3

Tartalom

Tartalom ................................................................................................................................................... 3

A számítógép felépítése ........................................................................................................................... 5

Mi található a számítógépben? ........................................................................................................ 6

Külső eszközök .................................................................................................................................. 7

Számítógép bekapcsolása, kikapcsolása .................................................................................................. 8

Az egér működése és használata ........................................................................................................... 11

A billentyűzet felosztása ........................................................................................................................ 12

A magyar szövegekben használt fontosabb karakterek ................................................................ 14

Fájl, könyvtár, mappa ............................................................................................................................ 16

Fájl- és mappaműveletek ...................................................................................................................... 18

Mentés, avagy mikor a fájlt mi hozzuk létre ................................................................................. 19

Mappa létrehozása ........................................................................................................................ 20

Megnyitás ...................................................................................................................................... 20

Másolás ......................................................................................................................................... 20

Törlés ............................................................................................................................................. 21

Kijelölés ......................................................................................................................................... 23

Internetes kommunikáció ..................................................................................................................... 25

Mi az internet? .............................................................................................................................. 25

Internet-használat feltételei .......................................................................................................... 25

Internetezés otthonon kívül .......................................................................................................... 25

Böngésző típusok ................................................................................................................................... 26

A legelterjedtebb böngészők ......................................................................................................... 26

Böngészés az interneten ....................................................................................................................... 27

Böngészők felépítése ..................................................................................................................... 27

Az internet cím .............................................................................................................................. 28

Honlapok felépítése ...................................................................................................................... 29

Link ................................................................................................................................................ 29

Menü ............................................................................................................................................. 30

Navigáció a honlapon .................................................................................................................... 32

Honlaptérkép ................................................................................................................................. 33

További tudnivalók a linkekről ...................................................................................................... 34

Internetes tartalom mentése ............................................................................................................ 36

4

Szövegrészlet mentése .................................................................................................................. 36

Képmentés ..................................................................................................................................... 36

Teljes lap mentése ......................................................................................................................... 37

Honlapcím mentése, másolása ..................................................................................................... 38

Információ-keresés az interneten ......................................................................................................... 39

Összetett keresés .......................................................................................................................... 40

Keresés honlapon belül ................................................................................................................. 40

Speciális keresők ........................................................................................................................... 40

Mi alapján rangsorolják a találatokat a keresők? .......................................................................... 40

Regisztráció és űrlapok .......................................................................................................................... 41

A regisztráció folyamata ................................................................................................................ 41

Az űrlap elemei .............................................................................................................................. 42

E-mail ..................................................................................................................................................... 44

Sajátosságok a hagyományos levélhez képest .............................................................................. 44

Az elektronikus levél (e-mail) felépítése ....................................................................................... 44

Hogy lesz saját e-mail címünk? ..................................................................................................... 45

Postafiók igénylése ........................................................................................................................ 45

Hogyan használjuk postafiókunkat? .............................................................................................. 47

Levelezés helyi levelező programmal ............................................................................................ 48

Levelezés internet böngészőn keresztül ....................................................................................... 48

A levelező program, webmail felépítése ....................................................................................... 48

Műveletek elektronikus levelekkel ........................................................................................................ 49

Levél olvasása ................................................................................................................................ 49

Levél küldése ................................................................................................................................. 50

Válasz küldése ............................................................................................................................... 51

Levél továbbítása ........................................................................................................................... 52

Skype ..................................................................................................................................................... 54

Partnerlista, partner felvétele ....................................................................................................... 55

Üzenetküldés ................................................................................................................................. 57

Telefonhívás .................................................................................................................................. 57

Fájlküldés ....................................................................................................................................... 58

A www.magyarorszag.hu portál megismerése ..................................................................................... 59

Mi az e-közigazgatás? .................................................................................................................... 59

A portál néhány szolgáltatásának bemutatása ..................................................................................... 60

Internetes Időpontfoglalás okmányirodába ...................................................................................... 60

Betegéletút lekérdezése az interneten ............................................................................................. 64

A szolgáltatás használata ............................................................................................................... 64

5

Hardver és szoftver Mikor meghalljuk azt a szót, hogy számítógép, mindenkinek nagyjából ugyanaz ugrik be: monitor, billentyűzet, egér vagy egy laptop. Ezek az úgynevezett személyi számítógépek, amelyek azonban csak egy részét alkotják a számítástechnikai eszközöknek!

