.nak kertelszerű jellege van és így befogják jelenteni a felsőbb hatóságnak ..

szeprember 24-én tagértekezletet tar-tottak, amelyen három filmkölcsönzőnkívül valamennyien vettek részt. Ezenaz értekezleten H oroviiz Richárd elnő.költ, miután Pogány Frigyes elnökugyanebben az időben moncpolbizott-sági ülésen volt. A tanácskozáson hosz.szabb vita indult meg arról, hogy akaiasztrófális helyzeten, amelv ma afílmkölcsönzöket sújtja, valamiképensegíteni kell. A Iölmerült időszerű kér.déseket két részre osztották, budapes.tire és környékirc együttvéve és kiilőna vidékire. A pesti és környékbeli moz-góképszfnházakra az volt a panasz.hogy csak az utolsó napokban kötikIc filmeket és így sokszor rendkívülalacsony kölcsöndíjakat ajánlanak feladrágán beszcrzett filmekért. Panaszmerült fel amiatt is, hogy a Hlmköl-csőnző vállalatok tisztviselői tömegesenkeresik föl a pesti mozikat és ezáltala mozik előcsarnokaiban is' torlódás tidéznek elő. Ezt az állapotot is meg

A LEGSZEBB MAGYAR FILM

CilnzettiSlrlereflenSZEREPLÖK : Ágai Irén, Rá-

day Imre, Kabos Gyula,Vaszary Piri, Góthné Ker-tész Ella, Góth Sándor,Dajbukát Ilona, BársonyIstván, Kürt hy József,Keleti László, JerabekBoriska, gr. Zichy Tivadarés Ernst H~inz Hausser-mann, a bécsi Burgtheater 16 éve. művésze

A felvételek tulnyomó .része a gyönyörűmagyar tengeren, a Balaton legszebb

Ihelyein Tihanyban, Balatonföldváron ésSiófokon készülnek.

Irta : Bus Fekete LászlóForgatókönyv:Bus Fekete és Székely IstvánRendezte: Gaál BélaZene: Fényes Szabolcs

Budapest, V1L, Rákóczi-ut 40.Telefon: 40-3-97.

11

~. ;~~~~~r~.'~------~IOLASZORSZÁG - ABESSZINIA

z olasz Luce és Pittalugafilmtársaság összeállításaszerint Olaszországbanezídöszerint 4506 moznó.képszínház van üzemben.Ezek kőzül 2920 hangosés 1586 néma. Ebben a

II I

Ai___ LI', ������� I

számban azonban nemcsak a nvilvá-nosjogu filmszínházak szerepelnek. ha-nem fölvették a különböző társadalmialakulatok kezelésében levő mozikszámát is, így pl. a Dopolavoro, to>vábbá az egyes fasista szervezetek tu-lajdonát képező mozikat stb. Ezekszáma meghaladja a kilencszáza.t. Eze'ken kívül 1000 olyan moegóképszín.ház is játszik Olaszországban, ame-lyek vallásos és egyházi közületek tu,la idonában vannak. Az olasz rnozikaráltalában 5 osztályba sorozzák. Ez il

megállapítás a Luce (az olasz Filmiroda)részéről történik, amikor al: olaszfilmbíradó kölcsöndíjait számítják kif~rdekes az olasz híradó napikölcsön-díjának a megállapítása. Eszerint az

I. kategóriáju mozi Luce-napikől-csöndíja 105.10 lira, a II. 52.75. fl III.34.25. a IV. 22.80, az V. 15.60 líra

A'J. olasz városok szerint így oszlikmeg a mai. statisztika:

rnozi hangos néma

Bari: 191 96 9,';Bologna: 494 359 13.1Firenze: 446 332 114Genova: 200 ]68 32Mílann 962 537 42,'}Napoli: 361 199 ]62Palermo: 229 123 106Roma. 485 366 JIUTorino: 573 342 231Trieste: 216 129 87Vcnezia: 329 249 80

2920 1586 4S0t)Ezzel szemben Abesszinie, amely,

nek területe nagyobb, mint néhányeurópai állam együttvéve és majdnem.akkora mi.nt fél Európa, filmkultnrá jamégis rendkívül kezdetleges és ziir:

zavaros" Egész Abessziniában 25 moz-góképszínház játszik, ezek közül talánhat mozi hangos, a többi még mlndigIgen primitiv némamozi. A harigos.mozik Addisz~Abebában, az országfővárosában rnűködnek. Maga Hai",lé Szelasseié császár igen nagy ba-rátja a filmnek és mindazokat, akik il

film segítségével igyekeznek ezt az af·rikai államot a nyugati kulturához kő-zel hozni, szivesen is támogatja. Pa'lotájában hangos vetítőhelyiségct ren r

dezett be, ahol főleg hetihíradókatmutattat be magának. Az egyik act•.disz, abcbai hangosmozi gépész c stket-nema. Rikli dr., a kíváló német film"utazó és operatör mesélte, hogy szinte hihetetlennek találta, hogy egy han"gos moziban siketnéma gépész vetít-sen. Kérdésére azután megtudta. hogyaz öreg gépész fradicióból marude .meg meg a némafilm idejéből.

Altalában a film nagy népszerilség·nek örvend, a lakosság roppantul sze-reti a hiradókat. a vadász. és állatfil-nieket. A Négus már a hadseregben i~bevezette a film oktatást. A mozikbanfőleg francia filmeket játszanak, mertaz abesszrn intelligencia inkább beszélfranciául, mint bármilyen más euró'[Jai nyelven, előfordult azonban, hogymár német hangosfilmet is játszottak.

Speciális filmszállitásoka világ minden részébe.

Leggyorsabbvámkezelés a Nyugari és Keleti pálya-

udvarokon, a [ővómhívotolbcnés a hajóállomásokon

"HEBEL"nemzetközi szállitmányozásiés elvámolási vállalat,IV., V Á C l-U T 1.T e I e f o n: 15-9-47 ..

12

~1,_. +.~~~~.~__~--~tI<ÖRZETI MOZIS-ÉRTEKEZLET

PÉCSETTCJ\ z az élénkebb mozgalorn, amely af-\ vidéki mozik érdekeinek Iokozot-tabb védelmét tüzte ki BornemisszaGábor elnök intenciói szerint a Mozi«.egyesiilct céljai közé, első megnyilvá.'nulása gyanánt szeptem ber hó 24.énPécsett körzeti értekezletet tartott.

Az értekezlet sikeres megszervezéseSinger Jenő pécsváradi moziengedé-lves nevéhez füződik, aki példás agili.Ússal dolgozott a siker érdekében.

A kőrzetf értekezleten CzanyóLászló társelnök a kaposvári ,yárosimozgó igazgatója elnökölt és leutazottoda a központból Morvay ügyvezetőalelnök is. Az értekezleten résztvet-tek említetteken kívül a pécsi Apollóés Park mozik képviseletében VirághGyula Sellye és Vajszló képviséleté-ben Müller Gyula, továbbá GregoritsF. Sándor (Szigetvár), Polónyi Károly(Villány), Kenedy István kapitány (.i'l'lc•.csekszabolcs), Kreitzcr Ádám (Vasas),Újváry József (Dombóvár), Varga Ist,ván (Sásd), Simonits István ()J agyrná--nyok), Fischl Sándor és neje (Mohács)Singer Jenőné (Pécsvárad).

A tagértekezlet letárnyalta az újfilm bérleti és szállítási feltételek lénye,gesebb pontjait, rt társulások új rend,szerét, a zenejogdíjak ügyét, a sz in-kron. rendel ert: és a magyar filmek fo,'kozottabb gyártása folytán előállo-t újfilmkötési helyzetet, a túlkőtések el-lenik védekezést, a műkcdvelö előadá,sok kérdését, a filmszállítás ügyét éssok más egyéni érdekű kérdést. A tag,értekezlet Jusztusz 'Mihály főmérnökvezetése alatt megtekintette a miuta-szerű berendezett pécsi Apolló és Parkmozikat és a jól végzett munka tuda,tában maradtak együtt a délutániórákig a Winkler József kartárs veze,tése alatt álló Corsó-kávéházban.

Remélhető, hogya jövőben cpyéb'vidéki körzetek is meaalakulnak és ez,zel fogják elősegíteni a központi ve-z etöség Felvilágosító munkáját.

A FILM: HALOTTAI

Stumér Károly, a magyarszármazásúamerikai filmopera tőr nemrégiben egyrepülőszerencsétlenség alkalmával meg;halt. IMunka közben, film fölvétel alatthalt meg és így hősi halottja annak aszakmának, amelynek évtizedek ótaszorgalmas és tehetséges művelőjevolt. Épen a Vihar az Andesek fölöttcímű filmet forgatta Kaliforniában,amikor érthetetlen módon a repülőgéplezuhant és a kiváló operatőr élettele.nül feküdt a gép roncsai alatt. Évekkelezelőtt az Universainak dolgozott Ber.linben is, Amerikában többek közötta Kohn és Kelly círnű sorozatot For-gatta. Több ízben jött haza Magyar,országba is. A világ mozgóképiparaőszinte sajnálattal értesült a tehetsé.geR filmoperatőr tragikus haláláról.

Rörutazás az AJrián

o I C S Ó r é m é t e I i ~i ia ~ pengö~elizelés ellené~en.Budapesti iroda;

Adriatica Tengerhajózási TársaságBudapest, VU., Thököly-ut 2., IV., Váci-utca 4.és V., Nádor-utca 21.

13

�������������������������������������������������������i " ii ~ A MUTEREM -4>- I............................................................c:::. zeptemherbcn is állandóan foly.t aeJ munka a két budapesti filmgyár-ban. Emellett kűlső fölvételek is kez=dődtek. A Hunniában szeptember elsőnapjaiban befejezték a szezón egyiklegszebb és legjobb filmjét a Címzettismeretlen-á, amely Horovttz Richárdvezetésével és Gaál Béla kitünő ren.dezésében készült el. A hónap folya.mán befejezték a szükséges utószin-kronizálást és megvágást. úgyhogy afilm októberre teljesen készen várja amegjelenést. Hasonló a helyzet « Bu»dei cukrászda című filmnél. amelynekutolsó simitásait és utószinkronizálásimunkálatait ugyancsak szeptcmherbenfe jezték be.

A Címzett ismeretlen után a Hege:düs-Styria filmvállalat kezdte meg aHunniában az Es ilustert die Liebe ct"rnű németnyelvű Bolvét y-iilm belső föl.vételeit. Ezek a főlvételek azonbancsak egy hétig tartottak. Ezeken részt"vettek: Bulla Elma, akinek ez lesz azelső filmszerepe. Hilda von StoZz, Hu-bert von Meyerink, Halmay Tibor ésszámos magyar szercplö. A belső föl"vételek után a társaság Bolvécy Gézavezetésével a Lidóra utazott, ahol győ.nyőrű fölvételcket készítettek. A kép.fölvételeket Eiben István, a hangíölvé-teleket Lohr Ferenc csinálta. Két hétigtartózkodott a tásaság a Lidón, ahon-nan visszatérve, ismét folytatta a belsőfölvételeket a Hunniában, most marGustav Fröhlieh és egyéb új szerop-lők közbejöttével. A film fölvételeitoktóber közepén fejezik be.

Közben, amíg a Bolverysiéle együt;tes a Lidón dolgozott, a Hunnia rnűte-remben megkezdték a Nem élhetekmuzsikeszo nélkül című film belső föl~vételeit Deésy Alfréd rendezésében.

,\ Maf!.var Fiimiro de műtermében azegész hónapban a Szent Péter esernyőjecímű film belső fölvétc1ei folytak. t~j.jel-nappal dolgoztak Cziffra Géza. ren-

dező vezetésével a két producer Kiu»ner Mihály és Preger Pál irányításamellett. A legjobb együttes játszikebben a filmben, amelynek magyaroslevegője, és mélységesen poétikus szel"leme rendkívüli hatást vált majd ki J.

nézők körében. A Szerit Péter esel';nyőjét ugyancsak a sikerült filmek ko-zé számítják, olyan hirek előzik mega filmet, amelyek alapján joggal lehetföltétclczni, hogya magyar közőnségnagy rokonszenvét fogja a film cl;nyerni.

Az idei szezon nagy filmjének ígér-kezik Jókai Mór őrökbecsii szép regé-nyének az U j földesum.ak a medilme;sítése. Ennek a filmnek, a folvételeitszcptember utolsó napjaiban kezdtékmeg a Tisza partján, Ma~yarorszúgegyik legszebb vidékén. Hatalmas Iel-részűltsóggel, teljesen átgondolva és a

legaprólékosabb részletekig kidolgozvaindult a munkának a Hirsch és T'suk»cég, amely Pelus Istvánt, a fiatal nem,zedék tehetség s gyártási vezetőjétbizta meg a film megalkotásával. Felu«István gondos előkészítés után a ma'gyal' művészvilág szinc-javát gyűitőttcmaga köré: Titkos Ilonát, akinek ez azelső Iilrnszcrcpc, Somlav Arthurt, Cser-tos Gyulát, Uray Tiva dart, Mály Ge;rőt, Rózsahegyi Kálmánt, Meklérit,Eőry Katót és másokat. Olyan együt;tes áll it rendelkezésre, amely méltánarra enged következtetni. hogy ezzel ~Jókai-térnával valóban újszerű magyarfilmet látunk az idei magyar filmeksorozatában. Gaál Béla vállalta el afilm rendezését. Azok után a sikerekután, amelyeket Gaál Béla legutóbb el"könyvcIhetett, mást nem is lehet várni,mint komoly művészi és irodalmi ered"ményt. A művészi együtteshez tartozikEiben István, aki a film belső [őlvőte-Ieit készíti, míg a külső fölvételeketHeinrieh Bellesch. a Budapesten időzőbécsi filmoperatőr forgatja. Ballasch azutóbbi hónapokban több sikeres ma-gyal' filmmel tette nevét ismertté itt,hon is, ugyhogy komoly művészi alko;tásnak igérkezik az U j földesúr külső

14

~ +I~~~~' ,~-------+fmunkéie is! .A film forgatókönyvétHunyadi Sándor készítette Gaál Bélaközreműködésével. A külső fölvételekegy részét a Ncmzeti Múzeum előttforgat ják, ahol Petőfi Sándor szavaljael a Talpra magyart, majd montázs-szerűen elvonulnak előttünk a 48'asszabadságharc egyes jelenetei és csakezután következik a film cselekménye-nek a lcbonyolitása. A filmet októbervége felé kezdik a Hunnia műtermébenforgatni. A Royabszinházak egyike ésa Kamara-filmszínház játsszák majd afilmet karácsony táján.

