Súlypontok és irányok a fenntartható városi közlekedésért2009/33/EK irányelv a tiszta és energiahatékony közúti járművek használatának előmozdításáról: 2025

Városi közlekedés aktuális kérdései

Visegrád, 2019. szeptember 12-13.

„VÁLTOZÓ VILÁGBAN ÉRTÉKEINK MENTÉN”

Súlypontok és irányok a fenntartható városi

közlekedésért

Tóth Péter

közlekedésért felelős helyettes államtitkár

Tartalom

Intermodális csomópontok

Városi közösségi közlekedés szervezése és támogatása

Személygépjármű tendenciák

Helyközi közösségi közlekedési rendszer átalakítása

Car-sharing, mikromobilitás, stb.

Elektromobilitás, buszstratégia, zöld busz

Helyközi Közösségi

Közlekedési Információs

Rendszer (HKIR)

Elektronikus Jegy és

Bérletrendszer

Dr. Mosóczi László

Közlekedéspolitikai Államtitkár

Budapest, 2019. augusztus 10.

A helyközi közösségi közlekedés átalakítása

Helyközi közlekedés átalakítása

Pályáztatás előkészítése

Szakértői szinten elkészült a javaslat

Folyamatban vannak a szükséges vezetői egyeztetések

Pályáztatás lebonyolítása – 2020

KK-k és Volánbusz összevonása

Menetrendi struktúra átalakítása

Cél: párhuzamosságok megszüntetése, vasútra való ráhordás

Elindult „pilot” menetrendfejlesztések

Elektronikus jegy- és bérletrendszer

Dél-budai agglomerációs fejlesztés

Új közvetlen gyorsjárati kapcsolat jött létre 2019.

májusától Budakesziről Kelenföld felé, mely a

Budakeszin jellemző torlódásokat elkerüli

o Az M4-es metró így Budakesziről is elérhetővé vált

Új Zónabérlet segíti a harántirányba utazókat

o A települések között ingázók egy bérlet megváltásával utazhatnak,

azaz nem kell már két buszbérletet váltani

Új gyorsjárati rendszer indult Budaörsre Kelenföldről

így 3-4 percenként közlekedik csúcsidőben busz a

településre

o Több gyorsjárat, egyenletesebb közlekedés

Diósdra és Törökbálintra is több gyorsjárat indul az M4-

es metrótól

Egyéb pilot díjszabási intézkedések

Zónabérlet struktúra

Az új Dél-Buda Zónabérlet nyomán Solymár térségében is vizsgáljuk közös termék létrehozásának lehetőségét

Közös díjtermékek létrehozásának lehetősége

Piliscsév, Pilisszántó, Kesztölc, Sukoró, Pákozd és Budapest között új vasúti és autóbuszos kombinált bérletek működnek

Legújabb Szekszárd környéke (46-os vasútvonal) és Debrecen környéke (105 és 106-os vasútvonal) autóbuszokra és vonatokra egyaránt érvényes bérlet

Új Velencei-tavi hálózat

Ütemes, vonathoz csatlakozó hálózat 2019. július 1-

jétől

Napi néhány (4-6 közvetlen budapesti buszjárat

helyett rendszeres 30-60 percenkénti vasúti

csatlakozás a Főváros felé)

Hatékony üzemeltetést tesz lehetővé, autóbusz-

megtakarítási lehetőség

Új, a településeket felfűző buszjárat (körjárat)

Új viszonylatszámozás, mely Budapest elővárosának

utastájékoztatásába illeszkedik

Közös bérlet

Pákozd, Sukoró és Budapest

között az autóbuszbérlet a vonatokon is érvényes

Sárköz térségének közlekedésfejlesztése

Új, kombinált bérlet, mely egyaránt érvényes a

térségben a vonatokon és a buszokon

Átmérős helyközi buszjáratok bevezetése

o Kedvezőbben érik el a kistelepülések járatai a megyeszékhely

frekventált belvárosát

Közös vasúti és autóbuszos menetrendi kínálat

o Az egyedi funkcióval bíró vasúti és autóbuszos alágazat a

térségben közösen biztosítja a szükséges menetrendi kínálatot.

Így ott ahol a párhuzamosság fenntartása szükséges, hatékony

munkamegosztás alakul ki.