Talán eszünkben sem jut a mindennapok során, hogy a mobiltelefonunk, a digitális fényképezőgép, a pénztárgép, a sorszámkiadó-automata, az ultrahangvizsgáló, a játékkonzol, az mp3-lejátszó stb. valójában mind számítógép (de számítógép vezérli ma már a legújabb autókat és mosógépeket is). Mivel ezeket mind jól körülhatárolt feladatok végzésére gyártották, a csoportot összefoglalóan célszámítógépeknek nevezik.

A számítógépekkel kapcsolatban mindenek előtt két alapfogalmat kell megismerni: hardver és szoftver.

A hardver (angolul: hardware) minden kézzelfogható számítástechnikai eszköz, főbb alkatrészegység összefoglaló neve. Ilyen lehet a monitor, egér, nyomtató, modem, DVD-meghajtó, processzor stb.

A szoftver (angolul: software) általánosan a számítástechnikának minden olyan alkotórésze, ami nem kézzelfogható. Ide tartoznak a programok, fájlok, dokumentációk, szabványok, honlapok stb. A gyakorlatban a szoftver szót a „program” szinonimájaként használják.

A számítógép felépítése A személyi számítógépek felépítése szempontjából két fő számítógéptípust különböztetünk meg:

• asztali számítógép,

• hordozható számítógép (angolul: notebook, laptop).

Minden esetben a személyi számítógép alapegységei:

• a géptest, amiben a legfontosabb alkatrészek helyezkednek el,

• a képernyő (monitor), ami az információk megjelenítésére szolgál,

• billentyűzet, amiről adatokat viszünk a számítógépbe,

• valamilyen mutatóeszköz: egér, érintőpad, amelyek a képernyőn történő mozgásban segítenek.

A hordozható számítógépek sajátossága, hogy mindezek az alapegységek egyetlen testbe vannak építve, kisebb a méretük az asztali gépeknél, valamint képesek órákon keresztül vezetékes áram nélkül működni, saját áramforrásukat (akkumulátor) használva.

Az asztali számítógépeknél használat előtt kábelekkel kell összekapcsolni a felsorolt alapegységeket.

Nézze meg, hogy az Ön előtt lévő számítógép milyen részekből áll!

6

Mi található a számítógépben? Ha belenézünk a számítógép belsejébe, a következő fő egységekkel találkozunk:

1. alaplap

2. processzor

3. memória

4. videókártya (vagy más bővítőkártya)

5. tápegység

6. CD/DVD meghajtó

7. merevlemez

(Korábban általános volt még a floppy-lemez meghajtó használata, de ez manapság már gyakorta hiányzik.)

Alaplap: egy körülbelül A4-es méretű nyomtatott áramkör. Erre van ráépítve, illetve erre csatlakozik az összes többi, számítógépen belüli és a külső egységek (pl. billentyűzet, webkamera, pendrive stb.) is.

Tápegység: a konnektorból érkező áramot alakítja át az alaplap, merevlemez és CD/DVD-meghajtók igényeihez. (220 voltból 5 és 12 voltot állít elő).

7

Processzor: nagyméretű hűtőborda és ventilátor alatt található az alaplapon. A hűtőrendszer méreteihez képest meglepően vékony lapka. A processzor feladata az adatok feldolgozása; a különböző forrásból érkező adatok fogadása, feldolgozása és továbbítása más egységek (jellemzően a memória) számára.

Memória (más néven: RAM): működés közben a processzor munkáját segíti azzal, hogy az adatfeldolgozáshoz épp szükséges adatokat tárolja. Tartalma a számítógép kikapcsolása után törlődik.

Merevlemez (winchester): nagymennyiségű adat (operációs rendszer, programok, kép, videó, dokumentum, zene stb.) tárolására szolgál; a gép kikapcsolása után is megőrzi az adatokat.

