szantai_lajos_3andras

8/6/2019 szantai_lajos_3andras

http://slidepdf.com/reader/full/szantailajos3andras 1/3

SZÁNTAI LAJOS:

III. András titka(1998. máj. 25, elhangzott elõadás)

III. András történetét II. András királlyal kell kezdeni, hiszen õ volt o nagyapja. Amikor. Andrásról kezd a krónikás beszélni, akkor rögtön azután, hogy elmondják, mikor koronáztá

ezdenek el mesélni, hogy mi a származásának története. III. András királyunkat 1190 nyaránmeg IV (Kun) László király halála utáni 18. napon.Tehát a krónika mesélni kezdi, hogyan született meg IlI András apja, akit István hercegnekevezhetnénk. II. András királyunk szentföldi hadjáratával indulnak el az események, és a Kkában látható az a kép, melyen II. András a hadak élén elindul a Szentföld felé. Ugyanakkos lehet látni a miniatúrán, hogy ez az út lefelé vezet. Ez nem egyszerûen földrajzi sajátoelent. Ha jól megnézzük, II. András egy barna színû lovon ül, sajnos a sérülések miatt azhet látni - és a fõképen sem-, de jól látható az, hogy az õ lova mögött ágaskodik egy holl. Ez a ló felnyerít, az ég felé fordul, és a háttérben lehet látni két hatalmas fekete lólképpel a Szentföldi hadjárat hátulütõit akarták érzékeltetni. Ugyanis egyetlenegy Árpádházvezetett, sem nem vállalt szívesen a Szentföldre tervezett hadjáratokat.Szent László királyunkra esett elõször a választás, hiszen az õ udvarába, a halála elõtti

tek meg a nyugati fejedelmek követei, a lábai elé borultak és felkérték a királyt, hogy õaz elsõ nagy keresztes hadak vezérlõ királya. Itt nagyon érdekes események történtek, merk - bár a krónika ezt nem részletezi - hogy Szent László király elutasította ezt a felkéréka viszont nem azt mondja, hogy elutasítja, hanem hogy a halála akadályozta meg abban,hogy õ álljon a keresztes seregek élére. Ezt követõen, az évszázadok folyamán újra és újrk a gondolata, hogy magyar király vezesse a keresztény seregeket a Szentföldre. Ugyanis akik addig elindultak, igen furcsa körülmények között végezték, nem értek el sikereket.képest, hogy milyen hatalmas hadak indultak el, az elért eredmények igen csekélyek voltak. A Turul nemzetség uralkodóiról pedig tudjuk, hogy kiváló hadvezérek. Alig van olyan Árpkirályunk, akit ne kértek volna fel, hol Rómából, hol a nyugati királyságokból, hogy álljosztes seregek élére.Így érkezünk el abba az idõszakba, amikor ll András királyunk édesapja, III. Béla kerül Matrónjára.

Legjobban III. Béla királynál lehet érzékelni, hogy a Szentföldi hadjáratokkal gondok vannhiszen minden alkalmat megragad annak érdekében, hogy megakadályozza azt, hogy õt kérjék ferre a hadjáratra. III. Béla egy kiváló diplomáciai érzékkel megáldott uralkodó volt, ráasen kiváló katonai és vitézi erényekkel rendelkezett. Nem nagyon ismerünk olyan hadjáratotly balul végzõdött volna, amikor õ állt a seregek élén, pedig nem akármilyen hadjáratokat. Többek között számtalanszor volt kénytelen Bizánc ellen fordulni, és Halics ellen is vezt hadjáratot. Õ volt az az uralkodó, aki hihetetlen módon megerõsítette az ország déli védtét, és hadászati stratégiai úton kiépítette a bánságok láncolatát. Mikor azonban felkértéeresztes seregek élére, nemes egyszerûséggel valahogy mindig úgy alakította a korabeli viln a folyamatokat, hogy aztán a felkérés elhárult a személyérõl.Végül is teljesen nem tudta elkerülni a felkérést, és ígéretet tett arra, hogy majd valameia fogja a Szentföldi hadjáratra a seregeket vezetni.

