Segédanyag a szakmai gyakorlati idő számításához és ellenőrzéséhez

1.0*

Készítette: Szakál Ferenc Pál

*A korábbi változatokban ma már nem aktuális, nem érvényes tartalmak lehetnek, így azok tartalmáért e változat közzétételétől kezdve nem vállalok szakmai felelősséget! A www.szakalferencpal.eoldal.hu weblapon mindig garantáltan a legfrissebb változat található.

Elöljáróban • A szakmai gyakorlati idő pontos számítása nagyon fontos a

pedagógus előmenetele szempontjából. • Az adat a KIR-ben szerepel, de nem frissül automatikusan,

pontossága és frissessége ezért a mindenkori intézményvezető felelőssége.

• Mivel mostantól már csak a jogszabálynak megfelelő jogviszonyok számítanak be, fontos ennek az ellenőrzése.

• Ebben a ppt-ben tisztázom a fogalmakat, összegyűjtöm a számítás szabályait és bemutatok néhány olyan esetet, ami jellemzően problémás szokott lenni a jogszabálynak megfelelő foglalkoztatás szempontjából.

• Utóbbi témában folyamatosan frissítem, bővítem a ppt-t, érdemes többször ránézni.

• Mint mindig, most is felhívom a figyelmet arra, hogy a ppt tanulmányozása nem helyettesíti a jogszabályok pontos ismeretét.

• Az itt olvasható jogszabály-értelmezések a saját véleményemet tükrözik, és mint minden személyes vélemény, vitathatók, továbbá nem perdöntők, nem képezhetik munkajogi döntések alapját, hivatalos jogvitákban nem képezhetnek hivatkozási alapot.

Szolgálati idő és szakmai gyakorlati idő

• A két dolog nem ugyanaz, de mindkettőnek van jelentősége a besorolás és az előmenetel szempontjából.

• A szolgálati idő az összes jogviszonyt jelenti, a szakmai gyakorlati idő viszont csak a pedagógusként ledolgozott éveket.

• De lássuk ennél részletesebben!

Szolgálati idő • Komoly jelentősége van mindjárt az első besorolásnál:

– Ha ugyanis valaki rendelkezik 2 év szakmai gyakorlati idővel, de nem rendelkezik legalább 6 év szolgálati idővel, vagyis nem dolgozott legalább 6 évet bárhol és bármilyen munkakörben, akkor gyakornok lesz. [326/2013. Korm. 2.§ (3)]

– Ellenben ha egyetlen napot sem dolgozott pedagógusként, de dolgozott legalább 6 évet bárhol (akár külföldön is) és bármilyen munkakörben, akkor PI lesz. [326/2013. Korm. 6.§ (3)]

• A másik fontos szerepe az, hogy a fokozaton belül ez határozza meg a kategóriát. Vagyis ha valaki pl. PI-ben van, és dolgozott 4 évet pedagógusként, de dolgozott nem pedagógusként is mondjuk 5 évet, akkor a PI-en belüli kategória megállapításához nem 4, hanem 9 évet kell figyelembe venni, vagyis nem PI2, hanem PI4 lesz a besorolása.

• A szolgálati időbe minden jogviszonyban töltött idő beszámít, az is, amit mondjuk GYES-en vagy fizetés nélküli szabadságon vagy tartósan betegen töltött az illető.

Szakmai gyakorlati idő • Hogy ebbe mi számít bele, azt egész pontosan a 326-os rendelet 6.§ (1)-(2)

bekezdése határozza meg: – a pedagógus-munkakör, – a pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakör, – óraadói megbízás, – Európai Iskolákban pedagógus-munkakör, – állami iskola 1–8. évfolyamán egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstan

tantárgy tanítása (legalább heti 10 órában, az iskola által igazolva), – pedagógus-képzést folytató felsőoktatási intézményben végzett oktatói tevékenység, – a köznevelés országos irányításával összefüggő munkakör, – a kizárólag nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmazottak

esetében a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakör – a honvédelemért, valamint a rendvédelemért felelős miniszter által fenntartott

nevelési-oktatási intézményben szolgálati viszony keretében pedagógus munkakör

• A Gyvt. Hatálya alá tartozó intézmények esetében ez a következőkkel bővül: – a család-, gyermek- és ifjúságvédelem területén egyetemi, főiskolai végzettséghez

kötött szakmai munkakör, vezető beosztás, – a szociális-képzést folytató felsőoktatási intézményben folytatott oktatói,

terepkoordinátori tevékenységgel összefüggő munkakör, – a gyermek- és ifjúságvédelem országos irányításával összefüggő munkakör

• A számításnál napra pontosnak kell lenni, és figyelembe kell venni a csökkentő tényezőket, továbbá azt, hogy csak a jogszerű alkalmazás ideje számít be!

