SZILÁGYI KÁROLY:

FÖLDMUNKÁS ÉS SZEGÉNYPARASZT

MOZGALMAK CSANÁD MEGYÉBEN;

/1918 - 1919/

TART ALOMJEGYZLK

I,

Csanád megye agrárproletariátusának helye az agrárszocialista mozgal-

makban, a mozgalom hagyományai. 1 - 8. 1.

II.

A megye gazdasági - társadalmi viszonyai az 1918 - 1919-es forradal-

mak előestéjén. 8 - 30. 1.

Az őszirózsás forradalom hatása - a novemberi parasztmozgalmak Csanád

megyében. 30-44. 1.

IV.

A hatalmi viszonyok alakulása.1918. november közepétől 1919 január

3o-ig. A földkérdés előtérbe kerülése. 44 - 73. 1.

V.

Az 1919 évi tavaszi parasztmozgalmak. Földfoglalások, kényszer bérletes

f öldparcellááások. A mezőhegyesi ménesbirtok szocializálása.

A Tanácsköztársaság parasztpolitikájának hatása a megyében.

VI;

Jegyzetek 98- 123. 1.

73 - 98. 1.

I. fejezet.

Csanád megye agrárproletariátusának helye az agrárszocialista

mozgalmakban, a mozgalom hagyományai

A XIX. sz. végi agrárválság okozta nehéz gazdasági helyzet és a földkér-

dés megoldatlansága következtében az egész országban érlelődött a nagybir-

tokos - nagytőkés rend ellen i elégedetlenség a dolgozó parasztság, külö-

nösen az agrárproletariátus és a szegényparasztság körében, amely a század-

vég nagy agrárszocialista mozgalmainak kirobbanásához vezetett.

Ezekben a mozgalmakban a vezető szerpet a Viharsarok mezőgazdasági proleta-

riátusa játszotta. Részben azért, mert a válság következtében a gabonater-

meló kisparasztság leginkább itt adósodott el tömeges méretekben, részben

pedig azért mert a XIX. sz. elején lezajlott tulzott mértékü kincstári és

magántelepitések következtében "e vidéken nagyobb számú mezőgazdasági pro-

letariátus halmozódott fel, mint másutt" /1/

Ez a vidék-volt a kubikosok központja is, akik a nagy folyamszabályozások

és a vasutépitések csökkenése , megszünése után a mezőgazdaságba áramlot-

tak vissza, és ott munkaerő - túlkinálatot okozva csökkentették a kereseti

lehetőségeket.' ' .

Ezek a proletártömegek koncentrálódtak a Viharsarok területén nagy

tömegekben a mezővárosokban, a nagyközségekben és a telepes-községekben.

Ez a körülmény nagymértékben megkönnyitette szervezésüket. A mezőgazdasági

proletariátus - mint ismeretes - "az ipari munkások után a legkönnyebben

szervezhetők." /2/

A Mezőgazdaság gyorsabb Utemü kapitalista fejlődése mellett itt is megta-

lálhatók voltak a feudalizmus maradványai: a feudális eredetü nagybirtok,

a jogi és munkaviszonyok feudális maradványai. "A magyarországi agrártár-

sadalom különböző - f oudálie, kapitalista - jellegü ellentétei" itt ~

- 2 -

különös élességgel koncentrálódtak. /3/

Az emlitett jelenségek Csanád megyében is igen erősen jelentkeztek,

különösen a túltelepités. Battonyán pl. ennek következtében a sz. végén

az összlakosság 55 %- a, a mezőgazdasági lakosság 77 %-a földnélküli volt.

A 7000 agrárproletárból 5000 napszámos és 2000 mezőgazdasági cseléd. /4/

A 30.000 holdas mezőhegyesi állami ménesbirtok pedig az 188o-as években

évente 3000 olcsó felvidéki munkást alkalmazott / antiszociális módon csök-

kentve a megye agrárproletariátusának kereseti lehetőségeit. /5/

Az 1891 junius 21-i battonyai zendülés mozgalmi előzményei hosszú évek-

re visszavezethetők. 1886 junius 29-én Glacz Antal dombegyházi birtokán

cselédlázadás tört ki. A cselédek kaszával - kapával felfegyverkezve a kas-

tély ellen vonultak, és agyon akarták verni a földesurat, akit a csendőr- Se.

ség mentett meg./6/ Júliusban Mezőhegyesen fojtott el munkáslázadást a

csendőrség. /7/ 1887 nyarán a vármegye alispánja az előző év tapasztalatain

okulva megerősitette a csendőrőrsöket. Ennek ellenére júliusban zavargások

törtek ki a kevermesi aratók közmtt, Dombegyházán pedig aratósztrájkot tört

le a csendőrség. /8/ 1887 őszén Pakurás Dimitru / az 1891-es battonyai zen-

dülés egyik vezére/ román származású bandagazda munkáscsoportja tagadta meg

a munkát Dombegyházán. /9/ 1888 j-úliusában Bleyer Manó sziondai bérletén

tagadták meg az aratók a hordást. /lo/ 1889 júliusában a Horowitz testvérek

sziondai bérletén lázongtak az aratók. /11/ 1890-ben Montagh Sándor dombegy-

h--ázi bérletén tört ki cséplősztrájk. /12/ Mindezekből kiderül, hogy az

1891 évi battonyai eseményeknek jelentős előzményei voltak a megyén belül,

és ezek nagy szerepet játszottak már az MSZDP szervező munkájának megindu-

lósa előtt is a esanád megyei agrárproletariátus forradalmi öntudatra ébresz-

tésében. Emlitést érdemel még ez évek kapcsán az.a tény , hogy az első ara- i

tósztájkok dátuma tiz évvel előbbre tolódott /13/ az eddig elsőknek minősí-

tett 1897-es aratósztrájkokhoz képest, /14/bár szervezettség és az ország

földmunkás mozgalmára gyakorolt hatás szempontjából természetesen nem ha-

sonlithatók a szinte azegész országra kiterjedő - 1897. évi aratósztráj-

kokhoz, de már jelezték a későbbi nagy összecsapásokat, és a megye agrár-

proletariátusának növekvő harci erejét.

A Magyarországi Szociáldemokrata Párt 189o. december 7-i kongresszusa

döntő lökést adott a földmunkás mozgalom kibontakozásához. Ezen a kong-

resszúson résztvett a viharsarki szegényparasztság két küldötte is. Önálló

napirendi pontként foglalkozott a kongresszus a mezőgazdasági munkásság

helyzetével, hangoztatva ezecrvetésük szükségességét. Akciöprogramjában a

föld társadalmi tulajdonba vétele mellett foglalt állást, amely szerint a

társadalmi tulajdonba vételt az állami és korona uradalmakkal az egyházi

és a községi birtokokkal kell kezdeni, és ezeken földmunkás termelőszövet-

kezeteket kell létrehozni. Magáévá tette tehát az/első/ I. Internacionálé

agrárprogramját, viszont a kisparasztsággal kapcsolatos állásfoglalása el-

maradt mögötte. Mig az I. Internacionálé agrárprogramja a kisparasztságnak

azért javasolta a szövetkezeti társulást, mert igy menekülhet meg a tönkre-

jutástól, az MSZDP programja a kisparasztsággal mint a jövő proletárjaival

számolt. A program követelte a mezőgaz•é ,sági munkások védelmét és munkás-

védő törvények megalkotását, de nem sürgette a forradalmi demokratikus

földosztást. A javaslat fő érdeme az, hogy lehetőséget adott az . agrárpro-

letariátus "legharcosabb erőinek önálló osztályszervezetbe töraöritésére

és szocialista szellemű nevelésére" /15/ azzal, hogy elhatározta a föld-

munkás egyletek s4zervezését.

A kongresszus hatására már 1890 decemberében a Viharsarok egyes helységei-

ben / Orosházán, Csorváson, Dömsödön/ muhkáskörök alakultak. /16/

A csanádapácai földmunkások a csorvási munkáskörtől kértek és kaptak segit-

séget saját szervezetük megalakitásához. /17/ A május 1-én bekövetkezett

orosházi és békéscsabai események már május elején éreztették hatásukat

Csanád megyében. Néhány nappal az események után Pitvaros és Nagymajláth

községekben röpiratokat találtak. /18/ Május 11-én a mezőkovácsházi főszol-

gabiró jelentette, hogy a járás területén több munkásgyülés tartására kér-

tek engedélyt, és munkáskörök alapitására is tettek lépéseket. /19/

Csanád apácán május 12-én anapszámosok gyülést tartottak munkáskör alakitá

sa céljából. /20/ A battonyai járásban Dombegyházán a feles és harmados

részesmüvelők mozgalma bontakozott ki május közepén. 18-2o fős küldöttség

kereste fel a jegyzőt, hogy panaszaikat foglalja irásba és küldje fel a

belügyminiszterhez orvoslás végett. Követelték, hogy a részesfőldek után

fizetett uzsorát és a robotot töröljékdel . Minden kishold /1100 ❑ öl/ föld A

után ugyanis 2-3 nap robotot kellett szolgálniuk a gazda által meghatáro-

zott napokon, valamint bizonyos mennyiségü tojás és baromfi beszolgáltatá-

sára kötelezte őket a tulajdonos. KSelentelték, hogy készek inkább tömege-

sen fölkelve életüket áldozni, mintsem a kivánt munkát teijesiteni. Ők nem

ijednek meg a csendőrszuronyoktól sem. /21/

A megye alispánja május folyamán felemelte a kovácsházi, a battonyai, a

kevermesiéés az apácai csendőrőrsök létszámát, és intézkedett, hogy szük-

ség esetén a megye katonai segitséget is kapjon. /22/

A szocialista szervezkedés egyik fellegvára Arad. volt. Az MSZDP aradi

tikársága hatékonyan segitette a környék földmunkásainak szervezkedését.

Lapja , a "Közjólét" szilárdan állást foglalt a földmunkások ügye mellett.

A párt széleskörü agitációs tevékenységet is folytatott Csanád megyében.

1891. junius 2-án Temesvári Gyula aradi cipészsegédtől a csendőrök 82 szo-

cialista röplapot koboztak el. /23/ A megye agrárproletariátusára főként

az orosházi munkások által megfogalmazott követelések hatottak: a munkabé-

rek felemelése, a robot és az uzsora eltörlése, vasárnapi és ünnepi munka-

szünet, a munkaidő röviditése. /24/ Ezek a követelések tükröződtek már a

dombegyházi szegényparasztok peticiójában, méginkább közrejátszottak a

battonyai zendülés kirobbantásában. Battonyára a követelések Orosházáról

jutottak el kézirásos formában. Battonya földmunkásai e követelések alap-

ján álltak már junius 21-én. Az események ezt bizonyitják. /25/

Junius 21-én reggel 9 órakor Battonya magyar, román, szerb földmunkásai

nagy tömegben gyülekeztek a községháza előtt. 1/4 lo-kor Pakurár Dimitru

és Szoldán Árkádia aláirásokat kezdett gyüjteni egy folyamodványra, mely-

ben a belügyminisztertől a munkabér és aratórész emelését, . valamint a ré-

szesföldek utáni készpénz, robot és egyéb szolgáltatások eltörlését kérték.'

Lényegében tehát ugyanazt, amit az orosháziak. Lung Áron csen-dbiztos le-

tartóztatta Pakurárt, mint izgatót, akit a községháza udvarán a csendőrök

ütlegelni kezdtek, majd a községi börtönbe zártak.

Ezután Nagy György András folytatta az agitációt és az aláirások gyűjtését.