Két fia volt Béla királyunknak, az egyiket Imrének, a másikat Andrásnak nevezték. Imre kirtte apját a trónon, és András - akkor még herceg -, ugyanakkor az apjától a leírások szerietlen mennyiségû aranyat örökölt, azzal a felszólítással, hogy azt egy keresztes sereg feldítsa. Nem lehet tudni, hogy ez valóban így volt-e, de egyet biztosan érzékelhetünk, hogydrás hercegnek - a késõbbi ll. Andrásnak - esze ágában sem volt a Szentföldre hadjáratot v, de ez nem az õ szeszélyességének volt köszönhetõ. Nem akart kibújni a feladat elõl, de úgy a magyar királyoknak nem ez volt a feladatuk, legalábbis nem az égbõl rendelt feladatuk volt. A miniatúrán ezt lehet is látni: a földi úton simán mennek a dolgok, viszont abbaa pillanatban, ha az ég felõl érkezõ üzenetekre felfigyelünk, akkor megjelenik András kiráa mögött ez a hollófekete paripa, és látni lehet, hogy nyitva van a szája, és szinte felnyz égre. Tehát ennek a hadjáratnak az égi vonzata nem egészen tiszta, nem egészen jóváhagyondenesetre II. András királyunk sikeres hadjáratot vezetett a Szentföldön. Ennek a hadjáraak a sikerességét természetesen minden évben a történészek megpróbálják elvitatni, a közép

minden forrás egyértelmûen beszámol arról, hogy a magyar király a babilóniai szultán serezalasztotta. II. Andrásról tudni kell azt, hogy a Tábor hegyen állított ki oklevelet. A Tár hegyen pedig ezekben az idõkben egy hatalmas nagy erõdítmény állott és a babiloni szultá



regeinek birtokát képezte. Tehát: ha András királyunk a Tábor hegyén (Urunk színeváltozásáelépített erõdítményben oklevelet állít ki, akkor õ ott járt és mivel minden jel szerint hzetett, akkor õ el is foglalta ezt az erõdítményt. Még valamire fel kell figyelnünk, õ vola király, aki a források szerint - amikor megérkezett a Szentföldre - figyelmeztette atemplomos lovagokat, hogy igencsak rosszul használják ki a domborzati viszonyok adtaföldrajzi lehetõségeket. András közölte velük, hogy úgy viselkednek, mintha soha életükbeolódtak volna csatákban. Felhívta a templomos lovagok nagymesterének figyelmét arra, hogy

azért vannak dombok, völgyek, természet formálta terepalakzatok, hogy azokat egy hadmûvelet során, aki a hadjáratot vezeti, a saját javára fordítsa. Érezhetjük a kétfajta gondolkodbeli különbségét.Tehát II. András király maximálisan törekedett arra, hogy a természet adta lehetõségeket aavára fordítsa. A templomos lovagok pedig, akik már több évtizede ott tartózkodtak, egészeyszerûen még azzal sem voltak tisztában, hogy a szomszéd hegyen mi van, mert a jelek szerint nem vették maguknak a fáradtságot, hogy felmérjék a terepet.Rövid szentföldi tartózkodás után II. András visszafordult és innentõl kezdve meséli a króhogyan is született meg II. András királyunk édesapja, István. Itt érezhetjük, hogy a magyténelmi munkák nem feltétlenül a történelem útján haladnak, és ez azt jelenti, hogy Andrászavonulási útját pontosan ismerjük és tudjuk, és ezt ismerték és tudták a középkorban is,ok, hiszen Igen nagy eseménynek számított, ha egy hatalmas nagy hadsereg végigvonult kon

