XX. évfolyam 4. szám · 2013. advent–karácsony

K isgyermekként nem szükséges kü-lönösebben indokolnunk érzésein-

ket. Vannak pillanatok, amikor félszavak-ból is megértenek minket, máskor némifurfangra van szükség, hogy nyomatéko-sítani tudjuk akaratunkat. Ó, milyen talá-lékony minden apróság, ha valamit elakar érni! Ugyanakkor a gyermeki szán-dékot nagymértékben irányítja a felnőt-tek akarata, és ez így van rendjén. Gyer-meki létünk mégis biztonságban telt,mert sokszor megtapasztalhattuk a szü-lői gondoskodást. Tudtuk, hogy ami iga-zán szükséges, azt úgyis megkapjuk idő-ben. Így hát azt is megtanultuk, hogy nemfeltétlenül kell indokolnunk érzéseinket.Ha szükségleteinket kielégítik, akkor jólérezzük magunkat, ha hiányunk van, ak-kor ezt azonnal jelezzük. Pontosan tud-juk, érezzük, hogy mit szeretnénk, legfel-jebb az okát nem tudjuk megmondani.Azélethez, fejlődésünkhöz feltétlenül szük-séges a másoktól kapott szeretet, elfoga-dás, gondoskodás. Ezt hamar megtanul-

tuk viszonozni is, csecsemőkorban mo-sollyal, kacagással, gyermekkorban öle-léssel, apró szívességekkel, kedvességek-kel.

Így indul el és kering folyamatosan abiztonságot adó szeretetáramlás a család-ban. Azonnal labilissá válunk, ha eztmegakadályozza valami vagy valaki. Agyermekléthez tartozik, hogy hangsúlyo-sabban van jelen a pozitív tapasztalat. Hamegkérdezzük egy gyermektől, kit vagymit szeret, ösztönösen, lelkesen válaszol:szeretem a szüleimet, a családomat, a má-kos tésztát, az alvós nyuszimat, a kutyu-somat… A „mit nem kedvelsz” kérdésnélmár kicsit gondolkodni is kell. Akiegyen-súlyozottság a következménye annak, haa szeretetáramlás zavartalan. A gyerme-kek ösztönösen bújnak oda a biztonságotadó felnőtt oltalmába.

Lassan-lassan aztán beletanulunk ab-ba, miként is nevezzük meg az okokat, tu-lajdonságokat, ha a szeretetről kell valla-nunk. Próbáljuk emberi módon megfo-

galmazni a másik vonzó tulajdonságait.Igyekszünk minél pontosabban megra-gadni, megindokolni, miért is szeretjükembertársunkat. Keressük a szavakat, azelőnyös jellemvonásokat, a közös szép él-ményeket, egyszóval a megragadhatóokokat: szeretem, mert aranyos, mert se-gítőkész, mert okos, mert humoros…

Már nem ösztönösen, az érzéseinkrefigyelve válaszolunk, hanem megpróbá-lunk objektív magyarázatot adni. Perszeújra és újra beleütközünk saját szubjekti-vitásunkba.

Ha vallanunk kell emberi kapcsolata-inkról, nem csak a szeretet érzése kerülelőtérbe. A realitáshoz hozzátartoznak aborúsabb viszonyok, netán csalódássalterhelt hétköznapi gondjaink is. Immárnem kell sokat gondolkodnunk, ha „nemszeretem” dolgokat kell felsorolnunk.Negatív tapasztalataink bőven adnak le-hetőséget a panaszkodásra. Találékony-ságunk pedig nem ismer határt, amikoregy rossz kapcsolatért magunkat felmen-

„Szeretlek, mert szeretlek!”Gondolatgirland

– december 24-én, kedden, 15 órakor: családi istentiszteleta hittanosok mûsorával;

– december 24-én, kedden, 17 órakor: gyülekezetiistentisztelet;

– december 24-én, kedden, 23.30-kor: éjszakai istentisztelet;– december 25-én, szerdán, 10 órakor: ünnepi istentisztelet

úrvacsoraosztással;– december 26-án, csütörtökön, 10 órakor: karácsony 2. napi

istentisztelet úrvacsoraosztással;– december 29-én, vasárnap, 10 órakor: gyülekezeti

istentisztelet;

– december 31-én, kedden, 17 órakor: gyülekezetiistentisztelet év végi hálaadással;

– január 1-jén, szerdán, 10 órakor: Újév ünnepi istentiszteletúrvacsoraosztással;

– január 1-jén, szerdán, 17 órakor: Újév délutáni istentiszteletúrvacsoraosztással (a gyülekezeti teremben);

– január 2-án, csütörtökön, 17 órakor: gyülekezetiistentisztelet (a gyülekezeti teremben);

– január 5-én, vasárnap, 10 órakor: gyülekezeti istentisztelet– január 6-án, hétfõn, 10 órakor: Vízkereszt ünnepi

istentisztelet

ÜNNEPI ISTENTISZTELETI REND

OROSHÁZI HARANGSZÓ2 2013. advent–karácsony

teni igyekszünk. Amikor a szeretetáram-lás elakad, úgy gondoljuk, csak a másik,esetleg a körülmények hibáztathatók.

Advent és a karácsonyi időszak alkal-mat ad, hogy apró szívességgel, figyel-mességgel keressük embertársunk, csa-ládtagunk, munkatársunk kedvét, alka-lom arra, hogy ápoljuk emberi kapcsola-tainkat. Ez az időszak lehetőséget biztosítarra, hogy a szeretetáramlás újra lendü-letbe jöjjön. Megüresedett, csalódássalmegterhelt emberi kapcsolataink ismétszeretetteljessé válhatnak, ha akarjuk, ésha mozgósítjuk is energiáinkat a cél érde-kében. Ebben az időszakban hangsúlyo-san elénk kerül a múlt, régi idők karácso-nyi ünnepei, amikor még többen vol-tunk/lehettünk a karácsonyfa körül. Azemlékek, a múltban való elmélyedés egyidő után figyelmünket a jelen kapcsola-taira irányítják. Megvizsgáljuk azokat –amúgy felnőttesen –, és gondolkodunk,mit lehetne tenni. Milyenek a mi szeretet-kapcsolataink? Mi az alapja és mi tartjaössze ezeket? Hogyan lehetne jobb, szo-rosabb, bensőségesebb?

Istennek – ahhoz, hogy feltétel nélkü-li, megelőlegező szeretetét kimutassa –nincs szüksége okokra és indokokra. Acímben szereplő egyszerű mondat az is-teni szeretet vallomása. Szeretlek, mertszeretlek!

Azaz az isteni szeretetnek nem előfel-tétele az ember jósága vagy legalább jóravaló igyekezete. Isten nem feltételesmódban fogalmaz: „Szeretlek, ha…” Ígymi, emberek, szoktunk gondolkodni éstenni. Ha feltételeink teljesülnek, akkoráramolhat a szeretet, ha nem, akkor min-denki magára vessen. S ennek ellenkezője

óriási probléma: „Nem szeretlek, ha…” Aszeretet megvonása és az azzal való fe-nyegetőzés a biztonságérzetünket alap-jaiban ingatja meg, akár gyermekként,akár felnőttként kerülünk ilyen helyzet-be.

„Szeretlek, de…” kezdetű mondata-ink megintcsak feltételízűek, már a foly-tatásuk előtt összeszorul a gyomrunk. A„kedvencem” a „Szeretlek, de úgyis tu-dod.” „Igen? Honnan tudnám, ha sohanem hallottam?”

Az egyetlen őszinte folytatása ennek amondatnak a mi szeretetre éhes vilá-gunkban ez: „Szeretlek, de olyan nehézezt kifejeznem, elmondanom, bebizonyí-tanom…”

Emberi kapcsolataink szeretetáramlá-sának csatornája oly gyakran eldugul, át-járhatatlanná válik, s ebből születnek afélreértések, bántások, veszekedések. Sha az önvizsgálatnál így soroljuk fel bű-neinket: vétkeztem gondolattal, szóval éscselekedettel, akkor ez a három fő terüle-te a szeretetnek, avagy szeretetlenségnekis. Nem elég tehát, ha csak gondolatbanszeretünk. Sokszor legszívesebben keb-lünkre ölelnénk a túláradó szeretetünkhevében az egész világot, de a másik kétterületen szégyent vallunk, s a hétköz-napi egyszerű szeretetcselekedetek elma-radnak.Amikor konkrét tettre kerülhetnesor, megtorpanunk és mérlegelünk. Meg-éri? Mi a hasznom belőle? Mennyi energi-át vesz el tőlem és mennyit kapok cseré-be? Olyan fontos lenne, hogy megtanul-juk kifejezni szavakkal és tettekkel szere-tetünket!

Isten kigondolta, elmondta és megcse-lekedte az emberiség megmentésére vo-

natkozó tervét. Az Atya eltervezte, hogyszabadságra és boldogságra teremti azembert. A bűneset óta várta a megfelelőalkalmat, hogy bizonyítékát adja végte-len szeretetének: „Mert úgy szerette Isten avilágot…” [Jn 3,16] Ennek megvalósulásátünnepeljük karácsonykor. Jézus magatestesítette meg Isten feltétel nélküli sze-retetét. Tanítványait, akkori és mai köve-tőit úgy szereti, ahogy vannak. Isten sze-retetét nem változtatta meg az, hogy azember újra és újra elfordul tőle, más élet-megoldások felé kacsingat. Jézus szerete-tét nem változtatta meg Júdás árulása ésPéter tagadása. Sőt, éppen ezért hozta atökéletes megoldást, a tökéletes áldoza-tot: a megváltást. Az Atya végtelen szere-tetének vallomása feléd így hangzik:„Szeretlek, mert szeretlek!” Tervénekmegvalósításával, szavaival, üzenetévelés a Megváltó földre küldésével bizonyí-totta, hogy hihetünk neki és benne.

Ha emberi kapcsolatainkra tekintünkés gubancos, csalódásokkal teli, megter-helt mivoltuk felett kesergünk, akkor erőtadhat a változtatáshoz ebben az adventi,készülődéssel teli időszakban Isten em-bermentő szeretete, mely nem szabott fel-tételeket számunkra. Felhasználhatjukezeket a napokat, heteket arra, hogy erőtmerítve az ének vágyának – ami a mi ál-munk is – megvalósításán szorgoskod-junk.

„Szeretet áradjon köztünk, szeretetgyúljon bennünk, szeretet töltsön el min-ket, add ezt nekünk, Urunk… Lobbantsalángra szívünket szereteted.” Úgy le-gyen! Ámen!

IHÁSZ BEATRIXevangélikus lelkész, lelki gondozó

Egy csepp igazi advent

Ezzel az elnevezéssel indult az ideiadventben az orosházi gyülekezet újsorozata. Az adventi vasárnapokvigíliáján, minden szombaton (nemsokkal este 6 óra elõtt) megnyílnaka templom kapui, és a harangszó utánmegszólal az orgona.

A templom félórára az ige, a meditáció,a zene és a csend helyévé válik mindazokszámára, akik betérnek oda.

Az alkalom mindenkié, aki nemcsakaz ünnep külsõségeinek mindtökéletesebbé tételén fáradozik – néhamár-már az ünnep rovására válókapkodásban, idegeskedésben, feleslegesköltekezésben –, hanem lelkében isszeretne olyan impulzusokat kapni,amelyek közelebb viszik az igazi,

maradandó értékekhez.Az alkalom „háttere” Bach, Pachelbel,Böhm, Walther, Clérambault és másbarokk mesterek advent, karácsonyés alapvetõen a korálok ihletteorgonazenéje.

A rövidebb-hosszabb mûvek, tételekközött zsoltár, imádság, igeolvasás, rövidmeditációra, elcsendesedésre is indítóigehirdetés és elbocsátó áldás adja azta lelki egységet, amellyel szombatrólszombatra igyekszünk az ünnep felésegíteni mindazokat, akik egy-egy esteerejéig elfogadják gyülekezetünkmeghívását, hogy együtt készüljünkkarácsony ünnepére.

ÖRDÖG ENDREigazgatólelkész

„Azokban a napokban megjelentKeresztelő János, és ezt hirdette Júdeapusztájában: »Térjetek meg, mertelközelített a mennyek országa!«”[Mt 3,1–3]

Mert ő volt az, akiről Ézsaiás ígyprófétált: „Egy hang kiált: Építsetekutat a pusztában az Úrnak! Készítsetekegyenes utat a kietlenben Istenünknek!”[Ézs 40,3]

K arácsony ünnepén az Úristen kü-lönleges módon akar közel jönni

hozzánk. Előtte azonban még az adventivárakozásba lépünk. Mit vagy kit vá-runk? Hogyan várunk?

Ezévi fáradságos munkánk után egykis testi pihenést, gyermekek talán a téliszünetet… Megtanítjuk gyermekeinket,hogy a „kis Jézuskát” várjuk, ő hozza azajándékot. De ezzel lealacsonyítjuk a Te-remtőt, a bűneink miatt az egyedüli lehe-

tőséget nyújtó Krisztust kívánságainkatkiszolgáló csecsemővé degradáljuk. Devajon mi más módon léphetett volna azembervilágba, a minden embert a kárho-zattól megmenteni akaró Isten? Mert a já-szol után, idővel keresztre feszítették azén bűneimért, a mi bűneinkért (1Kor 15,3;Gal 1,4). Az Apostolok cselekedetei 10,40-től olvassuk, hogy a halál nem győzött fe-lette, hanem Ő győzte le feltámadásával ahalál erejét. Tanítványai között élt, majdamikor eljött az Istentől rendelt idő,mennybe ment, és ott ül az Isten jobbján(Mk 16,19; Lk 24,51).

Hogy most mit csinál, azt is a Bibliábóltudhatjuk meg: „A meghalt, sőt feltámadtJézus Krisztus, aki az Isten jobbján van és ese-dezik is értünk…” [Róm 8,34]

Ha várunk valakit az otthonunkba,igyekszünk azt szebbé és rendezetté ten-ni. Ha messziről jön, akkor étkezéséről,szállásáról is gondoskodunk. S a találko-zás öröme minden fáradságos munkát el-fedez.

Várom-e az Úr Jézus Krisztust? Mertha igen, akkor örömmel van teli a szívem.Akibe eddig vetettem hitemet, bizalma-mat és reményemet, azt színről színre fo-gom látni. Akinek átszegezték a kezét, ésvére hullt az én bűneimért, az Igaz, hogyIstenhez vezessen (1Pt 3,18).

S e vezetés, vezettetés a Szentírás ol-vasása és az annak való engedelmességáltal lesz valóságossá az életemben. Báto-rodjék fel a szívünk, hogy olvassuk a Bib-liát! Isten szava! Mert csak itt ismerhetőmeg az , és a . Itt ismer-Atya Fiú Szentlélekhetem meg önmagam, múltam, jelenemés jövőm. Ahogyan a tanítványok látták amennybemenetelét, úgy fog eljönni is-mét: mint az igazságosan ítélő Király(ApCsel 1,11; 1Tim 1,17; Mt 25,31–46).Testvérem! Te milyen ítéletre számítasz,amikor meg kell állnod Előtte?

Megkegyelmezett voltom miatt én vá-rom az Úr Jézus visszajövetelét!

P. L.-NÉ TÜNDE

A kétkedő ember megnyugvása – eztolvashatjuk Bibliánkban a 73. zsol-

tár felirataként. A cím nagyon jól össze-foglalja azt a lelki folyamatot, amit a zsol-táros megénekel, és ami az ő kora ótaminden, Istenhez tartozó, Őt követő, hoz-zá ragaszkodó emberben lezajlik.Amikorlátjuk a hívő emberével homlokegyenestellenkező, Isten rendjét nélkülöző élet-szemléletet, életvitelt, amely mégis sike-resnek, növekvőnek, korszerűnek tűnik,óhatatlanul megkísért a kérdés: jó útonhaladunk, ezt kell tennünk továbbra is,vagy a kor átlépett Krisztus követése fe-lett?

Az élet számtalan területén érzékel-jük, hogy az érvényesülés, a fejlődés tá-volról sem azon múlik, hogy ki milyenszemlélettel nézi a világot, milyen érték-rendet vall magáénak. Megváltoztatha-tatlannak tűnő törvényszerűségek, „ezmindig is így volt” mentalitással kitapo-sott ösvények, az aktuális kurzus ke-gyeltjeibe, illetve az urambátyám viszo-nyokba kapaszkodó kisstílű karriertörté-

netek szövik át a közéletet, s a közeget,amiben élünk. Amiben – Isten mércéjén –ugyanúgy hazugság a hazugság és igaz-ság az igazság, mint minden korban,amióta Isten megszabta rendjét ebben avilágban, hogy azzal boldoguljunk egy-mással és ővele.

Meddig lehet elmenni Isten nélkül?Félelmetes kérdés, mert a választ sokszormár csak a visszafordíthatatlan, végzetespillanat adja meg, ami a kérdezőnek márnem is válasz, csak környezetének üzen-

het keserű tanulságként, hogy eddig azértmégsem.

2014 minden emberi számítás szerintkiszámítható és emberi értelem számáramég titokban levő eseménye, fordulataelőttünk van. A nagy ismeretlenbe valóelindulásunk azonban egy olyan csodála-tos ismerőssel kezdődhet – és folyhat azúj esztendő végéig –, aki minden körül-mények között számon tart, vezet, megóvbennünket, ha képesek vagyunk akár azárral szemben is kimondani szelíd daccala kulcsszót: „De”! Kitartani akkor is ésminden körülmények között az Isten kö-zelsége, az Isten szeretete, az Isten ereje,az Isten rendje mellett.

Ez teszi majd igazán boldoggá az újévet, mert ez erőt ad a küzdelemben, vi-gasztalást a csüggedésben, az igazságacélosságát a kétértelműségben, és vége-zetre ez ad életet, még a halálban is.Urunknak ez az áldása kísérje új évünket,oszlassa kételkedésünket, és vezessen azigazság és üdvösség útján minden nap!

ÖRDÖG ENDRE

OROSHÁZI HARANGSZÓ 2013. advent–karácsony 3

„Térjetek meg, mert elközelítetta mennyek országa!”

A 2014-es év igéje„De nekem olyan jó Isten közelsége!” [Zsolt 73,28a]

OROSHÁZI HARANGSZÓ4 2013. advent–karácsony

Boczkó DánielA Békési Egyházmegye egykori jeles felügyelője

B oczkó Dániel 1838-tól 1844-ig töl-tötte be a Békési Esperesség fel-

ügyelői tisztségét. Orosházán az 1848/1849. évi magyar polgári forradalom ésszabadságharc tette ismertté nevét, ami-kor megválasztották az orosházi kerületországgyűlési követének. Pályafutásáróltudjuk, hogy Kossuth Lajos kinevezteArad, Békés, Csanád és Csongrád várme-gyék, majd 1849 nyarától Erdély teljhatal-mú kormánybiztosának, ahol Bem tábor-nok mellett teljesített szolgálatot.

Miután eddig sem evangélikus egyhá-zunkhoz fűződő kapcsolatait, sem békésiesperességi felügyelői munkásságát nemismertük, kísérletet teszünk ennek meg-rajzolására.

Szarvason született 1789. december 4-én, Boczkó Dániel evangélikus lelkész ésThaisz Julianna gyermekeként. Apja voltaz egyik kezdeményezője a mezőberényievangélikus esperességi főgimnázium1802-es alapításának.

Középiskolai tanulmányait Késmár-kon és Mezőberényben végezte, jogi ta-nulmányait Pozsonyban. 1816-ban tett jo-gi vizsgát, majd Békés megye tiszti ügyé-sze lett. Az 1820-as években uradalmiügyész, ugyanakkor részt vállalt az or-szágos politikából, mint a szabadelvű el-lenzék tagja. Mint tehetséges, fiatal értel-miségi, átélte az 1825/1827. évi ország-gyűléssel bekövetkezett nemzeti ébre-dést. A reformkori közélet ismert szemé-lyiségévé vált. Azokhoz az elnyomottprotestánsokhoz tartozott, akik életüket anemzeti eszme szolgálatába állították.

1833 májusában ott volt a Békés–Báná-ti Esperesség szarvasi ülésén. Ahogy ajegyzőkönyv írja: „A világi rendből: Tekin-tetes Nemes Nemzetes és Vitézlő Boczkó Dá-niel táblabíró úr.” A decemberi esperességigyűlésen is megjelent, ahol az egyik napi-rendi kérdés a mezőberényi gimnáziumSzarvasra költöztetése volt.

Az 1834. májusi gyűlésen a szarvasigimnázium alapítóleveléről is tárgyaltak,ugyanakkor bejelentették, hogy „T. Bocz-kó Dániel Tábla Bíró Úr azon tanuló gyerme-kek számára, kik magokat a magyar nyelv ta-nulásában megkülönböztették, erszényébőljutalmat adott.” Helyet kapott abban azegyházmegyei delegációban, melynektagjai Szeberényi János selmeci prédiká-tor püspökké választásakor küldöttkéntjelen lehettek a beiktatáson.