Hirdette, hogy a napszám ezentul két forintért, az aratás pedig tizedrészért

végzendő, a harmad-os földek után pedig megs-zünik minden külön szolgálta-

tás. kijelentette, hogy erről a főszolgabiróhoz már megjöttta miniszteri

rendelet. /Erről az állitólagos rendeletről két orosházi munkástól hallot-

tak a battonyaiak./

A tömeg, m.-iután megtudta, hogy Pakur-árt a cs-endőrök bántalmazták a köz

ségházáh-oz nyomult és követelték vezérük szabadonbocsátását és a rendelet

kia-dását. Hervay főszolgabiró először megtagadta a népvezér és a rendelet

kiadását / a rendeletről nem is tudhatott/ de később a tömeg nyomására

szabadon engedte Pakurár Dimitrut, majd rögtön ezután táviratozott az al-

ispánnak és Szegedre katonaságért.

A tömeget azzal akarták fékentartani - miután az továbbra is a rendelet

kiadását követelte -, hogy a községi elöljáróság most s-zövegezi a folya-

modványt a belügyminiszterhez. A türelmetlen munkások azonban benyomultak

a községháza folyosójára, és megtámadták az eléjük álló csendőröket. A csen-

dőrök tüzet nyitottak, 4 munkást agyonlőttek és többet súlyosan megsebesitet-

tek. Délután 4 óráig szünetelt a harc, akkor a munkások ujna betörtek az

épületbe, és csak az este folyamán Szegedről megérkezett katonaság és a

nagylaki csendőrség tudta a tömeget oszlásra birni.

A mozgalom a battonyai eseményekkel nem zárult le Csanád megyében. Júni-

us 23-án a megye h-atárán fekvő Békés megyei Medgyesbodzáson tört ki zendü-

lés. A dombegyháziak mozgalmát sem tudták még letörni. Néhány nap mulya

pedig Csanádapáca és Sajtény agrárproletariátusa mozdult meg.

A mozgalom leverése után 48 battonyai dolgozót tartóztattak le. Közü-

lük a szegedi királyi törvényszék 20-at itélt el. Pakurár Dimitrut 3évi,

Nagy György Andrást 2 évi börtönnel a többiek$t 2-lo hónapi börtönnel illet-

ve fogházzal sujtotta a biróság.

Az1891-es Csanád megyei mozgalmak szép példái voltak a különböző nemzetisé-

gű agrárproletárok összefogásának. Emlitésre méltó az asszonyok részvétele

a Viharsarók mozgalmaiban. A békésgyulai törvényszéken 11 orosházi és 8

csabai asszony ős leány ült a vádlottak padján. A battonyaiak közül tizet

ítéltek el. /20/ Ezek a mozgalmak - mint már rámutattunk - szorosan ösz-

szef üggtek az ipari munkásság kibontakozó szocialista mozgalmával.

Jellegét tekintve, antifeudális egyben antikapitalista volt ez a moz-

galom. Harcot inditott a feudális maradványok /robot, dézsma/ ellen, ugyan-

akkor a béremelés és a munkaidő - csökkentés követelése antikapitalista

jellegü. Bár a mozgalmak végső forrása az igazságtalan földbirtok megosz-

lás volt, az agrárproletariátus ekkor még nem jutott el a demokratikus

földosztás szükségességének felismeréséig.

A kormány és a hatóságok terrorja átmenetileg a mozgalom lecsendesülé-

séhez vezetett, és csak az 1894. április 22-i hódmezővásárhelyi események

hatására lendült fel a megyében. 1894 április végén Makón és környékén

olyan feszült volt a h angulat, hogy a hatóságok zendüléstől tartottak.

A rendőrség 800 olyan szocialistát tartott nyilván,aki "mindenre kész", és

a szegénység tömegeire nagy befolyással birt. /27/ Május végén a püspök-

felei Gdy - pusztán Ujhelyi földbirtokos deszki és kláraf alvi munkásai

kapával - kaszával ostromolták meg a földesúri kastélyt. A földbirtokost

csk az utolsó pill anatban megérkezett csendőrség mentette meg az agyonverés-

től. Aszódi Lipót bérlő földeáki birtokán hasonló jelenet játszódott le.

A kaszákkal felfegyverkezett munkások elől a bérlő a kastélyba zárkózott.

- 7 -

Mivel a munkások nem tudtak a kastélyba hatolni, elhajtották a bérlő ökreit

és lovait, hogy azok árából fedezzék meg nem fizetett járandóságaikat. /28/

Az események hatására a belügyminiszter az egész alföld területére ostrom-

állapotot rendelt 01. /29/ Csanád megye parasztsága a továbbiakban is hü

m,radt forradalmi agrárszocialista hagyományaihoz és az 1897-es országos

aratósztrájkban is tevékenyen résztvett. /30/

Az 1906. évi agrármozgalmak is a Csanád és Békés megyei cselédek és

napszámosok sztájkjával kezdődött. "A kunágotai és amedgyesegyházi szegény-

parasztok, napszámosok, uradalmi cselédek, kisbérlők vörös zászlókkal,vonul-

t ak fel magasabb béreket és jobb bérleti feltételeket követelve." /31/

Az 19o7 évi mozgalmakban is megmutatkozott a Csanád megyei agrárproletariá-

tus szervezettsége, ereje. Május 3o-án a makói járás főszolgabirája jelen-

tette az alispánnak, hogy "szocialista érzelmü földmunkások mintegy 4o-5o-en

vörös zászlók allatt a hatásbeli tanyaföldeket bejárták, s az ott dolgozó

napszámosokat és cselédeket a munka abbahagyására és csatlakozásra kénysze-

ritették... Megállapitottam, hogy e szocialista tüntetés előidézője a Magyar-

országi Földmunkások Országos Szövetsége magy aresanádi helyi csoportja volt: /32/

1907 után megfelelő szervező - vezető erő hiján és a kormány terrorja

következtében országszerte lehanyatlott a földmunkásmozgalom. Csak a háború

előtti években éledt ujjá az ipari munkásság megélénkülő mozgalmainak hatásá-

ra. Az 1910 - 12-es aratósztrájkok tevékeny részese volt a megye agrár_prole-

tariátusa. Az I. világháború utáni 1918 - 1919 évi forradalmak az erős agrár-

szocialista hagyományokklal rendelkező Csanád megyei szegényparasztság moz-

galmának magasabb fokon .való ujjászületését jelezték.

— 8

II. fejezet.

A megye gazdasági - társadalmi viszonyai az 1918 - .191 . es

forradalmak előestéjén.

A megye területe: 1618,2o me/km. Lakosaimak száma: 14o.007

A lakosság megoszlása nemzetiség szerint:

magyar: 73.8 % .

német: o,8 %

szlovák: 12,4 %

román: lo %

egyéb: o,2 %

Művelés alattálló terület: 279.478 kh. Szántó 243.478, kert 3.406 kh.

rút 5.683 kh. szőlő 1827 kh. legelő 16.315 kh. erdő 1.815 kh. nádas 175, kh.

nem termő 6.529 kh. A f öld forgalmi értéke 1910 -12-ben 800 — 1600 Korona

Földbér: 4o-loo Korona.

A mezőgazdasági népesség száma 107.689. Ebből nagybirtokos 13, középbirto-

kos 47, haszonbérlő 82, kisbirtokos és bérlő/5o-loo kh-ig/ 1672, kisbirto-

kos és bérlő /5o kh-n alul/ 33.o43, törpebirtokos./aki saját birtoka meg-

müvelóse mellett napszámos munkát volt kénytelen vállalni/ 4:457, részes

f öldmüvelő 1.387, gazdasági tisztviselő 375, gazdasági cseléd 16.461,

mezőgazdasági munkás 47.891, erdészettel foglalkozó 58.

A paraszti földtulajdon megoszlása ezen belül a következő volt:

. birtokok sz. birtokolt föld kh.

1 kh-n aluli szántóföld nélkül /kert/ 4.435 1.364 "

1 kh-n aluli szántófölddel 2.135 1.151 "

1 - 5 kh. 3.728 9.494 2"

5 — lo " 2.234 . 15.6o2 "

lo 4 2o " 2.28o 32.322 2"

2o - 5o kh. 1.934

5o - loo " 5o6

59.689 n

34434 "

birtokok sz. birtokolt föld kh.

A statisztikából legszembetűnőbb a nagybirtokosok aránylag csekély

száma.. Csanád megye valóban nem hasonlitható ilyen szempontból a dunántúli,

vagy akár más tiszántúli megyékhez, ahol a nagybirtokrendszer jobban ural-

kodó, /Fejér 63,51 % Somogy 58,94 % Arad 45,2o % Békés 36,69 % Csongrád /1/

36,16 % Bihar 5o,78 %-a az összterületnek/ Ezkxn tárlytxesax de még igy sem

fogadható el fennt.-artás nélkül a statisztika e rövid összegezése. A rész-

letek maguk cáfolják ezt az összegzéssze rü kivonatot.'

Ha a nagybirtok, határát 1.000 kh-ban határozzuk meg, mindjárt bizonyos

módosulást veszünk észre, és figyelembe vesszük,hogy egy tulajdonosnak a

birtoka nem mindig egy tagban és egy község határában volt, h anem a vár-

megye más községeiben.' Emlitést'rt érdemel még az a tény - bár a megye birtok-

megoszlását nem befolyásolja - hogy az egyes tulajdonosoknak az ország más

megyéiben is volt birtoka. Ez utóbbit mellőzve is a vizsgált időszakban a

megyében 2o nagybirtokos, illetve nagybirtok volt. Ezt az országostól el-

térő birtokmegoszlást Csanád sajátos birtok és településtörténete magyarázza

melyet a későbbiekben kivánunk vázolni.

Legjelentősebbek voltak a vizsgált időszakban: a Magyar Királyi Állami

Ménesb .irtok 30.190 kh. Mezőhegyesen, a Római Katolikus Püspöki Uradalom

. lo.785 kh. Püspöklelén,' és 291 kh. Makón .

Magánbirtokosok: Blaskovits Aladár 2611 kh. Csanádpalotán, Blaskovits

Erneszt 2611 kh. Csan ádpalotán, Návay Lajos 2110 kh.' Földeák, Montágh

Fivérek 234o kh. Nagybánhegyes, Purgly Emil 1800 kh. Battonyán, Baghy Imré-

né 2032 kh. Battonya, Purgly János 1749 kh. / 1229 kh Battonya 520 kh.

Mezőkovácsháza, és 28o Arad megyében Kürtösön,/, Dessewffy Miklós gr.: 1719

kh. Nagybánhegyes, /16.736 kh. Szabolcsban és Szatmárban/ Biró Albert 1645

kh. Dombegyházán és Kuágotán,• Jak abffy István örökösei 1642 kh. Dombegyhá-

za, Ráth János 1897kh./ 551 kh. Battonya, 6?9 kh. Dombiratos, 667 kh Kun-

- lo -

ágotán/ Vajda Zsigmond 1327 kh. Kunágota, Dulovits András örökösei 1374 kh.'-

Dombegyháza, Montagh Mihály és Fia llo? kh. / 63o kh.' Makó, 477.. kh. Magyar

bánhegyes/ Telbisz Alajos 1o87 Kh. /634 kh. Kunágota, 453 kh.' Magyarbánhegyes

Hász Antal 1o86 kh. /888 kh. Nagybánhegyes, 198 kh, Battonya/ Lonovics Gyu-

la loo7 kh . Dombegyháza, Wenckheim Frigyesné gr. 986 kh. Csanádapáca

/31.517 kh. Győr és Moson megyékben!