tinensnyi területeken. Erre fel szoktak figyelni, míg a krónikásunk egy teljesen más útvonról kezd el beszélni.Azt írja, hogy amikor a magyar király visszafelé indult, hajóra szállt - ami nem történt més Itáliába hajózott, Este város õrgrófjánál megszállt éjszakára, és miközben az estei õrigencsak pazar körülmények között fogadta - a vacsora csúcspontjaként félrehúztak egy fügették az estei õrgróf leányát, Beatrixet.Andrásról tudnunk kell azt, hogy ekkor õ már nem volt fiatalember - és ezen is el lehet tûi - mert ez azt jelenti, hogy Igen jó erõben lévõ öregember" volt ezekben az idõkben, dea krónikai átvált, és mitikus idõrõl" van szó. Tehát a krónika nem a lineáris idõ mentént, hanem egy kicsit emelkedettebb szinten tárja fel az események útját. Érdekes, hogy az estei õrgrófnál este történnek az események. Nem véletlenül hangsúlyozza a krónikás, hogy ellõs közepén járunk és az idõpontot tekintve jócskán estére hajlik az idõ. A lakoma alattróf megtudja, hogy András királyunk özvegységben van, ez pontosabban azt jelenti, hogy már

felesége halálozott el, az elsõ Meráni Gertrúd volt.Itt érdemes egy kisít visszatérni erre a halálra, mert számtalan félreértést lehet eloszlaI. András elsõ feleségét, Meráni Gertrúdot - azt kell mondanunk - teljesen jogosan kaszabole. Meráni Gertrúdról tudnunk kell, hogy egy roppant akarnok és zsémbes nõszemély volt. Ez akarnokságot és zsörtölõdési képességét azonban nem egyszerûen nõi mivoltában gyakoroltajel szerint mágikus praktikákhoz is folyamodott.Az egyik ilyen mágikus praktizálási folyamata azt eredményezte, hogy Imre király kisfia, akit III. Lászlóként ismerünk, 6 vagy 7 éves korában, furcsa körülmények között meghalt. Homeg? Mert Meráni Gertrúd közremûködésével megmérgezték. Ez nagyon sokáig nem tudódott ki., sõt majdnem egy teljes évtized, amikor II. András királyunk úgy döntött, hogy hadjáratotalicsba. Olyan idõszakban indította ezt a hadjáratot, amikor magyar királyok általában orss hadat nem szoktak vezetni.Õsz Idején járunk, és ez nem a hadba vonulók, hanem a hadból hazatérõk idejét jelentette,mindig beszüntették a hadjáratokat. Ez annyira általános volt, hogy évszázadok múltán mégkalmazták ezt a fajta, idõjárási viszontagságokkal való együttes hadmozgást. Tehát lehetethogy a hadjáratokat tavasszal indítják el. Ha elérkezett az õsz ideje, és ha nem fejezteke egy hadjáratot, akkor általában zúgolódás támadt, és kénytelenek voltak beszüntetni.

Tehát õsz idején II. András elindult Halicsba. Abban a pillanatban, amikor elindult, a pilisi királyi központnak azon a területén, ahol ma Pilisszentkereszt községet találjuk, egr csak hatalmas mozgás kezdõdött el. Vajon mi történt? A királynõi környezetben az az oszteg volt jelen, aki annak idején Bécsben vendégül látta azt a kis" III. Lászlót, akit meggtak. Tehát azok a szereplõk tartózkodtak ekkor a királynõ kastélyában, akik egy több évveleseménynek voltak a koronatanúi. Itt kell eltûnõdnünk azon is, hogy milyen királynõ lehetaki szent, szakrális helyeken mulatozni kezd, amikor a férje országos és döntõ hadjáratok

dult el. Tehát Meráni Gertrúd körül valami egészen biztosan nem volt rendben. A mulatozástte, egyszer csak a titokról fellebbent a fátyol. Abban a pillanatban Bánk bánék küldték aet János esztergomi érsekhez, aki azt a sokat idézett rejtjeles választ küldi vissza: a k