A jegyzőkönyveket tanulmányozvaazt látjuk, hogy Boczkó komolyan vetteegyházi szolgálatát. 1834 augusztusában

Tótkomlóson „báró Prónay Albert esperes-ségi inspektor személyes elöl ülése” mellettfolyt a tanácskozás.

1836 májusában Nagylakon vált vég-legessé, hogy a Békés–Bánáti Esperessé-get kettéválasztják, így létrejött az új Bé-kési Egyházmegye. 1837-ben, Tiszaföld-váron jelentette be báró Prónay Albert,hogy 12 esztendeig viselt hivataláról le-mond. Boczkó Dániel követte őt, aki 17szavazattal, elsöprő többséggel nyerte elaz esperességi felügyelői tisztet. 1838.május 16-án, Csabán iktatták be. A jegy-zőkönyv szerint Simon Sámuel esperesúr „beiktatá a választott világi Elnököt. Mireaz iktatott Elnök letévén a Hitet, hévvel szól-lott kötelességeiről, midőn magasztos remé-nyekre buzdítana, ez alkalommal tsak háromévre vállalta fel hivatalát.”

Az 1838. Szent Iván (június) hava 27.napján, Szarvason tartott gyűlésen SimonSámuel esperes lemondott. Boczkó el-nökletével azonnal megtartották a szava-zást, s Kutzián György mezőberényi lel-kipásztort választották esperesnek.

Itt található egy kis összesítés a békésiegyházmegye gyülekezeteiről és a lélek-számokról: Békés-Csaba (18 220), Szarvas(15 458), Orosháza (10 375), Komlós(6796), Berény – tót (3584), Berény – né-met (2177), Nagylak (4022), Pitvaros(1773), Szemlak (1118), Varsánd (1005), Ti-szaföldvár (612), Hódmezővásárhely(536), Szentes (350), Mokra (324), Nagy-szentmiklós (268).

Boczkó szívügye volt az 1834-ben,Mezőberényből Szarvasra telepítettevangélikus főgimnázium sorsa is. 1839-ben című, min-Nemes Egyházi Testületek!

den egyházközségnek elküldött levelé-ben a szarvasi gimnázium anyagi támo-gatására hívta fel a figyelmet.

Az 1839-ben, Mezőberényben tartottegyházmegyei közgyűlésen Boczkó egySzarvason létrehozandó „nemzetiségi ta-nító szak felállítását” kezdeményezte, ami-re azonnal megajánlott 40 forintot. A kö-vetkező esztendőben egy gyűjtőívet mu-tatott be „a szarvasi anya oskolában falusi ta-nítók képezésökre fel állítandó Tanító Szék ala-pítására”, amire 142 pengő forintot gyűj-tött. Fő kidolgozója és összeállítója volt azesperesség szervezeti és működési szabá-lyainak. Az esperes mellett rendszeresenrészt vett az évenként, Pesten tartott Bá-nyai Egyházkerületi közgyűléseken.

Bizonyára megváltoztatta a beiktatá-sakor tett ígéretét, hogy csak három esz-tendőre vállalja a felügyelői tisztséget,mert 1841-ben újra jelöltette magát, 16szavazattal ismételten megválasztották.

Mikolay István orosházi lelkésszel ésHellebrandt János szarvasi jegyzővel kö-zösen megfogalmaztak egy 20 tételrebontott terjedelmes jelentést A népnevelésés nemzetiség előmozdítása tárgyában. Ké-sőbb Boczkó körlevelet írt minden egy-házközségnek A tanítási rendszereknek kel-lő megvizsgálása címmel, amit napirendretűztek az 1842. júniusi, tótkomlósi ülésen.Ugyanott határoztak arról, hogy a békésifőispán „gróf Károlyi György legközelebbtartandó beigtatási ünnepéllyére Boczkó Dá-niel T. Bíró, s Felügyelő Úr, nem mehetéseesetén Boczkó Károly T. Bíró vezérlete melletta következendő tisztelgő küldöttség nevezte-tett ki”. Majd következik a felsorolás.

Boczkó mindinkább átvette a vezetéstaz egyházmegyei közgyűléseken, elnök-társai változtak. Az 1842 júliusi, szarvasigyűlésen a nagylaki lelkészt, Kristóffy Sá-muelt választották esperessé. Ugyanottegy másik napirendi pont volt, miszerinta szarvasi evangélikus esperességi fő-gimnáziumban megürült egy oktatóiszék. Ennek betöltésére öt főt ajánlottak,első helyen „Vajda Péter, tudományos ira-tairól közösen ismeretes írót”.

1844. június 25-én keltezett hivataloslevelében Boczkó a következőket közölte:„Haladó korom, s lelki, testi szenvedésekbőlszármazott erőm hanyatlása is komolyan intarra, hogy bé nem várva a rendszeres válasz-tás közelgő határidejét, hivatalos pályámrólönként lelépjek, szívemből óhajtva, hogy a tör-ténendő új választás által egyházmegyei tes-tületünk ügyei minden tekintetben virágzógyarapodást nyerjenek.”

A Szarvason tartott másnapi közgyű-lésen Kristóffy esperes bejelentette: Bocz-kó Dániel „hat évig dísszel viselt és példásbuzgalommal futott hivatalos pályájáról ön-kénytesen lelépett”. Egyúttal azt is bejelen-tette, hogy Boczkó „három rendbeli örökösalapítványt” hozott létre. Az első 600 pen-gő forintnyi, melyet a szarvasi evangéli-kus főgimnáziumban a falusi tanítók képzé-sére és a nemzetiség előmozdítására felállítan-dó tanítószék alapítására gyűjtött, s össze-gét most 1000 forinttal és kamataivalnöveli. A második, 400 forintos alapítvá-nya az esperesség kebeléhez tartozó hosszas ésszorgalmas hivataloskodásban elaggott sze-gényebb sorsú vagy gyermekeikkel megterhelt

egyik lelkipásztor vagy oskolai tanító nyugdí-jára fordíttasson. A harmadik alapítványa100 aranyról szólt, melynek kamataibólaz esperességi gimnáziumban tanuló szorgal-mas és illő magaviselettel kiemelkedő hat ifjútjutalmazza.

Utódául öccsét, Boczkó Károlyt vá-lasztották, akit 1845-ben, Csabán iktattakbe.

Mint a bevezetőben írtuk, az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc ha-talmas változást hozott Boczkó életében.Aszabadságharc bukása előtti utolsó ara-di országgyűlésen még jelen volt, majdhalálra ítélték, amit később 10 évi várfog-ságra változtattak. 1851-től Kufsteinben,

1853-tól Olmützben raboskodott. Ott lá-togatta meg Székács József pesti magyarlelkész. Talán ennek köszönhetően Bocz-kó a következő hónapban kiszabadult.1861-től, majd 1865–1869-ig Békéscsabakövete volt az országgyűlésben. Életénekutolsó éveit csabacsűdi birtokán töltötte,ahol 1870. szeptember 9-én halt meg, sPesten temették el.

Az 1871-es Bányai Egyházkerületiközgyűlésen megemlékeztek róla mint abékési esperesség hajdani felügyelőjéről,aki „kivált a szarvasi gimnáziumnak egyikjótevője volt”.

KOSZORÚS OSZKÁR

OROSHÁZI HARANGSZÓ 2013. advent–karácsony 5

Oltár és oltárképAmit tudunk és amit nem tudunk a történetükről

„Az idő nem miértünk van,az idő minket csak megmér.”

A zt tanítja az Írás: az oltár Isten jelen-létének a helye, amely köré gyüleke-

zik a keresztyén közösség imádságra,hálaadásra, hogy meghallja Isten szavát,és részt vegyen az úrvacsora szentségé-ben.

A közös istentiszteletből pedig ki-kierőt kaphat életéhez és dolgaihoz. Ami-kor pedig eljön az ideje, oltár elé állhat há-zasodni vagy kereszteltetni. De vajon mittudunk magának az oltárnak a történeté-ről? Mit ír az oltárról a Szentírás? A Bib-liában szemmel kísérhető az oltár építésé-nek és használatának folyamata. Elsőidőkben az oltárt csak földből volt szabadépíteni, majd kőből is, de tilos volt építé-séhez faragott követ használni: „Építs ottoltárt Istenednek, az Úrnak; az oltár köveit nevassal faragd ki.” [5Móz 27,5]

A mi oltárunkMint az köztudott az orosházi evangé-

likus hívek előtt: „Az oltár 1798-ban azorosházi asszonyok adományaiból épült”. Ígyhát elmondhatjuk, hogy az eltelt 215 évalatt Orosháza evangélikus népéneknemzedékei állhattak meg templomukoltára előtt. Mint azt a templom művé-szettörténeti elemzéséből megtudhatjuk:oltárunk (akárcsak a 18. századi oltároknagy része) ún. szószékoltár, mely alatt aszószék és az oltár praktikus célokat szol-gáló egybeépítését kell érteni.

Oltári szolgálatAz oltári vagy oltár előtti szolgálatról

eddig csak töredékes adatokat sikerült atéma kutatójának megtudni. 1820-ban az

egyházi ülésen az végeztetett: „Hogy vala-mint eddig, úgy ezen túl is, nem a cathedráról,hanem az Oltár előtt fogják /: kévül:/ a butsuz-tató verseket el olvasni.”

Három évvel később a keresztelések-nél és esketéseknél fizetendő taksákróltalálunk jegyzőkönyvi bejegyzést: „A ke-resztelés, és eskettetés eránt, hogy ezentúl bi-zonyos sinórmérték tartassék meghatározta-tott.”

Esketéstől: A gazdafiak 30 krajcárt, abéresek egy forintot, a vidékiek pedig kétforintokat tartoztak fizetni.

Kereszteléstől: A helybéli közönségeslakosok 24 krajcárt, a cigányok 48 kraj-cárt, a reformátusok és a pusztára valókszintén 48 krajcárt tartoztak fizetni.

Az oltár körüli szolgálatokról vissza-térve magához az oltárhoz (azaz a szó-székoltárhoz, mely az oltárképet is magá-ban foglalja) úgy tűnik, még sok monda-nivalót tartogatna számunkra, de eddigcsak keveset tudtunk megfejteni belőle.

Kezdhetjük a már sokszor, de mégsemminden esetben hibátlanul idézett szöve-

gel: „Építtették az Orosházi Asszony, 1798-ik/esztb. Új arannyal, festéssel és képpel/éke-síttette Tek. Kovács Fer. Kapitány Úr/özve-gye, szül. Kirchmayer Judit Assz:/1838. E F.Flagel arany pestrul.”

Az aranyozással kapcsolatos felirat: atemplom oltárképe alatt 12×23 cm-es fa-táblán található. Az utolsó bejegyzés (Fla-gel arany pestrul) új olvasatában megol-dotta saját magát: Flegel János ugyanisCsehországban született katolikus vallá-sú aranyozómester volt, aki éppen azorosházi oltár aranyozásának évében,

1838-ban nyert pesti polgárságot. Házas-emberként a polgárjogért 12 forintot kel-lett neki lefizetni.

Az evangélikus egyház lelkestámogatójaSzokatlan, de fennmarad a kérdés, ki

is volt Tekintetes Kováts Ferenc kapitányúr özvegye, Kirchmayer Judit asszony? Amindennapi élet eseményeit tükröző mó-ringkönyvből csak annyit tudunk meg,hogy 1825-ben és 1828-ban „Tettes Kovács

Kapitányné asszonyság szolgálatban lévő”hajadonokat eljegyezték.

Az orosházi Táncsics Mihály Gimná-zium könyvtárában őrzött, 1775-ben,Nürnbergben nyomtatott, ritkaságszám-ba menő Bibliában 1831-ben kelt ajánlásolvasható, mely Mikolay István, orosházievangélikus lelkipásztort illeti, és aki azajánlást jegyezte, nem más, mint „JudithéKováts NB. Született Kirchmayer Néhai te-kintetes Kováts Ferentz Kapitány Úr Özve-gye”.

Hivatalos lajstrom őrzi azt a bejegy-zést is, hogy 1836 novemberében Kovácskapitány úr özvegyének, Kirchmayer Ju-dit asszonynak szárazmalom-tulajdonavolt. Személyéről a legpontosabb adat azevangélikus egyház halotti anyakönyvé-ben található. Nevezetesen, hogy „KovátsFerentzné Kirchmayer Judith 1836. április24-én, 62 éves korában halt meg Orosházán”.

Szülei Kirchmayer Mihály és BenárKatalin voltak. Ha visszafelé számolunkaz időben, akkor kimondhatjuk, hogy1775-ben született, de nem többet. Azevangélikus egyház keresztelési és eske-tési anyakönyveiben ugyanis sem Oros-házán való születésére, házasságkötésérevagy gyermekeinek születésére vonatko-zó bejegyzések nem találhatók. KovátsFerenc kapitányra vonatkozó bejegyzé-sek szintén hiányoznak. A fentiekből kö-vetkezik, hogy ezeknek az adatoknak akiderítése az utókorra maradt. Olyankérdések ezek, melyekre pillanatnyilag akutatóknak sincs válaszuk.

Mindeddig arra sincs adatunk, hogyKirchmayer Judit mikor özvegyült meg.Erre nézve egyetlen kapaszkodónk azemlített Bibliában szereplő ajánlás, melyszerint 1831-ben már özvegy volt. A leg-nehezebben megválaszolható kérdés,ami ránk maradt, mégis az, hogy Kirch-mayer Judit 1838-ban hogyan viselhetteaz oltáraranyozás és az oltárkép költsége-it, amikor két évvel korábban elköltözöttaz élők sorából. A közel száznyolcvanesztendő elég volt ahhoz, hogy a múlóidő összeforrassza az alapítók emlékét azadakozók emlékével.

Az utolsó vacsoraAz alábbiakban adatokat kísérlünk

meg felsorakoztatni oltárképünk már is-mert története mellé. Az utolsó vacsorátmutató oltárkép 1838-ból való, mestere a19. század ismert festőművésze, PeskyJózsef (Pest, 1795–Pest, 1862). A kép balsarkán nyomtatott nagybetűkkel írt aláb-

bi szövege olvasható: „PINX IOS: PESKYPEST 1838”.

Pesky József emellett jeles helyekenfestett oltárképeket katolikus templo-mokban, például Kassán, Kalocsán, Vesz-prémben, Mezőhegyesen. A feljegyzésekszerint az orosháziak falusi templomaszámára 100 pengő forintért festette megaz utolsó vacsorát, vagyis az úrvacsoraszentségének szerzését. Titokzatosságát apincefénynek mondott megvilágításistílus hangsúlyozza.

Pesky József festő apjánál, 1815–1818-ig, a bécsi akadémián tanult. Hazatérveelismert arckép- és oltárképfestő. Műhe-lyében tanult a biedermeier portréfesté-szet számos mestere, köztük hasonló ne-vű fia is itt dolgozott, így munkásságuknehezen szétválasztható. Oltárképeinekgyakori tárgya volt Szent István és SzentImre.

A Magyar Katolikus Lexikon 1824-től1854-ig Pesky József tizenegy oltárképétsorolja fel helység és témák szerint. Jele-sebb munkái között szerepel például aszatmárnémeti zárdatemplom négy mé-ter magas (Szeplőtelen) főol-Immaculatatárképe. Jóleső érzéssel vehetjük tudomá-sul, hogy a mi oltárképünk ilyen jelesmester alkotása. Sokáig úgy tudtuk,hogy az oltárkép a fent már említett 100pengő forintba került. Az egyház kiadá-sait jegyző könyv 1838-as bejegyzése isezt igazolja. Ha viszont a kutató nemcsaka kiadások rubrikáit, de a jegyzőkönyve-ket is lapozza, akkor az oltárképpel kap-csolatban, 1838-ban, újabb kiadási tételleltalálja magát szembe. A jegyzőkönyvben

visszaigazolást találunk arra, hogy „Fors-ton Lajos pesti kereskedő által az[Forsten?]Oltár kép ára (225 forint) a képírónak [felte-hetően a festőnek, Pesky Józsefnek] meg-küldődött”.

Ismét az idő, az a százhetvenöt eszten-dő tolakodik közénk, s a kideríthető igaz-ság közé. Mennyibe is került hát az oltár-kép? S egyáltalán: miért volt szükség egyfeltehetően műkereskedő közvetítésére?Ismét olyan kérdések, amelyek megvála-szolása a kutatóknak ad további felada-tot.

Az oltárképet meg kellettmenteniEgy év híján százhetven év telt el az ol-

tárkép felett, mire ezt a vészterhes mon-datot ki kellett jelenteni. Az orosházievangélikus templom oltárképén festék-töredezés és az oltárgyertyák elfújásánakmaradandó nyomait fedezték fel. A gyü-lekezet vezetői úgy döntöttek, csak kop-pintóval olthatók a gyertyák, és 2007-benrestaurátort kerestek, hogy megmentsékaz oltárképet, mert Pesky József értékesés kvalitásos festményének állapotaszembetűnően elkezdett romlani.

Avastag védő lakkréteg elsárgult, amimiatt a színtónusok, az apró részletek el-halványultak. Idők során a felület amúgyis elszennyeződött: por, viaszcseppek, ro-varok által okozott nyomok, festés soránrákerülő mészcseppek nyomai mind-mind láthatók voltak.

A kép további állagromlását a szélek-től kb. 10 centiméterre az erős törésfelüle-tek csak fokozták. Arestaurátor szakvéle-ményéből tudjuk, hogy a vászon és azolajfesték idővel kiszárad, s ennek követ-keztében elkezd kagylósodni. Ez a folya-mat hosszú, de egyre súlyosabbá válik.Idővel elkezd peregni a festék, s leválik avászonról. Az oltárképen is elindult ez afolyamat, több helyen hiányoztak részle-tek. Végül a restaurátor szakszerű mun-kájának köszönhetően a megtisztított,korszerű technológiával konzervált, res-taurált oltárkép új vakkeretre feszítve ke-rült vissza 2007. június végén az eredetihelyére. A szarvasi Fabók Éva oklevelesrestaurátor-művész néhány hét alatt ké-szült el az igényes munkával. A hívek pe-dig adományaikkal segítették az oltárképhelyreállítását. Amegújult oltárképet ige-hirdetés után, istentisztelet alkalmával-Ribár János esperes szentelte fel.

VERASZTÓ ANTAL

OROSHÁZI HARANGSZÓ6 2013 õsze6 2013. advent–karácsony

Megjelent a gyülekezet VIVIT Énekkarának 2013. évi CD-je, amely 1000 Ft-értmegvásárolható az iratterjesztésben, illetve a Lelkészi Hivatalban.

Az énekkar adventi, karácsonyi hangulatú összeállítással szeretne kedveskednimindazoknak, akik a CD megvásárlásával a kórus munkáját támogatják, meghallgatásával

pedig egy keresztmetszetét kapják a tavaly óta folyó munka eredményének.

OROSHÁZI HARANGSZÓ 2013. advent–karácsony 7

Levéltárunk kincseiből V.

E lőző lapszámunkban ízelítőt ad-tunk az egyházközségünk levéltá-

rában található, 1788-tól 1835-ig vezetettHázassági Eljegyzéseket és Moringolásokatjegyző-könyvből. Most újabb érdekessége-ket válogattunk. Tudni kell, hogy a mó-ring jelentése hozomány, az esküvő utáninapon a férj által a feleségnek ígért ésadott ajándék. Ezt a megállapodást a há-zastársak a lelkészi hivatalban őrzöttkönyvbe írták be, gyakran a lelkész, ajegyző és a tanúk előtt.

Megismerhetjük a korabeli családne-veket, így például: Kontsek, Oskó, Fol-kusházi, Horváth, Szalai, Hegyi, Kovács,Baranyai, Balog, Gulyás, Harmati, Gab-nai, Szemenyei, Varga, Szűrszabó, Laki,Csonka Kiss, Molnár, Pusztay stb. Nyo-mon követhetjük a nevek változását, pél-dául Schinny (Sín), Csismadia (Csizma-dia), Agostony (Ágoston), Bartik (Bar-tyik), Sonkolos (Sonkolyos) stb.

Feltűnnek a foglalkozások, a mester-ségek (csizmadia, kötélgyártó, lelki taní-tó, számtartó, mészáros, taxa szedő. Az-tán a bodzási árendás uraknak a juhásza,a szenttornyai Opitz árendásnak a kocsi-sa stb.). Képet kapunk az országon belülilakóhely-változtatásokról (szarvasi, lo-vászpatonai, berényi, vásárhelyi stb. la-kosokról olvashatunk). Megismerhetjüka település első utcaneveit (Helység HázaKertye Sori , Csabai utzai stb.)

Rövidítések: = hajadon lánya;h. l. iff. l.= ifjú legény; = Rénes forint, =Rft. taxaadó; = román; = eredeti.oláh originálisOlvassuk újabb válogatásunkat!

