Szakertői Bizottságok Szakmai Protokolja

KUNCZ E., MÉSZÁROS A., MLINKÓ R., NAGYNÉ RÉZ I. (2008) A szakértői vizsgálati munka protokollja. In. MESTERHÁZI Zs., NAGY Gy. M., KAPCSÁNÉ NÉMETI J.,

VIRÁGNÉ KATONA Zs. (szerk.) Inkluzív nevelés. Kézikönyv a szakértői bizottságok működéséhez. Educatio – SuliNova

�

Tartalom

Bevezetés.........................................................................................................................................5

1. Aprotokollfogalma,célja,jelentősége,szerepe,alkalmazása...............................................7

1.1 Aszűkenértelmezettprotokollleírásánakcélja................................................................7

1.2 Aprotokolljelentősége........................................................................................................7

1.3 Aprotokollszerepe.............................................................................................................7

1.4 Aprotokollalkalmazása.....................................................................................................7

2. Agyógypedagógiai-pszichológiai-orvosiszakértőivizsgálatcélja.......................................�0

3. Agyógypedagógiaipszichodiagnosztikustevékenységfogalmaésalapkövetelményei.....�0

3.1 Agyógypedagógiaipszichodiagnosztikaikomplextevékenységfogalma......................�0

3.2 Kompetenciák....................................................................................................................��3.2.1 Agyógypedagógusikompetencia............................................................................��3.2.2Apszichológusikompetencia..................................................................................�23.2.3Azorvosikompetencia............................................................................................�2

3.3 Avizsgálatokirányultsága................................................................................................�33.3.1 Életciklusok..............................................................................................................�33.3.2 Időidimenzió...........................................................................................................�4

3.4 Ateljesítményésapszichikusfunkciókkapcsolata........................................................�4

3.5 Avizsgálatmegtervezése..................................................................................................�6

3.6 Avizsgálatokkörülményei,légköreésavizsgálatvezetőattitűdje..................................�6

4. Avizsgálateszközrendszere–módszertanikomplexitás.....................................................�7

4.1 Agyógypedagógiapszichodiagnosztikaimódszerei.......................................................�74.1.1 Akikérdezés.............................................................................................................�74.1.2 Amegfigyelés...........................................................................................................�74.1.3 Apróba/tesztmódszerek..........................................................................................�9

4.2 Amódszerekalkalmazásánakáltalánoskövetelményei.................................................�9

4.3 Amódszerekkiválasztásánakszempontjai......................................................................�9

4.4 Avizsgálatiminimumésakiegészítővizsgálatok..........................................................�9

5. Akomplexgyógypedagógiai-pszichológiaivizsgálatrészterületei......................................2�

5.1 Panaszfeltárás(kérdés,kérés)...........................................................................................2�

5.2 Jelenállapot.......................................................................................................................2�

5.3 Anamnézis........................................................................................................................23

5.4 Apszichésfunkciókésképességekvizsgálata.................................................................245.4.1 Azátfogómentálisképesség(intelligencia)vizsgálata...........................................245.4.2 Afigyelemvizsgálata...............................................................................................295.4.3 Azészlelésvizsgálata..............................................................................................32

szakertoi 5. resz tordelt.in1 1 2008.01.08 14:07:11

2

5.4.4 Atanulásésazemlékezetvizsgálata......................................................................345.4.5 Amotorosjártasságvizsgálata................................................................................375.4.6 Abeszédésanyelvifejlettségvizsgálata................................................................385.4.7 Aviselkedés(magatartás)vizsgálata.......................................................................435.4.8 Atanulásimotivációvizsgálata..............................................................................45

5.5 Azalapvetőiskolaiteljesítményekvizsgálata..................................................................475.5.1 Azolvasásvizsgálata...............................................................................................475.5.2 Azírás,helyesírásvizsgálata..................................................................................495.5.3 Aszámolásikészségvizsgálata...............................................................................5�5.5.4 Azáltalánostájékozottságvizsgálata......................................................................54

5.6 Pedagógiaivizsgálatkoraiéletkorban,illetveazértelmiképességekalacsony.szintjén..............................................................................................................................555.6.1 Koraidiagnosztika...................................................................................................555.6.2 Súlyosfogyatékosság,halmozottfogyatékosságarészvételsúlyos

akadályozottságával.................................................................................................59

6. Agyógypedagógiaipszichodiagnosztikustevékenységfeladataiértelmifogyatékosság,autizmus,illetveamegismerésésviselkedéstartóséssúlyosrendellenességeieseteiben.......................................................................................................6�

6.1 Azértelmifogyatékosságmegállapításárairányulógyógypedagógiaidiagnosztikustevékenység........................................................................................................................6�6.1.1 Meghatározás...........................................................................................................6�6.1.2 Okiháttér,etiológia.................................................................................................626.1.3 Társulózavarok/megbetegedések............................................................................626.1.4 Azértelmifogyatékosságdiagnózisánakmegállapításánakalapjátképező

diagnosztikuskritériumok......................................................................................62

6.2 Azautizmusspektrum-zavar.............................................................................................656.2.1 Meghatározás(orvosi)..............................................................................................656.2.2Meghatározás(pedagógiaiszempontú)...................................................................686.2.3Vizsgálatiminimuméletciklusonként.Alap-éskiegészítővizsgálatok.

Kontrollvizsgálat......................................................................................................68

6.3 Amegismerőfunkciókésaviselkedéstartóséssúlyosrendellenességeinekmegállapításárairányulópszichodiagnosztikustevékenység.........................................736.3.1 Amotorosjártasságzavarainakmegállapítása(adiszpraxia)................................736.3.2 Afigyeleméscselekvésszervezészavara................................................................75

6.4 Tanulásizavarok...............................................................................................................786.4.1 Diszlexia...................................................................................................................786.4.2 Diszgráfia.................................................................................................................806.4.3 Diszkalkulia.............................................................................................................826.4.4 Szelektívmutizmus.................................................................................................84

6.5 Agyógypedagógiaipszichológiaivizsgálatokösszesítőfolyamatábrája.........................87


3

7. Avizsgálativéleménykialakítása..........................................................................................88

7.1 Akomplex(gyógypedagógiai-pszichológiai-orvosi)szakértőivélemény.kialakításánakáltalánosszempontjai..............................................................................887.1.1 Aszakértőivéleményajogszabályokszempontjából.............................................887.1.2 Aszakértőivéleménykialakításfeltételei................................................................887.1.3 Aszakértőivéleménykialakításánakmenete.........................................................897.1.4 Atennivalókmegállapítása(javaslattétel)..............................................................907.1.5 Megbeszélésaszülővel............................................................................................907.1.6 Agyermek,aszülőésaszakemberrészéretörténőtanácsadás.............................90

7.2 Aszakértőivéleménymegírása........................................................................................927.2.1 Akomplexszakértőivéleménytartalmáravonatkozótovábbiszempontok..........927.2.2 Aszakértőivéleményetikaiésformaikövetelményei...........................................93

Mellékletek....................................................................................................................................94

Felhasználtésajánlottirodalom.................................................................................................97


5

Bevezetés

A hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az oktatási rendszerbencíműHEFOP20042.1.1B2számúprojekt5/3.altémájaként,asuliNovaKözoktatás-fejleszté-siésTovábbképzésiKözhasznúTársaság�megbízásábólkerültsoratanulásiképességetvizs-gáló szakértői és rehabilitációsbizottságokban (TKVSZRB) folyó szakértői vizsgálatimunkaprotokolljánakleírására.Asajátosnevelésiigényűgyermekekéstanulókképzésibemeneténekfeltételrendszerében,afejlődésmérföldkövesnyomonkövetésébenaszakértőiésrehabilitáci-ósbizottságokszerepekiemeltjelentőségű.Ezértfontos,hogyaszakértőivizsgálatokmenete,.avizsgálatieljárás,akiadottszakértőivéleménytartalmaországosanminélegységesebblegyen,koherenciátmutasson.

Aprotokollkészítéstöbbszempontbólisidőszerűvévált.Akorábbiésazutóbbiévekbenasajátosnevelésiigényűgyermekeketérintőátfogóvizsgála-

tok,mintpéldáulaz„Utolsópadbólprogram”2vagyaszakértőibizottságokáltalbeküldöttévesstatisztikai jelentésekmegyénként jelentős eltéréseketmutattak (Nagynédr.Réz Ilona1998,Illyés–Torda,2001)asajátosnevelésiigényűgyermekekelőfordulásátilletően.Anagyfokúszó-ródásokaitelemezveatérségisajátosságokon,avizsgáltpopulációösszetételéneksokféleségénésszámosmásszempontontúlnemvoltfigyelmenkívülhagyhatóaszakértőibizottságimegíté-lésnemegységesvolta,adiagnosztikusmunkasoránhasználtmódszerekstandardnélküliségevagyelavultstandardjainakkérdésköresem.

Azutolsóátfogójellegűútmutató,amelynemprotokollkéntkészült,deirányadókéntszolgáltaszakértőibizottságokjogelődje,azállandóáthelyezésibizottságoktevékenységében,1978-banjelentmeg,ésnapjainkigishasznostámpontotnyújtagyógypedagógiaidiagnosztikusmunká-hoz.Erreazútmutatóratámaszkodva,atartalmátrészbenszűkítve,részbenbővítveésmegújít-va,aprojektcélkitűzéséhezigazodvakészültelazolvasóáltalkézbentartottprotokoll.

Tartalmáttekintve7fejezetretagolódik,ésmagábanfoglaljaaszakértőibizottságimunkaso-ránvégzettgyógypedagógiaipszichodiagnosztikaitevékenységfogalmát,alapkövetelményeit,avizsgálatokeszközrendszerévelkapcsolatoselvárásokat,akomplexgyógypedagógiaivizsgálatrészterületeit,agyógypedagógiaipszichodiagnosztikustevékenységazonfeladatait,amelyekabizottságokilletékességiköréheztartoznak.Ígymegtalálhatóaprotokollbanazértelmifogyaté-kosság,azautizmus,amegismerőfunkciókésaviselkedéstartóséssúlyosrendellenességeinekvizsgálati,valamintavéleménykialakításésaszakértőivéleménymegírásánakkövetelmény-rendszere.3

A vizsgálati eljárások tekintetében az anyag tükrözi a hazai gyógypedagógiai pszichodi-agnosztikaimódszerekeklektikusságát.Tartalmazrégiésújstandardokonalapulóvizsgálatimódszereketésolyanokatis,amelyeknemrendelkeznekstandardokkal,deagyógypedagógiaidiagnosztikusgyakorlatbankisebbspeciálismintákonkipróbálteljárások.Folyamatosankel-lettszembesülniaszerzőknekazzalaténnyelis,hogyakorszerűvizsgálatimodellekhezkap-csolhatópróbamódszerek területénhiátusok tapasztalhatók, amelyek fokozatos felszámolásasürgetőfeladat.

AprotokollelkészítésébenazELTEGyakorlóGyógypedagógiaiSzolgáltatóIntézményGya-korlóOrszágosSzakértőiésRehabilitációsmunkatársicsoportjavettrészt.KülönfelkérésreazAutizmuscíműrésztVámosÉva,aGőbelJánosGyörgyFejérMegyeiGyógypedagógiaiKözpontésTanulásiKépességetVizsgálóSzakértőiésRehabilitációsBizottságigazgatójakészítetteel.

� 2007.szeptember1-jétôlmegszûnt,illetvebeolvadtazEducatioTársadalmiSzolgáltatóKözhasznúTársaságba.(A szerk.)

2 UtolsóPadbólProgram.Kutatásiösszefoglaló,2004.AzOMmegbízásából2002-benindulóországosfelmérésselegybekötött,anemfogyatékosgyermekekfogyatékos-

sáminősítésénekmegakadályozásáhozkapcsolódófelülvizsgálóprogram.http://www.okm.gov.hu/letolt/users/matiscsaka/2004/03/utolsopadbol2.ppt3 Aszakirodalombanvalópontostájékozódástolymódonigyekeztükmegkönnyíteni,hogyjegyzékétmindaz

egyestémakörökhözkapcsolva,mindpedigaprotokollvégén,összesítveisszerepeltetjük.(Aszerk.)


5. rész – A szakértôi vizsgálati program protokollja

6

Aszerzőkreménye,hogyazelkészültprotokollcélkitűzésénekmegfelelőenmegalapozzaazegységesrendszerbentörténődiagnosztikusgondolkodást,ésegyúttalaváltozásokhozalkal-mazkodódinamikusmegújulás lehetőségét is,ezáltalhasznoseszközeleszabizottságokbanfolyógyógypedagógiaipszichodiagnosztikusmunkának.

A protokoll jelenlegi változata csak egy kezdeti irányadó, rendszerszemléletet nyújtó szakmai gyűjtemény, amely alapot képez a jövőbeni folyamatos és dinamikus bővítéshez, az újonnan megjelenő standardizált és jogtiszta mérőeljárások beillesztéséhez, használatához.

Nagynédr.RézIlona


A protokoll fogalma, célja, jelentôsége, szerepe, alkalmazása

7

1. A protokoll fogalma, célja, jelentősége, szerepe, alkalmazása

Tágabb értelembenaprotokollaszakértőibizottságbanfolyópedagógiaiszolgáltatásimunkaszakmaielőírása,ajogszabályokbanmegfogalmazottfeladatokellátásátbiztosítótevékenységek„rutin”szabályozórendszere.

Szakmaiszempontbólszűkítveaszolgáltatástaszakértőibizottsági„szolgáltatás”lényegétagyógypedagógiaipszichodiagnosztikustevékenységjelenti.

Szűkebb értelemben a protokoll a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációsbizottságban4folyógyógypedagógiaipszichodiagnosztikaimunkasoránalkalmazottszakmaieljárások,folyamatlépések,módszerekgyűjteménye.

1.1 A szűken értelmezett protokoll leírásánAk céljA

– Atanulásiképességetvizsgálószakértőiésrehabilitációsbizottságbanfolyógyógypedagó-giaipszichodiagnosztikustevékenységalapkövetelményeinekkörülhatárolásaésmegfo-galmazása

– A fogyatékos és/vagy amegismerőfunkciók vagy a viselkedés tartós és súlyos fejlődésirendellenességévelküzdőgyermekek/tanulóklehetőségekhezmértenszéleskörű(komp-lex)ésegységesszempontúmegismerése/megítéléseakülönlegesgondoskodás(gyógype-dagógiaiellátás) tennivalóinak(fő irányvonalainak)meghatározásaérdekében(lehetővétéveajogszabályokszerintelőírttöbbletkedvezményekelnyerésétszámukra)

1.2 A protokoll jelentősége

– Segítiamódszerekhozzárendelésétegy-egyproblémához.– Szabványosítjaadiagnosztikusgondolkodásáltalánosmenetét,ezáltaljobbankövethető,

ellenőrizhetőavéleménykialakításánakfolyamata.– Segítségetnyújtaterápiás,fejlesztőcélokkijelölésében.

1.3 A protokoll szerepe

Aprotokollaminőségbiztosításszempontjából:– elindítjaaminőségbiztosításkörfolyamatát;– megalapozzaaminőség-ellenőrzést, jelziahibát,ésbeindítjaakorrigálómechanizmu-

sokat;– aminimumstandardokattovábbfejleszti.Apszichodiagnosztikusfolyamatszempontjábólszervező,rendszerező,modellálóéssegítő

szerepevan.Aszakemberekszempontjábólkiemelendőetikainormaadószerepe.

1.4 A protokoll AlkAlmAzásA

Aprotokollnaksoktekintetben„szigorúbbnak”kell lennieatankönyveknél,hiszenolyanjavaslatokattartalmaz,amelyektőlazeltéréstaszakembereknekindokolnikell.Másrésztnemlehettúlságosanmerevsem,hiszenafentiekentúlazegyénikülönbségekésakárazintrain-dividuálisváltozásokisigennagymérvűeklehetnek:afogyatékosságok/zavarokesetébensem

4 Asegédletnemáltalábanaszakértőibizottságok,hanemkizárólagatanulásiképességetvizsgálószakértőiésrehabilitációsbizottságokdiagnosztikusprotokolljávalfoglalkozik.



8

ritkaatünetváltás,ígyadiagnózisokszükségesésindokoltmegváltozása.Újabbanpedigmind-inkább előtérbe került a fogyatékosságok/zavarok igen gyakori, de korábbankevésfigyelmetkapott halmozódása (tehát az a tény,hogy egyazon személynél egyidejűleg több zavar lehetjelen).

Aprotokollszervesrészétképezikaszervezetikérdések.Ezakülönlegesgondoskodáste-rületénkiemelkedőjelentőséggelbír,hiszenittkizárólagegymegfelelőensokrétű,aszociálishálóvalésacivilszervezetekkelfogaskerékszerűenilleszkedőellátásirendszerképesoptimálispedagógiai, rehabilitációshatástkifejteni.Mivel aSzakértôiBizottságokkézikönyvekorábbirészeibenaszervezetikérdéseketkülöntárgyalja,ezértezenfejezetbenkizárólagagyógypeda-gógiaipszichodiagnosztikaiprotokolljelenikmeg.

A fogyatékosságok,amegismerő funkciókvagyaviselkedés fejlődésének tartósés súlyosrendellenességei esetén az érintettek többségének ellátása a nevelés-oktatás intézményrend-szerében különleges gondoskodás (gyógypedagógiai szakellátás) kereteiben történik. Ennekmikéntjéről,megvalósulásánakformáiról,lehetőségérőlaszülők,acsaládok,akülönlegesel-látásbannemérintettnevelési-oktatásiintézményekésazokszakembereikevéssétájékozottak.Elkerülhetetlen,hogyasajátosneveléstigénylőkmegismerésetémakörbenamainálsokkalna-gyobbmértékbenbővüljenekazáltalánosismeretek,elősegítveezzelamegfelelőidőbentörté-nőfelismerésnekésakezelésmegkezdésének(azazamásodlagosprevenció)érvényrejutását.Mindezekentúlazisigennagyjelentőségűvolna,haakülönlegesgondozásbanérintettekkap-csolatrendszere,együttműködésejavulna(harmadlagosprevenció).

Egyjólkörülhatároltprotokollárisrendszerközvetettenelősegítiatájékoztatásimunkajavu-lásátis.

Aprotokollkétrészből,egyáltalánosbevezetőbőlésarészletesebb,egy-egysérülésspecifi-kus,feladatellátásicélhozkapcsoltszabályrendszerleírásábóláll.

Azáltalánosrészfoglaljaösszeakomplexvizsgálóeljárásáltalánosmenetét.Agyorsanfejlődő,változóvilágigényeinekmegfelelőenazelsőváltozatmegjelenésekormár

látható,hogyamódszerekterénisgyorsésjelentőstovábbiváltozásokvárhatókmáraközel-jövőben.Például2007-benúj,átfogóintelligenciavizsgálatalkalmazásakerülbevezetésre.Azegyébdiagnosztikusésmérőeszközökbevezetésepedigfolyamatos.Aprotokolldinamikusfej-lődésénekfenntartásáhozszükséges, hogy a szakmai irányelvek, modellek, konszenzusok, diag-nosztikus és terápiás útmutatók érvénye időben korlátozott legyen.

Kiemelten fontos a protokoll meghatározott időintervallumonként történő felújítása, folyama-tos bővítése és továbbfejlesztése.

Korlátok

Azegységesmegismerés/megítélésésazehhezkapcsolódóprotokollkészítésszámoskorlátbaütközhet.

Azemberiviselkedés(közteafogyatékosvagykülönbözőzavarokkalküzdőszemélyekéis)azélővilágbanalegbonyolultabbrendszer,illetvefolyamat.Azemberiviselkedés„mindenha-tó”elméletemégezidáignemszületettmeg.Afogyatékos,illetveamegismerőfunkciókvagyaviselkedés fejlődésénekrendellenességévelküzdőgyermekek/tanulókvizsgálata,anevelésiigényekleírásaugyanilyenbonyolultfeladat,amelyalapos,sokoldalúmegközelítéstigényel.Azalaposságidőigényes.Mindigszemelőttkelltartaniazt,hogyminélalaposabbamegismerés,annálcélirányosabblehetafejlesztőmunka.

A. tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságban korlátozott idő áll a pszichodiagnosztikus munka elvégzésére. Az időt és az alaposságot összhangba kell hozni.

Az ember karakterét az egyéni sajátosságok megszámlálhatatlan sokszínűsége jellemzi..A. protokoll egy-egy átlagolt (absztrahált) tulajdonsághalmazhoz illeszkedő eszköztármodell, amelynek megfelelő egyén (gyermek/tanuló) a valóságban lehet, hogy nem is létezik. A proto-koll iránymutatásait minden esetben a vizsgált személyre, gyermekre/tanulóra szükséges transz-ferálni.


A protokoll fogalma, célja, jelentôsége, szerepe, alkalmazása

9

Agyermekimegismerésdinamikusfolyamat.Megismerni, fejleszteni,újramegismerniéstovábbfejleszteniszakadatlanellentmondásokharcábanjönlétre5.Aszakértőibizottságidiag-nosztikusmunkasoránegy-egyadottszituációbantörténikavizsgáltszemélyképességeinekfeltárása.Ugyanakkorafejlődésfolyamatábalátószemléletmindenkoradott.

Fontos mindig látni azt, hogy a vizsgált személy honnan jött, merre tart, mit akarunk, merre tartson.

A protokoll tehát akkor segítheti eredményesen a szakértői bizottsági vizsgáló munkát, ha a felhasználók jól ismerik a szűkítések hatásait, megpróbálják a lehetőségekhez mérten minima-lizálni azokat, de legfőképpen megtanulnak szabadon élni a rendelkezésre álló eszközökkel a meglévő keretek között.

5 BakonyiLászló:Megismerni,fejleszteni,újramegismerniéstovábbfejleszteni.In:KósánéOrmaiVera–Por-kolábnédr.BaloghKatalin–ZánkayAndrás:Neveléslélektan. Szöveggyűjtemény.Tankönyvkiadó.Budapest,1978.829–839.o.



�0

2. A gyógypedagógiai-pszichológiai-orvosi szakértői vizsgálat célja

A gyógypedagógiai–pszichológiai–orvosi szakértői vizsgálat a fogyatékos gyermek/felnőttmegismeréséreirányulótevékenység,amelyneksoránafogyatékosság/zavarmegállapításatör-ténik.Ilyenértelembenbeszélhetünkpopulációspecifikus célról.

Afogyatékosság/zavarkörülhatárolásamagautánvonjaamegismertszemélygyógypedagó-giaiintézményesmegsegítésilehetőségénekmegállapításátis,azazilyenértelembenjelentkezikazún.iskoláztatási cél.

Akülönlegesgondozásmegállapításaegyúttalagyógypedagógiai fejlesztő/terápiás beavat-kozás meghatározását célzóterápiástevékenységrevonatkozójavaslatokkialakításátisjelenti,amelynekkeretébenazellátásmódjának,helyének,formájának,akapcsolódópedagógiaiszak-szolgáltatásmibenléténekmeghatározásatörténik.

3. A gyógypedagógiai pszichodiagnosztikus tevékenység fogalma és alapkövetelményei

3.1 A gyógypedAgógiAi pszichodiAgnosztikAi komplex tevékenység fogAlmA

Aszakértőibizottságivizsgálótevékenységelméleti alapjátakomplexgyógypedagógiaipszi-chológiaimodell(Gereben,2004)írjale:

„Akomplexgyógypedagógiaipszichológiaimodellabbanfejeződikki,hogyateljesítmények,aképességekésfunkciók,valamintazezekműködésétmeghatározóbelsőéskülsőfeltételekfigyelembevételéveltörténikazadottprobléma(fogyatékosság/zavar)teljeskörűfeltárásaazittkövetkező,többszempontúmegközelítésalapján:

– apedagógiaiszempontúmegközelítés• agyermek/tanuló,fiatalóvodaiiskolaiteljesítményeit,tudásszintjét,taníthatóságát,tan-

tárgyiteljesítményeit,óvodai,iskolai,intézményesnevelésének,oktatásánakfeltételeit;– apszichológiaiszempontúmegközelítés

• értelmességét, intelligenciáját, beszéd-,mozgás-, rajzképességét, egyéb kognitív funk-cióit,magatartását,személyiségét,azéletkoráhozviszonyítottfejlettségiszintjét;

– akórokiszempontúmegközelítés• aproblémalehetségesbiológiaiéskörnyezetifeltételeit,ezekkapcsolatát,avizsgáltsze-

mélyegészségiállapotát,koránakmegfelelőtesti-fizikaifejlettségét;– aszociálismegközelítés

• az életmódot, a fejlődés feltételeit, az életkörülményeket, a személyi kapcsolatokat, akörnyezetreésagyermek(fiatalvagyfelnőtt)sajátszemélyéregyakorolthatásátveszifigyelembe.

A komplex pszichológiai modell az egyént nem betegnek, hanem a környezetével aktív kap-csolatban álló személynek tekinti, aki ha bizonyos kórformák (hallás-, látás-, mozgás-, beszéd-sérülés, központi idegrendszeri ártalom) hordozója is, képes a változtatásra és környezetének alakítására.

Agyógypedagógiaidiagnosztikaagyógypedagógiaelméletéhezésgyakorlatáhozannaktu-dománnyáválásaótaszorosankapcsolódik,aszaktudományiismeretekgyarapodásávalazel-múltévtizedekbenagyógypedagógiaegyikönállóterületévévált.

Agyógypedagógiaidiagnosztikaazokraakérdésekrekeresiaválaszt,hogy:– vajonmiazokaagyermekiteljesítményekeltérésének,afejlődésmásságának;– milyensajátosságokatmutatafogyatékossággalélőnépesség;


A gyógypedagógiai pszichodiagnosztikus tevékenység fogalma és alapkövetelményei

��

– mitjelentaszellemi,szociális,emocionáliséspszichikusfejlődésveszélyeztetettsége,afogyatékosságokoztaizolációveszélye,afejlődés-,teljesítmény-,aviselkedészavarai;

– afogyatékosságkülönbözőformáitjellemzőtünetekmögötti(biológiai,pszichológiai,pe-dagógiai)okokathogyanlehetfeltárni,továbbáezekjellegét,mértékét,illetveösszefüggé-seithogyanlehetmegállapítani.

Amegismeréstmegvalósító gyógypedagógiai diagnosztika is komplex vizsgálatimodelleldolgozik.

Afogyatékosság/zavarfeltárásatöbbfélediagnosztikuseljárássegítségéveltörténik:kikérde-zés,megfigyelés,tesztvizsgálatok,fejlődésiskálák,orvositechnikákstb.

Avéleményalakításábanfontosszerepetkapnakafejlesztésistratégiák,megoldásijavasla-tok,amelyekazélethelyzethez,aziskolaváltoztatás,anevelésitanácsadásszemszögébőlfogal-mazódnakmeg,éslehetővéteszikafogyatékos/amegismerésifunkciókésaviselkedésfejlődé-sénektartóséssúlyosrendellenességévelküzdőgyermekek,tanulók,fiatalokélethelyzeténekmódosítását,azakadályozottságbóleredőhátrányokcsökkentését,enyhítését,illetveazokmeg-szüntetését.

„Agyógypedagógiainevelésfolyamatátafogyatékos(sérült,fejlődésükbenzavart)gyerme-kek,fiatalok,illetvenemegyszerafelnőttekesetébenugyanisaspeciálisszükségletekfelisme-réseésdiagnosztizálásaindítjael.”6

Aszakértőibizottságimunkaszakmaiteamjeáltalháromfélevizsgálatbiztosítjaafogyaté-kosságokésviselkedésizavarok;fejlődési(képességzavarok)megítélését.Avizsgálatbanrésztvevőszakértőkszerepeegyenrangú.Avéleménykialakításagyógypedagógus,apszichológusésazorvosáltalfeltártadatokütköztetésébőlésszintetizálásábólkialakítottközösállásfoglalás.

3.2 kompetenciák

3.2.1Agyógypedagógusikompetencia

A gyógypedagógus kompetenciájaafogyatékosságésamegismerőfunkciókvagyaviselkedésfejlődésénektartóséssúlyosrendellenessége(MFVFR)megállapításasorán:

– Felvesziésértelmeziazanamnézistnevelésiszempontból– Vizsgáljaagyermek/tanuló/fiataliskolaiteljesítményeitéstudását:

• vizsgáljaateljesítménytannaktükrében,hogyagyermeket/tanulót/ifjútmilyeniskolaipedagógiaikedvező/kedvezőtlenhatásokérték;

• vizsgáljatársulófogyatékosságokmeglétét;• vizsgáljaakülönlegesgondozásszükségességétgyógypedagógiaivizsgálatieszközökkel

(mozgás,rajz,beszéd,általánostájékozottság,szociálisérettségstb.);• vizsgáljaakedvezőfejlesztési/nevelési-oktatási/terápiásszíntér,intézménylehetőségét,

majdkijelöliazt;• vizsgálja ésmegítéli akompenzáció, korrekció, felzárkóztatás lehetőségeit.megítéli a

fejlesztési,nevelési-oktatási,terápiásesélyeket;• vizsgáljaa taníthatóság,agyakorlékonyságmértékét,asegítségnyújtás típusát,és fel-

használásánakmértékét.– Biztosítjaakapcsolattartástakülönlegesgondozástszervező,irányító,ellátóintézmények-

kel,szakemberekkel.– Résztveszavégsővéleménymegalkotásában,aszakértőivéleménymegírásában,amelyet

aláírássalhitelesít.

6 GerebenFerencnédr.:Diagnosztikaésgyógypedagógia.In:GordosnéSzabóAnna(szerk.):Gyógyító Pedagógia. Nevelés és terápia.MedicinaKönyvkiadóRt.Budapest,2004.87–105.o.



�2

3.2.2Apszichológusikompetencia

A pszichológus kompetenciájaafogyatékosságésaMFVFRmegállapításasorán:– Avizsgálatsorángyűjtöttadatokpszichológiaiszempontúértelmezése– Apszichológiaipróbamódszerekalkalmazása– Apróbamódszerekminőségiértékelése– Ateljesítményprofilokértelmezése– Ateljesítményekmögöttállópszichésmechanizmusokmegismerése– Ateszteredményekösszehasonlítása:akülönbözőségekésazonosságokértelmezése– Apszichológusagyermek/tanuló,fiatalmegítélésekorarratörekszik,hogyoptimálisfel-

tételek(kellőmotiváció,bizalmilégkör,tárgyikörülmények)mellettderítsekiateljesít-ménybelimaximumotésminimumot,valamintazt,hogyazaktuálisteljesítményekhát-terébenmilyen képességek, személyiségjegyek, illetvemilyen teljesítményt befolyásolóegyébkörülményekállnakfenn.

– Résztveszavégsővéleménymegalkotásában,aszakértőivéleménymegírásában,amelyetaláírássalhitelesít.

Apszichológustovábbiilletékességei:– Javaslattételpszichoterápiáskezelésre,családterápiára– Kezdeményezze, segítse apedagógusés a gyermek interakciójánakoptimáliskialakítá-

sát.– Nyújtsonsegítségetagyermekkel,tanulóvalkapcsolatbanlévőpedagógusokszámáraaz

állapotpontosmegértésében,amegfelelőattitűdkialakításában.– Agyermekcsaládi,iskolaiszocializációsbeilleszkedésének,partnerkapcsolatainakrende-

zéséhezpszichológiaialapokatadjon.

3.2.3Azorvosikompetencia

Az orvos kompetenciájaafogyatékosságésazMFVFRmegállapításasorán:– Akóreredetmegállapítása,aszomatikusésidegrendszeriállapotfeltárásaésjellemzése.

Ennekérdekébenazorvos• áttekintiagyógypedagógus-pszichológusáltalfelvettanamnézistéskiegészítiazorvosi

szempontbólszükséges(kóreredetre,agyermekbiológiai-környezetifejlődésifeltételeireutaló)információkkal;

• tanulmányozzaakorábbanbekért/hozottorvosivizsgálatidokumentumokat(pl.agyer-mekkelkapcsolatoskórházizárójelentéseket);

• elvégziaz„alap”(agyermekegészségistátuszávalkapcsolatos)vizsgálatokat,illetveaz„alap”neurológiai-pszichiátriaistátuszleírásáhozszükségesvizsgálatot.

– Diagnózistállítfel,leírjaazorvosistátuszt,véleményt,aBNO,DSM-IVszerintkódol.– Továbbivizsgálatot,szakvizsgálatot,esetlegtovábbihosszantartószakorvosivizsgálatot

javasol/kér:•Orvosiszempontútanácsotad,illetveorvositerápiáseljárásokatjavasol.•Ahatáskörétmeghaladóorvosifeladatokfelmerülésekorjavaslatotteszmegfelelőkiegé-

szítőszakorvosivizsgálatokelvégzésére.•Aközvetlenhozzátartozóknakagyermekkelkapcsolatostovábbiteendőkrőltájékozta-

tástnyújt.• Konzultálagyógypedagógusokkal-pszichológusokkalaszakvéleménykialakításáról,az

orvosiösszefüggéseketmegvilágítja.• Ellenőrziaszakvéleménybeírtorvosivonatkozásokat,ésaláírássalhitelesít.



�3

3.3 A vizsgálAtok irányultságA

Avizsgálatokirányultságatöbbszempontszerintcsoportosítható.

3.3.1Életciklusok

Az.életciklusok szempontjából avizsgálatokazalábbiakszerintrendezhetőkel:

1. táblázat. A vizsgálatok elrendezése az életciklusok szempontjából

irányultság legfontosabb jellemzők

Koraifelismerésésgondozás

a)Relevanciájasérülésspecifikus,jellemzően0–3évközöttb)Azindulófejlesztésmegalapozása,illetveafejlődésnyomonköve-

tésec)Hangsúlyeltolódásaszülőiszereperősítése,előtérbehelyezéseés

atársszakmákkalvalóegyüttműködéseirányábad)A diagnosztikus besorolás globálisabbmegítélést jelent, a véle-

ményalkotásésprognosztizálásterénfokozottóvatosságszüksé-ges

Tanköteleskortmegelőző,óvodáskorúgyermekek

a)Jellemzően3–6éveskorközöttb)Szociokulturálishátrányokésa(rész)képesség-problémákszét-

választása,aterápiamegalapozásaaprevenciószemléleténekjegyében

c)Támpontasérülésspecifikusterápiamegtervezéséhez,azintéz-ményesellátásformájánakésszínterénekkijelöléséhez,aszak-emberekszerepénekerősödése

d)Differenciáltabbbesorolása(rész)képesség-problémánakmegfe-lelően,abefolyásolásérdekében,afejlesztésdiagnosztikaiszem-pontelőtérbehelyezésével

Tanköteleskorbalépés(beiskolázás)

a)6–8éveskorközöttb)Abeiskolázásésaterápiaszínteréreésformájáravonatkozója-

vaslattételc)Aziskolaibeválásszempontjábóllényegesképességek,készségek

vizsgálata,azerősségekésgyengeségekfeltárása,differenciál-diagnosztikaidöntéshozatal

d)Abeiskolázásiéletkoriintervallumszigorításamellettajavaslat-tételbennagyobbrugalmasság(pl.nyújtottelsőosztály,logopé-diaiosztály)

Atankötelezettségteljesítésénekszakasza

a)6–18év(SNIesetén+2év)b)Ahosszútávútársadalmibeilleszkedés,beválássegítése,areális

pályaválasztástámogatásac)Azállapotváltozásnyomonkövetése,abeválástnehezítő/segítő

jellemzőkazonosítása,segítőstratégiák,megoldásijavaslatokmegfogalmazásaazélethelyzetmódosítására,ahátrányokenyhí-tésére

d)Afolyamatdiagnosztikaiszempontelőtérbehelyezése,illetveazújonnanjelentkezőeseteknélazelőzményeklehetőségszerintifeltárása

Jelmagyarázat: a:Időiintervallum b:Cél c:Tartalom d:Specifikum



�4

3.3.2Időidimenzió

Az.idői dimenzió alapjánkétfőtípustkülönböztethetünkmeg:a) Azaktuálisállapotfeltárásárairányulóvizsgálat:céljaazindulóstátuszmeghatározása,

emellettdifferenciáldiagnosztikaiszempontokatisfelvet.b) Afejlődéstnyomonkövetővizsgálat:aváltozásirányánakésmértékénekregisztrálásaa

kiindulásiállapotrelációjában,visszacsatolásakorábbiállapotmeghatározáshoz(akoráb-bivélemény/javaslatmódosításánaklehetősége).

3.4 A teljesítmény és A pszichikus funkciók kApcsolAtA

Azemberiviselkedés(azaztmozgatótanulásiképességrendszer)teljesítményekenkeresztültárhatófel.Egygyermek/tanulóteljesítményebonyolult,összetett,sokdimenziósváltozó,mintmagaaszemélyiség.Azösszetettségnemcsakavégtermékre,ateljesítményrevonatkozik,ha-nemakialakulásátmeghatározótényezőkreis.

Atanulóiteljesítménytbefolyásolótényezők

Az1.ábraateljességigényenélkülvázlatosképetmutat–aziskoláskoriévekben–ateljesít-ménytmeghatározótényezőkről.

Az ábra azonban számos – a látottakonkívüli – fontos tényezőtnem tudmegmutatni.Atanulókatilletőenpéldáulazt,hogyakorábbitapasztalatok,tanulásiképességek,tanulásiszo-kások,módszerekésstratégiák,siker-éskudarcélmények,apszichésállapotok,azerkölcsiésakaratitényezők,atanulásifegyelemhogyanbefolyásoljákateljesítményt.Atanártilletőenpe-digannakaktuálispszichés,mentálhigiénésállapotát,apedagógiaiműveltséggyarapításánakigényét,atanárnevelésistílusátésmégsokegyébbefolyásolótényezőtnemábrázol.

Apedagógiaitényezőkközüladósmaradatanításistratégiák,azoktatásitevékenységekmi-nőségénekbemutatásával,ezenbelülazértékelőeljárásokmilyenségével,aziskolaiszervezetitényezőkkel.Debefolyásolhatjákatanulóiteljesítménytaziskolaihagyományok,szociálisésemocionálisfeltételekvagyazoktatásgazdaságifeltételeiis.

Atársadalmitényezőkközülhiányzikazábrábólaszülőknekaziskoláhozvalóviszonya,acsaládösztönzőéssegítőhatásaatanulásban,aziskolánkívülitevékenységekhatása,aszülő-gyermekszociáliskontaktusa,aszülőigényszintje, teljesítményelvárása,szankcionálómaga-tartása,azosztályösszetétele,azegyestanulókosztályonbelülelfoglalthelyzete.

Afelsoroltakismégszámostovábbitényezőketrejtenekmagukban.Kibontásukraazonbanegyaktuálishiányállapotrészletesfeltárásakorvanértelme,akkor,haamárbegyűjtötttényeknemelegendőkateljesítménymögötthúzódóokokmegállapítására.

Abefolyásolótényezőklehetnekkedvezőkvagykedvezőtlenek.Ateljesítménypedigfolya-matosváltozásbanvan,változékonyságaazösszetettségévelmagyarázható.

Egytartósabbidőszakotátívelőnvizsgálvaatanulóteljesítményét,következtethetünkagyer-mek/tanulófejlődésivonulatára,előmenetelére.

Az1.ábraateljesítményoldalárólközelítveismegmutatja,hogymimagyarázzaavizsgála-tokkomplexitásánakkövetelményét.



�5

1. ábra A tanulói teljesítményt befolyásoló tényezők

Lappints, 2002 (Kulcsár, 1982 nyomán)

Amegismerésselfoglalkozószakembereknekjólkelllátniukavéleményalkotómunkasorán,hogymilyenkapcsolatbanvanavizsgálatsoránnyújtottteljesítményapszichológiaifolyama-tokkal.IllyésSándortanulmányában7világosanmutatottráalényegiösszefüggésekre,amely-bőlfontosfelidézniakövetkezőket:

Agyermekre/tanulóra/fiatalrajellemzőáltalánosteljesítményszintről,valamintavizsgálatihelyzetbennyújtottteljesítményérőlvéleménytkellalkotni,ésmegkellállapítani,hogymilyenviszonybanvannakazéletben,otthonésazintézményesnevelésszíntereinnyújtottteljesítmé-nyekkel.

Aviselkedés,teljesítményleírásatudatosanvagyönkéntelenülavizsgálótapasztalatainakfüggvényébenelvárásokhoz(normákhoz)valóviszonyítássaltörténik.

Afogyatékosságotokozókárosodásoktöbbteljesítménybenismegmutatkoznak.Ateljesít-ményelváltozásokközötttipikusegyüttjárásokfigyelhetőkmeg,jellegzetesenalakulateljesít-ménystruktúra,amelyetavizsgálónaktapasztalatiútonismegkellismernie.

Arendellenesteljesítményeknemcsaképteljesítményekkel,hanemegyesesetekbenafejlett-ségiszintetmeghaladókiugróteljesítményekkelisegyüttjárhatnak.

Azaktuálisviselkedésbenmegnyilvánulófolyamatokközülkiemeltenfontosagyermek/ta-nulómotivációja,figyelmiszintje,érdeklődése,pszichikusmunkabírása,ismeretei,készségei,szokásaiésnemutolsósorbanképességei.

Akármelyik elváltozása rendellenes teljesítményt hozhat. Ha a vizsgálatvezető optimálisszintentartjaafeladathelyzetet,akkorateljesítményekbőlvisszalehetkövetkeztetniazismere-tekreésaképességekre.

Ateljesítményekvizsgálatakornégy tényezőkölcsönhatásait,együttjárásaitkellelemezni:.akorábbinevelőhatásokét,azismeretekésképességekszintjét,továbbáazéletkorifejlettséget.

7 IllyésSándor:Ateljesítményéspszichológiaifolyamatokkapcsolata.In:Lányinédr.EngelmayerÁgnes(szerk.):Az áthelyezési vizsgálat I.OktatásiMinisztérium.Budapest,1978.46–52.o.

Teherbíró-képesség Egészségiállapot Kognitívtényezôk

Érzelmi,akarati,motivációstényezôk

Aszemélyiségirányultsága,

önszabályozása

Biológiaitényezôk

Pszichológiaitényezôk Érzelmilégkör

Társadalmitényezôk

Teljesítmény

TanárAszemélyiségstruktúrája

Pedagógiaiképességei

Ahivatásszeretete

Azoktatásirendszer

alrendszerei

Pedagógiaitényezôk

Anyagi,kulturálisfeltételek

Család

Iskolaiosztály

Létszám

ÉrzelmilégkörEgyéb

társadalmitényezôk

Atanulóbelsôállapotáragyakorolthatás

Atevékenységrendszerminôsége



�6

3.5 A vizsgálAt megtervezése

Avizsgálatlefolytatásárafelkellkészülni.Ezaztjelenti,hogyavizsgálatvezetőnekavizs-gálatmegkezdése előttmár rendelkeznie kell olyan ismeretekkel, amelyek alapján tervezni,előkészülni tud.Forrásáulszolgálhategyolyanszülői felkérés,amelybenjólkörvonalazódikagyermekkelkapcsolatosproblémakör,vagyegyolyanpedagógiaijellemzés,amelybenpreg-nánsanmegfogalmazódik a gyermek tanulási, viselkedési, fejlődési problémája. Ezeknek azelőzetes dokumentumoknak az alapos és célirányos elemzése, a gyermek életkorának isme-retemárlényegitámpontokatnyújthatavizsgálatotmegalapozógyógypedagógiai-pszichológiaiszempontúkérdésfeltevésre.Példáultanulásinehézséggelösszefüggőpanaszeseténfennállhat-e,éshaigen,milyenmértékbenazMFVFR?Ehhezazonbanismernikellatanulástmegalapozópszichésfunkciókhatásmechanizmusát,illetvepatológiásszerveződéseseténamegváltozotthatásmechanizmust,majdazutánakomplexgyógypedagógiaivizsgálatbanalkalmazottadek-vátdiagnosztikuseszközrendszersegítségével,statisztikailagvalószínűsítettmutatókalapjánnyíliklehetőségamegfogalmazottgyógypedagógiai,pszichológiaiésorvosidiagnózisfelállítá-sára,azazagyógypedagógiai,pszichológiaiésorvosiszempontúkérdésmegválaszolására,azMFVFRmegerősítésérevagyelvetésére.