Napra pontosság

• A 326-os rendelet 6/A.§ (1) bekezdése szerint: „Az összeszámításkor egy évnek 365 napos időtartam felel meg.”

• Vagyis ha valaki pl. szeptembertől júniusig volt óraadó, akkor az egy tanév, de nem egy év.

• Nem mindegy tehát az sem, hogy valakit mondjuk augusztus 15-től vagy szeptember 1-től alkalmaztak.

• A KIR-ben csak egész év rögzíthető, vagyis így pl. a 7 év és 364 nap 7 évnek számít, de másnap már át is írható, sőt írandó 8 évre.

A szakmai gyakorlati időt csökkentő tényezők

• A 326-os rendelet 6/A.§ (3) bekezdése szerint a szakmai gyakorlati időbe nem számít be: – a jogviszony szünetelésének harminc napot meghaladó időtartama, – a pedagógus-munkakörben eltöltött idő, ha a pedagógus munkaideje

nem érte el a Mt. szerinti teljes heti munkaidő huszonöt százalékát (vagyis kevesebb mint 10 óra)

• Ha több részmunkaidős jogviszonya volt egyidejűleg, és ezek együtt kiadnak legalább 10 órát, akkor beszámít [(4) bekezdés].

• A jogviszony szüneteltetését definiálja a rendelet 1/A.§ 3. pontja: „a jogviszonynak az az időtartama, amely alatt a felek jogviszonyból eredő kötelezettségeik teljesítését jogszabályi előírás vagy megállapodásuk alapján kölcsönösen szüneteltetik.” – Ilyen pl. a fizetés nélküli szabadság, vagy a GYES-nek a fizetés nélküli

szabadságon töltött része. – Az tehát NEM IGAZ, hogy a GYES nem számít bele, ennél összetettebb

a dolog. – Sőt, még a fizetés nélküli szabadságból is beszámít egy hónap, csak az

nem, ami efölött van. Ez nagyon fontos lehet amiatt, hogy napra pontosan kell számolni!

Jogszabálynak megfelelő alkalmazás

• A következő diákon néhány olyan téma következik, ami gyakran kerül elő a pedagógusok szabályszerű alkalmazásával kapcsolatban.

• Ezt a részt igyekszem folyamatosan bővíteni.

Nyelvvizsga nélküliek 1.

• Pedagógus szakképzettséggel az rendelkezik, aki az ezt igazoló dokumentummal (oklevél, diploma) rendelkezik.

• Vagyis az nem elég, hogy létezik ilyen dokumentum, amíg a felsőoktatási intézmény nem adta át a hallgatónak, addig nem rendelkezik az adott szakképzettséggel.

• 1996 óta az oklevél kiadásához középfokú nyelvvizsgára van szükség.

• Akinek tehát ennek hiányában nem adták ki az oklevelét, az nem rendelkezik az oklevél által igazolt szakképzettséggel. Mint tudjuk, sokan vannak így, sok az ilyen pedagógus is.

Nyelvvizsga nélküliek 2. • Az 1993-tól 2012-ig hatályos Kt. (1993. évi LXXIX. törvény a

közoktatásról) 127.§ (6) bekezdése szerint tanulmányai befejezéséig tartó határozott idejű szerződéssel/kinevezéssel lehetett alkalmazni utolsó éves hallgatót.

• 1996-tól sokan erre hivatkozva alkalmaztak olyan pedagógust, akinek nyelvvizsga hiányában nem volt mag a szakképzettsége.

• Csakhogy aki így járt, az nem volt utolsó éves hallgató, mivel abszolutóriumot kapott, tehát befejezte a tanulmányait, és nem is iratkozott be a felsőoktatási intézmény következő szemeszterére. Viszont mivel nem volt meg az oklevele, nem volt szakképzettsége sem.

• Tehát: Ha valakit 1996 és 2012 között úgy alkalmaztak, hogy nyelvvizsga hiánya miatt nem kapta meg az oklevelét, akkor ez szabálytalan volt, ez az idő nem számítható be a szakmai gyakorlat idejébe!