Tehát a megyében 2o nagybirtokos tulajdonában 71.578 kh.' volt, a termőte-

rület 25.17 %-a. A fen$ieket figyelembe véve téves Mészáros Károlynak az az

állitása, amely szerint "a mezőhegyesi 3o.'000 holdas állami ménesbirtok,. a

dombegyházi 2.''000 holdas birtok kivételével más latifundium nem volt Csanád

megyébe n, csupán egy-két középbirtok. /2/

Jelentősebb középbirtokot: Háry Ágos-t Magyarbánhegyes 867 kh. Nagel Vilmos

8o6 kh. /Kunágota 431 kh. Mezőkovácsháza 375 kh./ Horthy Miklósn4 777 kh.

/Battonya 375 kh. Kunágota 402 kh./ Eckhard Oszkár739 kh. / dombegyháza

347 kh. Kunágota 397 kh./ özv Jakabffy Zoltánné 734 kh. Kunágota, özv Szi-

lágyi Gyulán 724 kh. Kunágota,•br. Urbán Péterné ?23 kh. Kunágota, Marja-

mier Vazul 711 kh. Magyaricsanád, Melczer Lászlóné 690 kh. Battonya, Nyéky

Irón 662 kh. Dombegyháza, Kállay Erzsébet 644 kh. Nagybánhe-gyes, Steiner

Jakab 646 kh. Battonya Vertán Lukácsné 634 kh. Magyarbánhegyes, Nagel Hen-

rik 572 kh. Mezőkovácsháza, Czukor Márton 534 kh. Földeák, özv. Kiss László-

né 518 kh. Csanádapáca. /3/

3oo-5oo kh. köz ötti birtokkal rendelkezett 19 egyén, 2oo-3oo kh-val 38, és

loo-2oo kh-val 86. Az utóbbi négy kategóriába tartozók összesen mintegy

48.000-5o.000 kh-t birtokoltak a művelhető területek mintegy 19-20 %-át.

Az országos átlaghoz viszonyitva Csanád megye birtokmegoszlása a követ-

kező:

A gazdaságok összes számából % szerint esett:

o - 5 kh. 5-l0 lo-2o 20-5o 5o-loo loo-l000 l000 -

M.o.. 53.07 . 19,2o 16,14 8,59 1,51 o 1 96 o,16

Cs. m. 58181 42. 1 45.00 44..43 £. 89 1. 2g 0. 08

A gazdaságok összes területéből % szerint esett:

o - 5 kh. 5 - lo lo-2o 2o -5o 5o - loo loo - l000 l000 -

M.o.• 5,84 9,00 14,64 16,31 6,55 15,37 32,29

Cs.m. 4.3o 5.49 11,85 21,34 12,14 22,o4+ 22,84+ pi

Tehát a birtokmegoszlás Csanád megyében az országoshoz képest a középbirtok

és a kulákbirtok javára tolódott el a kisparaszti birtok és a nagybirtok

rovására. +/A nagybirtok és a középbirtok közötti százalékos eltérést a

hivatalos statisztikától az ' általam eszközölt számitás okozta, mivel nem

csak az egyes birtoktestek, h anem az egy tulajdonos által birtokolt föld-

terület alapján is kategorizáltam. Sz. K./

Az egyes kategóriák minősitésénél feltétlenül figyelembe kell venni azt a

tényt, hogy a megye kiváló termőképességei főiddel rendelkezett, valamint

azt,hogy a XIX; de még inkább a XX, sz. elejétől egyre inkább tért hóditó

jövedelmezőbb növénykulturákra való fokozatos áttérés / dohány, hagyma,

zöldség termesztés/ következtében a megye kis és középparasztsága általában

sokkal jobb életkörülmények közé juthatott, mint az ország más területein

gyengébb minőségű földön hagyományos gazdálkodási módot folytató azonos ka-

tegóriákba tartozó parasztság. Ezek a körülmények a kategóriák szempontjá-

ból bizonyos módosulást eredményeztek a megyén belül.

A megye a vizsgált időszakban igen gyengén iparositott. Húsz főnél több

munkást f oglalkozt aó üzem 13 volt, összesen mintegy 2.000 munkással. Ezek

közül a legjelentősebbek a mezőhegyesi cukor - és szeszgyár /l.o6o munkás/

és a nagylaki kendergyár /400-5oo munkás/ /5/ Tekintettel az ipar mezőgazda-

sági termék feldolgozó jellegére, az idénymunkások száma igen nagy. A megye

tehhát szinte teljes mértékben mezőgazdasági jellegü volt.

Ha a megye községeinek birtokmegoszlását vizsgáljuk, azt vesszük észre

hogy nagy különbségek vannak a megye különböző területein. Kelet - Csanád-

ban a fölnélküli, vagy kevésföldű községeket nagyszámú nagy és középbirtok

fogta közue, Nyugat -Csanádban a kisszámú nagy és középbirtok mellett sokkal

kedvezőbben al akult. a birtokmegoszlás 161

- 12 -

Ezt a körülményt a megye ujkori településtörténete magyarázza.

A török kiüzése után Kelet-Csanád tulnyomó része Kincstári birtok lett.

A kincstár a hatalmas elnéptelenedett pusztákat nagy bérlőknek adta bérbe,

akik főleg állattenyésztéssel foglalkoztak. Csak az 1800-as évek elejétől

adott el a kamara egyes birtokokat. Még az 184o-es években ars 146.346 kh-t

b-irtokolt a kincstár a mezőhegyesi ménesbirtokkal együtt. /7/

A lakatlan területek lassan népesedtek be ujra. 173o-ban csak néhány falucs-

ka volt: Makó, Battonya, Tornya, Földeák. /8/

Nyugat-Caanádban megmaradtak a nemesi birtokok, tehát az urbéri rendszer is.

Csak a megye e részében vezettték be Mária Terézia urbéri rendeletét. /9/

A Kelet-csanádi nagybérlő gazdálkodás profilja jelentős változáson ment

keresztül a XIX. sz. elején. A külterjes gabonatermelő és állattenyésztő

gazdálkodással szemben előtérbe került a munkaigényesebb, de összehasonlit-

hatatlanul jövedelmezőbb dohánykertésze-t.' A nagybérlők és a kincstár / a

saját kezelésü birtokokon/ egymással versengve telepitették birtokaikra az

ország más - a törökdulástól kevésbé sujtott területeiről a zselléreket

dohánytermelés céljából. Ennek következtében 1848 előtt a mezővárosokon,

/Makó, Battonya, Tornya, Nagylak/ és községeken /Sajtény, Földeák/már 22

szerződéses dohánykertész község volt a megyében: Lele, Beka, Kiskirályhe-

gyes, Töviskés, Kevermes, Kövegy, Pitvaros, Alberti, Ambrózfalva, Marczibá-

nyi, Dombegyháza, Nagymajláth, /ma Nagyér/ Reformátusdombegyháza, Bánhidy

Dombegyháza, Nagykovácsháza, Ref. Kovácsháza, Tótkovácsháza,/ma Végegyháza/

Kunágota, Apáca, Dombiratos, Kisiratos, Földvár. Közülük Pitvaros volt a

legjelentősebb a szabadságharc előtt. /lob A fentiekből kiderül, hogy a do-

hánytermelésnek igen nagy volt a jelentősége a telepek léterhozásában, a

megye benépesitésében. Az új, jövedelmező termelési ág természetesen a

Nyugat-Csanádi nemesi birtokok tulajdonosait is arra inspirálta, hogy bir-

tokaikra szerződéses dohánykertészeket telepitsenek.

A telepitésekkel a föld majorsági jellege nem változott. Az urbárium

a telepitvényekre nem volt érvényes. /11/ A telepesek jogállásukat tekintve

- 13 -

házas és házatlan zsellérek, mert csak bizonyos ideig, haszonbéri fizeté-

sek mellett albérlőként telepitették őket. /12/ A bérlők nemegyszer az

eyges községek módos gazdái közül kerültek ki, /13/ mások nemesi birtokosok

vagy az ország különbözőterületeiről ideáramló vállalkozó, kereskedő elemekT

mint pl. a szegedi Ráth család. /14/ A megyén kívüli módosabb helységek

/pl. Or osháza/ is bérlethez jutottak. /15/ A kertésztelepeknek nehezen si-

kerülhetett közvetlen bérleti viszonyt létesiteniük a kincstárral, mivel a

bérleti árveréseken hátrányos helyzetben voltak a tőkeerős nagybérlőkkel

és .a módosabb úrbéres községekkel szemben. A néhány kivétel között említhe-

tők a bokai kertészek, akiknek sikerült közvetlen bérletig! viszonyt létre-

hozniuk a kincstárral. /16/ A kincstár egyre kevesebb birtokot tartott sa-

ját kezelésben. A birtokosok kincstári bérlet szerzésére, a bérlők pedig

saját birtok szerzésére törekedtek.' /17/

A kertészközségek létbizonytalanságuktól inspirálva - a szerződés le-

járta után a főbérlő elüzhette őket - olyan úrbéres községi helyzetbe kíván-

tak kerülni, mint Battonya, Apátfalva, Sajtény Tornya, Palota, Nagylak, Csa-

nád?/Ny.csanádi terület/ de a kincstári birtokokon 7o év alatt az 1848 -49.

évi forradalomig egyetlen községet sem ú.rbéresitettek. /18/

A forradalom sem hozott a kertészközségek számára tulajdongogi'változást

mert a forradalmi törvények a bérlőközösségek lakóira az örökváltság tekin-

tetében nem vonatkoztak, sőt állandó letelepedési jogot sem szerezhettek./19/

A.kovácsháziaknak 1856-ban végre sikerült az állandó letelepedés jogát ha-

szonbéres alapon, de csak egyenként 13 kisholdas /1100 Oö1/ területtel,.

amely a korabeli gazdálkodási szinvonal alacsony volta és a dohánytermelés

visszaesése /engedélyek megvonása/ miatt nem biztosithatta a parasztcsalád

megélhetését. /19/ .

u ertészközségek elégedetlenségének csillapitására küzdelmeik eredmé-

nyeként jött létre az 1873. évi törvénycikk, amely lehetővé tette a kincs-

tári földeknek telepesek tulajdonába jutását, a megváltást. A megváltás

összegét azonban oly an magasan állapitották meg, hogy a különben is eladó-

-14-

sodott parasztok teljes tönkremenéséhez vezetett" ezért többször mérsékelni

kellett a megváltás követelményeit. /2o/ " 188o-ban a Csanád megyei volt

kincstári telepitvényes falvak mindegyikének tartozásai százezreket tettek

ki, és napirenden voltak az árverések. A kincs-tár is, mint a legnagyobb te-

rületek birtokosa, igen későn járult hozzá a földek örök megváltásához...

Könnyebb helyzetben voltak a főbérlők. A kincstár szivesebben adta el nekik

a birtokot,: mint a szegény földművelőknek. E birtokpolitika társadalmi hatá-

sa Csanád megyére a legujabb .időkig, szinte a földosztásig éreztette a ha -

tását.° Egyfelől a számos középbirtok, másfelől, a lakosság számához viszo-

nyitva kevés fölterülettel, belső szétaprózódással terhelt paraszti kisbir- o .

tok alakult ki." /21/ Lát1 juk tehát, hogy a statisztikában kimutatott

nagytömegű agrárproletariátus kialakulásának egyik útja a telepes községek

kisemmizése volt. Az 1873; évi tc. életbelépése után a telepesek igyekez-

tek élni a földszerzési lehetőséggel, mivel "...a földtulajdon a parasztság

szemében nemcsak a megélhetés eszköze volt, hanem a munkanélküliség ellen az

egyetlen biztositék... A kisparcella tulajdonosnak a terhek /törlesztés,

4(dók/ levonása után gyakran még a szokásos munkabére sem maradt meg. Ezt a

saját erejével való rablógazdálkodást... folytatta addig, mig rossz termés,

vagy más csapás /válság Sz. K./ következtében fizetésképtelenné vált, eladó-

$odott és lezuhant a földnélküliek sorába."/22/ Azoknak, akiknek sikerült

megőrizniük törpebirtokaikat, a föld nem volt elegendő a család eltartásá-

hoz. Számukra a létfenntartás legjelentősebb forrása továbbra is a környe-

ző nagy és középbirtokokon, valamint a tehetősebb parasztbirtokokon végzett

bérmunka maradt.