Az 1. sz.mellékletben a tanulástmegalapozó pszichés funkciók hatásmechanizmusánakmodelljelátható.

Kézenfekvő,hogyavizsgálatmegtervezéséheznélkülözhetetlenanaprakész,jólmozgósít-hatószaktudás,valamintavizsgálathozszükségeseszköztármindenkorihozzáférhetőségénekbiztosításais.

3.6 A vizsgálAtok körülményei, légköre és A vizsgálAtvezető Attitűdje

Afogyatékosságok,rendellenességekmegállapításátjelentősenbefolyásoljákavizsgálatkül-sőtárgyikörülményeiésavizsgálatotvezetőáltalteremtettlégkör.Akedvezőkörülményekagyermekteljesítményeitisoptimalizálhatják.

Akedvezőlégkörmegteremtéséneknélkülözhetetlenfeltételeiakövetkezők:– Avizsgálatraérkezőketfogadnikell.– Megkülönböztetettfigyelemmel,törődésselkellavizsgálatonrésztvevőketkezelni.– Nyugalmat és csendet szükséges biztosítani, törekedni kell a váratlan zavaró tényezők

kiiktatására.– Avárakozásiidőtaminimálisraszükségescsökkenteni.– Aváróhelyiséglegyenbarátságos,szolgáljamindagyermek,mindafelnőttkényelmét.– Aváróhelyiségafentiekenkívülképek,tablók,plakátok,hirdetőtábláksegítségévelnyújt-

sontájékoztatóinformációkataszülőkszámára.– Avárakozógyermekekszámárajátszóterepet,eszközöketisszükségesbiztosítani.– A vizsgálatok lefolytatása során a feszültségoldó, „bizalmi légkör” kialakítása alapvető

feltétel.– Aszülőkhözésagyermekekhezsegítőpartnerkéntszükségesmindvégigviszonyulni.Fon-

tosazőszinteség,azobjektivitás,atényekérthetőfeltárása,aproblémákmegértőközléseésmindenkorasegítőszándékkinyilvánítása(Lányiné,1978).


A vizsgálat eszközrendszere – módszertani komplexitás

�7

4. A vizsgálat eszközrendszere – módszertani komplexitás

4.1 A gyógypedAgógiA pszichodiAgnosztikAi módszerei

Agyógypedagógiaipszichodiagnosztikaapszichológiáhozésapedagógiáhozhasonlóanfőmódszertanieszközkéntakikérdezést,amegfigyeléstésatesztmódszereketalkalmazza,leg-többszörkombináltformában.

4.1.1Akikérdezés

Akikérdezésverbálisútontörténőadatgyűjtés.Formájaabeszélgetés,amelyírásbelirögzí-tésre,esetleg–aszülőbeleegyezésével–hangrögzítésrekerül.Leggyakrabbanaklinikaikikér-dezésmódszereacélravezető,amelyneklényege,hogyelőrekidolgozott,tematikusegységekbeszervezettszempontrendszer(éselőfeltevések)alapján,derugalmasankérdezavizsgáló,ésakérdésekreadottválaszokfigyelembevételévelalakulatovábbikérdezés.Akikérdezésmásikalkalmazottmódszereakérdőívesmódszer,amelyinkábbegy-egykörülírtzavartünetifeltér-képezésétsegítheti,ésmintkiegészítőmódszeralkalmazhatóamegfigyelés,illetveatesztmód-szerekkiegészítéseképpen.

Aszakértőivizsgálatsoránalkalmazottkikérdezésimódszerekfőtípusai:– Panaszfeltárás– Ajelenállapot– Anamnézis(heteroanamnézis)Akikérdezésmódszerénekáltalánoskövetelményeiazalábbiakbanösszegezhetők:a) Lehetőség szerint a legközelebbihozzátartozótkérdezzükki elsőként.Ezen túlmenően

célszerűagyermeketjólismerő,agyermekkelmáskapcsolatbanálló(pl.nagyszülő,pe-dagógus)kikérdezéseis.

b) Avizsgálatmegkezdésétmegelőzőenszerezzükbeagyermekóvónőjevagyosztályfőnökeésszaktanáraiáltalírtpedagógiaijellemzéseket.

c) Lehetőségszerint(főkéntiskoláskortól)azelőzményekrőlmagátagyermeketiskérdezzükmeg,bátorítsuk,hogyahelyzetrevonatkozóanfogalmazzamegsajátálláspontját.

d)Fontosabizalmi,nyíltésőszintelégkörkialakítása,amelynekelemeabarátságos,tapin-tatos,biztatóéselfogadóvizsgálatvezetőimagatartásésazobjektívtájékoztatás.

e) Mindigkellőidőtbiztosítsunkaszülőszámáraaproblémaexponálására.f) A szülőtőlnyert információkat objektivitásra törekvőkritikai szemlélettel, de elfogadó

attitűddelkezeljük.Akikérdezésmenete:– Aszemélyiadatokfelvétele– Panasz– Jelenállapot(„exploráció”)– Anamnézis

4.1.2Amegfigyelés

Hosszabbvagyrövidebbideigtartóészlelés,amelylehetőségetadazészlelt(megfigyelt)sze-mélyviselkedésének, tevékenységének,cselekvésének,beszédének, teljesítményeinekésezekváltozásainakstb.előremeghatározottszempontrendszerszerintileírására.

Jelentősége: természetes, közvetlen, egy időbenzajlik amegfigyelt jelenséggel.Amásfajtamódszereket(pl.tesztvizsgálat)jólkiegészíti.

Hátránya:egyvártjelenségelőbukkanásaidőigényes,sokadminisztrációvaljár,ajelenségekmélyénlévőokokattöbbnyirenemragadjameg.



�8

Amegfigyelésterületeiakomplexvizsgálatirendszerben

a)Megjelenés– Testifejlettség(testsúly,magasság)– Testarányok,esetlegesalkatianomáliák– Gyógyászatisegédeszközök– Ruházat,ápoltság,külsőmegjelenés– Azösszbenyomásharmóniája

b)Magatartás/viselkedésspontánésirányítotthelyzetben– Kontaktuskészség(nyitott,kezdeményező/gátolt,negativisztikus,agresszív)– Beilleszkedésazújkörnyezetbe,leválaszthatóságaszülőről– Azérdeklődésiránya,figyelmiállapot(terelhetőség,rögzíthetőség),utánzókészség– Terhelhetőség,fáradékonyság(mennyiideigképesönállóan/irányításmelletttevékenykedni)– Kooperációskészségszint– Irányítottfeladathelyzetbevalóbeilleszkedés– Viselkedésefeladathelyzetbenésérzelmireakció(feladattudat,feladattartás)– Segítség,visszajelzés(dicséret,biztatás)irántiigény,ezekhatásaateljesítményre– Érzelmireakciók(pl.egykedvű,barátságos,agresszív)– Gyakorlékonyságazegyeshelyzetekközött– Fegyelmezés,megnyugtatáslehetősége– Szokatlanmagatartásiformák,bizarrériák,inadekvátmagatartásireakciók– Vegetatívmegnyilvánulások(elpirulás,sírás,nevetés),mimika,gesztus

c)Beszéd– Abeszédgrammatikaistruktúrája– Szókincs– Atartalomadekvátsága– Abeszédérthetősége,ahasználtjelzésekegyértelműsége– Beszédértés– Utánzókészség– Abeszédkésztetésszintje,közlésiszándék,kommunikációstörekvés– Feltűnőeltérések(pl.szokatlanszóhasználat)– Artikuláció,hangszín,ritmus,tempóeltérései

d)Mozgás– Amozgásokmegítélése:gyorsaság,erő,ügyesség,kitartás,pontosság,adekvátság,célirá-

nyosság,takarékosság,begyakorlottság– Amozgásösszképe,harmóniája– Finommotorika,eszközhasználat,kezesség– Nagymozgások:járás,futás,együttmozgások,koordináció,egyensúly,lépcsőnjárás– Kórosmozgásformák,aszimmetria

e)Játék– Spontánjátékválasztásszemélyreirányulóan:közös,társas,egyéni;mozgásos,ülő– Spontánjátékválasztástárgyra,eszközreirányulóan:milyenjátékotválasztelőször,med-

digjátszikvele,mirecseréliföl,milyenszintűtevékenységetvégezvele– Csöndes/hangostevékenység– Azérzelmireakciók,viselkedésváltozásaajátéksorán(pl.felpörgeti,megnyugtatja,felbá-

torítja,oldja)– Beilleszkedésajátszóközösségbe,szerepválasztás– Kisebbekhez/idősebbekhezvalócsatlakozás– Sajátötletek,fantáziaelemek– Kezdeményezés,alkalmazkodás– Ajátékokrendeltetésszerűhasználata– Együttjátszás,irányításirántiigény/elfogadás


A vizsgálat eszközrendszere – módszertani komplexitás

�9

4.1.3Apróba/tesztmódszerek

A pszichológia tesztektudományosmegalapozottsággalkidolgozottpróbahelyzetek– képességek;– teljesítmények;– tulajdonságok;– (neuro)pszichológiaiállapotokegzakt,gyorsésegyértelműészlelésére.Alapfeltevés:alényegestulajdonságokésképességektartós jellemzők,amelyekmegfelelően

elrendezettfeltételekmellettmérhetővé tehetők.Atesztegypszichológiaikonstruktumoperacionalizált formája.A tesztfeladatokamérni

szándékozottpszichológiaijellemzőkműveletimeghatározásai.A tesztmódszer lényege:– Egy szigorúan strukturálthelyzetbenelőremeghatározott tartalmúés sorrendűpróbák

(kérdések, feladatok) segítségével bizonyos számú „viselkedésminta” felvétele (műveletiszint)

– Egyértelműkritériumrendszeralapjánkvantitatívértékelés– Azeredményalapjánáltalánosítottkövetkeztetés,előrejelzésegytágabb,közvetlenülnem

megfigyelhetőkonstruktumraAvizsgálatimódszerekésavizsgált területeksematikusösszefoglalásáta2.sz.melléklet

mutatja.

4.2 A módszerek AlkAlmAzásánAk áltAlános követelményei

A(gyógypedagógiai)pszichológiaimegismerés– Céltudatos:szándékos,meghatározottcéllaltörténik.– Módszeres:meghatározottelvekésszempontokzajlik.– Rendszeres:meghatározottlogikaiösszefüggésszerinttörténik.– Objektív:egyénielfogultságnélküli,érdekmentes.– Tudományos:szakmaifelkészültségalapjánítél.

4.3 A módszerek kiválAsztásánAk szempontjAi

Amódszerválasztásfüggavizsgálat– céljától,akérdésfeltevéstől;– avizsgálatiszemélyéletkorától;– azegyénfunkcionálisszintjétől,általánosállapotától;– fogyatékosság/zavartípusától;– aszakemberfelkészültségétől,ismereteitől;– azelérhetőeszközöktől,arendelkezésreállószemélyiéskörnyezetifeltételektől.

4.4 A vizsgálAti minimum és A kiegészítő vizsgálAtok

Avizsgálatmegtervezése és az eszközökkiválasztása során– támaszkodvaaz előzetesenrendelkezésreállóanyagokraésadatokra–azalábbiszempontokatszükségesmérlegelnünk:

– Azesetegyértelműsége/bonyolultsága– Arendelkezésreállóidőéseszközök– Agyermek/tanulóésavizsgálatvégzőterhelhetősége,teherbírása– Sajátszakmaifelkészültségünk,gyakorlatunk,diagnosztikusismereteink



20

Avizsgálatokalapvázátképezőún.vizsgálatiminimum(alapvizsgálatok)elemeiakövetkezők:– Anamnézis– Azértelmi/tanulásiképességekvizsgálata– Beszédvizsgálat– Tájékozódásaziskolaitantárgyiismeretekről,illetveazezeketmegalapozóképességekről– Aszemélyiségmegfigyelése,jellemzése– Amozgásmegfigyelése– OrvosivizsgálatAzalapvizsgálatokatazesettőlfüggőenkiegészíthetik:– MásikIQ-teszttel/szubtesztekkel,kiegészítőtesztekkelvégzettvizsgálatok– Részletesszemélyiségvizsgálat– Részletesmozgásvizsgálat– Érzékszervivizsgálatok(szűrőjellegű!)– Részletesbeszédvizsgálat– Praktikusértelmesség,önállóság,szociálisérettségvizsgálata


A komplex gyógypedagógiai-pszichológiai vizsgálat részterületei

2�

5. A komplex gyógypedagógiai-pszichológiai vizsgálat részterületei

5.1 pAnAszfeltárás (kérdés, kérés)

„Miért hozták (küldték)? Milyen problémákat észlelnek otthon, a közösségben?”Mindentpontosan,szószerintszükségeslejegyezni,amitahozzátartozómond.Apanaszo-

kat igenaprólékosankikellkérdezni,azáltalánosmegállapításokszintjét túllépve. (Pl.haapanasz:„nembeszél”;tisztázzuk:egyáltalánsemmit,csakszavakban,szómondatokban,érti-eabeszédet,hogyanfejezikimagát,milyenahallásastb.)

Tisztáznikell,milyenavizsgálatiszemélyáltalánosfejlettsége,ésmilyenjótulajdonságaivannak.Nagyvonalakbanugyan,debizonyosösszképetkellkapniagyermekről/fiatalról.Fon-tosrákérdezni,hogyaszülőnekmiakérdése,kérése,elvárásaavizsgálattalszemben.

5.2 jelen állApot

Ajelenlegiállapotkikérdezésefogyatékosságfelmerüléseeseténszinténaközvetlenhozzá-tartozótóltörténik.

Célja, hogy felderítse (explorálja) a vizsgálati személyminden olyan aktuális jellemzőjét,amelyaténylegesvizsgálatiszituációbannemlehethozzáférhetőegyfüggetlenvizsgálószámá-ra,illetvesegítiaproblémapontosítását,megfogalmazását,összegziatünetiszintenmegjelenőeltéréseket.Formájaaklinikaikikérdezés.

Főterületeia) Amagatartásaktuálisállapotánakfeltérképezéséreszolgálólegfontosabbkérdéskörök

– Kapcsolatteremtés•. Tud-eavizsgálatiszeméllyelkapcsolatotteremteni?•. Hogyanteremtkapcsolatot?•. Milyenhelyzetben?•. Kivel?•. Milyengyakorisággal?•. Egyéb(mindennemszokványosjelenség,konkrétpéldákleírása)

– Együttműködés•. Tud-eegyüttműködni?•. Hogyan?•. Milyenhelyzetben?•. Kivel?•. Egyéb

– Irányíthatóság•. Irányítható-e?•. Hogyan?•. Milyenhelyzetben?•. Egyéb

– Feladathoz,feladathelyzethezvalóviszony•. Bekapcsolható-efeladathelyzetbe?•. Milyenfeladathelyzetekbe?•. Hogyan?•. Milyengyakorisággal?•. Hogyanviselkedikafeladatvégzéssorán?•. Egyéb



22

– Aktivitás•. Koncentráció•. Afigyelemtartóssága•. Figyelemterjedelem•. Figyelemmegosztás•. Élénkség•. Impulzivitás•. Egyéb

– Motiváció•. Ösztönözhető-e?•. Milyenhelyzetekben?•. Mivel?•. Egyéb

– Önszabályozás•. Kivárás•. Kitartás•. Önjutalmazás•. Ellenállás•. Megküzdés•. Egyéb

b) Azértelmiállapotleírásárairányulókérdések– Ahelyzetekmegértése– Azérdeklődés– Apraktikustanulás– Aházkörülifeladathelyzetekbevalóbekapcsolódás,feladatvégzés– Kreativitás,találékonyság,fantázia

c) Amozgásfejlettségénekaktuálisleírásárairányulókérdések– Testtartás,egyensúly,koordináció,izomtónus,erőnlét,gyorsaság,ügyesség,ritmus,tem-

pó,mozgásigény,harmónia– Amozgásokkivitelezése

•. Helyváltoztatómozgások:járás,futásszokványoshelyzetekben•. Nehezítettkörülményekközöttihelyzetekben•. Helyzetváltoztatómozgások•. Finommozgások•. Lateralitás,dominancia•. Ügyességi,játékosmozgások•. Eszközhasználat•. Egyéb(eltérések,bizarrériák,segédeszközök)

d)Abeszédaktuálisállapotánakmegismeréséreirányulókérdések– Expresszívbeszéd

•. Késztetés•. Közlésiigény

– Akommunikáció(közlés)minősége:tartalma•. Ahelyzetnekvalómegfelelés•. Kérdezés•. Fogalmak•. Szókincs•. Mondatfűzés,grammatika

– Megértés•. Szituációban,anélkül•. Szöveg•. Mondat•. Szóértés



23

– Kiejtés,érthetőség•. Hangsúly•. Hanglejtés•. Beszédtagolás•. Ritmus

e) Azaktuálisérzékszerviállapotkikérdezése– Látás,hallásállapota– Egyéb(bizarrériák)– Segédeszközök

f) Azönkiszolgálásaktuálisállapotánakkikérdezése– Önellátás

•. Étkezés•. Öltözködés•. Tisztálkodás

– Szükségletvégzés– Azönelfoglaltságszervezése– Azönirányítás,önszabályozásmértéke

g) Ajátéktevékenységaktuálisállapotánakkikérdezése– Milyentípusújátékotjátszik,milyenszinten?– Kivel?– Azeszközhasználatadekvátsága– Kitartás– Kreativitás

h)Avizsgáltszemélyjellemzőaktuálisszociálisviszonyulásánakkikérdezése– Aszimmetrikusésszimmetrikuskapcsolatokrendszere– Kötődések– Alkalmazkodásaszemélyközihelyzetekben

5.3 AnAmnézis

Anamnézis(kórelőzmény,előélet,„élettörténet”):azelőéletbőlfényderülhetakórokiténye-zőkre,aproblémakialakulásánakidőpontjára,afejlődésre,deönmagábannemalkalmasetio-lógiaiszempontúdiagnózisfelállítására.

Kérdéseiazalábbiterületekreirányulnak:a) A fogamzás előtti és körüli időszak:aszülőkegészségiállapota;aterhességekszáma,idő-

rendje;testvérekb)A terhesség:azanyaegészségiállapota(fertőző,lázasbetegségek,krónikusállapotok,mér-

gezés,gyógyszereskezelés,beavatkozás,hányás,vérzés,görcsösállapotok,vesebetegség,diabétesz,magasvérnyomás,Rh-inkompatibilitás)

c) A szülés:lefolyáséskörülmények,szükségesbeavatkozásokd)Az újszülöttkori, csecsemőkori és kisgyermekkori fejlődés

– Születéskoriadatok(súly,hossz,fejkörfogat,Apgar-érték)– Szopás,táplálkozás,alvás-ébrenlét– Görcsösállapotok,jelentősebbmegbetegedések– Temperamentum– Testigyarapodás– Figyelem,érdeklődésakülvilágirányába(fény,hang,mozgás)– Apszichomotorosfejlődésadatai(nyúlás,fogás,fejemelés,hasrafordulás,kúszás,má-

szás,ülés,állás,járás)– Abeszédfejlődésadatai(elsővokalizáció,gagyogás,szavak,mondatok,beszédértés)– Szobatisztaság,ágytisztaság(enurézis)– Étkezésesésöltözködésesönellátás– Érzelmikötődés,szeparáció



24

e) Óvodás- és iskoláskor– Testi,értelmiésérzelmifejlődés– Intézményesnevelés,beilleszkedésaközösségbe– Kedvelttevékenységek

f) Pubertáskor és ifjúkor– Testi,érzelmiváltozások,nemiérés– Magatartás(visszahúzódó,zárkózott,kritizáló,negativisztikus,szembehelyezkedő)– Kortárskapcsolatok,barátok– Érdeklődésikör,kedveltszabadidőstevékenységek– Tervek,ambíciók

g) Családi adatok:családfa,familiárisanamnézish)Szociális helyzet:agyermekközvetlenkörnyezeténekfelderítése,anyagi,egészségi,erköl-

csi,neveltetésifeltételeki) A fogyatékosság keletkezése, első években:kiésmikorvetteelőszörészre,hogy„valami

nincsenrendben”,hogyagyerek„nemolyan,mintatöbbi”?Mindenesetbenbegyűjtjükakorábbizárójelentéseket,iratokat,iskolaibizonyítványokat,füzeteket,pedagógiaijellem-zést.

j) Megelőző fejlesztések, terápiák(havoltak):felsorolásukcsecsemőkortól

5.4 A pszichés funkciók és képességek vizsgálAtA

5.4.1Azátfogómentálisképesség(intelligencia)vizsgálata

Agyógypedagógiaipszichológiaapszichopatológiaialkalmazásbólemelteátazintelligen-ciavizsgálatotdiagnosztikairepertoárjába.

Apszichopatológiábanazintellektuálisszínvonalmegítélésénektöbbcéljalehetséges.Amikorbizonyosfunkciókiesésekkövetkezményeitkellmérlegelni,azintelligenciatágabb

jelenségcsoportotölelfel:mintpl.azújhelyzetekhez,újfeladathelyzetekhezvalóalkalmazko-dóképesség.

Körébetartozik:– azinformációfeldolgozó-képesség;– aviselkedésmentáliselőkészítése/figyelemaktiváció,memória,szenzomotoroskoordiná-

ció;– atapasztalatokmegőrzése,sűrítéseésfelhasználása,amelyazönállóéletvezetésfeltétele.Haazazalapkérdés,hogy„milyenazértelmiszínvonal”,egyrészt–denemelégségesmér-

tékben–azintelligenciakvóciens(IQ)megállapításaadhaterreválaszt.Haazaválasz,hogyalacsony,akkortovábbidiagnosztikuskérdésekmerülhetnekfel,példá-

ulrögzült-eazalacsonymentálisszínvonal?Ilyenkorjókorábbimérésekhezviszonyítani,illetvemegismételtvizsgálatokatvégezni.Avizsgálódásezutánmegytovábbazintelligenciaszerkezeténekirányába.Azújabbkérdésazlehet,hogyazalacsonymentálisszínvonalmilyenstruktúrátrejtma-

gában.Averbáliskvóciens(VQ)ésnemverbáliskvóciens(PQ)teljesítményekviszonyamáreljuttatbizonyos,másfajta„kategorizálás”felé.

Általábanazemberekrenémiverbálisfölényajellemző(VQ>PQ).JelentősenalacsonyabbPQeseténmársokkérdésirányábanindulhatelavizsgálódás.SzakácsFerenc(1987)akövetkező„klinikailagreleváns”tényezőketsorakoztatjafelaVIQés

PIQkülönbségérevonatkozóan:– Iskolaivégzettség(MagasabbképzettségűekVIQ-jarelatívenagyobb,aziskolázatlanoké,

értelmifogyatékosokékisebb,PIQ-juknagyobb.)– Averbálisvagyamotorosközpontsérülése (AzelőbbiesetbenaVIQ jelentősen,aPIQ

kevésbé,utóbbiesetbenaPIQnagymértékben,aVIQnemvagyaligromlik.)– Realitásdistancia(FokozottabsztrakcióeseténaVIQnagyobb,aPIQkisebb.)



25

– Pszichomotórium(MeglassúbbodáseseténaPIQcsökken.)– Kontrollálhatóság(Szociopaták,impulzívakPIQ-jamagasabb,mintVIQ-juk.)– Elfojtás(FőkénthiszteroidneurózisokesetébengyakoriaVIQcsökkenése.)Viszonylagjómechanikusemlékezetifunkciómellettnagyfokúrigiditáslehetajellemző.Azemlékezetiéskoordinációsnehézségekutalhatnakmentálishanyatlásra,ezzelkapcsolat-

bantovábbikérdés,hogyreverzibilisvagyirreverzibilis-eaváltozás.Haépazintellektus,akkorgyakranmerülfel,hogyaszemélyteljesítményemegfelel-eintel-

lektuálisállapotának.Szakács (2000) számos pszichopatológiai karaktert különített el felnőttkorban a magyar

Wechsler-féleintelligenciateszt(MAWI)alkalmazásával.Pl.azún.organikusprofilazÁltalánosismeret,aSzámszimbólum,azÖsszeillesztés,aKép-

rendezés,aKépkiegészítésésaMozaikszubtesztekbennyújtottgyengeteljesítményekbennyil-vánulmeg.

AtérigondolkodászavaránakjellemzőjeaMozaiktesztbenésaSzintézispróbábanmutatottalacsonyteljesítmény.

Aklinikaipszichodiagnosztikaigyakorlattehátkidolgoztaazintelligenciavizsgálatokspeciá-lisértelmezésirendszerét,amelyneksegítségévelazintelligenciavizsgálatokislehetővéteszikbizonyos diagnosztikus együttjárások és az azok segítségével értelmezett kórképek felisme-rését.

Mégisszámoskifogásmerültfelazintelligenciavizsgálatokkalszemben.Alegfőbbellenérvek–ateljességigényenélkül–akövetkezők:– Astatikusság– Nemmegfelelésapopulációszámára– Nemáltalánosíthatóazátlagértékekegy-egyadottközösségátlagáravalószámítása– Akultúrafüggés– Astandardhiány– Továbbáaz,hogyazIQszerintiszelekcióazalapjaaspeciálisiskolábatörténőbejutásnak,

ugyanakkoragyakorlatszerintazonosIQ-júgyermekekaziskolábaneltérőmódonálljákmegahelyüket.

Avizsgálatokkiválasztásánál,lebonyolításánáltörekednikellafentikifogásokenyhítésére.Melyekazokapozitív tulajdonságok,amelyekmiattmégishasználjuk,mégsemtudjukaz

intelligenciateszteketnélkülözni?Afeladatmegoldásoksoránmegnyilvánulóértelmescselekvésképeziazalapjátazintelligen-

ciamérésnek.Azintelligenciavizsgálatazértjóeszközeazértelmességvizsgálatának,mertelő-re,erreacélrameghatározottfeladatokon,feladatsorokon(standardok)keresztülvizsgálódik.Ezáltalhasonlóhelyzetekbenésfeladatokbannyújtottteljesítményekalapjánválikösszehason-líthatóváazegyéncsoportjánakátlagosteljesítményeivel.

Összefoglalvaazelőnyöket:– Egzaktság,hitelesség(bemért,kipróbáltpróbasorozatok)– Objektivitás– Gyorsaság– Eltérőmódon,deamentálisfunkcióklegfontosabbterületeitmozgatófeladathelyzetekelé

állítjaavizsgálatiszemélyeket– Avizsgáltcsoportokösszehasonlításakorviszonyításialapotképez.Agyermekekértelmességének(értelmiszintjének)megítélésedöntőjelentőségűagyógype-

dagógiaipszichológiaivizsgálatoksorán.Azértelmikapacitásközpontimagjátképeziafejleszt-hetőségnek,atanulásnak,akörnyezetünkhözvalóalkalmazkodásnak.

Azértelmességmegítélésekülönlegesjelentőségűazértelmifogyatékosságmegállapításakor,mertennekegyikfőismérveazértelmességcsökkentvolta.Fontostovábbáazértelmifogyaté-kosságsúlyosságszerintimegkülönböztetéseeseténésakülönféletanulásizavarokdifferenci-áldiagnosztikaivizsgálataeseténis.

Agyermekértelmességénekmegítéléséhezolyancselekvéseket,tevékenységeketszükségesvégeztetni,amelyekbenalehetőlegnagyobbmértékbennyilvánulmegazértelmesség.



26

Azértelmességgyakorlativizsgálatasoránszükségvanagyakorlatiproblémafelismeréséreésmegfogalmazására.Haafeladatnincselőremeghatározva,szükségvanazinformációmeg-keresésére. Több különböző megoldás lehetséges, mindennapos tapasztalatokba ágyazottak,.illetveezekismérvét igénylők,amegoldáshozegyénibevonódásra,motivációravanszükség..Apraktikusintelligenciafontosformájaanemtudatostudás.

Apraktikusintelligenciaviszonylagfüggetlenaziskolaiteljesítményektől,deeznemjelentteljeskultúrafüggetlenséget,mertilyenintelligenciavizsgálóeljárásnincs.

Azértelmességmegítélésetörténhetstatikusanésdinamikusan.Astatikusésdinamikusvizsgálatkülönbsége:azutóbbilehetővétesziatesztelőfokozatos

ésirányítottvisszajelzésénekhatását,ígyrámutatagyermeklappangóképességeire(Vigotszkij,1978),közvetlenfejlődésizónájára,amelynekmegismerésenélkülözhetetlenagyógy/pedagógiaifejlesztésszempontjából.

Mindezeknekaszempontoknak–szükségszerintholazegyiknek,holamásiknak–képesekelegettenniazintelligenciavizsgálatok.

Azintelligenciavizsgálatokalkalmazásakorisérvényesazazáltalánosszabály,hogyatel-jesítményeketmindigösszekellvetniafejlődésiadatokkal,afejlődéstmeghatározókörülmé-nyekkel,apedagógiaiteljesítményekkel,azextraintellektuálisképességekkelésabiológiaifej-lettségszintjével.

Afogyatékosokértelmességénekmegítélésekoráltalánosanakövetkezőszempontokraszük-ségesfigyelni(Lányiné,1974):

– Azintelligenciátnemszabadstatikusanszemlélni.Haazátlagosképességektől akárpozitív, akárnegatív aránybaneltérőegyének fejlődését

vizsgáljuk,nemérvényesazIQ-konstanciaelve,ezértnemlehetegyetlenkeresztmetszetiidő-pontbanvégzettvizsgálattalmeghatározniafogyatékosegyénintelligenciáját,hanemegészsze-mélyiségfejlődésükkelösszefüggésbenszükségesmegismerniazt.

– Azegyesfogyatékosságikategóriákintelligenciájárólnemlehetcsakáltalánosságbanbe-szélni,mertazértelmességakülönbözőéletkorokban,akülönbözősúlyosságikategóriák-banmásésmásjellegzetességeketmutat.

– Afogyatékosokintelligenciájánakkérdésétagyógypedagógiaifejlesztéshatásárakialakulóváltozásokalapjánistanulmányoznikell.

– Haépekésfogyatékosokintelligenciájáthasonlítjukössze,akkorfigyelnikellarrais,hogyafogyatékostneméptársaihoz,hanemazugyanolyanrendellenességetmutatókcsoport-jánakátlagteljesítményeihezkellviszonyítanunk.

– Mindigfigyelembekellvenniazértelmességmegítélésekorazt,hogyavizsgálatokegyenlőkörülményekközötttörténjenekésazt,hogymilyenfejlődésifeltételekadottakazintelli-gensviselkedéskibontakozásához.

– Azintelligenciátnemlehetaszemélyiségtőlelválasztva,izoláltanszemlélni,mertsokle-hetőségvanazegyoldalúanfejlettvagysérültfunkciókkompenzálására.

– Mindigszükségeskeresniaképességekközöttapozitívtulajdonságokat,hiszenameglé-vőképességekrealizálásánakútjafogyatékosságeseténnehezített,análukmegmutatkozómindenintellektuálisteljesítménynekkülönértékevan.

Milyenkérdésekreadhatválasztazértelmességpszichometriaimegközelítése?Szakmailagjóválasztkaphatunkazértelmességmegállapításáravonatkozóan:– hakomplexvizsgálatikeretbehelyezve,azéletúttörténéseivelésmásvizsgálatieredmé-

nyekkelösszevetveértékeljük,ésaglobálisIQ-értékmellettprofilanalízistiskészítünk;– haareklasszifikációra,vagyisegyadottgyermekállapotváltozásánakregisztrálásáravagy

felülvizsgálatáravanszükség;– haegyIQ-értékazértelmifogyatékosszemélyszámáraelőnytjelenthetpéldáulspeciális

szolgáltatásokhozvalóhozzájutáskor;– haellenőriznikívánjukanemIQ-kritériumokkalkialakítottpedagógiaiszempontúvagy

megfigyelésseltörténtbesorolássalkialakítottcsoportokategymással;– egyterápiásvagyfejlesztésiprogramhatásvizsgálatánakcéljára,haazintelligenciaszint

szempontjábólhomogéncsoportokatkívánunkkialakítani.



27

NemhasználhatóazIQ:– mintegyetlendöntéstmegalapozóvizsgálatieredmény,semmilyen,azegyénéletétbefo-

lyásolóesetben;– haateszt,amelynekalapjánazIQ-tszámították,aközéprétegnormáitképviseli,azadott

személyviszonthátrányoshelyzetű,idegenkultúrábannevelkedett,etnikaikisebbségheztartozik;

– verbálisvagyverbálistúlsúlyúintelligenciatesztbőlnyerve,haatesztetmásanyanyelvűvagy specifikusnyelvi zavartmutató gyermekek képességénekmegítélésére használtákfel;

– haa tesztnem felelmega tesztekkel támasztottmérésikövetelményeknek, standardjaihiányoznakvagyelavultak.

5.4.1.1 A vizsgálati eljárások kiválasztása

Avizsgálatieljáráskiválasztásánálalapvető,hogytudjuk,melyikeljárásmilyendiagnoszti-kuscélrahasználható.

Akiválasztástsegítőszámostényezőközülfontosazanamnézisből,explorációból,azorvosivizsgálatadataiból,agyermekjátékmódjából,önállóságánakfejlettségébőlmegbecsülniintel-ligenciakorát,illetveazokatarészterületeket,amelyekelmaradástmutatnak,ésennekalapjánkiválasztaniaztazeljárást,amikorbanésproblémaérzékenységbenalegmegfelelőbblehet.Haegyeljárástnemlehetteljességébenalkalmazni,akkortöbbeljárásbólszükségesösszeválogatnialegmegfelelőbbpróbasorokat.

5.4.1.2 Az intelligencia vizsgálatára alkalmas eljárások csoportosításának lehetőségei

– Életkorialkalmazhatóság• 3–14éveskorigalkalmazhatóaBudapestiBinetintelligenciavizsgálat• 3–16éveskorigaSnijders-Oomennonverbálisintelligenciateszt(SON)• 3–18évkorigaHiskey–Nebraskatanulásiképességvizsgálat(H-NTLA)• 5-6–11éveskorigaSzínesRaven-teszt• 11éveskortólaProgresszívRaven-teszt• 4éveskortólaCattel-féleintelligenciavizsgálat• 5éveskortólaWoodcock–Johnsonkognitívképességeketvizsgálótesztnemzetközivál-

tozata(WJ-NK)– Aképességekmegközelítése

•Globáliseljárás(pl.aBudapestiBinet–BB–intelligenciavizsgálat)• Részképességeketiselkülönítőeljárások(SON,MAWGYI-R,H-NTLA,WJ-NKstb.)

– Komplexitás•Összetetteljárások(SON,MAWGYI-R,H-NTLA,WJ-NKstb.)• Egyetlenhomogénsorozatbólállóvizsgálatok(pl.aRaven-féleeljárások)

– Azinformációscsatornákfelhasználása• Verbáliseljárások,illetvevegyesek(BudapestiBinet,MAWGYI-R,WJ-NK)

– Szerkesztésielv•Horizontálisszerkezetű(pl.aBudapestiBinetvagyaLeiter-skála)• Longitudinálisszerkezetű(SON,MAWGYI-R,H-NTLA,WJ-NKstb.)

– Atanultismeretekjelentősége• Kultúrafüggő(BB;MAWGYI-Rstb.)• Kultúrafüggetlen (H-NTLA,Raven-tesztek,SON,Columbiamentális érettségi skála–

CMMS–stb.)– Apróbáktechnikája

• Kötött(pl.aBB;aMAWGYI-R)• Kötetlen(pl.aH-NTLA)



28

– Avégrehajtásmódja• Papír-ceruzatesztek(Goodenough-félerajzvizsgálatvagyegyébönkitöltőstesztek,mint

pl.Cattelkultúráhozigazságosnonverbálisintelligenciatesztje)•Manipulatíveszközöketigénylők(pl.BB;MAWGYI-R)• Felismerésenalapulófeladatokattartalmazók(pl.aRaven-tesztek)• Vegyesvégrehajtású(pl.aH-NTLA)

– Azeljárásbanrésztvevőkszáma• Individuális(SON,MAWGYI-R,H-NTLA•Csoportos(Raven-tesztek,Cattel-féleteszt)

– Ateljesítményekértékelése• Számskálánelhelyezhetők(WJ-NK)• Intervallumskálánelhelyezhetők(SON,MAWGYI-R,H-NTLA)

– Atesztfelvételidőigényessége(mindigegyénfüggőis)• Kb.20perc(SzínesRaven-teszt)• Kb.1-1½óra(H-NTLA,WJ-NK,BudapestiBinet)• Kb.2óra(MAWGYI-R)

– Ateszthitelessége• Standardizált,érvényesstandarddalrendelkező(MAWGYI-R,WJ-NK)• Klinikailagkipróbált,kisebbmintánbemért,denemstandardizált (SON,BB,Raven,

H-NTLA)

5.4.1.3 A vizsgálatot végző attitűdjének követelményei az intelligenciavizsgálat során

– Intelligenciavizsgálatotkellőszemélyeskapcsolatkialakításautánszabadcsakelkezdeni,bizalmilégkörtszükségesteremteni.

– Avizsgálatsoránfigyelünkagyermektanulékonyságára,deafelvételközbennemtanít-juk,neveljükagyermeket,csakfeltételtteremtünkahhoz,hogyateljesítményénekmaxi-mumáttudjanyújtani.

– Agyermekhibájátakkorjavítjuk,haeztastandardteszthelyzetmegengedi,illetvehaajavításbólnyerttapasztalatemeliatovábbiteljesítményt.

– Agyermekkudarcátsohasemtudatosítjuk.– Különösenfontosakudarcérzékenygyermeketmégsikertelenségeseténisdicsérni.– Avizsgálatsoránalkalmazkodnikellagyermekegyéniségéhez:

•Agresszívgyermeketdirektennemkorlátozunk.• Dekoncentráltságeseténérzelmiráhatássalfokozzukakoncentrációt.• A feladatokat csak akkor exponáljuk, ha kellő koncentráció látszik amagatartásbeli

megnyilvánulásokból.•Ügyelnikellahatározottidejűfeladatokvégeztetésekoramaximálisraportkészségre.•Nevárakoztassukavizsgálatiszemélytfeleslegesen!• Iktassunkkimindenzavaró,figyelemelterelőmozzanatotatesztfelvételekor!

Végülazintelligenciavizsgálatsoránkülönösjelentőségevanannak,hogyagyermekvisel-kedésétés teljesítményeitbefolyásolóalapvetőpszichológiai folyamatokközülamotiváció,afigyelmiésérdeklődésiszint,apszichikusmunkabírásoptimálislegyen,mertcsakebbenazesetbenlehetazismeretek,készségek,szokásokésképességekszintjétmegítélni(Illyés,1970).

irodAlom

Fodornédr.FöldiRita:Enyhe agysérülés következtében kialakult tanulási zavart okozó funk-ciózavarok differenciáldiagnosztikája. Neuropszichológiai eljárások. FogyatékosGyermekek,TanulókFelzárkóztatásáértOrszágosKözalapítvány.Budapest,2007.

GaraiDóra:Organikus és neurotikus IQ-romlással együtt járó teljesítményzavarok differenciál-diagnosztikai feldolgozása két eset tükrében.FogyatékosGyermekek,TanulókFelzárkóztatá-sáértOrszágosKözalapítvány.Budapest,2007.



29

IllyésSándor:Ateljesítményésapszichológiaifolyamatokkapcsolata.In:Lányinédr.Engel-mayerÁgnes(szerk.):Áthelyezési vizsgálat I.Tankönyvkiadó.Budapest,1975.

KleinSándor:Munkapszichológia.Gondolat.Budapest,1980.Lányinédr.EngelmayerÁgnes:A fogyatékosok intelligenciájáról. In: IllyésGyuláné (szerk.):

Gyógypedagógiai Pszichológia.AkadémiaiKiadó.Budapest,1970.61–66.o.Lányiné dr. Engelmayer Ágnes: Intelligencia, IQ, értelmi fogyatékosság. Téma-összefoglaló..

Magyar Pszichológiai Szemle,2002.LVII.111–125.o.LányinéEngelmayerÁgnes(szerk.):Képességzavarok diagnosztikája és terápiája a gyógypeda-

gógiai pszichológiában. AkadémiaiKiadó.Budapest,2004.MéreiFerenc–SzakácsFerenc:Klinikai pszichodiagnosztikai módszerek.Medicina.Budapest,

1974.27–35,83–87.o.Nagynédr.RézIlona:Azintelligenciavizsgálatokhelyeésszerepeakorszerűgyógypedagógiai

diagnosztikaieljárásokban.In:FöldesTamás(szerk.):Soproni logopédiai napok. Diagnoszti-zálás, értékelés, minőségbiztosítás.SoproniSzociálisFoglalkoztatóNyomdája.Sopron,1999.138–145.o.

RézIlona:VizsgálatokaColumbiamentálisérettségiskálávalsikettanulókon.In:Dr.PálhegyiFerenc (szerk.):Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola VII. évkönyve. Budapest, 1974. 427–429.o.

SzakácsFerenc:Intelligenciadeficit-típusok.AkadémiaiKiadó.Budapest,1987.180.o.Vigotszkij,LevSzemjonovics:Mind in society: The development of higher psychological process..

HarvardUniversityPress.Cambridge,1978.

5.4.2Afigyelemvizsgálata

Afigyelemazemberegyikmentálisképessége,afokozottéberségésfelfogóképességálla-pota,amelyrévénaszemélykörnyezeténekdiffúzhátterébőlegyestárgyakatkiemel.Afigye-lembizonyosminimáliskoncentráltságamindeneredményespszichomotorosésgondolkodásiképességfeltétele.Afigyelemérzékeny(éppenezértnemmindenesetbendifferenciálóerővelbíró)indikátoraarendellenességeknek.

Afigyelemvizsgálatafontosfeladat,mivelazszorosanösszefonódikazegyesmegismerésifolyamatokkal.Afigyelmirendszerépségeéppenezértkritikusjelentőségűamagasabbkogni-tívműködésekfejlődéséhez(N.KollárésSzabó,2004).

AfigyelempedagógiaiszempontbóllegfontosabbaspektusaiEisert(1991)nyománakövet-kezők:

– Szelektív figyelem: aszervezetcsakbizonyos,akörnyezetbőlvagyönmagábólszármazó,kiválasztottinformációkatérzékelésanalizál(pl.atanulótólelvárjuk,hogyóránapeda-gógusutasításairafigyeljen,neazutcaizajra).

– Tartós figyelem és éberség: bizonyosingerekfelvételénekképességerövididőremegnövek-szik,vagyhosszabbideigfönnmarad(pl.feladattartás,afrusztrációésunalomellenérehosszúidőnkeresztülvégzettérdemimunka).

– A figyelem intenzitása: egybizonyosinformációrafordítottfigyelemmértékeváltozhatat-tólaszinttől,amikorafigyelemegészenkönnyeneltéríthetőaddigaszintig,amikoregytevékenységteljesenigénybevesziazembert.

– A figyelem megosztása:egyidejűlegkétdolografordított,alternálófigyelem(pl.jegyzetelésazelőadásalatt,jólbegyakorlott,automatizálódott,rutincselekvésekesetén).

