Upload
others
View
3
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
1. Előadás
Statisztikai alapfogalmak.
A statisztikai munka fázisai.
Statisztikai adatok
csoportosításának lehetőségei.
Statisztikai sorok, táblák.
A statisztika fogalma
gyakorlati tevékenység, amelynek
eredményeképpen statisztikai adatokhoz
jutunk;
e tevékenység eredményeképpen kapott
adatok összessége;
a statisztikai tevékenység módszertana
A statisztika - mint gyakorlati tevékenység - tömegesen
előforduló jelenségek egyedeire vonatkozó információk
gyűjtése, feldolgozása és elemzése, a vizsgált jelenség
egészének tömör, számszerű jellemzése.
A statisztikai tevékenység
fejlődése már az ókori államokban népszámlások,
adóösszeírások,
középkorban: egyházi népmozgalmi
események gyűjtése
1563: Tridenti zsinat
1611: Nagyszombati zsinat
XVII. sz.-ig leíró statisztika (Conring)
XVII. sz.-közepétől politikai aritmetika
(Graunt, Petty, Halley)
A statisztikai tevékenység
fejlődése XVIII-XIX. sz. matematika, valószínűség-
számítás fejlődése (Pascal, Laplace, Csebisev,
Gauss)
Quetelet, statisztika atyja, Bravais
korrelációszámítás
XIX. század hivatalos statisztikai szolgálat
kialakulása (polgári anyakönyvvezetés)
XX. század számítástechnika fejlődése
Statisztika története Magyarországon 1500 évek közepén adózás megszervezése
céljából
Bél Mátyás (1684-1749): leíró statisztika
képviselője
Felvidék természeti, földrajzi, történeti leírása
Schwartner Márton (1759-1823) XVIII. sz. végi,
XIX. sz. eleji Magyarország népességi, gazdasági
jellemzése
Politikai aritmetika: Hatvani István (1718-1786),
halandóság elemzése, Standardizálás
1775. Kötelező a Statisztika oktatása a
Nagyszombati egyetemen, Mária Terézia
II. József, első szervezett népességösszeírás
Fényes Elek (1807-1876) 6 kötetes
Magyarországi bemutatás, földrajztudós,
MTA
1848. Országos Statisztikai Hivatal elnöke
1867 KSH elődje, Keleti Károly vezette
1869 Első teljes körű népességösszeírás
1869 Budapesti Városi Statisztikai Hivatal,
vezetője: Kőrösy József (1844-1906)
demográfus
Központi Statisztikai Hivatal
Elnöke: Dr. Vukovich Gabriella
A KSH jellemzői: o nagy múltú szervezet,
o a Kormány közvetlen felügyelete alá tartozik,
o szakmailag önálló,
o országos hatáskörű szervezet.
Fő feladatai: o adatfelvételek megtervezése,
o adatok felvétele,
o adatok feldolgozása,
o adatok tárolása,
o adatok elemzése és közzététele,
o az egyedi adatok védelme.
Központi Statisztikai Hivatal
KSH kialakulásának kronológiája
1867:a statisztikai szolgálat működésének kezdete.
XX. sz. közepe: összehangolt gazdaságstatisztikai
rendszerek kialakítása.
1968: KGST és ENSZ ajánlások alkalmazása.
1990-től: EU-val való kapcsolat kialakítása.
1992: Genfi konferencia – statisztikai alapelvek.
A KSH adatszolgáltatási
tevékenysége
A hivatal tájékoztatása során az alábbi
alapelveket érvényesíti:
objektivitás, szakszerűség,
teljes nyilvánosság (az egyedi adatok egyidejű
védelme mellett),
egyidejű tájékoztatás.
Hivatalos statisztikai szolgálat
Társadalmi, gazdasági, környezeti
jelenségekre, folyamatokra, államháztartásra,
önkormányzatokra, tevékenységeikre
vonatkozik.
Adatok gyűjtése, feldolgozása, tárolása,
szolgáltatása, közzététele, elemzése.
Elemei:
o KHS
o Minisztériumok
o Igazságszolgáltatás legfelsőbb szervei
o Egyéb országos hatáskörű szervek
1993. XLVI. törvény
„ A statisztika feladata és célja, hogy
valósághű, tárgyilagos képet adjon a
társadalom, a gazdaság, a tulajdonviszonyok,
a környezet állapotáról és változásairól az
államhatalmi és a közigazgatási szervek,
valamint a társadalom szervezetei és tagjai
számára.”