Nyelvvizsga nélküliek 3. • Az Nkt. hatályba lépésével 2012. szeptember 1-jétől hatályát

vesztette a Kt. előző dián idézett bekezdése, vagyis azóta utolsó éves hallgatót sem lehet alkalmazni.

• 2015. január 1. óta hatályos ugyanakkor az Nkt. 99.§ (14) bekezdése, amely szerint aki a nyelvvizsgán kívül mindent teljesített, az is alkalmazható pedagógusként, mégpedig nem csak egy évig, hanem a gyakornoki idő végéig, ami 2 évet jelent.

• Tehát: – Ha valakit 2012.09.01. után utolsó éves hallgatóként alkalmaztak,

akkor ez szabálytalan volt, a szakmai gyakorlati időbe nem számítható be.

– Ha valakit 2012.09.01. és 2014.12.31. között úgy alkalmaztak, hogy nyelvvizsga hiánya miatt nem volt oklevele, az továbbra is szabálytalan volt, a szakmai gyakorlat idejébe nem számítható be.

– Ha valakit 2015.01.01. után úgy alkalmaztak határozott időre gyakornokként, hogy nyelvvizsga hiánya miatt nem volt meg az oklevele, akkor az szabályos volt, a szakmai gyakorlati időbe be kell számítani.

Óvónőképző szakközépiskola 1.

• Ma már nyilvánvaló, hogy az óvodapedagógusnak felsőfokú végzettséggel kell rendelkeznie, de ez nem volt mindig így.

• Kevesen lehetnek már akiket érint, de előfordulhat, hogy valakit óvónőképző szakközépiskolai végzettséggel alkalmaztak óvodapedagógus munkakörben.

• A Kt. ’93-ban úgy rendelkezett, hogy ilyen végzettséggel utoljára 1997-ben lehet alkalmazni óvodapedagógust, feltéve, hogy vállalja a felsőfokú képzés elvégzését.

• Akit tehát 1993-1997 között alkalmaztak ilyen végzettséggel óvodapedagógusként, az valamikor 2000-2001 táján megszerezte a megfelelő felsőfokú szakképzettséget, de akár megszerezte, akár nem, a tanulmányai alatt (vagy alatt is) szabályosan alkalmazták, tehát ez az idő a szakmai gyakorlati idejébe beszámít.

Óvónőképző szakközépiskola 2.

• Ebből az is következik, hogy a 2000-es évek elején ez a szabály fölöslegessé vált, és átvette a helyét egy másik, ami az Nkt-ba átkerülve ma is hatályos.

• Eszerint aki óvónőképző szakközépiskolát végzett, és 1996.09.01-ig legalább 7 év szakmai gyakorlatot szerzett óvodapedagógusként, az továbbra is, és újonnan is alkalmazható ebben a munkakörben.

• Ez azt jelenti, hogy 1989-ben kezdett, tehát lehetnek még a pályán ilyen kollégák, bár valószínűleg nem sokan.

• Az ő alkalmazásuk tehát 1989-től napjainkig szabályos, a szakmai gyakorlati időbe beszámít.

Nyelvtanítás nyelvvizsgával • 1993-ban a Kt. 128.§ (3) lehetővé tette, hogy 5 évig (tehát

1998-ig) alkalmazzanak nyelvtanárnak olyan pedagógust, akinek van bármilyen, az évfolyamnak megfelelő pedagógus szakképzettsége, és az adott nyelvből „C” típusú nyelvvizsgája, és vállalja a megfelelő felsőfokú képzés elvégzését.

• Ez a szabály hosszabbodott, végül 2006.09.01-ig lehetett így alkalmazni valakit nyelvtanításra. Vagyis aki akkor kezdett ilyen feltételekkel, az kb-2000-ig még tudott nyelvszakos képesítés nélkül nyelvet tanítani.

• Ráadásul aki 2002.08.31-ig betöltötte az 50. életévét, és legalább 10 éve már tanította az adott nyelvet, az a képzés alól is mentesült.

• Tehát sokan lehetnek olyanok, akik nyelvszakos képesítés nélkül tanítottak nyelvet akár évekig. Ha a fenti feltételeknek megfeleltek abban az időben, akkor ezek az évek beszámítanak a szakmai gyakorlati idejükbe.

Testnevelés edzőként

• 2013. május 10-én lépett hatályba, és december 31-én módosult az Nkt. 98.§ (16) bekezdése, amely szerint az is taníthatott testnevelést, akinek testnevelő-edzői szakképzettsége vagy felsőfokú végzettsége és sportoktatói vagy sportedzői szakképesítése volt.