Szeprember végén két produkció in.dult még meg az Uj földesúrral egy.időben. Az egyik a Keleti Béla fílmvál-lalat filmfölvétele. Ez az újonnan ala.kult, dc rendkívül agilisnak ígérkezővállalat Karinthy Frigyes egyik szelle.mes darabját dolgozza át filmre. amely.nek címe: Barátságos arcot! SzőkeSzakáll játssza a film főszerepét és ezegyedül biztosítja a film várható nagysikerét. Kardos László, a fiatal rende.zőgárda egyik tehetséges tagja rendezia filmet, akinek szintén kitünő művé-szi együttes áll a rendelkezésre. A sze.replök között találjuk Szörényi Évát,akinek ez a második nagy szerepe.Ráday Imrét, Rajnay Gábort, Feny»vessy Évát, jVIátray Erzsit, BékássyIstvánt, Boross Gézát. MedgyaszayVilmát és másokat. A film zenéjétBrodszky.Miklós szerezte, a fölvétéiekegy részét - külsőket :..._Berger-BerendLajos készíti. 'A külső fölvételeket aMargitszigeten, a Svábhegyen, a Vá:rosligetben és Budapest környékénekcgygéb festői helyein készítik. Ezek afölvételek elnyulnak október kőzcpéig,majd az Uj földesúr műtermi munká-jának befejezése után bevonulnak aHunniába, ahol Eiben István folytatjaa belső fölvétele ket, míg Lohi Ferenc ahangfölvételeket készíti.

A Keleti produkciovnl majdnem egy~idejűleg kezdték meg II Verő:produk:ció külső fölvételeit is. A Verő4ilm;vállalat .rI királyné huszárja címmel fil-

met készít a Nótáskapitányból, amely'nek színpadi sikerére még mindenkivisszaemlékezhet. Győrgy Istvám. a te.hctségcs rendező irányításával indultakmeg a munkálatok. A film főszereplői:Gozon Gyula, Perényi László, VaszaryPiri, Peéry Piri, Berky Lillí, KomlesVilmos, Kökény Ilona, Boross Géza ésmások. A belső fölvételeket a l\'1agyarFilmiroda műtcrmében forgat ják. Afilm forgatókönyvét Farkas Imre ésMihály István írták, míg a fölvételeketVerő Sándor és Verő Endre irányításamcllett tv ellner Mór, aki az utóbbi idő-ben számos produkcióban vett részt,vezeti. A fölvételek alkalmasint októ-ber végére készülnek el.

November kőzepén kezdik meg atervek szerint A megfagyott gyermeke. film főlvótelcit. A filmet aKolor'Film készítteti. A film forgatókönyvétLekner Artur írja, egyik főszereplőjePécsi Ili lesz, aki az l~d€'s mosiohe e.film fölvételei közben megbetegedett.

Ha rnűtcrrnct kap, akkor még az őszfolyamán megkezdi az Uher.Fiim isegyik régóta tervezett film fölvételeit.Az Uh er A. Filmforgalmi Vállalat kft.élén Uh er Arisztid, Uher Odőnnek, anáma magyar filmgyártás egyik nevesmegalapítójának a fia áll.

Októberre tervezik Rökk 'Marikakövetkező Ufa4ilmjének, a Marika-'Marokkó e. filmjének a fölvételeit. Ezta filmet az Ufa gy ártja és az összeskülsö fölvétclcket Magyarország leg.szebb vidékein készítik. Ennek a gyár'tásnak az élén Artur Grewen, az Ufaegyik gyártási vezetője áll, aki legutóbbegy sajtó-délután keretében közöltrészleteket a tervezett film ről. Ez afilm előreláthatólag négy változatbankészül.

Ugyancsak még ennek az évnek avégén kezdi meg a Pátria:{ilmvá/lalatmásodik magyar filmjének a fölvételeit.Ennek a filmnek a szövegkönyvét H 81',

math Imre és Kolozsvári Andor írták.A film címe egyébként Leányálom lesz.

MffiE ....,._

15

~--------+.~~~~,--------~.EGY FILMRIPORTER

NAPLÓJASenki Sem tudta, hogymiért tiltották meg azérkező velszi herceg fo-togreiéléset. A tilalomellenére rengeteg ripor-ter volt apályaudvaronés várták a fejedelmivendéget. A türelmetlenriporterek elkeseredettversengése esek fokozta

az izgalmas hangulatot. A pillanaton-ként változó kiilönféle intézkedések

módon lehetne mégis a gépet leplezni,hogy [eltűnés nélkül a herceg közelébe[erhessek és alkalmas pillanatban rólaegy filmriportot készítsek.

Természetesnek tartottam a iendoriovointézkedesekei, különösel1J ezekkelszemben, akik felfünő xoiekodesuk kalmég attól sem riadtak vissza, hogytöbb muletohelyre elkísérték a herceget, ott vakító megneziumiény ekkelalkalmatlankodtak és zavarták magán-jellegíí szorekozésében.

Ilyen vicceket azután ,tényleg nemszabad csinálni a riporternek, ha tiitveis van, szellemes formában találjon

modot a [oiogreié»lésre.

Az óramííves ésgombnyomásra míí:ködő gépemet papi r:dobozba csomagol:tam, azon két réstvágtam az objektivés a kereső részére.

A szállodánál hul:lámzó tömegek vár:ták mindig a hercegmegjelenését. Ezekközött hetyezked-tem el a csomegom»mal, amelynek tar:talmát senki semsejtette, Legkevés-bé a herceg ..

Most már bevellont őszintén, hogyezt a sikert nem a pepirbe csomagoltgépemnek köszönhetem, hanem annaka vörös fufószőnyegnek, amelyet min-dig pár pillanattal a herceg távozásaelőtt a szálloda kapuja elé gurítottakTudniillik részemre ez adta meg a jelta készenlétre, rneri a villámgyorsan tá-vozó hercegei másképen iotogreiélniképtelenség lett volna.

A velszi herceg másodszor is Buda-pestre érkezett. Pontosan ismétlődteka mulikori esetek azzal a különbség-gel, hogy a vörös futószifnyeget márnem gurították a kapu elé és a hercegkét percre feloldotta a [ilmezési tilal-mat. Somkuii István.

néha felkeltették bennünk a reményt,hogy talán még megváltoztatják a ha-tóság lesújtó rendelkezését is.

De az ismert recept szerini minden-kit, akinél fényképezőgép volt, egy sa-rokba tessékeltek és "fegyverletételt"kellett játszani.

Páran, a mindenre elszántak, mégegy tartalékgépet rejtettek ügyesenzsebiikbe. amellyel sikerült is a herce-get iotogreiálni, de az éber detekiivekerélyes fogásaikkal mindjárt a hel yszinen használhatatlanná morzsolték alemezeket és az érzékeny kis gépe ke t.

'Egy értékes filmfelvevőgépet ilyenveszélynek mégsem lehetett kitenni,hát azon törtem a fejem, hogy milyen

!f)

1~L-.~·--------------~.~~~c~~*'--------------·41~AmiminJenLil érJeLelAz abesszin hadszíntérről és az ottani

eseményekről a Fox filmexpediciójaLawrence Stallings vezetésével kü-lönleges filmfölvételeket készit. Ateljes expedíció az otesz Rex~hajó,val már megérkezett Dzsibutiba csonnan irányítják majd a továbbirilmrnunkálatokat.

A svéd filmgyárak ebben az Idénybenharminc svéd filmet gyártanak. Eb-ből 10 már elkészült, míg a többjhusz nagy részét már Forgatják

A norvég mozgóképszínházak érdek-képviselete legutóbb elhatározta.hogy öt éven keresztül a mozikbruttó bevételének egy szazalékét (1

norvég filmgyártás fejlesztésére ad-ja. Ez az összeg kb. félmillió norvéukoronát jelent a hazai filmgyártásszempontjából.

Newyorkban ezidőszerint 607 mozgó-k épszínház játszik, amelyek ősszbe-fogadóképessége 777.082 ülőhely.Newyork ősszlakóssága 6.930.44ó.Los Angelesben 76 filmszínház ját.szik J 66.000 ülőhellyel. Los Angeleslakosságának a száma 1,238-.04~

Január elseje óta Angliában 159 u I

filmvállalatot alapítottak 1,400.000 an-gol font alaptőkével. Ezek közötttermészetesen részvénytársasági for.mában működő filmszínházak is V~l11,

nak.Az amerikai filmgyárak elhatározták,

hogy azoknak a filmcsillagoknak.oncratörőknek, szerzőknek és rende.zőknek, akik állandó szorzödésbenállnak a vállalatok kaI, szerzódésiiktartamára szigoruen megitltjék: a re"pülőgépen való utazást é.s sportszerűszórakozást, Okul szolgáltatott Hí"il~ly Roggers tragikusvégű halála, ami

a 20th Century-Foxnek közel 5 miblió dollárba került.

Hirdetésekre, propagandára és általános reklámra rengeteg pénzt adnakki Amerikában. 1934~ben napontaátlag 15.000 filmhirdetés Jelent megaz amerikai sajtóban .. Az amerikaifilmipar az elmult évben 70 milliódollárt költött reklámra. és propa-gandára. Ebből 55 millió jutott a na .•pi- és .szaklapoknak, folyóiratoknakés az ugynevezett magazinoknak, 7.5millió dollárt költöttek plakátokra.míg a hátralevő 7.5 millió dollártkülönböző filmreklámra fordítottak.

Korda Sándor VIII. Henrik cím ű film-je, amelynek az egész világon két.ségtcleniil nagy sikere volt, mind.össze 65.000 fontba került. Ezt a fil,met már az egész világon játszot-ták, sőt még most is állandóan mü-soron van. A világ mozgóképsaínhá-zai eddig 1,750.000 font bevételt ér»tek el ezzel a filmmel. Valóban Ki.vétel és ritkaság!

Madrlidban júliu~ban ~ropag'and'a.,he.tet rendeztek az "erkölcstelen film"ellen.

Willy Roggcrsről, a nemrégiben tra-gikus kőrűlsnények között elhunytamerikai filmszínészről nevezte el aFox.filmgyár egyik hollywoodi mű-termét. -

Az osztrák film védelmében külőnlegeskiviteli szer:vet létesítettek New.'yorkban "United Producers of Aus.trianfilms" elnevezéssel, amelynekcélja az osztrák film erkölcsi és mű.vészí védelme Amerikában. Az ujintézmény főleg uj amerikai filmszín-házakai akar az osztrák film számárabiztosítani.

Nagybritt ániában az utolsó 12 hó,napban 130 uj filmsz.ínház nyilt megösszesen 180.000 ülőhellyel.' Az~jidényre további 200 uj filmsz iiiházalapítás áll mcuvalósitás előtt

Az olasz Pittagula-cég monopóliumotkapott arra, hooy az ő=szcs olasznagyhajókon bel. és külföldi filrne-ket bemutassen.

17

~~---------4.~~r~~, +,A

..~~~

HIRADÓJABornemissza Gábor, a MMOE elnöke szep-

temberben néhány napig Berlinben tarróz-Lodott magánügyek ben, de ez alatt az időalatt alkalma volt arra is, hogy filmügyek-ben tájékozódjék. Bornemissza Gábor l,ije-lentése szerint azokat a nehézségeket,amelyek a magyar hangosfilmek Németor-szágba való bevitele elé Ielmerültek, rövi-desen kiküszöbölik.

.Győrbíró Endre nyug. ezredes, aki sokáigvezette a Tiszti Kaszinó moziját, belépett aRoyal-Iilmszínházak kötelékébe és ott aRoyal Apolló vezetésével bízták meg.

Az Ibusz-fiImszállítás vezetésétől, az Ibusz-nál Ielolyt racionalizálás folytán, GombosHugó az eddigi igazgató, megvált. Az Ibusz-filmszáIlítási vezetését Ferencsi Marcel ügy-vezető igazgató vette át. Az Ibusz-filmszál-lítási egyébként elköltözött, közel két év-tizedes helyiségéből.

A Bioscop Filmkereskedeimi kft. szeptem-ber elején Martin Behr vezetésével meg-kezdte mííködését. A vállalat ügyvezető-igazgatójául Markstein Dezsőt, a filmszak-ma régi és rokonszenves tagját szerzödtet-lék, aki miíködését szeprember elején megis kezdte. Az új filmvállalat adminisztráció-ját Beregi Ernő tanár fektette föl, míg amagyar-német levelezést Deutsch Miklósnévállalta el, aki emellett a kölcsönosztálybanis dolgozik.

Bingert János dr., a Hunnia-filmgyár igaz-gatója és Tarnay Ernő, a Vígszínház főren-dezője elvállalták az Országos Filmművé-szeti Iskolában az előadótanári tisztséget.

SiIberberg Ferenc, a Rex-mozi igazgatójahelügyminisztériumi engedéllyel Solt-ra vál-toztatta családi nevét.

Az Atrium-fiImpalota november elejénnyílik meg a Margit-köruton Lajtos Elemérigazgatása alatt. A nyári épitősztrájk miattaz építkezés elhúzódott és így október he-lyett csak november elején nyíthat Buda-pestnek ez az új modern filmpalotája. AzÁtrium befogadóképessége 170 személyes ésteljesen modern kivitelben készül. Az elő-csarnoka tiszta tükör és mozaikdlszités.

ASzinkronfilm ldt. újonnan és teljesenmodernül berendezett műterme a MagyarFilmiroda telepén megnyílt. Az uj utószin-kronizálási míítermet László Sándor, a kltü-nő karnagy és zeneszerző elgondolásai alap-ján szerelték töl. Pompás, tiszta és egész-séges termekben kezdik meg október elején

••

a Pulvári-l"éle eljárással az idegennyelvűfilmeknek magyarrá való egyidejiisítését.

Bécsi József, a magyar kinematografialegrégibb és egyik legtehetségesebb tagja,aki huzamosabb ideig mint opera tőr mükö-dött Bukarestben és ott az első román film-híradót elkészítette, megváit bukaresti állá-sától és visszatért a magyar fővárosba.

A Studió-l"iImszínház szeprember 8-án nyíltmeg Budapesten, az Akácfa uccában, Lede-rer Imre vezetése alatt.

Az Amatőr Mozgói"t'nyképez5k Egyesületeszeptember 21-én este díszvacsora kereté-ben osztotta ki az első budapesti nemzetköz!keskenyfilm-verseny magyar nyertesei kö-zött a díjakat. A díjkiosztás előtt GimessíNándor dr. egyetemi m. tanár, egyesületielnök magasszárnyalású beszédben méltattaa nemzetközi verseny filmkulturálís és ide-genforgalmi jelentőségét és egyben továbbiművészi munkára serkentette a magyaramatőr-filmeseket. ScsiguIinszky Gyula fő-titkár ezután ismertette az egyes nyerökmunkálatait és ,4íjaikat és ezeket egYl1}ásután osztotta ki a megjelent nyertesek kő-zött.

Győrött október 5-én új filmszínház nyí-lik meg, Kulturház-Fihnszínház elnevezés-sel, amelynek befogadóképessége 560 ülő-hely. Ez az új filmszínház a két régi győrimozlval együtt városi kezelés alatt müködíkés együttes vezetőjük Libertiny Zoltán lett,aki éveken keresztül Kassári müködött,

A m. kir. állami mechanikai és elektromosipari szakiskolán október közepéri új mozi-gépész-tanfolyam nyílik meg. Jelentkeznioldóber 5,ig lehet.

