Színes Fehér-Fekete 2007. Te Deum • 13. évfolyam 52. szám

Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumának diáklapjaFehér/Fekete2007. Te Deum 13. évfolyam 52. szám

Tanáraink másképp

Írók könyvesboltja7621 Pécs, Király u. 21.Telefon: (72) 534-800

Nyitvatartás:H-P 9.30-18.00Sz 9.30-13.00

Pedagógusoknak 10% kedvezmény!

Kiadja:Incipit Vita Nova Alapítvány

és a Ciszterci RendNagy Lajos Gimnáziuma

Felel!s kiadó:Páva Péter

F!szerkeszt!:Bartusz-Dobosi László

Diák szerkeszt!k:Beberika Dorina 11. CHorváth Andrea 12. A

Nagy Bianka 10. BPártos Kitti 11. A

Siptár Dávid 12. ASzentiványi Judit 10. A

Viola Beáta 10. FZalay Dorottya 10. A

Tördel!szerkeszt!:Komáromi Csaba (1998)

Elérhet!ség:7621 Pécs, Széchenyi tér 11.

PÁHOLY

email: [email protected]

Következ! lapzárta:2007. szeptember 15.

Nyomdai munkálatok:Muzsek és társa

Nyomdaipari Kft.Pécs, Légszeszgyár út 15.

Felel!s vezet!:Muzsek Árpád

12-456

7-88-99

10111213141516

1718-19

19

20-212122

22-2323

24

252626272829303132

Horváth Gáborfotográfus

Telefon: +36 30 444 77 80 Digitális és analóg

csoportképek, portrék,reklámfotók kültéri és

m"termi egyaránt.

Ballagás 2007. május 4.

Temperamentum kérdése az egész • Bartusz„Valami véget ér, kezd!dik más talán” • Síptár Dávid 12. AVidámság = Istenbe vettett hit • Kiss Kármen 11. B„Macilaci a körvadászaton” • Király Blanka 11. BBolondnak lenni nem mindig vicces• Belénessy Blanka 8. ARettegett Kornél esete a papayás csokival • VBMúzsa • eSzJéAbrakadabra • eSzJéVándor magyarok • BiljaAz élet napos oldala • Nagy Bianka 10. BDr. Nógi pedagógiája • Viola Beáta 10. F Az emberke tragédiája • Beberika Dorina 11. CA hülyéje • Radnai Csilla 10. ATanórák hangjai • Horváth Andrea 12. ATilinkó, Naszreddin hodzsa, a csikaszi prókátorés a többiek • Bujdos Iván 12. B„Jöttünk, láttunk, hazatértünk!” • Bujdos Iván 12. BEine kleine Sprachübung in Fellbach• Kálmán Dóra 10. F - Orosz Júlia 10. FÁrpád fejedelem utódainak elismerése• Dr. Csek!né Kádas KláraIdén is bemutatkoztunk • Burján Eszter 9. AOlaszos hét • Pártos Kitti 11. AA csíksomlyói búcsún találkozunk• Beberika Dorina 11. CInvázió • Varga Rita 10. EA Laudate Kórus tartalmas évet zárt• Zalay Dorottya 10. AAz ország legjobb diáklapja• Pártos Kitti 11. A - Szentiványi Judit 10. ARiport a g!zölg! betonról • Tóth Róbert 12. CMegmutattuk magunkat Nagyk!rösnek• Ferenci Kitti 9. D - Szabó Gréta 9. DKetchupfürd! és sajtfutam • Rausch Barna 10. DA züllés szekere • AldoEgy „arany nap” • Maisch Patrícia 10. EEgy kis számvetés • Bagány Márton 11. DHÍREK, INFORMÁCIÓK, KÖZLEMÉNYEK

Tartalomjegyzék

Segítsd Te is “Színesebbé” tenni a lapot!

Ha vannak jó ötleteid,féltve orzött írásaid,vagy ügyesen rajzolsz, esetleg csak érzékedvan összegyujteni az órai aranyköpéseket,keress bennünket a Páholyban!

Megjelent a TUAR együttes cd-je,amelyet 1500 Ft-ért

megvásárolhattok a portán!



´́

´́

Temperamentum kérdése az egész

Azt gondoltuk, hogy így év vége felé, mindenkire ráfér egy kis vidámság, ezért a lap tematikájáula humort választottuk. Bár nekünk, szerkesztőknek, egyébként is van okunk az örömködésre,

hiszen a nemrég nyilvánosságra hozott DUE első helyezés szerint a SZÍNES az ország legjobbdiáklapja lett, de azt gondoltuk, áradjon át a mi vidámságunk az iskola tanáraira s diákjairaegyaránt.

Bartusz

Kávéházi gondolatokSZÍNES FFeehhéérr/Fekete

113. évfolyam 52. szám

Gondolná-e valaki, hogy a humor szó, mint oly sok má-sik a magyarban, latin eredetű és azt jelenti, hogy folya-dék, nedvesség?! Engem meglepett, amikor rábukkan-tam erre az érdekességre, s először el sem tudtamképzelni, hogy miként jön ki ebből a vidámság, anevetés. Aztán kiderült, hogy nem akármilyen nedvrőlvan szó, hanem testnedvről. A kö-zépkori orvosi nézet szerint ugyanis,az ember temperamentumát a test-nedvei határozzák meg! Magyaránkönnyesre röhögi magát az ember –gondoltam. De nem egészen így van.Eredetileg az ókori római orvostól,Galenustól ered az a felfogás, amelyszerint minden betegséget a testned-vek (vér, epe, nyirok) helyes arányá-nak megbomlása okoz. Ezek a ned-vek határozzák meg az ember érzel-mi és indulati alkatát, más névenkedélyállapotát, vérmérsékletét. Va-gyis, ha megvan a megfelelő egyen-súly a testnedveink között, azaz akedélyállapotunk jó, nem vagy sokkal nehezebben esünkilyen-olyan betegségekbe. Ez igaz. A vidám emberekegészségesebbek, mint a morózusak és alkalomadtán,könnyebben is gyógyulnak. Számomra ez azonban még mindig kevés volt. Fellapoz-tam az Értelmező Kéziszótárt, s megint meglepődtem.Ebben ugyanis nem valamiféle „halálra röhögöm ma-

gam” effektusról volt szó a humor kapcsán, hanem egy-fajta mélyről fakadó derűről. Mennyire más ez, mintamire mi elsőre gondolnánk. Nem harsány vihogás, ész-nélküli hülyülés, hanem valami belső kiegyensúlyozott-ság, egyfajta örök optimizmus, nyitottság a világ szépsé-geinek a befogadására.

Jézusról szokták azt mondani ellen-felei, hogy nem tudott nevetni.Legalábbis a Bibliában egyetlenegyszer sem írták le, hogy nevetettvolna. Sírt, izzadt, dühös volt, ál-mos, éhes… de nevetésről nincs szó.Amikor először hallottam ezt, meg-döbbentett. Tényleg. Miért nem ne-vetett soha Jézus? Azóta tudom,szintén a Szentírásból, hogy nemmindig vidám a szív, amikor nevet aszáj, és ez persze fordítva is igaz.Jézus nyitottságához, mélyről jövőderűjéhez kétség sem férhet. Egy-szerűen jó volt mellette lenni, mertáradt belőle ez a kiegyensúlyozott-

ság, megnyugvást hozó béke. Jézus derős volt. Mondjukki: volt humora. Elég, ha csak frappáns, ironikus vála-szaira gondolunk, amelyekkel az őt vizsgáztatni akaróellenfeleinek megválaszolt. Erre a humorra lenne szük-sége mindannyiunknak! Ne a „keep smile” effektusra,hanem a csendes derőre gyúrjunk!

Családunk híreiÖrömmel tudatjuk, hogy Dobosi László tanár úrnak, 2007. május 7–én, harmadik gyermekeként, Barnabásnevű fia született.

„Valami véget ér, kezdődik más talán…”

Néhány szám: 2001/2007, 2003/2007. Ez áll a szalagokon, amiket immáron több mint háromhónapja megkaptunk. Azóta ijesztő közelségbe kerültünk az érettségihez. Mindenki… majdnem

mindenki a könyveket bújja és várja a nagy napot. Pár nap és itt a ballagás. Mielőtt azonban midenvéget érne, leültünk öten negyedikesek beszélgetni. Jó volt a hangulat. Ehhez az is hozzá segített, hogya négy interjúalany különböző szemmel tekint vissza az elmúlt évekre. Egy dolog azonban közösbennük. Mind a négyen úgy gondolnak vissza erre a pár évre, mint életük eddigi legfontosabb éslegboldogabb állomására…

SZÍNES FFeehhéérr/FeketeriPortré

13. évfolyam 52. szám2

Siptár Dávid 12. A: Annak idején, miért pont a Lajos-ba jelentkeztetek?Szöllősi Barbara (Barbi) 12. D: Eredetileg nem ideakartam jönni, de aztán sokan tanácsolták… ismerőseim,tanáraim, barátaim.Kisida István (Kisi) 12. A: Nekem, mivel a nővérem ésa bátyám is idejárt, már eleve el volt döntve, hogy idekell jönnöm és végül is sikerült a felvételim is, úgyhogybekerültem. Nem is jelöltem meg mást.Kosári Kata 12. B: Kiskorom óta a Leőweybe szerettem volnamenni. (röhögések) Benéztemaz udvarba, hogy mennyirejó, és aztán eldöntöttem,hogy ide szeretnék járni.Aztán felnőttem és rájöt-tem, hogy nem nekem való,és a Lajost jelöltem meg.S. D.: Volt olyan helyzet, ami-kor megbántad, hogy ide jöttél?Kata: Hmmm…S. D.: Az összes tanár látni fogja!Kata: Nem. (röhögés) Tényleg nem volt. Merthogy ittannyira jó fejek az emberek és annyira szeretem az évfo-lyamtársaimat és az osztálytársaimat, hogy ez mindenértkárpótol.S. D.: Mennyire volt nálad fontos, hogy ez egy katolikusiskola?Barbi: Hát ez elég fontos volt, de ettől először egy kicsitféltem is. Aztán mondták, hogy az jó, mert hogy a pa-poktól nem kell félni, nagyon jó fejek, és így utólag bele-gondolva sokkal jobban jártam, mint hogyha egy nemkatolikus suliba mentem volna, mert azért ott teljesenmás a légkör meg a szellemiség.S. D.: Amiatt, hogy ez katolikus suli, ért titeket megkü-

lönböztetés mondjuk a városban, más suliba járóktól?Kisi: Hát, rajtam kívül csak egy osztálytársam jött ide. A külsősök papneveldének hívják az iskolát, és minden-ki azt hiszi, hogy itt olyan kemények a vallási szabályok,hogy azt nem lehet bírni, és hogy mindenki szentfazék,közben csak a Barbi ilyen. (nevetés) Megijednek a köte-lező hittan óráktól és a kötelező miséktől, és mindenkitfel kellett világosítani, hogy ez nem olyan szigorú, mint

amilyennek tűnik.S. D.: Arra gondoltatok, hogy mond-

juk milyen emberek lettetek vol-na, ha másik iskolába mentek?

Polónyi Gyula 12. C.: Sze-rintem a „mi lett volna, ha”kérdéseknek nincs semmiértelme. Itt kaptunk egy er-

kölcsi neveltetést, amit a töb-bi suliban nem kaptunk volna

meg, és szerintem jó páran len-nének közülünk, akik sznobokká vál-

tak volna. S. D.: Azt hogy értitek, hogy az iskola neveltetése? Azkiknek köszönhető elsősorban? Az iskola szellemiségéérta tanárok a „felelősek”?Kata: A Cézár atya az iskola szelleme… (krákogás).Szóval először is a legtöbb tanár és az atyák is megte-remtik azt a légkört, amiben az osztályok ki tudnak bon-takozni, és innentől már a diákokon múlik nagyon sokminden.Gyuszi: Szerintem az iskola elvárásai, a házirend komo-lyabb, mint a többi iskolában, s persze a lelki napok mega diákmisék szintén befolyásolják az iskola légkörét.S. D.: A diákokon mennyi múlik szerintetek? Tehát hogyők befogadják-e, amit kapnak? Min múlik, a tanárokonvagy a szülői háttéren, vagy a haverjaikon?

riPortréSZÍNES FFeehhéérr/Fekete


Barbi: Mindegyiken múlik, de sajnos túl sok olyan diákvan, aki nem ebbe a légkörbe tartozik. Csak ideküldték aszülei, hogy neveljék meg őket a papok. S. D.: És ők milyen hatással vannak szerinted a környezetre?Gyuszi: Bomlasztanak. Legtöbb esetben azok a diákok,akik nem tudnak beilleszkedni a suliba, maguknak kö-szönhetik, mert nem veszik vagy nem akarják észreven-ni, hogy ha nyitottabbak lennének akkor sokkal barátsá-gosabb lenne az iskola légköre az ő számukra is.Kata: Szerintem meg az, hogy egy kicsit vegyesebb atársaság, hogy nem csak a teljes mértékben vallásosembereket veszik fel a suliba, az színesíti az iskolát ésnekünk is jót tesz, hogy itt vannak, holott lehet, hogy egykicsit bomlasztanak. Nekünk is jobb, hogy nem teljesenzárt körben vagy közösségben növünk fel, mert ha kike-rülünk, azt hihetnénk, hogy mindenki ilyen, teljes mér-tékben vallásos. Kisi: Ilyen formában ez nem igaz, hogy teljes mértékbenvallásos mindenki. Az arányok mások.Gyuszi: Azt mondta a Sixtus atya, hogy kb. a diákokegyharmada az, aki tényleg gyakorolja a vallását, egy-harmada az, amelyik bomlaszt és van egyharmad, ame-lyik se ide se oda.Kisi: Igen, de én ennek a felosztásnak nem vagyok híve,mert a fanatikusan vallásos diákok szerintem nem…Gyuszi: Vallásban nincs olyan, hogy fanatikus.Kisi: De bocsánat, az olyan vallásos emberek, akik nemgondolják át a vallás lényegét és nem nyitottak a többiemberrel való kommunikációra, azok fanatikusak. Bi-gottan vallásosak, s ezek az emberek szerintem nagyobbbomlasztó hatást képeznek a suliban, mint a többi egy-harmad, mert ezek az emberek megakadályozzák azt is,hogy még jobban összekapcsolódjon a másik egyhar-mad. Kata: Szóval akkor helyesbítem az előző megfogalma-zásomat. Kell azoknak az embereknek a bomlasztása,akik nem tolerálják másoknak a vallásosságát, mert ezegy kicsit felkészít. S. D.: Kicsit belefeledkeztünk ebbe a témába. Lépjünk to-vább! Ki az a tanár, akire a legszívesebben fogtok vissza-emlékezni?Barbi: Gabi néni a legjobb fej. A Studi Gabi néni. Azóráin jó a hangulat. Kedves. Az osztályfőnökünk is ilyen.Ők közösséget teremtenek. És én az Orovica tanárnőre isszívesen emlékszem majd vissza.

