Allianz Kockázati JelentésFókuszban: az üzleti kockázatok

2012február

Egy, az Allianz által készített tanulmány szerint a gazdasági

kockázatok, az üzemszünet veszélye és a természeti kataszt- rófák a cégek által leginkább veszélyesnek ítélt kockázatok. Ez az un. „nagy hármas”, amelynek mindegyike, valamint ezek kombi-nációja is meglehetősen aktív volt ebben az évben, és mindez folytatódik 2012-ben. Sorrendben következik a jogi kockázat-, és a jó hírnév csorbulásának kockázata. Jelenleg a számítástechnikai és az informatikai kockázatok a leginkább alábecsültek.

Az Allianz Globális Vállalati és Szakirányú üzletága (AGCS), amely az Allianz vállalati-, és ipari biztosításaiért felelős területe, a kockázatkezelő szakembereinek bevonásával egy globális felmérést

készített, hogy azonosítsa az általuk ma, és az elkövetkező időkben leggyakoribbnak tartott kockázatokat.

„Mint biztosító, folyamatosan figyelemmel kísérjük azokat az újonnan felmerülő kockázatokat, amelyek fontosak lehetnek az ügyfeleink szempontjából” - mondja Axel Theis, az Allianz Globális Vállalati és Szakirányú üzletágának (AGCS) vezérigazgatója.

Az AGCS Kockázati Barométere szerint messze a legtöbbször említett kockázat-típus a gazdasági kockázat. Az AGCS kockázati szakértőinek 25 százaléka látja úgy, hogy ez okozza a legtöbb

Gazd

aság

ikö

rnye

zet

Term

észe

tika

tasz

tróf

ák

Üzle

ti hí

rnév

kock

ázat

ok

Polit

ikai

kock

ázat

ok

Körn

yeze

tiko

ckáz

atok

Jogi

/sz

abál

yozá

siko

ckáz

atok

Üzle

tmen

ette

lka

pcso

lato

sko

ckáz

atok

Alka

lma-

zotta

kkal

kapc

sola

tos

kock

ázat

ok

Üzem

szün

et

Tűz

kock

ázat

ok21%

9% 7%6% 4%5%

A számokat százalékban adtuk meg, 153 válaszoló, személyenként 3 kockázat említésével.Minden kockázati kategóriát a 3. oldalon található Kockázati Jelmagyarázatban részletezünk.

AGCS Kockázati Barométer: A 10 legfontosabb üzleti kockázat

3% 3% 3%

14%

A „nagy hármas” kockázat nyugtalanítja a cégeketAz Allianz szakértői a gazdasági kockázatokat, az üzemszünet veszélyét, és a természeti katasztrófákat tekintik 2012 legnagyobb kockázatainak.

aggodalmat ügyfeleiknek. A gazdasági kockázat fogalomköre a gazdasági környezettel kapcsolatos számos veszélyt tartalmaz. Magában foglalja a nyersanyagárak emelkedését, a kulcsfontosságú piacok elvesztését, és általánosságban a gazdasági recessziót, a szuverén adósságválságot, valamint a devizaárfolyamok ingadozását.

„A jelenlegi körülmények között mindannyiunknak tisztában kell lenni a gazdasági kockázatokból eredő sebezhetőséggel” – mondja Dr. Michael Heise, az Allianz Csoport vezető közgazdásza. „A pénzügyi piacokon jelen lévő nyugtalanság, és volatilitás végső soron aláássa a bizalmat és az üzleti tevékenységeket a reálgazdaságban, ami visszahatván további bizonytalanságot okoz a befektetők és a piacok számára. A kockázatértékelés kritikus eleme minden személyes-, és üzleti döntésünknek.”

Sérülékeny beszállítói láncolatokA második leggyakrabban említett probléma az üzemszünet. Az AGCS szakembereinek 16 százaléka tekinti ezt kiemelkedő kockázatnak, és ügyfelei legmagasabb prioritásaként említi meg. Különösen azok a kockázatkezelők látják így, akik ellátogattak ügyfeleik üzemeibe, és a termelést a helyszínen tekintették meg. Ezt a nézetet osztják ügyfeleik működési kockázatokért felelős vezetői, akiknek a folyamatos termelés biztosítása a feladatuk. Az üzemszünet kockázata magában foglalja a beszállítói lánc megszakadását, és a beszállítók koncentrációja miatt sérülékeny termelési folyamatokat. Az AGCS kockázati szakértői rámutatnak az „éppen időben történő gyártás (just-in-time)” logisztikai kitettségére, ahol a dominó-effektus hangsúlyozottan léphet fel, mivel az ilyen típusú termelésnél a beszállítóknak a szállításra csak egy nagyon szűk idősáv áll a rendelkezésére.