A Pilmkultura más helyén közöljük azOMME tagértekezletéről szóló tudósításun-kat. A MMOE-ben nyert értesülésünk szerintezeknek a határozatoknak kellemetlenvisszhangjuk támadt a mozgúképszínház-tulajdonosok körében és állítólag tovább-menő lépések történnek a közeli napokban.Félő, hogy egyes mozgóképszinháztulajdo-nosok egyéni akciókat kezdeményeznek.

Budapest székesfőváros polgármesteremegengedte, hogya budapesti mozgókép-szinházak a meleg őszi időjárásra való hi-vatkozássaí szeptemberben is a kedvezmé-nyes viga Imi adót fizethessék. Ennek akedvezményes vigaImi adónak a kulcsa2-3% között váltakozik.

Debrecenben októberben ujb61 országgyü-lési választások lesznek. Ebből az alkalom-hól az egyik párt listáján föllép CsontorGyula ottani 11l0zgóltélJSzinháztulajdonos, aMeteor-mozi igazgatója is.

Az Országos Filmmíívészeti 'Iskola szep-tember végén új helyiségbe költözött. Az is- .kola modern tantermei ezen tul az Eötvös-ucca 4. számu házban állnak a növendékek .rendelkezésére. Uj telefonszám: 29-0-06.

18

·..........•••••••........•.•~ .....••••.........-;I BUDAPESTE R FILMMARKT i't••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••""'"

Inl ~fonat September 1935Fox-Flhn: Baboona. Omnia, City- Theater.

Gartenkino. J f. .- Charlie Chor: [otirage. Palace. Jf.- Georg White seandals 1935. Fórum. Jf.

Harmonia: Das hiissliche Méidohen (ung.)Royal Apolló, Casino. Jf.

Hermes-Fllm: l-leartles Desire. Decsi, Ka-. mara. Jf.

Hirsch &. Tsuk: Salto in die Seeligleeit,DéCSI, Karnara. jt.

- Episode. Décsi, Kamara Jf.Keleti-Film: The who le toums talking.

Palace. Jv.Emil Kovács &. Co; Siradiuart. Royal

Apolló. Jf.Metro-Goldwyn: Af tet' office howrs. Scala.

Jv.- Nonghty ]v[ariette. Scala Jf.

Paramount-Film: Le gong, Studio. Jf.Pátria-Film: Der alte und der [unge König.

City, Uránia. Jf.Stylus-Film: Liirni um U)'eidemantl. Corso.

JI.Tricolor-FiIm: Couni of Monte Christo,

Royal Apolló. Jf.- The scarlet Pincpernel. Fórum, Ra-

dius. J f.Universal-Film: The man who reklamied his

head. Décsi" Ca ino. Jf.Warner Bros: In Calienie. Radius. Jf.

MEG.JELENÉST STATISZTIKAE RSCHE INUNGSST ATISTIK

Seept: hónap(Monat Sept.)

1Magyar (ungarischer) film)T érnet (deutscher) film :3Amerikai (amerikanischer) film 10Angol (englischer) film ~O ztrák (ősterreichischer) film 2

O;:ö;:-s-s;;;-e-se-t'l-:-1"'::8~fi""'lm-

Magyar Mozgófénykép Gépkezelők IOrszágos EgyesQletének munkaközvetlt6Je:Budapest, VII., Almássyatér 12. sz.

Hivatalos órák; 2-6aig.Telefon: 37-5-98:

IMunkaügyeket Weisz Henrik a ReJtmozgógépésze intézi.

Hívható d. e. IO-12-ig45 7-11 és6-12-ig32·1-75. - Levélcím: VIL,' Dohány-u. 92.

Az

rendezőjénekG. Machatynakegyetlen filmje azutóbbi években

(Az elsodort ass2:ony)Megj elen ik

U r á n ia-C.I t y

Cinema - Film kft.Budapest, VII.,Erzsébet.köru. 8. sz.T e I e f o n; 37.5-70" 32-5-3s..Sürgönyeim ; Cinemafilm.

19

~,~--------~.~~~~,---------~~-SZOVJETOROSZ0RSZÁG

a világ területre leghatalmasabb álla;ma. Filmipara - mint. most ang~lszaklapok közvetítésével - tudom~;sunkra jut, ugyancsak hatalmas me-retekben produkál hangosfilmeket. Afilmek nagy része politikai propagandaszolgálatában áll, de a legutóbbi hóna-pokban Európába került művésziilm»jeik sok helyen, így például London-ban ls, szép kritikában részesültek.Szovjetorósz filmek közönségsíkcré-ről' 'azonban egyelőre megsem számol-hatok be, mert a miliő, amelyben ezeka filmek játszódnak, érdekes, bár ne:künk - nagyon: idegen. Hiába: azérdekes mese, izgalmas. drámai kifej-tés és kitünő technika, amellyel ezeka filmek készültek, az angolnak an-gol, a franciának francia, a magyarnakpedig elsősorban magyar -beszéd, mégpedig eredetiben és nem utószinkron;ban saját nemzerjebeli színész játé .ka, 'környezete, levegője kell a teljessiker elérésére.

A magyar alapítású London Filmigazgatója, PaUós István legutóbbiszemélyes látogatása rcven állítólagszorosabb együttműködés készül azaz snaot és az Orosz filmipar között,

'" l . .kölcsönös gyártás és forga mazas re:vén. De az orosz filmipar még ma isóriási nehézségekkel és költségekkelkűzd, mert a birodalom terület én nemkevesebb mint 150 nyelvjárásban be-szélnek ;_népek, úgyhogy minden han-gosfilmet legalább tíz változatban kel-[ene elkészíteni, hogy az végigfuthas-son az egész ország területén. Sok he,Iyiitt még a, hasonló nyelv járású han:gosfilm-beszéder sem képes a kőzőn-ség megérteni, úgyhogy olyan helye:ken felirat okra van szűkség.

Oroszországban ma már több, mint35 ezer mozi van, szemben a 10-12 évelőtti kétezerrel és a kormány prog:ramjába tartozik még további 30 ezer[tlmszínhéznek a létesítése. Jelenlegévente kb. 650 millió a mozilátogatókszáma, de a filmipar külön ötéves ter.

ve szerint 1937. év végéig, amig atervbevett mozik meg nem épülnek,még iskolákban, gyárakban, kórházak;ban és munkásegyesületekben is sze:relnek . fel hangosfilmleadógépeket,hogy a mozíkedvelő lakosság szórako.zási vágyát kielégithessék,

A saovjet-filmipar ötéves terve mégegy· eredeti és másutt alig utánozhatórendeletet' is foglal magában, aztugyanis, hogy a moziban való szórako-zás kötelező lesz. Minden hatvan évenaluli polgár köteles lesz hetente két-szer moziba menni, úgyhogy a mozi-látogatók száma két-három . év alattkerek négyszázrnillióra emelkedikévente.

Ezzel a számmal arányos az államifilmgyárak gyártási programja is. Az1935. évi programban ugyanis "mind,össze" 300 játékfiImet, 800 nevelő-ok-tató filmdarabot és hetenként háromfilmhíradót kell produkálni.

Ifj. Cserépy István(London)

AZ INT EReINEcrmű oktatófilm újság, amely a Nernzetkőz iOktatófilm Intézet kiadásáhan jelenik megRómában, a velencei filmművészeti versenyalkalmából olasznyelvű díszkiadásban jelentmeg. Ebben a számban báró Viliani Lajosa mai magyar filmgyártásról írt cikket,ezenkívül K orda Sándor -érdckes cikkét istaláljuk a lapban.

A nésrynyelvü kiadások helyett az Inter-eine ezúttal egyesített lapot adott ki, amelynémetül, angolul, franciául és spanyolul tar-talmazza a cikkeket és közleményeket. Ez il

szám is rendkívül gazdag tartalommal je-lent meg. Ujitás a cikkben az, hogy az Írócikkét az eredeti nyelven közlik, míg fordí-tását csak kivonatosan közlik.

UJ MOZImegnyitása e!ött szerezze beLajta Andor

FILMÚvíSZETIÉVKÖNYVÉTÁra portóvaj

5.- P.

Az uj 1936. évkönyv elökészületben!

20

..,___----+. A~,Lr_-;,,__---- ••....

AZ·OI(TATÓfILMHOGYAN ÁLL A KÖTELEZŐ ISKOLAIFILMOKTATÁS MA ~

z állami kezelésben levő

A oktatófilm ügye nagy lé.~ /\ pésekben közeledik a meg.r valósulás felé. Amint i<:<

meretes, az oktatófilm is......- •••••• kolai bevonulásának előfel.

tételei vannak. Ezek közüla legfontosabbak a következők;

A gépek megrendelése, illetőleg agépek kézbevétele. a szükségcs filmekelőteremtése és az iskolák technikaielőkészülete a filmek vetitésében.

A gépeket a Telefongyárnál mármegrendelték az állami iskolák számá-ra és a Telefongyár amintagépeketmár teljesen el is készítette és néhánynapon belül kísérletezések és abeve"zető gyakorlatok elvégzésére rendel.kezésre is bocsátja az Oktatófilm ki.rendeltség. A kirendeltség az elsőnégy gépet maga is kipróbálja és ezeksegítségével elsősorban a fővárosi, az.után a vidéki iskolák tanarságát gya.korlati kiképzésben részesíti, hogy agépek beosztása, azok használatbuvétele zavar nélkül történhessék. Bizo-nyos, hogy ezek a gépek, amelyek akülföldi árunál sokkal, de sokkal 01.csóbbak. olyan jól sikerültek, hogy akűlfőldi Qyúrtmányok mőuőtt nem ma-radnak el. Kezelhetőséglik igen kőnnyűés teljesítrnórryük a mai nívóhoz ké-pest tökéletes. Az állam 300 ilyen gé;pet rendelt az állami iskolák számára.amelyek valószinűleg már rövid néhányhéten belül kiosztásra is kerülnek. .

A filmoktatás második fontos kér.dése a filmellátás. Az Oktatófilm-kiren-deltség részint a hazai piacon, részint

a külföld ön összeállította azoknak a fil.meknck a sorozatát, ll1 lyek a megindu.Iáshoz szükségesck. Ezek a filmek mostvannak feldolgozás alatt és ha az isko-la i filmbíráló bizottság ezeket a film!"ket megbírálta. az iskolai használható-ságuk elé semmi akadály nem gördültobbé.

Csak az érdekesség miatt közől-jük, hogy körülbelül 35 darab 5-15percig perf,;0 filmekről van szó, amelyekmegfelelő számú példányban és lehető-leg minden iskolai tárgyra elosztva ebben az évben rendelkezésre állanak.Természetesen a filmek gyarapítása ésa magyar iskolai célnak megfelelő ki:építése nem szünetel, hanem állandóantovább folyik.

Az Oktatófilm Kirendeltség az isko-lákat fölszólította és felhatalma.zta ar.ra, hogy a vetítésre legalkalmasabbiskolai teremben az előkészületeket f'1·végezzék.

Ez pedig abból áll, hogya terem er-sötétíthető legyen, azután vetítőasz-tal, vetítővászon és végül a megfelelővillanyáram álljon rendelkezésre. ezta munkát az iskolák részben már elvé-gezték, részben most van aberende.zés teljes menetben.

Remélhető és biztosra vehető, hogyezek a berendezések mindenütt készenlesznek addigra, amikorra. a gépek ésfilmek is rendelkezésre állnak.

iMea kell jegyezniink itt, hogy na-gyon téves felfogások hallhatók az is,kolai filmoktatásra vonatkozóan. Tud-niil1ik az új Iskoiai filmoktatás nema tanárt akar ja pótolni, nem is szóra

21

~I ~.~A~~~~, ~+.koztató előadásokat akar tartani. ha-nem segédeszközt kíván kézbe adni atanárok és tanulők egyforma hesznéle.tára

A film az egyes órák keretén belülfog peregni, ott ahol a szemléltetésmás eszköze, mint a filmmel nem le-hetséges. Tehát: elsősorban a tcrern-ben és időben elosztott folyamatosszemléltetést tartja főfeladatnak. Ezzelegyütt jár, hogy a kezdettől számítvaévről-évre mind több és több iskolaitermet rendeznek he a vetítés céljairaés mind több és több film lesz olyan,

amely az egyes tananyag-részleteketfogja illusztrálni. Ezzel együtt jár to.vábbá az is, hogya népesebb iskoláknemcsak egy vetítőkészüléket használ-nak majd, hanem többet is kapnak ésévek leforgása alatt a nagylétszámúiskolának több, a kislétszámu iskolák"nak természetesen kevesebb vetítő-apparátusuk lesz.

A.. filmoktatás teljes kiépítése az ide-ális célnak mcgfelelöen a legnagyobherőfeszítés és a legnagyobb áldozatmellctt is csak évek hosszú során átérhető el.

Louis Lumiére, a híres francia feltaláló,a kinematografia "aty jának" plasztikus film-szabadalmát nemrégiben mutatta be Páris-ban. Lurnie re találmánya alapján már ké-szitett is filmet, amelynek címe: Az úr ba-rátja. Lumiére első plasztikus filmjét, amely1200 méter hosszú, novemberben mutatjákbe Párizsban díszelőadás keretében.

Filmhiány mutatkozott Bécsben. AmígBudapesten filmtúlkínálattal indult az újidény nemcsak eszmei kötésekben. hanemténylegesen rendelkezésre álló filmkópiák-kal, addig a bécsi filmpiacon a legnagyobbfil11lhiány mutatkozott augusztus végén ésszeptember elején, amikor az új idény meg-indult. Különösen kópiahiány zavarta meg afilmpiac nyugalmát, úgyhogy csak il legna-gyobb nehézségek árán sikerült a kűlőnbőzőakadályokat legyőzni. A kópiahiány miatta budapesti Kovács és Faludi cég is szamoskópia gyors elkészítésével állott a bécsifilmpiac rendelkezésére, amit még egy cseh-országi németnyelvű filmlap is különöshangsúllyal állapít meg. Né!!!et és angolfilmek kópiái scm érkeztek meg idejükbenBécsbe, de még a bécsi filmek kópiáival isbajok voltak. Előfordult, hogy tavalyi film-anyagót kellett gyorsan sebbel-lobbal ősz-szeállítani, hogy a megnyitásra készülő pre-mierszínházat filmmel lehessen ellátni. i\Warneren, az Ufán és a Kibán kívül úgy-szólván egyetlen egy bécsi cég sem tudta akitűzött időre a k6piákat szállítani, úgy-hogy szeptember elején a leglehetetlenebbállapotok uralkodtak bécsi filmkörökben afilmkölesönzők és mozgóképszínházak köré-ben.

A Johnson-házaspár újabb filmexpediciója.Most játszak világszerte a Fox filmgyárBaboona círnű expediciós filmjét, amelyetMartin Iohson és felesége készítettek. Aházaspár most újabb expedíciós útra indul

és pedig ezuttal Borneob« vezet az útjuk.Ez a munkáj nk 18 hónapig tart. A házas-pár és technikai kísérete Singapurból repülSandakanba, Eszakborneoba és onnan ha-tolnak be a sziget rejtelmes őserdeibe és akulturvilág előtt nagyrészt ismeretlen tájé-kai ra. Velük megy egy filmoperatőr, egyhangmester és J ames Laneri nevü pilótájuk.Az expedició olyan különleges szerkezetiihűsitökészűléket visz magával, amellyel vé-dekezni tudnak a nagy hőség ellen és ezen-kívül megvédik a magukkal vitt vegyisze-relcet is a megromlástól.

