Szfp Benchmarking Adatb Elemzes 2007

Benchmarking_adatbazis_elemzes_honlapra

Benchmarking adatbázis elemzés

Készítette: Csiszár Miklós

Budapest, 2007. december 14.

- 1/55 -


Tartalomjegyzék

I. Elemzés módszerének a bemutatása.......................................................................3

1. Az elemzés forrásai...................................................................................................3

2. Az elemzés korlátai ...................................................................................................4

II. Az benchmarking adatbázis használatával kapcsolatos információk elemzése..5

1. Adatbázis használatához kapcsolódó adatok elemzése ...........................................5

2. Intézményi javaslatok az adatbázis továbbfejlesztéséhez ......................................10

3. Indikátorok vizsgálata..............................................................................................13

4. Javaslatok az adatbázis működtetésnek a továbbfejlesztéséhez: ..........................18

4.1. Program koordináció felé...................................................................................18

4.2. Intézmények felé................................................................................................19

III. Benchmarking adatbázis kulcsindikátorainak elemzése .....................................20

1. Több fejlesztési területet érintő indikátorok elemzése.............................................20

2. Két fejlesztési területet érintő indikátorok elemzése................................................24

3. A különböző fejlesztési területekhez kapcsolódó kulcsindikátorok elemzése .........27

3.1. A hátrányos helyzetűek reintegrációja fejlesztési területhez kapcsolódó indikátorok elemzése....................................................................................27

3.2. Közismereti oktatás megújítása fejlesztési területhez kapcsolódó indikátorok elemzése......................................................................................................28

3.3. Szakmai alapozás megújítása fejlesztési területhez kapcsolódó indikátorok elemzése......................................................................................................30

3.4. Szakképzési évfolyamokon módszertani fejlesztés című fejlesztési területhez kapcsolódó indikátorok elemzése.................................................................32

3.5. Mérés-értékelés fejlesztési területhez kapcsolódó indikátorok elemzése ..........33

3.6. 34Önfejlesztés-intézményfejlesztés területhez kapcsolódó indikátorok elemzése3.7. Minőségfejlesztés területhez kapcsolódó indikátorok elemzése........................36

4. Egyéb intézményi kulcsindikátorok elemzése .........................................................38

4.1. Intézmény eredményességéhez kapcsolódó mutatók .......................................39

4.2. Az intézményi környezethez kapcsolódó indikátorok.........................................40

4.3. Az emberi erőforrás menedzsment területhez kapcsolódó indikátorok..............43

5. A kulcsindikátorok számszerű adatainak elemzéséből levonható következtetések 45

IV. Elemzések eredményeinek összefoglalása ...........................................................48

- 2/55 -


I. Elemzés módszerének a bemutatása

1. Az elemzés forrásai Jelen tanulmányban található elemzés két alapvető forrásra épül. Az elemzés egyik forrása a benchmarking adatok feltöltéséhez kapcsolódó szakértői munka, amely eredményeképp egy adatgyűjtő lapon rögzítették a szakértők a benchmarking adatbázis alkalmazásának intézményi tapasztalatait. A SZAKMA programban résztvevő minden intézmény számára szakértői segítséget ajánlott fel a programirányítás a benchmarking adatok feltöltéséhez. A szakértők elsődleges feladata volt az intézmények támogatása a benchmarking adatbázisban szereplő indikátorok értelmezési problémáik megoldásában, valamint az adatbázis használatával kapcsolatos kérdések megválaszolásában. Ugyanakkor a szakértők munkájuk során az adatbázissal és használatával kapcsolatos intézményi tapasztalatokat is összegyűjtötték. Ezeket az intézményi tapasztalatokat a szakértők egy különálló Adatgyűjtő lapon rögzítették. A benchmarking adatbázissal és használatával kapcsolatos tapasztalatok begyűjtéséhez kapcsolódó Adatgyűjtő lap négy nagyobb vizsgálati területre épült:

I. Adatbázis hasznosításával kapcsolatos tapasztalatok (7 kérdés) II. Benchmarking adatbázis felépítésével kapcsolatos kérdések (3 kérdés) III. Adatbázis használatával kapcsolatos tapasztalatok (7 kérdés) IV. A szakértői naphoz kapcsolódó egyéb tapasztalatok (3 kérdés)

Minden egyes vizsgálati terület több kérdésből állt (lásd fenti felsorolásban a zárójeles részek), amelyekre a szakértőknek az intézményi interjúkból, illetve a helyszíni tapasztalatokból, és az intézmény által bemutatott tények alapján kellett megkeresnie a szakértőknek a válaszokat. A felajánlott szakértői segítséget összesen 65 intézmény, azaz a programban résztvevő intézmények 93%-a vette igénybe. Jelen elemzés feldolgozásához megadott határidőig összesen 64 szakértőtől érkezett be a kitöltött adatgyűjtő lap, ami a programban résztvevő intézmények 91,5 %-át jelenti. Az Adatgyűjtő lapokon begyűjtött információkból a benchmarking adatbázis felépítésére, és használatára vonatkozó adatok gyűjthetőek ki, és elemezhetőek. Ezt az elemzést tartalmazza jelen tanulmány II. fejezete. Az másik információ forrás maga a benchmarking adatbázis, amelybe az intézmények feltöltötték adataikat. A benchmarking adatbázis egy részének, konkrétan a kulcsindikátoroknak, a feltöltése a SZAKMA programban résztvevő intézmények számára kötelező. Ezért ezen adatok vizsgálatánál szinte minden a programba bekapcsolódott intézmény adata feldolgozható, ami 70 intézményt jelenthetne elméletileg a kulcsindikátorok esetében. Az elektronikus adatbázisban összesen 28 kulcsindikátort kellett feltölteniük az intézményeknek. Ezen kulcsindikátorokhoz további 80 benchmarking indikátor tartozott, amely indikátorok feltöltésénél csupán a 2006/2007-es tanévre volt egy 50% plusz egy % feltöltési sikerkritérium meghatározva az intézményben kijelölt munkatársak számára. Ennek köszönhetően a kulcsindikátoroknál 85% feletti volt átlagosan a feltöltöttség arány. Míg a benchmarking indikátoroknál ez az arány igen nagymértékben ingadozott a 10-20% és a 80-90% között indikátoroktól függően. Az elektronikus benchmarking adatbázisból elsősorban a programban résztvevő intézmények teljesítményének változásával kapcsolatban nyerhetünk információkat. Ugyanakkor az itt elemezhető adatok segíthetnek az indikátorok helyes értelmezését

- 3/55 -


megerősíteni, vagy megcáfolni. A benchmarking adatbázisban szereplő intézményi adatok összesítését és elemzését jelen tanulmány III. fejezete tartalmazza.

2. Az elemzés korlátai A szakértői munka során szerzett, az adatbázis használatához kapcsolódó intézményi információk többsége egy vagy két személytől, az adatbázis feltöltéséért felelős személytől és az intézmény vezetőjétől származnak, ami nem tekinthető a tejes tantestületet és ezen belül a vezetés egységes véleményének. Ugyanakkor a válaszadók nagyon jól reprezentálják a gyakorlati használathoz (pl. adatbázis feltöltő program kezelése) kapcsolódó területeken meglévő tapasztalatokat. Az Adatgyűjtő lapok elemzése során azt is érdemes figyelembe venni, hogy a válaszadók eleve lényegesen érintettebbek voltak, mint a teljes tantestület, vagy akár a vezetés azon tagjai, akik nem vettek részt az interjúkon. Azaz a válaszadók eleve több információval rendelkeztek a témáról, és sokkal jobban motiváltak voltak a benchmarking adtabázis használatára, és a hozzá tartozó indikátorok értelmezésére. Ez kis mértékben pozitívabb irányba mozdíthatja el a benchmarking adatbázis használatára vonatkozó képet az intézménynél működő reális gyakorlathoz képest. Ugyanakkor ennek köszönhető, hogy az egyes indikátorok értelmezésével kapcsolatos kérdéseket is lehet vizsgálni az intézményi interjúk során. Az adatbázis feltöltése a kulcsindikátorok tekintetében csupán az elmúlt két lezárt tanévre volt kötelező (2005/2006-os és 2006/2007-es tanévek). Azaz a kulcsindikátoroknál is csupán két év adatainak az elemzése végezhető el. Ez segíthet feltárni az egyes területekhez kapcsolódó változásokat, de nem lehet következtetni az adott területen lévő egyértelmű tendenciákra. A tendenciák mélyebb értékeléséhez az adatok hosszabb, 3-5 éves időtávra történő elemzése szükséges. Az intézményi adatok elemzés a benchmarking adatbázis kulcsindikátorainak vizsgálatára fókuszál, mivel csak ezek voltak az intézmények számára kötelezően feltöltendő indikátorok. Azaz a kulcsindikátorok esetében elemezhető több intézmény adat két tanév vonatkozásában is. Ezeknél az indikátoroknál lényegesen magasabb volt a feltöltöttség aránya a 2005/2006. és a 2006/2007. tanévek esetében. Habár azt is meg kell jegyezni, hogy egyes benchmarking indikátoroknál is magas feltöltöttségi arány figyelhető meg a 2006/2007. tanévre. Azonban ezeknél a benchmarking indikátoroknál is csak egy évre magas a feltöltöttségi arány, azaz az adatok változása ezeknél a benchmarking indikátoroknál sem értékelhető. Az indikátorok elemzésénél figyelembe kell venni, hogy egyes indikátoroknál az indikátor kiszámításának a módja pontosodott, ami kis mértékben megváltoztathatja a két év közötti értékeket. Ugyan minden intézmény számára felnyitotta a programirányítás az előző évi adatbázist is, de nem lehet tudni pontosan, hogy hány intézmény módosította az indikátorok értelmezéséből eredő pontatlanságokat a 2005/2006. tanévre vonatkozóan. Továbbá még mindig maradtak olyan indikátorok, amelyek kiszámítása nem volt egyértelmű az intézmények számára. Ezáltal a feltöltött adatok nem válnak egyértelműen összehasonlíthatóvá, mivel az intézmények a saját értelmezésük alapján számították ki az indikátor értékét. Ezeknek az indikátoroknak a köre csak részben határozható meg a benchmarking adatbázis kitöltését segítő szakértői munka során begyűjtött adatok, valamint a benchmarking adatbázisba feltöltött intézményi indikátor értékek elemzése alapján (az indikátorok értékeinek elemzésénél a kiugró érétkek, illetve az adott indikátorhoz kapcsolódó szórás vizsgálata nyújthat támpontot). Tehát több olyan tényezőt is figyelembe kell venni, amelyek korrigálhatják, illetve korlátozhatják a két különböző információforrásból begyűjtött adatok értékelését.

- 4/55 -


Ugyanakkor a két forrásból történő adatgyűjtés meg is erősítheti, vagy cáfolhatja az egyik, vagy a másik oldal elemzéséből levont következtetéseket. Azaz a két adatelemzés nagyon jól kiegészítheti egymás.

II. Az benchmarking adatbázis használatával kapcsolatos információk elemzése

1. Adatbázis használatához kapcsolódó adatok elemzése Az Adatgyűjtő lapok adataiból megállapítható, hogy az intézmények döntő többsége nem használja a benchmarking adatbázist, csak az adatokat tölti fel. Ezt erősítik meg az adatbázis használatára vonatkozó 1. ábrán látható adatok, miszerint a vizsgálatba bevont intézmények 63,5 %-ának1 volt hiányos az adatfeltöltése, és ha fel is töltötte az adatokat, még nem végzett lekérdezést az adatbázisban. Ugyanezt erősítik meg a 2. ábrán látható adatok is, miszerint a vizsgálatba bevont intézmények 65,63 %-a vagy nem használta semmire az adatbázist, vagy csak érdekességként nézett bele az adatokba. Azaz elmondható, hogy az intézmények közel 2/3-a csupán munkát fektet be az adatbázis feltöltése során, és nem hasznosítja semmilyen mértékben a befektetett munkát.

38,10%

25,40%

33,33%

1,59%1,59%

Az adatrögzítés is hiányos voltAz adatrögzítés megtörtént, de nem végzett lekérdezést az intézményAdatrögzítés megtörtént, és egyes mutatókra végzett lekérdezéseket is az intézményAdatrögzítés megtörtént, és az intézmény rendszeresen végez lekérdezéseketAz intézmény beépítette a működésébe az adatbázis használatát

1. ábra: Milyen mértékben használta az intézmény a Benchmarking adatbázist?

1 A II. fejezetben a százalékos adatok minden esetben a vizsgálatba bevont 64 intézmény számához képesti százalékos adatokat jelentik.

- 5/55 -


48,44%

14,06%

34,38%

18,75%10,94% 10,94%

65,63%

0,00%10,00%20,00%30,00%40,00%50,00%60,00%70,00%

Lény

egéb

enne

m h

aszn

áltá

kse

mm

ire a

zad

atbá

zist

Pály

ázat

okm

egírá

sáho

z

Érde

kess

égké

nt,

adat

ok„n

ézeg

etés

ére”

Öss

zeha

sonl

ítóvi

zsgá

lato

khoz

,el

emzé

sekh

ez

Konk

rét

inté

zmén

yi c

élok

kije

lölé

sére

,fe

lülv

izsg

álat

ára

Egyé

b:

Sem

mire

, vag

ycs

akér

deke

sség

ként

2. ábra: Mire használta a Benchmarking adatbázist az intézmény a szakértői munka

megkezdése előtt? Ugyanakkor számos pozitív példa is található (lásd 2. ábra), hogy az intézmények bár korlátozott mértékben, de hasznosítják a benchmarking adatok kigyűjtéséhez és az adatbázis feltöltéséhez kapcsolódó feladatok eredményeit. A vizsgált 64 intézmény közül 21 olyan intézmény volt, amelyik valamilyen formában felhasználta a benchmarking adatbázist a mindennapi munkája során. A megkérdezett intézmények közül 9 intézmény használat fel pályázatok megírásánál az összegyűjtött adatokat – ami figyelemre méltó -, 12 intézmény végzett összehasonlító elemzéseket az adatbázis alapján, 7 intézmény használta fel eredményeit saját intézményi céljainak kijelöléséhez, felülvizsgálatához, és további 7 intézmény használta fel az adatok más formában (pl. tantestület tájékoztatásához, pályázat elszámolásához, fenntartói beszámolóhoz). Ami megerősíti, hogy az adatbázishoz kapcsolódó adatgyűjtés számos területen nyújthat segítséget az intézmények számára. Az adatbázis használat hiányának az okait is vizsgálták a szakértők munkájuk során, amelynek adatait a 3. számú ábra mutatja be.

9,38%

32,81%

0,00%

7,81%3,13%

6,25%

12,50%

0,00%

5,00%

10,00%

15,00%

20,00%

25,00%

30,00%

35,00%

Nem

ism

erte

az

adat

bázi

sha

szná

t

Nem

töltö

tt fe

lad

atok

at a

zin

tézm

ény

Nem

tartj

asz

akm

aila

gel

foga

dhat

ónak

a be

nchm

arki

ngad

atbá

zist

A le

kérd

ezés

sorá

n tú

l sok

hibá

s ad

atot

talá

lt

Kör

ülm

énye

s,bo

nyol

ult a

leké

rdez

és

Kev

és a

dat v

olt

feltö

ltve

más

inté

zmén

yektől

Egy

éb

3. ábra: Amennyiben nem használta az adatbázist az intézmény, azt miért nem tette?

Ez alapján egyértelműen elmondható, hogy az adatbázis használat hiányának a fő oka az adatok alacsony feltöltöttsége, ami két oldalról is problémát jelentett. Először is, ha az intézmény nem gyűjtötte ki saját adatait, úgy nem tudta az adatgyűjtésből adódó

- 6/55 -


előnyöket sem kihasználni, és nem tudott lekérdezéseket sem végezni a benchmarking adatbázisban (ez az intézmények 32,81%-át érintette). Másodsorban azon intézmények sem tudták használni az adatbázis, amelyek feltöltötték adataikat, mivel nem volt feltöltve kellő számú adat, hogy valódi lekérdezéseket végezhessenek (ez az intézmények további 6,25%-ánál okozott problémát). Azaz az adatok feltöltésének a hiánya az intézmények közel 40%-ánál nem tette lehetővé, hogy valóban használja az intézmény az adatbázist. Az adatok feltöltésének a hiányát erősíti meg az az adat is, miszerint az intézményeknek 11%-a (7 intézmény – lásd 6. ábra) csupán a 2007/2008-as tanév kezdésekor regisztrálta magát a benchmarking adatbázisban. Az intézmények 39,06 %-a (azaz 25 intézmény) nem mentette le intézményi szinten az adatbázis használatához kapcsolódó Azonosítót és a Jelszót (4. ábra). Azon intézményeknél is, amelyek lementették ezeket az adatokat, ott is az esetek többségében 3-4 fő (általában a programban kijelölt kapcsolattartón kívül az intézmény vezetés egy-két tagja, valamint a kitöltésért felelős személy, esetleg a SZAKMA programban a minőségfejlesztési területen dolgozó két munkatárs) ismerte a benchmarking adatbázisba való belépéshez szükséges Azonosítót és Jelszót. Azaz az adatbázisba csak ezek a személyek, illetve ezen személyek tudtával lehetett belépni az intézmény más munkatársainak, és csak így lehetett az adatbázist használni. Ami újabb akadályt jelentett az adatbázis intézményi szintű alkalmazásánál, a korlátozott számú hozzáférés miatt.