• Kontsek György Szarvasi CsizmadiaMester ember jegyzette el magánakOskó Jánosnak h. l. Jutkát. Móringfejében ígérvén nékie mind azt amivela felséges Úr Isten őket meg áldgya.2. Febr. 1794.Folkusházi László Praeceptor Úr ésAugustini András Csizmadia Mesterember előtt

• Horváth János, Lovász Patonyán GyőrVármegyében lakozott HorváthAndrásnak a fia Ns. Szalai Mihálynaka bérese jegyzette el magának aHelység háza Kertye Sori HorváthFerentznek h. l. Susannát, ígérvénnékie Moring fejében 25 Rft.1794. Németh János és Tompa Jánosnéelőtt

• Schinny István iff. l. jegyzette elmagának néhai Bantsal Mihálynak

h. l. Katalint, aki Nemz. Taxa SzedőUramnál vagyon Szolgálatban,ígérvén nékie moring fejében 20 Rft.

• Én, Nemes Horváth István jegyzettemel magamnak Örök Házas társul néhaiKörösi Ferentznek özvegyét, KovátsKatalin asszonyt, ígérvén nekie 50 Ft.Moring fejében, nem különben azt is,hogy az első férjétől maradott háromárvájának mind addig gondgyátviselem, házamnál tartom, táplálom, sruházom, míg Szárnyokra nemkelnek.Orosháza, 21. Sept. 1794. HorváthIstvánElőttem Hegyi Márton és Öreg KovátsMihályné Saját keze vonása

• Én, Baranyai Mihály jegyzettem elmagamnak Hitves társul Szalai SaraAsszonyt, ígérvén neki Moringfejében 80 Rft., egyszersmind aztat is,hogy a Leánykáját, mind adigSzárnyaim alatt tartom, s nevelem,míg Szárnyaira nem kerül.Orosháza, 29. Sept. 1794 BaranyaiMihályElőttem: Öreg Horváth Mihály ésZorgovszki János Saját keze vonása

• Én, Lukáts György új lakos,jegyzettem el magamnak a mai naponOtsai Bakdi Mihálynak h. l. Susannát,ígérvén nékie Moring fejében 10 Rft.Egyetemben azt is ígérem, hogyminden gyermekünket Lutheranusvallásban neveljük, magunk is IstenSegélvén a Lutheranus vallásnak.17. Nov. 1794 Lukáts György X –Bakdi Susanna XBalogh István és Gulyás Györgynéelőtt

• Én, Harmati István, néhai HarmathiMáttyásnak a fia, most a Csabai utzaiCsismadia Péternek mostoha fia, aCsabai utzai Horváth Jánosnak abérese, jegyzettem el magamnakGabnai Jánosnak h. l. most SzemenyeiGyörgynek mostoha Leányát, akitKötze Ferentz tartot örökben, ígérvénnekie moring fejében 25 Rft.Szabó János és Csizmadia Mihálynéelőtt

• Agoston György jegyzette el magánakjövendőbéli Hütvös társul néhaiAmbrosi Jánosnak Özvegyét HorváthSara Asszonyt, úgy mint az elsőfeleségének Horváth Juliána

Asszonynak testvérét, felségesCsászári Királyi engedelem mellett.Igérvén nékie Moringul 1000 Rft. EgyEzer Rft. Váltóban.Mart. 1813.Tiszteletes Agostony István Uram,nem különben Horváth János Uramélete párja, Szalai Ersebeth Asszonyelőtt.

• Ferentzi Adan Mészárosnak ésKetskeméti Ersébet AsszonynakMoringoló Leveleinek le írássaMi, alább is meg irattuk FerentziAdám és Ketskemeti Ersébeth, néhaiNemes Szabó Mátyásnak özvegyetudtokra adgyuk a kiknek illik, hogymidőn Kézfogásra magunkat, aHázasságbéli életre le köteleztük,illyen következendő ígéreteket tettünkegymásnak. Úgymint:Én Ferentzi Adám, aztat ígértemMoringul jövendőbéli Hütvöstársamnak, Ketskeméti Ersébetnek,hogy ha elébb találna az isteni gondviselés ki szólítani e világból, mintőtett, minden pénzem és jószágomvalamellyel most bírok, és valamellyetegyütt fogunk Szerezni, a feleségeméKetskeméti Ersébeté legyen, s ő veleSenki Sem osztozzon.Viszontag, én Ketskeméti Ersebeth haelébb meg halnék a férjemnél,Ferentzi Adámnál, mindenyemetvalamellyeket most bírok és ennekutána is bírni fogok, nem másnak,hanem nékie hagyom. Mellyneknagyobb bizonyságára ezen SajátLevelünket adgyuk.Költ Orosházán, 29. Júl. (?) 1814.Ferentzi Ádám – Ketskeméti ErsébetElőttem Szimonides János OrosháziEvangyelika Ekklésia első LelkiTanítója és Marthon Péter SzámtartóelőttEzen Moring Levélnek originálisaáltal adatott Ferentzi Ádámnak ésKetskeméti Ersebeth AsszonynakKezeikbe.

• Sonkolos Ferencz Özvegy ember,Bodzási Árendás Uraknak a Juhászajegyzette el magának Erdélybenlakozott, néhai Koszta Péternek OHiten levő embernek h. l. Susanát,ígérvén nékie Moringul 100 Rft.20. Jan. 1821.Hogy ezen fellyebb említett KosztaSusanna az Erdélyi Beszas (?)Oláhoktól kitsiny korában a hidegidőkben elhagyatatott és Nagy

A z orosházi evangélikus levéltárbankutatva igen érdekes adatok és in-

formációk kerülhetnek elő. Sok esetbenolyan kapcsolatokra is bukkanhatunk,amelyek nemcsak családi szempontbólérdekesek, hanem akár a város kultúrájá-hoz is plusz információval járulhatnak.

„Őseidnek szent hitéhez, nemzetednekgyökeréhez ne légy hűtlen soha!” Ennekmegtartásához azonban ismernünk kellgyökerünket. Családkutatásom során énis sok érdekességet találtam. Ezek közülegy ez a házassági anyakönyvi részlet.

Dénes György feltehetően a fia volt Dé-nes Sándor evangélikus tanítónak, aki avárosalapító csoportot erre a vidékre ve-zette. Dénes György nem városunk szü-lötte. A halotti anyakönyvi bejegyzésbőltudhatjuk meg, hogy 1812. február 5-én,88 évesen hunyt el városunkban. Így te-hát a születési éve 1724. körül volt (akko-riban ugyanis csak bemondás alapján ír-tak kort az elhunythoz).

Dénes György a házassági anyakönyvszerint 1757. január 17-én vette feleségülDöbrönte Katát, aki nemes Döbrönte Fe-rentz leánya volt. Dénes György és Döb-rönte Katalin házasságából az eddigiadatok alapján 11 gyermek született. Je-lenlegi információim szerint heten éltékmeg a felnőttkort (három lány: Jutka, Éva,Marinka és négy fiú: Sándor, János, And-rás és György). A halotti anyakönyv be-jegyzése alapján Döbrönte Katalin 60 éve-sen tért vissza mennyeiAtyánkhoz.

Ha ezeknek az adatoknak hinni lehet,akkor 16 évesen lépett házasságra, ami

akkoriban nem volt ritka. Más Döbrön-te(i) névvel az orosházi anyakönyvekbennem találkoztam. Katalin neve pedig holDöbrönte, hol pedig Döbröntei formábanszerepel.

Ki volt nemes Döbrönte Ferentz? Ez akérdés merült fel bennem, és ennek pró-báltam utánajárni. Erre eddig sajnos nemtaláltam konkrét választ. Viszont a csa-láddal kapcsolatosan sok mindent meg-tudtam.

A Döbrönte(i/y) nemesek Vas megyé-ből származnak, Kemeneshőgyész tele-

pülésről. Döbrönte Kata is ott született,1741. április 9-én. Édesapja nemes Döb-rönte Ferenc, édesanyja Fucz Erzsébet.

Kempelen Béla családtörténeti kutatóadatai szerint:

„A Döbrönte család czímeresnemeslevelet III. Ferdinándtól 1640. ápr.24. D. István és testvérei kaptak. (Vasm.lt.) – Czímer: kék paizsban zöld földönoroszlán magasra emelt buzakévét tart;sisakdisz: ki-terjesztett szárnyu daru

felemelt jobbjában kavicsot tart; takarók:kék-arany, vörös-ezüst. – Az 1754/55.évi orsz. nemesi összeiráskor Vasmegyé-ben Zsigmond, Márton, Mihály, János,3 István, András, Ferencz és Ferencz fiafordulnak elő az igazolt nemesek között.A család Hőgyészen élt.” (Forrás:Magyar nemes családok CD-ROM)

A család minden bizonnyal rokonság-ban áll evangélikus lel-Döbröntei Lajoskész-esperessel, aki 1761-ben születettKemeneshőgyészen. Döbröntei Lajosszoros kapcsolatban állt a Perlaky család-dal. Az esperes úr fia volt Döb-Hőgyésziröntei Gábor (1785–1851) költő, királyi ta-nácsos, a Magyar Tudós Társaság (azMTA elődje) rendes tagja, majd a MTA Fi-lozófia Osztályának első helybeli rendestagja. Ő készítette el az Erdélyi MagyarTudós Társaság tervezetét, és Hunyadmegye táblabírájaként is tevékenykedett.Baráti körében korának legnagyobb írói,költői és az ország vezetői voltak – Kazin-czytól Széchenyi István grófig. 1851-benhalt meg, Budán, temetésén beszédetmondott az orosházi születésű SzékácsJózsef evangélikus lelkész, akit 1860-banpüspökké választottak.

Mindenkit csak bátorítani tudok arra,hogy látogassa meg evangélikus levéltá-runkat, és végezzen hasonló kutatásokat.Így ismerhetjük meg azt, hogy őseinknekmilyen szerepe volt abban, hogy egykoraz orosházi evangélikus gyülekezetNagy-Magyarország legnagyobb ma-gyar evangélikus gyülekezete volt. Azősöknek és tevékenységüknek tudatábantalán mi is nagyobb erőt tudunk majd ki-fejteni annak érdekében, hogy ismét alegnagyobbak legyünk, és újra megtölt-

sük gyönyörű templomunkat. KoszorúsOszkár helytörténészünk, aki a levéltárvezetője, szeretettel vár mindenkit, és akutatásokhoz nagyon szívesen nyújt se-gítséget.

MADARÁSZ GÉZAegyházmegyei felügyelõ

Szükségében Varga Pál lakosunkhozfolyamodott, aki őtett Feleségévelegyütt Könyörületességből fel fogta ésmint Saját Gyermekét fel nevelte éshogy az említett Koszta Susanna aztvallja, hogy sem Születésének Helyétnem tudgya, Sem az Attyát, sem azAnnyát nem ismérte, mivel ő még kisLeányka lévén el haltak. Tsupán hogya Sogorátol, akik el hagyták és Sohamind ekkoraiglan meg nem kerestékazt hallotta, hogy az Attyát KosztaPéternek hívták ezt Bizonyítja.

• 7. Jan. 1824. Kiss Ferencz iffjú legény,

Kiss Ferencznek a fija, a Szent-TornyaiOpicz Árendásnak a kotsisa eljegyzette magának, néhai Ns. SzabóMihálynak, Vásárhelyi lakosnakhajadon, most pedig itt lakó LakiPálnak mostoha leányát, Máriát.Szűrszabó János és Juditha Laki,Csonka Kiss Jánosnak felesége előttA Moring 60 F. Váltóban.

• 17. Januar 1833. Bartik Daniel i. l.kötél-gyártó mester ember, M. Berényilakos, néhai Bartik János, vólt M.Berényi lakosnak a fia, eljegyzettemagának Oláh Josef Urnak

h. l. ZsuzsánnátVálentko István és PusztayFerentznek hitesse Mólnár Ersebetasszony orosházi lakosok, és BartikJános és Golian Sámuel M. Berényilakosok előttA móring a férfiúnak történendőhalálával, annak egyátaljába mindenvagyona ide értvén az attyárólmaradottat is az asszonyé, úgy hogya férjnek testvérei vagy más attyafiai,semmit abból vissza nemkívánhatnak.

KOSZORÚS OSZKÁR

Ki volt nemes Döbrönte Ferenc?

OROSHÁZI HARANGSZÓ8 2013. advent–karácsony

OROSHÁZI HARANGSZÓ 2013. advent–karácsony 9

A hamarosan már mögöttünk maradó2013-as esztendőben négy születési

évfordulót ünnepeltünk, egy halálozásiévforduló kapcsán pedig emlékeztünk.175 éve született Győry Vilmos, 100 éveBenkő István és Aranyi József, 200 eszten-deje pedig Torkos Károly, egykori oroshá-zi evangélikus lelkészeink. December ele-jén volt 100 éve annak, hogy jeles esperes-lelkészünk, Veres József befejezte földipályáját.

A 2014-es esztendőben is csak a kerekévfordulókat, a 25 esztendőt, illetve en-nek többszörösét (tehát 25, 50, 75, 100stb.) válogattuk ki ünneplésre, megemlé-kezésre.

Abban a reményben tesszük közzé azorosházi evangélikussághoz kötődő év-fordulókat, hogy ezek az ünnepek, emlé-kezések megérintik híveinket, az olvasó-kat, hozzájárulnak a ma és a jövő közössé-gének teremtéséhez, a gyülekezet építé-séhez.

Január125 éve, 1889. január 23-án, Újpestenszületett KÁLMÁN REZSŐevangélikus lelkész, egyházmegyeifőjegyző, helytörténeti íróSzülei Kapoun Rezső gyári munkás és

Gere Anna. A Budapest-Fasori Evangéli-kus Gimnáziumban érettségizett, 1909-ben beiratkozott a pozsonyi TeológiaiAkadémiára, 1913-ban szerezte meg lel-készi oklevelét, Budapesten ScholtzGusztáv bányakerületi püspök szenteltepappá. Az év július 1-jén kezdte orosházisegédlelkészi szolgálatát Veres József es-peres mellett, aki hamarosan meghalt.1916 januárban választották helyére pa-rókusnak, májusban beiktatták.

Népszerű ember volt, kitűnő igehir-dető. Napi lelkészi munkája mellett szív-ügyének tekintette a családok látogatá-sát, a hívek templomon kívüli lelki gon-dozását. Széles körű társadalmi tevé-kenységet fejtett ki, hosszú ideig tagjavolt a község képviselő-testületének, avármegye törvényhatósági bizottságá-nak, állandó résztvevője a település kul-turális életének.

Munkásságát őrzi Az orosházi PolgáriOlvasókör története Az orosházi(1917) ésevangélikus hősök emlékezete (1925) címűfüzete. Hosszú ideig, 1927-ig társszer-kesztőként gondozta a Jöjjetek én hozzám!című országos egyházi folyóiratot, 1927-től 1933-ig havonta jelentette meg azOrosházi Evangélikusok Lapja című újsá-got, amelynek felelős szerkesztője és ki-adója volt.

Orosházán halt meg, 44 esztendősen,1933. június 22-én. A Felvégi temetőbennyugszik. Százéves születésnapjára a he-lyi múzeum kiállítást rendezett, 2009-benemlékkövet állítottunk tiszteletére egy-háztörténeti parkunkban.

Április100 éve, 1914. április 22-én, Orosházánszületett CSEPREGI BÉLA evangélikuslelkész, egyházi íróSzülei Csepregi Béla földműves és

Tóth Rozália. 1932-ben érettségizett ahódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Re-formátus Gimnáziumban, 1934 őszénkezdte meg teológiai tanulmányait Sop-ronban, ahol 1938-ban kitüntetéssel vég-zett. Ezután egy esztendőt a helsinkiegyetemen töltött.

Afinn–orosz háború miatt hazatérve anagytarcsai Tessedik Sámuel Népfőisko-lán kezdte meg a munkát, majd 1940-benOrosházán szervezte meg a népfőiskolát,közben letette a lelkészvizsgát. 1941-tőlbudapesti székhellyel, egyházkerületilelkészként igen eredményes misszióimunkát végzett.

1953-tól a sárszentlőrinci gyülekezetbeiktatott lelkésze, az evangelizációsmunka egyik magyarországi vezéralakja.Személyes sérelmein mindig túllépett, azegész magyarországi evangélikus egy-ház ügye volt számára a legfontosabb. Őalakította ki az első magyar–finn testvér-gyülekezeti kapcsolatokat.

1947-től 1951-ig az című, lelkiÉlő Víz

ébredést szolgáló újság szerkesztője volt.Hat és fél évtizedig folyamatosan publi-kált, számtalan újságcikk mellett igen sokhitébresztő kötetet írt, szerkesztett és ül-tetett ár magyar nyelvre. Napvilágot lá-tott több hely- és gyülekezettörténeti ki-adványa.

1992-ben a Finn Fehér Rózsa Lovag-rend I. osztályának aranykeresztjét kaptameg. A finn állami televízió filmet forga-tott gazdag életpályájáról, többször pré-dikált különböző finn rádiókban, igehir-dető körutakat tett. Szekszárdon halt meg2004. április 29-én, Sárszentlőrincen te-mették el.

Június100 éve, 1914. június 10-én, a KrassóSzörény megyei Resicabányán születettid. KOSZORÚS OSZKÁR evangélikuslelkész, esperesSzülei Krón Ferenc evangélikus lel-

kész és Fellencz Irma. 1933-ban a szarvasiEvangélikus Vajda Péter Gimnáziumbanérettségizett, 1938-ban Sopronban végez-te a teológiát, ugyanakkor Raffay Sándorpüspök Budapesten, a Deák téri temp-lomban szentelte pappá.

Gyulán, Tiszaföldváron és Szentetor-nyán volt segédlelkész, 1941-től Rákóczi-telepen parókus, majd 1943-tól 1956-igSzentetornya beiktatott lelkésze.

1946-tól egyházmegyei jegyző, majdalesperes, később zsinati tag. 1956-banorosházi lelkésszé választották, 1959-től aNyugat–Békési Egyházmegye esperesitisztségét is viselte, egészen 1982-esnyugdíjba vonulásáig. Ezután még négyesztendőt egykori gyülekezetében, Szen-tetornyán helyettesített.

Orosházi evangélikus évfordulók 2014-ben

OROSHÁZI HARANGSZÓ10 2013. advent–karácsony

Nehéz, megpróbáltatásokkal teli idő-szakban volt lelkész. Ahatalom az egyhá-zat is teljes ellenőrzés alatt tartotta, társa-dalmi befolyását igyekezett megtörni.Orosházi lelkészkedése idején egyszerrekellett minőségi és mennyiségi követel-ményeknek eleget tennie. A településala-pítók által hozott hitet és örökséget igye-kezett továbbadni a vele együtt élő nem-zedékeknek. Esperesként rendszeresenlátogatta az egyházmegyéhez tartozóegyházközségeket. Összességében 1400keresztelést, 600 esketést, 3000 temetéstvégzett.

1995. június 12-én, az orosházi kór-házban adta vissza lelkét Teremtő Urá-nak, s az Alvégi temetőben helyeztékörök nyugalomra. 2013-ban emlékkövethelyeztünk el tiszteletére egyháztörténetiparkunkban.

Október100 éve, 1914. október 23-án a Vasmegyei Csánigon születettdr. TÖMBÖLY JÁNOS középiskolaitanár, egyházmegyei felügyelőSzülei Tömböly János gazdálkodó és

Dombi Lídia.Anagy múltú soproni evan-gélikus líceumban érettségizett, 1939-bena pécsi Erzsébet Tudományegyetem tör-

ténelem–földrajz szakán szerezte megközép-iskolai tanári diplomát. Ugyanak-kor Vas vármegye jobbágygazdálkodása az1828–1832-es összeírás alapján című szak-dolgozatát elfogadták doktori disszertá-ciónak is.

1941-ben választották az orosháziEvangélikus Gimnázium tanárának, itt

tanított az 1948-as államosításig, majd ajogutód Táncsics Mihály Gimnáziumban.1957-től Kisteleken, később Hódmezővá-sárhelyen tanár, 1964-ben juthatott visszaaz orosházi Táncsics Gimnáziumba, mintkönyvtáros. Munkáját a megbízhatóság,pontosság, lelkiismeretesség jellemezte.Ő alakította ki a Táncsics Mihály Gimná-zium könyvtárát, illetve tette elismerttéazt az iskola tanárai és diákjai előtt. 1976-tól vonult nyugdíjba, 1991-ig még dolgo-zott.

1972 óta orosházi presbiter, majd má-sodfelügyelő, aztán felügyelő. 1983-banválasztották meg a Nyugat-Békési Egy-házmegye felügyelőjének, vele együtt ik-tatta be dr. Káldy Zoltán püspök az új es-perest, Pintér Jánost is. Vezette az egyház-megyei és a helyi közgyűléseket, látogat-ta a gyülekezeteket. Bölcsességével se-gítette elnöktársát, és más lelkészeket.Hasznos szolgálatot végzett Orosházánés az egyházmegyében, 1992-ben adta áta szolgálatot vitéz Benkő Pálnak.

Orosházán halt meg 1996. december26-án. Az Alvégi temetőben nyugszik. ATáncsics Mihály Gimnáziumban róla ne-vezték el az ifjúsági könyvtárat.