Nemzetközi filmkiállttás Brüsszelben. Abelga fővárosban szeptember 26-án nyíltmeg a világkiállítással kapcsolatban a nem-zetközi filmkiállítás Bonesse és Boven mi-niszterek és mások jelenlétében. Bouen. mi-niszter lendületes beszédben emelte ki a ki-állítás jelentőségét, majd utána megkezdőd-tek a filmbemutatók. Magyarország a "Kis-mama" c. Universal-filmmel vesz részt a ki-állításon. A filmversenyen egyébként 70 fil-met mutatnak be.

Előadássorozat a némafilm történetéről.1\ berlini Lessing-főiskolán október 30-án,12 előadás ra osztott sorozat kezdődik "Anémafilm története Németországban" cím-mel. Az előadásokat a legkiválóbb németfilm-történertudósok tartják.

Az emberi élet számára a legokosabb gon-dolat és cél: egészségesnek lenni, szorgal-masan dolgozni és mindig remélni, szeretnia jelent, hinni, bízni a jövőben! A véletlen'szerencsét sem szabad azonban elmulasztaniés amennyire lehetséges, egy kis áldozattalhavi 3, vagy 6 pengővel részt kell venni azosztálysorsjátékon, mert reménység, hit,kedv, bizalom költözik ezáltal a lelkekbe.Hátha a szerencse is rámosolyog Önte éssikerül váratlanul egy hatalmas összegetnyerni. Próba - seerencse!

22

.•.l __,..f~~",-......'I-----t-·

IL~TECHNlKAAZ UJ PANKROMATIKUS KÉPNEGATIV

- MELYEK AZOK AZ OK01<, AMELYEK AZ ÚJ NEGATIV GYÁR-TÁSÁRA VEZETTEK -

----- ernrégen tájékoztattuk rö-

N viden olvasóinkat az újpankromatikus nyersric-gativfilm forgalombaho-zataláról, amelynek AgiePenkine H. a neve. Azegyre növekvő gyakorlati

tapasztalatok nemkülönben a haladótechnika mindig jobb és tartósabbfilmnegativot igényelnek. A követel-ményeknek megf elelöcn HZ új pankrr»matikus negativ jelentékeny elönyöbről tesz tanuságot. Az áttérés a néma-filmről a hangosfilmre magával hoztaa képsebesség emelkedését. Természe-tes, hogy ennek megfelelőerr a kép"negativ fényérzékenységét jelentéké.nyen emelni kellett. A további lépésaztán az emulzió gradációjának (Ieke.tedési emelkedés) megjavítása volt.

A modern operatőr megkívánja,hogy a használt képnegatív fényérze-kenysége minél magasabb, az emulziószemcsézéte rninél finomabb elosziésu,magas szinérzékenységű legyen, amelycl fény legjobb kihasználását és a szí-nek tökéletes visszaadását biztosítja,minden kiegyenlítő szürő segítségenélkül.

Megkívánja továbbá az ilyen ideá-lis anyagtól, hogyafeketedési emel-kedés a rövid megvilágítás terenegyenletes legyen, azonkívül a rosszvilágítási viszonyok mellett is jól át-rajzolt képnegativot kapjon, valaminta néma filmekből ismert kormozás éshófehér foltoktól mentes legyen. Vé.gül az emulzió gradációja ne akadás

lyozza meg az operatőr óhajának meg-felelő diszlctmegvilágítást.

Ha egy szinérzéketlen emulzió (csakkékérzékenységű) Iényérzékenységétemeljük, velejár a szemcsézet megna-gyobbodása. Amennyiben a szinérzé-kenyítést optikai uton színező anya-gok igénybevétel ével folytatj uk, hogypankromatikus emulziót kapjunk, le-hetséges. olyan negativemulziót elöál-lítani, amely átlagban nagy fényérzéskenységű és műfény iránt és amellettmegtartja a finom szemcsézetet is.

Ismeretes, hogy a kőzönséges brorn-ezüst szemcse csak a kék és ibolyaszinekre érzékeny. A pankromatikusemulziónál ezt az érzékenységet alátható spektrum minden sztnére ér-vénvesíteni lehet. Tehát a szemcsézeta z6ld, sáirga és piros színckre is érzé-keny.

Ami a szemcsenagyság megítélésétilleti, kétféle nézet van. Vannak olyannegativképek. amelyek pozitivje a fi~nom szemcsézet ellenére is nyugtala;nul hat. Vannak viszont olyan képek.ahol a durvább szemcsézet ellenére akép megnyugtatólag és így képszerűvéválik. Persze, itt csak az olyan szemcsézetről van szó, amely durvaságaellenére is szabályosan cl van osztva.Jobban észrevehetők ezek a jelensé-gek a keskcnyfilmnél, ahol a nagyításfokozottabb. Természetes: a szemcsenagymérvű nagyítása aztán a kép rovássára megy és az u. n. üres nagyítástjelent. Itt már a vonalak a szemcsetúlságos durvasága miatt szenvednek

23

~------__~.A~~~~, ~és a kép életlenül hat. A Pankinc H.~nál tetszőleges "játéktér" áll az opera,tőr rendelkezésére. De amilyen jószolga az ilyen nyersanyag, olyanrossz úr is tud lenni. Mindenkor jólnézzük meg, hogy rnit iénvkepezimk,Azt is vizsgáljuk meg, hogy milyeneka [envviszonyok. A nagy "játéktér"ellenéne nagyon kell vigyázni, hogyegyik végletből a másikba ne essünk.

Az új nyersfilm többszörös túle xpo zi-ciát is elbír, rninden következménynélkül. Visszafelé is így van. A szín-visszaadása is a lehető legjobb, deóvakodjunk a színhamisítástól. Aján.latos a .színes sceneriák alapos meg:vizsgálása. Ezután biztos, hogy kellőfigyelem mellctt jó Iotografiánk lesz.

Ezeket a kvánságokat az új PankineH. teljes mértékben kielégíti.

24 KÉPKOCKA HELYETT 20!Amerikában erős propagandát fejtenek ki

a hangosfilm felvételi tempó csökkentése ér-dekében. A végzett számítások szerint ez20% nyersanyag megtakarítást jelentene,ami évenként kb. (Amerikára vonatkoztatva)yo millió dollárraj kisebbítené a filmgyártásikiadásokat. Természetesen ez a 20 kockásfelvételi tempó az 1 másodperc alatt befutófilmszalag hosszúságát rövidítené meg, amiazt jelenti, hogyahangfrekvenciák rögzíté-sére 20 %~kal kevesebb hely állna rendellee-zésre. Ennek következménye, hogy a hangos-filmfrekvencia sáv ja összébb szorul. Az ame-rikai szakértők véleménye szcrint jelentéke-nyen kisebb a rányú az ebből eredő rninöség-esőkkené , annál az eldnynél, amelyet az ilyrnódon elért költségmcgtakarítás jelent.

A HIDEG BEFOLYASA A FILM-ANYAG ÉRZÉKENYSÉGÉREWebb tudományos vizsgálatai megállapí-

tották, hogy a fotografiai reciprocitás tör-vényszerüSége nem állandó és pl. a hőmér-séklet csőkkenésével változik. Olyan felvéte-leknél. ahol kicsiny fényintenzitások vannak,- mint pl. astronomiaí képeknél - nagyrnértékben lehet a sokszorosára emelni azemulzió érzékenységét azzal, hogy sülycszt ika hőmér ékletet.

HAT OBJEKTIV HELYETT EGYIRégebben már adtunk hírt a változtatható

gyútávolságu felvevő kinoobjektivckröl. Ezegy olyan ob jektiv szerkezetet jelent, amely-nek gyűtávolságát kőnnyűszerrcl lehet meg-változtatni. Amerikában már kapható ilyenoptika, amely 2.3-as állandó fényerő mellett35 mrn-es gyűtávolságát egészen 150 mrn-esgyútávolság ig lehet felemelni. Ilyen gyútá-volságú ob jekt ivekkel tehát 6 drb különállóobjektivet lehet helyettesíteni (35, 42, 50,75, 100 és 150 mrn-es).

Parányi mikrofon ok. A Bell- Telephon la-boratórium készítette el az első ú. n. parányimikrofont, amely - m int nevéből is követ-kezik - olyan kicsiny helyet foglal el, hogypl. az egyes szereplők ruhájukra akaszthat-ják. E m ikrofon előnyös tulajdonságai közétartozik, hogy irányító hatásrnentcs, vagyisigen c .ekély mértékben érzékeny a hang-forrás i rányára és hogya frekvencia jelleg-zetes ége az egész hallhatósági sávon át igenkedvező.

A plasztikus film. Louis Lumiérc plasz-tikus filmjét három hónappal ezelőtt bemu-tatták a párisi tudományos akadémián, aholegybehangzó megállapítás szerint praktiku-san használható. A francia hangosfilmek si-kerén felbuzdulva, a pénzemberek megfelelőösszegeket ajánlottak a találmány értékesí-tésére, minek következménye az, hogy egyfiatal francia rendező, Pierre de Cuuier,Louis Lumiére segítségéve! két filmet fogelkészíteni. Az egyik rövidebb, míg a má-sik teljes estét betöltő film lesz. i\. két plasz-tikus film december elején készül el és elő-szőr a Sorbonne-egyetemen vagy a nagy,operában kerül bemutatásra. Csak azutánpárizsi moziban lesz a bemutató, azt mégnem tudni. :vr int ismeretes, Lumiére talál-engedik át a nyilvánosságnak. Hogy ~elyi.~rnánya kótsz ínű szemüveggel szemlelhető.Tudvalevően a szemüvegtől függ a képplaszticitása. Tehát m inden néző jegyváltás-kor szemüveget is kap, amelyet előadáskolkénytelen az orrán tartani. A leendő sikerután további filmek elkészítését irányoztákelő.

"ADRIA" PEN SIO BUDAPEST(NEW.YORK PALOTA)

VII., Erzsébet-körut 9-11. Lift.Tel.: 38-3-33.

Elegánsan berendezett szobák,Hideg-meleg folyóviz,

, Elsőrangu ellátás!- Filmklub a házban.

~--------•.~~~+.--------~,'A XI. NEMZETKÖZI FÉNYKÉPÉSZETI KONGRESSZUS

HATÁROZATAI1. A kongresszus ajánlja, hogy úgy

a kép, mint a hangnegativ perforációjaazonos legyen a pozitív perforációalakjával, valamint méretével. 1936. ja.nuár l-től az összes felvevőgépek to.vábbító szerkezeteí erre a méretre le.gyenek átalakítva

2. Ajánlja, hogy' a képfelvétel kiz á-rólag 3: 401clalarányú legyen. (A né.ma felvételek korában ez volt az arány'méret. A hangosfilm ebből 2.8 mm-nyit levágott. Ennek következtében atéglányalak majdnem négyszöggé vál-tozott, ami a képszerűséget rontotta.Ujabbari mindinkább áttérnek a han-gosfilm felvételeknél a fenti 3 : 4 arány.hoz.

3. Ajánlja, hogy az éghetetlen fil.mek (Nonflamm, Safety film) nitrocel-lulose tartalm át sohasem emeljék amaximális 0.36% fölé, hanem a gyáraktartsák meg a drezdai VIII. kongrész-

szuson történt megállapodásokat.4. Az, éghetetlen filmek zsugoro-

dásának százalék-aránya nincsen sem.miképpen megállapítva. Fölös. fclszóla.lásoknak elejét veendő ajánlja a mér-ték megállapítását.

5. A 16 mrn-cs filmek kérdését egy.szerre tárgyalják meg a Society of Mo.tion Picturc Engineers (S,MPE), afényképészeti kongresszus, az Inter.national Standard-Assocatíon (ISA) ésa Nemzetközi Oktatófilm Intézet (Ro'ma). A kongresszus egyben három fő.kérdést intézett a tagokhoz. Ezek akérdések a kővetkezök:

l. A hangfotografia helye a pozitívfilmen.

2. Az emulzió (fotografia) helyzetea vetítőgépben.

3. IMilyen távolság legyen a kép ésa hang között. Ezekre a kérdésekrenégy hónapon belül választ kérnek.

Amerikai szinesképek Angliában - fran-cia szinesképek Amerikában. Az amerikaiTechnicol or Londonban 1,600.000 dollárostársaság összehozás án fáradozik, hogy üzem-behelyezze az összes gépeit. azért, hogy aLondom-Film rnielőbb megkezdhe e újfilmgyártási ciklusát. Ezzel szemben az an-gol-francia Dufay-color-rendszer m ind in-kább tért hódít Amerikában. Amint tehátlátható, itt csendes találmány-kicserélés fo-lyik, de előreláthatólag a T echnicolor visziel a pálmát ebből a versenyből, mert, hirekszer int, az amerikaiak nagyon lesz állítottáka méterenkénti feldolgozási díjakat. Ezt aDu Iay-colo r egyelőre nem tudja követni, Alondoni Technicolor társaság főemberei Ger-r ard és Sir Bail1ie, akik a London-Film se-gítségével: máris összehozták a nagy alap-tőkét. A londoni cégben a Technicolor m intfelestárs van érdekelve.

Az örvénylő előhívó. A Metro-Goldwinfilmgyár vezette be laboratóriumaiban ahívógépek kádjaiban áramló előhívó folyadék örvényszerű rnozgatását. Ennek az újí-tásnak az ad jelentőséget, hogya hívógépek-nél úgy a negativon, mint a pozitivon fellépőbizonyos szabályos sávokban mutatkozó fá-tyolosodás mcgszünik.

A SMPE, az amerikai filrnrnérnökök ésfilmtechnikusok egyesülete elhatározta, hogyHollywoodban technikai filrnmúzeumot lé-tesít. Ebből a célból összegyűjti Ameriká-ban a film történetére vonatkozó legrégibbtechnikai alkotásokat, gépeket stb-t és azo-kat megfelelően helyezik el az új· múzeum-ban.

alkatrészt

SIEMEHSés HORIS vetitószén gyári árbanállandóan raktáron

Vdlaoylőz,Jekinotechnikai vállalat

VIII, l U THER- UC C A 2. Paramount-ház.Telefon: 44-2-36.