A természetes szaporodás következtében ezek a telepesközségek egyre na-

gyobb tömegü agrárproletárt termeltek ki magukból. a megye térképét vizsgál-

va azonnal szembetünik a két legnagyobb birtok - a ménesbirtok és a piispöki

uradalom körül kialakult, ill, kialakitott telepesközség gyürü. Legtisztáb-

ban megőrizte ezt a telepesközség jelleget Mezőhegyes, ahol önálló paraszti

- 15 -

birtokosság a lakosság nagy száma ellenére a legkisebb mértékben sem ala-

kult ki. A vizsgált, de a későbbi időszkban is a f alu gazdaságilag szinte

teljes mértékben a ménesbirtok függvénye volt. .

A legszegényebb telepesközségek a ménesbirtok körül: Pitvaros, Ambrózfalva,

Csanádalberti, Reformátuskovácsháza, Végegyháza. Határainak kiterjesztésére

nem volt lehetőség.

A telepitések következtében erősen megváltozott a megye nemzetiségi

összetétele. Amenpyiben objektivnek fogadjuk el Rubinek Gyula ezirányú köz-

lését - bár ismerve a kor erőszakos magyarositá politikáját, ami az emlí-

tett számok objektiv voltát kétségessé teszi -' még akkor is jelentős a nem-

zetiségek aránya. Ambrózfalva, Csanádalberti, Pitvaros szinte teljes egészé-

ben szlovák nemzetiségű, de a megye többi községében - különösen az északi

területen - is jelentős szlovák nemzetiség él. A déli és a keleti területe-

ken.. pedig nagyszámu román telepedett le, különösen Nagylak és Magyarcsanád

környékén. Battonyán három nemzetiség él együtt: magyar román és szerb.

Az agrárproletariátus kialakulásának másik utja az országoshoz hasonló.

A 4ivolt jobbágyparasztság differenciálódása, amelyet a századvégi agrárvál-

ság, majd az első világháború okozta gazdasági leromlás nagymértékben meg-

gyorsitott, alaposan felduzzasztotta a földnélküliek számát.

A fenti módon kialakult mezőgazdasági napszámos réteg a - " proletár-

ság legalacsonyabb, legrosszabbul fizetett és legelhanyagoltabb rétege.

Nagyobb szabadsággal rendelkeznek, mint a kisparcellások A gazdák szerint

ezek a legveszedelmesebb elemek." /23/ A mezőgazdasági munkások ezen réte

ge a politikailag legfejlettebb, legöntudatosabb és a megyében számszerü-

leg is túlsúlyban volt a mezőgazdasági lakosságon belül. Nem. voltalt egész

évben szerződés nélkül. Nyáron aratásra, ősszel részes, vagy bérmunkára

kötötték le magukat. A részesaratással biztositották családjuk számára az

évi gabonaszükségletet. Az aratási feltételek egy vidéken belül nagyjából

megegyeztek. Példaként vázolunk az 1918-as évből egy aratási szerződést,

amelyet battonyai lakosok kötöttek egy dombegyházi birtokossal.

- 16 -

Aratási munkabérként a munkások kaptak: Konvencióba /élelmezés/ páronként

8o kg. búzát, 61. főzeléket, 5 kg. szalonnát, 3 kg. sót, és pálinkapénzt

15 Koronát. Az aratási munkálatokért minden tizedik kereszt gabonát, vagy

7o kg. búzát kisholdanként, ha a gabona meghibásodna, valamint mellékbére- J,

zésként 3 kishold harmados kukoricaföldet. A gabona hordását is kötelesek

voltak elvégezni. /24/ Ezek a feltételek valamivel kedvezőbbek voltak,

mint aszomszédos Békés megyében, ahol a munkások a 11.° kereszt gabonáért

végezték a munkát, egyébként azonos feltételek mellett. /25/ A szerződés

kétoldalúan biztositotta a munkaadó és a munkások jogait és kötelességeit,

de a szerződés kétoldalúsága mellett is rögtön szembetümőő az eltolódás a

munkaadó jogainak érvényesitése, illetve a munkások kötelmeinek irányában.

Az 5. pont tartalmazza azt a kibúvót, amely a munkaadónak lehetőséget

nyujt a szerződés be nem tartásáraizzal, hogy nem határozza meg azokat az

eseteket, amikor segédmunkaerő beállitható, hanem az általános "ha a munka-

adó szükségesnek látja" kitételt alkalmazza, és a munkások kifogásolási

jogát kiiktatja. Ez a pont a későbbi összeütközések lehetőségét rejti magá-

ban a jogok egyoldalu biztositása miatt. /A szerződés teljes szövegét lásd

a jegyzetekben./ A 8. pont szintén egy általános jelenségre utal: az aratás

részesmüveléssel való összekapcsolásával a birtokos újabb biztositékot

nyert arról, hogy a munkások betartják a szerződést. Elterjedt módszer volt

még az is, hogy a bírtmkosok aratást csak akkor adtak, ha a munkások hajlan-

dók voltak meghatározott bérek mellett a birtok egyéb munkáit is elvégezni.

/pl. széna, takarmány betakaritása stb./ A falusi napszámosók kénytelenek

voltak vállalni a nehéz feltételeket, mivel az aratás biztositotta a csa-

lád évi kenyérszükségletének nagyrészét. Ez az utóbbi módszer az évközben

való `szabad munkavállalás lehetőségeit rendkivül leszükitette a részes-

munkából, napszámosságból élő agrárproletárok számára, ugy an akkor a birto-

kos egész évre biztositotta magának a szükséges munkaerőt a fontosabb mun-

kákhoz.''

— 1 7 -

A .falusi proletariátus alapvető érdekei /a földkérdés/ alapján magához

t udta kötni a törpebirtokos-napszámos elemet, és a részesmüvelőket, akik

nem rendelkeztek földtulajdonnal, és igy létfenntartásuk alapja a negyedes,

harmados, feles bérlet volt. Az utóbbiak közül legjelentősebb a dohányker-

tészek száma, akik időről időre a nagyobb birtokokon telepedtekle. Helyze-

tük rendkivül bonyolult volt. aA feudális függés az ő helyzetükben maradt

meg arészesmunkások között a legerős ebben és a legtöbb vonatkozásban.

A szerződtető urad alóm majorjába kellett költözniük, ott kaptak nyomorúsá-

gos lakást./rendszerint két család egy szobát/ Aszerződés szigorú feltételek

kell láncolta őket a munkaadóhozszabad munkavállalásukat mozgásukat gya-

korlatilag megakadályozták. Helyzetük alig különbözött az uradalmi cselé-

dekétől. A családonként kimért területeken a dohánnyal kapcsolatos összes

munká elvégzése fejében a beváltáskor az átadott mennyiség után járó pénz

43-5o %-át kapták. Ezen kivül 1 -4 hold harmados, negyedes kukoricát kap-

tak, vagy 1-1 hold bevetett kukorica és búzafőldet, amiért 4o-64 kor.

bért fizettek és néhol még a termés 5 %-át. Néha a jószágtartást is megen-

gedték nekik. A lótartási jog ellenében fuvarozási robotot teljesitettek.

4 Szinte valamennyi szerződésben megtalálható az a feltétel, hogy 1/13, 1/14- •

ed részért aratást kell vállalniuk a munkaadó uradalomnál. Ezzel a birtoko-

sok az aratósztrájk esetére is biztositottak maguknak bizonyos munkaerőt."

Emellett elterjedt volt az un. napszámkényszer, melynek értelmében az bir-

tokos felszólitására előre megszabott alacsony napszámért bármiféle munkát

elkellett végezniük. Egy kunágotai birtokon még a hajnali és az esti jó-

szágetetést is a kertészekkel végeztették napi 2o fillérért. Függő helyze-

tüket súlyosbitotta az a tény , hogy járandóságukat csak télen,vagy tavasz-

szal kapták meg, addigra az előlegekből összegyült adósságaik annyira fel-

gyültek, hogy alig kaptak valamit. Engedelem nélkül tilos volt elhagyniuk

a gazdaságot,. " Ha szerződésszegés c-fimén elbocsátották volna őket, ösz-

szes adósságaikat ki kellett fizetniök" ami gyakorlatilag lehetetlen volt

számukra. "Mindenszerződésben megfogható az a törekvés, hogy a termésben

- 1 8 -

az időjárás által okozott károkat, egyáltalán a veszélyviselés kockázatát

abirtokosok igyekeztek átháritani a részesekre. Ez tetemes ingyenmukát je-

lentett. /26/ Az ezekhez hasonló követelmények bár kevesebb bonyolult-

sággal, de minden részesbérletnél fennálltak.

Makón és környékén a kisegzisztencia egyik formája az egy-re inkább

fellendülő hagymakertészet volt, mely a dohánykertészethez hasonló an ko-

moly szakképzettséget igényelt. Ebben a müvelési ágban túlnyomó részben

a kisbérleti rendszer dominált. A makói hagymakertészek jórésze a termelé-

si időszakban a Bánát-bácskai területeken bérelt hagymaföldet. A háború

befejeztével onnan kiszorultak. Ez a körülmény csak növelte a megyén belül

a földéhséget.

A mezőgazdasági napszámos kategóriánál figyelmet érdemel még a megyé-

ben dolgozó nagyszámú vándormunkás is. Ezeket nagyobb munkacsoportokba

/l00-12o fő/ szervezve a nagyobb birtokosok /főképp a ménesbirtok/ a fel-

vidék$ megyékből hozatták az idénymunkák időtartamára. " Ezek bérük egy

részét készpénzben, vagy gabonában kapták. Ellátás is járt nekik a közös

konyháról. Szállásuk istálló, pajta, juhakol." /27/ A fOlvidéki munkások

jóval alacsonyabb bérért hajlandók voltak dolgozni, mint agyhelyi munkaerő.

Ez a körülmény lehetőséget adott a birtokosok számára a helyi munkabér

lessoritására.

A megye agrárproletariátusának nagy tömegét adta a cselédség. A cseléd

főként családja miatt kötötte le magát, mivel el akarta kerülni a szabad

n 4pszámos bizonytalan helyzetét. Igy némi biztonságot érzett, hogy gyerme-

keit jobban fel tudja nevelni. / a gyerekeket már 5-6 éves korukban répa-

bogár szedésre, a fiukat lo-12 éves kortól ökrösfiúkként használhatták,

majd később 1/2, 3/4 konvenciósnak állt be a gyerek és már segitett a csa-

ládnak./ Igen sok volt az analfabéta, mivel a puszták messze voltak a fa-

lutól, vagy az uradalmi belmajortól, ahol esetleg uradalmi iskola volt./28/

A munkaidő napkeltétől napnyugtáig tanntt. A kocsisnak, béresnek már fél

négykor az állatoknál kellett lenni, és este fél nyolcig is dolgoztak.