4. ábra: Az Azonosítót és Jelszót lementették-e intézményi szinten?

60,94%

39,06%

Igen Nem

(Biztosította-e az intézmény valamilyen módon, hogy az Azonosítót és a Jelszót ne csak egy ember felelős ismerje, hanem az intézményi szinten is ismert maradjon, és például a következő évben is ismert maradjon a belépési Azonosító és Jelszó.)

Ehhez kapcsolódik az az adat is, misze

ak okai között a második helyen azonosították az

zmény saját adatait, de azok nem jelentek meg a grafikonokon;

n;

Továbbá a vizsgált intézmények 3,13 %-a (2 intézmény) tartotta túl bonyolultnak a

yen

nynél, ami a vizsgált intézmények 9,38 %-a) is jelezett probléma oknak az adatbázis hasznának az ismeretének a hiányát

rint 22 intézménynek (azaz a vizsgált intézmények 34 %-ának) volt bejelentkezési problémája, azaz nem tudott belépni az adatbázisba a 2007/2008-as tanév kezdetekor. Ezek az intézmények nagy valószínűséggel bár megkapták a belépéshez szükséges Jelszót, és Azonosítót, de azt azóta sem használták, így az feledésbe merült (illetve egyes esetekben csak most derült ki, hogy nem lehetett belépni a megkapott Azonosítóval és a Jelszóval). Ami szintén megerősíti, hogy igen csekély mértékű volt a korábbi időszakban a benchmarking adatbázis használata. Az adatbázis használat elmaradásánintézmények a lekérdezéshez kapcsolódó problémákat. Összesen 5 intézmény (7,81 %) jelezte, hogy hibás adatokat talált a lekérdezés során. Itt különböző hibákat találtak az intézmények, például:

− feltöltötte az inté

− nem az intézmény saját adatai jelentek meg a grafikonokon, és/vagy a táblázatba

− a grafikonon szerepelt az intézmény saját adata, de a táblázatban nem (és fordítva).

lekérdezést a rendszerben, valamint 2 intézmény jelezte, hogy nem sikerült a lekérdezés, és 1 intézmény program hibát jelölte meg oknak, amiért nem használta az adatbázist. Azaz összesen 10 intézmény (a vizsgált intézmények 15,63 %-a) jelzett valamilhibát az adatbázis programmal kapcsolatban. Az utolsó, több intézménynél (összesen 6 intézmé

- 7/55 -


azonosították szakértők. Ha ezzel párhuzamosan megvizsgáljuk, hogy milyen ismertekkel rendelkeztek az intézmények igazgatói, és az intézmény vezetés tagjai a benchmarking adatbázis hasznáról, akkor az itt látható adatok teljes mértékben megerősítik ezt a tényt (lásd 5. ábra). Az 5. ábrákból leolvasható, hogy bár az intézmény vezetés tagjainak többsége ismerte a benchmarking adatbázis hasznát (igazgató 62,5 %-a, intézmények 71,88 %-ánál a

a) csupán egy-egy kolléga (pl. feltöltő, vagy az

mereteket a munkatársak körében is megvizsgálják a szakértők, de

vezetők többsége). De így is az igazgatók 25 %-a, és az intézmények 26,56 %-ánál nem volt tisztába a vezetés többsége a benchmarking adatbázis valódi hasznosítási lehetőségeivel. Ami megerősíti, hogy tulajdonképpen az intézmények 25 %-ában nem tudják intézményi szinten, hogy milyen hasznot hozhat a benchmarking adatbázis alkalmazása az intézmény számára. Tehát az alkalmazás hasznát nem ismerő 6 intézményen felül további 10 intézménynél is (ami a vizsgált intézmények 15,63 %-intézményi felelős), vagy egy-egy kisebb alkalmazotti kör (pl. minőségirányítási csoport, önértékelő csoport) tudta, hogy mire használható a benchmarking adatbázis, és használhatta is azt. A szakértői munka során ugyan arra nem volt lehetőség, hogy a benchmarking adatbázisról való isaz SZFP programhoz kapcsolódó különböző képzések tapasztalatai arra engednek következtetni, hogy ebben a körben még kisebb az adatbázis és hasznának az ismertsége. Például az önfejlesztő képzésen az egyik képzési csoportban a résztvevőknek csupán kb. 30 %-a halott a benchmarking adatbázisról, és ebben a körben is számos esetben téves képpel rendelkeztek az adatbázis használatával kapcsolatban.

25,00%

53,13%

9,38%12,50%

Nem tudott róla, hogy van ilyen adatbázis

Hallott róla, de nem tudta, hogy mire használható

Ismerte az adatbázist, és annak hasznát

Használta már az adatbázist a munkája során

Nincs információ róla, mert az igazgató nem volt jelen a szakértői napon

5. ábra: Milyen mértékű volt az igazgató / intézmény vezetésének az ismerete a Benchmarking adatbázisról?

Minde ilag elfogadhatatlannak a benchm íti, hogy az adatbázis tovább

mellett az a tény, hogy egyetlen intézmény sem tartja szakmaarking adatbázist megerős

fejlesztésével egy hasznos eszköz kerülhet az intézmények kezébe. Ezt erősíti meg az is, hogy a teljes vizsgálat során csupán 2 intézmény (3,13 %) jelezte, hogy jelen formájában nem tartja hasznosnak az adatbázist. Azonban ezek az intézmények is hozzáfűzték, hogy jelen formájában nem tartják hasznosnak az adatbázist, és a hibák kiküszöbölésével ezek az intézmények is lehetőséget látnak az adatbázis alkalmazásába.

3, 1,54%Igazgatók Intézmény vezetése

08%26,15%

69,23%

- 8/55 -


Ugyanakkor 3 intézmény (4,69 %) jelezte kételyét az iránt, hogy minden intézmény valós adatokat töltött fel az adatbázisba. Ami bár igen kis szám, de mégis érdemes erre

g az intézmények

t rá idejük (erőforrásuk)

töltésének

a jelzésre odafigyelni az adatbázis fejlesztése során. Ennek a bizalmatlanságnak egyik oka lehetett, hogy a lekérdezések során igen nagy különbségeket láttak az intézmények a minimum és maximum érétkek között, és számos esetben kiugróan magas, vagy alacsony értékek szerepeltek az adatbázisban. Ami általában az indikátorok nem egységes értelmezéséből, illetve egyes esetekben a hibás adatfelvitelből adódott. Az adat feltöltés hiányának az okait tovább elemezve megállapítható, hogy a regisztráció elmaradásán kívül, további négy alapvető okot jelöltek me(lásd 6. ábra):

− Nem tudták, hogy szerződéses kötelezettségük

− Nem vol

− Még nem jött el szerintük a feltöltés határideje

− Nem volt felelőse az adatbázis ki

10,94%12,50%

14,06%,00%

6,00%

7,81%

10,94%

0,00%

2,00%

4,00%

6,00%

8,00%

10,00%

12,00%

14

1

Csupán most, nemrég regisztrált az

intézmény

Nem tudták, hogy ezszerződéses

kötelezettségük

Nem volt rá idejük(erőforrásuk)

Még nem jött el afeltöltés határideje

Nem volt felelőse azadatbázis

kitöltésének (felelősváltás volt)

6. ábra: Amennyiben alacsony volt az adatbázis kitöltöttsége a 2005/2006. és a

2006/2007. tanévre, mi volt az oka, hogy nem rögzítették az adatokat? Az ad ányt jelölték m nem az

intézmény – 20,31 %). A lekérdezettek közül

ltésért felelős személy kinevezésének a hiányát. Ez előrevetíti az

atfeltöltés hiányosságának az okainál az első helyen az idő- és erőforráshieg az intézmények (9 intézmény – 14,06 %). Az erőforrás hiánynál

emberi erőforrás hiányát, hanem a feltöltésre rendelkezésre álló idő hiánya volt konkrétan megnevezve. Ez az időhiány szoros kapcsolatban áll a feltöltéshez kapcsolódó információs problémákkal (lásd később). Az intézmények egy része nem számolt a feltöltési feladattal (nem tudta, hogy szerződéses kötelezettsége – 12,5 %; vagy az időpontot határozta meg tévesen – 7,81 %). Az okokat tovább elemezve a kitöltéssel kapcsolatos információs problémák jelennek meg két alapvető okra visszavezethetően (138 intézmény (12,5 %) jelölte meg, hogy nem is tudta, hogy ez szerződéses kötelezettségük, illetve 5 intézmény (7,81 %) jelezte, hogy még szerintük nem jött el a feltöltés határideje. Végezetül az adatbázis feltöltés elmaradásának az okaként 7 intézmény (10,94 %) nevezte meg a feltöelemzés egyik fő megállapítását, miszerint az adatbázis feltöltésének a működtetése alapvetően intézményi feladat, amihez a program koordinációja határozza meg a kereteket, és szükség esetén segítséget tud nyújtani. Ezt erősíti meg az intézmények azon kérdésre adott válaszai is, amelyek a benchmarking adatbázis működtetésére vonatkozó javaslatait tartalmazzák (lásd következő II./2. fejezet).

- 9/55 -


2. Intézményi javaslatok az adatbázis továbbfejlesztéséhez Az intézményeknél azt is felmérték a szakértők, hogy az intézmények véleménye szerint milyen módon lehetne biztosítani az indikátor feltöltés folyamatosságát. Erre a kérdésre 32

megjelenő javaslatokat a intézménytől, 15 típusú javaslat érkezett. A több intézménynél is következő 1. táblázat tartalmazza.

No Javaslatok Javasló intézmények száma

1. Intézményen belüli adatgyűjtési rendszer kialakítása 14

2. Feltöltés díjazása (anyagi motiváció) 9

3. Adatgyűjtésért felelős kijelölése 7

4. Kitöltési határidő kijelölése 6

5. Rendszeres (pl. havi, negyedéves) feltöltés 5

6. Adatbázis rendbetétele 5

1. táblázat: Az adatbázis folyamatos m ől k

A t esetek többségében az intézmények munkájához ka – ös a program koordináció segítségé aslat – összesen 11 intézmény

gét (pl. órakedvezmény, csoportos motiváció) az egyéb javaslatok között. Ezt

űködtetésének biztosítására több intézménytbeérkező javaslato

áblázatból látható, hogy azpcsolódó javaslatokat fogalmaztak meg a megkérdezettek (1., 3. és 5. javaslat szesen 26 intézmény javaslata). Illetve a kitöltés támogatásában számítanak

re is (4. és 6. javjavaslata). Mindezeken felül önálló elemként jelent meg a feltöltés személyes motiválása is (2. számú javaslat). Összesen 9 intézmény nevezte meg konkrétan a feltöltéshez kapcsolódó munka anyagi elismerését, és ezen felül további 2 intézmény jelezte más típusú motiváció szükségesséerősíti meg az az adat is, miszerint a mostani feltöltéshez kapcsolódó honorárium az intézmények 37,5 %-ánál (24 intézmény) kis mértékben, míg további 18,75 %-nál (12 intézmény) nagymértékben tartották motiváló erőnek az adatbázis feltöltését az intézmény munkatársai (lásd 7. árba). Azaz az a feltöltéséért járó honorárium az intézmények közel 2/3-ánál egyértelmű motiváló erőt jelentett.

- 10/55 -


28,13%

37,50%

18,75%

Nem motivált Kis mértékű Nagy mértékű

7 ábra: Motiváló erőt jelentett-e az intézményben, hogy a felelős munkájáért honoráriumot kapott?

Az adatbázis működtetéséhez szükséges alapvető feladatok között csupán 4 intézmény (6,25 %) jelezte az indikátorok értelmezésének a pontosítását, és csak 1 intézmény javasolta az adatbázis kezelő program továbbfejlesztését. Ami részben azt is jelzi, hogy a benchmarking adatbázis alapjait mára sikerült rendbe tenni, azaz a benchmarking adatbázis már működőképessé vált és egyértelműen használható az intézmények számára. Ugyanakkor számos konkrét javaslatot fogalmaztak meg az intézmények képviselői az adtabázis WEB-es felületévhez kapcsolódóan, valamint az adatbázis tartalmi fejlesztése tekintetében. Az Adatbázis WEB-es felületének a fejlesztésére is számos konkrét javaslatot fogalmaztak meg az intézmények, amelyeket a következő 2. táblázat tartalmazza:

No Intézményi javaslatok

1. Évenkénti alapadat változtatás felvitel lehetőségének a biztosítása

2. Kilépési lehetőség biztosítása

3. „Élesítés” folyamatának a gyorsítása

4. Adatmódosítási lehetőség hatékonyabb módszerének a kialakítása az adatok „élesítése” után

5. Lekérdezési problémák kiküszöbölése

6. Szűrés egyszerűsítése az adatelemzésnél

7. Indikátorok csoportosításának összehangolása a SzÖM modellel

8. Csak alapadatokat kelljen feltölteni

2. táblázat: A benchmarking adatbázis WEB-es felületének továbbfejlesztésére vonatkozó intézményi javaslatok

Az adatbázis továbbfejlesztésével kapcsolatban 18 intézménytől összesen 30 javaslat érkezett be, amelyek nagymértékben segíthetik az adatbázis használhatóságának a javítását. Ezek közül a több intézmény által is javasolt elemeket tartalmazza a következő 3. számú táblázat:

- 11/55 -


No Intézményi javaslatok

1. Statisztikai adatokat kellene alapul venni (októberi statisztikával összehangolni az adatbevitelt) és ezzel összehangolni a benchmarking adatgyűjtési rendszert

2. Nyomtatási opció kialakítása az adatbázisnál

3. Az új OKJ változásával kapcsolatos adatváltozás módosítása az adatbázisnál

4. Igazolatlan hiányzásokra vonatkozó adatokkal lehetne kiegészíteni az adatbázist

5. A BM adatbázis fogalomhasználatát össze kell hangolni más adatgyűjtési rendszerekkel (lásd például szakképző iskola definiálása) – hasznos lenne egy fogalomtár kialakítása

6. Adatgyűjtést összehangolni a SZAKMA programon belül is, és egy közös adatbázisba rögzíteni (pl. program monitoringgal)

7. Alap és származtatott mutatókat szét kellene választani és csak az alapmutatókat rögzíttetni az intézménynek, majd az adatbázis maga számíthatná ki az alapmutatók alapján a származatott mutatókat

8. Az intézményi adatok gyűjtésére egy programot fejleszteni, aminek a segítségével év közben is folyamatosan lehetne rögzíteni az intézményi adatokat

9. Különböző szintű jogosultságok biztosítása a feltöltéshez és lekérdezéshez az intézményeknél

10. Automatikus visszajelzés a lementésről és az élesítésről

11. Feltöltöttségi számláló kialakítása az adatbázisban

12. Az adatbázishoz tartozó kitöltési útmutató és adatbázis 100%-os összehangolása (tartalmi és formai szinten is, pl. a sorrend tekintetében)

3. táblázat: A benchmarking adatbázis továbbfejlesztésére vonatkozó intézményi javaslatok

Mindezen javaslatok azt mutatják, hogy mára sikerült az adatfeltöltési problémákat megoldani, és a feltöltési felület kezelhetőbbé tételén kell munkálkodni. Ugyanakkor az is megállapítható az intézményi válaszok elemzéséből, hogy az adatok lekérdezése ennél rosszabb képet mutat. Több intézmény jelezte, hogy hibás adatokat talált a lekérdezések során (16 intézmény – 25 %), illetve a lekérdezés és ezen belül a szűrés kezelhetőségét is több intézmény túlzottan bonyolultnak ítélte meg (5 intézmény – 7.81 %). Azaz az adatbázis jövőbeli használhatóságának javítása érdekében a lekérdezési folyamat fejlesztésére kell a hangsúlyt helyezni az elektronikus adatbázis fejlesztésénél.

- 12/55 -


3. Indikátorok vizsgálata A szakértői munka során a konkrét indikátorok oldaláról is megtörtént az adatbázis használhatóságának a vizsgálata. Két területen vizsgálták a szakértők a benchmarking indikátorokat. Először is azt vizsgálták, hogy az egyes területekhez kapcsolódó indikátorok milyen mértékű átfedésben vannak a fenntartó által vizsgált adatokkal (pl. fenntartói beszámolókban közlendő adatokkal), azaz az intézmény milyen mértékben hasznosíthatja a benchmarking adatbázisban szereplő adatokat a fenntartói irányába történő adatszolgáltatásban. Míg a másik oldalról minden egyes indikátornál vizsgálták a szakértők, hogy az mennyire volt egyértelmű és érthető az intézmény számára, illetve milyen mértékben tartja elfogadhatónak az adott indikátor rögzítését. A fenntartó által vizsgált adatokkal való összevetés eredményét a 4. táblázat és a 8. ábra foglalja össze.