25

~.. ~.~~~~~r~'~-------+IAz angol postavezetőség színes filmet csi-

náltatott, amelyet a bélyeggyüjtőknek aján-lott fel. A film első része a királyi jubileu-mi bélyegek elöállitásával foglalkozik. Amá edik rész a postabélyeg megvalósításá-nak adatait tárja a nézö elé. A harmadikrészben a világ legritkább bélyegeit és azangol király magángyűjteményét mutat-·ják be.. Kettőezerötszáz mlkrotarados tömbken-

denzátor. A hangosfilm felvevő é leadó erő-sítöibe gyakran belezavarnak a különbözőmotoroktól, elektromos berendezésektől eredőzörej frequenciák. Ezek kiküszöbölésére szűrő-láncokat alkalmaznak, amelyek egyik legfon-tosabb alkotóeleme: a leondencátor . A kon-denzátorok előállításánál az a cél, hogy bi-zonyos leszültség mcllett minél kisebb he-lyen, minél nagyobb kapacitást lehessen el-érni. Amerikában az ebből a szempontbólelőnyös elektrolitikus kondenzátor helyett as::áraz tömbkondenzátor typust alkalmazzáka hangosfilm mütcrmek. Oka ennek a kisebbsúly, alacsonyabb ár és az, hogy nem szo rul-nak különösebb gondozásra. A legnagyobbegység 2500 mikrofarados és sulya 11 kg.

A fotografiai rétegek érzékenységénekmeghatározásánál újabban a Scheiner-féleegység helyébe a Din-egység lépett. Ez nagy-jelentőségű újítást jelent, amely így az ope-ra tőr, mind a filmmel, fotográfiai réteggeldolgozókat kőzelrűl érinti. Miután bizonvoshatározatlanság uralkodott az új egységhasználata körül és félreértésekre adott okot,azért a német normalizálasi bizottság egy 12drb diapozítivból és magyarázó szövegbölálló ismertetőt készített, amely közérthetőenvilagítja meg a Scheiner és Din-egység kő-zötti különb-éget. Ezeket a Német Normali-zálasi Bizottásg egysületeknek és cégeknekrövid időre kölcsönadj a.

Washingtonban tartja az amerikai SMPEaz idei öszi nagygyűlését. Erre a gyűlésremár nagy előké zületket tesznek. A gyűlésideje október 21-24. J. r. Crabtree, egyisrnertnevű amerikai filmtechnikus készítielő a nagygyűlés előadás-anyagát.

~ budapesti tn. kir. áll. tnecha-

I;;:-:,~sn e(~::;::::e::~:::"I,:~::,;

tnozgófénvkép gépkezelői

tanfolvatn nvilik tneg.A '"nfolvatnra a tanfolvatn elnöké-hez intézett és a tanfolVCftn igCfzgCf-

'óság6nál (Tavasztnezö·utca 15.)legkésőbb folvó évi október hó 5-én

déli 12 ór6ig benvujtott ir6sbeli.

s z a b 61 Vs z e r U bélveggel e1l6'ottfolVCftnodv6nvban lehet jelentkezni.

Felvételi- és tandij citnénösszesen 100 pengő fizetendő.

Érdeklődőknek' tájékoztatót IkUld a tanfolvatn igazgatós6ga.

Viaszlemez a hangfelvételi technikában.Az amerikai hangrnérnökök állandó újításo-kon dolgoznak, amelyek egyre tökéletesb ítika hangvisszaadást. így legújabban bevezet-ték az ének- és zenefelvételeknél a viaszle-mezek alkalmazását. Ezt a lemezekre felvettzenét és éneket a későbbi hangkeverésnélinnen írják át a filmre, mert jobb eredmé-nyeket érnek el azzal, mintha filmről vennékát az alákeverendő hangot. Ezeknél a viasz-lemezeknél a mélyírást alkalmazzák. amelykűlönöse n bevált ; a frequenciahűség kitünő.Szarnos nagy műterem tért át Amerikábanerre a módszerre.

