É r t e k e z é s e k .

J Á S Z O K .I. Értekezés. Á' Jászokról, mint Magyar

Nyelvű Népről és Nyilasokról.

MÉLTÓSÁGOS

Ü R M É N Y IÜ R M É N Y I M A X I M I L I Á N

^ Ts. K, KAMARÁSÉS

T A N Á T S O S Ú R N A K ,H.ÉG1

KEGYES JÓTEVŐJÉNEK,T I S Z T E L E T E ÉS H Á L Á J A

ÖRÖKÖS JELÉÜL.

1. §.

HÉT NEMZETBŐL állott mindenkor a' Ma-íyar Nemzet, úgymint: a' szoros értelemben vettMAGYAR, a' RÜN, a' JÁSZ, a' PALÓTZ, a'LÓFE.JÜ , az ÚZ és a' VÁL Nemzetből. Aztmindazonáltal régen elfeledték az egyes Nemze-tek, mellyik volt e' Hét Nemzet közül eredeti-képen az a' GYÖKÉR NEMZET, mellytöl az őszrégi korban a' többi más hat nemzet szármozolt.A' Magyar is, a' Kún is, a' Jász is, a' Palótz is,a' Lófejü is, az Üz is, a' Vál is magát illyennekt.atotta; A' miből az következett, hogy a' Magyar

* 1

- ( k ) -

HÉT- MAGYAR, a' Kún HÉT- KÚN, a JászHÉT-JÁSZ, a1 Palótz HÉT-PALÓTZ, a' LófejüHÉT LÓFEJÜ, az Úz HÉT-ÚZ, a' Vál HÉT-VAL Nemzetségei emlegetett. Más részről, mivelaz EGYENETLENSÉG mint egy örökös Tulaj-dona és Bélyege volt e' Hét Nemzetnek, 's mivele' Hét Nemzet között minduntalan Szakadások ésKivándorlások történtek, az is gyakorta megesett:Hogy az illyen külön lakó szakaszok az új lakhe-lyen azon Nemzettől vették nevezetüket , mellyaz ujlaklielyen íeg népesebb volt. így a' számo-sabb Kún Nemzet között a' kivándoriott Magyaris KÚN, vagy KÚN-MAGYAll nevet, a számo-sabb Jász Nemzet között a' Magyar is JÁSZ, vagyJÁSZ - MAGYAR nevet , a' szám6|abb PalotzNemzet között a' Magyar is PALÓTZ, vngy PA-LÓTZ-MAGYAR nevet viselt, 's a' t. De e'féleesetekben is mindenkor nagy gonddal ügyelleka'ra a* Hét különös Nemzetek, hogy magukat h Pven és pontosan egymástól megkülönböztessék.Egyedül, ez a' gondoskodás okozta, hogy ma a'Hét Nemzetnek folyton folyva elölehet mindegyiklukhelyben Történeteit állitani.

2. $.Nem tartozik ide e' HÉT Nemzetre való föl-

oszlást most bővebben fejtegetni. Elég, ha a* hár-son palotában születelt Koszta Görög Tsászárnakime tanutételével megesmértetjük a' tudós haza-fiakat : ffKai oí fxev Tüoxoi ytvtai VTC^QX^V ejrra."Az az : „Es ezen Törökök (így nevezi a' Magya-rokat) ugyan HÉT NEMZET valánakV *)JVlidön ;i' Magyar Országi Történet írók Nemze-

*) Consl.anliuus PorpViyrogeniüifi, De administrando Im-perio. Cap. XXXVHI. [,ii?sacl: Anselmi Banduri, Im-perium Orienlaly. Parisiis , i "21 . íol. Torcio 1,107.

- C 5 ) -lünknek e' földre jöllekör a' Magyar NemzetetHÉT-SERIGRE osztják; midőn neki HÉT-KA-PITÁiNYT adnak; midöa Béla Király névtelenírója HETU-MOGER, az az: HÉTl-MAGYART(Sepjenos Hungaros) emleget, a'kor homályosana' HÉT-MAGYAR Nemzetre tzéloznak, '* tsak azkár, hogy egyenként a' Hét Magyar Nemzetetnévszerént meg nem nevezik. Azonban helyesenél Béla Király névtelen Jegyzője a' HETU-MO-GER névvel, mert ma mi már okokkal támogat-hatjuk, hogy a' hét nemzetnek egyenesen a' MA-GYAR NEMZET volt Gyökér Nemzete. Az oko-kat e'rol előszámlálni most nem ide való. Inkáblxa'Hét Nemzet egyikére, tudniillik: a' JÁSZOKRA ,mint ezen értekezés fő tárgyára , fordítsuk mimostan egész figyelmünket.

5- §•Tudja ma minden Magyar, söt tudták már

századok előtt mind a' hazai , mind a' külföldiírók is , hogy Magyar Országban egy különös Nem-zet lakik , melly magyar nyelven az egyes szám-ban JÁSZ , a\ többes számban JÁSZOK névenhivatik. Ez a' JÁSZ Nemzet a' Magyar KirályUralkodása al.att él, a' Magyar Nemzettel egy pol-gári Társaságot tészen: Mindazonáltal, mint kü-lönös Nemzet, a" Haza szeretve tisztelt Nádor I,s-pányának Fökormánya 's Bírósága alatt Kapitánynevet viselő saját katonai Tisztviselőitől tulajdonösi szokásai szerént függ, 's az Ország Gyűlésekenis, együtt a' Kunokkal, Képviselői altul a kö>—tanátskozásokba béfoly. Most ugyan a' JÁSZ KE-RÜLET (Districtus Jazygum) 18 J •• mértföldetellepő termékeny rónaságon fekszik Pest és Budivárosoktól nem meszsze Heves és Külső Szolnoktörvényesen egyesült Vármegyék , nem különbenPest Vármegye, ineg a' Tisza folyó viz közölt: üc

- ( 6 ) -

hajdan Magyar Országnak egyébb vidékein is lak-tak szerteszét JÁSZOK, és a' mostani JÁSZSÁG-NAK kiterjedése is sokkal nagyobb volt, mintmostanában. I. Mátyás Király uralkodása alatt éltBonfinius Antal feljegyzetté: „JA&YGES f quosinter Germaniam et Daciám supra dijfinivi*.mii8, patriis sedibus eiecti, METANASTAE,id est EXULFJS cognominati sünt: qiiibusolim Oppida haec : Uscenum , Barmanum,Abiuta , Parca, Triscum , Candavum , Pas->siurrin, et Partiscum ; et WUNC AGR1A , m-numerique pagi." Az az: ,,/á' jAZYGRSFJfí,kiket fölebb Qermánia és Dacia közé helyhez-tettünk , ösi lakhelyeikből kiilzeitetvén ME-rAJSAÜTÁKJSAK.az az: VjNDOROKNAK{Escules) neveztettek, kiknek hajdan jeles váirosaik voltak Uscenum •, Bormanum , Abiuta,Parca, Triscum , Candavum , Passium ésPartiscum; MOST pedig EGER, és számta-lan Faluk." *) Találtatik ma is JÁSZ-FALU PilisVármegyében ; JÁSZ-FALU Komárom Vármegyé-hen; és JÁSZ-TELEK Nógrád Vármegyében. "*•*)Ezekben is hajdan kétségkívül JÁSZOK laktak.Lekötelezne az bennünket, a'ki régi Oklevelekbőlegész hitelességig megbizonyitaná áílilásunkat.

4. $.Nem minden Nemzet Helyes írása (orthogra-r

phiája) alkalmas a'ra, hogy a' más Nemzet tulaj-don neveit hibátlanul leírja. Legkevésbé alkalmaspedig e're akár a' Deák, akár a' Görög NemzetHelyes írása, minthogy kevesebb betűik vágynak

* ) Antonii Bonfinii , Deeades Rerum Hnngaricarum.IJpsiae, I771. fol. pag. 6.

•"0 Joannis Lipszky de Szedlicsna , Bepe'iorium I.ocprnmflungariae. Budae, isos. 4. pag. 87 5—274,

- ( 7 ) -e' Nemzeteknek , mint n' Magyar Nyelvnek ésNemzetnek vagyon. Ezen uknál fogva gyakran pa-naszolkodik az ldősb Plinius, Méla Pompouius,és Strábó, hogy e'nek vagy amannak a' Nemzet-nek tulajdon neveit nehéz Deák vagy Görög nyel-ven leírni. A' Szláv nyelvek közül is, ha az Orosznyelvet kiveszszük, alig tudja egyik vagy másikhíven előállítani p. o. a' Magyar tulajdon neveket.Tsudálkozhatuiik-e tehát, }>a a' Magyar OrszágiSzláv Nyelv az egyszerű JÁSZ nevet is már másbetűvel állítja élőnkbe? Bernolák Antal Tót Szó-Könyvében mindenki olvashatja: „GAZanyi^mint JÁZYX ,vagy is JÁSZ; af többes szám-ban: GAZI, a'nyi, mint JAZYGES, vagyisJÁSZOK , es>y Sarmátiai Nemzet a' Dunamellett.' *) Á' Moldvai JÁSZ-VÁSÁR ( JASSI)neve is így járt az Oláhok között, midőn GIASI-UM névre által változott. Az l6/*2-dikben JÁSZ-VÁSÁliOTT tartatott Szent Zsinatról szólván ésírván Le Quien Mihály, híres Frantzia üominicá-nus, mindenkor e'képen beszél: „In Actis Syno-C/Í, quae GIASII in'ea regioné anno lt)/»2. aParthenio patriarchn Constantinopolitano ha-bita est." Az az: „írásaiban azon Zsinatnak,melly ezen tartományban GlASIUM Faros-ban 1Ö42. e'uben Parthenius Eosztavári Pátri-árkától tartatott." Es más helyen: ,*CaeterumMetropolitae sedes hodie est GIASIFM , prae-cipua Moldáviáé Civitas." Az az: „Azonbanaz Érsek széke ma GIASIPM, Moldva Or-szágnak fővárosa." **) JÁSZBERÉN neve Bru-

*) Antonii Bernolák, Lexicon Slavicum, Bohetnico-La-tino-Germauico- Vogaricum. Butlae, ib25. 8. TomoI , 623.

**) Michiielis Le Quien, Oricns (Hirislianus. Parisiú,I74u. fol, Tumo ! , íüji—ia&ö.

- ( 8 ) -

zen la Murtiniere (jcographiai nagy Állásában (VI,97.) GYASBRIN Nagyot vétene teJi.U, a ki a'GAZ, GÍAS és GYAS Nemzetet a JÁSZ Nem-zettől megkülönböztetné. Ha valamelly Nemzetneve idegen Helyes írás által elrontatik , a' kü-lönbségeket a Kritika segedelmével egységre kelivenni.

«• §•Nevelte a' JÁSZ Nemzet neve leíratásának

különbféleségét az a' bizonyos eset is, hogy Ma»gyár Nyelvünkben a' J betű GY betűvel számta-lanszor föltsex'éltetni szokott. Ki nem tudja , hogya' JER és GYÉR, a' JÖ és, GYÖ , a' KERÉK.JÁRTÓ és KERÉK-GYÁRTÓ, a' JÉG és GYÉG,a' JALOG és GYACOG a' Magyar Nyelv különb-féle Dialtctusaiban minden napi közönséges betü-tserélések? *) Igen természetesen és könyen meg-eseti tehát, hogy magában a' Magyar Nyelvbenis, a1 JÁSZ Nemzet neve GYÁSZ névre is által-változott. Mi már régen elfeledtük, de a' Kutfőkgondatlanságunk ellenére is fpnlartolták a'nak bi-zonyos nyomait, hogy a' JÁSZ Nemzet feketeöltözetben járt, a'honnand nálunk a' szomorú*$ág ruhája JÁSZ-RUHÁNAK hivalik. És valóbana' Dunán túl ma is helyesen neveztetik , és igenhíven, a' KESERGÉS FEKETE RUHÁJA, JÁSZ-RUHÁNAK. Ellenben ezt nem tsak a' Sokaság,de még az írói Nyelv is GYÁSZ-RUHA névvelilleti. Nem azért emiitjük e z t , hogy már mamegváltoztassuk aJ nagy keletre kapott GYÁSZszovat, hanem azért beszélünk inkább, hogy ér-tsük igazán a' szójelentését, 's ne nevessük ki a'jobb szokás gondos fentarióit; hoiry megesmérjük

Joannis Nicol.ii Révai, Elaloratior Grarrmatica Hun-*. Pestiili 7 18U6, 8- Vol. I,. IU6,

-í 9 ) -

sC Történet írókban is a' GYÁSZ, GlAS CASformákban a' JÁSZ Nemzetnek elpulmlt neveze-tét. Wadding Lukátsnál a' Tatár Járásról monda-tik : „Alia verő mamis, Batone Duce, maxi-ma vastitate Hungáriám , Poloniam , Rus-siam, GAZAM, amplissimas Regiones, ajfe •cit." Azaz: ,,A' másik Sereg, Batu vezérlésealatt, Magyar, Lengyel, Orosz, és GAZ Or-szágot , mint nagy kiterjedésű Tartományo-dat , legdiihösebb pusztítással földulta." *) itta' GÁZ-ORSZÁG neve alatt JÁSZ-ORSZÁGOT,az az: Moldvát kell érteni,

Ó. $.Olvashatni a' Ravennai Geographusnál is íme

sorokat: „Decima ut hóra noctis grandis Ere-mus , et nimis spatiosa invenitur, cujus dfronté, vei latere GENS GAZORUM ad-scribitur, quae eremosa et antiqua diciturScythia." Az az: ,, Az Ej tizedik óráján szörnyűés nagy kiterjedésű. Pusztaság találtatikt ,mellynek homlokához , vagy oldalához a' GAZNemzet helyheztetik. Ez Puszta és Régi Scy-thiának hiuatik." **) Ezen sorokból, 's különössen a' Pusztaság fekvéséből, hasonlóképen meges-mémi fogjuk a' Maeotis tova körül lakott régiJÁSZ Nemzetet, tudniillik: azon JÁSZ Nemze-tet, mellyröl, Sarmátiáról szóltában írja Ptole-maeus: „ Es az egész Maeotis tova oldalamellett a' JAZYGESEfí, és Roxolánusok"

*•) Lucae Wadding, Annales Minorum , seu Trium Or-dinum a 8. Francisco institutorum. Romae, 1732.fol. Tomo III, Hó. Nro 2.

•t) Geographus Ravennas;!Libro I icap. 12. Lássad : Pom-p •iiii Jíelac de Silu Orbis Libri Ili. Lugduni 13a-

.... tavorura, 173a. 8- pag. 747.

T-( 10 ) —

*) E/.ek azon JÁSZUK , kiket márOijjheus VAS-JÁSZOKNAK, Görögül 'JSxvdai To^oyÓQoi nevez.**) Látni fogjuk tudniillik más helyen, hogy a'T0X0PH0KUS Görög szó a' JÁSZ névnek szó-ról szóra tsak fordíttatása. Azt, hogy a'SCYTUANemzet VAS Nemzetet tószen , szinte múskorfogjuk megbizonyilani. Ezen Maeolis melléki JÁ-SZOKAT Stephanus Byaantinus is TÜXlI és TO-XIANI névvel említi ime soraiban: „Tohui, y.alTo^iavol, tíSvog TciVQixóv. jücquiÖiaroi; efí&ófi.i)" Azaz: „TQXWSQfí és TQXljNUSOH Taum-si Nép Herodidnus hetedik künyue szérént" ***)

7. $.