KOSZORÚS OSZKÁR

E gyszer volt, hol nem volt… volt egy-szer egy gyülekezeti kórus Oroshá-

zán. Már egy éve együtt énekeltek, szebb-nél szebb dallamok keringtek a lelkük-ben, de bánatos volt a szívük, mert a har-mónia csak a hangjukban tündökölt. Ösz-szedugták hát a fejüket, hogy mitévők le-gyenek. Ünnepélyes öltözetre lenne szük-ség, mégpedig ízibe! Afellépőgúnya elké-szítése annál is inkább sürgősnek bizo-nyult, mert kedves meghívást kaptak Tat-rangba, az erdélyi testvérgyülekezethez.Egyre közeledett az indulás pillanata. El-kezdték hát törni a fejüket, és elhatároz-ták, hogyha a világ végéig kell érte menni,akkor sem várnak tovább.

Elindultak, hogy megszerezzék a cifragúnyát. Nosza, jött is az első ötlet: hogyangyali hangjukat a hideg templom zordlevegője ne befolyásolja, ezért meleg kö-penyt terítenek magukra. Azonban „sze-gény ember vízzel főz”, így hát nem tel-lett az úri kabátra. A bölcsebbek úgy gon-dolták, támogatókat keresnek, hogy leg-alább egy kis díszes kendőt készíthesse-nek az Úr gyönyörűségére. Jöttek is azadakozók szép sorjában. Annyi segítsé-get adtak, hogy nem egy egyszerű kendő,

hanem még valami nagyobb is kikere-kedhetett belőle. Végül egy szép stóla ké-szítése mellett maradtak, mert ez köny-nyedén a vállra vetve hatásos díszítőele-me a ruházatnak. Nekiindultak hát héthatáron keresztül is megfelelő stólaanya-got keresni. Időt és fáradtságot nem kí-mélve rengeteg variációt sorakoztattakfel a színekre, mintákra, elképzelésekrevonatkozólag. Az anyagok, árak és lehe-tőségek kavalkádjában el is szédültek né-ha, de hamar vissza kellett térniük a föld-re, nehogy köddé váljon az eredeti ter-vük. Arra jutottak, hogy – két legyet ütveegy csapásra – két színt választanak, és astóla mindkét felét lehet majd használni.Sárga, piros, mogyoró, zöld, kék, bordó,vaj alapszínek mellett arany és ezüst dí-szítőszínek között kellett dönteniük.

Egyik szorgos testvérük nagy lelkesenfelajánlotta felesége és önmaga segítségéta stóla kiszabásában és megvarrásában.Végül a bordó és a királykék színek mel-lett döntöttek, a díszítést pedig aranyzsi-nórral tervezték. Aranyzsinórok, paszo-mányok, vékony és vastag, sodrott ésegyszerű változatban kerültek elő. A dí-szítőminta mindenkinek hamar elnyerte

a tetszését.Abordó színre a Szentlélek ga-lambja, a királykékre Krisztus keresztjé-nek szimbóluma kerül. Újabb nehézség,hogy miként lehet a zsinórral kialakítania mintát, és hogyan lehet eldolgozni a dí-szítő aranyzsinórt. A szorgos testvér gon-dolt egyet: egy életem, egy halálom, már-pedig én megpróbálom, és megtaláltatotta megfelelően hajlítható, lendületesaranyzsinór. És láss csodát, olyan szépenfelvarrták, hogy úgy még az angyaloksem tudták volna! Ezután már sorra ké-szültek a stólák, kétféle méretben. A kar-nagynak pedig különleges, Luther-ró-zsás stóla készült, hiszen míg az énekka-rosokat szemből, a karnagyot elsősorbanhátulról látja a közönség.

Először természetesen az evangélikustemplomban jelentek meg ebben az öltö-zetben, az erdélyi turné előtti napokban,amikor a közönség tetszését elnyerve azegész műsort előadták.

A tetszetős stóla és maga az orosházievangélikus gyülekezet Vivit kórusa leg-közelebb megtekinthető és meghallgat-ható december 25-én, a karácsonyi, ün-nepi istentiszteleten.Aki nem hiszi, járjonutána!AVivit kórus szeretettel várja Önt!

Mese a stólárólSzívből jövő köszönet minden segítőnknek

A Hajnal utcai evangélikus iskola 1. osztályos tanulói Tóth László tanítóval(Orosháza, 1932) Beküldő: Vili Istvánné Szendi Horváth Magdolna

A szentetornyai presbitérium Ruttkay Miklián Géza lelkésszel(Szentetornya, kb. 1942) Beküldő: Csiszár Mihályné Németh Margit

A kardoskúti evangélikus gyülekezet ifjúsága Breuer Oszkár lelkésszel(Kardoskút, 1947) Beküldő: Kunos Lajosné Gyömrei Irén

Fotóalbum

OROSHÁZI HARANGSZÓ 2013. advent–karácsony 11

E címmel egy sorozatot indítottunk.Várjuk mindazok jelentkezését,

akik egy-egy régóta őrzött fotójukat szí-vesen közzétennék lapunkban . Olyan, a19. és 20. században készült fényképekregondolunk, melyek evangélikus egyház-községünkhöz vagy a leányegyházakhozkapcsolódnak. Lehetnek régi orosházievangélikus iskolai fotók, konfirmáció-ról, esküvőről, temetésről készült felvéte-lek. Ábrázolhatják templomunkat, egy-kori iskoláinkat, egyházi épületeinket.Örülnénk annak is, ha eddig ismeretlenképeket kapnánk régi egyházi alkalma-inkról, lelkészeinkről, tanítóinkról, mástisztségviselőinkről. Fontos annak ponto-sítása, hogy kit vagy mit ábrázol a be-adott felvétel, hol és mikor készült. Fel-tüntetjük a fotó tulajdonosának nevét és –ha tudjuk – a fotográfusét is.

Kérjük Olvasóinkat, hogy a lelkészi hi-vatalba, Csehi József hivatalvezetőhöz(Orosháza, Thék E. u. 2.) juttassanak el,válogatás után, egy jól másolható érdekesfényképet.

Most pedig gyönyörködjünk a régifelvételekben!

ElhunytSzokolay Sándor

A 83. életévében elhunyt zeneszer-zõt december 8-án vasárnap, sopro-ni otthonában érte a halál.Az alföldi Kunágotán született, ze-nei tanulmányait 1947-ben kezdte abékéstarhosi gimnáziumban, 1950-tõl a Zeneakadémián tanult zene-szerzést. Példaképe (Kodály Zoltánmellett) Németh László volt. 1957 és1961 között a Magyar Rádió zeneilektora és szerkesztõje, majd a het-venes évek második felében a Ma-gyar Televízió zenei lektora. 1994-ben egyetemi tanárként nyugdíjbavonult, és a Liszt Ferenc Zenemûvé-szeti Egyetem professor emeritusacímet viselte. 1994 óta élt Sopron-ban, 2001-ben a város díszpolgáralett. Számos rangos díj és ki-tüntetésbirtokosa.Hatszáz mûvet komponált, hét ope-rát írt, közülük a Vérnász (1964) vi-lágsikert hozott, és a mai napig alegsikeresebb magyar zenedráma.

Forrás: evangelikus.huMTI

Finn–magyar testvérgyülekezeti évforduló

S zép évfordulót ünnepelhet az oros-házi és a tampere-härmäläi gyüleke-

zet: épp 30 éve, 1983-ban került sor az elsőtestvérgyülekezeti látogatásra.

Az orosházi gyülekezeti levéltárbanfellelt magyar és finn nyelvű iratok alap-ján megkísérlem bemutatni az indulást. Akezdeti időkre vonatkozó kutatást 1983decemberével fejeztem be.

Az 1980-as évek első felében, a még„működő” szocializmus időszakában ko-rántsem volt magától értetődő, hogy ma-gyar gyülekezetek testvérkapcsolatot lé-tesíthetnek kapitalista országokban élőgyülekezetekkel. A finn–magyar kapcso-latok különlegesek voltak abból a szem-pontból, hogy – bár erősen szabályozot-tan és felülről irányítva – a második világ-háború után is működhettek. Az 1980-asévek elejéig csak ösztöndíjasok cseréje,teológiai tanárok vendégelőadásai éspüspöki látogatások fértek bele az enge-délyezett keretbe. A30-as évek finnorszá-gi magyar teológus és lelkész ösztöndíja-sai azonban levelezés útján továbbra istartották a kapcsolatot finn barátaikkal.Ennek eredményeképpen finn kórusokénekelhettek (püspöki engedéllyel) ma-gyar gyülekezetekben vagy prédikálha-tott egy-egy finn lelkész vagy ösztöndíjasfinn teológushallgató magyar barátainál.A 70-es évek végére fogalmazódott megaz az igény, hogy váljék lehetővé gyüle-kezeti szinten is a kapcsolattartás. 1980-ban Mikko Juva érsek magyarországi lá-togatásakor került először szóba, hogyfinn gyülekezetek szeretnék magyar gyü-lekezetekkel felvenni a kapcsolatot. A ja-

vaslatból 1981 júniusában, az Iisalmibanrendezett finn–magyar–észt lelkészkon-ferencia után lett realitás: a jelentkezőketa testvérkapcsolatokat is koordináló finnkülügyi bizottság és a magyar külügyi bi-zottság megbízottai gyűjtötték össze. Ma-gyar részről ezen a területen is érvénye-sült az ellenőrzés: a kapcsolatok létesíté-sét jóváhagyták, de a gyülekezetek páro-

sítását (kérésük alapján) a külügyi bizott-ságok engedélyezték. A magyar gyüleke-zeteknek előzetes évi tervezett progra-mot, év végén pedig részletes beszámolótkellett jóváhagyásra benyújtani a magyarbizottsághoz. Engedélyük nélkül a ma-gyar gyülekezetek nem tervezhettek láto-

gatást, s adományt is csak a fent nevezetttestület jóváhagyásával fogadhattak el afinnektől.

Az orosházi gyülekezet – lelkészének,Benkő Istvánnak köszönhetően – már1983 előtt is kapcsolatban volt finn evan-gélikusokkal. Benkő István jól tudott fin-nül, hiszen az 1935/1936-os tanévet ösz-töndíjjal a helsinki egyetem teológiai ka-rán töltötte, és a härmäläi testvérkapcso-lat megszületése előtt is rendszeresenkapcsolatban állt finn barátaival, többekközött egy tamperei kántorral, Aili Mäen-päävel. A härmäläi gyülekezet az iisalmikonferenciát követően magyar testvér-gyülekezetet keresett. 1981 áprilisában afinn presbitérium döntést hozott arról,hogy az orosházi gyülekezettel szeretnékfelvenni a kapcsolatot. Aili Mäenpää egy,zömmel härmäläi gyerekekből álló gyer-mekkórussal 1981 májusában Orosházá-ra látogatott és nagy sikerű koncertetadott a templomban. E látogatás alkalmá-val adta át a härmäläi gyülekezet dönté-sét arról, hogy az orosházi gyülekezetetszeretnék testvérgyülekezetüknek. 1982-re a magyar és finn külügyi bizottságokhivatalos névsort állítottak össze a test-vérgyülekezeti párokról. A kiküldött hi-vatalos névsorban azonban Orosháza ésHärmälä nem szerepeltek. Benkő István akülügyeket felügyelő Káldy Zoltán püs-pökhöz fordult azzal a kéréssel, hogy akét gyülekezetet is vegyék fel a bizott-ságok a listára. A levélre Koren Emil bu-davári esperes, a finn ügyek koordinátorareagált: arra kérte Benkő Istvánt, hogy ké-résével közvetlenül a finn külügyi bizott-sághoz forduljon. A kérelem sikerrel járt,

Härmäläi kórustagok Orosházán, Benkő István lelkésszel

Az orosházi csoport Tamperében

OROSHÁZI HARANGSZÓ12 2013. advent–karácsony

Orosháza és Härmälä csatlakozhatott afinn–magyar testvérgyülekezetek cso-portjához. 1982 májusában az orosházigyülekezet vezetősége hivatalos köszö-nőlevelet küldött a härmäläi gyülekezetlelkészének, Sakari Suutalának. 1982 má-jusában Benkő István az orosházi városizeneiskolai és énekkari csoport tolmácsa-ként Tamperébe és Helsinkibe utazott,így alkalom nyílt az első személyes talál-kozásra és a tervezett látogatások megbe-szélésére. Hamar kialakultak az időpon-tok: 1983. április 24-én a finnek jöttekOrosházára egy 20 tagú felnőttkórussalés 10 kísérővel. Mivel az utazás egyIBUSZ-út keretében zajlott, ezért csak né-hány napot vendégeskedek gyülekeze-tünkben. Az orosháziak ünnepséget szer-veztek, melynek keretében Sakari Suuta-la lelkész köszöntötte az orosháziakat. (Akorszakban szokásos volt, hogy a nyugatigyülekezeti csoportok látogatásait államiutazási irodán keresztül kellett megszer-vezni, amely a testvérgyülekezeti látoga-tás után turistautat szervezett a látoga-tóknak.)

Az orosházi gyülekezeti csoport júli-usban utazott ki Finnországba. A csoportvezetői Kis János lelkész és Juhász Istvánfelügyelő voltak, a csoport összesen 14 fő-ből állt.Az orosháziak az utazás megszer-vezése során időközben a sárszentlőrincigyülekezettel is felvették a kapcsolatot. Asárszentlőrinciek a tamperei Kaleva gyü-lekezettel voltak testvérkapcsolatban, ésszintén 1983 nyarára tervezték kiutazá-

sukat. A két csoport ugyanazzal a repülő-járattal utazott, hogy csoportos kedvez-ményt kapjanak, és így olcsóbban utaz-hassanak. Az ún. látogatóútlevelek meg-szerzése azonban nem volt egyszerű: afinneknek minden egyes magyar utazó

számára külön, személyre szóló meghí-vólevelet kellett küldeni, és a finn ven-déglátóknak egyben nyilatkozniuk is kel-lett arról, hogy elegendő anyagi fedeze-tük van a kiutazó magyarok vendégül lá-tására. A tizenkét napos út során az oros-háziak nemcsak Tamperével, de szinte

egész Finnországgal megismerkedhet-tek: a helsinki városnézést tamperei ven-dégeskedés követte, majd Ouluba utaz-tak az egyik finn ébredési irányzat nyáriországos evangelizációs alkalmára. Avisszaúton Lapua városát is meglátogat-ták.

1983 végén Benkő István egy, SakariSuutalának küldött levélben vázolta felkövetkező évre vonatkozó terveit: mivel1984-ben a Lutheránus VilágszövetségBudapestre tervezte nagygyűlését, azt ír-ta, hogy az előkészítés olyan többletmun-kát ró a vendéglátó magyar gyülekeze-tekre és a lelkészekre, hogy az orosháziaknem terveznek kiutazást. Ugyanakkor1984-re vagy 1985-re finn csoport fogadá-sát igen, s ez alkalommal egy egyhetesprogramot szerettek volna előkészíteni.Az orosháziak második finnországi útjátBenkő István 1985-re tervezte.

A testvérkapcsolat az első, 1983-as lá-togatások óta töretlen: harminc év alattszámtalan gyülekezeti látogatásra kerültsor, de szerveztünk közös finn–magyarifjúsági tábort is. Härmäläi meghívásraorosházi fiatalok járhattak finn ifjúsági ta-lálkozókon, s gyülekeztünk két tagja isFinnországot (benne Tamperét és környé-két) választotta új hazájának. Nem utol-sósorban e sorok írója is a testvérgyüleke-zeti kapcsolatnak köszönhetően válasz-totta a finn nyelvet és kultúrát egyetemiszakként, s tanult meg finnül.

RÉVÉSZ RITA BOGLÁRKA

Az első, Finnországba utazóorosházi csoport tagjai voltak:

Czikora Emília,Dobrádi Erzsébet,

Evanics Jánosné Burghardt Flóra,özv. Gulyás Istvánné

Juhász Erzsébet,Gyarmati Gizella,

Hegedűs István,Hegedűs Istvánné,

Juhász István,Juhász Istvánné,

Kis János,özv. Macher Lajosné,

Nagy Béla,Tóth Lenke,

özv. Verasztó Bálintné

Fénysugár-híradó

Jézus Krisztus mondja: „Én vagyok a jópásztor, én ismerem az enyéimet, és azenyéim ismernek engem.” [Jn 10,14]

L egutóbbi jelentkezésünk óta ismételtelt két hónap. Lelki és szellemi

tartalomban gazdag időszak áll a Fény-sugár Nyugdíjas Egyesület mögött.

A vasárnapi fő istentiszteletek mellettkedd délutánonként örömmel jövünkössze a gyülekezeti házban, átélve az ösz-szetartozás érzését. Várjuk és örömmelhallgatjuk lelkészeink (Ihász Beatrix, Ör-dög Endre, Laczki János) igehirdetéseit,hitünkben erősödünk, megtapasztaljukIsten jóságát.

Október 6-án a Történelmi Emlék-parkban emlékeztünk az aradi vértanúk-ra, 23-án ugyanott sokan részt vettünk avárosi ünnepségen, egyesületünk nevé-ben koszorút helyeztünk el az 1956-osforradalom áldozatainak emlékére.

Mindnyájunknak igazán maradandó

élményt jelentett a Tisza-tó mellett fekvőPoroszlóra tett kirándulásunk. Megtekin-tettük Európa legnagyobb akváriumát,csodálatos színes halakkal, érdekes vízilényekkel. A kilátóból gyönyörködtünk akörnyék vízi világában.

Október 12-én szép számmal vettünkrészt Budapesten, a Deák téri országosevangelizáción. Így hívogattak: Ajándékez a nap. Valóban az volt mindnyájunkszámára!

AGyőry Vilmos Szeretetszolgálat idő-sek napi alkalmat szervezett részünkre,ahol a Liszt Ferenc Alapfokú Művészet-oktatási Intézmény növendékei hangsze-res játékukkal kedveskedtek nekünk.

Egyesületünk tagjai közül többen je-len voltak a temetőkben megtartott halot-tak napi istentiszteleteken is. Legutóbbörök élet vasárnapján, az igehirdetés mel-lett meghallgattuk az Alföld Vonósné-gyes hangversenyét és Németh Sándororgonaművész játékát.

Több kiállításon jártunk: Ravasz Er-

zsébet grafikus, zománcművész, vala-mint Őze István és Bazsali Ferenc festőkemlékkiállításain. Színházban is voltunk,megtekintettük a című bo-Francia négyeshózatot, ugyanakkor a zenész K. TóthLászló és gyermekei estjén is többen jelenvoltunk.

Szomorú esemény volt Fülöp Béla ta-nár, gimnáziumi igazgató, költő, író, új-ságíró temetése, ami sokunkat összeho-zott azAlvégi temetőben.

December 10-én fogadtuk a Hajnal ut-cai evangélikus óvoda gyermekeit, akikminden évben karácsonyi műsorralkedveskednek nekünk, mi pedig meg-vendégeljük őket. Készülünk az adventievangelizációra. December 14-én pedigévi rendes közgyűlésünket tartottuk.

Advent van. Az elcsendesedés ideje,várakozás Jézus Krisztus eljövetelére. Ál-dott karácsonyt és boldog 2014-es eszten-dőt, jó egészséget kívánunk az OrosháziHarangszó minden olvasójának!

KOSZORÚS OSZKÁRNÉ

OROSHÁZI HARANGSZÓ 2013. advent–karácsony 13

Látogatók az orosházi diakóniai csoportnál

N agy készülődésben volt a diakóniaicsoport október 28-án, az orosházi

evangélikus gyülekezeti házban, a mező-berényi asszonykör régóta várt látogatá-sa miatt. Acsoport házi készítésű sütemé-nyekkel, szendvicsekkel készült, LázárnéMarika pedig a régi teákra emlékeztetőteát főzött a vendéglátásra.

Lázárné Skorka Katalin lelkésznő ve-zetésével érkezett a 20 fős asszonykör. Fo-gadásuk után Ördög Endre igazgatólel-kész köszöntötte őket, majd áhítattal kez-dődött az alkalom, melynek kezdetén azénekeskönyvünk 328-as, Az Úr csodásanműködik című éneke hangzott el – ez a me-zőberényieket az egykori kitelepítésreemlékezteti. Lázárné Skorka Katalin lel-késznő a Zsid 13,16 alapján prédikált „Ajótékonyságról és az adakozásról pedig elne feledkezzetek, mert ilyen áldozatok-ban gyönyörködik az Isten!” – ez volt azoktóberi hónap igéje is. Ördög Endre lel-kész úr zenei szolgálatával, a 293-as ÖrökIsten, áldj meg minket című énekkel zárultaz áhítat.

Ezután Lázárné Marika, a diakóniaicsoport megbízott vezetője beszámolt azorosházi csapat munkájáról: idős testvé-rek látogatásáról, helyzetek felmérésérőlsegítségnyújtás esetén, lelkészi látogatási

igényekről, illetve úrvacsorai igényről,amelyet a lelkész felé jeleznek. A diakóni-ai csoport tagjai idősotthonokba is járnaklátogatni: az „Ezüst Fenyő” otthonba és aTeréz utcaiba. A csoport tagjai (karácso-nyi ajándékok készítésével, amelyeket azünnep előtt fognak eljuttatni) nagy szere-tettel készülnek az idős testvérekhez. Be-számolt arról is, hogy a gyülekezetnekvan szeretetszolgálata, amely házi segít-ségnyújtást (gyógyszerkiíratás, vásárlás,fürdetés) és ebédhordást tud biztosítaniaz arra rászoruló betegeknek vagy időstestvéreknek. Említést tett arról is, hogyvan gyülekezeti nővéri hálózatunk. ErrőlSzöllősiné Kassai Judit számolt be.

