örög katolikus

írmondó

A g ö r ö g k a t o l i k u s e g y h á z k ö z s é g l a p j a 2 0 1 6 H ú s v é t

A húsvéti világosságra nekünk van szükségünk

A Húsvét, a feltámadás ünnepe a legfontosabb

ünnep nem csak a keresztény világban, de annak kellene

lennie minden ember életében. A Húsvét megünneplése,

a Húsvét tartalma nem fakultatív, nem választható. „Ha

akarom megünneplem, ha nem, akkor nem…” Komoly

árat fizet életével az, aki nem hal

meg bűneinek Krisztussal, és nem

támad fel az új életre.

A Húsvét ünnepe olyan, mint a

déli ragyogó Nap. Sokat elárul az

Istenről, és sokat az emberről.

Mit üzen a Húsvét Istenről?

Ahogy a déli ragyogó Napba

pillanatokra lehet csak belenézni,

úgy Isten is ragyogó titok, fényes

misztérium. Alázatot, csodálkozást,

dicsőítést vált ki belőlünk. Senki se

ámítsa magát, hogy ő mindent tud

Istenről, senki se szidja, ha Isten

nem olyan, mint ahogy szűk emberi

gondolkodásával elvárná, senki se

hagyja el, ha Isten nem úgy táncol,

ahogy mi fütyülnénk. Isten ragyogó

Abszolútum, tökéletes Világosság,

felfoghatatlan Szeretet, emberi

ésszel megközelíthetetlen Intelligencia. A bizalom, a

ráhagyatkozás az igaz magatartás Isten felé.

A ragyogó Nap emberi szemmel csak enyhébb

formájában, napkeltekor vagy naplemenete idején

szemlélhető. Isten ragyogásának emberi szemmel és

ésszel felfogható alakja Jézus Krisztus. Húsvétkor arra

tanít, hogy Isten nem veszi el a keresztet senkitől, de erőt

ad hozzá; nem mesés dzsinn, akinek az a dolga, hogy

minden bajtól megszabadítson, hanem a legfontosabb

bajtól szabadit meg: a bűntől és a haláltól; nem olyan

Isten, aki szenvtelenül nézi a földi életünket, hanem

Krisztussal Isten belebocsátkozik az emberi létbe,

annak minden örömébe és bajaiba, innentől kezdve az

örömteli napokon és a keserű órákban is magunk mellett

tudjuk Jézus Krisztust. Végtelen pszichés energiát, erőt

jelent ez a szenvedés óráiban.

Ahogy a Nap mindent megvilágít, a Húsvét fénye is

teljesen átvilágítja életünket. Napfölkelte előtt minden

sötét és szürke. A Nap megvilágítja, hogy mi micsoda,

mi milyen, mi mennyit ér. A feltámadás ünnepe,

Krisztus győzelme, a halál utáni élet ígérete mindent

átvilágít. A húsvét fénye kritikus

fény. Megmutatja, kinek van igaza,

ki kicsoda, ki mennyit ér. Igaza

csak Istennek van, mi csak

megközelítjük, sejtjük az

igazságot. Lehet a „nem valódi

igazság” szerint élni, az istentelen

emberi gondolkodás szerint

kalkulálni, de nem érdemes. Annál

igazabb egy ember élete, annál

tisztábban lát, mérlegel,

gondolkodik, minél inkább beáll a

Húsvét fényébe.

A Húsvét fénye sokat elárul az

emberről is: szükségünk van a

külső fényre. A feltámadási

szertartás egyik legfontosabb

eleme, amikor a pap meggyújtja

Jézus sírjáról a gyertyáját, és ő adja

tovább a fényt a hívek gyertyájára.

A fényt kapjuk – kívülről. Tökéletesen az embert

szimbolizálja. Az ember gondolkodása sötétben járhat, a

homályban eltévedhet, rettenetes kerülőkre tévedhet, sok

időt, embert, boldog napokat veszíthet. Lehet menni a

Nap fénye nélkül is, de nem éri meg. Naiv, aki azt hiszi,

hogy a gondolkodása nem egyoldalú, ámítja magát, aki

azt hiszi, neki nincs szüksége sem Istenre, sem emberre,

„majd ő tudja”.