Még Kis Ásiába is általhatolt a'JÁSZ névnekelrontalása. Cilicia és Syria között feküdött - a*Közép Tengernek ISSICVS SINUSA, melly névGörög nyelven épen JÁSZ ÖBÖLT jelent szórólszóra. Ezen Issicus Öböl mellett jeles város volt1SSVS , az az : JÁSZ, melly az íróktól majd;Artiliulussal A' JÁSZ, majd GIAZZA néven em-Jittetik. Gólius Jakab Alfragan Arabs író köny-\ére írt jegyzeteiben beszéli : „Es nem meszszeegy másik, Ay — JÁS nevű fíévpart, melly cCrégi ISSFS." Alább: „Az A— JÁS névbőleredéit Afarcus Pólusnak és másoknak, kika' keresztes Hadaknak időjük felé irtak, GI-AZZA nevük , a% mint az Olaszok kimon-dani szokják, mint a* Ja anni nevet G/ o-

*) Claudii Ptolemaei, Geographia. Francofurti, | 6Ü5.fol. pag. 73. Libio IH , cap, 5.

•*) Orphei, Argonaulica. Lipsiae, 1764. »• pag. l-!4. v.1072.

***) Stephani Byzaniim, de Urbibus. Lugdanifiala orntn,1694. iol. pjg. 712.

- ( u ) -a n n i-nak" *) Hibátlanul adja e|ö ezeknl Gólius,mert Abul —Pharajius mind az A ' — YAS város-ról , mind HÍ al — A' — JAZ Török (de nem a'mai Török) Nemzetről lészen emlitést; MarcoPolo XlII-dik századi Utazó pedig A' — JASvárost valóban GlAZZA városnak nevezi. Egyikhelyen írja Abijl — Farajius: „Nagy elpuszfitta-tása történt S isi és A'— YASI városnak" Máshelyen; „Ez az ALJ az al-4 — JÁSZQIíNAfí,egy gonosz Török Nemzetnek ha-dat izenvén" **) Marco Polo Velentzei Utazókönyvében is olvastatik : ,,<So/jra // maré é unctcittq, detta la Q1AZZA" Az az: ,,/f Tengermellett vagyon egy város, melly GlAZZAnevet visel.'' ***V Hogy az Issicus üböli JÁ-SZOK valól.an JÁSZOK voltak, 's hogy az 1S-SÜS Név Görös! Nyelven JÁSZT jelent, azt más-kor fogjuk raegbizonyitani,

8.$.Vagyon egy szembetűnőbb elrontatása is a'

JÁSZ Nemzet nevének a' DIASI nevezetben ,melly bizonyosan a' GYÁSZ formából és a' deá-kos I végzetből eredett. Az idösb Plinius feljegy-zetté Pannónia lakosairól: „Dravus per Serretes,

#) Muhammedis Filii Keliri Ferganensis, qui vnlgo Al^fraganus dicitur , Elementa Astronomica. Arabice etLaline Opera Jacqbi Gulii. Amstelodami , 1669. 4.In Noli.s Golií pag 272.

•*) História Compendiosa Dyn.istiarnm aulhore GregorioAbul-Pharajio. Arabice edita et Latiné versa ab Ed-vardo PococKio. Oxoniae, I66.3. 4» pag. 356. 333. 334.

«««) Delle Navigazioni et Viaggi Raccolte da M. Gio. J3at-lista Ramusio. In Venelia . lf>06. fol. Vol. II , fol.4. verso. Cf. Marci Pauli Veneli, De Hcgioni-bus Orientalibus Libri III. Coloniae r>ran<lí!nburgicap,1671. 4-0 pag- 11. A'' Latáti Könyvhcu hibáson állGlacia Giazza helyett.

— ( 12 ) —

Serrapiltos, JASOS , Andiztttes : Savus perColapianos Breucosque. Populorum haec ca-pitaT Az az: ,,/4' Dráva vize foly d Serretese-ken, Serrapillusokon, jJSUSOfíON, Andi-zeteseken keresztül: A' Száva vize joly ke-resztül a1 Colapiánusokon e's Breucusokpn. Ezeka FÓ Nemzetek." *) E' Pannóniái JÁSUSOKPtolemaeus Geographiájában JASSIUS névenjönek elő, midőn róluk mondalik: ^A' JASSIU-SOK pedig napkeletre, 's alattuk az Osseria-tesek." **) Haszontalanság volna a' JÁSUS ésJASSIUS névből két egymástól különböző Nem-zetet megállapítani már tsak azért is, mivel a*Pannóniái Kövek a' JASUS olvasást teszik hite-lesebbé; az Erdély Országi Kövek pedig a' JAS-SIUS olvasást is védelmezik. Inkább a'ra forditsuktehát figyelmünket, hogy Plinius és Ptolemaeusjól adnak Pannóniának JÁSUS vagy JASSIUSlakosokat. Ugyan is, hogy a' Dráva vize körülvalóbán laktak JÁSUSOH, azt egészen hitelesséteszi a' Dráva körül találtatott íme Római KöFelírása is:

DIVO.GOMMO

DO. RESPVBLICA. IA

SOHV.

Aa az: ,,Divo, Commodo. Respnblica. JA-SORUM." ***) Továbbá a'Horvát Országban To-

*) Caii Plinii Secundi, História Naturális. Parisiis, 17*41 -foU Tomo I , 180. Libro III , cap. 25.

**) Claudii Ptolemaei Geographia. Francofurti, 1605. tol.pag. 57. Libro II , cap. 15.

***) P. Math. Kalane.sich, Islri Atlcolarum Gcop;ri|)liiaVelus. Budac, i82ü. 4. ParU 1, 3«9. Nro X\\V,

- ( 13 ) -

plitzán kiásatoltllúmai Kövön olva.statik :„AQVAS.IASAS. OLIM. VII. 1GN1S. CONSVMPTAS."Egy Veszprém mellett kiásatott Katona elbolsá-tás Táblán elöjö : }>GETAE. CHRES1MI. 1ASJ.FKLICIS.': *) Már, Strábó., a' tudós Geojrra-phus, Pannóniának e' JASUS lakosairól egy szó-val sem emlékezik: Ellenben Ö nála PannóniaNépeiről imezeket olvassuk: ,,' L&vi] <5' iaü rüvIlavvovíwv P>Q&vy.oi, xai' AvSit,i)Tioi, xai JIA21' £1-JSEJS^xcti II^iQííatai." Az az: „Pannóniái IXépeha Breucusok, Andizetek, DIASZOK, Pei-rusták'- M) Nem «' JÁSUS és JASS1US Nem--zetet kell-e az Andizetek mellett, a'DIÁSI Nemzetalatt érteni ? Igen is azt, 's hogy tsak azt kellés lehet érteni, más alkalommal elhinni fogjuk,midőn Alhenae városnak DIAS és JAS nevé-ről kihallgatjuk majd a' hiteles Kútfőket.

(). §.Azonban maga a' JAS, vaqy JASS név is

Helyes írásbéli különbözése a' Magyar JÁSZ név-nek. Rómának, mint tudjuk, nem volt SZ belü-je, hanem azt, a' mit mi Magyarok SZ betűveljelelünk, a' Római írók S betűvel jelelték. Igentermészetes volt tehát, hogy ők nem JÁSZ, ha-nem JAS nevet írtak. Mivel ugyan a' Rómaiakaz Á magyar hangot sem szokták nyelvükben kü-lönösen meejelelni , azon sem akadozhatunk , hogynáluk a' JÁSZ név nem JÁS, hanem tsak JAS.

*) P. Malh. KütaOcsich, Tslri Aclcohrum GeograpfiiaVetus. Budae,l£i26. 4. Parte I , 379. Nro LXXXVII.

I , pag. 36L. Nro IV.

*ff) Strabonis , Geogmphia. Amstclaedami , 1707. fol.Tomo l , 483. Libro V(I. — — Lipsiae, 1798- 8.Tomo I I , 4l5. Libro VII, cap- 5. §. J5. —A' Júoyoi>sc,Jminitt$ , Jtutíotvfg , JL-ÍÍIVSQ, Jiaavüvts olvasások t 'Jitlyeu hibás olvasások.

- ( 14 ) -Hiszen hasonló helyesírásbéli okokból a' mostaniJÁSZOKNAK nevük Kanzánus Péternél is JAZ,és nem JÁSZ mostani írás mód szerént. A' tnaiJÁSZUKRÓL beszélvén , írja Ranzánus : ,,6Wvulgo verbo corrupto JAZ se ipsi appellant."Az az: „Rontott néven maguk magukat JAZne'uen nevezik" *) Épen így áll a' JAZ név a'régi JAZ-YX nevezetben is. Hlyen apróságokontehát értelmes férfiú soha sem fog akadozni,minthogy tudja ö azt, hogy az egymástól inkábbkülönböző BOJI , BAJOARII , BAJARI , BA-JOARI, BAUVARI, BAUVARI1, BAUGARII,B A G I B A R I I 'S a' t. írásmódok p. o. mind a'BAVARVS , az az : PAJOR, vagy BAJORNemzetnek nevei. Hlyen különbözésekkel teljesminden Nemzetnek Története ; illyen különbözések-re mindegyik Nemzet Történetében az a p r ó s á -g o k i g azért kell ügyelni, hogy a' sokféle írásmódok e g y s é g r e hozattassanak, következésképenegy részről az e g y Nemzetből t ö b b Nemzet netsináltassék; más részről az ugyan egy Nemzetmindenféle helj'es írásbéli alukok;alatt megesmér-tessék És e'nyi most elég a' JÁSZ Nemzet ne-vének helyesírásbéli különbözéseiről.

10. $.

Most nálunk a' JÁSZOK Róma nyelvénegyes számban JAZYX, többes számban JAZY-GES néven hivatnak. A' Hazai Törvényekben e'llómai JAZYX vagyJAZYGES név, a' mennyiremi tudjuk, nem jő elő 1Ö81-dik év előtt. E'kor1 Leopold Király uralkodása alatt az 1Ö81-dikiTörvény /»6-dik tzikkelye io-dik §^ban rendeltt>-íik: „Sicut et Cumani} Ja zyges, et Phili-

*) Petri Ranzani, Epitome Rerum Huugnricarum p«rItidices desai;)ta. Vicuuac, I5i2- íul. pag. 1.

- ( 15 ) -

staei, ac alii libertini Fiscales." Az az: „Mint«' Kunok, JAZYGESEH és PhUistaeusok, '#más Királyi Szabadosak." *) Későbben emlitéstétetik a' JÁSZOKRÓL a' Római JAZYGES néralatt az 1715-diki Törvény 34-dik , az 1741-dikiTörvény 63-dik, az 175l-diki Törvény 2-diktzikkelyében. **) Azonban 1081-dik évtől 1751-dik évig bezárólag ha elojö is Törvényeinkben a'JAZYGES Római név, mindenkor váltva jö elöJÁSZAINKRA nézve a' PHILISTAEÜS névvel.Az 1081-dik év előtt a' JÁSZ Nemzet neve a'Hazai Törvényekben mindenkor PHILISTAEÜS :Ellenben, 1790-dik évtől kezdve a' JÁSZ Nem-zet neve a' Hazai Törvényekben többé már sohasem PHILISTAEÜS , hanem mindenkor Rómaiszokás szerént JAZYGES. Régi Okleveleinkbena' JÁSZOK, tudtnnhra, sohasem hivatnak JA-ZYGESEKNEK, hanem állandóan az Okleve-lekben vagy a' görög végzetü JASSONES nevetnyerik , vagy P H I L I S T A E U S O K N A K , vagyvégre ugyan egy Oklevélben együtt mind JAS-SONES mind PHIL18TAEUS néven hivatnak.Nehogy vaktában látszassunk azt, a' mit az Ok-levelekről mondottunk , mondani, szükségesnektartottuk állításunkat több példákból gondosanmegvilágositani.

H- $•Szétsi Miklós, Nagy Lajos Király alatt Or-

szág Birája, Bírói ítéletet hozván 1557-dikbena' Jász-Berén és Jákó-Halma közölt fenforgó ha-tár villongásokról, a' JÁSZOKRÓL Oklevelében

*) Corpus Jaris Hungarici. Budae , I779. fol. Torao If, f.7.**) Corpus Juris Hnngarici. Badar, 1779. fol. Tomo IF,

png. 104- art. 34. 5. 3.— II, p. 203. arf. 63. §. n.— II , p. 416. 420.

- C 16 ) -

így tészen emlilést; „Quod cum intet Ladis-laiim Leustachú\ filii Marcelli de gente Wrs ,Vaiuodae PIllLISTINORVM abuna.'* Az az:„Hogy midón egy részről Martzalji Leustách-nah László fia , ki az Örs Nemzetségből való,és a? FILISTAEÜSOKNAK Vajdájuk." *) AzÓ Budai Káptalannak 1393-dik évi Oklevelében a'JÁSZOKRÓL mondatilt: „In personis PHILI-STAEOFiUM seu JASSONÜM uniuersorumin descensu de Apáti vocato commorantiumnostrae grauiter conquestiirn est Maiestati,quo modo PHILISTAE1 seu JASSONBS no-stri tn descensu Négy Szállás nuncupato resi*dentes" Az az: „Minden FILISTAEUSOK-NAfí, vagyis JASSONESEKNEK, kik Apá-ti Szálláson (Jász-Apátin) tartózkodnak, ne-vükben keserves panasz adatott Felségünkélébe, miképen azon FILISTAEÜSOK, vagyis JASSONESEFí, kik Négy Szálláson lak-nak." **) Sigmond Királynak 1407-évi Oklevelé-ben találtatik a1 JÁSZOKRÓL: „Üniversi PHI<-LISTAEl intra ambitam dicti Begni nostriubicunque commorantes." Az az: „MindenFILISTAEÜSOK, kik akárhol laknak orszá-gunk határai között." ***) Ugyan Sigmond Ki-rálynak 1325-évi Oklevelében elojö a' JÁSZ Nem-zeti -ől : „Capitaneorum PHILISTAEORUMseu JASSONÜM nostrorum de Új-Szász." Azaz: ,,/í' mi FILISTAEUSAINKNAK, vagy isJASSONESEINfíNEK Új-Szászi Kapitányai-

*) Peti-i Horváth , CommenLatío de Iniliis ac MaioHbtisJazygutn et Cumanorum. Pesüni, 1801* 8-vo p. 164»

**) Petri Horválh, Commentatio de iniliis ac Maioribus; Jaz^'gum eL Cumanorum. Pestini, 1801- 8. pag- 95.**•) Petri Ilorv.Uh , Commenlalin de Iniliis ac Maioribus

Ja/vgum rí ('mr^nonini Peslini , 1801. ^. png. Ki5.ké, '

- ( 17 ) ~

fie\n *) Ismét Sigmond Királynak Itt27-évi Ok-levelében a' JÁSZ Nemzetről : „Poharnik deBerzevicze, PH1L1STAEORUM Regalium Co-mes." Az az: „Berzeuitzi Pohárnok, a' Kirá-lyi FILISTAEUSOKNAK^ Birájuk:' **),'s a't. így (oly a' JÁSZ NEMZET neve az Okle-velekben bezárólag Mária Theresia Királyné or-száglásáig.