A következőkben Lázárné Skorka Ka-talin lelkésznő bemutatta a mezőberényigyülekezetet, majd az asszonykör mun-káját. Mezőberényben két evangélikusegyházközség van, a német anyanyelvűgyülekezethez 600 család tartozik. Így azasszonykör tagjainak feladatai több cso-portra oszlanak. Vannak, akik a temp-lomtakarítást vagy a gyülekezeti házbanvaló tevékenységet végzik, teadélutáno-kon segítenek, idősebb testvéreket láto-gatnak. Van, aki egyházfenntartói járulé-kot szed vagy orgonán szolgál. Ezt mindönkéntesként végzik. Nyáron zenei tá-

bort is szerveznek fiataloknak, ahol a reg-gelit és a vacsorát (adományokból) ők ké-szítik el és szolgálják fel. Az asszonykörtagjai házi csigatésztát is szoktak aján-dékba készíteni, így az orosházi csoport iskapott.

Lázárné Marika is hozott Szarvasrólkerámiából készült keresztet, mely köze-pén egy szív van, s belevésve: „Isten sze-retet”. A diakóniai csoport nevében meg-ajándékoztuk a vendégeket egy-egy ilyenszívvel, majd beszélgetés és teázás követ-kezett.

Végül az asszonykör megtekintette azevangélikus templomot és az új főteret.Páran a diakóniai csoportból ez idő alattelmosogattak és elpakoltak.

Isten áldásával, lelkileg feltöltődve,testvéri szeretetben búcsúztunk el, biza-kodva Istenben, hogy e kapcsolat tovább-ra is megmarad. Köszönet minden test-vérnek, akik részt vettek ebben az önkén-tes testvéri szolgálatban!

Szeretettel várjuk a gyülekezet fiata-labb tagjait a diakóniai csoportba, min-den hónap utolsó hétfőjén 15 órakor tar-tott megbeszélésünkre.

Minden testvérnek áldott, békés kará-csonyi ünnepeket kívánunk!

DIAKÓNIAI CSOPORT, Orosháza

A z orosházi Vivit evangélikus kórushosszas és lelkes felkészülés után

2013. november 8–11-ig, a Tatrangi Evan-gélikus Egyházközség meghívására, Er-délybe utazott. Székely Levente tatrangilelkész örömmel és barátként fogadta azorosházi evangélikusokat. A turné idejealatt kedves vendéglátásban volt ré-szünk. Énekkarunk egy része a gyüleke-zeti házban, másik része pedig helyievangélikus gyülekezeti családoknál töl-tötte a mozgalmas napok után az estéketés éjszakákat. Az összes étkezést a tatran-gi gyülekezet szervezte, állta.

A gazdag programot Székely Leventeszervezte. A szombati napot kirándulás-sal töltöttük, megismerkedtünk Brassónevezetességeivel. Koszta István brassóievangélikus lelkész büszkén mondta el,hogy gyülekezetük a város kulturális éle-tében nagy szerepet vállal: nemcsak kon-certek és egyéb egyházi alkalmak meg-

szervezésével, hanem hazafias, magyar-ságot erősítő programok lebonyolításá-val is. Ennek szép példája a parókia bejá-ratánál található Árpád-szobor feje, melyegy brassói monumentális emlékműnekegyetlen megmaradt darabja. Ezt követő-en Székely Levente vezetésével sétáltunkBrassó történelmi belvárosában. Brassó-ban szász evangélikusok laktak, akik sza-bad királyi városként védték jogaikat éshitüket a történelem viharaiban.

Délután két erődtemplomot látogat-tunk meg. Hermányban és Prázsmáronrácsodálkozhattunk a faluközösség túl-élési stratégiájára, hogyan próbáltak azegész falu számára menedéket biztosíta-ni.Atemplomot körülölelő várfalon belülhárom emeleten elhelyezkedő több mint300 kis cella biztosította az oda menekülőcsaládok élelmezését, minden szükségle-tét az ellenség támadása esetén. A várfaltöbb bástyával és vizesárokkal körülvett,

kb. 10 méter magas erődítményrendszer,mely a középkori templommal együtt ki-emelkedő kulturális és történelmi örök-séget képvisel.

Vasárnap a tatrangi istentiszteleten aszószéki szolgálatot Ördög Endre igazga-tólelkészünk végezte. Ezen az istentiszte-leten megismerkedhettünk az erdélyi li-turgiával, külön úrvacsorás alkalmon ve-hettünk részt. A kórus is bemutatkozott,ennek keretében együtt énekeltük evan-gélikus himnuszunkat, s így csendült feltöbb szólamban is az Erős vár a mi Iste-nünk. A hagyományos kórusművek mel-lett az énekkar megszólaltatta az Ébredj,ember kezdetű gospelt is. Az istentisztele-ten Székely Levente, helyi lelkész sokvendéget köszöntött, az orosháziakon kí-vül többek között Tatrang és Tusnádfür-dő polgármestereit, valamint a nyugdíjaslelkészeket. A díszebéd előtt még lehető-ségünk nyílt megköszönni vendéglátó-

Dalokkal a kapcsolatépítés útjánÉnekkari látogatás a tatrangi testvérgyülekezetbe

OROSHÁZI HARANGSZÓ14 2013. advent–karácsony

inknak a gondoskodást szóval, énekkel éscsekély ajándékokkal. Az ebédnél újramegtapasztaltuk a szívből jövő, kedveskínálást, s a töltött káposzta elkészítésé-nek titkaiba is bepillanthattunk. Oroshá-za testvérvárosa, Tusnádfürdő polgár-mestere,Albert Tibor kifejezte azon remé-nyét, hogy meghívhatja az egész kórustvárosába, és egyben kezdeményezte a vá-rosaink közötti kóruskapcsolat kiépíté-sét.

Székely Levente megszervezte szá-munkra, hogy délután az apácai evangé-likus gyülekezetben szolgálhassunk. Ottkórusunk népes gyülekezet előtt tartottzenés áhítatot, Ihász Beatrix igehirdetésé-vel. Az istentisztelet elején és végén Hoff-mann Ágnes kántor és Ördög Endre igaz-gatólelkész szólaltatta meg a templomfelújított orgonáját. Simon László apácailelkész házigazdaként köszöntött min-ket. Kórusunk több műfajban is igyeke-zett megmutatni tudását: műsorunkontöbbszólamú korálfeldolgozások, egy-házzenei művek szerepeltek Josquin dePres-től Bachon át Kodályig. A 26 tagúnagykórus mellett 9 tagú énekegyütte-sünk is bemutatta műsorát. A zenei áhíta-tot a fiatalság számára is népszerű Új éne-kek és gospelének előadásával zártuk. Afellépés után a templom bejáratánál meg-

lepetésként a helyi kórus énekelt köszön-tőt az orosháziaknak. Az est folyamán afinom vacsora mellett többször is felcsen-dültek népszerű kórusdallamok.

A nagy távolság ellenére közeli barát-ságok erősödtek és születtek a két gyüle-kezet tagjai között.

A mosolygó arcokból, csillogó sze-mekből látható volt, hogy ezen a néhánynapon mindannyian megtapasztalhattukerdélyi testvéreink szívből jövő, barátiszeretetét.

IHÁSZ BEATRIX ésKÕSZEGI-NÉMETH JÓZSEF

Örök élet vasárnapja OrosházánOrosházán – átvéve a sok gyülekezetben már régóta honos szép szokást – az egyhá-zi esztendõ utolsó vasárnapja 2011 óta összekapcsolja az élet végsõ diadalának ün-neplését az elõrement szeretteinkrõl való megemlékezéssel, így a gyülekezet azemlékezés, a veszteség szomorúságát a jövõ, az új teremtés örömével veszi körül.Az alkalom liturgiája ilyenkor eltér a megszokott rendtõl, hiszen koncert-istentiszte-letre várjuk a gyülekezetet, az egyetemes könyörgésében pedig mindazok neve el-hangzik, akiket az elmúlt egyházi évben temettünk el. Idén 70 családnak küldtünkmeghívást erre a vasárnapra, hogy a zene hangjai elõremutassanak a Jelenésekkönyvében olvasható mennyei muzsika hangjaira, a felolvasott nevek pedig az életkönyvébe való bekerülés reménységét erõsítsék a jelenlevõkben.Ebben az évben az igehirdetés utáni zenei részben G. F. Händel B-dúr orgonaverse-nye csendült fel. Händel zenéjének világos harmóniái, tiszta derûje szívet-lelket fel-emelõ módon tették teljessé örök élet vasárnapjának üzenetét. Az orgonaszólótNémeth Sándor játszotta, a kamarazenekar az Alföld Vonósnégyes tagjaiból és ve-lük muzsikáló mûvészekbõl alakult, a koncertmester Hoffmann Ágnes volt. Azegyüttesnek – ahogyan ez a vonósnégyes megalakulásakor alapvetõ motiváció volt– nemcsak a helyi szolgálat a feladata, hanem az is, hogy a kamarazene professzio-nális megszólaltatásával eljussanak mindenhová, ahol gyülekezeteinkben, közössé-geinkben erre igény és érdeklõdés mutatkozik.A négytételes zenemûrõl az istentiszteleten felvétel készült, amely meghallgathatóaz interneten.

Az egyes tételek az alábbi helyen érhetõk el:

http://csehi.szabilinux.hu/20131124kit/01_tetel.mp3http://csehi.szabilinux.hu/20131124kit/02_tetel.mp3http://csehi.szabilinux.hu/20131124kit/03_tetel.mp3http://csehi.szabilinux.hu/20131124kit/04_tetel.mp3

ÖRDÖG ENDRE

A Győry VilmosEvangélikus

Szeretetszolgálatfelajánlja

idős vagy megromlott egészségiállapotú, rászoruló orosházilakosoknak – küldetésének

megfelelően felekezeti,világnézeti hovatartozástól

függetlenül –

hétköznapi étkeztetésiszolgáltatását,

akár elviteles, akár kiszállításosformában. A szolgáltatás díja

kiszállítással 680 Ft/adag,amelyből a Szeretetszolgálat

a kiszállítás díját (55 Ft) átvállalja,így .egy adag ebéd 625 Ft

Szociális helyzettől függően a díjegyéni megállapodással

csökkenthető.Biztatunk mindenkit, hogy éljena lehetőséggel, vagy adja tovább

környezetében ennek hírét.Igényt bejelenteni személyesen

a szeretetszolgálatnál (ThékEndre u. 2.), vagy telefonon (a 0668/412-402-es, illetve 06 20/770-

0456-os számon) lehet.

OROSHÁZI HARANGSZÓ 2013. advent–karácsony 15

BIBLIAOLVASÓÚTMUTATÓ

kaphatóa 2014-es évre!

Olvasmányos 600 Ft-ért,normál 400 Ft-ért

vásárolhatóaz iratterjesztésben,

vagy a Lelkészi Hivatalban.

„Értékőrzés – digitalizálás” konferencia

T udjuk, hogy az egyházi levéltárak,könyvtárak, múzeumok hatalmas

tárgyi és szellemi értékeket őriznek, ame-lyek a magyar örökség részét képezik.Ezek őrzése, feldolgozása valamint köz-zététele a mindenkori nemzedékek fel-adata. Evangélikus egyházunk is kialakí-totta digitalizálási stratégiáját, igazod-nunk kell a kor követelményeihez, az ol-vasók igényeihez.

November 8-án és 9-én Budapesten, aLágymányosi Ökumenikus KözpontbanÉrtékőrzés – digitalizálás címet viselő gyűj-teményi konferencián és szakmai tovább-képzésen vettem részt. Rangot adott azösszejövetelnek, hogy mindhárom püs-pök, valamint az országos felügyelő iselőadást tartott a közel félszáz jelenlévő-nek.

Az első nap délelőtti blokkjának címeEgyházi gyűjtemények a 21. században, házi-gazdája dr. Harmati Béla László, az Evan-gélikus Országos Múzeum igazgatójavolt. Gáncs Péter elnök-püspök a kor-mánnyal történt szerződéskötésről be-szélt, dr. Vígh Annamária és dr. Fedor Ti-

bor minisztériumi főosztályvezetők aszakmai szabályozásról, a követelmé-nyekről, az állami támogatások várhatóváltozásairól, dr. Fabiny Tamás püspök a2017. évi reformációi emlékévről és agyűjteményi feladatok összehangolásá-ról szólt.

A délutáni napirend Az egyházközségigyűjtemények helyzete és feladatai címet vi-selte, ahol dr. Mányoki János, az Evangé-likus Országos Könyvtár igazgatója volta házigazda. Nagy érdeklődéssel kísértelőadást tartott Kovács Eleonóra székes-fehérvári levéltáros, a Gyűjteményi Ta-nács elnöke, az egyházmegyei gyűjtemé-nyi megbízottak kötelezettségeiről, a le-hetőségekről és a feladatokról. Szót ka-pott minden egyházmegye képviselője,felkért hozzászólóként dr. Mányoki Jánosbemutatta a könyvtár évkönyvét, dr. Ker-tész Botond a múzeum új kiadványát. Esorok írója az orosházi periodikák gyűjte-ményi tárgyú tanulmányait, illetve XX.évfolyamába érkezett lapunk, az Oroshá-zi Harangszó gyülekezettörténeti írásaitismertette. Pröhle Gergely felügyelő az

evangélikus gyűjteményügy szemlélet-váltásáról értekezett.

A szombati előadássorozat A gyűjte-ményi digitalizálás feladatai és lehetőségei cí-met kapta. A házigazda Czenthe Miklós,az Evangélikus Országos Levéltár igaz-gatója volt.

Szemerei János püspök az anyaköny-vek fontosságáról osztotta meg gondola-tait a hallgatókkal, Kovács Eleonóra azevangélikus anyakönyvi projekt célkitű-zéseit, dr. Hubert Gabriella a MEDIT(Magyar Evangélikus Digitális Tár) és aMEB (Magyar Evangélikus Bibliográfia)fejlesztési lehetőségeit ismertette. Som-fay Örs, az Arcanum Adatbázis marke-tingigazgatója az evangélikus gyűjtemé-nyi anyagok adatbázis-építéséről, SándorTibor, a Budapest Gyűjtemény vezetője adigitális és hagyományos képgyűjtemé-nyek kezeléséről, Schermann Ákos, a bu-dai egyházmegye gyűjteményi munka-társa a fotók digitalizálásáról tartott ér-dekfeszítő előadást.

KOSZORÚS OSZKÁR

Gyülekezetünk idei kitüntetettjei

• CSEHI JÓZSEFNÉ BÍRÓ ÉVA már gyermekkorától kezdve bekapcsolódott a gyüle-kezet életébe, mert édesapja a KIE elkötelezett, lelkes tagjaként olyan családi kör-nyezetet teremtett, ahol természetes volt a gyülekezethez tartozás, Isten igéjénekkomolyan vétele, az evangélikus keresztyén életvitel. Ez a gyülekezethez való ra-gaszkodás lett a késõbbiekben a motivációja annak, hogy Csehi Józsefné mindenlehetséges módot kihasználjon a szolgálat végzésére. 1993-ban lett az OrosháziEvangélikus Egyházközség presbitere, de betöltött gondnoki tisztséget is. Sokrétûszolgálatvégzésére jellemzõ, hogy a gyülekezeti élet számos területén lehet rá szá-mítani. A presbiteri szolgálat felelõs döntéshozó és õrálló feladatvégzésén túl a gyü-lekezeti diakóniai csoport aktív látogatótagjaként, az iratterjesztés segítõjekéntvagy éppen a gyülekezet anyagi ügyeiben segítõ munkatársként találkozhatunk ve-le a mindennapokban. Hûsége, gyülekezet iránti szeretete példaértékû mindazokszámára, akik az elmúlt idõszakban tevékenyen kapcsolódtak bele az orosházi egy-házközség szolgálatába.• LÁZÁR PÁLNÉ Marika néni önkéntesként elkötelezett a diakónia ügye iránt. Hosz-szú évek óta folyamatosan és rendszeresen (amikor egészsége engedi) végzi a dia-kóniai területen önkéntes tevékenységét a gyülekezet keretén belül. Tóth Lenke né-nit 2010-ben váltotta a diakóniai csoport élén. A csoport vezetõjeként is és koráb-ban is lelkiismeretesen, magas színvonalon, az igényeket mindenkor szem elõtttartva végezte szolgálatát. Gyülekezetünk közösségének aktív, jó szándékú, lojálistagja. Rendezett családi élete példamutató lehet mindenki számára. Nem ráosztottfeladatként végezte és végzi ma is szolgálatát, hanem kizárólag belsõ elhívás alap-ján. A mai napig nyitott a folyamatos fejlõdésre, továbbképzésekre, szervezi a gye-nesdiási utakat.• A Nevelési és Oktatási Bizottság javaslatára az Országos Presbitérium 2013-banRÉVÉSZ JÓZSEFNÉ számára ítélte oda a Péterfy-díjat. Ezzel megköszönték azt a sok-évnyi áldozatos munkát, melyet Böbe néni az evangélikus egyház óvodáiért tett. Adíj átadására a köznevelési intézményvezetõk õszi országos konferenciáján, Bala-tonszárszón került sor.

OROSHÁZI HARANGSZÓ16 2013. advent–karácsony

Segítő csoportjainkról

E gy évvel ezelőtt úttörőfeladatra vál-lalkozott az Orosházi Evangélikus

Egyházközség: új munkaágat, a gyüleke-zeti nővéri szolgálatot indította útjára. Akis csoport 4 főből áll, és az a rendeltetése,hogy a gyülekezet testi, lelki, szellemi,spirituális egészségére vigyázzon.

Új munkaág, új reménység, új helyze-tek. De miben, hogyan és mikor segíthet agyülekezeti nővér? Vajon hol és hogyantalál minket 2013 decembere?

Hamarosan kiderült, hogy az előbbifeladatcsoport igencsak tág fogalom, eb-ben a körben kell megtalálni nemcsak aszolgálatnak az egyházi életben elfoglalthelyét, de a pontos teendőket is. Ebbenigyekeztünk az emberek szükségleteireés a felmerült hiányosságokra, igényekreösszpontosítani.

Legelső körben így került sor egy eset-táska létrehozására, amit egy ijesztő ta-pasztalat indokolt: egy rosszullét soránmég a kiérkező mentőorvosnak sem voltműködőképes műszere!

Gyors döntés született: a mi közössé-günk számára teremtsük meg az alapvetőegészségi feltételeket. Így került a táská-ba vérnyomás- és vércukormérő, kötszer,gyógyszer, kézfertőtlenítő stb.

Az élet hozta létre annak a csoportnaka születését, amelynek az a dolga, hogymozgásukban erősen korlátozott testvé-reknek segítsen a lakásból kijutásban, or-voshoz, vizsgálatra érkezésben. Ugyaneza társaság dolgozik azon, hogy az ilyennehézségekkel küzdők is részt vehesse-nek istentiszteleteinken, közösségi alkal-mainkon. Ez az Én is eljuthassak a temp-lomba program, ami folyamatosan a test-vérek rendelkezésére áll, az egyházköz-ség segítségével, a nővéri szolgálaton ke-resztül. Hat férfi szolgál a BetegmozgatóCsoportban, eseti váltásban, hiszen őkdolgozó emberek. Ugyanezek az úriem-berek működnek közre költöztetésben,nehéz bútorok hurcolásában.

Egy másik csoport is útnak indult ok-tóberben, önsegítő szerveződésként, de

szakszerű segítséggel, Ihász Beatrix lel-késznő vezetésével, szintén a nővéri szol-gálat felmérései alapján: ez a gyászfeldol-gozó csoport. Azon testvérek számáranyújt hathatós támogatást, akiket súlyosveszteség ért, amivel nehezen küzdenekmeg. Isten segítségével, a csoport szerete-tével és erejével nagyon szépen gyógyul-nak sebeik. Terveink szerint minden gyá-szoló számára a szokásos lelki gondozá-son túl elérhetővé tesszük ezt a lehetősé-get. Különösen fontosnak tűnik ez a gon-doskodás a temetést követő időszakban,amikor a hiány, az üresség kézzelfogha-tóvá válik. „Közel van az Úr a megtörtszívűekhez” – bátorít az Ige bennünket.

Nővértársunk ötlete alapján jött létreaz imakör, ami a közösséget az imádságerejével, annak szeretetével szolgálja.Imakéréseket is gyűjtünk, az urna hét-köznap a gyülekezeti házban, vasárnap atemplomban található. Újításként szeret-nénk bevezetni az istentiszteletek előttiimakérések gyűjtését, valamint a Face-bookon való jelenlétet.