CD/DVD (optikai) meghajtó: a CD-n, DVD-n tárolt adatok beolvasására, valamint adatok CD/DVD-re történő kiírására szolgál. Optikainak hívják, mert az adatolvasás és írás lézerrel (fény) történik.

Videókártya: monitoron megjeleníthető videojellé alakítja át a kimenő adatokat.

A hordozható számítógépekben a tápegységen kívül (ami a géptesten kívül helyezkedik el) ugyanezek az alkatrészek találhatók, de méretük csak fele akkora, vagy még kisebb.

Külső eszközök A számítógéphez különböző külső eszközöket, perifériákat csatlakoztathatunk. Vannak olyan perifériák, amelyek elengedhetetlenek az ember és a számítógép közötti kommunikáció szempontjából; ilyen a billentyűzet, a monitor és az egér.

Ezen kívül számos más eszközt kapcsolhatunk még a számítógépünkhöz:

• nyomtatót – a dokumentumok, fényképek papírra történő nyomtatásához,

• szkennert – papíron lévő szövegek, képek számítógépre történő felviteléhez (más kifejezéssel: „digitalizálásához”),

• webkamerát – hogy az interneten keresztül videókapcsolatot hozhassunk létre,

• mikrofont és fejhallgatót – amivel a telefonhoz hasonlóan beszélgethetünk interneten keresztül,

• hangszórót – amivel hi-fi toronyként használhatjuk a számítógépet,

• pendrive-ot (ejtsd: „pendrájv”), mp3-lejátszót – amivel fájlokat (például zenét) másolhatunk le-fel a számítógépre,

• tv-tunert – amivel tévéműsorokat nézhetünk és rögzíthetünk számítógépünkön,

• projektort – amivel többméteres méretben vetíthetjük vászonra, falra a képernyőnkön is látható képet,

• modemet – ami az internetes adatkapcsolat jelét alakítja át a számítógép számára.

8

A perifériákat osztályozni szokták aszerint, hogy a külső eszköz adatot visz a számítógépbe (bemenő, angolul: input) vagy az eszköz a számítógépből kijövő adatot fogad (kimenet, angolul: output), vagy mindkettőt. Azaz milyen a periféria és számítógép közötti adatkapcsolat iránya.

Input Output Input és Output

billentyűzet, egér, szkenner, webkamera, mikrofon, tv-tuner

monitor, nyomtató, hangszóró, fejhallgató, projektor

érintőképernyő, pendrive, modem

Számítógép bekapcsolása, kikapcsolása Asztali és hordozható számítógépeken csatlakozók, DVD-CD meghajtó nyílása és bekapcsoló gomb található. Az asztali gépeknél a monitornak saját kapcsolója van, amit szintén használni kell a számítógép be- és kikapcsolásakor.

A képen pirossal kiemelve a kapcsológombok láthatók

Hordozható számítógépeknél a kapcsológomb a képernyőt tartalmazó fedél felnyitása után, a billentyűzettel egy síkban található.

A számítógép bekapcsolásakor automatikusan betöltődik az operációs rendszer, azaz a számítógépet vezérlő alapprogram (általában Windows XP vagy Ubuntu Linux).

Az operációs rendszer feladata a többi program (szoftver) számára megfelelő környezetet biztosítani, a billentyűzetről, egérről érkező jelek fogadása, az alkatrészek vezérlése, az adatok megjelenítése a képernyőn vagy továbbítása nyomtatóra.

Tehát a bekapcsolás kettős folyamat: áramot kap a berendezés és betöltődik az alapprogram.

Kapcsolja be az Ön előtt lévő számítógépet!

9

Windows XP operációs rendszer alapfelülete

Ubuntu Linux operációs rendszer alapfelülete (forrás: Wikimedia, CC:PiNgViN)

10

A kikapcsolás szintén kettős folyamat. Az operációs rendszert is le kell állítani, ami a leállás végeztével magától kikapcsolja a számítógépet is. Ha egyszerűen áramtalanítanánk a számítógépet a főkapcsolóval, az operációs rendszer, a merevlemez, a rajta tárolt adataink megsérülhetnének. Mindig az operációs rendszer leállításával kapcsoljuk ki a számítógépet!