12. $.Az a' tapasztalás, hogy a' JÁSZ Nemzet az

Oklevelekben soha JAZYGES Római nevet nemnyert, és a' Magyar Országi Törvényekben is1081-dik év előtt a' JÁSZ Nemzet JAZYGESRómai néven nem neveztetett, a'ra a' gondolatra's állításra vezette a' tudós Pray Györgyöt, hogya' JAZYGES név, a' mi JÁSZAINKRA nézve,tsak az újabb időben támadott el nevezés ,,/í/z"o«quin JAZYGUM. nomen {így ír Pray), quonostros hodie designamus, NOP'UiM est <, etpriscis Regum temporibus minimé cognitum.Paseim in instrumentis lego JASSONÉS, nonJAZYGES, quod nusquam in vetustis diplo-maíibus occurrit." Az,az: „Ugy is d JAZY-GES nev> méllyel ma JJSZAINHAT nevez-zük, UJ, és a' regi Királyoknak uralkodásukalatt esmeretlen volt. Az Oklevelekben több-'nyíre JASSONES névre akadok, 's nem JA.ZYGESEKRE, melly soha sem jó elö a' ré-gi Oklevelekben" ***) A' miről Pray, nem helye-

*) Petri Horváth, Commentatio de Initiis ac MaioríbusJazyguin et Cumanorura. Pestini, i&Oi. 8. pag. Q<S.

**) Georgü Pray, HistóriaBégni HüDgariae. fiudae, 1.801.8. T o m o l l , 30.

•**)Georgü Pray, Dissertatione6 HistoricoCritieM in An-nales Veteres Hunnorutn, Avarum et HuaVindobona€,'1775> fol. pag. 122.

Tu«i Gy, VII, Kőt i8zj|. *

- ( 18 ) -

gen ugyan, de még is mérsékelve szólott, aztmások metzszebbre kiterjesztették. Kaprinai Ist-vánnál találjuk: „Neveztetnek JAZONES, vagyJASONES, vagy F1 LISTAEÜS névvel, kiketti' mai tudatlan Sereg hibáson (!) JAZY-GESEKNEK nevez , tartományukat pedigJAZYG IÁNAK. Onnand estek, úgy vélem ,dhibába, hogy a1 Magyar JAZ név hasonlatos-ságából d régi METÁN ÁSTA JAZYGESEKmaradékaiknak vélték őket lenniy kiknek or-száguk d Duna és Tisza folyók között aKárpát hegyekig terjedett. Hpgy «'ME TAN ÁS TA JAZ YG ESEK nem Németek,'hanem Sármaták voltak, azt eldnyira tudják,ma d Tudósok, hogy semmi kútfőkből nemJte.U bizonyítani. Ha (a mai JÁSZOK)d METANASTA JAZYGESEKTÓL szár-moznának, kétségkívül a? Sármata nyelvetés szokásokat, mint más Magyar OrszágiSZLÁVOK és NÉMETEK tettek, ma is igengondosan fen tartanák." *) Kaprinai, úgy lát-szik, tsak gyanította, de még sem merte kimon-dani , hogy a' -METANASTA JAZYGESEK TótNyelvű Népek valának.*

13. §.

Horváth Péter, a' tolunk különben nagyhálát érdemlelt tudós Férfin, mondotta ki vilá-gosan Mngyar Országi íróink közül, hogy a1 régiJAZYGESÉR Tót nyelvű Népek valának. ígyí r , tudniillik, a' lelkes JÁSZ F6 Tiszt: „Atquehi (Cumani) sünt hodiernorum JAZYGÚMm zjores, qui appellationem suam non a' ve-

Stephani Kaprinai, História Diplornatica temp'oribusMiUiiae de Hunyod Regis Hungáriáé. Vindobonae,j7/l. 4. Parle II , pag. 313—314. Nóta 2.

- ( 19 )~

teribusJAZYGUM SLAfORUM Populis,8edab ar citurn tractandornm dexteritate tra-xerunt,ab Ungaris JÁSZOK,sive SAGJTTA-fíll propterea dicti." Az az: „És ez'ek (a" Ku-nok) a mai JAZYGESEKNEH őseik, kiknevüket nem a regi SZLÁP JAZYGES Né-pektől, hanem az íjakkal való alkalmas bá-nástól, nyerték, és azért a Magyaroktól JÁ-SZOKNAK, vagyis SAGITTÁR1USOHNAKhivattak" Ugyan ö más helyen: „Quive indea voce hungarica HAS, vei mollius JÁSZ,quae Pharetrarium signijicat, prius JA-SZÍ, mox JASONES, demum perperam(!) JAZYGES dicti sünt.' Az az: „Fíik azJJAS vagy lágyabb JÁSZ magyar szótól,melly P haret rar ius (Tegzes) jelentéssel bír*elóbbJÁSZ , majd JASONES, majd végre hi-báson (l)JAZYGESEfíNEfi neveztettek.' *)De szabad legyen az igen tisztelt Hazafit aVaemlékeztetnünk, hogy valamint a' MAGYAR sohasem volt sem KÜN, sem JÁSZ: Úgy a' JÁSZsem volt eredetét kivéve, soha sem KUN, semMAGYAR, hanem mindenkoi- e^y különös Nem-zet volt a' Hét Magyar Nemzetből. Es hát ha a'régi JAZYGESER is épen úgy neveztettek azÍJAKTÓL, mint a' mai JÁSZOK, \ épen ollyhíres Nyilazók voltak, minta' mai JÁSZOK? —Nem kérdezzük mi ezt minden ok nélkül. A' régiJAZYGESEKRÖL, kik együtt vívtak az Argo-náuta háborúban más Nemzetekkel, írja CajusValerius Flaccus:

Et experles canentis JAZYGES aevi.Namque, uhi jam viresque aliae, notosque refulat^ARÜVS, et inceptus iam lancea temnit heriles.,

•) Petri Horváth, Commenlatío de Initiis oc MoioribusJazygum et Cumanorum. Pestini, 18O1. 8. pag. 55.pag. 191—192.

6 * 2

- ( 20 ) -

Magnaminus mos ductus avis, haud segnia mortisJura páti; iiextra sed carae occumbere prolis,Ense dato : rumpuntque inoras natusque parensque,Ambo animis, ambo miseri tam fortibus aclis," *)A' régi JAZYGESEKRÖL, kik a' mai Moldvaés Oláh Országban laktak Tomisvár körül, írjaa' szemmel látó Tanú Publius Ovidius Náso:» Pugnabunt jaculis dum Thraces , JAZYGES

Arcú:' ••)Az tehát, hogy a' Magyar Országi JÁSZOK azÍJAKTÓL neveztettek , inkább azt védi , hogya' régi JAZYGESEKNEK nevük egészen reájukillik a' mai JÁSZOKRA , minthogy a' VAS(Scytha) JNemzet közé számláltatott régi JAZY-GES Nép Görög nyelven másképen TOSO'TJJés T0SG&0P0I, az az: JÁSZ nevet viselt.

, 14- $.De, ezekre nem ügyelvén, minekutána olly

sokan gondolják, hogy a' mai JÁSZ Nemzetnek3AZYGES neve vagy új, vagy hibás, 's hogya' régi JAZYGESEK valóban SZLÁV Népek va-Iának, nagyobb készülettel kell nekünk e' két tár-gyot megfejtenünk. Egy Erdélyben Várhely körültaláltatott Római Kő imezeket foglalja magában:

EX VOTO XXX.MAGNÓ ET INVICTO IMPER. CAES.

T. AELIO HADRIANO ANTONINO.PIO. AVG. PONT. MAX. TRIB. POT.

XVI. COS. IIIÍ. P.P. PRO SALVTE ETFELICÍ. PONT. MAX. ET ANN1AE

FAVSTINAE AVG. CONIVGI C CLOD.

•) Caii Valerii Flacci, Argonauticon. Altenburgi, 1781.g-vo pag. 763. Libro VI, v. m .

••) Publii Ovidii Nasonia,Opera.Berolini, 1757.8.Tomo111,349. Ibis, y. 135.

- ( 21 ) -

VI. PRAEF. M. DACORVM IASSIORVMHANG STATVAM IN AVRARIA.

NVMINIBVS MAIESTATIQ. EOR.*)

£' Kő szerént Krisztus születése után 153-dik év-felé Erdélyben , vagy Moldvában , laktak DÁCÜSIASSIUSOK. Ha tehát Publius Ovidius Náso, kia' GÉTÁK, vagy is DÁCUSOK között számkive-tésben élt, írja Tristium Libro II , Elegia Vnicav. 19,1—192.JAZYGESj et Colchi , Metereaque túrba

Getaeque,Danubii mediis vix prohibentur aquis".

Ha ugyan ő írja Epist. Ex Ponto Libro IV, Ep.1. v. 9—1.0.

Ipse vides onerata ferox ut ducat IAZ YXPer medias Istri plaustra bubulcus aquas .*'*

Ugyan megkülönböztethetjük-e okosan OvidiusJAZYGESÉIT a' régi Kö DÁCÜS JASSIÜSNépétől, ha főképen még azt is tudjuk, hogyOvidius utóbbi versében , több kiadásokban , JA-SIS, vagy JASUS áll a' JAZYX helyett? Pan~nóniában is laktak,mint folebb (8. §) láttuk, Re-publcánus JÁSUSOíi , vagy JASSIUSOK: A'Duna és Tisza között laktak a' Királyi hatalomalatt élő JAZYGESEK. Lehet-e vallyon illy tő-szomszédságban két különbféle Nemzetnek venniV JASUS vagy JASSIUSOKAT, és a' JAZYGE-SEKET?Több illyen példá'.iat előszámlálhatnánk:De mi szükség ezekre, ha maga a' JAZYX névnem más, mint a' Római JASUS névnek görö-gös lei'ratása; ha ezt a' JAZYX nevet igazánJÁZUSZ-nak kell kimondani ?

*) Samuelis Köleséri, Auraria Rotnauo - Dacica. Potouii,17Ö0» 8. pag. 17.

- ( 22 ) -

15. $.Gáza Tivadar, egy igen tudós Görög lró>

azon Köny-vetskéjében, mellyel a' Török NemzetEredetéről írt, följegyzette: „Mert d Rómaiakazokat^ mellyehet d Görögök Y betűvel /'f-tak, többnyire U hangra változtatva, minttudod, mondják ki.'' *) Gázának ezen előadá-sa olly igaz, olly hasznos, hogy azt a' TörténetTudomány egyik arany szabásának lehet tartani.Quintus Enniusnál az Afrikai L1BYA tartományLIBUA; a' CYCLOPS ugyan Enniusnál CUC-LOPS; a' PYRRHÜS név BURRUS. ••) Ezértírta Cicero: „Burrum semper Ennius, nun-quam Pyrrhum. üt patefecerunt Bruges ,non Phryges, ipsius antiqui declarant libri.Nec enim GRAECAM LITE RAM adhibe-bant." Az az: „Burrust irt mindenkor En-nius , és soha sem i'rt Pyrrhust. Mint nyilat-koztatták ki a' Brugesek, és nem Vhrygesek,régi könyvei kifejtik. Mert nem éltek (az Y)GÖRÖG BETÜFEL." ***) Magukon a' régiRómai Köveken is ILLURICUM , SURIA és SUL-LA olvastatik gyakorta az ILLYRICUM, SYRIAés SYLLA helyett. ****) Fon nem akadhatunk te-hát azon , ha Mávxva áll Stephanus Byzanlinus-nál MANTUA helyett; ha Appiánusnál a' ÍA-

*) Leonis Allalii, STMMIKTJ. Venetiis, 1733. fol. p . 123.**) Quinli Ennii Anaalium Libb. XVIII. Fragmenta. Lip-

siae, 1825. 8-vo pag. 51. Lib. }I > v. 46. — pag.103 Lib. VII, v. 5. pag. 7-?. Lib. V I , v.4—5. Hlyen az Olutnpus Olympus helyeit, oz Ulu-rü Illyríi helyett, a' Bruges Phryges helyett.

***) Marci Tullii Ciceronis, Opera. Genevae, I74.3. 4. TomoI, pag. 539—540. Iti Oratore ad M. Brutum. cap. 48.

•*••) Malh. Pctri Katancsich , Jstri Adcolarum GcograplüaVetus. Budae, 1826. 4. Parle I , 69.

— ( 25 ) ^ -

BURNÜSOK AI[JVQVOÍ nevet viselnek; ha Poly-biusnál TQayvQLov jöelö a' Dalmatiai TRAGU-RIl/M város helyett. Vigyáznunk kell valóban a'Görög Y betű kimondatásakor,'s e' vigyázattalnem egyszer sem kétszer a' helyesebb TulajdonNév fog élőnkbe ötleni. Nem fogunk ezután,midőn a' Kritika széke előtt állunk, vaktábanJAZYGESEKET emlegetni , hanem el nem mu-latjuk megérénteni: Hogy a' fönt érdeklett tu-domány szerént a' JAZYX szovat JAZUX-nakkell ki mondani. Ha pedig a' görög X betű ter-mészetével is -mexesmérkedni fogunk , egészen'helyben hagyandjuk azon állítást: Hogy a' JA-ZYX Név nem több, nem kevesebb a' JÁZUS,vagy JÁSUS szónál. *)

16. §.Ezek után aligha tagadhatni jövendőben ,

hogy a' régi JAZYGES név már hajdan a' JÁ-SZOKAT illette. Mindazonáltal, mivel minket a'mai JÁSZOK közelebb látszanak, (ba nem egé-szen úgy vagyon is) érdekleni, mint a' régi JÁ-SZOK: Az már a' Kérdés, vallyon bizonyosanÚj és Hibás-e egyenesen a' mai JÁSZOKRA,nézve a' JAZYGES nevezet? Hogy Uj és Hibásvolna , azt épen nem lehet okoknál fogva állítani.Michovi Mátyás más magánál régiebb írók utánelőadván a' Magyar Nemzetnek Európába jötte-kor Moldvában és Oláh Országban történt letele-pedését , ír ja: ^Primumque in JAZYGESascenderunt." Az az: „Először a' JAZYGE-

*) Lássad: Stephani Byzantini, De^Urbibus. IjUgriunilíatavorum, 1694. íbl. pag. 214. A' Jiehryces szóalatt írja Slepluunis : ,,As' - bclünek «c S bcLuvtlbizonyos rokonsága vagyon." —

- ( 24 ) -SERNÉL megszálottah:' *) Ezek a' MoldvaiJAZYGESEK talán tsak nem különböztek a' maiJÁSZ Nemzettől. Róluk írja Sviatosláv OroszFejedelem "országlása alatt g65- évről Nestor, azOrosz Történetíró: „/ JASYpobedi i fíasogy."Az az: „A JÁSZO fiAT és Rasogusokat ismeggydzte." Az egyik Kéziratban még az ismondatik: Hogy a' Győzedelmes Sviatoslávezen Nemzeteknek városukat elrontotta^'s közülök sokat Riowba által szálitott. •*)Schlőtzernek minden tévedései mellett is e' he-lyek a' Moldvai JÁSZOKRA és a' Moldvai JÁSZ-VÁSÁRRA illenek.' Ezt a' Moldvai JÁSZVÁ-SÁRT egy 1412-dik évi Oklevél Oláh nyelven,mellyen a' TARG szó VÁSÁRT jelent, JASSKY-TARG néven nevezi irae sorokban: „Et quodFORUM JASSRY^TARG in sinistra parte

fiuvii Vruth sitiim maneat pro nobis." Azaz: .,És a' Pruth vize bal pártán fekvő JÁSZ-VASÁR számunkra maradjon." ***) Dlugoss,vagy is Longinus János pedig így emlékezik róla:„Item Dressa (fluvíus ) , cujus fons circa Dro-chum oppidum, ostia prope JASRITARG (a*Zaski-Targ nyomtatásbeli hiba) in Pruth, aliasPHILISTINORÜM FORUM." Az Az: „Nemkülönben Dressa (folyó), mellynek kezdeteDrochum Mező városnál, befolyása a' Pruth

*) Jo.mnis Pistorii, Corpus Históriáé Polpnicae. Basileae,l582. fol. Torao 1, 136. De Sarmatia. Lib. I ,cap. 14.