„Az elmúlt 20-30 évben jelentős fejlődés mutatkozott a «karcsúsított gyártást (lean manufacturing) », és az «éppen időben történő gyártást (just-in-time)» támogató üzleti stratégiák és beszállítások terén. A valóságban ez a beszállítások racionalizálását, a központosított elosztást, és akár virtuális készletek fenntartását is jelenti” – magyarázza Paul Carter, az AGCS Property Risk Consulting vezetője. „Ezeken a stratégiákon túlmenően egyre növekvő tendenciát mutat a globális elosztás, amely a teljes szállítói lánc

tekintetében a költségek további csökkentését célozza meg. Ez vált a domináns gazdasági modellé, de a siker árát a vállalat teljes beszállítói láncolatának esetleges megszakadásával járó jelentősen megnövekedett kockázattal kell megfizetni. A beszállítói láncolat költségelőnyöket jelentő nagy rugalmassága ugyanakkor a vele járó sérülékenységet is fokozza. ”

Lásd még: „Supply Chain – a house of cards or a firm foundation?”

(„Beszállítói lánc – kártyavár, vagy erős alapok?”) – írta Paul Carter

Megnövekedett kárigények a természeti katasztrófák következtében Az Allianz kockázati szakértői szerint a leginkább félt kockázatok listáján a természeti katasztrófa áll a harmadik helyen. Ide soroljuk az árvizeket, földcsuszamlásokat, viharokat (hurrikánok, tornádók), földrengéseket, cunamikat, vulkánkitöréseket és a hőhullámokat. Az AGCS kockázati szakértőinek 11 százaléka tekinti a természeti katasztrófákat a legmagasabb prioritásúnak, és fontosnak tartják azok hatását a jövőben is. Ez az arány ugyanakkor meglepően alacsonynak tűnhet, ha a közelmúltban bekövetkezett természeti katasztrófáknak a teljes biztosítási iparra kifejtett hatását tekintjük Ázsia csendes-óceáni térségében, mint például a Japánban és Új-Zélandon bekövetkezett földrengések, vagy a queensland-i, és legutóbb a thaiföldi árvizek esetében.

Az urbanizáció, valamint a tengerparti/ártéri fejlesztések folyamata világszerte megnöveli a potenciális veszteségek összegét a szélviharok és az árvizek magas kockázata miatt. A társadalmi-gazdasági változások és a gyorsan fejlődő technológiák kombinációja, valamint a globális beszállítói láncolatok elterjedése jelentősen megemeli a természeti katasztrófák okozta potenciális kárösszegeket, valamint fenyegetést jelent az üzletmenet folytonosságára.

„A természeti katasztrófák által az emberekre, a gazdaságra, és a vállalatokra kifejtett jelentős hatás, valamint a fokozott médiafigyelem ellenére is sok cég még mindig nem fordít megfelelő figyelmet arra a sérülékenységre, amelyet a természet erői okozhatnak” – jegyzi meg Tina Butzbach, a katasztrófa-kockázatokért felelős terület globális vezetője. „Ugyanakkor a legrosszabb is megtörténhet, amint azt az elmúlt években is láthattuk. Ezért az alapos felkészülés, és a kockázatkezelés kritikus fontossággal bír.”

Vízben fuldokolnak a repülőgépek a Don Muang Nemzetközi repülőtéren Bangkokban (Thaiföldön) a 2011. november 16-án bekövetkezett árvízkatasztrófa miatt.

Allianz Kockázati Jelentés – Fókuszban: az üzleti kockázatok oldal 2

Az AGCS a káresemények növekedését tapasztalja, nem csak a földrengések, hanem az időjárási jelenségek, például árvizek és hurrikánok következtében is. A gazdasági növekedés megemeli a természeti katasztrófák következtében felmerülő károk összegét, a biztosított kárigények drámai mértékben megnőttek. Az időjárás okozta káresemények, mint az árvíz, hurrikán, vagy tájfun következtében fellépő biztosított kárigények évtizedenkénti átlagos összege a nyolcszorosára nőtt 1970 óta, 2010-ben elérte a 40 milliárd dollárt, míg az 1970-es, 1980-as években ez az összeg körülbelül 5 milliárd dollár volt.