Rendszer (HKIR)


Bérletrendszer




Helyközi Közösségi Közlekedési Információs Rendszer (HKIR) Elektronikus Jegy és Bérletrendszer

ELEKTRONIKUS JEGY ÉS BÉRLETRENDSZER

- CÉLOK -

• Személyszállítási közszolgáltatás biztosítása • Díjtermék értékesítés • Utas ellenőrzés • Hálózat és menetrend tervezés • Elszámolás • Kimutatások (megrendelői, számviteli, stb.) • Szakmai felügyelet, ellenőrzés • Szolgáltatói koordináció • Kommunikáció

Megrendelői célok, elvárt eredmények

Riporting rendszer

Hálózat és menetrend nyilvántartás

SLA mérés

Menetrend szerkesztés

Adattárház – statikus és dinamikus adatok

Ügyfél-tájékoztatás – statikus és dinamikus

Megrendelői riporting (BI, közszolgáltatás kontroll)

Finanszírozási adatok (veszteségfinanszírozás)

Aktuális állapot, tervezett ütemezés

Közbeszerzési eljárás

Szerződéskötés – 2019. augusztus 21

Megvalósítás

Fedélzeti eszközök szerelése (egy KK) – 2019. december 31.

Közlekedési adattár struktúra kialakítás – 2019. december 31.

Összes fejlesztett szoftver átadása – 2020. február 29.

Menetrendtervezési, utastájékoztatási, forgalomirányítási funkciók éles indulása 2020. július 1.

EGYJEGY autóbuszos funkcionalitás éles indulása 2020. július 1.

Teljes OBU szerelés – 2020. október

Intermodális jegyértékesítés éles indulása – 2020. október

Kontrolling modul éles indulása – 2020. október

Rendszer teljes üzemindítás – 2020. december 31.

12



Rendszer (HKIR)


Bérletrendszer




Intermodális Csomópont (IMCS) fejlesztések

Az intermodalitás

a különböző közlekedési módok

egymáshoz illesztése egy utazási

láncon belül

kulcsfontosságú szerep egy hatékonyabb

és integráltabb személyszállítási rendszer

kialakításában

egyszerűbbé válik az utazás a negatív

környezeti hatások minimalizálása mellett

egyik – talán legfontosabb – fizikai

megjelenése az intermodális

csomópont

Forrás: A. Monzón, F. Di Ciommo: City-HUBs Sustainable

and Efficient Urban Transport Interchanges, 2016, p6

Közlekedési módok közötti

kapcsolat megteremtése

Vasút Autóbusz

Kerékpár Személy-gépkocsi

A projekt társadalmi jelentősége

Szociális esélyegyenlőségi helyzetkép javulása az egyenlő és

kedvezőbb hozzáférés által.

A közösségi közlekedés jelenlegi használói magasabb színvonalú

szolgáltatásban részesülnek.

A versenyképes személyszállítási szolgáltatásnak köszönhetően potenciális

utasok jelennek meg a közösségi közlekedési rendszerben.

A fenntartható közlekedési rendszer kiépítése Magyarország teljes lakossága

számára előnyös.

Intermodális Csomópontok általános műszaki tartalma

• Vasútállomás épületének átépítése, kibővítése

• Vágányhálózat átalakítása

• Összevont helyi és helyközi autóbusz állomás kialakítása, átköltöztetése a vasútállomás mellé

• Közös jegy- és bérletpénztár kialakítása

• Utastájékoztató rendszer fejlesztése, kialakítása

• P+R, B+R, K+R parkolók, taxiállások kialakítása

• Közúti kapcsolatok fejlesztése

• Gyalogos, kerékpáros alul- vagy felüljárók létesítése, átépítése

• Kereskedelmi egységek és irodák kialakítása

Közlekedésszakmai felülvizsgálat

Az intermodális csomópont projektek

megvalósításához szükséges

intézkedésekről szóló 1696/2018. (XII.

17.) Korm. határozat

egyes IMCS projektek

indokoltságának és tervezett műszaki

tartalmának közlekedésszakmai

felülvizsgálatáról rendelkezik.

A NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő

zártkörűen működő Részvénytársaság

(NIF Zrt.), Közlekedéstudományi

Intézet (KTI) és az ITM szakértőinek

bevonásával a felülvizsgálat lezárult.