**) August Ludwig v, Schlözer, Neslor. Göltingen, 1809.8. V. Theil, S. 121. i«5. X26. — Schlözernek, kia' Jászoknt OSSUS Népnek tarlja , véleményével káridőt veszteni. Karamsin , Russ. Gesch. I , 225—224.nóta 37. I» 344. nóta 371. Schlözer hibáját követi.

***) Benczúr, Vorlaufige Ansführung der Rechfe des König-reichs Hungarn auf Klein oder ííolh Reusscn undPodolien. Wien, 1772- 4 S. 121. et Anhang , S. 8#

- C 25 ) -

vizébe JASfíl-TARG körül, melly másképenFILISTAEUS - FjSÁRISAK hivatik" *) A*FILISTAEUS nevezet nem eleven tanuja-e a4 Mold-vai és« Magyar Országi JÁSZ Nemzet egységének ?

1 7 . §.De vezessük még alább a' Moldva Országi

JÁSZ Nemzet és JÁSZ-VÁSÁR esméretét. Az IMátyás Magyar Királynál volt Pápai Követ fel-jegyzetté munkájában : ,, Primum oppidum ,quod est corporis Regni Hungáriáé, ab őrien-te pergendo versus occidentem, appellatur)ASONIA,quae prima inuenitur in exitu Va-lachiae ad Hungáriám prqficiscendo." Az az:„Magyar Országnak első Mező Városa ^ hanapkeletről napnyugat felé jársz , hivatikJASONIA néven, mellyre legelőször akadsz,ha Oláh Országból (hívebben Moldvából) Ma-gyar Országba utazsz? **) Broniövius Márton1579-dikben Tatár Ország esmértetésében írta;„Proinde Pruto sive Hieraso Moldáviáé flu-vio trajecto, Stepanovetiam, vei JASSI, pri-marium Valachiae oppidum, vei rectius adPrutuxn Techniam oppidum, et arcem Tur-cicam, non ita pridem ad confluéntem Ne-stri munitam, ac ibi Techinienses vei Mol-davici in Nestro traiéctus aliquot. recta incampos reperiunturT Az az: „fíövetkezésképenMoldvának Prut, vagy Hierasus vizén általkelvén , Stephanovetia , vagy JASSI, OláhOrszágnak Fő Farosa , vagy jobbra, a' Prut

•) Joannis Dlugossi, História Polonica. Lipsiae, 17 í t .fol. Tomo I , 18.

••) Martini Georgii Kovachich , Scriplores Rernm Hunga-ricarurn Minores. Budae, 1798. 8. Tomo I I , pag;13—14.

- C 2fi ) -felé, Technia város és Törők vár, mellyetnem igen régen a Nester beszakadásánálmegerősítettek, és itt a' Techniai, vagy isMoldvai néhány Révek a' Nester vizénél akad-nak elődbe a Mezőségen." *) Decius Baroviusa' XVI-dik Század végén mondotta : „Aaron inmetropolitano Regni sui Oppido, quod FO-RUM JAZYGUM vulgo appellanfS Az az:Áron országának fö városában , melly JAZY-GESEK-VASÁRUKNAK hivatik." **) JA8-Sl-nak, vagy* JÁSZ-VÁJÁRNAK puhult GIA-SlUM nevét már fölebb (4.$) esmérni tanultuk.így tehát a' Moldvai JÁSZOKRÓL már az 1Ö81-évi Magyar Törvény előtt találunk JAZYGES,JÁSZ , FORUM-JASSKY-TÁRG, PHILISTAEQ-RUM-FORUM, JASSI, FORUM - JAZYGUM ,és GIASIUM neveket. Hogy lehet így Új és Hi-bás a' JAZYGES nevezet a Magyar Országi JÁ-SZOKRA nézve, kik hasonlóképen JASONE-SEKNEK,és PHILISTAEUSOKNAK neveztetének?

* 18. §•Ha a' JÁSZ név Magyar Országban SÁGIT-

TÁRIUS jelentéssel bírt, a' mit az írók közön-ségesen állítanak , úgy e'nyi próbák után a' Mold-vai JÁSZ névnek is SAGITTÁRIUS jelentésselkellett bírnia. És valóban Moldva Országban isSAGITTÁR1UST jelentett az oda való JÁSZNemzet neve. A' Bétsi Képes Krónika, leírvánazon szerentsétlen ütközetet, mellyben a' Ma-gyarok Nagy Lajos országlása alatt Havaselve Or-

*) Joannis Gcorgii Schwandtneri, Scriplores Rerum Hun-garicarum. JLipsiae , 1746. Ibi. Toino I , 819. reclius815-

**)Marlioi Georgii Kovachich, Scriplores RcrumHunga-ricarurn Miuuvcs. Budae,Torno H, 377-

— ( 27 ) -

szagban (Valáchiában) megverettek az Oláh ésMoldvai Vajdától, így beszél az újabb szerentsé-röl: „Tandem hujusmodi in/ortunio adversita-tis accidente, et fortuna iterum prosperante,jVicolao de Gara Bano de Macho viro strenuoet beüicoso in manu potenti ipsum regiumexercitum ultra Danubium contra insultusbellatorum et SAGITTAfíJORUM ipsiusLayk Vayvodae, velut imbres sagittas emit-tentium Olachorum per navigia moenibus etfortaliciis firmatum transducente, inimici infugám conuersi velut fumus evanuerunt" Azaz: „Végre meg tÖrténve'n ezen szerentsétlen-se'g i e's jobbra fordulván a' szerentse, minek-utána Gara Miklós Matsói Bán, szorgalmases hadra termett férfiú, a' fíirály Seredét Laykfajda Oláh Katonáinak és a' S'AGITTA RIU-SOKNAK, kik esd módra szórták a' nyila-kat, erős ellenállásuk mellett a' Dunán hajó-kon hatalmas kézzel, mint valamelly vivhatat-lan bástyán és váron , által szálitotta volna ,az ellenség megfutamodott, 's mint a füstelenyészett.1' *) Beszéli e' gyözedelem után a'Történet író , hogy Nagy Lajos B r a s s ó t megerő-sítette, 's belé BRIGANTIUSOKAT, és AN-GOLY Balestráriusokat szálitott. Ezt tsak a'ritkaság miatt emiitjük, 3s egyszer'smind kérdez-zük, ha itt azok után, a' mik már fölebb mon-dattak, lehet-e puszta NYILAZÓRAT SAGITTÁ-RIUS név alatt érteni ?

*) Joannis Georgii Schwandtneri, Scriptorcs Remin Hiin-gariearum. Lipstae, 1746. fol. Toeno I , 190— j«j'j-Apud Thurúlzium. Parte. I l l , cap. oö.

- ( 28 ) -

ig. $.Más hejyen , Sigmond Magyar Királynak

István Moldvai Vajda ellen viselt háborúját leír-ván , ismét ezeket beszéli a' Bétsí Képes KrónikaKészítője István Vajdáról: „Hic, ut Regis prae-cluderet ingressum , omnem suae gentis vimcommouit; alpesque et aspera viarum anfra-cta, Resc unde ingredi habebat, cum indagi-bus,tum SAGÍTTARIORUM munivit praesi-dio. Et cum Tlesv, insidiarum inscius, alpescondescendisset, ingenti mox SAGÍTTARIO-RUM manu aggreditur', tela nec minus ho-mines equosque feriunt, et pene omnis, den-sarumimbribus Sagittarum, regalis eocpedi-tio gravatur" Az az: „Ez, hogy meggátolnád Király bejövetelét, egész Nemzetének erő-jét mozgásba hozta ,• 's a' Havasokat és ko-pár szűk utakat, mellyeken a' Királynak ál-tal törnie kellett, mind Fa faágatokkal, mindSAGITTARIUSOKKAL megerősítette. És mi-dón d Király, nem tudván a' tsalvetést, dHavasokon által költözni akarna, d Vajdaót azonnal nagy SAGITTARIUS erővel meg-támadta ; d nyilak egyaránt megölék az em-bereket és lovakat, 's kevés héa volt, hogyd sürü nyíl esd által a' Királyi Sereg élnemrontatott:' *) Puszta NYlLAZÓK valának-eezek a' SAGITTÁRIUSOK is, ha még e'korMoldvában nem tsak számos KUNOK, hanemJÁSZOK, is laktanak? — Úgy , de hogy hartzoltakvolna, mondhatná néki, a JÁSZOK a' MAGYA-ROK ellen? — Helyén volna jóformán a' kérdés,ha itt a' Hét Magyar Nemzetből valóNépekröl

*) Joannis Georgii Sch\vandtneri,Scriptores Hcrum Hun-garicarum. Lipsiae, 1746. fol. Tomo I, 218. ApudJoan. de Thurólz. Parle IV, cap. 5.

- ( 29 y-nem volna a' beszéd, kikről már hajdan monda-ni szokták , midőn az egyik ág segedelmével a'másik ágot jól megverték, a' nevető és ravaszRómaiak: „Barbari ad arma concurrunt; sedinvicem dimicaturi / Vicére Barbari ; sedconsanguineos suosf" Az az: „Fegyverhez siet-nek a Barbarusok; de maguk maguk ellenfognak hartzolni! Győztek a Barbarusok;de térségeiket győzték meg /•' *)

20. $.

Hogy a' fönt elöadatolt helyeken a' SAGIT-TÁRIU^OR alatt Moldvai JA2YGESEKET, azaz : JÁSZOKAT kell érteni, az teszi szembetű-nővé : Hogy mind Nagy Lajos Magyar Király,mind Si^mond Magyar Király uralkodása alattMoldvában még nagy számú FILISTAEUS , az az :JÁSZ Népség lakott a' Moldvai KUNOKON ki-Tül. A' KUNOKAT, mint Nagy Lajos országlásaalatt Moldvai lakosokat, emlegeti a' Bétsi KépesKrónika, 's előadja gondosan, mint téritett megNagy Lajos Szent Ferentz szerzetének buzgó szor-galma által sokakat ezek közül a' Keresztyén Hit-re.. ••) A' Moldvai F1LISTAEUSOKRÓL szól IX.Bonifácius Római Pápának 13QQ-dikben költ Bul-lája, mellyben mondatik: „Quod mogna mul~títudo Cumanorum, PH1LISTAEORUM . .. . . ad Regnum Hungáriáé descenderant, etquasdam vestras REGIONES Prouinciae Hun-gariae, qua secundum ordinis vestri morém

•) Panegyrici Veteres. Norímbergae, 1779- 8. Tomo I ,206—207- In Claudii Mamerlini Genethliaco iMaxi-miano Augusto dicto. Cap. 18.

*•) Joannis Georgii Schwandtneri, Scriptores RerumHungaricarum. Lipsiae, 1746. fol- Tomo I, 195.Apud Joan. de Thurótz. Parte III, cap. 46,

- ( 30 ) -

in Hungáriám , et alia plurima Regna descen-ditur, occupauerant." Az az: „Hogy a' KÚ-noknak és FILISTAEUSOKNAfi nagy sokasá-guk . . . . . Magyar Országban megszólott ,és a' ti Magyar Provintziátoknak némeüyTARTOMÁNYAIT (Hlyen volt Moldva Or-szág,) mellyek által szerzetetek szokása sze-rént Magyar Országba és más Országokba isaz ut vezet, elfoglalta" *) Hasonlókat mondXXI. János Római Pápa is 1410-dikben Brandanevű Placefítinus Püspökhöz , ki Sigmond MagyarKirály udvarában Pápai Követ volt, a' MoldvaiFILISTAEUSORRÓL: „Et , sicut accepimus ,in certis partibus INFRA et CIRCA L1MI-TES dicti Regni (Hungáriáé) sint Cumani,PHILISTAEI, et Tartari noviter ad fidemChristianam conversi, quorum curam anima-rum Fratres Ordinis Minomm ex ordinatio-nibus, ut dicitur, apostolicis hactenus gesse-runt." Az az: „És, a' mint értettük, az emii-tett (Magyar) Ország 'HATÁRAI ALATT ésKÖR ÜLŐ TTÜK vágynak Kunok, FILIS TAEU-SOK, és Tatárok, kik közelebb a' KrisztusHitére tértek, '« kiknek gondukat apostoli ren-delésekből, mint róla tudósittattunk, mosta-nig Szent Ferentz Szerzetének Fiai viselik."**) És ezekből láthattuk, hogy a* Moldvai JÁ-SZOKNAK már Ifi8i-dik év előtt mind azonnevek tulajdonittattak, mellyeket a' Magyar Or-szági JÁSZOK akár 1081-dik évelőit, akár 1Ö81-dik év után viseltek, és most is viselnek.

*) Lucae Wadding, Annales Minornm. Romai, 1734-v, íol. Tomo IX, 153—155.•*) Odorici Haynaldi, Annales Ecclesiastici Baronii Con-

tinuati. Coloniae Agrippinae , 1691. fol. Tomo XVIÍ,403. ad anaum I4lü> Nro 29-

- ( 31 ) -

21. §.