Segítséget nyújtottunk súlyos, komp-likált esetek otthoni ellátásában, orvosikapcsolattartásban, fogyatékossági ésbiztosítási, igazgatási eljárási ügyekben.Fontos része a munkának a lelki gondo-zás, ami szinte minden nővér-beteg ta-lálkozásban benne foglaltatik. Megtisz-teltetés, hogy az emberek bizalmukba fo-gadnak, és megkeresnek bánatukkal, örö-mükkel.

Beindulni látszik és hálásan fogadjáka gyógyszerakciót, ami gyűjtésből, ellen-őrzésből és elosztásból áll. Továbbra isvárjuk a segítséget!

Ugyanígy folyik a gyűjtés használha-tó háztartási eszközökre, gyógyászati se-gédeszközökre. Előre is köszönjük azadományokat!

Számos esetben adtunk fájdalom- éslázcsillapítót, enyhítettünk migrént vagyemésztési panaszokat. Mozgásszervi ésreumatikus bántalmakra kenőcsöt, rugal-mas pólyát biztosítottunk.

Fordultak a nővérhez tanácsért és fel-világosításért. A gondviselésnek köszön-hetően jókor, jó időben érkezett a gyüle-kezeti ápoló, hogy mentőt hívjon, életetmentsen. De mellette áll a földi életből tá-vozni készülőnek és családtagjainak.Nemcsak ápolási helyzetekben segít, detanácsol lelki és szervezési dolgokban is.

Az elmúlt évben két nagyobb rendez-vényen mutatkozott be a szolgálat: ápri-lisban egy egészségdélutánon, szeptem-berben pedig a készülődő gyászfeldolgo-zó csoportról hallhattak a testvérek. Akö-vetkező esztendőben is szeretnénk leg-alább két alkalommal ilyen szolgálattaljelentkezni.

Nemrég evangélikus iskolánk tanáraiés tanulói fordultak a szolgálathoz a kér-déssel: hogyan kapcsolódhatnának amunkánkhoz? Magától értetődő és öröm-teli a kérés. Természetesen van feladatmindenkinek. Nagy segítség lenne, ha afiatalok részt vennének a gyűjtésben éselosztásban, legfőképpen az információkterén: fontos tudni, hogy kinek mire, mi-ben lenne szüksége. A már említett ima-kérések összeszedésében is számítunkrájuk.

Szintén tervben van a betegmozgatócsoport szakszerű képzése és a diákokbevonása, hiszen az utánpótlás rendkívülfontos!

Ugyanez az elképzelés áll egy „ifi el-sősegélycsoport” alakulására. Jó lenne,ha a fiatalok feltalálnák magukat egész-ségügyi vészhelyzetekben, és higgadtantudnának segíteni egymáson és környe-zetükön.

Úgy vélem, mindent ki lehet szélesíte-ni a szeretet közelítésével a gyülekezet-ben és azon kívülre is, az egész földrajzikörnyezetünkre, amellyel missziós tevé-kenységünk is kirajzolódik. Ebben szeret-nénk segíteni és szeretettel szolgálni. Sehhez kérjük Isten áldását, szeretetét éserejét!

SZÖLLÕSINÉ KASSAI JUDITgyülekezeti nõvér

– December 20-án, pénteken, 16 órától Rákóczitelepen ifjúságibibliaóra, majd felnõtt bibliaóra.

– December 22-én, vasárnap, 8.30-kor Szentetornyán istentisz-telet úrvacsorával; 10 órakor Rákóczitelepen istentisztelet,majd karácsonyi színdarabra készülünk a gyermekekkel, 14órakor Kardoskúton istentisztelet.

– December 25-én, szerdán, 8.30-kor Szentetornyán istentisz-telet (Gyermekek karácsonya); 10 órakor Rákóczitelepen is-

tentisztelet (Gyermekek karácsonya); 14 órakor Kardoskútonistentisztelet (Gyermekek karácsonya), utána úrvacsora.

– December 29-én, vasárnap, 8.30-kor Szentetornyán, 10 óra-kor Rákóczitelepen, 14 órakor Kardoskúton istentisztelet.

– December 31-én, kedden, 20–02 óráig Orosházán ifjúságiszilveszter a leánygyülekezeti fiataloknak is.

– Január 5-én, vasárnap, az év elsõ istentisztelete úrvacsorával8.30-kor Szentetornyán; 10 órakor Rákóczitelepen; 14 órakorKardoskúton (református). A 2014-es év elsõ evangélikus is-tentisztelete január 12-én, 14 órakor lesz Kardoskúton.

ÜNNEPI ALKALMAK A LEÁNYGYÜLEKEZETEKBEN

OROSHÁZI HARANGSZÓ 2013. advent–karácsony 17

J úlius elején hosszú útra keltünk. AFejér megyei Mór melletti kis falu,

Nagyveleg volt a célunk. A Megyei Evan-gélikus Belmissziói Otthonba szerveztükmeg egyhetes nyári táborunkat. A négyégtáj felől július 7-én indultak el a kis-buszok és autók. Orosházáról tizenkettenmentünk. Négy lelkész és sok fiatal segítővett részt a programban, melynek voltakelmaradhatatlan részei, például a reggeliés esti áhítat, valamint a délelőtti csopor-tos beszélgetések.

Újdonságokkal is készültünk, rendha-gyó ötleteket is megvalósítottunk, ígyegyik nap meghódítottuk a közeli csóka-kői várat. Négy „családot” is alapítottunka résztvevőkből, hiszen a munka egy ré-szét magunk végeztük, kedvenc időtöl-tésnek a mosogatás bizonyult.Asok bará-ti beszélgetés mellett vetélkedtünk, s ké-szült szoborcsoport is. Rögtönzött ütő-sökkel kísért dalokat hallhattunk; felejt-

hetetlen hangszerelésben és lelkesedésselszólaltak meg többszörösen is Új éneke-ink. Fejtörők mozgatták meg a szürke ál-lományt. A mindennapi tollas-, frizbi- éspingpongmeccsek között még kosarazás-ra is volt lehetőség. Egyik este tombolókaraokeének zengette a kastély falait. Ki-tűnő képanyag tanúskodik ezekről.

Az ellátásunkra sem panaszkodhat-tunk, a mindennapi tojáskrém íze még

most is kellemes emlékként él bennem, enélkül nincs is igazi nagyvelegi tábor. Ahangulatos tábortűz mellett előkerült agitár, a furulya, valamint visszaemléke-zések, történetek és fárasztó vagy éppennevettető viccek hangzottak el. Igazi kin-csei voltak mindennapjainknak a kis-gyermekek. Ebből is látszik, hogy nem le-het elég korán kezdeni a táborozást. Há-rom apróság sertepertélt körülöttünk, ró-luk és a többi résztvevőről kacagtató pil-lanatfelvételek készültek, melyeket utol-só este végignéztünk.

„Jövőre veled ugyanitt!” – vigaszta-lódtunk és könnyes búcsút vettünk egy-mástól. Lehetőségünk van arra, hogy2014-ben akár két kisbuszt is megtölthes-sünk orosháziakkal. A meghívást köz-vetíteni hívatott ez a pár, kedvcsináló soris.

IHÁSZ BEATRIXevangélikus lelkész

Nagy melegben NagyvelegenSzubjektív élménymorzsák

Csókakő

Leánygyülekezeteink őszi krónikája

Ifjúsági kirándulás2013. október 28-án Poroszlóra kirán-

dult a rákóczitelepi és a kardoskúti ifjú-ság. A mintegy két kisbusznyi társaság anapi ige elhangzása és imádság után in-dult útnak. Akirándulás ötletét a nyugdí-jasklubtól kaptuk, hiszen ők is ott jártakoktóber elején. A különbség az, hogy a

fiatalok nemcsak magát az Ökocentru-mot tekintették meg, hanem részt vettekegy hajókiránduláson, a Tisza-tavon, il-letve egy tanösvényt is megtekintettek.Utóbbi a nádasban vezetett, a Tisza-tóegy szigetén. A számtalan kilátóról sok-féle madarat lehetett megfigyelni. A ki-rándulás alkalmat adott arra, hogy elgon-dolkozzunk a teremtett világ szépségén.Természetesen azt nem szabad elfelejteni,

hogy Isten hatalma és fensége megismer-hető ugyan belőle, de szükséges az igeikinyilatkoztatás is.

Missziói nap SzentetornyánEbben az esztendőben a felújítás elhú-

zódása miatt és a településen folyó csa-tornázási munkák okán november 2-áratolódott a missziói nap. Ekkor Ilyés Gá-bor és csapata ételosztást tartott a gyüle-kezetben, s mintegy 800 adag ételt osztot-tunk ki. A sátoros ebédre sajnos az időmár hűvös volt. Az alkalmon 30 fős gyer-mekkórus énekelt ifjúsági énekeket, majdigehirdetés következett. Az alkalomranemcsak evangélikusok, hanem más fele-kezetűek is eljöttek. Az együttlét végéntraktátusokat osztogattunk az érdeklő-dőknek. Az alkalmon nagyon sok cigánycsalád is megjelent.

Cigánymissziós szakmai nap2013. november 9-én, a Rózsák terén

volt a szokásos évi cigánymissziós nap,ahol azok gyűltek össze, akik fontosnaktartják ezt a missziói ágat. Malik Péterlucfalvi lelkész áhítatával kezdődött anap, majd a református egyház cigány-missziós munkáját ismerhettük meg, vé-gül a pünkösdisták következtek. A nyír-telek–görögszállási missziót a helyi cigá-

nyok és Györfi Mi-hály lelkész mutat-ták be. Délután fó-rum volt, BakayPéter országos ci-gánymissziós refe-rens vezetésével. Anapot áhítattal énzártam.

KözösségimunkaNovember 16-án, Hajdu Attila tanár

úr vezetésével, 10 fiatal teljesítette az 50óra közösségi célú szolgálat egy részét arákóczitelepi templomkerítés és bejáratiajtó festésén. A fiatalokhoz csatlakoztakolyanok is, akiknek még vagy már nemkötelező ez a szolgálat.

KészülünkBetlehemes próbák indultak novem-

ber közepén, Szentetornyán és Rákóczite-lepen, a templomban. Kardoskúton a he-lyi iskolával közösen szervezzük a szín-darabot. Terveink szerint a betlehemestkarácsony napján lehet megtekinteni a le-ánygyülekezetekben.

LACZKI JÁNOSevangélikus lelkész

OROSHÁZI HARANGSZÓ18 2013. advent–karácsony

OROSHÁZI HARANGSZÓ 2013. advent–karácsony 19

Az atyai ház az én házamInterjú Pintér Bélával

V alóban, „még a csilláron is lógtak”november 22-én, pénteken este,

Orosházán, az evangélikus templomGyőry Vilmos-termében, ahol ,Pintér Bélaa legismertebb hazai keresztény énekes-zeneszerző mintegy 250 ember előtt, vá-rosunkban immár negyedszer tehetett bi-zonyságot hitéről, életéről. A felekezettőlfüggetlen alkalomra a helyiek népes csa-patán kívül jócskán érkeztek más váro-sokból is, mintegy 100 km-es körzetből. Adicsőítésben részt vett a helyi gyülekezetszolgálócsapata, az ismert dalok éneklé-sébe tapssal bekapcsolódott a hallgatóságis, olykor helyükről felállva dicsérték Is-tent. A felejthetetlen este után vendégün-ket kérdeztük orosházi kötődéséről, aszemélyes és közösségi megújulás lehető-ségeiről, a zeneszerzés kulisszatitkairól.

Mögöttünk egy fantasztikus este,amelyen újra bizonyságot tettéla benned lakó erőről, Krisztusszeretetéről, gyülekezetünkvendégeként már negyedikalkalommal. Milyen érzésekkelérkeztél újra hozzánk, mit jelentszámodra Orosháza?Orosházához nekem nem volt semmi-

féle kötődésem, sőt nem is jártam itt, mi-előtt veletek meg nem ismerkedtem. Ne-kem Orosháza elsősorban titeket jelent,illetve azt a szolgálatot, amelyet már há-rom éve végezhetek itt, veletek együtt.Hiszek abban, hogy nincsenek véletle-nek, így Orosháza egyben Isten tervét je-lenti számomra. Azt, hogy itt lehetek,hogy ezt kell csinálnom, hogy reggel agyerekek felé, most este pedig a felnőttekirányába szolgálhattam, abban a remény-ben tettem, hogy ez Isten terve. Mindig jóbeleállni az Ő tervébe, amikor nem „csakúgy” éppen teszünk valamit, hanem ab-ban a biztos tudatban cselekszünk, hogyIstennek ezzel valamiféle szándéka van.Az Ő terve pedig mindig egyfajta re-ménységet is jelent számomra – ez fogal-mazódott meg bennem ezen az estén is.

Szolgálatod során sokfelé jársz,sok gyülekezet életébe bepillantástnyersz. Miben látod a magyar-országi keresztény közösségekmegújulásának lehetőségét? Mi az,ami építheti, megújíthatja egygyülekezet életét?A fiúságtudat. Ezt tartom a legfonto-

sababnak. Sokfelé azt látom, hogy az egy-ház szolgálóként, néha szolgáltatóként

működik, bizonyos távolságban, távol-ságtartásban Istennel. A fiúságtudat len-ne az, ami újra közel engedné Isten szívéta szívekhez. Mert szükséges szolgál-nunk, hiszen én is ezt teszem, de minden-nek az alapja az, hogy Isten gyermeke va-gyok. Lehetek bármi (szolga vagy sáfár),ami ebből nő ki, az tökéletesen fog mű-ködni, nem miattam, hanem azért, mertvan egy apám.Azt látom, hogy ez nagyonhiányzik az egyház és nagyon hiány-bólzik az egyház . Nagy éhség mutatko-nakzik ez iránt, de mintha nem tudnánk,hogy merre induljunk haza. Nagyszerűdolgokat teszünk és képviseljük az Urat akörnyezetünkben, a közösségeinkben, degyakran elfelejtjük, mit jelent fiúnak len-ni. Elfelejtjük, mivel jár ez a kötelességekterén, de különösképpen, hogy milyen jo-gokkal jár, ha az atyai ház az én házam.Amikor az ember eljut erre a felismerésre,akkor lesz igazán élethű és hiteles a szol-gálata, amelyre a világ úgy vágyik, mintegy falat kenyérre.

Ha megfigyeljük Krisztusegyházának ébredési hullámaita múltban, azt látjuk, hogya kereszténység mindig valamiféleválaszt adott égető társadalmikérdésekre. Jézus megjelenésea farizeusok vérlázítóképmutatásának és a rómaibirodalom elnyomásánakidőszakában történt; a reformációkorában az akkori vezető egyházvisszásságai ellen való lázadás adtaa lökést. Ébredést figyelhetünk mega második világháború után is,amikor az erőszak fojtogató éveiután levegőért kapkodva életrekeltek a szeretetet és megbocsátásthirdető közösségek. Hasonlótélhettünk át a rendszerváltás idejénis. Mire adhat választ maa kereszténység? Mi lehet az, amirema az emberek leginkább vágynak?Aközösség.Amagány soha nem látott

méreteket öltött: minden szobában há-rom számítógép van, mindenki a Face-bookon lóg, és mindenki mindenkivelcsetel, ugyanakkor soha ilyen magányosnem volt még az ember. A közösség le-nyomata lehet az egyház, a gyülekezet, il-letve az Istennel való személyes közös-ség. Csak ez gyógyítja meg és tartja egész-ségesen a szívet, semmi más.

A komoly témák után evezzünk

kicsit könnyedebb vizekre!Szeretném, ha egy picit beavatnálminket a zeneszerzéskulisszatitkaiba. Hogyan születneka dalaid?Gyűlnek-gyűlnek bennem a dolgok,

akár jó, akár rossz történik velem vagykörülöttem. Ezeket általában úgy reagá-lom le, hogy a tanulságokat levonva vala-miféle bátorítás válhasson belőle másokszámára is, ebből lesznek a dalok. Aho-gyan a mai estén éppen a „Homokba ír-va” kapcsán elmondtam, egy személyeskonfliktus és annak megoldása hozott előbennem olyan érzéseket, amelyek a dalmegírására késztettek. A dalok úgy szü-letnek, hogy élek, zajlik az élet körülöt-tem. Megfogalmazódnak bennem dol-gok, irányok, mint például az imént emlí-tett fiúságtudat, amely most nagyon-na-gyon erősen él bennem. Jönnek dalok,amelyek erre épülnek és erről szólnak. ACsak Te csupán a nyitánya volt egy új fe-jezetnek, melyben felismerhetjük a kap-csolatot, a közösséget Istennel.

A sok koncert és meghívás mellettmikor jut időd zeneszerzésre?Vannak időszakok, évente néhány al-

kalom ez, egy-egy turné vagy koncert le-zárása után, amikor kicsit megpihenhe-tek. Általában év elején, mondjuk, január-ban van egy lélegzetvételnyi szünet, ami-kor felszabadulnak energiák, és csak ez-zel foglalkozhatok. Leülök a zongorámmellé, és jönnek a dallamok. Ezeket fel-éneklem, majd lekottázom magamnak.Egyetlen dal van az életemben, ami szö-veggel együtt jött, ez a Jézus, Te vagy min-den álmom, de a legtöbb esetben előszörcsak a dallam jön. Ezekből van a telefono-mon most is körülbelül háromszáz kez-demény. Miután felszabadul kapacitás ésidő, akkor megszületnek hozzá a szöve-gek is. Bár először csak a dallam van meg,minden esetben tudom, hogy miről fogszólni, például dicséret, szólólemez vagygyereklemez anyaga lesz. Amikor készenvan szöveg és dallam, akkor indul a stú-diómunka, jön a hangszerelés és a sok ap-ró részlet kidolgozása, de ezek már egykész mű utómunkálatai.

Köszönöm, hogy megosztottadvelünk. Végezetül egy rövid kérdés:Viszontláthatunk-e még a jövőbenOrosházán?Remélem… ha meghívtok!

BHGY

OROSHÁZI HARANGSZÓ20 2013. advent–karácsony

SZÉKÁCS JÓZSEF EVANGÉLIKUS ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM

Gimnáziumi beiskolázási tájékoztató2014/2015

N evelőtestületünk fontosnak tartja,hogy városunk és vonzáskörzete

polgárai számára bőséges információk-kal szolgáljon az intézményben folyó ne-velő-oktató munkáról. Tudjuk, hogy aziskolaválasztást a családok nehéz, ugyan-akkor felelősségteljes feladatnak tekintik.A jó döntéshez – melynek következtébenbiztosított lesz gyermekük harmonikusértelmi, érzelmi és testi fejlődése – kívá-nunk a szülőknek sok bölcsességet.

A Székács József Evangélikus Óvoda,Általános Iskola és Gimnázium a városegyetlen olyan egyházi iskolája, ahol azóvodától a 12. osztályig tanulhatnak agyerekek. Az 1992-ben újraindult isko-lánkban az oktató-nevelő munka soránigyekszünk az evangélikus egyházi isko-lai nevelésben rejlő egyedi evangélikusjelleget megvalósítani, a keresztyén neve-lés nemes hagyományait követni. Oros-házán ez különösen nagy hangsúlyt kap,mivel elődeink becsülték a tudományo-kat, felismerték, hogy egyedül kegyelem-ből, egyedül hit által, egyedül Krisztusonát lehet eljutni a szeretet Istenéhez (SolaGratia, Sola Fide, Solus Christus). Így ter-mészetesen a szeretetet, a krisztusi szere-tetet állítottuk iskolai nevelésünk közép-pontjába.

„Neveld a gyermeket a neki megfelelőmódon, még ha megöregszik, akkorsem tér el attól.” [Péld 22,6]

Iskolánk küldetése, hogy a keresztyénemberképből kiindulva a teljes személytszólítsa meg. Ezért célunk, hogy diákja-ink iskolánk falai között megtalálják aszámukra megfelelő kihívást a magasszintű oktatás, a személyes hit és elkötele-ződés, a közösség, a művészetek és asport területein egyaránt. Ennek megfele-lően a tanárok és diákok együtt munkál-kodnak azon, hogy a jövő nemzedéke,felnőtt keresztyénként, otthonra találjona teremtett világban. Olyan környezet ki-alakítására törekszünk, amely arra báto-rítja a diákokat, hogy vessék alá magukatIsten uralmának az Ő világa felett, hogyigyekezzenek tehetségük maximálishasznosítására minden tanulmányi, tár-sadalmi és művészi tevékenységben, éshogy istenadta tehetségüket személyisé-gük fejlődése során fordítsák Isten szol-

gálatára és az Ő dicsőségére. Ma, amikoroly sok követelményt kell teljesítenünk,gyakran megfeledkezünk arról, hogy el-csendesedjünk, s egy kicsit más szemmeltekintsünk feladatainkra, gyermekeink-re. Emlékezzünk arra, hogy mindannyi-an Isten képmására születtünk erre a vi-lágra, bár különböző adottságokkal. Azegyéni tanulási stílusok megismerésével,különböző tanítási módszerekkel a gyer-mekeket olyan területen kell fejleszteni,amelyben erőssége, tehetsége megmutat-kozik és kibontakozik, s amely segítségé-vel a gyermek Isten jó szolgája lehet, s amegfelelő módon tud majd uralkodni ateremtett világ felett.