Afigyelemtöbbszempontmenténjellemezhető:– Kiindulópontjaszerint: reaktív(akörnyezetvalamelytárgyaváltjaki)vagyaktív (kiinduló-

pontjaaszemélybenvan)– Keletkezésealapján:belsőlegtámadt,spontán kiváltódóvagyakaratihatásrakeletkezett,

szándékos– Jellegeszerint:koncentráló(összpontosított)vagydisztributív(szimultántöbbtárgyrairá-

nyuló)



30

Afigyelemegybenegytöbbarcú,bizonyospolaritástrejtőfunkció.Ahelyzetekközött je-lentőseltérésmutatkozikmegabban,hogyahatékonyműködés,amagasabbszintűkognitívfolyamatokmegalapozásáhozezekközülmelyikkritikus.Ennekalapján:

– akoncentrációfejlettségétafigyelemprecizitásatükrözi,adisztributivitástaterjedelem.fejeziki;

– afigyeleméberségével(felkelthetőség)astabilitásállíthatószembe;– afigyelemlehetkitartó (nagyidőbeliteljesítménytteszlehetővé) vagyrugalmas(átállítha-

tó,terelhető).Azéletkorelőrehaladtávalafigyelemésakoncentrációjavul:nőafeldolgozásikapacitás,a

szelektivitás,afigyelemfenntartásánakképessége.Ortner(1979)irodalmiáttekintésealapjánazaktív figyelemátlagosidőtartamaazegyeséletkorokbanakövetkező:

– 5–7éveskorbanmax.15perc– 7–10éveskorbanmax.20perc– 10–12éveskorbanmax.25perc– Prepubertásidejénakoncentrációsképességvalamelyestcsökken.– 14éveskortólkb.30percFeltűnő javulás tapasztalhatóa tartós figyelmi teljesítményben a11–13éveséletkorkörül:

ekkoralényegeséslényegteleningerekmegkülönbözetésénekképességébendrámaiemelkedésfigyelhetőmeg.Afigyelemkevésbékalandozikel,meghosszabbodikazegyfeladatmellettel-töltöttidő.Akoncentrációezenfejlődésiugrásaazagy(homloklebeny)érésévelhozhatóössze-függésbe,amelyaszándékosgátlófunkciókért felel.Amegnövekedettkoncentrálásiképesség.(akontrollkomponenskellőértettsége)odavezet,hogyakülönbözőreagálásilehetőségekmér-legelésrekerülnek(késleltetésképessége),ésígyaproblémamegoldásjavul.

Aserdülőkfigyelméneksajátosságai: az impulzivitás,gyengébbönkontroll, azérdeklődésszerepeafigyelmiteljesítményben,befeléfordulófigyelem,nappaliábrándozás,afigyelemkon-centrációnehézségei.

A figyelmi koncentráció és a fáradékonyság mérésére sokféle eljárást dolgoztak ki, ezekközülaleggyakrabbanhasználtésagyógypedagógiai-pszichológiaivizsgálatokszempontjábólrele-vánsfeladattípusokakövetkezők(BánlakyÉvanyomán):a) Áthúzásostesztek(pl.Bourdon-,Piéron-,Brickenkamp-féled2),amelyekbőlinformációtkap-

hatunk:– avizuálisdiszkriminációbanmegnyilvánulófigyelemkoncentrációról;– afigyelemterhelésseljárómunkamennyiségiteljesítményéről;– a figyelemkoncentráció ingadozásáról, a figyelemkontroll kihagyásáról (diszkrimináció

elmarad/hibás);– ateljesítményminőségérőlazidőegységenkéntiváltásoktükrében;– amonotóniatűrésről.Az eredmények értelmezése szempontjából, amegjelölendő szimbólumok exponálásának

függvényébenezenafeladattípusonbelülszükségesmegkülönböztetnikétaltípust:•. Azegyiktípusban(pl.Piéron-teszt)azáthúzandójelekettartalmazómintátavizsgálati

személymindvégignézheti,ígyamegoldásnemigényelelőzetesismereteket,ugyanak-korateljesítménytatanulékonyságihatás(pl.előnybenleszaz,akigyorsanmegjegyziajelölendőelemeket),illetvebizonyosszemélyiségtényezők(pl.magabiztosszemélyekkevesebbösszevetéstvégeznek)isbefolyásolhatják.

•. Amásikalcsoportbasorolteljárások(pl.aBrickenkamp-féled2)azún.„mintanélküliáthúzásostesztek”,amelyekbenatesztfázistazelemekmegtanulásáraszolgáló,megha-tározottidőtartamúgyakorlófáziselőzimeg.

b)Valamilyen folyamatos és ismételt mentális (számolási)műveletet kívánó eljárás (pl.Pauli-teszt,Révész–Nagyfigyelemvizsgálata,KLT),amelyekrévénmegítélhető:– afolyamatosmentálisműveletrévénmegnyilvánulófigyelemkoncentráció;– afigyelemterhelésseljárómunkamennyiségiteljesítménye;– afigyelemkoncentráció ingadozása,afigyelemkontrollkihagyása (számoláselmarad/hi-

bás);



3�

– ateljesítményminőségeazidőegységenkéntiváltásoktükrében;– amonotóniatűrés.

c) Szortírozási módszerek, amelyekben az ismételt, folyamatosműveletet a vizuális diszkri-mináció,majdennekeredményeként amegadott szempontok, csoportokegyikébe történőbesorolásjelenti(pl.KVT).

d) Hozzárendelő, egyeztető, ún. kódjeltesztek, amelyek teljesítéséhezvizuálisdiszkrimináció,majdvizuálisésmentálishozzárendelésszükséges(pl.Schulte-,Korrektor-teszt).Aminőségielemzéshezszükségesmegfigyelésszempontjaiezekben:– Ahibákelhelyezkedése(Pl.sortátugrik,avégénront.)– Diszlexiástanulókmásstratégiáthasználhatnak(lassítja,növelhetiahibaszámot).– A tempó (végére ér-e az időkorláton belül) motivációs kérdéseket is felvet, ugyanak-.

kormeglassultpszichomotorosműködéstisjelezhet(pl.általábannemjutelafeladatlapvégéig).

– Ahibáselemmegjelölése (elkövetésihiba, „commission”) impulzuskontroll-problémárautal.

– Akihagyásihiba(„omission”)inkábbkoncentrációsnehézségetjelez.e) Disztributív (megosztott) figyelem mérésére szolgálóeljárások,amelyekkétvagytöbbmentális

feladategyidejűelvégzésétvárjákel(pl.Ruth-,Sterzinger-teszt).Aszelektívésfókuszáltfigyelemminőségétésazirrelevánsingerekgátlásánakjellemzőit

demonstráljaaStroop-hatás,amelynekkísérletihelyzetébenavizsgálatiszemélynekegytúl-tanult,prepotensválaszt(olvasás)kelllegátolnia,miközbenegyújingerre(szín)kellfigyelnie..AStroop-tesztegyiklegismertebbváltozataaGolden-féleverzió.[Racsmány(szerk.),2007]

Azobjektívfigyelemtesztekazalábbiszempontokmenténrendezhetőkel:– Időikötöttségszempontjábóllehetgyorsasági(„speed”),nívó(„power”),illetvekombinált.– Akívántválasztípusalapjánverbálisvagynonverbális.– Lebonyolításszempontjábólegyénivagycsoportos.

5.4.2.1 A figyelemvizsgálatokkal kapcsolatos legfontosabb megfontolások

a) Avizsgálatokfelvételétmegelőzőfeladatok– A tesztelés optimális időzítése: Célszerűareggeliórákban,pihentállapotban,kezdőfel-

adatkéntvégezni.Azoptimálisidőzítésmegválasztásáhoztámpontkéntszolgálazátlagosnapiteljesítménygörbeismerete(8.00–10.00óraközöttmegemelkedettteljesítőképességgellehetszámolni,anapimaximum11órafeléjelentkezik,13.00–14.00óraközöttvanatel-jesítményminimum).

– Megfelelő érzelmi-motivációs állapot kialakítása: Afeszültség fokozódásakedvezőtlenülhataszándékosfigyelemre.

– Az érzékszervi (pl.látásélességproblémája) vagy mozgásos nehezítettség (pl.grafomotoroséretlenség)előzetes tisztázása.

– Az irányészlelés és az irányfogalmak ismeretének felmérése.b) Avizsgálatieredményekértelmezéséhezkapcsolódószempontok

– Metrikusmutatók:•. Összteljesítmény(N):mennyiségimutató–arendelkezésreállóidőalatthányitemnél

végezteelavizsgálatiszemélyazelőírtműveletet(számolást,diszkriminációt,hozzá-rendelést);

•. Teljesítményszázalék(T%):minőségimutató–ahibátlanulelvégzettműveletekösszegehányszázalékaazösszteljesítménynek.

Ezenmutatókegymáshozviszonyításasoránavizsgálatiszemélyeknégyjellegzeteskate-góriábasorolhatók:

•. MagasN–MagasT%=gyorspszichéstempó,tartósésmagasszintűfigyelemkoncent-ráció.

•. MagasN –AlacsonyT%= a vizsgálati személy időkényszer esetén az optimálisnálgyorsabbtempóbandolgozik.



32

•. AlacsonyN–MagasT%=avizsgálatiszemélylassútempóban,dealaposandolgozik,szorongás,perfekcionizmusfeltételezhető.

•. AlacsonyN–AlacsonyT%=gyengefigyelemkoncentráció,lassútempó,atesztmegol-dáshozszükségesalapkészségek(pl.fejszámolás)érintettségénekgyanújátvetifel.

– Feladatanalízis:•. Azún.„kritikus pontok” vizsgálata:Ha ahibák a tesztidőkezdő szakaszában jelent-

keznek,majd fokozatosan csökkennek, akkor ez a helyzethez való alkalmazkodás, arátanulásjelekéntértelmezendő.Abefejezőszakaszbanhalmozottanjelentkezőhibákmotivációsproblémára,amonotóniatűréscsökkenésére,illetvekifáradásrautalnak.

•. A tevékenység megszakítása (pl.időjel,sorváltás)és a hibák jelentkezése közötti össze-függésvizsgálataafigyelemstabilitásáról/megzavarhatóságárólnyújtinformációt.

•. A következetesen ismétlődő hibatípusok afeladatfélreértésére,illetveemlékezetiproblé-márautalhatnak.

•. Lényeges a spontán korrekciók számbavétele: Azelsietettdöntésutólagosjavításakapko-dásra,impulzivitásra,illetvefáradásravagybizonytalanságrautal.

•. Informatívak a figyelemkoncentráció fenntartásának/fokozásának viselkedéses megnyil-vánulásai(pl.izomfeszülés,beszéd).

irodAlom

BánlakyÉva:Figyelemvizsgálatok. Kézikönyv a Figyelemvizsgáló tesztkészlethez. Pszichoteszt-szerviz(évszámnélkül)

Eisert,Margit–Eisert,Hans:Koncentrációs zavarok.BárcziGusztávGyógypedagógiaiTanár-képzőFőiskola.Kézirat.Budapest,1991.

N.KollárKatalin–SzabóÉva(szerk.):Pszichológia pedagógusoknak.OsirisKiadó.Budapest,2004.

RacsmányMihály(szerk.):A fejlődés zavarai és vizsgálati módszerei.AkadémiaiKiadó.Buda-pest,2007.

5.4.3Azészlelésvizsgálata

A fogyatékosságok, amegismerőfunkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyosrendellenességeinek megállapításakor gyakran kerül előtérbe az információfeldolgozás nemmegfelelő volta, amelynek okaimár a legegyszerűbb kognitív teljesítményekben, az észlelésszintjéntettenérhetők.

Az észlelés különböző területeit érintő vizsgálatok kezdetektől szerves részét képezik agyógypedagógiaipszichológiairepertoárnak.

Avizuálisésahallásiészlelésvizsgálataialegelterjedtebbek,észömébenezekkerültekbeazátfogómentálisteljesítményeketvizsgálóeljárásokbaismintrésztesztek.Bizonyosnehezeb-benvizsgálhatóészlelésiterületekpedignemváltakagyógypedagógiaipszichológiaivizsgá-latrészévé(bárbizonyostünetekesetébenlényegeslehetataktilisésvesztibuláris funkciókneuropszichológiai vizsgálati eredményeinek elemzése).A leggyakrabban használt eljárásokazészleléstáttételesen,közvetítőksegítségéveltudjákvizsgálni.Pl.aformamásolás,amelyazészlelésszintjénaformahelyeskiemelésétjelenti,aháttérbőlformakirakásvagyrajzolássegít-ségévelvalósulmeg,tehátkomplextevékenység.Hailyenközvetítésselvalósulmegavizsgálat,mindigadiagnosztáéamérlegelésilehetőségarravonatkozóan,hogyazészlelésvagyakivite-lezésjelent-egondotavizsgáltszemélyszámára.

Azészlelésitevékenységekenbelülazészlelésianalízis,szintézis,adifferenciálás,adiszkri-mináció,akonstancia,azalak-háttérdifferenciálás,azészlelésirigiditás(perszeveráció),majdazintegrációhibáival,illetveazészlelésiidőmeghosszabbodásánakproblémájávallehetaleg-gyakrabbantalálkozni.

Azészlelésideficiteketmagyarázhatjakoraiagysérülés,agyifejlődésirendellenesség,azagyifunkciókéréséneklelassulásavagyazagyiintegritásnemmegfelelővolta.



33

5.4.3.1 A fogyatékosság, tanulási zavar hátterében meghúzódó diagnosztikus jelentőségű észlelési zavarok vizsgálati helyzetei

Aforma-,ábra-,képazonosítás(egyeztetés),-felismerésvizsgálatatermészetesésnehezítetthelyzetekbenlehetséges.

Nehezítetthelyzetaformákrészekrebontottváltozatábólahelyesformafelismerése.Asi-kertelenségazelemi szintézis zavarátmutatja,amely legkifejezettebbena formaszétesésénélállapíthatómeg.

Az.analízis zavaraeseténazérzékletiösszképtagolásanemmegyvégbe.Ennekvizsgálatáraalkalmasakafigura-háttér feladatok, amelynekalapja,hogyaháttér jelentésnélküli; forma-vagytárgyijelentésükatárgyfiguráknakvan.Aháttérválaszokadásaazagysérüléseklegbizto-sabbjelei.

Azanalízistvizsgálhatjukúgyis,hogyösszetettfigurákatkellönállórészegységekre,tárgy-képekrevagyrészfigurákrabontani.Afeladatokvégzésekorjólmegfigyelhető,hogyavizsgá-latiszemélymilyendistanciákatveszészre.Aglobális észleléslegtöbbszöráltalánosmentálisdeficitreutal,azértelmifogyatékosgyermekpéldáulatárgyak,formákközöttaz„összjelleges”megragadásmiattnemtudkülönbségettenni.

Azészlelésiintegrációvizsgálatakorrövidexpozíciósidőmellettegyidőbentöbbészlelésifeladatotszükségesvégrehajtani,pl.pontokbólállófiguraformáját,térihelyzetétésafigurátalkotóegységekszámátreprodukálni.Ahibaazészleléshiányosvagyizoláltformájábannyil-vánulmeg.

Többészlelésiegységegymásutánibemutatásakoraperszeverációshatásérvényesüléseazátállítódás,arigiditászavaránakjelzésekéntértelmezhető.

Az észlelés vizsgálatára alkalmazott eljárások a képességvizsgálatok, részképesség-vizsgála-tok csoportjába tartoznak.

2. táblázat. Az észlelés vizsgálatára alkalmazott eljárások

A vizsgálat részterülete eljárás életkori alkalmazhatóság

Vizuálisészlelés

Konstancia,figura-háttérdifferenciálás,tériirányok,tériviszonylagosságfelismerése,diffe-renciálása

Frostig-félevizuálispercepciósfejlettségiteszt(DVPT)

4–9évig

Formákazonosítása,formákdifferenciálása,térielhelyezéskülönbségeinekfelismerése

Benton(BVRT)I.sorozat

10–

Képazonosítás,formakirakás,térikövetkeztetés H-NTLA 3–18

Mintafelismerésés-másolás MAWGYI-R(Wesch-ler-típusútesztek)Mozaikpróbája

6–16

Mintafelismerésés-másolás SONMozaik 3–16

Ábrafelismerés,ábrákközöttiösszefüggésekfelismerése

BenderA 4–6

Ábrafelismerés,ábrákközöttiösszefüggésekfelismerése,orientáció,szögekdifferenciálása,ábramásolás

BenderB 6–11

Komplexábraösszefüggéseinekfelismerése ReyI.,II. 8–14–

Térirelációkfelismerése WJ-NK 5–

Formafelismerésésformákközöttiösszefüggé-sek

Columbiamentálisérettségiskála

4½–



34

A vizsgálat részterülete eljárás életkori alkalmazhatóság

Hallás PREFER,DIFER

Hangokmagasságának,hosszúságánakésrit-mikájánakfelismerése,differenciálása

WJ-NK 5–

Hangokdifferenciálásaszavakban,hangsorok-ban

Gósy-féleGOHWJ-NKHangmintáza-tok–hang

4–8

Szó-ésmondatfelismerésháttérzajban,domi-nancia

Dichotikushallásvizs-gálat

5–

Beszédészlelés Gósy-féleGMP*

Állathangokésszavakmegkülönböztetésehal-lásután

VanUden-félehallásidiszkriminációsteszt

3–55–

*Azeljárásrészletesebbenabeszédvizsgálatirésznél

irodAlom

GósyMária:GMP-diagnosztika.A beszédészlelés és a beszédmegértés folyamatának vizsgálata..NIKOLGmk.Budapest,1995.(Átdolgozott,bővítettkiadás:2006.)

IllyésGyuláné:Gyógypedagógiai pszichológia.AkadémiaiKiadó.Budapest,1978.KósánéOrmaiVera:Fejlődés-lélektani gyakorlatok I.Tankönyvkiadó.Budapest,1990.NagyJózsef:PREFER Preventív fejlettséget vizsgáló rendszer. AkadémiaiKiadó.Budapest,1986.

76.o.NagyJózsef–JózsaKrisztián–FazekasnéFenyvesiMargit–VidákovichTibor:DIFER Diagnosz-

tikus fejlődésvizsgáló rendszer.MozaikKiadó.Szeged,2004.VanUden,Antonius:Diagnostic testing of deaf children: the syndrome of dyspraxia.Swets&

Zeitlinger.Lisse,1983.

5.4.4Atanulásésazemlékezetvizsgálata

Amagasabbrendűpszichikusalkalmazkodáshozszükségünkvanarra,hogyaközvetlenmegismerésútján szerzett tapasztalatainkat–avisszatükröződéseredményekéntkeletkezetttudati képmásokat – rögzítsük ésmegőrizzük, smindezeket részint az alaposabb, részint atovábbiismeretszerzéssoránfelhasználjuk.Azemlékezetatanulástmegalapozótapasztalatokrögzítése,amelyvalamilyenmentálisváltozás formájában jelenikmeg. Ismereteinknemcsakeredményei,hanemeszközeiisazújabbmegismerésnek.Azemlékezetésatudásfejlődéseköl-csönösenfeltételeziegymást:anövekvőtudásstruktúrakihatatanulásiteljesítményre,ugyan-akkoratárolásjellemzőimeghatározzák,hogyhogyanmegyvégbeafelejtés,ésezmiképpenhatvisszaazelraktározotttudásra.

Azemlékezetnemegységes rendszer.Ahagyományosnak tekinthetőún. társasmodellekszerint (pl. Atkinson és Shiffrin) két alrendszert szükségesmegkülönböztetnünk: az infor-mációk átmeneti tárolására szolgáló rövid távú emlékezetet és a gyakorlatilag korlátlan időikapacitással rendelkezőhosszú távúemlékezetet.Arövid távúemlékezetkorszerűelméletei–pl.Baddeleymunkamemória-modellje–szerintezarendszeristöbbkomponensrebontható:.anyelvszerűinformációktárolásáraszolgálófonológiaihurokra,aképszerűanyagokésatériinformációkmanipulációjátszolgálótéri-vizuálisvázlattömbre,illetveafigyelmikapacitásel-osztásátésakétalrendszerműködésétkoordináló,modalitásfüggetlenközpontivégrehajtóra.Azutóbbi időkkutatásainakeredményeivilágítottakráarra,hogyafonológiaihuroknakki-emelt szerepevananyelvelsajátításbanés amásodiknyelvmegtanulásában (Baddeley,Gat-



35

hercole,Papagno;1998).Szorosakapcsolataszótár,szókincsnövekedéseésafonológiaihurokkapacitásaközött.

AhosszútávúemlékezetenbelülTulvingnyománkéttovábbialrendszertszokásazonosíta-ni:azegyikazepizodikusemlékezet(azeseményektárolásáraéselőhívásáraszolgál),amásikaszemantikusemlékezet(atényekrögzítéséértfelelős).Azemlékezetbentároltanyagokelőhívásaalapjánbeszélhetünkazinformációkelőhívásánaktudatosformájáttárolóexplicitemlékezetről(az előhívás tudatos formája) és implicit emlékezetről (az információk előhívásátnemkísériemlékezésiélmény).

Azemlékezetikapacitásfejlődésébenokiszereppelbírótényezők:– Agyiérés(azemlékezetszempontjábólközpontiszerepűstruktúrákéréseazelső4évben

alegintenzívebb)– Gyakorlás– Ametaemlékezetmegjelenése– AtanulásistratégiákhasználataAzemlékezetfejlődésénekkiemeltállomásai:– Csecsemőkor:3hónaposanegyhétigemlékszikvissza.– Kisgyermekkor(1–3év):Képesazidői-tériviszonyokáthidalására,azemlékezetképijellegű.– Óvodáskor (3–6év):Azemlékezetönkéntelenből szándékossáalakul,3éveskortól szí-

vesenidézifelarégidolgokat(10-ből4tárgyi,6verbálisemlék),5-6évesenmegjelenikaszándékosbevésésrevalótörekvés.

– Kisiskoláskor(6–10év):Szándékos,akaratifelidézés,késleltetettfelidézés,anemmecha-nikusbevésésmegjelenése,averbálisemlékezésintenzívfejlődése,8éveskorkörülmeg-jelenikazismételgetésmintstratégia.

– Serdülőkor(11–18év):Értelmes,logikusbevésés,vázlatok,szelekció,tartósmegőrzés.Úgytűnik,hogyazemlékezetiképességekreakörnyezetihatásoklényegibefolyástgyako-

rolnak,scsakkorlátozottmértékbenbeszélhetünkazemlékezetiteljesítmények„konstanciá-járól”.

Az emlékezeti teljesítmények egyéni különbségeivel kapcsolatban szokás ún. emlékezésitípusokrólbeszélniattól függően,hogyazadottszemélynélmelyikmodalitásbanközvetítettinformációkbiztosítjáka legjobb felidézést.Egyesemberek jobbanrögzítika látási,másokahallási,ismétmásokamozgásiadatokat.Tisztatípusokritkánfordulnakelő.

Azegyesemberekközötteltérésmutatkozhat:– abevésésgyorsaságában;– azemlékezéstartósságában,szilárdságában;– azemlékezetkapacitásában,terjedelmében,pontosságában.

5.4.4.1 Az emlékezet vizsgálatára szolgáló eljárások

Azemlékezetvizsgálatárairányulóeljárásoktöbbszempontbólcsoportosíthatók.Avizsgálatcéljátólfüggőenazalkalmazotteljárásirányulhattöbbekközött:

– azemlékezetifolyamatkülönbözőszakaszaira(kódolás,tárolás,előhívás);– azemlékek,abevésett tartalmakkülönböző típusára (motoros,pl.szokásokésmozgási

készségek;képszerű;téri-vizuális;verbális;értelmi-logikai:szóbelijellegű,logikaiössze-függéseketmegragadó;illetveemocionális);

– abevésés módjára(mechanikusésértelmesbevésés);– azelőhívás módjára (önkéntelenésszándékosfelidézés);– azidőtartamára (közvetlen,rövidtávú,hosszútávúmegőrzés).Amunkamemóriakülönbözőkomponenseinekmindegyikéhezszámos,hazánkbanisren-

delkezésreállómérőeljáráskerültkidolgozásra.Ezekrövidáttekintésétadjaa3.táblázat.



36

3. táblázat. A munkamemória legismertebb mérőeljárásai

téri-vizuális vázlattömbközponti végrehajtó

(komplex munkamemória)fonológiai hurok

Corsi-kocka Hallgatásiterjedelem Álszóismétlésiteszt2.

Mintázatterjedelem(Pattern span)

Számolásiterjedelem(Counting span)

Számterjedelem2,3.(Digit span)

Rey-Osterriethkomplexábra-tesztA�ésBváltozat

Visszafelészámterjedelem3.(Backward digit span)

Szóterjedelem(recall of words)

Knox–kocka4 N-etvissza(N-back task)

Reyauditívverbálistanulásiteszt�–1.próba

Vizuálisfigyelemterjedelem5 Olvasásterjedelem2

(Reading span)PreferUtánmondás-próba

BentonVizuálisEmlékezetTeszt6

�.A.Rey:Emlékezetivizsgálatok–válogatás(tesztdoboz)2.RacsmányMihály–LukácsÁgnes–NémethDezső–PléhCsaba:Averbálismunkamemóriamagyarnyelvűvizsgálóeljárásai.Magyar Pszichológiai Szemle, 2005.IX.4.479–505.o.

3.MAWGYI–R,WISC–IV4.Snijders-Oomennonverbálisintelligenciateszt5.Hiskey–Nebraskatanulásialkalmasságiteszt6.BVRTOS-Hungary

Ahosszútávúemlékezet,atanulásfejlettségérőlnyújtanaktájékoztatástazalábbieljárások:

4. táblázat

téri vizuális tanulás verbális tanulás

Rey5/25lokalizációspróba Reyauditívverbálistanulásiteszt�

Reyemlékezetiprofil–összetettemlékezetipróba� Meixner-féleaktívszókincs,szótanulásipróba

Késleltetetttörténetemlékezet

AtanulásiképességjólkörülírtkognitívmutatóinakméréséreajánlottMesterháziZsuzsaaTanulási képesség mérésecíműfeladatlap-gyűjteménye(1984).

Avizsgálatieljárás4blokkbóláll:– EmlékezetI.– Szabályfelismerés,-alkalmazás– Kreativitás– EmlékezetII.Azemlékezetvizsgálatifeladatokbanazonnaliéskésleltetettfelidézésselugyanaztkellrep-

rodukálni.Aszabályfelismerésben,-alkalmazásbanváltozókonkrételemeksegítségévelegyelvontabb

azonosságotkellmegragadni.Akreativitásblokkbanelemi szabályokbetartásával, a feladatnakadekvátúj konstrukciót

kelllétrehozniaavizsgáltgyermeknek.TovábbivizsgálatokkiválasztásáhozésértelmezéséhezforráskéntjavasoljukKósáné(1990)

Fejlődés-lélektani gyakorlatok I.címűkönyvének„Azemlékezésfejlődésénekvizsgálata”címűfejezetét.



37

irodAlom

Baddeley,Alan:Az emberi emlékezet.OsirisKiadó.Budapest,2001.Bednorz, Peter – Schuster,Martin: Bevezetés a tanulás lélektanába. Medicina Könyvkiadó..

Budapest,2006.BernáthLászló:Tanulásésemlékezés.In:N.KollárKatalin–SzabóÉva(szerk.):Pszichológia

pedagógusoknak.OsirisKiadó.Budapest,2004.224–241.o.JáróKatalin–KalmárMagda–OrmaiVera:Fejlődés-lélektani gyakorlatok I. Tankönyvkiadó.

Budapest,1990.63–99.o.JáróKatalin–KalmárMagda–OrmaiVera:Fejlődés-lélektani gyakorlatok II. Tankönyvkiadó.

Budapest,1990.79–93.o.MesterháziZsuzsa:Atanulásiképességmérése.In:IllyésSándor(szerk.):Nevelhetőség és iskola

I. Eszközök és módszerek.OktatáskutatóIntézet.Budapest,1984.NémethDezső –RacsmányMihály –KónyaAnikó –PléhCsaba:Amunkamemória-kapaci-

tásmérőeljárásaiésszerepükaneuropszichológiaidiagnosztikában.Magyar Pszichológiai Szemle,2000.LV.4.403–416.o.

Németh Dezső: Munkamemória, fejlődés, nyelv. In: Racsmány Mihály – Kéri Szabolcs(szerk.):Architektúra és patológia a megismerésben.BooksinPrintKiadó.Budapest,2002..83–100.o.

RacsmányMihály–LukácsÁgnes–NémethDezső–PléhCsaba:Averbálismunkamemóriamagyarnyelvűvizsgálóeljárásai.Magyar Pszichológiai Szemle,2005.IX.4.479–505.o.

5.4.5Amotorosjártasságvizsgálata

5.4.5.1 Általános megfigyelési szempontok

a) Amozgásdinamikája– Egy mozgás végrehajtása során szükséges erőkifejtés mértéke, pl. medicinlabda, majd.

könnyűlabdagurításamegadotttávolságra– Egygyakorlatsoránszükségesfeszítés(erőkifejtés)éslazításösszefüggése,pl.képzeletbeli

ellenállássalvégzettgyakorlatéslazításb) Amozgásritmusa

– Atempóelemzésével,ritmusváltássalfigyelhetőmeg.– Járáskülönbözőtempóval– Járás-megállásváltogatása– Tapsolás,dobbantáskülönbözőritmusban

c) Plasztika,atérkihasználása– Szimmetrikusésalternálómozgások– Egyszerűutasításraavégtagokeljuttatásaatérkülönbözősíkjaiba,pontjaiba(atérkülön-

bözőhelyeire:előre,oldalra,átlósan,rézsútstb.)– Járáskülönbözőtárgyakmegkerülésével(megfigyelendőagazdaságosság,akerülésmér-

téke).d)Mozgáskoordinációe) Lateralitás,dominancia[lásd:6.3.1Amotorosjártasságzavarainakmegállapítása(adiszpra-

xia)]f) Amozgásszerveképsége,deformitások

Afiziológiásmozgásmegvalósulásánakfeltételeamozgásszerveképsége.Avizsgálatieljá-rásban főként a végtagok épségét, afiziológiás tengelyállásoktól való eltérését, fejlődésirendellenességeitfigyeljükmeg.

– AfelsőésalsóvégtagokstrukturálisépségeAz általános megfigyelési szempontokat lásd még: 5.2 Jelen állapot



38

5.4.5.2 A vizsgálat kivitelezésének követelményei

Avizsgálttestrésztőlfüggőenkülönbözőmértékbenvetkőztetjükagyermeket.Azépstruktúráhozviszonyítottmegfigyeléssel,stabil,biztonságostesthelyzetbenvégezzük

avizsgálatot.Avizsgálatközbenazesetlegeskísérőegyüttmozgástismegkellfigyelni.

a) Dokumentáció,egyébintézkedések– Amegfigyeltjellegzetességekszakszerűszövegesösszefoglalása,afiziológiástólvalóelté-

résekfeljegyzéseszükséges.– Indokoltesetbentovábbküldjükagyermeketortopéd/neurológiaiszakorvosivizsgálatra.

b) Anagymozgásvizsgálata– Anagymozgásfogalomkörébeahelyzet-éshelyváltoztatómozgásoktartoznak:atesthely-

zetekmegtartása(statikus),ahelyzetváltoztatások(dinamikus),valamintahelyváltoztatás(kúszás,mászás,járás,futás).

– Vizsgáljuk afiziológiásfejlődésüteménekmegfelelőenatesthelyzetekfelvételét,megtartá-sát,ahelyzetéshelyváltoztatómozgásokat.

– A járást: szimmetriát, a járás indítását, leállítását, a különböző irányokban, különbözősebességgeltörténőjárást,alábgördítését,azalátámasztásnagyságát,akarkísérőegyütt-mozgását,ajárásharmóniáját.

– Azéletkorifiziológiásfejlődésnekmegfelelőstatikusésdinamikustevékenységetfigyeljükmeg.

c) Finommozgás,manipuláció– Vizsgáljuk amanipulációszerepétatámaszkodásban,kutatómanipulációterén,agrafo-

motoriumfejlődésében,valaminteszközhasználat,önkiszolgálás,önellátásterén.– Továbbáacélirányosnyúlást,fogást,elengedést,atámaszkodást,avizuomotoroskoordiná-

ciót,valamintakétkézkoordináltműködését,afelsővégtagmindennapostevékenységét.d)Akomplexmozgásvizsgálatleírásánakrészétképezimég:

– atesttartásvizsgálata;– azegyensúlyozásiképességstatikusésdinamikushelyzetben;– akoordinációsképességstatikusésdinamikushelyzetben.

irodAlom

BernolákBéláné –MlinkóRenáta:Mozgás. In:ZsoldosMárta (szerk.): (Gyógy)pedagógiai di-agnosztika és tanácsadás. Kézikönyv a nevelési tanácsadókban, szakértői és rehabilitációs bizottságokban végzett komplex vizsgálatokhoz. Belső kiadvány. Az OM és a FogyatékosGyermekek,TanulókFelzárkóztatásáértOrszágosKözalapítványközöskiadványa.Budapest,2006.49–81.o.

CsávásDezsőné:Amozgásvizsgálat.In:Lányinédr.EngelmayerÁgnes(szerk.):Áthelyezési vizs-gálat I. Tankönyvkiadó.Budapest,1981.124–131.o.

Schilling, Friedhelm: Mozgáskoordinációs teszt gyermekek számára (KTK). Fordította: Huba.Judit.BárcziGusztávGyógypedagógiaiFőiskola.BelsőKiadvány.1974.

ZsoldosMárta–SarkadyKamilla:Szűrőeljárás óvodáskorban a tanulási zavar lehetőségének vizsgálatára (MSSS).BárcziGusztávGyógypedagógiaiFőiskola.Budapest,1994.

5.4.6Abeszédésanyelvifejlettségvizsgálata

A.beszédvizsgálatakomplexgyógypedagógiai-pszichológiaivizsgálatalappillérétképezi,an-nakeredményeittehátegyegységesrendszerbeágyazottanszükségesértelmezni.Abeszéd-ésnyelvifejlettségterületénmegmutatkozóeltérésekkapcsánválasztkelladnunkarraazalapvetődifferenciáldiagnosztikaikérdésre,hogyatünetekegyátfogó,globáliselmaradásrészjelensége-kéntjelentkeznek,vagypedigspecifikusaneterületrevonatkoznak.



39

Agyermek/tanulóbeszédállapotátalakiéstartalmioldalrólvizsgáljukésértékeljük.

5.4.6.1 A beszéd alaki oldalának, a prozódiai jellemzők megfigyelési szempontjai

– Artikuláció:abeszédszervekműködéseésabeszédhangokkiejtése(diszlália,paralália,alália)

– Hangképzés(préselt:hiperkinezis,levegős:hipokinezis)– Ritmus(egyenletes,akadozó,váltakozó,szabálytalanszünetek,skandáló)– Tempó(normális,lassú,felfokozott,atipikustempóváltás)– Hangerő(normális,erős,halk)– Hangindítás(normális,kemény,hehezetes)– Hangmagasság(normális,mély,magas,fejhang,csúszkáló/ingadozó)– Hangszín(tisztáncsengő,fátyolos,rekedtszínezetű,nazális:zártésnyíltorrhangzósbe-

széd,érces,éneklő)

5.4.6.2 A beszéd tartalmi oldalának megfigyelése

– Beszédértés(szituációhozkötötten,szituációtólfüggetlenülaszavak,mondatokésössze-függőszövegszintjén)

– Beszédkésztetés,közlésiszándék,kommunikációstörekvés(azéletkornakésahelyzetnekmennyiremegfelelő,társasérintkezéstszabályozónyelviformulákhasználata,pl.ameg-szólítás,köszönésmódja)

– A tartalom adekvátsága (Mennyire tudja saját gondolatait hűen kifejezni, a megfogal-mazásrakerülő tartalommennyire illeszkedikazadotthelyzethez?Pl.akérdésrevála-szol-e?)

– Szókincs(kidolgozottsága,gazdagsága/szegényessége,jelentéstorzulások,idioszinkretikusszóhasználat,kontamináció,azadottszójelentéstartományánakleszűkítése/túláltalánosí-tása)

– Kifejezőkészség(szófajokelőfordulása,mondatszerkesztés:szómondatok,tőmondatok,bő-vítettvagyösszetettmondatok)

– FogalomhasználatAfentimegfigyelésiszempontokmenténbegyűjtöttinformációkatazegyesnyelvi szintekre

vonatkoztatva értelmezzük és értékeljük:– Fonológiai szint: azadottnyelvbenrelevánshangokkészletébőlaszavakfelépítésétmeg-

határozószabályokalkalmazásánakképessége,aprozódiaielemek(úm.hangsúly,hang-lejtés,szünetek)használataabeszédben.

– Szemantikai szint:aközlésitartalomnakmegfelelőszavak(lexikaielemek)kiválogatása– Szintaktikai szint:akiválogatottlexikaielemekgrammatikaikapcsolóelemeksegítségével

mondattátörténőformálása– Morfológiai szint: arravonatkozóimplicittudás,hogyafonémákmilyenösszekapcsolás-

banképeznekjelentést– Pragmatikai szint:arravonatkozógyakorlatitudás,hogyanyelvethogyanalkalmazzuka

társasinterakcióeszközekéntAzegyesnyelviszintekfeltárásáraszolgáló,agyakorlatidiagnosztikusmunkábanszéleskör-

benfelhasználhatóbeszédvizsgálatimódszereketazalábbirendszerbefoglalvatekintjükát.



40

5. t

áblá

zat.

A b

eszé

dvi

zsg

álat

i mód

szer

ek r

end

szer

e

mó

dsz

er

viz

sg

ált

te

rü

let

exp

ress

zív

bes

zéd

rec

eptí

v b

eszé

d

Fo

no

-ló

gia

i sz

int

Sze

man

tika

i szi

nt

gra

mm

atik

ai s

zin

t

Fo

no

lóg

iai s

zin

tS

zem

anti

kai s

zin

t

gra

mm

atik

ai s

zin

t

pra

gm

atik

am

orf

o-

lóg

ia

Szi

n-

takt

ikai

sz

int

mo

rfo

ló-

gia

i szi

nt

Szi

n-

takt

ikai

sz

int

Han

gokutánzá

sa

izoláltejtésb

en

(felnőt

tmin

taalapján

)✓

Tár

gy/kép

meg

nev

ezés

e✓

✓ Tár

gyak

/kép

ek

meg

nev

ezés

e,

funkc

ióju

kleírás

a

Tár

gy/kép

ki

válasz

tása

/felism

erés

e

✓ (Hallásid

iffe-

renciálók

épes

ség

vizs

gálatah

ason

ló

han

gzás

úsza

vaka

táb

rázo

lókép

pár

ok

segítség

ével)

✓ Tár

gyak

/kép

ek

meg

nev

ezés

e/fu

nkc

iósze

rinti

kivá

lasz

tása

✓✓

Man

ipulációsz

avak

kal

✓ Szód

efiníció

oppoz

ícióssz

ó-pár

okalk

otás

a,

roko

nértelmű

szav

akgyű

jtés

e,

jelentésá

rnya

la-

tokdifferenciá-

lása

✓ Szótalálás

leírás

alap

ján,á

tvitt

jelentés,humor,

absz

urd

itás

meg

értése

Mon

datutánmon

dás

✓✓

✓



4�

mó

dsz

er

viz

sg

ált

te

rü

let

exp

ress

zív

bes

zéd

rec

eptí

v b

eszé

d

Sze

man

tika

i szi

nt

gra

mm

atik

ai s

zin

t

Fo

no

lóg

iai s

zin

tS

zem

anti

kai s

zin

t

gra

mm

atik

ai s

zin

t

pra

gm

atik

am

or -

foló

gia

Szi

nta

k-ti

kai

szin

t

mo

rfo

ló-

gia

i szi

nt

Szi

nta

k-ti

kai

szin

t

Mon

datbe

fejezé

s/ki

egés

zítés

✓✓

✓✓

✓✓

✓✓

Kér

ésre

célzo

tt

cselek

vés(so

r)

végr

ehajtása

tárg

yakh

oz/kép

ekhez

kö

tötten

✓✓

✓✓ (P

l.

indirek

tké

rés,

felszó

lítás

telje

sítése

)

Röv

idtör

ténet

meg

hallgatás

aés

vissz

akér

dezé

se

✓✓

✓

Bes

zédm

intanye

rése

pr

ovok

álthelyz

etbe

n

–ké

ptör

ténet

segítség

ével

✓✓

✓✓

Bes

zédm

intanye

rése

pr

ovok

álthelyz

etbe

n

–dialógu

s(k

érdé

s-felelet)alatt

✓✓

✓✓

✓✓

✓✓

Szöv

egem

léke

zetb

ől

valófelid

éztetése

(pl.ver

s,m

ondó

ka)

✓✓

✓✓

Spon

tánbes

zéd

✓✓

✓✓

(For

rás:

Ku

ncz–

Més

záro

s)



42

A.beszédszervek állapotát és működésétavizsgálatsorántöbbhelyzetbenismegfigyeljük:nyugalmihelyzetben,spontánbeszédben,hangképzésnélküliartikulációsmozgásokkivitele-zéseközben(önállóan;utasításra,pl.csücsörítés,csettintés,puszidobás;felnőttáltalbemutatottmintaleutánzásával;tükörelőtt;beszédszervekdirektbeállításával),illetvefonációvalkísér-ve (pl. állathangok utánzása, alternáló artikulációsmozgásokra épülő ciklikus és aciklikushangsorokismételtetése).Megfigyeljükésrögzítjükazajkak,anyelv,afogazat,azállkapocs,aszájpadlás,illetveanyelés-éslégzéstechnikafeltűnőeltéréseit(pl.nyálfolyás,működésbeliaszimmetriák).

Verbális kommunikációt korlátozott mértékben használó, illetve nem beszélő gyermekek.esetébenfontosazalábbiszempontokatmegfigyelni:

– Kiveléshogyankezdeményezagyermekinterakciót?– Milyeneszközökkelkommunikál?– Milyenhelyzetbenhasználhangokat?Milyenhangadásraképes(állandósulthangkapcso-

latok,szótöredékekmeghatározott/változóközlésiszándékkal)?– Milyenmértékbenhasználjaagesztusokat,amimikát?Ezekhasználatamennyireadek-

vát,szokásos?Hogyanviszonyulezaverbálisközlésekhez(helyettesíti,megerősíti/ellent-mondásbanállvele)?

– Utasításra,kérésremilyencselekvéstvégez?– Kérésre,tiltásraleállítja-eazaktuálisanfolyamatbanlévőtevékenységet?– Mennyirefigyelazauditívingerekre?Mennyirekeltifelabeszédafigyelmét?– Mennyiremotiváltabeszédutánzására?– Törekszik-earra,hogyabeszélőarcátfigyelje?– Kialakít/felvesz-eszemkontaktust?– Előfordul-eecholália?– Hogyanreagálarra,hanemértikmeg?Anemvagyaligbeszélőgyerekekvizsgálatánálkiemeltjelentőségűajátékmegfigyelése,mi-

velazakomplexvizsgálatrészekéntfontosdifferenciáldiagnosztikaitámpontotszolgáltat.

Abeszédvizsgálatsorántisztáznikella megnevezésen(pl.tárgyképetmegnevez),azután-mondáson(önállómegnevezéssikertelenségeeseténfelnőttmodellleutánzása)ésamegértésen.(pl.többképközülafelnőttáltalmegnevezettkiválasztása)alapulófeladathelyzetekbenmeg-mutatkozóteljesítményekegymáshozvalóviszonyát.

Abeszédvizsgálatsorángyűjtöttinformációkatrendszerezve(azexpresszívésreceptívbe-szédegyesszintjeialapjánanyelviprofilmegrajzolásával)megállapítjuk,hogymelynyelvite-rületekésmilyenmértékbenérintettek.Azeredményektükrébenmérlegeljük,hogyindokolt-ecélzottmegsegítés,vagylátunk-elehetőségetaproblémaspontánrendeződésére.Fontostováb-bászükségeseténjavaslatottennitovábbikiegészítő(pl.pszichiátriai,neurológiai,fül-orr-gégé-szeti,audiológiai)vizsgálatokelvégzésére.

