Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Integrált Területi Programjaszszbfejlesztes.hu/data/files/szszbmegye_itp_20141025_v5.pdf · 2014-12-05 · 6 2. AZ INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAM (ITP)

1

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Integrált Területi Programja

2014-2020

Cím Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Integrált Területi Programja

Verzió 1.0

Megyei közgyűlési határozat száma és dátuma

[határozat száma és megnevezése]

[határozat megjelenésének dátuma]

Területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős minisztériumi jóváhagyás száma és dátuma

[dokumentum hivatkozási száma, dátuma]

IH jóváhagyó határozat száma és dátuma:

[határozat száma és megnevezése]

[határozat megjelenésének dátuma]

Finanszírozó operatív program:

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP)

Érintett földrajzi terület: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

ITP felelős szervezet: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat

ITP felelős szervezet kapcsolattartó:

[kapcsolattartó neve, beosztása]

[email, telefon]

ITP felelős szervezet címe: [cím]

Nyíregyháza, 2014. október 29.

2

Tartalom

1. Az Integrált területi program (ITP) készítésének célja, tervezésének körülményei ............................................................................................. 3

2. Az integrált területi program (ITP) stratégiája és beavatkozási logikája .... 6

2.1. ITP beavatkozási logikája és struktúrája ................................................................................................. 6

2.2. Az integrált területi program viszonya az uniós, nemzeti és megyei fejlesztési dokumentumokhoz .... 9

2.3. Területi célokhoz és térségi fejlesztési szükségletekhez való hozzájárulás ......................................... 12

2.4. Az ITP külső kapcsolatrendszere .......................................................................................................... 12

3. ITP projektcsomagok leírása ................................................................... 15

3.1. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Integrált Területi Program Gazdaságfejlesztési projektcsomagjai .... 15

3.2. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Integrált Területi Program Településfejlesztési projektcsomagjai .... 29

4. A horizontális elvek érvényesülése az integrált területi program fejlesztéseiben ........................................................................................ 44

3

1. AZ INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAM (ITP) KÉSZÍTÉSÉNEK CÉLJA, TERVEZÉSÉNEK

KÖRÜLMÉNYEI

A 2014-2020-as európai tervezési időszakban a megyei területfejlesztési tervek elkészítése mellett a megyei önkormányzatoknak ki kell dolgozniuk a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programhoz (TOP) kapcsolódó Integrált Területi Programjukat (ITP). A megyei önkormányzatok az ITP-k keretében gazdaságfejlesztéshez és településfejlesztéshez kapcsolódó programokat terveznek a megyei szinten dedikált TOP forrásokra. A TOP elsődleges célja a térségi, decentralizált gazdaságfejlesztés által a foglalkoztatás növelése. A kitűzött célt két fő stratégiai célon keresztül kívánja elérni, amelyek a következők:

1. Gazdaságélénkítéshez és foglalkoztatási szint növeléséhez szükséges helyi feltételek biztosítása

2. Vállalkozásbarát város/településfejlesztés, az életminőség és társadalmi összetartozás javításához szükséges helyi feltételek biztosítása

A 2014–2020 közötti források területi koordinációjának kereteiről szóló 1115/2013. (III. 8.) Korm. határozata alapján a 2014-2020 közötti tervezési időszak során a fejlesztések integrációjának és a térségi programoknak a szintjei és beavatkozási egységei a megyék, a megyei jogú városok térségei, a helyi közösségek és települések együttműködésén alapuló kisvárosi térségek, valamint az egyes országos szempontból kiemelten kezelendő speciális, funkcionális térségek.

A TOP céljainak és a célokból levezetett prioritásainak megvalósulása decentralizált fejlesztési és tervezési keretek között, a 1115/2013. (III. 8.) Korm. határozatban meghatározott területi egységekhez kapcsolódva fog történni. A TOP forráskeretéből, a területi szinten tervezett fejlesztésekre fordítható területi forrásallokációt az 1298/2014.(V.5.) Korm. határozat tartalmazza megyékre, megyei jogú városaikra és várostérségeikre bontva. (Folyamatban van a határozat módosításának előkészítése az 1431/2014.(VII.31.) Korm. határozat 6. pontja alapján.)

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye a 2014-2020-as tervezési időszak alatt a következő területi szinten dedikált forrásokból gazdálkodhat:

– Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei gazdaságfejlesztési forrás: 45, 846 milliárd Ft

– Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei településfejlesztési forrás: 23, 949 milliárd Ft

A TOP céljainak elérésében a megyéknek, valamint a megyei jogú városoknak kulcsszerepük van. A megyei önkormányzatok összehangolják, koordinálják a megye területén megvalósuló összes tervezési folyamatot. A TOP megvalósításának alapját a megyei önkormányzatok által a 2014-2020-as tervezési időszakra kidolgozott megyei területfejlesztési koncepciók és területfejlesztési programok (stratégiai és operatív programok), valamint az előbbi dokumentumokban meghatározott fejlesztési irányokhoz kapcsolódó, a TOP fejlesztési prioritásaihoz illeszkedő megyei területfejlesztési (uniós) részdokumentumok képezik.

A megyei önkormányzatok területfejlesztési és területrendezési feladatait törvényi szinten a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény szabályozza. A fenti jogszabályokban foglaltak alapján a megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint koordinációs feladatokat lát el (2011. évi CLXXXIX. törvény 27.§). Továbbá a megyéknek az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepcióval összhangban területfejlesztési koncepciót, illetve a megyei területfejlesztési koncepció és a megyei területrendezési terv figyelembevételével területfejlesztési programot kell készíteniük (1996. évi XXI. törvény 11.§).

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területfejlesztési tervdokumentumai 2012 és 2014 között készültek el a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X.6.) Korm. rendelet alapján. A megyei területfejlesztési dokumentumok kidolgozására az ÁROP-1.2.11/A-2013 Területfejlesztési tevékenység támogatása a konvergencia régiókban lévő megyei önkormányzatok és a Balatoni Fejlesztési Tanács számára pályázat keretein belül került sor.

4

A 2014-2020-as időszak megyei területfejlesztéshez kapcsolódó dokumentumait a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyűlés az alábbi önkormányzati határozataival fogadta el:

– Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció I. kötet: Előkészítő fázis, Feltáró munkarészek – Helyzetelemzés, helyzetértékelés, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció II. kötet: Javaslattevő fázis, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció Területi Hatásvizsgálat című dokumentumokat a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés 14/2014 (II. 20.) önkormányzati határozatával elfogadta.

– Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Program Stratégiai Programrész, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Program Operatív Programrész, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Program Területi Hatásvizsgálat elnevezésű dokumentumokat a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés 67/2014 (IX. 30.) önkormányzati határozatával elfogadta.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területfejlesztési koncepciója a dokumentum kidolgozását megelőző komplex helyzetfeltárásra alapozva nagytávra fogalmazza meg a megye jövőképét, valamint meghatározza hosszútávra a megye átfogó és horizontális céljait. A koncepcióban továbbá kijelölésre kerültek a megye középtávú fejlődését meghatározó stratégiai céljai, amelyek közül tematikus és területi célokat lehet megkülönböztetni. A koncepció 3 területi célján keresztül 5, a területfejlesztés szempontjából együtt kezelendő területi egységet határoz meg a megyében, amelyek a következők:

5. stratégiai cél: Fejlett centrum - a nyíregyházi agglomerációnak, mint gazdasági-foglalkoztatási, közszolgáltatási és kulturális centrumnak a fejlesztése – megyeszékhely (Nyíregyháza)

6. stratégiai cél: Dinamizálódó decentrumok és szolgáltató járásközpontok- a megyei gazdasági decentrumok és járásközpontok funkcióbővítése és összehangolt fejlesztése – megyei decentrumok (Kisvárda-Záhony, Mátészalka, Nyírbátor) és a megye egyéb járásközpontjai

7. stratégiai cél: Élhető vidék és felzárkózó külső perifériák - a megye külső perifériáinak komplex felzárkóztatása és a vidéki térségek integrált fejlesztése – megye vidéki térségei és a megye külső perifériája (A megye külső perifériája területileg egybeesik a Csengeri, Fehérgyarmati, Mátészalkai és a Vásárosnaményi járások területével.)

A megyei területfejlesztési program a koncepció céljaihoz kapcsolódó területfejlesztési prioritások mentén ismerteti a megye 2014-2020 közötti területfejlesztését meghatározó operatív intézkedéseit. A területfejlesztési program a teljes tervezés elvét követve több operatív programra tervez, a felmerült fejlesztési igények teljes forráskeretéig. A program operatív munkarészében a területfejlesztési intézkedések részletesen kerülnek bemutatásra, ugyanakkor ezek az intézkedések a legtöbb esetben nem konkrét projektekként funkcionálnak. A területfejlesztési koncepció stratégiai céljai és a területfejlesztési program prioritásai közötti összefüggéseket az 1. ábra szemlélteti.

A tervezési folyamat jelen szakaszában a megyék az integrált területi programjaikat készítik el. Az Integrált Területi Program (ITP) az „Útmutató a megyei jogú városok integrált területi programjainak kidolgozásához és megvalósításához” című iránymutatás alapján a kormányzat által meghatározott TOP forráskerethez igazodó és abból finanszírozható projektcsomagok összessége. A megyék a TOP valamennyi prioritására és intézkedésére jogosultak tervezni ITP gazdaság- és településfejlesztési részprogramjaik keretében.

A megye Integrált Területi Program gazdaságfejlesztési és településfejlesztési részprogramjainak létrehozására a megyei területfejlesztési koncepcióihoz és programjaihoz kapcsolódó tervezés folyamán került sor. A tervezés több fázisában történt megyei szintű projektgyűjtés, amelyek az egész megyére kiterjedően, az országos és a megyei területfejlesztési irányokhoz illeszkedő önkormányzati projektek felmérését szolgálták. Mindezek mellett meghatározásra kerültek a megye szempontjából kiemelkedő fontosságú fejlesztési területek (vezérprojektek), amelyek megvalósítása megyei szintű koordinációt és a projektek integráltsága miatt országos szintű támogatást kell, hogy élvezzenek a megvalósítás során. A megyei ITP részprogramjainak kidolgozása tehát a megyei és országos területfejlesztési irányok, a megyei szintű projektgyűjtés, valamint a megyei közgyűlés által elfogadott megyei vezérprojektek figyelembevételével került sor.

5

Stratégiai célok Prioritások

TE

MA

TIK

US

Versenyképes élelmiszergazdaság – az

agrárgazdaság erősítése fókuszált módon

1. A megyei élelmiszergazdaság piacorientált megerősítése

Zöld megye – Zöldgazdaság, klímabarát

energiagazdálkodás, a klímaváltozáshoz való

alkalmazkodás

2. Hatékony környezetgazdálkodás és klímaváltozáshoz való alkalmazkodás megteremtése

Proaktív megye – A megyei szintű

gazdasági, társadalmi önszerveződés

feltételeinek kialakítása

3. Komplex megyei menedzsment és marketing tevékenység megvalósítása

Képzett megye – rugalmas szakképzési,

felsőoktatás és innovációs környezet

kialakítása

4. A megye gazdasági fejlődését elősegítő oktatási és innovációs rendszer kialakítása

TE

RÜ

LE

TI

Fejlett centrum – a nyíregyházi

agglomerációnak mint gazdasági

foglalkoztatási, közszolgáltatási és kulturális

centrumnak a fejlesztése

5. A megyeszékhely komplex, integrált fejlesztése

Dinamizálódó decentrumok és szolgáltató

járásközpontok – a megyei gazdasági

decentrumok és járásközpontok

funkcióbővítése és összehangolt fejlesztése

6. A megye versenyképes decentrumainak fejlesztése

7. A megye járásközpontjainak és kisvárosainak funkcióbővítő fejlesztése

Élhető vidék és felzárkózó külső perifériák

– a megye külső perifériáinak komplex

felzárkóztatása és a vidéki térségek integrált

fejlesztése

8. Élhető vidéki térségek megteremtése

9. A külső perifériák felzárkóztatása

10. A leszakadó rétegek – ezen belül a romák – felzárkóztatása*

1. ábra: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye stratégiai céljainak és területfejlesztési prioritásainak kapcsolata

6

2. AZ INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAM (ITP) STRATÉGIÁJA ÉS BEAVATKOZÁSI LOGIKÁJA

2.1. ITP BEAVATKOZÁSI LOGIKÁJA ÉS STRUKTÚRÁJA

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Integrált Területi Programja – a megyei területfejlesztési

dokumentumokban meghatározott fejlesztési irányelvekre alapozva, valamint a tervezési időszak alatt

végrehajtott projektgyűjtések során felmerült fejlesztési igények alapján – 4-4 gazdaság- és

településfejlesztési projektcsomagból épül fel.

Gazdaságfejlesztési projektcsomagok (GF):

– GF1: Munkahelyteremtés infrastrukturális feltételeinek biztosítása (TOP 1.1)

– GF2: Megyei turizmusfejlesztés (TOP 1.2, 2.2)

– GF3: Kis- és középvállalkozások közvetett, közösségi támogatása (TOP 1.1, 1.2, 6.1, 6.2)

– GF4: Munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló, környezetbarát közlekedésfejlesztés (TOP 1.3, 3.1)

2. ábra: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Integrált Területi Programjának tematikus ábrája

Gazdaságfejlesztési Részprogram

Településfejlesztési Részprogram

1. projektcsomag:

Munkahelyteremtés

infrastrukturális feltételeinek

biztosítása

2. projektcsomag:

Megyei turizmusfejlesztés

3. projektcsomag:

Kis- és középvállalkozások

közvetett, közösségi támogatása

4. projektcsomag:

Munkaerő mobilitás ösztönzését

szolgáló, környezetbarát

közlekedésfejlesztés

SZ

AB

OL

CS

-SZ

AT

MÁ

R-B

ER

EG

ME

GY

EI IN

TE

GR

ÁL

T T

ER

ÜL

ET

I P

RO

GR

AM

3. projektcsomag:

Önkormányzati tulajdonú

épületek energiahatékonyságának

javítása

4. projektcsomag:

Önkormányzati közszolgáltatások

minőségének fejlesztése

2. projektcsomag:

Települési környezet fenntartható

fejlesztése, megyei

városrehabilitációk

1. projektcsomag:

Gyermekjóléti alapellátáshoz,

valamint óvodai ellátáshoz

kapcsolódó szolgáltatások

fejlesztése

7

Településfejlesztési projektcsomagok (TF):

– TF1: Gyermekjóléti alapellátáshoz, valamint óvodai ellátáshoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése (TOP 1.4)

– TF2: Települési környezet fenntartható fejlesztése, megyei településrehabilitációk (TOP 2.1, 4.4, 6.3, 6.4)

– TF3: Önkormányzati tulajdonú épületek energiahatékonyságának javítása (TOP 3.2)

– TF4: Önkormányzati közszolgáltatások minőségének fejlesztése (TOP 4.1, 4.2, 4.3)

A gazdaságfejlesztési és a településfejlesztési projektcsomagok részprogramon és programon belüli

kapcsolatait a 2. és 3. ábrák szemléltetik.