ynõt megölnötök nem kell félnetek." Ezt õ utólag úgy magyarázta, hogy más hangsúlyban kellsta kezeit. Tehát egy olyan merénylet", ahol az esztergomi érseket is bevonják és tájékozz ügyrõl, nem egyszerûen egy családi felbuzdulásból történhetett. Tehát nem arról van szó,zárva -amit általában a történelem útján a krónikások is nekünk mesélnek, hogy egy csodálaMeráni Gertrúd megpróbált valamelyik nem igazán erkölcsös rokonának megszerezni. Lehet, his így volt, de a fõ ok III. László meggyilkolása volt, és Meráni Gertrúd pontosan abbanemben részesült, ahogyan a boszorkányokat szokták harc, dulakodás közben meggyilkolni. Õ v

II. András elsõ felesége.Ezután megint megnõsült, de az a házassága megint nem sikerült és újra özvegy maradt. Taláházassága már egy kicsivel jobb lehetett, de errõl a források nem beszélnek.Két házasság után az özvegy király a szentföldi hadjáratból vonult hazafelé és az estei õrés mikor az estei õrgróf megtudta, hogy a király özvegy - egyébként ezt egész Európa tudtz csak azért fontos, hogy követni tudjuk, a Történetíró mikor vált át a mitikus elbeszélésúgy beszéli el az eseményeket, mintha az nem lett volna tudott dolog. Annyira tudottvolt, hogy amikor azt a bizonyos függönyt az asztal mögött félrehúzták, akkor a teljes szégyönyörûen felöltözve megjelent az estei õrgróf leánya, akit Beatrixnek neveztek.Innentõl érzékelhetjük, hogy egy olyan szertartási úton indult el a cselekmény menete, amiHunyadi Mátyás korában is tetten lehetett érni. Vannak ugyanis bizonyos királynõk, akiketlában Beatrixnek neveznek, - és ez a név a boldogság szóból származik- akiket a magyar kir

nagy tiszteletben tartanak. Gondoljunk csak Mátyás király esetére, aki állítólag annyira stette Beatrixot - ami nem lehet igaz - hogy minden hadjáratára magával vitte. Felmerülhet a kérdés, vajon miért visz magával egy király egy királynõt minden hadjáratra? Ezt az úgt olasz humanisták, Galeotto és Bonfini is leírják. Minden jel arra mutat, hogy itt egyszertartás útján járunk, amikor minden feltétel adott a királynak, hogy bizonyos létfontoszmikus léptékû királyi szertartásokat a királynõ segítségével vagy jelenlétével elvégezzenII. András felesége lesz Beatrix, az estei õrgróf leánya, és amikor hazahozza õt MagyarorsAndrás rövid idõn belül meghal. Erezhetõ, hogy valami nem az eredeti tervek szerint sikert, de az is lehet, hogy éppen ez volt a szertartás része. Egy azonban biztos, hogy amikor estei Beatrix értesült II. András haláláról, összehívta a fõpapokat, a magyar fõurakatvelük, hogy áldott állapotban van.Tudnunk kell azt, hogy II. András elsõszülött fia IV. Béla király, valami miatt nem szívleBeatrixot, akinek ezért el kellett hagynia a magyar királyi udvart. Hazament és ott szül

te meg azt a fiút, akinek az István nevet adta. Itt újra érzékelhetjük, hogy az estiségbõzódnak az elnevezések, ugyanis a magyar nyelvben az István pillanatok alatt lefordítható ti fényre, hiszen bizonyos nyelveken Estephan-t mondanak, ez magyarul kijelentõ módban úgy hangzik: este van. Tehát fontos események történtek. Ennek az Istvánnak - az estei õrgak-fia az az András, aki III. András néven fog Magyarország trónjára, utolsó Árpád-házi ki. A krónika azt is mondja, hogy Istvánt, mivel tudták róla, hogy a magyar király fia, eszerint is nevelték fel. Amikor az édesanyja elhagyta a magyar királyi udvart, akkor egészen biztos, hogy királyi nevelõk is mentek a kíséretükkel.(folytatjuk)

Documents

szantai_lajos_3andras