Ujabb filmmütermek Londonban. Az an-gol filmgyártá hatalmas fejlődésére jellem-ző, hogy a Britsh Lion filmgyáralaptökéjét21'0.000 fontról 750.000 fontra emelte ésegyben elhatározta, hogy üzemeit lényege-sen kibővíti. A cég megkettőzi műtermeinekszámát.azokat a legmodernebbúl fölszereliés az új idényben már 60 angol filmet akargyártani.

~~~FILMMŰVÉSZETI ÉS TUDOMÁNYOS FOLYÓIRAT

ELÖFIZETÉSl ÁR: 1 évre 10 pengő. - % évre 5 pengő.~'eleI5B szerkesztő és kiad): Lajta Andor.

.Szerkesztdség és kiadóhivatal: BUDAPEST, VII., THÖKÖLY-ÚT 75. - Telefon: 97-0-76.Megjelenik mínden hónap elsején. Min'den cikkért a szerző felel.

26

I Irja: Brückner János okI. gépészmérnök.

Gépíej, és adapter-alátétek

A géprejet és adapter- az asztallap ra csa-varok fogják Je. Az asztallap és gépfej ill.adapter közé leggyakrabban filcet vagy bőrthelyeznek. Ennek rendeltetése, hogy a csa-varole ne húzzá! .• ej a fejet nl. az' adaptert,Olyan esetekben, amikor az asztallap- éstalp felfekvési íelülete! megmunkájrak nemföltétlenül szükSéges a filc-alátét. Az alíap-teruél azonban ehhen az esetben IS ajánla-tos ezt alkalmazni, hogy így a géprezgéseletovaterjedését csökkentsuk. Sok esetbenalátétként a nagyobb rugalmasságú gumitalkalmazzák. Ennél tekintetbe kell ven-nünk, hogy az olaj a gumit hamar tönkreteszi, tehát gyakran kell ezt cserélni.

A film súlyaKülönösen vidéki szállításoknál kell is-

merni a film súlyát. Tájékoztatásul álljonitt, hogy 100 m. pozitív film sulya 690 gr.;1000 m. 6.9 kg. vagyis egy 3000 m-es slá-ger súlya 20.7 kg. E tiszta film súlyhoz acsomagolás és a I'elvonásonkinti dobozolesülya járul.

Előtét lencse

Ritka esetben fordul elő, hogy a vetítőtávolság rövidsége iniatt kis gyútávolságúobjektívet kell alkalmazni. Abban az eset-ben, ha a felhasználandó kínoobjektív gyú-távolsága 50 mrn, vagy még ennél is kisebb,úgy a szokásos fényforrásokkal, tükörrelés kondenzátorral nem lehetséges kellő mér-tékű összetartó fénynyalábot előállítani,míért is ilyenkor még egy kiegészítő opti-

'kai részre van szükség, Ez áll egy dom-ború an-homorú lencséből, amelyet közvet-

'lenül a képkapu előtt helyeznek el és ez azérkező fénynyalábot erőteljesen konvergálja,úgy, hogy a fényforrás kibocsájtott fény-mennyiség javarészt az objektívhez Jut.Ezek az előtét lencsék speciális, keményüvegből készülnek, a lehetőség szerinti leg-kisebb tömeggel. Atméröjük alig több 40

..AFILMKULTURA~.maí 'számának boriték lapját ~~fa n II . ."7' • vI . ~-n

n y o m t á k l

nun-nél, Ezeknél a lencséknél fontos a spe-ciális kemény üveganyag, mert ellenkezőesetben az érkező konvergált hőmennyiségelrepesztené a lencséket. Az ilyen lencsétkülönös gonddal kell tisztán tartani, mertminden rajta maradt piszok és folt a ve-títő ernyőn erősen feltűnik.___.

A potencíóméterekA potencióméter állandó kezelést és kar-

bantartást igényel. A Ierakodott porrészeos-kék, leváló finom fémszemecskék bizonyta-lanná teszik az érintkezést és a szabályo-zás folyamán kellemetlen pattogásként za-varnak. Ennek megakadályogtatására időn-ként vegyük le a potenciómétert és a sur-lódó felületeket tisztítsuk meg tetraclorid-dal.

Filmmérő óraA fllmmérő óra vagy méterszámláló meg-

lehetősen ritkán alkalmazott szerkezet afilmszínházak gépházaiban, inkább csak filmIabortéríumok és kölcsönzök használják. Ugya kölcsönzönek, mint a mozis nak a rekla-mációk elkerülése céljából ismernie kell azátvett film hosszúságát. Kűlfölddn általá-nosan bevezették a mozgőképszínházak afilmmérő óra alkalmazását. Itt az érkező fil-met azonnallemérik és egyszersmind meg-állapítják a tapasztalható hibákat.

A filmmérők sokféle változatban készül-nek, mégis leggyakoribb typusuknál a mé-rendő filmszalag egy n vagy több fogasdobba kapaszkodik, amelyet íorgasba hoz.A fordulatszám m-re átszámítható és mu-tatja az áthajtott film hosszát.

BW

Mágnes szalágú hang rögzítésHosszú évek óta visszatérő, állandó uj-

donság a hangrögzítésre acélszalagot hasz-nálni, amelyet hangfrequenciás ütembenmágnesezünk. Az ilyen szalagot egy elek-tromágneses-tekercs előtt elvezetve, benneáramot indukálnak, amely pontosan meg-egyezik az eredeti hangáraméval. Miután amegfelelő acélszalag előállítása teljesen ki-elégítő formában nem sikerűlt, az AEG gyárolyan megoldást választott, hogy a film-szalagra emulziószerűen rendkívül vékonyvasréteget von rá, amely azután a fenti ér-telemben könnyen magnesezhető. Nagy elő-nye a vasemulziós szalagnak. hogy ngyan-ügy ragasztható, mint a normális film; to-vábbá, hogy elektromágneses úton a meg-rögzített hang egy megfelelő mágnes segít-ségével letörölhető és ugyanaz a szalag üjfelvételre ismét felhasználható.

27

~--------'~~~~~+'---------'~IBUDAPESTI FILMPIAC filmmegjelenések 1935. szeptember hónapban.

JELMAGYARÁZAT: Megj. = Megjelenési hely. - H. = Hossza. - F. = Felirás. - M. =.Műfaj. Fősz. = Főszereplök. R. = Rendező. - C. = cenzura. - a. = aluli. - f. = felül L

Fox=parádé, - Meg j.: Fórum. -H.: 2292 m. -VIll. 31 :\1.: Revű. - F· Szántó. - Fösz.: Alice Faye, _j

James Dunn. - C: Aluli. ~Baboona. - Megj: Omnia, City, Kert m.-H.: lFOK FILM r.-f.,

Rákóczi-út 19. Tel.: IX. 5 2164 m. - M.: Exp. - Magyar beszéd. - Fösz.:Johnson 'Martin és Osa Johnson. - C: Aluli. ,

39-4-37 és 31-6-58. ;Kinai papagáj. - Meg j.: Palace. - H.: 2007 m.

IX. 12 - M.: Det. dráma. - F.: Szántó Armand. -Fősz.: Warner Oland. - R: George Hadden. -C: Aluli.

BARM ONIA· FILM Csunya lány. - Meg j.: Royal Apolló, Casino. - ,Akácfa-u. 7. IX. 27 H.: 2650 m. - M.: Filmoperett. - Fősz.: Muráti :Tel.: ~5-2-87. Lili, Jávor Pál. '- R: Gaál Béla. - C: Aluli.

BERMES-FILM, klámoros órák. - H.: 2200 m. - M.: Színmű. - \\

Erzsébet-körút 8. IX 12 Fösz.: Richard Tauber. ,- R: Paul Stein. -C.:Tel.: --10-0-28. Aluli. I

;

Tánc a boldogságba. - Megj.:I

Décsi, Kamara. -lX. 19 H.: 2259 m.- M.: Zenés vígjáték. - F.: Siklóssy

Iván. Fősz.: Bársony Rózsi, Halmay. Fritz,

BIRSCB és TSUK, -Schultz. - R.: Fritz Schultz. - C: Aluli.

Rákóczi-út 14.Epizód. - Meg j.: Décsi, Kamara. - H.: 2830 m.Tel.: 43-8-35. ,

IX. 25 -M.: Filmjáték. - F.:· Siklóssy Iván. - Fősz.:Paula vVessely, Karl Ludwig, Diehl, Otto Tress-ler. - R: Walter. Reisch. - C.: Aluli.

KEL~'II- FIL M Üldöz a világ. - Megj.: Palace. - H.: 2500 m.- I,:VII.. Erzsébet-körut 8 IX. 26 M.: Kalandor. - F.: Lakner Arthur. - Fősz.:Telefon 43-4-74. E. G. Robinson. - C: Felüli.

KOVÁCS EMIL és Tsa I tradivari. - Megj.: Royal Apolló. - H.: 2600Erzsébet-körút 8.

IIX. 13 m.-.M.: Dráma. - F.: Pacséry László. - Fösz.:

Gustav Fröhlich, Sybille Schrnitz. - R.: BolváryTel.: 45-9-48. Géza. - C: Aluli.

Makrancos dáma. - Megj.: Scala. - H.: 1982IX. 13 111. - M.: Dráma. - F.: Erb. - Fősz.: Clark

Gable, Constanoe Bennett. - R: Robert Leariara.METRO-60LDWYN - C: Felüli.VIII .. Sándor-tér 3.

Pajkos hercegnő. - Megj.: Scala. - H.: 2888 m.Tel.: 44-4-24 és 25.IX. 25 - M.: Z nés vígjáték. - F.: Erb. - Fősz.:

Cc. Donald, Kel on Eddy. - R: W. C. VanDyke. - C: Aluli.

PARAMOUNT FILM I I Seiesek tánca. - Meg j.: Studió. - H.: 1538 m.FOR6ALMI R T., IX. 12 - M.: Exotiku dráma. - F.: Fodor Sándor. -VII., Rákóczi-út 59. I I Fösz.: Balii bennlakók. - R: Marquis de laTel.: 34-4-37, 40-5-22. Falaise. - C: Aluli.

I Két llirály. :\1egj.: City, Uránia. H.: 31,50PÁTRH1-FILM - -Erzsébet-körút 8. IX. 18

m.- M.: Történelmi dráma. -F.: Radó István.- Fősz.: émil Jannings, Werner Heinz, GeorgTel.: 40-6--25. Alexander. - R.: Hans Steinhoff. - C: Aluli.

28

..•..•_--- .••Ja~r~.--.... --- •

STYLUS-FILM II elyet az ifjuságnak. - Megj.: Corso. - H.:

Erzsébet-körút 8. IX. 19 2240 m.- M.: Vígjáték. -P.: Tibor János. -

TeL: M·2-59.Fősz.: Viktor de Kova, Ursula Grabley. - R.:Carl Fröhlich. - c.: Aluli.

c-a Monte Crista. - Megj.: Royal Apolló. -

IX. 3 H.: 3194 rn. - M.: Romantikus regény. - F.:

TRICOLOR-FILM Dr. Baik Mihály. - Fösz.: Robert Donat, Elissa

VJI., Dohány-u. 58.Lanr i. - R.: Rowland Lee. - c.: Aluli.

Tel.: 37-4-37 Vörös pim pernel. - ~.fegj.: Fórum, Rádius. -és 42-4-42. IX. 20 H.: 2746 m.- 1'1.: Regény. - F.: Ki Jenő. -

, Fősz.: Merle Oberon, LessIie Howard. R.:-Korda. Sándor. - C.: .Aluli.

,UNIVERSAL- FILM

Igy kezdődött. (Egy ember, aki elvesztette a fe-

IX. 6. jét.) - Megj.: Décsi, Casino. - H.: 2045 m. -Népszínház u. 21- 1'1.: Dráma. - F.: Pacséry. - Fősz.: ClaudTel.: 38-4-48. Rains. - c.: Aluli.

WARNER BROS Örömök városa. - Megj.: Rádius. - H.: 2374 m.

IX. 7 -1'1.: Revű. - F. Váczi Dezső. - Fösz.: Dolo-József-körút 32. res Del Rio, Pat O'Brion. - R.: Lloyd Bacon.

Tel.: 32-5-90. - c.: Aluli.

Az első öt napon D É C S I és K A M A R A mozg6szinházakbankiárusitott, táblás házak mellett került bem uta tás ra.

cimü filmje.

BÁRSONY, RÓZSI és FRITZ SCHULTZzenés, énekes, táncos vigjátéka

T ÁN[ A BOLDOGSÁGBA•••••••••••••••••••••••••••••••••EZAFÖLD ...

�� 1 ��������������������������������

Az uj Palesztina 50 éve

29

11--------~.A~~~~.--------+,AZ AMATŐR MOZGÓFÉNYKÉPEZŐK EGYESÜLETÉNEK

I. MAGYARORSZÁGI NEMZETKÖZI VERSENYEA SZENT ISTVÁN KUPÁÉRT

Az AME L Szent István-kupa verse-nyén 83 film vett részt, amelyek 13nemzet köréből jöttek össze. Tekin-tettel arra, hogya beérkezett filmekcsaknem mind az átlagon felül voltakés sok elsőrendű teljesítmény kerültbemutatásra, a zsűri feladata nagyonnehéz volt. Itt hangsúlyozzuk, hOJy azelső helyekre került filmek közottsok esetben csak minimális külőnbsé-gek döntötték el a nyerő esélyt és a

több filmeket felmuta.tó kategóriákontalán egészen a nyolcadik helyig mégkitünő jelzővel illethet jük az összesműveket.

j\Jagyarországon ez volt az elsőnemzetközi amatőrfilmverseny, de azelért eredmények azt mutatják, hogymost már rendszeresíteni lehet ezt amérkőzést hazánkban és hogy nem-zetközi baráti összeköttetéseinketezen a módon is kiépíthetjük.

Az eredményeket itt közöljük:

A) kategória J. osztály .. _- 16 mm-es dokumentárís filmek:1. l\-fÜLLER A.: "Vnnepelt". J 00 m, magyar

16 rnrn, 4D.85 pont.Művész i megoldásu, kitünő fotografiá-

ju, egyöntetü. kimagasló film, mely az évünnepeinek időrendi sorrendjében diszkré-ten tár ja a néző elé a magyar vidék éle-tét anélkül, hogy egyetlen pillanatig isvontatott hatást keltene. Meglátásai, be-állításai, technikai kivitele és művészi fel-fogása példaként szolgál, hogy mikéntlehet néprajz i ismeretellkel foglalko::ó fil-met olyan alahbon. tálalni a kőzőnségnek,hogy oktató érték mellctt kitünő seároko-eást is nyújtson. Különös érdekessége afilmnek, hogya Szent István hetében le-zajlott verseny alkalmával magát a SzentIstván-napi ünnepségeket is bemutatta.Azonban nem ez adta meg a filmnek fcl-tűnő' értékér, ami anélkül is azonnal szem-beszőkik.

2. RAM ME, Prof. Dr. VV.: "II euschrecken.& Grillen". 80 rn, német, 16 mrn, 41.57pont.

Német alapossággal, határtalan türe-lemmel és a tudós kitünő megfigyelőké-pességével összeállított film. Fotografiájaés felépítése kitűnő. Annak ellenére, hogya természettudománynak eg-yik elég távolfekvő ágát mutatja be, véges-végig fel-kelti a néző érdeklődését és figyelm ét.

3. HIGGI ~SON G. H. F.: "Pond Life".110 m, angol, J 6 mrn, 38.85 pont.

Csak árnyalatokkal áll az előbbi filmtökéletessége mögött. A nehezen rendez-hető mikroszkópiai felvételek akadályaitelsőrendű módon áthidalva olyan látvány-ban részesíti a nézőt, amelyben a laikus-nak csak ritkán van alkalma gyönyör-ködni.

l

4. FI Gl;RA l-I.: "V ersclineiter Bach uiidBergfriihling". 70 Ill, osztrák, 16 mrn,37.85 pont.

Művész i érzéssel, jó fotografiával ésszernszögckkel meglátott 2, hangulatkép,amely a rideg tél zord szépségcit hatáso-san állítja szembe a viruló tavasz lágybenyomásaival. Helyenként megérezni aszcrzőn az állókép fotografiából vissza-maradt hatásokat. Ezáltal a képekben né-ha a filmszerüség kissé hiányz ik.

5. TSL'KAMOTO K.: .Birds life in I apan"100 m, japán, 16 mm, 36.85 pont.

Japán egzotikummal telített film, amelya szabad természet ölén élő snadarale éle-tét tárj a a néző elé. J ól sikerült lassitottfelvételek telcob jektivvel repülő hattyúk-ról, ami a mi világrészünkben elég szo-katlan látvány. A film általában kissévontatott és helyenként fárasztó hatástkelt.

6. ZOMBORT-SCSIGL'LI:'--JSZKY: "BHda-pest", 100 m, mgyar, 16 rnm, 36.42 pont.

Jól sikerült városfilm. amely Budapestkimagasló pontjait szép beállításokbanörökíti meg. Bővelkedik jó felvételekben.de vágás a kissé rendszertelen és az egyespontok kőzőtti összefüggés gyakran zök-kenős. Meglátásai érdekesek.

7. vVEISSEKBERGER E.: "Lölschental".170 m, svájci, 16 mrn, 36.14 pont.

A svájci hegyek vadregényes tájain ve-zet végig ez a film. Helyenként kissé tul-

• sagesan állókép hatást keltenek felvételei,ami a téma adottságával magyarázható.Felvételei rendkívül szépek. A film kima-gasló pontja az Urnapi körmenet, amelyhatásos részletekben mutatja be a mélyenátérzett ünnep jelentőségét.

30

•

8. BOYER P.: "T1'ois pet it s tours", 70 m,francia, 16 mrn, 3G pont.

Különleges felfogás ról tanuskodó mű-Az élet oly mozzanatait örökíti meg, ame-lyek valamilyen módon forgással vannakösszefüggésben. Végül az egész élele t egykörforgással szimboliz.ál ja. Ennek a veze-tő motivumnak cröltetése miatt a filmsok helyen bonyolult összefüggésekkeldolgozik, miért is helyenként kissé zava-ros hatást kelt. Érdekes és Üpikusan fran-cia avant-gardcista kísérlet.

9. ::\lüLLER A.: "Alpokon át a tavakhoz",100 m, magyar, 16 mrn, 34.57 pont.

Egy auótura története, amely az Alpokrideg világából végül is az olasz tavaszromantikus környezetébe viszi a nézőt.Jól sikerült egyéni utazási enilékiüm,amelynek rendszeres vagasa az átlagutazási filmek fölé emeli ezt a művet. Azautóból készült felvételek feltünően nyu-godtak.

10. GUIMARD S.: "Le elef des champs".60 111, francia, 16 mm, 33.85 pont.

Kedves felfogás ról tanuskodó mű, amelyabból indul ki, hogy egy vidéki gazdaság-ban egy kis kecske reggel elszabadul. Afelvevőgép a bolyongó állat útját követvevégigvezet a francia vidék életén. Jó fo-tográfia. különleges képszögek.

11. JUH ASZ B.: "Egy csendes nap". 100m, magyar, 16 mm, 33.14 pont.