A beszédvizsgálat során tett megállapításokat összevetjük – azéletkorra vonatkozó normatív adatokkal,amelyheztámpontkéntabeszédfejlődéstipi-

kusmeneténekismereteszolgál;– azanamnézis adataival, különöstekintettelabeszédfejlődésreésabeszédállapot-beszéd-

környezet összefüggéseire(pl.élt-eacsaládidegennyelvikörnyezetben,otthonmennyitbeszél,mennyirebátorítjákbeszédre);

– azátfogó mentális képességekkel,akognitívfunkciókfejlettségével;– aszociokulturális háttértényezőkkel;– azintézményes neveltetésre vonatkozó adatokkal;– akorábbi intervencióravonatkozóinformációkkal.



43

irodAlom

Agin,MarilynC.(2004):The „late talker” – when silence isn’t golden. Contemporary Pediatrics..[on-line]http://www.contemporarypediatrics.com/contpeds/article/articleDetail.jsp?id=132720

Aneja,S. (1999):EvaluationofaChildwithCommunicationDisorder. Indian Pediatrics,36:887–890.[on-line]http://www.indianpediatrics.net/sep4.htm

Bowen,Caroline(2001):Ages and stages. Developmental milestones for receptive and expressive language acquisition.[on-line]http://members.tripod.com/Caroline_Bowen/devel2.htm

FeketénéGacsóMária(szerk.):A logopédiai vizsgálat.OPI.Budapest,1990.Gerebenné Várbíró Katalin: Akadályozott beszédfejlődésű gyerekek fejlettségének mutatói,.

sezekhatásaaszelekcióra. In:GerebennéVárbíróKatalin(szerk.):Szemelvénygyűjtemény a beszédhibások pszichológiája köréből. II. kötet. NemzetiTankönyvkiadó.Budapest,1995.76–103.o.

GerebennéVárbíróKatalin:A fejlődési diszfázia és diszlexia tünetegyüttesének szerepe az isko-lai pályafutás alakulásában három eset gyógypedagógiai pszichodiagnosztikai vizsgálatának tükrében.ELTEBárcziGusztávGyógypedagógiaiFőiskolaiKarSzakszolgáltatóésSzakmaiSzolgáltatóKözpont.Budapest,2007.

GósyMária–KassaiIlona:Anormálisbeszéd-ésnyelvfejlődés.In:LányinéEngelmayerÁg-nes (szerk.): Szöveggyűjtemény a gyermeki nyelv és beszédfejlődés köréből. Kézirat. �990...77–83.o.(Tankönyvkiadó.Budapest,1991)

JuhászÁgnes(szerk.): Logopédiai vizsgálatok kézikönyve.ÚjMúzsaKiadó.Budapest,1999.Knijff,WilmaAlkina:Diagnostics in children with language problems: Differences between a

multidisciplinary and monodisciplinary procedure.Ph.D.thesis.RijksUniversity.Groningen,2003.

Leonard,LaurenceB.:Children with specific language impairment.TheMITPress.Cambridge,MA,1998.

MéreiFerenc–BinetÁgnes:Gyermeklélektan.GondolatKiadó.Budapest,1993.MészárosAndrea:Óvodáskorú diszfáziás gyerekek képességstruktúrájának sajátosságai a His-

key–Nebraska tanulási alkalmassági teszt tükrében.Szakdolgozat.ELTEPPK.2005.Paul,Rhea:Languageandspeechdisorders.In:Hooper,StephenR.–Hynd,GeorgeW.–Mat-

tison,RichardE.(eds):Developmental disorders. Diagnostic criteria and clinical assessment..LawrenceErlbaumAssociates,Publisher.Hillsdale,NewJersey,1992.209–238.o.

PléhCsaba–KovácsGyula–GulyásBalázs(szerk.):Kognitív idegtudomány.OsirisKiadó.Buda-pest,2003.561–584.o.

Simpson,Joy–Rice,MabelL.(2003):Top 10 things you should know… about children with Spe-cific Language Impairment.NationalInformationCenterforChildrenandYouthwithDisa-bilities,factsheetnumber11,January.[on-line]http://www.ninhcy.org/pubs/factshe/fs11txt.htm

5.4.7Aviselkedés(magatartás)vizsgálata

A vizsgálati szituáció a valóságos élethelyzetek modellje, amelyben a megismerés ér-dekében

– acélokésakadályokjobbankörülírtak;– amegnyilvánulásoknormákhozviszonyíthatók.

5.4.7.1 Kiemelt területek

a) Avizsgálatvezetőhözvalóviszony– Kapcsolatteremtő képesség(mennyirekönnyen,gyorsan,tartósanvalósíthatómeg,hane-

hezenalakíthatóki,akkormilyeneszközzel,agondviselőjelenlétehogyanbefolyásolja).– Kooperabilitás(azegyüttműködésikészségszínvonalaéstartalma)

•. Jókooperáció:elfogadjaatevékenységirányítását,érdeklődésénekterelését.



44

•. Mennyiretartós,hogyanlehetfenntartani?•. Beállítódásavizsgálatvezetőhöz

b) Afeladatvégzéshezvalóviszony– Motiváció:miindítjatevékenységre,mitartjafennazt:szociálissiker,funkcióöröm,igény-

szint(sikeréskudarchatása),telítődés,monotóniatűrés– Feladattudat

•. Feladattartás,magatartás-szabályozás,viselkedésiérettség•. Függ:azéletkortól,érettségtől,előélettől,tapasztalatoktól,nevelőiattitűdtől,intézmé-

nyesneveléstől– Az önálló feladatvégzés szintje(döntő:akörnyezetitényezők,viselkedésisémáktanulása)

•. Igényli-e ésmilyenmértékben a segítséget, az állandókontaktust, ellenőrzést, bizta-tást?

•. Fontos differenciáldiagnosztikai támpont (l. az értelmi fogyatékosság szociális krité-riuma)

– Pszichomotoros tempóc) Személyiségjellemzők

– Megjelenés(alkat,ápoltság,szomatikusérettség)– A vizsgálati helyzethez való attitűd– Szokatlan viselkedéselemek(pl.perszeveráció,bizarrériák,sztereotipmozdulatok,furcsa,

atipikusverbalizáció)– Nyelv (amagyarnyelvhasználatánakkönnyedsége,esetlegeskétnyelvűség,kifejezőkész-

ség,artikuláció)– Figyelem és koncentráció– Esetleges látás-/hallás-/motoros problémák, ezek korrigáltak-e (szemüveg, hallókészülék,

egyébgyógyászatisegédeszközök,rehabilitációseszközök)– Hangulat/érzékenység(agyereketövezőemocionálislégkör)

•. Alaptónusversuspillanatnyiállapot– Oldottság, szorongás(azalkalmazkodásdinamikustényezői)– Énkép, önértékelés(Fejlődésejelentősmértékbena„szociálistükör”függvénye.)

d)Küzdőképesség(copingstyle)– Túlzottreakció

•. Fészkelődés,nyugtalanság(Ruházatánmatat,lábátrázza,dobogazinstrukcióalatt.)•. Figyelemfókuszálásiproblémák (Körbenézeget,elfelejtiaz instrukciókat,akörnyezeti

zajokrafigyelmeelterelődik,irrelevánskérdésekkelszakítjamegazinstrukciót.)•. Cselekvésesimpulzivitás(Nemgondoljavégigafeladatot,hamarabbbelekezd,részletek

fölöttelsiklik,ahibázáserősenfrusztrálja.)•. Akitartáshiánya(Afeladatbefejezéseelőttfeladja,feladatvégzéseazinadekvátbeszél-

getésmiattelhúzódik.)•. Túlértékelisajátképességeit(Sajátmagaszámárafokozzaafeladatnehézségét.)•. Sikertelenségokoztadiszkomfortérzet,izgatottság(Nemfolytatjaafeladatot,hamarfel-

adja,vegetatívtüneteketprodukál.)– Alulműködés

•. Félénk,bizonytalan(Többtámogatást,segítségetigényel.)•. Érzelmilegfeszült(Erőtlenüldolgozik,kapkodóváválik,különösen,hamotiválják.)•. Letargikus(Nehezenkelthetőfelazérdeklődéseafeladatiránt,válaszadásalassú,nem

teszkísérletetahibákkorrigálására.)– Negativizmus

•. Segítségrevalórászorultságotkelt,szimulál(nyilvánvalódolgokbanissegítségetkér).•. Opponáló(Kifogásttalál,hogyelhárítsaafeladatot.)•. Egyébreakciókateszthelyzetben

Fontoselkülöníteni,hogyazészleltmagatartásbeli/személyiségfejlődésieltéréselsődleges-e,vagykövetkezményes.



45

Ajánlottastrukturáltmegfigyelésiszempontokontúlamagatartásvizsgálatasoránkérdő-ívesmódszereketalkalmazni.ÍgypéldáulazújonnanmagyarmintánadaptáltPszichopatoló-giai tünetlistát (SAFA),amelygyermekekésserdülőkmagatartásánakvizsgálatáraalkalmas.(Cianchetti–Fancello,2001.)ElterjedtbelsőhasználatraaGyermekviselkedésikérdőív (Gádo-ros–Rózsa–Kő,1997)is,amelytöbbekközöttazértelőnyös,mertaszülőnél,apedagógusnálésavizsgáltgyermeknél(elkülönítveafiúéslánynormát)közvetlenülistájékozódikaviselkedésproblematikájáról.Aviselkedésprofiljaafelvettkérdőívsegítségévelrajzolhatómeg.

Ezutóbbikérdőívekértelmezéséhezpszichológusiszaktudásszükséges.Általábanakorszerűkognitívképességetvizsgálóeljárásokmelléatesztkészítőkmárama-

gatartás részletesebb megfigyelését elősegítő szempontsorokat is közölnek, megerősítve azt,hogymindenvizsgálatkorazegészszemélyiségetfigyelembevévecélszerűeljárni.

Asúlyos,tartósviselkedésizavarokeseténakomplexvizsgálatrészekéntszakpszichológusikompetenciamellettszakorvosimegítélésisszükséges.

irodAlom

Achenbach,Thomas (1991):Child Behavior Checklist. [on-line]http://cps.nova.edu/~cpphelp/CBCL.html.Magyarfordítás:Gyermekviselkedésikérdőív.ELTEbelsőkiadvány.

GádorosJúlia–RózsaSándor–KőNatasa:A Gyermekviselkedési kérdőív.Kézirat.1997.Cianchetti,Carlo–SannioFancello,Giuseppina(2001):Pszichopatológiai tünetlista gyermekek

és serdülők számára. Magyaradaptáció: KőNatasa.Forgalmazza:OSHungaryTesztforgal-mazóKft.

PálhegyiFerenc:Aszemélyiségjellemzése.In:Lányinédr.EngelmayerÁgnes(szerk.):Az áthe-lyezési vizsgálat I. Tankönyvkiadó.Budapest,1981.117–124.o.

Stott,D.H.–Moyes,F.R.–Henderson,Sh.E.:TOMI, Test of Motor Impairment, U. S. Standar-dization Manual, Henderson revision. Thepsychologicalcorporation,HarcourtBraceJova-novichmINC.1984.

VanUden,Antonius(1989):Tesztmagatartás kérdőív.Fordította:CsányiYvonne.ELTEGYOSZIbelsőkiadvány.

5.4.8Atanulásimotivációvizsgálata

Atanulóiteljesítményképességekmegítélésekorközpontihelyetkellkapniaamotivációvizs-gálatának.A terhelhetőség, fáradékonyság,motivációazoka függetlenváltozók,amelyeketavizsgálatsoránegyenletesszintenkellfenntartaniahhoz,hogymegfelelőentudjukvizsgálniagyermekekismeretétésképességszintjét.Azértelmierőkvonatkozásábanazonosfeltétellelindulóvizsgálatiszemélyeketasikeresésalehetőségekhezképestsikertelencsoportoktagjaitakitartás,az önbizalomésacélra törő magatartáskülönítielegymástól.Ahosszútávúered-ményesség tehát sokkal inkábba személyiség függvénye, semmintpusztánaz intellektuálisadottságoké.Természetesenaszociáliskörnyezet is (a tanulmányokat támogatóvagyzavaró,nehezítőmódon)komolyszerepetjátszik,hatásanemhagyhatófigyelmenkívül).

Atanulássikerességébenszerepetkapamegfelelőenkialakítotttanulásikörnyezet,ajótár-saslégkör,aszemélyestanár-diákkapcsolat,illetveaziskolaszervezetinormái,azirányításiésvezetésistruktúra,aszabályokésazértékelésirendszerek.Apozitívklíma,azegyüttműködés,azelfogadóközösség,atársastámogatásésfacilitáció,acsoportmotiválóerejeatanulásimoti-vációtnövelniképesháttértényezők.

Atanulmányiteljesítményésamentálisképességekköztidiszkrepanciamértékeszerintagyermekeket/fiatalokatnégycsoportbalehet(Kuncz–Mészáros–Nagyné,2005)sorolni:

1.csoport:Atanulmányi teljesítményaképességeknekmegfelelőenalakul,nincsdiszkre-pancia(megfelelőlendület,nagybelsőenergiák,tanulásravalóorientáció,auto-nómszemélyiségjegyek,jóadottságokeseténőkapotenciálistehetségesek).



46

2.csoport:A tanulmányi teljesítmény átmenetileg, különböző okok miatt (pl. serdülőko-rikrízis)aképességszintalatti,adiszkrepancianemtartós(aválságontúljutva–amihezesetlegesenpszichológiaitámogatásszükséges–újramegfelelőteljesít-ményreképesek).

3.csoport:Atanulmányiteljesítménygyengebelsőenergiákkövetkeztébentartósanelmaradaképességekalapjánelvárhatószinttől,adiszkrepanciatartósésnagymértékű(alig terhelhető,motiválatlan;hamotivált is az intellektuális ismeretszerzésre,akkornincsenergiafedezetükigényeikrealizálásához;ateljesítményerősenhul-lámzó,arészeredményekszélsőségesek).

4.csoport:Atanulás,azintellektuálisismeretnemérték,ígyenneknincsisreálismotiválóereje.Averbalitás szintjénesetlegmegjelenika tanulásivágy,deazanticipáltpályaképben,életcélbanmásértékeketpreferálnak.Ezzelazambivalenciávalaztacsaládikettősségetprezentálják,amelybenélnek:nincstúlmélygyökereazaka-démikustudástiszteletének,legfeljebbaszavakszintjénközvetítikezt;azéletvi-teléséletfelfogásmindennekellentmond.

5.4.8.1 Vizsgálati módszerek

Amotiváció vizsgálatának célszerű eszköze a strukturáltmegfigyelés, illetve a különfélekérdőívesmódszerek.

Akoraiéletkorbanérdemesebbagyermekérdeklődésétspontánhelyzetbenmegfigyelni.Amegfigyeléskérdéskörei:

a) Mikötile?Milyentartalmakérdeklik?b) Mennyiideigirányulafigyelemazadottérdeklődésikörre?c) Miaz,amieltereli;külsővagybelsőingerek-e?d) Érdeklődése(vissza-)terelhető-e,illetvemivelterelhető,hogyan?

Iskoláskorbanamotiváltmagatartásleírásáraakérdőívekhasználatacélszerű.AGyeneiMelindaáltalszerkesztett(évszámnélkül)kérdőív16tételbőlállókérdéssor(Kozé-

kimodelljenyomán)9alapmotívumfelmérésétszolgálja:– (Otthoni)melegérzelmikapcsolatok,empátia– (Anevelőkkelvaló)identifikáció– (Atársakkalvaló)összetartozás– Independencia,azönállómegismerésvágya– Kompetencia,általánostudásvágy– Érdeklődés,izgalmasegyüttesaktivitásoköröme– Kölcsönösbizalom,lelkiismeret,önértékelés– Normakövetés,arendmotiválóhatása– FelelősségérzetEzek az alapvető motívumok 6 faktort alkotnak, amelyek 3 átfogó dimenzióba foghatók.

össze:I. Affektív-szociálisdimenzió(3item):

1.Melegség,odatartozás,intimérzelmikapcsolatmotívumai 2.Szociabilitásmotívuma,jószociálispozíciófenntartása,elfogadottság

II. Kognitív-aktivitásidimenzió(7item): 1.Kompetencia,sajátérdeklődéskövetése,azaktivitásélvezete,tudásszerzés, tökéletesedés 2.Érdeklődés,érdekesközösaktivitásIII. Morális-önintegratívdimenzió(5item): 1.Felelősség,sajátértékrendszerkövetése 2.Normakövetés,értelmesszabályokelfogadása,kötelességteljesítéseEgymásikmetódusszerint(Réthy,1981)iskoláskorbanamotiváltmagatartásmegfigyelésé-

nekfontosszempontjaakonkréthelyzetekreirányulás(pl.aházifeladatelkészítésére;kiegészí-



47

tőfeladatokvállalására;illetveazönkéntkezdeményezettspontánmegnyilvánulásokminősé-gének,számánakelemzésére).

Kérdőívvelfontoslehettovábbá:– Atanulásiattitűdfeltérképezése(Bernáthésmtsi.1981;id.Kósáné,1984)– Akülönbözőtantárgyakirántiérdeklődés(Duckworth-Entwistle,1974;id.Kósáné,1984)

ésattitűd(Kiss,1973;id.Kósáné,1984)– Aziskoláhozfűződőérzelmiviszony(Veczkó,1975;id.Kósáné,1984)AzújabbkutatásokbanJózsa(2003)ésFazekasnéFenyvesiMargit,SzvatkóAnna(2006)az

elsajátításimotiváció jelentőségét és vizsgálatát hangsúlyozza. Az elsajátításimotiváció hu-mánspecifikuskésztetés,amelyaktivizáljaésintegráljaatanulásfolyamatát.Értelmi,szociálisésmotoroskomponensekrebontható.Azelsajátításimotivációvizsgálhatómegfigyeléssel,pél-dáuljátéktevékenységvagyfeladatvégzésközbenimegfigyelésselés/vagykikérdezéssel.

Megfigyeléseseténakitartásazegyiklegfontosabbjellemzőszempont.AzelsajátításimotivációkikérdezésesmódszerétMorgan(1998)nyomán(DimensionofMas-

teryQuentionnaire)Józsa(2003)adaptáltahazaialkalmazásra.Atanulásimotivációsokoldalúfeltérképezésetámpontotadhatatanulásirántipozitívvi-

szonykialakításánakfolyamatában.

irodAlom

FazekasnéFenyvesiMargit–SzvatkóAnna:Tanulásimotiváció– iskolaisikeresség-eredmé-nyesség.In:ZsoldosMárta(szerk.):(Gyógy)pedagógiai diagnosztika és tanácsadás. Kézikönyv a nevelési tanácsadókban, szakértői és rehabilitációs bizottságokban végzett komplex vizsgá-latokhoz. Belsőkiadvány.AzOMésaFogyatékosGyermekek,TanulókFelzárkóztatásáértOrszágosKözalapítványközöskiadványa.Budapest,2006.171–188.o.

GyeneiMelinda:Kísérletitapasztalatokaziskolaimotivációméréseterén.Iskolapszichológia,.16.Budapest(évszámnélkül)

JózsaKrisztián:Az elsajátítási motiváció fejlődése és összefüggése a kognitív alapkészségekkel 4–16 éves korban.PhD-értekezés.Szeged,2003.

KósánéOrmaiVera–PorkolábnéBaloghKatalin–RitoókPálné:Nevelés-lélektani vizsgálatok. Tankönyvkiadó.Budapest,1984.4.fejezet:Érzelmimotivációstényezők.327–351.o.

KunczEszter–MészárosAndrea–Nagynédr.RézIlona:Szakiskolástanulókbemenetiképes-ségvizsgálórendszere.In:MárknéEttlingerZsuzsa–TápFerencné–FöldesTamás(szerk.):Szocializált esélyteremtő oktatás és/vagy az oktatás esélyteremtése, szocializációja. XI..SoproniLogopédiaiésPedagógiaiNapok.A„Fogjukakezed!”Egyesületkiadványa,2005..124–134.o.

N.KollárKatalin–SzabóÉva:Tanulásiszokásokésmódszerek. Iskolapszichológia,25.Buda-pest,2001.53–66.o.

N.KollárKatalin–SzabóÉva(szerk.):Pszichológia pedagógusoknak.OsirisKiadó.Budapest,2004.

RéthyEndréné:Motiváció, tanulás, tanítás.NemzetiTankönyvkiadó.Budapest,2003.SzabóÉva–N.KollárKatalin:Atanulókéletmódjánakkérdőívesvizsgálata.Iskolapszichológia,.

25.Budapest,2001.5–52.o.

5.5 Az AlApvető iskolAi teljesítmények vizsgálAtA

5.5.1Azolvasásvizsgálata

Avizsgálatcéljaazolvasási teljesítményszínvonalánakfelmérése,azesetlegeselmaradásmértékének,sajátosmegjelenésiformájánakésfeltételezettokánakmegállapításaaháttérténye-zőkismeretében.

Azolvasásszámoskülsőésbelsőtényezőegyüttesénekeredménye,ebbőlkifolyólagazolva-sásiteljesítménymegítélésekorazalábbiakatvesszükfigyelembe:



48

– Azérzékszervekállapota(hallás,látás)– Abeszédterületénjelentkezőformaivagytartalmizavarok– Intelligenciaszint– Szociokulturálismiliő,azolvasáskultúráhozvalóviszony– Alkalmazottoktatásimódszer– Aszervezettoktatásbaneltöltöttidőtartam,gyakorlásilehetőség

5.5.1.1 Az olvasás vizsgálatára alkalmas eljárások

Azolvasás vizsgálatárahasználhatók aMeixner Ildikó által évfolyamonként összeállítottún.„Meixner-féleolvasólapok”,illetvealkalmazhatókegyénilegkialakítottfeladatsorok.Azol-vasólapokkialakításánaklegfontosabbszempontjaiazalábbiakbanösszegezhetőkLángIringó(1981)nyomán:

– Abetűketúgyrendezzük,hogyaleggyakrabbanelőfordulóhibázásokatkönnyenfellehes-senismerni.

– Egyrésztaformailagfelcserélhetőbetűk,másrésztagyermekkoripöszeségsoránelőfor-dulóhangcserékbetűalakjaikerülnekegymásmellé.

– Abetűsorbanegy-egybetűtöbbszörisszerepeljen,merthaagyermekbizonytalanafelis-merésben,esetlegazelsőmutatáskorráhibázhat,ésígyhamisképetkaphatunk.

– Anehézségisorrendmiattelőszörmagánhangzóvalkezdőszótagokatolvastatunk,amelye-ketamássalhangzóvalkezdődőszótagokkövetnek.

– Részesítsükelőnybenazértelmesszótagokat!– Aszavakésmondatokösszeállításánálügyeljünkarra,hogyazolvasólaponneszerepeljen

ismeretlenszó,kifejezés!– Azolvasólaponabetű-,szótag-ésszósoroknyomatottkisbetűvelszerepeljenek,amonda-

tokésösszefüggőszövegkövesseahelyesírásszabályait!– Rövidebbszavaktólhaladunkahosszabbszavakolvastatásafelé.– Amondatokesetébenisanehézségisorrendetkellfigyelembevennünk;atőmondatrólkell

abővítettmondatraáttérni.

5.5.1.2 Az olvasási készség vizsgálatának menete

Javasolt,hogyazolvasásvizsgálatotmegelőzzeabeszédvizsgálatazesetlegesbeszédhibák,hangcserék feltérképezésecéljából,segyúttalagyermekfeltételezettolvasásiszintjéről is is-meretet szerezhetünk.Mindehhez fontos támpontként szolgál a pedagógiai jellemzés idevo-natkozó része,amelybőlkirajzolódikazadott tanulóolvasási szintjeésazévfolyamraelőírtkövetelményekköztiviszony.

5.5.1.3 A vizsgálat területei

a) Betűfelismerés:izoláltmagánhangzó-,majdmássalhangzó-sorozatolvasásab) Összeolvasás szótag-ésszószinten:haagyermeknemtudjaazolvasástelkezdeni,azelső

kétszótagesetébensegítünk.c) Olvasásértés szavak,mondatok,illetveszövegszintjén:azolvasottakmegértésétképegyez-

tetésvagykérdés-feleletformájábanellenőrizhetjük.

5.5.1.4 Az olvasási teljesítmény elemzése

Minden feladatesetébenkét szempontbólkellvizsgálnunkagyermekolvasási teljesítmé-nyét.

a)Technikaiszempontból(pontosságéstempó):Megfelel-eazadottévfolyamraelőírttanter-vikövetelményeknek,figyelembevéveazadottosztálybanalkalmazotttanításimódszertésütemezést?

b)Tartalmilag:Megértette-easzöveggondolatitartalmát?



49

Amennyibena tanuló ezeknekakövetelményekneknem felelmeg, ki kellderíteni,hogymilyenpszichésfunkciókzavarahatkedvezőtlenülafolyamatra,ezazonbanmártúlmutatapedagógiaidiagnosztikahatáskörén:pszichológiaivizsgálatotigényel(l.beszédvizsgálat,intel-ligenciavizsgálat,anamnesztikusadatok).

Azolvasásértésgyengeségemögötttöbbféleokhúzódhatmeg:– Nemtudjaagyermekazolvasottszövegelemeit,illetveösszefüggéseitmegjegyezni(emlé-

kezetiprobléma).– Nehézségetjelentabetűkfelismerése,ígynemtudajelentésrefigyelni,aszövegethibásan

olvassael(technikaiprobléma).– Azolvasottszóakusztikusképéheznemasszociálódottemlékképarról,amitaszójelöl

(agyermeknekmásakusztikus-beszédmotorosemléknyomaivannakazadottszóról,nemismeriagyermekazilletőfogalmat).

– Aszövegértelmemeghaladjaagyermekáltalánosfejlettségiszintjét,illetveismeretkörét.AzolvasásiképességvizsgálatábanjólhasznosíthatókaRomankovics-féleolvasólapokis.

irodAlom

CsépeValéria:Azolvasás és íráskészség zavarai. In: IllyésSándor (szerk.):Gyógypedagógiai alapismeretek. ELTEBGGYTF.Budapest,2000.241–278.o.

JuhászÁgnes(szerk.):Logopédiai vizsgálatok kézikönyve.ÚjMúzsaKiadó.Budapest,1999.LángIringó(1978):Olvasásvizsgálat.In:Lányinédr.EngelmayerÁgnes:Az áthelyezési vizsgálat

I.OM.Budapest,1978.141–153.o.RomankovicsAndrás:Így tudok olvasni (írni) 1–4.Felelőskiadó:RomankovicsAndrás.Mogyo-

ród,1998.TordaÁgnes:Azolvasás-ésírászavardiagnosztikájaésterápiája.In:JózsaKrisztián(szerk.):Az ol-

vasási képesség fejlődése és fejlesztése.DinasztiaTankönyvkiadó.Budapest,2006.207–233.o.

5.5.2Azírás,helyesírásvizsgálata

Avizsgálatcéljaazírásteljesítményszínvonalánakfelmérése,azesetlegeselmaradásmér-tékének,sajátosmegjelenésiformájánakésfeltételezettokánakmegállapításaaháttértényezőkismeretében.

5.5.2.1 Az írástanulásra való érettség

Azolvasástanuláshozszükségeskülsőésbelsőfeltételek(lásd:5.5.1Azolvasásvizsgálata)egybenazírástanulásalapjátisképezik.Ezekentúlmenőenazírástanulásspeciáliselőfeltételeagrafomotoroskészségmegfelelőfejlettsége,amelylehetővéteszi:

– akülönbözőtérihelyzetűelemigeometriaialakzatokmásolását;– azösszetettformákvizuálisanalízisét-szintézisétkövetőenamásolássikereskivitelezésé-

hezamintákatíró-rajzolómozgásoknakmegfelelőtagolást;– arészekrőlrészekrehaladómásolótevékenységszukcesszívenrendezettcselekvéssorként

(pl.egységeksorrendjénekmegtartása)történőlefuttatását;– amintaelemek,arészletekegymáshozvalóviszonyának,kapcsolatánakleképezését.Az írástanulásra való alkalmatlansághátterébenazalábbiokokállhatnak:a)Érzékszervisérülés(pl.alátásélességproblémája)vagyavizuálispercepciófejletlensége/

zavarab)Amozgásfunkciókfejletlenségevagysérülésec)Agrafomotoros,illetveavizuomotoroskoordinációéretlensége/zavarad)Afeladattudatésfeladattartáskialakulatlansága,afigyelem,érdeklődés,kitartásstb.fej-

letlensége



50

Azírástanulásravalóalkalmasság(vizuomotoroskoordináció)vizsgálatánakelemei:a)Atéripontokhozvalóigazodásmanipulációshelyzetbenb)Átírás,téripontokösszekötésec)Vonalak,formák,betűelemek,betűmásolásaAzírástanulásravalóérettségesetén– átíráskoramintavonaltólvalóeltérésnemhaladjamega2-3millimétert;– másolásnálsikeresavonalrendszerhezvalóigazodás;– azegyenesésakörvonalgrafomotoroslekövetésepontos;– akarikaésatojásformagrafomotorosdiszkriminációjaegyértelmű.

5.5.2.2 Az íráskészség

Azíráskészségszintjénekvizsgálatakoragyermekírásteljesítményeitatantervikövetelmé-nyekhezviszonyítjuk.

Az.íráskészség fejletlenségénekhátterébenakorábbiakbanfelsoroltakontúlakövetkezőkáll-hatnak:

– Azakusztiko-beszédmotorosfunkciókfejletlensége,afunkciókanalízisénekésszintézisé-nekzavara,amikorazírásbelielmaradásolvasásproblémávalisegyüttjár.

– A figyelmi,motivációs, illetve végrehajtóműködés zavara esetén az írásteljesítményre.figyelmetlenségihibák(elírások,javítgatások),azírástempólassúsága,illetverendezetlenírásképjellemző.

– Mozgászavar,azidegrendszerivagymozgásszervisérüléseseténazírásproblémájaaszé-lesebbkörbenmegnyilvánulómozgászavarnakcsupánegyiktünete.

Komplexgyógypedagógiaivizsgálatikeretbenfontosazírásteljesítményésamentálisössz-teljesítményösszefüggésévelkapcsolatbanszemelőtttartani,hogy

a)azíráskészségelmaradásaönmagábannemjelzimegbízhatóanazértelmifogyatékossá-got;

b)azíráskészségmegfelelőszínvonalanemzárjakiazértelmifogyatékosságdiagnózisát;c)azesetekdöntő többségénélnincsolyan idegrendszeri funkciózavar, amelynekaz írás-

készségfejletlensége,azírászavarvolnaazegyetlentünete.Azíráskészségvizsgálatánakelemeinehézségisorrendben:a)Írottszövegmásolása(Atanulókészenkapja,látjaazírottbetűkformáját.)b)Nyomtatottszövegmásolása(Máremlékeznikellazírottbetűalakokra.)c)Tollbamondás(Ahallottszavakakusztiko-beszédmotoroselemzését,aszavakhangokra

valófelbontását,amegfelelőbetűképekfelidézésétsabetűkmegfelelősorrendbenvalóleírásátfeltételezi.)

d)Ismertszövegemlékezetbőltörténőleírása(példáulvers,személyiadatokstb.),amiazem-lékezetifunkciókmegfelelőszínvonalátvárjael.

e)Fogalmazásírása(nyelvianyag,aszövegönállólétrehozása,szövegezése,megformálása)Azírásteljesítménytbefolyásolólegfontosabbtényezőknégycsoportbasorolhatók:a)Afeladatkijelölésmódja(l.nehézségisorrend)b)Apszichológiaiszempontbólegyreösszetettebbéválóíráshelyzetazírásteljesítményszín-

vonalábankétfélemódonistükröződhet:– Azújabbésegyremagasabbrendűpszichikusfolyamatokelvonhatjákatanulófigyel-

métazírásmozgásokkivitelezéséről,ígykomplexebbhelyzetekbenazírásképrendezet-lenebbéválhat,lassulhatazírástempó,növekedhetnekahangjelölésihibák.

– Azíráshelyzetbebekapcsolódóújabb,magasabbrendűpszichikusfunkciókközülvala-melyiksérült,ésezazavarfogtükröződniazírásteljesítményben.

c)Azíráskülsőfeltételeinekváltoztatása:azíráskészségmaximálisszintenolyankülsőfel-tételekmellettnyilvánulmeg,amelyekközöttkialakult;vagyismeghatározotttesttartás-sal,íróeszközzelésmeghatározottfüzetbentörténőírásfolyamán.

d)Azírástempóváltoztatása:haatanulónakírásfejlettségiszínvonalánálgyorsabbanvagylassabbankellírni,akkorezazírásteljesítményétáltalábanrontja.



5�

5.5.2.3 Írásteljesítmény elemzésének szintjei és az azokhoz kapcsolható tünetek

1. szint:Kódolás– Betűtévesztésekazolvasásbanfellépőknekmegfelelően(ahibaesetlegnemjönlétre,de

elakadásjelzi).Rosszulelkezdettbetűk– Szekvenciazavar: tükörírás, felcserélés, elhagyás,kihagyás,hozzátoldás,betoldás, értel-

mesváltoztatás,értelmetlenváltoztatás2. szint:Írás,helyesírás

– Betűtévesztés: betűtípus (írott/nyomtatott, kisbetű/nagybetű); betűfajta (j/ly); fonetikaiprobléma(nemfonetikus/időtartam/írás,fonetikusírás)

– Tagolás:szavaktagolása(egybeírás/különírás),szavakonbelülitagolás/elválasztás);mon-datoktagolása(írásjelhiány/többlet/inadekváció,nagybetű/kisbetű).

– Aszöveglejegyzésénekhibája:kihagyás,változtatás– Anyelvhasználatproblémája(pl.morfológiai,grammatikaieltérés)

3. szint:Írástechnika–formaielemzés– Kivitelezés

• Összbenyomás:maszatos,javítgatott,szabálytalan• Tagolásiprobléma:térkitöltés(margóhiány/többlet);egybeolvasztás,túltagolás;kohézió

(zsúfolt,széteső,kusza)• Elhelyezésiprobléma:sorhelyzet(alapvonalon,eltér,változó);sorhiány,sorforma(egye-

nes,egyéb)• Méretprobléma: függőleges méret (középzóna kicsi/nagy/ingadozó, zónadominancia

alsó/felső/középső/nincs);vízszintesméretelsődlegesen/másodlagosanszűk/keskeny• Grafémaalakítási probléma: célszerűtlen formálás, alakhiba, egyszerűsítés, díszítés,

sablonosság• Mozgáskivitelezésiprobléma:vonalvezetés(bizonytalan,tremor,mozdulatkisiklás);vo-

nalforma(szöges,íves,fonalas);nyomás(hiány,többlet,ingadozó);dőlés(jobbra,balra,ingadozó),ceruzafogás(görcsös,markoló)

• Testtartásésannakváltozásai,együttmozgások(fejen,másikvégtagon);írásközbenakartovábbhelyezése(folyamatos/szakaszos);azujjak,csukló,könyökmozgásainakkoor-dinációja;ceruzatartás(merev,görcsös,laza)

– Írástempó,-ritmus:lassú,gyors,kapkodó,egyenetlen,változékony.

irodAlom

CsépeValéria:Azolvasás-és íráskészségzavarai. In: IllyésSándor (szerk.):Gyógypedagógiai alapismeretek.ELTEBGGYTF.Budapest,2000.241–278.o.

IllyésSándor:Azírásvizsgálat.In:LányinéEngelmayerÁgnes(szerk.):Az áthelyezési vizsgálat I. Tankönyvkiadó.Budapest,1992.87–109.o.

TordaÁgnes:Azolvasás-ésírászavardiagnosztikájaésterápiája.In:JózsaKrisztián(szerk.):.Az olvasási képesség fejlődése és fejlesztése. Dinasztia Tankönyvkiadó. Budapest, 2006..207–233.o.

JászberényiMárta:Rajzolás-ábrázolás.Erősségek,nehézségek,zavarokfeltárásaésafejlesztés.In:ZsoldosMárta(szerk.)(Gyógy)pedagógiai diagnosztika és tanácsadás. Kézikönyv a nevelé-si tanácsadókban, szakértői és rehabilitációs bizottságokban végzett komplex vizsgálatokhoz..Belsőkiadvány.AzOMésaFogyatékosGyermekek,TanulókFelzárkóztatásáértOrszágosKözalapítványközöskiadványa.Budapest,2006.82–96.o.

5.5.3Aszámolásikészségvizsgálata

Célja a számfogalmi fejlettség, a számkategóriák (egyes, tízes, százas stb.)megértésének,.aszámértékmennyiségértelmezésének,aszámtanigondolkodásnakavizsgálata.



52

Aszámtanigondolkodásáltalábanösszefüggazáltalánosintelligenciával,ennekmintegyegyikkifejeződése,jellegzetesmegnyilvánulása.

2. ábra. A kognitív képességek összetevői a matematikai képességekre vonatkoztatva

Vincze Szilvia (2003)

Azintelligenciávalvalóösszefüggésazonbancsaknagyáltalánosságbanérvényes,ésgyak-ranelőfordul,hogyazáltalánosintellektuálisképességekésamatematikaigondolkodásegy-mástólfüggetlenülkülönbözőfejlettségiszintetmutatnak.

Haazelsőösszefüggéstvesszükfigyelembe,akkorérthető,hogyazáltalánosintelligenciaalacsonyabbszintjerendszerinttükröződikaszámfogalmifejlettséggyengeségében,amatema-tikaigondolkodáskorlátozottságában,nehézkességében.Haadiagnosztikusmunkaoldalárólnézzük a jelenséget: a számfogalmi gondolkodás szintjének gyengeségéből, a számtani gon-dolkodászavarábólvagyhiányábólkövetkeztethetünkértelmielmaradásra, fogyatékosságra.Figyelembekellvenniazonbanazt,hogyezcsupánegyrészadat,amelycsakatöbbiadattalegyütt,azokkontextusábanértékelhető.Látható,hogynagyonfontosamatematikaigondolko-dáskörültekintő,alaposvizsgálataadiagnosztikában,hiszenakétadategyüttjárásaéseltéréseisdiagnosztikusértékűlehet.Azelsőesetbenazértelmideficit,amásodikbanadiszkalkuliagyanújavalószínűsíthető.

Avizsgálatsoránalkalmazottfeladatokkiválasztásánakszempontjaiagyermek– életkora;– osztályfoka;– általánosésgondolkodásbelifejlettsége.

5.5.3.1 Az életkor

Aszámfogalomkialakulásának,amatematikaigondolkodásfejlődésének–atöbbipszichésfunkcióhozhasonlóan–megvanamagatörvényszerűfejlődésmenete.Példakéntbemutatjukabeiskolázásiéletkorban(6-7év)elvárhatószámfogalmi,matematikaigondolkodásiszintet.

Kognitívképességek

Általánosértelmiképességek

Speciálismentálisképességek

ÁltalánosmemóriaOlvasásmegértésTágabbértelembenvettkognitívképességMegfigyelôképességNyelvimegértés,nyelvifejlettségAnalógiásgondolkodásInduktívésdeduktívgondolkodásKoncentrálóképességLényegkiemelô-képességJóemlékezôképességAzinformációfeldolgozássebességeAsszociációsképességAproblémareprezentálásképességeLánckonklúziókmegfogalmazásánakképessége

FejletttérérzékelésVizualizációTranszformációsképességFejlettabsztrahálóképességKimagaslószámolásiképességAlgoritmikusgondolkodásNumerikusszimbólumokkezelése

Mennyiségigondolkodási(matematikaifogalmak,relációk,tulajdonságokismerete)



53

Anormálfejlettségűgyermekebbenazéletkorban6-osszámkörbenkialakultszámfogalom-mal rendelkezik,mennyiségeket egyeztet,mennyiségállandósága kialakult, a több-kevesebbfogalmával tisztábanvan. 10-es számkörbenösszeadást, kivonást (hozzáadás-elvétel) eszközsegítségévelelvégez.Hármaskörbenamennyiségetglobálisanisfelismeri.5-öskörbenmennyi-ségetproblémanélkülmegszámol,ésavégéntisztábanvanaszámláltmennyiséggel.

Anormálfejlettségűgyermekszámfogalmifejlődésénekmenetétalapulvéveazelmaradástmutató,fogyatékosnaktűnőgyermekekvizsgálatátakorbanfiatalabb,épgyermekekfejlődésiszintjeinekmegfelelőfeladatokkalkezdjük.Sokszor,pl.értelmilegakadályozottgyermekeknélvisszakelllépniakezdetiszintig:amennyiségélményfokáig,amennyiségutánzásának,egyez-tetésénekkezdetéig.

Havizsgálatiszempontból,összehasonlításcéljábólalapulisvesszükafiatalabbépgyermekfejlődésiszintjeit,eznemjelentiazt,hogyazértelmifejlődésbenelmaradástmutatógyermekszámfogalmiésmatematikaigondolkodásbanmutatkozófejlettségemegegyezikafiatalabbkorúépgyermekével,ésmégkevésbéjelentiazt,hogyamatematikaigondolkodásfejlődéselassab-banbár,deazépfejlődésmenetetreprodukálja.

5.5.3.2 Osztályfok

Iskolásgyermeknélfontosannakmegállapítása,hogyagyermekszámolásikészségemegfe-lel-eazadottosztályfokkövetelményeinek.Tekintettelkelllennünkarra,hogyatanévmelyikfelébentörténikavizsgálat,amiaztjelenti,hogyvalamelyesttisztábankelllennünkazálta-lános iskola tantervi követelményeivel, nemcsak a tanév végi teljes ismeretanyagot illetően,hanemnagyvonalakbanamatematikaikövetelményévieloszlásátiscélszerűismernünk.Nemkérhetünkszámonagyermektőlolyanismeretet,amelyetmégnemtanult.Egybizonyostanítá-sianyagotcsakakkorépítünkbeavizsgálatifeladatokba,haazmárnemfrissentanultanyag,hanemolyantúlhaladottismeret,amelyazaktuálisantanultismeretekalapozásáhoznélkülöz-hetetlen.

5.5.3.3 Általános és gondolkodásbeli fejlettség

Haegygyermeknélavizsgálatsorán–mégaszámfogalmakvizsgálataelőtt–gondolkodás-belifejletlenségmutatkozik,akkoraténylegesenbetöltöttéletkortólésalátogatottosztályfoktólfüggetlenülolyanalacsonyszintenkezdjükavizsgálatot,amelynekpozitívteljesítésétfeltéte-lezzük.Akezdetisikerességélményénekbiztosításautánfokozatosannehezítjükafeladatokat,majdagyermekvalósmatematikaiképességeinekmegismeréseutánismétegyszerűbb,agyer-mekszámárasikerélménytokozófeladattalzárjukafeladatsort.

5.5.3.4 Feladattípusok

a) Alsófokon:Mennyiségekegyeztetésevizuálisúton,akusztikusútonMegnevezésretörténőfeladatvégzés–mennyiségismeretavizsgálómegnevezésealapjánMennyiségekmegnevezése,számlálás,megszámolás– 1.osztály:Számlálásifeladat,számsorfolytatása,páros,páratlanszámmondása,szám-

szomszédkeresése,nagyobb-kisebb,több-kevesebbmegállapítása,10alattimennyiségekbontása,pótlása,alapsíkidomokismerete(négyzet,téglalap,háromszög)

– 2.osztálytól:Műveletek(összeadás,kivonás,pótlás);számnév-számjegyegyeztetése,szám-jegyekleírásadiktálásután,helyiérték-fogalomvizsgálata,szövegesfeladatok

– 3.osztálytól:Alapműveletekés inverzeik (összeadás,kivonás, szorzás,osztás) fejbenésírásban,mértékegység-átváltások.

b) Későbbiosztályfokokonazalapműveleteknehezednek:azírásbeliösszeadást,kivonástma-ximum4számjegyűszámokkal,aszorzást,osztástmaximum2számjegyűszámmalvégez-tetjük.Aszövegesfeladatokazelőbbiekfigyelembevételemellettazosztályfoknakmegfele-lőenválasztandók.