A vizsgálat eredményét bemutató

Korm. előterjesztés készül.

Az IMCS-k tervezését a Megyei Jogú

Városok Közlekedés Operatív Program

(KÖZOP) forrásból kezdték meg és

végezték a 2015 előtti időszakban, a

csomópontok egységes szempont szerinti

kialakítására vonatkozó koncepció

hiányában, egyéni elképzelések mentén.

Egyik-másik terv nem az intermodalitás

fejlesztésre fókuszált, hanem

városrehabilitáció céljára készült.

A 2015 előtti tervek költségkalkulációja az

alulárazás, valamint az árszintnövekedés

miatt az eredeti Megvalósíthatósági

Tanulmányokban szereplő ár duplájára,

vagy több mint kétszeresére növekedett.

Tartalom

Városi Közösségi Közlekedés

A Főváros, a megyei jogú városok és egyéb települések

közösségi közlekedése

A helyi közösségi közlekedés ellátása az Sztv alapján

a Fővárosi Önkormányzat esetében kötelező

a megyei jogú városokban és egyéb településeken önként vállalt feladat.

Megyei jogú városokban szolgáltatók

Közlekedési Központok és a Volánbusz Zrt.

Saját cégek

Debrecen Kaposvár Miskolc Pécs Szeged Tatabánya

ÉNYKK KNYKK DDKK Volánbusz KMKK ÉMKK DAKK

Debrecen Kaposvár Miskolc Pécs Szeged




ÉNYKK KNYKK DDKK VOLÁNBUSZ KMKK ÉMKK DAKK







A Fővárosi helyi közösségi közlekedés

2012.– 2027. Közlekedésszervező kijelölése: BKK Zrt.

A BKK Zrt. jogosult és köteles a szolgáltatókkal a személyszállítási közszolgáltatási

szerződések megkötésére, a közlekedésszervezői feladatok ellátására.

A BKV Zrt., mint belső szolgáltató látja el a fővárosi helyi közösségi közlekedést.

Az állam évente hozzájárul a fővárosi helyi közösségi közlekedés működési költségeihez évi 12

milliárd forint vissza nem térítendő támogatás formájában

A települési önkormányzatok helyi közösségi közlekedésének

2018. évi állami támogatása

A költségvetési törvény minden évben állami (normatív) támogatást biztosít a helyi közösségi

közlekedés támogatására, a települési önkormányzatok részére.

A támogatás célja központi költségvetési forrás biztosítása a helyi közösségi közlekedés

működtetésével kapcsolatos feladatok ellátása, a települési önkormányzatok területén működő

közlekedési szolgáltató(k)nál jelentkező és a közlekedési közszolgáltatás ellátása során felmerülő –

tárgyévet megelőző évi – veszteségek pótlása érdekében.

2018. évben

74 önkormányzat részesült állami támogatásban, ebből 23 megyei jogú város, 51 egyéb

település.

A támogatási keretösszeg 2,050 Mrd forint, amelyből a megyei jogú városok 1,942 Mrd Ft-ot

(94,7%-ot), az egyéb települések 0,108 Mrd forintot (5,3%-ot) nyertek el.

A megyei jogú városok fennmaradt veszteségtérítési igénye 7,54 Mrd Ft, az egyéb

településeké 0,57 Mrd Ft volt.

2019

Pályázati határidő augusztus, döntés október, kifizetés december



Rendszer (HKIR)


Bérletrendszer




Elektromobilitás, Nemzeti Buszstratégia, Zöld Busz Program

Nemzeti Buszstratégia

Célok:

Hazai buszgyártás ösztönzése

Jelenlegi hazai gyártók: Ikarus Global, Kravtex Credobus, Inter Tan-ker, BYD Hungary (kínai anyavállalat)

Buszflotta átlagéletkorának csökkentése

Helyi és helyközi közlekedésben 8500 busz vesz részt, átlagéletkor: 14,7 év.