— 19 —

Nyáron természetesen még hosszabb volt a munkaidő. Ünnedpnapjuk nem volt,

mivel az állatokat vasárnap is el kellett látni. Kötelességeik voltak, jo-

gaik nem. "Báró Gerlicze-y Félix birtokán /Deszk Sz.K./ dolgozni kell min-

den időben tekintet, észrevétel nélkül ~ " /29/ - tehát a gazdák cselédeik-

től feltétlen engedelmességet követeltek.

Erdei Ferenc az agrárproletariátus e rétegét laza összetételü - s ebből kö-

vetkezően akcióképtelen passziv tömegként ábrázolja: " A cselédnek az a

hazája, ahol szolgál, azzal tartozik egy közösségbe, aki parancsol neki.'

Egymás között nagyon kevés ügyük lehet, hiszen a munka veszi el idejük túl-

nyomó részét, s közben nem kerülnek szembe cselédtársaikkal. Ezért szolga-

egység a cselédek társadalma, amely voltaképpen még akkor sem társadalom,

ha nagyon sokan élnek,egymás mellett. Nem egymással élnek, hanem egymás

mellett, és egy. közös gazdával állnak komoly társasviszonyban." Ez az állí-

tás feltétlenül helyesbitést kiván. A közös sors, agyközös nyomőr, a közös

lakás, a munka kialakitotta a cselédségben is az egymáshoz tartozás, egy-

másra utaltság érzését, és az ösztönös tárellenességet, mely esetenként

sztrájkokban, lázadásokban nlavánult meg. /lásd: dombegyházi cselédlázadás

1886-ban.X. fejezet.! Később pedig a cselédek mozgalma találkozott a falu-

si szegénység törekvéseivel, amely szervezett jelleget adott a mozgalomnak.

/lásd: I. fejezet, a kunágotai és a medgyesegyházi cselédek és napszámosok

közös sztrájkja 1906. tavaszán./ 1918 őszén a űsanád megyei cselédség

együtt inditott támadást az uradalmak ellen, és 1919 tavaszán önálló bér-

sztrájkokat vivott, /lásd: III. , IV. fejezet../a tanácsköztársaság idején

a KMP. irányitásával a cselédek a termelőszövetkezetek aktiv szervezőivé,

és a Tanácsköztársaság fegyveres hőseivé váltak.

Mindezek azt bizonyitják, hogy az uradalmi cselédek megfelelő szervező, ve-

zető erő irányitásával a forradalom biztos bázisává váltak.

Szervezkedésük legfőbb akadály a az elszigeteltség, és a létbizonytalanság,

amelyben munkaadójuk igyekezett tart ani őket.

A megyében nagytömegü közép - és gazdagparaszt élt, akik közül a tehe-

-2o.

tősebbek maguk is tartottak gazdasági cselédeket. Ezek további földszerző,

gyarapitó tevékenységét nagymértékben gátolta a kialakult nagy - és közép-

birtok rendszer.

.Az 1914. julius 28-án kitört első világháború sulyosan érintette a

megye parasztságát. Már 1914 végéig országos viszonylatb an a mezőgazdasá-

gi lakosság kb. 2o %o-át vonult atOk be katonai szolgálatra. /32/ A bahivá-

sok az ipari-munkásságot kevésbé sújtották, mivel a szakképzett ipari mun-

káv pótlása a haditermelésben sokkal nagyobb nehézségekbe ütközött, mint a

mezőgazdasági munkásoké. Igen szemléletes képet nyujt a háborús emberanyag

igénybevételről Makó város háborús statisztikája. A város belterületéről

tehát a nagyszámú tanyai lakosságot nem szánitva/5.829 f érfi vonult hadba.,

Ebből hősi halott 388, eltűnt 398, /+?/ rokkant 262, hadifogoly 868./33/

Földeák községben csak az 1918 őszén leszerelő katonák száma 88o körül volt.

/A lakosság száma kb. 5..0oo/ !34/ A mezőhegyesi ménesbirtokról 1915 végéig

kb. 1.loó.férfi vonult be, az alkalmazottak mintegy 5o % -a./35/

A földmüveléssel foglalkozó lakosság nagyfoku idénybevétele következté-

ben a mezőgazdaságban súlyos munkaerőhiány lépett fel, amely különböző mér-

tékben érintette az egyes birtókkategóriákat. " a gazdagparasztokat a

törvények is megkülönböztető előnyben részesitet'ék. ~ Az 1916. évi.szabadsá-

golási-.rendelet például kimondta, hogy akinek 15 kh-ja van, vagy annál

kevesebb, annak a szabadságolási kérvényét el kell utasitani, akinek 15-3o

kh-ig van birtoka, annak kérvénye 2-3 hónapi szabadságra véleményezhető,

végül az, akinek 3o kh-n felül van birtoka, annak kérvénye bizonytalan

időre történő felmentésre terjesztendő. /36/ Mindez a m¢gkülönböztetés a

mezőgazdasági érdekekre való hivatkozással történt. Az a körülmény, hogy

a behivásokra és a felmentésekre a községi hatóságok tettek javaslatot,

szintén részrehajlásra, visszaélésre adott lehetőséget. " A községi ható-

ságok, ajegyzők felmentési kérvényekkel foglalkoznak, mert az jövedelmező" /3?/

Súlyos terheket róttak a paraszságra a hadifuvarozások és az állandó ló-

rekvirálások, amelyek a mezőgazdasági munkák elvégzését akadályozták, és

visszavetették a termelést. '/./8/

Mindezekből követketik, hogy a kisparaszti gazdaságok kerültek a legnehe-

zebb helyzetbe. Munka és igaerő elvonás következtében igen sok gazdaság

ment tönkre, vagy adósodott el a háborús terhek növekedése folytán,mivel

a hadbavonult családfő munkáját nem tudták bérmunkával póto lni.

A közép és nagybirtok iv munkaerőhiánnyal küzdött, bár ezt a válságot az

államra igyekezett enyhiteni a nagymértékü hadifogoly munka alkalmazásával.

A hadifogoly után a nagybirtokos napi 35 fillért fizetett , viszont az 61-

lam napi 12o fillér élelmezési járulékot adott a munkáltatónak. A további

munkaerő pótlást a katonai munkásosztagok szolgáltatták, melynek ember-

anyagát bevonultatott szegényparasztok és mezőgazdasági munkások adták.

Ennek következtében az egyik oldalon a kisparaszti gazdaságok tönkremene-

tele, másik oldalon a kulák, a közép - és nagybirtok gazdasági megerős-ö-

dése figyelhető meg, mivel az utóbbiak számára nagy lehetőség nyilt a há-

borús konjunktúra kihasználására. Ez a körülmény még tovább élezte az el-

lentétet nemcsak a paras-ztság és a nagybirtok, hanem a parasztság gazdag

és szegény rétegei között is.

A háború utolsó két évében a munkaerőhiány katasztrofális méreteket öltött.

Jelentősen hozzájárult ehhez a Nagy Októberi Szocialista Forradalom•győ-

zelmé.nek hire, amely az orosz hadifoglyokat tömeges szökésre inspirálta.

Csanád megyében is megnőtt a hadifogoly szökések száma. -19 1917 október

15-én Hász Antal magyarbánhegyesi birtokos a következőket táviratozta a

megyei gazdasági bizottságnak: "Vasárnap küldött tiz orosz hadifogoly mege

szökött, a meglévő négy sem maradt gőzekén. Vetőgépeim nem dolgozhatnak

emberhiány miatt. Kérek biztos munkaerőt kiküldeni. Orosz foglyok haszna-

vehetetlenek, ahogy jönnek megszöknek." /39/ A falusi lakosság segitette

a szökésben lévő orosz foglyokat, különösen a délszláv nemzetiségűek. /4o/

Az un.° biztos munkaerő, a katonai munkásosztagok sem megbizhatók má'r

ebben az időben. A Cs. és Kir. 23. gyalogezvedbeli "bolseviki katonákból

álló húsz tagú aratóosztag megtagadta a munkát Blaskovich Ernez--zt birto-

kán. "... a atonai munkacsoport a munkát abbahagyta 1918 julius hó 14-én,

-22-

minek folytán a járási Főszolgabiró Ur részéről még aznap távirati érte-

sités ment Aradra, de a katonák elszállitása iránt csak 16-án történt

intézkedés Márton Ferencz tartalékos hadnagy részéről, aki a dolgot vizs-

gálat tárgyává tette, és alulirottnál személyesen is kijelentette, h ogy

a munka megtagadása kétségtelen, de hogy a község is megszabaduljon, és a

katonák is megmeneküljenek az esetleges büntetéstől ő majd beszállitja

őket mint feleslegeseket. Fodor M anó főjegyző." /41/

A háború, a hadigazdálkodás erősen éreztette a hatását a mezőgazdasá-

gi termékek forgalmában is. - Egyre nagyobb méreteke-t öltött az élelmezési

cikkek zár alá vétele és rekvirálisa, különösen a háború második felében.

A rekvirálásokat katonai osztagok végezték, igy valóságos gazdasági rabló-

háború indult meg a panaszság ellen. - parasztság különböző. módszerekkel

igyekezett kijátszani a beszolgáltatási kötelezettséget. Leggyakoribb

forma volt a gabona kézierővel, vagy lónyomtatással való kicséplése és a 42-43

termények elrejtése. Kihágási iratok egész sora tanuskodik erről. /per/

A rekvirálások ellen nemcsak a parasztok, hanem a nagyobb birtokosok

is lázadoztak. 1918 juliusában Vajda Zsigmond Nagybánhegyes, Kaszaper

pusztai birtokos kérte gabonájának zár alól való feloldását, mivel "a rek-

virálások veszélyeztetik, sőt lehetetlenné teszik a cselédkonvenciók ki-

adásának le-hetőségét." /44/ Nagel Vilmos mezőkovácsházi birtokos pedig

megtagadta a rekvirált gabona beszállitását, ugy hogy a beszállitáshoz k-a

karhatalmi segédletet kellett igénybevenni. /45/

-A-nagybirtokosok igyekeztek a beszolgáltatás terheit a parasztságra

átháritanni. Vajda Zsigmond és 8áth József élesen tiltakoztak a birtoko-

sok nevében a zsir és szalonna beszolgáltatás birtok nagysága alapján

való kivetése eben. /46/

A gazdaság -i élet a felbomlásnak szinte az utolsó stádiumába jutott.'

Jellemző példája ennek az ország közélelmezési miniszterének 1918 augusztus

yers marha és juhfaggyú- ban kiadott körlevele. "Az általános zsirinség

., 23 ..

nak minél teljesebb ésszegyüjtését és beszolgáltatását teszi szükségessé

ételzsirrá való feldolgozás céljából." /47/ Egyre nagyobb nehézségeket

okoz a hadserag ru`'anemüvel való ellátása. A Hadisegélyező Hivatal "Min-

dent a hadseregnek!" jelszóval férfi és női fehérnemüt, harisnyát, inget ,

lábbelit, szoknyát, törölközőt, asztalkendőt, ágynemüt, mindenféle fehér,

szines és tarkavászon, pamut és barchet holmit, amely alsóruhaként visel-

hető, vagy alsóruha készitésére, vagy javitására alkalmas, - kér a fronto-

kon harcolók számára de a bombasztikus frázisok m-ár hatástalanok a vég-

sőkig kimerült lakosság körében. /48/

Hasonló nehézségek mutatkoztak a hadsereg élelmezésében is, melyen szin-

tén gyűjtés utján próbáltak segiteni, melynek érdekében az alispán a megye

teljes hivatalnoki apparátusát megmozgatta.