A projektcsomagokat a megyei projektgyűjtés során beérkezett projektek alkotják. A projektek

illeszkedésének vizsgálata a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program 5.0 verziója alapján

lett elvégezve. A projektcsomagok projektjei között prioritási sorrend nem lett felállítva. A

projektcsomagokat alkotó projektek a megyei forráskeret összegét túllépik.

8

Gazdaságfejlesztési projektcsomagok Településfejlesztési projektcsomagok

1.

pro

jektc

som

ag:

Mu

nkahely

tere

mté

s

infr

astr

uktu

rális

feltéte

lein

ek b

izto

sít

ása

2.

pro

jektc

som

ag:

Me

gyei

turizm

usfe

jleszté

s

3.

pro

jektc

som

ag:

Kis

- és

középválla

lkozások

közvete

tt k

özösségi

tám

ogatá

sa

4.

pro

jektc

som

ag:

Mu

nkaerő

mo

bili

tás

ösztö

nzését szolg

áló

, körn

yezetb

ará

t

közle

kedésfe

jleszté

s

1.

pro

jektc

som

ag:

Gyerm

ekjó

léti

ala

pellá

táshoz,

vala

min

t óvodai

ellá

táshoz k

apcsoló

dó

szolg

áltatá

sok

fejle

szté

se

2.

pro

jektc

som

ag:

Te

lepülé

si körn

yezet

fennta

rtható

fejle

szté

se

, m

egyei

tele

pülé

sre

habili

táció

k

3.

pro

jektc

som

ag:

Önkorm

ányzati

tula

jdonú é

püle

tek

energ

iahaté

konyságán

ak javítása

4.

pro

jektc

som

ag:

Önkorm

ányzati

közszolg

áltatá

sok

min

őségének

fejle

szté

se

Gazd

aság

fejle

szté

si

pro

jektc

so

mag

ok

1. projektcsomag: Munkahelyteremtés infrastrukturális feltételeinek biztosítása

2. projektcsomag: Megyei turizmusfejlesztés

3. projektcsomag: Kis- és középvállalkozások közvetett közösségi támogatása

4. projektcsomag: Munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló, környezetbarát közlekedésfejlesztés

Tele

pü

lésfe

jle

szté

si

pro

jektc

so

mag

ok

1. projektcsomag: Gyermekjóléti alapellátáshoz, valamint óvodai ellátáshoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése

2. projektcsomag: Települési környezet fenntartható fejlesztése, megyei településrehabilitációk

3. projektcsomag: Önkormányzati tulajdonú épületek energiahatékonyságának javítása

4. projektcsomag: Önkormányzati közszolgáltatások minőségének fejlesztése

3. ábra: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Integrált Területi Program projektcsomagjai közötti összefüggések

9

2.2. AZ INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAM VISZONYA AZ UNIÓS, NEMZETI ÉS MEGYEI

FEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKHOZ

2.2.1. Az illeszkedés és hozzájárulás a megyei területfejlesztési koncepcióhoz, programhoz és célkitűzésekhez

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területfejlesztési koncepciójában meghatározott stratégiai célokban és a hozzájuk kapcsolódó területfejlesztési prioritásokban megfogalmazott célokat a megye a következő tervezési időszak alatt a megyei ITP projektcsomagjait alkotó projektek megvalósulásával kívánja részben elérni. Az ITP projektcsomagok tartalmát képező projektek a megyei területfejlesztési dokumentumokban megfogalmazott irányelvekkel szoros kapcsolatban vannak.

Az ITP gazdaság- és településfejlesztési projektcsomagjai és a megyei területfejlesztési koncepció céljai, valamint a területfejlesztési program prioritásai között a következő kapcsolatokat lehet beazonosítani:

A megyei ITP gazdaságfejlesztési projektcsomagjai közül a GF2 Megyei turizmusfejlesztés és GF3 Kis- és középvállalkozások közvetett közösségi támogatása projektcsomagok és a 3. tematikus prioritás Proaktív megye - A megyei szintű gazdasági, társadalmi önszerveződés feltételeinek kialakítása között mutatható ki erőteljes kapcsolat. A GF2 projektcsomag a megyei turisztikai marketingstratégia kidolgozásán és megvalósításán keresztül, a GF3 projektcsomag egy megyei szintű befektetés-ösztönzési program kialakításán, a program végrehajtását támogató szervezeti háttér kiépítésén keresztül erősíti a megye proaktív jellegét. A tematikus településfejlesztési projektcsomagok közül a TF1 Gyermekjóléti alapellátáshoz, valamint óvodai ellátáshoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése, a TF2 Települési környezet fenntartható fejlesztése, megyei településrehabilitációk és a TF3 Önkormányzati tulajdonú épületek energiahatékonyságának javítása projektcsomag kapcsolódnak valamelyik megyei tematikus prioritáshoz.

A megyei ITP projektcsomagjainak területi prioritásokkal való kapcsolata igen szoros. A területfejlesztési program 5. prioritása (A megyeszékhely komplex, integrált fejlesztése) Nyíregyháza megyei jogú város fejlesztési irányait határozza meg a következő tervezési időszakra. Igaz, a megyei ITP projektcsomagjai elsősorban a megye megyei jogú városokon kívül eső területeinek a fejlesztését kell, hogy szolgálják, ugyanakkor Nyíregyháza megyei gazdaságfejlesztésben betöltött szerepe miatt a megyei gazdaságfejlesztés szerves részét kell, hogy képezzék a megyeszékhelyen megvalósuló projektek is. Az ITP gazdaságfejlesztési projektcsomagjait alkotó projektek hozzájárulnak a koncepció 5. területi céljában (Fejlett centrum - a nyíregyházi agglomerációnak mint gazdasági-foglalkoztatási, közszolgáltatási és kulturális centrumnak a fejlesztése) foglaltak megvalósulásához. A megyeszékhely településfejlesztéshez kapcsolódó projektjeit Nyíregyháza Megyei Jogú Város Integrált Területi Programja 2014-2020 tartalmazza.

A területfejlesztési koncepció 6. stratégiai célhoz (Dinamizálódó decentrumok és szolgáltató járásközpontok- a megyei gazdasági decentrumok és járásközpontok funkcióbővítése és összehangolt fejlesztése) kapcsolódó két területi prioritása szoros összefüggést mutat a gazdaság- és a településfejlesztési projektcsomagokkal egyaránt. A 6. prioritás (A megye versenyképes decentrumainak fejlesztése) esetében a decentrumok gazdaságfejlesztésének kiemelt jelentősége miatt a kapcsolat a gazdaságfejlesztési projektcsomagokkal erőteljesebb. A járásközpontok fejlesztését célként kitűző 7. prioritásban (A megye járásközpontjainak és kisvárosainak funkcióbővítő fejlesztése) kiemelt célként a járásközpontok szolgáltatásainak fejlesztése jelenik meg, ezért a prioritás megvalósítását elsősorban a településfejlesztési projektcsomagok tartalmát alkotó projektek szolgálják.

A megye vidéki térségeinek és külső perifériájának fejlődését (7. stratégiai cél: Élhető vidék és felzárkózó külső perifériák - a megye külső perifériáinak komplex felzárkóztatása és a vidéki térségek integrált fejlesztése) a turizmus és közlekedési kapcsolatok fejlesztésén keresztül a GF2 és GF4 gazdaságfejlesztési projektcsomagok, valamint a települési szolgáltatások fejlesztésén és a szegregált területek rehabilitációján keresztül a TF2 és TF4 településfejlesztési projektcsomagok szolgálják.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Integrált Területi Programjában meghatározott gazdaság- és településfejlesztési projektcsomagok illeszkedését a megyei területfejlesztési program prioritásaihoz az 4. ábra ismerteti.

10

Kapcsolat erőssége Területfejlesztési program prioritásai

gyenge

1.

A m

egyei

éle

lmis

zerg

azdaság

pia

corie

ntá

lt m

egerő

sítése

2.

Haté

kony

körn

yezetg

azdálk

odás é

s

klím

aváltozáshoz v

aló

alk

alm

azkodás

me

gte

rem

tése

3.

Kom

ple

x m

egyei

me

nedzsm

ent és

ma

rketin

g t

evékenység

me

gvaló

sítása

4.

A m

egye g

azdasági

fejlő

dését

elő

segítő

okta

tási és in

nováció

s

rendszer

kia

lakítása

5.

A m

egyeszékhely

kom

ple

x, in

tegrá

lt

fejle

szté

se

6.

A m

egye v

ers

enyképes

decentr

um

ain

ak

fejle

szté

se

7.

A m

egye

járá

sközpontja

inak é

s

kis

váro

sain

ak

funkció

bővít

ő f

ejle

szté

se

8.

Élh

ető

vid

éki té

rségek

me

gte

rem

tése

9.

A k

üls

ő p

erifé

riák

felz

árk

ózta

tása

10.

A leszakadó r

éte

gek –

ezen b

elü

l a r

om

ák –

felz

árk

ózta

tása

erős

Gazd

aság

fejle

szté

si

pro

jektc

so

mag

ok


2. projektcsomag: Megyei turizmusfejlesztés

3. projektcsomag: Kis- és középvállalkozások közvetett közösségi támogatása

4. projektcsomag: Munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló, környezetbarát közlekedésfejlesztés

Tele

pü

lésfe

jle

szté

si

pro

jektc

so

mag

ok





4. ábra: A megyei Integrált Területi Program projektcsomagjai és a megyei területfejlesztési program prioritásai közötti összefüggések

11

2.2.2. Illeszkedés és hozzájárulás a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban rögzített

uniós és nemzeti célkitűzésekhez

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye ITP-jében meghatározott 4 gazdaságfejlesztési és 4 településfejlesztési projektcsomagok közvetlenül járulnak hozzá a TOP két stratégiai céljának megvalósulásához, valamint a TOP prioritásainál megfogalmazott beruházási prioritásokhoz kapcsolódó egyedi célkitűzésekhez. Az ITP gazdaságfejlesztési projektcsomagjai és a TF1 településfejlesztési projektcsomag a TOP 1. stratégiai céljához (Gazdaságélénkítéshez és foglalkoztatási szint növeléséhez szükséges helyi feltételek biztosítása), az ITP többi településfejlesztési projektcsomagja a TOP 2. stratégiai céljához (Vállalkozásbarát város/településfejlesztés, az életminőség és társadalmi összetartozás javításához szükséges helyi feltételek biztosítása) kapcsolódnak.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei ITP gazdaságfejlesztési projektcsomagjai, valamint a TF1 Gyermekjóléti alapellátáshoz, valamint óvodai ellátáshoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése településfejlesztési projektcsomagja egyértelműen kapcsolódnak az Európai Unió 8. tematikus céljához ((8) a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás ösztönzése) a projektcsomagok gazdaságfejlesztési fókuszán keresztül. E projektcsomagok a tematikus célhoz kapcsolódó adott beruházási prioritásokon keresztül két egyedi célkitűzés megvalósulását szolgálják, amelyek a következők:

– (1.A) Térségi gazdasági környezet fejlesztése a gazdasági aktivitás növelése érdekében

– (6.A) A foglalkoztathatóság javítása és a helyben, a helyi és térségi gazdasági szereplők által foglalkoztatottak számának növelése

A GF2 Megyei turizmusfejlesztés projektcsomag integrált megközelítése miatt a turisztikai szolgáltatások fejlesztése mellett, a települések turisztikai szempontból vonzerőként funkcionáló természeti és kulturális örökségének megőrzését és fejlesztésit is magában foglalja. Az integráltságból adódóan a projektcsomag a 6. tematikus célhoz ((6) a környezet megőrzése és védelme, valamint a forráshatékonyság támogatása) is kapcsolódik. A tematikus célhoz kapcsolódó (c) beruházási prioritáson keresztül a (2.B) A kulturális és természeti örökségre épülő turizmusban rejlő térségi potenciál kiaknázása egyedi célkitűzés elérését szolgálja.

A GF4 Munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló, környezetbarát közlekedésfejlesztés projektcsomag együtt kezeli a gazdaságfejlesztést szolgáló munkaerő mobilitás ösztönzéshez, valamint a fenntartható, környezetbarát közlekedésfejlesztéshez kapcsolódó projekteket. A projektcsomag a 4. tematikus cél ((4) az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban) (e) beruházási prioritásán keresztül a (3.A) Környezetbarát közlekedési rendszerek fejlesztése és a fenntartható közösségi mobilitás elősegítése egyedi célkitűzés eléréséhez járul hozzá.

A településfejlesztési projektcsomagok közül TF2 Települési környezet fenntartható fejlesztése, megyei településrehabilitációk projektcsomag a 6. tematikus célhoz ((6) a környezet megőrzése és védelme, valamint a forráshatékonyság támogatása), valamint a 9. tematikus célhoz ((9) a társadalmi együttműködés előmozdítása, a szegénység és mindenfajta diszkrimináció elleni küzdelem) kapcsolódik. A projektcsomag a településfejlesztést komplexen kezeli, a projektcsomag keretében ERFA és ESZA típusú projektek is megvalósulnak. A projektcsomag a következő egyedi célkitűzések megvalósulását szolgálják:

– (2.A) Vállalkozások és lakosság számára vonzó települési környezet kialakítása

– (4.B) A leromlott városi területeken és városi külterületeken élő alacsony státuszú családok, romák életkörülményeinek javítása

– (6.B) A leromlott városi területeken élő alacsony státuszú családok, romák életesélyeinek javítása

– (6.C) Társadalmi aktivitás, társadalmi összetartozás növelése helyi szinten

A TF3 Önkormányzati tulajdonú épületek energiahatékonyságának javítása projektcsomag a 4. tematikus cél ((4) az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban) (c) beruházási prioritásán keresztül a (3.B) A települési önkormányzatok energiahatékonyságának fokozása és a megújuló energiaforrások részarányának növelése egyedi célkitűzés eléréséhez járul hozzá.