Kisi: Én is a Studi Gabriella tanárnőt és a Nyisztor Zsolttanár urat említeném meg. Nem az teszi őket jó tanárrá,ahogy tanítanak, persze az is jó, hanem hogy sokkalközelebb hozzák a tanárokat és a diákokat egymáshoz.Nem feszült légkört teremtenek, nem ragaszkodnakannyira mereven a szabályokhoz, és nem kezelik adiákot úgy, mint egy egyszerű diák, aki nem képes sem-mit felfogni, hanem egyenlő félként tekintenek rájuk.S. D.: Szerintetek mennyire fontos, hogy meglegyen atanár és a diák közt ez a közvetlen kapcsolat?Gyuszi: Hát attól függ, hogy mennyire közvetlen kap-csolatra gondolsz?S.D.: Jó. Mennyivel jobb egy olyan tanár, aki egyen-rangú partnerként kezeli a diákokat, mint mondjuk egyolyan tanár, aki a házirendből vesz minden mondatot?Gyuszi: Ez picit sarkítás, de a lényeg, hogy mindkéttípusról lehet jókat mondani. Orovica tanárnőt én egypozitív embernek mondanám. Ő azokhoz a tanárokhoztartozik, akik megtartják a tekintélyüket, de ugyanakkorszerintem jól tanítanak.S. D.: A tekintély szerepe megvalósul a tanárok több-ségénél? Követelik a tekintélyt, vagy kiérdemlik?Kisi: Hát a tekintélyt szerintem ki kell érdemelni. Ren-geteg tanár azt hiszi, hogy a tekintély követelmény, pe-dig abszolút nem. Például visszatérve erre a komolyság-ra, én a Mostbacher Éva tanárnővel is nagyon jóban vol-tam, bármennyire is utáltam a kémiát és bármennyire iskeményen tanított a tanárnő. A magánéletben nagyonrendes embernek tartom. Bármikor fordulhattam hozzá aproblémáimmal, és őt például pont ez teszi jó tanárrá.Kata: Nem szabad túl lazán indítani a kapcsolatot, mertakkor a későbbiekben nem lesz meg a kellő tekintélye atanárnak ahhoz, hogy elérje a célját, vagy behajtsa a tan-anyagot.Gyuszi: Nekem az a tapasztalatom, hogy a minket tanítótanárok közül egyedül a Dobosi tanár úrnak sikerült te-kintélyt szereznie az osztályunkban.S. D.: De azt, hogy nem tudnak fegyelmet tartani, nemlehet úgy értelmezni, hogy ők egy lazább kapcsolatravágynak?Gyuszi: De a lazább kapcsolat a tanulás rovására megy.Kisi: Ez nem feltétlen igaz. Nyisztor tanár úr például tö-kéletesen megtalálta az összhangot a baráti viszony és atanulás közt. Mindig lehet rá számítani, de a tananyagotmindig keményen számon kérte.



Kata: Még egy kapcsolat, ami működhet, az az, amikorazért tanulunk, mert annyira szeretjük a tanárt. PéldáulGál Károly atyát nem akarjuk megbántani, és azért va-gyunk jobbak. Vagy akár Nádudvary tanár urat… mond-juk őt nem lehet megbántani.S. D.: Mi volt a legjobb élményetek az elmúlt években?Kisi: Hát most itt azt kellene mondanom, hogy az iskolahangulata, de egyértelmű hogy ilyenkor a bulikra gondolaz ember. Rengeteg közös program volt, amire nagyonszívesen emlékszem vissza. Ilyen például a királyválasz-tás, a lelki nap, a Lajos napok. S. D.: Az órákról milyen vicces helyzet az, amire a leg-szívesebben emlékeztek vissza?Kisi: Ebből szerencsére nagyon sok van. Volt osztálytár-sunk, akinek ez később a kirúgását eredményezte. Tamásnevű osztálytársunk kedvesen behozott az órára egykanna bort és éppen áttöltötte egy másik üvegbe, amikorMeszéna tanár úr rajtakapta és Tamás végső elke-seredésében azt mondta, hogy a barátjának hozta. Ezt atanár úr látszólag nem igen akarta elfogadni… Szemé-lyes kínos élményem, hogy a Nyúl Etelka tanárnőnek,miközben beszélt, nyuszifület mutattam és közben aPukli tanár úr ezt meglátta, és nem habozott beköpni atanárnőnek. Viszont most kihasználom az alkalmat, ésbocsánatot kérek és nagyon szeretem a tanárnőt.Kata: Huh... mennyire legyen publikus? Számomra alegviccesebb az volt, amikor biológia órán Gálosi Mártatanárnő felszólította egy osztálytársunkat, aki elég ritkánjárt be, hogy ha azt szeretné, hogy év végén meglegyena kettese, akkor ennél többet kell mutatnia. Erre ő felálltés elkezdte kigombolni a nadrágját.

S. D.: Sikerült erős barátságokat kötni és segített az is-kola abban, hogy megtaláljátok azt, hogy a jövőben mi-vel szeretnétek foglalkozni?Kisi: A barátság az majd később fog kiderülni, de szerin-tem igen. Hát arra a kérdésre, hogy hova tanuljak tovább,nem kaptam választ, de lettek elképzeléseim és így vala-miféle célt is látok már.Gyuszi: Hát valóban alakulhattak tartós barátságok, deezt még most nem tudhatjuk. A célt mindenképp megad-ta, hogy merre tovább és úgy tűnik, hogy fizikával.Kata: Nem ez a két legfontosabb dolog, amit megadott,de biztos vagyok benne, hogy életre szóló barátságokkötődtek. De a cél megadásában nagyon sok függ attól,hogy milyen tanárt kapunk. Mert ha nagyon szeretünkegy tantárgyat, de egy gyengébb képességű tanárt ka-punk, akkor megutáltatja velünk, és sokan mondták,hogy emiatt nem mennek arra a területre, amit gondoltakvolna, mondjuk négy éve.S. D.: Még mit kaptatok az évek alatt?Gyuszi: Tapasztalatokat, erkölcsi tartást. Kisi: Értek persze kudarcok is, de ez természetes, és ezta legtöbb iskolában megkapja az ember. Ezek is felkészí-tenek az életre és ez így a normális.Gyuszi: Számos iskolával ellentétben, ez az iskola taní-tott olyasmit is, amit a többi nem. Felkészített bennünketerre az elvilágiasodott világra.S. D.: Kata, sikerült találni valami publikus történetet?Kata: NEM!S.D.: Köszönöm, hogy eljöttetek!

Jéhn tanár úr• Petike, genyó leszek!• Ha baromi messze megyek, mekkora lesz a távolság?

Valaki: Baromi nagy! J: Hogy jelöljük a baromi nagyot?• Na, Bartók úr! Hogy áll a potenciállal?• Nem tud megnyugodni a rohadt életbe!• Ungarische Bálint! - Magyar Bálint• Derékmagasságban becsúszok neki!• Egy plató sörben fogadok, hogy ezt csináltuk!• Óó! Az én agyam ment el!

Bodáné tanárnő• Az elütött béka az úton csúszásveszélyes!• Ha még egyszer valaki beszél, én kimegyek!• Tudna valaki kölcsönadni egy zsebkendőt?!• Látványtalanul pakolj elő!• Nagyon gyanús dohányszagot vélek felfedezni!• Benő, légy szíves gyere elő a hajadból!• Akik nem biológiából tanulnak tovább, azoknak is vanszervezetük!

riPortréSZÍNES FFeehhéérr/Fekete


Vidámság = Istenbe vetett hit ,,Humorban nem ismerek tréfát” – így szól Karinthy Frigyes híres mondása. Ez jutott eszembeCzeininger Tamás tanár úrral való beszélgetésem után. Valóban, a tanár úr a jókedvet is komolyanveszi, mint az élet más fontos dolgait.

5

Kiss Kármen 11. B: A tanár úr mindennapi életébenjelen van a humor?

Czeininger Tamás: Otthon vicces fickónak ismerem ma-gam, általában nem szeretem a rosszkedvet. Ebben arövidke földi életünkben nagyon sok a keserűség és a fáj-dalom, de nem igaz, hogy végig kell keseregni. Meg kellkeresni a lehetőséget amásik felvidítására, amiegy nagyszerű feladat.Ugyanakkor vannak ko-moly dolgok, amikor nincshelye a viccelődésnek. Tud-ni kell, hol és mikor neve-tünk, nevettetünk és hogyhol nem helyes ez. Arranagyon kell vigyázni,hogy ne bántsunk megmásokat. Vannak határok,amiket nem szabad súrol-ni. Ami nem megy, nemkell erőltetni.

K. K.: Az öniróniáról mi avéleménye? Szokott önma-gán nevetni?

C. T.: Igen, ismerem ma-gam, nyilván nem teljesen,de ez is az élet egyik fela-data, hogy megismerjükmagunkat, ami nem is egy-szerű. Ismerem a hibáimatés jókat nevetek magamon. Bár ezt csendben teszemés óvatosan, hogy senki ne lássa.K. K.: Mit gondol azokról az emberekről, akik ki szeret-nék zárni életükből a nevetést? Egyáltalán léteznek ilyenemberek?

C. T.: Igen, bizony vannak mosolytalan emberek, még adiákok között is. Ez pedig nagyon szomorú, s most nemazért mondom, mert egy-két idétlen poénomon nemnevettek, hanem mert nagyon sokszor ilyen mufurc,komor arcokat látok a termekben. És most természetesennem azokról beszélek, akiknek valami tragédia történt azéletében. Annyira jó lenne derűsen együtt lenni az órá-

kon. Ha mosolyogva, derű-sen, békésen együtt tud-nánk lenni, az nagyot len-dítene a tanítási munkán.Van aki, úgy érzem, vala-milyen falat épít maga kö-ré. Jó lenne ezt áttörni va-lahogy.K. K.: Szereti a vígjátéko-kat, a mulatságos történe-teket?C. T.: A könyvekben és afilmekben inkább a ko-moly dolgokat kedvelem.Vidám embernek ismeremmagam, nem szeretném,hogy azért kelljen valami-lyen vidám darabot meg-hallgatnom, hogy attól ví-gabb legyek. Ez nálamnem így működik.K. K.: Végezetül, egyetért-e ezzel a kifejezéssel: ,,a ne-vetés fél egészség”?C. T.: Feltétlenül. Ez egynagyon igaz mondás. Az

Istenbe vetett hitünk már önmagában egyfajta vidám-ságra jogosít fel. Mi megváltottak vagyunk Krisztusbanés az Evangélium hirdetői vagyunk. Ezt pedig nem lehetmegnyúlt képpel, szigorú tekintettel hirdetni, hanemcsakis vidáman, derűsen.K. K.: Köszönöm szépen a beszélgetést!



„Macilaci a körvadászaton”Sokan azt gondolják, a humornak igen sok műfaja létezik: angol humor, gúny, irónia… De talán amia legközelebb áll hozzánk, az az órai humor. Erről beszélgettem Hosszú Csaba tanár úrral.

Király Blanka 11. B: A történelem órákon a hangos ka-cagások is azt mutatják, hogy a tanár úr gyakorta színe-síti az óráit különféle humoros beszólásokkal. Ön szerinthozzátartozik a mindennapi életünkhöz a humor vagyfügg egy adott szituációtól?Hosszú Csaba: Persze! Alapvetően hozzátartozik, de aszituációban jelenik meg. Mert önmagában nincs sokértelme humorosnak lenni,a helyzet hozza azt. De hu-mor nélkül nagyon nehéz el-képzelni a mindennapi éle-tünket.K. B.: Került már olyan ne-héz helyzetbe, amikor aztegy kisebb humorral sike-rült elhárítania?H. Cs.: Igen! Gyakorlatilagmajdnem mindennap van-nak ilyen szituációk. Pél-dául nálam az visszatérőprobléma, hogy sokszornincs meg a dolgozat 2 hétután sem. Ilyenkor vagy el-kerülöm a kérdést, vagypedig egy jól bevált humo-ros mondattal, mint pl.:„úgy jártam, mint Macilacia körvadászaton”, átlépeka tananyagra. K. B.: Ön szerint vannak ahumornak határai?H. Cs.: Elvileg kellene, hogy legyenek. Az ember min-dig abból indul ki, hogy ha valakivel szemben bármilyenpoént elsüt, az nem sérti-e meg valahol. Akkor kezdőd-nek a problémák, ha ebből sértődés van, mert ő azt másszemszögből látja. Én is mondtam már órán többször isolyan dolgot, amiről láttam, hogy nem esett jól az érin-tettnek, de nem szándékosan tettem.K. B.: A történelemben mennyire van szerepe a humor-nak?

H. Cs.: Ez egyszerű, hiszen mint mondtam, egy adotthelyzetben jelenik meg a humor, és a történelemben va-lahogy mindig kijön ez az „adott szituáció”. Itt pont azadja a humort, hogy annyira meghökkentő és sarkítottállítások sora követi egymást. Több humoros helyzetadódott, mint pl.: 1848. márc.15-én az eső miatt, hogyvolt-e egyáltalán esernyő vagy nem, így aztán többen az

esernyőket a puskákkalazonosították. Aztán ittvannak az anekdoták, amikkönnyebben elterjednek,megragadnak, mint a való-ságos események, de per-sze nem biztos, hogy iga-zak. A legtöbbjük azonbanhumoros.K. B.: Akadt már olyan ko-mikus helyzet, amit vagy atanár úr vagy a tanár úrralszemben valaki más idézettelő?H. Cs.: Igen, volt. Példáulegyetemista koromban, ami-kor egyszer a külvárosbanlakó lányok megkértek,hogy vegyek mozijegyet azUránia moziba, mert én abelvárosban laktam. Miutánmegvettem a jegyet, vár-tam őket a Park mozi előtt,

de nem jöttek. Nagyon kivoltam akadva rájuk! Aztán rájöttem, hogy az Uránia ésa Park két különböző mozi, rohantam a külvárosba. Azegyik szobatársuk nyitott ajtót, és döbbent szemekkelnézett rám, miért nem vagyok a lányokkal moziban. Kétés félórán át, este 11-ig üldögéltem ott egy csokor virág-gal, várva a lányok érkezését…K. B.: Köszönöm a beszélgetést, remélem még sokáigilyen jó barátságban lesz a tanár úr a humorral!

KöltotollSZÍNES FFeehhéérr/Fekete


Bolondnak lenni nem mindig vicces

Mióta az eszemet tudom, egy rendházban nevelkedtem szerzetesek közt. Megtanítottak írni,olvasni, beszélni és hinni. Mikor azonban betöltöttem a húszadik életévemet, valami megválto-

zott. Már nem találtam a helyem a papok világában. Ekkor döbbentem rá, hogy nekem máshol vana helyem.