Családi filmek általában unalmas hatástkeltenek a nézőben. Ez a film azonbandicséretre méltó kivételt képez. A J uhász-család gyermekeinek egy mozgalmas nap-ját mutatja be az apa, és a kitünően si-került gyermekfelvételek igen hatásosak.Helyenként a film alulexponált.

e. 1fORVAI A.: "Budapesti Allatkert'', lOOm, magyar 16 mm, 31.57 pont.

E film egyes részeit a közép iskolai ok-tatás számára megvásárolták. Egyenes-vonalu. tisztán szcmléltctö oktatásra irá-nyult felvételek, iskolai stilusban megsző-vegezett feliratokkal. A fotográfia jól si-került. Az egész kissé száraz, de a jelzettcélnak nagyon jól megfelel.

13. BALASSA r.. "Les·iklóverseny". 40 rn,magyar, 16 mm, 27 pont.

Si-film, amely érdekes részletekben rnu-tatja be az egyik svábhegy! lesiklóversenymomentumait. Bár jobb mint az átlagamatőr sifilmck, mégis azt lehet rá mon-dani, hogy az elmulasztott lehetőségekfilmje, mert sok minden hiányzik belőle,ami a nézőt érdek lné. A fotográfia vál-tozó minőségű.

14. ;.JICHdLSO, - G. \V.: "Li/ame and itslouc!» lake'', 121) m, angol 16 mm, 26.57nont.Luzerne-t és vidékét rnutatja be szép be-állításu felvételekben. A filmnek különös

érdekességet ad a közepére beillesztettDufaycolor rész. Itt is sokhelyütt észre-vehető az állókéj) jelleg. Szepen sikerültutazási emlékfilm.

15. Dr. SCJ-{(:YNER A.: "Das ist der Friih-!ing in Ii/ien". 50 m, osztrák, 16 mm,26.14 pont.

Bécset és környékét rnutaí ja be az éb-redő tavasz inezében. Hangulatos felvéte-lekkel tarkít ja a jól sikerült városképeketés jól sikerült beállításokban vezet végigBécsen.

16. RIFA S.: "Estampes del Blat". 100 m,spanyol 16 mrn, 26 pont.

A spanyol vidék' életét mutatja be. Aszántó-vető, arató, cséplő művelctcken ke-resztül vezet el a kenvérig. Sok hasonlóamatőrfilmet láttunk már. Ez a film nemmutat különösebb értékeket. Felvételeiszépek. Jó átlag teljesítmény.

17. STARCK J. jr.: ,,Tlorrüdo", 110 m, né-met, 16 mm, 25.14 pont.

Váltakozó minöségü fotografiából állóvadászképek. amelyek vadászkörökben na-gyobb érdeklődésre tarthatnak jogcímet,mint laikusok között. A film vontatott ésezért helyenként kissé fárasztó.

18. VvüKSCTT W.: "Schaffendes VOI/l", 120m. 16 mm, 24.1<1 pont.

Rosszul értelmezett "orosz montázs"-utánzat. sokat akar mutatni és ezért kissékaotikus benyomást hagy hátra. A filmker te kissé naiv. A fotográfia nem egyen-letes.

Hl. ZERKOWITZ GY.: ,,[[lIsvét a Raxon",60 m, magyar, Hl mm, 23.28 pont.

Egyéni nyaralási emlékfilm. amelybenaz amatőr és társasága sokszo l' megjele-nik a vásznon. Fotográfiája átlagos. .vzob jektiv nézőben helyenként alig tudjafelkelte ni az érdeklődést személyes jellegem iatt.

20. KLUG C.: "Eisr;ang a-uf deni Rhein beiOberwesel 1933", 40 m, német, 16 mrn,23.28 pont.

A cím sokat mond, a filmen azonbanaz elvárt jégzajlás gigantikus benyomá-saiból nem kaptunk semmit. A felvételeksokszor homályosak. A film első része amásodikkal nincs összefüggésben.

21. (lásd 19.) ZERKOWITZ GY.: "Week-end a Dunán", 120' m, magyar 16 111m, 23pont.

Egy week-end története, feltünően ha-sonlit karakterisztikumaiban a 19. számufilmhez. Semmi különbséget sem tudtunkfelfedezni.

22. ROSS:vlAK H.: "Flli.gel", 120 111, né-met. 16 mm, 22.42 pont.·Repülőfilm. amely a siklórepüléstől a mo-toros repülőgépeken keresztül a léggöm-bökig és Zeppelinekig átfogó áttekintést

31

~-~------~.~~~~+,--------+nyújt a repülés mai helyzetéről. Techni-kus és sportkörökben nagyobb érdeklő-désre tarthat számot. Felvételei változóminöségüek, A sok részletes ismétlésmiatt kissé vontatott hatást kelt.

23. KAn ..:Z CH.: "Von Schsueden nachDdnemark", 60 rn, osztrák, 16 mm, 21.14pont.

Utazási film. Jó felvételekkel tarkítva.Az ál1óképjelleg erősen kiütköz ik, A szer-ző a feliratok tömegével magyaráz olyandolgokat, amelyeket a filmen elfelejtettfelvenni.

24. SOLOMON S. O.: ,,visil of Sir El/yKadoorie", 129 m, hindu, 16 mrn, 18.85pont.

A) kategória 2. osztály.1. DE CAR ALT D.: "Memmortigo", 100

m, spanyol, 16 mm, 63 pont.Nyílegyenes vonalvezetésű, új stílusban

felépített játékfilm, amely a pesszimizmusés optimizmus harcát mutaja be a néző-nek érdekes felfogásban. A felvételek tó-nusa és minősége teljesen megfelel a té-mának és kész ítőjének különös intelligen-ciájáról nyújt tanubizonyságot. A filmérdekes tanulmányt nyújt arra nézve,hogy rn ilyen újfajta vágányokon lehet azamatör- játékfilm problémáját megragadn iés ezen a téren frappáns eredményeketelérni. Rendkívüli teljesítmény.

2. GIMÉNEZ D.: "L'Homme import ant",125 ru, spanyol, j 6 rnrn, 61.20 pont.

Látszólag a Mernmortigo hatása alattkészült szimbólikus játékfilm, amely egyképmutató ember megjavítását ábrázolja.A felvételek kissé egyenlőtlenebbek, minta Memrnort igónál, miért is a film csaka II. helyezést kaphatta. Egyébként az ál-talanos megítélés csaknem azonos az elő-ző filmmel.

.3. ERIZZO P. COMM.: "La Nonna di Cipe Puck", 240 m, olasz, 16 mrn, 59 pont.

Tipikus példája annak, hogy családifilmet mikép lehet játékfilm alakjában aközön ég elé tárni. A felvételek szépek'és rornantikusak, a cselekmény kis é las-san indul. Érdekesek a képbe bekopírozottfeliratok.

4. ZA HR: DNICEK c. "Orökkévalóságatom.ja" 70 m, cseh, 16 mrn, 58.60 pont.

Erotikus témáju film, amely okszorrnerész hasonlatokkal dolgozik és egy sze-relrni epizódot mut at he érdekes jelképemegoldásokban. A sz imbolizmus sokszorazon a határon mozog, ahol erősebb kife-jezések már' lehetetlenné tennék a filmet,de a szerzö nagyszerűen értett ahhoz,hogy ne lépje túl ezeket a határokat. Hanem lettek volna előtte az igazán kifogás-

Változó minöségü fotográfia, érdekesés excentrikus képek, amelyek azonban.sajnos, nem tudnak _érvényre jutni, merta felölelt témához képest a kidolgozás na-gyon hosszúra nyúlik. Nagyszámú pre-mierplan akasztja meg ezenkivül a filmsima folyá át.

25. MUELLER E. J.: "Nordland-Fjord-land", 60 m, német, 16 rnrn, lti.57 pont.

Utazási film. .Á. tlagteljesf tmény, amelyerősen emlékeztet az amatőrök által álta-lában bemutatott utazási emlékek re. A né-ző nem tud a filmmel koritaktust találniés ezért érdektelen ül szem léli az előtte el-vonuló, helyenként egészen jól sikerültfelvételeket.

16 rum-es játékfilmek:talan spanyol filmek, úgy ez a film meg-érdemelten kerűlt volna jobb helyre.

5. Dr. BOELSEN U.: ,,1ahreszeiten derLiebe", 350 m, 16 mm, német M.20 pont.

Kitűnő fotografiájú és technikájú film,amelynek nagy hibája az, hogy a hivatá-sos filmek megoldásaihoz rabszolgamódraragaszkodik. A téma vontatott és nemkielégítő benyomást hagy hátra. Minde-nek fölé helyezendő a rendkívül tökéleteskamerarnunka.

6. MOKIER S. & P.: "La vie est un réve",120 rn, francia, 16 nun, 53.20 pont.

A szereplők arcélbeli hasonlatosságamiatt kissé zavaros hatású film, mert anéző nem mindjárt ismeri ki magát azegyes személyek kőzőtt és gyakran össze-téveszti őket. A felvételek szépek és sokhelyen romantikus beállításokat találha-tunk.

7. REY:.JDERS P.: "St1'omy Weather", 60rn, holland, 16 rnrn, 52.60 pont.

"Subjektív" film, amelynél minden cse-lekmény a felvevőgép felé irányul, miértis a főszereplöt, (akit a felvevőgép helyérekell képzelnünk) a filmen sohasem látni.Az ilv filmeket többször kell végignézni,hogy "az ember megértse őket. A szerzőelőző ilyen stílusu filmje jobban sikerült.

8. DEIMEL J.: "Der eerbrochene Spieget",80 m, osztrák 16 mrn, 50.20 pont.

Jó humo ru vígjáték kemény fotográ-fiával. amelynek nagy publikumsikere volt.A rendezés kitűnő, a sz inész i játék, ahhozképest, hogy bu rleszkröl van szó, éppenmég megfelelő.

9. ROSS S. 1.: "AU on a su.mmer, s day",120 rn, angol, l6 mm, 46 pont.

Egy gépírónő vasárnapi élményeit mu-tatja be jól sikerűlt természeti felvéte-lek keretében. A film kissé vontatott és

32

sok helyen tulságosan részletekbe bocsát-kozik. Jó átlagteljesítmény.

10. TA. 'AKA R.: "Bad dream", 100 m,japán, 16 mm, 44.80 pont.

Zavaros tartalmú, egzotikus japán film,melynek keleti szimbólizrnusát nehezentudjuk csak követni. A felvételek jók, de

a furcsa tartalom és annak kidolgozásalerontja a hatást.

11. Dr. BOELSE~ U.: "Ach Ülise", 80 m,német, 16 mm, 38.20 pont.

Burleszkszerű vígjáték, amelynek erősstílusu részletei sokszor túlzottak. A foto-gráfia és technika kielégitő.

A) kategória 3. osztály .. - Egyéb (rajz, baba stb.) filmek:l. GROSCHOPP n.. "Kleine Königstragö-

die", 43 m, német, 16 mm, 46.80 pont.A Szent István kupa nyertese. Csodá-

latos, hogy a zerzö mily hatásos módontudta felvevőgépével életre kelteni a me-rev és mozdulatlan sakkfigurakat. A filmelejétől végig kifogástalan művész i éstechnikai teljesítmény, amelynek értékéta többszöri szemlélés mindig inkább eme-l i. Felfogásunk szerint ez a film bármelyhivatásos mozgóképszínházban sikeresen

állaná meg helyét és a zsüri elismeréseután általános kőzönségsiker t és sa jtó-elismerést aratott.

2. IMAIZOMI M.: "Cross", 50 m, japán,16 mrn, 43.60 pont.

Ritmikus abstrakt rnozgásokból össze-állított absolutfilm, amely hatásosan bi-zonyítja a japánok fejlett filmtechnikájátés különleges ornamentikus formákbanmegnyilatkozó művészi felfogását.

B) kategória 1. osztály. -- 8 és 9.5 mm-es dokurnentáris filmek:1. ISHIDO H.: "Fishing uillage", 60lm, ja- 5. DEUTSCH R.: "Szappanb'uborékok", 50

pán, 9.5 mrn, 47.14 pont. m, magyar, 9.5 mrn, 31.71 pont.J ól sikerült képekben és beállításokban Szappanbuborékokkal végzett kísérletek

rnutatja be egy japán halászfalu életét és megörökítése, amelynél érdekesen leheta létért való harcát. A fotográfiai minő- megfigyelni a buborékok viselkedését.ség kifogástalan és bizonyítékot szolgáltat Kár, hogy a szcrzö nem változtatta egyarról, hogy 0.5 mm anyagon is el lehet kissé a műsort és ugyanazt a jelenségetérni azt a felvételi minőséget, amely ed- többször mutatja be.dig a 16 mm felvételek privilégiuma volt. 6. BARNITr F. P.: .Predial Symphony",A film nagyon jó benyomá t keltett és fO-O m, angol, 9.5 mrn, 29.57 pont.dacára a vontatott tempó nak, amely eh-hez a témához kitűnően illik, maradandó A víz szerepét akarja illusztrálni ez a

film a természetben. Sajnos, a szerző nemértéket képviselt. tudta ezt a vezető-motivumot eléggé ki-

2. LOTZ!:: c.: "Ani Fetdrain", 55 m, német hangsúlyozni, úgyhogy a nézőben csak9.5 mm, 42 pont. egy természeti szépségekben bővelkedő

Kedves témájú film az erdők és mezők film benyomása maradt hátra. A nappaliáll at- és bogárvilágáról. A filmbe beállí- orsók figyelmetlen kezelése folytán a filmtott kisgyermek változatossá és hangula- sok helyen szél fátyolt mutat.tossá teszi a képet, úgyhogy a pedagógiaijellegü téma vontatottabb pontjain nagy- 7. VERg.DIER R.: "Détente", 100 m, fran-

" ' .. , "t ' k I kő cia,.5 mm, 29.14 pont.szeruen átségit i a nczo es ec ves, oz- jó meg-vet1cn benyomást kell. Igy lehet élvezet- Szép felvételekben bővelkedő,tel tanulni. látású film, amely az amatőr intenció it

híven tükrözi vissza. Montázs, tempó jó,3. IT 1\ CSKKOST E.: "Wien", 120 111, osz- vágása néhány simítást elbírna.

trák, 9.5 mm, 39.14 pont. 8 DEI'[ L A I:l h AJól sikerült városképek érdekes beállí- ' <.v E J.:" mateurtüuisc au, wse-

tásokban. A filmnek kűlőnős érdekességet tria", 80. m, osztrák, 9.5 mrn, 26.57 pont.Hí radószerücn összeállított érdekes kép-

ad, hogy a szerző a feliratokat milyügyes módon kerüli el és villamostáblák- anyag Ausztriáról és o zt rák események-kal, valamint útjelzőkkel é hasonló se- ről. Szép felvételek és érdekes beállításokgédeszközökkel pótolja. Az általában lá- sorozata. Élénk bizonyítéka annak, hogytott városfilmeknél klasszisokkal jobb film. a film mily hatásos krónikás.

4. MORI K.: ,,1'VIes eniants", 80 m, japán, 9. DEIMEL J.: .Wosserteuiel", 80 m, osz-9.5 mrn. 00.42 pont. trák, 9.5 mrn, 26.14 pont.

Egy japán család gyermekeinek egy Kajak-csónakázási bravurokat mutat benapját mutatja be a szerző. A filmnek néhány sebes patak forgatagában. A las-különös érdekességet ad az egzotikus szo- sított és gyorsított felvételek különösenkások megörökítése. A tempó helyenként érdekesek. A szép tájak! hathatósan emelikkissé vontatott. a film benyomását.

33

10. DEUTSCH R.: "Két hajókirándulás",WO m, magyar, .!J.5 rnm, 25.85 pont.

Két hajókirándulás ernlékét mutatja bea szerzö jól felfogott és ritm ikusan ösz-szeállított képekben. Tekintettel arra,hogya néző a kiránduláson résztvett sze-mélyeket nem ismeri, a film kissé vonta-tott hatást kelt, de ennek ellenére elfogad-hatóan hidalja át ezt a nehézséget.

:11. WILLKER \V.: "Willis erst er Sch.ul-gang", 70 111, osztrák, 9.5 rnrn, 25.71 pont.

Egy kisfiú első iskolanapját mutat j a beaz apa jól sikerült Jelvételekben. A filmhelyenként vontatott.

j2. ).fORE J.: "Continenlal Medley", 100111. angol, 8 mm, 201.28pont.

Egy angol fiatalember utazása motor-kerékpáron az európai kontinensen átBudapestig és vissza. Érdekes Kereszt-metszet a főbb európai városokról, ame-lyeknek leülönős érdekessége a budapestita rt ózkoclás kidomborítása. J ófelvéteklc

13. KANEKO Y.: "Falli1~g dusk", 35 m,japán. 8 mrn, 24.28 pont.

Monoton, szorno rú hangl1latl1, őszi ja-pán tájképek. Hangulatos benyomások,de vontatott karakter és emiatt az érdek-lődésre nem tarthat kimagasló számot.

14. DEUTSCH R.: "llimdó 192tJ-1935",120 m, magyar !:I.5 rnrn, 22.85 pont.

Az amatőr i1l2!)-től 1!J35-ig összeállí-tolta évi filmtermelésének érdekesebb ésaktuál is jeleneteit megörökítő részleteit. Afilm változó minőségü. ami természetesis a különböző felvételi anyagok miatt.

B) kategória 2. osztály. -- 81. OKAMOTO T.: "Sorrawfui Auturnn",

5Ü\m, japán, 8 mm, 56.80 pont.A szomo rú ősz jelképes megoldásban

összehasonlítva a lányától elváló anyanyomasztó hangulatával. Szándékosan von-tatott stílusban felépített film, mely min-den túlzás óvatos kikerülésével és legszeré-nyebb rnűvész i lehetőségek kihasználásá-val megdöbbentő realisz.tikusan oldja mega kitűzött feladatot. Figyelemreméltóak anehéz szűrővel készült felvételek és a kű-lönös beállítások által fokozott lélektanihatások.

"2. GIBERT F.: "Sisif". 150 m, spanyol, 8.5mrn, 56.20 pont.