12

TF4 Önkormányzati közszolgáltatások minőségének fejlesztése projektcsomag a 9. tematikus célhoz ((9) a társadalmi együttműködés előmozdítása, a szegénység és mindenfajta diszkrimináció elleni küzdelem) kapcsolódik, a tematikus cél (a) beruházási prioritásán keresztül a (4.A) Önkormányzati közszolgáltatások hozzáférhetőségének és minőségének fejlesztése egyedi célkitűzés megvalósulásához járul hozzá.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Integrált Területi Programjában meghatározott gazdaság- és településfejlesztési projektcsomagok illeszkedését a TOP prioritásaihoz, intézkedéseihez, a TOP-ban meghatározott EU-s tematikus célkitűzésekhez és beruházási prioritásokhoz, valamint a beruházási prioritásokhoz kapcsolódó egyedi célkitűzésekhez az 5. ábra ismerteti.

2.3. TERÜLETI CÉLOKHOZ ÉS TÉRSÉGI FEJLESZTÉSI SZÜKSÉGLETEKHEZ VALÓ

HOZZÁJÁRULÁS

A fejezet kidolgozás alatt. Az ITP projektek megyei területi célokhoz való illeszkedését az 1.1 projekt összesítő táblázat melléklet tartalmazza részletesen.

2.4. AZ ITP KÜLSŐ KAPCSOLATRENDSZERE

A fejezet kidolgozása a végső ágazati, valamint megyei jogú városi ITP projektcsomagok ismeretének hiányában nem releváns

13

Kapcsolódó TOP prioritás és intézkedés

Kapcsolódó EU tematikus cél Kapcsolódó EU beruházási prioritás A beruházási prioritásokhoz kapcsolódó egyedi célkitűzések

Gazd

aság

fejle

szté

si p

roje

ktc

so

mag

ok


TOP 1.1

(8) a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás ösztönzése

(b) a foglalkoztatásbarát növekedés elősegítése a saját belső potenciál kifejlesztése által, az adott területeket érintő területi stratégia részeként, beleértve a hanyatló ipari régiók átalakítását, valamint az egyes természeti és kulturális erőforrások fejlesztését, illetve az ezekhez való hozzáférhetőség javítását

1.A Térségi gazdasági környezet fejlesztése a gazdasági aktivitás növelése érdekében

2. projektcsomag:

Megyei turizmusfejlesztés

TOP 1.2




TOP 2.2 (6) a környezet megőrzése és védelme, valamint a forráshatékonyság támogatása

(c) a természeti és kulturális örökség megőrzése, védelme, elősegítése és fejlesztése

2.B A kulturális és természeti örökségre épülő turizmusban rejlő térségi potenciál kiaknázása

3. projektcsomag:

Kis- és középvállalkozások közvetett, közösségi támogatása

TOP 1.1, 1.2




TOP 6.1, 6.2

(i) munkaerő-piaci hozzáférés a munkakeresők és az inaktív személyek számára többek között helyi foglalkoztatási kezdeményezések és a munkavállalói mobilitás ösztönzése révén

6.A A foglalkoztathatóság javítása és a helyben, a helyi és térségi gazdasági szereplők által foglalkoztatottak számának növelése

4. projektcsomag:

Munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló, környezetbarát közlekedésfejlesztés

TOP 1.3




TOP 3.1 (4) az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való

(e) alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó stratégiák támogatása valamennyi területtípuson, de különösen a városi

3.A Környezetbarát közlekedési rendszerek fejlesztése és a

14

áttérés támogatása minden ágazatban

területeken, ideértve a fenntartható multimodális városi mobilitást és a kárenyhítést előmozdító alkalmazkodási intézkedések támogatását

fenntartható közösségi mobilitás elősegítése

Tele

pü

lésfe

jle

szté

si p

roje

ktc

so

mag

ok


TOP 1.4


(c) helyi fejlesztési kezdeményezések és szomszédos szolgáltatásokat nyújtó struktúrák támogatása munkahelyek teremtése érdekében

1.B Kisgyermekesek munkaerőpiacra történő visszatérését segítő szolgáltatások bővítése


TOP 2.1 (6) a környezet megőrzése és védelme, valamint a forráshatékonyság támogatása

(e) a városi környezetfejlesztést, a városok megújítását, a rozsdaövezetek (köztük a átalakuló használatú területek) helyreállítását és szennyezésmentesítését és a légszenynyezettség csökkentését célzó intézkedések, valamint a zajcsökkentési intézkedések támogatása

2.A Vállalkozások és lakosság számára vonzó települési környezet kialakítása

TOP 4.4

(9) a társadalmi együttműködés előmozdítása, a szegénység és mindenfajta diszkrimináció elleni küzdelem

(b) a városi és vidéki területeken élő, rászoruló közösségek fizikai rehabilitációjának, valamint gazdasági és társadalmi fellendülésének támogatása

4.B A leromlott városi területeken és városi külterületeken élő alacsony státuszú családok, romák életkörülményeinek javítása

TOP 6.3, 6.4 (i) az aktív befogadás, többek között az esélyegyenlőség és az aktív részvétel előmozdítása, valamint a foglalkoztathatóság javítása érdekében

6.B A leromlott városi területeken élő alacsony státuszú családok, romák életesélyeinek javítása

6.C Társadalmi aktivitás, társadalmi összetartozás növelése helyi szinten


TOP 3.2

(4) az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban

(c) az energiahatékonyság, az intelligens energiahasználat és a megújuló energiák felhasználásának támogatása a közcélú infrastruktúrákban, beleértve a középületeket és a lakóépületeket is

3.B A települési önkormányzatok energiahatékonyságának fokozása és a megújuló energiaforrások részarányának növelése


TOP 4.1, 4.2, 4.3

(9) a társadalmi együttműködés előmozdítása, a szegénység és mindenfajta diszkrimináció elleni küzdelem

(a) beruházás a nemzeti, regionális és helyi fejlődést szolgáló egészségügyi és szociális infrastruktúrába, az egészségügyi státuszbeli egyenlőtlenségek csökkentése, valamint átállás az intézményi szolgáltatásokról a közösségi alapú szolgáltatásokra

4.A Önkormányzati közszolgáltatások hozzáférhetőségének és minőségének fejlesztése

5. ábra: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Integrált Területi Program projektcsomagjai és az EU-s tematikus célok, beruházási prioritások és a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program intézkedései közötti összefüggések

15

3. ITP PROJEKTCSOMAGOK LEÍRÁSA

3.1. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAM

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROJEKTCSOMAGJAI

1. gazdaságfejlesztési projektcsomag: Munkahelyteremtés infrastrukturális feltételeinek biztosítása

Projektcsomag sorszáma (azonosítója): GF1

Projektcsomag megnevezése: Munkahelyteremtés infrastrukturális feltételeinek biztosítása

A projektcsomag célja:

A projektcsomag a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció két stratégiai területi cél (5. területi cél: Fejlett centrum, 6. területi cél: Dinamizálódó decentrumok és szolgáltató járásközpontok) gazdaságfejlesztési célkitűzéseinek megvalósítását biztosítja. A stratégiai célok elérése mellett a projektcsomag a területfejlesztési program két területi prioritásának megvalósulását is szolgálja: 5. prioritás: A megyeszékhely komplex integrált fejlesztése, 6. prioritás: A megye versenyképes decentrumainak fejlesztése.

A projektcsomag célja a megye gazdaságának versenyképessé tétele a hazai és a nemzetközi piacokon egyaránt. Ennek egyik elsődleges feltétele, hogy a megye gazdasági teljesítmény alapján kiemelkedő településein az iparterületek fejlesztése megfelelő színvonalú legyen. A megyei célok elérése érdekében a települések iparterület fejlesztési projektjei közül kulcsprojektként kiemelkednek a megyeszékhely, Nyíregyháza és a megyei területfejlesztési koncepcióban meghatározott decentrum települések (Kisvárda-Záhony, Mátészalka, Nyírbátor) javaslatai.

A projektcsomag TOP célkitűzéseihez kapcsolódó indikátorok teljesüléséhez való hozzájárulása:

Indikátor megnevezése Bázis érték Célérték

Foglalkoztatottak (15-64 éves) száma a közszféra adatai nélkül

A tervezés jelen fázisában nem releváns.


A projektcsomag tartalma:

– A megye városi jogállású településein a meglévő vagy új ipari területek fejlesztése, létrehozása

– Az ipari területek közművesítése, infrastrukturális fejlesztése

– Az ipari területek megközelíthetőségének, közlekedési kapcsolatainak fejlesztése

A fejlesztések megalapozottsága, szükségletek azonosítása a megyei program alapján:

A megye fejlesztésének – különösen a versenyképes gazdaság fejlesztésének – motorja egy erős centrumtelepülés. Nyíregyháza – az agglomerációs településeivel szorosan együttműködve - alkalmas ennek a funkciónak a betöltésére, és jelentős szerepet játszhat a megye dinamizálásában. A nyíregyházi agglomeráció mint centrum mellett a megye egészének fejlesztésében fontos szerepet játszanak a megyei gazdasági decentrumok. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye decentrumai Mátészalka, Nyírbátor, Kisvárda-Záhony (ez utóbbi tervezési szempontból együttesen kezelendő).

Integrált projektcsomag esetében a kulcsprojekt vagy - projektek azonosítása és indoklása:

Kulcsprojekt: Nyíregyháza és a megyei decentrumok (Kisvárda-Záhony, Mátészalka, Nyírbátor) ipari területeinek a fejlesztése

16

Támogató projektek: Járásközpontok és egyéb városi jogállású települések ipari területeinek fejlesztése

A projektcsomag tartalma részletesen:

A projektcsomag a TOP 1.1 intézkedéshez illeszkedő iparterületek fejlesztéséhez kapcsolódó projekteket tartalmaz. A projektcsomagba sorolt projektek az iparterületek infrastrukturális fejlesztése mellett, új ipari területek kialakítását, a területek megközelíthetőségének javítását, inkubátorházak fejlesztését tartalmazzák.

Az egyes projektek függőségi viszonya a csomag további elemeivel

A projektek kiegészítő jellegűek.

Projektcsomag költségigénye: 7.582,0 millió Ft

Projektcsomag ütemezése: 2014-2020 között

Projektcsomag keretében tervezett projektek előkészítettsége:

Döntően projektötletek, melyekhez semmilyen terv vagy megvalósíthatósági tanulmány nem készült még.

A projektcsomaghoz kapcsolódó kimeneti mutatók:

– Támogatásban részesülő vállalkozások száma

– Vissza nem térítendő támogatásban részesülő vállalkozások száma

– A foglalkoztatás növekedése a támogatott vállalkozásoknál

– A vállalkozásoknak közpénzből nyújtott támogatáshoz illeszkedő magánberuházás (vissza nem térítendő támogatás)

A projektek térbeli kapcsolódása, a tervezett projektek térképi ábrázolása:

A projektcsomag projektjei által érintett települések járásonként:

Érintett járás Érintett település(ek)

Baktalórántházai járás Baktalórántháza

Csengeri járás Csenger

Fehérgyarmati járás Fehérgyarmat

Ibrányi járás Ibrány, Nagyhalász

Kemecsei járás Kemecse

Kisvárdai járás Fényeslitke

Mátészalkai járás Mátészalka, Nagyecsed

Nagykállói járás Balkány, Nagykálló

Nyírbátori járás Nyírbátor

Nyíregyházi járás Nyíregyháza, Újfehértó

Tiszavasvári járás Tiszalök

Vásárosnaményi járás Nyírmada, Vásárosnamény

Záhonyi járás -

A projektcsomag projektjei által érintett települések térképi ábrázolása:

17

18

2. gazdaságfejlesztési projektcsomag: Megyei turizmusfejlesztés


Projektcsomag megnevezése: Megyei turizmusfejlesztés


A projektcsomag Szabolcs-Szatmár-Bereg megye fejlesztési koncepciójának több stratégiai céljához is kapcsolódik. A Proaktív megye (3) stratégiai célhoz a projektcsomag kulcsprojektjei kapcsolódnak. A támogató projektek esetében a területi rendezőelv érvényesül, ezáltal a Megyei turizmusfejlesztés projektcsomag az összes területi stratégiai cél megvalósulására hatással van: Fejlett centrum (5), Dinamizálódó decentrumok és szolgáltató járásközpontok (6), Élhető vidék és felzárkózó külső perifériák (7). A projektcsomag közvetlen hatást gyakorol a következő megyei fejlesztési prioritások megvalósíthatóságára: Komplex megyei menedzsment és marketing tevékenység megvalósítása (3); A megyeszékhely komplex, integrált fejlesztése (5); A megye járásközpontjainak és kisvárosainak funkcióbővítő fejlesztése (7); Élhető vidéki térségek megteremtése (8); A külső perifériák felzárkóztatása (9).

A megyei turizmusfejlesztés projektcsomag célja Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a turizmus gazdasági szerepének és súlyának növelése. A turizmusnak interszektorális jellegéből adódóan erőteljes területfejlesztési funkciója van. Multiplikátor hatása révén, a turizmusnak egyszerre vannak gazdasági (jövedelemtermelés, munkahelyteremtés, vállalkozásfejlesztés, gazdasági szerkezetátalakítás előmozdítása) társadalmi (demográfia folyamatok alakítása, életminőség javítása) és kulturális (területi identitás erősítése, épített és természeti örökség revitalizációja, imázsalakítás, közművelődés) hatásai. A projektcsomag célja a megyei idegenforgalom versenyképességnek erősítése mellett a turizmus multiplikátorhatásainak a kiaknázása.






Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma (külföldi + belföldi)




– Turisztikai keresletélénkítést szolgáló marketing akciók

– Épített örökségelemek, műemléki értékek revitalizálása és látogatóbarát fejlesztése (történelmi emlékhelyek, kastélyok, kúriák, szakrális értékek, régészeti emlékek helyreállítása és bemutathatóságuk javítása, épített örökség turisztikai célú hasznosításának előmozdítása, történelmi városmagok, településközpontok fejlesztése)

– Természeti értékek megőrzését és bemutathatóságát szolgáló fejlesztések (tanösvények, kastélyparkok, történeti kertek, természetvédelmi területek, szabadidő parkok, természeti értékek turisztikai hasznosításának ösztönzése)

– Szellemi örökség megőrzését és bemutathatóságát szolgáló fejlesztések (irodalmi emlékhelyek, néprajzi értékek, helyi és gasztronómiai értékek bemutathatóságának javítását szolgáló infrastrukturális és látogatóbarát fejlesztések)

– Kerékpáros turizmus infrastruktúráinak hálózatos fejlesztése és azt kiszolgáló szolgáltatások fejlesztése (a meglévő hálózatok szolgáltatási kínálatának bővítése, a hiányzó hálózati elemek megteremtése, turisztikai vonzerők közötti kerékpáros közlekedés bővítése, kerékpárosokat kiszolgáló szolgáltatások fejlesztése)

19

– Vízi turizmus hálózatos fejlesztése és az azt kiszolgáló szolgáltatások korszerűsítése, gyógydesztinációk, fürdőhelyek fejlesztése (kikötők, fogadóterek, gyógyfürdők, strandok, üdülőhelyek, üdülőövezetek korszerűsítése, szolgáltatási minőségének javítása)

– Lovas turizmus fejlesztése

– Falusi turizmus minőségi fejlesztése

– Kulturális fesztiválok infrastrukturális feltételeinek javítása és a programok minőségi fejlesztése

– Szálláshely kínálat bővítése és korszerűsítése (kereskedelmi és magánszálláshelyek, közösségi szálláshelyek fejlesztése)

– Turisztikai információs pontok bővítése, turisztikai centrumok kialakítása, kölcsönzők létrehozása

– Tematikus és zarándokutak fejlesztése

A fejlesztések megalapozottsága, szükségletek azonosítása a megyei program alapján

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye vonzerejének és idegenforgalmi versenyképességének növelése nagymértékben múlik a térségben működő attrakciókon, vonzerőkön. A térség turizmusának alacsony versenyképességét egyrészt az okozza, hogy hiányoznak azok a vonzerők, amelyek nemzetközi jelentőségűek lennének, a térség egyetlen attrakciója sem alkalmas arra, hogy önmagában megfelelő létszámú keresletet generáljon és hosszú tartózkodási időt biztosítson. Ebből eredően kiemelt fontosságú a turisztikai kínálat hálózatosodásának megteremtése. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye adottságai kifejezetten jók a kulturális turizmus területén, de nem megfelelően hasznosítjuk vagy nem megfelelően aknázzuk ki a benne rejlő potenciálokat. A megyei turizmus általános problémái között többek között szerepel a komplex, élményt kínáló turisztikai termékek hiánya. A megváltozott turistaigények jelentős kihívásokat támasztanak a vonzerők számára, amelyhez csak nehezen tudnak alkalmazkodni az attrakciók. A valódi kihívást az élménygazdaságba történő átmenet jelenti a térségnek, vagyis a kínálati oldal jellegének megváltoztatása, élményközpontúvá tétele. Nincsenek minőségi szálláshelyek a megyeszékhelyen kívül, az elsődleges szuprastruktúrák minőségi problémákkal küszködnek, komoly gondot jelentenek a szálláshely kapacitás hiányai is. A másodlagos szuprastruktúrák hiányosak a megye területén. Szintén komoly problémát jelent a térség turisztikai kínálatának ismertségének viszonylag alacsony szintje, a turizmus marketingje elaprózódottnak, esetlegesnek és változó intenzitásúnak mondható Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén, inkább fejlesztési projektekhez köthetőek. További kedvezőtlen jelenség a turizmusban dolgozók szakmai képzettségének nem megfelelő szintje, valamint a kulturális és a turisztikai szféra szereplői közötti együttműködés elégtelensége. Nincsenek olyan marketing és turisztikai információs rendszerek, amelyek javítanának a turisztikai szereplők információellátottságán.

A turizmusfejlesztés a külső perifériák esetében túlmutat az ágazat fejlesztésén. A megye perifériális, válságövezeteiben kifejezetten alkalmazható területfejlesztési eszközzé válhat a turizmus középtávon, a Szatmár-Beregi terület ugyanis rendelkezik olyan adottságokkal, amelyek unikális turisztikai termékké alakíthatóak. Mivel ebben a térségben kevés gazdaság ágazat képes megerősödni, a térség nem vonz befektetőket, alacsony a kkv-k aránya, a turizmus fejlesztése itt erre a kényszerhelyzetre való reagálást is jelenti. A turizmusfejlesztés a Szatmár-beregi térségben tehát területfejlesztési kérdés is.

A projektcsomagnak egyszerre kell teát reagálnia a turisztikai kínálat versenyképességének javításán és a turisztikai kereslet növelésén. A vonzerőfejlesztések esetében a hálózatosodás előmozdítása, komplex turisztikai termékek fejlesztése és az élményorientált attrakciófejlesztés jelenti a legfontosabb fejlesztéspolitikai irányokat. A helyzetfeltárás alapján kiemelt terület a turisztikai szolgáltatások (elsődleges és másodlagos szuprastruktúrák) számának és minőségének fejlesztése. A harmadik kulcsterület a turisztikai kereslet élénkítése, amelyre Szabolcs-Szatmár-Bereg megye esetében önálló kulcsprojekt indul.


Kulcsprojektek: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye önálló gazdaságfejlesztési projektcsomagot dolgoz ki a megyei turizmusfejlesztésre. A projektcsomag keretében két kulcsprojekt került kijelölésre, amelyet a TOP finanszírozna:

20

– Megyei turisztikai marketingstratégia kidolgozása – Megyei turisztikai marketingstratégia végrehajtása

Támogató projektek: A fenti két kulcsprojekten kívül a projektcsomag többi projektje támogató

projektnek minősül.


A projektcsomagban Szabolcs-Szatmár-Bereg megye turisztikai versenyképességének javítását célzó fejlesztéseket tartalmazza. A projektcsomag kulcsprojektjei a turisztikai kereslet élénkítését és projektcsomag támogató projektjei pedig a turisztikai kínálat fejlesztését célozzák. A támogató projektjavaslatok többsége a kulturálisturizmus, aktívturisztikai (kerékpáros, vízi, lovas), ökoturizmus és az egészségturisztikai vonzerők és szolgáltatásosok fejlesztését támogatja. A fejlesztések egy másik csoportja a turisztikai szuprastruktúrák fejlesztését célozza, elsősorban kereskedelmi, magán és közösségi szálláshelyek fejlesztésével, turisztikai információs centrumok (turisták szükségleteit kiszolgáló szolgáltatások) kialakításával. A fejlesztések harmadik csoportja a vonzerők közötti kapcsolatok erősítését, hálózatba szervezését segíti, tematikus útvonalak, túraútvonalak (vízi, gyalogos, kerékpáros) fejlesztésével.

Az egyes projektek függőségi viszonya a csomag további elemeivel:

A kulcsprojektek a projektcsomag soft elemeit tartalmazzák, még a támogató projektek nagy része az infrastrukturális fejlesztéseket integrálja. A projektcsomag hálózatos projektjeinek összehangolása rendkívül indokolt a szinergiák biztosítása érdekében. Hálózatos projektek közé tartoznak a kerékpáros turizmus, vízi turizmus fejlesztését támogató projektek, illetve a tematikus utak, zarándokutak fejlesztését segítő fejlesztések. A projektek priorizálásakor azonosítani szükséges, hogy melyik fejlesztések szolgálják leginkább az adott nagy desztináció idegenforgalmi vonzerejének növekedését, melyek a desztináció fejlesztésének legfontosabb beruházásai és melyek.


Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területfejlesztési koncepciójában meghatározásra kerültek úgynevezett idegenforgalmi magterületei a megyének. A helyzetfeltárás vizsgálatainak tükrében Szabolcs-Szatmár-Bereg megye idegenforgalmának négy nagy magterülete azonosítható, amelyek alapján körvonalazódnak a megye turisztikai nagy desztinációi, kisrégiói: Nyírségi desztináció, Szatmár-beregi kultúrtáj, Nyíri-Mezőség desztináció és a rétközi desztináció. A turisztikai fejlesztések közötti szinergiák erősítését ez a területi szemlélet hivatott elősegíteni.

A beérkezett projektjavaslatok többsége korrelációban van a fenti területi összefüggésekkel, a projektjavaslatok részei valamelyik turisztikai desztinációnak. A beérkezett projektjavaslatok esetében a legerősebb koncentráció a szatmár-beregi kultúrtáj területén figyelhető meg. Ide tartoznak a fehérgyarmati, a vásárosnaményi, a csengeri és a mátészalkai járás települései. A vásárosnaményi járásból 9 településről, fehérgyarmati járásból 17 településről, a csengeri járásból 2 településről, a mátészalkai járásból pedig 7 településről érkeztek be projektjavaslatok. A nyírségi desztinációhoz tartoznak a nyíregyházi, a nagykállói, a nyírbátori és a baktalórántházai járások. A nyíregyházi járásból három településről, a nagykállói járásból két településről, a nyírbátori járásból 4 településről, a baktalórántházai járásból 5 településről érkeztek be projektjavaslatok. A Nyíri Mezőség desztináció területéhez tartozik a tiszavasvári járás teljes területe és a nyíregyházi járás egy része. A tiszavasvári járás területéről három településnek érkezett be projektjavaslata. Végül a rétközi desztináció területéhez tartozó ibrányi, kemecsei, kisvárdai és záhonyi járások közül a kisvárdai járásból 10 településeiről, a záhonyi, kemecsei és ibrányi járás területéről 3-3-3 településről érkezett be projekt javaslat.




A projektcsomagban lévő projektek megközelítőleg 60% csak a projekt ötlet szintjén áll. A benyújtott projektjavaslatok 6% semmilyen adatot nem tartalmazott a készenlétiség állapotra. A beadott projektjavaslatok 10%-nál már folyamatban vannak a tervek, engedélyek beszerzése, vagyis

21

folyamatban van az előkészítésük. A harmadik nagy csoportba tartoznak azok a pályázatok, amelyek már rendelkeznek engedéllyel, vagy tervvel. Ebbe a csoportba a projektjavaslatok 25% tartozik.


– Támogatásban részesülő vállalkozások száma (db)

– Vissza nem térítendő támogatásban részesülő vállalkozások száma (db)

– A foglalkoztatás növekedése a támogatott vállalkozásoknál (fő)

– A természeti és kulturális örökségnek, illetve a látványosságnak minősülő támogatott helyszíneken tett látogatások várható számának növekedése (látogatás/év)




Baktalórántházai járás Baktalórántháza, Besenyőd, Levelek, Nyírjákó, Nyírkércs

Csengeri járás Csenger, Porcsalma

Fehérgyarmati járás Fehérgyarmat, Cégénydányád, Császló, Csegöld, Garbolc, Kisar, Magosliget, Méhtelek, Nagyar, Nemesborozva, Panyola, Szatmárcseke, Tiszabecs, Tivadar, Tunyogmatolcs, Uszka, Vámosoroszi

Ibrányi járás Ibrány, Nagyhalász, Tiszabercel

Kemecsei járás Berkesz, Demecser

Kisvárdai járás Fényeslitke, Anarcs, Döge, Szabolcsveresmart, Kékcse, Kisvárda, Nyírkarász, Petneháza, Nyírtass, Szabolcsbáka

Mátészalkai járás Fülpösdaróc, Géberjén, Jármi, Mátészalka, Mérk, Nyírparasznya, Tiborszállás

Nagykállói járás Balkány, Nagykálló

Nyírbátori járás Nyírbátor, Máriapócs, Nyírbéltek, Nyírvasvári

Nyíregyházi járás Nyíregyháza, Nyírtelek, Szabolcs

Tiszavasvári járás Tiszavasvári, Szorgalmatos, Tiszadob

Vásárosnaményi járás Beregdaróc, Gulács, Hetefejércse, Nyírmada, Tákos, Tarpa, Tiszakerecseny, Vámosatya, Vásárosnamény

Záhonyi járás Mándok, Tiszabezdéd, Tuzsér

22


23

3. gazdaságfejlesztési projektcsomag: Kis- és középvállalkozások közvetett, közösségi támogatása


Projektcsomag megnevezése: Kis- és középvállalkozások közvetett, közösségi támogatása


A projektcsomag a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció egy stratégiai tematikus cél (3. Proaktív megye - A megyei szintű gazdasági, társadalmi önszerveződés feltételeinek kialakítása) és két stratégiai területi cél (5. Fejlett centrum, 6. Dinamizálódó decentrumok és szolgáltató járásközpontok) kis- és középvállalkozásainak versenyképessé tételét szolgáló célkitűzéseinek megvalósítását biztosítja. A stratégiai célok elérése mellett a projektcsomag hozzájárul a területfejlesztési program 4 prioritásának (3. prioritás: Komplex megyei menedzsment és marketing tevékenység megvalósítása, 5. prioritás: A megyeszékhely komplex integrált fejlesztése, 6. prioritás: A megye versenyképes decentrumainak fejlesztése, 7. prioritás: A megye járásközpontjainak és kisvárosainak funkcióbővítő fejlesztése) megvalósulásához is.

A projektcsomag célja, hogy a megye városi jogállású településen a kis- és középvállalkozások a gazdasági élet fontos, meghatározó elemeivé váljanak. Szolgáltatásaikat magas színvonalon tudják a megye lakosságának nyújtani, azok igénybevételével elősegítve, hogy a megyei jövedelmeket helyben költsék el a lakosok.






A program keretében jobb életkilátással kikerültek száma




– KKV-k közvetett támogatása (foglalkoztatási paktumok, klaszterek kialakításának támogatása)

– Helyi termékek piacra jutásának támogatása

– Helyi, települési piacok fejlesztése


A megyei gazdaság fejlődését a nagy ipari fejlesztések mellett a térségek kis- és középvállalkozásainak fejlesztése is nagyban meghatározza. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a kis- és középvállalkozások aránya igen magas, ezért fejlesztéseiknek, beruházásaiknak támogatása a megye kiemelt érdeke. A projektötletek fejlesztése, a projektek megvalósítása során bizonyos területeken e vállalkozások együttesen hatékonyabban tudnak fellépni, ezért a megye koordináló szerepe a fejlesztések megvalósításánál jelentős.


Kulcsprojekt: Megyei szintű befektetés-ösztönzési program megvalósítása – Megyei Gazdaságfejlesztő Szervezet létrehozása

24

Támogató projektek: helyi gazdaságfejlesztést, a helyi kis- és középvállalkozások közvetett támogatását szolgáló EFRA és ESZA típusú projektek


A projektcsomag egyrészről a kis- és középvállalkozások közvetett támogatását elősegítő projekteket tartalmaz. Ilyen projektek a megyei koordinációt igénylő befektetés ösztönzési program kidolgozása, a térségi foglalkoztatási paktumok kialakításának támogatása. A projektcsomag keretében kerülnek támogatásra a helyi termékek piacra jutását segítő infrastrukturális és szoft jellegű fejlesztések is.