Húsvét fénye megmutatja, melyik úton érdemes

menni, s melyiken nem. Minden út nem visz egyformán

előre. Az önző, a birtokló, a csak az élvezeteket kereső, a

pesszimista, megkeseredett, a bajaiban, válásban

elmerült kesergés nem vezet előre.

Az az igazán okos, aki előre okos. Az az okos, aki

nem utólag, nem sebektől vérezve, rossz életkanyarok

után csap a fejére: „ha tudtam volna, nem így éltem

volna”. Húsvétkor Urunk tálcán kínálja a fényt, az erőt.

Luxus lenne visszautasítani. Boldog, aki előre okos.

Nagypéntek

z Istenember magára vállalta az ember zuhanását a

semmibe, átélte az ember tragédiáját, szó szerint és

teljesen, hogy pusztulni kell bűnei miatt. Mert senki

emberfia nem bűnhődött még úgy meg, mint Krisztus, aki maga

volt élet. Egyetlen ember sem bűnhődött még úgy, mint Krisztus,

akinek nem voltak bűnei. Ember úgy még föl nem fogta azt a

szörnyű zuhanást a semmibe, mint Krisztus, aki maga volt a teljes

lét. Ő valóban elpusztult. Meg kellett halnia, pedig még élhetett

volna. Művét elfojtották, pedig csak most indult volna

virágzásnak. Elhagyták barátai, odalett becsülete. Senki és semmi

lett: a zsoltáros szavai szerint féreg és nem ember, emberek

gyalázata és a nép megvetettje. Mert csak így szállhatott alá a

poklokra, a gonosz semmi legaljára, így teljesen kiüresítve magát, hogy az Atya végtelenül

szeretett Fia elérje azt a mélységet, ahonnan mindent újjá kell teremtenie…

Ahogy a bűnt nem értjük meg teljesen soha, ugyanúgy nem fogjuk fel a maga

egészében Krisztus szenvedéseinek nagyságát sem. Valamit fogunk majd érteni belőle

abban a mértékben, ahogy kezdjük megismerni és megszeretni őt.

Talán jobban megértjük, mit tett Krisztus érettünk ha rágondolunk valakire, akit

nagyon szeretünk. De aggódunk érte, mert eltévedt, megkeményítette a szívét, és látjuk,

hogy biztos pusztulásba rohan… Szeretnénk hozzálépni és segíteni rajta, de nem tudunk.

Úgy érezzük, hogy most valami rendkívüli dologra lenne szükség, olyanra, ami bele tudna

nyúlni ennek a szeretett embernek a szívébe. Azt szeretnénk, hogy csoda történjen, és

valami rendkívüli erő érje el ennek a léleknek azt a mélységét, ahol az emberi egzisztencia a

semmi határát súrolja, és ragadja meg, rántsa ki a megszokások, örökletes rossz

tulajdonságok, szenvedély és tévelygések útvesztőjéből…

A nagypénteki keresztfa még sok talányt és rejtélyt hagy az embernek: a kereszt titka

mindig misztérium marad. De ha valaki azt kérdezi tőlem, mi biztos, mi olyan biztos, hogy

arra ráépíthetem az életemet, amiért élni vagy halni lehet, akkor a felelet nem lehet más:

Krisztus szeretete. Az élet eléggé megtanít minket arra, hogy a legvégső bizonyosság nem

lehet ember, még a legjobban szeretett vagy a legtökéletesebb ember sem – de a tudomány,

művészet, vagy bármi más sem, amit az ember alkotott. És a természet, vagy a sors sem:

hiszen azok is tele vannak homállyal és csalóka szakadékokkal. De még úgy egyszerűen az

Isten sem: hiszen ő mondta ki azt a legrettenetesebb szót, ami a Szentírásban van: megbánta

az Isten, hogy embert teremtett. És honnan tudjuk, hogy az Isten könyörületes, irgalmas,

hogy szeret bennünket, hogy mit várhatunk tőle, ha nem Jézus Krisztustól?

Csak Krisztus szeretete biztos.

Azt sem mondhatjuk, hogy az Isten szeretete, hiszen ezt is csak Jézus Krisztuson

keresztül ismerjük – és ha esetleg tudnánk is máshonnét, nem tudhatnók, hogy ilyen: hiszen

a szeretet kemény is lehet, és annál keményebb, minél nemesebb…

Ebben az egész életben és ezen az egész földön csak egy biztos dolog van: ami a

Golgotán történt – az az erő és az a szeretet, ami eltöltötte a lándzsával átdöfött szívet. Ez a

szív a kezdete és vége mindennek – és mindenre, ami még ezen felül szükséges: az örök

életre és az örök halálra csak ez a szív taníthat meg bennünket...

