Bitter Balázs, I. B

Búcsi Veronika, III. A

Gergely Attila, 6. o.

Gergely Eszter, 9. o.

Maga Kati, IV. A

2

A fényképpályázat legszebb képei 2013. 3. szám

Kedves Duna utcások!

Sziasztok! Joggal kérdezhetitek, miért a főszerkesztő-helyettes köszönt benneteket.Rékának azonban rengeteg más, fontos dolga van, az érettségit beleértve, így talán érthető,hogy ez a feladat rám hárult. Ám főszerkesztőnk nélkül is megérkezett a Rosta újabb,harmadik száma. Karácsony igaz, rég volt, de ez a pár hónap időt adott arra, hogymegírjunk néhány új, érdekes cikket. Élménybeszámoló, ajánlók, novella, humor, kritika.Érdekességek sora vár benneteket atavasz elején. Talán legnagyobbújítás az angol nyelvűArcképcsarnok. Úgy gondoltuk,nagyszerű ötlet volna egy cikk azon anyelven, amelyet a suli szinte mindendiákja tanul. Kellemes Rosta-olvasástkívánok mindenkinek. Anegyedikeseknek sok szerencsét azérettségihez. Remélem, az írásbeli jól

sikerült. ☺

Emellett szeretnénk megköszönni abeküldött szebbnél szebb őszi és télipillanatokat megörökítő fényképeket.Minden elismerésünk a fiatal

„művészeknek”! ☺

A suliujsag@gmail.com e-mailcímre küldhetitek véleményeteket,írásaitokat, ötleteiteket, éstermészetesen kritikát is elfogadunk.Ez az a hely, ahol bátran lehettekkreatívak, és elengedhetitek afantáziátokat.

Németh Marco, III. B

SzerkesztőségFőszerkesztő: Bartusz Réka, főszerkesztő-helyettes: Németh Marco; szerkesztők:Folk Nóra, Kováts Orsolya Sára, Tuba András; Kis Rosta: Gelle Sára, CsenkeyLászló, Sólymos Dóra.Tördelés: Tuba András; címlap: Folk Nóra.A lap megjelenését a Ružinovi Közszolgáltató Vállalat támogatta.

Fényképpályázat – értékelésFényképpályázat – értékelésFényképpályázat – értékelésFényképpályázat – értékelés

Öröm számunkra, hogy iskolánk tanulóiközött akadnak olyanok, akiket érdekel atermészetfotózás, sőt valahol a hobbijuk is. Abeküldött felvételekből érzékelhető, hogy ezek atanulók szívesen dolgoznak fényképezőgéppel,és ismerik azokat a technikai lehetőségeket,amelyeket masinájuk kínál. A természetben azapró rezdülésekre, fényviszonyok változására, aszínek eleganciájára is odafigyelnek.

Minden tanár látta, megcsodálta afotókat, és pontokkal is kifejezte tetszését.Beigazolódott az ízlések és pofonok, kinek apap, kinek a papné mondások igazsága, hiszen avélemények különböztek. Nem állítottunk felsorrendet, inkább minden pályázótmegjutalmaztunk egy-egy értékes könyvvel. Aképeket hamarosan az iskola III. emeletén egyfaliújságon mindenki megszemlélheti.Mindenkinek üzenjük: ne hagyja abba afényképezést, mert a Rosta fotópályázata jövőrebiztosan folytatódik!

Iró Erzsébet

3

2013. 3. szám Vezércikk

Araf KhaledAraf is a university student living in Canada. He’s studying atthe University of Toronto. I find it interesting to show thestudent life in North America. I mainly asked him aboutuniversity life. I met him when I was in Canada last July. Mymain purpose was to improve my English, but didn't thinkuntil my trip to Toronto that I can make true friends thousandsof kilometres away from home. Not just miles, but also thelanguage and culture could have been the border between us.I’ve understood that friends are not just guys you’re clubbingand having fun with, but real friends you can learn from a lot.He really encouraged me through his view of the world andsimply by how much he had achieved. He is smart and a greatguy full of aspirations. Moreover, he’s very friendly and easygoing. ☺

– Hi Araf. Tell me about your background. What was the reason to come to Canada?– Hello Marco. I came to Canada when I was seven years old from a country calledBangladesh. Both my mum and I had an instinct to discover and explore new cultures. Shehad the chance to study in the USA but never got to do so, thus she was eager to exploreNorth America and we settled down in Toronto. – Can you tell me what you are studying? – I’m studying immunology. More specifically, I do research related to virology. I hope I’llstudy medicine but I find out if I get accepted after the next two years.– Why do you want to be a doctor? Have you ever had a moment in your life thatinfluenced your decision? – When I was younger and we moved to Canada, I was diagnosed with a type of cancer onmy left leg. Obviously, I had to go to chemotherapy and I had to go through an operation.That was a huge experience that introduced me to life in the hospital. I became familiarwith healthcare and medical terminology. I’ve always been good at sciences and I becameinterested in biology when I went to a science focused high school. It’s always tough todecide what to study, but now I feel this is the area that I’m really interested in and it isintellectually stimulating for me. – So you describe yourself as an intellectual. What does it mean for you being astudent?– Being a student is a huge challenge for me (but also rewarding!). I would say thatcompared to an average person I’m a bit more nerdy. I like to study. I like being a studentand living this life.It’s a great thing to be able to help other people. I think this is the pathI’d like to follow. If I follow it, I’ll be satisfied not only intellectually, but I will also be ableto serve the community that I’m so close to.