Döntően projektötletek, melyekhez semmilyen terv vagy megvalósíthatósági tanulmány nem készült még.


– Támogatásban részesülő vállalkozások száma

– Vissza nem térítendő támogatásban részesülő vállalkozások száma

– A foglalkoztatás növekedése a támogatott vállalkozásoknál

– Munkanélküli résztvevők száma, beleértve a tartós munka¬nélkülieket is (nő/férfi/összesen megbontásban)

– A munkahelyi képzésekben résztvevők száma (nő/férfi/összesen megbontásban)




Baktalórántházai járás Baktalórántháza

Csengeri járás -

Fehérgyarmati járás Fehérgyarmat

Ibrányi járás Ibrány

Kemecsei járás Demecser

Kisvárdai járás Ajak, Dombrád, Kisvárda

Mátészalkai járás Mátészalka, Nagyecsed, Vaja

Nagykállói járás Nagykálló

Nyírbátori járás Nyírbátor, Nyírlugos

Nyíregyházi járás Nyíregyháza, Újfehértó

Tiszavasvári járás Tiszalök, Tiszavasvári

Vásárosnaményi járás Nyírmada

Záhonyi járás Záhony


25

26

4. gazdaságfejlesztési projektcsomag: Munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló, környezetbarát közlekedésfejlesztés

Projektcsomag sorszáma (azonosítója):

GF4

Projektcsomag megnevezése: Munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló, környezetbarát közlekedésfejlesztés


A projektcsomag a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Területfejlesztési Koncepció egy stratégiai tematikus célja „Zöld megye – Zöldgazdaság, klímabarát energiagazdálkodás, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás” és mindhárom területi célja (5. Fejlett centrum, 6. Dinamizálódó decentrumok és szolgáltató járásközpontok, és 7. Élhető vidék és felzárkózó külső perifériák) közlekedésfejlesztési célkitűzéseinek megvalósítását biztosítja. A stratégiai célok elérését az alábbi prioritások is szolgálják: 2. Hatékony környezetgazdálkodás és klímaváltozáshoz való alkalmazkodás megteremtése, 5. A megyeszékhely komplex integrált fejlesztése, 6. A megye versenyképes decentrumainak fejlesztése, 7. A megye járásközpontjainak és kisvárosainak funkcióbővítő fejlesztése, 8. Élhető vidéki térségek megteremtése, 9. A külső perifériák felzárkóztatása.

Ahhoz, hogy a decentrumok pozitív kisugárzó hatást gyakoroljanak környezetükre, kiemelten fontos az elérhetőségük javítása, a decentrumok és a vonzáskörzetükbe tartozó kistelepülések közlekedési kapcsolatainak javítása. Kiemelten fontos a kistelepülések fizikai elérhetőségének biztosítása is, ennek érdekében fontos a közúti közlekedési infrastrukturális hiányosságok felszámolása mellett a környezetbarát közösségi közlekedési formák és a kerékpáros közlekedés fejlesztése is.






Napi utazások esetén fő közlekedési eszközként gyalogos, kerékpáros vagy közösségi közlekedési módot választók részaránya




– Hiányzó közlekedési infrastrukturális elemek kiépítése, meglévők fejlesztése;

– Közösségi közlekedés környezettudatos fejlesztése; járműbeszerzések;

– Parkoló építések; Járdaépítések;

– Kerékpárút hálózat fejlesztés a települések kül- és belterültén.


Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Területfejlesztési Koncepció alapján az alábbi megállapítások tehetőek: Megépültek, illetve belátható időn belül elkészülnek a megye külső megközelíthetőségét biztosító fő közlekedési útvonalak (M3, 4-es út) fontos azonban a befektetés-ösztönzés, további nagy foglalkoztatók letelepítése, az egész megyére kisugárzó nemzetközi turisztikai vonzerő feltételeinek erősítése kapcsán is a korszerű, klímabarát (közösségi és kerékpáros) közlekedés feltételeinek megteremtése. A gazdasági-társadalmi fejlődés alapfeltétele a közlekedési hálózat fejlesztése, jelenleg a megyeszékhelyen, de a megyében is hiányosak a közúti és kerékpáros közlekedési kapcsolatok, így ezek pótlása, tervszerű fejlesztése szükséges feladat. A közlekedés azonban egyre

27

nagyobb mértékben járul hozzá a CO2 kibocsátáshoz, ebből adódóan a közlekedési rendszerek környezet - barátabbá válásának segítése kiemelt fejlesztéspolitikai feladatként fogalmazódik meg


Kulcsprojekt: Járásközpontok és az M3-as autópálya közötti közúti kapcsolatok fejlesztése

Támogató projektek: Összes többi beérkezett közlekedésfejlesztési projekt


A projektcsomag egyrészről a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló (alacsonyabb rendű utak, összekötő utak fejlesztése, szilárd burkolattal való ellátás)-, másrészről fenntartható települési (forgalomszervezés, buszpályaudvar, kerékpárforgalmi hálózat fejlesztése) közlekedésfejlesztési elemeket tartalmaz.






Döntően projektötletek, melyekhez semmilyen terv vagy megvalósíthatósági tanulmány nem készült még. Megközelítően csupán a projektek 15%-a rendelkezik engedélyes és/vagy kiviteli tervekkel.


– Az újraépített és felújított közutak teljes hossza (km)

– Kialakított kerékpárosbarát települések vagy településrészek száma (db)

– Közlekedésbiztonsági fejlesztést megvalósított települések száma (db)

– Kialakított új, forgalomcsillapított övezetek száma (db)

– Kialakított kerékpárforgalmi létesítmények hossza (km)




Baktalórántházai járás Baktalórántháza, Besenyőd, Levelek, Ramocsaháza, Rohod

Csengeri járás Csenger, Csengersima, Csengerújfalu, Porcsalma, Szamosbecs

Fehérgyarmati járás Cégénydányád, Csaholc, Csegöld, Fehérgyarmat, Fülesd, Gacsály, Garbolc, Kisszekeres, Kölcse, Nagyszekeres, Olcsvaapáti, Panyola, Penyige, Szatmárcseke, Tiszabecs, Tisztaberek, Tunyogmatolcs, Zsarolyán

Ibrányi járás Balsa, Buj, Ibrány, Nagyhalász, Tiszabercel

Kemecsei járás Berkesz, Demecser, Gégény, Kék, Kemecse, Tiszarád, Vasmegyer

Kisvárdai járás Ajak, Dombrád, Jéke, Kisvárda, Lövőpetri, Nyírkarász, Nyírlövő, Nyírtass, Pap, Pátroha, Szabolcsveresmart, Tiszakanyár

Mátészalkai járás Fábiánháza, Győrtelek, Jármi, Mátészalka, Mérk, Nagyecsed, Nyírcsaholy, Nyírkáta, Nyírparasznya, Ópályi, Rápolt, Vaja, Vállaj

Nagykállói járás Kállósemjén, Nagykálló, Szakoly

Nyírbátori járás Bátorliget, Encsencs, Kisléta, Máriapócs, Nyírbátor, Nyírbéltek, Nyírbogát, Nyírderzs, Nyírgyulaj, Nyírlugos, Nyírvasvári, Ömböly, Piricse, Pócspetri, Terem

28


Nyíregyházi járás

Kálmánháza, Napkor, Nyíregyháza, Nyírpazony, Nyírtelek, Nyírtura, Rakamaz, Szabolcs, Tiszanagyfalu, Újfehértó

Tiszavasvári járás Tiszadob, Tiszaeszlár, Tiszalök, Tiszavasvári

Vásárosnaményi járás Barabás, Beregdaróc, Gemzse, Gulács, Kisvarsány, Nyírmada, Tákos, Tarpa, Tiszavid, Vásárosnamény

Záhonyi járás Mándok, Tiszaszentmárton


29

3.2. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAM

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI PROJEKTCSOMAGJAI

1. településfejlesztési projektcsomag: Gyermekjóléti alapellátáshoz, valamint óvodai ellátáshoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése


TF1

Projektcsomag megnevezése: Gyermekjóléti alapellátáshoz, valamint óvodai ellátáshoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése


A gyermekjóléti alapellátásokhoz (bölcsőde, családi napközik stb.) valamint óvodai ellátáshoz való hozzáférés javítását és a szolgáltatások minőségének fejlesztését szolgáló projektcsomag fő célja a kisgyermeket nevelők munkavállalásának támogatása, a családok segítése. A projektcsomag projektjei a kisgyermekes családok, szülők munkába állását segítik, így elsősorban a kapacitások szűkössége, illetve kihasználtsága – valamint a jövőben várható szükségletek – figyelembe vétele történik meg az egyes beruházások tervezésénél. A projektcsomag egyrészről a 3 éves kor alatti gyermekek elhelyezését, másrészről a 3-6 éves gyerekek óvodai elhelyezését, nevelését támogatja. A projektcsomagban önkormányzati infrastrukturális fejlesztések szerepelnek, elsősorban óvodai, bölcsődei nevelést ellátó intézmények fejlesztései, de kisebb számban megtalálhatóak az egyéb alternatív gyermekmegőrzési formák, így a családi napközik vagy óvodával integráltan működő bölcsődék is.

A projektcsomag a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 Stratégiai Programrészének „Képzett megye” tematikus stratégiai céljának, az 5. Fejlett centrum, a 6. Dinamizálódó centrumok és szolgáltató járásközpontok, és a 7. Élhető vidék és felzárkózó külső perifériák területi stratégiai céloknak a megvalósítását biztosítja, a gyermekjóléti alapellátásokhoz való hozzáférés, a nyújtott szolgáltatás és az ennek helyet biztosító infrastruktúra minőségének javítása révén. A stratégiai célok elérését az alábbi prioritások is szolgálják: 4. A megye gazdasági fejlődését elősegítő oktatási és innovációs rendszer kialakítása és az 5. A megyeszékhely komplex, integrált fejlesztése.



Napközbeni ellátásban részesülő gyermekek száma (bölcsőde, családi napközi) (fő)




– Gyermekjóléti alapellátás szolgáltatás infrastrukturális feltételeinek javítása;

– Bölcsőde kialakítása, fejlesztése;

– Családi napközi kialakítása, fejlesztése;

– Iskola és óvodaudvar kialakítása, eszközbeszerzéssel;

– Óvodai tornaszoba kialakítása;

– Gyermekétkeztetési konyha kialakítása;


30

A megyei területfejlesztési koncepció helyzetfeltáró munkarésze alapján az alábbi megállapítások tehetők az óvodai és bölcsődei ellátások tekintetében a megye vonatkozásában: Magyarországon Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legmagasabb az ezer lakosra jutó óvodás gyermekek száma, az óvodák kihasználtsága pedig országos viszonylatban is magas (a megyében a 100 óvodai férőhelyre beírt gyermekek száma 94,7). A megyében 29 bölcsőde működik, összesen 1139 férőhellyel. A beíratott gyermekek száma 1539 fő. A megye bölcsődéi maximális kihasználtsággal működnek, a száz bölcsődei férőhelyre jutó beírt gyermekek száma (135), amely meghaladja a 2010-es országos átlagot. A megyén belül azonban jelentősek a különbségek e téren, van olyan kistérség, ahol nem működik bölcsőde (pl. a Baktalórántházai kistérségben), és van olyan is, ahol 100 férőhelyre 215 gyermek van beíratva (Fehérgyarmati kistérség).


Kulcsprojekt: Településfejlesztési projektcsomag esetében nem releváns.

Támogató projektek: Településfejlesztési projektcsomag esetében nem releváns.


A projektcsomag keretében a gyermekjóléti alapellátások (bölcsőde, családi napközi), illetve óvodai nevelés ellátásának infrastrukturális és szolgáltatásfejlesztése valósul meg. A projektcsomagban meglévő épületek felújítását, de új épületek építését célzó projekt is szerepel, tartalmaz a projektcsomag kapacitásbővítő, tornaszoba-, foglalkoztató csoportszoba-szám növelő és családbarát infrastrukturális fejlesztéseket, eszközbeszerzéseket, de a gyermekek napközbeni ellátását kiegészítő, étkeztetését ellátó konyhafejlesztéseket is. A projektek nem csupán az épületek, hanem a hozzájuk tartozó udvarok, játékudvarok rendbetételét, parkosítását és uniós előírásoknak is megfelelő eszközellátását, felújítását is szolgálják.


A projektek egymás hatásait kiegészítő jellegűek.




A megvalósítani tervezett projektek egyik fele csupán projektötlet, másik fele azonban rendelkezik már (vagy folyamatban van) valamiféle tervvel (engedélyes terv, kiviteli terv), költségvetéssel, esetleg megvalósíthatósági tanulmánnyal.


– Támogatott gyermekgondozási és oktatási intézmények kapacitása (fő)




Baktalórántházai járás Baktalórántháza, Besenyőd

Csengeri járás Csenger, Csengersima

Fehérgyarmati járás Fehérgyarmat, Garbolc, Jánkmajtis, Kölcse, Nagyar, Szamossályi, Szatmárcseke, Tiszabecs, Tunyogmatolcs, Túristvándi, Vámosoroszi

Ibrányi járás Balsa, Ibrány

Kemecsei járás Demecser, Gégény

Kisvárdai járás Ajak, Fényeslitke, Nyírkarász, Nyírtass, Tornyospálca

31


Mátészalkai járás Fábiánháza, Jármi, Mátészalka, Mérk, Nyírcsaholy, Nyírkáta, Rápolt

Nagykállói járás Balkány, Kállósemjén, Szakoly

Nyírbátori járás Bátorliget, Nyírbátor, Nyírbogát, Kisléta, Nyírgelse, Nyírgyulaj, Ömböly

Nyíregyházi járás Kálmánháza, Nyírpazony, Rakamaz, Timár, Tiszanagyfalu, Újfehértó

Tiszavasvári járás Tiszalök, Tiszavasvári

Vásárosnaményi járás Aranyosapáti, Beregdaróc, Gulács, Pusztadobos, Vásárosnamény

Záhonyi járás Mándok, Tiszabezdéd


32

2. településfejlesztési projektcsomag: Települési környezet fenntartható fejlesztése


TF2

Projektcsomag megnevezése: Települési környezet fenntartható fejlesztése


A települési környezet fenntartható fejlesztése projektcsomag fő célja a települések „élhetővé tétele”, amely több fejlesztési irányvonalat foglal magában. A projektcsomag egyrészt a települések általános környezeti állapotának javítását célozza meg, amely hozzájárul a lakosság helyben tartásához, illetve a vállalkozások és befektetők számára is vonzóvá tételéhez. Másik célja a leszakadó vagy leszakadással veszélyeztetett városrészek problémáinak kezelése: a területen élők társadalmi, munkaerő-piaci integrációjának elősegítése, a megyei városokban a lakhatási feltételek javítása, a szegregált településrészek rehabilitációja. Tovább cél a helyi identitástudat növelése, valamint a kulturális és környezeti örökség megőrzése.

