SPIRÓ GYÖRGY

A békecsászárdráma

A dráma három felvonásban játszható. Első szünet Pius kő-monológja után, Praeco jövetele előtt második szünet Harioluséjszakát záró monológja után.

A dráma kb. 4300 sor, játszva maximum négy óra, húzni nemlehet. Az ideális, ha minden szerepet más játszik. A szerepekegy része azonban összevonható, ha másképpen nem lehetelőadni. Maximális összevonás esetén az előadáshoz öt nő ésnegyvenkilenc férfi kell, bár előadható kilenc nővel ésnegyvenöt férfival is az alábbiak szerint:

Egy szerepet játszik: Insanus, Anonymus, Ignotus, Praefectus.Hastatus. Mercenarius, Miles. Nebulo. Prudens. Peregrinu,Pugnator. Ullus, Sollers, Peritus, Pius, Ardens, Fervidus,Civis, Fur, Puer, Venditor (lehet nő), Anus (nő), Occultator(lehet nő), Carnifea, Timidus (lehet nő), Arum, Caverna (nő),Colona (nő), Nobilis (lehet nő), Actor. Ioculator, Fictor, Scurra.Rector. Usurpator, IV. szenátor, V. szenátor, VI. szenátor.

Több szerepet játszik: Pastor - Liberator, Hariolus; Inferior -Fatidicus, Druida; I. szenátor - Conditus, Esuriens, Fabulator;II. szenátor - Moribundus, Narrator; III. szenátor - Rusticus,Interdictus, Dalmaticus, Filius; Centurio - Barbarus, Duxchori; SenexSenilis, Grandaevus: Pontifex - Natans; Iuvenis Dominus;Sacerdos - Subiectus Litteratus; Praeco --Scythicus; Puella -Indica (nő); Advena - Martyr; Vidua - Mater (nő); Homicida -Cassius. Persicus, Caecus, Infelix, Immolator; Innocens -Casca, Mancus, Miser.

A fenti szereplők egyben a statisztéria szerepét is el-láthatják.A díszlet kemény és könnyű, tiszta fehér műanyag. Asüllyesztőbe egy lejárat feltétlenül kell, de ha több van, jó.Legalább egy magasabban fekvő hely szükséges, de több islehet. Ne lehessen eldönteni, hogy szeszélyes sziklákat vagyromhalmazt látunk-e. A kiemelkedésektől függetlenül a díszlethátrafelé enyhén emelkedik.

Lábbeli saru vagy az sem. Minden szereplő rongyokban van; akülönböző népek rongyai elütőek, de rongyok. A rongyokszínesek, az éjszakában nappali színeiknek megfelelően fekete-szürke-fehérek.

INFERIOR(hangja, sötétben) Fehér kövek! Vakító

törmelékek! Ez Róma, Róma!Róma a világ!

Holdbéli táj! Hát ez lett a világból! Kőmorzsalék!Romhalmaz! Térdig ér csak a legmagasabboszloptöredék is!Szikrázik itt a rom, vakít,

szemembe vág. táj, éget, megérdemeltem,mert nem döglöttem meg a háborúban. Azvolna jó: nem lenni, nem rohadni erothadásban. emléktelenüloszlani, más orrát facsarni bölcsen!De így: embert színlelve, vad lidérckéntbolyongok étlen-szomjan városomban, az űrneszére járom ,lepketáncom,a reményteli hontalanság múltánaz otthontalanságba hazatérvén!

Világos. Mindenütt fehér romok, hátul fekete körfüggöny.Jön Pastor kecskebőrben, ősemberszerű, haja hosszú,bottal, kecskéket hajt be, Inferior nézi.

PASTOR (üvölt)Rómába. fel! (Veri a kecskéket) Tovább lustadögök! Messze még Róma! Tovább! Tovább!Messze még róma! Tovább! Tovább!(Veri a kecskéket, kihajtja őket)

INFERIORItt hulla-lárvák hemzsegnek fehéren, ittelvetélt az összes újrakezdés!A helyrehozhatatlan tévedésekromkertje Róma! Minden förtelemnektökélye, példaképe, őrhelye!Ez itt a béke. Mert nagyon akartuk. Alegmegölhetetlenebb halálvárosa hívott, szívott, hazudott,hát itt vagyok, felőröl. szétrohaszt.Jól van: morzsolja, szívja szét, szabdalja

összemindazt, ki mint én, hivőn, elvakultan,tudatlanságából, Rómám, feléd!

Hátul gyalog, kecskén, szamáron, hason csúszva vonul-naka kétségbeesettek, a reménykedők

Rohantunk hordákban, magányosan,mert Róma hívott. Róma, a világ, ahajdanvolt, a soha-nem-lesz,gyalogoltunk gyalog, a nyomorékokhason csúszva lihegtek, a vakokfeltartott ujja Rómát bizsereg, vértszimatol az elátkozott kanca és vágtat,hátán éhenhalt lovas, hegyeken tűz gyúl,kérdez, tűz felel rá, és azt lobogják:Róma! Róma! Róma!, és mind a négyégtáji felől a szél az elhalt múlt erdeibőlsodorja száraz levélként, zsírospernyeként semminek Rómába azembert!

Hátul vonulás. Háromfelől bejön Anonymus, Ignotus, Insanus

INFERIORMinden fehér! Megőrjít, mert fehér! Acsontvelőmbe mászik, fogaimmint homokot őrlik 'meg; rút, fagyos

fehérség tombol fehér koponyámban,a számnak temetőíze van!

INSANUSBarátom...

INFERIORA jelen téboly! Nincs kiút belőle!A múlt hazugság! Jövőt nem hiszek!

INSANUSBarátom, nézz rám! Emlékezz! Mi együtt márannyi vészt kibírtunk! Most is

így lesz!INFERIOR

Mit mondhatsz te, a névtelen,nekem, a másik névtelennek?

Mióta hazajöttem - hazajöttem! ! -,szipirtyók véltek gyermeküknek,

kurvák férjüknek, gyászolókismertek föl, mint apjuk, gyermekükgyilkosát, jó barátaimletagadtak engem, magukat, a hangjukalelváltoztatva, rettegés

homálya szállt szemükre, ésa hangsor, ami voltam valaha,a név, nevem, már értelmetlenülkoppan, ha hangosan kimondom!

INSANUSJó társam...

INFERIORPusztulj! Sose láttalak!

INSANUSMár meg sem ismer. Szörnyűség.- Én nem vagyok bölcs. Ismertek olyat'Biztosan élnek bölcsek itt!Rohanok, idehívom őket,

ti nyugtassátok addig is! (El)INFERIOR

Azt hittük, közjáték a háború!Súlyos, heveny, de gyógyuló betegség! Esreméltük, hogy egyszer, majd!

ReméltünkReménykedtünk! És életben maradtunk! Ésvánszorogtunk fel, Rómába, fel!

(A földet püföli)

Álmaink városába! Otthonunkba!Hát minden tévedés volt! Tévedés!Új tévedés nincs, elfogyott a tévedés.Röhögjetek, mert én is röhögök már,és megfontoltan lépek ki a mából!

ANONYMUSMondani könnyű.

IGNOTUSNehezebb csinálni.

INFERIOR(késsel hadonászik) Leöldösték a

családomat, néztemLerombolták az otthonomat, láttam!Éheztem. Öldököltem. Az álmaimban mégisvolt Róma! Megvolt! Élesen! Kisemmiztekbelőle! Fájdalomígy soha, senkit, senkit sem gyötört!

ANONYMUSA fájdalmunk hasonló méretű,mert egyikünk sem pusztult még bele.

IGNOTUSMindent kibír az ember. Többet is.

ANONYMUSValahogy rettentően komikusaz öngyilkosjelöltek fecsegése.Én tisztelem a hullák némaságát,csak hát ez itt nem éppen hallgatag.

INFERIORDe az leszek.

IGNOTUSMikor?

INFERIORMost. Nemsokára.

ANONYMUSMenjünk, unalmas.

INFERRIORNe hagyjatok itt!

ANONYMUSTúl hosszú szónoklatba kezdtél,nem érsz a végére soha.

INFERIORNem félek. Mért félnék? Mitől?

A bőröm úgyis álruha, szorít,de bővebb lesz, amint kívágom.

(Megszúrja az oldalát, vérzik)IGNOTUS

Szájhős. Ez nem seb. Ez csak karcolás.ANONYMUS

Menjünk. Unalmas. Hagyjuk a fenébe.INFERIOR

Ne menjetek még! Nincs gyakorlatom!De sikerülni fog, ha itt maradtok!

(Hasba szúrja magát)IGNOTUS

A nyaki ütőér elérhetőbb,azt kéne inkább elmetélnie.

INFERIORSakál! Hiéna! Itt végzed te is!(Ráugrana, nem bír)

IGNOTUSNa nézd, még mocskolódik is.

ANONYMUSReméli tán a kerge férge.hogy mi cincáljuk ki belőlea gordiuszi csomót: a belét.

INFERIORGyilkosok!

IGNOTUSEz már nem lesz ép soha.

ANONYMUSLassan csöpög a vére,éhen fog halni inkább.

IGNOTUSSzép, kínos, hosszú haláltusa vár rá.Láttam ilyet már. Gyáva az ilyen,nem képes könnyed, méltó mozdulattalverni csapra a vérét. Ilyenek.

INFERIORBarátaim! Vegyétek, itt a tőröm,váratlanul, hátulról szúrjatok le!

ANONYMUSBarátaid vagyunk, vagy gyilkosok?

INFERIORDögöljetek meg úgy, ahogyan én! Mikora legjobban szerettek élni, mikorszeretnek éppen és imádnak, mikorvagyont, családot, szeretőket bővenbírtok, mikor a szerveitek összhangjaépp tökéletes,akkor dögöljetek meg átkozódva,ádámcsutkátok akadjon a torkotokon,egyenként váljon le a karotok, a lábatok,az orrotok, a szátok, a beletek a földrekiömölve végezze rángva bűzös küldetését,a gyomrotokba vágott hasadékonbámuljátok az emésztés csodáit, éslássátok meg lassan közeledni a tágulópupilla feketéjét,mely lassan, lassan, lassan fal magág

nézzétek szűkölve a semmit elrohadóban,hűlőfélben,évezredeken át!(Elvágja a torkát, bugyborékol, meghal)

IGNOTUSHülyék az emberek.

ANONYMUSVagy aljasok.Ez jó ember volt. Hite volt neki. A jó

emberek jók akarnak lenni, s épplényegüket leplezi előlük a jóra valóostoba törekvés.Maguknak azt hazudják, hagy az embert

menteni kell, és azt hiszik a gyávák, hogymások őket mentik meg.

IGNOTUSHülyék.

ANONYMUSJó érzés látni, hogy szemük kifordul.Szégyelltem eleinte. Különös.Pedig már háború volt. Néztem őket ésszégyelltem, hogy tetszik a haláluk. Azember lassan nő fel, azt hiszem.

IGNOTUSBiztosan filozófus vagy. Ma jöttél?

ANONYMUSÉn nem kérdeztem, hogy kiféle vagy.

IGNOTUS

Mi lesz itt'ANONYMUS

Ami volt és ami van.Káosz van. Jó dolog a káosz.

IGNOTUSIlyenkor mindig akad egy szenátus. Avezetője pedig én leszek!-Bocsáss meg. Mi leszünk a vezetői.

Katonák jönnek, a háttérben szünetel a vonulás

PRAEFECTUSElfogni őket. Gyilkosok.

Katonák lefogják őket

IGNOTUSHozzá sem értem! Ő gyilkolta meg!

PRAEFECTUS(Anonymushoz) Akkor te tiszt leszel.(Ignotushoz) Te pedig tisztiszolga.Zsoldosok vagytok ezentúl. Kaja van. Arendet biztosítjuk. A szenátus betiltotta agyilkolászást.A szenátus a főparancsnokunk.Rekvirálunk. Mindent. Nincs kivétel. Vakfegyelem. A. vétkesnek kötél. Kérdezninem lehet. Fegyvert nekik.

Fegyvert adnak nekik. Jön három szenátor csapattal A

szenátusnak tisztelegj! Tisztelegnek

I. SZENÁTORSzedett-vedett népség.

II. SZENÁTORA híveink.

I. SZENÁTORNem volna jó, ha éjjel, egyedültalálkoznék velük.

III. SZENÁTORNem volna jó.(Félrevonja a másik kettőt)

III. SZENATOREgy csomó emberemet valakiklemészárolták.

II. SZENÁTORMert lopták a húst!

I. SZENÁTORMilyen húst?

II. SZENÁTORAmit tőled vittek el.

I. SZENÁTORElloptátok a birkáimat? Hogyhogy? Nemígy egyeztünk meg!

III. SZENÁTORA hús közös!Eldugtad! Mielőlünk! Szép dolog!

II. SZENÁTORJó kis triumvirátus. Az a baj,hogy rajtunk nem segít a bölcs szenátus, mertmi vagyunk az. Jó lenne vigyáznunk. Értsétekmeg: mi nem civódhatunk!

I. SZENÁTORNekem nagyobb hadam volt, mint neked!Nekem több hús jár!

III. SZENÁTORSzerződésszegő vagy!A mi kettőnk serege még nagyobb volt! II,

SZENÁTORA hatalmat csak megszerezni könnyű.Szenátorok vagyunk, mert seregünk volt, debárki jöhet még nagyobb sereggel, s a miénkátáll, mert kevés a kosztja. Hogyzabálhassunk, rabok kellenek! Rend kell!Erőszak! Állam! Hány napig rabolhatunk mégabból, ami nincs?

Kis csönd

Közhírré tettük, hogy minden halottat elkell kaparni!(Inferior hullájába rúg)Nem volt foganatja.Járvány, az lesz. De nem lesz fegyelem.Kihirdettük, hogy minden élelemnek aszenátus a gazdája. Mi történt? A katonáinkmaguknak rabolnak! Nincsen erőnk azérkezők fölött! Tekintélyt kell szereznünk.Mindenáron. Míg nincs törvény, a törvény mivagyunk! Kívülünk más bírájuk nem lehet!Szervezni kell! Dolgozni! Fáradozni!

I. SZENÁTORÉn nem azért vagyok a fővezérük, hogyfájdítsam a fejemet helyettük.

III. SZENÁTOREgész nap nőkkel fetrengsz, azalatt miRóma sorsát intézzük. Elég volt!

I. SZENÁTORSzerezz magadnak nőt. Én nem adok.

II. SZENÁTORA nőket közmunkálta kell befogni.Temessenek a nők Fis. Sok a hulla.

I. SZENÁTORMost mit tegyek, ha jönnek csapatostul?

III. SZENÁTORHa sok a hulla, adjuk azt a népnek.

Nem mindegy, mit zabálnak?II. SZENÁTOR Mosolyogni!

Mindenki minket néz! Vigyorogjatok!

Vigyorognak, visszamennek a serleghez

A bölcs szenátus úgy határozott,hogy seregünk többé nem rabol, anép bizalmát elnyerendőcsak a rendre ügyel fel, közmunkákbanpéldát mutatva. Meg kell kezdeni azújjáépítést. A temetésre külön csapat megy.Lépjenek elő az önkéntes sírásók.

Csönd, mozgolódás

Rómát akartok, nem? Hatalmas,virágzó várost! Rendet! Államot!Dolgozzatok meg érte, tolvajok,orgyilkosok, csalók és buzeránsok!

USURPATOR(előlép, ledöfi II. Szenátort, mindenki moz-dulatlan)Nem jó vezér volt, Ellopta a hústés leölette társainkat.Most én vagyok szenátor.

III. SZENÁTORIgy legyen.

USURPATORVéget vetek az önkényeskedésnek.Nem mi vagyunk Rómáért. Róma van értünk!

Tetszésnyilvánítás

I. SZENATORA hullákat sürgősen eltemetni.

III. SZENÁTORKecskékkel érkeztek ma népek,ideje üdvözölni őket.

Elvonulnak a csapatokkal, csak Mercenarius és Miles marad

MERCENARIUSAsó nélkül nehéz lesz. Csupa kő.Ne ácsorogjunk. Nem tesz jót a testnek. (Leül)

MILESGyorsan mennek a dolgok.

(II. Szenátor mellé térdel)Az előbb még teljhatalma volt.

MERCENARIUSÍgy végzi mind. (Bogyókat vesz elő) Egyél.

Bogyó.MILES

Most nincs étvágyam.MERCENARIUS

Nem baj. Megszokod majd.Embert is ettem egyszer.

MILESBorzalom.

MERCENARIUSMiért? Nem élt már, amikor megettem.Édeskés, rágós húsa volt neki.(Rágcsálja a bogyót)

Mesélik: egykor, Kápuábankétszáz aranyért adtak egeret,aki eladta, éhen döglött,aki megvette, megmaradt.

Nagy éhezés volt Kápuában.MILES

Az előbb még ő parancsolt. Nekem is.De ha leszúrhatták, mégse volt hatalma! Mimégis hittük: van neki.

MERCENARIUSVolt is neki, mert ő volt a vezér.

MILESMost hulla.

MERCENARIUSMost már nem vezér.

MILESMiért nem szúrták le előbb?

MERCENARIUSVezér volt. Vezért nem lehet.

MILESDe hulla most! Hát mégis lehetett?

MERCENARIUSÍgy végzi mind.

MILESMért nem szúrtam le én?- Mert nem jutott eszembe. - De miért

nem?Most szenátor lehetnék! Én! Szenátor!

MERCE'NARIUSEgyél, amíg van. Az a tiéd,amit megettél. Így van ez.

Jön lnsanus, Prudens

INSANUSElkéstünk! Vége!(Letérdel Injerior mellé)

PRUDENSKét halott van.

INSANUSMegölték! Mrét is hagytam itt?!Ha itt maradok, most is élne!Meleg még!

PRUDENSEstére kihűl.

INSANUSAzt mondták, bölcs vagy. Feltámasztanám!Áruld el, mit tegyek!

PRUDENSSemmit se tégy. Bármit teszel,rosszat teszel. Bármerre lépsz,

tévútra tévedsz. Tenni, jó fiam,badarság. Szemlélődni jó.

INSANUSA kétségbeesés a gyomromat,

a torkomat metéli! Öldökölnek,csalnak, hazudnak! Nincsen ember,nincs ember itt, csak vérengző vadak!

PRUDENSŐszinte pillanat, fiam.Becsüld meg. Ritkán adatik ilyen.Most nincs hazugság. Fényes pillanat:nincs hagyomány, mely elvakítja látnoda létezést; nincsen király,ki létét vakhivőitől nyeri;nincs istened, kihez fohászkodol,

könnyekkel mosván el a tűrhetetlendolgok látványát; nincsen eszmerendszer,mely magyarázhatatlant magyaráz;nincs túlvilág, nincs cél, amely hazug, nincsmesterkélt város, nincs benne zug, halmeghúzhatnád gyáván magadat remélve,hogy a kölyködre marad,csak vinnyogás van. Az van, ami van.Csak ember van, sajgó és hontalan.

INSANUSEzt nem lehet kibírni!

PRUDENSNem muszáj.

INSANUSBarátom volt! A társam! Mindenem!Ha már nem halt meg csecsemőkorában, hamár felnőtt és értelemre tett szert, miértpusztult el most, hogy béke lett?! Még itt ateste, amely szinte él,forró és lelkes volt pár perce még:csodáknak hordozója! Zseni volt!Nézzétek! Okos tekintete van!Még szinte lát, csak hunyorogni nem tud! Nemhalhatott meg! Nincsen olyan törvény, hogyélni tudó elfeledjen élni!

PRUDENSMost minden fájdalom palástolatlan.Most jó. Most őszinte a létezés.

INSANUSKi visel gondot rám ezentúl?Apámként tisztelem, de ő csak fekszikés nem felel! Szeretlek, hulla, te!Szeress viszont! (Belerúg) Szeress, te dög,

ha kérlek!PRUDENS

Egész világot nem tudsz elsiratni.INSANUS

Te nem ismerted őt! Te hallgass!Méltó a gyászra! Én tudom!

A nevét is tudom! Ő volt a Méltó!Ő volt az, és ha kétségbe vonod,megöllek!

PRUDENSElhiszem, már hogyne hinném.

INSANUSMegbosszulom a halálát, meg én!Felelni fogtok érte, mind!A gyász erőt is adhat. Erős vagyok.Egész Rómát feldúlom, romba döntöm.

PRUDENSHogy körbenézek, úgy látom: nehéz lesz.

INSANUSHa bosszút állok, ő is él tovább!(Elrohan, kis csönd)

MERCENARIUSFurák az emberek.

MILESKaparjuk el, hisz úgyis az a dolgunk.

MERCENARIUSNem kell sietni. Majd ha beígérik akülön porciót is, úgy talán.

MILESAzt mondják, járvány is kitörhet így.

MERCENARIUSOlyankor kiadós a fejadag.

Jön Peregrinus

PEREGRINUSMelyik út vezet Rómába?

MILESRóma itt van.

PEREGRINUSHülye vicc.

PRUDENSA Fórumon állsz. fiam.

PEREGRINUS Barom.Rómában paloták vannak. fényesek,és minden ember gazdag.

MERCENARIUSIzmos vagy. Beállhatnál katonának.

Peregrinus elfut

MILESMost elfutott.

MERCENARIUSNem baj. Majd visszajön.Rabszolga lesz. Vagy úr lesz. Így van ez.

Jön egy csapat katona, Mercenarius felugrik

Százados úr, a hullákat temetjük.CENTURIO

Folytatni.MERCENARIUS

Igenis.CENTURIO

Melyik út vezet Rómába?Csönd

Kérdeztem valamit!Csönd

Ki a parancsnokod?MERCENARIUS

Százados úr, bocsánatot kérek,a nevét nem tudom.Nálunk nincs neve senkinek.

CENTURIORemek csapat lehet.

A katonái nevetnek

Hol iáboroztols?MILES

Itt. Mindenfelé.Egész Rómában.CENTURIO

Hol? Nem hallom.MILES

Rómában. Tetszik tudni, ez a Fórum.CENTURIO

Hülye.

Jön nagyobb csapat Praefectus vezetésével

(Tiszteleg) Üdvöz légy. Százados vagyok.Rómába tartunk. Úgy hallottuk,Rómában béke van.

PRAEFECTUSRómában nagy, nagy béke van.

A katonái nevetnek

CENTU RIOTi is Rómába mentek?

Nevetés

A kérdésemre tessék megfelelni!Majd tisztességre tanítalak én!

PRAEFECTUSRómában béke van.Ha nem tudnád, mi őrizzük a békét - (ordít)tűzzel-vassal, ha kell!

CENTURIOMi nem ismerünk tréfát, igaz, fiúk?

Mi derekasan hadakoztunk,

a seregünk, az odalett,mi nem tartunk már senkitől.

Nekünk Rómában jó nevünk van,megillet a diadalmenet.

PRAEFECTUSRómában múltja nincsen senkinek.Nincs név. Sem érdem. Minden bűn

elévült.A bölcs szenátus így határozott.

CENTURIORómából jöttök? Láttátok a várost?Valóban olyan csodaszép?

PRAEFECTUSEz itt a Fórum.

CENTURIONem lehet!Hogy híginak?

PRAEFECTUSNem mindegy? Sehogy.Menjetek arra, ott osztják az ételt.

CENTURIOA nevedet! A nevedet!(Dárdával meg akarja szúrni Praefectust,lefogják)Nekem Rómában diadalmenet jár!Én százados vagyok! Én százados vagyok!

PRAEFECTUSÉn pedig ki vagyok? A gyilkosod. (Int.Centuriót ledöfik, az elnyúlik.) (ACenturio katonáihoz)A zsoldosaim lettetek.Nem szabad gyilkolászni,csak ha parancsolom.Az ellátás egész jó.

Vezéreink a bölcs szenátorok.

PUGNATOREngedd, uram, hogy eltemessükszokásaink szerint.

PRAEFECTUSA többiekkel egy verembe.Külön temetni nincs idő.

PUGNATORÉvekig együtt harcoltunk vele. Haddüssük dárdáját fölé a földbe.

PRAEFECTUSEllopják. Itt mindenki lop.Abból élünk mi is. Eléldegélünk,míg van mit lopni. Nem lesz már soká. -Minek is öltük meg a századost?

Csönd

Unalmas. Azt kell mondanom: unalmas. (Leül)Tudom jól, ha majd egyszer nem

ölök,hát ti öltök meg engem. Öljetek meg.

Csönd

PUGNATORUram, nők vannak?

PRAEFECTUSHogy nők? Vannak. Úgy van.

Mászkálnak csapatostul, csapatostulütünk rajtuk, ha kell. De nem muszáj. Ahadnak saját matrónái vannak. Jutfejadag. Közös a kondér.Születnek majd a katonák.Sokasodjunk! Legyen kit leölni!Egészségünkre!