54

5.5.3.5 Speciális megfontolások

Amennyibenaszámolásikészség,amatematikaigondolkodásszintjejóintellektuálisképes-ségmellett(IQ>85)számottevő(legalább1év)elmaradástmutat,akkoravizsgálatotrészképes-ségzavar,diszkalkuliairányábancélszerűfolytatni.

Amennyiben a számolási készség,matematikai gondolkodási gyengeség általános értelmifejlődésielmaradás(IQ<85)mellettállfenn,akkoraszámolásikészséggyengeségeazáltalános,alacsonyintellektuálisképességszintrészekéntértelmezhető.

irodAlom

KőpatakinéMészárosMária–DékányJudit:Matematika.Erősségek-nehézségek,zavarokfeltá-rásaésafejlesztés.In:ZsoldosMárta(szerk.):(Gyógy)pedagógiai diagnosztika és tanácsadás. Kézikönyv a nevelési tanácsadókban, szakértői és rehabilitációs bizottságokban végzett komp-lex vizsgálatokhoz.Belsőkiadvány.AzOMésaFogyatékosGyermekek,TanulókFelzárkózta-tásáértOrszágosKözalapítványközöskiadványa.Budapest,2006.

Skemp,R.R.:A matematikatanulás pszichológiája.Gondolat.Budapest,1975.VinczeSzilvia:Amatematikaiképességösszetevőinekvizsgálata,kapcsolataazintelligenciá-

val.Magyar Pedagógia,103.évf.2.sz.2003.229–261.o.

5.5.4Azáltalánostájékozottságvizsgálata

5.5.4.1 A vizsgálat célja

Cél:azáltalánostájékozottságfelmérésekérdés-feleletformájában,ezenkeresztülahétköz-napiélethelyzeteksoránmegtapasztaltéselsajátítottpraktikusismeretekadekvátmobilizálá-sának,alkalmazásiképességénekvizsgálata.Akérdésekegyrésztagyermeksajátszemélyéreésközvetlenkörnyezeténekismeretéreirányulnak,másrésztazalapvetőtéri-időifogalmakbanvalótájékozottságotmérikfel.

Azáltalános tájékozottságvizsgálataabeiskolázás időszakábankiemelt jelentőségű, ezenkívül súlyosabb fogyatékos személyek esetében ezt követően,magasabb életkorban is fontostámpontkéntszolgál,apraktikusismeretekszínvonalaugyanisaképességekfejlettségétésakörnyezetirántinyitottságotisjelzi.

5.5.4.2 A vizsgálat módszere

Az általános tájékozottság felmérése során rendszerint az alábbi kérdések mentén hala-dunk:

– Hogyhívnak?– Hollaksz?– Hányévesvagy?– Hogyhívjákapukádat/anyukádat?– Van-etestvéred?(név,életkor)– Mikoralszol?Mikorszoktálfelkelni?– Mivanmost:délelőttvagydélután?Honnantudod?– Melyikajobbkezed?Mutasdmegaballábad!– Mivanaszobábantőledjobbra,balra,előttedstb.?Agyermekéletkörülményeihez,élethelyzetéhezigazodvaafentikérdéseketkiegészíthetjük,

illetvemódosíthatjuk(pl.évszakokra,növényekre,állatokra,közlekedésre,emberekmunkájá-ravonatkozókérdések),amelyheztámpontkéntszolgálKósáné(1990)Fejlődéslélektani gyakorlatok I.címűkönyvénekidevonatkozómelléklete.Iskoláskorúgyermeknélérdemeskitérniazegyes témakörökbe tartozó ismeretek egymásra vonatkoztatásának képességére (pl. családi.



55

relációk),illetveapénzhasználatravonatkozótudástisztázására,amiegybenapraktikusszá-molási,mennyiségigondolkodásirányábaiskitekintéstnyújt.

Aválaszokértékelésekorfontosfigyelembevennünkagyermekvalósfejlődésifeltételeit(csa-ládiésintézményesnevelésminősége).Arendszeres,célzottnevelőihatásrendszerbenrészesültgyermekekesetébenazáltalánostájékozottságszínvonalanagyobbvalószínűséggelutalamö-göttesképességrendszerfejlettségiszínvonalára.Fontostámpontkéntszolgálezenkívülannaktisztázása,hogyaválaszokbanfelszínrekerülőismeretekmennyireutalnakinkábbmechani-kusemlékezetiteljesítményre,vagyazokinkábbazadotthelyzethezvalóértelmesésrugalmasalkalmazkodásttükrözik.

irodAlom

IllyésGyuláné(szerk.):Gyógypedagógiai pszichológia. AkadémiaiKiadó.Budapest,1971.JáróKatalin–KalmárMagda–OrmaiVera:Fejlődés-lélektani gyakorlatok I.Tankönyvkiadó.

Budapest,1990.63–99.o.JáróKatalin–KalmárMagda–OrmaiVera:Fejlődés-lélektani gyakorlatok II. Tankönyvkiadó.

Budapest,1990.79–93.

5.6 pedAgógiAi vizsgálAt korAi életkorbAn, illetve Az értelmi képességek AlAcsony szintjén

5.6.1Koraidiagnosztika

Akoraidiagnosztizálásazegyéniállapotmegismerésfolyamatárairányul.Célja:minélko-rábbankideríteniagyermekfejlődésiesélyeitéslehetőségeitakoraisegítségnyújtásmegterem-téseérdekében.

Akoraidiagnosztikafontosságánakokaazelsőhároméletévkiemeltfejlődésijelentősége,mivelezazalaphumánfunkciókkialakulásánakidőszaka.Ebbenazéletkorbanaminélkoráb-bifelismerésutánlehetőségvanazidegrendszerplaszticitásátkihasználvaazaktuálisállapotjavítására,illetveamásodlagosprevencióra.

Akoraiéletkorgyógypedagógiaiterápiásellátását0–5éveskorig(afogyatékosságsúlyossá-gátfigyelembevévehatéveskorig)értelmezzük,ígyajavasoltdiagnosztikaieljárásezenéletkoriintervallumraterjedki.

Apszichológiaipróbamódszereknek,teszteknek(fejlődésiskáláknak,bébiteszteknek)eltérőszerepkörükvanadiagnosztizálásbanakésőbbiéletkorokhozképest,mertalacsonyapredik-ciós értékük. Ennek egyik indoka, hogy ezek az eljárások nem csak az intelligenciafejlődésszempontjábólrelevánsfunkciókatveszikfigyelembe.

Akoraidiagnosztizálásnálfontosszemelőtttartaniakövetkezőket:– Egyaktuálishelyzetbennyújtottteljesítménycsakúgyértékelhetőreálisan,hafigyelembe

vesszükavizsgálatihelyzetgyermekregyakorolthatását.Akisgyermekekkülönösenérzé-kenyekazidegenszituációkra;szorongásuk,bizonytalanságukjelentősenbefolyásolhatjákateljesítményüket.

– Ismerniszükségesaztazutat(apedagógiaisegítségértékét,afejlesztővagyhátráltatókör-nyezetihatásokat),amelyenkeresztülagyermekazadottteljesítményhezeljutott.

– Fejlődésielmaradásvagyértelmifogyatékossággyanújaeseténfontosazegyéninyomonkövetés,amegismételtvizsgálatokösszevetése.

– Acsecsemőkéskisgyermekekvizsgálatánálavizsgálószemélyeknekkulcsfontosságúsze-repükvan.Avizsgálatvezetőmagatartásánakkisváltoztatásaistükröződikazeredmé-nyekben.Agyermekkelmárelőzetesenmegkellismerkedni,összekellbarátkozni,ésis-mernikellazanyabánásmódját,szokásait,amelyeketagyermekévelvalófoglalkozásokonfigyelembekellvenni.

– Akoraivizsgálatokvégzésénéltörekednikellatermészetesélethelyzethezhasonlókörül-ményekmegteremtésére.(Borbély–Jászberényi–Kedl–Lányiné,1985)



56

Alegkorábbiidőszakban(néhányhetes,hónaposkorban)adiagnosztikaifolyamatbanelsőd-legesenazorvosi,neurológiaivizsgálatéafőszerep.

Elsősorbanacerebrális eredetűzavarok felismeréséhez szükségesacsecsemő- és kisgyer-mekkori reflexek ismerete,mivelezekareakciókfiziológiásancsakbizonyos(max.néhányhó-napos)életkorigmaradnakfenn,viszontazagyibénulásosesetekbenperzisztálnak,illetvekó-rosformábanalakulnakki.

Ezzelmódosítjákazegyesmozgásformákkialakulásánakmenetét,avártfunkciókmegvál-tozottkivitelezéséteredményezve,összefüggésébenatöbbifunkcióterületfejlődésétisveszé-lyeztetve.

Azorvosivizsgálattovábbáfontosagyermekáltalánosszomatikusállapotának,életkoráhozviszonyítotttestifejlettségiszintjénekmegítélésébenis.

5.6.1.1 0–3 éves kor

Apszichodiagnosztikábanakorai életkorban (0–3év)használt és elterjedtdiagnosztikuseljárásokatfelhasználásukirányultságaszerintkétcsoportbaoszthatjuk:

– Azidegrendszerérésifolyamatátvizsgálószenzomotorosintegrációstesztek– Apszichomotorosfejlődésérettségiszintjét(nagymozgás,finommozgás,szociabilitás,be-

szédfunkcióterületeit)mérőeljárások,tesztbattériák,illetvefejlődésiskálák.Azeljárásokfelhasználásánakösszefüggéseitakövetkezőábramutatja:

3. ábra

Aszenzomotoros integrációs tesztekkel (pl.TSFI;DeGangi–Greenspan)a legkorábbi idő-szakbancélunkabiológiai,illetvekörnyezetiokokravisszavezethetőrizikófaktorokfeltárása,mégagyökértünetekkialakulásaelőtt.

Azeredményekalapjándifferenciálni lehetaz idegrendszerérésénekveszélyeztetettségét,.arizikócsoportbatartozást,illetveasúlyosabbszerveződésizavarokat.

Abébitesztek,illetve-skálákanormálátlaghozviszonyítjákafejlődéstakialakultfunkcióktekintetében.

•Nagymozgás•Finommozgás•Szociabilitás•Beszéd

•Taktilisingerekreadottreakciók•Adaptívmotorosfunkciók•Vizuális-taktilisintegráció•Okulo-motoroskontroll•Auditívingerekreadottreakciók•Vesztibulárisingerekreadottreakciók

Abébitesztekvizsgálatiterületei

Aszenzomotorostesztekvizsgálatiterületei

Afunkciókkialakulásáhozszükségesidegrendszerifeltétel

Azidegrendszerifejlődéssajátosságaitmutatja,működésiminőségérőlad

információt

Anormálátlaghozviszonyítjákafejlôdést



57

Gyakranhasználteszközökahazaigyakorlatban8

– Brunet–Lèzine-félepszichomotorosfejlődésiskála– BayleyScalesofInfantDevelopment*

– Denverfejlődésiszűrőteszt– Kiphard-féleszenzomotoroséspszichoszociálisfejlődésitáblázat– Popper–Szondy–Hegedűs-félefunkcionálisfejlődésiteszt– SEED-skála*

– KID-HgyermekfejlődésiskálaAlkalmazhatómégazadaptívmagatartásvizsgálatáraaDoll-féleVinelandszociálisérettsé-

giskálais.Agyermekfejlődésiszintjénekmetrikusmutatójabébitesztekesetébenafejlődésikvóciens,

fejlődésiskálákesetébenpedigakorekvivalensteljesítményszint.

5.6.1.2 Óvodáskor

Óvodáskorbanamentálisképességekfelméréséreaválaszadásszempontjábólnonverbáliséskeverttípusúteszteketalkalmazhatunk.

– Raven-féleSzínesmátrixok(TGBG-benmódosítottváltozata)4,6éveskortól– Snijders–Oomen-tesztóvodáskoriváltozata:2és5éveskortól7éveskorig– ÓvodásWechsler-intelligenciateszt:4–6,6éveskorig– Hiskey–Nebraskatanulásialkalmasságiteszt:3éveskortólEzenkívülaszenzomotorosintegrációminőségénekmegítéléséreebbenazéletkorbanisal-

kalmazhatunkeljárásokat(pl.DeGangi–Berk:Szenzorosintegrációsteszt3éveskortól).Akoraidiagnosztikasorán–főkéntóvodáséletkortól–afentiekentúlhangsúlyosagrafo-

motoriumvizsgálata.KiemeltavizuomotorosrendezésifunkciószintjétmérőBender-próbaAváltozata(Santucci)

4–6éveskorig,valamintazemberalak-ábrázolásértékelése(aGoodenough-skálaalapján).Agyermekáltalánostájékozottságának,beszédértésének,beszédprodukciójának,feladattar-

tásának,figyelmének,magatartásánakmegfigyelése,felmérésefőkéntaziskoláskorhozközeled-vefontos(l.5.4,5.5fejezet).

Akoraivizsgálatokbanisnagyszerepevan(különösenatermészetesélethelyzetbentörténő)megfigyelésnek.

Amegfigyeléskiterjedhetakontaktuskészségre;akooperációra;azáltalánosviselkedésrejá-tékhelyzetben,azanyávalvalóinterakcióban;azönállóságra;mozgásra;érdeklődésre;beszéd-revagyennekhiányábanakommunikációspróbálkozásokra.(Lásdmégamegfigyeléskérdés-köreit.)

Azóvodáskorú,valamintakésőbbiéletkorbanazértelmi fejlődési elmaradás gyanújátfelvetőgyermekekértelmifejlettségénekvizsgálatáraagyermekállapotánakmegfelelőszinten,fokozó-dónehézségűfeladatokbólállóeljárásishasználható.a) Utánzás(legalacsonyabbfok)b) Beszédmegértésenalapulófeladatokc) Agyermekbeszédénalapulófeladatoka) Utánzásalapjántörténőfeladatvégzéseseténmutatjuk,amitagyermeknekcsinálniakell,

fokozatosannehezebbkövetelményeléállítvaőt.Azutánzás(egyeztetés)témaköreikiterjed-nekazalábbiakra:– Egyszerűmozgásformák– Testrészek(testvázlat)– Tárgyakésképek,ezenbelül:

• tárgytárggyal;• tárgyképpel;• képképpel(„lottójáték”)történőegyeztetése,

8 A*-galjelzetteljárásokakoraifejlesztőközpontokbanbelsőhasználatúak.



58

– Akülönbözőtárgyientitások:• amennyiség;• aszín;• aforma;• anagyságegyeztetése.

b)Beszédértésen alapuló (megnevezésre történő) feladatvégzésafenti témakörökben, felszólí-tásratörténik:– Egyszerűfelszólításokvégrehajtása– Testrészekmegnevezésretörténőmegmutatása– Képfelismerésképeskönyvből:tárgyak,személyek,eseményekmegnevezésretörténőmeg-

mutatása– Megnevezettmennyiséggel valómanipulálás („vegyél ki két pálcikát, adjál 4 pálcikát”

stb.)– Tárgyientitások(szín,forma,nagyságfelismeréseésmegmutatásamegnevezésre)

c) A gyermek beszédén alapuló feladatok–kérdésre történőmegnevezésugyancsakazelőbbfelsorolttémakörökben:– Környezetbenlévőtárgyakmegnevezése– Képfelismerés,illetveképleírás– Testrészekmegmutatásafelszólításra– Tárgyientitások(szín,forma,nagyság,mennyiségkérésretörténőmegnevezése)Későbbatémakörökkülönbözőrelációinakfelismerésévelésmegnevezésévellehettovább

mélyíteni a szempontrendszert. (Ez azonban már a gondolkodás műveleti szintjét követelimeg.)

irodAlom

BorbélySjoukje – JászberényiMárta –KedlMárta –LányinéDr. EngelmayerÁnes:A korai gyógypedagógiai segítségnyújtás az értelmi fogyatékosok nevelésében. OrszágosPedagógiaiIntézetGyógypedagógiaiTovábbképzésKönyvtára.24.Budapest,1985.

CsikyErzsébet:Tájékoztató füzet a szenzoros integráció korai minőségének megítéléséhez. ELTEBGGYFK,SZASZOK.Belsőkiadvány.Budapest,2001.

FarkasMária–CsikyErzsébet(szerk.):A Brunet–Lèzine-féle vizsgálati módszer alkalmazása a gyermekkori pszichomotoros fejlődés zavarainak felismerésében.MűvelődésiMinisztérium.Budapest,1980.

Frankenburg, William K.–Dodds,JosiahB.–Fandal,AlmaW.:Denver fejlődési szűrőteszt.For-dította:PolgárÉva.GyógypedagógiaiTanárképzőFőiskola.Belsőkiadvány.Budapest,1970.

HegedűsT.András–SzondyMária–PopperPéter:Acsecsemő-éskisgyermekkori fejlődésmagyarstandardja.Magyar Pszichológiai Szemle, �975..5..sz.

IllyésGyuláné(szerk.):Gyógypedagógiai Pszichológia. AkadémiaiKiadó.Budapest,1978.Kiphard,ErnstJ.:Mennyire fejlett a gyermek? Útmutató az érzékszervi és mozgásfunkciók vizs-

gálatához. Fordította: KedlMárta. VerlagModernes Lernen.Dortmund,GyógypedagógiaiFőiskolaiKar.Belsőkiadvány.Budapest,1977.

Lányiné EngelmayerÁgnes –MartonKlára:Értelmi fogyatékosok szociális teljesítményeinek vizsgálata. Pszichológia a gyakorlatban 47.AkadémiaiKiadó.Budapest,1991.

MlinkóRenáta–CsikyErzsébet:Akoraiesélyegyenlőségbiztosítása.Gyógypedagógiai Szemle,.Különszám2002.72–78.o.

Pap,V.–Wozniak,J.R.–Reuter,J.(1995): TheKID-HScale:A Hungarian version of the Kent Infant Development Scale. AvailablefromKentEvelopmentalMetrics,1325s.Waterst.,Kent,OH44240.

RadványinéHayOttilia:Vizsgálatok az értelmi fejlődés alacsony szintjén.Lányinédr.Engel-mayerÁgnes(szerk.):Tankönyvkiadó.Budapest,1981.132–155.o.



59

5.6.2Súlyosfogyatékosság,halmozottfogyatékosságarészvételsúlyosakadályozottságával

Súlyos mentális retardáció (BNO F72)

Az IQ megközelítően 20–34 között van (felnőtteknél a mentális kor 3–6 év között van). Nagy valószínű-séggel állandó támogatásra van szüksége.

Igen súlyos mentális retardáció (BNO F73)

IQ 20 alatt van (felnőtteknél a mentális kor 3 év alatt). Eredményeként az önellátás, a vizelet- és széklet-ürítési kontroll, a kommunikáció és a mozgás súlyosan korlátozott.

A BNO felosztása szerint a két kategória külön övezetként értelmezhető, viszont ez a gyakorlati diag-nosztikai munkában (részben a megfelelő pszichometriai eljárások hiányában) ilyen mértékben nem definiálható, nem tehetők meg a fenti finom distinkciók (ebben az alacsony IQ-övezetben nem tudunk metrikus adatot nyerni). Ilyen esetekben a vizsgálati személlyel kialakított kontaktusunk benyomásaira, tapasztalataira, a gondviselő elmondására, a korábbi ellátó szakemberek szakmai beszámolóira, illetve az egyes funkcióterületeket mérő skálák életkor-ekvivalenseire, valamint az orvosi (neurológiai) vizsgá-lat eredményeire támaszkodhatunk.

Mindkét esetben a diagnózis felállításához elengedhetetlen a vizsgálati személy tágabb idői, társas és környezeti kontextusaiban való tájékozódás.

A vizsgálati szituációban való adekvát részvétel hiányosságait, a vizsgálat kivitelezésének nehézségeit tekintve kiemelten fontos az értelmi nívó alacsony szintjének a tevékenység-részvétel akadályozottságá-tól (kommunikációs akadályozottság) való elkülönítése!

5.6.2.1 Vizsgálati szempontok halmozottan sérült gyermekeknél, illetve a vizsgálat kivitelezését jelentősen nehezítő mozgáskorlátozottság, kommunikációs akadályozottság esetén

Avizsgálateredményeinekvaliditásaszempontjábóladiagnosztikaimodellekközüllegkí-vánatosabbavalódi participáció(Kálmán,2006)méréselenne,melyneksoránavizsgáltsze-mélytéletefontosabbhelyszínein,eseményeinláthatjuk,megfigyelveavalóséletkörülményekközöttifizikaiésmentálisadaptivitását.

Ajelenlegivizsgálatigyakorlatbanviszontenneksemtárgyi,semidői/személyifeltételeinemadottak, így fontos a longitudinális nyomonkövetést biztosító dokumentációk (írásos, képi),szakmaiésszemélyesbeszámolóksúlyozottfigyelembevétele.

Kiemeltszempontokavizsgálatszervezése,lebonyolításaszempontjából:– Avizsgálatihelyzetbehozás(avizsgálatiszemélyszempontjábólijesztő,szokatlanhelyze-

tek,testhelyzetekelkerülése;személyestárgyakhasználata;személyisegítőbevonása)– Speciáliseszközigény(lehetőlegazakadályozottságtípusához,mértékéhezalkalmazkod-

va;sajátmegszokottsegédeszközök,rehabilitációseszközök,módszerekbevonásával)– Kommunikációshelyzetkialakítása(agyermekmegszokottkódrendszeréreépítve,feltár-

va,milyentípusúkommunikációraképes,használtaugmentatívkommunikációseszközei-nekbevonásával)

– Egyébmástársulófogyatékosságfeltárása(halmozottfogyatékosságeseténafogyatékos-ságtípusokegymásragyakorolthatásánakfeltérképezéseakörnyezetiadaptációslehetősé-gekvonatkozásában)

– Orvosi,egészségügyidokumentációnyomonkövetése(alehetőlegkorábbiidőponttól)– Pedagógiaivéleményekáttekintése(lehetőlegagyermekkelfoglalkozóminéltöbbszakem-

bervéleményénekkikéréseazeddigifejlődésmenetről,azállapotprognózisáról,anevelé-si-fejlesztésimódszertanitapasztalatokról)

– Videodokumentáció(amijövőbenifontoscéllenneavalódiparticipációmodellezésére)



60

Afelvételekbekérésestrukturáltszempontsoralapjánlehetelőnyös:• Családi,kortárscsoportiinterakció• Anevelésiszíntérenvalórészvétel• Fejlesztésiéskommunikációshelyzetben• Mindennapostevékenységek(pl.személyihigiénésaktusok)sorántörténőmegnyilvánu-

lásokrekonstruálása

5.6.2.2 A vizsgálati eljárások

Atárgyaltpopulációegészénekpszichometriaieljárásokkal,IQ-tesztekkeltörténővizsgálatabizonytalan,illetvemegoldatlan.

Arendelkezésreállótesztmódszerekazegyéniállapotjellemzőkszerintegészébennemadap-tálhatók.

Arendelkezésreállóeszközöktöbbségefejlődésdiagnosztikai,folyamatdiagnosztikaijellegű,amelyekkivitelezésenemarövid,keresztmetszetiképetmutatóvizsgálatiszituációbanadek-vát,ámezekrendelkezésreállásaeseténazeredményekfigyelembevételeigenfontos.

Eterületenadiagnózisfelállításánakabszolútkritériumaavizsgálatvezetőhasonlópopulá-ciókörébentöltöttszakmaitapasztalatokonalapulójártassága,egyénibenyomásai(amelyekpl.lehetővéteszika jobbháttérképességekfeltételezéséta teljesítménybentapasztaltnehézségekellenéreis).

Prognosztikai szempontból feltétlenülfigyelembekellvenniavizsgálat egyszerivoltánakeredményeinalapulóbizonytalanságokat,ésajavaslatmegfogalmazásakorlehetőségetkellbiz-tosítaniatágabbfejlesztési,oktatásiperspektívára,természetesenazállapot,fejlődésnyomonkövetésemellett.

Diagnosztikaieszközökkénthasználhatókakikérdezés,megfigyelés,dokumentációelemzés,orvosivizsgálateredményeimellettazéletkor-ekvivalenseketmegmutatófejlődésiskálák,ké-pességfelmérőlapok:

– Vinelandszociálisérettségiskála,aGünzburg-félepedagógiaianalíziséscurriculumaszociálisésszemélyiségfejlődésméréséreértelmifogyatékosoknál(S/P-PAC)

– Kiphard-féleszenzomotoroséspszichoszociálisfejlődésitáblázat,illetveegyébfejlődés-diagnosztikai,készségfelmérőeljárások

– Fejlődésdiagnosztika(Fröhlich–Haupt,1996)– TARC-módszer(Sailor–Mix,1996)– Készségszintfelmérőlapok(Straßmeier,1981)Emellettirányadókakommunikációsrészvételre,lehetőségekrefókuszálóeljárások,pl.In-

teractionChecklistforAugmentativeCommunicationRevisedEdition(Bolton,Dashiell,1991)eredményeiis.

irodAlom

Günzburg,H.C.Dr.: Pedagógiai analízis és curriculum a szociális és személyiségfejlődés mé-résére értelmi fogyatékosoknál. ELTEBárcziGusztávGyógypedagógiaiFőiskolaiKar.Buda-pest,2000.

IllyésGyuláné(szerk.):Gyógypedagógiai Pszichológia.AkadémiaiKiadó.Budapest,1978.KálmánZsófia:Mással Hangzók… Az augmentatív, alternatív kommunikáció alapjai. Bliss-Ala-

pítvány.Budapest,2006.MárkusEszter:Halmozottan sérült, súlyosan mozgáskorlátozott gyermekek nevelése és fejlesz-

tése. Szemelvénygyűjtemény.BárcziGusztávGyógypedagógiaiTanárképzőFőiskola.Buda-pest,1996.

Zsoldos Márta (szerk.): (Gyógy)pedagógiai diagnosztika és tanácsadás. Kézikönyv a nevelési tanácsadókban, szakértői és rehabilitációs bizottságokban végzett komplex vizsgálatokhoz. Belsőkiadvány.AzOMésaFogyatékosGyermekek,TanulókFelzárkóztatásáértOrszágosKözalapítványközöskiadványa.Budapest,2006.


A gyógypedagógiai pszichodiagnosztikus tevékenység feladatai

6�

6. A gyógypedagógiai pszichodiagnosztikus tevékenység feladatai értelmi fogyatékosság, autizmus, illetve a megismerés és viselkedés tartós és súlyos rendellenességei eseteiben

6.1 Az értelmi fogyAtékosság megállApításárA irányuló gyógypedAgógiAi diAgnosztikus tevékenység

6.1.1Meghatározás

BNO-10 (1995, 2004-es kiadás)

Mentális retardáció (F70-F79)

Abbamaradt vagy nem teljes szellemi fejlődés, amelyre jellemző a különböző készségek romlása, olyan készségeké, amelyek a fejlődés során jelennek meg, és készségeké, amelyek az intellektus minden szint-jét érintik, mint pl. a kognitív, nyelvi, mozgásbeli, szociális készségek, képességek. A retardáció létrejöhet minden más mentális vagy fizikai állapotától függetlenül is. A mentális retardáció mértékét hagyomá-nyosan az intelligenciatesztekkel határozzuk meg. Ezeket kiegészíthetik tájékozódó skálák az adott kör-nyezethez való szociális adaptációról. A diagnózis függ még a gyakorlott diagnoszta teljes intellektuális képességekre kiterjedő vizsgálatától.

Intellektuális képességek és a szociális adaptáció változhatnak idővel, még az alacsony mentális teljesít-ményt is javíthatja a rehabilitáció és a tréning. A diagnózisnak mindig a pillanatnyi működési szinten kell alapulnia.

DSM-IV-TRTM

Mentális retardáció

A) Jelentősen átlag alatti intellektuális teljesítmény: az egyénileg mért IQ kb. 70 vagy az alatti (kisgyerme-keknél klinikai megítélés szerint: jelentősen átlag alatti intellektus).

B) Az aktuális adaptív működés (azaz a személy teljesítménye korának és kulturális csoportjának meg-felelő) egyidejű deficitje vagy károsodása az alábbiak legalább két területén: kommunikáció, önellá-tás, családi élet, szociális/kapcsolati készségek, közösségi források felhasználása, önirányítás, iskolai készségek, munka, szórakozás, egészség és biztonság.

C) Kezdet 18 éves kor előtt.F70.x Enyhe mentális retardáció: az IQ 50/55-től kb. 70-igF71.x Mérsékelt mentális retardáció: IQ 35/40-től 50/55-igF72.x Súlyos mentális retardáció: IQ-szint 20/25-től 35/40-igF73.x Igen súlyos mentális retardáció: IQ-szint 20/25 alattF78 Mentális retardáció, k.m.nF79 Nem osztályozott mentális retardáció/Mentális retardáció, súlyosság feltüntetése nélkül: mentális re-

tardáció alapos gyanúja van, de a személy intelligenciája nem tesztelhető a szokásos módon (pl. túl súlyos vagy nem kooperáló személyeknél vagy kisgyermekeknél)

Cél az átfogómentális képességek, az intellektuális teljesítményszint részletes felmérése,.amegmutatkozóeltérések hátterének feltárása,differenciáldiagnosztikai döntéshozatal

a)akognitívképességzavarmértékénekmeghatározásával;b)aglobálismentálisalulteljesítéselkülönítésévelakövetkezőktől:

– Abeszédésnyelvspecifikusfejlődésirendellenességei(F80)– Aziskolaiteljesítményspecifikusfejlődésirendellenességei(F81)– Kevertspecifikusfejlődésizavarok(F83)– Azaktivitásésfigyelemzavarai(F90.0)



62

– Pervazívfejlődésizavarok(F84)– Anemmegfelelőnevelési-oktatási/szociokulturáliskörülményekbőlszármazótanulási

problémáktól;c)azesetlegeskomorbiditásésvezetőfogyatékosságtisztázásával.d)Mindezekegyüttesfigyelembevételérealapozvaafejlődésvárhatóperspektívájánakmeg-

becsléseésazegyéni szükségletekhez illeszkedő intervenciósmódszerekéshelyszínekmegállapítása.

6.1.2Okiháttér,etiológia

Azértelmifogyatékosságegyarántlehetvalamilyenfejlődésizavaregyiktünete,illetvemeg-jelenhetönállószindrómavagyfejlődésizavarformájábanis.Azértelmifogyatékossággalössze-függőzavarokpre-,peri-,illetvepostnatáliseredetűeklehetnek.

Azenyhefokúértelmifogyatékosságetiológiájaalegkevésbétisztázott,azesetek45–63%-ábanazokitényezőismeretlenmarad.Aközépsúlyos/súlyosesetekhezviszonyítvaaháttérbenkisebbszámbanmutathatókiprenatális,illetveperinatálisok,legnagyobbszámbanmultifak-toráliseredetrőlkellbeszélnünk.Apostnatáliseredetritka.

Aközépsúlyos/súlyosértelmifogyatékosságazesetek20–30%-ábanprenatálisfaktorokkal(különösenkromoszóma-rendellenességgel)állösszefüggésben.Azesetekkb.11%-aperinatá-listényezőkre(pl.hypoxia),3–12%-apostnatálisagysérülésrevezethetővissza.Azokiháttér30–40%-bantisztázatlanmarad.

6.1.3Társulózavarok/megbetegedések

Atársulóproblémákszámaazértelmifogyatékosságsúlyosságávalpárhuzamosanemelke-dik.Aleggyakoribbzavarok/betegségekakövetkezők:epilepszia,cerebrálparézis,látás-/hal-lássérülés,beszéd-/nyelvizavar,magatartászavar.

Különbözőtanulmányokbólszármazóadatokalapján10és40%-ratehetőazonesetekaránya,aholvalamelypszichiátriaimegbetegedésésamentálisretardációdiagnosztikuskritériumaiegyüttesenérvényesülnek.Enyheértelmifogyatékosságeseténakettősdiagnózisalkalmazásanagyobbvalószínűséggeljelenikmeg,mintasúlyosabbeseteknél.

6.1.4Azértelmifogyatékosságdiagnózisánakmegállapításánakalapjátképeződiagnosztikuskritériumok

a) Az egyén aktuális globális intellektuális működésszintje standardizált eljárássalmérve azadottpopulációátlagátólszignifikánsmértékben(–2SDvagytöbb),negatíviránybaneltér.Apszichometriaikritériumkomplexvizsgálatikeretbehelyezve,aglobálisIQ-értékmellett

profilanalízisselkiegészítvehasználható.AzIQhasználatátkorlátozófeltételekésmegfontolá-sok(Lányiné,2002;Frumkin,2003):

– Azegyénéletétjelentősenbefolyásolódöntésnemalapulhatkizárólag/önmagábanazIQ-értéken.

– Hátrányoshelyzetű,idegenkultúrábannevelkedett,etnikaikisebbségheztartozószemélyesetébenaközéprétegnormáitképviselőtesztalapjánszámítottIQ-értéktévesmegítélés-hezvezet.

– Verbális (túlsúlyú) intelligenciatesztből nyert IQ-érték nem alkalmas más anyanyelvűvagybeszédbenakadályozott(beszédfogyatékos)gyermekekképességeinekmegítélésére.

– Azegyéniképességekfelmérésérehasználteljárásnakkorszerűintelligenciaelméletenkellalapulnia,elegetkelltennieatesztkonstrukcióáltalánoskövetelményeinek,érvényesstan-darddal (felvétel, pontozás és értelmezés egységesítése) és reprezentatívmintán alapulónormaértékekkelkellrendelkeznie.



63

– Középsúlyoséssúlyosértelmifogyatékosszemélyekvizsgálatáraolyaneljárástkellválasz-tani,amelyekmérésitartományaazalacsonyIQ-értékekreiskiterjed.

– AzIQ-értékértelmezésekorszámításbakelltovábbávenni:• atesztekún.standardmérésihibáját(±3–5IQpont);• ugyanazontesztfélévenbelülimegismételtfelvételeeseténagyakorlásihatáskövetkez-

tébenfellépőpontszámemelkedést(verbálisIQ-értékébenkb.3pontnyi,aperformációsIQ-nál9-10pontkörül,azösszesítettIQ-értékbenkb.6pontnyi);

• a standardizálás évétől számítva az IQ pontszámok évenként egyharmadnyi pontosemelkedését(pl.azegyéniIQ-értékekegy15évvelezelőttkifejlesztetteljárássalmérvekb.5ponttalmagasabbaklesznekahhozképest,minthaatesztmaiváltozatakerülnefelvételre);

• azextrém(kedvezővagyártó)környezetifeltételekhatásárabekövetkezőváltozást(egyé-niIQ-értékét±10-15IQ-ponttalisbefolyásolhatja).

b)Az otthoni vagy közösségi adaptív magatartás jelentős sérüléseAkülönbözőfunkcióterületekszerepeésjelentősségeazalábbiakfüggvényébenváltozik:– Azéletkorszerintazinformációszerzéscélterületei

• 0–6év:kommunikáció,önellátás,szociáliskészségek,mozgás• 6–13év:kommunikáció,önellátás, szociáliskészségek,otthoni/iskolaiélet,közösségi

forrásokfelhasználása,önirányítás,iskolaikészségek,szabadidőeltöltése,azegészségésbiztonságvédelme

• 14év–:kommunikáció,önellátás,szociáliskészségek,otthoniélet,közösségiforrásokfelhasználása,önirányítás,iskolaikészségek,szabadidőeltöltése,azegészségésbizton-ságvédelme,munka

– Azértelmifogyatékosságmértékec) Akognitív/intellektuálisképességekmegkésettfejlődéséreutalóanamnesztikus adatok(ko-

raielőzmények)ésazotthonikörnyezetben/intézményesneveléskeretébenaktuálisan fenn-álló elmaradások

d)A fenti jellemzőkkedvezőtlen hatással vannak az iskolai előmenetelre, általános tanulásiproblémák,nehézségekformájábanmanifesztálódnak.

Azenyheértelmifogyatékosságdiagnosztizálásáravonatkozóspeciálismegfontolások–ada-lékokab)–d)ponthoz:

– A felismerés időszaka: Azenyheértelmifogyatékosságlegtöbbszöraziskoláztatássalkap-csolatosankerülfelszínre,iskoláskorhozkötődőjelenség.(Leggyakrabban6és18évközöttkerülmegállapításra.Prevalenciájaaziskolaiéveksoránfokozatosanemelkedik,a14-15.évnélelériamaximumát,majdcsökkenőtendenciátmutat.)Azenyheértelmifogyatékos-ságiskolaikörnyezetbenvalófelismerésénekvalószínűségétösszetetttényezőkegyüttesehatározzameg(pl.apedagógustoleranciájánakmértékeadeviánsviselkedésselszemben,azalacsonyteljesítménytprodukálótanulószámáraelérhetőosztálytermisegítségmérté-ke,azadottiskolárajellemzőátlagosIQ-ésteljesítményszint).

– Felnőttkori kimenet,aproblématartósságaazegyénönállóéletvezetéseszempontjából:Azenyheértelmifogyatékoskéntdiagnosztizáltszemélyektúlnyomótöbbségefelnőttkoráraképesséválikazönálló,függetlenéletre,nemszorulnaktartósanprotektívkörnyezetbiz-tosítására.

– Adaptív viselkedés: Azátfogójellegűinkompetencianemjellemző,azadaptívviselkedéssérüléseleggyakrabbaniskolaikörnyezetbenvagyazírottnyelvhasználathoz,matemati-kai fogalmakhoz/gondolkodáshozkötöttkognitívkompetenciákat igénylő feladatokkon-textusábanlépfel.

– Kóroki tényezők: Azesetektöbbségébenbiológiaieltérésnemmutathatóki.Kétéveskoralattnemjavasoltazértelmifogyatékosságmintdiagnosztikuscímkehasznála-

ta;akoraiévekbenhelyesebbmegkésettfejlődésről/fejlődésbelikésésrőlbeszélni.



64

6. táblázat. Az értelmi fogyatékosság vizsgálati módszerei

A vizsgálat részterülete módszer eszköz

Előzmények(részletesanamnézis)

Kikérdezés Anamnézis-kérdéssor,űrlap

Általánosértelmiképességek Standardizáltteszt FejlődésiskálákDenver,Bayley,Brunet-LèzineIntelligenciavizsgálóeljárások(aprofilelem-zésrelehetőségetnyújtótesztekelőnybenrészesítésével)

– BudapestiBinet– Wechsler-típusúintelligenciatesztek– Woodcock-Johnson kognitív képességek

tesztje– Snijders–Oomen nonverbális intelligen-

ciateszt– ÓvodásSnijders–Oomennonverbálisin-

telligenciateszt– Leiter-skála– Hiskey–Nebraska tanulási alkalmassági

teszt– SzínesRaven– StandardRaven– Cattelkultúrasemlegesteszt

Adaptívviselkedés,szociálisérettség

Vineland-skála,PAC

Pedagógiaivizsgálatok(olva-sás,írás,számolás)

MegfigyelésPróbamódszerek

Író-olvasólapok,számláláshoz,konkrétmű-veletekhezeszközök,feladatlapok

Osztálytermimegfigyelés,pedagógiaifeljegyzések,véle-mények

Megfigyelés Jegyzőkönyv,szempontsor,kérdőív

Otthoniéstanóraimunkák Megfigyelés Szempontsor

irodAlom

Biasini,FredJ.–Grupe,Lisa–Huffman,Lisa–Bray,NormanW.:MentalRetardation:ASymp-tomandSyndrome.Megjelenésalatt.In:Netherton,S.–Holmes,D.–Walker,C.E.(Eds.):Comprehensive Textbook of Child and Adolescent Disorders.OxfordUniversityPress.NewYork.[on-line]http://www.uab.edu/cogdev/mentreta.htm.

BNO-10. I. kötet. NépjólétiMinisztérium.Budapest,1995.BNO-10 zsebkönyv DSM-IVTM meghatározásokkal.AnimulaEgyesület.Budapest,1998.DSM-IV Text Revision. AmódosítottDSM-IV.AnimulaEgyesület.Budapest,2001.Frumkin, I. Bruce (2003):MentalRetardation.A Primer to Cope with Expert Testimony. Na-

tional legal Aid & Defender Association Cornerstone. [on-line]www.nlada.org/DMS/Docu-ments/1066919805.15/Mental%20Retardation.pdf

Lányiné Engelmayer Ágnes: Intelligencia, IQ, értelmi fogyatékosság. In: Vajda Zsuzsanna(szerk.):Az intelligencia és az IQ-vita. AkadémiaiKiadó.Budapest,2002.111–125.o.

Reschly,DanielJ.(1992):MentalRetardation:ConceptualFoundation,DefinitionalCriteria,andDiagnosticOperations. In:Hooper,StephenR.–Hynd,GeorgeW.–Mattison,RichardE.(szerk.):Developmental disorders. Diagnostic criteria and clinical assessment.LawrenceErl-baumAssociates,Publisher.Hillsdale,NewJersey.23–67.p.



65

6.2 Az Autizmusspektrum-zAvAr

6.2.1Meghatározás(orvosi)

Azautizmusdiagnosztikájábangyermekpszichiáterközreműködéseszükséges�

AleggyakrabbanhasználtorvosikritériumokataBNO-10,illetveaDSM-IVrögzíti.

BNO-10.

F84 Pervazív fejlődési zavarok

A zavaroknak egy olyan alcsoportja, amelyben a reciprok szociális interakciók és a kommunikációs sémák minőségi abnormalitása észlelhető. Ezek a minőségi abnormalitások az egyén funkcióit minden helyzet-ben meghatározzák.Kiegészítő kódokat lehet használni, ha szükséges, a társuló mentális vagy más egészségügyi problémára.

F84.0 Gyermekkori autizmus

Ennek a pervazív fejlődési zavarnak a diagnózisához a következőknek kell teljesülnie:a) Abnormális vagy károsodott fejlődés 3 éves kor előtti kezdettelb) A pszichopatológia 3 területén jellegzetes abnormális funkciók:

– Reciprok szociális interakciók– Reciprok kommunikáció– Korlátozott, ismétlődő sztereotip viselkedés

A meghatározott diagnosztikus kritériumokon túl számos nem specifikus probléma észlelhető; mint fóbiák, alvás- és táplálkozási zavarok, dührohamok (önmaga felé irányuló) agresszió.Autisztikus zavar:

– Infantilis:• Autizmus• Pszichózis

– Kanner-syndromaKivéve: autisztikus pszichopátia (F84.5)

F84.1 Atípusos autizmus

Ezt a pervazív viselkedészavart megkülönbözteti az autizmustól egyrészt kezdetének az időpontja szerint, másrészt, hogy nem teljesül mind a 3 csoportja a diagnosztikus kritériumoknak. Ezt a tételt csak akkor lehet használni, ha az abnormális és károsodott fejlődés 3 éves kor után kezdődik, és az autizmus diag-nózisához szükséges a pszichopatológiai abnormalitások mindhárom különböző területen nem észlelhe-tő (reciprok szociális interakciók, kommunikáció, és korlátozott, ismétlődő sztereotip viselkedés) annak ellenére, hogy a másik egy vagy két területen jellegzetes rendellenességek figyelhetők meg. Súlyosan retardált egyéneken és a receptív nyelv meghatározott, súlyos fejlődési zavara esetén nagyon gyakori az atípusos autizmus.

– Gyermekkori atípusos pszichózis– Mentális retardacio autisztikus tünetekkel

A mentális retardatio meghatározásához kiegészítő kódokat kell használni (F70–F79).