A projektcsomag a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Stratégia Programjában (2014-2020) megfogalmazott 3. Proaktív megye – A megyei szintű gazdasági, társadalmi önszerveződés feltételeinek kialakítása tematikus, valamint a 6. Dinamizáló centrumok és szolgáltató járásközpontok és a 7. Élhető vidék és felzárkózó külső perifériák területi stratégiai célok megvalósulását szolgálják. A stratégiai célok elérését a következő prioritások teszik lehetővé: 7. prioritás: A megye járásközpontjainak és kisvárosainak funkcióbővítő fejlesztése, 8. prioritás: Élhető vidéki térségek megteremtése, 9. prioritás: A külső perifériák felzárkóztatása.



Elégedettség a települési környezet minőségével



Szociális városrehabilitációval érintett akcióterületen élő lakosság száma (fő)



A program keretében jobb életkilátással kikerültek száma (fő)



Szociális partnerek vagy nem kormányzati szervezetek (NGO-k) által részben vagy teljesen végrehajtott projektek száma (db)



A projektcsomag tartalma, beavatkozások típusai:

– funkcióbővítő városfejlesztések (városközpont, városi terek kialakítása, felújítása, modernizációja, bővítése, szolgáltatások bővítése)

– közterületi parkok rekonstrukciója, közösségi terek (játszóház, játszótér, labdarúgó pálya, kutyafuttató, művelődési ház/közösségi ház, sportcentrum, szabadidős központ, futópálya és sétány) felújítása, kialakítása

– zöldfelületek kialakítása, fejlesztése

– vállalkozások indításához szükséges, illetve a már meglévő vállalkozások infrastrukturális feltételeinek megteremtése, bővítése

33

– helyi piacok kialakítása, rekonstrukciója

– belterületi csapadékvíz-elvezető rendszerek kiépítése

– szociális városrehabilitációs programok (önkormányzati bérlakások felújítása, építése)

– civil szervezetek működésének erősítése

– helyi identitás erősítése, hagyományőrzés (fesztiválok, rendezvények), képzések, szakképzések indítása, ösztöndíj program

– kulturális és környezeti örökségek megőrzése, megismertetése


Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyetlen nagyvárosa a megyeszékhely Nyíregyháza, 100 ezer főt meghaladó népességgel, a többi város kisváros: népességük nem éri el a 20 ezer főt. A megyében középváros (30-100 ezer lakos) egyáltalán nincs. A kisvárosok közül mindössze 6 város népessége haladja meg a 10 ezer főt, 9 város népessége az 5000 főt, szinten 9 város népessége 5000 főnél kevesebb: a városok több mint kétharmada méretéből következően csak töredékesen tudja a városi funkciókat biztosítani térsége számára. 2013. évtől a járásközpontok a meglévő városi funkciók mellett többlet feladatokat kaptak. A megyei járásközpontokban a közszolgálati funkciók még nem teljes körűek. Az érintett térségek eltartó képessége szempontjából a településeken a közszolgáltatások funkciómegerősítő és funkcióbővítő fejlesztésének megvalósulása mellett a helyi gazdaságfejlesztés támogatása szükséges. A foglalkoztatási helyzet javítása helyi léptékű, alternatív gazdaságfejlesztési programokkal valósulhat meg. A gazdaságfejlesztés lényeges eleme kell, hogy legyen a térségeken belüli önellátás minél szélesebb körű biztosítása. A megye járásközpontjaiban és a kisvárosaiban a lakhatási feltételek javítása, a szegregált településrészek rehabilitációja szükséges. A megye településhálózati jellegzetességét az aprófalvas települések jelentik, amelyek elsősorban a Szatmár-beregi térségben és a román határ mentén összpontosulnak. A megye aprófalvas településrendszerére számos negatív tendencia jellemző, többek között a növekvő elvándorlás, csökkenő népességszám, elöregedés, erőteljes szegregálódás, alacsony vállalkozói sűrűség, funkcióhiányosság, alacsony intézményi ellátottság.





A projektcsomagban szereplő projektek nagy része a települések közösségi, szolgáltatási, gazdasági funkcióit erősítő infrastrukturális beavatkozások, amelyek a városi zöld infrastruktúra hálózat rekonstrukcióját/kialakítását (közterületek, közösségi terek, zöldfelületek), valamint a belterületi csapadékvíz-elvezető rendszer kiépítését célozzák meg. A projektcsomagon belül 10 integrált projekt szerepel, amelyek városrehabilitációs fejlesztéseket tartalmaznak. Ezek a városok: Ajak, Baktalórántháza, Ibrány, Kisvárda, Mándok, Mátészalka, Nagykálló, Nyírbátor, Tiszalök, Tiszavasvári.

A megyében belüli decentrumok közül Kisvárda, Mátészalka, Nyírbátor projektjei – ezek egyben járásközpontok is -, ezen kívül további járásközpontok, melyek fejlesztései szintén szerepelnek az összesítésben: Baktalórántháza, Csenger, Fehérgyarmat, Ibrány, Kemecse, Nagykálló, Tiszavasvári és Vásárosnamény, A járásközpontok mellett 10 további város projektjét tartalmazza

A helyi identitást, közösségformását erősítő akciók, programok, rendezvények, szemléletformáló kampányok döntő része a város rehabilitációs projektekhez kapcsolódik, ezen kívül helyi termékeket népszerűsítő rendezvények jelennek meg. A projektcsomagban szereplő projektek nagy többségében a megvalósítás tervezett időszaka a következő két évben lenne.


A tíz városrehabilitációs projektelemek egymással szoros összefüggésben, kölcsönhatásban vannak, a többi projekt egymás hatásait kiegészítik.

34




A megvalósítani tervezett projektek háromnegyede csupán projektötlet, a fennmaradó projektek azonban rendelkeznek már (vagy folyamatban van) tervvel (engedélyes terv, kiviteli terv), költségvetéssel, esetleg megvalósíthatósági tanulmánnyal.

A projektcsomaghoz kapcsolódó kimeneti mutatók

– Városi környezetben létrehozott vagy helyreállított nyitott terek (db)

– Integrált városfejlesztési stratégiákat alkalmazó területeken élő lakosság (fő)

– Bel- és csapadék-vízvédelmi létesítmények hossza (m)

– Helyreállított lakóegységek városi területeken (db)

– Városi környezetben épített vagy helyreállított köz- vagy kereskedelmi épületek (db)

– Városi környezetben létrehozott vagy helyreállított nyitott terek (db)

– Integrált városfejlesztési stratégiákat alkalmazó területeken élő lakosság (fő)

– A programokba bevont személyek száma (fő)

– Támogatott civil szervezetek száma (db)




Baktalórántházai járás Baktalórántháza, Levelek, Nyírkércs

Csengeri járás Csenger, Pátyod, Ura

Fehérgyarmati járás Csaholc, Cégénydányád, Csegöld, Darnó, Fehérgyarmat, Gacsály, Gyügye, Hermánszeg, Jánkmajtis, Kérsemjén, Kisnamény, Mánd, Méhtelek, Panyola, Penyige, Rozsály, Szamossályi, Szamosújlak, Tisztaberek, Tunyogmatolcs, Uszka, Zsarolyán

Ibrányi járás Ibrány, Paszab, Tiszabercel, Tiszatelek

Kemecsei járás Gégény, Kék, Kemecse, Nyírtét, Tiszarád

Kisvárdai járás Ajak, Dombrád, Döge, Fényeslitke, Jéke, Kékcse, Kisvárda, Mezőladány, Nyírkarász, Nyírtass, Pap, Pátroha, Tornyospálca

Mátészalkai járás Géberjén, Győrtelek, Jármi, Mátészalka, Mérk, Nagyecsed, Nyírcsaholy, Nyírmeggyes, Nyírparasznya, Vaja, Vállaj

Nagykállói járás Kállósemjén, Nagykálló, Szakoly

Nyírbátori járás Bátorliget, Kisléta, Nyírbátor, Nyírbogát, Nyírlugos, Ömböly, Pócspetri, Terem

Nyíregyházi járás Kálmánháza, Kótaj, Napkor, Nyírpazony, Nyírtelek, Nyírtura, Timár, Újfehértó

Tiszavasvári járás Szorgalmatos, Tiszaeszlár, Tiszalök, Tiszavasvári

Vásárosnaményi járás Barabás, Beregdaróc, Gulács, Nyírmada, Tiszavid, Vásárosnamény

Záhonyi járás Mándok, Tiszabezdéd, Tuzsér

35

A projektcsomag projektjeinek megvalósulási helyszínét az alábbi térkép mutatja:

36

3. településfejlesztési projektcsomag: A települési önkormányzati infrastrukturális létesítményekben energiahatékonyság-növelés és a megújuló energia-felhasználás támogatása

Projektcsomag sorszáma (azonosítója): TF3

Projektcsomag megnevezése: A települési önkormányzati infrastrukturális létesítményekben energiahatékonyság-növelés és a megújuló energia-felhasználás támogatása


A projektcsomag átfogó célja a hatékonyabb energiahasználat, a racionálisabb energiagazdálkodás elősegítése, egyrészt a megyei- illetve települési önkormányzatok tulajdonában lévő intézmények, épületek illetve infrastrukturális létesítmények energiahatékonyságot célzó felújítása és fejlesztése révén, másrészt a megújuló energiaforrások használatának támogatása által.

Az átfogó célok megvalósulásával teljesülhet a TOP stratégiai célja: az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés ösztönzése, mely egyben az EU tematikus céljaival is egyezik. A klímaváltozás alapvető okainak és következményeinek jelentős része városi térségekben összpontosul, ezért a TOP elsődlegesen a városok területén megvalósuló intézkedésekre koncentrál.

A projektcsomag a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 Stratégiai Programjának „Zöld megye - Zöldgazdaság, klímabarát energiagazdálkodás, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás ” tematikus stratégiai céljának megvalósítását biztosítja. A megye hosszú távú fejlődése, a vonzó megyei környezet megteremtése érdekében fontos a megye energiaellátásának fokozatos átállítása megújuló, illetve alternatív forrásokra.

Mindezek mellett a projektcsomag a Stratégiai program területi stratégiai céljaihoz a 6. Dinamizálódó centrumok és szolgáltató járásközpontok (decentrumok, járásközpontok, és egyéb városok fejlesztései révén), és a 7. Élhető vidék és felzárkózó külső perifériák (külső perifériák és rurális területek fejlesztései révén) területi stratégiai céloknak a megvalósítását biztosítja.



Primer energia felhasználás (PJ)



A megújuló energiaforrásból előállított energiamennyiség a teljes bruttó energia-fogyasztáson belül (PJ/év)




– Hőtechnikai adottság javítása, elsősorban önkormányzati tulajdonú épületek és infrastruktúrájának energiahatékonyság-központú rehabilitációja (utólagos külső hőszigetelés; nyílászáró csere; épületgépészeti korszerűsítések).

– Épületek fűtési, hűtési és használati melegvíz rendszerének korszerűsítése: ezen belül (hőtermelő berendezések cseréje (pl. kondenzációs kazánok, szilárd megújuló energiahordozó tüzelésű, korszerű hőtermelő berendezések beszerzése, telepítése.)

– Napkollektorok telepítése, napelemes rendszer kialakítása saját villamosenergia-igény kielégítése céljából.

– Épületek üzemeltetéséhez kapcsolódó kül- és beltéri világítási rendszerek korszerűsítése.

37

Az intézkedés keretében a 100%-ban önkormányzati tulajdonú épületekben működő intézmények és kapcsolódó infrastruktúrájuk energiahatékonysági fejlesztésére és az épületek megújuló energia-felhasználásának igényeltek támogatást:

– Alap- és középfokú oktatási intézmények (óvodák és általános iskolák)

– Önkormányzati közszolgáltatást nyújtó intézmények: (művelődési házak, közösségi terek; foglalkoztatási; ügyfélszolgálati rendszerben működtetett szolgáltató tevékenységek (polgármesteri hivatalok közszolgáltatásai).

– Szociális alapszolgáltatást ellátó intézmények (védőnői szolgálat, orvosi rendelők)


A megyei területfejlesztési koncepció helyzetfeltáró munkarésze alapján az alábbi megállapítások tehetők:

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye energiaellátottsága megfelelőnek mondható, a hagyományos energiahordozóktól való erőteljes függés hosszú távon ellátási és gazdasági kockázatokat hordoz magában. A légszennyező telephelyek nagyobbrészt – az összes bejelentésre kötelezett pontforrás közel 60%-a – a nagyobb városokban (Nyíregyháza, Mátészalka, Kisvárda, Fehérgyarmat, Nyírbátor, Nagykálló) találhatóak. A jelenlegi energiahordozó-szerkezetben még mindig elenyésző szerepet játszik megyénkben a megújuló energiaforrások részesedése, azonban viszonylag jó adottságokkal rendelkezik ezen energiaforrások felhasználása területén.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye stratégiai programja alapján megfogalmazható, hogy a megye hosszú távú fejlődése, a vonzó megyei környezet megteremtése érdekében fontos a megye energiaellátásának fokozatos átállítása megújuló, illetve alternatív forrásokra. Ez egyrészt csökkentheti a megye külső energiafüggőségét és az önfenntartás megerősödését energetikai szempontból, a megye közvetett és közvetlen széndioxid-kibocsátását, másrészt ösztönözheti a zöldgazdaság megerősödését is.





A projektcsomagban szereplő 177 db pályázat kizárólag önkormányzati tulajdonú épületekben működő intézmények és kapcsolódó infrastruktúrájuk energiahatékonysági fejlesztésére irányul, előtérbe helyezve a megújuló- energiafelhasználást. A megvalósulás helyszínét vizsgálva mindössze a pályázatok 19%-a a városban megvalósuló projekt. Az önkormányzatok elsősorban a meglévő önkormányzati épületek felújítását (tető- és nyílászáró csere, fűtőberendezések és fűtőtestek korszerűsítését), az elavult épületek állapotát kívánják javítani az óvodákban, általános iskolákban, közösségi és művelődési házakban, valamint szociális alapszolgáltatásokat ellátó intézményekben. Az alternatív energia felhasználását elsősorban a napelemek és napkollektor beépítésével valósulna meg.