"A vármegye területéről kiegészülő 33-as 46-os lol-es Cs. és Kir. gyalog-

ezredei legénységéből Cs. és Kir. 133-as megjelöléssel egy kombinált harc-

téri ezred szerveztetett, amely az olassz fronton teljesit szolgálatot.

Az ezred par ancsnoksága tervbevette, hogy az ezred legénységi ellátásának

javitására az ezre -d fiainak hozzátartozóiból szeretetadományokat kér és •

gyüjt össze és szállit a fronton küzdő legénység számára. A gyüjtést min -

den v alószínüség szerint az ezredtől e célra ideszabadságolandó...katonák

fogják végezni... Az akciót, amely a lakosság körében hihetőleg rokonszenv-

re fog találni, ajánlom Czimed figyelmébe. Makó. 1918 évi julius hó 17.

Hervay alispán. /49/

A megye élelmezési és közellátási nehézségekkel küzdött, amit csak

súlyosbított az 1917-es , 1918-as évek rendkivül rossz termése.' A lakos-

ság zsir és szalonna ellátása nem volt biztositott. A kukorica átlagban

5-6 q-t termett holdanként. Egy két község volt caak, ahol közszükséglet-

re is tudtak hizlalni. /pl. Apátfalva/ /5o/

A burgonyatermés oly an silány volt, hogy a megye ebből a fontos közélel-

mezési cikkből behozatalra szorult. /51/ Még szomorubb képet mutat az

—24—

1913. évi'főszolgabirói jelentés a központi járás területéről aug. 2-án.

Község búza árpa rózs zab

Ambrózfalva 6 4,5 q 4 q 3 q

Apátfalva 4,5 q 4,5 q - 5q

Csanádalberti 5 q 3,5 q 5 q 3 q

Földeák 7 q 6,5 q 6 q -

Királyhegyes 5 q2 q 3 q 2 q

Magyaresanád 5 q 5 q 4 q 4q

Nagy iajláth 4 q 5, 5 q 4 q 4 q

Pitvaros 6 q 4 q 4 q 3 q

Püspöktele 45 q 2 q 4 q 1 q

A cséplés is későn kezdődött, mert a gépészeket későn szabadságolták, igy

még augusztusban is volt üzemen kívüli cséplőgép. A cséplés késésének

másik oka az országos szénhiány volt. .

IA dohánytermés közepesen aluli. A tengeritermés: Földeákon alig közepes,

Királyhegyes Csanádalberti, Pitvaros, Apátfalva, Magyarcsanád községekben

rossz. Püspöktele, Földeák egy részén, Nagym ajláthon és Ambrózf alván szám-

bavehető termés nem várható. 0 /52/

A mezőgazdasági termények forgalmát a Haditermény Részvénytársaság

monopolizálta. A hatóságok szigorú intézkedése és ellenőrzése ellenére

mégis óriási méreteket öltött q mOgyében a spekuláció és a feketézés.'

Az alispán már 1917-ben felhivta a járási főszolgabirák figyelmét a gabo-

nacsempészés és az árurejtegetés megnövekedésére, és szigorú intézkedése-

ket követelt. /53/ A spekulációkban és a feketézésben élen járt a falusi

kereskedő b-urzsoázia. Dombegyházán Schwartz Lipótné, és Ste-inberger

Sámuelné kereskedőknél nagymen }yiségü fehérlisztet és gabonát foglaltak

le egy házkutatás alkalmával. /55/ Különösen a sertészsir és szalonna-

panamázás virágzott oly nagy mértékben, hogy a főispán is fellépett elle-

ne. Stein Zsigmond és Veréb `Famás apátfalvi Lakosok vagontételekben keres-

- 25-

kedtek ezekkel a cikkekkel saját hasznukra, kihasználva állami felvá-

sárlói megbizatásukat. /56/ Schwartz Salamon és Jovicsin Próka battonyai

lakosok rendszeresen feketéztek élelmiszerekkel maximális áron Aradra./57/

Grósz Jakab pedig lisztfeketézés /Kolozsvárra/ miatt került biróság elé./58/

Nagy port vert fel battonyán Vogel Péter kereskedő - korcsmáros és Nicora

eNihály román népiskolai tanitö haditermény albizományosok kétvagonos

zsirpanamája. Kilogrammonként 11 koronáért vásárolták fel a sertészsirt

a lakosságtól és 2o koronáért adták tovább gráczi kereskedőknek, akik a

hadseregnek szállitottak.: /59/

Ezek a visszaélések nagyban hozzájárultak a paraszság és a falusi kereske-

dő - burzsoázia ellentétének kiéleződéséhez.

A vonatokon már a kisebb élelmiszer csomagokat is elkobozták/ha a gaz-

dája nem rendelkezett a főszolgabiróság által kiadott szállitási igazol-

vánnyal amit pedig igen nehéz volt beszerezni. Természetesen kibúvó itt

is akadt, pl. a közélelmezési miniszter 1918. augusztus 19-én távirati

rendeletben utasitotta a mezőkovácsházi főszolgabirót,szállitási igazol-

vány kiadására, mely szerint a ménesbirtok igazgatósága 255 kg. tészta-

lisztet, 17o kg. főzőlisztet, és 85 kg. kenyérlisztet Vázsonyi Vilmosné

cimére Budapestre szállithat. /6o/

A háboru második felében a közszükségleti cikkek beszerzése egyre neki

hezebb lett. Különösen szembetűnő a fütő és a világitóanyag hiánya.

A királyhegyesi általános iskola igazgatója panaszolta 1917-ben, hogy az

iskola fűtésére nem tudott szenet beszerezni, /61/ de az egész megye .te-

rületén Altalánossá vált a szénhiány. A községeknek központilag-.juttatott

közszükségleti cikkek felett az elöljáróság diszponált,és ez nagy lehető-

séget adott a visszaélésekre, az igazságtalan elosztásra. /Pl. mig a jegy-

ző 6 1. petroleumot kapott háztartása, 5-öt irodája számára, addig egy

parasztház o,4 litert. /62/ Ezirányban számos bejelentés érkezett a falu-

si jegyzők ellen. Nem ellenőrizték az ármaximálási rendeletek betartását,

/63/ a hadisegélyezésnél nem a fennálló rendelkezések szerint jártak el,

-26-

mint pl. a dombiratosi jegyző, aki ellen hivatalos fegyelmi eljárás in-

dult, mert "...olyanoknak nyujtott hadisegélyt., akik rászorulva nincsenhk,.

mig ellenben akik rászorultak nem kaptak." A község számára juttatott

közszükségleti cikkek elosztásánál a biróval együtt törvénytelenül jártak

el. /64/ Más helyekről a jegyzők megvesztegetéséről kapott értsitést a

főispán a hadiszolgálat alól való felmentésekkel kapcsolatban. /65/

A létfenntartási viszonyok megromlása elsősorban a hadbavonult mező-

gazdasági munkások hozzátartozóit érintette. A 4adisegély, amely napi

57 fillérről 12o fillérré emelkedett a háboru végéig nem pótolhatta a

hadbavonult családfő keresetét. / 1917 elején 1 kg. barna kenyér 52 fill.

1 1. tej 62 fillér hatósági áron/./66/ A fe-jadagok csökkenése is nagymér-

tékü életszinvonal romláshoz vezetett. A háború utolsó két évében a hely-

zet annyira súlyossá vált, hogy a megye területén éhséglázadások törtek

ki. Magyarbánhegyesen 1918 július 3o-án a hadbavonultak feleségei a szük

ellátás ellen tiltakozó gyülést tartottak, és a jegyzőt az ellátás meg-

javitását"követelő petició megirására kényszeritették.'"Nem hajlandók el-

nézni azt, hogy a gazdaosztály még mindig bőven ellátott és rájuk pedig

grammokban van kimérve minden." Követelték az élelmiszer adagok feleme-

lését, és aközszükségleti cikkekkel való.jobb ellátást.: Követeléseik nem

teljesitése esetén munkabeszüntetéssel fenyegetőztek. "Nekünk veszetniva-

lónk nincs!" - hangoztatták a napszámos asszonyok. /67/ . Hasonló eseményekről tett jelentést augusztusban a nagybánhegyesi jegyző

is. Tömegesen vonultak a hadbavonultak feleségei a községháza elé és e. hadisegély felemelését követelték. "Kijelentik, hogy az nem elég, abból

megélni nem lehet, lármával, szitkozódással fenyegetnek bennünket, hogy /68/ .

adjunk többet, különben meglátjuk." A gazdákat részéről is egyre több

panasz érkezett arról, hogy a munkások kihasználva a munkaerő keresletet,

igyekeztek a napszámbért emelni, és előnyösebb feltételekkel végezni az

aratásilmunkálatokat. /69/

- 27-

Kiéleződött az ellentét a cselédek és gazdáik között is a konvenció foko-

zatos csökkentése miatt. A főszolgabirói hivatalokban megszaporodtak a c

cselédügyek. Különösen hirhedtté váltak Ráth János dombiratosi és Ráth Jó-'

zsef kunágotai birtokosok. Ráth János engedetlenkedő, lázító cselédeit

. bevonultatta, /7o/ Ráth József pedig tálviz idején lakoltatta ki elégedet-

len cselédeit. /71/

Azt, hogy a cselédek hOlyzete mennyire különböző volt a különböző kategó-

riákba tartozó birtokokon legjobban talán a szökése értéke mutatja. Leg-

kevesebb azok száma akik a ménesbirtokról /tehát állami birtokról/ legtöbb

azoké, akik a gazdagparaszti birtokokról szöktek. /72/

Az otthonmaradottak nehéz sorsa és a frontokon kialakult súlyos hely-

zet, a háboru elhúzódása erősen éreztette hatását a hadsereg bomlásában is.

Egyre szaporodott azoknak a katonáknak a száma, akik megelégelve a háboru

szörnyűségeit, a súlyos és éretelmetlen véráldozatokat - szabadságról nem

vonulta1be, vagy megszöktek csapattestüktől. A korabeli források már az

1917-es évben nagymértékű szökésekről számolnak be. Pl.• Püspöklele előljá-

rósága kérte a megromlott közbiztonsági állapotok miatt a csendőrjárőr

többszöri megjelentetését a faluban. A főszolgabíró megkeresésére a makói

őrsparancsnok a következőket válaszolta: "A helyi őrs atonaszökevények

elővezetésével annyira el van foglalva, hogy hetenként egyszer alig juthat

el járőr Lele községbe." Hasonlókról számol be a makói rendőrkapitányság

jelentése az 1917. évről. "Az elmult évben az.élet és vagyonbiztonság

ellen elkövetett bünesetek száma az előző évhez képest nőtt. A nem minimá-

lis súlyú büncselekmények túlnyomó részét szökött katonák követték el, úgy-

annyira, hogy alig volt nap - különösen az év második felében - hogy fog-

dáink szökött katonát ne őriztek volna." /74/

A szökések az 1918• évben tovább fokozódtak, olyannyira, hogy Fülöpp altá-

bornagy a Szegedi Magyar Királyi Honvéd Kerület par ancsnoka elrendelte a

statáriumot 1918 július 5-től."Szökés büntette miatt agyonlövetés, esetleg

>z

- 28 -

kötél általi halállalV bűnhődik. Az önként jelentkező szökevények, ameny-

nyiben szökésen kívül rögtönitélő eljárás alá nem eső más büntettet nem kö-

vettek el, nem vonatnak rögtönitélő eljárás alá." A négynyelvü /magyar,

német, román, szerb! rendeletet minden községben kihirdették, de nem sok

eredménnyel, mert a főszolgabirákhoz állandóan érkeztek a hadsereg értesi-

tései a szökésekről. /76/

A keleti fronton a Februári Forradalom, majd a Nagy Októberi Szocialis-

ta Forradalom nagy hatást gyakorolt a Monarchia hadseregére. Ez részben a

fegyelem lazulásában, részben pedig a lövészárok - barátkozás következté-

ben és a forradalmi eszmék terjedésének következtében Szovjet-Oroszország-

ba történő dezertálásban nyilvánult meg. A szűkszavú jelentés csak ennyit

közöl: "Czene Györy'g önkéntes /tornyai Sz.K./ augusztusb an az oroszokhoz

dezertált." /77/

Összegzésképpen megállapithatjuk, b--ogy az a többirányú ellentét,

amely a vagyonosok és a vagyontalanok, valamint az államhatalom között ki-

alakult, 1918. őszére Csanád megyében is forradalmi helyzetet teremtett.