Belénessy Blanka 8. A

Egyik éjjel összeszedtem kevéske tulajdonom és neki-vágtam a nagyvilágnak. Nem tudtam, hová megyek, csakazt, hogy miért. Elhatároztam, hogy megalkotom kicsinyhazám első hírlapját. Égtem a vágytól, hogy lekanyarint-sam az első betűket, megfogalmazzam az első mondatot,csak éppen azt nem tudtam, hogy is kezdjek hozzá alapalapításhoz. Első kétségbeesésemből felocsúdva el-döntöttem, elszegődöm a királyi udvarhoz, tanulni anagy mesterektől, híres verselőktől és megtudni egy-kétjó mende-mondát az udvari életről. Sajnos azonban ezkorán sem ígérkezett oly egyszerű feladatnak… A ván-dorlás viszontagságai után, amikor végre eljutottam adiósgyőri vár első kapujáig, egy marcona őr az utamatállta. - Adjon Isten jó napot! Mi járatban van az úr? – üvöltöttrám az ’ajtónálló’.- Viszont kellemes napot kívánok! Az udvarba kérnékbebocsátást. – hebegtem rémülten. –Tudni illik íródeákvolnék, vagy valami hasonló. Ha lehetséges, a fenségeskirályunk tudósaihoz kívánnék csatlakozni tanoncként.- Maga most tréfál jóember? – hahotázott a strázsa. – Sehivatalos levél, se okmány, se semmi és még azt várja,hogy be is engedjem? Menjen vissza jóember kapálni, azvaló a maga fajtának! Vagy álljon be udvari bolondnak,hisz a nevettetés igen jól megyen magának! No, mostaztán, sipirc! El innen! – nevetett tovább az őr és márlendítette is felém a kardját, hogy a fejemet éppen csakel tudtam kapni. Remény vesztve és összetörve kullog-tam el a kaputól. Ekkor azonban eszembe ötlött az őr gú-nyos, mégis oly nagy igazsága; elmehetnék udvari bo-londnak! Így talán bejuthatnék a mesterekhez, sőt mégnetán magához a királyhoz is. Hát ez fenomenális! Sebe-sen bolond-kosztűmmé alakítottam gúnyámat és ismételindultam a kapuhoz. Már jó előre odakurjantottam azőrszemnek:- Adjon Isten! Engem rendelt a fenséges királyunk udvari

nevettetőnek. Tessék hát beljebb engedni, mert majdösszezuhanok a fáradtságtól.- Jól van bolond, menjél csak beljebb. A következő őrmajdan eligazít.Nem is hittem a fülemnek, minden simán ment. Mintutóbb kiderült, ténylegesen vártak egy bolondot, akinekegy jó hónapja meg kellett volna érkeznie, ám valaholeltűnhetett ebben a hatalmas országban. Igazából az el-tűnt nevettető esete nem aggaszott túlzottan, csak arratudtam koncentrálni, hogy bejutottam és innen már bizo-nyosan minden könnyebb lesz. Teltek-múltak a napok, és sajnálatos módon nem tudtamolyan könnyen levetni az álcámat, mint ahogyan elter-veztem. Hál’ Isten, hogy a kolostorban a szerzeteseknekjó humoruk volt. Az meg még inkább szerencsésnekmondható, hogy ebből a pazar humorból rám is ragadtvalami az évek során. Jó tréfáimmal, mondáimmal, tör-téneteimmel hatalmas sikert arattam az udvari körökben.Bár sikert sikerre halmoztam, mégis bánkódtam, hogy azeredeti tervemmel nem jutottam semmire. Egyszer azon-ban gondoltam egyet, és nagy nehezen kikérleltem KáltiMárk mestertől, hogy bebocsátást kapjak fenséges kirá-lyunkhoz, I. (Nagy) Lajoshoz. Mellesleg ez a Kálti mes-ter is igen fura egy alak volt. Állandóan csak egy nagyműről, egy nagy alkotásról hadovált össze-vissza. Egyolyan nagy műről beszélt, ami majd megörökíti a ma-gyarok dicső tetteit, vagy mi… A példaképe Anonymusvolt, P. mester. A másik furcsa szerzet, akiről igazábólsenki sem tudta, hogy kicsoda. No, ezek ketten szép kisfirma, de számomra most az volt a lényeg, hogy elintéztenekem a fogadást, és ez nekem bőven elég volt.Végre elérkezett a nagy nap! A trónterem bejáratánálannyi őr állt, hogy azon senki hívatlan vendég be nemléphetett. Nekem azonban engedélyem volt, s mikormegpillantottam a lovagkirályt, megborzongtam. Egészteste elgyötört volt, tele sebekkel – azt suttogták róla,nagy beteg. Pestis, amely a távoli Keletről támadt ránk,s a király is a hadjáratok során fertőződött meg vele.

´ ´

SZÍNES FFeehhéérr/FeketeKöltotoll


Rettegett Kornél esete a papayás csokival

Akora tavasztól nem megszokott, verőfényes csütörtök délután. „Országos jóbarátommal” (a ki-fejezést a nagybátyámtól kölcsönöztem) ülünk a Szent Istvánon, és bámuljuk a többi szökevényt,

akiket a nap elcsalt a munka mellől. Mi is szökésben vagyunk ugyanis. Felmentettük magunkat stú-dium alól,…

VB

…lévén ma nagybecsű felügyelőtanárunk, RettegettKornél szabadnapos, helyettese pedig, aki arra hivatott,hogy időnként bepillantson a tanulószobába, elvesztettea névsort. Egy-két pofon kilátásba helyezése után a tanu-

lócsoport önként és dalolva beleegyezett, hogy nem köp-nek be minket. Hiába, no! Mégiscsak megérte a testne-velésórákba, meg a kondizásba fektetett idő!Tehát, ülünk a téren, és csokit eszegetünk. Nem ám akár-milyet! Története van.Szabó Árpinak tegnap volt a szülinapja. Szabadkimenőn

Rémisztő, mégis magasztos látvány volt a szenvedőlovagkirály.- No, mondjad bolondom, mit óhajtasz? – kérdeztevégül, de tekintetét még mindig nem emelte rám.Gondolataim össze-vissza cikáztak: mit is kérdezzek?Végül nagy nehezen, elcsukló, halk hangon megszólal-tam:- A háborúk, Fenség, miért kell annyit háborúznunk?Kérdésemet hosszas hallgatás követte, majd végülmegszólalt a király:- Én is sokszor megkérdezem ezt magamtól. Emberál-dozat, pénz, idő, fáradság… Ez mind-mind a háborúvaljár. Mégsem tehettünk mást. Johanna, ez a női bőrbe bújtszörnyeteg megölette Endre öcsémet. Nemcsak a vér-bosszú kötelezett, hanem István koronájának a tekintélyeis. Meg kellett torolnunk a minket ért sérelmeket, külön-ben orgyilkosok, tolvajok martaléka lesz a magyar biro-dalom.- Igaz, hogy Nagyságod kétszer is majdnem odaveszett amásodik nápolyi hadjáratban?- A kobzosok túloznak néha. – legyintett, majd végre rámnézett. Szóval ilyen az Anjou-tekintet. Metsző kék sze-mek, éles tekintet. A hátamon is égnek állt a szőr. Minthamegbilincselt volna a nézésével. Mosolygott s folytatta:- Persze, az egyik ostromnál, mikor én vezettem az utol-só rohamot, egy olasz megadta magát, de amikor hátatfordítottam neki, az övéből kikapta a gyilkot, és gyáván,hátulról a vállamba szúrt. - Hogyan történt a másik eset? – kérdeztem mohón.- Egy derék vitézem beleesett a Silario folyóba, húzta a

vértje lefelé, rajtam pedig csak könnyű bőrpáncél volt.Utána ugrottam, kirántottam a sodrásból, s addig ráztamfejjel lefelé, amíg ki nem köpte a zavaros vizet. Ismertema fiút régről, derék vitéz, négy gyermek várja haza,megérdemelte az életet. – A király ezután levette rólam aszemét, kinézett a kancellárra, majd így folytatta:- Udvari bolond létedre igen kíváncsi szerzet vagy! Szer-intem pályát tévesztettél. Akit ily jó beszélővel áldottmeg az ég, az inkább való dalosnak, lantosnak, mintbolondnak. Aztán hirtelen intett a kezével, hogy menjek.Meghajoltam, s háttal az ajtónak araszoltam kifelé. Mára küszöbön voltam, amikor vakmerő bátorság szállt meg,s ismét megszólítottam a királyt.- Felség! Árulja el nekem, hogy min dolgozik olyan ve-szettül Kálti mester? És igaz, hogy megfejtette, hogyhogyan hívják valójában Anonymus mestert?A király meghökkent, majd elmosolyodott.- Hamar megöregszel, bolond. A mesternek nincs neve,hisz nem a neve a fontos, hanem a műve. A magyaroktörténete bőrbe kötve, betűbe vésve, kapoccsal őrizve –mindörökre. Ennek a folytatásán dolgozik az én jó kró-nikásom is! De most már tényleg menj, mert megharag-szom!Én pedig mentem. El az udvarból, a várból. Hála jó kirá-lyunknak, megtaláltam valódi hivatásom; mesélőnek áll-tam. Azóta járom az országot és regélek szép meséketdicső múltunkról és még dicsőbb jelenünkről. S bár nemindítottam hírlapot, mégis elértem a célomat; a nép ajkánzengek történeteket, híreket és eseményeket.

´ ´

KöltotollSZÍNES FFeehhéérr/Fekete


hármasban kerülgettük a sarki sörmérést (ha érted, mirecélzok), egyszer csak felbukkan az Árpi csaja. Fene egycsaj, mindenhol megtalálja az Árpit. Most is honnan tud-ta, hogy ott van? Kezdi bomlasztani a triónkat, ki nemállhatom, de az Árpi meg jó haver. Na mindegy. Szóval jött a csaj, hogy felköszönti az Árpit. Ragyogvaadta át a doboz bonbont. Papayás, a Stollwerck legújabbterméke!- Mi az a papaya? - kérdeztem, arra számítva, hogy rá-vágja hogy csonthéjas gyümölcs Dél-Amerikából, vagyvalami ilyesmit, merthogy a bioszt kivételesen szeretem.- Az egy növény - vigyorgott a csaj. - Ja, és a Stollwerckmeg egy márka!Ha nem az Árpi csaja lett volna, úgy megtépem, mint afodrász a Rúzsa Magdi haját. Vagy behúzok neki egyet,mint a zongoratanárnő az ütemvonalat. Hát kit néz ezhülyének? Jobb is, hogy az Árpi csaja, mert már sok pri-uszom van, és ha megvertem volna, hát tuti hogy kirúg-nak. De nem vertem meg, így még mindig a Gács Ferenc

Szakközép tanulója és kollégistája vagyok, és mint ilyen,eszem az Árpi papayás csokiját a téren, mert tegnap azelső falat után kijelentette, hogy neki ez nem kell. Joci-val mi jelentkeztünk elsőnek, hogy nekünk meg igen. A szoba többi tagja szerencsére nem kérte (ld. testedzés).Jó lenne, ha pont erre járna a csaj. Elhoztam a szülinapicsomagolópapírt is, hogy megismerje.

´ ´

Múzsa

Jöjj, te kedves múzsa,Csókolj homlokon gyorsan!Sok mindenki tudja,Hisz a Rúzsa már fújja:Ha nincs meg a múzsa rúzsa,Nem ér semmit a múzsa csókja.

eSzJé

Lovas tanár úr „aranyköpései”• Ha így folytatjátok, az esély sem lesz meg arra, hogy év végén fényévnyi távolságra megközelítsétek a

kettest!• Jelentősen változni fog az osztály tartama, mert ilyen fogyatékosok nem fognak érettségizni!• Nagyon szellemes, de nem érdekel!• Nem igaz, hogy ilyen csürhe van még?!• Péter, nem volna jó, ha a hangod kihallatszana!• Mi van akkor, ha az igazság legyőzi a felebaráti szeretetet?!• Petra, fejezd be az inputot!• Mondtam már, hogy a matematika is nőnemű, az is szédíthető!• Ha sok a duma, akkor feldobok egy kettest és ígérem,

hogy igazságosan elosztom!• Bevetésre váró példáim vannak!• Ülj ide elém, és akkor a naplóban rögtön kezelni is tudlak!• Valaki ott felmosolygott hangosan!

Juuuj...


Ha vannak jó ötleteid, féltve őrzött írásaid,vagy ügyesen rajzolsz, esetleg csak érzéked van össze-

gyűjteni az órai aranyköpéseket,keress bennünket a Páholyban!

SZÍNES FFeehhéérr/FeketeGourmand


Abrakadabra(avagy hogyan kerüljön asztalodra kaja*)

K óstoltad már a Sav-a-júj cukrot? Bűvös Bizserét? Csokibékát? És ha azt mondom, hogy mindezlehetséges? Harry Pottert és varázslatos ételeit már millióan próbálták leutánozni, de eddig még

senki sem bukkant rá az igazi, összetéveszthetetlen recept titkára! A Kedves Olvasó ezúton tájéko-zódhat, miként készítik el az apró, rabszolgasorsra ítélt házimanók a különlegesebbnél különlegesebbétkeket a boszorkánykonyhában!

eSzJé

Vajsör. Hozzávalók: 20 g vaj, Root sör (édes, alkohol-mentes angol sör), kávétejszín.A vajat megolvasztjuk, a sört egy kicsit felmelegítjük, ésalaposan összekeverjük a vajjal. Ha még finomabbra éskrémesebbre szeretnénk, adjuk hozzá a kávétejszínt. Pa-zar íz, mely azonnal felmelegít a hideg időkben.Csokibékát is készíthetsz házilag, bár ennek előkészítésebonyolultabb és fejlettebb varázslást igényel. Először is,végy egy békát! Ha sikerült szembepisilés nélkül meg-úsznod az akciót, egy lábosban olvassz meg csokit! Könnyebb, ha vizet is öntesz hozzá, így nem ég oda.Tedd a békád egy tálra, majd öntsd le forró csokival! Ez-után fogd meg gyorsan a varangyot, nehogy meglógjonés harapd le a fejét! Ha kezdő vagy, varangyos békávalpróbálkozz, később jöhetnek már az extrém fajok: zöldleveli, nyílméreg, és a különböző ízesítések: fülviasz,tejszínes-banános, kolbászos-narancsos…Elég bizarr, de többé a Bogoly Berti-féle Mindenízű Dra-zsé, Drubli Legjobb Fúvógumija, vagy a fekete bors

(mely garantált tüzesleheletet ígér) és aMirelit Egér (amitőlvacog és cincog a fo-gad) elkészítése semlehetetlen… talán 10év múlva. Egyelőre bekell érnünk pezsgőstejcsokival, ami vi-szont tényleg pezsega szádban és a gyom-rodban, vagy a nyá-ron, melegben semolvadó fagyival, ami-ről Charlie vagy Won-ka, a csokigyáros tud-na előadást tartani.

*A kockázatokról és mellékhatásokról olvassa el a cik-ket, vagy kérdezze meg a cikk szerzőjét.

Gyerekek írták Istenhez:- Elmentem egy esküvőre, és csókolóztak a templomban. Ez O.K.?- Köszönöm a kistestvért, de én egy kiskutyáért imádkoztam.- Hogyhogy az utóbbi időben nem találtál fel egy új állatot se? Csak a régiek vannak.- A nyaralás alatt végig esett. Apa nagyon mérges volt, és olyan dolgokat mondott Rólad, amit nem szabad.

Remélem, nem fogod bántani.- Kérlek, küldj nekem egy pónilovat. Eddig még sose kértem semmit. Utánanézhetsz.- Jobb lenne, ha az emberek nem jönnének szét olyan könnyen. Rajtam három öltés van, és kaptam injekciót is.- A bátyám elmondta, hogy hogyan születünk. Nem hangzik valami jól.- Ha vasárnap figyelsz a templomban, megmutatom az új cipőmet.

VágatlanSZÍNES FFeehhéérr/Fekete


Vándor magyarok

O lyan nemzet vagyunk, aki tud nevetni magán. És ez jó. Lehet tréfát űzni a magyarságból, mertvan magyarság. Vannak nemzeti jelképeink, vannak történeteink, nagy alakjaink és sztorijaink,

verseink és találmányaink, sajátos ételeink és mondásaink. És van humorérzékünk, amivel mindeznagyszerűen kifigurázható. Aztán az egészet már csak tálalni kell valahogy…

Bilja

Ezzel próbálkozott meg Herendi Gábor rendező és a„Magyar vándor” című film többi alkotója. A keret-történet a következő: a honfoglalást megelőző búcsúbuliutáni reggelen komisz kumisztól másnaposan ébred az ötvezér, és felfedezik, hogy a magyarok az őshazávalegyütt őket is odahagyták, mondhatni (vagy ondhatni,esetleg kondhatni) megszöktek. Még-hozzá Onddal és Konddal. (Azaz Kond-dal és Onddal. Ez sosem egyértelmű.)Vezéreink tehát a keresésünkre indulnak.Ondot és Kondot megtalálják a Verec-kei-hágóban, a többi magyarnak viszontnyoma sincs. De Álmosék nem adják felés végigszáguldják az elmúlt ezer-egy-néhány évet utánunk kutatva. És a hu-mor még csak most kezdődik. Itt vannakpéldául rögtön a vezérek. Álmos a fő-nök, ezen kívül nem tölt be komoly sze-repet. Kár, mert a nevével jól el lehetettvolna játszani. Aztán minden magyarfeltaláló Elődje. Ahogy Kolumbusz semmondott újat a vikingeknek, a magyarokis tőle hallhattak volna először a C-vita-minról, a Rubik-kockáról, a gyufáról. Hafigyeltek volna… Ond azon túl, hogy néha Kondnak hiszi magát (mond-hatni, lelkesedik a Kondér’), szóval ő álmodta meg apaprikáskrumplit és a gulyást. Kond a néphangulatottestesíti meg. Talán azért pesszimista, mert állandóanösszekeverik Onddal. Mennyi minden múlik egy Kbetűn… (Bukarest is majdnem csak ennyiben tér elBudapesttől.) Tas felelős a lovon akrobatikázó magyarokkultuszáért. Emellett rosszul érinti a „kumisz” szókiejtése. Huba az ahisztokhácia képviselője. Lehet, ere-detileg Ruba volt, csak azt nem tudta kimondani. („Tud-nám, kéhlek alássan, de nem akahom.”) Töhötöm a lírai

alkat, nagy verseink többsége őt idézve kezdődik, Pető-fitől József Attiláig.A karakterek után adódnak még az egyes történelmikorok kis epizódjai, korabeli életképek és szóviccek for-májában. Terítékre kerül Anonymus, a tatárjárás, Toldi, anépmesék álruhás Mátyása, a török kor, a kurucok, azosztrákok, a betyárok, a híres 6:3, a ’20-as évek, a németmegszállás és az orosz kivonulás. Egy-egy poén erejéig

megjelenik a Gesta Hungarorum, a Rákóczi-túrós, a bé-csi szelet, sőt még a Beatrice és Korda Gyuri bácsi is…Minden történelmi korban van valami, amit ki lehet fig-urázni, egy nyelvemlék, amit el lehet felejteni, egy fol-klórműsor, amit lehet nem érteni, egy malomkő, amit ellehet hajítani és mindig akad valaki, aki letagadja a ma-gyarokat.Így jutnak el (h)őseink végül a mába, hogy megtalál-janak minket. És csaknem két óra nevetés után a végkö-vetkeztetés mégiscsak az marad, hogy a magyarságösszetartozás, kollektív tudat, egymás megértése, közöstörténet, hívószavak… Hogy magyarnak lenni jó.

SZÍNES FFeehhéérr/FeketeVágatlan


Az élet napos oldala„Always look on the bright sight of life” – dalolják vidáman a tömegesen keresztre-feszítettek a Gol-gotán, a Monty Pyton csoport talán legnagyobb vitát kiváltott filmjében, a Brian életében. Nemcsoda, hogy az egyház heves tiltakozására, számos országban tilos volt a vetítése.

Nagy Bianka 10. B

Egyszer réges-régen, még 1969-ben egy alakulóban levőhumorista csoport a névválasztás különös problematiká-jával találta szemben magát. A tagok, Graham Chapman,John Cleese, Terry Gilliam, Eric Idle, Terry Jones ésMichael Palin mind egyetértettek abban, hogy a Mont-gomery beceneve, a Monty lehetne a név egyik fele semellé egy „sikamlós hangzású” vezetéknevet kerestek,így teljes nevük Monty Pyton lett. Első alkotásukat, a 45részes „Monty Pyton Repülő Cirkuszát”, a BBC 1969 és1974 között sugározta. Ez az egy műsor elég volt nép-szerűségük megalapozására, az igazi világhírnevet azon-ban filmjeik hozták meg. Első az „És most valami telje-sen más” volt, melyet addigi szkeccseikből állítottakössze. Ezt követte ’75-ben a „Gyalog galopp”, amelyminden kétséget kizáróan a szűkös anyagi fedezet miattlett felejthetetlen. A kastélyok kartonpapírból készültmakettek, a sodronyingek ezüstösre festett vattából ké-szültek, s mivel lovak vásárlására sem volt pénz, alovagok a nem létező kantárt kezük közt tartva, méltó-ságteljesen ugrálva „vágtattak” miközben apródjaik félkókuszdiókat összeütögetve utánozták a paták dobogá-

sát. Kiváló és olcsó meg-oldás volt az is, hogy afilm különböző szakaszaitkódex-animációkkal hi-dalták át. A négy évvelkésőbb elkészült „Brianélete”, bár jobb körülmé-nyek közt készült, utólagmégis több bonyodalmatokozott a hívők tiltako-zása miatt. Bár Pythonéknem a keresztény hitet,hanem az egyházat s a

vallási fanatizmust gúnyolják benne. Mindenesetre az atény, hogy Krisztust a filmben mindenféle gúny vagyirónia nélkül ábrázolják, mellettük szól. Utolsó film-jüket, „Az élet értelmét” ’83-ban fejezték be, és Chap-man öt évvel később bekövetkezett halála után többénem is dolgoztak együtt. Hihetetlen népszerűségükettalán az jelzi legjobban, hogy amikor a nyolcvanas évek-ben Ausztráliában felfedeztek egy új kígyófajt, ezt anevet adták neki: Montypythonoides riversleighensis.

Lovag: - Csendet! Aztán tudjátok-e, hogy több módja isvan annak, hogy megtudjuk, boszorkány-e? Tömeg: - Több is? Mondd el, halljuk, halljuk!

Mondd el nekünk is, mi az? - Mondjátok meg: mit csinálnak egy boszorkánnyal? - Elégetik... megégetik! - És mi egyebet szoktak még elégetni? - Több boszorkányt! Fát! - Helyes. Miért égnek a boszorkányok? Bőrsapkás a tömegből: - Azért, mert fából vannak! - Úgy van! És hogyan győződhetünk meg róla, hogy ő fából van-e? - Hidat építünk belőle! - Nono fiam, kőből is lehet hidat építeni! Elmerül-e a fa avízben? - Nem, lebeg rajta. Dobjuk a mocsárba! A mocsárba! Fogjátok meg!

- Csendet! És mondjátok meg nekem, mi lebeg még a vízen? - A kenyér! ...alma is! Picike szikmag! Hulla! Hasas bankó... - Na, na nem, nem. - Olaj! - A szöcske, a szöcske! - Nem, nem, nem! Arthur: - A kacsa! - Ööö ... ez az! - Vonjuk le a logikus következtetést!- Ha ő... ugyanannyit nyom, mint egy kacsa ... - Na? - ...akkor fából van... - Következésképpen? - Boszorkány! Boszorkány! Mérjük meg! - A legszebb vasár- és ünnepnapi mérlegemen!

(részlet a Gyaloggalopp című filmből)

VágatlanSZÍNES FFeehhéérr/Fekete


Dr. Nógi pedagógiája

Ahogy szüleink polcán végignézünk, szinte fojtogatnak a címek a komor könyvborítókon: Serdü-lőkori nehézségek, A fegyelmezés módszertana… Hát nem abszurdum? Ezek után felüdülés ke-

zünkbe venni Dr. Nógi, azaz Nógrádi Gábor „Hogyan neveljünk?” című könyvét.

Viola Beáta 10. F

Az egyébként gyermekkönyveiről ismert író most másikoldaláról is bemutatkozik: pedagógiai művet tár olvasóielé. A könyv azonban már kézbevételkor is eloszlatja

kételyünket: nem szüleinknek szól, zsebpénzmegvonást,szobafogságot és más szörnyűségeket ajánlva, hanemnekünk! Nekünk, gyerekeknek és fiataloknak. Mert anevelés nem a felnőttek kiváltsága! Én csak örülni tudok,hogy ezt éppen egy felnőtt meri leírni, vállalva az esetle-ges következményeket (kevesebb fantáziával rendelke-zők kedvéért: felnőttek általános felháborodása az Északi-sarktól az Antarktiszig, egyes felelőtlen fiatal nevelő-zsenik elszemtelenedése, stb.). Tisztelet illeti dr. Nógit.Biztosan sokan szenvednek közülünk neveletlen roko-noktól: szülőktől, testvérektől, nagybácsitól; vagy fél-renevelt ismerősöktől: nyári vendégektől, játszótársunk-tól, barátunk mamájától. Nos, ez a sok pedagógiai, netánpszichológiai eset könnyen kezelhető dr. Nógi csodástanácsaival. Sőt! Nemcsak pedagógiában otthonos aszerző, de idomári múlt nélkül kutyát, macskát, csótányt,papagájt, és a padszomszédnak nevezett állatfajt is képesengedelmességre szoktatni. Csak egészen kivételes ese-tekben sül el visszafelé a tanfolyam, amikor is mi szol-gáljuk ki padszomszédunkat, engedelmes ebünknek még

engedelmesebb, alázatos alkalmazottaivá válunk, vagynetalán kénytelenek vagyunk leütni az engedetlen csó-tányt. Hangsúlyozom, az ilyen kezelhetetlen egyedekszáma kicsiny. (Különben sem kár a csótányért.)Ha követjük dr. Nógi útmutatását, akár huszonkét éves

korunkra szobatisz-tákká nevelhetjükmagunkat – ahogy azíró Bence nevű fiá-val történt –, nyugdí-jas korunkra elérhet-jük, hogy könnyedénleküzdhetjük szerelmi fellángolásainkat, vagy nevelhe-tünk tacskónkból vérebet, aki megvédi etetőtálját a betö-rőktől (a házban lévő többi tárgyat sajnos nem), igazugyan, hogy egész nap a gazdája bokáján csüng.

Általam érthetetlen okokból a nevelés e páratlansegédeszközét nem alkalmazzák az egyetemi pedagó-giaoktatásban, ezért nem ajánlom azoknak, akik e műrealapoznák későbbi tanári-nevelői pályafutásukat. Azegyetemen nem jár az elolvasásáért pluszpont! De hakedélybeteg vagy depressziós vagy, vagy csak egysze-rűen egy jót akarsz nevetni, mindenképp olvasd el!

Sixtus atya• Krisztus nem azért jött, hogy megalakítsa a Jézus Fan Clubbot!• Na megyek, mert holnap helyt kell állnom az apácáknál.

Lőrinc atya• A Biblia férfiközpontú, jellemző rá a macsóizmus!• Ez hülye kérdés volt Jézustól!• Az Isten most mit szórakozik Ábrahámmal?!• Dániel nem volt kicsi, túl volt már egy-két dolgon!• A tanárok kisebb csoportja italkimérő helyiségben tartózkodott!

SZÍNES FFeehhéérr/FeketeKönyvElo


Az emberke tragédiájaavagy a teremtés drámája kicsit másképp

1936-ban biztos nagyon sok, a történelem szempontjából fontos dolog történt. Azonban volt egy ese-mény, mely az irodalmárok szemszögéből volt kiemelkedő. Igaz, akkor valószínűleg még senki semfedezte fel Karinthy Frigyes „Az emberke tragédiája” című írásának zsenialitását.

Beberika Dorina 11. C

„Toncsi, Fercsi, Jancsi, Náncsi. / Csupa kandi, meg kí-váncsi / Kisgyerek. / Amit Imre bácsi néktek / Elmesélmost - attól égtek / Ifjak, öregek. / Egyik izzad, másik

fázik, / Egyik vígan hahotázik, / Másik pityereg. / Haígy nézed, domború, / Ha így nézed, homorú. / Egynekszörnyű mulatságos, / Másnak szomorú”.A könyv, mint már említettem, 1936-ban íródott. Karin-thy a humoráról ismert, és ez a műve is hű ehhez az állí-táshoz. Az összesen 42 oldalas mű könnyed délutáni

szórakozást nyújthat korhatárra való tekintet nélkül min-denkinek.A történet, melyet feldolgoz, a sokak által ismert, Ma-dách Imre „Az ember tragédiája” című művének paródi-ája. Erre utal a könyv borítója is, melyen ez áll:Az emberke tragédiája [Madách Imrike után Isten-kéről, Ádámkáról és Luci Ferkóról a versikéket írtaKARINTHY FRICIKE]A mű tizenöt színre tagolódik. Ezek összhangban állnakaz eredeti művel. Rövidebben és humorosabban dolgoz-za fel az író Ádám és Éva történetét, hiszen az egyes szí-nek versszakokra tagolódnak. Az első színben a teremtés időszakába kalauzol minketKarinthy. Kiderül, hogy „Luci Ferkó” irigy volt„Istenkére”. Éppen ezért „gyalog kellett elrepülnie”, szá-műzték az angyalok közül. Persze a későbbiekben mégsokszor találkozhatunk vele, hisz miután elintézte, hogyÁdám és Éva elkövesse a BŰNT, velük együtt távozik ésmesél nekik a jövőről. Ám a mese életre kel, így az elsőemberpár sokat megtapasztalhat az elkövetkezendő párszáz évből. Innentől kezdve az egyes színek végénhasonló a befejezés, melynek rövid távú következményelesz, hogy egy másik korban találja magát Ádám és Éva.Így járják be Egyiptomot, Görögországot, és megismer-kednek a pestissel, Éva a kolostori élettel, Keplerrel ésDantonnal, a hatalommal, a szabad versennyel és a gőz-malommal. Majd az utolsó előtti színben a végtelennel.Végül Éva, aki haza kívánkozik, véget vet a „kirándulás-nak”. Az utolsó színben Ádám öngyilkos akar lenni, deÉva megakadályozza. Majd együtt elküldik az ördögöt,aminek köszönhetően Isten megbocsát nekik és alma he-lyett két barackot kapnak.

„Az egyiket Évi kapta, / Fejebubját tapogatta, / - Csakazért, hogy meg ne hízzál, / Másik Ádám fülét érte, /Nem is haragudott érte. / - Te meg fiam, bízva bízzál! /Így mesélte ember a fiának, / S ezzel vége a komédiá-nak.”

´ ´

SzínleloSZÍNES FFeehhéérr/Fekete


´ ´

A hülyéje

Április 13-án, pénteken este egy kedves ismerősöm jóvoltából életemben először részt vehettemegy nyilvános főpróbán a Pécsi Nemzeti Színházban. A bohózatot Georges Feydeau írta. „A hü-

lyéje” cím hallatán először nem volt vonzó számomra az előadás, de azt hiszem, mégis megérte el-menni.

Radnai Csilla 10. A

Három felvonásban láthatta a közönség az alábbi törté-netet, amelyben három házaspár keveredik össze egyszállodai szobában, s hogy még nagyobb legyen a felfor-dulás, egy negyedik is beszáll. Félreértések, titkos ésnem titkos találkák, fel- meg- és ráismerések teszik fer-getegessé a darabot. A szerző nem válogat az eszközök-ben, felhasznál minden bevált fogást, ismert panelt, ésmindezt nem szégyenkezve teszi, hanem nyíltan felvál-lalva a mulattatási szándékot. Zayzon Zsolt, Pál Andrásés Köles Ferenc alakítása tetszett a legjobban. Koltai Ta-más színikritikus 1983-ban ezeket a gondolatokat fogal-mazta meg a művel kapcsolatban.„Georges Feydeau a századforduló tájékán virágzó fran-cia bohózatgyáros – előkelőbben vaudeville-szerző –

immár beevezett a klasszikusok közé. Mai leszármazot-tai nem is tudom, hová lennének nélküle. A hálószoba-komédiák, Plaza Hotelek megrögzött ágyrajárói valami-kor az ő darabjainak tisztes polgári szalonjaiban kezdtéka (szerelmi és bohózati) szolgáltatóipart. Magam azértkedvelem jobban Feydeau-t Alan Ayckbournnál, Neil Si-monnál, Bernard Slade-nél, Marc Camolettinél és társai-nál, mert hátsó szándék nélkül csinálja végig képtelenkergetőzéseit. Megnyom egy gombot, beindítja a gépe-zetet s ettől kezdve ok és logika nélkül, abszurd követke-zetlenséggel következik minden... Amit Feydeau csinál,az merő technika – ám nem is adja ki magát másnak,mint színpadi technicistának. S a jól működő technikabizonyos értelemben már csaknem művészet...”Azt hiszem, egyet kell értsek a szakemberrel!

SZÍNES FFeehhéérr/FeketeHangár


Tanórák hangjai

Vannak hangok, amiken valaki nevet, más pedig falra mászik tőlük. Egyik kedves osztálytársamkedvenc szórakozása hetedikben az volt, hogy végighúzta a körmeit a táblán, miközben a hatást

figyelte, és rajtunk kacagott.

Horváth Andrea 12. A

Szerintem nem volt vicces, de ő nagyon élvezte. Nézzükmeg kissé tudományosabban, hogy mi is történt ponto-san! A körmök gyors egymásutánban hozzáértek a táblaegyenetlenségeihez. Ez magas frekvenciájú rezgéseketokozott, amiket mi rettenetes zajként hallottunk. A rez-gések ilyenkor nem periodikusak, pusztán rövid rezgés-impulzus számúak, amelyeknek mindnek más a hang-színük. Ezek pedig az időtartamuktól függenek. Ebbőllesznek aztán azok az éktelen csikorgó hangok, amelyek-től a legtöbbünknek feláll a szőr a hátán.De vannak a tanórán egyéb vicces hangok is, amelyeksokszor testünk különféle önállósult megnyilatkozásá-nak végeredményei. Ilyen lehet mondjuk az, amikor arekeszizmunk görcsösen összehúzódik, s hatalmasakat

és végeérhetetleneket csuklunk. Ugyanígy bizonyos ese-tekben vicces tud lenni egy érdekes tüsszentés, egy han-gosan korgó gyomor, egy eleresztett horkolás, egy földrezuhanó tolltartó, vagy egy az utcáról beszűrődő kiabálás,stb. Persze mesterségesen is gyárthatunk olyan hangokat,amelyekkel hasonló hatást tudunk elérni. Az elmúlt hó-napokban eléggé nagy népszerűségre tett szert egy tele-fonos „játék” a diákok között. Íme a módszer. Lépj be acsengőhangok menübe! Indítsd el a „sípolás” c. csen-gőhangot! S aztán már csak élvezned kell, ahogy osz-tálytársaid kínjukban a pad alá buknak. Előny: a tanárok(főleg az idősebbek) mindebből semmit se hallanak, mertolyan magas a hang frekvenciája!Az esetleges mellékhatások miatt, (intők meg ilyenek),senki se hivatkozzon rám!

Gyerekdalok jogásznyelven1.§ Figyelem! Sürgősen megkérünk minden házzalrendelkező puhatestűt, hogy ingatlanját zároshatáridőn belül hagyja el, az annak külső felszínénkeletkezett, és azóta is folyamatban lévő tűzesetmiatt. A károsultat folyékony és félig megszilárdulttejipari termékekkel kártalanítjuk, amelyek együttesmennyisége egyelőre kétnapi fejadagot tesz ki.

2.§ Sürgős figyelmeztetés minden kiskorú Katalinnevű lakosunk részére! Tudomásunkra jutott, hogyhazánkba betört oszmán csapatok Önöket célpontjuk-nak tekinthetik. Áldozataikat először mély nátrium-kloridos forrásban szeretnék megmeríteni, majd pedigabroncsok alsó tesztelésére használják fel. Tájékoztatjuk Önöket továbbá, hogy a nagysebességgel közeledő oszmán csapatok megérkezésükután fejlövéssel történő kivégzést foganatosítanak.

3.§ Megkérünk mindenkit, aki lépéseit nem tudja azáltalunk megadott ritmushoz koordinálni, ne álljonsorba este az üzemi konyhán, mivel számukra rétestbiztosítani nem áll módunkban. Emellett felhívnánk

viszont a figyelmet az említett táplálék pozitív tulajdonságaira, valamint arra, hogy Honvédségünkszámára kifejezetten ezt az ételtípust írják elő a hivatalos szervek.

4.§ Mivel a körzetünkben észlelhető csókák csípésemadárinfluenzával fenyegethet, valamint látásábankorlátozott kiskorú varjak jelenléte is aggodalomraadhat okot, gyermekünk keresztanyja két lőerős jár-művéért küldetett. Meg kell azonban tagadnom ezt a kérését, mivel e közlekedési eszközt szintén poten-ciális veszélyforrások, pontosabban tollas baromfiakfoglalták el.

5.§ Teljesen felújított, eredeti meghajtással rendelke-ző nosztalgiavonat indul a második vágányrólKanizsa állomásra. Megerősítjük, hogy a vonat a kanizsai pályaudvarra megy. A szerelvény elején azirányítási funkciókért a gépész-menedzser felel, ő az, aki a szerelvényt hajtó mozdony irányvektorátés sebességét meghatározza. Más források szerintvonatkísérőként az utolsó kocsiban tartózkodik az a töltött tésztaféleség, amelynek feje táplálkozásunkegyik legfontosabb gumós gyökérnövényévé alakult.

HUN.lapSZÍNES FFeehhéérr/Fekete


Bujdos Iván 12. B

Azt, hogy mi is pontosan az anekdota, nehéz megmon-dani, mivel igen sokféle létezik belőle. Maga a kifejezésa görög „anekdoton” szóból származik, jelentése kiadat-lan írásmű. Olyan kis történet, mondásvagy megállapítás, ami nem méltó arra,hogy komoly történelmi mű szülessen be-lőle. Az első anekdotákat Prokopiosz bizán-ci történetíró jegyezte le a VI. században.Ma olyan történetet értünk anekdotán,amely reális, valamilyen tanulsága van,amellett megnevettet, legalábbis mosolyrafakaszt.Eredetét illetően éppoly rejtelmes az anek-dota, mint a népmese vagy a vicc. Nemismer nyelvi határokat, hol itt, hol ottbukkan föl. Ismerünk évszázadok óta ván-dorló anekdotákat, melyek időről időremegjelennek különböző népek különbözőtársadalmi rétegeiben. Gyökere nemzetkö-zi, konkrét megjelenési formája azonbanmindig jellegzetesen nemzeti. Mindenki ismeri a történe-tet, melynek tanulsága az, hogy „ha rövid a kardod, toldmeg egy lépéssel.” Jellegzetesen magyar anekdota ez,mindemellett meglelhetjük más népek hagyományaiközt is.Nemcsak a könyveknek, az anekdotáknak is megvan amaguk sorsa. Vándorlásuk során sokszor műfajilag isátalakulnak: mese is, novella is lehet belőlük. A rövidanekdotától egyenesen jutunk a bővebben részletezőfrancia fabliaukig, majd Boccaccióig, innen pedig márcsak egészen kicsi az út Maupassant és Csehov műveiig.Jókai és Mikszáth pedig tudatosan gyűjtötte és dolgoztabele műveibe az anekdotákat.A népmese és a novella mellett az anekdota a viccel is

érintkezik. Kabaréirodalmunk telis-tele van évszázadosanekdotákkal. Bajos volna azonban meghúzni a határt akét műfaj között. Az egyik legjelentősebb különbség –Kolozsvári Grandpierre Emil, a híres irodalomtudós sze-rint – abban van, hogy az anekdota a múltban játszódik,

a vicc a jelenben. A csattanót illetően nemfeltétlenül más a kettő. Van ugyan csattanónélküli vicc is, a manapság virágkorát élőfavicc, de itt a várt poén elmaradása teszi ahumoros hatást. Sok anekdotának van csat-tanója, soknak viszont nincs. Ebben nincssemmi törvényszerűség. Említésre méltó tulajdonsága ezeknek a kistörténeteknek a tapadás. Vannak szemé-lyek, akik valamilyen rejtélyes módonanekdotahősökké válnak. A személy és azanekdota kölcsönösen táplálják egymást.Vannak személyek, akik csak úgy vonzzákmagukhoz a tréfás meséket. Ilyen anekdo-tamágnes a német Till Eulenspiegel és atörök Naszreddin hodzsa. Mindkettő élt avalóságban is, és számos csínyt követett el.

Till Eulenspiegel magyar földre is elkerült; magyarosí-tott, s Tilinkó lett a neve.

„A fiú hazatért a szülői házba. Épp akkoriban, két gazdaperbeszállott egy sertésól miatt.- No, fiam, vidd ezt a pert, hadd lám, mit tanultál - mond-ta a Csikaszi prókátor, aki a fiát is a maga mesterségéreadta.A fiatal Csikaszi hozzálátott, egy hét alatt végzett a per-rel s dicsekedve újságolta apjának az eredményt. Amazsavanyúan mosolygott:- Sokat kell még tanulnod, fiam. Én egy ilyen perbőlfélévig is elélek.”

Tilinkó, Naszreddin hodzsa,a csikaszi prókátor és a többiek

Mi magyarok mindig anekdotakedvelő nemzet voltunk. Anekdotáztak íróink, politikusaink, ügy-védeink, a táblabírákról nem is beszélve, akik igencsak élen jártak a műfaj népszerűsítésében.

Sőt, még parasztjaink is anekdotáztak, erről viszont sokkal kevesebbet tudunk. Népköltési gyűjte-ményeinkben lelhetünk igen ízes „példányokra”.

SZÍNES FFeehhéérr/FeketeEset-les


Bujdos Iván 12. B

Március 12-én, este hét órakor indultunk. A több mintegynapos út jobbára alvással és zenehallgatással telt. Cé-lunk előtt megálltunk Assisi festői városában, megláto-gattuk Szent Ferenc sírját, sétáltunk egy kicsit a közép-kori házak közt, aztán továbbindultunk. Római szállá-sunk a Vatikántól alig negyed óra buszútra volt, szembena rendőrséggel. (Így merjen valaki is hangoskodni estetíz után!) Az épület annak idején kaszárnya lehetett. Si-vársága ellenére, ha otthonosnak nem is bizonyult, azértegész jól éreztük magunkat benne. Első napunk a pápai audienciával kezdődött. Sokáig vár-tunk a több ezres tömegben, míg XVI. Benedek pápa

megjelent. A Szentatya magyarul köszöntötte kis társasá-gunkat, alig ötven embert a tízezerből. Leírhatatlan érzésvolt.A nap további része (és a többi nap is) oly sok élményttartogatott, hogy a hely szűke miatt nem is tudom mindetfelsorolni. Délután ellátogattunk a Trasteverének neve-zett városrészbe, mely elragadó hangulatával és templo-

maival beírta magát emlékezetünkbe. Megnéztük a Cir-cus Maximust és a császári paloták romjait, majd azAventinus dombra kapaszkodtunk fel, ahol végre énekel-hettünk a Santa Sabina bazilikában, majd a Narancskert-ben a parkőr harsány sípolása ellenére megdézsmáltukaz ugyancsak savanyú római narancsot. Másnap még többet gyalogolva jutottunk el a PiazzaVenetiára, a császári fórumokra, a Colosseumhoz, a Ca-pitoliumhoz és a Pantheonhoz. Sok templomot látogat-tunk meg ismét, köztük az Il Gesú jezsuita és a SantaCroce in Gerusalemme ciszterci templomokat. Oly szé-pen sütött a nap, hogy nem tudtuk megállni, és kifeküd-tünk a Santa Croce elé napozni. (Minden napra jutott egyvicces ötlet.)

Harmadik napunk a Vatikáni Múzeum ésa Szent Péter bazilika bűvöletében telt. A Magyar Kápolnában csak egy kis időjutott, hogy az otthoniakért imádkoz-zunk, mert csak a mi kedvünkért nyitot-ták ki, és csupán tíz percre.Sötét volt már, mire a Trevi kúthoz ér-tünk. A babona szerint háttal állva, jobbkézzel a bal váll fölött a vízbe dobottaprópénz mágnesként vonzza vissza ideaz embert. Ha ezek után nem nézünk vissza az elhajított érmére, akkor teljesül-ni fog a „varázslat”. Majd meglátjuk...Aztán jött a Spanyol lépcső, ahol páranelvesztettük önkontrollunkat a fáradt-ságtól, és heves éneklésbe kezdtünk né-

hány kölcsönhangszer által kísérve, amit az ott zenélgetőhazaiaktól kaptunk. A „sólyomszárnyon, három hegyentúl szárnyaló” ének nem aratott osztatlan sikert, (nem azolaszoknak volt vele bajuk), de ez azóta se érdekel senkit.Szombaton elindultunk hazafelé. A falakon kívül meg-néztük még a csodálatos Szent Pál bazilikát. A Callixtuskatakombában tett, misével záruló látogatás után végleg

„Jöttünk, láttunk, hazatértünk!” avagy a 12. B zarándoklata Rómában

Már tizedik osztályban is ezt a hetet vártuk, pedig akkor még csak reménység volt. Aztán foko-zatosan realitássá vált. Várszegi tanár úr már tavaly elkezdett szervezkedni, Sixtus atya szin-

tén, ő ugyanis örömmel szegődött kísérőnkül és idegenvezetőnkül. A tanári gárda Perlaki Mónikatanárnővel lett teljes, aki remek „csapatorvosnak” bizonyult.

Eset-lesSZÍNES FFeehhéérr/Fekete


elbúcsúztunk Rómától. Utolsó állomásunk Subiaco volt,az ősi bencés kolostor, Szent Benedek egykori lakhelye.Némi gyönyörködés után végleg szedtük a sátorfánkat,és meg sem álltunk hazáig.Másnap délelőtt tizenegykor, negyven hullafáradt zarán-dokkal lett ismét népesebb Pécs városa. Érdekes volt föl-

tekinteni a Dzsámi keresztjére azzal a tudattal, hogynemrég még a Szent Péter bazilika kupolája alatt álltunk.Ideje volt indulni. Megnéztem még egyszer magamnak akeresztet és elgondolkodtam: A rómaiak tudtak valamit...Van igazság a közmondásban: „Minden út Rómábavezet.”

Kálmán Dóra 10. F – Orosz Júlia 10. F

Ausztrián keresztül, 14 kalandos óra alatt érkeztünk megFellbachba, ahol a németek már vártak minket. A sváboskiejtés már a legelején megzavart mindenkit, de egy időután hozzá szoktunk, és egyre könnyebben értettük, amitmondtak.

Az első napon a családok szerveztek programot: kirán-dultunk, múzeumokat látogattunk, néhá-nyan felfedeztük a csokigyár rejtelmeit,és este jó páran találkoztunk a bowlingpályán is. Egy-két figyelmesebb szál-lásadó misére is elvitt minket.

A következő napokon megnéztük, ho-gyan zajlanak a tanórák Németország-ban, és örömmel fedeztük fel, hogy mihozzájuk képest angyalok vagyunk. Többórás sétát tettünk Stuttgart állatkertjében,és a városban is körülnéztünk. Megmu-tattuk magunkat a korcsolyapályán, éstermészetesen a nemzetközi focimérkő-zés sem maradt el, amiben az ott lévőfrancia cserediákok is részt vettek, így 3német, 3 francia és 3 magyar csapat mérte össze tudásáta focipályán. Több órát töltöttünk el egy ércbányában,ami azt hiszem, mindenkinek nagy élmény volt, és egyapró város, Nördlingen életébe is beleláttunk. Ez a városegy kráterben található, amelynek kőzeteiből az előttünkjárt turisták ötletén felbuzdulva, a domb oldalára hatal-mas feliratot készítettünk: UNGARN.

És hogy a sok városnézést meg ne unjuk, Waiblingenvárosát egy játékos vetélkedővel fedezhettük fel. Cso-portokba verődve, embereket megszólítva kellett utánajárnunk a kis város történetének. Páran a Városházán,néhányan a múzeumban, a könyvtárban, vagy a járó-ke-lők segítségét kérve találtuk meg a válaszokat a kérdé-sekre. A hideg ellenére, mindannyian szívesen kutattunkés kérdezősködtünk, hisz jó mókának találtuk.A búcsúesten mindenki remekül érezte magát. Az este

csúcspontja egy először bonyolultnak tűnő játék volt,amit a németek tanítottak nekünk, de elég hamar belejöt-tünk, és sokáig játszottunk. Másnap nem szívesen hagy-tuk ott német barátainkat, de az újra találkozás reményé-ben búcsúztunk el tőlük. Deutschland wartet unszurück!

Eine kleine Sprachübung in FellbachMárcius 24-én hajnalban, 34 csomaggal felszerelkezett lajosista diák és 3 tanár indult hosszú útjára,immár sokadik alkalommal, Németországba, iskolánk testvérintézményébe, Fellbachba.



Dr. Csekőné Kádas Klára

Az alapítók szándékát a díjhoz mellékelt Emléklap gon-dolatai is kifejezik: „Az egyik legnagyobb magyarra,Árpád fejedelemre kívánunk emlékezni most, amikor A Magyar Művészetért Kuratóriuma és a Herendi Porce-lánmanufaktúra összefogásában létrehozzuk az Árpádfejedelem-emlékdíjat, és átadjuk jeles magyarjainknak,magánszemélyeknek.Történelmi emlékekethordozó intézményeink-nek, közösségeinknek atörténelmi Magyaror-szág egészén, összesenszáz alkalommal: a múlt-ban alkotott örökség,benne a várrendszer őr-zőinek, az egyháznak, ajövőt alkotó közössé-geknek, s igen nagy hang-súllyal a személyes elhi-vatottság képviselőinek.”A díjátadásokat eredeti-leg az évfordulóra, 2007-re tervezték, de már az elsőmárciusi ünnepség után felmerült az igény: az arraérdemesek a további húsz évben, évente öt alkalommalkapják meg az elismerést. 2007. március 14-én adták átelőször a díjat az MTA Tudósklub Koncerttermében. Akitüntetettek köre igen rangos, öröm olvasni: BábelBalázs kalocsa-kecskeméti érsek, Bakay Kornél, BartókBéla posztumusz, Csoóri Sándor, Duna Tv, JankovicsMarcell, László Gyula posztumusz, Magyar NemzetiMúzeum, MTA Történettudományi Intézet, KözépkoriOsztály, Műemlékek Állami Gondnoksága, NemeskürtyIstván, Sára Sándor, Sütő András posztumusz, SzörényiLevente. Iskolánk ezen előzmények ismeretében izga-lommal és várakozással készült az ünnepségre.

Az érkező vendégek már az udvaron érzékelhették ahonfoglalás korának hangulatát: Pámer László irányítá-sával felsorakoztak lovasok és lovak, a korhű ruhák és alobogó zászlók méltó keretbe foglalták az ünnepet. Meghatottan álltunk a tény előtt: mi is bekerülhettünk améltatottak és elismertek körébe, ránk is felfigyelt azEmlékbizottság. Hogy miért kaphattuk ezt az elismerést?Álljon itt néhány sor az ünnepségen elhangzott méltatás-

ból: „Az iskola diákjaiés tanárai nehéz törté-nelmi időkben is helyt-álltak, ezt tanúsítják azáldozatok nevét mutatóvilágháborús és 1956-osemléktábláink. A szere-tet és a tolerancia jelle-mezte ezt a cisztercigimnáziumot, rangra,vallási felekezetre valótekintet nélkül fogadtabe a tehetséges diáko-kat. Élenjártak ebbennagynevű és nagytudású

szerzetes-tanárok, Kűhn Szaniszló igazgatóval, de megkell említeni Brisits Frigyes, Buzássy Ábel, Mócs Sza-niszló, Bitter Illés, Greksa Kázmér, Horvát Olivér Adolf,Nyolczas Ipoly, Arató Orbán nevét is. Híres tanítványokkerültek ki a gimnáziumból – a teljesség igénye nélkülmegemlíthetjük a költő Babits Mihály és Garay János,valamint Keresztes – Fischer Ferenc belügyminiszter ne-vét is. Az oktatásban élenjáró iskola sokoldalú humán ésreál műveltséget kíván adni tanulóinak. Az iskolábanváltozatos zenei és sportprogramokat valósítunk meg.Fontosnak tartjuk a népi hagyományok ápolását, nép-tánccsoportunk, népzenei együttesünk és népdaléneke-seink szép eredményei is bizonyítják ezt.A továbbtanulásra való felkészítés szempontjából a gim-

Árpád fejedelem utódainak elismerése

AMagyar Művészetért Kuratóriuma, melynek elnöke Gubcsi Lajos és a Herendi Porcelán- manu-faktúra Rt. – vezérigazgatója Simon Attila – Árpád fejedelem halálának 1100. évfordulójára ala-

pította 2007-ben az Árpád fejedelem-emlékdíjat, melyet Herend iparművésze, Tamás Ákos alkotott.2007. március 28-án ennek egyik példányát ünnepélyes keretek között vette át a gimnázium igazgató-ja, Páva Péter.



názium mindig kiemelkedett a régió iskolái közül. Ma isOKTV-s, TUDOK-os, helikoni sikerei sorával, hagyo-mányápoló szellemével öregbíti határokon túl is hírne-vét.”Az Árpád fejedelem-emlékdíjat Gubcsi Lajos, A MagyarMűvészetért Kuratóriuma elnöke adta át Páva Péter igaz-gatónak, majd egy-egy művészeti albummal jutalmazta aközösségi munkával, tanulmányi és versenyered-ményekkel, művészeti tevékenységgel kiemelkedő diák-jainkat, Kunsági-Máté Éva 10. C, Sipos Tünde 11. D,Pécsi István 12. C osztályos tanulókat. A Szent MórIskolaközpontból Tóth Borbála kapott jutalmat. Az isko-la történetét, méltatását Dobosi Lászlótól, a történelemmunkaközösség vezetőjétől hallhattuk. A 10. D-s Handbauer Máté Babits Mihály Húsvét előtt c.

versét adta elő, megcsodálhattuk a Laudate kórus énekét– Nagy Ernő irányításával –, élvezhettük a 12. C osztá-lyos Barabás András zongorajátékát. Páva Péter köszön-tőjében Vörösmarty Mihályt idézte, a Zalán futása gon-dolata most is aktuális: „Régi dicsőségünk, hol késel azéji homályban?” / Századok ültenek el, s te alattokmélyen enyésző / Fénnyel jársz egyedűl. Rajtad sürü fel-legek, és a / Bús feledékenység koszorútlan alakja lebeg-nek.”Igaz, hogy a jelenben élünk, és a jövőt készítjük elő, dea múltat nem feledhetjük. Ezért jelenthet sokat diáknak,tanárnak a ciszterci diák, majd tudós-tanár Brisits Fri-gyes gondolata: „Az ember jövőjébe a múltjából indul, snem tud tisztességesen tanítani, ha elfelejti, hogy őt istanították. Emlékezet tartja össze a világot.”

Burján Eszter 9. A

Március 29-én került megrendezésre az idei „Bemutat-kozunk” rendezvény, amire nem volt zökkenőmentes afelkészülés, de a végeredmény mégis élvezhető lett. Idénugyan csak egy napos volt, de szerencsére ebben az egynapban is kaptunk ízelítőt minden művészeti ágból.

Ha a teremben körbenézett az érdeklődő, észrevehette,hogy az iskola továbbra is bővelkedik képzőművészetialkotásokban, alkotókban. A műsoron pedig az iskolánkművészeti együttesein kívül (akik már sok versenyt meg-nyertek, és akik a népi hagyományt, vagy éppen Carl

Orff hangszereit őrzik) felléptek a lelkesdiákok is a fiatal hetedikes felfedezettől a"világot látott" tizenkettedikesekig. A ze-nészek voltak a legtöbben. Ki-ki egyénilegvagy önállóan működő együttesekben csil-logtatta meg tehetségét. Szerencsére tánco-sok is voltak, mindenki a saját stílusábanadott elő valami maradandót. Azért az iro-dalom szépségeiben is elmerülhetett, akiott volt, hiszen elhangzott vers, próza, ésegy színdarab is. Összességében elég jólsikerült az estéje annak, aki eljött, hiszenmindenféle szemet és szívet gyönyörködte-tő élményben volt része.

Idén is bemutatkoztunk

Vásárolni, sütni-főzni, füvet nyírni, tévézni, haverokkal lógni, érettségire készülni... Mindenkitlefoglalnak a saját dolgai, de annyi időnk még kell, hogy legyen, hogy észrevegyük a körülöttünk

élő tehetségeket, akik mellett talán minden nap elmegyünk.



Pártos Kitti 11. A

A velük eltöltött idő élményekkel és tapasztalatokkal telivolt. Hangos barátaink egy hétre olaszos hangulatotcsempésztek be mindennapjainkba. Program programotkövetett (voltunk Budapesten, baranyai kiránduláson,Balatonon, biliárdozni, táncházban stb.).Mi már régebben megismertük az ő szokásaikat, és mostarra voltunk kíváncsiak, hogy vajon ők hogyan véleked-nek rólunk. Mikor arról faggattam őket, hogy milyeneka magyarok, hogy ízlik a magyar étel, és mi tetszett ne-kik a legjobban, meglepő és érdekes dolgokat hallottam.A magyar emberekről nagyon jó véleménnyel voltak:szerintük mi barátságosak, vendégszeretők és nagyonképzettek vagyunk. Ezt azért jól esett hallani. Elmesél-ték, hogy Olaszországban óvatosságra intették őket azételeinkkel kapcsolatban, mondván a specialitásainknem a legjobbak. Ennek ellenére örömmel hallottam,hogy pozitívan csalódtak. Ízlett nekik a gyümölcsleves,a dödöle, a gulyás. Arra, hogy mi tetszett nekik a látni-valók közül a legjobban, legtöbben Budapestet mondták,azon belül is a Parlamentet, és persze az iskolánkat, amia Lajos-napi képek, a tablók, a táncház és a nagyszünet

miatt (náluk ugyanis nincsenek nagyon szünetek és álta-lában ugyanabban a teremben vannak) teljesen lenyű-gözte őket.

Az idő sajnos hamar elröpült, és gyorsan érkeztünk ellátogatásuk végéhez. Hétfő reggel már nagyban zajlott atelefonszám és e-mail cím csere, hogy a barátságok to-vábbra is fennmaradjanak. Végül szomorúan integettünknekik, mikor elindultak. Remélem, ezek a barátságoknem szakadnak meg, és máskor is eljönnek még hoz-zánk. Egy biztos, hiányozni fognak.

Olaszos hét

Iskolánk egy maroknyi csapata április 17-én, azon a bizonyos keddi napon, kíváncsian és izgatot-tan várta az olasz cserediákok érkezését. Bár a papíron az állt, hogy 2 és 3 óra között jönnek, kül-

földi barátaink önmagunkhoz híven, kb. 3 órás késéssel érkeztek meg kicsiny hazánkba. Ezt a szoká-sukat később se vetkőzték le… De hát nem is ez a lényeg!

A csíksomlyói búcsún találkozunk

Először is szeretnék bemutatkozni. Egy vagyok a két jelkép közül, melyek elindultak, hogy egybegyűjtsék a határok mentén élő magyarokat és zarándoklatra bíztassák őket. Barátommal egy

helyről indultunk el, de utunk kétfelé ágazott. Ő észak, én meg dél felé indultam. Megbeszéltük, hogyakármi is történik, útjaink a jövőben ismét egymásba torkollanak, és a csíksomlyói búcsún találko-zunk egymással.

Beberika Dorina 11. C

Ebben a tudatban érkeztem meg április 19-én Pécsre.Reggel a vasútállomáson kerültem azokhoz az emberek-

hez, akik aznap elvittek Palkonyára. Reggel egy buszuta-zással kezdtük meg utunkat a falu felé. Miután elértünka végállomásra, összegyűltünk, és elmondtunk közösenegy imát. Ők biztos nem hallották, de az összes szálkám



velük együtt imádkozott. Majd megismertük Csíksomlyótörténetét. Szívünkbe vésték, hogy ne felejtsük el, ez egyzarándoklat. Pont ezért, közülük sokan felajánlották imái-kat a rászorulókért. Voltak, akik bizonyos szakaszon nembeszéltek, nem nevettek hangosan, hanem énekeltek, sőt

voltak, akik eldöntötték, megszámolják, hány lépésselérünk el célunkhoz. Az indulás előtt kaptam egy újabbszalagot, és megismerkedtem társammal, egy cisztercizászlóval, aki az úton mindvégig mellettem volt a sorelején. Ő is gyönyörű volt, akárcsak én. Bár kicsit másfából faragták. Ezt az út első pár percében tisztáztuk is.Utána nem beszélgettünk többet, inkább a gyerekekrefigyeltünk. Emlékszem, milyen vidáman indultak el mö-göttünk. Figyelték a felírást a hátamon. Bevallom, azelején még szégyellősen álltam a tekintetüket, ám gyor-san megszoktam a fürkésző pillantásokat. Kézről kézrejártunk újonnan szerzett barátommal. Jelentkező mindigvolt, ha az előző vivőink elfáradtak. Végül elértünk Pal-konyára. Ott részt vettünk egy szentmisén, ahol könnyesbúcsút vettem barátomtól, és míg a drága pécsi emberekvonattal visszaindultak otthonukba, én folytattam továbbaz utam Csíksomlyó felé.

Varga Rita 10. E

Reggel, (amikor az a nagy sárga gömb felért az égre),elég hűvös volt az idő, és én épp a Föld nevű bolygónlandoltam, azon belül is egy iskolának nevezett hatalmasépület udvarán. Egy nagy, fehércsíkos pálya melletttaláltam magam, amin színes pólós emberek egy kerekvalamit kergettek és rugdostak, miköz-ben a nőnemű egyedek (sikoltozásuk-ból rögtön kitaláltam, hogy ők a lá-nyok) szurkoltak, kiabáltak és hujjo-gattak. Ezzel párhuzamosan még többérdekes dologra lettem figyelmes. Azudvaron nagy bográcsokban rotyogottaz ilyen-olyan ember-eledel, aminekillatát még a magamfajta lények fő-szakácsa is megirigyelné. Egy másikhelyen eközben a diákok párosával tar-tottak fizikai (Apropó, fizika! Érdemesmegemlíteni, hogy az emberek mégmindig hisznek a gravitációban.) és

kémiai kísérleteket (durrogás, puffogás rendje és módjaszerint). Na és persze meg kell még említenem a tanár-diák meccset és a freskó-rajzoló versenyt is, mint érde-kes programokat (freskó-rajzolás = színes pálcákat ide-oda hengergetnek, amíg szép képek nem lesznek a falon).De nekem legjobban a király-jelöltek és azok osztályá-nak előadásai tetszettek. A 12. B-sek előadásában el-

hangzott Invázió c. szám még meg ishatott egy kicsit, hisz tulajdonképpenrólam szólt. Egyébként mindegyikosztály előadása (amelyikeknek volt)nagyon tetszett, de végül a 12. Bosztályra voksoltak a legtöbben, így aző „emberük” lett a király. (Bár eddigitanulmányaim alapján úgy tudtam,hogy Magyarországon már nincs ki-rályság, de úgy tűnik tévedni nem csakemberi dolog…)Mindent összevetve tehát: Ez jó volt,ez jó volt, ez fantasztikus jó volt!!!

InvázióHa mondjuk egy másik bolygóról jött élőlény 2007. április 22-én kényszerleszállást hajtott volnavégre az iskola udvarán, valahogy a következőképpen írta volna le az aznapi eseményeket.



Zalay Dorottya 10. A

Novemberben a kórus megnyerte a Kodály Zoltán Or-szágos Kórusversenyt, majd márciusban az „Éneklő Ifjú-ság” énekkari fesztiválon elnyerte az „Év Kórusa” címet,immár 7. alkalommal, elkészült 3. CD-lemezünk, amelykarácsonyra kerül a boltokba. De időközben eljutott akórus táborozni a Börzsönybe, Bartók emlékhangverse-nyen vett részt a díszteremben, amelyet a Magyar Rádióis felvett, megtartotta szokásos karácsonyi hangverse-nyét a székesegyházban, és szerepelt azon a belvárosi

templomi misén is,amelyet a Kossuth ésa Katolikus Rádió isközvetített. Minde-mellett természete-sen nem lehet ki-hagyni a már hagyo-mányos fellépéseket,mint a szalagavatót,

a „Bemutatkozunk” rendez-vényt, a ballagást és a kü-lönféle miséken való szere-pléseket.Legutóbb április 25-29. kö-zött kórusunk Erdély or-szágban vendégeskedett aBáthory Líceumban, Kolozs-váron. Már a megérkezéstkövető reggel is próbávalindult, de azért jutott idő vá-rosnézésre is. A Házson-gárdi temetőben erdélyinagyjaink sírjait kerestükfel. Este a Farkas úti temp-lomban énekeltünk, nagy

sikerrel. Másnap ellátogattunk Toroczkóra, A szombatinapon hosszú próbák elé néztünk, hiszen aznap este volta nagy koncert a Báthory Líceumban. A koncert után egykis összejövetelt szerveztek nekünk, ahol már barátkénttekintettünk mindenkire, és jobban meg is ismerhettükegymást. Vasárnap hajnalban indultunk haza, de előbbmég megálltunk Kőrösfőn, hogy megnézzük a gyönyörűtemplomot. Befejezésül Nagyváradon részt vettünk egymagyar misén.

Most így az évvége felé teljes szívemből kívánom NagyErnő tanár úrnak, aki egyébiránt idén elnyerte a NémethLászló- díjat, s magunknak, hogy még nagyon sokáigilyen szép eredményeket érjünk el! Nyugodtan mond-hatom, megéri kórustagnak lenni! És ha a következő éveseményeire gondolok, különösképpen. Lourdes-bakészülünk, Franciaországba, de közben koncertezünkAusztriában, Észak-Olaszországban, hazafelé pedigNémetországban. És megint helyt szeretnénk állni akeszthelyi helikoni ünnepségeken.

A Laudate Kórus tartalmas évet zárt

Már-már megszoktuk, hogy iskolánk kórusa Nagy Ernő tanár úr irányítása alatt sorra zsebeli bea különféle díjakat, és járja az országot, énekelve mindenhol, ahol szívesen fogadják őket. Így

volt ez az elmúlt tanévben is.



Nyúl Etelka tanárnő• Csordatudat leállítva!• Azt szeretném tudni, hogy mizújs!• Odakuksizol a diaképre!• Vegyétek elő a kis motyókáitokat!• Miért üvöltök? Azért mert nem tudtok magatokkal viselkedni!• Benő, ma többszörösen felzaklatod a lelkemet!• Húúú, aztaaaaa! Herbot morgotta!• A társaság úgy érzékeli, hogy ezek a keresztdongák a főhajóra merőlegesen izék, így létrejön a négyzeti tér!• A te részedről való zajszennyezési szintet leszel szíves visszavenni! • Lappingáljunk a 67. oldalkára és kuksizzuk meg azt a kis ábrácskát! • Ne legyél olyan bugy-bugy!• Most morci leszek és akkor sutyika…

Az ország legjobb diáklapja„És az idei év első helyezettje – a középiskolai diáklap kategóriában (dobpergés) a Színes Fehér/Feketea Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumából (tapsvihar, tapsgép)! Gratulálunk!

Pártos Kitti 11. A – Szentiványi Judit 10. A

2007. április 27-én, pénteken, az újságunk szerkesztősé-géből ketten, reggel hétkor vonatra szálltunk. Mikormegérkeztünk a Fővárosi Művelődési Házba, a díjátadóhelyszínére, már hatalmas sor állt a bejáratnál. A tömeg-ben ismerős arcot is találtunk, Hauszknecht Imrét(2003), Jimet, egykori lajosista újságírót, a pécsi Közgázlapjának, a Fészeknek a főszerkesztőjét. Hasonló okbólkifolyólag járt a helyszínen, mint mi. Így kicsit úgy érez-tük, hogy duplán is nyertünk. Miután elfoglaltuk a he-lyünket a színházterem galériáján, végre ráértünk kicsitnézelődni is. A közönség túlnyomórészt általános iskolá-sokból állt, és mint később kiderült, beépített emberek-ből, akik a megfelelő pillanatban mindig tapsolni kezd-tek. A műsor minden ötödik percében tudtunkra adták,hogy a rendezvény fő támogatói a Coca-Cola, a McDo-nalds és a MasterFoods (akik lépten-nyomon Pedigreetés Wiskast osztogattak). A program rendkívül „változa-tos” volt, nevezetesen: eredményhirdetés, majd tombola,aztán Varga Feri koncert, majd megint tombola, aztánVarga Feri, majd a változatosság kedvéért megint tombo-

la… Ezután következett a 3 órás „kis szusszanás” (sem-mittevés), mialatt mi közönségtalálkozókon vehettünkrészt (Gönczi Gábor, Kisó, Barabás Éva, Sári Évi…).Majd ismételten eredményhirdetés, tombola és koncert,ezúttal Crystal. A délután folyamán még megjelent Da-mu Roland, Vujity Tvrtko, Dorogi Gabriella és SzorcsikViktória… Sajnos őket már nem láthattuk, mert sietnünkkellett a vonathoz.Egy tapasztalattal azért gazdagabbak lettünk: jobb a la-punk, mint a „versenyhivatal” színvonala.

SZÍNES FFeehhéérr/FeketeSportszelet


Tóth Róbert 12. C

Helyszíni Tudósító: A frissen nyírt fűszag és a precízenfelmeszelt pálya helyett a gőzölgő beton fogad minket ittPécsett, a Ciszterci rend Nagy Lajos Gimnáziumánakidén először megrendezett, „Ciszterek Ligája” elnevezé-sű futball házibajnokságán.

Páholy stúdió: Hogy alakult a bajnokság, bekövetkez-tek-e nem várt fordulatok?HT: Természetesen akadtak meglepetések bőven, hiszeneleve külön kategóriának számított a tanárokból verbu-válódott csapat, Pukli sporttárs irányítása alatt. Igennagy kihívást jelentett az ellenük való játék, hiszen az„oktatók” nem panoptikumban megmerevedett figurák-ként botorkáltak a pályán. Csoportelsőként végeztek, tel-jesítményük csaknem 100%-osnak nevezhető.

PS: Miként dőlt el a továbbjutás a csoportokon belülipárharcok végkifejlete után?HT: Miután a két csoporton belül megvoltak a végsőhelyezettek, a csoportok között ún. keresztbejátszássalértek el az egyenes kieséses rendszerig.PS: Ez mit jelent pontosan?HT: Tehát az A csoport első helyezettje játszott a B cso-port nyolcadik helyezettjével, a második helyezett a má-sik csoport hetedikével, és így tovább...PS: Hogy alakultak az egyenes kiesés rendszer párhar-cai?HT: A rendszer nem várt eredményeket hozott. Ebben aszakaszban, a kupa megnyerésére esélyes Tanárok csa-pata, az erős 12. C osztály és a technikás 11. A is elvé-reztek a harcban.PS: No és kik jutottak a döntőbe?HT: A bronzmeccset a 12. D és a 10. D osztály csapataijátszották egymással. A nyertes nagy meglepetésre a 10.D lett! Gratulálunk, hiszen a rettegett 12. D-s gólkirályt,Kátai Rolandot, technikás játékostársait és beton védel-müket nem volt könnyű a levesbe aprítani. Nekik mégissikerült. Megérdemelték a 3. helyet. A döntőben a tava-lyi bajnok 11. B és a szintén technikás 10. E osztály csa-pata csapott össze. Az E sztárjai nem voltak képesek acímvédő 11. B-t legyűrni, így hát a Nagymester csapata,4:2-es eredménnyel, immár másodszor emelhette a ma-gasba a gyönyörű trófeát. Köszönöm figyelmüket, vissza-adom a szót a Páholy stúdiójának!PS: Köszönjük helyszíni tudósítónknak az élményszerűbeszámolót és gratulálunk a győzteseknek!

Riport a gőzölgő betonról

Mélyen tisztelt olvasók! Sportbaráti üdvözlettel köszöntök mindenkit! Remélem, legalább olyanlelkesek, mintha foci VB lenne Magyarországon. Ez ugyan gyakorlatilag lehetetlen, ám addig

is helyi szinten tombol a futball láz. Én már érzem is a melegítőkenőcsök és a verejték keveredettillatát.

Hosszú tanár úr• Képzeljük el, hogy meghal valaki az osztályból… El tudod képzelni?!• Valaki beszél itt óperzsául?• Éltetek már túl germán támadást?• Mit állapíthatunk meg erről a térképről? Azt, hogy színes! Imádom a színes térképeket!

SportszeletSZÍNES FFeehhéérr/Fekete


Megmutattuk magunkat Nagykőrösnek

Egy álmos szombati reggelen hagyta el a „Lajos” kapuját iskolánk leány kosárlabda csapata.Egyenesen Nagykőrösig mentek, ahol 2007. március 24-én és 25-én rendezték az Országos

Diákolimpiát.

Ferenci Kitti, Szabó Gréta 9. D

Még mielőtt kipihenhettük volna az utazás fáradalmait,két meccset kellett lejátszanunk: a karcagi csapat szeren-csésebbnek bizonyult, de a kiskunfélegyháziakat nagyfölénnyel vertük. Másnap Székesfehérvár és Tata fölöttgyőzedelmeskedtünk. A sorsolás szeszélye miatt a nyere-ségek ellenére is csak 12. helyezettként hagyhattuk el avárost. Csapatunkat Farkasné Bocskor Anikó tanárnőkészítette fel.A csapat tagjai: Bársony Patrícia (9. A), Balogh Réka (9. B), Ferenci Kitti, Szabó Gréta (9. D), Kelemen Mariet-ta (10. C), Fischer Dalma (10. D), Geszler Cecília (11. A),Eperjesi Kitti, Feitscher Kata (11. B), Vörös Eszter (11. D),Hent Cecília (11. E), Buzánszky Anett (12. D).Ha te is kedvet kaptál a kosárhoz, gyere el minden hét-főn és szerdán az edzésekre!

Sportriporterek benyögéseiHajdú B.- Azt kell mondanom, amit már Dobó István is mondott1552-ben az egri vár védése közben: feljöttek a törökök.- Tipikus svéd kapus: beállt a kapuba, s véd.Faragó- Abdullah próbálta meghúzni, ehelyett őt húzták meg.- Elnézést, csak leesett a mikrofonom és felnyomtammagamnak.Knézy- Mint egy romboló, odakúszik.- Most nem akarok beleszólni, mert gyászszünet van.- Zidane eltéveszthetetlen stílusban kezeli a labdát.Hoppá, most látom ez nem is Zidane.- És igen, itt jön a magyar zászló! A felső szín piros, aközépső fehér, az alsót nem látom.Vass István Z.- Mező rúgja ki a labdát a róla elnevezett mezőnybe.- A Vasas kapusa, Kakas dobja ki a labdát, amely

Farkashoz kerül, aki jól passzol Nyúlhoz. Ha hozzáte-szem, hogy a játékvezető Maczkó, akkor itt az egész ál-latkert.- Milyen jól el lehetne adni ezeket a játékosokat, ha gép-kocsik lennének. Az eladónak csak annyit kellene mon-dania: ezt nézze uram, alig futott.Vitár- És most 22-es számmal beáll a 22-es játékos.- Tizenegyes, érdekes döntés. De lássuk csak, az argenti-nok újabb támadást vezetnek, szinte lekopírozzák az elő-ző akciót és tizenegyes újra. Azaz bocsánat, az előző is-métlése volt.- És most kiállították az egész csapatot!... Ja nem, sor-csere.Gundel- Szegény Koszta, biztos elátkoszta ezt a pillanatot.- És góóóól, nem oldalháló, góóóól, oldalháló.- Zamorano kicsit későn tette be és nem is volt jó.

SZÍNES FFeehhéérr/Fekete


Rausch Barna 10. D

Spanyolországban minden év augusztus utolsó szerdájánrendezik Bunol városában a „La Tomatina” fesztivált.Ilyenkor a városka lakói egymást dobálják érett paradi-csommal. A fesztivál eredete az 1940-es évekre nyúlikvissza, azt azonban senki sem tudja pontosan, hogyhogyan kezdődött. Feltehetőleg egy augusztusi napon ahelybeli gyerekek szórakozásból megdobálták egymástparadicsommal, amiből aztán az arrajáróknak is jócskán kijutott, és úgylátszik, azóta sem tudnak felhagyniezzel a hajigálós mulatsággal. Nap-jainkban a paradicsomdobálás egyegyhetes ünnepségsorozat megkoro-názása, ahova a világ minden tájárólérkeznek a kalandvágyó turisták.Délelőtt 11-kor megszólal a gong,mire hatalmas teherautók jelennekmeg, közel 125. 000 kiló (!) érett pa-radicsommal. Ezt ledobálják, majdmindenki annyit szed, amennyit elbírés kezdődhet a „ketchupfürdő”!

Az még talán rendben is van, hogy a mediterrán vidékeklakóinak hamar felforr az agyvize a déli nap hevében, dehogy a „halvérű” angolok is feltalálják magukat az ilyenbolondságokban, egy kicsit meglepő. A britek ugyanisnem érett zöldséggel hajigálják egymást, hanem óriási,guruló sajtok elől menekülnek. Május végén Angliafenegyerekei évről évre levetik magukat egy domboldal-ról egy darab sajt után, és aki előbb leér épségben, aznyeri el az első díjat. Ez a hajmeresztő sportág a rómaikor előtti időkből származik, amikor a ködös szigetetmég az őslakók birtokolták. Ám ez a sajtfutam rendkívülveszélyes, ugyanis a vad vágta közepette a versenyzőkközül néhányan mindig összetörik valamelyik vég-tagjukat. Például a 2000-ben rendezett rohanásban 11-en

sérültek meg úgy, hogy 6 embert közülük kórházba kel-lett szállítani.Új őrültségként tűnt fel nemrégiben a távköpés. Itt azeszement indulóknak szilvamagot kell a lehető leg-messzebbre köpni. Nekifutásból egy vonaltól „lövik ki”a magot. (Egyébként az ember nem is gondolná, hogymennyi minden múlik a köpési technikán…).De ne rugaszkodjunk el ennyire a valóságtól, hiszen ahagyományos sportok is lehetnek mulattatók. Bizonyára

valamennyien figyelemmel kísértüka Sydneyben rendezett olimpiát, hamásért nem, hát azért, hogy az or-szágunkat képviselő sportolók ered-ményeit megtekintsük. De emlék-szünk-e még Eric Mousambanira,akinek majdnem sikerült belefullad-nia a medencébe? Ez az egyenlítői-guineai srác, az első 50 métert mégleúszta, bár meglehetősen lassan. Amásodikon viszont hirtelen elkez-dett lassulni, aztán majdnem meg-állt, de erőt vett magán és sikerültteljesítenie a távot. Célba érkezéseután az egész stadion hősként ünne-

pelte. A jelenet után mindenki Eric autogramjára pályá-zott. Sorban jöttek a különböző televíziós felkérések, sőtaz egyik úszódresszt gyártó cég egy komplett úszóruhá-val ajándékozta meg. Az egyetlen úszószemüvegéből on-line árverésen befolyt összeget jótékonysági célokra for-dították. Becenevet is kapott, mint a nagyok: ő lett „azangolna”. Kell-e ennél nagyobb siker? Remélem, sikerült kellő érdeklődést kelteni a sportbanlejátszódó humoros események iránt, de annak, akinekez még nem elég, tudom figyelmébe ajánlani az Euro-Sport csatorna Watts című műsorát, ahol híres sportolókbaklövései tekinthetők meg. Végezetül jó sportolást min-denkinek! (De csak ésszel)

Ketchupfürdő és sajtfutam

Manapság az emberek a legkülönfélébb sportokban mérik össze erejüket, ügyességüket. Ezeketa sporttevékenységeket általában az egészséges küzdeni akarás hozta létre. De mi van azokkal

a sportokkal, amiket nem a versenyszellem, tenni akarás alkotott, hanem pont az ellenkezője: az,hogy nem tudunk mit kezdeni magunkkal?

Sportszelet

RánézésreSZÍNES FFeehhéérr/Fekete


Ady Endre

Az Úr Illésként elviszimind... Az Úr Illésként elviszi mind, Kiket nagyon sújt és szeret: Tüzes, gyors szíveket ad nekik, Ezek a tüzes szekerek.

Az Illés-nép Ég felé rohan S megáll ott, hol a tél örök, A Himaláják jégcsúcsain Porzik szekerük és zörög.

Ég s Föld között, bús-hazátlanul Hajtja őket a Sors szele. Gonosz, hűvös szépségek felé Száguld az Illés szekere.

Szívük izzik, agyuk jégcsapos, A Föld reájuk fölkacag S jég-útjukat szánva szórja be Hideg gyémántporral a Nap.

Audi Endre

A züllés szekereAzúr-bő extrákkal kéri ki mind, Hisz ott hol pénz van, ott mindent lehet: Vad-diesel motor hajtja Egy szívét, S Mindeneknél túrbódízelebb.

Amerre hajt, Csont-Örök Éjbe tép Xenon-lángja, pallos-pilács, s örök. S még nem érti holmi Dacia-nép, Hogy honnan a Gabonakörök?

Talmi a lét, így bús-garázstalan, Se mosás, se egy derengő rezsó. Gonosz, hűvös a szépség mindenütt, Be hiányzik néha egy kis Peugeot.

Egy Volvo, Uram bocsá’ Opel, Áldó kezemben slusszkulcsnyi Skoda, Bartókon szólna Tokio Hotel… A GTI, a Minden és Soha.

Aldo

SZÍNES FFeehhéérr/FeketeLyukasóra


Maisch Patrícia 10. E

„Na, akkor lássuk csak, hogy is állunk, mint is állunk.”Először is „legyünk ott, ahol jelenleg vagyunk” és, hajobban szemügyre vesszük ezt a pár sort, rájöhetünk: el-olvasásától nem fogunk sérvet kap-ni, ha mégis, akkor fellapingálunkegy atlaszt és megkuksizzuk az áb-rákat. Ez belátható, nem? Ha eset-leg vendégdiáknak nézne egy taná-rod, rá se ránts, csak mondd, hogy„én a régi vagyok”, mehetünk to-vább – te megúsztad a felelést… ésha már itt tartunk… Ne aggódj,attól, hogy tanárodnak „néha tény-leg komoly lelkifurdalása van attól,hogy a nyolcadik órában feleltes-sen, le fogja győzni”. Az órákon sokérdekes dologra rávilágíthatunk,nézzük például a történelmet! Meg-tudhatjuk, hogy „a demokrácia aztjelenti, hogy csinálunk egy futóver-senyt, ahol mindenki egyszerre in-dulhat, de az arisztokraták Duracellelemmel indulnak, a többiek meg sima elemmel. Telje-sen egyértelmű, hogy a Duracell bírja tovább”, és ha jólbelegondolunk, akkor „a Szentkorona az egy jogi személy.

Tehát gyakorlatilag nem a koronát teszik a király fejére,hanem a királyt dugják a korona alá”. Ha mindenkinekhelyrebillent a lelkivilága, megszűnt a pici-poci fájása ésmindenki lehiggadt, akkor átléphetünk egy következőórára is, ami csupa „izgi” dolgot rejt magában, hiszen

„akárhogy fúj a víz, jól érezzük ma-gunkat a parton”. Az embernek odakell figyelnie az életvitelére is.Semmiképpen se folytassunk szaba-dos életmódot, tudjuk, hogy mind-annyian váltivarúak vagyunk, fi-gyeljünk az evolúciós bélyegekre!Ez a biológia specifikuma! Ennyitananyag után „nem vagyunkmessze a dolgozattól, azt is mond-hatnám, hogy közel vagyunk hoz-zá!” Ha a nap végére a tanár mégnem adta vissza a diplomáját, akkorne felejtsük el, hogy ne menjünkOrfűre, hiszen árad a Duna, és ami-kor csak lehet, énekeljünk – akárosztályfőnöki órán is. Legyünkvidámak, és gondoljunk arra, hogysenki sem tökéletes, néha az órákon

is kell egy kis kikapcsolódás, ilyenkor ezek az arany-köpések igazi felüdülést jelentenek számunkra! „Na, subi-dubi…legyetek jók, nőjetek nagyra!”

Egy „arany nap”

Mindenkinek vannak szétszórt percei, a legjobb, ha ezeket a pillanatokat a jókedv oldalárólközelítjük meg, előveszünk egy tollat meg egy papírt és jegyzetelünk, így hol tanáraink, hol

saját aranyköpéseinket örökíthetjük meg egy-egy cetlin. Tehát, jelentés után csücsüke, és start!

Gál Karesz• Itt izéjja, neee!• Karesz: Mi a patyolat? Barna: Ahová visszaviszed a ruhát! Karesz: Nem az a hely, ahová visszaviszed a

ruhát te idióta, szétszedlek!• Tedd a kezed magad mellé, vagy oda, ahová a biológiai formáció megengedi!• Barikám, édesem, tiprom ki a szádat!• Szétverlek! Megmondalak anyukádnak!• Valaki az ablakon lévő fekete pöttyre mutat: Mi az? Karesz: Ionsugárzásgenerátor, detonációs berendezés,

lehallgató készülék vagy ionplazma!

LyukasóraSZÍNES FFeehhéérr/Fekete


Bagány Márton 11. D

Az év elején megrendezésre került ciszterna és a szecs-kaavató még az előző évi DÖK szervezésében valósultmeg, de mi is aktív részesei voltunk. Ebből egy dvd-tkészítettünk, amelyet aztán mindenki kézhez is kapott.Mára már sajnos kissé feledésbe merült az a doboz,amelybe leveleiteket vártuk, hogy mit kértek a Mikulás-tól. Nem sokkal utána karácsonyi üzeneteket, jókívánsá-got küldhettetek egymásnak, amelyből több mint 2000darabot kézbesítettünk ki. Év közben a budai Szent Imre Gimnáziumból háromDÖK-ös diákot fogadtuk vendégül, akikkel tapasztalato-kat cseréltünk, és sok jó ötlettel gazdagítottuk egymást.Február 20-án a díszteremrég nem látott pompábaöltözött. A hatalmas szer-vező munkának köszön-hetően egészen remekülsikerült a farsang, hisz azelőző évekhez képest sok-kal többen jöttek el, ésszínesebb programot lát-hattak, mint régen. Jöve-delmező, s egyben hagyo-mányteremtő új DÖK-szolgáltatás lett a büféüzemeltetése, amit ittteszteltünk le. A legnagyobb feladat,ami ránk várt az a „lajos-nap” megszervezése volt.A több szálon futó progra-mokat időben elhelyezni és kordában tartani nagyonnehéz, szinte lehetetlen. Úgy gondolom azonban, hogy aszerencsének és a jó szervezésnek köszönhetően, kifo-gástalan rendezvénnyel gazdagíthattuk az iskola prog-ramjait. Jókedv, vidámság és precizitás jellemezte az évutolsó nagy programját.

A negyedikeseknek szerveztünk egy „retro partyt”, hogyközösen bulizhassanak még egyet az év végén.De az év során számtalan olyan egyéb eseményre is sorkerült, aminek megszervezéséből a diákönkormányzat iskivette a részét. Ilyen volt például a Szent Korona elő-adás-sorozat. Vendégül láttuk idén Péter Veronikát is, azt az erdélyidiáklányt, akit már régóta támogat a DÖK havi tizenöt-ezer forinttal. De a mi anyagi hozzájárulásunk is szüksé-ges volt a Tuar cd és az „Irodalmi Páholy” kulturális fo-lyóirat megjelentetéséhez is. Szerveztünk filmklubot éstáncházat, és számtalan egyéb programot, amelynek fel-sorolása a szigorú főszerkesztői karakterszám megszabá-sa miatt nem lehetséges.

Fő célunk talán így is ész-revehető volt: vidám, szí-nes lajosista diákélet ki-alakítása. Ehhez szeren-csére az év folyamán ki-alakult egy olyan csapat,amellyel eredményesenés tempósan lehetettegyütt dolgozni. Egyolyan csapat, amely tűri akritikát, sőt épülni próbálbelőle. Ez úton szeret-nénk megköszönni Igaz-gató úrnak, hogy szabadkezet adott nekünk sokprogramban, Czene tanárúrnak, aki nélkül seholsem lennénk, valamintNádudvary tanár úrnak,

aki lelkesen próbálta kézben tartani a dolgokat. Szeret-nénk megköszönni mindenkinek, aki türelemmel volt, hahibáztunk, és végül, de nem utolsó sorban köszönet adiákságnak, akik nagyon sokat segítettek és lelkesítettekbennünket.

Egy kis számvetés

Az idei év a diákönkormányzat számára számos újdonságot hozott, mivel teljesen megváltozott,kicserélődött a vezetés. Úgy gondoltuk, hogy érdemes egy kicsit összegeznünk, számot vetnünk

tevékenységeinket illetően.

SZÍNES FFeehhéérr/FeketeHistoria Domus


HÍREK, INFORMÁCIÓK, KÖZLEMÉNYEK2007. április 1-jén Várszegi Csaba tanár úr vezetésé-vel a budapesti táncház találkozón vettek részt iskolánknéphagyományokért lelkesedő diákjai.Április 2-3-án lelkigyakorlatot tartottunk iskolánkdiákjai számára.Április 4-én a „KÉP-SOR” program újabb előadásárakerült sor a díszteremben, Bradák Károly: A Szent Koro-na térben és időben címmel.Április 4 -11. között húsvéti szünet volt.Április 11-én, a költészet napja alkalmából, lapbemu-tató színházi felolvasóestet tartott a Páholy Irodalmi Egye-sület a Janus Egyetemi Színpadon.Április 12-én a Bóbita Bábszínház előadását tekintettemeg a 8. A osztály.Április 13-15. között kémikus diákszimpoziont rendez-tek iskolánkban.Április 17-23. között az olaszországi sulmonai testvér-iskola diákjai vendégeskedtek iskolánkban.Április 18-án Burucs Zoltán: A Szent Korona és a Víztitkai címmel tartott előadást a díszteremben.Április 19-én iskolánk vállalkozó szellemű diákjai pal-konyai zarándoklaton vettek részt.Április 21-én került megrendezésre iskolánkban a „La-josnap”, majd este a Székesegyház Locsolóbálja. Ugyan-ezen a napon indult iskolánk mintegy 20 diákja BodánéGálosi Márta tanárnő és Czeininger Tamás tanár úr ve-zetésével a Bükkbe egy biológiai szakmai kirándulásra.Április 24-én Szent György napi jótékonysági koncer-tet tartott Kozármislenyben az Orff-zenekar és a Fúvós-együttes. Ugyanezen a napon tartotta iskolánk cserkész-csapata a fogadalomtételét a Havi hegyen.Április 25-29. között a kolozsvári Báthori Lyceumbanvendégeskedett a Laudate vegyeskar.Április 27-én „Retro bulit” tartott a DÖK a 12. évfo-lyamos diákoknak.Április 28 és május 1-je között iskolánk mintegy 20diákja, újabb biológiai szakmai kiránduláson vett résztBodáné Gálosi Márta és Ritter Betty tanárnők vezetésé-vel Dalmáciában.Május 2-án Németh Zsolt: A Szent Korona energetikairendszere címmel tartott előadást a díszteremben.Május 4-én tartottuk iskolánkban a ballagási ünne-pélyt.Május 7-én megkezdődtek iskolánkban az írásbeli

érettségik, és az alsóbb évfolyamos diákoknak az osz-tálykirándulások.Május 15-én Jurányi Patrick: Banhof című előadásátnézhettük meg a Pécsi Nemzeti Színházban.Május 16-án Pap Gábor: A Szent Korona és a Fény tit-ka címmel tartott előadást a díszteremben. Ugyanezen anapon indult iskolánk öt diákja és három tanára Marien-stadtba, a bencés világtalálkozóra.Május 21-én tartotta a TUAR együttes lemezbemutatókoncertjét a díszteremben.Május 22-én az Unicum Laude együttes adott koncer-tet iskolánk dísztermében a 7.-8.-9. évfolyamos diákok-nak.Május 24-én zongoraestet tartott az iskola négy diákjaa díszteremben (Barabás András, Csupor Balázs, RépásDániel, Vágó Barnabás).Május 26-án tartottuk a Székesegyházban iskolánkdiákjainak a bérmálását.Május 27-én került megrendezésre iskolánk díszter-mében a Székesegyház Pünkösdi bálja.Május 30-án országos kompetenciamérés volt isko-lánkban magyar nyelvből és matematika tantárgyakból a8. és a 10. évfolyamos diákok számára. Ugyanezen a na-pon Pap Gábor: A Szent Korona Öröm-üzenete címmeltartott előadást a díszteremben.Június 13-án volt az utolsó tanítási nap.Június 14-16. között tanári kirándulást szerveztünk azŐrségbe és Ausztriába.Június 18-27. között zajlottak iskolánkban a szóbeliérettségik.Június 28-án tanévzáró értekezlet tartottunk, délutánpedig sor került az évet lezáró Te Deum szentmisére aSzékesegyházban.

Írók könyvesboltja7621 Pécs, Király u. 21.Telefon: (72) 534-800

Nyitvatartás:H-P 9.30-18.00Sz 9.30-13.00

Pedagógusoknak 10% kedvezmény!

Kiadja:Incipit Vita Nova Alapítvány

és a Ciszterci RendNagy Lajos Gimnáziuma

Felel!s kiadó:Páva Péter

F!szerkeszt!:Bartusz-Dobosi László

Diák szerkeszt!k:Beberika Dorina 11. CHorváth Andrea 12. A

Nagy Bianka 10. BPártos Kitti 11. A

Siptár Dávid 12. ASzentiványi Judit 10. A

Viola Beáta 10. FZalay Dorottya 10. A

Tördel!szerkeszt!:Komáromi Csaba (1998)

Elérhet!ség:7621 Pécs, Széchenyi tér 11.

PÁHOLY

email: [email protected]

Következ! lapzárta:2007. szeptember 15.

Nyomdai munkálatok:Muzsek és társa

Nyomdaipari Kft.Pécs, Légszeszgyár út 15.

Felel!s vezet!:Muzsek Árpád

12-456

7-88-99

10111213141516

1718-19

19

20-212122

22-2323

24

252626272829303132

Horváth Gáborfotográfus

Telefon: +36 30 444 77 80 Digitális és analóg

csoportképek, portrék,reklámfotók kültéri és

m"termi egyaránt.

Ballagás 2007. május 4.

Temperamentum kérdése az egész • Bartusz„Valami véget ér, kezd!dik más talán” • Síptár Dávid 12. AVidámság = Istenbe vettett hit • Kiss Kármen 11. B„Macilaci a körvadászaton” • Király Blanka 11. BBolondnak lenni nem mindig vicces• Belénessy Blanka 8. ARettegett Kornél esete a papayás csokival • VBMúzsa • eSzJéAbrakadabra • eSzJéVándor magyarok • BiljaAz élet napos oldala • Nagy Bianka 10. BDr. Nógi pedagógiája • Viola Beáta 10. F Az emberke tragédiája • Beberika Dorina 11. CA hülyéje • Radnai Csilla 10. ATanórák hangjai • Horváth Andrea 12. ATilinkó, Naszreddin hodzsa, a csikaszi prókátorés a többiek • Bujdos Iván 12. B„Jöttünk, láttunk, hazatértünk!” • Bujdos Iván 12. BEine kleine Sprachübung in Fellbach• Kálmán Dóra 10. F - Orosz Júlia 10. FÁrpád fejedelem utódainak elismerése• Dr. Csek!né Kádas KláraIdén is bemutatkoztunk • Burján Eszter 9. AOlaszos hét • Pártos Kitti 11. AA csíksomlyói búcsún találkozunk• Beberika Dorina 11. CInvázió • Varga Rita 10. EA Laudate Kórus tartalmas évet zárt• Zalay Dorottya 10. AAz ország legjobb diáklapja• Pártos Kitti 11. A - Szentiványi Judit 10. ARiport a g!zölg! betonról • Tóth Róbert 12. CMegmutattuk magunkat Nagyk!rösnek• Ferenci Kitti 9. D - Szabó Gréta 9. DKetchupfürd! és sajtfutam • Rausch Barna 10. DA züllés szekere • AldoEgy „arany nap” • Maisch Patrícia 10. EEgy kis számvetés • Bagány Márton 11. DHÍREK, INFORMÁCIÓK, KÖZLEMÉNYEK

Tartalomjegyzék


Ha vannak jó ötleteid,féltve orzött írásaid,vagy ügyesen rajzolsz, esetleg csak érzékedvan összegyujteni az órai aranyköpéseket,keress bennünket a Páholyban!





´́

´́

Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumának diáklapjaFehér/Fekete2007. Te Deum 13. évfolyam 52. szám

Tanáraink másképp

Documents

Színes Fehér-Fekete 2007. Te Deum • 13. évfolyam 52. szám