A projektek egymás hatásait kiegészítő jellegűek.




A megvalósítani tervezett projektek egyik fele csupán projektötlet, másik fele azonban rendelkezik már (vagy folyamatban van) valamiféle tervvel (engedélyes terv, kiviteli terv), költségvetéssel, esetleg

38

megvalósíthatósági tanulmánnyal. Egyes esetekben a korábban benyújtott de nem támogatott pályázatok is rendelkezésre állnak.


– A középületek éves elsődleges energia-fogyasztásának csökkenése (kWh/év)

– További kapacitás megújuló energia előállítására (MW)

– Az üvegházhatást okozó gázok éves csökkenése (tonna (CO2-egyenérték))




Baktalórántházai járás Baktalórántháza, Levelek, Nyíribrony, Nyírjákó, Ófehértó, Ramocsaháza, Rohod

Csengeri járás Csenger, Csengersima, Porcsalma, Szamosangyalos, Szamostatárfalva, Tyukod, Ura

Fehérgyarmati járás

Fehérgyarmat, Császló, Csegöld, Gacsály, Gyügye, Kisar, Kisnamény, Kispalád, Kisszekeres, Kölcse, Magosliget, Mánd, Nagyar, Nagyszekeres, Rozsály, Szamossályi, Szamosújlak, Szatmárcseke, Tiszabecs, Tisztaberek, Tunyogmatolcs, Túristvándi, Vámosoroszi, Zajta, Zsarolyán

Ibrányi járás Ibrány, Balsa, Buj, Paszab, Tiszabercel, Tiszatelek

Kemecsei járás Kemecse, Berkesz, Demecser, Gégény, Kék, Székely, Tiszarád

Kisvárdai járás Kisvárda, Ajak, Dombrád, Döge, Fényeslitke, Jéke, Nyírkarász, Nyírtass, Pap, Pátroha, Szabolcsbáka, Tiszakanyár, Tornyospálca, Újdombrád

Mátészalkai járás Mátészalka, Fülpösdaróc, Géberjén, Győrtelek, Hodász, Jármi, Mérk, Nyírcsaholy, Nyírkáta, Ópályi, Rápolt, Tiborszállás, Vaja

Nagykállói járás Nagykálló, Balkány, Geszteréd, Szakoly

Nyírbátori járás Nyírbátor, Encsencs, Kisléta, Nyírbéltek, Nyírbogát, Nyírcsászári, Nyírlugos, Nyírmihálydi, Ömböly, Piricse, Pócspetri

Nyíregyházi járás Kálmánháza, Napkor, Nyírpazony, Nyírtelek, Szabolcs

Tiszavasvári járás Tiszavasvári, Tiszadob, Tiszaeszlár, Tiszalök

Vásárosnaményi járás Vásárosnamény, Aranyosapáti, Barabás, Beregdaróc, Beregsurány, Ilk, Jánd, Lónya, Márokpapi, Nyírmada, Olcsva, Tákos, Tarpa, Tiszaadony, Tiszakerecseny, Tiszaszalka

Záhonyi járás Záhony, Mándok, Tiszabezdéd, Tuzsér, Zsurk

39

A projektcsomag projektjeinek megvalósulási helyszínét az alábbi térkép mutatja:

40

4. településfejlesztési projektcsomag: Önkormányzati közszolgáltatások minőségének fejlesztése


TF4

Projektcsomag megnevezése: Önkormányzati közszolgáltatások minőségének fejlesztése


Szabolcs-Szatmár-Bereg megye népességmegtartó képességének javítása, azaz a területén élők megtartása érdekében elengedhetetlen az életminőség alapvető feltételeinek további javítása (a hiányzó kommunális infrastrukturális feltételek megteremtése, a lakhatási körülmények javítása, a közterületek fejlesztése, és a nyújtott közszolgáltatások fejlesztése), melyre a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 Stratégiai programrésze több prioritásban is felhívja a figyelmet. Nagy problémát jelent a megye területén a közszolgáltatások (közigazgatás, egészségügy, oktatás, kulturális intézmények) elérhetőségének a biztosítása, infrastruktúrájának a fejlesztése, valamint a nyújtott szolgáltatások színvonalának emelése is, ezek megvalósítása a projektcsomag kitűzött célja.

A projektcsomagon belül számos projekt célozza az egészségügyi alapellátó-rendszer infrastrukturális fejlesztését, az egészségügyi intézmények szolgáltatásainak és infrastrukturális feltételeinek korszerűsítését, a hozzáférés egyenlőtlenségeinek mérséklését. Az egészségügyi alapellátás (háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátás, a fogászati alapellátás és a védőnői hálózat) fejlesztésével a lakosság egészségben eltöltött életéveinek növekedése, a betegség-megelőzés, a munkaképesség mielőbbi visszaállítása, valamint - az erőforrások koncentrálásával - a szolgáltatások költség-hatékonyságának és minőségének javítása érhető el. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztését célzó projektek feltételei annak, hogy elsősorban a társadalmi leszakadással veszélyeztetett csoportok helyzetének javítására irányuló programok végrehajtásához biztosított legyen egyrészről a megfelelő intézményi háttér, másrészről a foglalkoztatottsági szint növeléséhez csökkenthetők legyenek a családi terhek, és az életminőséget javító új szolgáltatások induljanak. A helyi szintű humán közszolgáltatások megújítása pedig hozzájárul a lakosság foglalkoztathatóságának javításához, az életkörülményekben rejlő területi különbségek mérsékléséhez, illetve a társadalmi összetartozás erősítéséhez.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Területfejlesztési Koncepció kapcsolódó stratégiai célja a „6. Dinamizálódó decentrumok és szolgáltató járásközpontok- a megyei gazdasági decentrumok és járásközpontok funkcióbővítése és összehangolt fejlesztése” és a „7. Élhető vidék és felzárkózó külső perifériák - a megye külső perifériáinak komplex felzárkóztatása és a vidéki térségek integrált fejlesztése”. A járásközpontok és a kisvárosok fejlesztésének egyik legfontosabb célja, hogy megállítsa, csökkentse azokat a kedvezőtlen migrációs folyamatokat, amelyek a megye vidéki és periférikus térségeinek elnéptelenedéséhez, marginalizációjához vezetnek. A települések fejlesztése során a térségben lakók élet- és munkakörülményeinek javításával lehet elérni, hogy a lakosok helyben maradjanak. A kisvárosok funkcióbővítő fejlesztésének egyik lényeges eleme a közszolgáltatások fejlesztése. A közigazgatási feladatokat ellátó intézményfejlesztés mellett hangsúlyt kell fektetni a térségközpontokban a szociális, egészségügyi, oktatási, kulturális szolgáltatások ellátásának biztosítására is.



Fejlesztett közszolgáltatásokat igénybe vevők száma (fő)



41


– Érintett települések lakossági közszolgáltatásainak bővítése és minőségi fejlesztése, a közszolgáltatást nyújtó önkormányzati intézmények infrastrukturális fejlesztése, akadálymentesítése

– Egészségügyi alapellátó-rendszer infrastrukturális fejlesztése, szolgáltatásfejlesztés és eszközbeszerzés, akadálymentesítés

– Szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése, szolgáltatásfejlesztés és eszközbeszerzés, akadálymentesítés

– Kegyeleti szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése, akadálymentesítése


A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 Stratégiai programrésze alapján nagy problémát jelent a megye területén a közszolgáltatások (közigazgatás, egészségügy, oktatás, kulturális intézmények) elérhetőségének a biztosítása, valamint a nyújtott szolgáltatások színvonalának emelése. Bár a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Területfejlesztési Koncepció helyzetfeltáró munkarésze alapján elmondható, hogy az Észak-Alföldi Operatív Program (ÉAOP) keretében Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az elmúlt években több mint 50 milliárd forint megítélt támogatással valósultak meg önkormányzati közszolgáltatás fejlesztését célzó projektek, (oktatási-nevelési intézményeket, egészségügyi-, szociális intézményeket érintőek, de megvalósultak kifejezetten a közszolgáltatások elérését szolgáló akadálymentesítési projektek is). A fejlesztések komoly segítséget jelentettek a megye számára a legakutabb problémák és hiányosságok felszámolásában, azonban további megoldásra váró fejlesztések is szükségesek, ezek megvalósítását célozza jelen projektcsomag.





A projektcsomag legtöbb projektje az egészségügyi alapellátó-rendszer infrastrukturális fejlesztései keretében az intézmények szolgáltatásainak és infrastrukturális feltételeinek korszerűsítését célozza meg orvosi, diagnosztikai műszer- és eszközbeszerzéssel, energiahatékonyság növelő beruházásokkal. Megtörténik az egészségügyi alapellátás (háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátás, a fogászati alapellátás és a védőnői hálózat) fejlesztése, infrastrukturális megújítása, bútorzatának cseréje. Kialakításra kerülnek egészségházak, integrált betegellátó intézmények, de kiegészítő tevékenységként (betegszállító) járműbeszerzések is. Az egészségügyi témájú projektek (közel 80 db) 3400 millió Ft-ot is meghaladó értéket képviselnek. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése ennél is magasabb, közel 4000 millió Ft-ot tesz ki (bár darabszáma alapján kevesebb projekt, mint egészségügyi), infrastrukturális beruházásokkal, eszközbeszerzéssel, energiahatékonyság növelő beruházásokkal. Legkisebb számban az egyéb, helyi szintű humán közszolgáltatások infrastrukturális megújítását (pl. a polgármesteri hivatal szolgáltatásfejlesztése, a köztemetők, ravatalozók akadálymentesítése) célzó projektek találhatóak meg a projektcsomagban, ezek szintén hozzájárulnak a lakosság foglalkoztathatóságának javításához, az életkörülményekben rejlő területi különbségek mérsékléséhez, illetve a társadalmi összetartozás erősítéséhez.

Az egyes projektek függőségi viszonya a csomag további elemeivel: A projektek egymás hatását kiegészítő jellegűek.

Projektcsomag költségigénye: 8.525,22 millió Ft.



42

A projektcsomag megvalósítani tervezett projektjei túlnyomórészt projektötletek. Minimális azon projektek száma, melyek a leginkább előkészítettek, annyira hogy projekttervvel, engedélyes- és kiviteli tervvel is, illetve kidolgozott megvalósíthatósági tanulmánnyal is rendelkeznek. Jellemző, hogy valamelyik szükséges dokumentum (engedélyes terv, kiviteli terv, megvalósíthatósági tanulmány) készítése éppen folyamatban van az önkormányzatoknál.


– Jobb egészségügyi szolgáltatásban részesülő lakosság száma (fő)

– A fejlesztés révén létrejövő, megújuló szociális alapszolgáltatás száma (db)

– Akadálymentesített épületek száma (db)




Baktalórántházai járás Baktalórántháza, Besenyőd, Levelek, Nyíribrony, Nyírkércs, Ramocsaháza

Csengeri járás Csenger, Csengersima, Komlódtótfalu, Pátyod, Szamosbecs, Szamosszeg, Szamoskér, Tyukod

Fehérgyarmati járás Csaholc, Csegöld, Gacsály, Garbolc, Hermánszeg, Jánkmajtis, Kisar, Kömörő, Magosliget, Nábrád, Nagyar, Nemesborzova, Olcsvaapáti, Penyige, Rozsály, Szamossályi, Szatmárcseke, Tiszabecs, Túristvándi, Uszka, Vámosoroszi, Zajta

Ibrányi járás Balsa, Ibrány, Nagyhalász, Tiszabercel

Kemecsei járás Beszterec, Demecser, Gégény, Kék, Nyírtét, Székely

Kisvárdai járás Döge, Fényeslitke, Jéke, Kékcse, Kisvárda, Lövőpetri, Nyírkarász, Nyírtass, Pátroha, Tiszakanyár, Tornyospálca

Mátészalkai járás Győrtelek, Hodász, Jármi, Kántorjánosi, Mátészalka, Mérk, Nyírkáta, Nyírmeggyes, Ópályi, Szamosszeg, Tiborszállás, Vaja

Nagykállói járás Balkány, Biri, Nagykálló, Szakoly

Nyírbátori járás Kisléta, Nyírbéltek, Nyírbogát, Nyírcsászári, Nyírgyulaj, Nyírlugos, Nyírmihálydi, Ömböly, Piricse, Pócspetri, Terem

Nyíregyházi járás Kálmánháza, Napkor, Nyírpazony, Nyírtura, Rakamaz, Tiszanagyfalu, Újfehértó

Tiszavasvári járás Szorgalmatos, Tiszadob, Tiszaeszlár, Tiszalök, Tiszavasvári

Vásárosnaményi járás Aranyosapáti, Barabás, Beregdaróc, Beregsurány, Csaroda, Gulács, Ilk, Jánd, Lónya, Márokpapi, Nyírmada, Olcsva, Tiszaadony, Tiszakerecseny, Tiszaszalka, Tiszavid, Vásárosnamény

Záhonyi járás Komoró, Mándok, Tiszabezdéd, Tuzsér, Záhony

43


44

4. A HORIZONTÁLIS ELVEK ÉRVÉNYESÜLÉSE AZ INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAM

FEJLESZTÉSEIBEN

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területfejlesztési koncepciójában a hosszútávra szóló horizontális elvek az EU 2020 stratégia által előirányzott intelligens, fenntartható és befogadó növekedés jegyében kerültek kidolgozásra. Továbbá a célok megvalósítását, ezzel együtt a fejlesztéseket átható horizontális elvek:

– Fókusz, értékválasztás: a források elaprózódásának elkerülése, a megyei gazdaságfejlesztés orientálása

– Belső erőforrások, komparatív előnyök mobilizálása: a belső, meglévő erőforrásokra épülő hosszú távú, fenntartható fejlődés elérése

– Extenzív helyett intenzív fejlesztések: új orientáció kialakítása, innováció támogatása

– Területileg differenciált fejlesztés: az eltérő adottságok figyelembevételével területileg differenciált beavatkozások megvalósítása

Az integrált területi program (ITP) kidolgozása a megye hosszú távú fejlődési irányát meghatározó elvek figyelembevétel, a partnerségi tervezés keretében a projektgazdák szoros együttműködésével, aktív részvételével és teljes nyilvánosság biztosításával valósult meg. A tervezési szakaszban a program operatív és soktényezős jellegére való tekintettel a tervezői helyi tudás alapján hozott döntések és a lakosság valós szükségleteinek összhangjával széles körű egyeztetés és igényfelmérés történt.