Az iskola újraindulása óta egyre bő-vült. 2010-ben készült el az új épület. Azoktatás jó tárgyi feltételeit a fizika-kémiaelőadó, a rajzterem és a nyelvi laborok, akönyvtár, valamint az interaktív táblákbiztosítják.

Aszámítástechnika oktatása fontos te-rülete középiskolai képzésünknek. En-nek megfelelően a két szakteremben elhe-lyezett 16-16 tanulói munkaállomás in-ternet-hozzáféréssel lehetővé teszi, hogytanulóink java része az érettségi bizonyít-vány mellé megszerezze a külföldön is el-ismert Európai Számítógép-használói Jo-gosítványt, az ECDL-bizonyítványt.

Az idegen nyelvek magas szintű okta-tását anyanyelvi lektorok és német test-vériskolai kapcsolat is segítik.

Iskolánk, amely 2011-ben Tehetség-pont lett, 2012-ben pedig elnyerte az Öko-iskola címet, egyedülállóan szép termé-szeti környezetben, tágas, jól felszerelt is-kolaépületben fogadja a diákokat.

12 évfolyamos oktatásiintézményünkbe szeretettel

várjuk és hívjuk:

– a 6. osztályos tanulókat, akikhatosztályos gimnáziumi

osztályban folytathatják nálunktanulmányaikat (korlátozott

létszámban lehetőségetbiztosítunk a kilencedik

évfolyamon valóbekapcsolódásra is).

– a 8. osztályos diákokatnégyosztályos gimnáziumi

osztályunkba.

Négyévfolyamos gimnázium(tagozatkód: 01)– Az érettségi bizonyítvány megszer-

zésével felsőoktatási intézményekbentörténő továbbtanulásra, illetve felsőfokúszakképzésre való jelentkezésre készítjükfel a diákokat.

– Minden évfolyamon felekezet sze-rinti hitoktatás folyik, mely nemcsak akultúra, a műveltség szempontjából fon-tos, hanem emberségre, erkölcsösségre isnevel.

– Emelt- és középszintű érettségire fel-készítéssel segítjük tanulóink továbbta-nulását.

– Kiemelten kezeljük az anyanyelv ok-tatását.

– Az idegen nyelv oktatása (angolbólés németből) csoportbontásban történik.

– Tanulóink megszerezhetik középfo-kú nyelvvizsga-bizonyítványukat.

– Minden évfolyamon csoportbontás-ban tanítjuk az informatikát.

–Adiákklub segít a szabadidő igényeseltöltésében.

– Kollégiumi elhelyezés megoldható.

Felvételi vizsga nincs. Felvétel:tanulmányi eredmény alapján.

Az általános iskolát elvégzett tanuló-ink gimnáziumi osztályban folytathatjáktanulmányaikat. Elvárjuk, hogy a 9/4-esosztályba való bekerüléshez a tanuló ta-nulmányi eredménye 3,50 felett legyen. Ma-tematikából és magyarból a 8. évfolya-mon középiskolára előkészítő foglalko-zásokon vehet részt a tanuló, melynekóraszámait a nem kötelező tanórai órake-retből biztosítjuk.

Hatévfolyamos gimnázium(tagozatkód: 03)Hatosztályos gimnáziumunkba sze-

retettel várjuk azokat a diákokat, akik is-kolánkat választják, és nálunk kívánjákfolytatni tanulmányaikat, egészen azérettségiig. Tanítványainkat felsőoktatásiintézményekben történő tanulmányokrakészítjük fel.

– A tanulók olyan közösségben nőhet-nek fel, ahol megtanulhatják a tolerancia,az egymás mellett élés különböző formá-it.

– Iskolaváltás nélkül folytathatják ta-nulmányaikat 8. osztály után.

OROSHÁZI HARANGSZÓ 2013. advent–karácsony 21

– Az évfolyamokon felekezet szerintihitoktatás folyik, mely nemcsak a kultú-ra, a műveltség szempontjából fontos, ha-nem ezek mellett emberségre, erkölcsös-ségre nevel.

– Emelt- és középszintű érettségire fel-készítéssel segítjük tanulóink továbbta-nulását.

– Kiemelten kezeljük az anyanyelv ok-tatását.

– Az idegen nyelv oktatása (angolbólés németből) csoportbontásban történik.

–A9. és 10. évfolyamon latin nyelv ok-tatása folyik.

– Tanulóink megszerezhetik közép-vagy felsőfokú nyelvvizsga-bizonyítvá-nyukat.

– Minden évfolyamon csoportbontás-ban tanítjuk az informatikát.

– 9. évfolyamtól látogatható a diák-klub.

– Kollégiumi elhelyezés megoldható.

Felvételi vizsga nincs.Felvétel: tanulmányi eredmény

alapján (4,00 felett).

Mindkét osztályban fontosnak tartjuktanulóink tanulás-módszertani fejleszté-sét, kompetenciaalapú fejlesztését, tehet-séggondozását, tanácsolását szabadidősés továbbtanulási kérdésekben, előkészí-tése a társadalmi és közéleti szerepválla-lásra.

Saját iskolapszichológus segíti a neve-lőtestület munkáját, továbbá képzett pe-dagógus nyújt pályaválasztási tanács-adást tanulóinknak, tanórán kívüli ta-nácsadás formájában.

Képzési rendszerünk és szakmailagjól felkészült, gyermekközpontú szemlé-lettel rendelkező, a diákok gondjaivalszemben megértő tantestületünk sokol-dalú tudás elsajátításában segíti az itt ta-nulókat. Az elmúlt évek fejlesztőmunká-

jának eredményeit igazolják vissza diák-jaink a kétszintű érettségi rendszerbennyújtott teljesítményei, valamint a to-vábbtanulási statisztikák.

Alapelvünk a keresztyén értékrend éshiteles életvitel kialakítása. Keresztyénfelnőttekké szeretnénk nevelni diákjain-kat, együttműködve a családokkal. Eztszolgálják a közös együttlétek: havon-kénti közös istentisztelet, a családokkalközös iskolai és osztályprogramok, a hit-oktatás, a csendesnapok, a táborok, ésmindenekelőtt az osztályfőnökök szemé-lyes törődése. Fontosnak tartjuk, hogy di-ákjaink azokat az eseményeket is figye-lemmel kísérjék, amelyek az egyházonbelül játszódnak le, valamint hogy isko-lánk fiataljai az egyház és a civil társada-lom aktív tagjai legyenek. Természetesennyitottak vagyunk más felekezetbeli diá-kok iránt is, szeretettel várjuk őket isko-lánkba.

SZÉKÁCS JÓZSEF EVANGÉLIKUS ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM

ÖSZTÖNDÍJASAINK

SZTEHLO GÁBOR-ÖSZTÖNDÍJA Magyarországi Evangélikus Egyház országos presbitériuma te-hetséges, de szociálisan rászoruló, egyházi középiskolában tanu-ló evangélikus diákok támogatására Sztehlo Gábor-ösztöndíjat írtki. Ennek odaítélése pályázat útján történik. Az ösztöndíj céljahozzájárulni azon tehetséges evangélikus középiskolás tanulóktanulmányaihoz, akiknek anyagi lehetõségeik szûkösek, tanul-mányaik sikeres elvégzéséhez segítségre van szükségük. Cél to-vábbá az evangélikus értelmiség kinevelésének elõsegítése. Eb-ben a tanévben három gimnazista diákunk nyújtott be pályázatotaz ösztöndíj elnyerésére. Pályázatukat sikeresnek minõsítette abírálóbizottság. Az ünnepélyes átadásra 2013. november 11-én,a Deák Téri Evangélikus Gimnáziumban került sor. Az ország kü-lönbözõ pontjairól érkezõ evangélikus diákokat Bencze András, aSztehlo Bizottság elnöke köszöntötte. Beszédében utalt rá, hogya díj lényege: olyan evangélikus diákokat támogatni, akiknek bártanulmányi eredményeik jelzik, hogy kimagasló a tehetségük,mégis, szociális helyzetükben támogatásra szorulók. Idei nyerte-seink, és amire a támogatást kérték és kapták: (10/6;Veres Benceangol nyelv tanulása, felsõfokú nyelvvizsga megszerzése), Lo-puch Regina Tóth Kitti(10/4; laptop vásárlása); (12/6; angolnyelvkönyvek vásárlása, a középfokú nyelvvizsga megszerzése). Adiákokat mentortanárok segítik céljaik elérésében. Õk: Schmit-tinger Anikó, Fazekas András és Fórizs Ibolya, akik egybenosztály-fõnökeik. Szeretettel gratulálunk! Isten áldása kísérje atámoga-tást és a támogatottakat!

MOL TEHETSÉGKUTATÓ PROGRAMA MOL Új Európa Alapítványa pályázatot hirdetett 10–18 éves,magyarországi általános és középiskolás diákok, diák- és ifjúságicsoportok részére, amelyek országos vagy nemzetközi versenye-ken, kiállításokon kiemelkedõ teljesítményt értek el eddig, s szak-mai fejlõdésükhöz további támogatásra van szükségük. Isko-lánkból „Mûvészet-tudomány” kategóriában sike-Veres Benceresen pályázott. Az átadás december 1-jén, Budapesten történt.Az elnyert támogatás Bencét további tanulmányi céljainak eléré-sében segíti. Gratulálunk! Eredményes pályafutást kívánunk!

Óvónõk látogatásaevangélikus iskolánkban

Több mint tízéves hagyomány az evangélikus iskolá-ban, hogy az õszi idõszakban meghívják azokat az óvó-nõket, akiknek kis tanítványai az iskola elsõ osztályosailettek.Idén 9 óvodából – nemcsak városunkból, de környezõtelepüléseinkrõl is – érkeztek érdeklõdõ óvó nénik,akik megtapasztalhatták volt csemetéjük iskolai mun-kában való részvételét, eddigi eredményeit. Felfoko-zott várakozás, öröm jellemzi ezeket az órákat. A máriskolássá vált apró gyerekek büszkén mutatják füzetei-ket, munkáikat és izgatottan adják át személyes kisajándékaikat. Jó alkalom ez a tanítókkal való beszélge-tésre is, amit szeretettel fogadnak a hozzánk érkezõóvodapedagógusok.A most nagycsoportos, iskolába készülõ óvodások szá-mára ismét elindulnak a Szivárvány foglalkozások. Ajátékos, több készségterületet felölelõ foglalkozások2014-es programja a következõ:

JANUÁR 15.: Német nyelvJANUÁR 22.: Sorverseny

JANUÁR 29.: Interaktív táblajátékokFEBRUÁR 5.: Angol nyelvFEBRUÁR 12.: Néptánc

FEBRUÁR 19.: Mese-drámaFEBRUÁR 26.: Hittan

MÁRCIUS 5.: Népi játékokMÁRCIUS 12.: Ismerkedés a számítógéppel

MÁRCIUS 19.: DiavetítésMÁRCIUS 26.: Bábjáték

A foglalkozások 16.15-tõl 17.00 óráig tartanak. Min-den érdeklõdõ családot szeretettel várunk!

Az iskola vezetõsége és az alsós munkaközösség

SZÉKÁCS JÓZSEF EVANGÉLIKUS ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM

Iskolánk rövid híreiA reformációra emlékeztünkJelképesen, egy-két mozzanattal idéz-

tük meg a reformáció eseményeit az ősziszünetet megelőző napon. Reggel szerze-tesi csuhába öltözött fiatalok várták az is-kolába érkező kis és nagy diákokat, igéslapokat osztottak a következő jól ismertreformációi igével: „Az igaz ember pedighitből fog élni.” [Róm 1,17] Ez az az ige,amely Luther Márton számára elhozta amegvilágosodást és megnyugvást: nemcselekedeteken át, hanem Jézus váltságáért le-szünk igazak Isten előtt. A napközben zajlóidegen nyelvi állomások egyikén osztá-lyonként elkészült egy-egy nyitott Biblia,melybe alfa és ómega betűt ragasztottak agyerekek: mindennek kezdete és vége Is-ten írott szava, és mindezt összeköti a fen-ti ige, egyedül hit által nyerünk üdvössé-get.

Idegen nyelvek napjaa SzékácsbanAz idei évben az őszi szünetet meg-

előző pénteken rendeztük meg az idegennyelvek napját.Amegszokott és jól beváltfeladatok mellett új vonulatként az iskolakülföldi kapcsolatai is megjelentek az ál-

lomásokon, de az időszak aktualitásánakmegfelelően több állomáson a reformá-cióról is megemlékeztünk. A rendezvényiskolalelkészünk, Balogh Eszter németnyelvű áhítatával kezdődött. Ezt követő-en az alsó és felső tagozat, valamint agimnáziumi osztályok külön állomáso-kon kezdték meg a munkát.

Ördög Endre szervezőmunkájánakköszönhetően iskolánk idén nyáron elő-ször adott otthont egy angol nyelvű hit-tantábornak, melyet az USA különbözőrészeiről érkező 14 csoportvezető fogottössze, és 60 diákunk vett rajta részt.Az otttanultakat és a megtapasztalt élményeketigyekeztünk átadni a többi gyermeknek,nagyobb kedvet csinálva ezzel a nyelvta-nuláshoz.

Minden évben résztvevői vagyunk aKeresztyén Iskolák Nemzetközi Szövet-sége (ACSI) által szervezett többnapos,angol nyelven zajló diákkonferenciának.Azok a diákok, akiknek még nem volt le-hetőségük belekóstolni ennek légkörébe,ezen a napon ízelítőt kaphattak belőle.

Cserekapcsolatunk, Kahl am Main-itestvériskolánk által már több diákunkeljutott Németországba. Legutóbb Wart-burg várába is ellátogattunk. Két diákunkezzel kapcsolatban tartott egy kis törté-nelmi kitekintőt, és állított össze feladato-kat, különös tekintettel a vár magyar vo-natkozására (Szent Erzsébetre) és isko-lánk Lutherhez való kötődésére.

Gimnazista diákjaink minden évbenmegtapasztalhatják Partiumban, hogymilyen érzés egy idegen országban ma-gyar földön járni, és ott magyar diákok-kal találkozni, magyarul beszélgetni pél-

dául az iskolarendszerek különbségeiről.Az erdélyi magyar kollégáink (akik egy-kor a románt mint idegen nyelvet tanul-ták) által összeállított állomásnak kö-

szönhetően a gyerekek idén szembesül-hettek először azzal, hogy az idegennyelv tanulása, mely természetesen min-dig egy jó lehetőség, nem mindig válasz-tás kérdése, néha az élet hozta kényszer.Ezért is fontos, hogy megbecsüljék a lehe-tőséget és megtanuljanak élni vele.

A legkisebbek angol nyelvű dráma-előadást láthattak a díszteremben, majdénekes, táncos feladatok következtek.Angol és német nyelvű plakátot is készí-tettek a tanév igéjével.

A nagyobbak élő társasjátékban ve-hettek részt, és természetesen a számító-gépes feladatok sem maradhattak el. Azorosz és a latin állomás is igazán nagy si-kert aratott, köszönet érte a kollégáknak.

A nap egy közös énekléssel zárult adíszteremben, ahol angol és német dalokhangzottak el, először az idegen nyelvettanító tanárok, majd pedig a gyerekek tol-mácsolásában.

Az O:DA (Online Demokrácia Activity) középiskolások játékostársadalomismereti versenye, melynek célja az állampolgárimentalitáskultúra és kompetenciák formálása, fejlesztése. A já-ték kapcsolódik a politikához, hiszen a politika nem más, mint aközösség ügyeivel való foglalkozás, a másik ember sorsával valótörõdés, tehát ebben az értelemben az O:DÁ-ban politizálnak,de nem pártpolitizálnak.Az orosházi Székács József Evangélikus Óvoda, Általános Iskolaés Gimnázium csapata néven vesz részt aBékés Demokratákversenyen. A csapat tagjai végzõs diákok, osztálytársak: BertaVivien, Pardi Gergely, Szabó Tamás, Szabó Zoltán és Tobis Dáni-el Fazekas András. Mentortanáruk: .A verseny elsõ része négy fordulóból áll, melyek közül most zaj-lik az utolsó. Az elõzõ két fordulóban különféle szociális, ön-

kéntes munkákra biztatták a szervezõk a versenyben résztvevõcsapatokat. Az orosháziak a Szikhát Kutyamenhely bemutatá-sát és támogatását vállalták. A másik terület az OrosháziEvangélikus Egyházközségben mûködõ szeretetszolgálat ésSzöllõsiné Kassai Judit gyülekezeti nõvér munkájának bemuta-tása. A fiatalok a verseny feladatainak teljesítése közben na-gyon sokat tanultak és tanulnak arról, hogy milyen fontos,hogy odafigyeljünk a környezetünkben élõ, segítségre szorulóembertársainkra. Ezekrõl a tevékenységekrõl videós dokumen-táció is készült, amelyet megtekinthetnek a csapat Facebookoldalán, valamint YouTube profilján:

https://www.facebook.com/BekesDemokratakODAhttp://www.youtube.com/user/BekesDemokratak.A verseny hivatalos honlapja: www.teddoda.hu

Tedd O:DA – Békés Demokraták a Székácsból

OROSHÁZI HARANGSZÓ22 2013. advent–karácsony

OROSHÁZI HARANGSZÓ 2013. advent–karácsony 23

A karácsony előtti időszak igen ese-ménydús az iskolai közösség szá-

mára. Ebben a beszámolómban tekintsükát, hogyan is készülünk közösen a kará-csony ünnepére!

A kis adventi koszorúk és díszek bar-kácsolása során minden osztályban meg-található az adventi koszorú.Akicsi gyer-tyák gyújtása minden osztályban feléb-reszti a karácsonyi várakozást, és az azzaljáró lelki elcsendesedést. A nagy adventikoszorú is megtalálta helyét a félemeletifordulóban, amely igazán szép dísze lettiskolánknak. A gyertyagyújtások alkal-

mával megható látni, ahogy az egész is-kola együtt énekel, áhítatra, imádságra fi-gyel. A koszorú valósággal életre kel,amikor több százan álljuk körül a föld-szinten és az emeleteken. Dísz formájábólszinte kilépve hatalmas közösségformálóerővé válik. Az égő gyertyalángok elő-hívnak valamit a lelkünkből, megerősítikbennünk az összetartozást, hiszen mind-annyian ugyanarra várakozunk: az ün-nep melegére, a szeretetre, az öröm és azösszetartozás mind mélyebb átélésére,melyet Jézus születésének ünnepe, aMegváltó érkezése hoz szívünkbe, éle-tünkbe.

Nincs olyan tanuló, akit ne járna át va-lamilyen szeretetteljes készülődés, izga-lom ezekben a hetekben. Benkő Kata 7/6osztályos tanuló így ír a karácsonyra valóvárakozásáról:

„Én mindig is nagyon vártam a kará-csonyt. Mindig nagyon hamar elkez-dem készíteni a díszeket. Terveket ké-szítek, hogy hogyan fogom rendezni aszobámat. Mindig eljövök a suliba azadventi koszorú készítésre. Általábanszép koszorúkat készítek (anya sze-

rint). Saját kezűleg, saját pénzből ve-szem vagy készítem az ajándékokat.Benyújtom kéréseimet a szüleimnek akarácsonyi ajándékaimmal kapcsolat-ban. Legjobban szinte a nagy havazástés a karácsonyfa-díszítést várom. Úgyimádom, amikor óriási pelyhekben hulla hó! Szeretem azt, amikor mamámék-nál összegyűlünk mindannyian, és otttöltünk pár órát. És ne feledkezzünkmeg a sütésről sen! Abban mindig so-kat segítek anyának. Nekem az adventmindig izgalommal telik.”

Curpas Marci, Börcsök Viki, Csizma-dia Viki és Kovács Fanni 7/6 osztályos ta-nulók verses formában fejezték ki a kará-csonyra várásukat Mi így várjuk a kará-csonyt című versükben:

Teljes csendben várakozunk,Gyertyagyújtásra vállalkozunk.Az egész város már készen,S már a szívünk díszben.

Nem vagyunk túl csendesek,De mindenkivel kedvesek.Szépen feldíszítjük a fát,Így lesz boldog a család.

Az iskolai adventi csendesnapot, me-lyet december 7-én tartottunk, több prog-ram is követte még. Iskolánk vendégeketvár december 10-én délelőtt: a Hajnalóvoda nagycsoportosai látogattak hoz-zánk, adventi teázásra. Hagyományoskarácsonyi műsorunkat december 21-éntartjuk, 11 órakor. Erre az alkalomra sokénekkel és egy karácsonyi színdarabbalkészülünk.

Végezetül néhány szó arról, hogy azadvent mit jelent tanulóink számára:meghitt várakozás, családi béke, boldog-ság, nyugalom, megnyugvás, együttér-zés, öröm, melegség, izgalom, emlékek,szeretet… Őszinte vágyakozás él bennüka családi béke, egység és nyugalom iránt.Néhány tanuló adventi imádságot is írt,melyben elmondták legmélyebb gondo-lataikat. Íme, Hack Dóra és Nagy Dániel11/6 osztályosoké:

Ádvent csendjébenJöjj el hozzánk.BékességbenFényt szórj reánk.

