Upload
maren
View
63
Download
0
Embed Size (px)
DESCRIPTION
STATISZTIKA I. ALAPFOGALMAK. Konceptualizálás: Az elvont fogalmak közelebbi meghatározása. Operacionalizálás: Azon konkrét eljárások, amelyek eredményeként ezen fogalmakat megjelenítő empirikus megfigyelésekhez jutunk. A VALÓSÁG LEKÉPEZÉSE. Statisztika: - PowerPoint PPT Presentation
Citation preview
STATISZTIKA I.
ALAPFOGALMAK
Konceptualizálás:Az elvont fogalmak közelebbi meghatározása
Operacionalizálás:Azon konkrét eljárások, amelyek eredményeként ezen fogalmakat megjelenítő empirikus megfigyelésekhez jutunk.
A VALÓSÁG LEKÉPEZÉSE
Statisztika:
A valóság tényeinek tömegét tömören, a
számok nyelvén jellemző tudományos
módszertan illetve gyakorlati tevékenység.
Magát az adathalmazt is statisztikának
nevezik
Sokaság (populáció):A vizsgálat (megfigyelés) tárgyát alkotó egyedek összessége.
Megfigyelési egység: amelyre a megfigyelés irányul
Számbavételi egység: amely információt szolgáltat a megfigyelési egységre vonatkozóan(emberek megfigyelése esetén a kettő egybeesik)
diszkrét (a nők száma egy adott időpontban)
folytonos (születések száma egy adott hónapban)a)
Statisztikai sokaság:
időpontra
időtartamra
álló (stock, állomány)
mozgó (flow, áramlás)
b)
c)
vonatkozik
Ismérv (attributum)
A sokaság egységeit jellemző
tulajdonság
Ismérv – változat
Az adott szempont szerint lehetséges
tulajdonságok
Ismérv:
a)Közös
Megkülönböztethető
Területi (lakóhely)
Időbeli (szül. idő)
Minőségi (nem)
Mennyiségi (életkor)
b)
Mérés: az egységek számokkal való jellemzése.
Mérési szintek, mérési skálák Nominális (névleges) mérési szint (skála) Az egységekhez rendelt számértékek egyező vagy különböző voltát engedi meg.
Pl.: az évfolyam hallgatóinak születési hely, nem, hajszín, stb. alapján történő csoportosítása.
Két emberről csak annyit mondhatunk, hogy
egyforma vagy nem.
Nincs jelentősége a különbségnek,hányadosnak, nagyságrendnek.
b) Ordinális (sorrendi) mérési skála:
Az egységek a tulajdonságok szerint rangsorba állíthatók. (Nemcsak azt mutatja, hogy két ember azonos vagy különböző, hanem pl.: nagyobb, konzervatívabb, vallásosabb, stb.)
(Egy társaságban a résztvevőket megkérjük, iskolai végzettség szerint álljanak csoportokba. A csoportokat elrendezhetjük: általános, közép és felsőfokú végzettségűekből állókra. Fontos, hogy a csoportok távolságának nincs jelentősége, állhatnak 5, 10, vagy 50 méterre egymástól)
c) Intervallum:A rangsorba rendezett tulajdonságokat egyenlő közök választják el.(Pl.: IQ tesztek: 100-110, 110-120: egyenlő távolságok.
De: nem mondhatjuk, hogy a 150 IQ-jú személy 50%-kal intelligensebb a 100-as IQ-jú személytől.)
(Két ember összehasonlításánál mondhatjuk, hogy különböznek egymástól (nominális), egyik nagyobb a másiknál (ordinális) és meg tudjuk mondani, hogy mennyivel (intervallum).
A skálaértékek különbségei valós információt
nyújtanak a sokaság egységeiről.
d) Arányskála
A kezdőpont egyértelműen adott és
rögzített, s így a skálaértékek egymáshoz
való aránya is meghatározható. (életkor,
jövedelem, stb.)
Statisztikai sor A sokaság egységeinek bizonyos ismérvek szerinti csoportosítása, rendezése.
Sor
Azonos fajta adatból álló Különböző fajta adatból álló
összehasonlító csoportosító leíró
időbeliterületiminőségimennyiségi
minőségimennyiségiidőbeliterületi
Statisztikai táblaA statisztikai sorok összefüggő rendszere(Megfigyelt sokaság: a Szociológia szak hallgatói, 2007. február 11-én évfolyam, nem, tanulmányi eredmények és lakhely szerinti bontásban - egyszerű tábla
I.IV.
DunántúliBAZÉvf.
Lakh.
- Csoportosító tábla
- Kombinációs tábla
I.IV.
NőFérfiÉvf.nem
I.IIIII.
NőFérfiÉvf.nem
Két és többdimenziós tábla (bonyolultsági fok szerint)
Egy tábla dimenziószámát az határozza meg, hogy abban egyidejűleg hány statisztikai sor szerepel
A szociológia alapszakos hallgatók megoszlása 2007. február 16-án
Megne-vezés
Férfi Nő Σ-3,50 3,51- Σ -3,50 3,51- Σ -3,50 3,51- Σ
I.II.III.Σ
Viszonyszámok
Két statisztikai adat hányadosa.
Összehasonlító sorból: összehasonlítási viszonyszám (dinamikus, területi)
Csoportosító sorból: megoszlási viszonyszám
Leíró sorból: intenzitási viszonyszám számítható.
Viszonyszámok
1. Dinamikus viszonyszámKét időszak adatának hányadosa
Több időszak esetén:- Bázis-viszonyszám
- Láncviszonyszám
b
ii y
yb
1
i
ii y
yl
Összefüggések:
- Bázisból lánc viszonyszám
- Láncból bázis viszonyszám
ii
i lbb
1
kk b.....lll 32
2. Megoszlási viszonyszám:
3. Intenzitási viszonyszám:
Vi= Egy adott sokaságból (pl. jövedelem)
a másik egységére (pl. létszám) mennyi jut
(1 főre jutó jövedelem: )
egészrészVm
főjövedelem