F84.3 Egyéb gyermekkori dezintegratív zavar

Teljesen normális fejlődési periódust követően alakul ki ez a pervazív fejlődési zavar, melynek során pár hónap alatt különböző fejlődési területeken számos, addig elsajátított készség elveszik. Megszakad a környezete iránti általános érdeklődés. Ismétlődő sztereotip motoros mannerizmus és a szociális inter-akcióknak az autizmushoz hasonló abnormalitásai alakulnak ki. Egyes esetekben enkefalopátia állhat a háttérben, de a diagnózist a viselkedészavar alapján állítjuk fel.

– Demencia infantilitisz– Dezintegratív pszichózis– Heller-szindróma– Szimbiotikus pszichózis



66

Kiegészítő kódokat kell használni a társuló neurológiai problémák meghatározásához.Kivéve: Rett-syndroma (F84.2)

F84.5 Asperger-syndroma

Bizonytalan nozológiai tétel, megtalálható az autizmusra jellemző reciprok szociális interakciók minőségi abnormalitása, amihez az érdeklődés és az aktivitások korlátozott, ismétlődő, sztereotip repertoárja társul. Az autizmustól alapvetően megkülönbözteti, hogy hiányzik a nyelvi vagy kognitív fejlődés késése vagy retardaciója. Gyakran társul kifejezett ügyetlenséggel. Határozott tendencia észlelhető, hogy az abnor-malitások egészen a serdülőkorig vagy a felnőttkorig fennálljanak. Kora felnőttkorban pszichotikus epizód társulhat hozzá.

– Autisztikus pszichopátia– Gyermekkori skizoid zavar

DSM-IV

299.00 Autisztikus zavar

A) Legalább hat jellemzőnek kell jelen lennie az (1), (2) és (3) pontokból, mégpedig legalább kettőnek az (1)-ből és legalább egynek-egynek a (2)-ből és a (3)-ból.(1) Minőségi károsodás a szociális interakcióban, ami az alábbiakból legalább két tünet megjelenésé-

ben nyilvánul meg:a) A sokrétű nem verbális viselkedéselemek, mint a szemkontaktus, arckifejezés, testtartás és

gesztusok használatának jelentős károsodása a szociális interakciók szabályozásábanb) A fejlődési szintnek megfelelő kortárskapcsolatok kialakításának kudarcac) A spontán törekvés hiánya az öröm, érdeklődés, sikerélmény másokkal való megosztására (Pl.

érdeklődésének tárgyát nem mutatja meg, nem viszi oda másoknak, illetve nem mutat rá arra.)d) A szociális vagy érzelmi kölcsönösség hiánya

(2) Minőségi károsodás a kommunikációban, ami az alábbiakból legalább egy tünet megjelenésében nyilvánul meg:a) A beszélt nyelv kialakulásának késlekedése vagy teljes hiánya (amit nem kísérnek a kommuniká-

ció más módjai, pl. gesztust, mimikát felhasználó kompenzációs törekvés)b) Adekvát beszéd birtokában lévő egyénnél jelentős károsodás a másokkal való beszélgetés kez-

deményezésének vagy fenntartásának képességébenc) Sztereotip, repetitív nyelvhasználat vagy idioszinkretikus nyelvezetd) A fejlődési szintnek megfelelő változatos, spontán mintha-játék vagy a szociális imitatív játék

hiánya(3) Korlátozott, repetitív és sztereotip jellegű viselkedés, érdeklődés és tevékenység, amelyek az aláb-

biakból legalább egy tünet megjelenésében nyilvánulnak meg:a) Intenzitásában vagy tárgyában abnormális, egy vagy több sztereotip, korlátozott érdeklődési

kör, amely az egyént kizáró jelleggel foglalkoztatjab) Nyilvánvalóan rugalmatlan ragaszkodás bizonyos nem funkcionális rutinokhoz vagy rituálékhozc) Sztereotip és repetitív motoros manírok (pl. a kéz, az ujjak repkedő vagy csavaró mozgása vagy

komplex egésztest-mozgások)d) Tartós belefeledkezés tárgyak részleteibe

B) Hároméves kor előtt megnyilvánuló késés vagy abnormális működés az alábbiak közül legalább egy területen:(1) Szociális interakció(2) A szociális kommunikációban használt beszéd(3) Szimbolikus vagy fantáziajáték

C) A zavar nem magyarázható jobban Rett-féle zavarral vagy gyermekkori dezintegratív zavarral.

299.10 Gyermekkori dezintegratív zavar

A) Egyértelműen normális fejlődés legalább az első 2 életévben, amely egyaránt megnyilvánul a kornak megfelelő szóbeli és nem verbális kommunikáció, szociális kapcsolatok, játék és adaptív viselkedés jelenlétében.



67

B) A korábban elsajátított készségek klinikailag jelentős elvesztése (a 10. életév előtt), az alábbiakból leg-alább két területen: (1) Expresszív vagy receptív nyelv (2) Szociális készségek vagy adaptív viselkedés(3) Hólyag- vagy végbélkontroll(4) Játék(5) Motoros készségek

C) Működészavarok az alábbiakból legalább két területen: (1) Minőségi károsodás a szociális interakciókban (pl. a nem verbális viselkedés károsodása, a kor-

társkapcsolatok kialakításának kudarca, a szociális vagy érzelmi kölcsönösség hiánya)(2) Minőségi károsodás a kommunikációban (pl. a beszélt nyelv hiánya vagy késlekedése, a beszélge-

tés kezdeményezésére vagy fenntartására való képtelenség, a nyelv sztereotip-repetitív használata, a változatos mintha-játék hiánya)

(3) Korlátozott, repetitív és sztereotip jellegű viselkedés, érdeklődés és tevékenységek, ide értve a mo-toros sztereotípiákat és manírokat

D) A zavar nem magyarázható jobban a pervazív fejlődési zavarok valamely másik, meghatározott alcso-portjával vagy skizofréniával.

299.80 Asperger-féle zavar

A) Minőségi károsodás a szociális interakcióban, ami az alábbiakból legalább két tünet megjelenésében nyilvánul meg:(1) A számos nem verbális viselkedéselem, mint pl. szemkontaktus, arckifejezés, testtartás, gesztusok

szociális interakciók szabályozására való használatának egyértelmű károsodása (2) A fejlődési szintnek megfelelő kortárskapcsolatok kialakításának kudarca(3) A spontán törekvés hiánya az öröm, érdeklődés, sikerélmény másokkal való megosztására (Pl.

érdeklődésének tárgyát nem mutatja meg, nem viszi oda másoknak, illetve nem mutat rá arra.)(4) A szociális vagy érzelmi kölcsönösség hiánya

B) Korlátozott, repetitív és sztereotip jellegű viselkedés, érdeklődés és tevékenységek, amelyek az alábbi-akból legalább egy tünet megjelenésében nyilvánulnak meg:(1) Intenzitásában vagy tárgyában abnormális, egy vagy több sztereotip, korlátozott érdeklődési kör,

amely az egyént kizáró jelleggel foglalkoztatja(2) Nyilvánvalóan rugalmatlan ragaszkodás bizonyos nem funkcionális rutinokhoz vagy rituálékhoz(3) Sztereotip és repetitív motoros manírok (pl. a kéz vagy az ujjak repkedő, csavaró mozgása vagy

komplex testmozgások)(4) Tartós belefeledkezés tárgyak részleteibe

C) A zavar klinikailag jelentős károsodást okoz a szociális, a munka- vagy egyéb fontos funkciók terén.D) Nincs klinikailag jelentős általános elmaradás a beszédben (pl. kétéves korra egyszerű szavak haszná-

lata, hároméves korra kommunikatív kifejezések használata).E) Nincs klinikailag jelentős késés a kognitív fejlődésben vagy a kornak megfelelő önkiszolgálási készsé-

gek, a szociális interakción kívüli adaptív viselkedés, illetve a környezet iránti érdeklődés gyermekkori fejlődésében.

F) A pervazív fejlődési zavarok valamely másik, meghatározott alcsoportja, vagy a skizofrénia kritériuma-inak nem felel meg.

299.80 Pervazív fejlődési zavar MNO (Ide értve az atípusos autizmust.)

Ezt a kategóriát akkor kell használni, amikor a kétoldalú szociális interakciók vagy a verbális és nem verbá-lis kommunikációs készségek fejlődésében súlyos és pervazív károsodás áll fenn, vagy amikor sztereotip viselkedés, érdeklődés és tevékenységek vannak jelen, de a kritériumok nem felelnek meg sem a pervazív fejlődési zavar valamely meghatározott alcsoportjának, sem skizofréniának, skizotip vagy elkerülő szemé-lyiségzavarnak.Pl. ez a kategória foglalja magában az „atípusos autizmus” klinikai formáit, amelyek nem felelnek meg az autisztikus zavar kritériumainak a késői jelentkezés, az atípusos tünettan vagy enyhe „küszöb alatti” tüne-tek, illetve ezek együttes jelenléte miatt.Megjegyzés: Mindkét kézikönyv e diagnosztikai csoportba sorolva tárgyalja a Rett-szindrómát, valamint a BNO-osztályozásban alkategória a mentális retardációhoz társuló viselkedészavar.



68

6.2.2Meghatározás(pedagógiaiszempontú)

Agyermekpszichiáternyomonkövetésttarthatszükségesnek,ígyazorvosidiagnózissok-szorcsakagyermekfejlődésénektartósmegfigyeléseutánállmajdrendelkezésre.Azsemritka,hogy–aszülővagyazautizmusterénkevésbéjáratosszakemberszámárazavaróan–különbö-ződiagnózisokkalrendelkezikagyermek.Aszakértőiésrehabilitációsbizottság(továbbiakbanSZB)feladataasajátosnevelésiigényekmegállapítása,továbbáazellátásiformaésintézményehhezigazodókiválasztása.Ennekfelelőségemásintézményrenemháríthatóát,ezértrend-kívül fontos,hogyazSZB-bendolgozószakember felismerjeazautizmusspecifikusnevelésiigényt,ésaztaszülőszámáraérthetőentolmácsolja.

Anevelésiigényekhelyesmegállapításátapedagógiaiszükségletekoldalárólkellmegköze-líteni9:azautizmusspektrum-zavart (autismspectrumdisorder)mutatógyermekekkülönféle–többségébenapervazívfejlődésizavarkörébetartozó–orvosidiagnózissalrendelkezhetnek.Azigeneltérőmegjelenésiformákellenéreaspektrumhoztartozógyermekeknevelésiszükség-leteiegységesenmeghatározhatók,ésatöbbifogyatékosságtól,fejlődésizavartóljellegzeteseneltérők.

Autizmusspektrum

Aklasszikusautizmusmellettebbeakategóriába tartoznakmindazon jobbértelmű,eny-hébbtüneteketmutatóvagyatípusosgyermekek,akiknélszinténminőségieltérésmutatkozikakommunikációsésaszociáliskészségek,valamintarugalmasgondolkodásésviselkedésszer-vezésterén.

Avizsgálatcélja– Aszociáliséskommunikációskészségek,valamintagondolkodásésviselkedésszervezés

rugalmasságánakvizsgálata,atünetekfeltárása– Differenciáldiagnosztikaidöntés,elkülönítésazalábbiaktól:

•Nyelviésbeszédfejlődésizavar(fejlődésidiszfázia)•Mentálisretardáció,társulóviselkedészavarral• Több szindrómához (továbbiakban sy) szintén társulhatnak enyhébb vagy súlyosabb

tünetek(törékenyX-kromoszóma,Rett-sy,Willams-sy,egyébsy-k)• Figyelemzavar/hiperaktivitásegyessúlyostünetekkeljáróesetei�0

• Szélsőséges szociális szorongás,mutizmus, obszesszív-kompulzív zavar, ritkán gyer-mekkorbankezdődőskizofréniaéssúlyosértelmifogyatékosság

6.2.3Vizsgálatiminimuméletciklusonként.Alap-éskiegészítővizsgálatok.Kontrollvizsgálat

Asikeres vizsgálathoz elengedhetetlen az autizmusmegértése.Az autizmusspektrum-za-varral élő gyermekek esetében a szociális és kommunikációs készségek, a tevékenységi kör/érdeklődés/fantázia terén fennállóminőségi eltérés felismerése, amennyiségi eltéréstől valómegkülönböztetéseazelsődlegesfeladat.Azelső(diagnosztikai)vizsgálatsoránaszülőkikér-dezésévelösszekellgyűjteniakorábbiéletszakaszokravonatkozóinformációkatis.Ajelentő-sebbfejődésielmaradástmutatógyermekekesetébenakronológiaikornálalacsonyabbszintnéltérünkátszülőiinterjúrólagyermekmegfigyelésére.

Azértelmiképességekésaverbáliskészségekvizsgálataaprognózis, a fejlesztéscéljánakmeghatározásaszempontjából–beleértveazintegrálássalkapcsolatosálláspontkialakítását–szolgáltatfontosinformációt.Arészképességekvizsgálataszinténszükségesazegyénifejlesztésfőbbfeladatainakmeghatározásához.

9 TheoPeters:Autizmus. Az elmélettől a gyakorlatig. KapocsKönyvkiadó.Budapest,1997.�0 AFejérMegyeiTKVSZRBdokumentációjánakelemzésealapján



69

6.2.3.1 A vizsgálat területei

a) 0–3(4)éveskorban��

– Azeltérőviselkedés,fejlődésielmaradásészlelésénekidőpontja(márcsecsemőkorban/cse-csemőkorután,de3éveskorelőtt/később)

– Verbálisésnonverbáliskészségek,gesztusok,mimika– Szociálisviselkedés,mosoly,szándékazélménymegosztására– Mozgásfejlettség,manírok– Játéktevékenység,különöstekintettelakölcsönösségetigénylő(oda-vissza)tevékenységek-

re,atárgyakhasználatánakadekvátságára,afantáziaésaszimbolikusjátékelőzményeire– Utánzásikészség– Alvás,étkezés,toaletthasználat;önkiszolgálásikészségekmegismerése– Készségvesztésfeltárása(beszéd,mozgás,önkiszolgálás,játék,szociálisviselkedés)– Mentálisképességekmegítélése,egyenetlenség,„sziget”-képességek

b) 4-5éveskorban�2

– A0–3(4)éveskorjellemzőinekmegismeréseazelőzőekszerint– Averbálisésnonverbáliskészségek,szükségletekjelzése,repetitivitás,idioszinkrázia– Szociálisviselkedésfelnőtteléskortársakközött;irányítottésstrukturálatlanszituáció-

ban;alkalmazkodásaváltozáshoz– Mozgásfejlettség,manírok– Észlelés,különöstekintettelaszokatlanészlelésiérdeklődésre,különösenazauditív,tak-

tilis,vesztibulárisérzékenységre(mindenmodalitásbanmegjelenhet)– Játéktevékenység,különöstekintettelamintha-játék,szerepjátékmegjelenésérevagyezek

hiányára– Időtöltések,fantáziátigénylőtevékenységekhez(rajz,mese)valóviszonyulás– Alvás,étkezés,toaletthasználat;önkiszolgálásikészségek– Aveszélyérzetfejlődése– Intelligenciavizsgálat,egyenetlenségaprofilban

c) 5éveskorfölött– A0–5éveskorjellemzőinekmegismeréseazelőzőekszerint– Kommunikációs készségek, igazodás a szituációhoz, kölcsönösség a beszélgetés során,

sztereotípiák,repetitivitás,idioszinkrázia;hangerőésintonálás– Szociálisviselkedésfelnőtteléskortársakközött,irányítássoránésstrukturálatlanszituá-

cióban;alkalmazkodásaváltozáshoz– Mozgásfejlettség,manírok– Észlelésésatöbbiérzékszerviingerekreadottreakciók– Időtöltések;játéktevékenység,különöstekintettelamintha-játék,szerepjátékmegjelenésé-

revagyezekhiányára– Alvás,étkezés,toaletthasználat;önkiszolgálásikészségek– Aveszélyérzetfejlődése– Intelligenciavizsgálat,egyenetlenségaképességprofilban– Részképességekvizsgálata

�� Adiagnosztikai,differenciáldiagnosztikai,valamintazellátásiformamegállapításáhozszükségesszempon-tok,néhányjellegzetestünetismertetésével.

�2 Mivel5éveskorelőttmutatkoznakalegjellegzetesebbenatünetek,az5évesnélidősebbgyermekekesetébenaszülőtőlnyertinformációknakigenfontosaszerepe.



70

7. táblázat. Az autizmus vizsgálati rendszerének összesítése


1. Előzmények(általánosanam-nézis)

Aszülőkikérdezé-se,dokumentum-elemzés

ÁltalánosanamnéziskérdéssorOrvosiésegyébszakvélemények

2. Adatgyűjtés,célirányosanam-nézis

AszülőkikérdezéseApedagógiaijel-lemzéselemzése

SzülőikérdőívekPedagógiaijellemzés

Vizuálisinformációaszociálisviselke-désről

Videofelvétel,fénykép

3. Általánosértelmiképességek Standardizáltteszt Intelligenciavizsgálat–profilelemzésrelehetőségetnyújtótesztek:

– Wechsler-típusú(WISC,MAWGYI)

– Azelvárásokmegértésétsegítő,vizuálistámpontotadónonverbá-listesztek

– Leiter-féleskála

4. Wingitriászésadiagnosztikusalgoritmusokba(BNO-10,DSM-IV)foglalttünetekvizsgálata:agyermekszociáliséskommuni-kációskészségeinek,gondolko-dásistílusánakésviselkedésé-nekmegfigyelése

Standardizáltteszt CHATI–II.ADOS–GVinelandszociálisérettségiskála

FejlődésiskálaEnnekhiányában:Tervezetttevékeny-kedtetésaviselke-déscélirányosmeg-figyelésére

Ennekhiányában:CARS,illetveatünetekmegfigyelésétlehetővétevőtevékenységsoréseszközkészletAnaivtudatelméletérettségétvizsgálóeljárások;amintha-játék,a„közösfigyelem”,azélménymegosztásáravalótörekvésmegfigyelése

5. Wingitriászésadiagnosztikusalgoritmusokba(BNO-10,DSM-IV)foglalttünetekvizsgálata:.aszülőcélirányoskikérdezéseagyermekfejlődéséről,különöstekintettelaz5éveskorelőttiéletszakaszra,agyermekszoci-áliséskommunikációskészsé-geire,viselkedésére

Szülőikikérdezés ADI-REnnekhiányában:atünetekfeltárásátlehetővétevőkérdéssorok

6. Apasszívszókincsvizsgálataésazexpresszívbeszéddel,grammatikaikészséggelkap-csolatosvizsgálatok(pl.PPL,LAPP,aJuhász–Bittera-félemegkésettésakadályozottbe-szédfejlődésvizsgálata)

Vizsgálatieljárás MAWGYIszókincspróbaPeabodypasszívszókincsetvizsgálóteszt(PPVT)

7. Agyermekifantáziavizsgálata:rajz,mesékirántiérdeklődés

VizsgálatieljárásMegfigyelésKikérdezés

Goodenough-féleeljárásCsaládrajzSpontánrajz(legalább2)



7�

8. Részképességekvizsgálata– Nagy-ésfinommozgások– Avizuomotoroskoordináció

vizsgálata– Figyelem– Munkamemória– Szerialitás

Vizsgálatieljárás Oseretzky-teszt,Berges-Lesine:Ujj-eup-raxia-teszt,Bender-próbákFrostig-teszt

Próbamódszerek Bármely,atanulásizavarokkörébenajánlottpróba,eljárás

9. Észlelésvizsgálata:Auditív,vizuális,taktilis,vesztibulárisészlelés,érzé-kenység,hárításokéspreferá-lásokfeltárása

Szülőkikérdezése Kérdéssorazautizmusvizsgálatáhozc.melléklet

Próbamódszerek,vizsgálatieljárások

Bármely,atanulásizavarokkörébenajánlottpróba,eljárás

10.Pedagógiaivizsgálatokatanu-lástmegalapozótovábbikész-ségekmegismerésére:– Akultúrtechnikákismere-

tének,használatánakavizs-gálata,beleértveagyakorlatiéletbenvalóalkalmazásravalóképességet

– Aktivitásszabályozás,im-pulzivitás

– Kontrollfunkciók(kitartás,késleltetés;reakcióakadá-lyoztatásra)

– Utánzás– Taníthatóság,reakcióates-

tiirányításra,tériésidőistrukturálásra,vizuálistámpontadására

Próbák Bármely,atanulásizavarokkörébenajánlottpróba,eljárás,PEP,AAPEP

SzülőkikérdezéseMegfigyelés

11.Tevékenységikör,időtöltés,aveszélyfelismerésérevalóké-pességmegismerése

SzülőikikérdezésPedagógiaijellem-zéselemzése

KérdéssorazautizmusvizsgálatáhozPedagógiaijellemzés

12.Toalett,alvás-ésétkezésiszo-kásokmegismerése

SzülőikikérdezésPedagógiaijellem-zéselemzése

KérdéssorazautizmusvizsgálatáhozPedagógiaijellemzés

Amárgyermekpszichiátriaidiagnózissal rendelkezőkesetébena2.,4.és5.pont lépéseitkihagyvavégezzükavizsgálatot.

6.2.3.2 Kontrollvizsgálat

Kontrollvizsgálatnála2.,10.,11.,12.pontbanfoglaltakismételtmegismeréseszükségesafejlesztésrevonatkozó feladatokmeghatározásához.Azértelmiképességekvizsgálatát abbanazesetbenkellelvégezni,hakorábbanteszteljárássalnemvoltagyermekvizsgálható,vagyakorábbivizsgálatalapjánamentálisképességekegyértelműennemítélhetőkmeg.

6.2.3.3 Differenciáldiagnosztikai szempontok

Akorai,5 éveskoralattmegkezdődő,valós szükségletekhez igazodó fejlesztés rendkívülfontosazautizmusspektrumbatartozógyermekekszámára.Súlyoshátránytjelentszámukra,.



72

haértelmifogyatékosságuk,akadályozottbeszédfejlődésük,viselkedésproblémáikvagyesetle-gestesti,érzékszervifogyatékosságukokánnemautizmusspecifikus,hanemazefogyatékossá-gokhozadekvátfejlesztésbenrészesülnek.Mivelaháttérbenállóokokeltérők,aszemléletmód,azalkalmazotteljárásokésmódszerekakárteljesenszembenállhatnakazautizmussalélőgyer-mekekszámáramegfelelőbánásmóddal.Ezértkülönösen fontosaszakértőiés rehabilitációsbizottságszerepe,amikorfeltárjaazautizmusspecifikusnevelésiigényeketolyangyermeknél,akigyermekpszichiáteráltalmégnemdiagnosztizált,vagyagyermeknyomonkövetésezajlik.

Avizsgálatravalófelkészülésésavizsgálatsoránegyarántszemelőttkelltartaniadifferen-ciáldiagnosztikaiszempontokat.a) A felkészülés szakaszában abizottság elemzi a beérkezett kérelmeket.Az autizmusspekt-

rum-zavarralélő,márdiagnosztizáltgyermekekanamnézisébőlismert,hogyazelsőízbenszakemberhezfordulószülők(illetveapedagógusok)panaszajellemzőenkétproblémakörbesorolható.Ezek:– abeszédfejlődéselmaradása(beleértve,haegyébkészségekterénisjeleznekelmaradást);– és/vagyazalkalmazkodóviselkedésrendellenességei.Ajellemzőszülőipanaszokismeretefontoskiindulópontaszakértőiésrehabilitációsbizott-

ságszámára.Amennyibenapanaszabeszédfejlődéselmaradása,illetveagyermekéletkoránaknövekedésévelegyrefeltűnőbb,egyrenehezebbentolerálhatóviselkedésiproblémaapanasz,bekelltervezniazautizmuskizárásárairányulórövidebb,illetveszükségeseténamegállapí-tásrairányulóteljesvizsgálatot.Értelmifogyatékosgyermekekesetébenazautizmuslehetősé-gétszinténszemelőttkelltartani.b) Avizsgálatiszakaszbanazautizmusirányábatörténőtovábbivizsgálatszükségességétaz

alábbiakjelzik:– Hakitartópróbálkozásszükségesagyermekkelvalókapcsolatteremtéshez,amelyekkoris

személytelenjellegű.– Azújkörnyezetbenmutatottfeltűnőenzavart,pánikszerűviselkedés,amelyavizsgálatot

végzőszakember–atöbbigyermeknélhatásos–viselkedéséretovábbsúlyosbodik.– Azerősstrukturálásraésvizuálistámpontokadásáratapasztaltjobbegyüttműködés.– Apreverbálisjelzésekhasználatánakahiánya,beszélőgyermeknélaszokatlannyelvhasz-

nálat,amentáliskorhozviszonyítotteltérőösszetételűszókincs,aközlésiszándékhiányaaspontánbeszédben.

– Haajólbeszélőgyermekesetébennehézségekmutatkoznakakommunikációsoránapart-nerhezvalóigazodásban.

– Azélményésazérzelmekmegosztásának(megmutatás,odafordulásaszülőhöz)hiánya.– Abeszűkülttevékenységikör(kiemeltenaszimbolikusjátékhiánya,ismétlődéspreferálá-

saarajzolásnál,mesehallgatásnál).– Manírok,sztereotípiák,repetitivitásamozgásban,beszédben,tevékenységben.



73

6.3 A megismerőfunkciók és A viselkedés tArtós és súlyos rendellenességeinek megállApításárA irányuló pszichodiAgnosztikus tevékenység

6.3.1Amotorosjártasságzavarainakmegállapítása(adiszpraxia)

6.3.1.1 Meghatározás

BNO-10 (2004-es kiadás)

A motoros funkció specifikus fejlődési zavarai (F 82)

Legfontosabb tünete a motoros koordináció fejlődésének súlyos károsodása, ami nem magyarázható egyértelműen az általános intellektuális retardációval vagy meghatározott kongenitális vagy szerzett neu-rológiai zavarral. Habár gondos klinikai vizsgálat a legtöbb esetben az idegrendszer fejlődési zavará-ra utaló jegyeket talál, mint a nem rögzített végtag choreiform mozgása, tükörmozgás és más társuló mozgászavar, valamint a finom és durva motoros koordináció zavara. Ide tartozik: ügyetlengyermek-szindróma, koordinációs dyspraxiás fejlődési zavar. Kivéve: a járás és a mozgékonyság abnormalitásai (R 26–); a koordináció hiánya (R 27–); a koordináció másodlagos hiánya mentális retardáció következtében (F 70–F79).

DSM-IV-TRTM

Koordinációfejlődési zavar

A) A motoros koordinációt igénylő mindennapos tevékenységekben a teljesítmény lényegesen alatta ma-rad a személy biológiai kora és mért intelligenciája alapján elvárhatónak. Ez megnyilvánulhat a motoros fejlődés különböző lépcsőfokainak (pl. járás, csúszás-mászás, ülés) késleltetett elérésében, a dolgok elejtésében, „ügyetlenségben”, gyenge sportteljesítményben vagy a kézírás minőségében.

B) Az előbbi zavar jelentősen kihat az iskolai teljesítményre vagy az olvasási jártasságot igénylő minden-napi élettevékenységekre.

C) A zavar nem általános egészségi állapot (pl. agyi bénulás, hemiplégia, izomsorvadás) következménye, és nem felel meg az átfogó fejlődési zavar kritériumainak.

D) Ha a mentális retardáció jelen van, a motoros nehézségek meghaladják az ahhoz rendszerint társuló zavar mértékét.

Cél amotorosteljesítményátfogó,részletesvizsgálata,amegmutatkozóeltérésekhátterénekfeltárása,differenciáldiagnosztikaidöntéshozatal.

Afunkciózavarelkülönítéseazalábbiaktól:– amentálisretardációkülönbözősúlyosságúformáitól(F70,F71);– kevertspecifikusfejlődésizavaroktól(F83);– aziskolaiteljesítményspecifikusfejlődésizavaraitól(F81);– amozgáskorlátozottság(Ktv.szerinttestifogyatékosság)különböző,veleszületett/szerzett;

központiidegrendszeri/periferiálistípusaitól.

6.3.1.2 A motoros jártasság zavarai megállapításának alapját képző diagnosztikus kritériumok

a)A motoros jártasság életkornak megfelelőtől elmaradó szintjére utaló előzmények (azanamnesztikus adatokban amozgásfejlődés késése, a fiziológiásmozgássor kialakulásisorrendjétőlvalóeltérésafejlődésben,neurológiaigyanújelek,mozgástanulássoránfenn-álló ügyetlenség, testséma, dominanciazavarok, lateralitás- és téri tájékozódási problé-mák)

b)A nehézségek (amegszerzettmozgásos tapasztalat hiányos felhasználása, a célirányosmozgások,gesztusok,tanultkomplexmozgásfolyamatoktervezésénekéskivitelezésénekzavara)perzisztensfennállása

c)Ép intellektusésépmozgásrendszerellenéreszűkmozgásrepertoár, szegényesmozgás-fantázia, anticipált mozgások kiválasztásának, szekvenciális elrendezésének zavara,.



74

manipulációseszközökhasználatánaknehézsége,önállótlanviselkedés,esetlegönellátásiproblémák

d)Kizárótényezők:amozgatórendszersérültsége,illetvefennállóidegrendszeri(agyibénu-lásos)vagyizomeredetű(disztófiás)állapot

e)Együttjárásgyakoriujjagnóziával,diszlexiával,diszgráfiával

8. táblázat. A motoros jártasság vizsgálatának összesítője


1.Előzmények(részletesanam-nézis)

Kikérdezés Anamnézis-kérdéssor,űrlap

2.Általánosértelmiképességek Standardizáltteszt

Intelligenciavizsgálóeljárások–aprofil-elemzésrelehetőségetnyújtótesztekelőny-benrészesítésével

– Wechslertípusúintelligenciatesztek– Woodcock–Johnson kognitív képessé-

gektesztje

3.Vizuomotoroskoordinációvizsgálata

Részképesség-vizsgálóeljárások

Bender-próbákFrostig-teszt

4.Amotorosjártasság,aszenzo-motorosintegrációvizsgálata

Próbamódszerek Motometriásvizsgálatok:– Mozgáskoordinációs teszt gyermekek

számára(KTK)– Oseretzky-teszt– TOMI (Test of Motor Impairment)

szenzorosintegrációsteszt:– De Gangi–Berk szenzoros integrációs

teszt*– Dél-Kaliforniai szenzoros integrációs

teszt– Berges-Lesine:Ujjeupraxia-teszt– Orálispraxisteszt

5.Pedagógiaivizsgálatok,aziskolaiképességekmegalapo-zásáhozszükségesmotorosképességekfelmérése


– Koordinációteszt– Mozgásügyesség,testséma,lateralitás-

dominancia,téritájékozódásivizsgála-tilap(Bernolák-Mlinkó:Diagnosztikaikézikönyv3.fej.)

– Nagyné Réz Ilona: Téri tájékozódástfejlesztőprogram

– HubaJudit:PszichomotorosfejlesztésagyógypedagógiábanI.,II.

6.Osztálytermimegfigyelés,pedagógiaifeljegyzések,.vélemények


7.Otthoniéstanóraimunkák Megfigyelés Szempontsor

Az általános iskola első két évfolyamán amotoros jártasságmegfelelő szintjére irányulófeladattípusok:

– Ellentétesegyidejűmozgások,keresztezettfelsővégtagimozgásokkivitelezése– Járás,futásiránytartással,irányváltoztatással– Egyensúlyozás,forgás,testsúly-áthelyezésigyakorlatok– Utánzóésfelszólításravégzettmozgásokazarcon– Lateralitás/dominancia-feladatokalsó/felsővégtaggal,szemekkel/fülekkel– Irányismeret,téritájékozódás(szűkebbéstágabbtérben)



75

irodAlom

JászberényiMárta:Tájékoztató füzet az óvodás korú (3–6 éves) gyermekek szenzomotoros integ-rációjának vizsgálatához. Szakszolgálatifüzetek3.FogyatékosGyermekek,TanulókFelzár-kóztatásáértOrszágosKözalapítvány.Budapest,2007.

FodornéDr.FöldiRita:Enyhe agysérülés következtében kialakult tanulási zavart okozó funk-ciózavarok differenciáldiagnosztikája. Neuropszichológiai eljárások. FogyatékosGyermekek,TanulókFelzárkóztatásáértOrszágosKözalapítvány.Budapest,2007.

HubaJudit:Pszichomotoros fejlesztés a gyógypedagógiában I. Tankönyvkiadó.Budapest,1991.HubaJudit:Pszichomotoros fejlesztés a gyógypedagógiában II. Tankönyvkiadó.Budapest,1992.Kiphard,ErnstJ.:Mennyire fejlett a gyermek? Útmutató az érzékszervi és mozgásfunkciók vizs-

gálatához. Fordította: KedlMárta. VerlagModernes Lernen, Dortmund,GyógypedagógiaiFőiskolaiKar.Belsőkiadvány.Budapest,1977.

NagynéRézIlona:Hétéves, mozgásfogyatékos gyermekek intellektuális kapacitásának sajátosságai a Raven-féle Színes progresszív mátrix teszt alapján. In:Dr.PálhegyiFerenc (szerk.):BárcziGusztávGyógypedagógiaiTanárképzőFőiskolaX.Évkönyve.Budapest,1987.180–192.o.

6.3.2Afigyeleméscselekvésszervezészavara


BNO-10 (1995, 2004-es kiadás)

F90 Hiperkinetikus zavarok

Az élet korai szakaszában (általában már az első öt életévben) kialakuló betegségcsoport. Jellemzője a kitartás hiánya a kognitív részvételt igénylő tevékenységekben, a csapongásra való hajlam (a beteg egyik tevékenységből a másikba kap anélkül, hogy az előzőt befejezné), ill. a rendezetlen, rosszul irányított, túlzott mértékű aktivitás. Több más rendellenességgel szövődhet. A hiperkinetikus gyermekek rendszerint nyughatatlanok, impulzívak, könnyen szenvednek balesetet. Gyakran kerülnek bajba (iskolai) függelem-sértés miatt, bár a szabályokat önkéntelenül és nem tudatosan szegik meg. Felnőttekhez való attitűdjüket a szociális gátlások, a szokványos visszafogottság és mértéktartás hiánya jellemzi. A hiperkinetikus gyer-mekek általában népszerűtlenek társaik körében, elszigetelődhetnek, magányosakká válhatnak. Gyakori a kognitív működések zavara, ill. szokatlanul gyakori a nyelvi és motoros képességek fejlődésének késése. A kórkép másodlagos szövődménye pl. az aszociális viselkedés és a csökkent önértéktudat.

F90.0 Az aktivitás és a figyelem zavarai

F90.1 Hiperkinetikus magatartászavar

F90.8 Egyéb hiperkinetikus zavar

F90.9 Nem meghatározott hiperkinetikus zavar

Hiperkinetikus reakció gyermek- és serdülőkorban KMN (= külön megnevezés nélkül)

Hiperkinetikus szindróma KMN

DSM-IV-TRTM

Figyelemhiányos/hiperaktivitás-zavar

A) Vagy (1) vagy (2):

(1) A figyelmetlenség alábbi tüneteiből hat vagy több, amelyek legalább 6 hónapig olyan mértékben fennállnak, ami maladaptív és nem felel meg a fejlődési szintnek:

Figyelmetlenséga) Gyakran nem figyel megfelelően a részletekre, vagy gondatlan hibákat vét az iskolai és egyéb

munkában vagy más tevékenységben.



76

b) Gyakran nehézséget jelent a figyelem megtartása a feladat- vagy játéktevékenységen belül.c) Gyakran úgy tűnik, nem figyel, amikor beszélnek hozzá.d) Gyakran nem követi az instrukciókat, vagy elmarad az iskolai és egyéb munka vagy kötelessé-

gek stb. befejezése (nem oppozíciós viselkedés vagy az instrukciók megértési zavara miatt).e) Gyakori nehézség a feladatok és a tevékenységek megszervezésébenf) Gyakran elkerüli, nem szereti vagy ellenáll, hogy olyan feladatokban vegyen részt, amelyek tar-

tós mentális erőfeszítést igényelnek (pl. iskolában vagy otthon).g) Gyakran elveszti a feladatokhoz vagy tevékenységekhez szükséges dolgokat (pl. játékokat, is-

kolai felszerelést, ceruzákat, könyveket vagy szerszámokat).h) Gyakran könnyen elvonják a figyelmét külső ingerek.i) A napi tevékenységekben gyakran feledékeny.

(2) A hiperaktivitás – impulzivitás alábbi tüneteiből legalább hat, amelyek legalább 6 hónapig olyan mértékben fennállnak, ami maladaptív és nem felel meg a fejlődési szintnek:Hiperaktivitása) Gyakran babrál kézzel-lábbal, az ülésén fészkelődik.b) Gyakran elhagyja helyét az osztályban vagy más helyzetekben, amikor az ülve maradást várják

el.c) Gyakran rohangál, vagy ugrál, mászik olyan helyzetben, amikor az nem helyénvaló (serdülőknél

vagy felnőtteknél ez korlátozódhat a nyugtalanság szubjektív érzéseire).d) Gyakran nehézségei vannak az önálló nyugodt járástevékenységben vagy az abban való rész-

vételben.e) Gyakran „izeg-mozog”, vagy gyakran úgy cselekszik, „mint akit felhúztak”.f) Gyakran túl sokat beszél.Impulzivitás

(3) Gyakran kimondja a választ, mielőtt a kérdés befejeződött volna.(4) Gyakran nehézsége van a várakozással.(5) Gyakran félbeszakít másokat (pl. beszélgetéseket vagy játékokat).

B) Olyan hiperaktív-impulzív tünetek vagy figyelmetlenség, amelyek a 7. életév előtti megjelenés esetén sérülést okozhatnak.

C) Legalább két vagy több helyzetben (pl. iskolában vagy munkahelyen és otthon) a tünetek miatt bizo-nyos funkciózavar van jelen.

D) A szociális, iskolai vagy foglalkozási működésben egyértelműen észlelhető a klinikai károsodás.A tünetek nem kizárólag átfogó fejlődési zavar, skizofrénia vagy egyéb pszichotikus zavar folyamán jelentkeznek, és nem magyarázhatók jobban más mentális zavarral (pl. hangulatzavar, szorongá-sos zavar, disszociatív zavar vagy személyiségzavar).

6.3.2.2 A döntéshozatal folyamata az ADHD megítélésekor

Adiagnosztikusdöntéshozatalmenetét–különöstekintetteladifferenciáldiagnosztikakér-déseire–a4.ábrafoglaljaössze.



77

4. ábra. A figyelemhiányos/hiperaktivitás-zavar vizsgálatának, diagnózisának és kezelésének algoritmusa

6–12évközöttigyermekszülôje,tanára(vagymásnevelôje)–akiismeriagyermekteljesítményétésviselkedésproblémáit–alapján

vagyazorvosegészségügyiszûrôvizsgálatsoránállapítjamegazalábbiakat:

Gyermekintézményekbendol-gozóorvosoknaknemszabadkizárniazADHDlehetôségét,amennyibenagyermekazalábbitünetekbármelyikétmutatja:– Nemtudnyugodtanülni;

hiperaktív.– Nemfigyel,nemkoncentrál

megfelelôen,álmodozik.– Megfontolás,gondolkodás

nélkülcselekszik,impul-zív.

– Viselkedésiproblémákkalküzd.

– Alulteljesítamegszerzett,tanultismeretekszá-monkérésénél.

Agyermekelsôorvosivizs-gálatamagábanfoglalja:– agyermekanamnézisét,

élettörténetét;– szomatikusvizsgálatát;– neurológiaivizsgálatát;– acsaládésaziskolavizs-

gálatát.

Acsaládvizsgálatatartal-mazza:akikérdezésselnyert(vagyspeciálisADHD-ravonatkozókérdôívvelfelvett)speciálisadatokat,információkata– figyelemhiányra;– hiperaktivitásra;– impulzivitásravonat-

kozóan.Adokumentációnaktar-

talmazniakellazösszetettkörnyezetitényezôket:

– atünetekelsômegjelenésé-nekidejét;

– atünetekidôtartamát;.afunkcionáliszavarmér-tékét.

Aiskolaivizsgálattartal-mazza:– aspecifikuselemekdoku-

mentációját•afigyelemhiányra;•hiperaktivitásra;•impulzivitásravonat-

kozóan;– atanárispecifikusADHD-

kérdôívadatait;– atanárvéleményétagyer-

mek•osztálybanvalóviselke-

désrôl;•tanulásimódjáról;•osztálybanvalóbeavat-

kozásimódszerekrôl;•afunkcionáliszavarmér-

tékérôl;– aziskolaimunkadokumen-

tumait•dolgozatokat;•bizonyítványt;•teljesítményértesítôt.

Megfelelnek-eatünetekaDSM-IVADHDkritériumának?

Hamegfelel,megkellállapítani,hogyatünetekegybeesnek-eafunkcióésamegjelenésteréntöbbmintegymegállapí-tással,ésfennállásukattekintve6hónap-nálrégebbótafennállnak-e.

Igen Nem

Vannak-eegyéb(társult)tünetek

Vannak-enyilvánvalótüneteivalamilyenfejlôdésiproblémának,eltérésnek

Igen Nem

Vizsgálatéskezelés

Agyermek/páciensésaszülô(nevelô)újabb

vizsgálata

Társulttünetek(egyidejûlegfennállótünetek):– Tanulási/nyelvizavarok– Oppozíciószavar– Viselkedésizavar– Szorongás– Depresszió– Egyéb

Nincs

Igen

Azegyéb(társult)tünetekvizsgálata

Megerôsíthetô-eazegyüttjárótünetekjelenléte

Igen Nem

AzADHDésazegyüttjárótünetekdiagnózisa

AzADHDdiagnózisa

Aszülô/gyermek(páciens)ellátása,kezelése



78

6.3.2.3 Irodalom

BNO-10. I. kötet.NépjólétiMinisztérium.Budapest,1995.BNO-10 zsebkönyv DSM-IVTM meghatározásokkal. AnimulaEgyesület.Budapest,1998.DSM-IV Text Revision..A módosított DSM-IV. AnimulaEgyesület.Budapest,2001.VetróÁgnes:Afigyelemésacselekvésszervezésiképességzavarai. In: IllyésSándor(szerk.):

Gyógypedagógiai alapismeretek.ELTEGYFK.Budapest,2000.311–328.o.

6.4 tAnulási zAvArok

6.4.1Diszlexia


BNO-10 (2004-ES KIADáS)

Meghatározott olvasási zavar (diszlexia)

Az olvasási készségek fejlődésének szignifikáns és meghatározott romlása nem írható kizárólag látáséles-ség, szellemi érettség vagy nem megfelelő iskoláztatás rovására. Az olvasáshoz szükséges részfeladatok, szófelismerés, orális olvasási készségek, olvasásértési készség elsajátítása mind sérült. Helyesírási nehéz-ségek gyakran társulnak meghatározott olvasási zavarokkal, ami serdülőkorra megmarad annak ellenére, hogy az olvasásban javulás tapasztalható. Az olvasás fejlődési zavarait rendszerint megelőzi a beszéd- és nyelvfejlődés zavara. Társuló emocionális és viselkedészavarok gyakoriak az iskoláskorban. Ide tartozik: „backward reading”; fejlődési diszlexia, meghatározott (specifikus) olvasási retardáció. Kivéve: alexia KMN (R48.0); diszlexia KMN (R48.0); az emocionális élet zavaraihoz társuló olvasási nehézség (F93–).

DSM-IV-TRTM

Olvasási zavar

A) Az olvasási teljesítmény, az olvasás pontosságát vagy a megértést egyénileg standardizált tesztekkel vizsgálva, lényegesen alatta marad a személy biológiai kora, mért intelligenciája vagy a kor szerinti képzettség alapján elvárhatónak.

B) Az előbbi zavar jelentősen kihat az iskolai teljesítményre vagy az olvasási jártasságot igénylő minden-napi élettevékenységekre.

C) Ha érzékelési deficit van jelen, az olvasási nehézségek meghaladják az ahhoz rendszerint társuló zavar mértékét.