Ha későbben hiteles okokból azt is hinni, "sallitani fogjuk a JÁSZOKRÓL, hogy ok MAU-R.US , vagy MÓR nevet is viseltek , és ez a'MÓR név szinte azt jelentette., a' mit a' JÁSZnév jelent: A'kor a' Moldvai JÁSZOKRÓL mégtöbbet is vitatni fogunk. Gallienus Római TsászárUralkodása történeteiből (Kr. sz, után 254—2Ö8.évekből) írja Zonarás : „Aureolus a' GÉTATartományból (mert DACIA hajdan így ne-veztetett) homályos Nemzetségből (ugyan ispásztor volt) eredvén , hogy a' szerentsétöl föl-emeltetnék , katonáskodott, 's megnyerte szor-galma által, hogy a' tsászári lovak az ő gond-viselése alá bízatnának. Azután , midón a'JWysiai Légiók pártütésbbl Tsászárnak Inge-nuust kikiáltották, és Gallienus egyebeken kim

vül a' MAURÜSOfíAT is (kiket a MEDU-SOfíTÓL eredetieknek állitanali) Ingenuusellen SIRM1UMH0Z vezette, Aureolus, mintLovag Fő Fezér, vitézül hartzotí'. *) Itt DÁ-CIAI MAURUSOKRÓL tészen Zonarás említést,'s mivel ezek DÁCIÁI JÁSZOK voltak, akara-tunk ellen is észre kell vennünk azt: Hogy a'kor,midőn a' Görög írók Moldáviát MUVQO- Ja^lcc(Mauro-Davia) és MavQo-BlaXia (Mauro-VIachia)néven illetik, JÁSZ-DÁCIÁRÓL és JÁSZ-OLÁHOrszágról szólanak. **) Az ezen Országokban la-

*) Joannis Zonarae, Annales. Parisiis, 1686- foJ. TcjmoI , 631.. A' MFDUS eredet jól öszve fér a' JÁSZNemzettel. Maurusok laktak Pannóniában, Daciábanis a' Római Kövek szerént.

«*) Blasii Ugolini, Thesaurus Antiqnitatnm Sacrarum.Venetiis, 1747. fol. Tol. VII, col.XL. Joan-nis Gotthilf Stritteri, Memóriáé. Petropoli, 1774,4. Tomo. II , 893.

- ( 32 ) -

kott Nép Stephanus Byzantinusnál Mvq-rhat, azaz: MUR-GÉTÁK néven jö elő , és egyenesenSCYTHA, az az: VAS Nemzetnek hivatik. *)Hasonlóképen, midőn a' Görög írók a' FeketeTengernek Mavqo - űú'kaaaa, az az : MAURUS-TENGER nevet adnak , JÁSZ- TENGERT kelligazán e' szó alatt eredetiképen érteni. **) Épenígy kell magyarázni ApoUonius Rhodius JONIUM-TENGERÉT, mellybe a' Duna Viz bele szakad,JÁSZ-TENGERNEK. ***) Utóbb, midőn régenelfeledték a' Tudósok a' JÁSZ Nemzetnek MÓRnevét, és a' MÓR szó jelentését JÁSZ helyettFEKETE értelmében használták , szükségképenMoldva Ország JÁSZ • OLÁH Ország helyett FE-KETE-OLÁH Ország, a' JÁSZ-TENGER pedigFEKETE-TENGER nevet nyert. így eredett a'Török KARA-BOGDÁN, az az: FEKETE-BOG-DÁNIA neve is Moldva Országnak; így eredettMoldva Országnak JÁSZ- MAGYAR (Maur-Ungaria) Ország helyett NIGRA UNGARIA neve;ígyw eredett a' Török ÍIARA-DERSI, az az: FE-KETE-TENGER név. De ezeket itt tsak elöízlelésgyanánt éréntettük.

22. $.Minden esetre hibás tehát az elő adattak sze-

rént JÁSZ-VÁSÁR, vagy is JASSI nevének azonmagyarázata, mellyet Rantemir Demeter, egykor

*) Stephanus Byzantinus , de Urbibus. Lugduni Batavo-rum, 1694- fol. pag. 572. Cf. JNotas Lucae Holsle-nii pag. 214.

**) Theophili Sigefridi Bayeri, Opuscula. Halae, 1770.8- pag. 127. la Diss. de Cimmeriis.

**#) Apollonii Rhodii, Argonautica. Lipíiae , 1797- 8-Libro IV, v.289. pag. 317. Libro IV, V. 300. pag.318-319.

Moldva

- ( 55 ) -

Moldvái fejedelem, e'képen adott: »Vor dessel-ben Zeiten war die Stadt nur ein ganz schlech-tes Dorf, worin kaum drey oder vier Fami'lien sich niedergelassen hatten , mit einer Müh~le versehen, welche ein gewisser altér MüüerJohann, oder wie er diminut iv e genennetwurde yJASZII (Hanschen) besass." Az az : „Aző idője előtt a' Faros tsak egy nyomorék Faluvolt, mellyben alig lakott három négy Famí-lia, hirván egy Malmot, melly bizonyos JÁ-NOS neuü öreg Molnárnak, ki kitsinyitőnéven (Oláhút)JÁSZH,az az.'JjNOSHA ne-vet kapott , tulajdona volt.' *) Bár nagyongyáva is ez a' sülellen Mese , még is megnyerteKaramsinnak , az Orosz Történet írónak , helybenhagyását, ki, dorgálván Stserbalow Orosz Tör-ténetírót azért, hogy a' JASSUS Népet a' Pruth.vize mellé helyheztette, teljes gyözödésböl írja :,,A* Moldvai JASSí városnak neve nem ere-dett á JASSÜSOKTOL. F. István MoldvaiFejedelem időjéig e város helyén tsak egyMalom állott , meüynek Birtokosa JASSIIvolt. István e helyen Farost épített, 'í annaka! DÉRÉ fi (!) Molnárnak nevéről adott neve-zetet." **) Illyést mindazonáltal külföldi TudósFérfiúnak könyen megbotsáthatunk, ki vagy nemesméri a' JÁSZ nevet, vagy tsak a' JAZYGESnevet esméri. Mi magunk is alig vettük figye-lemre a' JÁSZ Nemzetet, holott az eddig mon-dattakbóTláthatjuk világosan, hogy a' JÁSZ Nem-

•) Beschreibung der Moldau. Frankfart, i?71. 8. S. 53.A'nyi igaz, mint máskor látni íog-juk, e' költe-ményben, hogy a' Joannes, Janus , és János névis görögül Jászt jelent.

,*•) Geschichte des Russischen Reiches von Karamsin.Riga, 1823. 8. IV. Bánd, S. 272. Nóta 87-

Tud. Gy. VII. Köt. 1829. 3

zetnek ősei már több ezer ed óta laktak Magyar,Erdély és Moldva Országokban. A* mai MoldvaiMagyarok leginkább ezen JÁSZOKNAK maradé-kaik, meg a' KÚNORÉ,és azon MAGYAROKÉ,kik Sigmond Király alatt Hazánkból Moldvábaköltöztek. Más Nemzetek nagy gonddal tanuljákrégi viszontagságaikat: Ébredjünk fel már egyszermi is , és Nemzeti Éltünket örökösitsük NemzetiTörténeteinkben!

.' 23. $.Oda tzéloztak mostanig okoskodásaink, hogy

az a'kétségbe hozatott JAZYGES nevezet a'Mold-vai JÁSZOKRA nézve, kik egy eredetűek maiJÁSZAINKKAL, se nem Új, se nem Hibás. Eztkell pedig mondanunk a' Magyar Országi JÁ-SZ-OKRA nézve is. Hogy Bonfinius Antal már I.Mátyás Király alatt a' mai JÁSZOKAT egyenesenJAZYGESEKNEK nevezte, azt már fölebb (a' 3.§-ban) láttuk. Más helyen is írta Bonfinius: „No-stro autem tempor«, Ungaria, ab Unnis ori-unda, cujus lingua , quum Scythica sic, ab-ömnibus finitimis m'mium videtur esse diversa%

Pannoniás, et ultra Danubiam JAZYGUMet Dacorum Regionéra fere omnem occupa-f*'/." Az az: „Mi időnkben az Unnusoktól szár'mozott Magyar Ország , mellynek nyelve,mivel Szityai, minden más szomszéd Nemzetnyelvétől nagyon különbözni látszik, és Pan-nóniákat , meg a' Dunán túl a' JAZYGESEfí-NEfí és Dácusoknak Országukat tsak nemegészen elfoglalta." *) Ranzánus Péter ugyan I.Mátyás Magyar Király uralkodása alatt beszéli:JACIGÍBUS, quae Germanica Natio et ipsa

•) Antonii Bonfinii, Decades Rerum Hnngariearum. Líp-*iae, 177.1. fol. pag. 20.

~( 35 ) -

e i sedvulgo verbo corrupto 3AZ se ipsi ap*pellant." Az az : „A' Német Országi szármo-sásu JAZYGESEENEfí, kik most széltebenmagukat romlott JÁZ néven nevezik" *) OláhMiklós a' XVI-dik század kezdetén beszéli: „Totiushujus Hungáriáé Regnum continet in se no~stro, hoc tempore, diversas nationes; Hunga-ros) Alemannost Bohemos, Sclavos , Croacos,Saxones, Siculos> Valachos, Rascianos, Cu-manos , .M Z YGJES, v Ruthenos, et jam postre-»ho Turcas.'* Az az: ^Egész Magyar Országa* mi időnkben sokféle Nemzeteket foglal ma-gában ; úgymint Magyarok , Alemánusok ,Tsehek) Tótok , Horvátok , Szászok , Széke'lek, Oláhok, Rátiok, Hunok, JAYGESEH,Ruthenusok, és egy idő óta Törökök laknak,benne." **) Gvagninus Sándor 1584-dik évbenillitja: „^ mer/rfieJ4Z YG£\SM^T4 1VASTAE,quae est Gens Hungarica>'' Az az: „Délre a?METANASTA JAZYGESEfíTÓL, melly Ma-gyar Nemzet.'1 ***) Wernher György, 1595-dikévbenSárosi Királyi Tiszt, mondja: „Porro extatnunc quoque JAZYGUM Natio inter Hunga-ro$f quos ipsi voce decurtata JAZ vocant.""Az az: ,, Fagynak most is JAZYGESEK^ mintNemzet, a' Magyarok között, kiket ezek rö-videbb Néven JAZ Nemzetnek neveznek." ****)Ezen Tanúk mind idősbek az 1081-dik évi Ma-gyar Törvénynél.

•) Petri Ranzani, Epitome Rerum Hungoricaruiö. Vin-dobonae, l5Sa. 4-0 pag l-a.

•*) Nioolai Olahi , Hungária, et Attila. Viüdobonae,, 1763. 8. pag. 90—91. Cap. 19. §. 3.

*»*) Alexandri Gvagnini , Res Polonioae. Francofurti,1584- 8-o Tomo If, pag. 5.

***#) Joannis Georgii Schwandtneri, Scriptores RerumHungaricarum. Lípsiae. 1746; fol. Tomo I» pag, 847.De admirandis Hungáriáé Aquís.

* 3

- C 36 ) -

24. §.Haszontalanság tehát akadozni a' mai TA-

SZOKRA nézve a' JAZYGES nevezeten, mostmár főképen, midőn tudjuk, hogy a' JAZYXnév egy név a' JASUS névvel. Az egész világTörténete, de a' melljet mi tsak részenként ésegymás után adhatunk elő, tanuja a'nak, hogy a'mai JÁSZOK a' régi JAZYGESERNEK maradé-kaik, bár mint neveztettek is azok a' régi MagyarOklevelekben és Törvényekben. Ha a' JÁSZO-KAT egyenesen , mint sokan akarják, KÚJN Nép-nek, vagy a' KÜN Nép Társának és Szomszédánaktészszük is, még a'kor is JAZYGESEKRE vezetaz ősz időből Appiánus bennünket. Ö írja Mithri-dates Pontusi Fejedelemről: '„negáoavTi <f Jto xijvEvQU>}it]v , JiavQOfiuzüJv ól TÍ BA2Í AElOl xal IA-ZYTE2" Az Az: „Túl a? Tengeren Európábóla Sármatáhból (segédül hivta) a' BAS1L1U-SOKÁT és JAZYGESEKET:' •) Olly bizo-nyos, mint bizonyos «' mai JÁSZ Nemzet íenléte,hogy azitt emiitettBASILIUS Nemzet RÚN Nem-ZET volt. Ésime! mellettük állanak a' Kunoknaka' JAZYGESER. Olvassuk a' Krisztus születéseUtán 387-dikben meg élt Themistiusnak ime soraitgis: „KaiXJ0NJ2 re xal IÁZYTA2vov" Az az: »A> CHAONESEK és JAZYGE-SEK Jelddlattak." **) Kitsódák itt megint ezeka' CHAONESER? — A ' Görög Grammatikábantanittalik: ,,/4f a sequente w aut o contrahiturin w." Az az: „Ha az a. után w vagy o k'óvet-

*) Appiam Alexandrini, Romanarum Historiarutn Libri-Lípsiae, 1775. 8. Vol. 1, 743. De Bello Mithrida-

• lico. Cap. 69.**) Themistii, Orationes. Parisiis, 1618. 4. pag. 302—

303. la Oraüone XIII. Ad Imperatorem Constantiuradicta.

- ( 37 ) ~

hezik , a' két betűt u hangnak kell venni" *)A' CHAONESER tehát CHÓNOK, az az: KÖNvagy RÚN Nemzet valának. És, ime! mellettük,állanak a' Kunoknak ismét a' JAZYGESEK. Hogya' CHÓN név a' KüN Nemzetnek sokszor előjövőneve volt, azt már régen bövséges tanúk általmegbizonyitottuk. **} Ne vesződjünk tehát többéa' JAZYQES; névvel, hanem visgáljuk inkább a*második fontosabb tárgyra nézve azt, ha a' régi JÁ-SZOK, az .az: JAZyGESER SZLÁV NYELVŰNépek voltak-e? Itt is, a' közönsége^ véleményállván ellenünk, nagy,készületlel illik előadnunktagadó állításunkat.

; . ' • " . . ' • : ... á s - §• •

A' régi JAZYGESER a' közvélemény széréntkét fő osztályra osztatnak, úgymint: a' META-NASTA JAZYGESEKRE, és a' SARMATA,JAZYGESERRE. Elöjőnek ugyan ezen kétféleJAZYGESEKEN kivül JAZYGESEK , JÁSU-SOK , JASSIUSOK minden más mellék névnélkül; előjönek DACUS-JASSIUSOK, az az:MÚR-GÉTÁR: De ezekről azt gondolják a' Tu-dós Férfiak, hogy vagy az egyik, vagy a' másikkét folebbi osztályhoz tartoztak. Mind a' két JÁSZosztály már híres Nemzet volt Európában NagySándor Matzedóniai Király uralkodásakor. Arriá-nus beszéli Nagy Sándorról: „Az ütközet utánharmad napra Sándor a' minden Európai vi-zek között legnagyobb 1SZTER vizéhez ért,rnelly nagy földön foly keresztül, és a melly-

*) Brevis Graminatica Graeca. Mediolani, I819, 8. png,6- sub * ) .

