II. Magyar Közlekedési Konferencia (43. Útügyi Napok, IX. Nemzeti Közlekedési Napok), Eger, 2018. november 13-15.

Közlekedéspolitika,

fejlesztési irányok a közlekedésben

Tóth Péter

közlekedésért felelős

helyettes államtitkár

2

Az ITM szakterületei

3

4

Vízió

Misszió

Fő célok

▪ Gyors, kényelmes, biztonságos és versenyképes személy- és áruszállítás feltételeinek megteremtése

▪ A közlekedéspolitika missziója, hogy gyorsan, kényelmesen, biztonságos módon és versenyképesen biztosítsa a

magyar lakosok és vállalkozások számára az utazási feltételeket különböző közlekedési lehetőségeken keresztül

▪ A vasúti infrastruktúra fejlesztés fő célja az utasoknak és a vállalatoknak a közúttal versenyképes díjú és minőségű

vasúti infrastruktúra-szolgáltatások nyújtása

▪ A közúti infrastruktúra fejlesztés fő célja egy olyan közúti infrastruktúra kialakítása, amely a gazdaságfejlesztés

hatékony kiszolgálásával elősegíti Magyarország versenyképességének növelését, továbbá biztosítja a társadalom

jóléti mobilitási feltételeit

▪ A közúti infrastruktúra-fenntartás fő célja a megfelelő szolgáltatási színvonalat nyújtó, gyors és biztonságos eljutást

lehetővé tévő intelligens úthálózat

▪ A közösségi közlekedési közszolgáltatások rendszerének fő célja az eddig közösségi közlekedést választó utasok

megtartása és további utasszám növekedés, a közösségi közlekedés részarányának növelése az egyéni közlekedéssel

szemben

▪ A kerékpározás, mint fenntartható közlekedési mód fő célja, hogy őrizze meg és növelje a közlekedésben betöltött

szerepét, azáltal, hogy kényelmes, közvetlen és biztonságos közlekedési mód legyen, a többi közlekedési eszközzel

egyenrangúvá váljon, az infrastruktúra- és szolgáltatásfejlesztésben, valamint az ehhez szükséges támogatásokban is

▪ A hazai légi- és víziközlekedési gazdasági szereplők növekedésének innovatív támogatása, az utazó közönség számára

olcsóbb, biztonságosabb hálózati rendszerben történő utazási feltételek elősegítése és a magyar sport célú repülés

fenntartható kereteinek megteremtése

5

A gyors, kényelmes, biztonságos és versenyképes személy- és áruszállítás feltételeinek

megteremtése - kulcsterületek

▪ A vasúti és a

logisztikai

infrastruktúra

fejlesztése

▪ A megyeszékhelyek összekötése

gyorsforgalmi utakkal, az autópályák

meghosszabbítása az országhatárig

▪ Közúthálózat üzemeltetése, felújítása

▪ Magas színvonalú

szolgáltatásokat nyújtó

intermodális közlekedési

csomópontok kialakítása

▪ A közösségi közlekedés

újragondolása

▪ Zalazone autonóm jármű tesztpálya

átadása ▪ Vasúti tesztpálya

6

Hosszú távon, kiszámíthatóan rendelkezésre bocsátott üzemeltetési-felújítási forrásokat

hatékonyan felhasználó, folyamatosan fejlődő szolgáltatási színvonalat biztosító,

ügyfélorientált, fenntartható, biztonságos és a hazai gazdaságpolitikai célokat támogató

magyar vasúthálózat

MISSZIÓ

A vasúti infrastruktúra fejlesztés víziója az utasoknak és a vállalatoknak a közúttal

versenyképes díjú és minőségi vasúti infrastruktúra-szolgáltatások nyújtása

VÍZIÓ

Vasúti infrastruktúra fejlesztés

7

Vasút - fejlesztéspolitikai célok

• Megyei jogú városok vasúti megközelítésének

gyorsítása, menetrend alapú

infrastruktúrafejlesztéssel

• Budapest és térsége vasúti infrastruktúra

fejlesztése, különös tekintettel Budapest vasúti

személyszállításban betöltött meghatározó

szerepére;

• Vasút villamosítások

• Vasúti digitalizáció fejlesztése,

• távközlés (GSM-R),

• jelző és biztosítóberendezések (ETCS),

• központi forgalomirányítás (KÖFI),

• Utastájékoztatás, elektronikus jegyrendszer

• Határon túli nagyvárosok vasúti

elérhetőségének javítása;

• Árufuvarozási tranzitszerepünk erősítése.