Nagy jelentőségű volt az elégedetlenség és a forradalmi hangulat fokozása

szempontjából a szabadságos és rokkant katonák hatása:_., különösen a keleti

frontról hazatérőké. A ,Nagy Októberi Szocialista Forradalom rémülettel töl-

tötte el a magyar uralkodó osztályt. Legjobb an az Oroszországból hazatérő

/vagy hazaszökő/ hadifogoly katonák hazatérésétől rettegtek, és erőszakos

intézkedésekkel akarták megelőzni a"forradalmi métely" elterjedését. 'J

Dr. Justh Gyula, Csanád vármegye és Hódmezővásárhely város főispánja szi-

gorúan bizalmas rendeletben hivta fel a járási és a községi tisztviselők

figyelmét erre a lehetőségre. " Oroszországi ujságok hiresztelése alap-

ján hadifoglyaink körében kiterjedt propaganda folyik a forradalmi eszme

elterjesztése érdekébeni' Hadifoglyaink Oroszországban állitólag nyilvános

összejöveteleket tartanak. Szentpéterváron állitólag Schtiel és Ridnyán-

szkg /?/ nevü hadifoglyok magyar és német nyelven felszólitották hadifog

- 29-

lyainkat, hogy hazatérésük után nálunk a forradalmi eszmét terjesszék.

Orosz katonatisztek állitólag olyan kijelentést tettek, hogy...hadifoglya-

ink át vannak itatva a forradalmi eszméktől, és visszatérésük után azt mi

is tapasztalhatni fogjuk. Igen valószinü,hogy Oroszországból visszaszökő

hadifoglyaink száma a közeljövőben emelkedni fog, s az sincs kizárva, hogy

az ilyen forradalmi hangulatu hadifoglyok hazatérését orosz részről elő

is fogják segiteni, annál is inkább, mert alkalmasnak látszanak a forradal-

mi eszmék terjesztésére. ámbár hazaszökő hadifoglyaink katonai parancsnok-

ság fegyelmezése alatt állnak,és katonai részről már megtörténtek az in-

tézkedések aziránt, hogy az ilyen hazatért hadifoglyok kellő ellenőrzés

alá kerüljenek, - mégis nincs kizárva, hogy családjuk körébe szabadságolt

vagy rokkantanak nyilvánitott katonáknak módjuk nyilhatik a forradalmi

eszméknek a nép körében való terjesztésére. Ezek megakadályozása érdeké-

ben elrendelem, hogy a rendőri hatóságok és szervek minden ilyen irányú

törekvést figyelemmel kísérjenek és a gyanús jelenségek észleléséről hoz-

zám haladéktalanul jelentést tegyenek,és intézkedésemig is minden lehetőt

tegyenek meg a forradalmi eszmék terjesztése ellen." /78/

Az 1918 január 34-én kelt rendelet világosan tükrözi a megye uralkodó

osztályának félemét a forrradalomtól, és kétségbeesett erőfeszitéseit an-

nak meggátlására. , A háboru elvesztése, a frontok összeomlása után azon-

ban semmiféle intézkedés nem tudta megakadályozni Magyarországon a forra-

dalom kitörését.

- 3o -

III. fejezet.

Az őszirózsás forradalom hatása, a novemberi paraszt-

mozgalmak Csanád megyében.

1918. október 31-én Magyarországon győzött a polgári demokratikus forra

dalom. A budapesti utca fegyveres népe elsöpörte a régi rendet, és forra-

dalmi fellépésével megteremtette egy haladóbb társadalmi rend felépíté-

sének feltételeit.

" A forradalom eredménye végső soron a független, demokratikus Magyaror-

szág megteremtése volt. A forradalom nem érintette a tőkés rendszer alap-

jait, de programja jelentős szociális és politikai reformokat tartalma-

zott, amelyek között a legfontosabb . a földosztás és a demokratikus szabad-

ságjogok biztositása volt." /1/ .

Az új hatalmi szervek: a nemzeti - muukás - és katonatanácsok megala-

kulása a vidéki városokban is megtere mtették a forradalom vivmányainak

biztositékát.' A forradalom győzelmének hire futótüzként terjedt el az

ország falvaiban is, felrázva a hatalmas paraszti tömegeket.

" Október 31 -ét valóságos parasztforradalom követte nyomon, melynek árja

kiteljesitette és elmélyitette a polgári demokratikus forradalmat.

ez a modern parasztháború nem vonultatott fel seregeket, 'a hadszintér

rendesen csak egy majorudvar vagy piactér, résztvevőinek és áldozatainak

számát, elszántságát és gyülöletét hézve, mégis hadjárat volt, mely né-

hány nap alatt tűzbe borította az országot a Vágtól az Oltigg n /2/

November első napjaiban Csanád megyében is hatalmas erejű forradalmi

mozgalom bontakozott ki. A forradalom sodra magával ragadta a megye egész • A lakosságát. A mozg al om legaktívabb tömegét a osszú háboru ty nyomasztó

terhétől megszabadult katonák képezeték, akik november első napjaitól

- 31 -

kezdve mind nagyobb tömegekben özönlöttek haza a falvakba, Budapestről,

Aradról, Nagyváradról és a frmntokról.

Mivel minden forradalom első, döntő lépése a hatalom megragadása, •elsősor-

b an ezek módjait, körülményeit kell vizsgálnunk a megyében. Kik ellen

irányult a támadás, milyen hatalmi szervek megdöntésére, továbbá milyen

népi forradalmi szervek létrehozásával biztositották a forradalom győ-

zelmét.

A katonák nagyrésze fegyveresen tért haza a frontokról,készülve a régi

renddel való teljes leszámolásra. A megye községeiben a fegyveres kato-

nák védelme alatt álló tömegek vették kezükbe a hatalmht. A falusi ható-

ságok tevékenysége szinte teljesen megbénult. Sajtény községből a jegyző

a következőket jelentette: "A közigazgatás teljesen megbénult... Az adók

behajtása lehetetlen különböző okokm miatt. Fizikai okok:tisztviselő-

hiány, morális okok: a népharagtól való félelem, az élet és vagyonbizton-

ság teljes hiánya... A jegyzői irodát napról-napra a hazatérő és már itt-

honlévő katonák tartják megszállva...Bgvre több hadisegélyt követelnek,

f enyegétőznek. /3&~ A népharag kitörése pedig nem váratott magára sokáig.

November első felére tehetjük a fórradalom első hullámát Csanád me-

gyében. Az első napokra a háború alatt erőszakkal lefojtott éhség és nyo-

mor -'okozta szenvedélyek vulkánszerű kitörése jellemző. /_"_ __uir_t o/

A kinzó éhség és nyomor pillanatnyi enyhitésének vágya vezette a nincs-

teleneket, amikor november 1-3. között először a korcsmárosok és a ke-

reskedők ellen fordultak. A megy-.e szinte minden községéből érkeztek távi-

ratok a kereskedők elleni támadásokról.

Reformátuskovágsházára az állomásról kézigránátokat robbantva és lövöl-

dözve vonultak be a katonák és szétrombolták Reichmann Bertalan kereskedő

üzletét. /4/ Nagymajláth községben "a hazakerült katonaság felfegyver-

kezve Brüll Hermann üzletét teljesen kifosztotta, a melléképületeket

felgyújtotta, állatait levágta." /5/

-32—

Nagybánhegyesen a fosztogattási düh még erősebb v®lt, és gyilkosságba

torkollott. A feldúlt üzlet kereskedőjének fia leszúrt egy fosztogató

katonát,mire a felbőszült tömeg üldözőbe vette és meglincselte. /6/

Magyarbánhegyesen és Csanádapácán az üzleteket a kifosztás után felgyuj-

tották./7/ november 2-án. Csanádpalota előljárósága is katonai karhatal-

mat kért a fosztogatások megszüntetésére./8/

A mozgalom kiterjedettségét bizonyitja,hogy nincs a megyének olyan

községe, ahol támadás ne indult volna a kereskedők ellen, akik sok eset-

ben haditermény bizományosok, vagy spekulánsok, árurejtegetők voltak a

háborúval att. Azt . a tényt, hogy a népharag elsősorban és legelőször elle-

nük irányult, elhibázott és hamis szemlélet volna csupán antiszemita ten-

denciaként ér-tékelni, mint ahogy ezt a mezőkovác.sházi járás főszolgabirá-

ja tette. /9/ A korcsmák és üzletek ellen irányuló támadás egyaránt érin-

tette a keresztény és nemkeresztény üzleteket. Az.igazság az, hogy a f a-

luxi kereskedő burzsoáziát' .eljes egészében, mint elsőrend.ü,közvetlen

kizsákmányolót, a kapitalizmus legszembetünőbb képviselőjét érte a táma-

dás, mikor üzleteiket a hazatért katonák vezetésével a falusi lakosság

kifosztotta. Tehát .nemcsak egyszerüen egyének ellen irányuló, hanem az

uzsorás kapitalizmusnak a falu népét közvetlenül nyomoritó része ellen

irányuló támadásról van szó,'

A megmozdulások során a paraszti tömegek a régi karhatalom képviselő-

ivel is összeütköztek, Dombegyházán a csendőrség megpróbálta kivédeni a

falusi burzsoázia ellen irányuló szegényparaszti rohamot. November 3-án

sortüzzel fogadták a kereskedők ellen vonuló tömeget. Az összecsapásnak

2 halott, 1 súlyos sebesült és 4 könnyebb sebesült áldozata volt. Az

összecsapás következtében a csendőrség kénytelen volt a faluból kivonul-

ni. Végül az aradi nemzetőrsség kiküldött karhatalmi osztaga tudta csak

-33-

lecsendesiteni a mozgalmat. NB /lo/ Battonyán szintén véres összetüzésre

került sor a tömeg és a karhatalom között. A csendőrség és a pénzügyőr-

ség az üzleteket megtámadó tömegbe lőtt. Az összecsapás áldozatai: 2 ha-

lott és több sebesült. /11/ Amikor novembe án a központi járás nemzeti-

ségi községeiben /Pitvaros, Csanádalberti, Ambrózfalva, Magyaresanád/

ujra zavargások törtek ki újabb összeütközések történtek a lakosság és a

csendőrség között. Az összecsapások alkalmával Ambrózfalván Chropan Mihály

szlovák napszámos életét vesztette. /12/

A megye egyes községeiben már az első napokban előfordult az is, hogy

a lakosság közvetlenül a régi rendszer gyülölt karhatalma , a csendőrség

ellen közvetlen támadást inditott. November 2-án Csanádapácán az üzletek

feldúlása után atömeg megtámadta a csendőrlaktanyát. A fegyveres harc

következtében két ember súlyosan megsebesült. Ugyanakkor a nincstelen tö-

meg megtámadta a felmentett nagygazdák házait is./13/ Kevermesen a haza-

tért fegyveres katonák napokig tartották körülzárva a csendőrőrsöt. /14/

A háború alatt hatalmmukkal visszaélő jegyzőkkel, sőt felsőbbb köz-

igazgatási tisztviselőkkel szemben is fellépett a forradalmasodott parasz-

ti tömeg. A battonyai Nemzeti Tanács november 7-i ülésén elcsapta Fodor

Manót, a község főjegyzőjét, aki a háború alatt legelni küldte a kenyeret

kérő asszonyokat.Minden gyűlésre egyszer és mindenkorra megidézték Ele-

sánszky Kázmér főszolgabírót, akinek büneit hol nyiltan, hol burkoltan a

fejére olvasták. /15/ Még november első napjaiban elmenekültek Makóról

Hervey István alispán és Vajda Jenő másodfőjegyző. Dózsa Sámuel főügyész,

Szilágyi Kálmán nagylaki, Urbanics Kálmán makói, Elesánszky Kázmér batto-

nyai főszolgabirák és Szarka Samu kunágotai főjegyző első ijedelmükben

nyugdi j aztatásukat kérték. November 2-án Csanádalbertiről elmenekült

Lengyel János jegyző, A pitvarosi jegyzőt, Sebastian Nándort pedig elüz-

ték. /16/

-35-

A reformátuskovácsháziak Biró Albert birtokát fosztották ki november 4-én.