•*) Hasznos BIulaLsiSgok a' Pesli Hazai és Külföldi Tu-dósításokhoz. Pesten, 1828. 8. II. Félesztendó, Nroa—

- ( 38 ) -

nek környékén CL leghadakozább Nemzeteklaknak^ fóképen pedig a' Celták^ kiknél azISZTER ered. Végsők ezen Nemzetek közüla Quudusok és Mar-Kománusok, azután ay

JAZYGESEK, kik részüket teszik a'SAUROMJTAÜNAK', Hátrább következneka Géták ezekután a! SauromataNemzet .• Végre ezen 1SZ TÉRNEK az Nuxi-nus Tangerbe szakadásánál . . . . . . «'Scyih'ák.^ *) Itt Szarmata Jászokról tétetett em-lítés. A1 Metanasta Jazygesek, Nagy Sándornakhív Szövetséges Társai és TestörzÖi, Arriánus-nál számtalanszor a' görög TOSffTJI, az az:JÁSZOK név alatt jönek elő, 's azért Arriánus-íiijl a' Toxóta nevet nem szabad másképen , mintlíemzeti Névnek, venni. **) Polvaenus ugyan isvilágosan ezen Toxótákat , mint Nagy Sándorszövetséges Népeit, SCYTHÁKNAK nevezi ímesoraiban : „Maga ( Sándor ) Testörzöivel , 'afegyvereseinek e%y seregükkel 's minden 5CY-THA JJSZAIVAL'(T6 2XV&IXOV To|txö»-), tit-kos utón maga után hagyván nyoltzvan stá^-diumot, eqy vadon erdq közepében tábortütött." *•*) Ezen TOXÓTÁK, az az: JÁSZOKIlluricumi JÁSZOK valának; azok tudniilik, kik*röl írja Stephánus Bjzantinus: ulA2^ 'IXIVQÍCCSfié(>og. oí OIXSVTES 'iátai. Itysrai y.al 'Iouvixq." Azaz: IAS, Jlluria része ; lakai IJTJK. Ne*

*) Arriani Nicomediensjs, Hxpeditionis Alexandri LibriVII. Amstelaedami, 1757. 8- pag. i5—16. Libro 1.,cap. 3.

**) Arriani Nicomediensis, Expedilionis Alexandri LibriVII, Amstelaedami, 1757. 8. pag. 10. 13, 23. 27.28. 33. 35, 45. 56, 68. 77. 's a' t.

•**) Polyaeni, Stratagematum Libri Vili. Lugduni Bata-vorum, 1691. 8. pag. 348. l»ibroIV, cap. 3, Nro. 27,

- ( 39 ) -

veztetikJÓNlKjNAH is." *) Ezektől a' JÁ-SZOKTÓL nyerte ma is szokásban levő IOJNICJMMARÉ nevét az Adriai Tenger; ezekről a' JÁ-SZORRÓL monda Nagy Sándor Katonáihoz:,*A Barbarusok közül pedig egész Európánaklegerősebb Népei, d Thrátziaiak, d Pqeone-sek, az ILLURICUMIAK, és Agriánusokfognak velem az elpuhult és gyáva A&iai Ha-dak ellen táborba szálamé **)

26. §.KésSbben Ptolemaeus a' METANASTA JA-

ZYGESERRÖL már világosan tészen említést ^ ésőket olly módon, helyhezteti a' Duna és Tiszafolyók közé , hogy egyszer'smind Sármátiával,és Dáciával is határosakká teszi.***) MarciánusHe-rácleóta, ki Artemidórusnak, a' régi Geographus-nak, könyveit használta, írja Sármátia határai-ról: „Délre határosak d METANASTA JA-ZYGESEH." ****) Agathemerus beszéli -.„Legin-kább Sármátiáhaz képest napnyugat felé dMETANASTA JAZYGESEHEN túl délnekfékszik Dácia, melly maga is határos az Isz-ter vizével,"*****) Sot mégProcópius éltekor is,

*) Stephanus Byzantinus , de Urbibus. Lugduni Bata-" vorum , 1694. fol. pag. 4o7- male 207.

*•) Arriani Nicomediensis, Expedilionis Alexandri LibriVII. Amstelaedami, 1757, 8. pag. 121. Libra II,cap. 7.

***) Glaudii Ptolernaei, Geographia. Francofurti, »6ü5.fol. pag. 75. Libro III, «ap. 7. — — pag. 75. LibroIII, cap. 8.

*•••) Geographiae Veteris Scriptores Graeci Minores. Oxo-niae. 1698. 8. Vol. I , pag. 54—55.

*«***) Geographica Anliqua, hoc est: Scylacis Periplusmaris mediterránéi. Anonymi l'eriplus MaeotidisPaludis et Ponti Euxini , Agathemeri HypotypusisGeographiae. Lugduni Batavoium, 1697. 4- pag. 222.Libro I I , cap. 4.

midSn már a' HUNNUSOK, az a* : KUNOK,uralkodtak a' mai Magyar Ország telekein , em-ültetnek a' METANASTÁK, a1 JAZYGES névelhallgatása mellett mint Duna melléki Népek,Procópiusnak ime soraiban: „Ollyan épületekettett, milly éneket kíván az Jszter szomszédságga, 'a az innend következő szükség, az ezenrészekre minduntalan rohanó Barbarusbh mi-att. És ugyan által jőnek ezen a' mellette lakóHunnusok és Góthusok; erőszakot vésznek raj-ta a' Taurusi és Scytha Nemzetségek, cü Szlávokés mind azok, kiket a' régiek Sauromaták-nak, Hamaxóbiusoknak és METjNÁSTAK-NAK neveztek,'" *) Ellenben Zonarás, ugyanezen Dunamelléki JAZYGESEKRÖL szóivánMarcns Aurelius Tsászár uralkodása alatt, a' JA-ZYGES név mellül a' METÁNASTÁ részt hagytael ime soraiban: ,,/4' Tsászár pedig azon Bárba-rusokkal, kik az Iszter körül laknak, úgyminta' JAZYGESÉKfíEL , MarCománusokkal,és máskor másokkal, Pannóniában sokáig há-borút viselt." És valamivel alább: ^A Mar-Cománusokat és JAZYGESEKET sok és nagyütközetekben és károsítások által meghóditot-ta" **) Ez a" Zonarás más helyen, de nem sok"kai alább, a' JAZYGESEKNEK újabb nyugha^tatlanságukról írván, de őket egyenesen megnemnevezvén , a' JAZYGESEKET imigyen VASNemzetnek, az az: SCYTHÁKNAR nevezi: „ 4 'SCYTHA Nemzetségek újra nyughatatlankod-'ván, fiának előbb, mint sem akarta, Cris"pinát feleségül adta, maga pedig, a kb's

•) Procopii Caesariensis , Opera. Parisiis, if>63. fol.Torao I I , pag. 66. De Aedificiis. Libro IV, cap. 1.

**) Joannis Zonarae, Annales. Parisiis, 1686, fol. TomoI , pag. 595-

- C ki ) -

Jiintstárból pénzt kivevén {minthogy mindent cCTanáts és Nép tulajdonának hirdetett) ellenükhadat vezetett. Győzedelmeskedvén a' Bar-barusokon, tizedszer neveztetett Impérátor-nak." •)•

27. §• .A* SARMATA JAZYGESEKRÖL is kés5b-

ben szinte így több írók emlékeznek. Az idösbPiiaius írja róluk: „Et Boxalani Superiora au-tétn inter Danubium et Hercynium saltuin,usque ad Pannonica hiberna Carnunti, Ger-manorumque ibi confiniwm : Campos et Pta-na JAZYGES SARMATAB: Montes verő etSaltus pulsi ab his Daci ad Pathissum am-nem." Az az: Es a' Roxalánusok (lakják) dfelsőbb tájokat d Duna és Hercyniai erdőségközött Carnuntumig, a' Pannóniái Téli Tá-borig f 's Német Örségig .• A" Mezöséget ésTérséget a' SARMATA JÁSZOK: A' Hegye-ket pedig és Erdőséget alább (bírják) az ezek-től kiüzetett Dácusok a' Pathissus vizéig." **)Strábo a' Duna és Borysthenes között a' Tjjri-Géták mellett lakó (Moldvai) JAZYGESEKRÖLmondja: ^,Azon egész Tartománynak, mellyaz Iszter és Borysthenes folyók között fekszik,első tája a' Géta Pusztaság, azután követ'

*) Joaftnis Zonarae, Annales. Párisiig, 16ÍS6. fol. ToraoI , pag. 596. Így magyarázza e' helyet, és de-

•• rekasan, Strilter is. Lássad: Memóriáé. IV, ,536.•*) Caii Plinii Secundi, Hislorift Naturális, Parisiis, 1741.

fol. Tomo I , pag. 216- Libro IV, cap. 12. — A'Jioxalánusokat előre kellelt botsátani, másképen azelorésznek nern volna értelme. A' kik a' kulfoketforgatlak, tudják, hogy Auslriábnn JRIISSUSOÍ , denem Tót líussusoi, laklak, fíoe/idról foly ill a'beszéd. -*~ .

—( U2 ) —

kéznek a' Tyri-Géták, ezek után a1 SARMA-TA JAZYGESEK, és a kik Basiüusoknak(Kunoknak) hivatnak, és az Urgusok." *) Itta' DÁCUS JASSIUSOR neveztetnek SARMATAJAZYGESERNEK. Tacitus egyik helyen beszéli:„Scriptum Aponio Satumino, cum exercituMoesico celeraret. Ac ne inermes provinciáéBarbaris Natiónibus exponerentur, principesSARMATARUM JAZYGUM* penes quosCivitatis Régimen, in commilitium adsciti,Plebem quoque et vim equitum , qua solavalent, qfferebant: remissum id munus, neinter discordias externa molirentur, aut, ma-if»re ex diverso mercede, ius Jasque exuerent."Az az: „íratott Aponius Saturninusnak, hogy

t sietne megérkezni a* Moesiai sereggel. J2s nehogy**' gyengébb Tartományok a Barbarus Nem-zetségeknek prédául kitétetnének, a' SARMA-TA JAZYGESEKN EK fejedelmeik, kik alattvolt a* Társaság kormánya, szövetségeseknekfölvétettek. Ezek Pórnépet és Lovag se-gedelmet is, melly által leghíreseb-bek, ajánlanak: De ez az ajándék élnem

Jogadtatott , hogy az egyenetlenség k&zöttkillsft dolgokat fejükben ne forralnának', vagyaz ígérendő nagyobb bér fejében megvetnekaz igazságot és illendőséget.'" Más helyen is-mét feljegyzetté Tacitus: „Ipsi manus propriapedites, eques e SARMATJS JAZYGIBÜSerat, impar multitudini hostium', eoque ca-stellis se se defensare, bellumque ducere sta-tuerat. Sed JAZYGRS, obsidionis impatien-tes, et proximos per campos uagi, necessitu-dinem pugnae attulere." Az az: „Neki tulaj-

*) Strabonis Geographia. AmsletaRilaini, 170?. ful,'I> pag. 470. marg. 306- l«ibn> VU,

- ( 43 ) -

dón erője Gyalogságban állott, 's valánakLovagai SARMATA JAZYGESEK, de nemelég számmal az ellenség' számához képest fazért várkáhból akarta magát védeni e's folytat-ni a' háborút. De a' JAZYGESEIí, elunván azostromot f és ct szomszéd mezőkön .kóborol-ván, hénszeritették az ütközetre,'1 *)

. 28. §.Azonban különös figyelemre méltó, hogy

épen azon JAZYGESEKET, kik a' Maeolis tovamellett laktak a' mai Krimeán, az az: TauricaChersonesuson, túl Sármátia belső részében,semmi író sem nevezi SARMATA JAZYGESnéven. Ptolemaeus sorait a' Maeotis tova mellettlakó JAZYGESEKRÖL már fölebb (6. $.) olvas-tuk, és azokban nem SARMATAE JAZYGES,hanem puszta JAZYGES névre akadtunk. Ammiá-nus Marcellinus is írja a' Maeotis, tova mellékiJAZYGESEKRÖL: „Prope palus est Maeotis,amplissimi circumgressus. . . . . . Circa haecstagna ultima extimaque plures habitantGENTES, sermonum , institutorumque varie-tate dispariles: Ja&amatae et Maeotae, etJAZYGES, Roxolaniqueet Alani, et Melan-chlaenae, et cum Geloríis Agathyrsi." Az az:„fíözel fekszik az igen nagy kiterjedésű Maeo-tis tova. Ezen utolsó és szélső Lápok melletttöbb kíilönbözö nyelvű és szokásu NEMZE-TEK laknak, úgymint: a Jaxamáták^Maeo-tisiaky JAZYGESEfí, Roxolánusok, Alánu-sok , Melanchlaenák, e's a' Gelónesekkel az

••) Caii Cornelii Taeit i , Opera. Biponti , I79S. 8.vol, III, pag. 138. Histor. Libro | II , cap. 5.-VQI, I I , pag, 47. Annál. J.ibro X I I , 39, 30.

Xgathyrmsok." •) Nála sintsen tehát szó SAR-MATA JAZYGESEKRÖL. Söt Publius OvidiusNásó is ime verseiben:

,j jiut quid Sauromatae faciant, quid 3 AZ YGJESacrex ,

Cultaque Oresteae Taurica Terra Deae" **) >

bizonyosan a' Maeotis melléki JÁSZOKAT értet-te , és még is puszta JAZYGES névvel élt, mintAppiánus is , kinek helyét Mitbridates hadárólfölebb (2/». §.) hasonlóképen előadtuk.' — Ha a'JAXAMATA (Jásza-Mata, mint: Dal-Mata Sarj-Mata, Vor-Mata) név is, mellyet Ammiánus ésinasok emlegetnek, a' Maeotis melléki JAZYGE-SiE^íiEZ tartozik-e ? az bizonytalan, Ellenbenmár az nagyon hihető , hogy a' Maeotis meliékiJAZYGESER lakhelyére illő APATÜRI Nemzet,mellyet Menander Protector érént, yastf APA.TÜRON város, ezen Maeotis melléki JAZYGE-SEKET illette: Minthogy a' JÁSZOKNAK , vagyis JÓNESEKNEK Athenaeben voltak APATURIAüdnepeik, és a' Magyar Országi JÁSZOKNAK isvagyon JÁSZ-APÁTIJUK. ***) Minden esetreezen Maeotis melléki JAZYGESEK Orpheustól azArgonautikákbun *KY&Al T0*0<l>£2'P0I, azaz:JÁSZ SZITYA néven hivatnak, mivel a' Görög

•) Ammiani Marcellini, Rerum Gestarnm qui de XXXIsupersunt Libri XVIII. Biponti, 1786. 8. vol. 1>pig. 302. Libro XXII, cap. 8.

*•) Publti Ovidii Nasonis, opera Berolini, 1757. 8. To-jno III , pag. 258. Épist- ex Ponto Epistola I I , Li-bri 1 versu 79—80.

***) Excerpta De Legationibus. Parisiis, 1648. fol. png.ifil. cf. C. P. Funke . Neues BeaVSchullexi-con. Wien , 1805. 8. I. Thcil, S. 5}39. »ub vocc;.ipatur in.

- ( 45 • ) -

To%ov szó IJ-at jelent. *) Ez Róma nyelvén a'nyi,mint SCYTHAE SAGITTAR1I.

29- $.

