Készítette: Ficzere ÉvaInformatikus könyvtáros hallgató

Morse Charlestownban született, 1791-ben.

Apja Jedidiah Morse kálvinista lelkész, édesanyja ElizabethAnn Breese Morse.

George Washington unokabátyja.

Képzett festőművész volt.

Andoverben a Philip’s Akadémián tanult,majd a Yale Egyetemen diplomázott 1810-ben.

Életpályája

1811-től 1815-ig Angliában élt, majd a következő 10 évet vándorszínészként töltötte.

1832-ben tért vissza Amerikába, a New York-i Egyetemen, mint festés és rajzolás professzora dolgozott.

Az elektromágnesekről egy hazafelé tartó hajón hallott, s ezek után maga is elkezdett foglalkozni a témával.

Morse-ra leginkább az általa kidolgozott kódrendszer miatt emlékeznek és nem a műszerre meg először lehetővé tette ennek a használatát.

A távíró

Célja: az adattovábbítás nagy távolságra.

A vezetékes távíró az első széles körben elterjedt, folyamatosan használható távírórendszer volt. Előtte a különböző mechanikus, optikai távírórendszerek drágák, nehezen használhatóak voltak, működésüket az időjárás, és a napszakok is befolyásolták.

A távíró berendezés egyszerű, olcsó. A lehető legegyszerűbb, soros átvitellel működik.

A vevőoldalon óraművel húzott papírszalagra elektromágneshez kapcsolt íróeszköz rajzolja a vett kódokat; elegánsan megoldva a vett üzenet dokumentálását.

Morze-kód

A morzekód olyan kommunikációs kód, mely latin betűs írott szöveg átvitelét teszi lehetővé kétállapotú kommunikációs csatornán.

A kommunikációs eszköz egy adott időpontban vagy ki-, vagy bekapcsolt állapotban van; ilyen eszköz például a távíró vagy egy lámpa.

1835-ben találta fel Morse a telegráffal együtt.

Morse a pontokból és vonásokból álló, betűket és írásjeleket jelentő jelcsoportjait nem véletlenszerűen határozta meg.

Egyik rokona nyomdász volt, aki a kész betűket rekeszekből álló tárolókban tartotta. Morse megfigyelte, hogy bizonyos betűkre és jelekre többször volt szükség, másokat pedig ritkábban használtak fel.

Morse első távirata – részlet, amit Washingtonból Baltimore-ba

küldött 1844. május 24-én reggel 8 óra 45 perckor. A szöveg: ―What hath God wrought?‖

(Mit mívelt Isten?)

Az oly híressé vált, nemzetközi segélyhívási jelet, az SOS-t, amelyet például a Titanic is kétségbeesetten használt, csak 40 évvel később, Morse elhalálozása után, 1912-ben vezették be.

Jelzése három pont, három vonal, három pont, azaz … — …

Az angol ábécé leggyakrabban használt betűjének, az "E"-nek egy pont lett a jele, míg a második leggyakoribb betűnek, a "T"-nek egy vonás.

Az "O" betű három vonás, míg a következő rövid betű, az "A" egy pontból és egy vonásból áll össze.

Az "N" betű ennek épp fordítottja lett, egy vonás és egy pont, és így tovább, az angol szavakban előforduló gyakoriságnak megfelelően egyre hosszabb kódot kaptak a ritkább betűk.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Samuel_Morse

http://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%A1v%C3%ADr%C3%B3

http://hu.wikipedia.org/wiki/Morzek%C3%B3d

Források