Az adott

területről nem kér adatot a

fenntartó

Más adatot kér a

fenntartó

Néhány adat azonos, illetve

hasonló

Adatok többsége

azonos, illetve hasonló

Szinte teljesen azonos, illetve hasonlóak az

adatok Pénzügyi adatoknál 0,00% 0,00% 60,42% 33,33% 6,25% Oktatási területére vonatkozó adatoknál 2,08% 4,17% 47,92% 31,25% 14,58% Tanulók elégedettségével kapcsolatban 64,58% 12,50% 10,42% 6,25% 6,25% Szülők elégedettségével kapcsolatban 64,58% 18,75% 6,25% 4,17% 6,25% Humán erőforrás menedzselésével kapcsolatban 18,75% 14,58% 35,42% 22,92% 8,33% Munkatársak elégedettségével kapcsolatban 68,75% 16,67% 8,33% 4,17% 2,08%

4. táblázat: Az adatbázisban szereplő adatok milyen mértékben vannak átfedésben a fenntartó által vizsgált adatokkal?

0,00%

10,00%

20,00%

30,00%

40,00%

50,00%

60,00%

70,00%

80,00%

Pénzügyiadatoknál

Oktatási területérevonatkozóadatoknál

Tanulókelégedettségével

kapcsolatban

Szülőkelégedettségével

kapcsolatban

Humán erőforrásmenedzselésével

kapcsolatban

Munkatársakelégedettségével

kapcsolatban

Az adott területről nem kér adatot a fenntartó Más adatot kér a fenntartóNéhány adat azonos, illetve hasonló Adatok többsége azonos, illetve hasonlóSzinte teljesen azonos, illetve hasonlóak az adatok

8. ábra: Az adatbázisban szereplő adatok milyen mértékben vannak átfedésben a fenntartó által vizsgált adatokkal?

- 13/55 -


Az ábrán és a táblázatban szereplő adatokból látható, hogy a legnagyobb egyezés a benchmarking adatbázisban gyűjtendő és a fenntartó által lekérdezendő adatok között a pénzügy és az oktatás területén van. A pénzügyi adatok esetében minden intézmény azt nyilatkozta, hogy legalább néhány adata egyezik a két adatgyűjtési rendszerben. Egy intézmény azt is megjegyezte, hogy a fenntartója a pénzügy területén lényegesen több adatot kér be tőlük, mint amit a benchmarking adatbázisba fel kell töltenie. Az oktatási adatokkal kapcsolatban igen érdekes az az adat, miszerint volt egy olyan intézmény, akinek nem kell a fenntartó felé oktatási adatokat lejelenteni, és további 2 olyan intézmény is volt, akitől a fenntartó teljesen más típusú adatokat kér az intézmény oktatási teljesítményével kapcsolatban. Mivel a benchmarking adatbázis szinte minden az oktatás területére vonatkozó adatot bekér, vagy kulcsindikátor, vagy benchmarking indikátor formájában, ezért érdekes lenne megvizsgálni, hogy mik lehetnek azok az ebből a körből kimaradt oktatási adatok a két intézménynél, amiket a fenntartó bekér tőlük. Ezzel párhuzamosan a humán erőforrások menedzselésére vonatkozó adatoknál is igen pozitív a kép, hiszen a fenntartó ezen a területen is közel azonos adatokat kér az intézmények többségétől, mint a benchmarking adatbázisban szereplő adatok. Mindemellett elgondolkodtató a humán erőforrásra vonatkozó indikátorok mélyebb vizsgálatánál, hogy 9 olyan intézmény van, amelynél nem kér a fenntartó adatokat az intézmény humán erőforrás területének működésével kapcsolatban, csupán ezen terület pénzügyi vonatkozásairól. A fenti három területen elemzett adatok megerősítik, hogy az intézmények fel tudják használni a benchmarking adatbázishoz kapcsolódóan összegyűjtött adataikat a fenntartó felé történő adatszolgáltatás során is. Sőt ezeknél a mutatóknál az intézmények, akár összehasonlítási adatokat is közölhetnek a fenntartóval, amely adatok alátámaszthatják fejlesztési igényeiket, vagy megerősíthetik az intézmény eredményeit. Ez is egy újabb hasznosítási lehetősége a benchmarking adatbázisnak, amire a felmérés tanulságai szerint az intézmények közül csupán egy intézmény használta fel eddig a benchmarking adatbázist. Másik oldalról viszont igen érdekes képet mutat a különböző partnerkörök elégedettségéhez kapcsolódó mutatók vizsgálata. Egyértelműen leszögezhető, hogy a fenntartók többsége nem, vagy csak igen kis mértében vizsgálja a különböző partnerek elégedettségének az alakulását. A fenntartók közel kétharmada (tanulóknál és szülőknél 64,58 %, munkatársaknál 68,75 %) nem kér adatokat a tanulók, szülők és az intézmény munkatársainak az elégedettségével kapcsolatban. Ez az adat mindenképp elgondolkodtató a fenntartói értékelési rendszerekkel kapcsolatban, hiszen ez azt mutatja, hogy a fenntartó valójában nem várja el intézményeitől a partnerközpontú működésének értékelését. Amiből arra lehet következtetni, hogy bár „jelmondat szinten” fontosa fenntartó számára a partneri igények kielégítése, de nem kíván valódi információkat kapni az intézmények eredményességéről ezen a területen. Tehát összességében elmondható, hogy a benchmarking adatbázis egyes elemei jól használhatóak a fenntartói adatszolgáltatási rendszerben a pénzügyi beszámolók, oktatás és humán terület eredményességét alátámasztó adatoknál. Ugyanakkor a partneri elégedettséggel kapcsolatban még óriási a szakadék a két adatgyűjtési rendszer között.

- 14/55 -


Az indikátorok egyenkénti vizsgálatával kapcsolatban is számos fontos eredményt hozott a szakértői munka. Amennyiben megvizsgáljuk, hogy az egyes mutatókkal kapcsolatban hány intézménynek volt bármilyen jellegű problémája, akkor érdekes képet mutat ezen adatok eloszlása (lásd 9. ábra). A 9. ábrából jól látható, hogy az indikátorok többségénél egy sem, vagy legfeljebb öt intézmény jelzett valamilyen problémát. A Kulcsindikátoroknál az indikátorok 60,71 %-ánál, ami 17 indikátort jelent), illetve a benchmarking indikátorok 78,57 %-ánál, ami 55 indikátort jelent. Ez a mindenképen pozitív eredménynek mondható, hiszen ez az adat azt mutatja, hogy az indikátorok több mint 60%-ánál (benchmarking indikátoroknál ez közel 80%) a vizsgált intézmények 92%-ának, ami 59 intézményt jelent, nem volt problémája az indikátor értelmezésével, illetve feltöltésével. 2

1

16

3 42 2

12

43

12

1 10

5

10

15

20

25

30

35

40

45

50

0 1-5 6-10 11-15 16-20 21-

1

Kulcsindikátorok (28 db)

Benchmarking indikátorok (80 db)

9. ábra: Valamilyen szintű problémát jelzett indikátorok százalékos aránya a problémát

jelző intézmények száma alapján.3

Tehát a kulcsindikátoroknál összesen 11 olyan indikátort tárt fel a szakértői munka, amelyeknél 6, vagy annál több intézmény jelzett valamilyen problémát, illetve a benchmarking indikátoroknál 15 ezen indikátorok száma. Az ily módon, ötnél több intézmény által is valamilyen okból problémásnak ítélt indikátorok felsorolását tartalmazza a 5. és a 6. táblázat.

2 Itt kell megjegyezni, hogy a benchmarking indikátorokra vonatkozó magasabb érték elsősorban annak köszönhető, hogy a kulcsindikátorok kitöltése kötelező volt, ezért azon a területen lényegesen alaposabb adatgyűjtést és elemzést kellett az intézményeknek elvégezniük. 3 Ez a szám azt mutatja meg, hogy a két típusú indikátorok (kulcs és benchmarking) körében hány indikátornál jelzett valamilyen problémát az adott sávba tartózó számú intézmény (pl. 0 – egyetlen intézmény sem jelezett problémát az indikátorokkal kapcsolatban; 1-5 – egy és öt közötti számú intézmény jelzett problémát az indikátorral kapcsolatban). Azaz például a kulcsindikátoroknál összesen 16 indikátornál fordult elő, hogy legalább egy vagy legfeljebb öt intézmény jelzett valamilyen problémát az indikátor feltöltésével kapcsolatban.

- 15/55 -


No Kulcsindikátorok Problémát jelző

intézmények száma 1. elhelyezkedés a végzett szakképző iskolai tanulók arányában (K)

9.a.2.m 44

2. végzettségük szerint elhelyezkedő szakképző iskolai tanulók aránya (K) 9.a.2.n 35

3. szakképző iskola 9. évfolyamára jelentkezők és felvettek aránya – túljelentkezés (K) 6.b.1.a. 18

4. iskolai tanműhelyben és külső gyakorlóhelyen eltöltött gyakorlati órák aránya (K) 6.b.2.m 17

5. érettségit adó képzésen továbbtanuló diákok száma a végzett szakiskolás diákok számához viszonyítva (K) 9.a.2.g 15

6. országos kompetenciamérés eredményei (K) 9.b.2.d 15 7. adott szakmát megkezdett és befejezett tanulók aránya (K) 9.a.2.c 12 8. team-munkában résztvevő szakképző iskolai pedagógusok száma a

szakképzési pedagóguslétszámhoz viszonyítva (K) 7.b.7.e 11

9. belső továbbképzések óraszáma az összes pedagógiai tevékenységet végzők létszámához viszonyítva (K) 7.b.3.g 8

10. külső ifjúságvédelmi szervek eljárásába kerülő szakképzős diákok aránya az összes szakképzős tanulólétszámhoz viszonyítva (K) 9.a.1.e 8

11. a lemorzsolódás mértéke a szakképző iskolai tanulólétszámhoz viszonyítva (K) 9.a.2.b 6

5. táblázat: Hat4, vagy annál több intézmény által jelzett problémás kulcsindikátor

No Benchmarking indikátorok Problémát jelző intézmények száma

1. PISA mérés eredményei az intézményben mérési csoportonként (B) 9.b.2.c 24

2. a versenyeredmények és az elérésükre fordított plusz órák aránya (B) 9.b.4.a 17

3. a kötelező eszköz és felszerelésjegyzék előírásaihoz képest való felszereltség (B) 6.b.1.c 13

4. a felzárkóztató foglalkozáson részt vett szakképző iskolai tanulók közötti bukások aránya (B) 9.b.2.j 10

5. értékelő megbeszélésen résztvevő munkatársak aránya a teljes munkatársi létszámhoz viszonyítva (B) 7.b.2.f 9

6. óralátogatások száma a megtartott órák számához viszonyítva (B) 7.b.2.e 8

7. egy szakképző iskolai pedagógusra jutó helyettesítések száma (B) 7.b.6.b 8

8. gyakorlati férőhelyek aránya a szakképzős tanulólétszámhoz viszonyítva (B) 6.b.2.k 7

9. egy főre jutó külső továbbképzések óraszáma (B) 7.b.3.h 7 10. egy szakképző iskolai pedagógusra jutó túlórák száma (B) 7.b.6.a 7 11. szakmai publikációk száma a szakképzésben (B) 9.b.3.e 7 12. óralátogatások száma a pedagógiai tevékenységet végzők

létszámához viszonyítva (B) 7.b.2.d 6

13. alkalmazottak éves bruttó átlagjövedelme (B) 7.b.5.a 6 14. a team munkában résztvevő szakképző iskolai pedagógusok számára

biztosított órakedvezmények száma (B) 7.b.7.f 6

15. a szakkörökön résztvevő szakképző iskolai tanulók száma a szakképző iskolai tanulólétszámhoz viszonyítva (B) 9.b.2.g 6

6. táblázat: Hat, vagy annál több intézmény által jelzett problémás benchmarking indikátor

4 A hat intézmény a vizsgált intézmények közel 10%-át jelenti.

- 16/55 -


Ezen mutatók többségénél problémát az adatok összegyűjtése jelentette, mert nem rendelkezett ilyen adattal az intézmény (pl. nem működik megfelelő nyomonkövetési rendszer az intézményekben ezáltal nem állt rendelkezésre a 9.a.2m és 9.a.2.n indikátor adat; vagy adott esetben nem volt PISA mérés az intézményben – 9.b.2.c indikátor). Ugyanezen adatgyűjtési problémakörön belül több olyan indikátort azonosítottak az intézmények, amelyeket nem gyűjt rendszeresen az intézmény, ezért az adatok összesítése túl sok időt és erőforrást vett volna igénybe az adatbázisban történő rögzítéshez (pl. 9.b.4.a, 6.b.1.c, 9.b.2.j). Ami ismételten megerősíti, hogy az adtabázis működtetéséhez az intézményen belüli adatgyűjtési rendszer kialakítása meghatározó jelentőségű. A szakértői munka az indikátorok értelmezésével kapcsolatban is számos fontos adatot hozott a felszínre. Több olyan indikátort sikerült azonosítani, amelyeknél hibásan szerepelt az indikátor leírása a számítási útmutatóban (pl. az országos kompetenciamérés eredményénél nem egyértelmű, hogy a szakiskolára vonatkozó adatot kell bemutatni – 9.b.2.d). Ugyanakkor akadtak olyan indikátorok is, amelyeknél csupán néhány, 4-5 intézmény jelezett értelmezési problémát. Ezeknél az indikátoroknál mindenképpen meg kell vizsgálni, hogy ez általános probléma az indikátor értelmezésével kapcsolatban és az intézmények többsége észre sem vette a hibás értelmezést, vagy csak az intézmények speciális helyzetéből adódott. Ezért érdemes azokat az indikátorokat is megvizsgálni, aminél csak kevés intézmény jelzett értelmezési problémát. Főleg ha ehhez figyelembe vesszük azt az I. fejezetben bemutatott tényt is, hogy az intézmények egy részétől nem érkeztek be konkrét válaszok az Adatgyűjtő lapokon az adott indikátorok értelmezésére vonatkozóan. Végezetül ki kell emelni, hogy csupán 3 olyan indikátort sikerült azonosítani a szakértői munka során, amely indikátorok gyűjtését és figyelemmel kísérését három, vagy annál több intézmény tartja értelmetlennek, mely indikátorok az alábbiak:

− szakképző iskola 9. évfolyamára jelentkezők és felvettek aránya – túljelentkezés (K) 6.b.1.a. (12 intézmény jelezte, hogy értelmetlennek tartja a gyűjtését);

− a versenyeredmények és az elérésükre fordított plusz órák aránya (B) 9.b.4.a (4 intézmény jelezte, hogy értelmetlennek tartja a gyűjtését);

− szakmai publikációk száma a szakképzésben (B) 9.b.3.e (3 intézmény jelezte, hogy értelmetlennek tartja a gyűjtését).

Ez az adat azért is fontos, mert az intézményi válaszok egyértelművé teszik, hogy alapvetően fontos területekre fókuszálnak az indikátorok, a fenti három kivételével. A benchmarking adatbázis feltöltését támogató szakértői munka során gyűjtött tapasztalatok megerősítik, hogy mára sikerült kiküszöbölni az indikátorok értelmezésével kapcsolatos alapvető hibákat, de még továbbra is számos olyan indikátor szerepel a gyűjtendő adatok között, amelyek valamilyen oldalról felülvizsgálatra szorulnak. Az Interneten működő adatbázis feltöltést szolgáló menürendszere mára alapvető funkcióját betölti, és lehetővé teszi az intézmények számára a saját adataik feltöltését. Az adatbázis program lekérdezésre vonatkozó részének a fejlesztése lehet a következő lépése az adatbázis továbbfejlesztésének. Ugyanakkor számos fejlesztést kell megvalósítani a program irányítás és az intézmények oldaláról is annak érdekében, hogy egy valóban működő és minden érdekelt fél számára hasznos adatbázissá válhasson a SZAKMA programban működő benchmarking adatbázis. Ezeket a javaslatok felsorolását tartalmazza a következő II./5. fejezet.

- 17/55 -


4. Javaslatok az adatbázis működtetésnek a továbbfejlesztéséhez:

4.1. Program koordináció felé 1. Széles körű, konkrét tájékoztatása az intézmények vezetésének a körében a

benchmarking adatbázissal (használatával és hasznával) kapcsolatban. 2. Egyértelmű információ az adatbázis feltöltési kötelezettséggel kapcsolatban:

− tájékoztató levél kiküldése az intézményeknek minden egyes fejlesztés megvalósítása után;

− figyelem felhívó levél az adatbázis feltöltés határideje előtt. 3. Konkrét időpont kijelölése az adatbázis feltöltésére, és ennek tudatosítása az

intézményekkel. 4. Az intézmények által valamilyen szempontból problémásnak jelzett indikátorok

vizsgálata, és szükség esetén az indikátor, illetve az indikátor értelmezésének a módosítása.

5. A benchmarking adatbázisba feltöltendő indikátor értelmezésének további pontosítása. 6. Külön belépési lehetőség biztosítása az adatok feltöltéséhez (módosításához), és az

adatbázisban történő lekérdezéshez. 7. Lekérdezési funkció fejlesztése az Internetes adatbázis kezelő szoftvernél

(lekérdezéshez kapcsolódó hibák kijavítása). 8. A fenntartók tájékoztatása a benchmarking adatbázisról:

− Mire használható, és mire nem használandó az adatbázis?