Célazolvasásiteljesítményátfogó,részletesvizsgálata,amegmutatkozóeltérésekhátterénekfeltárása,differenciáldiagnosztikaidöntéshozatal.

Arészfunkciózavarelkülönítéseazalábbiaktól:– Enyhementálisretardáció(F70)– Kevertspecifikusfejlődésizavarok(F83)– Azaktivitásésfigyelemzavarai(F90.0)– Anemmegfelelőoktatási/szociokulturáliskörülményekbőlszármazótanulásiproblémák

6.4.1.2 A diszlexia-diagnózis megállapításának alapját képző diagnosztikus kritériumok

a) Azolvasáselsajátításánaknehézségéreutalóelőzmények(Azolvasástanulásproblémájakezdetektőljelenvan.)

b) Anehézségek(lassúolvasás,pontatlanolvasás,dekódolásinehézség)perzisztensfenn-állása



79

c) Meghatározottkognitívdeficitekjelenléte(fonológiaifeldolgozássebesség, fonológiaitu-datosság, vizuális/verbális munkamemória, ezek esetlegesen kombinálódva a vizuálisészlelésésmotorosfolyamatokgyengeségével)

d)Kizárótényezők(szenzorossérülés,eltérőnyelvikörnyezet,atanulásitapasztalatokvagylehetőségekhiánya)

e) Normálintelligencianívó(IQ>85)mellettszórtképességstruktúra,diagnosztikusértékűintraindividuáliskülönbségek

9. táblázat. A diszlexia vizsgálatának összesítője


Előzmények(részletesanamnézis) Kikérdezés Anamnézis-kérdéssor,űrlap

Általánosértelmiképességek Standardizáltteszt

Intelligenciavizsgálóeljárások–aprofilelemzésrelehetőségetnyújtótesztekelőnybenrészesí-tésével:– Wechslertípusúintelligencia-

tesztek– Woodcock–Johnsonkognitív

képességektesztje

Akognitívfolyamatokvizsgálata(nyelv,emlékezet,auditívésvizuálisfeldolgozás,vizuomotorosintegráció,következtetési/gondolkodásiképesség,végrehajtófunkciók)

Részképesség-,képességvizsgálóeljárások

Bender-próbákFrostig-féletesztGMPPeabodypasszívszókincstesztGoodenough-félerajzvizsgálatRey-félekomplexábraRey-féleauditív-verbálistanulásitesztHiskey–Nebraskatanulásialkal-masságiteszt

Azolvasás-,íráselsajátítássalösszefüggőnyelviképességek(pl.fonológiaitudatos-ság,szókincs)

Próbamódszerek Meixner-féleaktívszókincs-szó-tanulásiteszt

Pedagógiaivizsgálatok,akultúrtechniká-katmegalapozóbázisképességekfelmérése:– Valósésálszavakdekódolása– Hangosésnémaszövegolvasás(olvasási

pontosság,sebesség,folyamatosság;szö-vegértés)

– Írásdiktálásután– Írásbelikifejezőkészség(mondat,törté-

net,esszé)– Azíráskép,akivitelezésvizsgálata


Meixner-féleolvasólapokLőrik-féleolvasólapRomankovics-olvasólapokDiktámenek

Osztálytermimegfigyelés/pedagógiaifeljegyzések,vélemények

Megfigyelés jegyzőkönyv,szempontsor,kér-dőív

Otthoniéstanóraimunkák Megfigyelés szempontsor

Azáltalánosiskolaelsőkétévfolyamánazolvasásiteljesítménytbejóslófeladattípusok:a) Betűazonosítás(abetűmegnevezése)b) Betű-hangkapcsolat (pl.azonosbetűvelkezdődőszavakfelismerése:baba,béka,duda,

bokor)c) Fonológiaitudatosság(pl.szókezdőhangleválasztása)



80

d)Verbálismemória(pl.hallásutánmondatvagyszövegfelidézése)e) Gyorsmegnevezés (pl. ismerős tárgyak, számok, betűk vagy színek sorozatának gyors

megnevezése)f) Expresszívszókincsvagyszóelőhívás(pl.tárgyképekmegnevezése)

6.4.2Diszgráfia



Az írás zavara (diszgráfia)

A legszembetűnőbb a specifikus és szignifikáns sérülés a helyesírási készségek fejlődésében, miközben az olvasás meghatározott zavara nem észlelhető, és nem magyarázható mentális visszamaradottság-gal, látászavarral vagy nem megfelelő iskoláztatással. A szóbeli és írásbeli helyesírás, betűzés egyaránt érintett. Ide tartozik: meghatározott helyesírási retardáció (olvasási zavar nélkül). Kivéve: agráfia KMN (R48.8); helyesírási nehézség olvasási nehézséggel társulva (F81.0); nem megfelelő iskoláztatás ered-ménye (Z55.8).

DSM-IV-TRTM

Írásbeli kifejezészavar

A) Az íráskészség egyénileg, standardizált tesztekkel vizsgálva (vagy az íráskészség funkcionális becslé-se) lényegesen alatta marad a személy biológiai kora, mért intelligenciája vagy a kor szerinti képzettség alapján elvárhatónak.

B) Az előbbi zavar jelentősen kihat az iskolai teljesítményre vagy az íráskészséget igénylő mindennapi élettevékenységekre.

C) Ha érzékelési deficit van jelen, az íráskészség nehézségei meghaladják az ahhoz rendszerint társuló zavar mértékét.

Cél azíráskészség,írásbeliteljesítményátfogó,részletesvizsgálata,amegmutatkozóeltéré-sekhátterénekfeltárása,differenciáldiagnosztikaidöntéshozatal.

Arészfunkciózavarelkülönítéseazalábbiaktól:– Enyhementálisretardáció(F70)– Kevertspecifikusfejlődésizavarok(F83)– Azaktivitásésfigyelemzavarai(F90.0)– Anemmegfelelőoktatási/szociokulturáliskörülményekbőlszármazótanulásiproblémák

6.4.2.2 A diszgráfia-diagnózis megállapításának alapját képző diagnosztikus kritériumok

a) Gyengefinommotoroskoordináció,agrafomotorosfeladathelyzetekelutasításab) Azíráselsajátításánaknehézségéreutalóelőzmények(Azírástanulásproblémájakezde-

tektőljelenvan.)c) Anehézségek(lassúírás,pontatlanírás,fonéma-grafémaegyeztetési,átkódolásinehéz-

ség)perzisztensfennállásad)Helyesírásbanésírásképbenmegjelenődeficitek

– Betűtévesztések:abetűksorrendiségénekhibái(tükörírás,felcserélés,elhagyás,kiha-gyás,hozzátoldás,betoldás)

– Abetűkhibásmegválasztása:betűtípus(írott/nyomtatott,kisbetű/nagybetű),betűfajta(j/ly),fonetikaiprobléma(nemfonetikusidőtartam/írás,fonetikusírás)

– Tagolás:szavaktagolása(egybeírás/különírás),elválasztás,mondatoktagolása(írásjel-hiány/többlet/inadekváció,nagybetű/kisbetű)



8�

– Rendezetlen,nehezenolvashatóíráskép,asortartáskifejezettproblémája– Sajátos,illetveváltozóbetűméretésformák

e) Meghatározottkognitívdeficitekjelenléte(fonológiaifeldolgozássebesség, fonológiaitu-datosság, vizuális/verbális munkamemória, ezek esetlegesen kombinálódva a vizuálisészlelésésmotorosfolyamatokgyengeségével)

f) Kizárótényezők(szenzorossérülés,eltérőnyelvikörnyezet,atanulásitapasztalatokvagylehetőségekhiánya)

g) Normálintelligencianívó(IQ>85)mellettszórtképességstruktúra,diagnosztikusértékűintraindividuáliskülönbségek

10. táblázat. A diszgráfia vizsgálati összesítője



Általánosértelmiképességek Standardizáltteszt Intelligenciavizsgálóeljárások–aprofilelemzésrelehetőségetnyúj-tótesztekelőnybenrészesítésével:

– Wechsler-típusú intelligen-ciatesztek

– Woodcock–Johnsonkognitívképességektesztje

Akognitívfolyamatokvizsgálata(nyelv,emlékezet,auditívésvizuálisfeldolgo-zás,vizuomotorosintegráció,következ-tetési/gondolkodásiképesség,végrehajtófunkciók)


Bender-próbákFrostig-tesztGMPPeabodypasszívszókincstesztGoodenoughRey-félekomplexRey-féleauditív-verbálistanulásHiskey–Nebraskatanulásialkal-masságiteszt

Azolvasás-,íráselsajátítássalösszefüggőnyelviképességek(pl.fonológiaitudatos-ság,szókincs)

Próbamódszerek Meixner-féleaktívszókincs-ésszótanulásiteszt

Pedagógiaivizsgálatok,akultúrtechni-kákatmegalapozóbázisképességekfel-mérése:

– Valósésálszavakdekódolása– Írásdiktálásután– Írásbelikifejezőkészség(mondat,

történet,esszé)– Azíráskép,akivitelezésvizsgálata


Diktámenek

Osztálytermimegfigyelés,pedagógiaifeljegyzések,vélemények

Megfigyelés Jegyzőkönyv,szempontsor,kér-dőív


Afejlődésidiszlexiaszintemindigegyüttjárafejlődésidiszgráfiahelyesírásizavarformá-jával,ugyanakkoreléggyakranelőfordul,hogyjólolvasógyerekekkomolyhelyesírásiproblé-mákkalküzdenek.

Azáltalánosiskolaelsőkétévfolyamánazírásbeliteljesítménytbejóslófeladattípusok:a) Merev,görcsösceruzafogás,amihezrossztesttartás,poszturatársulb) Olvashatatlaníráskép,sortartás,abetűméretállandóságánakelégtelenségec) Szorongás,tenyérizzadásazírásfeladatokmiatt



82

d)Együttmozgások(nyelvkörzés,cuppogásstb.)azírásalatte) Azéppenírottszóhangoskimondásaf) Mondatokírásakorszavakkihagyásavagybefejezetlenségeg) Aleírásrakerülőgondolatokmegfogalmazásánaknehézsége

6.4.3Diszkalkulia



Az aritmetikai készségek zavara (diszkalkulia)

Az aritmetikai készségek károsodása alakul ki, ami nem magyarázható egyszerűen mentális retardációval vagy nem megfelelő oktatással. A zavar vonatkozik alapvető feladatokra, mint az összeadás, kivonás, szorzás és osztás, illetve kevésbé érinti a sokkal absztraktabb feladatokat, mint az algebra, trigonometria, geometria vagy kalkulációk. Ide tartozik: fejlődési akalkulia; fejlődési aritmetikai zavar (a számtani művelet-végzések zavara); Gerstmann-szindróma. Kivéve: akalkulia KMN (R48.8); aritmetikai nehézségek olvasási és helyesírási nehézséggel társulva (F81.3); nem megfelelő oktatás miatt (Z55.8).

DSM-IV-TRTM

Számolási zavar

A) A számolási képesség, egyénileg, standardizált tesztekkel vizsgálva lényegesen alatta marad a sze-mély biológiai kora, mért intelligenciája vagy a kor szerinti képzettség alapján elvárhatónak.

B) Az előbbi zavar jelentősen kihat az iskolai teljesítményre vagy a számolási képességet igénylő minden-napi élettevékenységekre.

C) Ha érzékelési deficit van jelen, a számolási nehézségek meghaladják az ahhoz rendszerint társuló zavar mértékét.

Célaszámolásiteljesítményátfogó,részletesvizsgálata,amegmutatkozóeltérésekhátteré-nekfeltárása,differenciáldiagnosztikaidöntéshozatal.

Arészfunkciózavarelkülönítéseazalábbiaktól:– Enyhementálisretardáció(F70)– Kevertspecifikusfejlődésizavarok(F83)– Azaktivitásésfigyelemzavarai(F90.0)– Anemmegfelelőoktatási/szociokulturáliskörülményekbőlszármazótanulásiproblémák– Nyelvifejlődésizavarból(abeszédmegértészavara)eredőszövegértésinehézség(F80.2)

6.4.3.2 A diszkalkulia diagnózisának megállapításának alapját képző diagnosztikus kritériumok

a) Aszámolás,számfogalom,műveletvégzéselsajátításánaknehézségéreutalóelőzményekkisgyermekeknél

– Inkoordináltmozgás-ésbeszédritmus– Kialakulatlan,illetvegyengetériésidőitájékozódás– Bizonytalanabal-jobboldaldifferenciálása– Kialakulatlanlaterálisdominancia– Aszámosságirántiérdeklődéshiánya– Sajáttestenamennyiségekazonosítása,aszámfogalom,mennyiségállandóságkialakulá-

sának,anyomtatottszámokfelismerésénekanehézsége– Aszámokésahozzájuktartozómennyiségekösszekapcsolásánaknehézsége– Gyengeszámemlékezet– Kategorizálási,osztályozásinehézségek



83

b) Iskoláskorú gyermekeknél– Anehézségek(számlálásnövekvő-csökkenősorrendben,szabályfelismerés,szabályköve-

tés,relációsismeretek,számfelismerés)perzisztensfennállása– Aszámolásiműveletek(összeadás,kivonás,szorzás,osztás)elsajátításánaknehézsége– Amatematikaiproblémamegoldókészségekelőhívásánaknehézsége– Gyenge,hosszúidejűemlékezetamatematikaifunkciókvonatkozásában(pl.Szorzótábla)– Nehézségekamennyiségekreálisbecslésében,megmérésében– Akülönbözőstratégiaijátékokelkerülésec) Serdülőknél, felnőtteknél– Nehézségazárak,költségekmegbecslésében– Azidőbenvalótervezésnehézséged)Meghatározottkognitívdeficitek jelenléte(gyengeképiésszeriálisemlékezet,vizuális/

verbálismunkamemória,ezekesetlegesenkombinálódvaavizuálisészlelésésmotorosfolyamatokgyengeségével)

e) Kizárótényezők(szenzorossérülés,eltérőnyelvikörnyezet,atanulásitapasztalatokvagylehetőségekhiánya)

f) Normálintelligencianívó(IQ>85)mellettszórtképességstruktúra,diagnosztikusértékűintraindividuáliskülönbségek

Aklasszikusdiszkalkulialegfontosabbdiagnosztikuskritériumaa–jóértelmiképességekmellettmeglévő–kialakulatlan,bizonytalanszámfogalom.(Számfogalom:invariáns,stabilvi-szonyításirendszer,amelybiztosszámérzetet,aszámokegymáshozvalóviszonyánakésaszá-moktulajdonságainakalaposismeretétjelenti.)

11. táblázat. A diszkalkulia vizsgálatának összesítője



Általánosértelmiképességek Standardizáltteszt Intelligenciavizsgálóeljárások–aprofilelemzésrelehetőségetnyújtótesztekelőnybenrészesítésével:– Wechslertípusúintelligencia-

tesztek– Woodcock–Johnsonkognitív

képességektesztje

Akognitívfolyamatokvizsgálata(nyelv,emlékezet,auditívésvizuálisfeldolgozás,vizuomotorosintegráció,következtetési/gondolkodásiképesség,problémamegol-dás,végrehajtófunkciók)


Bender-próbákFrostig-tesztGMPRey-félekomplexRey-féleauditív-verbálistanulásHiskey–Nebraskatanulásialkal-masságiteszt

Aszámfogalom,számolás,matematikaiműveletvégzésekkelösszefüggőmatemati-kaiképességek(pl.globálismennyiségfel-ismerés,mennyiség-számnévegyeztetése,mennyiségirelációkalkotása,szám-név-számjegyegyeztetése,helyiérték,alapműveletekésinverzeik)vizsgálata,szövegesfeladatok,matematikai,logikaiszabályokfelismerése

Próbamódszerek DékányJudit-félediszkalkulia-vizsgálat2

Osztálytermimegfigyelés,pedagógiaifel-jegyzések,vélemények

Megfigyelés Jegyzőkönyv,szempontsor,kér-dőív




84

6.4.3.3 Irodalom

Dékány Judit – JuhászÁgnes:Kézikönyv a diszkalkulia felismeréséhez és diagnosztikájához. BárcziGusztávGyógypedagógiaiTanárképzőFőiskola.Budapest,1995.

MárkusAttila:Amatematikaiképességekzavarai.In:IllyésSándor(szerk.):Gyógypedagógiai alapismeretek.ELTEBárcziGusztávGyógypedagógiaiFőiskolaiKar.Budapest,2000.279–309.o.

MesterháziZsuzsa(szerk.):Diszkalkuliáról – pedagógusoknak.BárcziGusztávGyógypedagó-giaiTanárképzőFőiskola.Budapest,1999.

6.4.4Szelektívmutizmus



Szelektív mutizmus (F 94.0)

„Markáns, emocionálisan meghatározott szelektivitás a beszédben; a gyermek nem beszél. A zavar rend-szerint jelentős személyiségvonásokkal társul, mint szociális szorongás, visszahúzódás, (túl)érzékenység és ellenkezés.”

DSM-IV-TRTM

A) Bizonyos szociális helyzetekben a megszólalás következetes elutasítása (amelyekben a megszólalásra valamilyen elvárás van, pl. iskolában), miközben más szituációkban beszél.

B) A zavar kihat a nevelési vagy foglalkozási teljesítményre vagy a szociális kommunikációra.C) A zavar időtartama legalább egy hónap (nem korlátozódik az iskolakezdés első hónapjára).D) A megszólalás elmaradása nem tulajdonítható az adott szociális helyzetben szükséges beszélt nyelv

ismerete hiányának vagy nem kellő ismeretének.E) A zavar nem magyarázható jobban kommunikációs zavarral (pl. dadogás) és nem kizárólag átfogó

fejlődési zavar, skizofrénia vagy egyéb pszichotikus zavar folyamán fordul elő.

Célaszelektívmutizmusátfogó,részletesvizsgálata,amelymagábanfoglaljaarészleteshe-teroanamnézist,megfigyelést,kognitívésorvosivizsgálatot;differenciáldiagnosztikaidöntés-hozatal.

Afunkciózavarelkülönítéseazalábbiaktól:– Mentálisretardációkülönbözősúlyosságúformái(F70,F71)– Expresszívbeszédzavar(F80.1)– Autizmus(F84.0)

6.4.4.2 A szelektív mutizmus megállapításának alapját képző diagnosztikus kritériumok

a) Bizonyoshelyzetekbenszociálisszorongás,visszahúzódóviselkedés,extrémfélénkség,mígmásuttzavartalan,normálkapcsolattartás

b) Általábanacsaládbanépbeszéd,normálisverbálisinterakció,máshelyzetekbenameg-szólaláshiánya(pl.óvoda,iskola)

A diagnosztikus munka megkönnyítéséhez az alábbi részletes táblázatban mutatjuk beazegymástólnehezenelkülöníthető (sokszoregymástnémilegátfedő) fejlődésizavarokfőbb.tüneteit.



85

12. táblázat. A szelektív mutizmus elkülönítését segítő összehasonlítás

szelektív mutizmus

Autizmusexpresszív

beszédzavarértelmi

fogyatékosság

Szociálisviselkedés

Bizonyoshelyze-tekbenszociálisszorongásVisszahúzódóviselkedésExtrémfélénkség,mígmásuttzavartalan,nor-málkapcsolat-tartás

Aszociálisinterakció,kapcsolatteremtésnehéz-ségecsecsemőkortólAviselkedésutánzás.hiányaMásgyermekekirántiérdeklődéshiányaSzegényesmimika,gesz-tusokAszemkontaktusfurcsa-ságaKorlátozottrepetitívér-deklődésésviselkedés

Adekvátvisel-kedésEsetlegfokozot-tabbagresszívmegnyilvá-nulásokvagyintroverzióakorlátozottbe-szédképességkövetkeztében

Általánosvagyélénkszociálisérdeklődés,társaskapcsolat

Kognitívviselkedés

Jóértelmiképes-ségek

Összességébenheterogén(azértelmifogyatékos-ságtólazátlagonfelüliképességekig)Averbálisabsztrahálóésfogalomalkotásikészségaleggyengébb

Jóértelmiképes-ségek

Kognitívdeficit,gyengeértelmiképességek

Verbálisviselkedés

Általábanacsaládbanépbeszéd,nor-málisverbálisinterakció,máshelyzetekbenamegszólaláshiánya(pl.óvo-da,iskola)

Szegényesszókincs,kife-jezőkészségEsetlegdiszgrammatiz-musRepetitív,szereotip,mo-nologizálóbeszédKésleltetettésazonnaliecholáliaIdioszinkráziásbeszéd

ÉpbeszédértésAgesztusok,metakommuni-kációpreferan-ciájaSúlyos,általá-baninkonzek-vensdiszlália,paralália,alália,diszgrammatiz-musSzegényesszó-kincs

Szegényes,sema-tikusbeszéd,szó-kincsAfogalomhaszná-latbanelsősorbanafunkcionálistulajdonságokdo-minálnak

Afelismerésáltalánosideje

Óvodáskor:3–5év(szituáció-függő)

36hónaposkorelőtt 2–4év,szituáció-tólfüggetlen

Asúlyosságmér-tékétőlfüggőencsecsemőkortóliskoláskorig

Adiagnosztikuskritériumokmegállapításáhozazalábbiterületekvizsgálataszükséges:a) Agyermekértelmiszintjeb) Abeszédfejlődésismerete,sajátosságai,amegszólalásmegtagadásánakkezdeteéskörül-

ményeic) Agyermekviselkedése(averbálisviselkedéskivételével)megfelel-e

– mentáliskorának;– akörnyezetelvárásainak;– sajátszükségleteikielégítésének.

d)Egyébproblémákszínterei:– Beszédértés– Kifejezőbeszéd



86

13. táblázat. A szelektív mutizmus vizsgálati összesítője


1.Előzmények(részletesanam-nézis,különöstekintettelajátékra– Kapcsolatteremtés, szociális

készségek– Egyébviselkedés(sajátos

szokások,rítusok)– Szomatikusbetegségek– Pszichésbetegségek

Kikérdezés Kérdéssoraszocializáció,kommunikációfejlődésére(abeszédfejlődés,azinterakciók,akapcsolatalakításjellegzetességeiacsalád-tagokkalésidegenekkel)Aviselkedésjellegzetességei(megdermedés,leblokkolás,elnémulás)Vegetatívreakciók(verejtékezés,elpirulás,remegés)

2.Agyermekszociálisésver-bálisviselkedése

Megfigyelés Kérdéssor:– Spontántevékenységet,játékotkezd-e;

egyedülvagyaszülő,esetlegmáscsalád-tagbevonásával

Kontaktuskészség:– Avizsgálatvezetőbeavatkozására,kez-

deményezéséreelutasítóan,közömbösen,vagyelfogadóanreagál-e?

– Kivált-eszorongástamegszólítás?

3.Általánosértelmiképessé-gek,szociálisérettség

Standardizáltteszt,kérdéssor

Intelligenciavizsgálóeljárások–anonverbá-listesztekelőnybenrészesítésével:– Snijders–Oomen– Wechsler típusú intelligenciatesztek per-

formációspróbái– Raven-mátrixokVinelandszociálisérettségiskála

4.Avizuomotoroskoordinációvizsgálata

Részképesség-vizs-gálóeljárások

Bender-próbák

5.Agyermekénképének,csa-ládbanbetöltötthelyénekmeg-ismerése

Emberrajz,család-rajz

Papír,ceruza

6.Osztálytermimegfigyelés,pedagógiaifeljegyzések,véle-mények


Aszelektívmutizmus(SZM)vizsgálatakorazindirektvizsgálatiformákjavasolhatók,mivelagyermekközvetlenbeszédreösztönzésehátráltatja,megakadályozzaagyermekmegismeré-sét.Fontosabiztonságot,verbálismegnyilvánulástközvetlenülnemelváróvizsgálókörnyezetmegteremtése.Amegfigyelésezértkülönösenhangsúlyosaszelektívmutizmusgyanújávalje-lentkezőgyermekvizsgálatánál.Továbbialapelvek:

Nemmondhatjukki azSZMdiagnózisát, ha az értelmi állapot jóval elmarad az életkoriszinttől, értelmi akadályozottságotmutat. Enyhe fokú elmaradás eseténnemkizárt azSZMelőfordulása,demintfejlődésizavarmérlegeléstigényelamentálisállapothozvalóviszonya;párhuzamoselőfordulásuklehetségeskölcsönösmeghatározottság,következményességnélkül.

Az autizmustól való elkülönítés a viselkedéses hasonlóságok miatt lehet problematikus,miutánazautizmussalélőgyermekekislehetnekvisszahúzódók,nehezenreagálók,azonbanrepetitívviselkedést,sztereotipreakciókatazSZM-gyermekeknemmutatnak.Azautizmussalélőkviszontáltalábannemküzdenekbeszédgátlással,haéletkoruknálalacsonyabbszintenis,deverbálisankommunikálnak.Beszédükgyakranperszeveratív,érdeklődésükbeszűkült.

AzexpresszívbeszédzavarésazSZMegymáshozvalólehetséges,bárnembizonyítottvi-szonyamáraszakirodalomban isemlítéstkap (R.LindseyBergman,2002).Nemzárhatóki



87

azonban,hogyamegkésettbeszédfejlődésűvagyakifejezőbeszédzavarávalküzdőgyermekek-nekkomolybeszédgátlástokozhatakörnyezetrészérőltapasztaltminduntalanmegnemértés,amelyatársashelyzetekbenvalómegnyilvánuláselkerülésérekésztetiőt,sezmegszilárdulvaszociálisfóbiáváfejlődhet.(Abeszédmegtagadásamögöttállhatabeszédfunkciózavara.)Abe-szédállapotfeltárásatehátabbólaszempontbólisrelevánsrészétalkotjaavizsgálatifolyamat-nak,hogyaszorongáshátterétképezőegyiklehetségesokotmegtaláljuk.Azexpresszívbeszéd-zavarésazSZMelkülönítésébenabeszédfejlődésfolyamatánakismereteésabeszédvizsgálateredményejátsziklényegesszerepet.(Fontostudnunk,hogyasúlyosbeszédzavarralküzdőkishamarabbmegszólalásrabírhatók,mintaszelektívmutisták.)

Apszichiátriaikórképektőlésapervazívfejlődésizavaroktólvalóelkülönítésorvosi(gyer-mekpszichiáteri)feladat.

6.4.4.3 Irodalom

KunczEszter:A szelektív mutizmus felismerése. A tünetegyüttes differenciáldiagnosztikai fel-dolgozása 2 eset tükrében. FogyatékosGyermekek,TanulókFelzárkóztatásáértOrszágosKözala-pítványKiadványa.Budapest,2007.

6.5 A gyógypedAgógiAi pszichológiAi vizsgálAtok összesítő folyAmAtábrájA

A3.sz.mellékletagyógypedagógiaidiagnosztikusfeladatoktükrébenateljességigényenél-külfoglaljaösszeahazaigyakorlatbanhasználatosmódszereket.



88

7. A vizsgálati vélemény kialakítása

Aszakértőiésrehabilitációsgyógypedagógiai tevékenységgyakorlatábanaszakértőivéle-ményfogalmaavizsgáltszemélyrőlalkotottegységesképszóbanvagyírásbantörténőleírásátjelenti,amelyakomplexgyógypedagógiai-pszichológiaiésorvosiszakértőivizsgálatösszegzéserévénjönlétre.Központirészétaszűkebbértelembenvettgyógypedagógiaivélemény(diagnó-zis)képezi,amelyafogyatékosságotmintkülönlegesnevelésiésoktatásiproblémáthatároljakörül.

Agyógypedagógiaiszakértőivéleményagyermek/tanulósorsát,nevelésénekésoktatásánakkörülményeithosszútávon,tartósanmeghatározóokirat,amelyhatóságidöntéstalapozmeg,ésamelynekelkészítését,tartalmátamindenkoriközoktatásitörvényésakapcsolódórendeletekszabályozzák,aszakmai-etikaikövetelményekmellett.Aszakértőivéleménykövetkezménye-kéntrészesülhetagyermek/tanuló/fiatalkülönlegesgondoskodásban,illetvetöbbletkedvezmé-nyekben.

Mindenegyéb(pl.gyógypedagógiaivagykomplexgyógypedagógiai,pszichológiaiésorvosi)szakvélemény,fontossegítségagyermek/tanulófejlődési,tanulási-tanításikörülményeinekki-alakításában,deavelekapcsolatoshatóságidöntéstnemalapozzameg.

Agyógypedagógiaivéleményagyógypedagógiaiellátástvégzőszakemberösszefoglalóvé-leményea fejlesztettgyermek/tanulófejlődésénekalakulásáról, fejlettségéről, tudásszintjéről,amelyönmagábanszinténnemhatóságidöntéstmegalapozó,deagyermekmegítéléséhezszük-séges,figyelembeveendőtényező.

7.1 A komplex (gyógypedAgógiAi-pszichológiAi-orvosi) szAkértői vélemény kiAlAkításánAk áltAlános szempontjAi

7.1.1Aszakértőivéleményajogszabályokszempontjából

A közoktatás illetékességi körében gyógypedagógiai-pszichológiai szakértői véleményt azerreafeladatralétrehozottközoktatásiintézmények:atanulásiképességetvizsgálószakértőiésrehabilitációsbizottságok,illetveazországosszakértőiésrehabilitációsbizottságokadhatnakkiazáltalukelvégzettvizsgálatokalapján.

Az1993.éviLXXIX.közoktatásrólszólótörvénytöbbparagrafusábanutalarra,hogyakü-lönlegesgondoskodás(ezenbelül)agyógypedagógiaiellátásravalójogosultságalapdokumen-tumaaszakértőibizottságokáltalkialakítottszakértőivélemény.(Pl.30.§)

Jelenlega14/1994.(VI.24.)MKM-rendeletszabályozzaaszakértőivéleménykészítésrend-jét,atartalmáravonatkozóankövetelményeket,ésaszakértőivéleménytkérőkköréthatározzameg.

A14/1994.(VI.24.)MKM-rendelet3.számúmellékleténekI.részeszólarról,hogykiésmi-lyenhatáridővelkérhetiaszakértőivéleményelkészítését.

Arendelet14.§-ának(1)bekezdése(a)-tól(l)-igaszakértőivéleménytartalmáravonatkozóanhatározzameg a követelményeket.A törvény, valamint rendeleténekmódosításamindenkormagautánvonhatjaaváltoztatásoklehetőségét.

Ajogszabályokazonbannemhatározzákmeg,hogyaszakértőivéleményekmilyenszakmaitartalommalrendelkezzenek.Ehhezeligazítástavéleménykialakításgyógypedagógiaipszicho-diagnosztikusszempontúfeltételeinekátgondolásaadhat.

7.1.2Aszakértőivéleménykialakításfeltételei

Alapos,részletesadatgyűjtésAszakértőivéleménykomplexgyógypedagógiai-pszichológiai-orvosi vizsgálat alapjánké-

szülel.


A vizsgálati vélemény kialakítása

89

(Ezalólkivétel:amikoragyermekvizsgálatátólszámítottfélévenbelül,azeredetiszakvéle-ménybenjavasoltaktóleltérőtöbbletkedvezménymegszerzésecéljábólajogosultságotindokolóújabb javaslatot kér a szülő.Általában ilyenkor szociális jellegű támogatásokmegszerzése acél.)

7.1.3Aszakértőivéleménykialakításánakmenete

7.1.3.1 Az adatok értékelése

Azadatokértékelésénekcéljaavizsgálatalapjánkészültadathalmazrendszerberendezéseésegységesképbefoglalása.

Egyszerűsítettmenete:atennivalókrészekrebontásaésbizonyosegymásutánbanvalóelem-zése.Asorrendakövetkező:azadatokbírálata,összevetése,rendezése,kiválogatása.

Pszichodiagnosztikaiszempontbólmegkelllátniazadatokközöttilényegi,avéleményalko-tástelőrevivőösszefüggéseket:példáulazadottfogyatékosságrajellemzőegyüttjárásokat.For-maiszempontbólviszontavéleményszerkezetifelépítéséhezigazodóbizonyítótények/adatokkeresése,válogatásatörténik.

Azadatokátnézésénekelsőlépéseaz aktuális probléma/panasz és az előélet összevetése.Eb-benazesetbenadatkéntszükségeskezelniahozzátartozóktól,apedagógusoktól,orvosoktólésmagátólavizsgáltszemélytőlgyűjtöttismereteket.

Amásodiklépésa fontos, jellegzetes adatokaláhúzásaésvalamilyenmódontörténőkieme-léseazadathalmazból.

Azadatokátnézéseegyúttalkritikai átgondolástisjelent.Akritikaiátgondolássoránazada-tokhitelességénekellenőrzésefolyik.

Akövetkezőlépéskéntazadatokegymássalvalóösszevetésetörténik.Aszakvéleményírójamegvizsgálja,hogyazadatokigazolják-e,kiegészítik-eegymást,nemtöbbértelműek-e,nincse-nek-eegymássalellentmondásban.

Végülazátnézett,megbírált,összevetettadatokatavizsgálatcéljánakérdekében,annakegy-ségesnézőpontjaszerintszükségesrendezniésválogatni.

7.1.3.2 Az adatok értelmezése (a pszichológiai, pedagógiai és orvosi adatok összefüggései)

Többszempontszerinttörténhetazértelmezés.Kiindulhatavizsgálatokegyenkéntianalízi-sébőlarravonatkozóan,hogyazegyesvizsgálattípusokonbelül(pl.akognitívképesség-vizsgá-latok,aszociálisérettségetvizsgálóeljárásokbanvagyapedagógiaiteljesítményekben)milyenteljesítményszintetmilyenmódonértelavizsgáltszemély.Majdvizsgálható,hogyakülönbö-zővizsgálatitípusok(gyógypedagógiai,pszichológiai,orvosi),valamintakülönbözővizsgálatimódszerekkel(kikérdezés,megfigyelés,tesztmódszerek)nyertadatokközöttmilyenösszefüg-gésés/vagyeltéréstapasztalható.

Azadatokcsoportosítása,összefüggéseinekfeltárása,asemleges,nemodaillőadatokelveté-sesegítségéveljutelavizsgálóalényegesmegállapításoksorához.

Azadatokértelmezésekortekintetbekellvenniszámos,egyrésztagyermekhez/tanulóhoz,másrésztakörnyezetitényezőkhözkapcsolódó„hibaforrást”.Ezekrészletezésétlásd:1.11pont-banaz1.ábrán,illetveaz1.12pont2.ábráján.

Agyermek/tanulóteljesítményétegyaktuálishelyzetbenszámostényezőbefolyásolhatja.

7.1.3.3 A vélemény (diagnózis) kialakítása

Akomplexdiagnózis(akomplexgyógypedagógiai,pszichológiaiésorvosivélemény)aszer-vezetiártalomkövetkeztébenlétrejöttmásodlagoséstovábbirendellenességeketállapítjameg,ésazoknakjellegét, fokát,amelyhezhozzárendeliamegelőzés,amegszüntetés,amegjavítás,illetveazenyhítéslehetőségeit.



90

7.1.4Atennivalókmegállapítása(javaslattétel)

A tennivalókat aszerint szükségesösszeállítani,hogyki a vizsgálat alanya,milyenprob-lémáthordoz,milyengyógypedagógiaiellátásraszorul.Ezutánfigyelembekellvenni,hogyaszükségesellátásbólmitlehetreálisanmegvalósítaniéshol.

Ajavaslattételnekteháttartalmazniakellakövetkezőket:– Azintézményesnevelésrevonatkozójavaslat– Arendelkezésreállószegregáltésintegráltintézményeksora– Aválasztástsegítőtámogatóérvek– Azegyébszakszolgáltatásilehetőségek– Mindenolyanintézményesfejlesztéstkiegészítőlehetőség,amelynekigénybevételeszin-

ténjavasoltagyermekszámáraazoptimálisfejlődéseszempontjából

7.1.5Megbeszélésaszülővel

Agyógypedagógiai,pszichológiaiésorvosivizsgálatkomplexeredményétésatennivalókatmegbeszélésformájábanisközölniszükségesaszülőkkelavizsgálatotkövetően,amitszakértői,illetveszakvéleményformájábanírásbanismegkapnak.

A vizsgálatot követő megbeszélés célja a szülő tájékoztatása a gyermek állapotáról, annakprognózisáról,megnyeréseagyermekszámáraoptimálisnevelési,oktatási,fejlesztésimegoldásmegteremtéseérdekében.

Tárgyaavizsgálatokeredményeinekközlése,valamintazoptimálisnevelési,oktatási, fej-lesztésifeltételeklehetőségeirőlvalótájékoztatás.

A vizsgálatok eredményeinek közlése tartalmazza a fogyatékosság (sérülés/funkciózavar)okát, típusát,mértékét,nagyvonalakbanaz egyéni sajátosságokat, amelyekenbelülhangsú-lyoznikellagyermekjótulajdonságait,képességeit,amelyekreanevelésalapozódik.

Mindezt gyógypedagógiai pszichológiai tanácsadás követi, amely tartalmazza a gyermekszempontjábólhatékonyneveléseljárásaitacsaládbanéscsaládonkívül.

7.1.6Agyermek,aszülőésaszakemberrészéretörténőtanácsadás

Atanácsadás,mintapszichológiai segítő formákegyikválfaja, strukturált szakmai tevé-kenység,amelynekegyiklehetségesfeladataazinformációnyújtás.

A gyógypedagógia, a gyógypedagógiai-pszichodiagnosztika területén szinte mindennaphasználjaatanácsadássegítőműfaját.Különlegesszakmaikihívásaszülőkkelvalóbeszélgetésabbanagyakorihelyzetben,amikoraszülőelőszörszembesülgyermekevalamilyenfogyaté-kosságánaktényévelvagyrészképességzavarával.Aszülőagyermekérőlkapottvizsgálatibe-nyomások,egyesvizsgálatiadatokmegismeréseutántalánmagaisráláthataprobléma-össze-függésekre,ésakellőenempatikuslégkörbenfolyómegbeszéléssoránkönnyebbenelfogadjaagyermekérdekeitképviselődöntést.(Agyógypedagógiaitanácsadásmásikterületeagyermekpályaválasztásiérettségénekelérésekoramegfelelőpályaorientáció,pályaválasztássegítése.)

Aszakértőibizottságoktevékenységébenatanácsadásnakegyigenspecifikus,általábanegyülésben lezajló formájaműködik.Aszakértőivizsgálatotugyanisa szülőkkel,hozzátartozó-val,gondozóvaltörténőmegbeszélésköveti.Avizsgálateredményeit,tapasztalatait,azoptimá-lisintézkedési/terápiásformátkellolyanmódonmegbeszélnünk,hogyazelfogadhatólegyen.agyermeketnevelőkszámára.A tanácsadóimunkátnehezíti,hogyaszakértőibizottságokataszülőklegtöbbszörnemönmaguktólkeresikfel,hanemagyermekkelfoglalkozóintézmény(háziorvos,óvoda,iskola,nevelésitanácsadóstb.)küldivizsgálatraegyáltalukjelzettproblémaalapján.Aszülőmotivációja,elkötelezettségeavizsgálatotilletőenígyjóvalkisebb,mintabbanazesetben,amikorőmagaavizsgálatkezdeményezője.



9�

A tanácsadásra fordítható idő rendkívül kevés, leginkább csak a tényekközlésére, az in-formációnyújtásra van lehetőség.Bizonyos szakmai és formai standardoknak azonban ilyenkörülményekközöttisteljesülniükkell:

– Megfelelőidőbiztosítása(legalább20perc,maximum45–60perc)– Amegbeszélésen-tanácsadásoncsakaszülő(k)ésagyermeketvizsgálószakember(ek)le-

gyenekjelen,azelhelyezkedésaz„egyenrangúság”érzetétközvetítse!– Szakmai érvek, indokok, szakszerűség a vélemény kialakításánál, hangsúly a gyermek

fejlődésénekperspektivikusjövőjén– Empátia,elfogadásaszülő,agyermekésaproblémairántésaközlésmódjában– A gyermekmegtartott képességeinek, pozitív személyiségvonásainak, tulajdonságainak

kiemelése– Havanrálehetőség,hagyjukaszülőbenmegérlelődni,inkubálódniazújonnanszerzett

információkat!– Érvek,ellenérvekkölcsönösfelsorakoztatása,meghallgatása,ezekmenténaszülőlehető-

legmagajussonarraabelátásra,hogyaszakemberjavaslataagyermekszámáraalehetőlegjobb;aszülőmegnyeréseazegyüttműködésre

– Minélkevésbéérezzeaszülőavizsgálathivatalosjellegét!Ahangsúlyaszereplőkésaproblémaelfogadásán,megértésénlegyen

– Aszülők„felmentése”asúlyosemocionálisterhek(egymásvádolása,bűntudat,mitkellettvolnamásképptennistb.)alól

– Agyermekirántioptimálismagatartáskialakításánaksegítése(túlvédőéselutasítóattitűdkerülése)akárcsoportostanácsadás,akárönszerveződőszülőcsoportokkeretében

– Célszerűakonfrontációelkerülése,mertazaproblémamegoldhatatlankonfliktussáfejlő-déséteredményezheti

– Segítőcivilszervezetekhez,érdekvédelmiegyesületekhez,szülőcsoportokhozvalóirányí-tás(autizmusesetében:pl.AutistaGyermekekértEgyesület,FlóraAlapítványstb.)

– Olyanmegoldás keresése, amely szakmailag indokolt, törvényileg szabályos és a szülőszámáraelfogadható

– Végső,konszenzustésmegoldástnélkülözőesetbena szülő tájékoztatásaa továbblépéslehetőségeiről

Életkortólfüggetlenülésmindenfogyatékosság/fejlődésizavareseténfontosaszülőkmegse-gítéseabban,hogy

– gyermeküketelfogadjákolyannak,amilyen;– reálisanítéljékmegképességeit;– szociálisboldogulásátilletőenelfogadjákafogyatékosság/zavar/rendellenességszabtale-

hetőségeket,ésezenbelülkeressékgyermekükszámáraalegjobbat;– nyújtsanakolyanvédőgondoskodást,amelyacsaládonbelülellensúlyozzaazokatafruszt-

rációshatásokat,amelyeketasérültgyermek/fiatalatársadalombanátélnikénytelen;– necsakafogyatékosságot/rendellenességetvegyékészregyermekükben,hanemapozitív

tulajdonságokatis!Teremtsenekolyanmiliőt,amelybenagyermeknemérzikisebbrendű-nekmagát.

Szakemberrészéretörténőtanácsadás:– Személyeskonzultációformájában– Részletes írásbeli tájékoztató, javaslat formájában, a különleges bánásmód formájának

megjelölésével(afejlesztésiránya,módja,gyakorisága,esetlegeskedvezményekbiztosításamelytantárgyakatésmilyenmódonérinti,általánosésegyediészrevételekagyermekkelkapcsolatban)

– Kapcsolattartástelefonon



92

7.1.7Irodalom

FonyóIlona:Akonzultáció(counseling)ésagyógypedagógia.In:GordosnéSzabóAnna(szerk.):Gyógyító pedagógia.MedicinaKönyvkiadóRt.Budapest,2004.105–114.o.

FonyóIlona–PajorAndrás:Fejezetek a konzultáció pszichológiájának témaköréből.BárcziGusz-távGyógypedagógiaiTanárképzőFőiskola.J12–1140.Budapest,2000.

IllyésGyuláné(szerk.):Gyógypedagógiai lélektan.Tankönyvkiadó.Budapest,1992.

7.2 A szAkértői vélemény megírásA

Aszakértőivéleményháromfőrészrebontható:bevezetőrészre,főrészre,befejezőrészre.a) Bevezetőrész Aszakértőivéleményhitelességénekegyiklényegeseleme,hogypontosanazonosítható

legyenaz intézmény,aholkészült.Aszakértőivélemény tehátmindig fejléccelellátottirat.

Másikfontosadataziktatószámésavizsgáltgyermekirattáriazonosítója:atörzsszámés/vagygondozásiszám.Afejlécutánkövetkezikaszakértőivéleménybevezetőrésze.