8

9

Helyzetkép

Vasúti áruszállítási korridorok

RFC 6

RFC 7

RFC 11

Árufuvarozási

tranzitszerepünk erősítése

10

Stratégiai cél: új árufuvarozási folyosó (RFC12)

létrehozása Magyarország, Szerbia, Macedónia és

Görögország együttműködésével a pireuszi

kikötőbe érkező áruk vasúton történő szállításának

előmozdítására

Árufuvarozási

tranzitszerepünk erősítése

11

Határon átnyúló vasúti pálya fejlesztésének előkészítése, kivitelezése

Megvalósíthatósági tanulmányok:

• Budapest – Varsó nagysebességű vasút

(NSV)

• Budapest – Kolozsvár NSV

• Rédics – Lendva

• Szeged - Szabadka

Engedélyezésig történő előkészítések:

• Békéscsaba – Lőkösháza – oh.

• Szabadka - Baja

Kivitelezések:

• Fertőszentmiklós – Nezsider (magyar és

osztrák forrásból)

• Csap – Munkács (ukrán forrásból)Vizsgálandók: a pirossal jelölt átmenetek,

kiemelten: Drégelypalánk - Ipolyság

12

Határon átnyúló kapcsolatok szolgáltatásfejlesztése

Budapest-Bécs kapcsolat gyorsítása:

• A menetrend és határátlépési technológia módosításaával vizsgálat alatt jelentős menetidő-csökkenés, elképzelések szerint 2019 decembertől

• A jelenleg is magas nemzetközi utasszám további növekedése a cél

• Komplex vizsgálat: egyidejűleg a belföldi rendszer optimalizálásával, többletkínálatot nyújtva az M1-es autópálya felújítása alatt is

2017. december: Rajka

• napi 5 pár Hegyeshalom-

Pozsonyligetfalu személyvonat

2018. december: Magyarbóly

• napi 4 pár Pécs-Pélmonostor

személyvonat

• További tervek:olyan átmeneteknél,

ahol a határállomásokig létezik már

belföldi közszolgáltatás.

13

Innovatív megoldások: vasúti tesztpálya - vasúti műszaki vizsgálati központ

14

A megyeszékhelyek, megyei jogú városok magas színvonalú közúti bekötése a gyorsforgalmi úthálózatba

Technológiai és ipari központok elérhetőségének javítása

A közúti átkelési lehetőségek sűrítése a határvonalakon

A dunai és tiszai átkelések fejlesztése

MISSZIÓ

Egy olyan közúti infrastruktúra kialakítása, amely a gazdaságfejlesztés hatékony

kiszolgálásával elősegíti Magyarország versenyképességének növekedését, továbbá biztosítja a

társadalom jóléti mobilitási feltételeit.

VÍZIÓ

Közúti infrastruktúra fejlesztés

15

Az országos közúthálózat működtetési színvonalának megőrzése és javítása:

Rendszeres, kiszámítható program az utak felújításának tervezésére és

megvalósítására az útvagyon megőrzése érdekében

MISSZIÓ

Megfelelő szolgáltatási színvonalat nyújtó, gyors és biztonságos eljutást lehetővé

tevő intelligens hálózat

VÍZIÓ

Közúti infrastruktúra működtetés

16

Célterületek a közúti közlekedésben

FEJLESZTÉS

• a megyeszékhelyek, megyei jogú

városok magas színvonalú közúti

bekötése,

• a gyorsforgalmi utak még

hiányzó, országhatárokig tartó

szakaszainak megépítése,

valamint

• további kiemelt fejlesztési

projektek megvalósítása

SZABÁLYOZÁS

Harmonizált

szabályozás a közúti

közlekedésben

A mobilitási csomag

FENNTARTÁS

Üzemeltetés

Útfelújítási programok

17

2030-ra Magyarország

bármely pontjáról 30

percen belül elérhetővé

válik az autópálya-hálózat

legközelebbi eleme

megtörténik a

megyeszékhelyek, megyei

jogú városok magas

színvonalú közúti

bekötése, valamint a

gyorsforgalmi utak még

hiányzó, országhatárokig

tartó szakaszainak

megépítése

18

Díjköteles hálózat

Díjköteles hálózat hossza (2018):