− Milyen adatok állnak rendelkezésre az adatbázisból az intézmények számára?

− Miért fontos a partneri igény és elégedettség mérése, vizsgálata? Ezzel kapcsolatban milyen adatok állnak rendelkezésre az intézményeknél.

9. A benchmarking adatbázis program szintű folyamatos használata. Például

− a benchmarking adatbázis adatai alapján a SZAKMA program és a program fejlesztési területeinek beválás vizsgálatára szolgáló kutatások indítása, tanulmányok készítése;

− a benchmarking adatok alapján az intézményi szintű beavatkozások kezdeményezése a program keretein belül.

- 18/55 -


4.2. Intézmények felé 1. A munkatársak tájékoztatása az intézményen belüli a benchmarking adatbázissal

(használatával és hasznával) kapcsolatban. 2. Az SzFP II. programmal kapcsolatos információk feldolgozási és elosztási

rendszerének kialakítása az intézményen belül. 3. A benchmarking adatbázis feltöltéséhez szükséges adatgyűjtési rendszer kialakítása

és folyamatos működtetése. 4. A benchmarking adatbázis feltöltésért felelős személy kinevezése az intézményben. 5. Benchmarking adatbázishoz teljes körű hozzáférés biztosítása az intézmény

munkatársai számára (pl. a használatához szükséges Azonosító és Jelszó megosztása intézményi szinten).

6. A benchmarking adatbázis rendszeres használata, az összegyűjtött adatok hasznosítása.

7. A benchmarking adatbázis használata során feltárt konkrét tapasztalatok és fejlesztési lehetőségek gyűjtése és visszajelzése a SZAKMA program irányítása felé.

- 19/55 -


III. Benchmarking adatbázis kulcsindikátorainak elemzése A benchmarking adatbázis kiemelt indikátorai az úgynevezett kulcsindikátorok, amelyek az intézmény működésének alapvető megítélésében kulcsfontosságú szerepet töltenek be. A SZAKMA programba bekapcsolódott intézményeknek ezeknek az indikátoroknak a feltöltése szerződéses kötelezettségük. Azaz ezeknél az indikátoroknál számolhatunk eleve magas feltöltöttségi aránnyal, ami igen fontos az adatok összehasonlító vizsgálatának az elvégzéséhez. Jelen tanulmány III. fejezete a kulcsindikátorokhoz az intézmények által feltöltött adatok 2005/2006. és 2006/2007. tanévek közötti változásán alapuló vizsgálatát tartalmazza, amely tanévekre nagyobb számban, az intézmények több mint 80%-ára vonatkozóan, állnak rendelkezésre adatok. A Szakiskolai Fejlesztési Programnak számos kiemelt célja van, amely célok teljesüléséhez egyértelmű intézményi indikátorok rendelhetőek hozzá. Általánosságban elmondható ezekről a kiemelt célokról, hogy csak több komponens együttműködésének az eredményeként válnak elérhetővé, azaz komplex intézményi fejlesztést igényelnek. Mindezeken túl azonban minden egyes fejlesztési területnek meg vannak a saját terület értékelésére vonatkozó céljai, amely célok teljesülését saját indikátorokkal is mérhetnek ez egyes fejlesztési területek. Ezen célok teljesülése is az intézményeknél válnak mérhetőkké, mivel a program célja az intézményi működés, és ezen keresztül az intézmények eredményeinek a fejlesztése. Ennek köszönhetően a program, és ezen belül az egyes fejlesztési területeknek az eredményei is az intézmények által alkalmazott benchmarking adatbázison keresztül is mérhetővé, értékelhetővé vállnak. A különböző fejlesztési területekhez kapcsolódó célok méréséhez rendelt indikátorok feldolgozását tartalmazza a 1. számú melléklet. A melléklet azt mutatja be, hogy a Szakiskolai Fejlesztési Program fejlesztési területeihez milyen indikátorokat határoztak meg, és ezen indikátorok szerepelnek-e és ha igen, akkor milyen formában a benchmarking adatbázisban. Ez alapján jól látható, hogy mely intézményi indikátorok segítségével értékelhető a program, illetve a programon belüli fejlesztési területek eredményességé. Ezért érdemes a kulcsindikátorokat az egyes fejlesztési területekhez lévő kapcsolatuk alapján történő csoportosítás szerint áttekinteni. Ennek köszönhetően a III. fejezet 1. alfejezete a több fejlesztési területhez kapcsolódó kulcsindikátorok elemzését, a 2. alfejezet a két fejlesztési területhez kapcsolódó kulcsindikátorok elemzését tartalmazza. A következő 3. alfejezet az egyes fejlesztési területek szerinti bontásban elemzi a fennmaradó kulcsindikátorokat. Majd végezetül a 4. alfejezetben történik azoknak a kulcsindikátoroknak az amelyek csak közvetett módon kapcsolhatóak a SZAKMA program valamelyik fejlesztési területéhez.

1. Több fejlesztési területet érintő indikátorok elemzése Összesen öt olyan indikátor található a benchmarking adatbázis kulcsindikátorai között, amely több fejlesztési területnek az eredményességét is méri:

1. A lemorzsolódás mértéke a szakképző iskolai tanulólétszámhoz viszonyítva. (K) 9.a.2.b

2. A tanévben külső továbbképzésen résztvevő szakképző iskolai pedagógusok aránya a teljes szakképző iskolai pedagógus-létszámhoz viszonyítva. (K) 7.b.3.b

3. A belső továbbképzések óraszáma az összes pedagógiai tevékenységet végzők létszámához viszonyítva. (K) 7.b.3.g

- 20/55 -


4. A valamilyen team-munkában részt vevő szakképző iskolai pedagógusok száma a szakképzési pedagóguslétszámhoz viszonyítva. (K) 7.b.7.e

5. Az iskola által elnyert díjak, kitüntetések, elismerések száma. (K) 8.3.a A program egyik kiemelt, hosszú távú célkitűzése a lemorzsolódás mértékének a csökkentése. Az 1. számú mellékletben találhat táblázat is megerősíti, hogy ez az indikátor minden fejlesztési területhez hozzákapcsolódik, azaz ez tekinthető a program előrehaladását mérő legfontosabb indikátornak. Továbbá a 2006. évi kormányprogram szakképzésre vonatkozó részeit áttekintve is ez az indikátor tekinthető a SZAKMA program legfontosabb hatásindikátorának. A lemorzsolódási mutató az intézményi kulcsindikátorai között szerepel, azaz a programban résztvevő intézményeknél ezek az adatok rendelkezésre állnak a vizsgált két tanév5 vonatkozásában (lásd 10. ábra – 9.a.2.b). A grafikon alapján elmondható, hogy a lemorzsolódás átlag értéke lényegében nem változott, a minimum és a szórás érték kis mértékben növekedett. Míg a legrosszabbul teljesítő intézmény (maximum érték) eredménye egyértelműen romlott. Az itt látható eredmények is megerősítik a szakképzésben lévő negatív tendenciákat, ezért is lett a program kiemelt hosszú távú célkitűzése ezen negatív tendenciák megállítása, amely cél elérésében egyenlőre még nem látható pozitív elmozdulás a programban résztvevő intézményeknél. Az, hogy még nem sikerült ezt a mutató rövidtávon pozitív irányba elmozdítani az elsősorban annak köszönhető, hogy a program még csak egy éve fut gyakorlatilag az intézményeknél. A program irányítás is csupán hosszú távú célként vállalta fel a programba bekapcsolódott intézmények esetében a lemorzsolódási mutatók csökkentését. Ennek köszönhetően a program hatása még nem jelent meg az intézmények eredményeiben a lemorzsolódás tekintetében. Bár elindultak az intézményekben a fejlesztések előkészítései, de azok igazából az idei, 2007/2008-as tanévben valósultak meg osztálytermi szinteken. Aminek az eredményei várhatóan 2-3 év múlva, azaz a 2009/2010-es tanévben jelentkezhetnek a lemorzsolódás konkrét számszerű adatainál. A lemorzsolódási mutató értékelésénél mindenképpen figyelembe kell venni, hogy az indikátor számítása változott, pontosodott az előző évben megadotthoz képest. Azaz a két adat kiszámítása miatt is kis mértékű eltérés lehet a két tanév adatai között. Mivel a program kiemelt célja a lemorzsolódás csökkentése, ezért mindenképpen indokolt lenne egy, csak erre a területre fókuszáló, önálló kutatási projekt indítása, ami segíthetne egyben a háttérben zajló folyamatok folyamatos figyelemmel kísérésében is, és ezáltal beavatkozási lehetőséget nyújthatna a tanév közben is. Ehhez a kutatáshoz benchmarking adatbázisban szereplő további indikátorokat is fel lehetne használni, ami tovább növelhetné a benchmarking adatbázis program szintű alkalmazását.

5 A tanulmány III. fejezetében a benchmarking adatok vizsgálatnál minden esetben a 2005/2006. és a 2006/207. tanévek adatainak a vizsgálata történik meg. Az elemzés mindig ezen két évre vonatkozó megállapításokat tartalmaz. Amennyiben ettől eltérő tanévre vonatkozó megállapítást tartalmaz a tanulmány, akkor ezt külön jelöli.

- 21/55 -


10. ábra: A lemorzsolódás mértéke a szakképző iskolai tanulólétszámhoz viszonyítva

(9.a.2.b)6

A külső továbbképzések adatainak alakulását vizsgálva (11. ábra – 7.b.3.b) megállapítható, hogy a programba bekapcsolódott intézményeknél egyre nagyobb mértékű a képzésbe bevont munkatársak köre. Mind a minimum, mind az átlag, mind pedig a maximum értéke is növekedett az előző évhez képest. Ez megerősíti, hogy a program nem csak egyre több képzést tart, de egyre több munkatársat von be sikeresen a képzéseken keresztül a fejlesztési folyamatokba.

Évfolyam Minimum Maximum Átlag Mintaszám2002/2003 6.00 6.00 6.00 1 2003/2004 1.27 30.47 10.50 9 2004/2005 2.50 26.47 8.33 13 2005/2006 0.09 22.00 8.14 60 2006/2007 1.25 26.20 8.08 62


11. ábra: A tanévben külső továbbképzésen résztvevő szakképző iskolai pedagógusok aránya a teljes szakképző iskolai pedagóguslétszámhoz viszonyítva (7.b.3.b)

A belső továbbképzésekre fordított óraszám adatok (12. ábra – 7.b.3.g) még jobban megerősítik, hogy a program komoly erőket mozgat meg az intézményekben a képzéseken keresztül, ami alapvető fontosságú az intézményeken belüli szemléletformáláshoz. Itt is mind a minimum, mind az átlag, mind a maximum érték is

6 A 2007/2008. tanévre vonatkozó adatok minden esetben nulla értéken vannak, mert erre az évre vonatkozóan nem történhetett még meg az adatok feltöltése. Ugyanakkor az adatbázisban történő lekérdezésnél ezek az adatok nem hagyhatóak, és minden esetben szerepelnek a grafikonon.

- 22/55 -


pozitív irányba mozdult el. Ugyanakkor ennek a mutatónak az elemzésénél is fontos megjegyezni, hogy vannak olyan intézmények, ahol igen alacsony még mindig a belső továbbképzésekre fordított órák száma a tantestület létszámához viszonyítva (van olyan intézmény, ahol 0,14 óra/fő az éves belső továbbképzésre fordított idő).

12- ábra: Belső továbbképzések óraszáma az összes pedagógiai tevékenységet végzők létszámához viszonyítva (7.b.3.g)

Az intézményi fejlesztési munkában való részvételi adatok is kedvező képet mutatnak a program eredményeinek a tekintetében (lásd 13. ábra – 7.b.7.e). Az átlag és a minimum érték is növekedést mutat, és ezen belül is a minimum érték több mint a tízszeresére növekedett. Azaz egyértelműen elmondható, hogy a programban résztvevő intézményeknél egyre nagyobb mértékben sikerül bevonni a munkatársi közösséget a fejlesztések megvalósításába.



13. ábra: Team-munkában résztvevő szakképző iskolai pedagógusok száma a szakképzési pedagóguslétszámhoz viszonyítva (7.b.7.e)

Az ötödik olyan indikátor, amely több fejlesztési területet is érint, az iskola által elnyert díjak, kitüntetések és elismerések száma (14. ábra – 8.3.a). Ez a mutató visszaesést mutat az átlag és a maximum érték tekintetében is. Azonban itt is meg kel jegyeznünk, hogy ennek az indikátornak a pozitív változását is hosszú távú célként tűzte ki a

- 23/55 -


program (hatás indikátor van rá megfogalmazva). Az intézményeknél egy éve elindult fejlesztés előkészítés, és az idei tanévben intézményi szintem megvalósult fejlesztések eredményei csupán 2-3 év múlva lesznek igazolhatóak úgy, hogy az helyi, regionális, vagy esetleg országos szintű elismerésre predesztinálja a programban résztvevő intézményeket. Ezt erősítik meg az előző, SZFP I. program tapasztalatai is, amikor a program második éve után részesült országos szintű elismerésben több intézmény a Közoktatás Minőségéért Díj pályázatán. Ezt a negatív hatást erősíti fel az is, hogy a 2006/2007-es tanévben nem volt kiírva a Közoktatás Minőségéért Díj, és a Shiba Díjra pályázó közoktatási intézmények száma is drasztikusan visszaesett. Azaz összességében országos szinten is csökkenő tendenciát mutat a különböző elismerések elnyeréséért kiírt pályázatokon való részvételi aránya.

Évfolyam Minimum Maximum Átlag Mintaszám2002/2003 0 0 0 0 2003/2004 1.00 7.00 4.67 3 2004/2005 1.00 52.00 10.78 9 2005/2006 1.00 54.00 9.57 46 2006/2007 1.00 39.00 8.46 48

14. ábra: Az iskola által elnyert díjak, kitüntetések és elismerések száma (8.3.a)

2. Két fejlesztési területet érintő indikátorok elemzése Az eddigiekben elemzett 5 intézményi indikátoron felül további 4 olyan indikátor azonosítható a benchmarking adatbázisban, amely két fejlesztési terület célrendszeréhez is hozzákapcsolódik:

1. Az országos kompetenciamérés eredményei. (K) 9.b.2.d 2. A szervezett szakmai bemutatók száma. (K) 9.b.3.b 3. A szakmai eszközök, gépek beszerzésére fordított, egy szakképző iskolai tanulóra

jutó összeg. (K) 9.b.6.k 4. Vizsgaeredmények szakmánként. (B) 9.a.2.a

Az országos kompetenciamérés eredményeinél (15. és 16. ábra – 9.b.2.d) nem vonhatóak le messzemenő következtetések a program eredményességével kapcsolatban a benchmarking adatbázisban szereplő adatok alapján. Ennek elsődleges oka az indikátor nem egyértelmű definiálása a benchmarking adatbázisban. Az intézményeknek egyetlen intézményi adatot kellet rögzíteniük, ugyanakkor a kompetenciamérés eredményei külön szakképző iskolára és külön szakiskolára vannak megadva az országos mérésben. Az indikátor értelmezésének a leírása pedig nem adott egyértelmű útmutatást, hogy melyik adatot kell a két intézményi adat közül beírni. Ezért egyes intézmények a szakiskola adatait írták be, míg más intézmények a két érték átlagát szerepeltették az adatbázisban. Ez a kérdés mindenképpen tisztázandó a jövőben. Amennyiben sikerül tisztázni az országos kompetenciamérésre vonatkozó indikátor értelmezését, akkor ezt az adatot is mindenképpen érdemes összehasonlítani az országos

- 24/55 -


átlag adatokkal. Ugyanis az országos kompetenciamérés eredményei megfelelő kontroladatot jelenthetnek a programban végzett fejlesztések nyomonkövetéséhez. A 2006. évi országos kompetenciamérés eredményeit mutatja be a következő 7. számú táblázat:

Tesztek Képzési forma Átlag Szórás N Olvasás-szövegértés gimnázium 565,3 81,2 13987 szakközépiskola 496,4 76,7 16347 szakiskola 398,9 73,0 9661 Matematika-logika gimnázium 556,8 97,4 13987 szakközépiskola 493,3 80,2 16347 szakiskola 408,1 68,6 9661

7. táblázat: A kompetencia mérés eredményei – 2006; Forrás: Kompetencia mérés, Kertesi (SULINOVA, 2006)

15. ábra: Az országos

kompetenciamérés matematika eredményei (9.b.2.d)

Évfolyam Minimum Maximum Átlag Mintaszám2002/2003 0 0 0 0 2003/2004 0 0 0 0 2004/2005 0 0 0 0 2005/2006 1.29 553.00 416.74 53 2006/2007 346.00 543.66 424.86 39


16. ábra: Az országos kompetenciamérés olvasás-szövegértés eredményei (9.b.2.d) Itt szükséges azt is megjegyeznünk, hogy a SZAKMA programhoz kapcsolódóan is folyik egy kompetenciamérés minden a programban résztvevő intézménynél. Ráadásul ez a kompetenciamérés lényegesen nagyobb mintavételt alkalmaz a vizsgált intézményekben

- 25/55 -


és a vizsgált területek köre is szélesebb. Azaz a benchmarking adatbázis kiegészíthető lenne a programhoz közvetlenül kapcsolódó kompetenciamérések eredményeivel, ami szintén egyfajta kontroll adatként is használható lenne az országos kompetenciamérések eredményeinek a vizsgálatához. Az intézmény által szerezett szakmai bemutatók száma (17. ábra – 9.b.3.b) az átlag tekintetében kis mértékű növekedést mutat az elmúlt két tanév tekintetében. Ha figyelembe vesszük, hogy az intézmények most szerzik meg azon szakmai ismereteket és ismerik meg azokat a módszereket, amelyek átadása lenne feladatuk a program megvalósításának a későbbi fázisaiban, és hogy az intézmények igen komoly erőforrásokat kötöttek le a munkatársak külső és belső képzésére, akkor ez az átlagban jelentkező minimális növekedés kifejezetten jónak tekinthető. Ugyanakkor fontos annak a vizsgálata a jövőben, akár már az idei, 2007/2008-as tanév tekintetében is, hogy ez az érték a belső és külső képzések számának növekedésével, vagy akár azoknak a rovására is megnövekszik-e az idei tanévben.