• Erre még a 2019-2020-as tanév kezdetéig, vagyis 2019.08.31-ig van lehetőség.

• Tehát aki a fenti – egyébként nem pedagógus – szakképzettséggel tanított 2013.05.10. után testnevelést, az ezt szabályosan tette, ez az idő a szakmai gyakorlati idejébe beszámít.

Főiskolai oklevéllel középiskolában

• A Kt. 17.§ (1) bekezdésének e) pontja erre a művészetek, a technika és a testnevelés (eredeti megfogalmazásban készségtantárgyak) esetében adott lehetőséget, a 17.§ (2) bekezdés pedig idegen nyelv esetében.

• Az Nkt. 2012-es hatályba lépésével ez is változott, azóta az idegen nyelv, az ének és a testnevelés esetében lehetséges ez.

• Vagyis idegen nyelvből, testnevelésből és énekből 1993 óta, rajzból, és technikából 2012-ig szabályos az ilyen foglalkoztatás.

Mérnöktanár

• Klasszikus, örök vita, hogy mérnöktanár, sőt mérnök taníthat-e. Sokan tanítottak, tanítanak ilyen végzettséggel pl. matematikát, fizikát, kémiát.

• A Kt. konkrétan ilyen lehetőséget nem említ.

• Az Nkt. 2016. december 1. óta ad erre lehetőséget, de kizárólag a technika-gyakorlati foglalkozás tantárgy esetében [99.§ (6) a)].

• Vagyis mérnöktanár csak technikát, és csak 2016 decemberétől taníthat, egyéb esetben a foglalkoztatása szabálytalan volt, a szakmai gyakorlati időbe nem számít bele.

Művészként rajzot, éneket tanítani

• Ilyenre sem a Kt., sem az Nkt. nem ad, és nem adott lehetőséget.

• Kivétel ez alól természetesen az alapfokú művészetoktatás.

• Vagyis ha valaki művészeti szakképesítéssel tanított valamilyen művészeti tantárgyat, és ezt nem alapfokú művészeti iskolában tette, a foglalkoztatása szabálytalan volt, a szakmai gyakorlat idejébe nem számít be.

Egérutak 1.

• Fontos leszögezni, hogy mindegyik problémás eset csak akkor okoz gondot, ha a pedagógus kizárólag ezt a feladatot végezte. Ha mellette volt egy szabályos feladata is legalább heti 10 órában, akkor nincs gond.

Egérutak 2.

• Már az 1993-as Kt. első változatában is szerepelt, és az Nkt-ban most is benne van a következő szabály: „a végzettség szintjének megfelelő tanári szakképzettségnek kell elfogadni a képzés szakirányának megfelelő felsőfokú végzettséget tanúsító oklevéllel igazolt szakképzettséget, ha a felsőfokú iskolai tanulmányok keretében el kellett sajátítani a tantárgy oktatásának módszertanát; a feltételek meglétéről az oklevelet kiállító felsőoktatási intézmény igazolása vagy a leckekönyv alapján a munkáltató dönt.”

• Ha tehát pl. a mérnöktanár leckekönyvéből egyértelműen kiderül, hogy tanulta a fizikatanítás módszertanát, akkor taníthat fizikát, vagy ha a művész leckekönyvéből kiderül, hogy tanulta a rajztanítás módszertanát, akkor taníthat rajzot. Természetesen mindezt megfelelő dokumentumokkal bizonyítani kell

Egérutak 3.

• Az Nkt. 99.§ (10) bekezdése szerint ha valakinek a Kt. szerint még megvolt a megfelelő szakképzettsége, de az Nkt. szerint már nem, akkor a következőképpen foglalkoztathatták tovább:

• Ha 2012.09.01-én a nyugdíjkorhatárig kevesebb mint 10 éve volt, akkor a nyugdíjazásáig tovább dolgozhatott.

• Ha több, akkor 5 évig még dolgozhatott tovább, legkésőbb 5 év múlva pedig meg kellett kezdenie a szükséges tanulmányait.

• Vagyis ez a 10, vagy 5+tanulmányok év a megfelelő szakképzettség nélkül is szabályos volt.

• Ismétlem: Csak akkor, ha az Nkt-nak nem felelt meg a foglalkoztatása, de a Kt-nak még igen!