A katonák tanácstalanul állnak

Megfoghatatlan. Itt ülök,bárki megölhet, tiszt lehet.Es nem teszik meg. Nem teszik meg. Mivan a fejetekben?A tökkelütött, sötét fejetekben? Mivan az én fejemben? Istenek, mi vanaz én fejemben?

Jön nép, vének, férfiak, asszonyok, gyerekek, fegyvertelenek,megállnak

MERCENARIUSJövevények, uram.

PRAEFECTUS Látom.MERCENARIUS

Be kell sorozni őket.PRAEFECTUS Igazán?MERCENARIUS

Ez így szokás, uram.PRAEFECTUS

(feltápászkodik) Igen.Ha így szokás, hát így szokás.A véneket nem kell mindet leölni.majd éhen vesznek úgyis. Igy szokás.

A férfiak ezentúl zsoldosok.A béke őrei.

A nők a közösbe kerülnek.Elvezetni őket.

Katonák körülveszik a népet

SENEXTisztelt katonák, meg kell vallanom, hogynépünk eddig sosem háborúzott, eznépünk sajátlagos jellemvonása, melyminket más népektől elhatárol, éshagyományainkban gyökeredzik. Ígyrendelték egykor az őseink, isteneinkadták nekik e törvényt.Ha áthágjuk, nemcsak a hagyományunk, denépünk sajátlagos léte isvégéhez ér. Ámde az istenek

végzése más. Mi nem hadakozhatunk.PRAEFECTUS

Úgy hát legyilkolunk.SENEX

Miért?Mi célja ép, szép, erős emberek népétkiirtani? Hasznodra válhat, amittudunk. Ti háborúztatok, mi békésipart űzve okosodtunk. A béke eljött.Ez a mi időnk.Megyünk Rómának hasznot hajtani.

Miért kellene kiirtani minket? PRAEFECTUSMert így szokás, öreg.Mert nem tudunk mást. Mert ez a mi

szakmámAz a mi hagyományunk, amit itt látsz. Ígyrendelték a mi isteneink.

SENEXNépünk huzamos tapasztalata,hogy sok isten is jól megfér, ha hagyják

PRAEFECTUSLéteznek diadalmas istenek,a vérengzés övék.

SENEXMost béke van.

PRAEFECTUSA győztes istenek békéje van most.

SENEXTe nem hiszel a győztes istenedben. Ha

hinnél, rég megöltél volna már. PRAEFECTUS- Abban hiszek, hogy rosszat rossz követ,

ínséget újabb ínség orvosol,abban hiszek, hogy öldöklés az élet, és nemhiszem, hogy elpusztul a rossz, mi énvagyok, ha hátulról ledöfnek. Válasszatok.Zsoldoslét vagy halál.

SENEXTe nem hiszed, hogy ölni kell, uram.

PRAEFECTUSÉn nem tudok már mást. Hát gyilkolok. Habárki jön majd új koncepcióval, irigyenszabdalom szét bölcs fejét, mert feltalálta,amit én akartam.

SENEXÍgy érthetőbb már. Adj időt, uram. Afőpapunkkal hadd tanácskozom.- Fohászkodjék a nép, míg tárgyalunk.

Praefectus int, a katonái félrehúzódnak. A nép a mellét veri,halkan jajong. Pontifex és Senex odébbmegy

SENEXEzek megölnek.

PONTIFEXÉn is azt hiszem.

SENÉXBe kell zupálnunk.

PONTIFEXIstenünk nem enged.

SENEXNépünk istene. Nem kívánja,hogy népe kivesszen.

PONTIFEXNem kívánja.Csakhogy békeisten!

SENEXJóságos és megértő.

PONTIFEXBékeisten.

SENEXRómában béke van. Ha béke van,

Rómában máris ő uralkodik. PONTIFEXRemélnünk kell, hogy így van.

SENEXÁm, ha így van,a békeistent szolgálja a had,melynek mi katonái lehetünk. Ezkiváltság, ha úgy veszem.

PONTIFEXA törvényeket átfogalmazom,de nem lesz könnyű munka, sőt nehéz lesz.Kevés a feleségem.

SENEXMennyi kell még?

PONTIFEXMost van hét. Mondjuk legyen tizenöt.

SENEXElég lesz tíz is.

PONT'IFEXIszonyú a munka.

SENEXVérszemet kap a többi pap.Nincs annyi özvegy és lány.

PONTIFEXTizenegy.

SENEXLegyen. De máris hirdesd az igét!

PONT'IFEXNépem! Én népem! Isteneink üzennek,figyeljetek!

A nép köréje gyűlik

PONTIFEX(reszket, körbeforog, áhitattal nézik)Üzen, üzen a főisten, üzen.Rómából üzen ő, hol béke van már, ottül a trónján láthatatlan istenünkjóságosan és vár minket, a népét.Siessetek! Ezt kéri ő, a Jó.Előttünk jár ő, lépteink előtt. Hováigyekszünk, ő már ott lakik,S békével áld meg, mert békét teremtett. Deazt kívánja: ott is mi legyünk választott népe.Ügyeljünk a rendre. Békét őrizni, őt védeni,fogjunk fegyvert, hogy békéjét ne háborítsák.Mert választott népe vagyunk. A népe. Mi őtőrizzük. Minket pedig ő. Így volt ez mindig. Igyleszen örökké. Főistenünket védjük. Minket ő.

Választott népe, ragadd meg a fegyvert! övé.s általa miénk az idő!(Elszédülve lerogy. Csönd)

SENEXA főisten üzent. Áldott legyen.Daloljatok hát hálaéneket!

Morgás, mocorgás, páran a árteltüket ütögetik

IUVENISMi fegyvert soha nem fogunk,ez isteneink parancsa. Így tanultuk.A fegyver szennyez, fertőz. Fáj a fegyver. Mifegyvert soha nem fogunk. A népünk soha nemhadakozott.

SENEXHallottad, mit üzent. főistenünk.

IUVENISIlyet ő nem üzenhetett.

SENEXIstentelen' Nem tudod, mit beszélsz! A

főpap által szólt az isten! IUVENISLehet, hogy rosszul hall a főpapunk.

Riadalom.

SE N EXKiátkozunk, fiam, vigyázz!.

IUVENISBékét adó főistenünk előtt

én bűntelen vagyok, akar népem.PONTI FEX

Az ősidőkben. mielőttfűistenünk a beke hite lett. haláltis osztott. Újra törvény lehet ahalálbüntetés!

Felháborodás

IUVENISÉn jobban hallom istenünk szavát. Ilyen

törvényt ő nem kíván mitőlünk. Ha fegyvertfognánk érte, mint a többi főistenért anépeik, a békefőistenünket elhagyná örökre.egy lenne ő az istenek közöt.s mi nem igázhatnánk le másokat szelídmódunkon: szép kereskedéssel!

Helyeslés

SENEXA lázadást javaslod netalán'?Békétlenséget? Testvérgyilkolást?Mert amit hirdetsz: polgárháború.

IUVENISÉn éppenséggel békét hirdetek. Amithirdetnek mind a véneimk és mind apapjaink, azt hirdetem.Csak felmondom a leckét, mint a vizsgár.Amit tanultunk nemzedékek óta.

SENEXLázadsz, és lázadónak nincs helyeközöttünk. Fegyvert fogtál ellenünk,szófegyvert! Súlyosabbat, mint az érc!Száműzve légy a háborús világba!

SACERDOSAhhoz a papság ítélete kell.

PONTIFEXKiátkozom e lázadó fiútés mindazt, aki vele elbitangol.

SACERDOSA főpap nem hozhat ítéleteta papság és a vének ellenében.

PONTIFEXA lázadó pap bűne százszoros. Azősi törvényt újra felidézem. Megkell kövezni! Istentagadó!

SACERDOSTörvényeinknek büszke palotáját

sok nemzedék emelte: kőre kőlassan került és verejtékesen!Nem döntheted le néhány 'könnyű szóval!

PONTIFEXElfogni őket!

IUVENISMi fogjuk el őket!

SACERDOSÉladtátok a népet, ókul árulók!

SENEXÉszmén rágódó öngyilkos puhányok!Vakok! Romlásba döntitek a népet!

Verekedés. A zsoldosok kezéből kiragadott fegyverekkelkaszabolják egymást, a zsoldosok nézik. Sok a hulla.. Nőksikoltoznak. Hirtelen vége. Nők és gyerekek bömbölnek. Senex,Iuvenis, Sacerdos is hulla. Pontifex kétségbeesve áll

PRAEFECTUSA nőket elvezetni.

Zsoldosok kihajtják a visító nőket és gyerekeket

Megmondtam: győzedelmes istenek békéjevan most. Kár, hogy igazam volt. (Kimegy, atöbbi zsoldos utána)

MERCENARIUSJönnek még hullák. Erzem.Ma súlyos déli szél fúj.Ilyenkor :sok a hulla.

PONTIFEXNépem volt. Volt népem. Az ősidőkben. Azősidőkből nyújtózom idáig.Lehet. hogy még csak meg se tébolyodtam.Engem csak holtak értenek.Utolsó vagyok. aki éri e nyelven.Ha följegyezném, nincs, aki megértse, haföljegyezném kihalt nyelvemen későkoroknak okulásul.Így végzi minden nép, tudom.Hiába szólnék, nincs szavam.Minden tanítás hasztalan.Hiába halnak ki a népek.

Hiába látom, amit látok.Nagy átok ez, mert ez az átok: ki él,beszéde súlytalan,

s csak súlytalan beszédet ért meg.(El)

MILESÉzt mindet minekünk kell elkaparni?

Jön Rector, emberek

RECTOREz itt a Fórum. Tessék körbenézni. Ezitt a híres kőlap, erre hágott Brutus aszörnyű gyilkosság alatt, még látnirajta Caesar sűrű vérét.

Körbeállnak egy kőlapot

A városnézést ezzel befejeztük. Azérdeklődők díjazás fejében továbbirészletekről értesülnek.

Páran közrefogják

Pénzt, sajnos, nem fogadok el továbbrasem,

Nem létező királyok képe mit sem ér,aranyat enni sincs még gusztusom.

Zsákokból étel kerül elő, Rector turkál, elteszi az iszákjába

Menjünk tovább. Ott fönt, a Vesta-templompáratlan ión oszlopfői álltak,s odébb, a Quirinalisona nevezetes dór oszlopfők, és amotta csodálatos korinthosziak.

Emberek nézelődnek

A Juno-templom, mint ez köztudott,kereszthajós volt, csodás küllemétÁrkádiából hívott mesterekmesteri módon árkolták ki egykor. Nemitt, hanem a hídon túl, amott. A hídfüggőív megoldású volt. Nehéz voltszétrombolni, tanúsítom, de társas,megfeszített ténykedésük végül is teljeseredményt hozott: a híd ma már seholsem látható.

Emberek bólogatnak. Bekúszik Advena

ADVENAEmberi hangok! Hangok! Emberek!Segítsetek Rómába eltalálnom, Rómábanlaktara. Rómába igyekszem!

RECTORA Fórum ez, jóember. Hazaértél.

ADVENAEz Róma! Istenek, hogy ezt megértem!Itthon vagyok! Látom a Fórumon a dolgozónép gyülekezetét,az oszlopcsarnokok közt szobrok ésvirágok, zöld gyep, árnyas ciprusok, aházam kies pálmaligetében szerelmem intfelém derűsen - megjöttem hozzád mégis,annyi véren és veszedelmen át -most boldogságom csúcsán könnyű szívvatérek meg őseimhez Róma porába. (Meghal)

RECTORA római föld befogadja őt.

ULLUSMitől van ennyi hulla itt?

RECTORA háborúban elesettek ők,

mert Rómában sajátságos a klíma, aholtak épen tarthatók sokáig.Elmondom annak, akit érdekel ésvelem jön a Campus Martiusra, mertonnét indulnak a főn szelek. (Rector azemberek egy részével el)

SOLLERSEz itt a kő. Hát itt ömlött a vére a híresCaesarnak. Páratlan emlék. Értéke islehet még. Elviszem. (Megragadja,nehéz)Ne bámészkodj, segíts elrejtenem!

PERITUSŐsi szokás minálunk, hogy az új királycsak akkor lesz király valóban, haelődjének vérétől sötét

kövön lép fel a trónusára.Rómában is lesz egyszer még király.

Ketten kiviszik a követ

PIUSRómát akartam mindig! Látni vágytam!Csodáiról hallottam, gyűjtögettem a híreket,a porba vonalaztamtérképét, most is kívülről tudom! Lakottvilágunk központja, az ember istenialkotása, szellemünkgyőzelme volt - már sose láthatom!

PRUDENSJókor jöttél, mert Róma a hazugságcentruma volt. Pompája, csillogása,fejlett kereskedelme, összehangoltjogrendszere, szilárd törvénykezése,tartósnak hitt szokásai,a temetés, a születés, a valláskultusza, kultúránk egészeaz ember önvakítására szolgált.Míg Róma megvolt, azt hitték lakói, hogylehet élni ezen a világon;

az államiság fényétől hülyénazt hittük: nem érvényes már a törvény. Atörvény az, hogy tévedés az élet. A lét bűnöshibájából születtünk, minket az őrült anyagálmodik. Ideje már, hogy felfalván magunkate tévedést a feledésnek adjuk.

ARDENSOtthon akarok lenni a világban!

PRUDENSAkarni, azt lehet. Sokan akartak,és terméketlen romhalmazt emeltek.Otthon leszel, mihelyt a csontjaidsakálok bendőjében melegednek.

ARDENSA csontjaimban jégkorszak tanyázik, bölcsvagy valóban. Lesújtó a látvány. Világégésnagyobb már nem lehet. De én a jövőtlátom. élesebben, mint ezt a pusztát.Átmeneti semmi, amiben élünk.Számtalanalkotni képes, tettre éhes emberrohan Rómába új hazát emelni.A rossz hagyomány porba dőlt. Mi tisztatudattal indulunk. Az újatkönnyebb a semmiből teremteni!

PRUDENSHa lesz valami, az lesz, ami volt.

ARDENSA győzhetetlen életvágy sosem volt,hatalmas, boldog államot teremt!

PRUDENSÚgy jó, ahogy van! El ne rontsd nekem! A bajforrása az, hogy célotok van. Addig jó, amígcéltalan az élet!

ARDENSCsak az beszél így. aki már evett ma!

PRUDENSMost jó. Most semmi el nem ködösítianyagcserélő létünk lényegét.Egyébként három napja éhezem.Már nem fáj. Mondják: akár hetekigeléldegél az ember.

ARDENSÉs ha nem?

PRUDENSKi mondta, hogy sokáig él az ember?

PIUSNem ettem én sem! De hát élni kell!

FERVIDUSÉn láttam dögvészt, éhezést,

láttam halált, és láttam járni bénát,láttam felkelni tetszhalottat

és láttam visszanőni végtagot.Csodákat láttam. Láttam, hogy a hit alegnagyobb kincs: el nem vehető.Én másban nem hiszek, csakis a hitben,mindegy nekem, milyen, csak esztelenlegyen: mennél őrültebb, tébolyultabb, annálhitebb, annál mindenhatóbb.lm, itt e kő. Lehet, hogy házi isten.Kőbálvány. Vagy csak amulett.Aminek véled, az. Fölszentelem:legyen az őröd. Legyen a tiéd.Csak higgy e kőben, s meglesz mindened. Haenni kapsz ma, köszönd meg a kőnek. (Nyújtjaa követ Piusnak)

PIUSEdd meg a kövedet, ha van fogad még és kiakarod köpni mindahányat.

FERVIDUS(leteszi a földre)Tessék. Nem bánt. Ne dobd el. Neked adtam.

Nem lesz barátod nálahűségesebb

és nem lesz nála gyöngédebb szeretőd.Tapasztalat kell, valódi tudás,hogy erőt adjon tudott gyöngeséged.

- és meglásd benne azt, ami a lényeg.

Katonák jönnek balról, kondérokat cipelnek, kiviszik jobbra.Mögöttük név lohol

PRUDENSMeghozták az ételt!

A jelenlevők rohannak a kondér után. Katonák sorba-állásrataszigálják a népet, a sor a szín közepéig húzódik. Lökdösődés

PIUS(felveszi a követ)Ha kapok enni, hiszek majd a kőnek.(Beáll a sorba)

NEBULOMa húst is osztanak.

LIBERATORMaga csak ne tülekedjen, hallja?

CIVISAz ilyet ki kell lökni.

FURSenkit sem engedünk előre. Mi van ott, elöl?

Ne engedjenek oldalról!CIVIS

(Liberatorra mutat) Maga másodszor áll sorba!LIBERATOR

Hallatlan! Honnan veszi?CIVIS

Az előbb a Quirinalison osztottak kaját, ottláttam magát is. LIBERATOR

Ha így lenne, maga is másodszor állna sorba.FUR

Hátul van a sor vége! Nekünk már nem fog;jutni a sűrűjéből! HASTATUS

(Nebulóhoz) Nyisd ki a szádat.

Nebuló kinyitja, Hastatus belenéz, majd megtapogatjakarizmait

Menj előre, kérj magadnak tripla porciót, megdárdát meg sisakot és gyere vissza. NEBULO

Köszönöm, uram! (Elrohan jobbra)

Civis kitátja a száját. a karizmait mutogatja, Hastatusvisszalöki a sorba. Jön Peregrinus

Merre van Róma, emberek?

Nevetés

Merre van Róma? Róma! Róma! Róma!FUR

Állj sorba, különben nem kapsz kaját.

Jön Znsanus

INSANUSA barátomat keresem.

CIVISTessék sorba állni.

INSANUSMi az, itt ételt osztanak?

FURMit gondol, temetésre várunk?

INSANUSAkkor hát itt van. Ó osztja az ételt.Jószívű. Nagylelkű. Az én barátom.(Előreindul)

FURFogják meg! Soron kívül nem lehet!

Insanust a sor végére lökdösik

INSANUSÉn ismerem! Régóta!

FURPersze. Én is.

CIVISHát nem a szenátustól kapjuk az ételt?

[NSANUSMinden jó tőle származik!

FURA rossz is.

INSANUSIgen! A rossz is! Minden! Ismered?

FUREgyütt jártunk a rosszlányokhoz.

LIBERATORKit ismer maga'?

FUR(Insanusra mutat) At ilyeneket. Süsü. Sok

ilyen van.Znsanus Peregrinust bámulja

PEREGRINUSMit nézel? - Mit néz rajtam? - Mi ba-

jod van?INSANliS

Próbára tettél! Hulla, voltál,de tudtam, hogy csak átmenetileg! (Peregrinuslába elé veti magát, a lábát csókolgatja,Peregrinus elugrik)

INSANUSNézzétek! Ő az! Megtaláltam!

PEREGRINUSSegítség! Fogjátok le! Tébolyult!

INSANUSAugustus ő! A méltó! Megjelentés visszaadja múltunkat! A várost!

PEREGRINUSNem igaz! Én csak Rómát keresem!

INSANUSMegváltó!

LIBERATORMegváltó?! Az én vagyok!

LIVISMi vagy te?

LIBERATORIsten. Psssszt. Ez nagy titok még,rangrejtve járok és megfigyelem,hogy kit lesz érdemes megmentenem.

INSANUSIsmerj föl! Én vagyok, a híved!

PEREGRINUSNem! (Elrohan)

INSANUSNe hagyj itt! Végre Megtaláltalak!(Utánarohan)

FURMit mondott, kit keres?

CIVISValaki méltót. Augusztus nevűt.

FURAz augustus, az méltó. Latinul.Latin az ipse. Rögtön; látni rajta.A latinok közt sok a buzeráns.- Mi van ott, elöl? Éhesek vagyunk! CIVISÉn latin vagyok! Büszke nép vagyok!Ne sértegess! Én Rómában születtem!Bizonyság rá atyai arnulettem!

FURMutasd, különben nem hiszem.

Civis az amulettet keresi, nem találja

CIVISEllopták! Tolvajok! Segítség!

Adjátok vissza! Nincs értéke semmi, csakaz, hogy én viseltem!

HASTATUSFogd be a szádat. (Dárdával megböki, Civis sír)

FURNe bömbölj. Nesze. Itit van. (Nyújtja azamulettet, Civis bámul)

Tolvaj vagyok. Most mit bámulsz? Neked csakegy ilyen van, én akármikor szerezhetek.Tessék. Vedd vissza, kérlek, csak azért loptamel, hogy gyakoroljak.

Civis elveszi, elrohan

LIBERATOR(kiáll a sorból)Megjöttem, lássatok meg, emberek! Afőisten szült engem, és a békeolajágából bosszúálló fegyvert kovácsolt,hogy a bűnben én legyeka fény, az út, a szépség és igazság!...

FURMár megint tolakodnak, oldalról! Taszigálják előket! Később jöttek!

Lökdösődés. Új sorbaállók érkeznek, beállnak a sorba. JönNebuló dárdával, sisakban

NEBÚL6 (Hastatushoz) Itt mindenki azt hiszi, hogy ez meg az,hogy így meg úgy. Hogy majd ilyen jó lesz meg olyan jó lesz.Hogy mindenki úr lesz, azt hiszik. Pedig itt rend lesz. Rendbizony. A cézárok és szenátorok, a próféták és néptribunokcsak jönnek-mennek, jönnek-mennek, úrból rab lesz, arabból úr, kölyökből agg, az aggból hulla, de pribékremindig lesz igény, a pribékre mindig jó idő jár. (Elégedettenmeg-törli a száját, böfög)

FUR Ezek itt már másodszor állnak sorba! Ez nem igaz_ ság!Ez nem demokratikus!

Lökdösődés, Hastatus és Nebuló dárdával bökdös, jajgatás

PUER ügyes fiú személyemben gazdát keres, gazdát keres!Tudok írni, főzni, ásni, tudok dárdát hajigálni, megegyezésszerint leszek férfi vagy nő, kövér, keszeg, személyembenügyes fiú gazdát keres, gazdát keres!

VENDITOR Házi istenek minden méretben, minden színben,kiárusítás! Van kőbálvány, fajupiter, kavics-isten, házimanó, van szent jáspis, mammutagyar, bölénycsordaürüléke, megvédenek éhezéstől, lidércektől, szellemektől,kergekórtól, ellenségtől, széltől, fagytól, emberektől, rosszemléket eltörölnek, jó emléket sugalmaznak, gyorsan ölőméreg is van, illatos vagy szagtalan, házi istenek mindenméretben, minden méretben, minden színben! ...

ANUS Kitűnő kapcsolataim vannak - enyém-a szenátus, enyémaz ellenzék - tisztelnek az őslakók - kedvelnek a jövevények- szakmámnak elismerten nagy tekintélyű mesterasszonyavagyok - protekcióval honorálom azon vállalkozó szelleműférfiakat, akik a slompos két heréről, leányőrzés céljából, abiztos jövő reményében lemondani hajlandók!

LIBERATORA megváltó vagyok, s a bűnöket

kiűzöm lelketekből, lelketlen bűnösök! FUR(integet) Ide! Hozzám!

OCCULTATORRossz hír: még mindig nincs pénz.

FURValami csereérték csak van!

OCCULTATORSemmi. Ehető bogyók, lerágott kecske-csont,párolt kaktusz, ecetes pálmabor. Egyéb semmi.

FURFigyeld tovább, mivel fizetnek - lehet, hogy vanmár pénz, csak mi nem tudjuk.

OCCULTATOR(halkan, koponyát mutatva) Elloptam egy

bálványb. FURValami halhatatlan isten koponyája?

OCCULATORNem tudom. Azt mondták, bálvány.

FURPénz kéne, pénz, pénz! Eriggy a sűrűjébe,

figyelj !

Occultator elvész a tömegben. Jobbról katonák üreskondérokat cipelnek át a színen, lefelé fordítva, eltűnnekbaloldalt, sokan loholnak utánuk

Mi az, nincs több kaja?!

Tömeg átrendeződik

ULLUSNe menjünk el, biztosan hoznak még; Olyan

nincs, hogy éheztessenek!

PERITUSItt kell maradni. Ezek szerint ugyanis itt

osztják az ételt.

SOLLERSÁlljunk itt holnapig?

PERITUSHa elmegyünk, nem találunk vissza. Ezek a

romok teljesen egyformák. Sehol egy tájékozódási pont.

SOLLERSÓk is eltévedhetnek a kondérral. Honnan

tudják holnap, hogy ma errefelé osztottak ételt? Ok setalálnak ide!

A tömeg egy része el, más része marad

LIBERATORNem hallgattátok intő szózatomat,legyetek átkozottak, nyomorultak!

ULLUSMit óbégat ez?

LIBE'RATORÍm, megjövendölöm: a katakombáknyílásain bűzös lé, gennyes ár bugyogelő, s a fertőző özönvíz megfojtja,elsodorja, aki él még!