Nyíri Tamás

filozófiaprofesszor

A

HÍREK

A Görögkatolikus Metropólia kincsei Április 15. Jeviczki Ferenc: A görögkatolikus Liturgia keletkezése, szimbólumai

Május 13. Véghseő Tamás: Történelmi súlypontok és érdekességek a magyar görögkatolikus

egyház életéből

Az előadások helye a Pesti Ferences Templom (Bp. V. ker. Ferenciek tere) előadóterme, a

belépés ingyenes, kezdés 18 órakor. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!!

Pesterzsébeti családi nap Hagyományosan folytatnánk az egyházközségi családi napot Pesterzsébeten is. Pünkösd

másnapján (május 16), hétfőn a Liturgia után vidáman együtt maradnánk és egy szerény agapé

lakomát rendeznénk. Mindenkit szeretettel várunk!

Férfi zarándoklat Folytatjuk a férfizarándolat szervezését, ismét szeretnénk egy kegyhelyre együtt

elgyalogolni. Az időpontot később tudjuk hirdetni, nagy szeretettel várunk minden fiút és férfit a

közös imádságra, vidám együttlétre, egymás megerősítésére.

Belső felújítás Szeretnénk elkezdeni templomunk belső felújítását, a villanyszerelést és a festést.

Igyekszünk minden állami-egyházi támogatást megtalálni, de tisztelettel kérjük a kedves Hívek

nagyvonalú adományait is. Ezt lehet személyesen is átadni, vagy az egyházközségi számlaszámra

utalni. Hálásan köszönjük!

Pesterzsébeti Görög Katolikus Egyházközség

CIB Bank 1110 2704 1825 1218 3600 0001

Adóbevallás Az adóbevallás idején szeretettel hívjuk fel kedves Híveink figyelmét az 1+1% felajánlásának

lehetőségére. A felajánláshoz a nevet és a technikai ill. adószámot kell feltüntetni:

Magyar Katolikus Egyház 0011

Kelet-Magyarországi Fiatalokért Alapítvány 18799705-1-15

Szent

Liturgia egy

lerombolt

templomban

Szíriában.

A HÚSVÉTI SZERTARTÁSOK RENDJE

A PESTERZSÉBETI GÖRÖG KATOLIKUS TEMPLOMBAN

Március 20. Virágvasárnap, barkaszentelés 8.15 Reggeli istentisztelet 9.00 Szent Liturgia

Március 21-22. Nagyhétfő, nagykedd 18.00 Előszenteltek Liturgiája (gyóntatás)

Március 24. Nagycsütörtök. Az Eucharisztia alapítása, a Titkos vacsora emlékezete 18.00 A kínszenvedési evangéliumok olvasása (gyóntatás)

Március 25. Nagypéntek – Krisztus kereszthalála. Örömhírvétel ünnepe 8.00 Királyi imaórák 18.00 A sírbatételi esti zsolozsma Szent Liturgiával

Március 26. Nagyszombat 8.00 Reggeli istentisztelet a sírnál, gyóntatás

Március 27. Húsvét vasárnap - Krisztus dicsőséges feltámadása 8.00 Feltámadási szertartás 9.00 Szent Liturgia, pászkaszentelés

Március 28. Húsvét hétfő 8.10 Reggeli istentisztelet 9.00 Szent Liturgia

Március 29-30. Húsvét kedd, szerda 8.00 Szent Liturgia

HÚSVÉTI GÖRÖG KATOLIKUS SZERTARTÁSOK

A GYÁLI KATOLIKUS TEMPLOMBAN

Március 20. Virágvasárnap 11.00 Szent Liturgia, barkaszentelés, gyóntatás

Március 25. Nagypéntek 16.00 Sírbatételi esti zsolozsma

Március 26. Nagyszombat este 18.00 Feltámadási szertartás, pászkaszentelés

Március 27. Húsvét vasárnap 11.30 Ünnepi Szent Liturgia, pászkaszentelés

Dunaharaszti Március 27. Húsvét vasárnap

16.00 Ünnepi Szent Liturgia, pászkaszentelés