/19/ Jelentős volt a telepes községek részvétele a nagybirtok elleni tá-

madásban. A Montagh fivére k kasza-perpusztai birtokát tótkomlósiak fosz-

tották ki november 4-én. /2o/ A támadást nem kerülhette el a püspöki. ura-

dalom sem. NovemberY első napjaiban Püspöklele lakossága 1349 q. búzát

vitt. el a birtokról. /21/

A mezőhegyesi ménesbirtokot közrefogó községek sem várták tétlenül az

események alakulását. A kiéhezett pitvarosi agrárproletariátus a külső

kerületek sertésállományát hajtotta el november 2-án éjszaka. A ménesbir-

tok igazgatósága caak a szegedi. katonaság igénybevételével tudta vissza-

szerezni és megvédeni az állatállományt. /22/ A ménesbirtokot felkészü-

letlenül érte a támadás, mivel a ménes legénysége a forradalom kitörése

után megszökött, csak a tisztek és az altisztek maradtak szolgálati he-

lyükön. A-ménesparancsnok azonnal gépfegyvert és karhatalmat kért és ka-

pott Szegedről. A karhatalom és a méneskári altisztek, tisztek terror-

hadjáratot inditottak pitvaros ellen . A tizenhét pitvarosi katonát ösz-

szefogták,és vezetőjüket agyonlőtték. November 4-én a ménesbirtok főigaz-

gatója elrendelte a birtok nemzetőrségének felállitását, tiszti vezetése

sel. A legénységet tisztviselőkből, méneskari altisztekből,és iparosokból

verbuválták. A 28o, majd l6o fős nemzetőrség.a továbbiakban bizositotta

a birtokot a támadások ellen. /23/

Az első kábultságukból és félelmükből magukhoz% térő birtokosok

erőteljes akciókba kezedtek széthordott javaik visszaszerzése érdekében.

Mindenhol karhatalmi segédletet követeltek, sőt egyes birtokosok zsoldos

gerillakülönitményeket szerveztek a széthordott javak összeszedésére és

a birtok védelmére. Montagh Tibor négy fegyveressel kutatta holmiját,

Montagh István pedig egy 24-26 főből álló, gépfegyverrel felszerelt csa-

pattal demonstrált a falun át./Nagybánhegyes/ Czinner főhadnagy, a nagy-

bánhegyesi kifosztott kereskedő fia fenyegető hangú levelet küldött a köz-

-36-

ség jegyzőjének, amelyben 48 órás moratóriumot szabott meg arra hogy az

apja boltjából elvitt árúkat összeszedjék és visszaszállitsák, A követe-

lés nem teljesitésének esetére katonaság igénybevételével fenyegetőzött.

/24/

A megye m$s községeiben is magasra csapott a forradalmi h angulat. Magyar-

bánhegyesen hetekig tartott a lövöldözés. " A jegyző öt lövést kapott az

ablakába, amelyek azonb an nem találtak... A nagyobb birtokosok által hadi-

célokra hizlalt sertéseket lefoglalták és olcsó áron kimérték. /25/

Csanádapácán a hazatért-katonák az összerekvirált terményeket széthordták..

/26/ Csanádalbertiről a népharag elöl a jegyző kénytelen volt elmenekülni.

Nicsovics György helybeli birtokos ablakán belőttek, a család nem volt

biztonságag A birtokos osztály körében nagy volt a nyugtalanság és a

félelem. Ajándékokkal, segélyekkel akarták lecsillapitan.i a hazatért ka-

tonaságot. Dombegyházán népjóléti bizottságot alakitottak,.melynek anyagi

eszközeit a birtokosok adományaiból kivánták megteremteni. /28/

Az óriási tömegerejü népi forradalom lecsillapitására a régi falusi ható-

ságok önerejükből képtelenek voltak. Felsőbb /j,árási, megyei/ hatóságok

segitségére pedig nem számithattak. A rendelkezésre álló karhatalom még

a ménesbirtok és a püspöki uradalom védelmére sem volt elegendő. A csend-

őrség összevonása, átcsoportositása sem vezetett eredményre, nem túdtak e dinén eze

gátat vetni at eseményeknek./29/ Bizonyos mértékű rendeződést a nemzeti

'tanácsok, és a nemzetőrség, polgárőrség megalakulása,. November 1.-15

között mindenütt megalakultak a nemzeti tanácsok. A makói Nemzeti Tanács

november 14-én egyhangú lelkesedéssel csatlakozott a Magyar Nemzeti Ta-

nács azon elhatározásához, hogy Magyarország jövendő államformája szociá-

lis alapon felépitett köztársaság legyen. Hasonló tartalmú táviratot kül-

dött 14éa az apácai, 15-én az apátfalvi és a reformátuskovácsházi, 16-án

pedig a mezőkovácsházi Nemzeti T anács. /30/ November első napjaib an a

nemzetőrségek is megalakultak. /31/

-36-

Az egyes községekben a további események intenzitását. az befolyásolta,

hogy ezek az új hatalmi szervek áfalu társadalmának mely rétegét képvisel-

ték, mely rétegek jutottak túlsúlyba az ujonnan megalakult forradalmi tes-

tületekben, valamint hogyan alakult a viszony a régi községi elöljárósága

g al .

November első felét vizsgálva azt tapasztalhatjuk, hogy akégi falusig

elöljáróságok néhány kivétellel /Pityaros, Csanádalberti, Battonya' a he-

lyükön maradtak, ugyanigy a jegyzők is, de jelentős befolyási a község

életére nem gyakoroltak. Ez a tény látszik igazolódni akkor ia, amikor az

alispáni hivatal a községi előljáróságokra támaszkodva megkisérelte a

hazatért katonaság mu\\ába .állitását. Nagyobb arányú akciót inditott a dél-

vidékre való munkástoborzás, s a mezőhegyesi munkaalkalmak elfogadása ér-

dekében, de az eljárásnak alig volt foganatja. A gazdaságokban égető gon-

dot okozott a munkáskéz hiánya. Töretlen maradt a kukorica, kiszedetlen a

cukorrépa. /32/

A nemzeti tanácsok összetételét az ország más vidékeihez hasonló an a

pillanatnyi erőviszonyok szabták meg. Ahol régi közigazgatás embereit

nem érte ezekben a napokban közvetlen intenziv támadás, ott a belügyminisz-

teri rendeletnek megfelelően a jegyző, a tanitó, vagy a pap alakitotta

meg a Nemzeti Tanácsot, amelyben a lakosság jo%módú rétege nyert többsé-

get,. s osztályérdekéből adódóan a forradalom mérséklésére törekedett, mely

ideiglenesen sikerült is. Kunágotán pl. az esperes és a helyettes jegyző

vezette tanács igyekezett "józan mérsékletre inteni" a lakosságot./33/

Magyarbánhegyes községben teljesen a gazdák képviselőiből alakult meg a

Nemzeti Tanács, melynek megalakulása óta éles ellenzéke volt a Katona - és

Munkástanács. /34/

A szegényparasztokat és a földmunkásságot erősebben koncentráló telepes

községekben kezdettől fogva az agrárproletariátus alkotta a testületet.

/Pitvaros, Ambrózfalva, • Csanádalberti/ "A gazdák, a jobb érzésüek meg van-

- 37 -

nak félemlitve, életükért és vagyonukért reszketnek." - irja az egykorú

jelentés. /35/

A Csanád megyei parasztmozgalmakban is feltétlenül szükséges a perio-

dushatár megvonása november közepe táján, ugyanis a hónap közepétől a hó-

nap végéig bizonyos lelassulás figyelhető meg. Ennek okai főként két té-

nyezőbenkeresendők. Kevésbé jelentős a mozgalom elfojtására irányuló tö-

rekvés az államhatalom részéről, bár Kelet-Csanád területén számos község-

ben történt véres összecsapás a csendőrség és a lakosság között, melyek

jelentős véráldozatokkal jártak, mégis azt állapithatjuk meg, hogy csak

egyedül a ménesbirtokot védő karhatalom tudott eredményt elérni terror-

hadjáratával. A többi helyeken az összecsapásból a csendőrség került ki

vesztesként, sőt a nép ellentámadása alapjaiban renditette meg pozícióju-

k át. A régi karhatalom kudarca tehát már november első felében szinte tel-

jessé vált. A Csendőrség erélyes és eredményes fellépésének hiányát magya-

rázza a viszonylag alacsony létszám, szemben az óriási népi túlerővel,

másrészt nem elhanyagolandó körülmény az sem, hpgy a háború folyamán pótlás-

ként népfOlkelőket osztottak be csendőri szolgálatra, akik semmiképpen sem

pótolhatták árégi, jól drillezett hivatásos karhatalmi emberanyagot.

A leglényegesebb ok azonban mégsem ebben, hanem a népi - paraszti túlerő

mellett a régi államrendszer bukásából eredő bizonytalanságban keresendő.

" A csendőrség nem léphetett fel a szükséges és kellő eréllyel, elsősorban

azért, mert szilárd központi hatalmat maga mögött nem tudott... A lakosság

pedig tapasztalván a csendőrség részéről ezt a határozatlanságot, mindjob-

ban vérszemet kapott, és mind nagyobb eréllyel követelte a csendőrség el-

távolitásáttt - irja a központi járás főszolgabiráj a, egyoldalúan a központi

irányitás hiányát határozva meg fő okként, szándékosan kisebitve a népi

mozgalom erejének jelentőségét. /36/

Önként vetődik fel a kérdés: akkor mi a fő oka annak, hogy a november

elején vulkánszerü erővel kirobbant parasztforradalom a hónap közepére meg-

teami eopt

-38—

torpant, illetev egy viszonylagos nyugalom, apály időszaka következett be?

A magyarázatot a mozgalom jellegének vizsgálata adja.

A legszembetünőbb jelenség, ammely az egész országra jellemzően érvényes

a szervezetlenség és az ösztönösség. A szervezetlenség meglétét nem cáfol-

ja az a tény sem, hogy az egész országban szinte egyidejü /nov. 1-10/ és

azonos.jellegii a falu megmozdulása, mert az okok egynemüsége - évezredes

elnyomás, a háború okozta nyomor, a Monarchia felb