Az ITP által tervezett fejlesztések az alábbi horizontális elvek megvalósulásához is hozzájárulnak:

Esélyegyenlőség

A társadalmi egyenlőtlenségek az élet minden színterén jelentkeznek, ezért az esélyegyenlőség megteremtése egyaránt fontos a fizikai és kulturális környezetben, a lakhatás és a közlekedési eszközök vonatkozásában, a szociális és egészségügyi ellátás, az iskoláztatási és munkavállalási körülmények, valamint a kulturális és társadalmi élet, sport és szórakozási lehetőségek területén is.

A Megyei városrehabilitációs projektek (TF2) megvalósítása során nagy hangsúlyt kapnak az esélyegyenlőség megteremtését, a szociálisan hátrányos helyzetűek, a fogyatékkal élők és egyéb speciális igényűek esetében a szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés biztosítását, valamint a felzárkózás előmozdítását célzó programok. A szociális célú városrehabilitációs projektek által a leszakadó vagy leszakadással fenyegetett városrészeken koncentráltan megnyilvánuló társadalmi-fizikai-gazdasági problémák komplex módon való kezelése lehetővé teszi a területen élők társadalmi integrációját. Függetlenül a projektek közvetlen céljától minden infrastruktúrafejlesztést tartalmazó beavatkozás az akadálymentesítés, mint általános építési elv és követendő szabály szerint valósul meg.

A minőségi közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés biztosítása (oktatás, egészségügy, szociális ellátás, közlekedés stb.), a közszolgáltatások minőségének folyamatos javítása, a szolgáltatási biztonság megteremtése, illetve fenntartása érdekében célzott fejlesztések valósulnak meg az Önkormányzati közszolgáltatások minőségének fejlesztése (TF4) projektcsomagban.

Klímaváltozás hatásainak csökkentése és az alkalmazkodás

A megye felismerte a globális klímaváltozás okozta negatív hatások súlyát és a kihívásokkal való szembenézés útjára lépett. Ebben a szellemben állította össze az Önkormányzati tulajdonú épületek energiahatékonyságának javítása (TF3) projektcsomag fejlesztéseit is. A fejlesztések során megvalósul számos közintézmény energiaracionalizálása, amely lehetővé teszi az erőforrásokkal való környezettudatos, ésszerű és fenntartható gazdálkodást, ugyanakkor az épületek fenntartása is költséghatékonyabbá válik.

A klímaváltozás visszafordíthatatlanul alakítja életünket, ezért a kedvezőtlen környezeti hatások mérséklése mellett kiemelten fontos az alkalmazkodás képességének a kialakítása. Az alkalmazkodás lényegében az éghajlatváltozással összefüggő károk mérséklését és az érzékenység csökkentése érdekében megtett lépéseket jelenti. Fontos, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelemben az alkalmazkodás és mérséklésre utaló intézkedések egymás hatását erősítsék. A pozitív kölcsönhatásra

45

jó példa, a leromlott városi területek rehabilitációja (Megyei városrehabilitációs projektek – TF2) során a zöldfelületek növelése, amely elősegíti a szén-dioxid elnyelését (mérséklés), és csökkenti, megszünteti a degradált felszínű területen a talajeróziót (alkalmazkodás).

A projektek részeként a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodást előmozdító szemléletformáló, klímatudatos gondolkodásmódot kialakító soft jellegű tevékenységek továbbra is fontosak. A szemléletváltás hozzájárul az alternatív technológiák előnyben részesítéséhez, az éghajlat-károsító magatartás elkerüléséhez, amely eredményeként csökken az üvegházhatású gázok kibocsátása.

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedéséhez jelentősen hozzájárult a motorizált közlekedés mindennapi életünkben betöltött szerepének felértékelődése. A megnövekedett szén-dioxid kibocsátás csökkentésére megoldás lehet a környezetkímélő közlekedési eszközök lakosság körében történő népszerűsítése, valamint a környezetbarát közlekedés infrastrukturális feltételeinek megteremtése. A cél eléréséhez közvetetten hozzájárul a Munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló, környezetbarát közlekedésfejlesztés (GF4) programcsomag. A programcsomag részeként megvalósuló gazdaságfejlesztési projektek a munkaerő mobilitás ösztönzésével gazdasági előnyöket idéznek elő, másrészt a környezetbarát közlekedésfejlesztés preferálása elősegíti az éghajlat-változás káros hatásainak csökkentését. A körültekintően megválasztott eszközökkel, célokkal megvalósított projektek pozitív kölcsönhatásokat érhetnek el, s ezáltal a tervezett intézkedések költség-hatékonysága nő.

Bűnmegelőzés

A tervezett projektek esetében a bűnmegelőzés, mint horizontális elv preventív és proaktív tevékenységek formájában jelenik meg. A prevenció elsődlegesen a gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó Kis- és középvállalkozások támogatása (GF3) által, a munkahelyteremtő beruházásokon, foglalkoztatási programokon keresztül érvényesül. A társadalmi devianciák kialakulásának megakadályozását indirekt módon szolgálják a Megyei városrehabilitációs projektek (TF2) során megvalósuló szociális városrehabilitációk. Mindazonáltal, hogy a rehabilitáció által megszépült, „élhető” lakókörnyezet javítja az ott élők komfortérzetét, az ezzel egyidejűleg lezajló soft tevékenységek, szemléletformáló akciók erősítik a társadalmi kohéziót, növelik a közbiztonságot, ezáltal csökkentik a bűnelkövetések számát. A szemléletformáló rendezvények általános célja a bűnözést elítélő közvélemény kialakítása.

Családbarát fejlesztések

A horizontális elv érvényesülését indokolttá teszi a legtöbb településen általánossá és egyre súlyosabbá váló demográfiai problémák jelenléte: a társadalmi elöregedés és az alacsony születésszámhoz köthető népességfogyás. A kisebb, kedvezőtlen földrajzi elhelyezkedésű, megyeszékhelytől távol eső, határ menti települések helyzetét az elvándorlási folyamat erősödése is megnehezíti. Ezek a települések különösen érdekeltek a népességmegtartó és családbarát fejlesztések megvalósításában.

A településfejlesztési programcsomagok közül a Gyermekjóléti alapellátáshoz, valamint óvodai ellátáshoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése (TF1) és a Megyei városrehabilitációs projektek (TF2) kialakításánál érvényesül a családbarát szemlélet. A gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményi fejlesztések, felújítások, kapacitásbővítések – bölcsőde, óvoda, családi napközi – lehetővé teszik a nők család melletti munkavállalását, megkönnyítik, tervezhetővé teszik a családalapítást, ezáltal hozzájárulnak a gyermekvállalási hajlandóság növekedéséhez. A városrehabilitációs projektek megvalósulásával olyan települések jönnek létre, ahol relatíve magas a zöldfelületek aránya, a parkok, közösségi terek a családi programok színtereivé válva megtelnek élettel. A fejlesztések nem csupán egy-egy szegmensre korlátozódnak, a projektek hatására növekszik a szabadidős, rekreációs lehetőségek száma, ezáltal a projektek megvalósulása a társadalom teljes spektrumát kedvezően érinti.

Fenntarthatóság

A projektekkel szemben támasztott fenntarthatósági követelményt környezeti, társadalmi és pénzügyi szinten vizsgáltuk.

1. Környezeti fenntarthatóság: Valamennyi projekt esetében általános érvényű elvárás, hogy megvalósításuk nem idézhet elő olyan környezeti terhelést, amely a város egyéb fejlődési

46

potenciálját veszélyezteti. A környezeti szempontú fenntarthatóság a klímaváltozás hatásainak mérséklésével szorosan összefüggő elvként megjelenik a közintézmények energiaracionalizálási projektjeiben, a környezetbarát közlekedésfejlesztéshez kapcsolódóan, valamint a városrehabilitációk során pl.: az épületek szigetelésével, a zöldfelületek nagyságának növelésével. Az infrastrukturális beruházások pozitív hatásainak növelése érdekében a lakosság folyamatos felkészítését, figyelemfelhívását és szemléletformálását szolgáló akciókkal, rendezvényekkel ún. soft elemekkel egészülnek ki.

2. Társadalmi fenntarthatóság: A szempont érvényesítéséhez a keresleti és a kínálati oldal összehangolását eredményező fejlesztések valósulnak meg, amelyek biztosítják a beruházások eredményeként létrejövő „produktumok” használata iránti folyamatos igény fenntartását. A keresleti oldalon az igények anyagiakkal alátámasztott formájára, azaz a fizetőképesség megteremtésére van szükség, amely a gazdaságfejlesztésen, azon belül is a munkahelyteremtésen, komplex foglalkoztatási programokon keresztül valósulhat meg. Másrészről a meglévő igények kielégítése és újak generálása a kínálat bővítésével, a minőségi szolgáltatások kialakításával érhető el. A turisztikai szolgáltatások kialakítása, a kulturális létesítmények fejlesztése bővíti a szabadidő eltöltési lehetőségek kínálatát, a helyi termékfejlesztés és marketingtevékenységek ösztönzése növeli a fogyasztók vásárlási kedvét. A társadalmi értelemben vett fenntarthatatlanság elvezethet a pénzügyi fenntarthatatlansághoz is, ennek elkerüléséhez a projektcélok összehangolt, komplex értelmezésére volt szükség.

3. Pénzügyi fenntarthatóság: A keresleti és kínálati oldal összhangja által biztosított társadalmi fenntarthatóság kiegyensúlyozott költségvetés nélkül nem valósulhat meg hosszú távon. A projektek tervezése a létrejövő fejlesztések várható pénzügyi mérlegének figyelembevételével történt. A bevételi és kiadási oldal vizsgálata során olyan fejlesztések kidolgozását irányoztuk elő, amelyek növelik a nyereséget vagy csökkentik a kiadásokat. A nyereségtermelő, profitorientált tevékenységek közé elsődlegesen az ipari területek infrastrukturális fejlesztéséhez, valamint a megyei turizmusfejlesztéshez kapcsolódó projektek tartoznak, míg az önkormányzati tulajdonú épületek energiaracionalizálásával, valamint a városrehabilitáció keretében a lakóépületek szigetelésével bevétel ugyan nem realizálódik, de a projektek megvalósításával az önkormányzatok és a háztartások közüzemi kiadásai jelentősen csökkennek. Ezzel egyidejűleg a projektek megvalósítása során a környezeti szempontból és pénzügyileg is fenntartható technológiák alkalmazása egymást erősítő hatást idéz elő.

5. Kockázatelemzés

Az Integrált Területi Programban tervezett fejlesztési tevékenységek megvalósítása során számos kockázati tényező léphet fel. A kockázatok beazonosítása és kezelése a Nemzetgazdasági Minisztérium által kiadott munkaanyagban – Útmutató a megyei integrált területi programok kidolgozásához és megvalósításához (2014. július 31.) – meghatározott alapelvek figyelembevételével történt.

Függőségi kockázat

A projektcsomagokon belül a megvalósítandó projektek szoros összefüggésben vannak egymással. Ebből a szoros, „egymásra utalt” kapcsolatból adódik a függőségi kockázat, amely az egyik projekt meg nem valósulásakor a többi projekt dominószerű összeomlásával következik be. Különösen erős az integráltság foka a kulcsprojektek esetében, amely ha „kiesik” a egész programcsomag megvalósulása veszélybe kerül.

A kockázat kiküszöbölésére olyan védekező mechanizmusok beépítésére szükség van, amelyek képesek az egymást kiegészítő, komplementer hatások mérséklésére, ezáltal lehetővé válik, hogy a projektcsomagok elemei egymástól függetlenül is megvalósuljanak.

Ütemezési kockázat

Egy rosszul megválasztott ütemezés a programcsomag megvalósításának több évvel történő eltolódását is eredményezheti, ennek elkerülése érdekében fontos:

– a projektek megfelelő előkészítettsége,

– az ütemterv időközben felmerülő változásokhoz igazítása, finomítása,

47

– a megvalósítás folyamatos nyomon követése,

– szükség esetén újratervezés lehetősége.

A kockázatot minimalizálja, ha először a nagyobb volumenű, kulcsfontosságú projektek megvalósítását tervezzük, ebből adódóan az időszak elején jobban sűrűsödnek a feladatok, de törekedni kell arra is, hogy a projektek a menedzsment számára egyenletes leterheltséggel valósuljanak meg.

A tervszerű ütemezés megvalósításában a finanszírozási nehézségek komoly fennakadást okozhatnak. A veszélyforrás nem szüntethető meg teljesen, de a problémák kezelhetőek pl.: nagyobb arányú előleg biztosításával, esetenként szállítói finanszírozással.

Szervezeti kockázat

A végrehajtás során felmerülő szervezeti kockázat megítélését nehezíti az a tény, hogy a tervezés jelenlegi szakaszában nem ismert a projektek végrehajtásáért felelős szerv. A legnagyobb kockázat tehát a kiszámíthatatlanságból adódik, amelynek köszönhetően nem indulhatott el tudatos szervezetfejlesztés és ez a végrehajtás megkezdését jelentősen kitolhatja.

A konkrétumok ismeretének hiányában, általános jelleggel az alábbi kockázati tényezők előfordulásával számolhatunk:

– a végrehajtásban résztvevő szervezetek közötti együttműködési készség hiánya,

– a rendelkezésre álló szervezeti kapacitások és kvalitások szűkössége,

– a feszes programmenedzsment fenntarthatatlansága.

A kockázatkezelésre a szervezeti keretek ismeretében a stratégia és operatív menedzsment kapacitások megerősítése teremthet lehetőséget.

6. Az integrált területi program végrehajtásának módja

A tervezés jelenlegi fázisában a megyei önkormányzatok számára az integrált területi program végrehajtási mechanizmusait előíró szabályozási környezet még nem ismert. Amíg a végrehajtás rendje nem tisztázódik, addig az ITP munkaszervezet szervezeti felépítésének kialakítása, a feladatkörök meghatározása, a kapacitások rendelkezésre bocsátásának megtervezése, a működési rend kialakítása nem végezhető el felelősségteljesen. A fentiek értelmében a fejezet módszertani előírásoknak megfelelő, a javasolt szempontok figyelembevételével történő releváns kidolgozása nem lehetséges.

Documents

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Integrált Területi Programjaszszbfejlesztes.hu/data/files/szszbmegye_itp_20141025_v5.pdf · 2014-12-05 · 6 2. AZ INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAM (ITP)