17. ábra: Az intézmény által szervezett szakmai bemutatók száma (9.b.3.b)

A szakmai eszközök, gépek beszerzésére fordított, egy szakképző iskolai tanulóra jutó összegek vizsgálata nem végezhető el (18. ábra – 9.b.6.k), mert az intézményi adatok közé néhány feltehetően hibás adat is rögzítésre került. Ezt mutatja a maximum érték, amely szerint egy intézmény évi 10.387.440 forintot költött tanulónként szakmai eszközök beszerzésére a 2006/2007-es tanévben. Ez az adat túlzottan nagymértékben torzítja az átlag értékét is, azaz nem értékelhetőek az adatok.


Évfolyam Minimum Maximum Átlag Mintaszám2002/2003 0 0 0 0 2003/2004 1 771 45 200 25 361 7 2004/2005 72 78 098 26 111 12 2005/2006 506 70 184 18 488 58 2006/2007 482 10 387 440 193 655 63

18. ábra: A szakmai eszközök, gépek beszerzésére fordított, egy szakképző iskolai tanulóra jutó összege (9.b.6.k)

- 26/55 -


A szakmánkénti vizsgaeredmények csupán a benchmarking indikátorok körébe tartoznak, amely indikátorok elemzése nem a fókusz területen jelen elemzésnek. A szakmánkénti vizsgaeredmények adatok egy különálló kutatáshoz szükséges adatmennyiséget jelentenek, ami meghaladja jelen tanulmány kereteit.

3. A különböző fejlesztési területekhez kapcsolódó kulcsindikátorok elemzése Mint azt az 1. számú mellékletben található táblázat is mutatja, az eddig vizsgált - több fejlesztési területet érintő, - indikátorokon felül minden egyes fejlesztési terület meghatározta a saját eredményességének mérését támogató indikátorait. Ezeknek az indikátoroknak egy része természetesen részét képezi a benchmarking adatbázisnak is. Azaz az egyes fejlesztési területek, ezeken az indikátorokon keresztül is értékelhető, ami egyben segítséget nyújt a teljes program értékeléséhez is. Jelen tanulmány III./3. alfejezeteiben (3.1, 3.2, 3.3, 3.4, 3.5, 3.6, 3.7) a továbbiakban az egyes fejlesztési területekhez kapcsolódóan vizsgáljuk meg a benchmarking adatbázis kulcsindikátorainak számszerű alakulását.

3.1. A hátrányos helyzetűek reintegrációja fejlesztési területhez kapcsolódó indikátorok elemzése

A fejlesztési terület értékeléséhez kapcsolódó indikátorok: 1. A lemorzsolódás mértéke a szakképző iskolai tanulólétszámhoz viszonyítva (K) 9.a.2.b 2. A belső továbbképzések óraszáma az összes pedagógiai tevékenységet végzők

létszámához viszonyítva. (K) 7.b.3.g 3. A tanévben külső továbbképzésen résztvevő szakképző iskolai pedagógusok aránya a

teljes szakképző iskolai pedagógus-létszámhoz viszonyítva. (K) 7.b.3.b 4. A valamilyen team-munkában részt vevő szakképző iskolai pedagógusok száma a

szakképzési pedagóguslétszámhoz viszonyítva. (K) 7.b.7.e 5. A szervezett szakmai bemutatók száma (K) 9.b.3.b 6. A szakmai eszközök, gépek beszerzésére fordított, egy szakképző iskolai tanulóra jutó

összeg. (K) 9.b.6.k 7. Külső ifjúságvédelmi szervek eljárásába kerülő szakképzős diákok aránya az összes

szakképzős tanulólétszámhoz viszonyítva (K) 9.a.1.e 8. A szakértői tevékenységet folytató szakképző iskolai pedagógusok aránya az összes

szakképző iskolában tanító pedagóguslétszámhoz viszonyítva. (B) 7.b.3.d Az első 6 indikátor elemzése a több területhez kapcsolód indikátoroknál megtörtént jelen tanulmány korábbi részében. Azaz egyetlen olyan a fejlesztési területhez kapcsolódó kulcsindikátor maradt, amelynek az elemzését még el kell végezni a terület értékeléséhez kapcsolódóan, a külső ifjúságvédelmi szervek eljárásába kerülő szakképzős diákok aránya az összes szakképzős tanulólétszámhoz viszonyítva (19. ábra – 9.a.1.e). Ez a mutató az előző tanévhez képest negatív irányba változott. A negatív változás értékeléséhez mélyebb elemzését kellene végezni, hogy pontosabban átlássuk az adott indikátor változásának a fő okait. Ennek a mélyebb elemzésnek ki kellene térnie a hozzá kapcsolódó indikátorok vizsgálatára (pl. magatartás jegyek alakulása, fegyelmező és dicsérő bejegyzések, hiányzások alakulása), valamint az intézményekben folyó fejlesztések megvalósítására és a lehetséges okok feltárására.

- 27/55 -


Mindemellett az indikátor intézményi szintű bekérésének egyik igen fontos hozadéka volt, hogy az intézmények nagyobb figyelmet fordítottak ezen a területen is az adatgyűjtésre. Ezért elképzelhető, hogy a nagyobb figyelemnek köszönhetően lényegesen több forrásból sikerült összesíteniük az indikátorhoz kapcsolódó adatokat, aminek a természetes eredménye lehetett az ilyen feltárt esetek számának a növekedése. Azonban ennek a feltételezésnek a megerősítéséhez is további elemzés volna szükséges. A 9.a.1.e indikátor értékelésénél azt is figyelembe kell venni, hogy a külső ifjúságvédelmi szervek eljárásába bevont tanulók számának a csökkentése a hátrányos helyzetűek reintegrációjára vonatkozó fejlesztési területnek csupán hosszú távú célkitűzése. Ezért nem is várható el, hogy a program első évében sikerüljön megfordítani a szakképzés területén általánosan jelentkező negatív tendenciát. Ennek az adatnak a pozitív irányba történő változása is körülbelül 2-3 éves távlatban tűzhető ki reális célként a programba bevont intézmények szintjén. Ennek köszönhetően viszont nagy figyelmet kell fordítani a területhez kapcsolódó háttéradatok, és a programon belüli folyamatok rendszeres figyelemmel kísérésére, a lemorzsolódási mutatóknál leírtakhoz hasonlóan. Ezáltal biztosítható csak, hogy már a fejlesztési folyamatok közben is be tudjon a program avatkozni, és ne csak az említett 2-3 éves periódus után derüljön ki, hogy rossz irányba haladnak az addigi fejlesztések.


19. ábra: Külső ifjúságvédelmi szervek eljárásába kerülő szakképzős diákok aránya az

összes szakképzős tanulólétszámhoz viszonyítva (9.a.1.e)

3.2. Közismereti oktatás megújítása fejlesztési területhez kapcsolódó indikátorok elemzése

A fejlesztési terület értékeléséhez kapcsolódó indikátorok: 1. A lemorzsolódás mértéke a szakképző iskolai tanulólétszámhoz viszonyítva (K) 9.a.2.b 2. Az iskola által elnyert díjak, kitüntetések, elismerések száma. (K) 8.3.a 3. A belső továbbképzések óraszáma az összes pedagógiai tevékenységet végzők


teljes szakképző iskolai pedagógus-létszámhoz viszonyítva. (K) 7.b.3.b

- 28/55 -


5. A tanítási órákon használt/alkalmazott projektek száma, amely mutató méréséhez hasonló a benchmarking adatbázisban a projektmódszer szerinti oktatásban részt vett szakképző iskolai tanulók arányára vonatkozó adat a szakképző iskolai tanulólétszámhoz viszonyítva (K) 9.b.2.f

6. Óralátogatások száma, amely mutatóval kapcsolatban két indikátor is szerepel a benchmarking adatbázisban: o óralátogatások száma a pedagógiai tevékenységet végzők létszámához viszonyítva

(B) 7.b.2.d o óralátogatások száma a megtartott órák számához viszonyítva (B) 7.b.2.e

A fejlesztési területhez kapcsolódóan már korábban megvizsgáltuk az első négy indikátor alakulását. Mivel a benchmarking indikátorok vizsgálata nem fókuszterületen jelen elemzésnek, ezért egy olyan indikátor maradt, amit nem vizsgáltunk a felsoroltak közül, a projektmódszer szerinti oktatásban részt vett szakképző iskolai tanulók aránya a szakképző iskolai tanulólétszámhoz viszonyítva (20. ábra – 9.b.2.f). A 9.b.2.f indikátor vizsgálata alapvetően pozitív képet mutat. Ugyanis az átlagérték növekedett, azaz az intézmények többségében egyre nagyobb mértékben alkalmazza a projekt módszert. A minimum érték változatlan maradt, és csupán a maximum érték csökkent kicsit. Ráadásul az indikátor alakulásához tartozó szórás érétke is csökkent, ami azt jelenti, hogy egyre jobban a növekvő átlag köré csoportosul az intézmények többsége. Egyetlen adat miatt nem teljesen rózsás a kép az indikátor értékelésével kapcsolatban, a 2005/2006. évre vonatkozó mintaszám miatt. Ugyanis abban az évben olyan alacsony volt az intézményi adatok száma a következő évhez képest, ami miatt már-már megkérdőjeleződik a két év adatainak az összehasonlíthatósága. Évfolyam Minimum Maximum Átlag Mintaszám

2002/2003 0 0 0 0 2003/2004 0 0 0 0 2004/2005 0 0 0 0 2005/2006 0.05 83.00 16.97 14 2006/2007 0.05 66.40 22.31 60

20. ábra: projektmódszer szerinti oktatásban részt vett szakképző iskolai tanulók aránya a

szakképző iskolai tanulólétszámhoz viszonyítva

- 29/55 -


3.3. Szakmai alapozás megújítása fejlesztési területhez kapcsolódó indikátorok elemzése

A fejlesztési terület értékeléséhez kapcsolódó indikátorok: 1. A lemorzsolódás mértéke a szakképző iskolai tanulólétszámhoz viszonyítva (K) 9.a.2.b 2. Az iskola által elnyert díjak, kitüntetések, elismerések száma. (K) 8.3.a 3. A dokumentummal igazolt informatikai tudással rendelkező szakképző iskolai

pedagógusok aránya az összes szakképzési pedagóguslétszámhoz viszonyítva) (K) 7.b.1.d

4. A nyelvvizsgával rendelkező szakképző iskolai pedagógusok aránya az összes szakképzési pedagóguslétszámhoz viszonyítva) (K) 7.b.1.e

5. A szakképző évfolyamra belépő tanulók száma. Ezen indikátorra vonatkozóan nem szerepel mutató, azaz nincs adat a benchmarking adatbázisban.

6. A szakképzettséget szerzett tanulók száma. Ezen indikátorra vonatkozóan nem szerepel mutató, azaz nincs adat a benchmarking adatbázisban.

7. A szakképzésből a munkaerőpiacra kilépő és munkát vállaló fiatalok száma. Ezen indikátorra vonatkozóan nem szerepel mutató, azaz nincs adat a benchmarking adatbázisban.

8. A tevékenységközpontú, gyakorlatorientált módszereket alkalmazó szakiskolai tanárok száma. Ezen indikátorra vonatkozóan nem szerepel mutató, azaz nincs adat a benchmarking adatbázisban.

9. Belföldi mobilitási programban résztvevő tanulók száma Ezen indikátorra vonatkozóan nem szerepel mutató, azaz nincs adat a benchmarking adatbázisban.

10. Belföldi mobilitási programban résztvevő tanárok/oktatók száma Ezen indikátorra vonatkozóan nem szerepel mutató, azaz nincs adat a benchmarking adatbázisban.

11. Országos projekt vetélkedőn résztvevő tanulók száma Ezen indikátorra vonatkozóan nem szerepel mutató, azaz nincs adat a benchmarking adatbázisban.

12. Bemutató órák száma. Ezen indikátorra vonatkozóan nem szerepel mutató, azaz nincs adat a benchmarking adatbázisban.

A fejlesztési területhez kapcsolódóan számos (összesen 8) olyan a terület céljainak értékelésére vonatkozó indikátort határoztak meg, amelynek a mérésére nem szerepel adat a benchmarking adatbázisban. Az így fennmaradt 4 indikátor közül az első kettő elemzése már korábban megtörtént, azaz két elemzendő kulcsindikátor maradt még ehhez a fejlesztési területhez kapcsolódóan. A dokumentummal igazolt informatikai tudással rendelkező szakképző iskolai pedagógusok aránya (21. ábra – 7.b.1.d) javuló értéket mutat mind a minimum, mind az átlag érték tekintetében, a maximum érték változatlanul maradása mellett. Ez jól visszaigazolja a programba befektetett informatikai képzések eredményességét. A pedagógusok informatikai ismereteinek a fejlődését jelzi az a tény is, hogy a benchmarking adatbázishoz kapcsolódó szakértői munka során egyetlen esetben sem volt az informatikai ismeretek hiánya annak az oka, hogy nem töltötte fel az adatait az intézmény.

- 30/55 -


21. ábra: dokumentummal igazolt informatikai ismeretekkel rendelkező szakképzési

pedagógusok aránya az összes szakképzési pedagóguslétszámhoz viszonyítva (7.b.1.d) A nyelvvizsgával rendelkező szakképző iskolai pedagógusok arányára (22. ábra – 7.b.1.e) vonatkozó indikátor adatainak elemzése nem végezhető el, mert a 2005/2006-os tanévre hibás, 100% feletti értékek is bekerültek, és volt olyan intézmény is, aki valószínű nem százalékban, hanem tizedes jeggyel adta meg az adatát. Ezek az feltehetően hibás érétkek olyan nagy mértékben eltértek az átlagtól, hogy ezáltal az átlag értéket is értékelhetetlenné tették. Így a két év adatainak az összevetése sem adhat értékelhető képet az intézmények átlageredményeinek alakulásáról sem.


Évfolyam Minimum Maximum Átlag Mintaszám 2002/2003 1.00 1.00 1.00 1 2003/2004 2.00 50.00 17.93 8 2004/2005 2.00 45.45 20.15 13 2005/2006 0.22 1515.00 47.67 59 2006/2007 3.80 55.60 25.68 64

22. ábra: A nyelvvizsgával rendelkező szakképző iskolai pedagógusok aránya az összes szakképzési pedagóguslétszámhoz viszonyítva 7.b.1.e

- 31/55 -


3.4. Szakképzési évfolyamokon módszertani fejlesztés című fejlesztési területhez kapcsolódó indikátorok elemzése

A fejlesztési terület értékeléséhez kapcsolódó indikátorok: 1. A lemorzsolódás mértéke a szakképző iskolai tanulólétszámhoz viszonyítva (K) 9.a.2.b 2. Az iskola által elnyert díjak, kitüntetések, elismerések száma. (K) 8.3.a 3. A belső továbbképzések óraszáma az összes pedagógiai tevékenységet végzők



szakképzési pedagóguslétszámhoz viszonyítva. (K) 7.b.7.e 6. A szakmai eszközök, gépek beszerzésére fordított, egy szakképző iskolai tanulóra jutó

összeg. (K) 9.b.6.k 7. Szakképző évfolyamra beiskolázott és azt elvégző tanulók aránya, amivel

kapcsolatban az adott szakmát megkezdett és befejezett tanulók arányára (K) 9.a.2.c vonatkozóan van az adat a benchmarking adatbázisban

8. Vizsgaeredmények szakmánként. (B) 9.a.2.a 9. A Programban kidolgozott, választható tananyagegységeket alkalmazó szakiskolák

(tanárok, tanulók) száma. Ezen indikátorra vonatkozóan nem szerepel mutató, azaz nincs adat a benchmarking adatbázisban.

10. A moduláris (tananyagegység) rendszerű képzést alkalmazó szakiskolák (tanárok, tanulók) száma. Ezen indikátorra vonatkozóan nem szerepel mutató, azaz nincs adat a benchmarking adatbázisban.