Cél 2029-ig: 10 évre csökkenjen az átlagéletkor

Buszos közlekedés károsanyag-kibocsátásának csökkentése

2009/33/EK irányelv a tiszta és energiahatékony közúti járművek használatának előmozdításáról: 2025. december 31-ig az állomány 37%-ának, 2030. december 31-ig 53%-nak kell tiszta busznak lennie

Tiszta busz: Alacsonyabb kibocsátási érték (pl. EURO-6 dízel) vagy alternatív meghajtás (pl. CNG, elektromos busz)

Cél 2029-ig: A helyi közlekedésben (2400 busz) 100%-os legyen a tiszta buszok aránya

Zöld Busz Program

Cél: helyi közlekedésben kizárólag tiszta buszok vegyenek részt

Kb. 1300 új busz beszerzése szükséges

2020-2021. években támogatható az EURO-6 dízel és a CNG, utána kizárólag

elektromos buszok vételére adható állami támogatás

Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszerből kb. 36 milliárd Ft forrás

átcsoportosítása önálló előirányzatra

Mintaprojekt – demonstrációs, finanszírozási



Rendszer (HKIR)


Bérletrendszer




Személygépjármű irányok

Személygépjárművek

Okos eszközök

Folyamatos K+F

Zalazone

Elektromobilitás

Autonóm járművek

Okos Közlekedési Eszközök

Jelenleg elfogadás alatt álló uniós

rendelet alapján okos eszközök jelennek

meg az új gépkocsikban, a

közlekedésbiztonságot szolgálva

Várható megjelenés 2019. október

Alkalmazása: Bizonyos részeit a

megjelenéstől, valamint 2022-től

Okos Közlekedési Eszközök

Fejlett járműrendszerek minden gépjármű-kategória számára

A gépjárműveket fel kell szerelni a következő fejlett járműrendszerekkel:

intelligens sebességszabályozó rendszer;

indításgátló alkoholszonda előkészítése;

a járművezető fáradékonyságát és figyelmét érzékelő figyelmeztető rendszer;

a járművezető figyelmetlenségét érzékelő fejlett figyelmeztető rendszer;

vészfékjelzés;

tolatóradar;

esemény-adatrögzítő

A zalaegerszegi járműipari tesztpálya elhelyezkedése a főbb európai autóipari vállalatok viszonylatában.

Már használták:

AVL

Mercedes-Benz

Continental

Knorr-Bremse

ThyssenKrupp

Nyitott külföldi egyetemek és kutatóintézetek számára is.

Zala ZONE Járműipari Tesztpálya

30

Zalaegerszegi tesztpálya és tesztkörnyezet

A tesztpálya építési fázisai:

Alapkőletétel 2017. május 19-én A tesztpálya első üteme elkészült, 2019.

május 20-án került átadásra. A tesztpálya következő két éves építési

fázisa 2020-ban készül el. A Tesztpálya teljes befejezésének

határideje: 2021. december 31.

Eddig elkészült:

Fogadóépület és

konferencia terem

Műszaki épület

Dinamikai felület

Kezelhetőségi pálya

SMART City zóna

első része

Zala ZONE Járműipari Tesztpálya



Rendszer (HKIR)


Bérletrendszer




Car-sharing, mikromobilitás, stb

Közösségi autóbérlő rendszerek szabályozása

34

Hazánkban is megjelentek a piaci alapon szerveződő közösségi autóbérlő (carsharing) rendszerek. A közeljövőben e szolgáltatások jelentős bővülésével kell számolni.

A törvényi oldala megvan, de hiányoznak a részletszabályozások

Előkészítés alatt álló szabályozás

- Átláthatóság

- Környezetvédelem

Városi kerékpározás és mobilitás

Mobility as a Service, kerékpárok

Hagyományos közösségi kerékpárkölcsönző rendszerek

Free floating közbringa/roller rendszerek

Hazai közbringa rendszerek

36

MaaS (Mobility as a Service) koncepció


MaaS (Mobility as a Service)

Tömegközlekedés

Közbringa

Autó megosztás

Taxi

Autókölcsönzés

Parkolás

MaaS

Hogyan változik a(z)….

… egyéni gépjárműhasználat/birtoklás?

… parkolási igények?

… területhasználat?

Hogyan hasznosulnak a felszabaduló

területek?

Életminőség? Ingatlanárak?


változó mobilitás – változó területhasználat – élhetőbb terek


40

használati és parkolási problémák szabályozás

Városi logisztika

Köszönöm

a megtisztelő figyelmet!

Documents

Súlypontok és irányok a fenntartható városi közlekedésért2009/33/EK irányelv a tiszta és energiahatékony közúti járművek használatának előmozdításáról: 2025