Ha elég figyelemmel olvasluk a." JAZYGESNemzet Rét fő Osztályáról ezen történeti esmér-tetéseket , igen könnyen észrevehettük , hogy a'kettős felosztásnak talpkövei felette ingadozók. AzIdősb Plinius, ha meg értettük jól sorait, azonPannónia melléki JAZYGESEKET nevezi SAR-MATA JAZYGESERNEK , kiket Ptolemaeus ,Marciánus Heracleota , Agathemerus és ProcópiusMETANASTAE JAZYGES néven neveznek. Ezttette bizonyosan Tacitus is, kinek soraiból, mi-helyest egész kiterjedésben olvastatnak, azonnalszembetűnő, hogy az ő SARMATA JAZYGESEIPannónia mellett laktahak. Máj részről láttuk azti s , hogy az írók épen a' Sármátia tövében lakozóJAZYGESEKET nem szokták JAZYGES SAR-MATAE névvel illetni. A' Kettős felosztásban ,te-itát semmi némü fontosság sem fekszik , 's azérta' JAZYGESERRÖL legbővebben írt és magábanPannóniában Fő Tisztséget viselt Dio Cassius sohasem tészen Históriájában a' JAZYGESERRÖLkülönböztetést. A' JÁSZOR vagy JAZYGESERmindenkor ugyan egy különös Nemzet valának,"s akármiképen neveztetnek , a' mellék név sohasem más, mint vagy több Nemzeteknek közön-séges nevük, melly alá a' JÁSZOK is igaz jussaltartoztak ; vagy egy náluk, bizonyos lakó földön,számosabb Nemzetnek különös neve. így p. o. a'METANASTA név közönséges név volt, melly

•) Orphei, Argonautica. Lipsiae, 1764. 8. versu 1072.— — eh Car. Traug. Qottl. Schoenemann , Commen-tatio De Geographia Areonautarum. Gottingae ,1788. 4. pag. 33. b

—( 40 ) —alá nem tsak a' JÁSZOK, hanem a' SÁRMATÁKis tartoztak , de &' melly névvel a' JÁSZOK. küVIonosén szerettek élni el a'nyira, hogy a' pusztaMETÁN ÁSTA név bizonyosan- mindenkor, hatsak világosan mást nem kívánna a' hely értelme,JÁSZOKAT jelent. A' JAZYGES SARMATAEnévben épen az az értelem fekszik , a' melly mae' szóban MAGYAR JÁSZ; vagy KÚN JÁSZfeküdnék. Igazán tudniillik tsak azok valánakSARMATA JAZYGESER, a' kik valahol maguk-nál nagyobb számú SARMATÁRRAL együtt lak-tak. Szakasztott illyen a' DACUS JASSIUS ésMÚR-GÉTA nevezet ís. Ezek a' JASSIÚSOR a'nagyobb számú DÁCUSOK, az az: görögösenGÉTÁK között laktak. Ki fognak ezek mind vilá-gosodni a* következő történeti helyekből.

30. $.Kezdjük mindenek előtt a' DÁCUS JASSI-

ÜSOHON, kikről a' Várhelyi Ko tészen emlitést.Ha a' JASSlUSOK valóban DÁCUSOK ^voltak ,úgy GÉTÁK valának. Az idosb Plinius írja , ésigazán írja : uJlias GETAE , DACI Romanisdicti." Az az: „Más helyeket bírnak a' GÉ.-TAR, kiket a' Bómaiak DÁCUSORNAK ne-veznek" *) Más néven a' GÉTÁK hivatánakGOTHÜSOKNAK is. Aelius Spartiánus írja An-toninus Caracallus életében: ,>Adde, si piacet,etiam GETlCÜS MAXIMUS, quod Getamocciderat fratrem , et Gothi Getae dice-rentur." Az az: ^Add^ ha tetszik, tzímeihezezt is, GET1CUS MAXIM US , mivel G ét aTestvérét megölte , és a? Gothusoh Gé-iáknak is hivatnak.'' **) Szent Hieronymus is

•) Cait Plipií Sectindi, História Naturális. Parisiis, 1741fol. Tomo I , 216. Libro IV, cap. 12.

••) Históriáé Augustae Scriplorés aex. Biponti, 1787-8. vol.1, 198. cap. 10.

- ( 47 ) -

bízvást mondja, és igazán mondja : M E í certeGOTHOS omnes retro erudfti magis GETAS,quam Gogf et Magog appellare consveverunt/Az az: „12* bizonyosan, minden regi Tudósoka1 GOTHÜSOHAT inkább GÉTA, mint Gőgés Mágóg néven szokták említeni." *) Már,ha a' Gothusok vagy Géták egy Nemzet voltak a'Dácusokkal , a' minthogy sok más igen fontosokoknál fogva egy Nemzet voltak, Jordánes a*Góthus Nemzetet PARTHUSOKRÁ teszi egyikhoszszu fejezetében. ••) így tehát a' DÁCUSOKis, a' JASSIUSOK is igazán PÁRTHUSOK vol-tak. Hogy pedig e' Kútfőkön épült következtetésnem hiu állítás , bizonyítja egy Erdélyben GyulaFehérvárott kiásatott régi Római Kő , mellyenegyebeken kívül olvastatik: „ITEM. VEXIL. DA-COR. PARTHIC."***). A'DÁCUS JASS1USOK-HOZ tartozik a' DÁCIA ILLYRICA tartománynevezete is..****) Mi, kik ezen itt alig éréhtetttárgyokról Isten segedelméből egész könyveketírni szándékozunk, igen jól tudjuk, hogy régenhiszi a' Tudós Világ, hogy a' GOTHUSOK NÉ-MET Nemzet valának: De azt is tudjuk, hogyaz Előítéleteket, ha bár századosak is azok,előbb vagy utóbb az idő elfogja rontani. Böltsenírta Cicero : „Opinionum commenta delet dies."

*) S. Eusebii Hieronymi, Opera. Veronáé, 1735. folTomo. Ili, col. 318.

•*) Lndovici Müratcrii, Rerum Italicarum Scriptofes.Mediolani^ 1723. fol. Tomo I , pag. 195. Jordánes.de Rebus Geticis. cap. 5,

***) Malh. Petri Katancsich, IstH Adcolarum Geogra-phia Vetus. Budae, 1827. 4. Parte I I , pag. 239.Nro i5l.

• •»*) Photii, Myriofeiblon, seu Bibliolheca Líbrorum.ÁugUstae Vindelicorum, 16U. fol. pag. 174. Cod.LXXIX. — Cf. Strilléri, Memóriáé. IV , 49/j. Nóta h.)

- ( 48 ) -

Ha a' Mindenható olly kegyes lészen erántunk, *skedvez éltünk napainak, más Eredetet fogunkmi egyenesen magukból a' leghitelesebb kutfök-böl adni a' Német Nemzetnek.

31. §.

A' SARMATA JAZYGESEK is, akár mintforgassuk a' dolgot , PARTI1USOKFIOZ vezet-nek bennünket. Tudjuk mi azt is , hogy széliébenaz írók a' SÁRMATÁKOT tös gyökeres SZLÁVNemzetnek tartják: De az e'féle írók nem tudjákmeg különböztetni a' Történet Tudományban a1

különbféle idő szakaszokat , 's kútfők nélkülvalamelly régi Országnak mai lakosaiból okos-kodnak a' régi Országnak régi lakosaira. Hovájutnánk, ha mi itt a' SÁR.MATA Nemzetet úgy,mint érdemli és kellene, megesmértetnök? Ezreánk nézve, ha élünk, máskori munka marad.Elég legyen itt mosl Herodotusnak , a' TörténetTudomány Másod Atyjának (mert Móses az elsőelőttünk) sorait felhoznunk : „Outvif Sé ol 2!avqo"ftárair vopí^ovoiJ£xv&i7Cf} , aoXoixi^ovtsq aérrf tan6 tovúqxalov, éiteí oi XQi}<5Twq i^B^iad'ov avrv aí AjAat,ö-'víg." Az az: ,,A' SAÜROMATÁfí. élnek SCY-THA nyelvvel, azonban a' hajdan kortól fogvae' nyelvet r ég ie s en (soloecismussal) ejtik kiy

miivel azt az Amaz on es e k nem jól tanul-ták meg." *) E' tanutétel szerént, és az egészrégi írói sereg köz egyezése szerént, a' SAB.MA-TAK bizonyosan SCYTÍIA, az az: VAS Nemzetvoltak. A' SCYTHÁKRÓL írja pedig Justinus :„Quippe cum ipsi (Scythae) PARTHOS, Ba-ctrianosque, feminae autem eorum Amazo-rmm Regna condiderint." Az az: „Minthogy

*) Herodoli, Musae. aivé Historiarum Libri IX. Argen-' torati, 1816. 8- Tomo II , pag. 306. Libro IV , cap. 117.

ók

- ( 49 ) -

ib a* PARTHUS és Baktriánus Hatalmat,aszszonyaik pedig az Amazon Országot al-katták" *) így nem állunk meszsze Herodotuaés Justinus tudósítása után a" lARTHUSOKTÓL.Még közelebb vezeti a' SÁRMATÁKOT a' híresPARTHUSOKHOZ Méla Pomponius ime sorai-ban : „SARMATAE Gens habitu armisquePARTHICAE proxima, uerum ut caeli aspe-rioris, ita ingenii." etc. Az az: „4* SÁR MA'TA Nemzet tulajdonaira '$ fegyvereire nézvea' PAHTfiÜSOKHOZ leginkább közelit, devalamint keményebb éghajlat alatt lakik, úgykeményebb erköltsü." 's a' t. **) Midőn Pliniusés Solinus a1 SÁRMATÁKOT határozva MED USNemzetié , vagy Sallustius és Zonarás a' MAU-RUSORAT egyenesen MEüUS eredetúekké té-szik, nem sértik a' PARTHUS eredetet, mivel a'MEDUS Nemzet egy ága volt a' PARTHUSNemzetnék. Horatius ime versében (Libro I,Ode29. v. Zj.) p. o.

„horribilique MEDONectis catenas"

nem kell-e a' MEDUS név alatt PARTHUSTérteni? 's a' t. Más helyen írja Horatius (LibroII, Ode 13 , v. 17—18.) p. o. Timet Romanus

„MHes Sagittas et celerem fugámParthi,—• Catenas PARTtiUS."

52. §.Hasonlóképen PARTHUSOKHOZ vezetnek

bennünket az llluricumi JÁSZOK. Titus Livius

•) Jastini, Históriáé Phílippicae. LngrJuni Batavorum,1760. 8. Parte I, p^?, 55. Libro 11, cap. 1.

*•) Pomponii Melae, De Situ Orbis Libri III. LngduniBatavorum, 1748. 8. pag. a64- Ubro III, cap. 4.

Tud. Gy. VII. Köt. 1829.

- ( 50 )-•

Patavinus Fülöp Matzedóniai Királyról írja: „dum pace facta, nuncius Regi venit, Roma-nos Dyrrachium venisse: PARTHINOS que\et propinguas alius GENTES rnotas esse adspem nouandi res," Az az : „Alig köttetett Bé-ke , már hírt vett cC Király, hogy a' Római-ak Dyrrachiumba (Illuricurn városába) jöttek .•És hogy a' PARTHINÜSOK 's más szomszédNemzetek hajlandók Uj mozgásokat tennif *)Más helyen írja ugyan Livius: „Appius nequid-quam in his locis terens iempus , dimissisChaonumque, et si qui alii Epirotae erant,praesidiis, cum Italicis Militibus in 1LLY-RICUMregressus, per PARTH1NORUM so-cias urbes in hiberna militibus dimissis ipseRomám sacrificiicaussa rediit." Az az: „Appiusnem akarván héába ezen hülyeken időt uesz-íerti, el botsátván a' Chaoneseket (későbbioklevelekben: Kúnánusokaty és más JBpirótaKatonaságot, az Italus Katonákkal 1LLU-RICUMBA vissza tért és a PARTHINU-8OKNAK szövetséges városaikban téli szálastadván vitézeinek , maga Rómába áldozatottenni ment." **) Július Caesar emliti : ^At illey

expositis militibus , Oricurn proficiscitur.Quo quum venisset, L. Torquatus', qui iussuPompeji oppido prae erat, praesidiujnque ibiPARTH1ISORUM habebat , conatp.s portisclausis oppidum defendere." Az az: „De ó, kiszálitván katonáit, Óricum városba sietett. Mi-dén ide el ért, Lucius Torquátus, hi Pompejusparantsából a várost kormányozta, és a1 ki

*)Titi Livi Patavini, Historiarnm Libri. Lipsiae, 1785.8. Tomo II, 520. Libro XXIX, cap..2U.

*-*) Titi Livii Patavini , Hislorínrnrn Libri. Lipsiae, 1785.'S. Tomo IV, 121. Libro XLII1, cap. 23.

- ( 51 ) -

alatt PARTHINUS Katonaság állott, bézát*ván a' kapukat, igyekezett a' várost védeni.'*•) Dio Cassius is feljegyzetté: „Dyrrhachiumfekszik azon tartományban, melly hajdan atÍLLURIUS PARTHUSOKÉ volt." **) Egy se-reg tanú helyeket hozhatnánk még elő az 1LLU-RlCUMl PÁaTHÜSORRÓL, de mi Őket másalkalomra hallasztjuk. Elég legyen itt azt ki mon-danunk , hogy az ILLURIUSOR soha TÓTNYELVŰ NÉPEK nem voltak, 's tsak hibás el-nevezésből ragadott ILLURIÁNAK későbbi TótLakosaira az iLLYRUS nevezet. A' Xll-dik szá-zadban ezen tartományban még többféle MagyarNépek laktak a' Hét Magyar Nemzetből. A'ról,hogy ott a' Magyarok idegen nyelvű Nemzettekésőbben általváltoztak, a' mi Országunk kebelé-ben is sok helyen megtörtént, mi nem tehetünk.

35. §.Most térjünk által a' METANASTA JAZY-

GESEKRE , 's visgáljuk meg, hová vezet a' Tör-ténet Tudomány ezekre nézve bennünket. MárBonfinius Antal (3. §.) tudta, hogy a' META-NASTA név a'nyit jelent, mint EXUL, az az:VÁNDOR, vagy JÖVEVÉNY. És ezt igen helye-sen tudta, mert Karamsin, az Orosz Történetí r ó , sem mondhatott egyebet, mint Bofinius mon-dott, a' METANASTA névről ime soraiban:„Griechen und.Mömer nanten die JAZYGIRR.Metanasten, oder EINGEWANDERTE.Wahrscheinlich blieben einige von ihnen im

**) Caii Julii Caesaris, Comrnentarii De Bello Galiicoét Cívili. Lipsiae, 1729. 8. pag'. 4S3. De Bello Civil).Libro 111, cap. n .

í*) BiotuV Cassii, História Romána. Hamburgi,fol. Vol. I, pag. 293 Libro X.LI» cap. 49.