Tedd jobbá a Székács falait,S mindazt, ki benne lakozik.Egyházi esztendőnket végre

megkezdtük,Bűnünk, gondjaink eléd letettük.

Jézus fénye, ragyogj reánkItt a földön sötét a világ.Így a végén áment mondok,Végy el tőlem minden gondot.Ámen.

Egy másik diákimádság így szól, szin-tén a 11/6 osztályból:

Nincsen se bú, se bajIsten mindig jót akar.Ezért várjuk Jézus megszületését,Hogy hozza a világ üdvösségét.Kedvünk vidám, élénk,Isten kezét nyújtja felénk.Boldogságunk határtalan,hogy Jézust látjuk fiatalon.Ámen.

Imádkozzunk közösen a fiatalokért,kisebbekért, nagyobbakért egyaránt. Kér-jük Istentől a családi békességet, nyugal-mat, mindazt, amire fiataljaink nagyonvágynak (és amire nekünk is szükségünkvan). Hadd legyen az ünnep feltöltekezésszámukra, minden gondjuk és bajuk elle-nére. Hadd legyen a sok-sok ünnepi talál-kozás az igazi és őszinte szeretet forrása.Hadd találják meg a szülőkön, nagyszü-lőkön keresztül is azt a Jézus-arcot, amelya jászolból őszintén rájuk mosolyog, ésazt üzeni: érted születtem a földre. Fontosvagy számomra, mindennél jobban sze-retlek. Elfogadlak úgy, ahogy vagy, mertén vagyok a te megváltó Jézusod. Isten ál-dását kérjük a mi életünkre is, hogy ígytudjunk gyermekeink, unokáink felé for-dulni, meghallgatni, továbbsegíteni őketútjukon.

BALOG ESZTERiskolalelkész

SZÉKÁCS JÓZSEF EVANGÉLIKUS ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM

„Nekem az advent mindig izgalommal telik”Adventi várakozás iskolánkban

BIBLIAOLVASÓ ÚTMUTATÓkapható a 2014-es évre!

Olvasmányos 600 Ft-ért,normál 400 Ft-ért vásárolható

az iratterjesztésben,vagy a Lelkészi Hivatalban.

OROSHÁZI HARANGSZÓ24 2013. advent–karácsony

SZÉKÁCS JÓZSEF EVANGÉLIKUS ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM

Adventi csendesnap az angyalokkal„Vigyázzatok, hogy egyet se vessetekmeg e kicsinyek közül, mert mondomnektek, hogy angyalaik mindenkor látjáka mennyben az én mennyei atyám arcát.”[Mt 18,10]

A fenti ige is magyarázza szándékun-kat, amiért decemberi csendesna-

punk témájául az angyalokat választot-tuk. Úgy éreztük, helyénvaló rávilágítaniaz angyalok Istentől rendelt szerepére akarácsony körül hangsúlyos születéstör-téneten kívül is, hiszen a Biblia megannyihelyen említi őket, neves teológusok an-gyaltémájú könyveit, értekezéseiket ol-vashatjuk.

Iskolalelkészünk napindító áhítataután 2. és 4. b-s tanulók – Jankó Mónikatanítónő vezetésével – jelbeszéddel kísér-ték a Kormorán zenekar Ki szívét osztjaszét című énekét. Megindító pillanatokvoltak, a dal mondanivalója belesimultadventi várakozásunk lényegébe: meg-osztani szeretetünket, azt a szeretetet,amit Istentől kaptunk.

Ezután Tordasról érkezett vendégeinkzenés összeállítását hallhattuk. Vass Ár-pád és Bíró Richárd Balog Eszter lelkész-nőnk meghívására érkezett hozzánk. Őka Tordasi Értelmi Fogyatékosok Otthoná-nak volt, illetve jelenlegi dolgozói. „Árpibácsiról” megtudtuk, hogy évekkel ez-előtt létrehozta a Szivárvány együttest,melyben színkottából játszó, fogyatékkalélő emberek zenélnek. Iskolai közössé-günknek adventi-karácsonyi dalokaténekeltek gitárkísérettel, kitekintve máseurópai országok dalai felé is. JátékukatEszter lelkésznő fuvolakísérettel színesí-tette, és az énekek között lélekmelegítőgondolatokat hallhattunk.

A továbbiakban két nagyobb korcso-portnak az angyalok természetéről, bib-liai történetekben való szerepükről, kül-detésükről beszéltünk a gyerekeknek. Al-sós diákjaink prezentációs képösszeállí-tást, a nagyobbak egy rövidebb filmetnéztek meg.

Billy Graham gondolatai nagyon jólösszegzik azt, ami megszívlelendő Isteneme teremtett lényeiről: „Az angyalok leg-

lényegesebb tulajdonsága nem az, hogy nagya hatalmuk és felügyelnek életünkre, még csaknem is a szépségük, hanem az, hogy értünkvannak és minket szolgálnak. Isten irántimérhetetlen szeretet mozgatja ezeket a meny-nyei lényeket, és nagy buzgósággal ügyelnekarra, hogy Isten akarata elérje célját életünk-ben.”

A frontális ismeretátadás után min-denki osztályközösségében folytatta a té-mát: angyalos ablak- és teremdekorációkkészültek, illetve Anselm Grün A lélek öt-ven angyala című könyvének rövidebbösszeállítása alapján néhány angyaltí-pussal, angyali tulajdonsággal ismerked-tek meg nagyobb diákjaink (pl. a TiszteletAngyala, a Megosztani Tudás Angyala, aMosolygás Angyala…). Beszélgetve, ér-tékelve az egyes típusokat kirajzolódha-tott az a „képlet”, melyet saját maguk, il-letve közösségük számára a leginkábbmintázhatónak találnak. Ennek egyik cél-ja az volt, hogy az előttünk álló két adven-ti hétben osztályainkban elindulhassonaz „őrangyal játék”. Legyünk egymás lát-hatatlan segítői: mosollyal, apró figyel-

Márton-bál a Székácsban„Tudjuk, pedig, hogy aki szűken vet, szűkenis arat, és aki bőven vet, bőven is arat.Mindenki úgy adjon, ahogyan előreeldöntötte szívében, ne kedvetlenül vagykényszerűségből, mert »a jókedvű adakozótszereti az Isten«.” [2Kor 9,6–7]

V annak ügyek, melyeket érdemes tá-mogatni. A 2013. november 16-án,

Orosházán, a Székács József EvangélikusÓvoda, Általános Iskola és Gimnázium-ban megrendezett jótékonysági Márton-bál ilyen eseménynek minősül. Iskolánkszülői közössége és tantestülete ebben azévben már nyolcadik alkalommal ren-dezte meg a Márton-bált, melynek célja anehéz anyagi körülmények között élőgyermekek, diákok támogatása. Az előzőévi bálok bevételéből segítettük a diákokeljutását a Nemzeti Színházba, az Opera-házba, hangversenyekre, illetve helyiszínházi előadásokra. Sok tanulónk azanyagi segítségnek köszönhetően vehe-tett részt tanulmányi- és osztálykirándu-láson, erdei iskolai alkalmon.

A bál estéjén – igazgatói és szülői kö-szöntések után – a közönség három aján-dékot is kapott a szervezőktől. Elsőkéntaz iskola diákjaiból alakult tánccsoportpalotást táncolt. Ezután az Alföld Vonós-négyes szórakoztatta a közönséget. Anégy kiváló muzsikus 2012-ben alakítottaa zenekart az együttzenélés öröméért.Most a bálozók részesültek abban azörömben, amely a muzsikájukkal szerez-hető. Végül két tehetséges ifjú táncos kö-vetkezett: Balázs Gergő és Séllei Domini-ka. Mindketten evangélikus gimnázium-ban tanulnak – Gergő Szarvason, Domi-nika pedig iskolánkban végzős diák. An-golkeringő és tangó standard táncokatmutattak be.

A remek műsor után pohárköszöntőhangzott el. A hagyományokhoz hűen akoccintás borral történt, mert úgy tartja amondás, hogy „a bornak szent Márton abírája.” Ördög Endre igazgatólelkészgondolatai és a koccintás után kezdődötta hajnalig tartott vigadalom.

Amikor 2006-ban útjára indítottuk aMárton-bált, talán még mi, szervezők

sem gondoltuk, hogy éveken át sikerül„életben tartani”, népszerűvé tenni. Töb-ben is úgy gondolják, hogy kissé kocká-zatos a mostani válságos, nehéz helyzet-ben bált hirdetni, amikor a családok meg-élhetése oly nehéz. Istennek hála, a bálszervezésekor évről évre megéljük BöjteCsaba szép gondolatát: „Aki nem hisz ab-ban, hogy mennyi jó ember van, az kezd-jen el valami jót tenni, és meglátja, milyensokan odaállnak mellé.” Sokan mellénkálltak most is. Szülők, nevelők, városi cé-gek, vállalatok, magánszemélyek segítet-tek ajándékokkal, támogatójegyek vásár-lásával és az iskola alapítványára történőbefizetéssel. Az idei bevétel 365 000 Ftlett. A bált megálmodók célkitűzése (sen-ki ne maradjon itthon, senki ne maradjonki) ebben a tanévben ebből az összegbőlbiztosítható.Ajószívű adakozás az Istent,az adakozót és az adomány fogadójátderíti örömre.

FEHÉR BORBÁLAigazgató

SZÉKÁCS JÓZSEF EVANGÉLIKUS ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM

OROSHÁZI HARANGSZÓ 2013. advent–karácsony 25

SZÉKÁCS JÓZSEF EVANGÉLIKUS ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM

mességekkel, gesztusokkal, tiszteljük, di-csérjük, bátorítsuk egymást. S ha ez mű-ködik az adventi időben (és ez a távlaticél), talán a későbbiekben is segíti közös-ségeinket értékeik kirajzolásában.

Tanári közösségünkben is hasonló-képpen kihúztuk egymás láthatatlan an-gyalait.

Csendesnapunk záró akkordjaként akisebbek a tordasi vendégekkel énekeltekmég néhány hangulatos ünnepváró dal-lamot, a 7–12. évfolyamok pedig úrvacso-

rai alkalommal kibővített istentiszteletenvettek részt Ördög Endre igazgatólelkészés Balog Eszter lelkésznő szolgálatával.Istentől áldott alkalmainkért nagyon há-lásak vagyunk!

Aznap minden diákunk egy igés lap-pal távozott, zárásként a kedves Olva-sónak is az alábbi zsoltárverset helyez-zük szívére: „Mert megparancsolja angya-lainak, hogy vigyázzanak rád minden uta-don.” [Zsolt 91,11]

NAGYNÉ GYÖRGYI SZILVIA

„Téged kér szívünk, Jézus jöjj…”

E z a kedves kis dal is elhangzott óvo-dánkban november 29-én, pénte-

ken, amikor közös gyertyagyújtásra ösz-szegyűltek a kisgyermekek, első adventetünnepelve. Az előtérben elhelyezett ad-venti koszorúnál hétről hétre kigyullad-nak a gyertyák fényei. Szívünket, lelkün-ket öröm tölti be és meghitt hangulatbanvárjuk az Úr Jézus eljövetelét.

Óvodánk ablakait, folyosóit, csoport-szobáit karácsonyi hangulatot idéző de-korációkkal díszítjük fel, ezzel is jelezve,hogy valami különlegesre készülünkezekben a hetekben.

Mi, óvó nénik, megkülönböztetett fi-gyelemmel fordulunk a gyermekek felé,igyekszünk olyan mintával szolgálni szá-mukra, hogy általunk is érezzék meg akarácsony üzenetét. Szeretnénk átadninekik a várakozással teli szelídség ésnyugalom érzését.

Reggeli áhítataink alkalmával adventiés karácsonyi történetekről beszélgetünk,

ki-ki elmondhatja ezekkel kapcsolatosgondolatait, érzéseit. A nagycsoportosokés a középsősök már bátran megfogal-mazzák kéréseiket, köszöneteiket imád-ságaikban. A kisebbek lelkesen hallgatjákaz óvó néniket, és a beszélgetésekbe azaktuális mondandójukat szövik bele.Nagy izgalommal várják mindannyian,hogy ki kap meglepetést az adventi nap-tárból.

Ezekben a hetekben sok-sok programszínesíti óvodánk hétköznapjait.

A gyerekek örömére december 6-ánminden csoportba ellátogatott a Mikulásbácsi, akit énekekkel, versekkel köszön-töttek. A várva várt csomagokat a rövidműsor után kapták meg a lurkók.

Az adventi időszakban mind a hatcsoportunk, szülőkkel együtt, részt veszegy gyermek-istentiszteleten, így szeret-nénk közelebb hozni a családokhoz atemplomi alkalmakat.

Nagycsoportosaink december 10-én

adventi teázásra mentek át iskolánkba,ahol iskolás társaik karácsonyi összeállí-tását nézték meg. Ugyanezen a napon aKatica csoport szeretettel fogadta el ameghívást a Fénysugár Nyugdíjas Egye-sülettől. Az idősebb néniket és bácsikatidén ők lepték meg karácsonyi énekek-kel, versekkel, jelenettel.

Minden december egyik legkedve-sebb és leglátogatottabb programja az ad-venti nyílt nap. December 12-én délelőttvártuk a kedves szülőket, nagyszülőket,hogy közösen készülhessenek gyermeke-ikkel, unokáikkal a karácsonyra. Az óvónénik által kitalált színes ünnepi dekorá-ciókat készíthették el közösen, és megsüt-hették a dióval, mazsolával, cukorkávaldíszített mézeskalácsot is.

A decemberi hetek folyamán számta-lan verset, dalocskát, jelenetet, betlehe-mest tanultunk a csoportokban. Ezeketaztán csokorba kötve, ajándékként adtukát a szülőknek a karácsonyi ünnepélye-ken.

GAVALLÉRNÉ KOSZORÚS ÉVAóvodapedagógus, presbiter

Szeretettel hívogatjuk a családokatkarácsonyi egyházi alkalmunkra is:

GYERMEKEK KARÁCSONYAdecember 24-én, 15 órától lesz

templomunkban.

Kiadja: az Orosházi Evangélikus Egyházközség (5900 Orosháza, Thék E. u. 2.)Felelõs kiadó: Ördög Endre igazgatólelkész és Koszorús Oszkár

Tördelõszerkesztõ: Nyomtatás:Szatmári László · Pergamen Kft., Orosháza

Összeállította: Csehi József

NÉPEGYHÁZI HÍREK

TEMETÉS (2013. október 16.–2013. december 3.)Tarsoly Mihály · dr. Kersmájer Ibolya Éva ·(64) (73)

Dobrotka György · Csepelényi Sándorné(91)(Pusztai Margit 87) (Szilágyi Rozália 95)· Dér Jánosné ·Fülöp Béla · Süle János · Káposzta Pál ·(74) (89) (83)

dr. Varga Istvánné (Zalai Julianna 86)A VILÁG PEDIG ELMÚLIK […] DE AKI AZ ISTEN AKARATÁT

CSELEKSZI, MEGMARAD ÖRÖKKÉ. [1Jn 2,17]

1000 Ft2000 Ft2000 Ft2000 Ft1000 Ft3000 Ft2000 Ft1000 Ft5000 Ft1000 Ft1000 Ft1000 Ft5000 Ft3000 Ft2000 Ft3000 Ft1000 Ft2000 Ft

10000 Ft2000 Ft1000 Ft2000 Ft5000 Ft1500 Ft3000 Ft5000 Ft2000 Ft1000 Ft1000 Ft5000 Ft1000 Ft5000 Ft1000 Ft5000 Ft2000 Ft1000 Ft1000 Ft1000 Ft4000 Ft3000 Ft2000 Ft2000 Ft3000 Ft1000 Ft1000 Ft2000 Ft2000 Ft1000 Ft

Lázár Pál és feleségeDr. Gulyás MihálynéBaki BélánéDr. Tömböly JánosnéSzekeres JózsefnéÁgoston AntalGyõri Dani József és nejeTóth BélaSzékács Evangélikus Közoktatási IntézményVerasztó JózsefnéVarga ZoltánnéGyörgyi IstvánDimák Sándor és nejeKovács Ferenc és nejeDér JánosnéKissné Betkó KatalinCsiszár MihálynéTarsoly LászlónéKoszorús Pál és nejeGombkötõ MihálynéCzikora LajosZsoldi AttilánéDr. Soós TiborBallai MihálynéJankó BálintBérczes Elemér és feleségeSzemenyei MártaGombkötõ PálnéGombkötõ IrénFülöp BélánDr. Misurda MihálynéTóth ImreJankainé Zelenka AnikóCzikora EmíliaMórocz Antal (Kardoskút)Marosvölgyi SándornéLazli JózsefnéBakos JózsefnéÉliás Dávid és feleségeKirály BélaGombkötõ Sándor és nejeSzabó GizellaVerasztó Ferenc (Hódmezõvásárhely)Kátai Pál MihálynéTalabér JózsefnéCsehi JózsefnéKiss SándornéNév nélkül, de Istennél tudva lévõ testvértõl

ADOMÁNYOK

AZ OROSHÁZI HARANGSZÓ

ÚJSÁGRA2013. október 16.–2013. december 3.

Ötéves a Férfiak SátraJézus Krisztus tanítványai vagyunk. Fontosnak kell tartanunkIstennel ápolt kapcsolatunkat. Evésre, alvásra mindig szakí-tunk idõt. Ugyanígy fordítanunk kell arra is, hogy olvassuk aBibliát és elmélkedjünk az szentigérõl. Megállsz néha, hogy el-mélkedj? Vágysz rá, hogy beszélj róla? Jól értelmezed-e? Aszótár így határozza meg az „elmélkedik” ige jelentését: „el-mélyedve gondolkodik, tûnõdik valamin”. Csoportosan be-szélgetni, egymástól tanulni belsõ fejlõdésünk elõsegítése,ápolása és serkentése, újabb képességeink felfedezése. Min-den hónap második csütörtök estéjén, istentiszteletet követõ-en (a kiválasztott igérõl olvasás után) mindenki megoszthatjasaját tapasztalatait arról, hogy az olvasott igazságokat mikéntlehet mindennapi valósággá változtatni. Hogyan tudjuk sajátéletünkben hasznosítani? Az elmúlt öt év alatt megbeszéltükaz Ószövetség elsõ 16 könyvét. Az elmúlt másfél évben elol-vastuk Wilhelm Busch címûJöjj haza! (A tékozló fiú története)könyvét. A Lukács 15-öt a Biblia aranylapjának nevezik. Ez atörténet jellemzõ módon ábrázolja ki az embert: a maga való-jában. Megbeszéltük a megtérés és az újjászületés közti kü-lönbséget. Kedves Testvérem! Ha van otthon Bibliád, akkorolvasd, mert nem elég annak birtoklása. Ne csak egy könyv le-gyen a többi között! Az még nem vezet el az újjászületéshez,hanem egyedül csak az, ha Jézus Krisztust elfogadod szemé-lyes Megváltódnak! Szeretettel várjuk közénk azon férfitest-véreinket, akiket ez a szellemiség megérint, lelkileg továbbakarnak fejlõdni. Éljünk hitben, szeretetben és békességbenegymással! Erõs vár a mi Istenünk!

SITKEI FERENC

Orosházán Laczki János lelkész ötlete és Fülöp Béla ny. igaz-gató, magyartanár tervei alapján – felelevenítve a régi hagyo-mányt – olvasókör szervezõdött a gyülekezetben. A mindenhónap második szerdáján tartandó alkalom novemberben in-dult, de Fülöp Béla tervei, lelkesedése betegsége súlyosabbrafordulásával és november 9-én bekövetkezett halálával márnem szolgálhatta ezt az új közösségi alkalmat. Így az olvasó-kör vezetését Varga Zoltán költõ, a Kossuth Rádió munkatársavette át. Tõle közöljük az alábbi írást, remélve, hogy máshol iskedvet ébreszt az ilyen típusú kezdeményezéshez. (ÖE)

Minden hónap második szerdáján, 17 órakor az olvasókör tag-jai veszik birtokba az evangélikus gyülekezeti házat, azzal acéllal, hogy maguk között is erõsítsék „a kimûvelt emberfõksokasága” iránti igényt. Fülöp Béla emlékének adózva novem-ber 13-án került sor az elsõ összejövetelre mely Örkény Istvánés Palotai Boris barátságáról és egy versrõl szólt. Ez a vers Som-lyó Zoltán címû „imádsága” volt, amitA szûk Könyök uccánPalotai Boris útravalóként mondott el Örkény betegágyánál. Atervezettek szerint legutóbb december 11-én, Advent és ka-rácsony a magyar irodalomban címmel beszélgettek az olvasó-körösök, s meghívták Deák Györgyöt, aki az Olvasókörök Or-szágos Szövetségének társelnöke. Olvasókörünk bárki számá-ra nyitott (az egyházi közösséghez tartozás újabb formája),programjai a mûvelõdés, a mûveltség megerõsödésével sze-retnék szolgálni egyházunkat és a magyar társadalmat.

VARGA ZOLTÁN

Olvasókör