• HD: ~1.360 km (gyorsforgalmi utak)

• UD: 6.864 km (2.443 elemi szakasz)

19

Útdíjbevételek

Útdíj bevételek

nettó (Ft)2013 2014 2015 2016 2017

2018 tervezett

(költségvetési elvárás)

E-matrica (HD) 44,31 Mrd Ft 37,26 Mrd Ft 45,43 Mrd Ft 49,58 Mrd Ft 54,12 Mrd Ft 62,50 Mrd Ft

Matrica darabszám 12,67 M db 11,07 M db 11,98 M db 12,93 M db 13,91 M db ---

HU-GO (UD) 62,11 Mrd Ft 128,19 Mrd Ft 146,28 Mrd Ft 155,96 Mrd Ft 174,54 Mrd Ft 177,70 Mrd Ft

Összesen 106,42 Mrd Ft 165,45 Mrd Ft 191,71 Mrd Ft 205,54 Mrd Ft 228,66 Mrd Ft 240,20 Mrd Ft

20

Útdíjbevételek

Matricás rendszer

- 2018.október – 10 napos matrica díjemelés

UD rendszer

- 2019. január

- 5,8% inflációs díjemelés

- EURO III, IV „B” körny. Védelmi

kategória

- J4 „A” kategória kedvezmény J2-J3-

hoz hasonlóan 15%

Díjváltozások

21

A közútkezelés finanszírozása

Meglévő országos közúthálózat üzemeltetése és karbantartása (kivéve koncessziós)

• 5 évre kötött támogatási szerződés az állam és a

Magyar Közút NZrt. között

• mintegy 400 milliárd Ft értékben

• eredménye magasabb színvonalú feladatellátás a

tartós felújítások megkezdéséig

22

A közúti felújítás finanszírozásaFelújítási programok

EU forrásból (mellékutak felújítása)

• 2014–2020 között

• a Területi- és Településfejlesztési Operatív Programban (TOP)

44 milliárd Ft értékben terveznek beavatkozásokat

Hazai forrásból

• 2016-17-ben 69 milliárd Ft értékben (560 kilométernyi fő- és mellékúton történt)

• 2018-19-ben 100 milliárd Ft értékű projektlista tervezésének és kivitelezésének előkészítése

zajlik

• M1 autópálya felújítása Budapest és Tatabánya között az 1396/2018 (VIII.30.)

Kormányhatározat szerint, 2018-19-ben összesen 28,4 milliárd Ft

• Egyéb, egyedi felújítási projektek

• Magyar Falu Program, Falusi Útalap

23

Zászlóshajó projekt: Zalaegerszegi tesztpálya és tesztkörnyezet

1. Fázis

2017-2018

2. Fázis

2018-2020

3. Fázis

2022

dinamikai felület

fékfelületek

kezelhetőségi pálya

országút

városi környezet

épületek

nagysebességű

oválpálya

városi környezet

rossz utak

emelkedők

épületek

további

tesztpálya

modulok

24

A kerékpáros közlekedés a társadalom minden rétege számára elérhető

közlekedési móddá váljon és valós alternatívát nyújtson elsősorban az egyéni

gépjármű közlekedés helyett.

MISSZIÓ

Őrizze meg és növelje a közlekedésben betöltött szerepét azáltal, hogy

kényelmes, közvetlen és biztonságos közlekedési mód legyen.

VÍZIÓ

Kerékpáros infrastruktúra fejlesztés

25

A kerékpáros infrastruktúra fejlesztés irányai

Hazai fejlesztési irányok

TOP, VEKOP, GINOP, INTERREG, MVP és hazai források

Korábbi prioritások megmaradtak: EV6, Balatoni Bringakör, Budapest-Balaton

1635/2016. Korm. határozat a kiemelt kerékpáros útvonalak

fejlesztésének finanszírozásáról

1 Mrd Ft biztosítása tervezésre – NIF Zrt.

Tiszafüred-Poroszló konzolos kerékpáros híd – NIF Zrt.