1993. XLVI. törvény
„ …a statisztikai célra gyűjtött egyedi adatot
csak akkor lehet más célra használni, illetve
mással közölni (átadni), ha az
adatszolgáltató ehhez írásban hozzájárult,
kivéve a közérdekű feladatot ellátó
társadalmi és költségvetési szerveket, ezek
adatai hozzájárulás nélkül is nyilvánosságra
hozhatók.”
A statisztikai tevékenység ágai
népességstatisztika
gazdaságstatisztika
ágazati statisztikák
vállalati, üzemi statisztika
társadalomstatisztika
igazságügyi statisztika
Statisztikai munka fázisai
1. Tervezés (cél, milyen adatok, honnan)
2. Adatgyűjtés (teljes, részleges)
o Kikérdezés (interjú, telefon, postai út..)
o Megfigyelés (közvetlen megfigyelés,
mérőműszer)
o Kísérlet (hipotézis ellenőrzése)
• 3. Feldolgozás
• 4. Elemzés
• 5. Közzététel
Statisztikai alapfogalmak
Statisztikai sokaság: a statisztikai
megfigyelés tárgyát képező egyedek
összessége, halmaza.
A sokaság egységei: a sokaságot alkotó
egyedek
Ismérvek: Azok a kritériumok, amelyek
szerint a sokaság egységeit jellemezzük.
A sokaság tipizálása
Véges: pl.: népesség adott időben, térben
Végtelen: pl.: azonos körülmények közt
tetszőlegesen sokszor megismételhető
kísérlet eredményei
Álló sokaság: állapot, időpont (stock)
jellegű
Mozgó sokaság: folyamat, időtartam (flow)
jellegű
A sokaság definiálása
egységek tételes felsorolása, vagy
a közös tulajdonságok megadása.
Az ismérvek tipizálása 1.
Időbeli: időpont vagy időtartam
megnevezéséből áll
Területi: földrajzi megjelölés,
Minőségi: pl. nem, foglalkozás, hajszín
Mennyiségi: számmal jellemezzük
◦ diszkrét: csak egymástól jól elkülönülő értéket vehet fel.
◦ folytonos : egy adott intervallumon belül bármilyen értéket felvehet.
Statisztikai sorok és táblák Statisztikai sor: Statisztikai adatoknak meghatározott
összefüggésben, valamilyen ismérv szerinti felsorolása
A sort létrehozó összefüggés származhat:
1. egy sokaság osztályozásából (csoportosító sor);
2. egy sokaság nagyságának összehasonlításából (összehasonlító sor);
3. egyazon jelenséghez tartozó többféle sokaság felsorolásából (leíró sor).
A csoportosító és összehasonlító sorok osztályozhatóak az ismérv fajtája szerint:
- minőségi
- mennyiségi
- területi
- időbeli
Összehasonlító sor
Azonos fajta és mértékegységű adatokat tartalmaz, de azok általában nem adhatók össze. leggyakoribb altípusai: 1. idősorok
Az idősorok a jelenségek, folyamatok időbeli alakulását mutatják, lehetővé teszik az időbeli összehasonlítást. ◦ állapot idősor: álló sokaságok időbeli alakulását
mutatja ◦ tartam idősor: mozgó sokaságok időbeli alakulását
mutatja.
2. területi sorok A területi sorok esetében a csoportképző ismérv a
terület. Ez lehet egy ország vagy az országon belül egy régió, megye, város, stb.
Csoportosító sorok
Azonos fajta és mértékegységű adatokat
tartalmaz.
Egy fősokaság és a megfelelő részsokaságok
nagyságát adják meg.
Tartozéka az összesítő adat.
Leíró sor
Általában különböző fajta és
különböző mértékegységű adatokat
tartalmaz
Az adatok mindegyike egy
meghatározott jelenségre, társadalmi
vagy gazdasági egységre vonatkozik
Statisztikai táblák
A táblák csoportosítása:
1.) rendeltetése szerint:
feldolgozói: az adatok feldolgozása közben összeállított
közlési: a munka végső eredményeit foglalja össze
munkatábla: azért készítjük, hogy belőle további számításokat végezzünk
2.) csoportosítás szerepe szempontjából:
egyszerű
csoportosító
kombinációs
A statisztikai táblák
szerkesztésének szabályai A tábla részei formai szempontból:
oszlop a tábla függőleges része,
sor a tábla vízszintes része,
rovat a sor és az oszlop találkozása.