11. Szervezett szakmai bemutatókon való részvétel. Ezen indikátorra vonatkozóan nem szerepel mutató, azaz nincs adat a benchmarking adatbázisban.

Az első 6 indikátor elemzését már korábban elvégeztük, míg az utolsó 3 indikátorra vonatkozóan nincsen adat a benchmarking adatbázisban. Továbbá egy benchmarking indikátor szerepel a fejlesztési terület értékeléséhez megadott mutatók között, aminek a vizsgálata nem fókuszterületen jelen elemzésnek. Azaz egy olyan kulcsindikátor maradt a fejlesztési területen, aminek a vizsgálatát még nem történt meg eddig a tanulmányban. Az adott szakmát megkezdett és befejezett tanulók arányára vonatkozó (23. ábra – 9.a.2.c) indikátor változása pozitív képet mutat. Az átlag érték kis mértékben javult (közel 5 %-ot növekedett), és a maximum érték 29 %-ot nőtt. Figyelmeztető adat, hogy a minimum érték egy intézménynél, egy szakma esetében óriásit zuhant, és az indikátorhoz kapcsolódó szórás érétke is megnövekedett. Itt kell megjegyezni, hogy a mintaszám érétke azért ilyen magas, mert az indikátor szakmánként számítandó, azaz egy intézménytől annyi adat került bele az adatbázisba, ahány befejezett szakmával rendelkezett az intézmény az adott évben. Ugyanakkor az indikátor adatainak a vizsgálatánál azt is ki kell emelni, hogy az indikátor feltöltésénél több, összesen 12 intézmény jelzett problémát. Itt problémának jelezték, hogy a feltöltésnél még nem lehetett évenként megadni az intézménynél oktatott szakmákat, illetve egyes szakmáknál még nem rendelkezett végzős évfolyammal az adott évben az intézmény. Mindezen okokból kifolyóan az indikátor értelmezése további elemzést igényelne, hogy abból megfelelő következtetéseket lehessen levonni.

- 32/55 -


Az indikátor hibás definiálását, és az abból eredő hibás értelmezést jelzi az az adat is, hogy a maximum érték mindkét évben több intézménynél is 100 % feletti.


23. ábra: adott szakmát megkezdett és befejezett tanulók aránya (9.a.2.c)

3.5. Mérés-értékelés fejlesztési területhez kapcsolódó indikátorok elemzése A fejlesztési terület értékeléséhez kapcsolódó indikátorok: 1. A lemorzsolódás mértéke a szakképző iskolai tanulólétszámhoz viszonyítva (K) 9.a.2.b 2. A belső továbbképzések óraszáma az összes pedagógiai tevékenységet végzők


teljes szakképző iskolai pedagógus-létszámhoz viszonyítva. (K) 7.b.3.b 4. A tanévben külső továbbképzésen résztvevő szakképző iskolai pedagógusok száma. 5. Az országos kompetenciamérés eredményei. (K) 9.b.2.d 6. Vizsgaeredmények szakmánként. (B) 9.a.2.a 7. Nyertes pályázatok és megírt pályázatok aránya. (B) 9.b.6.e 8. Az iskolai méréssel, értékeléssel foglalkozók aránya, száma. Ezen indikátorra

vonatkozóan nem szerepel mutató, azaz nincs adat a benchmarking adatbázisban. A mérés-értékelés fejlesztési területtel kapcsolatban nem maradt olyan kulcsindikátor, aminek az elemzésére már ne tért volna ki a tanulmány korábbi részeiben. Egy benchmarking indikátor szerepel még a fejlesztési területre megadott indikátorok között, amely indikátor vizsgálata nem fókusza jelen elemzésnek. Illetve egy olyan indikátort határozott meg a fejlesztési terület, aminek a mérésére nem szerepel adat a benchmarking adatbázisban.

- 33/55 -


3.6. Önfejlesztés-intézményfejlesztés területhez kapcsolódó indikátorok elemzése A fejlesztési terület értékeléséhez kapcsolódó indikátorok: 1. A lemorzsolódás mértéke a szakképző iskolai tanulólétszámhoz viszonyítva (K) 9.a.2.b 2. Az iskola által elnyert díjak, kitüntetések és elismerések száma. (K) 8.3.a 3. A belső továbbképzések óraszáma az összes pedagógiai tevékenységet végzők



szakképzési pedagóguslétszámhoz viszonyítva. (K) 7.b.7.e 6. Szervezett szakmai bemutatók száma. (K) 9.b.3.b 7. Az országos kompetenciamérés eredményei. (K) 9.b.2.d 8. Jutalmazott szakképző iskolai pedagógusok száma a szakképző-iskolai

pedagóguslétszámhoz viszonyítva. (K) 7.b.4.c 9. Elhelyezkedés a végzett a szakképző iskolai tanulók arányában. (K) 9.a.2.m 10. Kilépő pedagógusok száma (kivéve nyugdíjazás) a dolgozói létszámhoz viszonyítva.

(B) 7.b.4.e A fejlesztési területhez kapcsolódó indikátorok közül az első 7 vizsgálata már ennek a tanulmánynak a korábbi részében megtörtént, aminek következtében a fentiekben megadott tíz indikátor közül két elemzendő kulcsindikátor maradt (mivel a 10. indikátor benchmarking indikátor, aminek a vizsgálata nem fókusza jelen elemzésnek) A jutalmazott szakképző iskolai pedagógusok aránya (24. ábra – 7.b.4.c) az átlagok tekintetében csökkenő tendenciát mutat, a minimum és maximum értékek közel változatlan szinten maradása mellett. A 7.b.4.c indikátornál mutatott negatív változás okainak a pontos feltárása további elemzést igényel, mivel az okokra a jelenlegi adatokból nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni. Az újabb elemzés során át kellene tekinteni egyes, a jutalmazáshoz kapcsolódó benchmarking indikátorokat (pl. jutalom bruttó összegének aránya az összes bruttó munkabérhez – 7.b.5.b), illetve az intézményben működő folyamatokat és tendenciákat. Esetleg további adatok gyűjtése is szükséges lehet, az indikátor negatív változásához kapcsolódó fő okok meghatározásához. Azonban a két szélsőértéket megvizsgálva még mindig jól látható, hogy az intézmények egy részében alig élnek a jutalmazás adta motiváció lehetőségével (11 intézménynél a munkatársak kevesebb, mint 5%-a részesült jutalomban). Illetve van még mindig olyan intézmény is, amely a jutalmazási rendszerét nem használja fel az egyes munkatársak teljesítménye közötti eltérések kiemelésére (19 intézménynél valamely évben minden munkatársat jutalomban részesült).

- 34/55 -



24. ábra: Jutalmazott szakképző iskolai pedagógusok száma a szakképző-iskolai pedagóguslétszámhoz viszonyítva. (7.b.4.c)

A szakképző iskolai tanulók elhelyezkedési adatainak (25. ábra – 9.a.2.m) vizsgálata igen érdekes képet mutat. Habár ezzel az indikátorral kapcsolatban jelzett legtöbb intézmény problémát, összesen 44 intézmény a feltöltéssel kapcsolatban (konkrétan 36 intézmény jelezte, hogy nem állnak rendelkezésére az indikátor kiszámításához szükséges adatok), ugyanakkor 49 intézmény töltötte fel adatait. Másrészről egy programozási hiba folytán ezeknek az adatok feltöltése is szakmánkénti bontásba történhetett meg, habár a számítási útmutató csupán intézményi szintű adatgyűjtést ír elő, és ehhez kapcsolódóan ad is csak útmutatást. Végezetül még azon intézmények is, amelyek feltöltötték az adataikat, jelezték, hogy ezek koránt sem teljes körű adatok. Csupán egy kis mintavétel alapján becsült értékek, és gyakran úgy érezték, hogy elsősorban a válaszadók köre befolyásolta az éves adatok alakulását, és nem az elhelyezkedésre vonatkozó valós helyzet. A feltárt problémák ellenére, feltehetően azért töltötte fel az adatokat ilyen nagy számú intézmény, mert az indikátor a kötelezően feltöltendő kulcsindikátorok között szerepelt, aminek a feltöltése a programban résztvevő intézmények számára kötelező. A fenti felvetéseket figyelembe véve igen kicsi a valószínűsége, hogy szakképző iskolai tanulók elhelyezkedési adatai a benchmarking adatbázisban valós képet mutatnak, és ebből bármilyen messzemenő következtetést le lehet vonni. Ennek az adatnak a gyűjtése a programhoz kapcsolódó központi kérdéseket vet fel:

− elvárható-e a jelenlegi rendszerben ennek az adatnak a gyűjtése,

− amennyiben elvárható az adat gyűjtése az intézményektől, akkor miként biztosítható, hogy a begyűjtött adatok az elhelyezkedésre vonatkozó reális képet mutassanak.

Mivel ennek az indikátornak a figyelemmel kísérése EU szinten is kiemelt feladat, ezért mindenképpen tovább kell foglakozni az adatgyűjtéshez kapcsolódó módszertan további elemzésével.

- 35/55 -



25. ábra: Elhelyezkedés a végzett a szakképző iskolai tanulók arányában. (9.a.2.m)

3.7. Minőségfejlesztés területhez kapcsolódó indikátorok elemzése A fejlesztési terület értékeléséhez kapcsolódó indikátorok: 1. Az iskola által elnyert díjak, kitüntetések és elismerések száma. (K) 8.3.a 2. A belső továbbképzések óraszáma az összes pedagógiai tevékenységet végzők



szakképzési pedagóguslétszámhoz viszonyítva. (K) 7.b.7.e 5. Végzettségük szerint elhelyezkedő szakképző iskolai tanulók aránya. (K) 9.a.2.n 6. Egy tanulóra jutó pályázaton nyert fejlesztési összeg. (K) 9.b.6.d 7. Szakértői tevékenységet folytató szakképző iskolai pedagógusok aránya az összes

szakképző iskolában tanító pedagóguslétszámhoz viszonyítva. (B) 7.b.3.d 8. Önértékelésből származó fejlesztések sikeres megvalósításának az aránya. Ezen

indikátorra vonatkozóan nem szerepel mutató, azaz nincs adat a benchmarking adatbázisban.

9. Partneri elégedettségi mutatók. Ezen indikátorra vonatkozóan nem szerepel mutató, azaz nincs adat a benchmarking adatbázisban.

A fejlesztési területhez kapcsolódó első négy indikátor elemzése a tanulmány korábbi részében már megtörtént, azaz két kulcsindikátor maradt a fejlesztési területhez kapcsolódóan, amely jelen elemzés vizsgálati területének a részét képezi. A végzettségük szerint elhelyezkedő szakképző iskolai tanulók arányának vizsgálatánál (26. és 27. ábra – 9.a.2.n) két adat is fellelhető az adatbázisban, mivel sajnálatos módon kétszer is fel lehetett tölteni az adatot egy programozási problémának köszönhetően. Ezáltal a lekérdezésben két egymástól eltérő adathoz is hozzá lehet jutni. Ennek köszönhetően az adatok értékelése jelen formájában nem végezhető el.

- 36/55 -


Ugyanakkor azt is meg kell jegyeznünk, hogy ennél az indikátornál jeleztek a szakképző iskolai tanulók elhelyezkedési adataihoz (lásd 9.a.2.m indikátor) hasonlóan nagy számban problémát az intézmények. Összesen 35 intézmény jelzett problémát az adatok összegyűjtésével kapcsolatban. Ebből 30 intézmény jelezte, hogy nem állnak rendelkezésére az indikátor kiszámításához szükséges adatok. Ennek ellenére a mintaszám adatokat nézve ennél több, 2005/2006-os tanévre 36, míg a 2006/2007-es tanévre 41 intézmény töltötte fel adatait.

26. ábra: Végzettségük szerint elhelyezkedő szakképző iskolai tanulók aránya (9.a.2.n)



27. ábra: Végzettségük szerint elhelyezkedő szakképző iskolai tanulók aránya (9.a.2.n) Az egy tanulóra jutó pályázaton nyert fejlesztési összegek alakulása (28. ábra – 9.b.6.d) is egyértelműen pozitív képet mutat. Ez természetes velejárója a programnak, mivel a programba bekapcsolódott intézmények egyben fejlesztési forrásokhoz is hozzájuthattak a program keretein belül. Ugyanakkor ennek az adatnak a növekedés nagyobb mértékű, mint amit lehetővé tenne a program. Ami azt jelzi, hogy a programba bekapcsolódott intézmények többségénél elindult egy új forrásfeltárási folyamat a kiírt pályázatokon keresztül. Ezt a folyamatot támogatja természetesen az is, hogy az oktatás területén egyre több pályázat jelenik meg. Ugyanakkor igen pozitív, hogy a programban résztvevő intézmények élnek a környezet adta lehetőséggel, aminek köszönhetően egyre több pályázati forráshoz jutnak hozzá.

- 37/55 -


Azonban ahhoz, hogy a fenti következtetés helyessége igazolható legyen, meg kell erősíteni egyes intézményeknél a megadott számszerű intézményi adatokat. Ugyanis egyes intézményeknél kiemelkedően magas értékek is bekerültek az adatbázisba (lásd például a 2006/2007 tanév maximum értéke). Amennyiben ezek az adatok tévesek, úgy a kapott átlagérték is más képet mutathat.


28. ábra: Egy tanulóra jutó pályázaton nyert fejlesztési összeg (9.b.6.d)

4. Egyéb intézményi kulcsindikátorok elemzése Az előző 1-3. alfejezetekben elemzett kulcsindikátorokon felül további tíz kulcsindikátor található a benchmarking adatbázisban, amelyek feltöltése kötelező volt a programban résztvevő intézmények számára, és amelyek közvetett módon információt szolgáltathatnak a SZAKMA program eredményeiről, illetve az oktatási környezetben történő változásokról. 1. szakképző iskola 9. évfolyamára jelentkezők és felvettek aránya - túljelentkezés

(6.b.1.a) 2. érettségit adó képzésen továbbtanuló diákok száma a végzett szakiskolás diákok

számához viszonyítva (9.a.2.g) 3. egy tanulóra jutó, nem költségvetési forrásból szerzett bevétel (9.b.6.c) 4. egy tanulóra jutó számítógépek száma (6.b.1.e) 5. szemléltető eszközök beszerzésére fordított egy tanulóra jutó összeg (9.b.6.j) 6. átlagosan egy szakképző iskolában tanító pedagógus továbbképzésére fordított éves

összeg (7.b.3.i) 7. egy főre jutó betegnapok száma (7.b.4.i) 8. szakos ellátottság mértéke (7.b.2.b) 9. egy szakképző iskolában tanító pedagógusra jutó szakképző iskolai tanulók száma

(9.b.4.b) 10. iskolai tanműhelyben és külső gyakorlóhelyen eltöltött gyakorlati órák aránya (6.b.2.m) Ezeknek a kulcsindikátornak az alakulását mutatja be röviden jelen tanulmány a következő 4.1, 4.2 és 4.3 fejezetei.

- 38/55 -


4.1. Intézmény eredményességéhez kapcsolódó mutatók Alapvetően két kulcsindikátor kapcsolható ehhez a területhez a fennmaradt tíz kulcsindikátorból, amelyek az alábbiak:

− szakképző iskola 9. évfolyamára jelentkezők és felvettek aránya - túljelentkezés (29. ábra – 6.b.1.a)

− érettségit adó képzésen továbbtanuló diákok száma a végzett szakiskolás diákok számához viszonyítva (30. ábra – 9.a.2.g)

Mindkét kulcsindikátornál több intézmény is problémát jelzett az indikátor gyűjtésével kapcsolatban. A túljelentkezésre vonatkozó indikátor (6.b.1.a) értékelését 12 intézmény (azaz a vizsgált intézmények 18,75 %-a) értelmetlennek tartotta a benchmarking adatbázis feltöltéshez kapcsolódó szakértői munka során. Ez volt az az indikátor, amelynél a legtöbb intézmény jelezte, hogy nem nyújt értékelhető információt az intézmény eredményességének az értékeléséhez. Ezt támasztják alá az intézmények által beírt adatok is, hiszen ennél az indikátornál az egyik legmagasabb a szórás értéke, a minimum és maximum érték közötti különbséget figyelembe véve. Ráadásul olyan magas értékek születtek egyes intézmények által oktatott szakmáknál, amely adatokat intézményi szintű összehasonlítása értelmetlen. Esetleg a szakmák szerinti összehasonlítás adhat némi információt, azonban az intézmények közötti összehasonlításhoz túlzottan alacsony lesz a mintaszám az adatok szűrése után. Ez az adat igen kevés információt hordozz az intézmények számára, azonban a program irányítás, valamint az oktatás irányítás számra egyszélesebb körű adatgyűjtéssel igen fontos adatokhoz lehetne hozzájutni. Másik oldalról az indikátorhoz kapcsolód mintaszám alapján mindenképpen megvizsgálandó az indikátor definiálása. Ugyanis, míg az értelmezési útmutató intézményi adatként írja elő az indikátor kiszámítását, addig az adatbázisban már szakma szintű adatokat lehet rögzíteni. Mindenesetre az indikátor átlag és minimum érétke is növekedést mutatott a 2005/2006. tanév adataihoz képest. Csupán a maximum érték mutatott mértékű csökkenést.