Lásd még: “Natural Catastrophes on the rise?”

(„Sokasodnak-e a természeti katasztrófák?”)

2011: Egy tökéletes vihar?Az AGCS Kockázati Barométer eredményei rámutatnak a rendszer szinten összekapcsolódó különböző kockázatokra – ez világosan megmutatkozott 2011-ben, amikor kiterjedt természeti katasztrófák széleskörű kombinációja következményeként számos üzem leállni kényszerült világszerte, és ez egybeesett a gazdasági környezetben végbemenő, korábban nem tapasztalt kedvezőtlen változásokkal. A globalizált világgazdaságban a kockázatok nem járnak egyedül, és nem lehet azokat elkülönülten kezelni. Súlyos események kombinációja történhet meg egy időben, és egy „tökéletes viharban” az egyes kockázatok hatásai összeadódnak.

2011-ben a természeti katasztrófák következtében számos üzem leállni kényszerült (egy adott ország beszállítóinak nemteljesítése közvetlen kihatással volt a világ másik felén működő gyártó cégek teljesítményeire), és ez rávilágított az összekapcsolódó kockázatok kumulatív hatására. Ezek az események sokkal nagyobb kárt okoznak

az ügyfeleknek, ha olyan időben történnek, amikor éppen gazdasági válság van emelkedő inflációval és keresletcsökkenéssel. Ez több irányból is kihívást jelent a cégek nyereséges működése számára.

A kockázatok gyakran többé, vagy kevésbé összekapcsolódnak, de ennek okai és hatásai nem minden esetben tisztázottak. Az AGCS szakértői elemzéseikben sokszor hangsúlyozták a különböző kockázattípusok között meglévő kapcsolatokat, és azt, hogy miért tartják fontosnak ebből a szempontból az egyes kockázattípusokat.

„A mai kor szorosan összekapcsolt világában nem tekinthetünk elkülönülten a természeti katasztrófák által jelentett kockázatokra, hanem fel kell tenni a kérdést önmagunknak, hogy mi történik, amikor a katasztrófa bekövetkezik, és ez dominó-hatást fejt ki a világ más részein is” – magyarázza Michael Bruch, az AGCS Risk Consulting kockázati szakértője.

Például azok a válaszadók, akik aggódnak a szabályok és rendeletek hatósági megváltoztatása, valamint a növekvő megfelelési köve-telmények miatt, ugyancsak utalnak a márkahírnévvel kapcsolatos kockázatra, és arra, hogy egy címlapokon megjelenő esemény milyen hatalmas hatással lehet a jó hírnévre. Sok országban ez a túlszabályozott jogi környezetnek tudható be, amely kihat a vezetői felelősségbiztosításokra, ugyanakkor kockázatot is jelent a márkahírnévre a termékek visszahívása, vagy azok megváltoztatásának kényszere tekintetében.

A jó üzleti hírnév elvesztésének veszélye nem csak a nagyvállalatok, hanem a kis-, és közepes méretű cégek számára is egyre inkább nyilvánvaló. A mai információs társadalomban az egyre inkább

AGCS Kockázati Barométer: Az öt leggyakrabban említett kockázat régiónként és országonként

Gazdasági kockázatokTermészeti katasztrófákÜzemszünetPolitikai kockázatokJogi/szabályozásikockázatok

12345

ÁZSIA CSENDES-ÓCEÁNITERÜLETE ÉS MENA ORSZÁGOK

Gazdasági kockázatokÜzemszünetTermészeti katasztrófákJogi/szabályozási kockázatokÜzleti hírnév kockázatok

12345

EURÓPA

Gazdasági kockázatokTermészeti katasztrófákÜzemszünetÜzleti hírnév kockázatokJogi/szabályozásikockázatok

12345

FRANCIAORSZÁG

Gazdasági kockázatokÜzemszünetJogi/szabályozásikockázatokTermészeti katasztrófákÜzleti hírnév kockázatok

123

45

EGYESÜLT KIRÁLYSÁG

Gazdasági kockázatokÜzemszünetÜzletmenettelkapcsolatos kockázatokJogi/szabályozásikockázatokÜzleti hírnév kockázatok

123

4

5

NÉMETORSZÁGGazdasági kockázatokÜzemszünetTermészeti katasztrófákJogi/szabályozásikockázatok

Tűz kockázatok

1234

5

AMERIKA

ATLANTI-ÓCEÁN INDIAI-ÓCEÁN

CSENDES-ÓCEÁN

Kockázati jelmagyarázat

Gazdasági kockázatok:Gazdasági recesszió, szuverén adósságválság, devizaárfolyamok változásainak hatásai

Üzemszünet: Ideértve a részleges üzemszünetet,a globális beszállítói láncolat megszakadását

Természeti katasztrófák:Árvizek, viharok, földrengések, cunamik, vulkánkitörések, és hőhullámok

Jogi/szabályozási kockázatok:Változások a szabályozásban / túlszabályozás, Szabadalmi oltalom elvesztése, megfelelési kihívások

Politikai kockázatok:Protekcionizmus, szociális bizonytalanság, állami beavatkozás a pénzügyi piacokon

Alkalmazottakkal kapcsolatos kockázatok:Demográfia, kulcsfontosságú alkalmazottak elvesztése

Környezeti kockázatok:Klímaváltozás, az erőforrások megnövekedő költsége

Üzletmenettel kapcsolatos kockázatok:Hibás tervezés, a projektek és a szer-vezetek egyre növekvő komplexitása

Üzleti hírnév kockázatok:Negatív publicitás, vagy más krízis, amelynek hatására sérül a cég hírneve, vagy a róla kialakult kép, és amelynek pénzügyi veszteség a következménye

Tűz kockázatok:Tűz/robbanás a gyártóüzemekben

Allianz Kockázati Jelentés – Fókuszban: az üzleti kockázatok oldal 3

digitalizált tömegmédia ereje, és a médiák új formájának (Web 2.0 / közösségi hálók) megjelenése miatt az emberek egyre inkább össze vannak kötve, és ez szélesebb körű kihívást jelent a cégek kockázatkezelésében. A gyorsaság kulcskérdéssé vált az Interneten percek alatt végigsöprő hírekre adandó válaszok tekintetében.

Az AGCS Kockázati Barométer szoros összefüggést fedezett fel a klímaváltozás-, és a fosszilis tüzelőanyagoktól való függés jelentette kockázatok, illetve az üzleti jóhírnév sérülésének kockázata között. Az egyik szakértő magyarázata szerint a közvélemény sok országban elvárja, hogy a vállalatok környezetbarát módon működjenek, és ha nem így tesznek, akkor a fogyasztók ezért szigorúan büntetnek, amely természetesen befolyásolja az eladási adatokat. Ugyanakkor a klímaváltozásnak közvetlen hatása is lehet a cég gazdasági helyzetére. Víz-, és energiakorlátozáshoz vezethet, megemelheti az élelmiszerek és a nyersanyagok árát, végül gazdasági visszaesést okozhat, amely közvetlen kihatással lehet az ügyfél üzletmenetére.

Ázsia csendes-óceáni területein a természeti katasztrófáktól, míg az Egyesült Királyságban a túlszabályozástól tartanakMint globális biztosító az AGCS világszerte jelen van, hogy kielégítse ügyfelei igényeit. Az Allianz kockázati szakemberei együtt dolgoznak az ügyfelekkel, hogy a legkedvezőbb megoldásokat nyújthassák a vezetéshez, ellenőrzéshez, és a kockázatok csökkentéséhez. Az AGCS a Kockázati Barométer elkészítése folyamán minden egyes szakértővel konzultált, nem csak Európában, ahol az AGCS-nek nagyobb központjai vannak (Németországban, az Egyesült Király-ságban, Franciaországban, Spanyolországban, Olaszországban, és a skandináv régióban), hanem Közép-Keleten (Dubaiban), Amerikában (Egyesült Államok, Kanada, Dél-Amerikai országok), valamint Ázsia csendes-óceáni területén (Szingapúr, Hong Kong, Ausztrália, és Japán).

Az AGCS kockázati szakértői által adott válaszok földrajzi elhelyezkedés szerinti különbségeket is felfedtek. Az AGCS Kockázati Barométer eredményei megmutatják, hogy míg a gazdasági helyzet, és az üzemszünet okozta kockázatok globálisnak tekinthetőek, és az egész világon egyformán érintik a vállalatokat, addig az egyéb kockázatok fontossága régiónként eltérő lehet. Például a természeti katasztrófák kockázata miatti félelem Ázsia csendes-óceáni területein a legjellemzőbb.

Ebben a régióban a politikai kockázatokat is rendkívül fontosnak tartják. Szakértők magyarázata szerint ez a fejlődő piaccal rendelkező országokban kialakuló protekcionizmusnak, a szociális bizonytalanságnak, és a pénzügyi piacokon történő állami beavatkozásoknak tudható be.

Úgy tűnik, hogy az Egyesült Királyságban lévő cégek jobban aggódnak a jogi és szabályozói kockázatok miatt, mint más országokban. Ezek a félelmek a hatósági szabályozás változására, a szabadalmi oltalom elvesztésére, a megfeleléssel kapcsolatos kihívások megnövekedésére, és a túlszabályozásra utalnak. Németországban kiemelkedő szerepet játszanak az üzleti tevékenységben rejlő kockázatok. Ezek alatt az AGCS szakértői olyan problémákat értenek, mint a hibás termék-tervezés, a projektek és szervezetek egyre növekvő bonyolultsága,

amely a hatékonyság csökkenéséhez vezethet, vagy veszteségek sorozata, mint például a tengeri szélerőmű iparban az időigényes és drága fenntartás, helyreállítás.

Az informatikai kockázatokat még mindig alábecsülikAz AGCS Kockázati Barométere szerint a leginkább alábecsült fenyegetettség az informatikai kockázat. Az egyre növekvő kockázat széles körű ismertsége ellenére is csak a szakértők 1 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ügyfeleik aggódnak az informatikai kockázatokkal kapcsolatban. A legtöbb szakértő úgy gondolja, hogy ezt a kockázat-típust gyakran alábecsülik. Az informatikai kockázatokat a folyamatos fejlesztés és változás jellemzi, ezért nehéz ellenőrzés alatt tartani.

„Nem csak a számítástechnikai rendszerekre kell fókuszálnunk. Kárigény-bejelentések alkalmával gyakran azt tapasztaljuk, hogy nem csak egy egyszerű rendszerhibával van dolgunk, hanem a teljes folyamat megnemértésével” – mondja Jose Fidalgo, az AGCS kockázati tanácsadója. „Továbbra is jelentős hangsúlyt kell fektetnünk az oktatásra és a know-how átadására. Az informatikai kockázatok gyorsan fejlődnek, és percről-percre egyre komplexebbé válnak.”

Tekintse meg a Jose Fidalgo-val készült interjút: „How long can a company

survive without a functioning IT system?” („Mennyi ideig élheti túl egy

vállalat a megfelelően működő számítástechnikai rendszer hiányát?”)

Módszertan2011 második felében az AGCS felmérést készített több mint 150 kockázati szakértő bevonásával Szingapúrtól

Sao Paulo-ig, hogy megismerje véleményüket a legfontosabb jelenlegi-, és jövőbeni kockázatokat illetően. Válaszaikat szakértelmükre, és az ügyfeleikkel folytatott egyeztetésekre alapozták. A több mint 150 szakértőből álló válaszadói mintában volt kockázat-tervező, szerződéskötő, nagy-ügyfél kapcsolattartó, kárigény kezelő, és más kockázati szakemberek a szervezet különböző szintjeiről. Nem csak a három legfontosabbnak tartott kockázati tényezőt nevezték meg ügyfeleik szempontjai alapján, hanem értékelést is készítettek arról, hogy ezek a kockázatok miért, és hogyan befolyásolhatják ügyfeleik tevékenységét a jövőben. Megkérték őket, hogy a legfontosabbnak tekintett kockázatokat elemezzék egy iparágra vetítve, valamint mondják meg, hogy melyik régióban/országban tevékenykednek.

Egy másik olyan kockázat, amely nincs az emberek gondolkodásának előterében, a tűz kockázata – minden bizonnyal meglepő módon, hiszen ez a veszély vezetett a biztosítás kialakulásához a 16. században. Mint biztosító, az AGCS nagyon fontosnak tekinti a tűz kockázatát, de sokan még mindig abban a hitben (esetleg illúzióban) élnek, hogy tudják, hogyan kezeljék ezt a nagyon jól ismert veszélyt. Vannak tűz szakértők, és tűzvédelmi-rendszer szakértők, az AGCS kockázattervezői közül is sokan szakosodtak a tűz által jelentett fenyegetés csökkentésére – de a tűz még mindig az egyik legfenyegetőbb veszély, különösen a gyártási és logisztikai folyamatok megállíthatatlan fejlődése miatt.

Allianz Kockázati Jelentés – Fókuszban: az üzleti kockázatok oldal 4

Kiadó:Allianz SE, Németország, 80802 München, Königstraße 28

Felelős szerkesztő:Katerina Piro, Allianz SE, CsoportkommunikációAnnika Schünemann, Globális kommunikáció, AGCS

Szerkesztői csapat:Annika Schünemann, Hugo Kidston, Katerina Piro, Heidi Polke, Uta Tandler, Pietro Marchetti

Fotó kredit:Első oldalon lévő fotó:Elnur / Shutterstock.com

Második oldalon lévő fotó (repülőgép):cowardlion / Shutterstock.com

Kapcsolatok:Heidi PolkeMédia Kapcsolatok, AGCSheidi.polke@allianz.com+49.89.3800.14303

Katerina Piro Allianz SE CsoportkommunikációKaterina.Piro@allianz.com+49.89.3800.16048

A biztosító párbeszédet kezdeményez a kockázatokrólAz Allianz szakértői szerint a gazdasági kockázatok, az üzemszünet veszélye, és a megnövekedett számú természeti katasztrófák azok a legkomolyabb kockázatok, amelyeket a vállalatoknak csökkentenie kell 2012-ben, és azt követően is. A kockázatok bármely területéről is beszélünk, a biztosítók és ügyfeleik közötti folyamatos párbeszéd döntő fontosságú abban, hogy a problémákkal még azok bekövetkezése előtt foglalkozzunk.

Axel Theis az AGCS vezérigazgatója elmondja: „Az ügyfeleinkkel világszerte együttműködve azt tapasztaljuk, hogy a gazdasági kockázatokkal tisztában vannak, de ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy az azok kezeléséhez vezető helyes utat is ismerik. A jelek szerint sok vállalat alábecsüli a régóta jelen lévő kockázatokat, mint a vagyont fenyegető tűz veszélye, de akár itt említhetjük az újonnan felmerülő kockázatok közül az informatikai kockázatot, vagy a nanotechnológiát is. Ilyenkor jön az AGCS a képbe, és intenzív párbeszédet kezdeményez a kockázatokról, hogy ezeknek a fontos kérdéseknek nagyobb ismertséget teremtsen.”

Figyelmeztetés a kijelentésekkel kapcsolatban

A jelen dokumentumban szereplő kijelentések jövőbeni várakozásokra hivatkozhatnak, amelyek a vezetés aktuális véleményét és feltételezéseit tükrözik, de ismeretlen kockázatokat és bizonytalanságokat is tartalmazhatnak. Utóbbiak nyomán a valós eredmények, teljesítmények vagy események jelentősen eltérhetnek az itt foglaltaktól. A szövegösszefüggés alapján egyértelmű esetek mellett jövőbeni várakozásnak minősül minden olyan kijelentés, amely feltételes módot vagy a várakozásra, tervre, szándékra, lehetőségre, folytatásra utaló igét használ. A tényleges eredmények, teljesítmények vagy események jelentős eltérését a hivatkozott kijelentésektől egyebek mellet az alábbiak okozhatják: (i) általános gazdasági feltételek, ezen belül kiemelten azok, amelyek az Allianz Csoport alaptevékenységét és piacait érintik; (ii) a pénzügyi piacok teljesítménye, beleértve a feltörekvő piacok teljesítményét, a volatilitást, likviditást és hiteleseményeket is; (iii) a biztosított

káresemények gyakorisága és súlyossága, beleértve a természeti csapásokból eredő károkat és a kárköltségek alakulását is; (iv) halandósági és halálozási szintek és trendek; (v) perzisztencia szintek; (vi) hitelvisszafizetési késedelmek mértéke; (vii) kamatlábak; (viii) devizaárfolyamok, közte az euro/U.S. dollár árfolyam; (ix) verseny mértékének változásai; (x) szabályozók változása, beleértve a monetáris konvergenciát és az EMU-t is; (xi) központi bankok és/vagy külföldi kormányok politikájának változásai; (xii) felvásárlások, vállalati integráció hatása; (xiii) átszervezési intézkedések és (xiv) általános versenytényezők, minden esetben lokális, regionális, országos és/vagy globális szinten. E tényezők közül több nagyobb valószínűséggel fordul elő terrorcselekmény közvetett vagy közvetlen következményeként.

A vállalat nem vállal frissítési kötelezettséget, felelősséget egyetlen jövőre vonatkozó kijelentés és a jelen dokumentumban közölt információ kapcsán sem.

Allianz Kockázati Jelentés – Fókuszban: az üzleti kockázatok oldal 5