Windows XP kikapcsoláshoz használt paneljei Látvány a teljes képernyőn

A kikapcsolásnál ne feledkezzen el ide visszalapozni!

11

Az egér működése és használata A számítógéphez többféle mutatóeszközt használhatunk (érintőpad, pointing stick, trackball, érintőképernyő stb.), ezek közül a legelterjedtebb az egér. A számítógépegér használatával a képernyőn a nyíl- vagy kéz-szimbólum formájában látható egérmutatót mozgatjuk.

Az eszköz felületének balrészén lévő gomb (1) funkciója a programokban a kiválasztás, jóváhagyás, indítás. A jobb oldali gomb (2) funkciója az ún. helyi menük megjelenítése. A görgetőkerék (3) szövegdokumentumokban, honlapokon történő mozgásban segít. Néha bal és jobb szélen (4, 5) is találhatók gombok, amelyek internet-böngészés közben a honlapok közötti vissza-előre mozgást teszik lehetővé.

Használatához tenyerünket ráhelyezzük az egérre, és sík felületen előre, hátra, jobbra, balra húzzuk-toljuk, (jobbkezesek esetén) mutatóujjunkkal a bal gombon, középső ujjunkkal pedig a jobb gombon kattintunk. A görgetőt mutató vagy középső ujjunkkal használjuk, a bal oldalsó gombot hüvelykujjal, a jobboldalit gyűrűsujjal.

A számítógépegérnek két fő változata a teljesen mechanikus („görgős”) és az optikai változat. A mechanikusnál az eszköz alján egy gumírozott golyó, az optikainál pedig infra-fényforrás és érzékelők továbbítják az elektronikának az egér mozgását.

Mechanikus egér görgője Optikai egér infra-érzékelője

12

A billentyűzet felosztása A billentyűzet, hasonlóan a monitorhoz, elengedhetetlen eszköz a számítógép használatához. Manapság nem ritkák az extra funkciókkal felszereltek (pl.: külön gombok a számítógép kikapcsolásához, hangerő-szabályozáshoz, görgetéshez stb.).

A billentyűzeten a billentyűk csoportokban találhatóak. A legnagyobb csoportot az alfanumerikus billentyűk alkotják. Itt találhatóak a következő billentyűk:

• betűk,

• számok,

• váltóbillentyűk (Alt, Shift, AltGr, Ctrl, Caps Lock),

• Tab (tabulátor – helykitöltő karakter),

• szóköz,

• Enter (szövegben bekezdés nyitása, adatbevitelkor jóváhagyás),

• Backspace (visszatörlő – a kurzor előtti karaktert törli),

• Windows billentyű.

Hordozható számítógépeken (laptop, notebook) ugyanitt találjuk még az FN feliratú billentyűt, amit más billentyűkkel együtt lenyomva speciális laptop-funkciók eléréséhez használunk.

A következő fontos csoport a numerikus billentyűzet, melyet a csoportban található NumLock billentyűvel lehet ki-, illetve bekapcsolni. A bekapcsolt állapotot egy kis lámpa jelzi. Ez a csoport a gyors szám-adatbevitelt teszi lehetővé. (Táblázat- és adatbázis-kezelésnél, számológép használatakor időt spórolhatunk.)

13

Itt a következő billentyűk találhatók:

• a számok,

• matematikai műveleti jelek,

• és egy Enter.

Kikapcsolt állapotban (NumLock) ugyanezen billentyűk nem numerikus funkciói érhetőek el, amelyek a számok alatt vannak jelezve.

A funkcióbillentyűkhöz a felhasználói programokban gyakran különféle műveleteket rendelnek. Például: F1: Help, F12: Mentés másként.

Egységes csoportot nem alkotó billentyűk:

Esc Kilépés párbeszédpanelekből, olykor programfutás megszakítása.

Insert Átíró mód: bekapcsolva egy karaktersorozat közepére pozícionálva az új karakterek a régieket felülírják, míg ha kikapcsoljuk, akkor beszúrják (beszúró mód)

PageUp, PageDown Egy oldalt ugrik a képernyőn fel, illetve le.

Delete A Backspace-szel ellentétben nem visszafelé töröl, hanem az aktuális karakterpozícióban (kurzor után).

Pause Szünet: Felhasználói programoknál van jelentősége.

PrintScreen A képernyő grafikus tartalmát a vágólapra teszi.

ScrollLock A mai grafikus felületeken a funkcióját a görgetősávok és az egér görgője vette át. Megállítja a képernyőn az adatok gördülését. Bekapcsolt állapotára a numerikus billentyűzet feletti led utal.

Home, End Sor elejére / sor végére ugrik

A legkisebb csoportot a négy kurzormozgató billentyű alkotja, jelük mindegyiken más-más irányba mutató nyíl. A kurzormozgatókkal szövegekben, honlapokon, adatbeviteli rubrikákban mozoghatunk.

Ismerkedjen meg a billentyűzettel!

14

A magyar szövegekben használt fontosabb karakterek Betűk – a magyar szövegekben ékezetes karaktereket is használunk:

A a Á á B b C c D d

E e É é F f G g H h

I i Í í J j K k L l

M m N n O o Ó ó Ö ö

Ő ő P p Q q R r S s

T t U u Ú ú Ü ü Ű ű

V v W w X x Y y Z z

Írásjelek:

. pont szóköz

? kérdőjel ( kerek zárójel nyit

! felkiáltójel ) kerek zárójel zár

: kettőspont _ aláhúzásjel

, vessző idézőjel eleje

; pontosvessző idézőjel vége

Számjegyek 0-tól 9-ig:

0 1 2 3 4 5 6 7 8 9

15

Számolásnál használt karakterek:

+ plusz ° fok

- mínusz ± plusz-mínusz jel

= egyenlő % százalék

< kisebb, mint $ dollár

> nagyobb, mint € Euró

Különleges karakterek:

@ kukac („á kanyar”)

§ paragrafus

/ törtjel

\ fordított perjel (visszaper)

* csillag, szorzás

A szöveg formázásához használt elemeket is karakternek nevezzük („láthatatlan karakterek):

¶ bekezdés vége jel (Enter)

tabulátor (Tab)

nem törő szóköz – például számokban használjuk

Próbálja ki az összes billentyűt! Az alábbi oldalakon gyakorolhatja a gépelést a számítógép billentyűzetén:

www.manonet.hu/gepiras/gepiras.php

www.csetneki.hu/klavia.html

16

Fájl, könyvtár, mappa A számítógépeken minden adat kizárólag fájlként tárolható. A fájl az a legkisebb adatcsoport, ami önálló címkével rendelkezik, ez a címke a fájlnév. A fájl magyar megfelelője az állomány. A fájlokat nem csak a személyi számítógépek, hanem a célszámítógépek is kezelik, mint például a digitális fényképezőgépek vagy mobiltelefonok.

A digitális fényképezőgépen minden egyes fénykép egy önálló fájl, aminek a gép automatikusan ad fájlnevet.

Egy fájlnév maximum 255 karakter hosszú lehet és nem tartalmazhatja a következő karaktereket:

\ / : * ? „” <> |

A fájloknak különféle típusai vannak, attól függően, hogy milyen jellegű adatokat tartalmaznak. A legfontosabbak fájltípusok:

• szövegfájlok,

• programfájlok,

• képfájlok,

• hangfájlok,

• videófájlok.

Az egyes fájltípusoknak többféle formátuma létezik, attól függően, hogy milyen technológiával hozták létre vagy milyen programot használtak előállításukhoz. A fájlok formátumát a fájlnevek végén egy pont karakter után található, 2-4 karakter hosszú, úgynevezett kiterjesztés jelzi.

A manapság széles körben elterjedt MP3-lejátszók vagy ilyen funkcióval rendelkező mobiltelefonok éppen egy kiterjesztésre utalnak: az MP3 ugyanis az mpeg-3 technológiával előállított hangfájlok kiterjesztése. Az ebben a formátumban készült zenéket tudják lejátszani ezek az eszközök.

A leggyakrabban előforduló fájlformátumok a következők:

Fájltípus Kiterjesztés

szöveg doc, rtf, txt, xls, pdf, ppt

program exe, com

kép jpg, gif, png, bmp, tif

hang mp3, mp4, wav, wma

videó avi, mpg, mov, xvid, wmv

17

A kiterjesztéseket magyarul ejtjük, ahol magánhangzó van a szóban, ott egybeolvasva (például gif kiejtve „gif”), csupa mássalhangzó esetén betűzve (például: txt kiejtve „té-iksz-té”). Kivételek, amelyeket angolosan ejtünk: doc kiejtve „dok”, com kiejtve „kom”.

A fájlokban létező adatokat ún. adattárolókon őrizzük. Adattároló a winchester (merevlemez), DVD, CD, floppy lemez, pendrive, memóriakártya, SIM-kártya stb.

Mivel alkalmasak arra is, hogy az adatokat egyik helyről a másikra vigyük, így ezeket adathordozóknak is nevezik.

Egy adattárolón több száz, ezer vagy akár tízezer fájl is található. Ennyi adat áttekinthetetlen lenne, ha nem rendszerezhetnénk azokat. Erre szolgálnak a mappák vagy más néven könyvtárak. A mappáknak a fájlokhoz hasonlóan nevük van. A mappák nevére ugyanazok a feltételek vonatkoznak, mint a fájlok nevére.

Mappákat mi magunk is létrehozhatunk, tetszőleges névvel, amibe aztán bármit pakolhatunk, bármilyen szempont alapján. Mappákat programok is létrehoznak, amibe saját fájljaikat helyezik el. Egy mappában újabb, tetszőleges számú mappát hozhatunk létre, ha a rendszerezés megkívánja.

A virágok mappa (könyvtár), helye a merevlemezen és tartalma

Egy adattárolót úgy képzeljünk el, mint egy igazi könyvtárat. A szépirodalomi, idegen-nyelvi, tudományos, gyerekirodalom, ponyva stb. részleg mind egy-egy nagy fájlmappa. Minden részlegen belül a polcok egy-egy újabb almappa, a polcokon található könyvek pedig mind egy-egy fájl. Ez adja a könyvtár rendszerét, hogy áttekinthető legyen. Az olvasnivaló (adatok) pedig az egyes konkrét könyvekben (fájlok) található.

18

Egy könyvtárszerkezet (vagy mappastruktúra)

A könyvtárak, mappák hierarchiát alkotnak, amit fa-struktúrának is neveznek. A fenti példában a „viragok” az alapszint (más néven gyökér), ebből nyílik a következő szint, a „kerti”, „mezei”, „tropusi” ágak. Az „orchieda” egy újabb alárendelt szinten ágazik el a „tropusi”-ból.

Fájl- és mappaműveletek Egy új számítógépen nem található semmilyen adat vagy program. A programok úgynevezett „telepítés” során kerülnek a számítógép merevlemezére (winchester). A telepítés egy automatizált folyamat, amiben a telepítőprogram létrehozza a saját mappaszerkezetét (könyvtárszerkezetét), elhelyezi abban fájljait és bekerül az operációs rendszer nyilvántartásába (ennek a nyilvántartásnak az angol neve: registry). A telepítő elindítása után néhány feltett kérdés megválaszolásán kívül, semmi tennivalónk nincs.

Az első bekapcsoláskor az operációs rendszert kell telepíteni, mert enélkül nem tudjuk használni a számítógépet. Új gép vásárlásakor az operációs rendszert a számítástechnika üzletek kérésre vagy maguktól telepítik a számítógépre.

A számítógépre a fájlok, mappák (könyvtárak) a következő módon kerülhetnek:

• létrehozzuk valamilyen program segítségével,

• másolás másik adathordozóról (pl. DVD-ről számítógépre),

• letöltés az internetről,

• program telepítése során automatikusan jön létre.

Egy adathordozón lévő fájllal vagy mappával a következő műveletek végezhetők:

• létrehozás,

• megnyitás,

• átnevezés,

• másolás,

• áthelyezés,

• kijelölés,

• törlés.

19

Mentés, avagy mikor a fájlt mi hozzuk létre Ha egy programban dolgozunk, például szövegszerkesztőben szöveget írunk, vagy egy rajzoló programban rajzolunk valamit, az csak úgy marad meg a számítógépen, és úgy hívható elő később bármikor, ha azt elmentjük egy adathordozóra (például a számítógép winchesterére vagy pendrive-ra).

A mentés funkció a programok Fájl menüpontjában található Mentés néven vagy az ikonsoron egy floppy-lemez szimbolizálja.

Ha a kettő közül bármelyikre kattintunk, először meg kell adnunk azt a helyet, ahova menteni szeretnénk a fájlt, utána nevet kell adnunk a fájlnak, esetleg kiválasztani a kiterjesztését (formátumát, típusát), majd jóváhagyni a mentést.

20

Később bármikor megnyitjuk és módosítjuk a fájl tartalmát, mindig használni kell a mentés funkciót, hogy a változtatás megőrződjön, ilyenkor azonban már semmilyen további beállításra nincs szükség, a mentés az először megadott szempontok szerint történik.

Mappa létrehozása Mappa létrehozásához a Windows Asztalon vagy bármilyen mappában állva, az egér jobb gombját egyszer megnyomva megjelenő helyi menüben, az Új, azon belül pedig a Mappa lehetőséget kell választani. A felkínált „Új mappa” nevet átírva, tetszőleges nevet adunk a mappának.

Megnyitás A fájlok megnyitásához az egér bal gombjával kettőt kell kattintani a fájlon. Ekkor a fájlt a számítógépen az adott fájltípust kezelő program fogja megnyitni. Például egy videóra kattintva, automatikusan megnyílik egy médialejátszó program, és elindul a lejátszás. Előfordulhat, hogy megfelelő program hiányában a fájl nem megnyitható. Ez a program beszerzésével és telepítésével megoldódik.

A mappák (könyvtárak) megnyitása ugyanígy, kettős bal egérgomb kattintással történik.

Hozza létre az előző fejezet végén látott könyvtárszerkezetet, a mappalétrehozás és megnyitás műveletek használatával!

Másolás A másoláskor egyik adathordozóról a másikra kerül az adat, de ahogy a neve is mutatja, valójában egy újabb példány jön létre, miközben megmarad az eredeti fájl is a forrás adathordozón.

Azt a helyet, ahol a másolandó adat van, forrásnak (-meghajtó, -mappa stb.) nevezik, ahova pedig másolni szeretnénk, célnak (-meghajtó, -mappa stb.).

Másolni nem csak fájlt lehet, hanem fájlokat vagy több mappát és fájlokat vegyesen tartalmazó mappákat is, ezzel megkönnyítve a munkát.

21

A másolás általában programok segítéségével történik, de lehetőségünk van erre egyszerűen a Windowsban, a forrás- és célmappa megnyitásával közvetlenül is.

Nyissa meg a két külön meghajtón lévő mappát, állítsa az ablakokat akkora méretűre, hogy ne fedjék egymást. A másolandó fájlon kattintson az egér bal gombjával, tartsa lenyomva a gombot és húzza át a fájlt a célmappára.

Másolás áthúzással két eltérő adathordozó mappája között

Ha a forrás- és a cél-mappa ugyanazon az adathordozón van, az egyszerű áthúzással áthelyezni és nem másolni fogjuk a fájlt vagy mappát!

Törlés A számítógépen nem csak létrehozhatunk fájlokat és mappákat, hanem el is tüntethetünk törléssel. Törölni az egyszer írható CD és DVD kivételével minden adathordozóról lehet.

Törölhetünk a fájlon vagy mappán állva a DEL billentyű megnyomásával, vagy az egér jobb gombjával kattintva megjelenő menüben a Törlés lehetőséget választva.