Évfolyam Minimum Maximum Átlag Mintaszám2002/2003 0 0 0 0 2003/2004 2.46 370 214 7 2004/2005 2.25 426 278 11 2005/2006 1.60 1140 240 212 2006/2007 1.80 1062 265 229

29. ábra: A szakképző iskola 9. évfolyamára jelentkezők és felvettek aránya - túljelentkezés (6.b.1.a)

- 39/55 -


Az érettségit adó képzésen továbbtanuló diákok számával kapcsolatban (9.a.2.g) több intézmény is (összesen 15 intézmény) problémát jelzett a benchmarking adatbázishoz kapcsolódó szakértői munka során. Az intézmények egy része jelezte, hogy ezzel kapcsolatban nincs adatuk, mert a tanulóknak nincsen lehetőségük a saját intézményükben az érettségit adó továbbképzésen továbbtanulni, illetve egyes esetekben megjegyezték, hogy még ha lehetőségük is van a saját intézményükben tanulmányaik folytatására, akkor sem feltétlenül náluk teszik ezt meg. Ezáltal a más intézményekben továbbtanuló diákokról nincsenek adatait. Mindezek ellenére az intézmények igen nagy része feltöltötte az indikátorra vonatkozó intézményi adatát, és az adatok alapvetően pozitív változást mutatnak. Az átlag érték is növekedett egy kis mértékben, ráadásul a maximum érték igen nagyot nőtt. Mindemellett figyelmeztető adat a minimumérték csökkenése és ezzel párhuzamosan a szórás növekedése.


30. ábra: Az érettségit adó képzésen továbbtanuló diákok száma a végzett szakiskolás diákok számához viszonyítva (9.a.2.g)

Tehát összességében elmondható, hogy ennek a két indikátornak a mérést az intézmények egy része feleslegesnek, illetve problémásnak tartja. Ezért mindkét indikátornál indokolt az indikátor értelmezésének, és definiálásának a felülvizsgálata.

4.2. Az intézményi környezethez kapcsolódó indikátorok Az intézményi környezethez kapcsolódóan további 3 kulcsindikátor található a benchmarking adatbázisban, amelyek az alábbiak:

− egy tanulóra jutó, nem költségvetési forrásból szerzett bevétel (31. ábra – 9.b.6.c)

− egy tanulóra jutó számítógépek száma (32. ábra – 6.b.1.e)

− szemléltető eszközök beszerzésére fordított egy tanulóra jutó összeg (33. ábra – 9.b.6.j)

− iskolai tanműhelyben és külső gyakorlóhelyen eltöltött gyakorlati órák aránya (34. ábra – 6.b.2.m)

Az egy tanulóra jutó nem költségvetési forrásból szerzett bevételek mind minimum, mind átlag és maximum érték tekintetében is növekedést mutatnak az előző évi adatokhoz képest. Ugyanakkor az is látható, hogy ez a növekedés az átlag és a maximum érték tekintetében az infláció értékéhez közelítő, ami azt jelenti, hogy az intézményeknek sikerült az ily módon szerzett bevételeiket a tanulói létszámhoz viszonyítva megtartaniuk.

- 40/55 -


Az adatok szórásának a nagyságából, a minimum értékek nagyon alacsony, és a maximum értékek igen magas érétkeiből azonban fennáll annak a veszélye, hogy az intézmények nem biztos, hogy egységesen értelmezték az indikátor kiszámítását. Ehhez járul hozzá az is, hogy az indikátor kiszámításánál nincs egyértelműen meghatározva, hogy a tanulói létszámnál csak a szakiskola, vagy a szakképző intézmény tanulói létszámával kell számolni. Ennek köszönhetően az egyes intézménynél számított indikátorok értelmezése sem biztos, hogy azonos módon történt.

31. ábra: Az egy tanulóra jutó, nem költségvetési forrásból szerzett bevétel (9.b.6.c)

Az egy tanulóra jutó számítógépek száma abszolút értékében torzító képet mutat, mivel az indikátor kiszámításánál az összes a tanulók által használható gépet be kell számítani, míg a tanulói létszámánál csak a szakképző intézmény tanulói létszámával kell számolni. Azaz az összetett (pl. gimnáziumot vagy általános iskolát is üzemeltető) intézmények adatai lényegesen jobb értékeket mutatnak, mint az önáll szakiskolák, illetve szakképzők. Továbbá az indikátor kiszámításánál nincs egyértelműen meghatározva, hogy a tanulói létszámnál csak a szakiskola, vagy a szakképző intézmény tanulói létszámával kell számolni. Ennek köszönhetően az egyes intézménynél számított indikátorok értelmezése sem biztos, hogy azonos módon történt. Mivel azonban az intézményen belüli értelmezés nagy valószínűséggel egyezően történt mindkét tanévben, ezért feltehetően a vizsgált két adatai közötti változás valóban a területen lévő változást mutatja. Ezek alapján megállapítható, hogy az egy tanulóra jutó számítógépek száma is fokozatosan javuló tendenciát mutat a programban résztvevő intézményeknél a benchmarking adatbázisban szereplő adatok alapján.



32. ábra: Az egy tanulóra jutó számítógépek száma (6.b.1.e)

- 41/55 -


A szemléltető eszközök beszerzésére fordított összegek tanulóra vetített értéke sem elemezhető, mivel néhány intézmény feltehetően hibás adatokat adott meg. Ezt támasztja alá az indikátorhoz kapcsolódó hihetetlenül magas maximum érték is, miszerint van olyan intézmény, amely évi 1.961.082 forintot fordított szemléltető eszközök beszerzésére egy tanulóra vetítve. (Illetve a túlzottan alacsony minimum értékek is felvetik az indikátor hibás értelmezésének a lehetőségét.)

33. ábra: A szemléltető eszközök beszerzésére fordított egy tanulóra jutó összeg (9.b.6.j)

Az iskolai tanműhelyben és a külső gyakorlóhelyen eltöltött órák arányának (6.b.2.m) kiszámításánál több intézmény jelezte, hogy nem volt egyértelmű miként kell az indikátort kiszámítani. A kiszámítási útmutató kétféle számítási módot is megadott, ezzel szemben az adatbázisba csupán egy adatot lehetett rögzíteni. Ezt támasztja alá azt is, hogy egyes esetekben (2005-ben 3 intézménynél, míg 2006-ban négy intézménynél) 100% feletti lett a legfeljebb 100%-ot elérhető érték. Ennek köszönhetően a 6.b.2.m indikátornak az elemzéséből nem vonhatóak le következtetések a programba bekapcsolódott intézményekkel kapcsolatban.

Évfolyam Minimum Maximum Átlag Mintaszám2002/2003 0 0 0 0 2003/2004 12.7 6 502 2 714 7 2004/2005 132 39 704 5 202 13 2005/2006 105 101 500 5 045 55 2006/2007 32 1 961 082 39 384 60


34. ábra: Iskolai tanműhelyben és külső gyakorlóhelyen eltöltött gyakorlati órák aránya (6.b.2.m)

- 42/55 -


4.3. Az emberi erőforrás menedzsment területhez kapcsolódó indikátorok Négy olyan kulcsindikátor maradt hátra az elemzésből, amelyek az emberi erőforrás menedzsment területhez kapcsolhatóak:

− átlagosan egy szakképző iskolában tanító pedagógus továbbképzésére fordított éves összeg (35. ábra – 7.b.3.i)

− egy főre jutó betegnapok száma (36. ábra – 7.b.4.i)

− szakos ellátottság mértéke (37. ábra – 7.b.2.b)

− egy szakképző iskolában tanító pedagógusra jutó szakképző iskolai tanulók száma (38. ábra – 9.b.4.b)

Az egy pedagógusra fordított képzési költségek értéke pozitív irányba változott a 2006/2007-es tanévre. Az átlag érték az infláció mértékét meghaladó növekedést mutat. A minimum érték közel tízszeresére növekedett, és még a maximum érték is 1,5%-ot növekedett. Azonban a minimum és maximum értékeket nézve felmerül a kétely, hogy egyes intézményeknél nem értelmezték helyesen az indikátor kiszámítását. Ugyanis az indikátorhoz kapcsolódó minimum és maximum érétkek szélsőségesen alacsony, illetve magas értékeket mutatnak egyes intézményeknél. Ezért mindenképpen érdemes néhány szélsőértéke esetében megerősíteni az adatokat, és az alapján újra elemezni az indikátorhoz kapcsolódó adatokat. Habár a szakértői adatgyűjtés során csupán egy-egy intézmény jelzett problémát az indikátor értelmezésével és az adatok összegyűjtésével kapcsolatban.

Évfolyam Minimum Maximum Átlag Mintaszám2002/2003 14 000 14 000 14 000 1 2003/2004 11 250 72 000 31 623 8 2004/2005 210 66 000 22 063 13 2005/2006 3.31 195 000 24 170 59 2006/2007 27 198 000 33 671 61

35. ábra: Átlagosan egy szakképző iskolában tanító pedagógus továbbképzésére fordított éves összeg (7.b.3.i)

Az egy főre jutó betegnapok száma negatív irányba változott minden értéket figyelembe véve a 2005/2006 és 2006/2007 tanévek között. Ráadásul ez a változás igen nagy mértékű, az átlag esetében 35 %; míg a maximum értéknél 167%. Az átlag növekedés indokolható lenne a maximum értéket adó intézménynél lévő kimagaslóan nagy növekedéssel. Azonban, ha kivesszük ezt az értéket az adatbázisból, akkor is növekedés tapasztalható az átlag és a maximum érték esetében is. Ezért a jövőben különös figyelmet kell fordítani hiányzásra vonatkozó indikátor időbeli változásának a nyomonkövetésére és vizsgálatára. Esetleg érdemes lehet ennek az adatnak az összehasonlítása is más szektorokban mutatkozó hiányzási adatokkal.

- 43/55 -


Tehát a hiányzási adatokban jelentkezett negatív változás okai nem ítélhetőek meg egyértelműen, ezért az okok feltárásához további adatgyűjtés és elemzés szükséges.

36. ábra:Az egy főre jutó betegnapok száma (7.b.4.i)

A szakos ellátottságra vonatkozó adatok az átlagérték tekintetében javuló tendenciát mutatnak, míg a maximum érték továbbra is 100%-on maradt. Sőt a 100%-on lévő intézmények száma tizenhétről huszonegyre növekedett 2006/2007-es tanévre. A minimum érték változása nem értékelhető, mert oda egy hibás intézményi adat került be a 2005/2006-os tanévnél. Ha kivesszük az értékelésből ezt a hibás intézményi adatot, akkor a minimum érték teljes mértékben változatlan maradt.



37. ábra:A szakos ellátottság mértéke (7.b.2.b) Az egy szakképző iskolában tanító pedagógusra jutó tanulók számának alakulása igen érdekes képet mutat, amely adatok alapján nem állapítható meg egyértelmű tendencia. Ugyanis míg az átlag és minimum érétkek csökkenő változást mutatnak, addig a maximum és a szórás érétke növekedett a 2005/2006. és 2006/2007. tanévek között. Az indikátor alakulásának egyértelmű megítéléséhez további adatokra lenne szükség, illetve ezen adatsor több évre történő elemzése nyújthatna támpontot.

- 44/55 -



38. ábra: egy szakképző iskolában tanító pedagógusra jutó szakképző iskolai tanulók száma (9.b.4.b)

5. A kulcsindikátorok számszerű adatainak elemzéséből levonható következtetések A benchmarking adatbázisban található kulcsindikátorok adatait megvizsgálva megállapítható, hogy a SZAKMA program hosszú távú céljaihoz kapcsolt hatásindikátorok még nem minden esetben mozdultak el pozitív irányba, illetve nem minden esetben sikerült a szakképzésben lévő negatív tendenciát sem megállítani. Ezen indikátorok közé tartoznak az alábbiak: 1. jutalmazott szakképző iskolai pedagógusok száma a szakképző iskolai

pedagóguslétszámhoz viszonyítva (7.b.4.c) 2. az iskola által elnyert díjak, kitüntetések és elismerések száma (8.3.a) 3. külső ifjúságvédelmi szervek eljárásába kerülő szakképzős diákok aránya az összes

szakképzős tanulólétszámhoz viszonyítva (9.a.1.e) 4. a lemorzsolódás mértéke a szakképző iskolai tanulólétszámhoz viszonyítva (9.a.2.b) 5. az intézmény által szervezett szakmai bemutatók száma (9.b.3.b) Ezeknél a kulcsindikátoroknál a pozitív javulás nem is várható el a program kezdeti időszakában. A programhoz meghatározott hatásindikátorok számszerű javulása 2-3 (esetleg 4 éves) távlatban várható el reálisan. Ezért is igen fontos a hatás indikátorokhoz kapcsolódó eredményindikátorok rendszeres figyelemmel kísérése, amely indikátorok segítik a hosszú távú célok eléréséhez kapcsolódó folyamatok nyomonkövetését. Mindezeken felül a program hatását mérő, fentiekben megadott öt kulcsindikátornál igen fontos az adatok alakulásának folyamatos nyomonkövetése, és a hozzájuk kapcsolódó tevékenységek és jelenségek folyamatos értékelése, elemzése. Azért is fontos ezekhez az indikátorokhoz kapcsolódó tevékenységek, jelenségek folyamatos elemzése, mert ezen indikátorok változása csupán 3-4 év leteltével értékelhető. Azaz már csak a program hosszú távú alkalmazása után kaphatunk pontos adatok, amikor is már késő lehet az újabb korrekciós beavatkozás. Az hatásindikátorokhoz kapcsolódó további kulcsindikátorok számszerű eredményeit áttekintve megállapítható, hogy a kulcsindikátorok többsége pozitív változást mutatott a 2005/2006. és 2006/2007. tanévek között. A program eredményeit mérő 23

- 45/55 -


kulcsindikátor közül 17 indikátor mutatott pozitív javulást a vizsgált két év között. Azonban ezen kulcsindikátorok között olyanok is szerepelnek, amelykehez az intézmények értelmezési, és/vagy adatfeltöltési problémák miatt feltehetően téves adatokat rögzítettek a benchmarking adatbázisban. Ha kivesszük ezen listából ezeket a feltehetően tévesen rögzített kulcsindikátorokat, akkor az alábbi 9 kulcsindikátor marad, ami egyértelműen megerősíti a program rövid távú eredményességét: 1. dokumentummal igazolt informatikai ismeretekkel rendelkező szakképzési

pedagógusok aránya az összes szakképzési pedagóguslétszámhoz viszonyítva (7.b.1.d)

2. szakos ellátottság mértéke (7.b.2.b) 3. a tanévben külső továbbképzésen résztvevő szakképző iskolai pedagógusok aránya a

teljes szakképző iskolai pedagóguslétszámhoz viszonyítva (7.b.3.b) 4. átlagosan egy szakképző iskolában tanító pedagógus továbbképzésére fordított éves

összeg (7.b.3.i) 5. belső továbbképzések óraszáma az összes pedagógiai tevékenységet végzők

létszámához viszonyítva (7.b.3.g) 6. team-munkában résztvevő szakképző iskolai pedagógusok száma a szakképzési

pedagóguslétszámhoz viszonyítva (7.b.7.e) 7. egy tanulóra jutó, nem költségvetési forrásból szerzett bevétel (9.b.6.c) 8. egy tanulóra jutó pályázaton nyert fejlesztési összeg (9.b.6.d) 9. projektmódszer szerinti oktatásban részt vett szakképző iskolai tanulók aránya a

szakképző iskolai tanulólétszámhoz viszonyítva (9.b.2.f) A fenti kilenc kulcs indikátorok mindegyike pozitív irányba változott a 2005/2006. és 2006.2007. tanévek között. Ezért ezeknek az indikátoroknak egyenlőre nem szükséges a további elemzésük. Csupán az a program feladata, hogy folytassa a fenti kulcsindikátorokhoz tartozó fejlesztéseket, és folyamatosan nyomonkövesse ezeknek az indikátoroknak az alakulását. A kulcsindikátorokat tovább elemezve az is megállapítható, hogy még mindig igen nagy számban vannak azon indikátorok (a 28 kulcsindikátorból összesen 12 indikátor), amelyeknél valószínű téves adatokat rögzítettek az intézmények. Ezek a kulcsindikátorok az indikátor értelmezési, és/vagy a hozzá kapcsolódó adatgyűjtési problémákból eredő adatfeltöltési hibák miatt nem elemezhetőek: 1. szakképző iskola 9. évfolyamára jelentkezők és felvettek aránya - túljelentkezés

(6.b.1.a) 2. egy tanulóra jutó számítógépek száma (6.b.1.e) 3. iskolai tanműhelyben és külső gyakorlóhelyen eltöltött gyakorlati órák aránya (6.b.2.m) 4. nyelvvizsga bizonyítvánnyal rendelkező szakképzési pedagógusok aránya az összes

szakképzési pedagóguslétszámhoz viszonyítva (7.b.1.e) 5. adott szakmát megkezdett és befejezett tanulók aránya (9.a.2.c) 6. érettségit adó képzésen továbbtanuló diákok száma a végzett szakiskolás diákok

számához viszonyítva (9.a.2.g) 7. végzettségük szerint elhelyezkedő szakképző iskolai tanulók aránya (9.a.2.n) 8. elhelyezkedés a végzett szakképző iskolai tanulók arányában (9.a.2.m) 9. az országos kompetenciamérés matematika eredményei (9.b.2.d)

- 46/55 -


10. az országos kompetenciamérés olvasás-szövegértés eredményei (9.b.2.d) 11. szakmai eszközök, gépek beszerzésére fordított egy szakképző iskolai tanulóra jutó

összeg (9.b.6.k) 12. szemléltető eszközök beszerzésére fordított egy tanulóra jutó összeg (9.b.6.j) A fenti tizenkettő kulcsindikátorból nyolc indikátornál az intézmények is jelezték kitöltési problémájukat. Ezeknél a kulcsindikátoroknál központi kérdés, hogy az adatbázisban egyértelművé váljon az értelmezésük, és ezáltal a jövőben valóban összehasonlítható, elemezhető adatok szülessenek ezeknél az indikátoroknál is. Ugyanakkor igen pozitív az a tény, hogy csupán egyetlen olyan a program rövid távú eredményességéhez kapcsolódó kulcsindikátor van, amely negatív tendenciát mutat: 1. egy főre jutó betegnapok száma (7.b.4.i) Ennek az adatnak, illetve az adat alakulásának a háttere nem ítélhető meg egyértelműen a feldolgozott információk alapján. Ezért ennél az indikátornál további elemzést kell elvégezni, amennyiben pontosan tudni szeretnénk az indikátor negatív változásának az okát. A kulcsindikátorok számszerű értékelése alapján néhány az adatbázis továbbfejlesztéséhez kapcsolódó általános megállapítás is tehető:

− Nagyon fontos az intézményi adatok ellenőrzése, mielőtt azok bekerülnek a végső adatbázisba. Ugyanis számos esetben egy külső kontrol segítségével kiszűrhetőek lennének a hibásan értelmezett, vagy hibásan rögzített adatok.

