Sajátos nevelési igényű tanulók a TISZK-ben

Előadó: Köpf Lászlóné

Szakképzési Iskolák Igazgatóinak XIV. Országos Fóruma

Budapest, 2009. április 21.

AKADÁLY NÉLKÜL

AZONOS ÚT

SAJÁTOS FELTÉTELEK

A 2001-es népszámlálás adataiból:

• közel 600 ezer fő a fogyatékkal élők száma,• 17 % születésétől kezdve fogyatékos,• a többi szerzett, balesetek, betegségek stb.

következtében,• a fogyatékos személyek 32 %-a nem

rendelkezik általános iskolai végzettséggel,• 39 % általános iskolai végzettséggel,• 25 % szakképesítéssel, érettségivel,• 5 % felsőfokú végzettséggel rendelkezik.• Az érintettek 1/3-a tudott a munkaerőpiacon

elhelyezkedni, sokan inaktív keresővé válnak.

A sajátos nevelési igény

• közoktatási kategória,

• 1993-tól törvényi szinten,

• jogok, finanszírozási, sajátos nevelési feltételek.

• Testi, érzékszervi, értelmi és beszédfogyatékosság, autizmus,

• megismerő funkciók, viselkedés súlyos rendellenességei,

• nehézségek, zavarok.

• A tanulókat azonos jogok illetik meg.

Viták

• a rászorulók köréről, számáról,• az anyagi lehetőségek és a rászorultság

megfeleltetéséről,• a diagnosztikai munkáról,• a szakemberszükségletről,• a fejlesztés követelményeiről és

intézményi kereteiről,• az integráció és/vagy szegregáció

kérdéséről.

Viták

Következménye:• Az érintettek teljes körének újravizsgálata,• az organikus és nem organikus okok

megkülönböztetése.Változások:• A szakértői bizottságok és a nevelési

tanácsadók, szakszolgálatok feladatkörében, munkamegosztásában.

Elsősorban a pszichés fejlődést, a diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, a nehezen kezelhető tanulók megítélését érintették.

Az SNI-kategória ma is mozgásban van.

Az OECD-ben zajló egységesítési

folyamatokhoz kötődő.

Az elmúlt másfél évtizedben

• pozitív folyamatok szolgálták a rászorulók esélyeit,

• a viták során sikerült megőrizni az eredményeket,

• eredményes szakmai és civil érdek-képviselet,

• szemléletváltozás történt, melyet kifejez a sajátos nevelési igény elnevezés.

Főbb eredmények

• A közoktatási és gyógypedagógiai intézményrendszer átalakulása,

• a szakemberek fokozott felelősségvállalása,• az inklúzió térnyerése,• szakmai bázisok, jól működő modellek jöttek létre,• az SNI-jogok, sajátos feltételek térnyerése az alapfokú

nevelés-oktatás mellett– a középfokon,– a szakképzésben,– a felnőttoktatás,– a felsőoktatás valamint – a felnőttképzés területén is.

Főbb eredmények

• A közoktatatási reformlépések során érvénye-sültek az SNI-szempontok, pl. az újtípusú, kétszintű érettségi.

• A kompetencialapú fejlesztés itt is a közép-pontban.

• Legfontosabb kérdések, feladatok– a fejlesztés követelményei, szervezeti keretei, a

hozzáadott pedagógiai érték mérhetősége,– az SNI-s tanulók kompetenciamérésbe való

bevonása,– adekvát mérési metodika kialakítása.

Felzárkóztatandó területekSzakképzésA jogszabályok és a szakképzési gyakorlat

ellentmondásosak

- befogadták a kt. 30. paragrafusának kategóriáit, kitételeit,- a gyakorlati érvényesülés még nem alakult ki,- a szakképzés egészétől elkülönülő rendszer,- a szakmaalkalmassági protokollok egyes fogyatékosság-típusokra vonatkozóan nem kidolgozottak,

Felzárkóztatandó területekSzakképzés• az OKJ leszűkítve értelmezi az SNI differenciált

jelenségcsoportját,• a szakmai-tanulmányi versenyek nem érvényesítik a

sajátos SNI-jogokat,• a TISZK-ek fejlesztése nem kapcsolódik össze az SNI-

problémakörrel,• a szakképzésben nincsenek speciális felkészültségű

pedagógusok, pedagógusokat segítő gyógypedagógusok,

• infrastruktúra.

Felnőttképzés

• A felnőttképzési törvény leszűkítve értelmezi az érintettek körét,

• finanszírozási kérdésként kezeli, • nem különbözteti meg a fogyatékosságfajtákat, • a sajátos képzési feltételek jogosultságát nem

definiálja.• A felnőttképzési intézmények még nem

felkészültek,• nincsenek célirányos kormányzati programok.

Pályaorientáció, pályaválasztás, pályaépítés

• hiányzik egy átfogó segítő rendszer.

Javaslatok

• a köz- és felsőoktatásban, a szak- és felnőttképzésben egységes fogalomrendszer kialakítására,

• a jogok, feltételek, követelmények egységesítése,• a képzési feltételek és vizsgakövetelmények

egységesítése az iskolarendszerű és az iskolarend-szeren kívüli szakképzésben,

• a sajátos nevelési igényűek, fogyatékosok, megváltozott munkaképességűek szakképzése integráltan történjen.

• Az inkluzivitás erősítése a szakképzési intézményekben,- a képzési- és munkakörülmények alakítása,- szakemberek felkészítése.

Javaslatok

• Ki kell alakítani egy olyan segítő pályaépítési rendszert, amely- minden életkori szakaszban és élethelyzetben támogatni, orientálni tudja a rászoruló egyént a megfelelő nevelési-oktatási-képzési, foglalkoztatási lehetőségek felé.

• Az állami képzési-foglalkoztatási programok kiemelten támogassák a- sajátos nevelési igényű, fogyatékos és megváltozott munkaképességű tanulói-hallgatói réteget,- az oktatásukat-képzésüket végző intézményeket és pedagógusokat, szakembereket.

Új fejlődési szakasz következik, melyet

• az egyenlő esélyek kiterjedése,• az inklúzió térnyerése jellemez,• összekapcsolja a közoktatást, a szakképzést, az

életen át tartó tanulást, a pályaépítést, a humán-erőforrás-fejlesztést,

• az állami, önkormányzati, egyházi szervezetek, • a köz- és felsőoktatás,• a felnőttoktatás és -képzés intézményei,• a civil szféra együttműködése,• az érintettek aktív részvállalása.

Mindent értük, velük – semmit értük nélkülük!

www.oveges.hu