Buja spanyollégkörrel telített jó meg-oldású játékfilm, amelynek jól meglátottfotografiája és k itűnően térbehelyezettalakjai emelik a hatást. A film szcrclmiepizódján átsegitő montázs hatásosan jel-képezi a vásznon be nem mutatható rész-leteket. A sztnészek játéka és a . ''1dezéstermészetes és minden túlzástól 111

'3. DUDÁS L.: "flalálos tavasz". 2bJ rn,magyar, 9.5 mm, 50.80 pont.

15. LlEBEWET;.J K. M.: "Modc1'11CS TVlIn-der", 50 111, osztrák, 9.5 mrn, 18.57 ponl.

A zsebóra szerkezetét, annak szetszedé-sét, valamint összeállítását és az egyes al-katrészek szerepét magya rázz a ez a film.A felvételek közepesek.

16. MARG'C'ET P.: "Tir Fé déral Fribourg"50 m, svájci D.5 mm, 18.28 pont.A freiburgi céllövő-ünnepélyt fotografált aaz amatőr. Érdekes kosztümös és jelme-zes felvonulasokban bővelkedő film, mely-nek fotografiája sajnos eléggé közepes.

17. MILETIC O.: "Zagreb", 70 m, jugosz-láv, D.5 m, 16 pont.

Zágrábi városképek humoros felfogás-ban, érdekes kísérlet, de nem nagyonszolgálja a város-ismertetés céljait. Atrükkök kivitele közepes.

18. SABATHIEL GY.: .Jcmbor ee", 65m, magyar, 9.5 m, 13.85 pont.

A magyarországi Jamboree megörökí-tésének kísérlete filmen. A felvételek na-gyon közepcsek, a film vágás a vontatottés rendszertelen. Cserkészkörökben való-szinüleg nagy érdeklődésre számíthat, dekivülállók szemében nincs különösebb ér-téke.

19. RUBY A.: "SportIlépek", 100 m, ma-gyar 9.5 mm, 12.28 pont.

Kezdő amatőr-kísérletezések. Összeállí-tása alig üti meg azt a mértéket, hogynemzetközi versenyen résztvehetne. Azamatőrnek valószini.ileg értékes emlékeiezek a felvételek, de ez még nem ok arra,hogy zsűri elé bocsássa őket.

és 9.5 mm-es játékfilmek:Sok szerepiővel elég bonyolult cselek-

ményt clolgoz fel, ami itt-ott az érthető-ség rovására is megy. Belső felvételeinéla világítás alig volt kielégítö. Ezekkelszemben kiemelendő a kitünő rendezés ésújszerű filmművészeti megoldások alkal-

. mázása. A nagy feladatot az amatőr akörülményekhez képest egész jól oldottameg.

4. FLIEDKER O.: "Hans im Glück". 60m, német, 9.5 mrn, 49.50 pont.

Rövid kis vígjáték, amely jó techniká-val és szépen meglátott képekkel, angyalinaivításról tesz tanubizonyságot. A cse-lekmény egyszerű és bájosan közvetlen.

5. ZOMBORI V.: "Lelkiismeret". 80 m, ma-gyar, 9.5 mm, 49 pont.

J ó elképzelés, jó megoldások, de egyen-lőtlen a fotografiája és kissé nyugtalanvágás. Nyugodtabb körűlmények közöttmeg ismételve, elsőrendű filmet lehetne atémából készíteni.

34

~.,_. ~.~~r~~.~--------+t{S. CU:t\1Y L.: "Atmosphere". 40 rn, francia,

8 mm, 47.60 pont,Rendkívül 'érdekes avant gardista kí-

sérlet, amely álomszerű rnontázsban fan-tasztikus éléményeket hoz a néző elé. "-:--legjobb akarat mellctt sem tudtuk a filmtényleges értelmét felfogni, miért is kissézavaros hatás maradt hátra. Ennek elle-nére a film újszerűsége folytán rendkívülérdekes benyomást kelt.

7. ~IILETIC O.: "Faust". 70 rn, jugoszláv,9.5 mm, 42.60 pont.

Belső felvételekkel készült szetény ke-retű Faust-paródia, amelynek néhány hu-moros része jól átsegíti a sötéte n sikerűltjelenetek akadályain.

8. LÉ::\TARD E. és DEUTSCH R.: "A Földhalála". 350 m, magyar, 9.5 mm, 42.40 p.

K agy koncepcióju, egyenlőtlen fotogra-f iáju, fantasztikus filmregény. amely he-Iycnként kissé vontatott, dc óriási munkátigényelt az amatőrök részéről. Kiemelen-dők a kitünően sikerült trükkfelvételek.amelyek csaknem az összes hivatásos fil-mekhől ismert trükköket felölelik.

9. DEűTSCH R.: "Találkozás a imüttal",20'0 ru, magyar, 9.5 mm, 38.60 pont.

Szép és egyenletes fotografiája semtudja egészen kárpótolni a téma szeren-csétlen megválasz tását. Néhány meglehe-tősen hosszúra nyúlt rész energikus vá-gást kíván.

10. LÉ~ ARD E.: "De seé p lett volna", 60m, magyar, 95. rnm, 37.14 pont.

Régebbi kószitrnényű film, amely an-nakidején sikeresen állta az iramot, de mamár kissé elavult.

11. Dr. KIl-l'DJ~GER F.: "Tradern Horn",1!J0 m, osztrák, 9.5 mrn, 37.14 pont.

Ez a paródia jobb helyet érhetett volnael, ha felvételei nem lennének olyan söté-tek és főleg, ha a Jelvevőgép nyugodtanállott volna. Sajnos azonban, így a filmerősen próbára teszi a szcrnet.

12. LtNARD E.: "A kaland", 80 m, magyar9.5 mrn, 33.40 pont.

Kontraszt nélküli, lapos fotografiájukép, amelynek készítésénél úgylátszik va-lami nyersanyag hiba csúszott bele. A cse-lekmény egyszerű és jól van megoldva.Képbe kopi rozott feliratok.

E) kategória 3. osztály. --- Egyéb (rajz, baba stb.) filmek:1. OGIKO S.: .Pro pagate", 45 m, japán, zőből. A technikája hatásosan közeliti meg

9.5 rnm, 47.eO pont. a moziból ismert rajzfilmek tökéletessé-Rajzfilm szimbólumokkal ábrázolja a gét.

virágok megtermékcnyítését a természet- 4. (lásd 3.) ZSELLÉR L.: "Szerelmes kö-ben. Aprólékos és pontosan kivitelezett szöriis", 20 m, magyar, 9.5 rnrn, 38.40 p .technikája megdöbbcntően tökéletes. A A téma valamivel gyengébb. Egyébkéntfelfogás is teljesen újszerű és jó példáját teljesen megfelel a 3. számu filmnek.adja az ornarnentikus absolut filmnek.

2. OGl-:\'O S.: "Rhythm", 40 m, japán, 8 5. ZSELLÉR L.: "Szl~ltán levele", 34 m,mrn, 45 pont. magyar, 9.5 mm, 34.80 pont. .

Vízsugarakból, cseppekből, csobogások- Babafilm. A mozgások kissé szöglete-ból, hullámjátékokból stb. összeállított rit- sebbek, mint a rajz-fiimnél. A téma amikus absolut film, amely magán hordja kerethez képest megfelelően naiv. Erdekeskészítő jének ezen a téren már köz ismertté fényhatások.vált technikáját. 6. FUEDKER O.: "Aladin", 40 m, német

.3. ZSELLJ~R L.: "Ott fenn északon", 46 m, 9.5 rnm, 34.80 pont.magyar, 9.5 mm, 39 pont. Babafilm, amelynél a figurák mozgatása

Jól sikerült rajzfilm, amelynek egészsé- elég szakgatott. A megvilágítás egyenlót-ges humora kacagtató hatást vált ki a né- len.

..

C) kategória. - Szines filmek:1. OGINO S.: "Expression", 30 m, japán,

9.5 mrn ,44.57 pont.o matőr módszerrel készült seines film,

amely sok esetben jobban hozza ki a ter-mészetes sz ineket, rn int bármely eddig is-meretes szines film. Ugy a téma ritmikus.és ornamentisztikus megválasztása. minta film kiviteli technikája a legnagyobbdicséretet érdemli. Itt bizonyosodik megaz a tétel, hogy az amatőr szerény segéd-

.eszközök alkalmazásával is milyen f rap-

páns hatásokat érhet cl. Rendkívüli telje-sítmény.

2. MüLLER A.: "jVépviseletek", 70 m, ma-gyar, 16 mrn, 38 pont.

Magyar népviseletek felvételei, amelyekgazdag szinekbe tobzódva érdekes etnog-ráfiai tanulmányt nyújtanak és egy pilla-natig sem válnak unalmassá.

3. (4.) ROSS R. 1.: "Edge o iuinter'', 2{) m,angol, 16 mm, 37.85 pont.

Az új Dufaycolor eljárással készült film,amelynek hatásos romantikája élénk va-

35

rázsolja a tavasz szines világát. A belsőfelvételeket is nagyszerűen exponálta.

3. (4.) YASUDA rr.. "Wearing JapaneseArnlOU1-", 40 m, japán, 16 mm, 37.85 pont

Egzotikus régi japán harci vértezet fel-öltésének ceremóniás körülményeit fotog-rafálta az amatőr. A kép egyhelyben Ie-ját zódó folyamata kissé fárasztóan hat.

Az A. M. E. az első nemzetközíarnatőrkeskenyfilm versenybe kapcso-lódó konferenciáját augusztus hó 15.napján tartotta meg. Az értekezletenaz eavesület vezetőségén kívül szemé-lyesen vett részt az osztrák amatőrökrészéről Hengl János és Deimel József.a svájci amatőrök képviseletében pp-dig Weissenberger Ernő. Az értekezlettárl1va az előzetesen közzétett értesítőszerint a különböző államokban mű-k;ödő amatŐr filmegyesületek vagyszovetségek együttmükiidésének SZD

rosabbra [űzese volt. A kérdés a kon-ferencián beható megvitatásra került.Nemcsak .a személyesen jelenlevőkszóltak hozzá a tárayhoz, hanem szá-mcs olyan külföldi amatőr is, aki aszemélyes megjelenésben akadályozvavolt u~yan, de írásbeli vélemén vét el

EUMIG fotocelláskinokamarával és

Mimosaátforditható film-mel felszerelve afilmezés könnyűés biztos

E M I Guleadók bármely nagyt~remben jól vetitenek.

5. Dr. PASPA :vI.: "A seineh reoüje", 80rn, jugoszláv, 9,5 mrn, 27.14 pont.

Az Ogino-film amatőr sz ines technika-jával ké zült, de a szinhatások nem olytermészetesek, mint annál. A több téma-körből összeválogatott film azonban jog-gal tarthat számot a szines filmmel foglal-·kozó amatőrök érdeklődésére.

*juttatta az egyesülethez. A németamatőrfilm egyesületek szővetkeze toBund der Filmemeieure, Berlin és aspanyol Centre Excursionista de Ca ta-luny e, Seccio de Cineme, Barcelona. iskimerítően hozzászólt a kérdéshez.

Az értekezlet mindenekelőtt leszö-gezte, hogy a barcelonai kongresszushatározatait semmi vonatkozásban semkívánja érinteni. Kívánatosnak tartjaazonban. hogy szarosebb kapcsolat lé-tesüljön a kíilőnbőző államokban mű-ködő amatőr-egyesülések között és en-nek megvalósítása érdekében a berlinikongresszuson fognak javaslatok elő-terjesztesre kerülni. A javaslatok kon-krét és részletes előkészítésére a kon-ferencia az osztrák amatöregyesülete+

Klub der Kino-Ameieure-t, Wien.- kérte fel.

A világ legkisebb,teljesitményben alegnagyobbfilmfelvevő gépe:

9'5, 8 és 16 ?1'fmk e s k e n y f i I m e k12 előnyét megmutatja Önnek;

A K S RÁKÓCZI-UT 23ÉS H A FA 3 ÜZLETE.

Vezérképviselő:

.Salzer E!1dre Budapest, V., Hold-ucca 25. rTelefon: 13-4·48.

36

BI08"OP FILMIPARI a::S KÖLCSÖNZÖ KFT.U Budapest, VII., Erzsébet-körut 9. (New York-ház.) - Tel. 33-4-'5·

1935-1936. ELSÖ FÉLÉVI PRODUKCiÓJA

Egy film, amelyet minden mozis évek óta vár! MAGYAR FILM!

A KIRA.LYNE HUSZÁ.RJAIrta: Farkas Imre és Mihály István, zene és dalszöveg: Farkas Imre.

Rendező: György István. Gyártási vezetö: Ver6 Sándor.SZEREPLŐK:

Erzsébet k írálvné - -Xagy Mnrik a szinésznöSinn z; és nénje _ - -Viki a Iclcséac ~-Steffy baroness lányukÉya barútuüje - - -Rózsi sznk rir-snö --Moluz ina, il. feleség-c _Ld vn rh dl gy - - - -

Berki LiliBalog KláriPeeri PiriVaszari PiriOlt Y MagdaApor NóraDajbukát IlonaKökény IlonaEöry Kató

Ik ervú ri György b. fhu.Szeles Berci _ - ._Hoheutels Xepomuk br.Keszeg Matyi tisztiszolgaDöbrüküzi s",inil';a,galóPi pás bllszárörrncstcr .-Ezredes _ _ - -Fra.nzl, inas _Cigányprim;if: - __ -

Perényi Lás71óPethes SandorBoross GézaGózon GyulaKomlós VilmosDezsöffy LászlóToronyi ImreGallai NándorBerky Jóska

Ki volt Jack Morlimer?l..•eruct-Holcnlu "Ich war Jack Mortimer"cimii hires regényének fiJmv:\Jtozatn.Budapesten egy taxiban holtan talaljautasát a solfőr. Uth özben val.ik í telötte.A sofför elrejti a holtte tet és 24 órn ij:\' ahu lott szerepét játszu. _ Miért? - Ml lycntitkos kuucsolntak füzték az áldozatot II

sxép 'Vinilre""e~? A rejtély! száguhlótempóban Oldja. mcg II film rselekménye,r.g~r(l'tlcn Í7.gHlmas éjszaka során.

Filmre írta: Thea von Harbou, a "Hind1lsí remlék ': sz erxöje.llelld('ztr: Carl FroeJich.

Fiiswrepliik: Adolf Wohlbrück, SybilleScbmilz, Eugen Klöpfer, HiIde Hildebrand.Carl Erochch-produkc lú.

A napkirály és az asszonyok(Szerelmi árm.ányok a francia udvarban.)Egy szépasszony Idizdelme II szereleméria napk irú ly utlvnrába n ezer kísértés ésintrika. között.MONIJMENTALTS KJAU.ITM;!Rend ez te : Carl Froelich.

Pösxereplök : Renate Müller, Eugen Klöp·fer, Michael Bohnan, Ida Wüst, DorotheaWieck, stb.('arI Fro-elich produk eié.

Ba két ember szereti egJmástAk árm ilyen viharns ul őkr-t é lü nk. vnnmencdé k, ahonnan fl }1l.1bol"nk és rorr~.da.lmnk mindcn pokoti hatnlma scm t\ldJaelűz nl ft boldog'~iqrot, és CJ. a. men edék aRZRRELEl\r. KM fiatul sz iv H pnk lokk iizepén is megta lá lhatja :1. mcn_}ly~rsz~~-trot. ha. cgvcsü l a szcrr-lembcn. Errol 57.01rilmiink.Rendezte: Erich Waschnek.

A szerelmes párt: Ranate Müller és Gu stavFröhlich alakitják.Funn t-Fttm prod uk cló.

A filmek lekötésétmár megkezdtük.

...

VégállomásSZENES BÉLA brilliáns vigjátékanakfilmváltozata Budapesten és Wien benóriási színpadi siker.Egy Szép pröbakisns sznny kataudja a vil-lamnsüu és vidám utazasa aszerelcu,hullám vasu tjnn fl '-éV;állollu\sig, vagvis 11há:;ass~'g bOlrlp: révébe.Rcnrtezte : E. W. Emo.

Pűszere plű)«: Paul Hörbiger, Hans Moser,Maria Andergast, Oskar Sima.A 19or·fa produk cíö.

IA tanár ur

A "Kék Angyal" testvérfilmja.ARXO HOLZ trug ik omúd iája nyomán.Egy gimnáziumi tanür története, akitcsunvün megbuk tat n,. élet iskolája, mertsem az emberekr-t, scm a csahidjút nemí smor l.Rendezte: Carl Prcelích.

A eimsz erepbeu : EMIL JANNINGS.Carl F'roel ich-ju-odu keiú.

Csókos órákEgy nagy művász vidám ka land]u, aidrajong az ig az i magyar zonéért, a sz éplún yok é rt, akiket a csók ru, az igazi sze-relemre tanit.A legszebb és legbiresebb magyar zeneialkotások bokrétája.Renrlezte : Carmine Gallone.

Fö.szerenlö: PAUL HÖRBIGER.Pn rtnnr ek : Karin Hardt, Sy bille Schmitz,

Ida Wüst, sto.V. n. F. produkció.

Az .élet megy tovább(Az örök szerelem himnusza.)KNUT HAYISUX, a N·~bel-t1i.ias író "Vik·tória" cimií gyönyö,rU regénye a földesúrleánvá ról és II molnár fiáról. akik meg-dicsöliJtek ha lálns sxeretmük ben.

A szerelmespárok zarándokolni fognak ehbeza filmhez!Rendezte: Karl Hoffman.Luise UJrich, Matbias Wiemann,Erna Morena, Alfred Abel)f;nen'a-film produkció.

ll! A szerencseI

I

II szerenesés 500-OOO aranype,!1gő

esetben _. nyerhető.1- ...."----.... _ - 1iIIiI__ ~!II1Nem kevesebb, mint 42:000 ~ yereményt, közel

A sc~~:egy:: :_:;Q n-y O IC m i II i6 p e n gő tosz a yon n. _ 1_ _ kell, hogy okvetlenül kisai óljanak az uj

egész - r

24 ~é~DgÖ, - ID. Lir.OtzfálJ't~r,jáféLon.12 pengő, Ez az összeg a mai szegény és sulyos gazdasági visze- '

negyed nyaink között szinte lantasziikusan hangzik,6 peng6, - il

nyolcad Min::~k!ng;~:'~mi~;:~:S'Y::éi!tO:~jegy-I,3 peng6, Uj sorsjáfék ••. uj reménység!

100.000200.000300.000 19-én délelőtt

1/29 órakorkezdődik.

már

'-T

hivogatAz I. osztály

huzása

BUDAPEST

VII., Thöatöly-ut 75.T e I e f o n: 97-0-76.

AZ AGFA-POIITlVa legjobb és a legtartósabb

kópiaanyag

VEZÉRKÉPVISELÖMag)'arország részére:

Lajta Andor

»H«A LEGTÖKÉLETESEBB KÉPHEGATIV•••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••DUP-NEGA TIV, H A N G - N E G A T I V Tf3 és Tf4D U P- P o Z I T I V, H A N G - P o Z I T I V

EGYÉB NEGATJVOK:SPECIAL-HEG AnvEXTRA RAPID-NEGATIVKIHECHROM - NEGA TIVAEROCHROM-NEGATIV

yomatott: Otthon-nyomda (Kis Iván) Budapest, IX., Lónyay-utca 50. - Telefon' 81-2-87, és 87-5-77.