ARDENS(csoportnak magyaráz)Egyenlők, társak lévén olyan Rómátépítünk, ahol minden háborúés rabság lehetetlen; nincs tekintély; sempénz, sem vallás, mert a ráció, afegyelmezett életszeretetsosem volt, boldog államot teremt! Deértsétek meg: ha a bizalom,az önzetlenség nem hat át azonnal, haféltékenyen méregetjük egymásvékonyka fejadagját: hány dekávalkapott a másik többet és miért;ha bandákba verődünk és erővelraboljuk el a többiek motyóját,

s így őket szintúgy bandákba szorítjuk, améltatlan kényszer tesz eszközévé s továbbgyötrődünk értelmetlenül!

CARNIFEXFigyelj rám, szónok! Hóhér voltam egy-kor...

TÖBBENHóhér! Hóhér! Hóhér!

CARNIFEXHóhér vagyok, s a hivatásomatlángoló szenvedéllyel szeretem. Azakasztás utáni nyaktörést

segédeim végezték hajdanán,a háború előtt, mely korra furcsavigyorba rángva gondolunk és nem

hihetjük,hogy romtalan város is létezettbenne velünk, aki, lám, megoldhatatlanrejtély mai eszünknek. Egykoron tehát azelítélttel töltöttem az éjjelt az akasztás széphajnala előtt,s megtudtam ezt-azt róluk és magamról. Aztmondom, szónok: én repesve várom, hogyhelyreálljon mindaz, ami volt,

állam legyen az. állam, én pedig,mint állam-létünk szentje, újrakezdjem asiralomház hűvös rejtekébenaz őszinte és mély beszélgetést.Hívlak hát, szónok: vitázzunk utolsóperceidben. mert addig megzavar éskínos füllentésbe kényszerít

életvágyóan vak természeted.ARDENS

Nem félek tőled. Én már senkitől.Magamtól félek, amióta tégedmagamban fölismertelek. Ám lehetetlenolyan világban lakni, ahol az embernem több, mint puszta törvényvégrehajtó.Minél nagyobb a törvény,csak annál embertelenebb.Nézzünk körül! Mit látnunk adatott, aztlátjuk-e valóban?Kí képes a felfogott világ

törvényeit belátva holtig élni?De van gyakorlatunk: s ki tudja, mért:mindenki jobb, mint lennie kellene. Jobbvagy te is, mert nem hiszed, hiába isdarálod, nem hiszed,hogy meghalunk.A nemtudásban van minden bizalmam! Ígybízom én magamban is, mióta tudásomat.mert gátolt, elvetettem.Ma nincsen múlt és nincsenek halottak. Tehóhér nem vagy: hóhér sose voltál, én jó nemvoltam, s most sem vagyok az, es nem voltRóma. Róma lesz csupán.

TIMIDUSEz nem is Róma! Elvittek előlünk!

ULL'?SMondják: megvan meg minden palota, csak

elrejtették, El van ásvamind! TIMIDUSAz sincs kizárva, hogy ez Afrika. Csakazért mondják hivatalosan, hogy ez ittRóma, nehogy odamenjen mindenki.Minket megcsalt valaki, minket átvittekAfrikába.

ULLUSHajón? A víz alatt? Mikor? Hogyan?

TIMIDUSÓk tudják. Megvannak a módszereik.

LIBERATORElnyel a föld és nem ereszt ki többé,a rom, hol állunk, fölétek borul égnek!

Megnyílik a föld, két férfi és egy nő mászik ki. Elszörnyedés

Megnyílt a föld! Megnyílt a föld! (Térdre esik)

Csönd, azok hárman hunyorognak, tapogatóznak

ARUMZaj volt. Most csönd. Semmit se látok.

CAVERNAÉn sem.

CONDITUSHogy fáj a fény!

ARUMA fülbe vág, dobog!

CAVERNAEmberszag. Mennyi szag! Sokan lehetnek.

CONDITUSTudjuk, hogy láttok minket!

ARUMNe bántsatok!

CONDITUSBámultok ránk! - Én rejtegettem őket. Ottlent lapulnak. Évek óta már. Sokan. Agyermekek vakok, tapintásuk, szaglásukzseniális. (Feltérdel) Már kezdtek látni.Foltokat. Csak néha járok le közéjük, élelmethordok, híreket.

Mondtam nekik, hogy béke van,most már jöhetnek. Nem hiszik.CAVERNA

Meleg van! Érzed?ARUM

Vérszag. Hullaszag.CONDITUS

Adjatok ennünk! Élezünk a mélyben. Csakvíz van. Tó. Kik lebuktak a tóba, fel sosejöttek: kopoltyút növesztve élnek a boldog,mély birodalomban.

Hastatus a nyílásba döfködi a dárdáját

ARUMMég háború van. Kcprán volt kijönnünk.

CAVERNAHát visszamenjünk?

ARUMVissza, vissza, vissza.

Rémülten csúsznak a földön,tapogatózva

ULLUSTúl sokan élnek itt A föld alatt is! Törvénykell! Törvény, hogy az őslakókat illeti csak azingyenkonyha, mások ne kapjanak, ha nemdolgoznak érte!

NEBULÓA szenátusnak hírül kéne adnunk,

hogy odalent is verbuváljanak. CONDITUSSzenátus? Van szen'.tus? Béke, béke!Meg mondtam én, itt fönt már béke van!

s

Lesz éteI, minden lesz, a többi nőt is hozd felmagaddal, kurvák kellenek, etet van. szerelemvan, bele van! (Megragadja Cavernát, akisikoltozik, menekülne)

ARUMMegvédelek! Megvédelek!

Hastatus felnyalábolja Arumot

HASTATUSViszünk a szenátushoz vallani.(Hastatus, Nebulo el az üvöltöző Arummal)

SOLLERSItt állt a házam. Ez a házhelyem.Mi alatta van, az i4 az enyém.

PERITUSTanúsítom. Itt állt . ház). Ili. Semmi se

szent, csak a házi istenek. ARDENS iMinden mindenkié!I Ez új világ! Miérthagytátok elhinni szegényt? Nebántsátok a nőt

ANUSMért? Húsa van!Élő hús! Érték! Nincs érték nagyobb!Önzetlen lévén. nektek hizlalom fel, hogyhúsából mindenki részesüljön!(Anus pár férfival elviszi a sikoltozó Cavernát.Conditus viszamászik a lyukba)

ARDENSEzt nem lehet! Emberkereskedők!

Őt is lefogják páran

CARNIFEX(Ardenshez) Tökéletes az élő. Lehetőségszunnyad izmaiban., Szép rajzú csontjai alegnagyobb csodáról vallanak: ki tudja,honnan, é- ki tudja, merre áramlik bennevérgént az idő, mely nélküle nincs, ő szülimeg azt is, míg él, s majd meöli, a mérhetőidőt holtában végl g visszavonva.

HANGOKA hóhér! Bölcsen szól! Mert ő a hóhér!

- Szent ember! Nézz meg jól! Aztmondom én,

hogy jól beszélsz! - Jólelkű ez a hóhér,boldog lehet, kit kezelésbe vesz!- Folytasd, hóhér! Kíváncsiak vagyunk!

Ardens szabadulni akar, nem engedik

CARNIFEX(Ardenshez) Tökéletes vagy. Tökéletesebb acsontvázad lesz, ama véglegestökély, az emlékműved, az életcélod, haminden túlzó mozgás elcsitulvána természet megbékél önmagával.

INSANUS(berohan) Itt vannak! Megjöttek! A gályák aTiberisen úsznak! Élelemmelés katonákkal rakva! Fővezérünk,Augustus megmenti az éhezőket!

Mindenki kirohan Insanus után, csak Pius marad

PIUS(a kezében levő követ nézi)Azt mondta: házi isten. Csak kő. Egy

kődarab.őrültek! Tébolyultak! Bolondok!

Eszelősek!Senkim sincs. Nincsen senkim. Didergek.

Elveszek.De hátha mégse kő ez. Túl szép.

Tenyérmeleg.Nem éri fogom, de ő tart, kézen fog

és vezet.Talán bűvös erővel anyám vezérel engem, s azistenek, sorsomnak örök tudói, bölcsen ecsöndes kőbe zárták a titkot, hogy

megértsemcsiszolt formája szózatát, mely megvéd,

hogyha sejtem:mily bűnért és hogyan kell bolyongva

vezekelnem_Ritmikus erezet vonaglik benne, szintelüktet, hiszen talán él, s lehet, hogy

őszerinteén, én nem élek, vagy csak romlékony

mása volnékaz ő létének - s ő is talán csak tiszta

emlékvalami másról: mélyebb, régen volt, lassú,

álmos,dallamos vonulásról, mely ott történt, ahol

mosta Fórum áll - s bár nincs ma Fórum,

mégis, ki tudja,hátha e kő a lélek görcseit mind megoldja. (El)

Tömeg jön

PRAECO(dobol) A bölcs szenátus úgy határozott,hogy bandákba verődni nem szabad, mertRómának a rend az érdeke.A gyilkolás halállal büntetendő.A tolvajlás halállal büntetendő.

Dolgozni kell. Mindenkinek.Mindenkinek. Mindenkinek.

CIVISDe mit dolgozzunk? Folyton éhezünk!Éhen vesszünk, míg megérik a termés. mitsenki sem vet - ki fog hát aratni? Doboldki, mit tegyünk!

PRAECONos, erre nézvéstnem kaptam közhírré-tenni-valót. (Dobol) Abölcs szenátus úgy határozott, hogyRómának a rend az érdeke... (El)

CIVISHát hol az a szenátus? így meg úgy, hogy ezttegyük meg azt tegyük. De ők,

bezzeg ők soha, sehol se láthatók!TIMIDUS

Ne szidjuk őket. Biztosanmegtesznek értünk mindent.

CIVISKicsodák?Még azt se tudjuk, hogy nevezzük őket!

TIMIDUSA testőreik, jönnek!

Jön Nebulo, Mercenarius

VENDITORNincs víz! A kutak elapadtak! Mikorintézkedik a bölcs szenátus?

RUSTICUSA kecskéimet elrabolták!

COLONATerhes vagyok, mert megerőszakoltak!

Kiabálás. Nebulo és Mercenarius dárdával szúrkálja őket

MERCE'NARIUS Pofa be! Mindjárt jön a szenátus! Deüvöltözve nem lehet! Tessék várakozni, mert jön a szenátus!

HANGOK Jön a szenátus! A szenátus! Jönnek!

NEBULO Kuss!

Csönd

(Mercenariushoz) Tényleg jön a szenátus?

M,ERCENARIUS Valahonnan valahová biztosan.

NEBULO Lépjünk meg. Ezek itt túlzottan éhesek.

Mercenarius és Nebuló indul, a tömeg bezárul körülöttük

Hé, em' erek! Mit akarnak? Mi csak ide megyünk, pár lépés,mi a szenátust őrizzük, a szenátusi palotát! Ezek a hullák,ezek jelzik, hol vagyunk! A lázadókat közszemlére tette ki abölcs szenátus! Nézzétek, okuljatok!

Tömeg kinyílik, Nebulo és Mercenarius pár lépéssel obébbmegáll

Na. Ez itt a palota. Tilos belépni. Tilos háborgatni aszenátust.

Tömeg kissé hátrébb húzódik

Ha nem jön a szenátus, ezek ám kinyírnak minket!

MERCENARIUS Hát igen.NEBULO Mit tegyünk?MERCENARIUS Orködjünk.Jön' IV., V., VI. Szenátor, katonák, megállnak

IV. SZENÁTOR Mi ez a tömeg?

V. SZENÁTOR Ezek is kérelmezők lesznek.IV. SZENÁTOR Egek.VI. SZENÁTOR Muszáj meghallgatnunk őket,IV. SZENÁTOR Ezek se fogják elhinni, hogy nem fosztottuk

ki a gályákat, amelyek nincsenek.VI. SZENÁTOR Szigorral kell fellépnünk.Kissé előrelépnek

MERCENARIUS Ne tovább!NEBULO Ez a szenátusi palota. Üléseznek odabent.

V. SZENATOR Ülésezünk? Odabent? Hogy mi odabentülésezünk?

IV. SZENÁTOR Ezek is a mi testőreink? MERCENARIUS Ók aszenátorok. Ezt most megúsztuk.NEBULO Ezek újak. Hova lettek a régiek?

MERCENARIUS Mindegy. Szenátorok, az a lényeg.NEBULO Rátok vár a tömeg, szenátorok! Csupa kérel mező.

Előszobáznak. Éhesek.V. SZENÁTOR Tudjuk. (Sóhajt) Lássunk neki.ANONYMUS Sorbaállni! Csürhe! A szenátorok meghall gatnak

kegyesen. De csak halkan, sorban, illedelme sen!Fegyelmezetteid !

Lökdösődés, katonák dárdával böködik a népet

NOBILISMi ősi arisztokraták vagyunk, miénk aföld. a jog, a születésünk révén. Adjatokírást, hogy az állam a régi jog szerint fogszerveződni, cserében hirdetjük, hogyigenis törvényes ez a mostani szenátus.

V. SZENÁTORAdnánk mi írást szívesen. A törvény- akármilyen, csak hathatós legyen -a leghőbb vágyunk. Jó lenne, ha volna erőtök.

Majd ha lesz, tárgyalhatunk. NOBILISAz örökösödés az állam elve!A legfőbb jog, mit békesség követ! Ha nincse bölcs jog. úgy hatalmatok kétségbevonható, szenátorok!

Eltaszigálják

RUSTICUSParasztok vagyunk. Mindent elraboltak tőlünka katonák!

IV. SZENÁTORNahát, nahát!

RUSTICUSTi tettétek, szenátorok!

IV. SZENÁTORNe mondd!.erőfeszítést igényel, amíg ilyesmitöbbé nem fordul elő.E célból ténykedünk. Ha támogattok, ilyesmitöbbé nem fordul elő, s bizonnyal felvirágzika parasztság.

Eltaszigálják

ANUSA szajháknak jogot kell adnotok ésvédelmezni őket, hiszen érték a nőitest: az állam támasza, uralmatoknakfő garanciája. Jelet kérünk, megbízhatójelet,mit véd a törvény, s barlangunk előttborzongjon meg a férfi, és a városszentélyébe, felszentelt szűzeinkhez e jeltaszítsa, jogos törvény szerint. Sürgősen kell atörvény! Pénz a test, forgatni kell, míg vannakrá vevők, ne várjuk meg a devalvációját, mertegy-két év, és kipusztul belőle az ifjúság: azaranyfedezet.

VI. SZENÁTORMilyen jelet kérsz?

ANUSMindegy. Parazsatvagy tükröt. Ahogy máshol is szokás. Delegyen minden más jel büntetendő! Enyémlegyen a monopólium!

VI. SZENÁTORTiéd. De mindent, amit elkotyognak apáciensek részegen, hülyén, jelentsdnekünk.

ANUSJelentem, jó uram,természetes. Mióta élek, űzömaz ipart, van gyakorlatom. De adjatokherélteket fegyverrel, élelemmel.

VI. SZENÁTOR Intézkedünk.

Pár katona el Anusszal

LIVISAz őslakók nevében! Legyenekrabszolgák mind a késve érkezők,különben túl sokan leszünk!

V. SZENÁTORNo, persze.De ki jön későn, ki jött túl korán? Volt márjavaslat néhány: legyenek szolgák a szőkék- vagy a feketék; a kékszeműek - vagy akopaszok; az ifjak - vagy a vének; boldoganjelölnénk bárkit rabszolgaszerepre, mégtéged is, ha engednéd.

CIVISNa nem!

V. SZENÁTORBeláthatod, nehéz a helyzetünk.

Eltaszigálják Civist

HANGOK Sáskát tenyésztünk! Füstölnivalót! Nevárjuk meg, míg jön a sáskahad!Domesztikált sáskát, nekünk, szenátus! Szöcskét kell nemesítenünk!Bivalynagyságú szöcskéket ajánlok, anemesítés terve eladó! Tápláló bodzát árulok! Csalánlevestől ép~ erős az ember!

Katonák döfködik őket

VENDITORStandot nekem, hogy árusítsak ott!

IV. SZENÁTORTiéd a város összes ''romjai.

OCCULTATORAdjátok nekem bérbe a fügefákat!

VI. SZENÁTORŐrséget állni minden fügefánál!

Pár katona eltrappol

IV. SZENÁTORNem bírjuk óvni mindet. Okosabb, havalamennyi fügefát kivágjuk.

Pár katona eltrappol

LIBERATORBizalmas ügy. Megsúgom: vannak itt, kikmegváltóként prédikálnak és a szenátustbecsmérlik. Adjatokpár fegyverest, hogy elfoghassam őket.

IV. SZENÁTORHelyes.

V. SZENÁTORDe nem! Még nem vagyunk erősek, mégnem szabad vérengzenünk!

VI. SZENÁTORNe ordíts!Bizalmasan! Csak nem a nép előtt!

RECTORRómát egyedül én ismerem úgy,hogy barbároknak híven megmutassam„ azönjelöltek mégis (mutogatják. Irtsátok ki aszélhámosokat!

SOLLERSA katakombák népei az enyém!

USURPATORA törvényes szenátuis én vagyok! FURHadd nyissak tolvajiskolát!

Hangzavar, dárdával böködik őket, csönd

ACTORTisztelt szenátorok!...

V. SZENÁTORElég! Elég volt!

ACTORSzínész vagyok! Művész! Ez itt a truppom!

Előlép Scurra, Ioculator, Fictor és mások

Bohócunk. (Scurra meghajol) Amorózónk.(Ioculator meghajol) Meg a többi. (Meg-hajolnak)Játékjogot nekünk és megígérem- ha zsoldot is kapunk (de élelemben!) -, hogynem lesz talpnyalóbb, sem

hasznosabb aszámotokra nálunk! Mi az összeshatalmat támogatjuk, ami fennáll,csak az fontos, hogy fennálló legyen.

Scurra a karjával Actor lába között integet, nevetés

Mulattatunk. A nép nem éhez úgy,ha közben gyomra korgásán zenélünk.

Scurra böfög

Mondunk mesét irányelvek szerint. Koholunkmúltat. Eljátsszuk a hőst, lett légyen azszenátor, néptribun. Harmóniát hazudnimegtanultunk. Zsonglőrködünk szavakkal,fegyverekkel. Játékjogot nekünk és kenyeret,a cirkusz aztán már magunk leszünk!

Actor és loculator koponyákkal zsonglőrködik. Fictor az orrándárdát egyensúlyoz. Scurra cigánykereket hány. A többibukfencezik, egymásra mászik, szaltózik stb.

VI. SZENÁTORA játékjog tiétek. Menjetek, acirkusz ott van, távolabb, emittaz állam palotája áll.

Actor, Scurra, loculator, Fictor és a többi csepűrágó ki, tömegutánuk, csak szenátorok és katonák maradnak

V. SZENÁTOR(leül) Mit mondjak, döglesztő uralkodás ez.

Másik két szenátor is leül mellé. Katonák távolabb állnak

VI. SZENÁTORPénz kéne. Pénz.

IV. SZENÁTORJól mondod. Pénz. Na éskinek a képét verjük rá? Kiét?Mi hárman volnánk, nem? Triumvirátus! Azérmének csak két oldala van.

V. SZENÁTORPénz! Jó is volna! Ezek aranyat semfogadnak el, túl rágósnak találják.Értéke annak van, mit megehetsz.De az sincs már. Nekünk sincs. Minekünk

sincs!A vezetőknek, minekünk! Már kiraboltunkminden parasztot távol és közel!Holnaptól egymást fogjuk megzabálni.

VI. SZENÁTOREl kéne menni, aztán visszajönni,kivárni, míg az éhínség lezajlikés beülni a készbe.

IV. SZENÁTORHülye ötlet.Éhen halunk vidéken. Persze itt is.

Ki kéne végre valamit találni.VI, SZENÁTOR

Lehet, hogy kissé elhamarkodottanintéztük el az előző szenátust.Várhattunk volna, míg rendet teremt.

IV. SZENÁTORAz most már mindegy.

VI. SZENÁTORSzökjünk meg. Lehet még.Nem ismer senki, és az önjelölteknem fognak ujjal mutogatni ránk,hogy „ott megy a szenátus, a valódi"!

IV. SZENÁTORElhullunk, mihelyt nem lesz seregünk.

V. SZENÁTORVérszomjas minden had, ha nem zabálhat.Nem lesz időnk, hogy felforduljunk éhen.Munkára kéne kényszerítenimindenkit.

IV. SZENÁTORHogyan? Miféle erővel,ha nincs se pénz, sem élelem?

V. SZENÁTORTörvény kell.

IV. SZENÁTORNincs se pénz, sem élelem!

VI. SZENÁTORHárman vagyunk. Félek, hogy sok a három.Kinyírta egymást eddig valamennyitriumvirátus. De ha összetartunk!.... Osszuk felegymás között a hatalmat. Legyen tirannusegyikünk.a másik ellenzéki néptribun,

a harmadik meg valami egyéb,hogy ne lepődjünk meg, ha úgy adódik, ésne dühöngjünk fölöslegesen.Sorsoljunk, melyik szerep melyikünké.Vessük ki kockán.

V. SZENÁTORMegfontolt javaslat.Csak az a kár, hogy hamarabb kinyírnak,mintsem mi, egymást.

VI, SZENÁTORAz a baj, hogy ők,a nép, a seregünk, túl nagy hatalmattulajdonít nekünk - azért csinálják, hogyminél jobban gyűlölhessenekmajd minket mindazért, mi sújtja őket - holottmi nem tehettünk semmiről!

V. SZENÁTORHit kell nekik, mely többet ér a pénznél,hiszen a pénz a hittől valuta!Nem volna baj, hogy háború tarolt, hogyösszeomlott minden épület,hogy meghaltak nem tudni mennyien: az itt abaj, hogy mind ki él, ravasz már, mertelvették a hülye hitüket!

IV. SZENÁTORMitől hinnének? Nem hiszünk magunk sem.

Mindenfelől, az összesnyelveken

óbégatva verődtek össze, nincsenegyetlen közös istenük se, nincsse közös múltjuk, sem közös jövőjük, ezcsürhe! Csürhe! Csürhe! Csürhe!

Csürhe!

A háttérben tüntetők vonulnak táblákkal, zászlókkal,jelvényekkel

TÜNTETŐKLe a kecskeuzsorával, lea kecskeuzsorával, éljenaz igazság!Kenyeret, cirkuszt,kenyeret, cirkuszt,éljen az igazság!

COLONAAki bátor, nem szenátor,vesszen a szenátus!

TÜNTETŐKAki bátor, nem szenátor, akibátor, nem szenátor,vesszen a szenátus!

ARDENSAz öntudat mutat utat,

vesszen a szenátus! TÜNTETŐKAz öntudat mutat utat, az,öntudat mutat utat,vesszen a szenátus!Kenyeret, cirkuszt,kenyeret, cirkuszt,vesszen a szenátus!

Tüntetők végigvonulnak a szín elején. a szenátorok rémültenszétfutnak, katonák bámészkodva állnak. A tüntetőkzavartalanul kivonulnak, szenátorok visszajön-nek

VI. SZENATORTe jó ég! Mi lett volna, ha észrevesznek?!

Mindet lefogni! Mindet! Most! Azonnal! V. SZENÁTORPihenj! - Csak hadd tüntessenek. Nemrossz az ellenzék, ha van.Majd bűnbakot találunk köztük. Ő lesz, kielrabolta összes javainkat,a gabonát, a kecskéket, miattaéheik Róma. Reszkessen a polgár ésvédelmünket vállalja magára!Ha nincsen étel, lesz per. jó kövér.Lakjon jól tőle minden éhező.

Jön Hastatus és Miles, két rabot hoznak

HASTATUSA szenátust keressük, merre van'?

V. SZENÁTORMinek neked szenátus?

HASTATUSMert az ítélsúlyos ügyekben. Hol van a szenátus?Már órák óta hiába keressük.

V. SZENÁTOR Ml az a súlyos ügy?

HASTATUSNem fecsegünk,de megmondjuk, hogy hol van a szenátus.

NEBULODe hiszen ők azok!

HASTATUSEzek'?Ezek a satnyák? (Csönd) Elnézést. Bocsánat.

(Csönd Nem tudhattam, Ittfolyton változékony

a helyzet. Szóval, ezek gyilkosok,mi tetten értük őket. ítéljetek,ha szenátorok vagytok. De ha nem,

tessék ítélni akkor is. Ez ittegy asszonyt ölt meg, nem tudni. miért.

V. SZENÁTORMentséged van?

HOMICIDAVan. Megbűnhődtem én mára tettemért előre. Vezekeltern.A háborúban. Sok sebet szereztem.És tegnap is. Nem ettem. Odacsaptama fejemet a kőbe. Nézd. A sebhely.És marcangoltam. nézd. a kezemet.Előre büntettem magam, hogy aztánölhessek végre. öltem. Ez a helyzet.

VI. SZENATORNem értem. Megfontoltad jó előre?

HOMICIDAMeg én, hiszen fajom vallása tiltja,hogy ismeretlent semmiért leöljünk.

VI. SZENÁTORAz áldozat... ki volt az áldozat?

HASTATUSEgy nő.