Szöveget is tartalmazó rovatok:
fejrovat a táblában felül helyezkednek el,
oldalrovat a sorok előtt találhatók,
összegrovat a sorok és az oszlopok adatainak
összegzését tartalmazó rovatok.
Statisztikai sorok/táblák tartozékai
cím
mértékegység
időpont, időszak
üres sort, oszlopot, rovatot nem
tartalmazhat
forrás megjelölés
Munkaerő-piaci helyzet a régiókban
Régiók Munkanélküliségi ráta (%)
2010 II. né. 2011 II. né.
Közép-Magyarország 8,9 8,9
Közép-Dunántúl 10,4 9,3
Nyugat-Dunántúl 9,5 7,3
Dél-Dunántúl 11,8 11,9
Észak-Magyarország 16,0 16,6
Észak-Alföld 14,3 14,5
Dél-Alföld 10,3 10,6
Országos átlag 11,1 10,9
Forrás: www.ksh.hu
Magyarország néhány adata (2010)
Megnevezés Adatok
Területe (ezer km2) 93,0
Évközepi népesség (millió fő) 10,0
Alkalmazásban állók átl. létszáma (ezer
fő)
2701,9
Munkanélküliségi ráta (%) 11,2
Bruttó hazai termék (GDP) (milliárd
euró)
98,4*
Ezer lakosra jutó élveszületés (‰) 9,0
Nettó átlagkereset (ezer Ft) 140,3
Bruttó átlagkereset (ezer Ft) 211,4
Fogyasztói árindex (%) 104,7 Forrás: www.ksh.hu
*EUROSTAT előrejelzés
A bruttó hazai termék
összefoglaló adatai
Volumen-
index
2008/2000
(%)
Részesedés a világ
össztermeléséből, %
Egy főre
jutó GDP
2008-ban
vásárlóerő
-paritáson
(PPP)
2000
2008
EU-27 117 25,2 22,1 29950
USA 119 23,5 20,7 46860
Japán 111 7,7 6,4 34100
Kína 217 7,2 11,4 5960
India 176 3,6 4,8 2760
Forrás: www.ksh.hu
A munkanélküliség alakulása Magyarországon
Időszak Munkanélküliségi ráta (%)
2009.
I. n.év 9,7
II. n.év 9,6
III. n.év 10,4
IV. n.év 10,5
2010.
I. n.év 11,9
II. n.év 11,2
III. n.év 10,9
IV. n.év 10,9
2011.
I. n.év 11,7
II. n.év 10,9
Fogyasztóiár-index Magyarországon
2010
Árufőcsoport (%)
Élelmiszerek 103,2
Szeszes italok, dohányáruk 108,2
Ruházkodási cikkek 99,6
Tartós fogyasztási cikkek 100,2
Háztartási energia 106,3
Egyéb cikkek, üzemanyagok 108,8
Szolgáltatások 104,3
Összesen 104,9
Forrás: www.ksh.hu
Regionális munkaügyi adatok
2011. II. negyedév
Területi árindex Foglalkoztatottak Munkanélküliek
száma (ezer fő)
Közép-Magyarország 1225,2 119,6
Közép-Dunántúl 443,4 45,5
Nyugat-Dunántúl 407,8 32,1
Dél-Dunántúl 334,8 45,2
Észak-Magyarország 383,2 76,3
Észak-Alföld 505,5 85,5
Dél-Alföld 476,8 56,4
Összesen 3776,8 460,6
Forrás: www.ksh.hu
Fogyasztói-árindex (%) Ország, országcsoport 2009.
EU-27 101,0
Ausztria 100,4
Bulgária 102,5
Csehország 100,6
Észtország 100,2
Görögország 101,3
Lengyelország 104,0
Magyarország 104,0
Németország 100,2
Olaszország 100,8
Portugália 99,1
Románia 105,6
Szlovákia 100,9
Szlovénia 100,9
Egyesült Államok 99,6
Japán 98,6
Forrás: www.ksh.hu