Arcképcsarnok 2013. 3. szám

4

– You mentioned the community you belong to. How sociable are you? – I have a small group of friends I’m quite attached to. It’s like a community. I have reallygood contact with them and we’ve been hanging out for the last 8 years. We’re really oldfriends. There is not a single person in our circle of friends who’s exploring medicine so,for some reason I feel like, oh, that’s going to be me! If anything happens to my friends, Ifeel as though I have the responsibility to help them. – This thinking is really valuable. Can you talk about universities and student life inCanada? – In Canada after grade twelve, students go to university. In Quebec they have a differentsystem called CÉGEP. They study up to grade thirteen then they go to professional schools,such as medicine or law school. In Toronto, Ontario, we can choose anything we want tostudy, and there’s no exam to get into university. If your marks are good, you can getaccepted to the most prestigious universities. The best-known universities are University ofToronto, McGill University and University of British Columbia. Some have a collegesystem. It’s similar to what Oxford has. They have their own culture, traditions and theyhave their own history. At the University of Toronto there are seven colleges. Students canchoose to live at the dormitory during the first year as I did. It was a lot of fun livingdowntown. There are plenty of restaurants, shopping malls and sushi bars as you know. ☺

I think the student life in Toronto is the best in Canada because the city is so vibrant, butmany people would argue with you that Montreal is better. I’ve been there several times.There’re lot of “hipsters”, and people who just love art. Montreal is a beautiful city too.– There are other universities that are less difficult and it’s probably easier to getaccepted. What advantages does the University of Toronto have, and why did youchoose it? – University of Toronto is known to be a very difficult university. That’s largely because ittries to maintain an international reputation. The courses are absolutely incredible. We havetop researchers and scientists from all over the world teaching here. For instance, we havelecturers from Harvard and from other high ranked institutions. It’s a really good place ifyou are looking for academic enrichment. Of course, you need to push yourself and becomea leader in your field if you want to succeed. – What kind of opportunities have you had that gave you experience? – I’ve had some. For example, last month I had a chance to meet with a Nobel Prizewinner, Sydney Brenner. Last year I met another Nobel Prize winner James Orbinski, whowas the president of the organisation called Doctors Without Borders. The organisationessentially gives medical treatment to people in war zones and in impoverished countries. Idon’t think I would have had the chance to meet these people if I hadn't attended theUniversity of Toronto. – It must be difficult not only study at one of the best universities, but also to be activeand to participate in these forums that you do. How do you manage that? Do you haveany hobbies? You have to take a break at times. ☺☺☺☺

– I like being here and studying as I mentioned. However, sometimes I go crazy and looseall my hair studying hard. ☺ You know, what doesn’t kill me makes me stronger.

2013. 3. szám Arcképcsarnok

5

On the other hand, I have hobbies like collecting flags. I also like to meet people from othercultures and stay in touch with friends from abroad. I try to keep in contact with them allover the world. I send them postcards. It’s a great experience learning about other people'scultures and languages. I think learning about foreign cultures is my biggest hobby.Obviously, I go clubbing and hanging out with my close friends like others do from time totime as well.– Finally, would you recommend universities in Toronto for students in MTAG?Probably the distance and language is the main reason why students are afraid ofstudying in North America. How do you see that? – Obviously my answer is yes. Many Canadian universities have high international studentpopulations. That means a lot of students. Toronto is a great place for minorities and it’s areal multicultural city. University of Toronto is a rather large institution so it might be acultural shock if you come from a smaller town or a town that is less diverse. Of course,Toronto is not as big as London or Paris but it is a student oriented city with lots offacilities and things to do. The distance is quite long from Slovakia but if you want toexplore North American education, or decide to study on another continent, Toronto wouldbe one of the best choices I think.– Thank you Araf. I really enjoyed talking with you. I wish you all the best in thefuture. Don’t forget to visit Bratislava as you promised me! Take care on the otherside of the ocean. I hope to see you sometime soon...

Diákparlament – hogy is van ez?A diákparlament kötelező feladata a tanulók közösségének képviselete. Minden olyankérdéssel foglalkozik, amely a diákokat érinti. Elméletben. De mi a helyzet agyakorlattal? Vajon tudják-e a tanulók, hogy mi a célja ennek szervezetnek? Errepróbáltam választ találni iskolatársaim segítségével.

Arra a kérdésre, hogy „Szerinted mit csinál a diákparlament?”, a következő – finomanszólva is lehangoló – feleleteket kaptam: – Hát… valamit szervez, nem? – Őszintén? Fogalmam sincs!– Néha van gyűlésük, ahol például a nyílt napot szervezik.– Tudom, hogy van, de nem tudom, mit csinál. Az eredmény, valljuk be, siralmas. Ezen felbátorodva kerestem fel diákparlamentünkjelenlegi elnökét, Németh Marcót, hogy tiszta vizet öntsön abba a bizonyos pohárba.

– Hogy zajlik egy gyűlés? Mi történik közben? Miről esik szó?– Elsősorban az időpontot kell a képviselők számára nyilvánvalóvá tenni. Ebben segít aziskolai hangosbemondó, amelyen keresztül a közleményt kihirdetik. A megbeszéléstrendszerint a diáktanács elnöke nyitja meg, esetleg a tanári képviselet, tehát Iró tanárnő. Azelhangzottakat dokumentálnunk kell, azaz jegyzőkönyvet készítünk.