HOMICIDAEgy nő. Véletlen. Arra jött,mikor már ölni tudtam. Peche volt.

V. SZENÁTORNem ismerted?

HOMICIDANem. Most sem ismerem.

VI. SZENÁTORAkkor miért? Mert nő volt?

HOMICIDANem. Dehogy.Nem értitek? Én csak megláttam ezt... ezt itt..., a romokat... hát nem elég'?!Itt nem lehet mást! Itt gyilkolni kell!

V. SZENÁTORVágjátok ki a máját és a szívét.

Katonák elviszik Hoxnicidát

HASTATUSGyilkos ez is.

INNOCENSHazugság. Tévedés.

HASTATUSAzt mondták, gyilkos.

V. SZENÁTORKi mondta?

HASTATUSA szemtanú.

V. SZENÁTORNem láttad ölni?

HASTATUSNem.

V. SZENÁTORVigyétek őt E.vágjátok ki a szívét.

INNOCFNSTévedés!L n artatlan vagyok!

V. SZENÁTORLehet. - Vigyétek.Nem származott még abból baj sosem,

ha ártatlanul pusztult valaki.

Katonák elviszik Innocenst

MILESEz jó szenátus. Bölcs. Határozott.

HASTATUSBár lennének hatalmon jó soká!

V. SZENÁTORGyerünk. Országolunk, mert ez a dolgunk,mert jólesik hatalmat gyakorolnunk. Bírákvagyunk. Ezt ne feledjük el.

VI. SZENÁTORRájöttem: volna hús itt dögivel. Etessükmeg a hullákkal a népet! Majd ráfogjuk,hogy rágós kecskehús.

IV. SZENÁTORMegfontolandó. - ,Zsoldosok, vigyázz! Ahullákat is hozzátok utánunk.(Miles, Mercenarius, Hastatus, Nebulo felé) Ti ittmaradtok, vigyázni a rendet.

Katonák összeszedik a hullákat, elviszik a szenátorok után.Jön Actor. Seurra, loculatoi, Fictor, csepűrágók, nép

ACTORCsöndet! Figyelmet! Kezdődik a játék!

Csönd lesz, színészek magasabb romokra állnak

Csak néhány éve történt, a hatalmasvilágégés előtt, ezen a téren, a Fórumon,hol emlékezetünk még ma is palotákatlát, s kezünket még hűsíti a márványsimasága, hogy itt állt Caesar(Fictorra mutat, az meghajol) snem fogadta el

a nép által felkínált koronát.

loculator „Caesar" felé nyújt egy tányért, az eltolja magától

HANGOKNem kell neki! - Én bezzeg elfogadnám! -Fogadd el, Caesar! Fogadd el, különben kitör aszörnyű háború! - Fogadd el!

ACTORAntonius (Ioculator meghajol) háromszor

is kínálta,de Caesar háromszor is nemet intett,majd lerogyott és hab verte ki száját.

Megtörténik, „Caesar" a földön rángatózik

Nem sokkal később Cassius és Casca(„Cassius"-ra és „Cascá"-ra mutat, azokmeghajolnak)Caesar halála mellett szavazott.

„CASSIUS"Senkit se bántsunk, csak Caesart magát?

„CASCA"Jól emlékeztetsz, mert Antoniusnak,kit Caesar úgy szeret, nem volna jótúlélni Caesart, túl nagy a hatalmaés bajba hozhat.

ACTORÍgy gondolta Casca.De Brutus gyáva volt, és nem akartamegölni őt is. Brutus tőrt ragad most(felmutat egy tőrt)és lévén márciusnak idusa,a Fórumon Caesar felé lopakszik.

(„Caesar" felé lopakszik, aki feláll) „CAESAR"A gyáva többször hal meg sír előtt, abátor egyszer ízli a halált.Minden csodák közt, melyeket tudok,legrendkívülibbnek találom azt,hogy ember félni tud.Holott a kényszerű vég, a haláleljő, ha jőnie kell.

Ím, eljött márciusnak idusa.Ma reggel ezt az írást kaptam.(Előhúz egy tekercset, olvassa)

Caesar, őrizkedjél Brutustól, ódd magad Cassiustól, neközelíts Cascához, ha halhatatlan nem vagy, nézz jól körül.

(Sorban a nevezettek szemébe néz, azoklassan közelednek hozzá)

HANGOKCaesar, vigyázz! Caesar, ne hagyd magad!

Actor és a többiek leszúrják „Caesart", „Antonius" nézi

Megölték! Nem megölték? Gyilkosok!ACTOR

Ez játék! Mi a múltat imitáljuk!IOCULATOR

Figyeld tovább, közönség, hogy a múltban mitörtént. Csöndet! Csöndet!

HANGKuss legyen!

„ANTONIUS"Nem kétlem bölcsességetek,

mindenki nyújtsa most véres kezét.Szeretlek mind s barátotok vagyok. HANGOK

Fuj, áruló! A cinkosuk! Gazember!„BRUTUS"

Antonius, vedd Caesar tetemétés szólj a néphez. Szépen tudsz beszélni.Vádat ne mondj beszédedben reánk, de amijót csak bírsz Caesar felől.

„ANTONIUS"Temetni jöttem Caesart, nem dicsérni. Arossz, mit ember tett, túléli őt, a jógyakorta sírba száll vele. Ez legyen Caesarsorsa is.Barátom volt ő, hozzám hű s igaz.De Brutus mondja, hogy nagyokra tört ,,Brutus derék, becsületes férfiú.

HANGOKGyilkos! Brutus gyilkos!

„ANTONIUS"Háromszor nyújtám a koronát neki, s ővisszatolta. Ez a nagyravágyás? DeBrutus mondja, hogy nagyokra tört sbizonnyal ő derék egy férfiú.

HANGOKCsaló! Orgyilkos! Miatta van az egész!

ACTOREz játék! Játék! Színészek vagyunk!

HANGOKEzek pojácák! Csönd legyen! Leülni!

„ANT'ONIUS"Békével lesztek? Vártok egy kicsinyt?Meggondolatlanság volt róla szólanom.Kell tartanom, hogy a derék férfiak,kiknek ledöfte Caesart fegyverök, meglesznek bántva általam.

HANGOKAz árulók! A derék férfiak!

„ANTONIUS"Szabad leszállnom? Engedelmet adtok?

HANGOKSzálljon le. Jöjj le. Álljátok körül. Helyet

Antoniusnak. Nemes Antonius! „ANTONIUS"Nem, álljatok félrébb: ne nyomuljatok

mind úgy felém. Vonuljatok tovább. HANGOKHátrébb! Helyet! Helyet!

„ANTONIUS"Hírt mondok most. Octavius Rómába érkezett.

(Scurrára mutat, az meghajol)Legott megyek meglátogatni őt,hogy Caesar veszte meg legyen torolva.

Azoknak ott mind meg kell halniuk! HANGOKÚgy van! Jól beszél! Bosszút!

„ANTONIUS"Tehát ezeknek meg kell halniuk.

„OCTAVIUS"Helyeslem. Haljanak meg.

„ANTONIUS"Most pedignagy dolgokat hallj. Brutus s Cassius hadatfogadnak. Tüstént szembe kell mennünk;tartsunk tanácsot, mint lehessen a bajjallegbiztosabban dacolni.

HANGOKÉljen Antonius! Éljen Octavius!

„Antonius" és „Octavius" odébb megy, előrejön „Brutus",„Cassius"

„CASSIUS"Jer hát, Antonius, s jer Octavius!Elvesztünk! Vedd a tőrömet. szívembedöfd, mint döféd Caesart, szeretve!

„BRUTUS"Ó, Cassius, nagy az én bánatom,míg távol voltam, lángot nyelt az én nőm,imádott nőm, és így halt.

„CASSIUS"Istenek!

HANGOKÚgy kell neki! Megérdemelte!

„BRUTUS"De mit látok? Ki jő itt? Közelít!

„Caesar" megy feléje

Isten vagy angyal, ördög, vagy mi vagy, mitőlfagy vérem, felborzad hajam, mondd meg, mivagy?

HANGOKCaesar feltámadott!

„BRUTUS"Mondd meg, mi vagy?

„CAESAR"Rossz szellemed.

„BRUTUS"Miért jössz?

HANGOKBosszút állni! Bosszút állni! Öld meg a

gyilkost, Caesar! ACTORNyughassatok már! Mindjárt vége lesz,nekem kell bosszút állnom magamon, őnincs, csak én látom, mert ő kísértet, nemöl meg engem, azt majd én teszem

meg!HANGOK

Öld meg, Caesar! Öld meg! Öld meg!FICTOR

Inkább megöllek, akkor végre csönd lesz.(Mintha leszúrná Actort, az eldől)

HANGOKA többit is! A többit is!

FICTORA többit nem lehet! Szellem vagyok,nem látjátok? De jön Antoniusmeg Octavius, ők majd bosszút állnak. (Fictorodébb megy, jön „Antonius" és „Octavius")

„OCTAVIUS"Reményem, íme, teljesedve van.

„ANTONIUS"Legyőztük őket. Brutus már kinyúlt.

HANGOKA többit is! A többit is!

„OCTAVIUS"Jer, Casca, jer hát, Cassius,a bosszú nem kerülhet el.

„Cassius" és „Casca" odamegy, ,,Octavius" és „Antonius"mintha leszúrná.Üdvrivalgás

Most pedig felosztjuk a nagyvilágot,Te Egyiptomba mégy, hogy ott uralkodj, énpedig hű Rómámba indulok.

„ANTONIUS"Járj békével. Kérlek, majd értesíts, ha

Róma ismét nagy lesz és dicső. „OCTAVIUS"Rómánál szebbet nem láthat az ember,páratlan város, centruma a Földnek, lakóibüszkék, nemesek, tudásban ésgazdagságban verhetetlenek. Rómába, fel!S ím, megjövendölöm: uralmam Rómaboldog népe által Rómának egész világotszerez. Nézzétek! Lám, az ég is kiderült! Azenyhébb végzet híradása ez: Rómábanhosszú, tartós béke lesz!

Nagy taps, éljenzés, Scurrát a levegőbe dobálják

HANGOKÉljen Octavius!

SCURRARómában hosszú, tartós béke lesz!

Éljenzés. Dobálják a vigyorgó Scurrát

Senki se hal meg ezentúl!Éljenzés

Mindenki száz évig él!Éljenzés

Soha többé férfi nem lesz impotens!Éljenzés

Soha többé asszony nem marad frigid!

Éljenzés. A tömeg egy része el Scurrával

FICTORÉn sokkal jobban játszottam nála. Buta pojáca. Azért

van sikere, mert közönséges bohóc. Mégis ő kapja aleghálásabb szerepet! Holnap én leszek Octavius!

ACTOREzt nem adjuk többé. Hülye banda. Ezek nem értik aművészetet! Még képesek és meglincselnek. Korlátolt,gyermeteg népség.

IOCULATORMit akartok? Egész jó a bevétel! Van mit ennünk hol-napig.

FICTORHa nem lehetek Octavius, itthagyom a truppot.

ACTORButa, értetlen, műveletlen horda! Szörnyűség. - Ti pedig nemtudjátok a szöveget! Hablatyoltok összevissza! Amit éngonddal, vesződséggel megírtam, az nektek semmi! Ronggyámegy az én selymes, választékos, míves szövegem a büdösszátokban! Én nem ehhez szoktam! Engem a legnagyobbtekintélyek tekintettek a tanítványuknak! De kivágok énmindenkit, aki bele-rondít a szövegembe! Ki én! Ha addigélek is! Majd csinálok színházat egyedül!

Színészek el

ULLUSJól megadta nekik Caesar!Jól beszélt Antonius!Ez mind így történt, tanúsíthatom.Én harcoltam velük.Antonius kiváltképp szeretett abátorságomért.

CIVISCaesar halott volt,hogyan lehet, hogy Caesar újra él?

VENDI TORSzerintem meg sem ölték. Aki meghalt,

az hulla. Láttam hullát eleget.Aki meghalt, az meg van halva végképp.Másnapra minden hulla szétrohad.

ULLUSCsak nyáron. Télen tartósak a hullák.

VENDITORNekem beszélhetsz: nincs feltámadás.

NEBULOHa Caesar él, most hol van? Hova lett?

CIVISLehet, hogy elrejtették jobb időkre?

TIMIDUSMikor jön már Octavius? Siessen!

Éhes vagyok! Hozzon már eleséget! ULLUSSzerintem nem jár messze. Nagy vezér.Minden csatába jókor érkezik. Övé lettRóma, Antoniusémeg Afrika. Igy szól a titkos záradék.

TIMIDUSMindegy, kié a város, csak siessen.

MILESLehet, hogy itt van Rómában, akárcsakCaesar, és csak az alkalomra vár. Lehet,hogy elbújtak a föld alatt. Azt mondják,sokaxi élnek odalent. Királyságuk van.Élelmük. Amíg mi fönt kiirtjuk egymást, őkalant kibírnak mindent. Ezt mondják anépek.

ULLUSMég nincsenek Rómában. Ismerem

Caesart is, láttam, amikor megölték. CIVISBrutus gazember. Őmiatta tört ki a

háború. Ha élne, megkövezném. ULLUSCaesar megölte Brutust. Bosszút áll ő a

többin is, egyet se féljetek. CIVISCsak rend legyen. Csak rend legyen.

HASTATUSOctavius sereggel érkezik majd.Mi lesz, ha ránk támadnak? Semmi kedvemelpatkolni egy álszenátusért!

MBRCENARIUSHa jönnek, jönnek. Ők is zsoldosok.

NEBULOÉs addig?

MILESŐrködeink itt?

MERCENARIUSŐrködünk.

Jön Parefectus, Pugnator, katonák

PUGNATORCivilek. Koncoljuk fel őket?

Katonák körülzárják a civileket

Vagy közlegények lesznek? Szólj, uramPRAEFECTUS

Hagyjátok őket.

Katonák odébb mennek, civilek eliszkolnak

Azt hiszem, elég volt.Fogd. Itt a dárdám. Itt a sisakom. Lehet,hogy elvergődne még a testem, de vén alelkem, élő nem cipelt még ilyenkoloncot. Katonák, lemondok. Már nemvagyok tiszt.

PUGNATORÉhes vagy, uram?Szomjas vagy? Nő kell? Szólj, és megkapod

PRAEFECTUSA lelkem éhes. Nem hallod? Korog.

PUGNATORUrunk fáradt. Őrizzétek az álmát.

PRAEFECTUSAludni! Az se jó. Dühödt lidérceklátogatnak. De ébren is. Csak én,csak én vagyok. Nincs más. Ezt nem lehetkibírni. Én vagyok csak! Senki sincs fölöttem!Főisten vagyok! Gyalázat!

Csönd

Lemondok.PUGNATOR

Nem fogadjuk el, uram.PRAEFECTUS

Magamról mondok le. Az engedélyednem kell. Csak egyszer tudnék szabadulni arémeimtől! Üresek a rémek! Üresek ők is!Rettegve figyelnek és menekülnek tőlemálmaimban!

PUGNATORUrunk didereg. Bundát rá.

PRAEFECTUSA csontomatmelengesd! Csontvelőmet, mely kiszikkadt!Hullára, bundát? Égessetek el! Nem kell adárda, nem kell a sisak, nem kell köpeny,bőröm is túl szoros! (Ledobja a dárdát, asisakot, a köpenyét kapkodva vetkőzik)Szakállam, körmöm nő tovább. Gyalázat.

Tépjétek ki a körmömet! Ne nőjön! PUGNATORFelöltöztetni. A sisakot. A dárdát.Ruháit rá. A köpenyét.

Katonák teljesítik a parancsot

PRAEFECTUSMinek ez? Gondold meg! Minek?

PUGNATORUram, lehet, hogy nem kellünk neked.Rosszul szolgálunk. Hűtlenül. Bután. Dete, uram, te kellesz minekünk. Nekünkvezér kell. Nem gondolkodunk, uram, minem vagyunk elég erősek, hogy elviselniképesek legyünk,mit gondolnunk muszály Nem gondolunk

mi semmit. Itt vagy gondolni helyettünk te,uram, te. Vezér vagy. Ne avass bekétségeidbe. Es ha beavatsz is, mi úgysehalljuk. Süketek vagyunk. Igy jó nekünk,mert élni akarunk. Lenned kell, értünk. Élnikényszerítünk.

PRAEFECTUSMért éppen engem? Bárki megteszi!

PUGNATORLusták vagyunk. A csecsemő az anyjátmiért imádja? Puszta kényelemből.Megszokta már. Keressen új anyát?Sokáig kóborol, míg megleli,ha közben fel nem falják más anyák.

PRAEFECTUSÉn rossz vezér vagyok. Bizonytalan.Hatalmat, vért már rég nem élvezek. Elfogtok veszni, hogyha én vezetlek.

PUGNATORElveszni mindenképpen elveszünk, habelegondolok, de nem teszem.Veszítsem el még azt is, ami lenne?Hiába jobb neked, ha látva látok,énnekem az a jobb, ha vak vagyok.

PRAEFECTUSA jeges téboly lassan elborít.A combomon mászik már. Araszol.fölfelé. Lassan mászik, biztosan. Egytébolyult földönfutó. Vezéretekmegőrül. Ez kell? Boldogtalanok!

PUGNATORNem vesszük észre, uram, ha megőrülsz. Atébolyban hasznos az őrület. Normális. Keljfel. Mondd meg, merre

menjünk.

Praefectus feltápászkodik

PUGNATORVezérünk kipihente fáradalmát.

PRAEFECTUSKülönös. Soha, semmit befejezninem lehet. Mindig, minden folytatódik,kudarc kudarcra halmozódik, csőd előzőcsődre épül, így megy ez, mióta világ avilág.És játszották és játsszuk és majd játsszákugyanezt mindig, ezt a szakadatlan,elképesztő komédiát.Az élőiket rángatják a hullák, amúltat sose lehet kicserélni, lökneka hullák, lökdösnek előre,mert ők már gyávák, így nekünk muszáj,pedig mi sem tanultuk, élni.- Menjünk, fiúk. Hogy merre? Hja bizony. Arra,amerre én parancsolom!

Praefectus, Pugnator, katonák el

NEBULOKi volt ez?

MERCENARIUSTiszt.

NEBULOMég sose láttam.

MILESLehet, hogy ő Augustus hadsegéde.

NEBULOKié?

MILESAugustusé.

NEBULOAz kicsoda?

MILESHát aki jön Rómába. Élelemmel.Azt mondják, jön már, Vannak nagy hajói, meg

serege, meg mindene. Bizony. HASTATUSFecsegnek összevissza.

NEBULOIgazán? És mit fecsegnek?

HASTATUSHát hogy jön. Ilyesmit.Octaviustól jobban tartok. Őlehet, hogy tényleg jön. Mert létezik. De

Augustust még sose látta senki. MILESMégis mesélnek róla. Bosszút áll majd,

és minden bűnöst keresztre feszít. NEBULOEngem soha. Én ártatlan vagyok.Ezt bárki tanúsítja.

HASTATUSÉn ugyan nem!Honnan tudjam, hogy mit tettél

a múltban?MILES

Már eltörülték mind a bűnöket!Közhírré tették.

HASTATUSIgen, a szenátus.

De folyton új az összetétele.Lehet, hogy új törvény van már azóta. S

ha megjön majd Qetavius. a törvénysemmit sem ér.

NEBULONehéz idők ezek.Boldog, ki már, vagy még nem él.

MILESSötétben,bevallom, félek. Megint jön az alkony, megintcsak éj jön. Borzasztó. Nem értem, nemértem. mitől követi a nappal az összeséjszakát? Ki érti ezt?Ez nem természetes. Korántsem az.Éhes miért vagyok, ha nem eszem? Aszomjamat miért oltja a víz?Mitől van az, hogy nőt kelljen kívánnom?Miért van éjjel minden éjszaka?

Kis csönd

HASTATUSAzt mondjak, éjjel élnek a halottak.Mert két világ van. Egyik az övék. Amásik a miénk. Es éjszakánként, amígmi alszunk, ők virrasztanak, s haálmodunk, beszélhetünk velük.

NEBULOEz így igaz. De miért álmodomolyat is, ami nem volt?

HASTATUSMert övéka jelen mindkét partja. A jövő is.

MILÉSÉn nem merek aludni éjszaka. Azalvó ember védtelen, akárkimegölheti. De látni szörnyű éjjel!Mindenki őrült éjszaka! Hidegből,barlangsötétből, veszedelmes árkokmélyéből, félelmes rikoltozásbólmászik elő az éjszakai ember,ki hulláknál is vérengzőbb, vadabb!Azok a hangok! Hiénasüvöltés! Azok aneszek! Tigriscsámcsogás! Itt mindenéjjel őserdő rikoltoz! Bendő az éjjel,hunyorgó fogakkal' a gyöngét felfaljáka csillagok.

MERCENARIUSMajd megszokod.

MILESHa túlélem.

MERCENARIUSCsakis akkor.

Mind el. A világítás változatlan, de a szereplők most csakfehér, fekete és szürke színben vannak, az arcok is. Jön Anusnőkkel

ANUSÉbresztő, lányok, itt van már az éj, alátás által gátolt mirigyek

zümmögni kezdenek most, mint a dongók,bőrötöket csak testpára borítsa,buzogjanak fel testnedveitek,

szóródjatok szét, tiétek a város,a hasznot reggel hiánytalanul

hozzátok barlangunkba, osztozunk majd. Kiönállósul, áldásom reá,de védelmet, azt nem kap, úgy vigyázzon.Szóródjatok szét. Főzetem receptjét, melyvént ifjít és ifjat elbutít,ne adjátok meg senkinek!

Nők el

Átok sújtotta föld, megáldalak!Römba szökkennek itt a házfalak,a téboly embert szül. hogy sokasodjék,tébolymagból csírázik tébolyemlék. azemberből csak tébolycsont marad, átoksújtotta föld, megáldalak!

El. Jön Fur, Occultator, Peritus. Sollers

PERITUSSzóródjunk szét!

SOLLERSFüleljünk! Jegyzeteljünk!

FURA fődolog a pénz! Hogy van-e már!

OCCULTATORA jelszó: szimat! Itt találkozunk!

El. Jön Actor. Scurra, Fictor. Iocúlator

ACTORSzóródjatok szét! Jegyzeteljetek!Most jó színház lesz. Képlékeny ma mégminden szerep. még semmi sem kövült meg,most játszhatunk. Ha megdermed az ember éskörforgássá silányul a mozgás,csinálja más a színházat - lemondok ajátékról a stiliszták javára.Figyeljetek, mert amit ők csinálnakma éjjel, holnap azt játsszuk nekik!

A siker titka: utánozni őket!Tudni csak azt, mit ők tudnak magukról.Mit nem tesznek meg, nem is érthetik!

Actor, Fictor, loculator el, Scurra marad. Jön Pugnator,katonák

PUGNATORRómában van, hisz nemrégen szökött meg!Szóródjatok szét! Meg kell őt találnunk!Leölnek minket, hogyha nincs vezérünk!Muszáj még éjjel megtalálnotok!

Katonák el

Társat nekünk! Legyen forró a bőre sborítsa ránk, mert dermesztő az ég, mikéntapánktól, hadd reszkessünk tőle, nyújtsafelénk anyánk meleg kezét, verjen, öleljen,öljön meg, ha kell, szenvedni jó, ha vankitől,de így a kór, az éhhalál visz ela semmibe a semmiből!

Jön Ardens

ARDENSJól látok? Csak nem? Te vagy az? Te vagy!

PUGNATOREgek! Hány éve is nem láttalak?(Összeölelkeznek)

ARDENSHat éve!

PUGNATORHét is már!

ARDENSIgen!

PUGNATORHát, jó, hogy látlak.

ARDENSMi az, nem örülsz?

PUGNATORNos, mit is mondjak. Sok történt azóta.Én más vagyok már. Te is más lehetsz.

ARDENSTudtam, hogy lesz Rómában ismerős! Nemhalhatott meg mindegyik barátom!Emlékszel? Tervezgettünk, iddogáltunk,még éltek ők - bocsáss meg.

PUGNATORMegbocsátok.

ARDENSA kocsmáros - hogy hívták?

PUGNATORNem tudom már.

ARDENSDehogynem! Bíbor bibircsókja volt...Emlékszel? Mindig énekelt!

PUGNATORLehet.

ARDENSHogy elfelejt az ember neveket!

PUGNATORMást is.

ARDENSMesélj! Hát mi történt veled?

PUGNATORÁtéltem némely furcsa éveket.

ARDENSMondd, mi van oktatónkkal? Megmaradt?

PUGNATORÉn dobtam házára a parazsat.

ARDENSMit mondasz?

PUGNATORSemmit. Vicc volt. Viccelődöm.

ARDENSMost mit csinálsz?

PUGNATORMit is? Hát, nézelődöm.Ég áldjon.

ARDENSMégy már? Ennyi év után,

hogy végre látlak?PUGNATOR

Eltemettelek.ARDENS

Te, engem?PUGNATOR

Nemcsak téged. Többeket.ARDENS

De megbocsáss!...PUGNATOR

Én mindent megbocsátok.A szépet is, a jót is megbocsátom.

ARDENSÉn úgy ismerlek, úgy emlékezem rád ...

PUGNATORNem ismersz. Dolgom van. De nem veled. (El)

ARDENSÉn visszafordítom az éveket!Én visszaszerzem mind a szépeket!A holtakat is mind, mind visszaorzom!

Jön Carnif ex

CARNIFEXNa nézd csak, az én halandó bolondom!

ARDENSBarátom légy! Ember vagy! Jó az ember!Rendelkezik a készséggel, amellyelnem bír sem állat, sem az istenek:a kegyelemmel!

CARNIFEXÉlőt imádni nem szabad:elvész, elcsillan, mint a hab,elvész, ha él, elvész, ha nem,

baját nem őrzi semmi sem,s az imádóját, míg marad,roncsolja emlék és harag,hiányt vonszolva megszakad.

ARDENSTe nem vagy hóhér! Ismersz bánatot!

CARNIFEXHonnan tudod, hogy én - vagyok?

El, Ardens utána. Kondért cipelnek be, leteszik a szín jobboldalán, fehér tüzet gyújtanak

HARIOLUSHalott városban holtak élnek, avoltak mindig visszatérnek,halott városban holtan élni, demintha élve, úgy remélni.

FATIDICUSTalán nem is volt itt soha város,talán nem is lesz itt soha város,romjait már a gaz benőtte,jövőjét meddő földbe vetjük.(Kavarja a kondérban a vizet)

HARIOLUSSzólítlak, múlt! A tűzből lépj elő!Halottaink, szólítalak! Jöjjetek,segítsetek rajtunk, segítsetek élnünk,ahogy vadak közt vad lapul, kibírnunkazt, hogy élni nem lehet, segítsetek,mert jelen az idő, jövő belőle nem tárulsehol!

Jön nép, kondér köré sereglik

FATIDICUSEbből a tűzből illat árad, titkosszereknek füstje száll, jöjjön, kibeteg, gyönge, fáradt, gyógyítóálomra talál.Álmában rémek vívnak érte,ijesztik szörnyen, súlyosan, őazt üvölti, amit a rémek,s mi abból, amit a rémek beszélnek,higgadtan, bölcsen jósolunk.

HARIOLUSA kóros ember akár az ép,sötét májában sorsot szőnekhallgatagon a rémei,önnön énjének énjei,de látni sose látja őket,mert látni őket nem meri.

FATIDICUSGyertek mind! Tűz ég, illat árad,titkos szereknek füstje száll,oldjátok lélek mocsaránakgörcsét a máj tudóinál!

Filius taligán hatalmas, kövér nőt tol be, a nő leveleket zabál

FILIUSAdjatok ételt, éhes az anyám!Borzalmas, mennyit éhezett,falja most, amit nem lehet, zabálgyökeret, levelet,

mozdulni nem tud, béna, néma, demégiscsak az én anyám! MATER

(böfög, krákog, csámcsog)

NOBILISMi nem eszünk. Mi éhezünk.Mindenki éhes és zabál, mikormit és ahol talál, gilisztát,bogyót, gyökeret, fakérget,gumót, férgeket,de minket a lét urának szültek,hogy élvezzük az életet!Ha nincs miit ennünk, nem eszünk,de megmaradunk, aki voltunk.

Nem eszünk többé sohasem.

Övék az élet, a förtelem.Miénk a tiszta értelem.a bűntelen, a vértelen.

FILIUSAz én anyám! Ha elhagyom. Éhenvész! Nagy az én bajom, átok,hogy ő az én anyám!Ha törvényt hoznának a vének,hogy többé nincs vérség, talánszabad lehetnék tőle végre, deaddig ő az én anyám

és hurcolom a taligán!MATER

(böfög, csámcsog, krákog)

ESURIENSA combomon maradt még némi hús, zöldmár és szaga van, de ehető még. Elásomhát a szűkösebb időkre, megöntözöm aföldet, s fogaimha újra nőnek, kertemben a munkát ahű természet megfizeti bőven: sokhúsos comb nő ebből a talajból,comberdő, árnyas, kies ligetekkel, mertáldott föld ez, drága föld,én művelem és termést is nekem hoz. Jógazda voltam mindig, és a föld hálás volthozzám, az lesz ezután is. (Belekaparjamagát a földbe)

CONDITUS(kibújik a földből másokkal)Most éj van, hűvös, éji pára.Tapintjuk, amit ők soha,

szagoljuk, amit ők soha,miénk a fönti vacsora.Szóródjatok szét. Szagjeletraktam a barlang bejáratára,

majd vissza oda térjetek,ha langyosodni kezd a pára.

Szétmásznak

MORIBUNDUSÉrzem, hogy mindjárt meghalok,legalább kezet adjatok!

INTERDICTUSAzt nem lehet, mert nem lehet.

MORIBUNDUSSokáig ti se éljetek!

INTERDICTUSTilalmas nékünk, tudhatod,érintenünk a kíntól szentet.

MORIBUNDUSFelfaltok engem! Én is faltamhullákat, amíg volt fogam.

INTERDICTUSA hulla jó szokásnak enged.Türelmes légy és jó halott,hisz meghaltak már annyians kibírták szépen, bölcsen, halkan.

PEREGRINUSÉn jártam Babilónban. A szenvedőtkeresztúthoz viszik, hogy az arra járókadjanak bölcs tanácsot gyógyulása,felépülése érdekében.

INTERDICTUSŐ nekünk hal meg. Értékes a húsa.Népét táplálja. Ez a mi szokásunk.

MORIBUNDUSA homlokomra egyetlen kezet!

SCURRAA derbixek csak hetven éven túlivéneket esznek.

INTERDICTUSPazarló szokás.A massagéták ellenben, akárcsakmi szoktuk, vénjeiket összevágjákés birkahússal tálalva fogyasztják.De hol van birka Rómában, de hol?!

MORIBUNDUS (nyög)INTERDICTUS

Másutt a hulla trágya lesz. De Rómáthiába trágyázod meg általunk,leölve minden élőt, nem segít

a terméketlen sziklákon a hullánk.MORIBUNDUS

(nyög)INTERDICTUS

Tilalmas nékünk enyhíteni kínod,tilalmas nődnek veled halni meg,tilos a gyász, a jós érted se vinnyog,mert így rendelték el az istenek.De könnyebb így neked. Mert tilalomfákszegélyezték az életutadat,s bár többé te már nem kapsz hullasonkát, azösszes nagy tilalom megmarad.Ez tartja össze népedet. Az emlék,

mely megmarad utánad, nem a nemlét!Nem halsz egészen! Enyhítse tusádat,hogy kihörpintjük velős koponyádat!

Moribundus meghal

INTERDICTUSAz új halottnak, miként a törzsnek, újnév jár most. Ha lelke majd azősapáktól ártani jön meg,nem hozza ránk a bosszú-bajt:meg sem talál a régi néven,elévül bűn, elévül érdem,ha új nevünk, ha neve új:kísért majd ártalmatlanul.

Interdictus többekkel elviszi Moribundus hulláját. Jön Pugnatorkatonákkal

PUGNATORKeressétek tovább. Micsoda éjjel! Hahinnék még, most azt hihetném:találkám van a szenvedéllyel!

El katonákkal. Jön Fur, Peritus

FURSzimat! Szimat! Mit füleltél?

PERITUSSzimat! Szimat! Van hír! Jó hír!Caesar él és jön sereggel!Azt beszélik, ideér reggel!

FURA kékszeműek összebeszéltek,a másszeműekre rút idő vár!

PERITUSSzimat!

FURSzimat! Pénz nincs?

PERITUSNincs pénz.

FURFülelj tovább. Szimat!

PERITUSSzimat!

El. Jön Barbarus, megkötözve vezeti Dominust

BARBARUSÖrvendjetek, mert hozom a királyt! Azúj királyt bilincsben és jogarban!

Köréjük gyűlnek sokan

DOMINUS(érthetetlenül, riadtan karattyol)

BARBARUSNehéz volt megtalálnom. Sokan értiknyelvünket itt, de végre rátaláltam,szólok hozzá, nem érti,szólok megint, nem érti, csak brekeg asaját nyelvén. Hódoljunk előtte!

Letérdelnek Dominus előtt, aki elképedve karattyol

Uram, királyom, törvénykezz felettünk, sokperes ügy, vitás pont halmozódott felaktáinkban, mert elődödet, ki nem beszéltenyelvünket, akárcsak te sem beszéled,hanyagul vigyáztuk s ő megszökött,bilincsét szétharapva. Ím. itt az akták,bennük életünk sorsdöntő, nagy kérdései.Igennel vagy nemmel válaszolj, s nemérlegelj, hisz írásunkat úgysem ismered.Királyunk légy, kit hizlalunk, találomrabólints igent,találomra bólints nemet.Szilárd, bölcs jog a mi jogunk,erős állam az államunk.Bólints igent, úgy, ahogy én.

DOMINUS(bólint)

BARBARUSOkos király vagy. Most nemet.

DOMINUS(nemet int)

TÖBBENEz jó király! Ez nagy király!

Dominus karattyol, vigyorog, bólogat és nemet int fel-váltva.Barbarus könyveket rak Dominus elé, az hol igent, hol nemetint, a nép hol felhördül, hol ujjong

PEREGRINUSMásutt a királyt megverik,

csak aztán kaphat koronát.Mert bűnös mind, aki trónra lép.Jogosan bünteti a nép.

PERSICUSHa volna király itt, király ha volna,lerészegülne, úgy országolna.Szigorúbb minden király, ha részeg,szent a király, ha nincsen magánál, jótörvény, mit a részeg király hoz.

INDICAHa részeg királyt gyilkol meg a nő,utódaival együtt hálhat.Nappal nem alszik egy király sem,éjszaka folyton felriad,más-más rejtekbe költözik.Sok ám a nő, ki hálni vágyik.Sok ám a szörnyű cselvetés.

De van király, nem is kevés.SCYTHICUS

Arikiában, szép ott a templom,pappá teszik, ki papot öl.Kardot viselnek ott a szentek,szent ember szentül öldököl.Igaz szokás, mert nagy szokás.

Bevallják ott, ami sehol se más.SUBIECTUS

Az új királynak sebes a lába! Alábfeje, a lábfeje hiányzik!

Jajgatás

(Barbarushoz)Miért nem fogtál más királyt?!

BARBARUSSzekercét!Már nincs mit tenni, ő lett a királyunk.

Barbarus szekercét kap, lecsapja a lábfejét, üvölt. Subiectusátveszi a szekercét, lecsapja a lábfejét, üvölt. Dominus bámul,karattyol, nevet. Kivezetik őt is, meg a fél lábon ugrálóBarbarust és Subieetust is, útközben páran még lecsapják alábfejüket. Jön Actor

ACTORMi újság?

SCURRAVan egy csomó lábfejem,nem kell?

ACTORPojáca, unlak!

SCURRANesze, itt van!(Atnyújt pár lábfejet, Actor megszemléli azegyiket)

ACTORLábfejnek lábfej. Más nincs?

SCURRANincs. De lesz.Akad majd orr, fül, far; hát, mell, here, kar,láb, kéz, fej, has, szív, máj, szem, vese,

ACTORHogy itt mi van! Ahonnét most jövök,fülcimpát nyújtanak súllyal serényen.„A hosszú cimpa - így ők - emberi,a tiétek meg - mármint a miénk -ahogy nőtt: kurta, ronda, állati!"Ahány nép, annyi őrület. Nehéz leszegyetlen műbe írnom az egészet!Hány nép van itt?!

SCURRAMind itt van, azt hiszem.- Hol vannak a henetosok?

HENETOSOKItt vagyunk!

SCURRAHol vannak a karnosok?

KARNOSOKItt vagyunk!

SCURRAHol vannak a kenoma:nosok?

KENOMANOSOKItt vagyunk!

SCURRAHol vannak a medoakosok?

MEDOAKOSOKItt vagyunk!

SCURRAHol vannak az insuberek?

INSUBEREKItt vagyunk!

SCURRATöbb nép most nem jut az eszembe.- Hol vannak a krokodilok?

KROKODILOKItt vagyunk!

SCURRAEz mind közönség.

ACTORJó ég!

SCURRADe bizony!- Kívánom, legyetek boldogok!

SOKANLegyünk! Vezess minket!

SCURRANem lehet, egy nép még hiányzik.

TÖBBENMelyik?

SCIJRRAA római!

Elégedetlen moraj

ACTORFigyelj tovább, én másutt figyelek.

Actor el, Scurra elvegyül

FATIDICUSGyertek mind! Tűz ég, illat árad,titkos szereknek füstje száll, oldjátoklélek mocsaránakgörcsét a máj tudóinál!

VIANCUSMivégre él az ember itt?Jó, hogy a kín is létezik!Jó, hogy van éhség, van ragály,

hogy még az életben van halál!Szenvedőt lát meg a szenvedő,

ami fáj: szép; a szép: erő:az épek gyöngék és vakok!

Erős vagyok, mert roncs vagyok!INFELIX (bekúszik) Nyomorultak vagyunk valamenynyien -

nagy sötétjében tart minket az élet - tart minket válságban,testünket emészti kínban, szükségünkből utat nemtalálunk - pusztulunk görcsökben, förtelmes nyavalyákban- ám örvendezzetek - a lélek fekélye orvosolható -mibennünk vagyon a fény, a béke, a méltóság - mibennünkvagyon az áldozat, a szeretet, a rajongás - bennünkvagynak az istenek, és istenekké leszünk mindahányan -jótékony eszköz a fog és a köröm - az értetlenek érdekébentudtukra adjuk, beléjük harapjuk, mert mi értjük. mitudjuk - az épek sarkát, véknyát átharapjuk.

Többen földön csúszva távoznak. Bekúszik Conditus, Arum

CONDITUSRemélem, látsz már.

ARUMLátok csontokathunyt szemmel is. Itt minden törmelék,márványrom, szénné égett épületfa az énszememben csontváz, koponya!

CONDITUSIlyet nem látok.

ARUMLátom az időt!A munkát látom. szenvedésüket:emésztve önnön húsukat, elődökcsontvázára falazzak csontjukat,koponya minden tégla, mit a vér köt, ittminden ember! Csontkorall-szigeta város! Csontmű! Csontrom! Csontfehér!

Elmásznak

GETAE(a nők cimbalmot verve) Kihaltakmár az oszkoszok, de nyelvük él, anyelv ük él, nem érti senki. Szépcsak az, mit értelmetlen nyelvzenél.. Ünnep van, ünnep.Koponyából isznak a szkíták. Ránkszakada mennybolt. Fel mind, aki él még!Tapossátok a parazsat!Pheróniában izzó szénensértetlenül megy át a szent, kitistennője ihletett.Parázson át, parázson áttáncoljatok, táncoljatok!Királyunk lesz, ki nem sajog!CSrvendjetek, az éghetetlen hamegjelent. ha megjelent!

Néhányan átmennek o tűzön

NATANSAz élet láng, a csontokatbelül hevíti, kitörni vágyik, ahúst belülről falja fel.Hűvös a tenger, szelíd a tenger,oltja a lángot, az életet.Fürdőzzetek! Fürdőzzetek!

FATIDICUSGyertek, a tűzbe nézzetek!Gyertek, a múltba nézzetek!Rejtély a múlt, mert változó,parázsló, sosem hamvadó,lángot lobbant a holt parázs, csaka lángnak martaléka rnás, a lángsem új, se régi: láng. Falánk.falánk. falárak, falánk.

HARIOLUSÉg az élő, vakít a fénye,a fény az égő élő reménye, óvja alángot, meggyújtja ujra, nézi„ nézilángba borulva.

IMMOLATORKi hatvan nyarat és telet látottmár, boldogak feled hatvannyarat, hatvan telet. Ki maszületett. nem feled, nem lát senyarat, sem telet. Egjetekértünk, égjetek!

Öregeket és csecsemőket dobnak a tűzbe

MARTYRKínoz a kínom. Nincs szavamkínornra máse csak én magam.Az egyetlent, mi szólhat helyettem: azéletemet feláldozom.Lássák az istenelv, kik sosem éltek, lássák azemberek, kik úgy reméltek, hogy nem, hogynem, hogy nem lehet élni. Lássák az érvemetégni, elégni. Ha énem ég, győz a magam.Igazam így lesz. igazain!

(A tűzbe rohanna, Fervidus elkapja)

FERVIDUSA kétségbeesésed nem lehetoly nagy, hogy eldobd érte életed! Énismerem a kétség borzadalmát, énismerem az élők fáradalmát, énismerem a semmi csábjait. hiszen azélet nem-lenni tanít,de nézd: sokan vagyunk, akik a tűzbőlmentettük egymást, mert valami készül:életcsodákat alkotnak a tettek. mertszámosak a kétségbeesettek.

MARTYRMert éljek boldogabban, mint a szépek,kik nincsenek már? Létem csúcsa ez.Mocsarak mélyén fuldoklik az élet.Utzínam hosszú. boldog béke lesz.

FERVIDUSGyere közénk: már szektánk van, hasonlógcmdolkr,dású tépettek bizalmas.önkéntesen vállalt szövetkezése. Erőszaknélkül, egyenrangú társak testvérisége révén'szerveződünk,s mind többen jönnek hozzánk, mert a hit-

! benmegingott hivők számosak. Erőnknövekszik. Aki itt tolong a jósokkondérja körül enyhülésre vágyva,hozzánk talál előbb-utóbb. hiszen mi azel,gyün:,ítő bódulat helyett agyógyulást: a tettet javasoljuk.- Örvendjetek: új ember lép közénk.

TIMIDUSÜdvöz légy.

FERVIDUSTalálj otthonra közöttünk.Légy testvérünk. Nem kérdezzük, mi voltál,mert szenvedő vagy. Bőség vár miránk - mostmeghívunk á bodzavacsorára.

Fervidus, Martyr. Tiridus és páran el. Jön Anus, nők kondérral,leteszik a szín bal oldalán, fehér tüzet gyújtanak

ANUSÁtokföld, emberemésztő romvidék,áldoztunk néked sok nagy népeket,áldoztunk bölcseket és szépeket, ésáldozunk majd, áldozunk mindenkit,akit anya szült, kit anya szült és apanemzett, áldozzuk szebbemlékezetnek, csak áldozat van,áldozat. átokföld. szent, megáldalak!

HARIOLUSCsak próba ez, méltatlan és hiányos.Nagyon nagy próba, megbukott kísérlet.Nem város ez. mert ez csak próbaváros.Nem élet ez, mert lesz még csak az élet.

ANUSGyertek, már forr a pálmabor,készül a mákony-álom.Merítsetek, merítsetek,s kik itt maradtok, lelketektúlszáll minden határon!Gyertek, már forr a főzetünk,zeller van benne, bodza, mák.Merítsetek, merítsetek,mert élni kell, ha nem lehet, mimondjuk ezt, az ősanyák.

Jön Puer, Puella

PUERHogy megláttalak, történt valami.Valami szörnyű görcsbe ránt.

PUELLAVelem is történt. Hallgasd: hallani,a testem testedért kiált.

PUERNem értem. Némán is kiáltok.

PUELLANem értem én sem. Biztosan átok.

(El)ANUS

Már nehezülnek, részegülnek.Figyeljetek, már közösülnek. Szentasszonyok, résen legyünk, márhatni kezd a főzetünk.

Jön Praefectus, Caverna

PRAEFECTUSCsak öldöklés van. Hadak rációja,emberfölötti. Mégis megfogannaka nők, amíg az öldöklés tarol.

Hát bölcs az ember mégis valahol?CAVERNA

Beszélj, mert zeng a hangod. Hogy mitbeszélsz, nem értem.

Teremtményed vagyok már, én eddig nemis éltem.

Mozgásod ritmusát, mert szép, oszd megvelem.

Szemöldöködnek ívét becézze két kezem.PRAEFECTUS

Eszünket vesztve hempergünk a földön,takarónk az ég, a másik emberaz ágyunk, ösztön rángat és mi hagyjuk:mást, jobbat nem tudunk,jövőt nemzünk tudatlanul,a szellemünk a nedveinkbe süllyedés készületlen ér minket a holnap.Idegen, ismeretlen, jéghideg szél

süvít belőlünk. Süvít az idő,mely nem miénk, és nem lehet miénk.

CAVERNAAzt hittem, ismerlek egészen.

Most idegen vagy. Szörnyű. Vad.PRAEFECTUS

Ne hallgass végig. Megriasztés kedves évek hímporát rabolja elaz oldatából kipárolt tudás.

CAVERNAMegint más lettél! Mindig valaki más!

PRAE'FECTUS- Tőled vagyok most mindaz, ami lennék. Bár

semmi ez, és az lesz majd belőle,mi lesz és volt mindenből: semmi, emlék,vedd úgy, hogy ez szerelmi vallomás.

(El)ANUS

Füstöljetek! Füstöljetek! Borítsafüst a testeket, az izzadókat,lüktetőket, borítsa el a szeretőket.oltár a föld, hol áldozunk. anyákvagyunk, anyák vagyunk!

Jön Filius, a hátán egy nő, aki püföli és vihog

FILIUSSzépségnél alább mért nem adhatom?jobb, ha meg sem születik az ilyen! Vagyszülessen meg lelkileg vakon, ne legyenszépérzéke, vagy - hiszen az is megoldás- farka ne legyen, vagy ne olyan virgonc,mint az én kis

árvám,mely előbb ébred, mint én, és eszemfulladva fujtat, utána loholván.Úgy teszek, mintha nem is venném észre,mintha belőlem ki se kandikálna, holottrohanunk: ő mered előre, s én, függeléke,részegen utána! (Ki a nővel)

ANUSGyertek ölelni! Gyertek, újak!Anyák vagyunk mi, szentek, szentek! Atestek egymásra borulnak,a testek részegen énekelnek!

Jön Carnif ex és Colona

COLONAGyere már! Pálmabort igyál,attól feláll, attól feláll!

CARNIFEXNem! Nem akarom! Ne érints! Hideg,csúszós a bőröd, fülembe lihegszizzadtan, bűzösen, lyukas fogadbanfelbomló szennyet kotorász a nyelved,irtózatos, ha ember érint embert!(Elrohan, Colona utána. Jön Senilis)

SENILISTőlem terhes az összes asszony!Vénségem tőlem el ne riasszon!Zubog a vérem, alvadni nem tud,én vagyok az, aki mindenkit megtud! (El)

ANUSSzent asszonyok, résen legyünk,

hat már, hat már a főzetünk!

Jön Colona, Prudens

PRUDENSVilágégés volt. Vagy csak az idő

torpant meg, fordult vissza. Egyre nőelmémben az, mi nem enyém: a nemlét. Ígynyerem el a múlt idő kegyelmét.

COLONAOlyan vagy, mint a hüllő! Nem szeretsz! Hanem nekem, hát mondd: miféle úrnak s miveladózol? Rajtad a kereszt:te nem tanultál szeretni, se lenni!

PRUDENSGondolkodásom tejfogai hullnak, tátonghelyükben rághatatlan semmi.

COLONAÁtok van rajtad, átok.

PRUDENSIgen. Átok.Emberfejekkel labdázik a tenger,a tudat hab, tünékeny, szertefoszló,testünk maga a tenger, és mi még afelkorbácsolt őselem fölöttúrrá lenni igyekszünk, habmagunknakmárványidőt tulajdonítva gyáván.Holott csak éhség van, csak szomjúság van,csak fázom és csak nemzeni törekszem, hogylegyen fázó, éhező utódom, így állok rajtabosszút én, az őse: élőtől kínt is irigyel a hulla.

COLONA(Anushoz)Csak bölcseket mond. Nem szeret.

ANUSBiztosan rossz a módszered.Remélem, fizetett. Ha nem,könyvelj magadnak, édesem.

PRUDENSCsak én halok meg! Mások húsa márvány! (El,

Golona utána. Jön Rector másokkal) RECTORA mondabeli oszlopokrejtőznek. Rajtuk a világ.Tovább, tovább.Loholjatok.Mélyen vannak, vagy magasan amondabeli oszlopok. (El)

ANUSVagyunk az éj, a mákony, a bor.Papnői vagyunk az újszülöttnek.Jön már a titkos, messzi kor.Jönnek az újak, jönnek, jönnek!

Jön Grandaevus, Vidua

GRANDAEVUSMiért visellek, miért cipelsz mégmindig, annyi év után? Azt látodbennem, aki voltam? Reméled: azleszek talán?Hisz untatnak a nyavalyáink, éngonosz vagyok, te satrapa. Nyűg márnekünk a kettőnk teste, melyösszefércelt valaha.Amit ígértem, nem vált valóra. Szépvoltál. Ronda vagy ma, vén. Epékálmomban sem vagyunk már: teszörny vagy, én pedig nem-én. Mitőlvan az, hogy téged unlak, tégedutállak, sohase mást? Hogyrémisztőben sem találok náladrokonabb látomást?

VIDUANem tudhatjuk. Talán a végzetakarta így. Az istenektalán így adnak hírt magukról, vagymi akarjuk, hogy legyenek. Átéltünkannyi vészt mi ketten, megéltünkannyi kurta jót,hogy vázunkkal együtt lékeljük át aFöldet, e süllyedő hajót.Már nemsokára. Fejed ölemben, nemetetlek már, nincs mivel. Nyugodj. Mimegtanultuk: az újak mást várvaugyanezt érik el.

ANUSOkeanoszban van egy sziget,nők laknak ott, a partra kiúsznak,szeretkeznek, majd visszaúsznak,szülnek, a csecsemőt vízbe dobják,nem adják oda senkinek,békés a szigetük, szép sziget.De itt a tűz a vizet legyőzi,a tüzet a szomjas élő vérzi,itt föld van, a földön épül a város,nincs benne sziget, de van hatalom,fogarc a gyermek: a jövő: a rom,hatalmas benne a halál: halálos, de azélet. amíg tart: végleges!

Jön Pugnator, katonák

PUGNATORAkinek arca volt még, arctalan lett,elmosta vonásait ez az éj,

e részegítő, gyilkos, testi főzet.Ki emlékezni tud még önmagára,most úgy remél, ha fél.Hol vagy, vezérünk? Szólj hozzánk, vezér!

El. Jön Venditor

VENDITORDiadalív töredéke,holdisten és ősi bálvány,kagyló, csiga és szivárványeredeti színezéke,

nőknek éke,jutányosan, csak ma éjjel! Csak

ma éjjel! Csak ma éjjel! HARIOLUSKöpölyözünk, varázsolunk,tüskét a lábból,tetvet a fejből,vizet a májból.mételyt a bélből,vöröset a vérbőleltávolítunk, varázsolunk!

Jön Occultator, Sollers

OCCULTATORSzimat! Szimat! Van hír! Nagy hír!Caesar vonul a halottak élén!Octaviusszal megütközött! Tartmég a csata, nagy csata! Tartmég a mai éjszaka!

SOLLERSSzimat, szimat! Van hír! Sok hír!Antonius még vár Afrikában,követet küldött, így üzent: ,.Nehiggyetek az éjszakában!"

OCCULTATORMit jelent ez?

SOLLERSMit is jelent?

OCCULTATORMenjünk fülelni. Szimat!

SOLLERS

Szimat! (El)VENDITOR

Adok-veszek házi istent,főistent és szolgaistent,árulom élet istenét,

_ árulom halál istenét,van isten, aki szép, szelíd, vanisten, aki bosszút áll, mindenisten kapható, van, aki rossz,van; aki jó, pár szem fügét vagydatolyát, lepényt vagy mákot,bort, vizet cserébe mindenistenért, s a minden-istenmegfizet!

Jön Praefectus, Puella

P C1 ELLAIgyál, igyál még főzetet!

PRAEFECTUSRomokat terveznek az élők, vetéltmagzatot nemzenek, hogy legyenkit gyászolniuk, mert sírni kell.csak nem lehet.

El. Jön Ioculator, Fictor

FICTORÉn nem tudom, mit látok.

[OCULATORÉn tudom'?- Pojáca; hol vagy?

Scurra előtűnik, a behunyt szemmel kavicsot morzsoló Pius, azégre bámulva tempózó Natans, a könyvet bújó Litteratus kíséri

P)CURRAItt vagyok.

[OCULATORPojáca, mit látsz?

SCURRA(Piusra mutat)Őt látom, ki nem lát.

[OCULATORTalán vak.

PIUSLátok én, csak másfelé,

mert jobb, magamba látnom: Elvakít alátvány.

FICTOREz a hóhér.

IOCULATORNem.

FICTORKi vagy?

PIUSJó kérdés. Mint a víz alatt a búvár,iszapos üledékemetvigyázom, hátha felbukkan a hal.Vigyázom csillanó tűnésemet.

FICTOR(Natansra mutat)Ez is vak?

SCURRAÚszik. Nem kell neki víz sem.

NATANSA Hold fürdőzik már a Tiberisben,hatalmas híd, ezüstje peng, remeg,azon az úton járnak ők, a szépek, ahíd ezüstje hozzájuk vezet.Mártózzatok meg! Hűvös és hatalmas azéji tenger, rátok vár a tenger,a kölyke vagyunk, hűvös nyelve nyaldos ésúgy ölel, mint embert soha ember.

IOCULATOREz könyvet bújik. -- Szerepet tanulsz?

LITTERATUSCaesar beszédeit elemzem újra. Azoka jelzők! Csípős accuminfek! Azablativus absolutusokarbitrálisnak mondható csodái! Azember velős dialektikában alkothatmást. de szebbet sohasem!

FICTORÍgy hát mi kollégák vagyunk, uram. Adarabunkban Caesart domborítám.Bátorkodom magamról megjegyezni: énCaesar lelkét ismerem, habár bzavurstiljáhoznem volt még szerencsém.

LITTERATUSA lélek semmiség. Csupán a szellemküzdhet a lélek megrontása ellen, s haép a lélek, működhet az elme, sbeteljesül az alkotás szerelme. Ekönyvet Caesar írta volt valóban,az én kezemmel mégis, mert botoltambár gyakran, tűzbe vettetett igéitemlékezetből írtam újra végig. A műveművem, és míg él e fej, a szellem véglegnem süllyedhet el!

Jön Actor

ACTOREgy szekta mondja, itt van, följegyeztem:„Perzselni, ami megmaradt! Túl sok a rom!Vannak romok még! Legyen a pusztuláshatalmas, csak a pusztulás lehet nagy ésép! A szörnyű múltból itt maradt sok ember,sok-sok gondolat. Irtsuk ki mindazt, aki élmég! Szüntessük meg a gondokat!"

IOCULATORKedves szöveg.

ACTORSiessetek!Még tart az éj! Füleljetek ésmindent jegyzeteljetek!

Actor, Ioculator, Fictor háromfelé el: Pius, Natans, Litteratus el.Jön lVlartyr, korbáccsal ütlegeli magát

MARTYRKorbácsom, vájj a húsomba mélyen!Bűnös vagyok, mert eladtam őt, gyávánkiadtam, éget a szégyen, a nagyot, aszépet, az érkezőt!

Mert érkezik! Már érkezik!Vonul a horizont mögött!Én vagyok leghívebb híve itt, atudatlan ártatlanok között!

El. Jön Sollers, Fur, Peritus, Occultator

FURSzimat! Szimat!

PERITUSSok a hír! Nagy hír!

OCCULTATORHallgatózzatok! Füleljetek!

FURVan már pénz?

OCCULTATORNincs pénz. Nincs pénz. Nincs pénz.

SOLLERSHelyettünk mások döntenek.

Úgy hírlik, maguk az istenek.PERITUS

Kevés az isten, mi vagyunk többen.SOLLERS

Rólunk döntenek ők, felelőtlen.OCCULTATOR

De melyikük győz? Szimat, szimat!PERITUS

Nem tudni még, szimat, szimat!

OCCULTATOREgyforma mind az, összes nemzetisten, aháborúnak istenei ők.Más nyelveken, de mindig ugyanabban ahadjáratban pusztulunk miattuk. Másfélemind az összes jellemisten, a lehetőségistenei ők,valahány hajlamunk van, ők azok.

SOLLERSDe melyiküknek hihetünk?

PERITUSMesék szólnak mirólunk. Odonak.Hasonlók. Szépek és vadak.De mindig mi vagyunk az áldozat. Éstúlélnek az istenek.A kegyetlenek és vadak.

FURHolnap ugyanitt! Halkan! Csöndben!

OCCULTATORSzimat, szimat! A jelszó: szimat!

Négyfelé el. Jön Carnifex

CARNIFEXBecéztek már az istenek szelíden,mert tudnak ilyet is; már ismerem ártóhatalmukat, mert öldököltemparancsukat követve elvakultan;kétségbe ejtett közömbös hatalmuk éskigyógyított magamból a létük;magamba vájtam, meglelni akartammélyemben azt, mi csakis az enyém;vágytam feloldódni a sokaságban,de én vágytam, csak én, s így hasztalan; smost azt kérdezem, amit évek óta:mi jöhet még? - ezt kérdem elcsigázva, s akérdésemre mindig az a válasz, hogy jön,valami jön, váratlanul.

Jönnek a dalmátok dárdákkal

DALMATICUSA fát kivágták földjeinken,

Rómába hozták háznak: égni, miénka hamu, pernye, rom. Miénk asemmi, miénk a minden, miénk aperzselt birodalom, felosztjuk hát, anyolc év letelt, mert miként az ősitörvény végzi, ilyenkor osztjuk újrafel.Sorban dárdát hajítsatok!

Dárdát hajigálnak, rohannak lemérni. Jön Anonymus, Ignotus

IGNOTUSTöbbségben vannak. Nem jó szekta.Kezdjünk egy másikat.

ANONYMUSAz is ilyen lesz.De jó ez is. csak kell valami bűn.mely végleg hozzánk láncolja a többit.

IGNOTUSValami bűn kell.

ANONYMUSNagy bűn. Szörnyű bűn kell.

A bűntudat kell. lelkifurdalásuk:nehéz járású, biztos ló gyanánt.

IGNOTUSDe hol van itt bün? Itt mindent szabad!

ANONYMUSÉn tudom. Ők nem tudják.

IGNOTUSNincs szemük?

ANONYMUSHa volna, rég megöltek volna minket.

El. Jön Pugnator ,fáklyával, arcokba világít

PUGNATORNem te vagy az. Te sem. Te sem.Hogy megvolt, álom. Vágy talán. Devalahol itt, van. Biztosan itt van.Érzem: ma éjjel megtalálom.Az utolsó éj ez nélküle.

Jön a tömeg

DUX CHORI(köpeny tant rajta, a köpenyre emberfejekvarrva)Nekünk ember a totemállatunk,hasonlöságot színlelünk vele, hamegjelenik. megjő a halál is.

CHORUSAddig mi próbának vel.jük aláméltatlan testünket és elemésztjüks ha nem leszünk már, méltók úgy leszünkhozzá. ki eljő, s ember lesz, valódi.

DUX(forog, a köpenyre varrt fejek szájábancsengettyűk szolnak)

Ha sebejtőnek kezét olajozzák,egyúttal sértettjének sebe gyógyul. Kikvétkeztünk az ember ellen eddig,táncunkkal éppé, naggyá tesszük őt, smajd embersége minket is minősít.(Táncolni kezd, a chorus követi)

CHORUSFeltámadunk. ha eljön. és ha nem jön,

azért nem jön, mert nincs feltámadás. DUXHisszük csak azt, mit hinni kell ilyenkor,

mert hinni kell, mert hinni nagy szokás. PUELLA(sikít, a köpenybe kapaszkodik)Ismerem! Ó az! Az ó feje!

DUX(forog, a fejek csilingelnek)

Beszélj vele! Beszélj vele!PUELLA

De nem lehet! Már nem lehet!DUX

Fiilcvlj, ha ő beszél veled!PUELL.A

Csengettyű van a nyelve helyén!DUX

Mert idegen nyelven szólt szegény.Leöltük őt ezért. ezert,megnyúztuk őt ezért, ezért,

most csengettyűzi az égi dalt,nem hív se bajt, se viadalt,szerény, szerény, szerény, szerény!

PUELLAAz ő feje! Az ő feje!

CHORUSBeszélj vele! Beszélj vele! Afejekkel ékes köpeny övé. ajövendő ember dísze, jele!

DUXEljő, ha jő, ha jó, ha más, havársz, ha jő feltámadás!

Kitáncolnak, Puella visítva utánuk. Jön lnsanus másokkal

INSANUSMert ő a méltó. Így nevezzük.

Augustus. Lattant. Ismerem.FABULATOR

Ismertem én is, láttam én is: dárdahegyére tűzték a szívét, fejétlevágták, fejét levették, dárdahegyére fűzve vitték, láttuk, sirattukmindannyian. Másnapra kelve eltűnta szíve. dárda hegyéről feje iselment, sehol se volt már neki ateste, pedig a teste fel volt négyelve,másnapra kelve sehol se volt.Keresték akkor, nagyon keresték,hiába, ő mar sehol se volt.De a harmadnapon, a harmadnapon,azon a harmadik naponmegjelent ő, akit elsirattunk,akinek véres szívét kivágták,akinek látó fejét 1=vágták,némán vonult a városon át,csókolgattuk a lábanyomát.

INSANUSEz, így volt! Minden úgy van, ahogynépek mesélik! Minden lerogy,de nem fogy a mese, mert sohase fogy!

1N-ARRA TORBarlang volt, mély és járhatatlan.Tudom. mert jártam benne én is..Ott kínlódtak súlyos vasban. Fáj az,tudom, viseltem én is. Kovácsoltak.Ki ezt. ki azt.Nem látta senki a szomszed tárnát.Sok ott a tárna, sok ott a rab. Évekmúltak el, emberöltők. Sínylődtek ottsokán. soká.De kész lett egyszer. Ki tudja. mi lett kész?Valami szörnyű. Valami nagy. Felfalta őket.Egy se maradt. Kínlódtam én is ott a mélyben.Hoztam magammál csontokat.(Csontokat mutat, nézik, az egyik csontonfur•olá,_ik)

INSANUSA fény, a fény, ha felragyogvalaki homloka fölött,tudjátok: ő az. Megjött a szent,mihelyt a glória regjelent.Forrástalan fény_ .Hűvös a lángja.Vonzó, sugárzó hatalom.Voltam hitetlen éln is: nem éltem.Most éhek: a hitemet hordozom.Nem volt még soha ekkora éhség,nem volt még ennyi rút ragály.Garanciánk ez. Király lesz végképp aholnap királya, nagy király. Ideje van aförtelemnek,ideje van a szépnek, a fénynek.Nehéz ez az éj. De érzem: távolmár fény kel a dombok homlokáról.

TIMIDUSGyöngék vagyunk mi valamennyien,gyöngék a számot' istenek_ de van,mert van egy osztatlan. hatalmas ember,gyöngéktől ment és nagyon tud akarni!Csodát nekünk! A legnagyobb csodát! Márnem remélünk! Érettek vagyunk alegnagyobb csodára is! Csodát!

ANUSKihunyt a tűz, sötét előzi afényt. A titkos főzetet a tűzreöntsétek, szüzek!

Nők a tűz. e öntik a vizet

HARIOLUSMert másnaponta új és ismeretlenvilág ez, mert ez, új és új világ,vakságában az ember tehetetlenfürkész és újra önmagára lát.

FATIDICUSTitkos szereknek füstje száll, anéma üvöltve kornyikál, nemtudni, mely szerek hogyan hatnak,de hatnak csakugyan.

Ók is a tűzre öntik a vizet

ANUSFáradtak már a testek, füstöl atűz és lángja nincs,az élők elhevernek éshevernek a holtak.Elmúlik ez ,az éjszaka,majd felébrednek fázósan az élők,mert végleg az tért csak haza,kit túlzottan szerettünk.Minket barlangok rejtenek,

alszunk nappal a föld alatt,hogy élhessen, ki megmaradt,a következő éjjelig.Mi álmodunk a föld alatt,nyugtalan álom és örök,s a virrasztók a föld fölöttmit álmodunk, azt megteszik,

rettegve tőlünk megteszik,véres, komor hadakkal, ahadaké a nappal.

PRUDENS(előrejön)Soká, nagyon soká nem éltem, snem élek majd szintén soká. Ezközjáték csak: futó szerelem. A léthatalmas, mozdulatlan,átjárhatatlan, tudhatatlan, afelszínén habzik az énem, s tűnődikcélján és okán,az átmeneti életen.Nem méltó hozzám létezésem, aléthez sem méltó a létem: tűnő,véletlen tévedés.Létezni vágyik mégis az énem,súlyos tudás, amit megéltem s mitélhetek még, túl kevés. Haláltólfélek én, holottélet előtti létemről semmi, semmirosszat sem mondhatok: évekbenkifejezhetetlen,hatalmas tapasztalatokszunnyadnak bennem, elérhetetlenmélyemben, ahol tanultam lenni sahová mindig indulok.Úgy gondolom ezt, mintha a lét énvolnék, s nézném részvétlenül aparányi élőt, ki belém merül,vagy mintha bölcsebb lennék magamnál,mintha a gondolattalanlét magasa volna gondolatom, pedigcsak fázik bennem az élő véglegesotthonától, a léttől. Soká sem éltem.Soká nem élek. Nem ezt gondolnivolna jó,vagy vélni azt, hogy mit se vélek, hogynem voltam gondolható. (Visszamegy atöbbi közé)

HARIOLUSJöjj, napfény, tedd már vissza ránk a maszkot,

mit nappal viselünk, míg létezünk;őszinteségnek éje, húscsomókgörcsös rángása, távozz végre tőlünk! Haddjátsszunk fényedben szerepet ismét, haddlegyünk újra mi magunk a fényben, haddtükröződjünk szemekben szilárdan s legyünk,mivé a szem lát: idegen szem! Nehéz nekünk avakság, túl nehéz magunkba látnunk!Káprázat, szivárvány, tájak látása enyhítsetudásunk!Sugározz bőrt az égő húsra lágyan,legyen határunk ismét látható,jöjj, napfény, megváltónk és éltetőnk, minem vétettünk ellened soha! Könyörgünk,mert csak könyörög az

ember,mert gúnyolják a túl erős hatalmak,könyörgünk, mert csak ez telik mitőlünk,mert szánalmas az ember: koldusod, napfényés másik ember. Adj erőt hitet hazudnunk,életet leélnünk,hisz nem lehet a célod csak halál!

Mind el. A világítás változatlan, de ezentúl ismét van-nakszínek. Jön balról IV., V., VI., Szenátor, jobbról Mi-les,Mercenarius, Nebulo, Hastatus,

HASTATUSKülönös nyugtalanságot tapasztalok a

városban. Az emberekvalamit várnak, rémekről, csodákról éseljövendő életről regélnek,karattyolnak a jósok, szájtátva nézik másoka madarak röptét, a tébolyultak Caesarthívják és állítják, hogy él; Octavius nevétkapták fel egyesek, s e furcsa név, egyismeretlené, mint istennév, a holt Caesarnevével hitetlen szájról hivő szájra száll.

V. SZENÁTORA romok hullámzanak, mint a tenger,egymásba vájnak, egymást lékelik,mocsárba süpped lábunk, megtelik velünka rom, s a romokkal az ember, bizonytalana látvány és a szem ...

VI. SZENÁTORMiről beszélsz?

V. SZENÁTORÁlom volt, azt hiszem.

VI. SZENÁTORAz éjjel mély-mély völgyben ültem én,hatalmas, zöld páfrányok lágy ölében, sfigyeltem, hogyan közelít felém asárkánygyík derűsen és szelíden. Jó jelnekvélem. Fontosak az álmok. Mit álmodunk,az mind valóra válhat.

IV. SZENÁTORAz éjjel barlang mélyén rostokoltam,sziklák görögtek rám és eltemettek,de nem haltam meg. Mégis szörnyű volt. Aderekamon most is kék a folt, sziklákokozták éjjel. - Mit nevettek?

VI. SZENÁTORAz álmoskönyv szikláról nem beszél, abarlang viszont szép, nagy szerelem. El]bízom. Szépen süt a nap. Ilyenkor előbb-utóbb minden zűr rendeződik.

HASTATUSMár összegeztern szorgos kémeinkjelentéseit. Előadhatom?

IV. SZENÁTORCsak röviden.

HASTATUSLidérces volt az éjjel.Ezt egybehangzóan jelentik. Jó sokanpusztultak éhen, öltek és ölettek. Halálnakmondta az őrült magát, láttára szörnyenhaltak páran. Tolvajok javak híján kavicsongyakorolták a mesterség fogásait. Egy illető

az éjjel biztosítótársaságot

kezdett szervezni. Mások hajszíntükszerint verődtek hordába. Sokanvárták vissza a rokonaikat.Embert is ettek égj jel. Áldozás volt.Sarut, ruhát ástak el télire.Rabszolgavásár is volt. Uzsorásokházhelyet, földet, Róma város földjétárulták, adták bérbe. Pénz helyett alekötelezettség volt a váltó. Úgy hírlik, eza csereegyenérték kérdés, beváltható-evalaha.Ezt én mondom. Bocsánat. Folytatom.Halottaikkal tárgyaltak az élők, a holtakegyes kémeink szerint valóban hangosanbeszéltek éjjel. Irtották egymást népek,mert vadak, szokásból, nőért, vagy mertéhesek, mert más az orruk, más nyelven

beszélnek.Megalakult az ellenkör. Mi ellen,nem tudni még, de máris szerveződnek.Jött sok-sok feljelentés. Névre szóló.Vádaskodások. Három teli zsák.

IV. SZENÁTORÉgesd el. Caesarról mi hír?

HASTATUSŐrültségeket mondanak.

IV. SZENÁTORGyerünk,hadd halljuk.

HASTATUSMendemondák.

IV. SZENÁTORAdd elő.

HASTATUSAzt mondják. Caesar él, mert meg sem

ölték,jön ellenünk hatalmas, nagy sereggel,ragályt bocsát a serege előre,

a kutak máris tőle véresek.IV. SZENÁTOR

Tovább.HASTATUS

Brutus nem halt meg. Ő a rossz.A szörnyűség oka. Hogy Róma vesztétBrutus okozta ... - Brutus a szenátus.

VI. SZENÁTORMi, mind a hárman? Vagy csak egyikünk?

HASTATUSEzek csak mendemondák! Hülyeségek!

VI. SZENÁTORÉn úgy hallottam, valakit megöltünk,márminthogy mi, a szenátus, megöltük azegyetlent, ki megmenthette volna Rómalakóit.

HASTATUSHülyeség, uram.

V. SZENÁTORMiért? Lehet, hogy valódi a hír.Bíráskodunk már pár órája. Téved azember, főleg, mint okos szenátor.

NEBULOValami Augustusról is mesélnek.

HASTATUSSok név forog közszájon. Egy sem él.Biztos, hogy nincsenek.

V. SZENÁTORHa élne egy,örülnék. Aki él, nem él örökké.

IV. SZENÁTORTiltsunk be minden istent. Sok az isten.

V. SZENÁTORMit ér ilyenkor egy-egy rendelet?

IV. SZENÁTORPénz kéne. Pénz.

V. SZENÁTORÚgy látom, csereértékma itt az élet. Legyen pénz az élet, éslegyen centiélet, deciélet.

VI. SZENÁTORÉn nem viccelném el a helyzetet!

IV, SZENÁTORÉn nem azért tettem szert hatalomra,hogy most a korgó gyomrukat betömjem. Hátmit képzelnek? Apjuk vagyok én?! Kalózlétemre fejemet töröm,hogyan könnyítsek ezrek életén!

VI. SZENÁTORMeglátásom szerint az itt a baj.hogy elvesztek a régi, jó szokások,Rómát most meg kell terveznünk,

nagyobb hát ahibalehetőség.

IV. SZENÁTOR Filozófus!VI. SZENÁTOR

Mert te még olvasni se tudsz, te barbár!

Egymásra rontanak

V. SZENÁTORÍgy lesz belőlem szép simán tirannus.

IV. és VI. Szenátor szétválik

VI. SZENÁTORMeg kell vonnunk a városunk határát,temetkezni csak azon túl lehessen,

és ott legyen a kivégzési hely.Sok népnél is szokás.

IV. SZENÁTORNahát, nahát!

VI. SZENÁTORA nőügyet is meg kell oldanunk.Kevés a kurva.

IV. SZENÁTOR Tény.VI. SZENÁTOR

A massagétákközött ha tegzét egyikük

szekérre tűzi, másik feleségétszabadon használhatja.

IV. SZENÁTOR Massagéták?VI. SZENÁTOR

tapyroszok pár szülés utána feleséget másnak engedik.

IV. SZENÁTOR Tapyroszok ?!

VI. SZENÁTORAz albánok pedig ...

IV. SZENÁTORAz ,albánok?!

VI. SZENÁTOR... az eksztázisban élőbölcseket bilincsbe verik, imádják,táplálják egész évben, azutánfeláldozzák.

IV. SZENÁTORNa és?

VI. SZENÁTORA hindusoknálaz adócsaló jutalma halál.

A szogdianoszok a nyomorékotkutyáknak vetik élve, temetkezőa kutyák neve ott. A hindu bölcs .. , ,

IV. SZENÁTORNem érdekel!

VI. SZENÁTOR... a piacon az árutingyen veheti e1.

IV. SZENÁTORMert van piac!Ha itt is volna, vinném az egészet!

VI. SZENÁTORVan példa! Sok van ! Rómának ,a törvénytmegszabni végre : ez a hivatásunk!

V. SZENÁTORAmit majd népünk rögvest szentesít.A bölcs nép. Amely élni tudja Caesart!A polgárháború csak tévedés volt,mondják a népek, nem is volt valódi,s hogy Róma rom, nem más, mint

öncsalás,mert Róma áll, csak látni tudni kell!Ezeknek, törvényt! Általunk! Szilárdat!Caesar palástját árulják banánért!Lyuk is van rajta! Brutus tőre által!De Caesar közben ellenünk vonul!

HASTATUSHa szólhatok ... Hogy Brutus

köztetek van,azt nem hiszik sokan, mert, mint jelentik, vanBrutus-szekta már. Igy ellenük fordítható anépharag, ha kell.

V. SZENÁTORVan Brutus-szekta. Pompás.

NEBULOUgyanisCaesart meg Brutust adták a pojácák,akkor hallottuk nevüket először.

MILESOctaviust is játszották.

NEBULOIgen,játszották őt is, mint a győzedelmest,ki békét hoz Rómának nemsokára.

HASTATUSOctavius szektája egyre nő,mint kémeink jelentik.

V. SZENÁTOR Nagyszerű!Törvényt hozunk majd! Octaviusét

HASTATUSJa igen, csaknem kiment fejemből:begyűjtöttük a törzsfőket, de vanközöttük pár király is.

IV. SZENÁTORLázadók?

HASTATUSLehet, mert esedékes. Nem tudom.Mi összeszedtük őket, addig is.

Int, katonák bevezetik a megkötözött foglyokat. Dominusbilincsben és jogarban, bicegve; Dux emberfejes köpenyben;Dalmaticus; két Druida, nagy szalma-bábbal; másokbabérkoszorúban, koronában, egyebekkel

VI.. SZENÁTORMost mit tegyünk velük?

IV. SZENÁTORHát tudom én?

VI.. SZENÁTOREresszük szélnek őket?

V. SZENÁTORNem vidámak.- Nem élvezik, hogy megkötözted őket.

HASTATUSMaguktól jöttek volna, azt hiszed?

V. SZENÁTORAzt nem. De nézd: szemükben

bosszúvágy ég.Már ellenségeink.

HASTATUSEzt én okoztam?

VI.. SZENÁTORKi más?

HASTATUSMár volt szenátus itt, mióta

Rómába értem, és minden szenátusazzal kezdte, hogy leszámolt velük!

VI.. SZENÁTORTegyük mi is?

IV. SZENÁTORMegtettük volna úgyis,csak nem jutott eszünkbe. Van hatalmuk!

Törzsfők! Királyok! Hát hódoljanakválasztott városuk szenátusának!

V. SZENÁTORNos hát igen. De úgy emlékszem: eddigminden előző szenátus letűnt.

A legutolsót mi tüntettük el.IV. SZENÁTOR

És?V. SZENÁTOR

Semmi. Csak úgy eszembe jutott.VI.. SZENÁTOR

Mondjátok el, hogy tőlünk mit kívántok.HASTATUS

Beszéljetek, vezérek! (Csönd) Nembeszélnek.

IV. SZENÁTORSzedjétek el a jelvényeiket.

Katonák elveszik az emberfejes köpenyt, a jogart, aszalmabábot, a babérkoszorút, a koronát, egyebeket

V. SZENÁTORMost jobb nekünk?

IV. SZENÁTORTe folyton destruálsz!Unlak!

V. SZENÁTORMár nem teszem. - Most jobb nekünk?

VI. SZENÁTOR(az emberfejes köpenyt nézi)

Szörnyű, hogy ember babonákban élhet! Ami korunkban! Fel nem foghatom!

Csönd

HASTATUSBeszéljetek, királyok! (Csönd) Nem

beszélnek.VI.. SZENÁTOR

Mi ez a báb?IV. SZENÁTOR

A belsejében emberégethető el. Láttam már ilyet.

VI.. SZENÁTORJa persze, értem. - Szép tágas belül.

DRUIDALegfeljebb négy ember, ha éghet.Nem sok, de nem nő szalma már itt.Dühös az isten, többre vágyik,

de ő nem ad szalmát nekünk,magára vessen az istenünk!

IV. SZENÁTORNa, mit tegyünk velük?

VI.. SZENÁTOR Feleljetek!HASTATUS

Beszéljetek, törzsfők! (Csönd) Most sembeszélnek.

IV. SZENÁTORNem érdekelnek! És különben is,ma még semmit sem ettünk. Reggelit!

VI.. SZENÁTORIgaz. Hol késik? Bort és birkahúst!

Kis csönd

IV. SZENÁTOR(Hastatushoz) Mi van?

HASTATUSNem mondtam volna még?

IV. SZENÁTORMi van?

HASTATUSA helyzet az, hogy nem tudom, mi van. Abarlangot, hol tartottuk az ételt, kifosztvaleltük reggel.

IV. SZENÁTOR Úgy??

VI.. SZENÁTOR Kifosztva?!

HASTATUSDe nem mi tettük! Esküszöm, urak,ha van még isten esküdnivaló.hogy tegnap este óta éhezünk!

V. SZENÁTORA seregünk, a seregünk is éhes?

HASTATUSMindenki éhes! Nem tudom, mi lesz!Felhánytuk már az összes rejteket.figyeltetem: ki székel bő sarat,de majd csalt délutánfa lesz eredmény!

V. SZENÁTORSehol sincs étel??

HASTUTUSNincs, uram, sehol!

Csönd

IV. SZENÁTOR(fejhangon) Kinyírni őket! Kinyírni őket!

HASTATUSRohanok, uram ! Máris, uram!(Ha.stattrs katonákkal gyorsan kivonszolja atörzsfőket)

V. SZENÁTORMost hozzunk bölcs törvényeket!Szavazzunk erről-arról ! Győz a többség, akétharmados, demokratikus! Uralkodjunk!Előre! Csak vitézül! Gyorsan! Míg vér csorogaz ereinkben! Míg melengeti csontunkat ahájunk!

VI. SZENÁTORMi lesz velünk, ha éhen pusztulunk?!

IV. SZENÁTORÉn megszoktam, hogy hullát kell zabálni!Megmondtam én! Megmondtam én előre!

VI. Szenátor Azötlet az enyém volt!

V. SZENÁTORBizonyítsd be.Allíts tanúkat jogszabály szerint!

VI. SZENÁTORI;s el még gúnyolódik is! Röhög!

MERCh;NAItiIUSNem erre tart jílk önöket, uram.Tessék nekünk parancsba adni, kitmikor gyilkoljunk, és tessék nekünkélelmet adni, nőt és fekhelyet.Önök vezérek! Vezérkedjenek!

VI.. SZLNnTORNehéz a kormányzás művészete.

MERCANARIUSCsinál ni tessék, nem filozofálni!

Jön Praefectus, Pugnator, Martjr, katonák

PRAEFECTUSEz itt egy lázadó. És tébolyult. Aszenátust akarta látni. Tessék.

MARTYREzek, szenátorok? ! Gyilkos. erőszakbefoghatja a számat, ám üvöltés szakadki minden pórusomból, holtan is ordítjáka csontjaim: ezekkalózok, rablók, nem szenátorok!

IV. SZENÁTORNem érünk rá. Elvinni, mint a többit.

MARTYRMellette álltatok, mikor csupán egyetlenemberséges szóra vágyott s azmegmentette, volna, ti azonban késselszemébe, karmos körmötökkel a beleibevájtatok, tudom, mert az embert énmagamból ismerem: csámcsogtatoknyakán, s a körmeit, mikor még rángott,kővel ütlegelve zúztátok porrá, fülébenvizet forraltatok, s a szenvedése láttán akangörcs kéje taszította fáradt,nyáladzó, petyhüdt hímvesszőtöketegymás riszáló seggébe, ti disznók!

Katonák tetszést nyilvánítanak

VI.. SZENÁTOREz őrült.

V. SZENÁTOR.Mondd, fiam, kiről beszélsz?

MARTYROctaviusról ! Megöltétek őt,a testét, ám a lelke bennem él,s ha nem leszek, majd lelke él tovább, kitudja, éppen bennetek talán, kik engemmost megöltök, gyilkosok!

V. SZENÁTORMegöltünk néhány embert, jó fiam,minek tagadnám. Épp Octavius nevűtnem öltünk. Mindenkit, csak

őt nem..Ezt én mondom, a gyilkos, felelősen.

MARTYRSzámomra biztos érték volt: a mérce! Mígélt, mindegy volt, mely komor

kulisszákközé szorult kétségek marta lelkem,tudtam, hogy van, hogy létezik;

apám volt,vezérem, jobbik énem, csillagom,tetteim, széndékom bírája, hús-vér, fájó,tünékeny, könnyen pusztuló, de példa, ki .amocskos ősözönvíz spongyájaként vétket észűrzavart magába szívott, megszorítva mégiscsak tiszta vér volt, ami dőlt belőle. Nem védimeg már roppanó gerincem, hol ember volt,most bűzlő húscafat van, de épp ezért kellmost már énnekem gyarló létemretisztulnom a kínban.

VI. SZENÁTORMeglesz .a kínod, megkapod. Vigyétek.

MARTYRA kétségbeesés, mit őseinktudtak és éltek, ad talán erőt nekünk is,ad talán még életet annak, ki nempusztul az áldozattal, ,s az élethezreményt is ad tarín,hogy nem kell túl ;soká énünkbe zártanidőznünk itt, ,az idő zátonyán.

PRAEFECTUSŐrült, de szépen szól. Hagyjátok élni.

V. SZENÁTORHa hírdeti, hogy nincs Octavius,egész szektát zúzunk szét általa.Tegyük közhírré. Erős a szenátus,hisz fantomokat is képes legyőzni.

MARTYR(a katonák között álló Anonymusra mutat) Afőhóhér! Lássátok, íme, ő az! Nem láttam ölni,mert orozva gyilkol, de van titkos, nem láthatószemem, s az látja benne ,azt, aki valóban!Tagadni mernél? Szólj ! Tagadj, ha mersz! Azáldozat néz rád a túlvilágról!

Csönd, Ano?tJtrnust nézik

ANONYMUSPéldátlan! Vigyék már el! Émelyítő!

Elfut, csönd

IV. SZENÁTORElvinni! Gyorsan! Végezni vele!

PRAEFECTUSHagyjátok futni, hátha igazat szól.

IV. SZENÁTORKinyírni ! Ez parancs!

PRAEFECTUSHa akarom.Ha nem akarom, nem parancs, uram.

VI. SZENÁTORLázadó ! Felkoncolni!

PUGNATORJó uram,kérlek, gazdálkodj jól a szavaiddal.Ki tudja, hátha nem vagy már szenátor. V.

SZENÁTORJól van, fiúk. Egy bolondos miattkár lenne ölre mennünk. - Elmehetsz.

MARTYRLesújt és bosszút áll és megkegyelmez. Mertlennie kell jognak és parancsnak.

V. SZENÁTOR Azelőbb azt mondtad, hogy meg

van ölve.MARTYR

Őt nem lehet megölni.V. SZENÁTOR

Mégis él?Ez jó hír. Nem vagyunk hát gyilkosok.

MARTYRVeletek nincs beszédem. Öljetek meg,halandó voltam. Aki nem halandó,majd bosszút áll.

IV. SZENÁTORAzt mondod, nem halandó?

MARTYRMert jönni fog, tudom. Megjött talán már, csakrejtezik még. Ő tudja, miért.

V. SZENÁTORTe gyűlölsz minket.

MARTYRÍgy van.

V. SZENÁTORÉs miért?Mi váltotta ki szenvedélyedet?Csak nem az, hogy halandót ölt kezünk, de,

minthogy nem halandó, meg semVI. SZENATOR

öltük?Mit társalogsz egy veszett tébolyulttal?

V. SZENÁTORHallgatsz? Tettünk mi neked bármi

rosszat?Hallgatsz tovább? Nem látod? Éhezünkmagunk is! Talán nem célunk az ínségmegszüntetése? Mit tegyünk, ha senki,senki se dolgozik? Ha dúl a káosz? Tessék,legyél szenátor és uralkodj helyettem, ámszerezz ételt, ha tudsz.

MARTYRTudom, hogy itt van Rómában, de azt istudom, hogy megtalálni nem fogod.

V. SZENÁTORMiért nem?

MARTYRMert őt nem lehet megölni.

V. SZENÁTORÍgy hát nem ember.

MARTYREmber.

V. SZENÁTORGondolod,hogy van, akit mi ne tudnánk megölni?

MARTYRŐt soha, senki.

V. SZENÁTOR(Praefectushoz) Látod, tébolyult.Kár volna érte fellázadnotok.

PRAEFECTUSTébolytcsa k őrülettel orvosolhatsz,az elmeél nem vágja, belecsorbula lágyultnak teremtett agyba, ésbölcsen belátod: magad is bolond vagy.Én már tudom, bár ez sem jó vigasz:ha van betegség, józanságom az.

IV. SZENÁTORNincsen mit ennünk, és ti bölcselegtek!

VI. SZENÁTORTudsz jobbat? Mondd hát! Fussunk el? Hová?

Fohászkodjunk? Tegyük. Denincs kihez!

MARTYRIgy véltem én is egykor, mert sokáigforgott hibás körben gondolkodásomés hánykolódtam hit s nem-hit között: azthittem, élnem kell, és tűrhetetlentürelmetlenség akadályozotta célomat: az életet elérnem.De jött a pillanat, sugallatáramegrázkódtam, levedlettem az évekrámkövült gyűrűit, és mint a hályog fájó,de látó szemről, úgy szakadt le az énemburka rólam. Itt vagyok hát, megölhettek,mert az a dolgotok,s az én dolgom, hogy haljak boldogan.

V. SZENÁTORNem lenni könnyű. Azt mondd meg, hog

éljünKIV. SZENÁTOR

Éhes vagyok!MILES

Mi szintén éhesek!PUGNATOR

Már itt sincs étel.PRAEFECTUS

Ibt nincs? Érdekes.VI.. SZENÁTOR

Mi lesz velünk most?V. SZENÁTOR

Nem tudom.IV. SZENÁTOR

Ki tudja?MARTYR

Hát mégsem öltök meg? Hatott a hit!Akkor már itt van! Hallom lépteit!

Jön Praeco, dobol

PRAECOA bölcs szenátus úgy határozott,hogy vérdíjat tűz ki az átkozottAugustus nevű bandita fejére. Kiélve látja, fogja is el élve! Augustusholtan feleannyit ér!

PUGNATORMennyi a vérdíj?

PRAECOSzenátusi tagság.

PUGNATORMennyi a fele?

PRAECOMennyi? Feleannyi.(Dobol) A bölcs szenátus úgy határozott ...

IV. SZENÁTORElfogni!

Katonák fogják Praecót

PRAECOTörvényen kívül álltok, banditák! Aszenátus tiltott be, rendelettel!

VI.. SZENÁTORMilyen szenátus űzi azt a fickót,a hogyhívjákot - Augustus nevűt?

PRAECOA törvényes szenátus.

V. SZENÁTORÉs miért?

PRAECOMert Augustus megölte fővezérünk,Caesar rokonát, bölcs Octaviust!

VI. SZENÁTORCaesar él?

PRAECONem. Húgának unokája,Octavius jött békét hozni, ám

Augustus Caesar nevében megölte. MARTYRAz áldozat feltámad gyilkosában!Octaviust ő maga ölte meg,nevet cserélt, mert Augustus is ő!

PUGNATORMenjünk, uram. Jobb ezt távol kivárni.

PRAEFECTUSNem sürgős. Most már kíváncsi vagyok.

MILESEz nem szenátus. Ezek itt csalók.

NEBULOKönnyen lehet.

MERCENARIUSMár volt ilyenre példa.

V. SZENÁTOR(térdre esik Praeco előtt)Haj ítscl el, kérlek, végre maszkodat!Valld be, hogy Augustus vagy! Légy

kegyelmesIV. SZENÁTOR

Én álmodom. vagy mindenki megőrült!V. SZENÁTOR

(Martyrhoz)Örvendj, a hősöd itt van, elvezet

h,ómánkra újra! Nem hiába vártuk!PUGNATOR

Uram, lehet, hogy isten van közöttünk?IV. SZENÁTOR

Nem látod'? Hallgat! Ő sem hiszi el!V. SZENÁTOR

Bólints! Elég nekem, ha bármi jelt adsz, énintésedre ugrom, mint kutyád! Add megnekem, hogy célom te legyél, szeeelrneshitbe pólyálhassam elmém .éhségnél fájóbb,

lüktetőbb sebét! Bocsásd meg nekemvétkeim, ha voltak, ember vagyok csak:minden áldozatés nlin'Jen hóhér ember — te ne tudnád, kiember nem vagy? Benned párosul a jó, miemberé, s a megbocsátás, mit ember soha nemtud gyakorolni! (Feláll, kikapja Praeco kezéből a dobotér rz dobverőt)Az álcádat most átveszem. A jöttödet, haméltónak vélsz engedd kidobolnom! Erőstüdőmről hallja Róma népe. hogy csodatörtént.: itt a halhatatlan! (Doborra elrohan)

IV SZENÁTORFutóbolond.

PRAECONe bántsd, hisz ő csak ember.Az voltam én is egykor. Tévedés volt.Borzongok. Hosszú volt a tévedésem.Hol ember állt, ott most .a képe van csak.Vázában én, az isten jöttem el.

MARTYRöt én látom csak, mert ő láthatatlan! Tenem vagy az! Téged akárki láthat!

Mercenarius ledöfi Praecót, az eldől. Csönd

PUGNATORKirályok nélkül bóklásznak a népek,elnőhetetlen gyermek, aki él,árvák a csecsemők, árvák ,a vének,mindenki árva,vár a csodára,mindenki fél és mindenki remél.

PRAEFECTUSKülönös vakság lett úrrá mirajtunk. Miótalátunk, így látunk; talán a ráció sem más,mint indulat, s a fékevesztett, tagolatlanösztön beszél belőlünk szillogizmusokban.Lehet, hogy semmi sem igaz, ha látjuk, haértjük. Érzelmünk is csal talán.

De úgy érzem most -- vakság, öncsalás -,PUGNATOR

hogy Augustusnak vagyok hadsegéde.Esküdjetek föl Augustus nevére! KATONÁK

Esküszünk!

PUGNATORTi is.

MILES, MERCENARIUS, NEBULOEsküszünk !

PUGNATORA szenátussal mi legyen?

PRAEFECTUSÁssátok földbe őket.Talán csak arra jó a hit, hogy újralegyen jogunk gyűlölni, öldökölni.

Praefectus, Pugnator, katonák el

IV. SZENÁTOREzt nem szabad! Ezt nem lehet velünk!

Miles, Nebulo, Mercenarins földbe dugja a két szenátort,köveket raknak rájuk, csak a fejük van kint

MARTYRKínozzatok meg ! Jöj j,ön kínom által!

MERCENARIUSHadd kínlódjon. Dugjátok oda őt is.

Martyrt a két szenátor mellé dugják nyakig

MILESMost mi lesz? Kire esküdtünk mi fel?

MERCENARI USNem mindegy? Biztos lesz majd palotája.Előtte őrség. Mi leszünk az őrök.

MILESJó volna enni.

MERCENARIUSJó lenne bizony.

iVJcrcevarius, Miles, Nebulo el

IV. SZENÁTOREz nem fordulhat elő, épp velem!

VI. SZENÁTORMit óbégatsz, te műveletlen állat?

Ellen sem álltál, én vitéz yalózom!IV. SZENÁTOR

Mert mindig leszavaztattok, ti ketten!Hogy így meg úgy, hogy megnyerni a

népet!Hogy korai a véres diktatúra!Én megmondtam, hogy ki kell nyírni

őket!Mindet! A népet! De ti így meg úgy,

a nyakatekert filozófiákkal!E n, ilyenekkel! Ökör vagyok én is!

De nem baj. Ha ezt megússzuk, ígérem,elsőként téged nyírlak ki, azonnal!

MARTYREz már a szenvedés ? Vagy lesz

nagyobb is?IV. SZENÁTOR

Mért, nem elég ez? — Emberek! Segítség!

Jön Actor, Ioculator, Scurra, Fictor, utóbbi néhány kő-szobrothúz kiskocsin, csak a testük van kifaragva, a fejük nem

IV. SZENÁTOR Segítség!IOCULATOR

Ezeket itt földbe ásták.VI. SZENÁTOR

Szenátorok vagyunk! Segítsetek!IOCULATOR

Szenátorok.ACTOR

Jobb békén hagyni őket.Biztosan okkal ülnek ott szegények.

VI. SZENÁTORSzínész vagy! Emlékszem! Játékjogotadtam neked!

ACTORAz arcmemóriámcsekély. - Pojáca, láttad már?

SCURRANem én.Nézzetek, bölcs szenátorok: a társunkszínészből, minthogy boltunk veszteséges,szobrásznak állt. De szobrai fejét mégóvakodik kifaragni. Vár, hogy febukkanjonkőbe vésni méltó, pénzért kifaragható,eladható arc. Míg nincs ilyen, csak testeketfarag. Bölcsen cselekszi. mert ha rólatokkészített volna szobrot, amikor mégszenátorokként tündököltetek, most verhetnéfejét a szobrotokba.

IV. SZENÁTORJutalmat kaptok! Róma romjait! Minden

kövét szobornak! Ássatok ki! FICTORIgazi mellszobornak látszanak, nem?A különbség csak az, hogy jár a szájuk.

MARTYROctavius feltámad, bosszút áll!

SCURRANe nézd, most már a szenátus is őrült! IV.

SZENÁTORŐ nem szenátor! Lázadó!

VI. SZENÁTORŐt nem muszáj kihúznotok!

SCURRAA szilatörmelék nyomása sem sajtolki lelketekből semmi jót?!Kuksoljatok tovább a lázadóval ésmagoljatok szolidaritást!

MARTYRMegöltétek a testét, mindhiába! A

lelke bennünk vándorol! ACTOREz jó szerep. Fej van a színpadon,nincs neki teste, és beszél, beszél, ésmellette a hulla, mint ez itt.

IOCULATOREljátszom.

FICTORInkább én.

IOCULATORTe gyáva voltál,faképnél hagytad szent művészetünket.

SCURRAKőképnél hagyta.

ACTORNem vitatkozunk.A szereposztás joga az enyém. Énjátszom.

SCURRAIgy megy ez minálunk,tekintetes szenátorok: hatalmi szóval.Majd intézkedjetek, hogy Róma népevezesse be a demokráciát.

MARTYROctavius feltámad! Eljön értem!

ACTORSzörnyű a buta, félművelt közönség! Hiábamondom, hogy mi fikciót tényekkelelegyítünk darabunkban, hogy. Caesar,Brutus élt, de sosem élt, csak játék hősebölcs Octavius, nem hiszik - nekem, akikitalálta! Ha nem játszanánk el nekik amúltat. ha nem rágnánk szájukba, hogy kikők, semmit sem tudnának a tébolyultak snem élnék át, mit élnek, az időt! - Ez jótiráda. Feljegyzem magamnak.

Jön a tömeg

CIVISHiába várunk hajnal óta mind,már hadsereg sincs! Nincsen hadsereg!Ingyenkosztot sem osztanak! Gyalázat!

IGNOTUSA szenátus a vétkes!

VENDITORNincs szenátus!

RUSTICUSAz nem lehet, hogy nincsen felelős!

V. SZENÁTORA földben ülnek! Ők azok!

IV. SZENÁTORŐ is szenátor, aki vádol!

IGNOTUSMegölni őket! Kinyírni őket!

RUS'TICUSMinden kecskémet elrabolták!Felfalták! Kövezzük meg őket!

ARDENSIgy nem szabad! Igy nem lehet!

COLONAVájjátok ki a szemüket!

MARTYRAugustus eljön, megsegít!

INSANTJSAugustus nevét ne vedd a szádra!

TPMIDUSAugustusért öljük meg őket!

MARTYRA gyilkos Brutus álnokul megölte!Bűnhődjék meg érte!

ACTORMit tudsz te Brutusról, akit énönlelkemből ismerek?!

OCCULTATORAugustus óvja a szenvedőket!

TIMIDUSÖljük meg őket! Öljük meg őket!

FURAugustus eljön, ad kaját!

COLONATépjük ki körmét, fogát, haját!

MARTYRAugustus eljött! Én vagyok!

CIVISLakoljatok! Lakoljatok!

Megkövezik a földben ülőket, fejük is eltűnik a kövek alatt

ULLUSMegölni mindazt, aki gyilkos!Brutus, sem élhet! Halál reá!

VENDITORBrutus! Nézzétek! Ismerem! Láttam,amikor Caesart megölte!

ACTORÉn színész vagyok! Én művész vagyok!

COLONAA szívét, a szívét akarom!

Rávetik magukat Actorra, megölik

TPMIDUSBrutus is meghalt! Végre! Végre!

ULLUSOctavius már vár a hírre!

INSANUSAugustus itt van már közel!Augustus lépte döng, dübög!