Abevezetőrészazttartalmazza,hogykit(avizsgáltszemélylegfontosabbazonosítósze-mélyiadatai),kinekakérésére,milyencélbólvizsgáltazadottvizsgálóintézmény.

b) Főrész Afőrészarrólszól,hogyavizsgálatsoránmit(milyenfontostények)derültekkiagyer-

mek/vizsgáltszemélyállapotávalkapcsolatban. Avizsgálatlegfontosabbtényeikórtörténeti,helyzetimegfigyelésiéstesztmódszerekalap-

jánnyert,avéleménytalátámasztólegfontosabbadatok. Afőrésztartalmazzaazösszegző,tömörítettvéleménytis,azún.komplexgyógypedagó-

giaipszichológiaiésorvosidiagnózist.c) Befejezőrész Illeszkedveavéleménybenmegfogalmazottakhoz,ajavaslatokat,tennivalókatabefejező

részfoglaljaössze.

7.2.1Akomplexszakértőivéleménytartalmáravonatkozótovábbiszempontok

Ahatályosközoktatásitörvényszerintnyilvánkelltartani,éstovábbítanilehetapedagógiaiszakszolgáltatóintézményekbőlanevelésiésoktatásiintézményekbeaszemélyiadatokmeg-határozottkörét,a tanulóminősítéseit, illetveasajátosnevelési igényrevonatkozóadatokat.Mindezeketaszakértőivéleménynekistartalmazniaszükséges.

– Aszemélyi adatokközülfontos:avizsgáltszemélyneve,születésiideje,helye,életkora,nevelésénekszíntere,azédesanyaleánykorineve,agondviselőneve,azállandóésazide-igleneslakcím.

– Mikor történt a vizsgálat; ha voltak már korábbi vizsgálatok, az azokra történő hivat-kozás.

– Aszakorvosi vélemény (diagnózis)részbenbeépülakomplexvéleménybe,deezentúlaszakértői véleménybenmeg kell jeleníteni, hogymilyen típusú vizsgálat történt, és azorvosáltalmeghatározottbiológiai,organikussérüléstalátámasztóadatokat.Ígyafogya-tékosságetiológiájárautalókiemeléseket.

– Agyógypedagógiai-pszichológiaivéleményáltalhatárolódikkörülazelvégzett vizsgálatok.tükrébenavizsgáltgyermektesti és pszichés állapota,személyiségének jellemzői,afogya-tékosságot jellemző fő tünetek, a fogyatékosság formája, foka, azokok és a körülmények összefüggései,fejlesztésének lehetőségei,oktatásának és nevelésének szükségletei,amelyekazorvosiszempontúmegközelítésentúlszerepetjátszanakagyermekmegítélésében.

– Aszakértőivéleményjavaslatirészeiskomplex.Agyermekfejlődését,akörülményeketfigyelembevévekijelöltintézménytípuson,osztályfokontúltartalmazniakellagyermek



93

habilitációsfejlesztésénekfőbbirányvonalait,azSNIkövetkezményekéntadhatótöbblet-kedvezményeksorát, azegészségmegőrzésétbiztosítóorvosi ellátásravonatkozó tenni-valókat, a gyermek családi nevelését segítő támpontokat és a fejlődést nyomon követő.kontrolloklehetőségeit.

7.2.2Aszakértőivéleményetikaiésformaikövetelményei

Aszakértőivéleményavizsgálatiadatokszintetizálórendezése,amelybentükröződikavizs-gálatoksokoldalúsága,aszemélyiségjellemzésébenateljességrevalótörekvés.Abennefoglaltmegállapításoknakobjektívnek,valósághűnekéselfogultságmentesnek kelllenniük.Hangvéte-lelegyenpozitívirányultságú,mindenkortükrözzeagyermek,azembertiszteletbentartását,valamintavizsgált személy sajátos egyediségét.Necímkézzen!

Alényegetkiemelvetartalmazzaavizsgálatiadatokat,törekedveazértelmezésükre,alehet-ségesmagyarázatokra.Értelmezéskorkörültekintőenszükségeselemezniazaktuálisvizsgálatihelyzetbuktatóit,agyermekteljesítményétbefolyásolóbizonytalanságtényezőket.Különösenóvatosankellmegjeleníteniahatáresetiproblémákatésazetiológiaitényezőkrevalóutalásokat,haazegyértelműségüknembizonyított.

Aszakértőivéleménybenoldaniszükségesastatikusságot,figyelembevéveafejlődésiésne-velésiutakat,amelyekazadottteljesítményekhezvezettek,éstörekednikellafejlődési kilátások.megfogalmazásárais.

Fontoskövetelmény,hogyaszakvéleményáttekinthetőéstagoltlegyen.Anyelvezetszempontjábólésszakértőivéleményjellegébőlfakadóanazegyiklegfontosabb

követelményazérthetőség.Aszakértőivéleménynemcsakagyermekéletétmeghatározódokumentum,hanemagyer-

mekmegismerésétésazoktató-nevelőmunkátsegítőiratanyag,amelytudományossága,szak-szerűségerévénválikhasználhatóváagyakorlatszámára.

Atennivalókmegfogalmazásánakolyannakkelllennie,hogykonkrétsegítségetnyújtsonagyermekekintézményesellátásáértfelelősszakemberekszámára.

Végültörekedniszükségesagyógypedagógiaiszakértőivéleményektipikushibáinakkikü-szöböléséreavéleményírássorán,amelyekakövetkezők:

– Avizsgálatitapasztalatokegyszerűleírásátadjamegaszakvélemény,nemértelmez.– Nincselégdiagnózistalátámasztótény.– Inadekvát,inkongruens,téves,hibásadatokattartalmaz.– Hiányosinformációkalapjánvonlekövetkeztetést.– Pontatlanuljelennekmegahivatkozottintézménynevek.

7.2.3Irodalom

IllyésGyuláné:Gyógypedagógiai pszichológia. AkadémiaiKiadó.Budapest,1970.NagynéDr.RézIlona:Szakvéleményésszakértőivélemény.Példatár.In:ZsoldosMárta:Peda-

gógiai vizsgálat a komplex diagnosztikai eljárás keretében a nevelési tanácsadók és a szakér-tői rehabilitációs bizottságok számára. OKM–FogyatékosGyermekek,TanulókFelzárkózta-tásáértOrszágosKözalapítvány.Budapest,2006.Melléklet.



94

Mellékletek

1. számú melléklet. A pszichikus funkciók hatásszerkezete a tanulási folyamatban

Pro

blém

ameg

oldó

tan

ulás

Tra

nsz

fer

Diszk

rim

inác

ióstanulás

Tra

nsz

fer

Instru

men

tálisko

ndicionálás

pr

óba-sz

eren

csetanulás

Tra

nsz

fer

Klassziku

sko

ndicionálás

Tra

nsz

fer

Em

léke

ztet

Átállás

igy

orsa

ság

Munka

tempómeg

terh

elés

sor

án

Rea

kcióid

ô

Differenciác

ió

Diszk

rim

inác

ió

Persze

verá

ció

Rigid

itás

Vizuális

Aku

sztiku

s

Hap

tiku

s

Kin

esztetik

us

É S Z L E L É S

MO

TIV

ÁC

IÓ

KO

N-

CE

NT-

RÁ

CIÓ

Ges

talt

Ész

lelésitem

pó

Vizuális-aku

sztiko

motor

oskoo

rdin

áció

FIG

YE

LE

M

M O T O R I U M

Testsé

ma

Nag

ymoz

gás

Finom

moz

gás

Jobb

old

al

Balold

al

Lateralitás

Diszp

raxi

a

Tér

ihelyz

et

Szem

élyi

tem

pó



95

2. számú melléklet. A vizsgálati módszerek és a vizsgált területek összefoglaló táblázata fogyatékosság megállapítása és kizárása esetén

kik

érd

ezés

meg

figye

lés

kís

érle

ti p

rób

amó

dsz

erek

: tes

ztek

, ská

lák

Bes

zélgetés

Kér

dőív

Strukt

urá

latlan

Strukt

urá

ltTe

ljesítm

ényt

esztek

..

..

Átfog

ómen

táliské

pes

ség

..

..

Rés

zfunkc

iók

Panas

z,pro

blém

afeltárá

s.

Meg

jelenés

..

Jelenlegiállap

ot.

Mag

atar

tás

Fejlő

désiská

lák

Élettör

ténet(heter

oanam

néz

is)

..

Moz

gás

Pro

jekt

íveljá

ráso

kasz

emélyi

ségvi

zsgá

latára

Dok

umen

tumelem

zés

..

Bes

zéd

Tünetbe

cslőská

lák

Kör

nye

zettan

ulm

ány

..

Érz

éksz

erve

k.

.

.Viselke

dés

.Játék

Ped

agóg

iaivi

zsgá

latok

.Önér

téke

lés

.Önki

szolgá

lás

Motor

osjá

rtas

ság

Azér

telm

iké

pes

sége

kalsó

fok

án

.M

otivác

ió.

Szoc

iabi

litás

Mag

atar

tás,viselke

dés

Olvas

ás

.Attitűd

..

Mot

ivác

ióÍrás

.Sz

okás

ok.

..

Szám

olás

..

..

..

Orv

osivi

zsgá

lat



96

3. számú melléklet. A gyógypedagógiai pszichológiai vizsgálatok összesítô folyamatábrájaAnam

néz

isPan

asz

Jelenállap

ot

♥♦

●■

▲

Ped

agóg

iaivi

zsgá

lat

♥♦

●■

▲

Psz

ichológ

iaivi

zsgá

lat

♥♦

●■

▲Egy

ébkiegé

szítôvi

zsgá

latok,

skálák

♦●

Meg

figy

elés

(m

egjelenés

,mag

atar

tás,

moz

gás,bes

zéd,játék

)

♥♦

●■

▲

Vizsg

álatok

azér

telm

iké

pes

sége

kalac

sonya

bb.

szintjén

/fiatalab

béletko

rban

♥■

▲Tár

gyál

landós

ág,for

maá

l-landós

ág,s

zínko

nstan

cia,

testsé

ma,m

ennyi

ség/sz

ám-

foga

lom

,elem

iritm

ikus

soro

kal

kotása

,elem

iko

m-

binatívkés

zség

,fog

alm

ika

tego

rizá

ció,szó

kin

cs,

mon

datal

kotás,nem

kons-

tancia,elem

iáb

rázo

lóké

sz-

ség(fi

rka,for

ma,em

ber)

Általán

ostájék

ozot

tság

(ön-

mag

áraés

kör

nye

zetére

von

at-

kozó

an;t

éri-id

ôiorien

táció

♥♦

●■

Osz

tály

foknak

meg

felelô

kultúrtec

hnik

aiism

eretek

♦●

■

JEL

MA

GY

AR

ÁZ

AT

♥ Fi

ataléletk

or~

4–5év

eskor

ig,

alac

sonymen

tálissz

int

♦ Am

egismer

ôfu

nkc

iókva

gy

vise

lked

ésfejlôdé

sének

tar

tós

éssúlyos

ren

dellen

essé

ge

● Enyh

eér

telm

ifogy

aték

ossá

g

■ Köz

épsú

lyos

értelm

i.fog

yatéko

sság

▲ Súlyos

értelm

ifogy

aték

ossá

g

Pl.K

ID♥

,Bailey

♥,

Bru

net-L

ézin

e♥,

Kip

har

d♥

▲,S

EED▲

,

Vin

elan

d♥

▲,

Den

ver♥,

Sze

nzo

motor

ostes

ztek

pl.D

eGan

gi♥

,

Ayre

s:SIP

T♥

♦●,

SCSIT

(TARC,F

röhlich

-

Hau

ptstb.)♥

■▲

Sze

mélyi

ségtes

ztek

♥

Veg

yesvá

lasz

típust

elvá

ró(v

erb.+per

f.)

Pl.

Mill-Hill

Pl.B

.Bin

et♥

Pl.R

aven

♦●

■Pl

.SONLeiter,

Hiske

y,

Cattel

♦

Pl.

MAW

GYI-R,M

AW

I,

WIS

C-IV,W

J-NK

♦●

Intelligen

ciav

izsg

ála-

tok(IQ-ekv

ivalen

sér

téke

tad

ókis)

♦●

■

Ver

bális

Non

verb

ális

Non

verb

ális

Pro

filíro

zható

(kép

essé

gpro

filtadó)

Kom

plex

vá

lasz

típus

alap

ján

Nem

pro

filíro

zható

(globá

lismutatótad

ó)

Orv

osi

vizs

gálat

♥♦

●■

▲

Neu

rológiai

Psz

ichiátriai

Egy

éb

szak

orvo

si

Pl.o

rtop

édia,

audiológia,

szem

észe

t

Kép

essé

gvizsg

ála-

tok

♦●

■

♦Pl

.REY,

Ben

der

●,

Goo

den

ough

●■

,Piero

n,

Ben

ton,

Pea

body,

Fro

stig,

GM

P,

PPL,

LAPP,

Tok

en,

Ber

ges-

.Léz

ine



97

felhAsznált és Ajánlott irodAlom13

Achenbach,Thomas:Child Behavior Checklist. [on-line] http://cps.nova.edu/~cpphelp/CBCL.html.Magyarfordítás:Gyermekviselkedésikérdőív.ELTEbelsőkiadvány.1991.

Agin,MarilynC.(2004):The „late talker” – when silence isn’t golden. Contemporary Pediatrics.[on-line]http://www.contemporarypediatrics.com/contpeds/article/articleDetail.jsp?id=132720

Aneja,S. (1999):EvaluationofaChildwithCommunicationDisorder. Indian Pediatrics,36:887–890.[on-line]http://www.indianpediatrics.net/sep4.htm

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve: Autizmus/Autizmus Spektrum Zavar. Ké-szítette: Az Autista Alapítvány, a Pszichiátriai Szakmai Kollégium közreműködésével..www.eum.hu/letoltes.php?d_id=2023

Baddeley,Alan:Az emberi emlékezet.OsirisKiadó.Budapest,2001.BagdyEmőke:A klinikai pszichológia és a mentálhigiéné szakmai protokollja. Animula

Egyesület.ÁFÉSZNyomda.Vác,1998.BakonyiLászló:Megismerni,fejleszteni,újramegismerniéstovábbfejleszteni.In:KósánéOr-

maiVera–Porkolábnédr.BaloghKatalin–ZánkayAndrás:Neveléslélektan szöveggyűjte-mény.Tankönyvkiadó.Budapest,1978.829–839.o.

BánlakyÉva:Figyelemvizsgálatok. Kézikönyv a Figyelemvizsgáló tesztkészlethez. Pszichoteszt-szerviz(évszámnélkül)

Bednorz,Peter–Schuster,Martin:Bevezetés a tanulás lélektanába. MedicinaKönyvkiadó.Bu-dapest,2006.

BernáthLászló:Tanulásésemlékezés.In:N.KollárKatalin–SzabóÉva(szerk.):Pszichológia pedagógusoknak.OsirisKiadó.Budapest,2004.224–241.o.

BernolákBéláné –MlinkóRenáta:Mozgás. In:ZsoldosMárta (szerk.): (Gyógy)pedagógiai di-agnosztika és tanácsadás. Kézikönyv a nevelési tanácsadókban, szakértői és rehabilitációs bizottságokban végzett komplex vizsgálatokhoz. Belső kiadvány. Az OM és a FogyatékosGyermekek,TanulókFelzárkóztatásáértOrszágosKözalapítványközöskiadványa.Budapest,2006.49–81.o.

Biasini,FredJ.–Grupe,Lisa–Huffman,Lisa–Bray,NormanW.:MentalRetardation:ASy-mptomandSyndrome.Megjelenésalatt.InNetherton,S.–Holmes,D.–Walker,C.E.(Eds.):Comprehensive Textbook of Child and Adolescent Disorders. OxfordUniversityPress.NewYork.Elérhető:http://www.uab.edu/cogdev/mentreta.htm.

BNO-10. I. kötet.NépjólétiMinisztérium.Budapest,1995.BNO-10 zsebkönyv DSM-IVTM meghatározásokkal.AnimulaEgyesület.Budapest,1998.BorbélySjoukje – JászberényiMárta –KedlMárta –LányinéDr.EngelmayerÁnes:A korai

gyógypedagógiai segítségnyújtás az értelmi fogyatékosok nevelésében. OrszágosPedagógiaiIntézetGyógypedagógiaiTovábbképzésKönyvtára.24.Budapest,1985.

Bowen,Caroline(2001):Ages and stages. Developmental milestones for receptive and expressive language acquisition. Forrás:http://members.tripod.com/Caroline_Bowen/devel2.htm

Cianchetti,Carlo–SannioFancello,Giuseppina(2001):Pszichopatológiai tünetlista gyermekek és serdülők számára.Magyaradaptáció:KőNatasa.Forgalmazza:OSHungaryTesztforgal-mazóKft.

CsávásDezsőné:Amozgásvizsgálat.In:Lányinédr.EngelmayerÁgnes(szerk.): Áthelyezési vizs-gálat I. Tankönyvkiadó.Budapest,1981.124–131.o.

CsépeValéria:Azolvasás-és íráskészségzavarai. In: IllyésSándor (szerk.):Gyógypedagógiai alapismeretek.ELTEBGGYTF.Budapest,2000.241–278.o.

CsépeValéria:Kognitív fejlődés-neuropszichológia.GondolatKiadó.Budapest,2005.CsikyErzsébet:Tájékoztató füzet a szenzoros integráció korai minőségének megítéléséhez.ELTE

BGGYFK,SZASZOK.Belsőkiadvány.Budapest,2001.Dékány Judit – JuhászÁgnes:Kézikönyv a diszkalkulia felismeréséhez és diagnosztikájához.

BárcziGusztávGyógypedagógiaiTanárképzőFőiskola.Budapest,1995.

�3 Afejezetekvégénnemszerepeltetettszakirodalomcímétvastagbetűveltüntetjükfel.(A szerk.)



98

DSM-IVTextRevision.A módosított DSM-IV.AnimulaEgyesület.Budapest,2001.Eisert,Margit–Eisert,Hans:Koncentrációs zavarok. BárcziGusztávGyógypedagógiaiTanár-

képzőFőiskola.Kézirat.Budapest,1991.FarkasJuditdr.(2000):Hiperaktivitás és figyelemzavar.Tájékoztatószülőkrészére.Elérhe-

tő:http://www.vadaskertalapitvany.hu/content/ADHD_tajekoztato_szuloknek.pdfFarkasMária–CsikyErzsébet(szerk.):A Brunet–Lèzine-féle vizsgálati módszer alkalmazása a

gyermekkori pszichomotoros fejlődés zavarainak felismerésében.MűvelődésiMinisztérium.Budapest,1980.

FazekasnéFenyvesiMargit–SzvatkóAnna:Tanulásimotiváció– iskolaisikeresség-eredmé-nyesség.In:ZsoldosMárta(szerk.):(Gyógy)pedagógiai diagnosztika és tanácsadás. Kézikönyv a nevelési tanácsadókban, szakértői és rehabilitációs bizottságokban végzett komplex vizsgá-latokhoz. Belsőkiadvány.AzOMésaFogyatékosGyermekek,TanulókFelzárkóztatásáértOrszágosKözalapítványközöskiadványa.Budapest,2006.171–188.o.

FeketénéGacsóMária(szerk.):A logopédiai vizsgálat.OPI.Budapest,1990.FodornéFöldiRita–TomasovszkiLászló:A Rey-féle összetett figura és felismerési próba

neuropszichológiai alkalmazási lehetőségei.IdeggyógyászatiSzemle2003.56évf.3/4.sz.82–91.o.

Fodornédr.FöldiRita:Enyhe agysérülés következtében kialakult tanulási zavart okozó funk-ciózavarok differenciáldiagnosztikája. Neuropszichológiai eljárások.FogyatékosGyermekek,TanulókFelzárkóztatásáértOrszágosKözalapítvány.Budapest,2007.

FonyóIlona:Akonzultáció(counseling)ésagyógypedagógia.In:GordosnéSzabóAnna(szerk.):Gyógyító pedagógia. MedicinaKönyvkiadóRt.Budapest,2004.105–114.o.

FonyóIlona–PajorAndrás:Fejezetek a konzultáció pszichológiájának témaköréből.BárcziGusz-távGyógypedagógiaiTanárképzőFőiskola.J12-1140.Budapest,2000.

Frankenburg, William K.–Dodds,JosiahB.–Fandal,AlmaW.:Denver fejlődési szűrőteszt. For-dította:PolgárÉva.GyógypedagógiaiTanárképzőFőiskola.Belsőkiadvány.Budapest,1970.

Fröhlich,AndreasD.(Hrsg.):Wahrnemungsstörungen und Wahrnemungstraining bei Körperbe-hinderten.Schindele-Verlag.Reinstetten-Neu.1977.

Frumkin,I.Bruce(2003):Mental Retardation. APrimertoCopewithExpertTestimony.Na-tionallegalAid&DefenderAssociationCornerstone.Elérhető:www.nlada.org/DMS/Docu-ments/1066919805.15/Mental%20Retardation.pdf

GaraiDóra:Organikus és neurotikus IQ-romlással együtt járó teljesítményzavarok differenciál-diagnosztikai feldolgozása két eset tükrében. FogyatékosGyermekek,TanulókFelzárkóztatá-sáértOrszágosKözalapítvány.Budapest,2007.

GádorosJúlia–RózsaSándor–KőNatasa:A Gyermekviselkedési kérdőív.Kézirat.1997.GerebenFerencné:A tanulási zavar jelenségkörének gyógypedagógiai pszichológiai értel-

mezése.In:ZászkaliczkyPéter(szerk.):„…önmagábanvévesenkisem…”TanulmányokaGyógypedagógiaipszichológiaéshatártudományainakköréből.BárcziGusztávGyógype-dagógiaiTanárképzőFőiskola.Budapest,1995.216–246.o.

GerebenFerencné:Diagnosztikaésgyógypedagógia.In:GordosnéSzabóAnna(szerk.):Gyógyí-tó pedagógia.Nevelésésterápia.MedicinaKönyvkiadóRt.Budapest,2004.87–105.o.

GerebennéVárbíróKatalin:Akadályozott beszédfejlődésű gyerekek fejlettségénekmutatói, sezekhatásaaszelekcióra.In:GerebennéVárbíróKatalin(szerk.):Szemelvénygyűjtemény a beszédhibások pszichológiája köréből. II. kötet. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest, 1995.76–103.o.

GerebennéVárbíróKatalin:A fejlődési diszfázia és diszlexia tünetegyüttesének szerepe az isko-lai pályafutás alakulásában három eset gyógypedagógiai pszichodiagnosztikai vizsgálatának tükrében. ELTEBárcziGusztávGyógypedagógiaiFőiskolaiKarSzakszolgáltatóésSzakmaiSzolgáltatóKözpont.Budapest,2007.

GerebennéVárbíróKatalin–VidákovichTibor(szerk.):A differenciált beiskolázás néhány mérőeszköze.AkadémiaiKiadó.Budapest,1989.



99

GordosnéSzabóAnna(szerk.):Gyógyító Pedagógia.Nevelésésterápia.MedicinaKönyvki-adóRt.Budapest,2004.

GósyMária:GMP-diagnosztika.A beszédészlelés és a beszédmegértés folyamatának vizsgálata. NIKOLGmk.Budapest,1995.(Átdolgozott,bővítettkiadás:2006.)

GósyMáriadr.:A beszédészlelés és a beszédmegértés fejlesztése (óvodásoknak, iskolásoknak)..RegiszterKiadóésNyomdaKft.Budapest,1994.

GósyMária–KassaiIlona:Anormálisbeszéd-ésnyelvfejlődés.In:LányinéEngelmayerÁg-nes (szerk.): Szöveggyűjtemény a gyermeki nyelv és beszédfejlődés köréből. Kézirat. 1990..77–83.o.(Tankönyvkiadó.Budapest,1991)

Günzburg,H.C.Dr.:Pedagógiai analízis és curriculum a szociális és személyiségfejlődés mé-résére értelmi fogyatékosoknál.ELTEBárcziGusztávGyógypedagógiaiFőiskolaiKar.Buda-pest,2000.

GyeneiMelinda:Kísérleti tapasztalatok az iskolai motiváció mérése terén.Iskolapszichológia16.Budapest,(évszámnélkül)

HegedűsT.András–SzondyMária–PopperPéter:Acsecsemő-éskisgyermekkori fejlődésmagyarstandardja.Magyar Pszichológiai Szemle, �975..5..sz.

HubaJudit:Pszichomotoros fejlesztés a gyógypedagógiában I.Tankönyvkiadó.Budapest,1991.HubaJudit:Pszichomotoros fejlesztés a gyógypedagógiában II.Tankönyvkiadó.Budapest,1992.IllyésGyuláné:Gyógypedagógiai pszichológia.AkadémiaiKiadó.Budapest,1978.IllyésGyuláné(szerk.):Gyógypedagógiai lélektan.Tankönyvkiadó.Budapest,1992.IllyésSándor:Ateljesítményésapszichológiaifolyamatokkapcsolata.In:Lányinédr.Engel-

mayerÁgnes(szerk.):Áthelyezési vizsgálat I.Tankönyvkiadó.Budapest,1978.IllyésSándor:Azírásvizsgálat.In:LányinéEngelmayerÁgnes(szerk.):Az áthelyezési vizsgálat I..

Tankönyvkiadó.Budapest,1992.87–109.o.IllyésSándor(szerk.):Gyógypedagógiai alapismeretek.ELTEGYFK.Budapest,2000.IllyésSándor–TordaÁgnes(2001):A más fogyatékosság kategória alkalmazása a közokta-

tás szabályozásában és gyakorlatában.AzOktatásiOmbudsmanmegbízásábólkészültkézirat.

JáróKatalin–KalmárMagda–OrmaiVera:Fejlődés-lélektani gyakorlatok I–II. Tankönyvkiadó.Budapest,1990.

JászberényiMárta:Rajzolás-ábrázolás.Erősségek,nehézségek,zavarokfeltárásaésafejlesztés.In:ZsoldosMárta(szerk.):(Gyógy)pedagógiai diagnosztika és tanácsadás. Kézikönyv a nevelé-si tanácsadókban, szakértői és rehabilitációs bizottságokban végzett komplex vizsgálatokhoz..Belsőkiadvány.AzOMésaFogyatékosGyermekek,TanulókFelzárkóztatásáértOrszágosKözalapítványközöskiadványa.Budapest,2006.82–96.o.

JászberényiMárta:Tájékoztató füzet az óvodás korú (3–6 éves) gyermekek szenzomotoros integ-rációjának vizsgálatához. Szakszolgálatifüzetek3.FogyatékosGyermekek,TanulókFelzár-kóztatásáértOrszágosKözalapítvány.Budapest,2007.

JózsaKrisztián:Az elsajátítási motiváció fejlődése és összefüggése a kognitív alapkészségekkel 4–16 éves korban.PhD-értekezés.Szeged,2003.

JuhászÁgnes(szerk.):Logopédiai vizsgálatok kézikönyve.ÚjMúzsaKiadó.Budapest,1999.KálmánZsófia:Mással Hangzók… Az augmentatív, alternatív kommunikáció alapjai.Bliss-Ala-

pítvány.Budapest,2006.KedlMárta–NagyÉva–NagynéRézIlona:A SON-teszttel végzett vizsgálatok tapasztala-

tai.In:GerebennéVárbíróKatalin–VidákovichTibor(szerk.):Adifferenciáltbeiskolázásnéhánymérőeszköze.AkadémiaiKiadó.Budapest,1989.89–102.o.

KleinSándor:Munkapszichológia.Gondolat.Budapest,1980.Kiphard,ErnstJ.:Mennyire fejlett a gyermek? Útmutató az érzékszervi és mozgásfunkciók vizs-

gálatához. Fordította: KedlMárta. VerlagModernes Lernen.Dortmund,GyógypedagógiaiFőiskolaiKar.Belsőkiadvány.Budapest,1977.

Knijff,WilmaAlkina:Diagnostics in children with language problems: Differences between a multidisciplinary and monodisciplinary procedure.Ph.D.thesis.RijksUniversity.Groningen,2003.



�00

KósánéOrmaiVera:Fejlődés-lélektani gyakorlatok I.Tankönyvkiadó.Budapest,1990.KósánéOrmaiVera–PorkolábnéBaloghKatalin–RitoókPálné:Nevelés-lélektani vizsgálatok..

Tankönyvkiadó.Budapest,1984.KósánéOrmaiVera:A mi iskolánk.Neveléspszichológiaimódszerekaziskolabelsőértéke-

lésében.IFAlapítvány,Budapest,1998.KósánéOrmaiVera–JáróKatalin–KalmárMagda:Fejlődés-lélektani vizsgálatok. Társas

kapcsolatok,személyiség.Tankönyvkiadó.Budapest,1977.KulcsárTibor:Az iskolai teljesítmény pszichológiai tényezői. Tankönyvkiadó.Budapest,1982.KunczEszter–MészárosAndrea–Nagynédr.RézIlona:Szakiskolástanulókbemenetiképes-

ségvizsgálórendszere.In:MárknéEttlingerZsuzsa–TápFerencné–FöldesTamás(szerk.):Szocializált esélyteremtő oktatás és/vagy az oktatás esélyteremtése, szocializációja.XI.SoproniLogopédiaiésPedagógiaiNapok.A„Fogjukakezed!”Egyesületkiadványa,2005.124–134.o.

KunczEszter:A szelektív mutizmus felismerése. A tünetegyüttes differenciáldiagnosztikai feldol-gozása 2 eset tükrében.FogyatékosGyermekek,TanulókFelzárkóztatásáértOrszágosKözala-pítványKiadványa.Budapest,2007.

LappintsÁrpád:Tanuláspedagógia. ComeniusBt.Pécs,2002.LángIringó(1978):Olvasásvizsgálat.In:Lányinédr.EngelmayerÁgnes:Az áthelyezési vizsgálat

I.OM.Budapest,1978.141–153.o.Lányinédr.EngelmayerÁgnes:A fogyatékosok intelligenciájáról. In: IllyésGyuláné (szerk.):

Gyógypedagógiai Pszichológia.AkadémiaiKiadó.Budapest,1970.61–66.o.Lányinédr.EngelmayerÁgnes:Az áthelyezési vizsgálat I.OM.Budapest,1978.Lányinédr.EngelmayerÁgnes:Pedagógiai vizsgálat.In:IllyésGyuláné–IllyésSándor–Szi-

getiBorbála–JankovichnéDalmaiMária–LányinéEngelmayerÁgnes:Gyógypedagógiailélektan.Tankönyvkiadó.Budapest,1992.Kézirat.211–221.o.

Lányiné Engelmayer Ágnes: Intelligencia, IQ, értelmi fogyatékosság. In: Vajda Zsuzsanna(szerk.):Az intelligencia és az IQ-vita.AkadémiaiKiadó.Budapest,2002.111–125.o.

Lányiné dr. Engelmayer Ágnes: Intelligencia, IQ, értelmi fogyatékosság. Téma-összefoglaló..Magyar Pszichológiai Szemle,2002.LVII.111–125.o.

LányinéEngelmayerÁgnes(szerk.):Képességzavarok diagnosztikája és terápiája a gyógypeda-gógiai pszichológiában.AkadémiaiKiadó.Budapest,2004.

Lányiné EngelmayerÁgnes –MartonKlára:Értelmi fogyatékosok szociális teljesítményeinek vizsgálata.Pszichológiaagyakorlatban47.AkadémiaiKiadó.Budapest,1991.

Lányinédr.EngelmayerÁgnes–Nagynédr.RézIlona–NagyÉva–RinghoferJánosnédr.–SzegediMárton:Az intelligencia mérése gyermekeknél.In:Dr.KunMiklós–Dr.Szege-diMárton:Azintelligenciamérése.AkadémiaiKiadó.Budapest,1996.227–371.o.

Leonard,LaurenceB.:Children with specific language impairment. TheMITPress.Cambridge,MA,1998.

LőrikJózsef–AjtonyPéter–PalotásGábor–PléhCsaba:Az aktív szókincs vizsgálata(LAPP).ELTEBGGYFKLogopédiaTanszék.Belsőkiadvány.2007.

MárkusAttila:Amatematikaiképességekzavarai.In:IllyésSándor(szerk.):Gyógypedagógiai alapismeretek.ELTEBárcziGusztávGyógypedagógiaiFőiskolaiKar.Budapest,2000.279–309.o.

MárkusEszter:Halmozottan sérült, súlyosan mozgáskorlátozott gyermekek nevelése és fejleszté-se. Szemelvénygyűjtemény.BárcziGusztávGyógypedagógiaiTanárképzőFőiskola.Budapest,�996.

MesterháziZsuzsa: Atanulásiképességmérése.In:IllyésSándor(szerk.):Nevelhetőség és iskola I. Eszközök és módszerek.OktatáskutatóIntézet.Budapest,1984.219–279.o.

MesterháziZsuzsa:A nehezen tanuló gyermekek iskolai nevelése.BárcziGusztávGyógype-dagógiaiTanárképzőFőiskola.Tankönyv.Budapest,1998.

MesterháziZsuzsa(szerk.):Diszkalkuliáról – pedagógusoknak.BárcziGusztávGyógypedagó-giaiTanárképzőFőiskola.Budapest,1999.

MéreiFerenc–BinetÁgnes:Gyermeklélektan.GondolatKiadó.Budapest,1993.



�0�

MéreiFerenc–SzakácsFerenc:Klinikai pszichodiagnosztikai módszerek.Medicina.Budapest,1974.27–35.,83–87.o.

MéreiFerenc–SzakácsFerenc(szerk.):Pszichodiagnosztikai Vademecum I. Explorációsésbiográfiai módszerek, tünetbecslő skálák, kérdőívek. Tankönyvkiadó. Budapest, 1988.Kézirat.

MészárosAndrea:Óvodáskorú diszfáziás gyerekek képességstruktúrájának sajátosságai a His-key–Nebraska tanulási alkalmassági teszt tükrében. ELTEPPK.Szakdolgozat.2005.

MlinkóRenáta–CsikyErzsébet:A korai esélyegyenlőség biztosítása. GyógypedagógiaiSzemle.Különszám2002.72–78.o.

N.KollárKatalin–SzabóÉva(szerk.):Pszichológia pedagógusoknak. OsirisKiadó.Budapest,2004.

N.KollárKatalin–SzabóÉva:Tanulási szokások és módszerek.Iskolapszichológia25.Budapest,2001.53–66.o.

NagyJózsef–JózsaKrisztián–FazekasnéFenyvesiMargit–VidákovichTibor:DIFERDiag-nosztikus fejlődésvizsgáló rendszer. MozaikKiadó.Szeged,2004.

Nagynédr.RézIlona:Azintelligenciavizsgálatokhelyeésszerepeakorszerűgyógypedagógiaidiagnosztikaieljárásokban.In:FöldesTamás(szerk.):Soproni logopédiai napok. Diagnoszti-zálás, értékelés, minőségbiztosítás.SoproniSzociálisFoglalkoztatóNyomdája.Sopron,1999.138–145.o.

Nagynédr.RézIlona:Az éves tevékenységről szóló jelentés feldolgozása a szakértői bizott-ságok 1998/99-es tanév statisztikai adatai alapján.SZASZOK.Belsőkiadvány.KészültaFogyatékosGyermekek,TanulókFelzárkóztatásáértKözalapítványtámogatásával.Buda-pest,1999.80–192.o.

NagynéRézIlona:Hétéves, mozgásfogyatékos gyermekek intellektuális kapacitásának sa-játosságai a Raven-féle Színes progresszív mátrix teszt alapján.In:Dr.PálhegyiFerenc(szerk.): BárcziGusztávGyógypedagógiai Tanárképző FőiskolaX. Évkönyve. Budapest,1987.

Nagyné dr. Réz Ilona: Mozgáskorlátozottak, testi és mozgásfogyatékosok ellátása. In:Dr.BagdyEmőke:Klinikaipszichológiaésamentálhigiénészakmaiprotokollja.AnimulaEgyesület.ÁFÉSZNyomda.Vác.Budapest,1998.

Nagynédr.RézIlona:Téri tájékozódás. Fejlesztőprogram.ABárcziGusztávGyógypedagó-giaiTanárképzőFőiskolaKiadványa.NyomdaipariSzolgáltatóBt.Budapest,1996.

NagynéRézIlona–ZsoldosMárta:Hallássérültek tanulási zavarának diagnosztikus kérdé-sei a Hiskey–Nebraska tanulékonysági teszt tapasztalatai alapján. MagyarPszichológiaiSzemle1991.4.sz.393–402.o.

NémethDezső –RacsmányMihály –KónyaAnikó –PléhCsaba:Amunkamemória-kapaci-tásmérőeljárásaiésszerepükaneuropszichológiaidiagnosztikában.Magyar Pszichológiai Szemle,2000.LV.4.403–416.o.

NémethDezső:Munkamemória, fejlődés,nyelv. In:RacsmányMihály–KériSzabolcs (szerk.):Architektúra és patológia a megismerésben.BooksinPrintKiadó.Budapest,2002.83–100.o.

Utolsó Padból Program.Kutatásiösszefoglaló,2004.AzOMmegbízásából2002-benindulóor-szágos felméréssel egybekötött, a nem fogyatékos gyermekek fogyatékossáminősítésénekmegakadályozásáhozkapcsolódófelülvizsgálóprogram.http://www.okm.gov.hu/letolt/users/matiscsaka/2004/03/utolsopadbol2.ppt

PálhegyiFerenc:Aszemélyiségjellemzése.In:Lányinédr.EngelmayerÁgnes(szerk.):Az áthe-lyezési vizsgálat I.Tankönyvkiadó.Budapest,1981.117–124.o.

Paul,Rhea:Languageandspeechdisorders.In:Hooper,StephenR.–Hynd,GeorgeW.–Mat-tison,RichardE.(eds):Developmental disorders. Diagnostic criteria and clinical assessment..LawrenceErlbaumAssociates,Publisher.Hillsdale,NewJersey,1992.209–238.p.

PalotásGábor–PléhCsaba–LőrikJános:Nyelvfejlődési szűrővizsgálat (PPL).AkadémiaiKiadó.Budapest,2002.(Kéziratként1991ótahasználatbanvan.)



�02

Pap,V.–Wozniak,J.R.–Reuter,J.(1995): TheKID-HScale:A Hungarian version of the Kent Infant Development Scale.AvailablefromKentEvelopmentalMetrics,1325s.Waterst.,Kent,OH44240.

Peeters,Theo:Autizmus.Az elmélettől a gyakorlatig.KapocsKönyvkiadó.Budapest,1997.PléhCsaba–KovácsGyula–GulyásBalázs(szerk.):Kognitív idegtudomány.OsirisKiadó.Buda-

pest,2003.561–584.o.PorkolábnéBaloghKatalin:Gondolatok az iskolai személyiséglapokról.Egykísérletiszemé-

lyiséglapterve.In:KósánéOrmaiVera–Porkolábnédr.BaloghKatalin–ZánkayAndrás:Neveléslélektanszöveggyűjtemény.Tankönyvkiadó.Budapest,1978.829–839.o.

RacsmányMihály(szerk.):A fejlődés zavarai és vizsgálati módszerei.AkadémiaiKiadó.Buda-pest,2007.

RacsmányMihály–LukácsÁgnes–NémethDezső–PléhCsaba:Averbálismunkamemóriamagyarnyelvűvizsgálóeljárásai.Magyar Pszichológiai Szemle, 2005.IX.4.479–505.o.

RadványinéHayOttilia:Vizsgálatokazértelmifejlődésalacsonyszintjén.Lányinédr.Engel-mayerÁgnes(szerk.):Áthelyezési vizsgálat I.Tankönyvkiadó.Budapest,1981.132–155.o.

Reschly,DanielJ.(1992):MentalRetardation:ConceptualFoundation,DefinitionalCriteria,andDiagnosticOperations. In:Hooper,StephenR.–Hynd,GeorgeW.–Mattison,RichardE.(Eds):Developmental disorders. Diagnostic criteria and clinical assessment. LawrenceErl-baumAssociates,Publisher.Hillsdale,NewJersey.23–67.p.

RéthyEndréné:Motiváció, tanulás, tanítás.NemzetiTankönyvkiadó.Budapest,2003.RomankovicsAndrás: Így tudok olvasni (írni) 1–4. Felelőskiadó:RomankovicsAndrás.Mogyo-

ród,1998.RézIlona:VizsgálatokaColumbiamentálisérettségiskálávalsikettanulókon.In:Dr.Pálhegyi

Ferenc (szerk.):Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola VII. évkönyve. Budapest, 1974. 427–429.o.

Scharank,FredrickA.,DawnP.Flanagan (2001):WJ III Clinical Use and Interpretation.Academicpress.Amsterdam,Boston,Heidelberg,London,NewYork,Oxford,Paris,SanDiego,SanFrancisko,Singapore,Sidney,Tokio.

Schilling, Friedhelm: Mozgáskoordinációs teszt gyermekek számára (KTK). Fordította: Huba.Judit.BárcziGusztávGyógypedagógiaiFőiskola.BelsőKiadvány.1974.

Simpson,Joy–Rice,MabelL.(2003):Top 10 things you should know… about children with Spe-cific Language Impairment.NationalInformationCenterforChildrenandYouthwithDisa-bilities,factsheetnumber11,January.Elérhető:http://www.ninhcy.org/pubs/factshe/fs11txt.htm

Skemp,R.R.(1975):A matematikatanulás pszichológiája.Gondolat.Budapest,411Stott,D.H.–Moyes,F.R.–Henderson,Sh.E.:TOMI, Test of Motor Impairment, U. S. Standar-

dization Manual, Henderson revision.Thepsychologicalcorporation,HarcourtBraceJova-novichmINC.1984.

SzabóÉva–N.KollárKatalin:A tanulók életmódjának kérdőíves vizsgálata. Iskolapszichológia25.Budapest,2001.5–52.o.

SzakácsFerenc:Intelligenciadeficit-típusok.AkadémiaiKiadó.Budapest,1987.Szokolszky Ágnes: Kutatómunka a pszichológiában. Metodológia, módszerek, gyakorlat.

OsirisKiadó.Budapest,2006.TordaÁgnes:Azolvasás-ésírászavardiagnosztikájaésterápiája.In:JózsaKrisztián(szerk.):Az ol-

vasási képesség fejlődése és fejlesztése.DinasztiaTankönyvkiadó.Budapest,2006.207–233.o.VanUden,Antonius:Diagnostic testing of deaf children: the syndrome of dyspraxia.Swets&

Zeitlinger.Lisse,1983.VanUden,Antonius(1989):Tesztmagatartás-kérdőív.Fordította:CsányiYvonne.ELTEGYOSZI

belsőkiadvány.VetróÁgnes:Afigyelemésacselekvésszervezésiképességzavarai. In: IllyésSándor(szerk.):

Gyógypedagógiai alapismeretek.ELTEGYFK.Budapest,2000.311–328.o.



�03

VinczeSzilvia:A matematikai képesség összetevőinek vizsgálata, kapcsolata az intelligenciával..MagyarPedagógia2003.103.évf.2.sz.229–261.o.

Zsoldos Márta (szerk.): (Gyógy)pedagógiai diagnosztika és tanácsadás. Kézikönyv a nevelési tanácsadókban, szakértői és rehabilitációs bizottságokban végzett komplex vizsgálatokhoz. Belsőkiadvány.AzOMésaFogyatékosGyermekek,TanulókFelzárkóztatásáértOrszágosKözalapítványközöskiadványa.Budapest,2006.

ZsoldosMárta–SarkadyKamilla:Szűrőeljárás óvodáskorban a tanulási zavar lehetőségének vizsgálatára (MSSS). BárcziGusztávGyógypedagógiaiFőiskola.Budapest,1994.82.o.


Documents

Szakertői Bizottságok Szakmai Protokolja