24 Mrd Ft megvalósításra (EV6, Bp-Balaton, Balatoni Bringakör,

EV11 Tokaj környéke, Tépe-Berettyóújfalu, Tokaj-Tiszabecs)

1012/2017. (I. 11.) Korm. határozat a kiemelt kerékpáros

útvonalak fejlesztésének finanszírozásáról

Útvonalak kitáblázása meglévő infrastruktúra felhasználásával

Táblázást Magyar Közút NZrt. végzi – 350 millió Ft 2017-2018-

ban

További táblázás, tervezés és építés 10 Mrd Ft értékben 2020-ig

1013/2017. (I. 11.) Korm. határozat EV 6 Dömös-Szentendre

közötti szakasz fejlesztéséről

• Gyalogos-kerékpáros hidak

• Kisoroszi – Visegrád v. Dunabogdány

• Szigetmonostor - Szentendre

1674/2016. Korm. határozat a kerékpárforgalmi létesítmények

működtetéséhez kapcsolódó feladatokról

• Önkormányzatok helyett Magyar Közút NZrt.

• Lakott területen kívüli szakaszok

• 2 Mrd Ft forrás, elkülönített finanszírozás

• Műszaki követelmények meghatározása (kezelési

szabályzata)

• Több mint 400 érintett önkormányzat

• 1800 km

• Törzshálózat + főutakkal párhuzamos külterületi szakaszok

26

Megvalósult és a közeljövőben megvalósuló kerékpáros infrastruktúra

fejlesztések

Megvalósult fejlesztések

• Tokaj – Nyíregyháza

• Keszthely – Fertőd

• Pannonhalma – Balatonfüred

• Etyek – Tarján

A közeljövőben megvalósuló fejlesztések

Hazai forrás terhére:

• Tiszafüred – Poroszló

• Tépe – Berettyóújfalu

• Dombrád – Győröcske

• Esztergom – Esztergom kertváros

• Pomáz – Szentendre

• Eger – Egerszalók

EU és MVP forrás terhére:

• Balatoni Bringakör komplex fejlesztése

• GINOP I. – Tihany – Alsóörs –

Balatonkenese

• GINOP II. – Zamárdi - Balatonlelle

• GINOP III. – Balatonakarattya - Siófok

• Budapest – Etyek

• Budapest – Dunakeszi

• Budapest – Szentendre felújítás

• Békéscsaba Wenckheim kerékpáros körút

• Veszprém környéki fejlesztések

• Győr – Pannonhalma

27

Intermodális Csomópontok fejlesztése

28

Országos Intermodális Konténerterminál Hálózat fejlesztése

29

Stratégiai célkitűzések

Rugalmas

A közösségi közlekedési rendszer fő célja, hogy úgy teremtsen

hozzáférhetőséget a korszerű, alternatív közlekedési módokhoz, hogy eközben

lassítsa az egyéni mobilitás térnyerésének ütemét.

A fenntarthatóság legfőbb biztosítéka az alágazatok infrastrukturális- és

szolgáltatásfejlesztésének integrált megközelítése és a szakmai és pénzügyi

kontroll egyidejű biztosítása.

A közösségi közlekedési rendszer fő célja és értékei

Misszió, az egyéni mobilitás térnyerési ütemének lelassítása, integrált infrastruktúra- és szolgáltatásfejlesztés,egyidejű szakmai és pénzügy kontroll biztosítása mellett.

Vízió, az utazási igényekhez igazított, integrált szemléletű, a korszerű technológiában rejlő lehetőségeketkihasználó közlekedési infrastruktúra és közlekedési szolgáltatások biztosítása.

A közösségi közlekedési rendszer újragondolása

30

Légi-és Víziközlekedés

• a hazai repülőterek támogatásának elősegítése régiós

versenyképességük fejlesztése érdekében;

• a pilóta nélküli légi járművek üzemeléséhez szükséges

szabályozói háttér megteremtése;

• uniós jogharmonizáció

• nemzetközi auditoknak történő megfelelés

• a víziközlekedési infrastruktúra fejlesztését szolgáló

programok előkészítése;

• a vízi úthálózatok, folyami információszolgáltatási

rendszerek fejlesztése;

• a magyarországi nyaralóhajózás alapjainak megteremtése.

31

KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET!