http://canadahun.com/temak/skandin%C3%A1v-nyelvek-tanul%C3%A1sa-seg%C3%ADts%C3%BCk-egym%C3%A1st.30422/

wyns/volume

http://canadahun.com/temak/skandin%C3%A1v-nyelvek-tanul%C3%A1sa-seg%C3%ADts%C3%BCk-egym%C3%A1st.30422/page-2

http://itcafe.hu/tema/sved_nyelvtanulas/hsz_551-600.html

http://www.goethe-verlag.com/book2/HU/index.htmhttp://www.goethe-verlag.com/book2/HU/HUSV/HUSV002.HTMhttp://www.goethe-verlag.com/book2/_VOCAB/HU/HUSV/HUSV.HTMhttp://www.goethe-verlag.com/book2/_VOCAB/HU/HUSV/08.HTM

http://www.book2.eu/amember/payment/offline/instructions?id=GD5Z2-965d3ee2603566fc

Language :                             Logged in as wynsaint. Logout

Main Page Add/Renew Subscription Payments History Edit Profile

Bank Transfer / Banküberweisung / Virement bancaire / Transferencia bancaria

Payment to our bank account in EUR:

Banküberweisung in EUR:

Virement bancaire (EUR):Transferencia bancaria (EUR):Trasferimento bancario (EUR):银行汇款 (EUR):Banköverföring (EUR):Банковский перевод (EUR):

When you transfer money please include your User ID and your name so that we can activate your account:User wynsaint

Payment: 6.00

Goethe-VerlagBank: Kreissparkasse München Starnberg Ebersberg

Bank address: Sendlinger-Tor-Platz 1, 80336 München, Germany

BIC (SWIFT): BYLADEM1KMSIBAN: DE65702501500009955444

Bank code (Bankleitzahl): 70250150Account number (Konto): 995544447813484 (= My Customer ID)

1

Please confirm your payment by e-mail: info@book2.deBitte bestätigen Sie Ihre Überweisung per e-mail: info@book2.deS'il vous plaît confirmer le paiement par e-mail: info@book2.dePor favor, confirme el pago por correo electrónico: info@book2.deSi prega di confermare il pagamento via email: info@book2.deBekräfta betalning via e-post: info@book2.deПожалуйста, подтвердите оплату по электронной почте: info@book2.de请通过电子邮件确认付款。info@book2.deBuilt on aMember Pro™ membership software

Dear Szosznyak Vince

You have successfully sent money from your Skrill account registered under Customer ID 47813484 with email address: vszosznyak@gmail.com.

The recipient’s email address is not registered with Skrill. To accept the payment the recipient needs to complete their registration. If the payment is not accepted within 14 days, the money will be returned to your Skrill account.

Details of the transaction:

Recipient's name: Goethe-VerlagRecipient's email: info@book2.deAmount: EUR 6 (EUR 6.00)Transaction ID: 1236726843 Time & Date: Sun Aug 31 11:11:57 CEST 2014 Payment reference: - Explanation: My name: Vince Szosznyak My e-mail: vszosznyak@gmail.com 47813484 (= My Customer ID) My User ID: wynsaint My reservation: http://www.goethe-verlag.com/book2/HU/HUSV/HUSV002.HTM http://www.book2.eu/amember/payment/offline/instructions?id=GD5Z2-965d3ee2603566fc Goethe-Verlag Bank: Kreissparkasse München Starnberg Ebersberg Bank address: Sendlinger-Tor-Platz 1, 80336 München, Germany BIC (SWIFT): BYLADEM1KMS IBAN: DE65702501500009955444 Bank code (Bankleitzahl): 70250150 Account number (Konto): 9955444

If you did not authorise this transaction, please contact the Skrill Help Team.

Thank you for using Skrill, 

The Skrill Help Team.

Nyelvi alapokA kiejtésről

http://svednyelv.uw.hu/basics.html

A svéd ábécéről A svéd hangrendszerről

http://hu.wikipedia.org/wiki/Sv%C3%A9d_nyelv#A_sv.C3.A9d_.C3.A1b.C3.A9c.C3.A9

svéd nyelvtan

http://hu.wikipedia.org/wiki/Sv%C3%A9d_nyelvtan

https://www.google.hu/search?sourceid=chrome-psyapi2&ion=1&espv=&ie=UTF-8&q=sv%C3%A9d%20nyelvtan

http://loreensweden.hupont.hu/4/sved-nyelvtan-d

https://www.google.hu/search?newwindow=1&q=sv%C3%A9d+nyelvtan+pdf&revid=2102182049&sa=X&ei=Bz_7U8imN6Wq0QXmpICgCw&ved=0CJIBENUCKAA&biw=1280&bih=670

2

Svéd nyelvtanA Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Pontosság ellenőrzöttUgrás: navigáció, keresés

A svéd nyelvtan számos hasonlóságot mutat más germán nyelvek nyelvtanával.

Tartalomjegyzék [elrejtés] 

1 Szórend o 1.1 Az egyenes szórend o 1.2 A kérdőmondat szórendje o 1.3 A mellékmondati szórend

2 A főnév o 2.1 A névelő és főnév alakja o 2.2 A főnevek csoportosítása

3 A melléknév o 3.1 A melléknév ragozása

3.1.1 Határozatlan alak 3.1.2 Határozott alak 3.1.3 Rendhagyó ragozású melléknevek

o 3.2 A melléknév fokozása 4 A határozószó 5 Az ige

o 5.1 Az infinitiv o 5.2 Jelenidő o 5.3 A múltidő

5.3.1 A preteritum 5.3.2 A perfekt 5.3.3 A pluskvamperfekt

o 5.4 A jövőidő képzése o 5.5 A felszólítómód o 5.6 A supinum alak o 5.7 A kötőmód o 5.8 A present particip

6 A névmás o 6.1 Személyes névmások o 6.2 Kérdő névmások o 6.3 Vonatkozó névmás

7 A számnév o 7.1 Tőszámnevek o 7.2 Sorszámnevek

8 Prepozíciók 9 Kötőszavak

o 9.1 Alárendelő o 9.2 Mellérendelő

3

10 Interjekciók 11 Források

SzórendA svéd szórend lehet:

egyenes kérdőmondati mellékmondati

Az egyenes szórend

A többi germán nyelvhez hasonlóan a svéd nyelv egyenes szórendjének általános szerkezete: alany – állítmány – többi mondatrész. Az egyenes szórend a főmondatok sajátja. Általános szerkezete a következők szerint alakul:[1]

Fundamentum (/Alany) Ige 1 (*) (Alany)(**) Határozó Ige 2 (***) Tárgy Határozók

Nu vill jag bara läsa svenska på kvällen.Jag ska - bara prata svenska i dag.Jag arbetar - inte - - i Malmö.Det är - (inte) - Claudia. -

Megjegyzések:(*) Az „ige1” pozícióban akkor áll a főige, ha a mondat nem tartalmaz segédigét. Segédige esetén ez a pozíció a segédige helye.(**) Az alany akkor áll ebben a pozícióban, ha a fundamentum más mondatelem számára foglalt (például kiemelt határozószó esetén.(***) A főige akkor áll ebben a pozícióban, ha a mondat segédigét tartalmaz.

A kérdőmondat szórendje

Kérdőszavas kérdések esetén a fundamentum helyét a kérdőszó foglalja el:[1]

Fundamentum (/Alany) Ige 1 (Alany) Határozó Ige 2 Tárgy Határozók

Vem är det där? - - - -Vad heter du? - - - -Vad är klockan? - - - -Var kommer du - - - ifrån?

Eldöntendő kérdések esetén a szórend a következők szerint alakul:[1]

Ige 1 (*) Alany Határozó Ige 2 (**) Tárgy HatározókKommer du också - - från Sverige?

Talar du inte - Svenska? -Tycker du – - om filmen? -Heter du inte - Jonas? -

4

Megjegyzések:(*) Ebben a pozícióban áll a főige, ha a mondat nem tartalmaz segédigét. Segédige esetén a segédige áll ebben a pozícióban.(**) Ha a mondat tartalmaz segédigét, akkor a főige áll ebben a pozícióban.

A mellékmondati szórend

Mellékmondati szórendről alárendelt mellékmondatok esetén beszélünk. Ezeket az alárendelt mellékmondatokat bevezető kötőszavak vezetik be, mint például att ("hogy"), eftersom ("mivel"), stb. Ilyenkor az ún. satspartikelek megelőzik az igét.

Jag förstod honom inte, eftersom jag inte talar svenska. (Ellentétben a főmondattal, ahol a helyes szórend Jag talar inte svenska lenne.)

A főnévA főnév alakját a svédben a szám (egyes szám, többes szám), és az eset (casus) határozza meg, a modern svéd azonban csupán alanyesetet, és birtokos esetet különböztet meg a főnevek terén.[2]

 

egyes szám többes szám

határozatlan alak határozott alak határozatlan alak határozott alak

nominativ hundkutya

hundena kutya

hundarkutyák

hundarnaa kutyák

genitiv hundskutyának a…

hundensa kutyának a…

hundarskutyáknak a…

hundarnasa kutyáknak a…

A többi eset a svédből kikopott, a modern svéd az egyes eseteket elöljárószók segítségével határozza meg.

A névelő és főnév alakja

A főnevek neme lehet általános nem (utrum) és semlegesnem (neutrum). Az utrum szavak névelője "en", a neutrum szavaké "ett". Határozott alakban a névelő suffixumként a főnév végére kerül:

en kyrka (egy templom) – kyrkan (a templom) en hund (egy kutya) – hunden (a kutya) ett namn (egy név) – namnet (a név) ett ämne (egy tárgy) – ämnet (a tárgy)

5

A főnevek csoportosítása

A svéd főnevek öt csoport szerint képezik többes számukat, a főnevek végződése a csoportok szerint alakul.

1. csoport:- En-szavak, amik 'a'-ra végződnek

Egyessz., határozatlan Egyessz., határozott Többessz., határozatlan Többessz., határozottEn människa människan människor människorna

2. csoport:- En-szavak, amik mássalhangzóra, vagy más magánhangzóra (nem 'a'-ra) végződnek

Egyessz., határozatlan Egyessz., határozott Többessz., határozatlan Többessz., határozottEn tolk tolken tolkar tolkarnaEn fru frun fruar fruarnaen granne grannen grannar grannarna

3. csoport:- Egy szótagú En-szavak.

Egyessz., határozatlan Egyessz., határozott Többessz., határozatlan Többessz., határozotten text texten texter texternaen bild bilden bilder bildernaen film filmen filmer filmerna

- Több szótagú En és Ett szavak, amiknek a hangsúlya az utolsó szótagra esik.

Egyessz., határozatlan Egyessz., határozott Többessz., határozatlan Többessz., határozotten idé idén idéer idéernaen kalori kalorin kalorier kaloriernaett kafé kaféet kaféer kaféerna

- Ide tartoznak továbbá az idegen eredetű szavak.

- A szavak egy része hangzót vált.

4. csoport:- Ett-szavak, amik magánhangzóra végződnek.

Egyessz., határozatlan Egyessz., határozott Többessz., határozatlan Többessz., határozottett knä knät knän knänaett piano pianot pianon pianona

6

Egyessz., határozatlan Egyessz., határozott Többessz., határozatlan Többessz., határozottett öga ögat ögon ögonen

5. csoport:- Ett-szavak, amik mássalhangzóra végződnek.

Egyessz., határozatlan Egyessz., határozott Többessz., határozatlan Többessz., határozottett segel seglet segel seglenett vapen vapnet vapen vapnenett mönster mönstret mönster mönsterna

- Néhány En-szó.

Egyessz., határozatlan Egyessz., határozott Többessz., határozatlan Többessz., határozotten fader fadern fäder fädernaen man mannen män männenen mus musen möss mössen

A melléknévA melléknév a mondatban lehet jelző vagy az összetett állítmány névszói része. Alakja mindkét szerepkörében megváltozhat bizonyos esetekben. Jelzőként mindig a jelzett szó előtt áll.

A melléknév ragozása

A melléknév ragozása aszerint változik, hogy határozott vagy határozatlan alakjában fordul-e elő a mondatban.

A melléknév határozatlan alakját használjuk akkor, ha összetett állítmány névszói részének szerepét tölti be a mondatban, valamint amikor határozatlan jelzős szerkezetben fordul elő.

Határozatlan alak

Határozatlan alakban az egyes számban álló utrum főnévhez kapcsolódó melléknév alakja változatlan marad:

en snygg tröja (csinos pulóver) Tröjan är snygg (a pulóver csinos).

Az egyes számú neutrum főnévhez kapcsolódó melléknév azonban t végződést kap:

ett långt tåg (egy hosszú vonat) Tåget är långt (a vonat hosszú).

Többes számban az utrum és neutrum főnévhez kapcsolódó melléknév egyaránt -a végződést kap:

snygga tröjorna (csinos pulóverek)

7

långa tågen (hosszú vonatok)

Határozott alak

A határozott alakú melléknév utrum és neutrum alakban is, egyes és többes számban egyaránt -a végződést kap. Hímnemben (a régi ragozás maradványaként) -e végződés járul a melléknévhez. A határozott jelzős szerkezetben nem csak a főnév kerül határozott alakba (végartikulus), hanem ilyenkor a jelzős szerkezet előtt is határozott névelő áll: den (utrum), det (neutrum), de (többes szám, ejtése [dom]).

utrum:

den nya soffan de nya sofforna

den gamle mannen (az öreg ember)

neutrum:

det vita bordet de vita borden

Rendhagyó ragozású melléknevek

A következő csoportokba tartozó melléknevek ragozása rendhagyó:

hangsúlyos magánhangzóra végződő melléknevek, pl.: ny – nytt – nya (új) hangsúlyos magánhangzó + t végű, egyszótagú melléknevek, pl.: vit – vitt – vita (fehér) többszótagú, t végű, véghangsúlyos melléknevek, pl.: absolut – absolut – absoluta mássalhangzó + t végű melléknevek, pl.: trött – trött – trötta (fáradt) hangsúlyos magánhangzó + d végű melléknevek, pl.: god – gott – goda (jó) mássalhangzó + d végű melléknevek, pl.: vild – vilt – vilda (vad) A hangsúlytalan –el, -er végű melléknevek határozott alakjában és többes számában kiesik

az e, pl.: vacker – vackert – vackra (szép) A hangsúlytalan –en végű mellékneveknél neutrumban az –n helyére lép a –t végződés,

határozott alakban és többes számban kiesik ez –e hang, pl.: vaken, vaket, vakna (éber)

A liten (kicsi) melléknév ragozása:

határozatlan: en liten flickaett litet äpplesmå flickorsmå äpplenhatározott: den lilla flickandet lilla äppletde små flickornade små äpplena

A gammal (öreg, régi) melléknév ragozása:

8

határozatlan: en gammal bokett gammalt husgamla böckergamla hushatározott: den gamla bokendet gamla husetde gamla böckernade gamla husen

A színeket jelölő melléknevek ragozása is részben rendhagyó:

vit, vitt, vita (fehér)svart, svart, svarta (fekete)röd, rött, röda (piros)blå, blått, blåa (kék)grå, grått, gråa (szürke)grön, grönt, gröna (zöld)gul, gult, gula (sárga)brun, brunt, bruna (barna)

Néhány melléknév ragozhatatlan:

bra (jó), extra (különleges), äkta (valódi, eredeti), lila (lila), rosa (rózsaszín), inrikes (belföldi), utrikes (külföldi), gammaldags (régies), gratis (ingyenes), lagom (épp elég)

A melléknév fokozása

A határozószóAz ige

Az infinitiv

A svéd igék infinitiv, azaz főnévi igenévi alakja -a végződést kap (vö. magyar -ni). Amennyiben az ige magánhangzóra végződik, a főnévi igenévi (azaz ragozatlan) alak megtartja az ige eredeti végződését, például bo ("lakni"). A főnévi igenév alakját esetenként az att előtag előzi meg, mely azonos az angolban használt to, vagy a német zu alakokkal.

Jelenidő

A jelenidejű ragozás során a svéd ige szótövéhez -r, ill. -er végződés kerül. Utóbbi akkor, ha az igető magánhangzóra végződik, például att komma ("jönni") – igető: kom + er =kommer.

Jelenidejű ragozás során a svéd ige minden számban és személyben azonos alakot vesz fel:

Jag kommer arbetar bor

9

Du kommer arbetar borHan kommer arbetar borHon kommer arbetar borDen kommer arbetar borDet kommer arbetar borVi kommer arbetar borNi kommer arbetar borDe kommer arbetar bor

Kivételes alakkal bír a létige, a vara, melynek formája minden számban és személyben är.

A múltidő

A svéd igék múltidejű alakja lehet perfekt, präteritum (=imperfekt), vagy pluskvamperfekt (vö.: előidejűség, régmúlt).

A preteritum

A preteritum a svédben az általános elbeszéléshez használt múltidő, melynek használata során lezárt cselekvésről, történésről van szó. Használata során gyakran kerül elő múltidejű időhatározó (más esetekben a lezártság a kontextusból derül ki).[1]

Példamondatok:

Igår träffade jag Igor. ("Tegnap találkoztam Igorral.")

Előfordulhat, hogy a svéd jelenidejű történés leírásához használja a preteritum alakot, ez azonban csak bizonyos szerkezetek esetén fordul elő, amikor "belső, lelki részvételt" kívánnak kihangsúlyozni.[1] Ezt az esetet szemléltetik az alábbi példamondatok:

Nej, men det var kul att se dig. ("Klassz volt veled találkozni.") Det var väl synd! ("Hát ez igazán kár!") Det var en bra idé! ("Ez jó ötlet volt!")

Az angolhoz hasonlóan a svéd a segédigék esetén a múltidejű alak használatával fejez ki távolságtartást, ill. udvariasságot. Például:

Det skulle vara snällt. ("Ez igazán kedves volna") Jag skulle vilja be om saltet. ("Szeretném kérni a sót.")

A perfekt

A perfekt alakot a svéd – az angolhoz hasonlóan – akkor használja, ha a múlt időben lezajlott cselekvésnek kapcsolódása van a jelenhez (pl. a jelenben fejti ki az eredményt, stb. →vö. angol Present Perfect). Pl.:

Han har kommit hem. ("Hazajött") (→ tehát most otthon van)

10

Han har köpt en back öl. ("Vett egy rekesz sört") (→ tehát most egy rekesz sör van a birtokában)

stb.

A perfekt igealakot használja a svéd azokban az esetekben is, amikor egy múlt időben megkezdett cselekvés folyamata a jelenben még tart (→vö. angol Present Perfect Continuous).[1] Például:

Jag har arbetat här i tre år

A perfekt igealakot használja a svéd éppen lezáródott cselekmények, történések leírására:[1]

Jag har just/precis/nyss kommit hem.

A pluskvamperfekt

A pluskvamperfekt a svédben a ha ige múltidejű alakjából és az ige supinum alakjából tevődik össze. A svéd a pluskvamperfekt használatával azt fejezi ki, hogy egy múlt idejű esemény megtörténtének idejére egy másik múlt idejű cselekvés, vagy történés már lezáródott.[1] Pl.:

När han hade tvättat bilen, läste han tidningen. ("Miután lemosta a kocsit, újságot olvasott.")

A jövőidő képzése

Jövőidejű igealak képzésre a svédben a következő lehetőségek adódnak:[1]

1. Jelenidejű igealak használata jövőidőre vonatkozó időhatározóval:

Jag reser till Oslo i morgon. ("Holnap utazom Oslóba.")

1. Előre várható, vagy megjósolt jövőidejű események, cselekvések leírására a kommer att + infinitiv szerkezet használható:

Jag tror att det kommer att regna i morgon. ("Holnap esni fog.")

1. A jövőidő ska + infinitiv alakkal való körülírása gyakran használt kérdésekben, ill. egyes szám első személyű alakkal:

Vad ska vi göra? ("Mit fogunk csinálni?") Jag ska resa till Stockholm i morgon. ("Holnap Stockholmba utazom.")

1. Jövőre vonatkozó tervek és szándékok leírására alkalmazható a tänker + infinitiv alak:

Jag tänker resa till Stockholm, när terminen slutar. ("Stockholmba fogok/szándékozom utazni…")

A felszólítómód

A svéd az igék felszólító módú alakjának képzéséhez az ige tövét használja, pl.:

11

kom|ma – kom! (gyere) var|a – var! (légy!, például var tyst! = légy csendben!) arbeta| – arbeta (dolgozz), stb.

A supinum alak

A kötőmód

A kötőmód (vö.: konjunktiv) a svédben ma már csak ritkán (pl. a Leve högt! = "Éljen!" felkiáltáskor), illetve dialektusokban fordul elő. A kötőmódot a modern svédben segédigés szerkezettel helyettesítik, pl.: "Ja, må han leva!" (Éljen soká!).

A present particip

További igealak a jelen idejű határozói igenevet leíró -ande és -ende végződésű ún. present particip, mely nem ragozható.

A svéd igék ragozását lehet itt gyakorolni:http://taipoint.org/swedish-verbs/

A névmásSzemélyes névmások

A svédben a személyes névmás három alakban fordul elő. Alanyesetben, birtokos esetben, valamint tárgyesetben, melynek formája megegyezik a részes esettel (az angolhoz hasonlóan). Külön csoportba tartoznak az egyes szám harmadik személyű sin, sitt, sina névmások.

A személyes névmások alakjai és jelentésük:[1]

Nominativus Genitivus Dativus és Accusativus Reflexivus(visszaható névmás)

E/1 jag min/mitt/mina mig /mɛj/ mig /mɛj/E/2 du din/ditt/dina dig /dɛj/ dig /dɛj/E/3 hímnem (személy) han hans honom sig /sɛj/E/3 nőnem (személy) hon hennes henne sig /sɛj/E/3 dologi, utrum den dess den sig /sɛj/E/3 dologi, neutrum det dess det sig /sɛj/T/1 vi vår/vårt/våra oss ossT/2 ni er/ert/era er erT/3 de /dɔm/ deras dem /dɔm/ sig /sɛj/

A mig, dig alakokat egyes dialektusokban és szlengben /maj/, /daj/-nak ejtheti az anyanyelvi beszélő.

12

Sajátos jelleggel bírnak a sin (utrum), sitt (neutrum), valamint sina (többesszám) birtokosnévmások. Használatuknak két fő kritériuma van:

A birtokviszony a mondat alanyára vonatkozik. A sin, sitt, sina alakok nem lehetnek az alany részei.

Példák:Hon tycker mycket om sin katt. = Szereti a (saját) macskáját.Hon tycker om hans katt. = Szereti (valaki másnak) a macskáját.De:Hennes katt är söt. = Neki édes a macskája. (A birtokos névmás a mondat alanyának részét képezi, így a sin, sitt, sina alakok nem használhatók.)

Reflexív, vagy visszaható névmásról akkor beszélünk, ha a cselekvő és a cselekvés tárgya megegyezik.[1] Például:

Han tvättar sig. = Mosakszik. (/Mossa magát.)

Kérdő névmások

A svéd nyelv a következő kérdőszavakat használja[3]:

vem? = ki? vems? = kinek a ...?, kié? vad? = mi? hur? = hogy(an)? var? = hol vart? = hová? varifrån? = honnan? när? = mikor? varför? = miért? vilken? / vilket?, vilka? = melyik?, melyek? vilkens? / vilkets? = melyiknek a ...?, melyiké? hurdan? / hurdant? = milyen?

A hur kérdőszó kombinálható melléknevekkel, így további kérdő szerkezetek alkothatók, például hur mycket? = mennyi? (nem megszámlálható), hur många? = mennyi? (megszámlálható), hur stor? = milyen nagy?, stb.

Vonatkozó névmás

A vonatkozó névmás a mondat egy elemére, vagy egy tagmondatra utaló névmás. Alakjai a svédben többek között:[1]

som: "aki", "ami", "amely" vars: "akinek a …" vilkas: "akiknek a…" vilket: "ami" (teljes tagmondatra visszautaló névmás) där: "ahol" när: "amikor"

13

Példamondatok:

Jag läser en bok, som är mycket interessant. = Egy könyvet olvasok, amely nagyon érdekes. Hon har en syster, som heter Eva. =Van egy (lány)testvére, akit Évának hívnak. Eva, vars man är direktör, är mycket snygg. = Éva, akinek a férje igazgató, nagyon szép. Barnen, vars/vilkas lärare var sjuk, var lediga. = A gyerekek, akiknek a tanárja beteg volt,

hazamehettek. Jag äter i en restaurang varje dag, vilket är mycket dyr. = Minden nap étteremben eszem,

ami nagyon drága. Han visade firman, där han arbetade. = Megmutatta a céget, ahol dolgozott. Jag var inte hemma, när du var där. = Nem voltam otthon, amikor ott voltál.

Természetesen a svéd nyelvben további vonatkozó névmások is fellelhetők, mint pl.: vart, därifrån, vad som.

A számnévTőszámnevek

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10ett två tre fyra fem sex sju åtta nio tio11 12 13 14 15 16 17 18 19 20

elva tolv tretton fjorton femtom sexton sjutton arton nitton tjugo30 40 50 60 70 80 90 100 1000 1000000

trettio fyrtio femtio sextio sjuttio åttio nittio hundra tusen miljon

Sorszámnevek1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

första andra trejde fjärde femte sjätte sjunde åttonde nionde tionde11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.

elfte tolfte trettonde fjortonde femtomde sextonde sjuttonde artonde nittonde tjugonde30. 40. 50. 60. 70. 80. 90. 100. 1000. 1000000.

trettionde fyrtionde femtionde sextionde sjuttionde åttionde nittionde hundrade tusende miljonde

PrepozíciókA svéd nyelv gyakori prepozíciói:[4]

av(-ról, -ről, -ból, -ből)

bakom(mögött)

bland(között)

bredvid(mellett)

efter(után)

framför(előtt)

från(-tól, -

től)

för(-ért)

för… sedan(óta)

för… skull(… kedvéért)

före(előtt)

genom(át, keresztül,

által)

hos(-nál, -nél)

i(-ban, -

ben)

inför(tekintettel)

inom(benne, belül)

intill(közvetlen mellett)

med(-val, -vel)

mellan(között)

mot(ellen)

om(-ról, -

ről)

14

omkring(körül)

på(-on, -en, -ön,

-ra, -re)

runt(körül)

sedan(után)

till(-ig)

trots(ellenére)

under(alatt)

ur(-ből ki)

utan(nélkül)

utmed(mentén)

utom, förutom(-n kívül)

vid(-ban, -ben, -

nál, -nél)

åt(-on, -en, -ön, -ra, -

re, irányába)

över(felett)

Megj.: Zárójelekben a prepozíciók alatt a legáltalánosabban használt jelentés magyar megfelelője szerepel.

KötőszavakAlárendelő

Az alárendelő kötőszavak (subjunktioner) mellékmondatot illesztenek be egy másik mondatba, annak mondatrészeként. A kötőszó általában a mellékmondat első helyén áll, azonban nem minden szó kötőszó, ami mellékmondatot vezet be – névmások és határozószók is bevezethenek mellékmondatot. Az alárendelő kötőszavak több szóból is állhatnak. Ha a mondat a mellékmondattal kezdődik, akkor (mivel ez foglalja el a főmondat fundametumának helyét), ezt közvetlenül a főmondat igéje követi.

Példa: Jag vet att du ljuger. (Tudom, hogy hazudsz).

A leggyakoribb alárendelő kötőszók:[4]

általános alárendelő: att finala (szándék): för att interrogativa (kérdő): om, ifall, huruvida kausala (ok): eftersom, därför att, då, som, för att komparativa (összehasonlító): som koncessiva (megengedő): fast, fastän, även om, trots att, hur…än, vad…än, wem…än, var…

än konditionala (feltétel): om, ifall, på villkor att, under förutsättning att, såvida, såvitt, bara konsekutiva (következmény): så att temporala (időviszony): förrän, innan, medan, sedan, samtidigt som, tills, när, då, så snart,

knappt…förrän, inte förrän, efter, efter det att, efter att, under det att, så länge irreala: om, som om instrumentala (eszköz- és módhatárózói): genom att adversativa: medan, istället för att

Mellérendelő

A mellérendelő kötőszavak (konjunktioner) azonos típusú tagmondatokat, vagy mondatrészeket kapcsolnak össze. Amennyiben két tagmondatot kapcsolnak össze, ezek mindegyike főmondati szórendben van. Ha a második tagmondat alanya megegyezik az elsőével, úgy az alany ebből elhagyható, azonban csak akkor, ha a kötőszó után rögtön az ige áll – ellenkező esetben, azaz ha valamilyen más mondatrész áll a fundamentum helyén, úgy az ige után ki kell tenni az alanyt.

15

A leggyakoribb mellérendelő kötőszavak: och (és), men (de), eller (vagy), för (mert), så (úgyhogy), utan (hanem).[4]

InterjekciókInterjekcióknak nevezzük azokat a felkiáltásokat, melyek nem alkotnak mondatot, és pusztán érzelemkitörések leírását szolgálják. Ezek a szavak írásban felkiáltójellel jelennek meg. Az interjekciók megértése és helyes használata fontos eleme a kommunikációnak különösen interkulturális kontextusban.

A leggyakoribb interjekciók:[4]

ack: megegyezik a német "ach" használatával aj: fájdalom kifejezése, megegyezően a magyar "au!" felkiálltással äsch: megegyező a német "ach was" használatával ("ne is mondd!", "ne is törődj vele!") fy: "fújj!" jaså: korábban nem értett probléma hirtelen felfogásakor (vö.: német: "ach so") jaha: a konverzáció logikai követését jelzi, illetve a hallgató azt jelzi vele, hogy

figyelemmel kíséri a beszélőt javisst: hasonló a magyar "hát persze!" felkiáltáshoz kors: "te jó ég!" nå: "na" és "no" ojdå: "nicsak!" o: a magyar "oh", ill. "ó" felkiáltásokkal azonos usch: megvetés kifejezésére skål: koccintásnál (vö.: "egészségedre") hej: köszönéskor használt, mind hivatalos ("jó napot"), mind baráti ("szia") kontextusban

elfogadott prat: lekezelő kommentár fan: káromkodás, svéd fiatalok nyelvhasználatában gyakran előforduló kifejezés varsågod: "kérem", ill. "tessék" megfelelői (vö.: német bitte) tack: köszönöm.

Források1. ^ Jump up to: a b c d e f g h i j k l Kerstin Jaktén, Dirk Huth: Praktisches Lehrbuch Schwedisch,

Langenscheidt, 1997, ISBN 3-468-26301-52. Jump up ↑ Svéd Wikipédia3. Jump up ↑ Kiefer László: Magyar-svéd szótár, Akadémia Kiadó, Bp., 1992, ISBN 963-05-

6022-44. ^ Jump up to: a b c d Hans Ritte: Schwedische Grammatik, Hueber Verlag, 1986, ISBN 3-19-

005140-2

A Swedish Language Coursehttp://www.personal.psu.edu/faculty/a/d/adr10/swedish.html

16

Swedish Grammarhttp://www.lysator.liu.se/language/Languages/Swedish/Grammar.html#verbs

______________________________

http://tyda.se/

http://uz-translations.net/?category=swedish

http://www.yfu.se/content/swedish-language-course

Svéd “gyorstalpaló” angolosok ill. németesek számára

http://webnyelv.hu/?p=1770

Kezdjük talán a személyes névmások alanyesetével:jag (én)du (te)han (ő, hímnem)hon (ő, nőnem)den (ő, közös nem – utrum)det (az, semleges nem – neutrum)vi (mi)ni (ti)de [kiejtése: dom] (ők)E/3-ban négy névmás is van. Személyekre a természetes nemük alapján utalunk (han vagyhon). A den közös nemű névmás, a hím- és nőnemet is magában foglalja, így nem személyekre, hanem egyéb főnevekre utalunk vele. Tehát személyekre a han és hon, egyéb (természetes nemmel nem rendelkező) főnevekre a den és det névmásokkal utalhatunk. (A főnevek neméről később lesz szó.)Az igeragozás jelen időben rendkívül egyszerű, mert az ige minden személyben egyformán -r ragot kap:se (látni), gå (menni), läsa (olvasni), prata (beszélni)jag ser (én látok), du går (te mész), han läser (ő olvas), vi pratar (mi beszélünk)Mint látható, a főnévi igenévnek nincs külön jele. A legtöbb svéd ige főnévi igeneve -a vagy valami más magánhangzó végződésű. A jelen idő -r ragja ehhez járul. A läsa igénél ez az a végződés az r előtt e-re vált (läser), míg aprata igénél nem (pratar). Tehát vannak igék, melyek -a végződése -er lesz jelen időben, míg más -a végű igék vége -ar. Sajnos meg kell tanulni, melyik ige melyik csoportba tartozik.Rendhagyó a vara (lenni) jelen ideje, viszont minden személyben ugyanaz:jag är (én vagyok), du är (te vagy), stb. Pl.Jag är här – Itt vagyok.Hon är en flicka – Ő lány.A ha (birtokolni) ige jelen ideje nem rendhagyó: jag har (nekem van), du har(neked van), pl.:Jag har ett hus – Van egy házam.Du har en dotter – Van egy lányod.Han har en bild – Van egy képe.Vi har en son – Van egy fiunk.Ni har en syster – Van egy lánytestvéretek.De har ett bok – Van egy könyvük.A közös nemű főnevek előtt en, a semlegesnemű főnevek előtt ett a határozatlan névelő, ami megfelel a német ein, eine, ein, az angol a, anhatározatlan névelőnek. (Csak az angolban persze ez nem a főnév

17

neméhez igazodik, hanem a kezdőhanghoz, a svédtől eltérően.)

SZÓREND: Mint láthattuk, a svéd kijelentő mondat szórendje: alany + állítmány + többi mondatrész. A mondat elejére kitehetünk egyéb mondatrészt is, ilyenkor azonban az igének ugyancsak a második helyen kell állnia, és utána jön az alany (fordított szórend, mint a németben), pl.:Jag är här – Här är jag.Hon är en flicka – En flicka är hon.Vö. német: Ich bin hier – Hier bin ich. Sie ist ein Mädchen – Ein Mädchen ist sie. Az angolban viszont az ige ilyenkor is az alany után áll, szemben a svéddel: I am here – Here I am.Kérdésnél a ragozott igealak és az alany helyet cserél, akárcsak a németben, ill. a létigénél az angolban:Jag är här. Är du här? (vö.: I am here. Are you here? Ich bin hier. Bist du hier?)Du ser (Te látsz). Ser du? (Látsz?) (vö. német: Du siehst. Siehst du? Az angol ezt másképp fejezi ki.)-FELADATOK:Hogy van svédül?Van egy képem. Van egy könyvük.Itt vagyunk. Itt vagytok? Itt vannak? Itt van Péter? Péter itt van. Itt van Péter.Mész? Olvasol? Beszélsz? Megyek. Olvasok. Beszélek.-

-MÁSODIK LECKEFŐNÉV, UTALÁS A FŐNÉVRE NÉVMÁSSAL: A főnevek tehát vagy közös neműek (ez személyek esetében lehet külön hím- vagy nőnem, lásd fent), vagy semleges neműek. Nem háromféle nyelvtani nem létezik tehát, mint a németben (der, die, das), hanem csak kettő. Így hát beszélünk utrum (közös nemű) és neutrum (semleges nemű) főnevekről. En-főneveknek és ett-főneveknek is nevezik őket. Az utrum főnévre a den, a neutrum főnévre a detnévmással utalunk vissza, pl.:Jag har ett hus. Det är här. – Van egy házam. Itt van.Jag har en bild. Du ser den. – Van egy képem. Látod azt.Személyeket jelölő utrum főnevekre nyilván a természetes nemük alapján utalunk vissza a megfelelő névmással:Jag har en son. Han är här. – Van egy fiam. Itt van.Jag har en syster. Du ser hon. – Van egy lánytestvérem. Látod őt.Vi har en bror. Han heter Péter. – Van egy fiútestvérünk. Péternek hívják. (heta = hívni vkit vhogy)ADALÉKOK KÉRDEZÉSHEZ: Már tisztáztuk, hogy kérdésnél fordított a szórend, pl. Heter du Péter? (Péternek hívnak?) Ha kérdőszó is van a mondatban, az a mondat elején áll, utána fordított szórend jön, pl.: Vad heter du? (Hogy hívnak?) A vad jelentése: mi, mit: Vad är det här? (Mi ez (itt)?)Vad läser du? (Mit olvasol?)Ha a “Du har ett bok” mondatot tesszük kérdő alakba, az így néz ki:Har du något bok? (Van könyved?)Hasonlóan: Har du något hus? (Van házad?) Har du någon bror? (Van fiútestvéred?)Kérdő mondatban a határozatlan en-főnevek előtt någon, a határozatlan ett-főnevek előtt något határozatlan névmást használjuk (tehát nem az en vagyett határozatlan névelőt!). Ez nagyjából megfelel az angol any határozatlan névmásnak, amit kérdő mondatokban használunk, pl. Have you any book(s)?TAGADÁS: Mondatértékű tagadásra a nej szócskát használhatjuk, ami megfelel az angol no, a német nein tagadószónak. Ha a mondaton belül az igét tagadjuk, az az inte szóval történik, ami a mondat legvégén áll (hasonlóan a német nicht-hez). Ha határozatlan főnevet tagadunk, arra azingen (en-főnév, közös nem) és inget (ett-főnév, semleges nem) való (pl.ingen bild, inget hus), ami megfelel a német kein-nak, az angol not a vagy not any-nek.Pl.:- Går du? (Mész?)- Nej, jag går inte. (Nem, nem megyek.)- Har du någon bror? - Nej, jag har ingen bror.

18

-FELADATOK:Hogy mondjuk svédül?Van házad? Van házam. Nincs házam. Van házatok? Van házunk. Nincs házunk Van nekik lányuk? Van lányuk. Nincs lányuk.Láttok egy könyvet? Látsz egy képet? Látnak ők egy házat?Látok egy könyvet. Látok egy képet. Látnak egy házat.Mit olvasnak ők? Mit láttok ti? Látunk egy könyvet. Nem látunk házat. Nem látunk. Nem beszélnek. Mentek ti? Nem megyünk. Nincs lányom, nincs fiad, nincs neki fiútestvére, nincs nekik lánytestvérük.Van lánytestvérem, Annának hívják. Van fiútestvéred? Igen, van fiútestvérem, Péternek hívják. Van lányotok? Igen, van lányunk, Lillinek hívják. Van nekik fiuk? Van fiúk. Pálnak hívják. Van fiad? Nem, nincs fiam.

-

Érdeklődés esetén folyt. köv.!

-

Feleletválasztós kvíz az első két leckéhez:

Svéd nyelvi teszt 1

Svéd tankönyvek:

https://drive.google.com/folderview?id=0B7UxcDsSNycLREJXSVByVXJDZTQ&usp=sharinghttps://drive.google.com/folderview?id=0B7UxcDsSNycLREJXSVByVXJDZTQ&usp=sharing

19