6

Arcképcsarnok 2013. 3. szám

Marco

Ezért még az ülés megkezdése előtt megbízunk valakit, hogy írásban rögzítse: miről voltszó, illetve ki mit mondott. A gyűlés természetesen szabadabb hangvételű, mint amit azelkészült jegyzőkönyv tükröz. Az elején a fontosabb témákról esik szó, a továbbiakbanviszont inkább hasonlít egy beszélgetésre, amikor egy-egy képviselő problémákat vet fel,vagy kérdéseket tesz fel. A legmozgalmasabb megbeszélések a nyílt nap előtt zajlanak.Tudniillik talán legfőbb feladatunk a nyílt nap megszervezése és lebonyolítása. Ilyenkor ekörül forog az egész.– Marco, szerinted hol a hiba, miért nem működik rendesen iskolánkban ez aszervezet. – Na, most megfogtál. ☺ Engedd meg, hogy erre kicsit bővebben válaszoljak! Egydiáktanácsnak az a feladatköre, hogy előremozdítsa a diákéletet, és megfelelően képviseljenbennünket, diákokat. Ehhez három fontos tényező szükséges. Ötletek (fantáziát, kreativitást igényelnek), akarat és idő. Persze számos dolog van még,amit meg lehetne említeni, mi kell ahhoz, hogy a diáktanács »munkáját« valóbanmunkának nevezzük, és ne valamilyen gittegylet legyünk. Ilyen például a diáksághozzáállása, de a tanárok szerepe is fontos. Emellett a Duna utcának vannak hagyományai:amit más iskolákban a diákönkormányzat szervez, az nálunk szétosztott feladat, mindenkirészesül a munkában és a sikerben. Például: a diákbált a harmadikosok készítik elő, az elsősök avatása a másodikosok feladata;az environmentális napokat a szaktanárok bonyolítják le. Ez nem feltétlenül rossz, sőt.Legutóbbi látogatásunkkor volt szerencsém beszélgetni a mosonmagyaróváridiákparlament tagjaival. Kijelenthetem: náluk ugyan valamivel jobban működik az egész,de nem sokkal. A legfőbb különbség, hogy nekik több feladat jut. Ők szervezik például adiákbált és más iskolai rendezvényeket is. Személy szerint nem örülnék, ha csak bizonyosdiákok rendeznék évről évre a bált. Nálunk ez sokkal demokratikusabb. Sokan más iskolákműködésére hivatkoznak, hogy »máshol bezzeg működik a parlament«. Ezt nem szabad ígyvenni! Nincs könnyű dolgunk, amikor arról »filózunk«, vajon hogy is kellene működnie aszervezetnek, és mit is kellene csinálnia. A cél szerintem az lenne, hogy ne csak afeladatokat kapjuk meg, hanem mi magunk legyünk azok, akik a további rendezvényeket ésprogramokat kitaláljuk. Önszántunkból próbáljunk meg csinálni valami hasznosat magunknak, Duna utcásdiákoknak. Elvégre mi tudjuk, hogy mi jó nekünk. A lényeg az lenne, ha be tudnánk vonniaz egész iskolát diákostul együtt a szervezésbe, és sokkal több aktív fiú és lánytevékenykedne tele ötletekkel, tervekkel és akarattal. A végén pedig visszatértünk az elejénemlített három tényezőhöz, amely – be kell vallanunk – sajnos, nincs meg.– Köszönöm a válaszokat!

Marco szerint hiányoznak az ötletek, az akarat és az idő. Én azt mondom: egy kis résztmindenki hozzá tudna tenni a munkához, és mint tudjuk, sok kicsi sokra megy. Az érdekes,programokkal teli diákélet, a működésképes diákparlament mindannyiunk érdeke. Tegyünkhát érte!

Folk Nóra, II. A

7

2013. 3. szám Diákparlament

Sítanfolyam 2013

Sítanfolyam 2013. 3. szám

8

Iskolánk idén is megszervezte agimnázium első osztálya számára a márszinte hagyománnyá vált sítanfolyamot.

A február 14-étől 23-áig tartókiránduláson az elsősökön kívül résztvettek alapiskolás és a gimnázium felsőbbosztályaiban tanuló gyerekek is. Aszervezők kezdeti csalódottsága a kevéselsős miatt a tábor végére teljesenszertefoszlott, mivel a résztvevők a lehetőlegtöbbet hozták ki magukból és arendelkezésükre álló lehetőségekbőlegyaránt. Iskolánkhoz csatlakozott abudapesti szlovák alapiskola is.

A sítanfolyam helyszíne Észak-Szlovákiában a Beszkidekben, aLengyelország határánál fekvő Oščadnica –Veľká Rača volt.

A kényelmes Sporthotelből atársaság mindig jókedvvel szállt fel asíbuszba – bár a nagy létszám miatt nemvolt kényelmes az utazás –, s lankadatlanjókedvvel szállt ki belőle a hegy lábánál.

A síelés csoportokban zajlott, ezzelteret adva a tapasztaltabb és kezdő

síelőknek egyaránt.

Négy csoportot alkottunk, afejlődési szint alapján: a negyedikcsoportban a kezdők, az elsőben pedig alegügyesebbek voltak. Apályák nagy választéka változatossá tette alesiklást, nem unt rá senki egyhamar.

A tanárok, csoportvezetők iscserélgették a csoportokat, ígymindenkinek volt lehetősége többfajtaszempont szerint fejlődnie.

A csoportvezetők között UrbánPéter, Kudlicska Róbert, Marták Zsolt tanárurak, Jaroslav Loy doktor úr és a budapestiiskolából Hatvany Anna tanárnő voltak.

Természetesen senkinek nem voltkötött helye egy csoportban – ha valakigyorsan fejlődött, az átléphetett az egyfokkal tapasztaltabb síelőkhöz.

A délutánjaink szabadok voltak,ezt az időt legtöbbször együtt töltötte atársaság: vagy a játékterembencsocsóztunk, dartsoztunk, pókereztünk,vagy a folyosón beszélgettünk. Szerdánfürdést szerveztek a helyiwellnessközpontba, így egy kicsitmegpihenhettünk.

• A kezemben levő ártalmatlan lábatlan gyíkot csak a szakértők tudjákmegkülönböztetni a rendkívül veszélyes pufogó viperától...

• Vihar közeleg. Elbújok a fa alá...• Hé, Józsi, dobd ide azt a NAGY fejszét...• Ha még egyszer lefagy a Windows, kinyírom magam...• Ebben a kérdésben ellent kell, hogy mondjak önnek, Sztálin elvtárs...

2013. 3. szám Sítanfolyam

9

Kováts Orsolya, I. B

– Pisti, mikor szoktál felébrednihétköznap? – kérdezi a tanár.– Körülbelül másfél órával azután,hogy beérek az iskolába.

– Mit tanultatok ma az iskolában, Józsika?– Íjni tanujtunk.– És mit írtatok?– Nem tudom. Ojvasni még nem tanujtunk.

ISKOLÁSVICCEK

UTOLSÓ MONDATOK A HALÁL EL ŐTT

„legtöbbet fejlődő résztvevő” különdíjat isnekem ítélték. Második helyen BalgaTamara, az elsőn pedig Kis Regina végzett.