− Azoknál a kulcsindikátoroknál, amelyeknél negatív változás volt tapasztalható a vizsgált két év között, ott fokozottabb figyelmet kell fordítani a hozzá kapcsolódó egyéb indikátorok, és a héttérben zajló folyamatok figyelemmel kísérésére. Egyes kiemelt kulcsindikátorok esetében érdemes volna kisebb tényfeltáró kutatásokat is végezni.

− Megfontolandó, hogy az elhelyezkedésre vonatkozó kulcsindikátor (9.a.2.n és 9.a.2.n) gyűjtése és figyelemmel kísérése elvárható-e az intézményektől, és ha igen, akkor milyen módszer alapján.

− A pénzügyi területhez kapcsolódó adatoknál érdemes lenne megvizsgálni az adatok relevanciáját, mert ezen a területen került az adatbázisba a legtöbb olyan adat, ami sok esetben hihetetlenül alacsony, és elképesztően magas értékeket mutatott. A szélsőértékeket adó intézményeknél meg kellene vizsgálni az okokat, és hogy valóban helyesen értelmezhető-e az indikátor, vagy az indikátor definiálásából eredően adódnak ezek az extrém érétkek.

− Mivel az indikátorok egy része szakiskolára, egy másik része pedig a teljes szakképző intézményi részre vonatkozik, ezért a létszám adatoknál egyértelműen meg kell adni, hogy melyik esetben melyikkel kell számolni.

IV.

- 47/55 -


Elemzések eredményeinek összefoglalása Mindkét elemzési adatforrás tekintetében megtörtént a fejlesztéshez kapcsolódó következtetések összefoglalása (lásd II.4. és III.5. fejezetek). A két elemzés alapján általános összefüggéseket is fel lehet tárni, amit ezen összegzés tartalmaz. Az egyes adatforrások elemzéseinek összegzését áttekintve megállapítható, hogy a benchmarking adatbázis működtetéséhez nem elegendő az adatbázis és a hozzá tartozó Internetes felülettel kapcsolatos problémák megoldása, és továbbfejlesztése. Mindezeken felül igen fontos feladat az intézmények megnyerése és bevonása az adatbázis használatába. Az adatbázis használatára először intézményi szinten kell felkészíteni az intézményeket, azaz el kell juttatni a kompetens személyekhez a megfelelő információkat, hogy mire és hogyan használható az intézmények mindennapi gyakorlatában a benchmarking adatbázis. Fontos, hogy ne csak a kitöltők férjenek hozzá az adatokhoz, amihez érdemes egy több szintű belépési rendszert kialakítani az adatbázishoz, hogy csak az arra felhatalmazott személyek módosíthassák az adatokat, de bárki hozzáférjen betekintésre azokhoz. Az adatbázis használatához igen fontos lehet az intézmények pozitív motiválása az adatok feltöltésére, amihez meg kell találni a programban a megfelelő eszközöket. Ellenkező esetben a szerződés miatt feltöltik az intézmények ugyan adataikat, de nem fogják az adatbázisban megjelenő információkat a „magukénak” érezni. Ezzel párhuzamosan az intézményeknek fel kell ismerniük, hogy az adatbázis csak az ő aktív közreműködésükkel válhat „élő” rendszerré, amit fel tudnak használni a mindennapi munkájuk során. A benchmarking adatbázis működtetésének másik alapja az adatfeltöltési hibák kiküszöbölése. Az adatok pontatlan definiálása miatt, és más okokból igen sok adatot hibásan töltöttek fel, illetve számítottak ki az intézmények. Azaz még mindig számos olyan indikátor található az adatbázisban, aminek az értelmezése nem egyértelmű, illetve sok esetben hibás adatok is bekerülhetnek az adatbázisba az adatrögzítés során. Ennek következtében már a kulcsindikátoroknál sem biztosítható minden esetben, hogy valós minimum, átlag és maximum értékeket kapunk. Addig amíg az egyes intézmények által megadott adatoknál nem biztosítható az adatok egységes értelmezése, és a hiba nélkül adatbevitel, addig nem várható el, hogy az intézmények azt valóban használják a mindennapi munkájuk során. Ezért a fejlesztés elsődleges feladata az ehhez kapcsolódó problémák kiküszöbölése. A hibamentes adatbevitel alapkövetelménye az indikátorok definiálásának a pontosítása, úgy hogy az minden intézmény számára teljes mértékben érthető legyen. Első lépésben a minden intézmény számára kötelezően gyűjtendő, kulcsindikátorok értelmezését és kiszámításának leírását kell rendbe tenni. Majd ez után következhet a további benchmarking indikátorok értelmezésének a felülvizsgálata. A kulcsindikátorok, és a hozzájuk kapcsolódó benchmarking indikátorok egyértelmű definiálásához a definícióknál általánosan használt alapfogalmakat (pl. szakiskola és szakképző intézmény, szakiskolai és szakképző tanuló létszám) is egyértelműen definiálni kell, úgy hogy ezek a definíció összhangban legyenek a más országos statisztikákban használt fogalmakkal. Azért is érdemes az adatbázist összehangolni az országos statisztikai rendszerekkel, mert így az intézményeknek nem kell újabb adatokat gyűjteniük, és kisebb munkát kell befektetniük az adatbázis felöltése. Ráadásul az adatbázis országos adatgyűjtési

- 48/55 -

Bench

marking_adatbazis_elemzes_honlapra

- 49/55 -

rendszerekkel történő összehangolása révén a benchmarking adatbázis a jövőben akár országos szintű adatgyűjtési rendszerré is átalakulhat. A benchmarking adatbázisban több olyan indikátor található, amelyet egy-egy fejlesztési terület eredményességének az értékeléséhez is fel szeretne használni a program, de az adott indikátor a szabadon választható benchmarking indikátorok közé tartozik. Azaz vannak olyan a fejlesztési területeket értékelő indikátorok, amelyeket nem kötelező mérnie az intézmények. Továbbá az egyes fejlesztési területek olyan méréseket végeznek minden intézményben, amelyek adatai igen informatívak az intézmények eredményességének, és fejlődésük tekintetében (pl. mérés-értékelés fejlesztési területen az évenkénti kompetenciamérés). Ezért indokolt, hogy minden egyes fejlesztési terület felülvizsgálja az eredményességének mérésére meghatározott indikátorainak körét, és a felülvizsgálat eredményeit építsék be a benchmarking adatbázis továbbfejlesztése során. Például a fejlesztés eredményeként be lehet emelni a benchmarking adatbázisba új indikátorokat (elsősorban a kulcsindikátorok közé), egyes indikátorokat át lehet emelni a benchmarking indikátorok köréből a kulcsindikátorok közé. Megfontolandó, hogy minden olyan a benchmarking adatbázisban jelenleg is szereplő indikátor, ami valamelyik fejlesztési terület céljához hozzákapcsolódik, a kulcsindikátorok körébe bekerüljön. Ezzel lehetne biztosítani, hogy ezeket az adatokat az intézmények folyamatosan szolgáltassák a program értékeléséhez, és egyben felhívná az intézmények figyelmét is az indikátorhoz kapcsolód adatok nyomonkövetésére. Minden egyes fejlesztési területnek indokolt, hogy elvégezzen a saját területére vonatkozó benchmarking adatok elemzését, és ezen elemzés eredményeit egy önálló tanulmányban összesítse. Ez a tanulmány átfogó képet adhat az egyes fejlesztési programban zajló folyamatokról, és a programok eredményeiről. Valamint segítséget nyújthat az adott fejlesztési terület eredményeinek mérésre megadott indikátorok felülvizsgálatához, és a benchmarking adatbázis továbbfejlesztéséhez is. Természetesen mindezen fejlesztésekhez elengedhetetlen az Internetes adatbázis megfelelő működése mind a feltöltés, és kiemelten a lekérdezés tekintetében. Ezért elengedhetetlen az Internetes adatbázis kezelő szoftver továbbfejlesztése. Végezetül, amennyiben sikerül a benchmarking adatbázisban megtalált hibákat kiküszöbölni, és igazolhatóvá válik a működőképessége, úgy meg lehetne nyitni az adatbázist a SZAKMA programban jelenleg nem résztvevő intézmények számára. Ezáltal egyfajta kontroll adatbázist is létre lehetne hozni a program eredményeinek a nyomonkövetésére is.


1. számú melléklet: A SZAKMA program fejlesztési területeihez céljaihoz kapcsolódó indikátorok

Fejlesztési területek

Célok

Hátrányos helyzetűek

reintegrációja

Közismereti oktatás

megújítása

Szakmai alapozás

megújítása

Szakképzési évfo-lyamokon módszer-

tani fejlesztés

Mérés-értékelés

Önfejlesztés-intézmény-fejlesztés

Minőség-fejlesztés

• A lemorzsolódás mértéke a szakképző iskolai tanulólétszámhoz viszonyítva (K) 9.a.2.b

H7, E8 H, E H H H H

• A tanévben külső továbbképzésen résztvevő szakképző iskolai pedagógusok aránya a teljes szakképző iskolai pedagógus-létszámhoz viszonyítva. (K) 7.b.3.b

H, E E H, E E E E

• A belső továbbképzések óraszáma az összes pedagógiai tevékenységet végzők létszámához viszonyítva. (K) 7.b.3.g

H, E H, E E H E H, E

• A valamilyen team-munkában részt vevő szakképző iskolai pedagógusok száma a szakképzési pedagóguslétszámhoz viszonyítva. (K) 7.b.7.e

H, E E E H, E

• Az iskola által elnyert díjak, kitüntetések, elismerések száma. (K) 8.3.a

H, E H H H

• Vizsgaeredmények szakmánként. (B) 9.a.2.a

H E• Az országos kompetenciamérés

eredményei. (K) 9.b.2.d E H

• A szervezett szakmai bemutatók száma (K) 9.b.3.b H H

7 H – A fejlesztési területhez kapcsolódó intézményi hatásindikátor, ami a fejlesztési terület hosszú távú eredményességét (hatását) segít értékelni. 8 E – A fejlesztési területhez kapcsolódó intézményi eredményindikátor, ami a fejlesztési terület rövidtávú eredményességét segít értékelni.

- 50/55 -



Célok


reintegrációja


megújítása

Szakmai alapozás

megújítása


tani fejlesztés




• A szakmai eszközök, gépek beszerzésére fordított, egy szakképző iskolai tanulóra jutó összeg. (K) 9.b.6.k

H, E E

• külső ifjúságvédelmi szervek eljárásába kerülő szakképzős diákok aránya az összes szakképzős tanulólétszámhoz viszonyítva (K) 9.a.1.e

H

• A szakértői tevékenységet folytató szakképző iskolai pedagógusok aránya az összes szakképző iskolában tanító pedagóguslétszámhoz viszonyítva. (B) 7.b.3.d

H H

• Szakképzést előkészítő évfolyamra beiskolázott és elvégzett tanulók aránya

Erre vonatkozó indikátor nincs a benchmarking adatbázisban.

E

• Szakképzést előkészítő évfolyamot sikeresen elvégzők és a szakképző évfolyamra beiskolázottak aránya


E

• Belső továbbképzések, tapasztalatcserék óraszáma az összes pedagógiai tevékenységet végzők létszámához viszonyítva.

A tapasztalatcserére vonatkozó indikátor nincs a benchmarking adatbázisban.

H

- 51/55 -



Célok


reintegrációja


megújítása

Szakmai alapozás

megújítása


tani fejlesztés




• A tanítási órákon használt/alkalmazott projektek száma.

Projekt módszerrel kapcsolatban az alábbi mutató szerepel a benchmarking adatbázisban: • projektmódszer szerinti oktatásban részt

vett szakképző iskolai tanulók aránya a szakképző iskolai tanulólétszámhoz viszonyítva (K) 9.b.2.f

H, E

• Óralátogatások, tapasztalatcserék száma. Óralátogatásokkal kapcsolatban az alábbi indikátorok szerepelnek a benchmarking adatbázisban: • óralátogatások száma a pedagógiai

tevékenységet végzők létszámához viszonyítva (B) 7.b.2.d

• óralátogatások száma a megtartott órák számához viszonyítva (B) 7.b.2.e

H, E

• A szakképző évfolyamra belépő tanulók száma.


H

• A szakképzettséget szerzett tanulók száma.


H

• A szakképzésből a munkaerőpiacra kilépő és munkát vállaló fiatalok száma.


H

- 52/55 -



Célok


reintegrációja


megújítása

Szakmai alapozás

megújítása


tani fejlesztés




• A dokumentummal igazolt informatikai tudással rendelkező szakképző iskolai pedagógusok aránya az összes szakképzési pedagóguslétszámhoz viszonyítva (K) 7.b.1.d

H, E

• A nyelvvizsgával rendelkező szakképző iskolai pedagógusok aránya az összes szakképzési pedagóguslétszámhoz viszonyítva (K) 7.b.1.e

H, E

• A tevékenységközpontú, gyakorlatorientált módszereket alkalmazó szakiskolai tanárok száma.


H

• Belföldi mobilitási programban résztvevő tanulók száma


E

• Belföldi mobilitási programban résztvevő tanárok/oktatók száma


E

• Országos projekt vetélkedőn résztvevő tanulók száma


E

• Bemutató órák száma Erre vonatkozó indikátor nincs a benchmarking adatbázisban.

E

- 53/55 -



Célok


reintegrációja


megújítása

Szakmai alapozás

megújítása


tani fejlesztés




• A Programban kidolgozott, választható tananyagegységeket alkalmazó szakiskolák (tanárok, tanulók) száma.


H

• A moduláris (tananyagegység) rendszerű képzést alkalmazó szakiskolák (tanárok, tanulók) száma.


H

• Szervezett szakmai bemutatókon való részvétel


E

• Szakképző évfolyamra beiskolázott és azt elvégző tanulók aránya

Erre vonatkozóan az alábbi indikátor szerepel a benchmarking adatbázisban: • adott szakmát megkezdett és befejezett

tanulók aránya (K) 9.a.2.c

E

• Az iskolai méréssel, értékeléssel foglalkozók aránya, száma.


H, E

• nyertes pályázatok és megírt pályázatok aránya (B) 9.b.6.e

E• Jutalmazott szakképző iskolai

pedagógusok száma a szakképző-iskolai pedagóguslétszámhoz viszonyítva. (K) 7.b.4.c

H

- 54/55 -



Célok


reintegrációja


megújítása

Szakmai alapozás

megújítása


tani fejlesztés




• Kilépő pedagógusok száma (kivéve nyugdíjazás) a dolgozói létszámhoz viszonyítva. (B) 7.b.4.e

H

• Elhelyezkedés a végzett a szakképző iskolai tanulók arányában. (K) 9.a.2.m

H • Végzettségük szerint elhelyezkedő

szakképző iskolai tanulók aránya. (K) 9.a.2.n

H

• Egy tanulóra jutó pályázaton nyert fejlesztési összeg. (K) 9.b.6.d

H

• Önértékelésből származó fejlesztések sikeres megvalósításának az aránya


E

• Partneri elégedettségi mutatók. Erre vonatkozó indikátor nincs a benchmarking adatbázisban.

H, E

- 55/55 -

Documents

Szfp Benchmarking Adatb Elemzes 2007