* k

59 ) -jetzigen Hussland in den Gegenden am Asotv~schen und schwarzen Meere; in der Geschich-te aber wird ihrer nicht (?) enuáhnt." Az az:„A\ Görögök és Rómaiak a' JAZYGESEKETMetanastáknak, azaz:JÖPEFÉNYEK-NEK nevezték. Hihetőképen nékik közülük a*mai Orosz Birodalomban az Asoivi és FeketeTenger szomszédságában megmaradtak; azon-ban a' Történet írók nem tesznek (?) róluk emli~test." *) Mind Bonfinius, mind Karamsin dere-kasan magyarázta valóban a' METANASTA ne-vezet jelentését, 's bizonyosari mindenki kenteiénlészen jövendőre is e' szovat tsak így, és nemmás módon magyarázni. Ugyan is a' METANAS-TA szó tiszta görög szó, és görögül MeTctváaiu-oiS a'nyitjelent, mint AUSWANDERÜTNG, azaz: KIVÁNDORLÁS; Mstaváartjq a'nyit, mintFREMDLING, EXULANT , ÜBERLÁÜFER ,az az: VÁNDOR, JÖVEVÉNY, SZÖREVÉNY.**) Tsak az lehet tehát a' kérdés, vallyon e' Je-lentésnek vagyone valami köze a' PARTHUSNemzettel? — Vagyon igen is, pedig el a'nyiravagyon, hogy nem a' mi véleményünk, hanem a*KÚTFŐK szerént, a' METANASTA név Görögneve a' PARTHUS Nemzetnek, a' mint azonnallátni és elhinni fogjuk.

Justinus, Trogus Pompejus után, írta: „P,á/?-Tfíl penes quos, velut diuisione orbis cumRomanis facta, nunc Orientis imperium est,

*) Karamsin, Geschichte des Russischen Beiches. Biga,1820- 8. I. Bánd, S. 2i3. Nóta i»..

•*) Johann Gottlob Schneider, Kritisches Griecbisch-Deutsches Hándwörterbuch. Jena und Leipzig, 17<J8.8. U Bánd , S. 86.

- ( 53 ) -

Scytharum EXSULES fuere. Hoc etiam ipso-rum vocabulo manifestatur; Nam Scythi-co Sermone Parthi EXSULES dicuntur."Az az: „& PABTHUSOR, kik most, minthad Világot d Rómaiakkal megosztották volna,d Napkeletét bi'rják, a' Scytháknak VÁNDO-RAIK valónak. Ezt hirdeti nevezetük is .*Mert Scytha Nyelven a' Varthus szóVÁNDORT, vagy is JÖVEVÉNYT jelent.'1

*) Jordánes feljegyzetté: „Unde hodieque FU-GACES, quod est PARTHI, dicuntur." Azaz: ,,/f honnand ma is SZÖKEVÉNYÉÉNEKmelly szó dnyit jelent , mind PARTHUS,hivatnak," **) Isidorus HispalensÍ9, kinek Hazájamelletl, az az: Spanj'ol Ország körül, laktakbizonyosan PARTHÜSOK, beszéli: „PARTHIquoque et ipsi a Scythis originem trahunt.Fuerunt enim eorum EXSULES, quod etiameorum vocabulo manifestatur.' Nam Scy-thico sermone EXS ÍJ LES Parthi dicuntur."Az az: ,,A' PARTHÜSOK maguk is d Scy-tháktól eredtek. Ugyan is ezeknek VÁNDO-RAIK valának, d mit nevezetük hi'rdet; MertScythat nyelven PART HU S dnyit jelentmint VÁNDOR." ***) Rodericus Toletánus Spa-nyol író szerént is a' PARTHUS név FÜGACESés EXSULES, az az: SZÖKEVÉNY és VÁJNDOR

•) Justini, Históriáé Philipplcae. Lugdnni Batavorum,•1760. 8. Parte I I , pag. 678. Libro XLI , cap. 1.

• • ) Ludovici Antonii Muratorii, Rerum Italicarum Seri*plores. Mediolani, 1723. fol. Tomo I , pag. 195.De Rebus Geticis Gap. 6.

• • • ) Divi Isidori Hispalensis Episcopi, Opera. Madrili,1599. fol. Parte Prioré, pag. 16^ f.l.ymologiarumLibro I X , cap. 2.

~ ( 54 ) -

jelenléssel bírt. *) SŐt Reinegg Jakab , hire&Caucasusi Utazó, azt is vitatja, hogy a' PAR szóPersa nyelven ma is. FLÜCHTIGEN, vagy AB-TRÜNMGEN, az az: SZÖKEVÉNY és VÁN-DOR jelentéssel bír. **) Ezek szerént a' META-NASTA és PARTHVS szovak egyet jelentenek,tsak hogy a' METÁN ÁSTA név Görög, a' PAR-THUS név Szitya Szó. Az pedig mindennapi kö-zönséges dolog és szokás volt, hogy egyik Nem-zet a' másik Nemzetnek bizonyos jelentéssel bírónevét a' maga nyelvére lefordította. Fóképen a'Görög Nemzet az illyen fordításokban felette szor-galmas volt, 's az illyen tette által a' TudományOrszágában sok homályt és zűrzavart okozó'tiTörténeti tanú bizonyságokkal e' tárgyot más he'lyen bőven megvilágositani fogjuk.

55. J.Másfelöl az ILLURI név is épen a'nyit jelen-

tett, mint a' PARTHUS nevezet. Ha valaki tud-hatta, mit jelentett ez az ILLURI név, bizonyo-san Szent fiieronymus, a' maga századának leg*tudósabb Férfia , tudhatta, ki Pannónia és ILLU-B.ICUM szomszédságában született. Pedig SzentHieronymus szerént „l'XXvgiog = IlQoa>]7.vTÓq =ILLURIÚS =ADVENA."***J A'régieknél mind.

•) Hispánia Illustrata. Francofurti, 1605. fol. Tomo II,*34. De Rebus Hispániáé, Libro I , cap, Xi.

••) Jacob Reinegg's , Allgemeine historísch - lopogrnphi-sche Beschreibung des Kaukasus. Hildesheim , un4St. Petersburg, I797. 8. ií. Thei l , S. I9g.

***) S. Eusebii Hieronymi, Opera. Veronáé, I735i íol.|Tomo I I I , col. 635—636. In Lexico Graeco Ncroi^mim Hebraiconjrn. •— A' Deák Textusban az A D iVÉNA szó után az „Aui Elementum etc," rész»jmint a' Görög Textus mutatja, idegen későbbi pó*'toléli.

- C 55 ) -

azonáltal az a' különbség tétetett a' PARTHUSés ILLURI szó között, hogy a' PARTHUS híveb-ben Szitya Nyelven EXSUL , az ILLURI névpedig hívebben Szitya Nyelven PROFUGUS Ró-mai jelentéssel birt. Mind a' két szovat egy atyafiértelemben vették ugyan a' hajdaniak olly módon,mint a' Görög METANASTA Név is mind a'kettőt jelenti: De néha még is szorosan mind a'hét jelentést megkülönböztették. Horátiusnál imeversben (Libro IV, Ode l/i. Versu ki—kk) elö-J8 ILLURI helyett a' PROFUGUS szó is:

Te Cantaber non ante domahi{is,Medusque et Indus, Te PROFUGUSSCYTHES

„Miratur, o tuttla praesensItaliae, Dontinaegue Romae."

Megvagyon mind a' két szó ma is a' Ma«yarNyelvben. A' PÁRTUS régiesen , vagy PÁRTOSujabb formában, nálunk EXSUL, 's későbbi je-lentéssel REBELLIS is ; Az ILLURI az ILL Ma-gyar Gyökérből eredett , melly nálunk a'nyit je-lentett és jelent, mint FUGA, 's tőle szármozikaz ILLAN ige, mellynek jelentése PROFUG1T.De az ILL maga is tisztán fölmaradott a' példabeszédben: „ILL a' Berek, Nád q> Hertf AzUR résznek RIRÁLY és KIRÁLYSÁG jelentése"vagyon az ILL-UR-I szóban, a' mit Róma nyel-vén ,,Regnum ILL" mondanók, épen úgy, minta' L1B-UR-NIA, LIG-URIA szovakban is az URrész Orszásot jelent. *)ILL-UR tehát REGNUMPROFUGORUM; ILL-UR-I, vagy ILL-UIl-U,DE REGNO iLL-UR-t tészen. Hogy a' JÁSZOKnem tsak PARTHUSOKNAK, hanem ILLURI-

*) Az Ur-Chaldaeonan Bibliai Nevet igen híven fordí-tottak a' LX.X. Tolmaisok Chaldaea - Országnak ,mert valóban az UR szó hajdan Orwúgot is, Ki-rályt is jelenteit.

- C 66 ) -ajaknak is neveztettek, azt megbizonyitani fogjuk,ha a' JÁSZOKRÓL mint PANNONESERRŐLértekezni fogunk.

56. §.

Hogy ezen magyarázatok nem önkényes Szó-Tsikarások , hanem a' Történeti Kútfőknek egye-zésükön épült Történeti Igazságok, az a' mondat-takból világos ugyan : De még nagyobb világos-ságra és hitelességre emelkednek ezen magyaráza-tok, ha az Ásiai PARTHUS Históriára is egykét pillantatot vetünk. Midőn Caius Július Soli-nus Krisztus születése után 250-dik év fejé élt,még a kor BABYLON város a' PARTHUS hata-lom alatt virágzott. Ha tehát Solinus írja: „ApudJASUM Urbem Babylonem puerurn Delphi-nus adamauit" nem kell-e a' híres BABYLONTe' hely szerént JASORÜM URBEM-mé, az az:a' JÁSZ Nemzet Városává, lenni a' Kritikának?*) Azok, kik nem is álmodták, hogy az ÁsiaiPARTHUSOR valóban JÁSZOR voltak, e' he-lyet semmiképen sem tudlak megfejteni, holottépen semmi nehézség sem fekszik benne. Plutar-chus is írja egy Tralliánus nevű PARTHUS Fér-finról ; ,,'láowv o OjUa, Tga^Xiavog" Az az: „EgyJÁSZ, kinek neve Tralliánus volt". **) £ 'PARTHUS Férfiúnak raostanig a5 magyarázokkenteiének voltak két nevet, úgymint JASON-T

;. .. ?•) Claudii Salmasii, Plinianae Exercitationes in Caii lu-

]ii Solini Polyhislora. Ilem Caii Julii Solini Poly-histor. Trojecti ad Ithenum, 16«9. fol. pag. 23— a4.Apud Solinum cap. 12- — Cf. Salmasii Explica-tiones. pag. 130. Salmásius magyarázata, mintha a'Babylon szó gyermek neve volt volna, semmit semnyom.

**) Plutarehi, Opera. Lipsiae, 1775. 8. Voh ÍJÍ, 405-In Vita M. Crassi.

~ ( 57 ) -

i« , és TRALLIÁNUS-T is adni : Mert a' ]Á-SON névben n e m z e t i nevet még tsak képzelnisem tudtak. Pedig, hogy a' PARTHUSOK való-ban igen híres JÁSZOK, az az: SAGlTTÁRlU-SOK valának , azt nem tsak számtalan Görög ésRómai Clnssicus írók, hanem mindegyik PAR-THÜ3 PÉNZ is hirdeti, minthogy mindegyik PAR-THÜS PÉNZEN egy JÁSZ, vagy is NY1LAZÓül. Ha tehát ezentúl a' Crassus Római Vezér ésa' PARTHUSOK között történt ütközet leíratásá-ban olvasni fogjuk Sextus Rufusnál: ,,/nrfe undi-que circumuallantibus SAGITTAR1OBUMagminibus cum Sillace et iSurena PraefectisRegiis, est cinctus escercitus , et vi tslorumobrutus" jusson eszünkbe: hogy itten, és máshasonló helyeken , a Deák SAGlTTARiUS, vagya' Görög TOXOTES szó is, a' PARTHUS Nem-zetnek JÁSZ tulajdon neve *) Azonban sok mások védi még azt, hogy a' PARTUUSOK valóbanJÁSZOK, es a' régi JAZYGESEK valóban PAR-THUSOK voltak: De azokat hoszszu elöesméreteknélkül itt most elo nem adhatjuk. Más helyenmásokat fogunk ugyan e' tárgyról mondani.

37. §.Eddig jővén tanuadásainkkal, már most bíz-

vást állithatjuk: Hogy a' régi JÁSUSOK, JAS-SlUSOK , DÁCUS JASSIÚSOK, ILLURI JÁ-SUSOK, JAZYGESEK, SARMATA JAZYGE-SEK és METANASTA JAZYGESEK soha semvoltak SZLÁV NYELVŰ Nemzetek. Egyetlen egyRegi író sem talállatik úgy is , a1 ki e' NemzeteketSZLÁV NYELVŰ Népekké tenné; de egyetlenegy Uj írót sem esmérünk mi, a' ki különösen

*) Históriáé Romanae Scriptnres Minores. Biponti, 1789.8. pag. 223. In Sexti Rufi Breviario. Cap. 17.

~ ( 58

a' PARTHUSOKAT (mert a' SCYTHÁKBOL tud-tunkra már minden féle Nemzetet tsínáltak) mos-tanig SZLÁV NYELVŰ Nemzetté tette volna.Söt , ha valakinek szándéka volna is jövendőreSZLÁV NYELVET adni e' Népeknek, az min-denkor ellene állana a' szándéknak , hogy a1 SZLÁ-VOK a' köz tudomány szerént SZLÁV nevezetalatt' Európában az V. Század előtt Krisztus szü-letése titán elő nem jőnek *) : Ellenben a' JÁSZNemzetek Krisztus születése előtt már több száza-dokig laktak Európában, Más részről az sem szen-ved kétséget, hogy mind a' Magyarok , mind -a'Kunok, mind a'«mai Jászok több íróktól, pedigrégi és hiteles íróktól, PARTHUSOKNAK hivat-nak , 's hogy tsak a1 Magyar eredetű Nemzetekmellett hartzolliat a' PARTHUS Nemzetnek nap-keleti TURCUS nevezete, mellyröl egyebeken-kivül írja o' napkeleti írókkal híven egyező GiloKardinális:

modo qui TTJRCI,veteri sünt nomine PAR-THl,

Fidere quos versis mos est fugiendo ságit tis," **)

*) Johannis Golthilí Stritteri , Memóriáé Populorum.Petropoli, 1774. 4. Tomo II, pag. 4. — Cf. Precisdes Recherches Historiques sur l'Origine des Slavesou Esclavons et des Sarmates. Par M. StanislaveSiestrzencewicz de Bohusz, Archevéque deMohilew.St. Pétersbourg, 1824. 4. pag. 34.

••) Edmundi ^artene et Ursini Durand, Thesaurus No-vus Anecdotorum. Lutetiae Pariaiorum , 1717- TomoIII , pag. 217. Libro I. Francieci Du Chesne^Históriáé Francorum Scriptores. Parisiís, ir>4i. fol.Tomo IV, pag. 899. col, 3. in linc, Libro IV.

- ( 5 9 . ) -

Minket tehát illyen számos, és még több okoknálfogva soha sem fog a' fenéktelen Köz Véleménya régi JAZYGES Nemzet SZLÁV eredetének el-hitelére széditeni,

(Fotytatik.)

H o r v á t I s t v á n ,A' Széchényi Országos Könyvtár Őrzője

a' Magyar Nemzeti Museum mellett,