VENDITORBosszú az elmaradt ebédért!

MINDBosszú! Bosszú! Bosszú! Bosszú!

Sokan elrohannak

OCULATORMegölték! Őt! Mert nagy színész volt!Ez őrület! Ez őrület!

PERITUSBrutus volt. Ne gyászold, különbenCaesar, mint cinkost, megölet'.

ARDENSTéboly!

SOLLERSMár véget ér hamar.1Vlost álltam lesz az állam újba.

CARNII+SEXHóhér leszek hát nemsokára.

SOLLERSMint Augustusnak híveiés régi fegyvertársai,blzotts.ag lettünk most ml ketten,megvizsgáljuk, megállapítjuk,

ki és hogyan viselkedett,mikor és mennyit vétkezett,

mérlegelünk és döntést hozunk,Augustus elönt miáltalunk.

PERITUSKezdjük hát. Sorban jöjjetek.Hiszem, hogy vallomásotokőszinte lesz, mert tudnotok kell:

mi vétlent ritkán büntetünk.E.ICTOR

Szobrász vagyok ! Épp őt faragtam,de közbejött a csőcselék!

SOLLERSA nép, a nép, a nép. a nép!— Szobrász.

PERITUSKell szobrász'?

SOLLERSKell. — Elég,befogadunk a kebelünkbe.— Tovább! Mindenki vallani fog!

Van törvény! Augustusi jog!PERITUS

Vallani! Vallani!SOLLERS

Valljatok!

Jön Praejecttzs, Pugnator, Miles, Hastatus, Mercenarius, Nebulo,

katonák'

PUGNATORAugustus szent nevében!

SOLLERSItt a had!

Augustus katonái! Éljenek!PUGNATOR

Kik vagytok?PERITUS

Bizottság vagyunk, az istenhíveit lajstromozzuk éppen.

PUGNATORA híveink! Mindegyre több a hívünk.

SOLLERSA szobrász máris faragja a szobrát.

PRAEFECTUSAugustus szobra készül?

FICTORIgenis.

PRAEFECTUSMindegyik ő lesz?

FICTORTermészetesen.

PRAEFECTUSÚgy látom, kész a teste.

FICT'ORIgenis.Már csak az arcát fogom kifaragni.

PRAEFECTUSMilyen lesz?

FICTORÚby vélem, hasonlatos lesz.

PRAEFECTUSŐhozzá?

FICTORHogyne. Jr szobrász vagyok.Bár, jobb lenne, ha itt állna előttem.

Modell után készül a jó szobor. PRAEFECTUSDolgozz tovább, míg nincs itt, addig is.

FICTORFeltétlenül. A nyári palotájátdíszítik majd a szobrai. A csarnokvalahol itt lesz.

PRAEFECTUSEn is úgy tudom.

PUGNATORŐrök! A csarnok főbejáratához!

Hastatzcs, 1t,Iiles és Mercenarius kilép

PRAEFECTUSMár szobra készül. Augustus-szobor.

PUGNATORJó jelnek vélem. Egyre több a hívünk.

PRAEFECTUSMár csarnok épül. Palotája épül.

PUGNATORFelépül Róma. Most már biztosan.

PRAEFECTUSValahogy újak itt az emberek.Lehetek új, más én is még talán.— Gyerünk, fiúk! Jótékony szédületrepítsen új, más, szebb romok közé!

PUGNATORAugustus szent nevében!

SOLLERSÍ;ljera!

PERIT'USil j en !

Praefectus, Pugnator, Miles, katonák el

(Pictcarhoz) Szóval, te láttad.

SOLLERSIsmered? Mesélj !

PERITUSŐszinte légy! A hóhér is figyel!

FICTORCsekély az én tudásom! Kell az arca!Emlékezetből oly nehéz faragni!

SCURRAHI. szükséges, használd az arcomat. Nagyolnijó lesz. Orr, fül, szem, halánték, száj, áll,minden van rajta, ami kell.

FICTORHát. nem tudom. Ezt lehet így, bizottság?

SOLLERSÉn szobrász nem vagyok.

PERITUSItt ő a szobrász,tudnia kell. — Dolgozz! Mert ez a lényeg! Ha jószobor lesz, cézár megjutalmaz.— A követ, melyre Caesar vére hullt,hozzuk elő. Majd arra lép, ha megjön,beiktatása így lesz végleges.

Sollers, Peritus el

FICTORPojáca, megmentettél, köszönöm! Mostpedig tűnjünk innét, mielőbb!

IOCULATORTemessük el! Segített, és szerettük!

FICTOREl innét! Bárhová, csak messzire!

SCURRAÉn otthon vagyok ebben a világban.

FICTORMegölnek itt!

SCURRAEzért az otthonunk.Itt játszani lehet. Még rengeteg szép, újszerep vár. Rögtönözhetünk.

FICTORÉn félek!

SCURRANem kell félned. Ismered.Szobrásza vagy. Szüksége van terád.

FICTORMegőrültél te is! Hisz nincsen arca!

PIUSFaragd meg, szobrász! Legyen szép az

arca!Életre kel a kő, mint szép mesékben,s ha érzi kezed melegét, ha lényedegésze őt imádja, megjutalmazaz emberarcú kő; felment magadtól.Különben vétkes vagy, mert mozdulatlan,némán tűrted hogy megkövezzenek élőketélők. Mert a gyilkosok cinkosa vagy, s alelkifurdalás az őrületbe hajt, ha nem hiszed,hogy cinkosságod mégsem gyávaság volt, deáldozat, mit életnél nagyobb szentségérthoztál - ez neked a kő. Művet faragj és hidd,hogy izmodat lemészárolt ártatlanok vezérlik,hogy értük voltál gyáva te, az élő, mert holtakvágyát rögzíted a kőben. Emlékmű készülszép illúziókról. Emlékmű arról, ami lesztalán, vagy soha nem lesz, mégis eleven, mertéletvágy: mert sehol sincs az élet.

FICTORNem értem.

SCURRANem baj. Itt az én fejem:felfogni és modellnek egyaránt jó.

Odébbvezeti Fictort, kezébe adja a vésőt és a kalapácsot, Fictordolgozni kezd az egyik szoborfejen. Jön Ardens

ARDENSKi látta Augustust közületek?

MILESMit mondjak?

HASTATUSSzolgálatban nem beszélünk.

ARDE'NSKi látta őt, ki látta?!

MILESÓ beszélhet?

HASTATUSCivil, hát jár a szája. - Menj tovább,tilos zavarni. Nem szabad beszélni.A palotáját őrizzük, az álmát.

ARDENSPalota? Hol van? Álom? Milyen álom? Kié?Itt sziklák vannak és az ég! Itt nincsen más!Nincs! Semmi más!

HASTATUSHa így van,

nincsen parancsunk, hogy ne öldököljünk, ésakkor téged meg is ölhetünk. ARDENS

Miért tennétek?HASTATUS

És miért ne tennénk?Jóember, menj tovább. Kegyes a cézár, a

kétkedők is mind, mind hívei. CARNIFEXEgy csillagászt is felkötöttem egyszer.Hosszan mesélt utolsó éjjelén.

Én megkérdeztem: mi a csillagász nappal,mikor a csillagok kihunynak? Ó aztkérdezte: mik a csillagok? És megfelelt.Nem audja, azt felelte. És elmesélte:matematikánk,mely csillagok járását jelzi szépen, ránkjellemző, és nem a csillagokra. Az elvontformulák, így vélte ő agyunk zenéjétkottázzák papírra,ha bármit nézünk, önmagunkba nézünk,mert látásunk belül van, és a törvény, melyértenünk segít, nincs nélkülünk. Eretnekvolt e gondolata akkor,s a kellemes társalgást megszakítva,mert jött a hajnal, felkötöttem őt.

ARDENSMért mondod ezt?

CARNIFEXMert ránk vonatkozik.S ha mást, netán e tiszta gondolatellenkezőjét mondanám, az is,mint csillagászom mondta, ránk hasonlít.Mert mi vagyunk az őrület, a téboly, ésosztozunk a legszebb logikán. Mert ránkhasonlít Róma, amilyen volt, és ránk hasonlítez is, ez a rom, és ránk hasonlít Róma,amilyen lesz, s ha nem lesz, nemlétünkkellesz rokon.

Jön Fervidus

FERVIDUSReménytelen! Reménytelen! Reménytelen!Reménytelen illúziókban élni, de tisztán 'látnireménytelenebb, reménytelen nem-tudni, ámtudásunk a nem-tudásnál reménytelenebb,reménytelen a cél, a céltalanság, meghalnisincs remény, míg él az ember:mindentudásunk burkát szétrepeszti azelfogadhatatlan életösztön.

Jön Peregrinus

PEREGRINUSElmenni, el, csak innét el, hová emberszemnem lát, ahol messze-messze bután, hülyén.

éretlen él az ember, Rómába, e1! Mert létezikvalódi, hatalmas, gazdag Róma; álmainknakvárosa; létezik, mert romjait meglátni,elfogadni nem lehet; mert el kell mennitérképtelenül, menni muszáj, gyűlölvetársainkat, valódi társakat remélve távol;fohászkodni muszáj a messzeséghez: légyszép, legyél határtalan, hogy kiláthassakabból, ami van; hallgass meg engem,messzeség, erősítsd meg a lelkemet,gyáván és lustán, mint az ember,maradni vágyom és remélni, remélnigyáván és hülyén,de ha gyönge lévén itt maradnék, haitt maradnék, messzeség : haddszökhessen a képzelet!

Jön Liberator, nyomorékok, tömeg

LIBERATOROctavius ha sebre néz, a vérzés eláll, avégtag visszanő. A lábamatvarázsszavával ő helyezte vissza, mikortérdből levágták. Érte vívtam, vérescsatában. Reménykedjetek!

MISEROctavius! Octavius!

LIBERATOREljön, mert jön már! Várakozzatok!

Ez itt a hely, hol orvosolni fog!Térdre! Térdre ! Kiáltsátok nevétés jönni fog, mert jön már, közelít!

MISEROctavius ! Octavius

Jön Caverna

CAVERNAAz arcomat álmomban láttam én,ránc nem volt rajta, láttam a tükörben,apám tartotta, vele jártam ott,hol rom van most, de hajdan Róma állt. és jóvolt látnom holt apámat, Rómában körbevitt,mesélt, és Róma szép volt, ép, egész, nemvolt még ránc az arcomon. Így szólt akkor azén apám: Octavius az én nevem.Szeretem őt ! Szeretem!

MISEROctavius ! Octavius!

Jön CivisAugustus itt van, büntet már, a hullákpüffedten kortyolják a Tiberist!

Jön Timidus

TIMIDUSA csapatok! A csapatok betörtek!Jennek már Caesar hadai felénk! (Kirohan)

Berolh.an Puer, Occultator

PUERItt van már'? Itt van?

OCCULTATORItt kell lennie!Mindenki erre száguld, látni őt!

Jön Sullers, Peritus, a. kőlapot cipelik

SOLLERSEz itt a kőlap, Caesar vére rajta!

PERITUSE kőre lép fel új uralkodónk!

Berohan Nobilis, Rusticus, Colona, Far

NOFILISMár földet oszt! Az érdemek szerint!

RUSTICUSHatalmas birkanyájak pásztora!

COLONARépát hoz! Hagymát! Datolyát!

Narancsot!FUR

Úgy hírlik, drágakovek ezreithúzzák utána aranytaligákon!

Berohan Rector, utána tömeg

RECTOREz itt a Fórum! Itt várják a hivők! Abűnós~kre itt sújt! Itt kegyelmez!

Jön Anus kurvákkal és heréltekkel

ANUSFegyelmezetten! Nem kacsingatunk! Nemvihogunk, büdös cafkák ! Mi szentszüzekhez méltóan viselkedünk! Az őpapnői vagytok, riherongyok!

MISERAz ő papnői! Megjöttek a papnők!

Jön Usurpator zenészekkel

USURPATORItt van a legnagyobb tömeg,idejön ő is biztosan.Hangoljatok. Ha megjön, azonnalfújjátok meg a harsonákat'.

Zenészek hangolnak. A földből előmásznak a tapogatózóvakok

CONDITUSIzzadság. Bűz. Zaj. Nagy tömeg. Álljatoksorba. Előre az aprók, mögéjük aszálasabbak. Látni fogtok, mihelytmegérkezik.

CAECUSA magasabbakelőttem állnak! Nem látom meg őt, haeltakarják!

CONDITUSHátra, szálasabbak!Könyöktávolság! Igazodj!

Jön Ullus

ULLUSEtelt hoz! Palotákat! Szolganépet!A hadseregét láttam már! Hatalmas,erős hadak! Augustus katonái!

Jön Arum farkaskölyökkel

ARUMTe szép, te jó, te szőrös és meleg! 1~1néhezem, hogy fölneveljelek ! Hatalmasvad leszel ! Ha meghalok, voníts asíromon, voníts, te szép, hatalmas, jó,te szőrös és meleg!

CAECUSANONYMUS

Úgy van. Emberek.Hatalmas ! Szép ! Jó ! Szűrös és meleg !

Augustus! Nézz ránk! Itt áll sereged! CONDITUSÉn rejtegettem sok-sok éven át,tápláltam, óvtam őt a föld alatt, ésmegmaradt, és megmaradt és eljön!Zúgjanak a harsonák!

MISERJön már! Egyszerre itt terem!

CAECUSLátom már! Jön már fényesen!

Jön Anonymus, Prudens

ANONYMUSVárják.

PRUDENSRajongók. Tébolyultak.

ANONYMUSImádják. Nézd, már tér cepelnek.

PRUDENSGyávák.

ANONYMUSHallod? Már énekelnek.

PRUDENSSzemükre hályogot növesztenek,fülüket énekükkel dugaszolják atudni gyöngék, tudni gyávák.Rabnak születtek.

Föld alól ének hallatszik

ARDENSGondolni nem! Gondolni nem! Azénekük az énekem!

FERVIDUSHagyjon már el az ép eszem,tudásom, világnézetem,

nyeljem le fuldoklásomat, haddöntsem énekükbe én is ahangomat, a hangomat!

Jön Timidus és V. Szenátor, dobot, megáll

TIMIDUSCsodát nekünk! A legnagyobb csodát! Embertnekünk! Már érettek vagyunk rá! Verjen,öleljen, öljön meg, ha kell, szenvedni jó, havan kitől,tűnjön elő a semmiből!

MISEROctavius! Hatalmas. bölcs vezér!

Fölöttünk semmi sincs! Egünk legyél! CAECUSAugustus ő, a méltó,a sorsunkat vigyázó,az életet kiáltó,a célunkat kitűző!

Jön Puella, Vidua

PUELLASzerelmesem! Szerelmesem!

COLONAA terhem ő! A gyermekem!

VIDUAA gyászom ő! Az életem!

A háttérben népek vonulnak. Jön Insanus

INSANUSAugustus lépte döng, dübög, vonul aszemhatár mögött! Liget felénk ahorizont, hol összeszűkül, ott a pont!Mélyül a színhely, nyílik a méhe,méltó fiát megszüli végre!

Jön Venditor

VENDITORMegérkezett! Megérkezett!Octavius! Megérkezett!

(Ioculator elé veti magát)IOCULATOR

Csak játszottam! Nem őt! Ántoniust!TÖBBEN

Octavius megérkezett!IOCULATOR

Nem én játszottam! Ő volt! Á pojáca!VENDITOR

Én láttalak! Én láttalak!INSANUS

Augustus lépte döng, dübög!TIMIDUS

Caesar, Caesar feltámadott!KORUS

Octavius! Octavius!ELLENKÓRUS

Augustus! Augustus!KÓRUS

Octavius! Octavius!

Két oldalra rendeződnek, előkerülnek a fegyverek, középenüres tér, V. Szenátor odaugrik, dobol

V. SZENÁTORTitkot mondok! Titkosat!Feltárom a titkokat!

HANGOKCsönd! Csönd! Figyeljetek! V.

SZENÁTOROctavius bölcs, nagy vezér!Augustus volt ,az álneve!Rejtezik még, mert arra vár,hogy összegyűljön a serege!Nem haddal jött, mert Róma népe,ti vagytok mind a serege!Augustus bölcs és nagy vezér,Octavius az álneve!

Két druida felgyújtja a szalmabábot, bentről hangok:„Augustusért! Augustusért!"

USURPATORFújjátok meg a kürtöket!

Fanf árok szólnak

V. SZENÁTOR(dobol)Hódoljanak a törzsfők!Hódoljanak a népek!Ibérek, belgák, semnonok,vettónok, lusitánok,szkíták, ligurok, latinok,kantáberek, helvétek, tauriskok,kelták, illírek, írek, boiosok,umberek, trákok, Béták, görögök,perzsák, hindusok, hódoljatok!Hódoljatok!

KÓRUSMegérkezett! Megérkezett!Megmenti mind a népeket!Megmenteni mind a népeket!

Berohan Praefectus, Pugnator, katonák

KÓRUSMegérkezett! Megérkezett!

Fanfárok, dobok, ének

PRAEFECTUSHol van?

PUGNATORItt van!

NEBULOMegérkezett !

KÓRUSMegmenti mind a népeket!

PRAEFECTUSHol van?

CAECUSMegjött! Megérkezett!Látjuk! A fénynél fényesebb!

PRAEFECTUSHol van?

MILESBiztos a palotában.

HASTATUSKijönni nem jött. Bemenni láttam.

MILESLáttuk bemenni !

CAECUSLátjuk, látjuk!

MISERÉpségünket visszanyerjük!Rokonainkat megtaláljuk!

PRAEFECTUSHolvan?! Hol van ő, a szent?!

SCURRAItt áll. A méltó megjelent.

Csönd. Scurra magasabb kőre lép. Mindenki megbabonázva,mozdulatlanul nézi

Méltatlanok, ti, haboztam eddig,mert bűnösök vagytok ti mind,büntetni kellene súlyosan mindezt,ki némán térdepel a méltó színeelőtt, de szíve meglágyult mégis, ígya méltó a büntetéstől eltekint.Kegyelmet hoztam. Életet. Hozom abékét. A végzetet. Vétkeztek ellenemsokan. Sokan vétkeztek súlyosan.Nem hittek bennem számosan.Hazudtak rólam károsan.De nem akarom, hogy a nép, népem,akár e báb itt, hamuvá égjen.Népem, ne fogjon rajtad átok.Isten vagyok, hát megbocsátok.

Csúfak, csonkák vagytok ti mind, tivagytok mégis. a híveink.Szépségünk felemel magához,jóságunk rátok átsugároz,erősek lesztek mind, heréltek,s míg meg nem halok, addig éltek!

Ének a föld alól. Szereplők egymást bámulják

Látom, nézitek egymást. Jól van így.Nézzétek egymást, városom lakói.Fedezzétek fel egymást. .érdemes:közös jövőbe vagytok összezárva.(A betemetett szenátorok felé 'megy)Emitt a kőhalom alatta vértanúim nyugszanak. Acézár hálával fizet. Jutalmulannaleseinkbenmegörökítjük a tetteiket.

Kiássák a három betemetett fejet

(Ioeulatorhoz) Ölelj .meg. hívem. Lásd,uralkodód kezét és szívétkitárja feléd.

Lehettél volna cézárunk te is.De nem lettél az. Hóhér légy tehát.(CarniFexhez) Hóhérnak mondtak. Légy

tehát színész,udvari színházamban főpojáca.(Fíctorhoz) A szobrommal siess, már

látni vágyom.(Apushoz) Tisztes hölgy, férjhez adlak.(Odavezeti Puert) Ez itt a férjed.Boldog családi tűzhely a tiétek.(Körbemegy a némán bámulók előtt) 0,híveim, melegség hatja átRóma ügyén borongó szívemet!Megannyi szép, vidám arc, nyílt tekintet! Ilynép enyém! Jól ismerem: szeret!A hallgatása is milyen beszédes!Tömör a némasága, ünnepélyes!lm, itt a kő, hol Caesar vére folyt.Felhág .most rá a láb, mely nem botolt.

Seurra fellép a Sollers és Peritas által alátett kőre.Felöltöztetik az emberfejes köpenybe, kezébe adják a jogart,fejére babérkoszorút helyeznek. Seurra mosolyog, Praefectuskatonái visszanyomják a tömeget

(Praefectushoz) Köszönöm, jó fiam, hű

katonáim.A nép hálás. A nép melegszívű.

A föld alól panaszos ének

Sokan vannak a föld alatt. Akilent van, már Lent marad, akimost lent van, lent marad, hűvösa mély, a húsukat,miként a létet a föld fölött,tartósítjuk a föld alatt.

CAECUSMi fönt vagyunk!! Mi fönt vagyunk!

Köveket hánynak a lejáratra, az ének megszűnik

FERVIDUSEz gyilkosság!

SCURRAIsmerlek téged is..

A haditervem te árultad el.Brutus pénzelt. Van rá tanú, ha kell.De megbocsátok. Válassz múltat

magadnak.Ki és mi vagy, fiam? Fellelni hagylak.

FERVIDUSOtt éltem lent, a mélyben. Oda vágyom.

SCURRAKegyelmünk nem ismert határt, fiam.

FERVIDUS(a lejárathoz megy) Hogy itt is éltem, fönt, ma

már csak álom.

Hogy itt is éltem, fönt, ma már csak álom. Azembernek csak egy életevan.

(Lemegy, köveket görgetnek föléje)SCURRA

(leszáll, Fictor vállára teszi a kezét)Emlékművemnek tervét halld, barátom. Ilyemlékművet nem bírtak halandók.Hatalmas árnyat. vet a földre árnyam,hatalmas farkas árnyához hasonlót.(Carni f ex vállára teszi a kezét, az cigány-kereket hány)Félre bú és félre bánat,

válasszon ki-ki párt magának!(V. Szenátor vállára teszi a kezét) Életrajzíróm,javasoltad a hexametert. Jó. Új, nagy korhozméltó verstormát

vezetünk be.Így legyen. Így akarom. Bölcs mérték.

Állami ritmus.Tartós, drámaiatlan. Az enyhébb végzetet

advánnéked, római nép, neked adtam a hexa-

metert is.

INSANUSAugustus lépte döng, dübög!

Vonul a horizont mögött!

SCURRANem látod, hogy a méltó itt áll? Itt van

az isten!Ó, ,akii Rómát megmentette nekünk, aki

ételt,gazdagságot ígért, és tudjuk jól: meg

is adja!

INSANUSAz nem lehet. Te nem vagy az.De nincs már messze. Ériem őt.

SCURRAŐrült. Hadd fusson Rómából. Száműzetés

az.Hagyjátok vegetálni akárhol. Az állam

erős már,nem rendítik meg fecsegők. - Nos,

híveim, itt állisteni cézár, és múltjától búcsúzik ő most.Megmagyarázni nehéz, de a szívében

szomorúságlappang isteni cézárnak, mert ő soha

többénem lép fel felelőtlen, tréfás, változatos,

szépjátékban, mert isteni cézár önmaga

immár.Gazdagságát elveti érted, római népem,arcán maszk merevül, mint önmaga

szobra. halottanéli az isteni cézár sorsát Róma szívében. Nemkönnyű ez a maszk, mert boldog

népe lehet csak,mégis, az áldozatot meghozza az istenicézár.

A fekete ég helyén ragyogó kék ég tűnik elő. Fanfárok, dobok.Mindenki térdel

Lám, fényesség támadt. Égi jel ez.Ragyogásban,

kéklő ég ölelésében támad fel az állam,embert emberrel békít, törvényt szab, a

pénzreisteni cézár képmását lebbenti szelíden.Gyászoltunk. Sírtunk. Mert van sok hősi

halottunk.

Mind, aki meghalt, isteni cézárt hordtaszívében.

Értünk haltak a hősök, a római népigazáért.

El ne feledjük a hősöket, értük az istenicézár

Rómának nagy célt szab, népe pedigvele küzd majd.

Boldog, örök békéért harcol római népünk,harcol tűzzel-vassal, amíg csak Róma a

Föld lesz!

* A dráma a Vígszínház rendelésére készült.

Fanfárok. Dobok. Örömének. Függöny. Taps. Függöny fel, aromok között a szereplők helyén a róluk készült hatalmastorzók állnak fehér gipszből az utolsó kép szerint elrendezve. Asziklákon zöld szőnyeg. Ragyogás. A föld alól panaszos ének.Szélzúgás. Jön Pastor, bottal, kecskebőrbe öltözve, hosszúhajú, rongyos gyerekeket hajt be

PASTOR (üvölt) Rómába, fel! (Veri a gyerekeket) Tovább, lustadögök! Messze még Róma! Tovább! Tovább!

Kihajtja a gyerekeket, a föld alól ének, szélzúgás, sötét

Felelős kiadó: Siklósi Norbert, a Lapkiadó Vállalat igazgatója

Borsod megyei Nyomdaipari Vállalat, 1981 - 2198 - Felelős vezető: Kilián Béla igazgató