Az 1–2. csoport helyezései: LaposIlona harmadik, Vician Anna második, azabszolút nyertes a lányok között pedigTopol Sophie lett.

Úgy gondolom, mindenkifelejthetetlen élményekkel és pozitívenergiával feltöltve érkezett vissza ahófehér hegyekből a mindennapokhajtásába. A társaság összekovácsolódott,új barátságok köttettek, és a tanárokkal isközvetlenebb kapcsolat alakult ki.

Szerdán fürdést szerveztek a helyiwellnessközpontba, így egy kicsitmegpihenhettünk.

A hét lezárásaként gyorsaságiversenyen vett részt mindenki – botok köztszlalomozva mérettettünk meg nemek éscsoportok szerint. A 3. és 4. csoport, illetveaz 1. és 2. csoport versenyeztek egymással.A fiúk között a 3–4. csoportban a harmadikhelyen Pajdi Ádám, a másodikonBodolóczki Márk , az elsőn pedig HorňákNikolas végzett. Az 1–2. csoport dobogósaiNemes Tamás, Nagy Teo és az abszolútnyertes Nagy Leó lett.

A lányoknál én, Kováts OrsolyaSára a 3–4. csoport közti versenyenharmadik helyezést értem el, illetve a

Felmérő előtt:

Tanár: – Remélem, nem foglak csalásonkapni, Móricka!

Móricka: – Én is...

– Tanárnő, szerintem nem ötöstérdemeltem volna erre adolgozatra.– Szerintem sem, de ez alegalacsonyabb osztályzat, amitadhatok.

Egy volt diák emlékei

Iskolánk két éve lett 60 éves, így szüleink, nagyszüleink is lehettek a gimnázium tanulói.Feltettem magamban a kérdést: vajon mi változott azóta? Erre édesanyámtól, Folk Ildikótólvártam a választ, aki egykor szintén az épület falai között tanult.

– Melyik évben végeztél?– 1984-ben érettségiztem, ennek már 29 éve.– Miért pont ide jöttél az alapiskola után?– A nagymegyeri általános iskola idősebb diákjai közül sokan jártak oda, és jó hírekethoztak a pozsonyi gimnáziumról. Az én évfolyamomból már öten döntöttünk úgy, hogy afővárosi Duna utcán folytatjuk tanulmányainkat.– Mesélj, régen milyen szokások, szabályok voltak. – Egy évfolyamban akkor is két osztály volt – egy matematikai és egy általános –, de alétszámuk 30-32 körül volt. Akkor is megjelent a Rosta, még írógéppel írták. ☺ A mi időnkben a portaszolgálatot a másodikos diákok látták el, egész délelőtt két tanulónaka portán kellett ülnie, és egy füzetbe írták a látogatók nevét. Ennek persze nagyon örültünk,hisz egy tanítási napot legálisan ellóghattunk. A nagyszünetben csak a hetes maradhatott azosztályban, a többiek a folyosón sétáltak körbe-körbe. Kötelező volt az iskolaköpenyviselése is: kék vagy fehér volt, és közutálatnak örvendett. Mindig begyömöszöltük apadba, és csak akkor vettük fel, ha egy szigorúbb tanár ránk szólt. Gyönyörűen festettünkaz előtte gombóccá gyűrt köpenyekben. Az udvar hátsó részén állt egy kis házikó, ahol aGravis zenekar próbált. Rengeteg időt töltöttünk ott. A tanév elején mindig mezőgazdasági diákmunkát végeztünk. Egy-két hétig a Kárpátokbanszőlőt szüreteltünk, októberben két hétig Alsókubinban szedtük a krumplit. Nyáronönkéntesként Németországba lehetett menni eperpalántát ültetni. Egy évben kétszerhonvédelmi gyakorlaton vettünk részt Košík tanár úr vezetésével, aki tájékozódási versenytszervezett nekünk a Kárpátok lejtőin. Előfordult, hogy télen a hegyi mentő kereste azeltévedt osztályt. Év végi kirándulásként sátortáborba vittek bennünket.A régi tanárok közül már csak Kis Ferenc tanár úr – aki fizikára tanított engem – és KovátsMárta tanárnő – aki a párhuzamos osztály osztályfőnöke volt – van ma is az iskolában.– Szerettél ide járni?– Persze, nagyon élveztük a nagyvárosi életet. Már akkor is sokan jártunk táncolni a ma isnépszerű Ifjú Szivekbe és a Szőttesbe. Állíthatom: gimnazista éveim nagyszerűen teltek aDuna utcán.– Köszönöm a beszélgetést!

Hiába az eltelt évek, anyukám emlékei mit sem fakultak. Egyre több és több történet juteszébe, nevetve beszélgetünk róluk órákig. Remélem, egyszer én is ilyen jókedvűenmesélhetek majd gyerekeimnek a Duna utcán eltöltött éveimről.

Múltidéző 2013. 3. szám

10

Folk Nóra

Nicolas Jaar „Testünk kikapcsol és lelkünk lép működésbe egy-egy Jaar-alkotás hallatán”

Valóban, ilyen rovatunk még nem volt. Úgy gondoltam, miért ne írjak zenéről ésalkotójáról, akit szeretek. A zene nagyon fontos számomra. Dallamok nélkül, úgy érzem,nem is tudnék élni. Gondolom, ti is így vagytok ezzel. A jelen pillanat szépségét növelik,végtelen tiszta pillanatot generálnak aprócska lelkünklegmélyében. Mindenképpen érzelmekkel hatnak ránk.Valami ilyesmit tartalmaz az igazán jó zene, éspontosan ilyenek Nicolas Jaar művei is. Ő és a többiekaz elektronikus zenét alakítják művészetté.

Munkássága radikálisan új, progresszív. Azelektromos zenét, sajnos, a szórakozóhelyek silányminőségű, vacak tuc-tuc „zenéiről” ismertük meg. Úgyérzem, az igényes zenekedvelő számára nem maradmás, mint hogy beletemetkezik a régi korok nagyalkotásaiba. A múlt nosztalgiája az egyébként haladószellemű hallgatóságot konzervatív, elszigetelt világbazárja. Ez az, amit nem szabad engednünk! Ha jobbanodafigyelünk, és kutatunk az interneten, rengeteg feltörekvőben lévő zenészt és „új keletű”irányzatot találunk, mely kiérdemli az igazán jó zene címet.

Jaar sokszor kombinálja az elektronikus zene szépségét nagy előadók hangjával.Az egyik legjobb példa erre Nina Simone Feeling Good című száma, melyet feszültséggelteli zenei elemekkel spékel meg, s ettől kissé misztikussá válik. Valóban a lélek legmélyérehatol, mikor a lehető legfurcsább hangokat egyesítve alkot bravúros zenét.

Nicolas Jaar 1990-ben született New Yorkban, chilei amerikaiként. GyerekkorátSantiago de Chilében töltötte. 2004-ben kezdett elektronikus zenét készíteni. Első sikerét17 évesen érte el, amikor számait a Wolf + Lamb lemezkiadó jelentette meg. Mérföldkőnekszámított a 2009-es év, ugyanis zenésztársaival együtt ekkor alapította meg a függetlenClown and Sunset lemezkiadót. A Space is Only Noise – A tér csupán zaj –, az első ésjelenleg egyetlen albuma 2011-ben jelent meg, és elnyerte a szakközönség tetszését is. APitchfork zenekritikusai 2011 legjobb új zenéjének minősítették. 2012-ben az egyiklegnagyobb sikerét érte el, amikor a BBC rádió Essential Mix című műsorában zenéje többórára vált elérhetővé a hallgatóság számára.

Nicolas egyébként összehasonlító irodalmat tanult a Rhode Island-i BrownEgyetemen. Tanulmányai is hozzásegíthették a még nagyobb zenei élmény eléréséhez.Művei talán az irodalomból kölcsönözték érzelmes oldalukat.

Nicolas valóban progresszív, teljes mértékben művésznek nevezhető fantasztikuszenész. Zenéje kiválóan alkalmas pihenésre, gondolataink feledésére. Úgy érezhetjük,testünk kikapcsol és lelkünk lép működésbe egy-egy Jaar-alkotás hallatán. Mindenkinekcsak ajánlani tudom.

11 Marco

2013. 3. szám Zeneajánló

Mark Twain: Huckleberry Finn kalandjai

Kendernosztalgia – kiállítás

13Könyv- és programajánló 2013. 3. szám

Ez a regény a mi korosztályunknakíródott, tehát úgy gondolom, mindenkitérdekelhet.

Mark Twain híres, egyesültállamokbeli író 1884-ben az amerikaipolgárháború után írta a könyvet.Cselekménye még a háború előtt játszódik,amikor északon már nem tartanakrabszolgákat, délen viszont még igen.

A mű a Tom Sawyer kalandjainak afolytatása, de lényegében ennek azelolvasása nélkül is jól érthető a történet.Huckleberry Finn egy észak-amerikaikisváros „utolsó csavargója”, viszont akörnyékbeli összes gyerek isteníti, hiszennem függ senkitől. Emiatt sok barátja van.A felnőttek óva intik gyerekeiket tőle, pedigő jóságos és bátor fiú, csak nem adatott megneki az, ami másoknak.

A történet alapja, hogy Huckösszetalálkozik jó barátjával, a szököttnéger Jimmel. Elindulnak tutajon a

Mississippin, hogy Jim szabad emberréválhasson.

Huck egész úton azon rágódik,hogy nem tisztességes dolog szökött négertsegíteni, viszont Jim a barátja, és ez végülfelülkerekedik a lelkiismeretén.

Amint útra kelnek, egyik kalandjukköveti a másikat. Találkoznak kétszélhámossal is, akik végül eladják Jimetegy farmernak. Huck Finn azonban nemhagyja őt ott, és a farmerek házába megy.Éppen vendéget várnak, így hát Huck enneka titokzatos vendégnek adja ki magát. Páróra múlva azonban megjelenik az igazivendég is: Tom Sawyer! A két barátösszedugja a fejét, és közösen igyekeznekmegszöktetni Jimet. Tom azonban csakis aregényekben olvasott, azaz a „vadregényes”megoldásokban bízik...

A végét bizony már nem írom ide,hogy legyen min gondolkodnotok, illetvelegyen mit olvasnotok. Ajánlom tehátmindenkinek ezt a jó könyvet!

12

Hol? A Pozsonyi Városi Múzeumban (Múzeum mesta Bratislavy), Radničná 1

Mikor? Április 7-ig.

Nyitva tartás: kedd–péntek: 10-től 17 óráig

szombat–vasárnap: 11-től 18 óráig

Tuba András

Tudod-e?

Március 22Március 22Március 22Március 22. – A víz világnap – A víz világnap – A víz világnap – A víz világnapjajajaja

Víz a pohárban, víz a fazékban, víza kádban, víz a medencében, víz a föld alatt,víz a tóban, víz a sejtekben, víz a testedben.Mindenütt találkozunk ezzel a színtelen,szagtalan folyadékkal, tulajdonképpen azéletünket képezi.

1993-ban az ENSZ 47. közgyűlésénmárcius 22-ét a víz világnapjáványilvánították. Íme pár érdekes tény avilágnap főszereplőjéről:

• Testünk 66%-a, Földünk 80%-a víz.

• A víz az egyetlen anyag, amelymindhárom halmazállapotban létezik atermészetben.

• A Földön lévő víz 97%-a sós, a maradékhárom százalékból kettőt tesz ki a sarki jég– vagyis 1% az ivóvíz!

• Ha a világ minden vizét egy vödörbeöntenénk, az emberi fogyasztásra alkalmasvíz elférne egy teáskanálban.

• A Szahara sivatag körüli övezetében élő

nők hetente 16 órát töltenek vízgyűjtéssel.

• Egy átlagos amerikai állampolgár naponta500, egy átlagos gambiai pedig 4,5 litervizet használ el.• A világon több mint 1 milliárd embernek anapi szükségleteihez 6 liternél kevesebbvízmennyiség áll rendelkezésére.

• Egy átlagos mosogatógép 100 liter vizethasznál el egyetlen mosogatás alatt.

A tények is mutatják: a vízhiányegyre sürgetőbb probléma, a megoldásmegtalálása egyre fontosabb. Szerencsésekvagyunk, a mi vidékünkön természetes,hogy a csapból literszámra folyik az ivóvíz.Gondoskodjunk róla, hogy unokáink islegalább ennyire szerencsésnek mondhassákmagukat!

„Víz, még sohse láttalak;

és lelkem sok szennye-bűne

boldogan megszégyenülve

érzi, milyen tiszta vagy.”

Szabó Lőrinc: Egy pohár víz (részlet)

13

2013. 3. szám A víz világnapja

A látogató mindent megtudhat a kender vetéséről, feldolgozásáról, a vászonszövésrőlés a kendervászon régi és mai felhasználásáról. Kiderül, hogy nemcsak terítőnek,törülközőnek alkalmas, hanem a belőle levő ruhadarabok is nagyon praktikusak,modernek, sőt divatosak! Egyedi férfiingek, női blúzok, kosztümök, kiegészítőkkészülnek mind a mai napig kenderből. A kiállított alkotások között megtalálhatók apozsonyi Josef Vydra Alkalmazott Művészeti Iskola diákjainak munkái is. Amásodikosok kiegészítőket, a harmadikosok és negyedikesek már egész ruhákatgyártottak. A lényeg a régi és modern stílusok ötvözése, hogy hidat képezzenek azelőző korok és napjaink között.

Felhőatlasz„Az életünk nem csupán a miénk, kötődünk másokhoz, a múltban és a jelenben, és

minden egyes bűntettel vagy kedves gesztussal jövőnk keletkezéséhez járulunk hozzá.”A Felhőatlaszt 2012-ben Tom Tykwer és a Mátrix alkotói, a Wachowski testvérek

készítették David Mitchell regénye alapján. Hat, különböző korban párhuzamosan zajlótörténetet mutat be közel háromórás játékidő alatt.

Érdekessége, hogy aszereplők több karaktert játszanak,valamint hogy az ismeretlenebbszínészek gyakran fontosabbszerepeket kaptak, mint sztárkollégáik. A híresebbek: HalleBerry, Tom Hanks vagy Hugh Grant,aki furcsa módon csak egy kisebbmellékszereppel dicsekedhet. A hatsztori legtöbbször elbeszélésekben,levelekben elevenedik meg afilmvásznon úgy, hogy szintemindig sugallja a „mesék” köztikapcsolatot. A harmincas évekbenegy öreg zeneszerző egy hajós 19. században íródott naplóját olvassa. A zeneszerzőmunkáját pedig negyven évvel később egy újságírónő hallgatja. Aztán ott van TimothyCavendishnek az idősek otthonából való vicces szökése, amelyről film készül, és a jövőbenKoreában titokban egy klón rabszolga nézi. Ennek a rabszolga pincérnőnek a tettei éstörténete vallássá formálódik egy emberi kolónia lakta, távoli bolygón. A film általközvetített gondolatoknak déjà vu hatásuk van, ismerősek számunkra. Nem új témákkalfoglalkozik, hanem megpróbálja a meglévőket egyesíteni és sűrítve tálalni. Ilyen a határoknélküli szerelem, a szabadság utáni vágy és a lázadás ösztöne, múltunk, jelenünk és jövőnkmindennapos „filozófiai” problémái, melyekkel az ember minden korban szembenéz. Amiérdekes: a Felhőatlasznak az említett tényezők miatt nincs egységes mondanivalója.Mindenki úgy értelmezi, ahogy akarja. Fel lehet fedezni a reinkarnációt, a sorsot vagypusztán az ok-okozati összefüggést. Komplexum, mely az emberi létet boncolgatja. Vagymégsem? Akármilyen tökéletesnek tűnik is, nekem sok volt benne a klisé, a giccsesnekható, manapság divatos Coelho-idézetek tucatjai és a világbéke-„feeling”.

Összességében azonban élvezhető, egyedi élményt nyújt. Egyáltalán nem éreztemúgy, hogy hosszú vagy unalmas lett volna. Mindig történik benne valami, hisz tele vanakcióval, drámával, romantikával. Ugyanígy megtalálható benne a sci-fi és a komédia is.

Marco

Filmajánló 2013. 3. szám

14

2013. január–februárJANUÁR

8. Első tanítási nap a karácsonyi szünet utánLátogatás a komáromi Jókai Színházban – Spiró György: Príma környék

15. Biológiai olimpia (alapiskola, 3. o.)16. Angol nyelvi olimpia, körzeti forduló (gimnázium)18. Šaliansky Maťko szavalóverseny, körzeti forduló

Szülői bál a Bonbon SzállóbanKosztolányi-verseny, döntő, Nyitra

17. Angol nyelvi olimpia, körzeti forduló (alapiskola)22. SZMGOB – „footsal” (gimnázium)23. Német nyelvi olimpia, körzeti forduló (gimnázium)

Sulileső – beiratkozás, programok (az óvodások és szüleik számára)Matematikai olimpia (5. osztály)

24. Félévi konferenciaNémet nyelvi olimpia, körzeti forduló, (alapiskola)A budapesti Kosztolányi Gimnázium focimaratonja

29. Implom József Helyesírási Verseny, országos forduló, Nyitra30. Diákbál a Bonbon Szállóban31. Félévi bizonyítványosztás

FEBRUÁR

1. Félévi szünet5. Cultura Nostra – történelmi verseny, országos forduló

Poznaj slovenskú reč, iskolai forduló (alapiskola)7. A kiejtési verseny járási és kerületi fordulója iskolánkban

Angol színházi előadás megtekintése (alapiskola és gimnázium)8–9. Beíratás az alapiskola első osztályába11. A 9. o. próbatesztelése magyar és szlovák nyelvből

Angol nyelvi olimpia, kerületi forduló (alapiskola)12. Karnevál a tornateremben a napközi otthon szervezésében (alapiskola)

Simonyi Zsigmond helyesírási verseny, körzeti fordulóPoznaj slovenskú reč, iskolai forduló (gimnázium)

13. Részvétel a biológiai olimpia következő fordulóján (alapiskola, 3. o.)10–16. Sítanfolyam (alapiskola)14. A német nyelvi olimpia kerületi fordulója17–22. Sítanfolyam (gimnázium)

Tuba András

14

15

2013. 3. szám Eseménynaptár

Első lélegzetvételHideg volt a tél, nem igaz? Senki

nem mondhatja, hogy megkímélt minket ahó és a szürkeség. Olyan volt ez a párhónap, mintha lefedtek volna bennünketegy hatalmas, jeges dunnával. Mostanra adunna alatt elfogyott a levegő. Érezted?Láthatatlanul fojtogatta az embereketszürkeségével.

Észrevetted? Tehetetlenségünkbencsak feküdtünk alatta, arra várva, hogymikor jön az első napsugár, amely lerántjarólunk ezt a láthatatlan terhet. Ismerős?Mintha sziklák nyomnák testrészeidet: ahátadon fekve fogódzkodsz a tavaszgondolatába. Emlékszel még? Most azenyhe tavaszi szellő felkapja őket.Bekerülnek a kredencbe. Elfelejthetjükőket.

Mondd, te mivel definiálnád atavaszt? Szerelem? Újrakezdés?Megújulás? Szerintem... elcsépelt szavak.Nem ellenük vagyok, ne gondolj ilyesmire.Hiszen ki nem szeret szerelmes lenni? Kinem szeret újrakezdeni és megújulni? Ésigen, ezek a kifejezések mind jellemzőek atavaszra. De én mégis inkább máshozhasonlítanám. Első lélegzetvétel. Bizony.Mikor először kóstolsz bele a világba. Újrarájössz, miket is tartogat az élet számodra.Pozitivitás vesz körbe, mint mikormegszületsz. Kapsz egy kis színt.Magadra, magad köré. Magadba.Visszakapod a füvet, az eget, az illatot, afényt. Visszakapod a hosszú délutánt, atavaszi cipőt, a madarakat.

Látom a kék eget. Te látod? Látod.Nem számít, ha éppen esik az eső. Hatavasz van, te a felhők mögött is látod akék eget. Magadban biztos vagy benne,hogy holnapra vagy azutánra tényleg látnifogod. Várod. Megnézed az időjárás-jelentést, hogy tudd, meddig várj.Lecseréled a télikabátod. Mélyet szívsz alevegőből. Szmog? Nem baj. Tavasz van.Együtt csapnak az arcodba a szél, a fény ésa zaj.

Együtt. Szép szó. Nem? Nekem,ha azt mondják együtt... Te jutsz eszembe.Igen, tényleg. Mindenki, együtt. Perszenem mind a 7 milliárd ember egyszerre,külön-külön, más arccal. Hanem együtt,objektíven. Eszembe jut még a szerelem ésa barátság – együtt. Amikor mindent együttcsináltok. Vagy úgy érzed, keveset vagytokegyütt. Amikor kapkodva rakod be acuccod a táskádba, hogy minél hamarabbegyütt legyetek. Amikor lassabban nyeledle az utolsó falatot, és lassabban sétálsz,csak hogy egy picivel tovább legyetekegyütt. Tudatosítanod kell, hogy sosemvagy egyedül. Mindig valakivel – vagyvalamivel – együtt vagy. Még ha magadvagy is, gondolatban valaki biztosan veledvan. Emlékekben, tervekben. Ha vallásosvagy, akkor tudod, hogy Isten is veled van.Ha nem hiszel Istenben... akkor is. De nembonyolódom ilyen dolgokba, mindenkimáshogy néz a világra. Együtt nézünkszembe ugyanazzal a világgal. És alegjobb, ha az első tavaszi levegőt is együttszívjuk magunkba. Te, én, a tavasz és avilág.

Kováts Orsolya

Novella 2013. 3. szám

16

őőőőSítábor – egy sítalp szemszögéb lSítábor – egy sítalp szemszögéb lSítábor – egy sítalp szemszögéb lSítábor – egy sítalp szemszögéb l

2013. 3. szám Kis Rosta

Én egy kék sítalp vagyok(szerintem szép) élénk csíkokkal. Mostelmesélem, milyen volt életem elsősítábora február közepén. Már alig vártam,hogy végre kivegyenek a kamrából.Nagyon régóta álldogáltam ott, egy újabbsíelésre várva. És most végre eljött!

Vasárnap épphogy elértük azindulást az iskolaudvaron. Az utolsópillanatban dobtak be a buszba a többi sílécközé. Kicsit fájt. Hosszú út után (amelyközben átbukfenceztem pár sítalpon, ésnekiestem a falnak) végre megérkeztünk.Egy örökkévalóságnak tűnt a pihenőnélküli út. Kipakoltak, és bevonszoltak asíkamrába. A bezártság után újra bezártak.Délután megérkeztek a gyerekek, ésválogatni kezdték a saját sítalpukat. Sáraengem is hamar kiszedett és a vállárahajított. Felvonszolt a dombon, aholmindenki megmutatta, hogy tud síelni.

„Végre!” – kiáltottam volna, hatudnék beszélni. „Most aztán kezdődik asuhanás” – örültem magamban... egy ideig.Aztán megláttam a nem túl meredekdombot, és kissé elszomorodtam, demegnyugtatott, hogy holnap már nem ezenfogunk síelni, hanem a pályán. Pár csúszás(és taposás) után visszavittek a síkamrába.Izgatottan vártuk a reggelt.

Szerencsére a többi napon már apályán síeltünk. Jól elfáradtunk (vagyisnem mi, hanem a gyerekek, akik cipeltekbennünket) mire odaértünk, de a közös

sízést élveztem, ahogy lekígyóztunk adombról és vissza, és megint le.Szerdánnem fáradtunk annyit, ugyanis csak reggelvettek ki a kamrából. Délután a gyerekekfürödni voltak. „Kár, hogy minket nemvittek, pedig ugyanúgy megérdemeltünkvolna egy kis pancsolást” – sóhajtoztam.Csütörtökön viszont alaposan belehúztunka síelésbe, mert esti sízésre mentünk. Márelőre örültem neki, mert még sosem voltamilyenen ezelőtt, és tényleg nagyonélveztem!

Pénteken pedig a síverseny volt.Nagyon igyekeztünk, a térések közbenkissé el is szédültem. Gondolom, estekiértékelték a versenyt, de én a kamrábanácsorogtam egy helyben. Most leírnám,hogy mit láttam, de semmit, mert sötétvolt. Azért a gyerekek, remélem, jólszórakoztak. Bizonyára, mivel hangos zeneszűrődött ki a hotelből.

Szombaton újra bepakoltakbennünket, sítalpakat a buszba. Éskezdődött a hosszú utazás, amely közbenpersze nekünk megint nem voltlehetőségünk kiszállni. Nagyonmegörültem, mikor végre kijutottam abuszból. Kicsit várakoztunk, aztán haza-vittek, és kezdődhetett az újabbvárakozás... de csak a tavaszi szünetig,mert akkor megint megyünk síelni, hiszenén is, Sára is, nagyon szeretünk.

Gelle Sára, 6 Gelle Sára, 6 Gelle Sára, 6 Gelle Sára, 6. osztály osztály osztály osztály

17

Egyiptomi istenekEgyiptomi istenekEgyiptomi istenekEgyiptomi istenek

Ahogy ígértem, hogy most az egyiptomi történelembe vezetlek be titeket.Az ókori egyiptomiak szellemileg nagyon fejlettek voltak, például még ma sem

tudják a tudósok, hogy a piramisok köveit hogyan tudták odahordani, ha egy kő több tonnátnyomott. Többistenhívők voltak: pl. Anubisz (a halottak istene), Hórusz (a háború istene),Ámon, Széth, Nut stb. Jellemző volt rájuk, hogy a halott fáraóikat, sőt a házi kedvenceiketis bebalzsamozták. Ez az eljárás úgy történik, hogy a halott belső szerveit kiveszik, azagyát például az orrán keresztül. A testét egy ideig lúgban áztatják, és bekenik a hét szentolajjal. Végül bepólyálják. Nagyon fejlett volt a kultúrájuk és építészetük. Manapság ismegcsodálhatjuk az obeliszkeket (magas oszlopok), piramisokat, templomokat vagy aKirályok Völgyét. Az uralkodóikat fáraóknak hívták, ők sokkal kegyetlenebbek voltak,mint a későbbi királyok.

A következő alkalommal a rómaiakról fogok írni.

Csenkey László, 6Csenkey László, 6Csenkey László, 6Csenkey László, 6. osztályosztályosztályosztály

FELELETMENT Ő, avagy a legjobb barátod, ha váratlanulmeghallod a neved

.

A feleletmentő olyan szelvény,amelynek akkor veszed hasznát, havéletlenül éppen nem tanultál.Egyszerűen kiviszed az újságot, a tanáraláírja ezt az oldalt, és meg vagy mentveegy ötöstől. A tanár ezután bejelöli azosztálykönyvben található névsorban,hogy felhasználtad a szelvényt.

Ha a névsor elveszik, vagy nemtalálhatók meg rajta a megfelelőjelölések: iskolapecsét, színes pecsét,aláírás, akkor az egész osztály elvesztijogosultságát a feleletmentő szelvényhasználatához. Fontos tudnod, hogy egyfélévben csak egy alkalommal lesz alegjobb barátod!

Kis Rosta, feleletmentő 2013. 3. szám

18

ANNO 2070 Stratégia – Építkezős – Jövőben játszódó – 7+

Ez az egyik legújabb PC-játék. 2011-ben jött ki az Uplay-tól, és a témája is eléggéidőszerű. Nem utolsósorban lenyűgöző a grafikája.

2070-re a világ megváltozott: a globális felmelegedés miatt az óceánok szintjemegemelkedett, a víz sok várostmosott el. A természetes alapanyag-lelőhelyekből csak kevés maradt meg,mert többségüket teljesen kimerítettékaz emberek. Csakis a technikajelenthet kulcsot a megoldáshoz! Afeladatod: építs egy várost, és fejlődjazokból az alapanyagokból és azokona kis szigetecskéken, amelyek mégmegmaradtak. Minden reálisproblémával szembe kell nézned:bűnözés, savas föld, szmogriadó,tűzvész stb. Minden szigetnek más a termőképessége (gyümölcsök, cukorrépa, kukorica...),és különböző alapanyagokhoz (vasérc, homok, élő rákok, réz...) juthatsz rajtuk hozzá.Lakosaid szükségletei és a fejlődésed iránya határozza meg, mennyi szigeten kell várostalapítanod. Igénybe vehetsz különféle fejlett technológiákat: holografikus segítőket, repülőautókat, víz alatti városokat (mert ugye ha a fél világot elöntötte a víz, mi sem logikusabb,

mint hogy a tengerfenéken kellvárosokat alapítani?).

Ebben az időben 2 párturalkodik a világon: a Global Trust,azaz a mágnások, akik hatalmasatomerőműveket építenek, nagybanszennyezik a környezetet, pezsgőtisznak, hamburgereket esznek,kaszinóban játszanak, és mindenáron amaximumot akarják. Az ÉdenIniciatíva, azaz az ökológusok, akikharmóniában élnek a természettel:

szélerőműveket építenek, teát isznak, bio ételeket esznek, zenét hallgatnak. Habárlassabban fejlődnek, nem szennyezik a környezetet.

A környező karakterekkel kereskedhetsz, háborúzhatsz,segítheted őket..., azaz mindent megtehetsz, amit egyébként is szoktak.

A játék mottója: „Itt az idő, hogy megalkossuk ajövőt!” Jó, ha ezen olykor-olykor mindannyian elgondolkozunk.

19T. András

2013. 3. szám PC-játék

Diákbál 2013