22

A megjelenő panel megerősítést kér a törléshez.

Ha számítógépen lévő fájlt vagy mappát törlünk, akkor ilyenkor még nem tűnik el véglegesen, hanem először a Lomtárba kerül. A Lomtár a Windows alapfelületén, az ún. Asztalon található. A Lomtár egy biztonsági lehetőség, arra az esetre, ha véletlenül törölnénk valamit.

A Lomtárat megnyitva, az oda került fájlokat, mappákat vissza lehet állítani. Ehhez az adott fájlon jobb egér gombot nyomva megjelenő menüből, a visszaállítás lehetőséget kell választani. A törölt fájl vagy mappa a törlés előtti, eredeti helyén lesz megtalálható.

A Lomtár ikonjára kattintva viszont a teljes tartalom végleg törölhető is.

23

Kijelölés A különböző fájl- és mappaműveletek előtt mindig meg kell határozni, hogy melyik fájllal vagy mappával szeretnénk elvégezni a műveletet. Ezt kijelöléssel tesszük, ami mindössze egy egérkattintás a fájlon vagy mappán. (Nagyon fontos, hogy csak egyszer kattintson, mert a kettős kattintással már megnyitja a fájlt vagy mappát!)

A kijelölt fájlt vagy mappát az eltérő háttér- és/vagy betűszín különbözteti meg a többitől.

Mi van akkor, ha egyszerre több objektummal szeretnénk dolgozni, például egyszerre többet törölni? Ha a listánkban egymással szomszédos objektumokat szeretnénk kijelölni, akkor elég az első elemet kijelölni, lenyomni a SHIFT billentyűt, majd folyamatos nyomvatartás közben az utolsó kívánt objektumra kattintani. Ezzel az első és utolsó mellett az összes köztes objektum is kijelölésre kerül.

24

Ha a listában nem alkotnak összefüggő sort a kijelölendő objektumok, akkor a fájlokat, mappákat a CTRL billentyű folyamatos nyomva tartása mellett egyenként kell kijelölni.

Gyakorolja a kijelölés műveletét!

A kijelölés alkalmazásával próbálja meg a másolás és a mozgatás műveletét is!

Próbálkozzon a törléssel is, de óvatos legyen!

25

Internetes kommunikáció

Mi az internet? A köztudatban az internet azonos a honlapok világával, ami érhető, hisz az emberek többsége ebben a megjelenési formájában találkozik az internettel, vagy ahogyan gyakran rövidítik, a „nettel”. Azonban az internetes telefonálás, a levelezés, a fájlmegosztás (stb.) is mind az internet része, miközben alapjában semmilyen képi megjelenésük nincs és még csak internet böngészőt sem igényel használatuk. Az internet tehát – magába foglalva természetesen a honlapokat is – valójában elsősorban meghatározott technológiai előírások alapján működő világméretű számítógép-hálózat, amiben a számítógépek és a számítógépek mögött ülő emberek képesek egymással kapcsolatba lépni, információt cserélni, tartalmakat megosztani.

Internet-használat feltételei Az internetezéshez három dolog szükséges:

• számítógép,

• internet-kapcsolat,

• internet böngésző program (az operációs rendszerek mindig tartalmaznak egyet), vagy bármely olyan program, amely az internetet használja.

Internetezés otthonon kívül Ha nincs otthon internet-kapcsolata vagy éppen nem tartózkodik otthon, de szüksége van az internetre, akkor az alábbi helyeken használhatja (helyi adottságok függvényében), ahol számítógépet is biztosítanak:

• eMagyarország pontok,

• teleházak,

• internet-kávézók,

• könyvtárak,

• művelődési házak,

• nagyobb pályaudvaron elhelyezett internet-terminálok.

Amennyiben rendelkezik hordozható számítógéppel (notebook, laptop), úgy saját gépét használva, a következő helyeken tud internetre kapcsolódni Wi-Fi-n (vezeték nélküli hálózaton) keresztül:

• internet-kávézók,

• éttermek (egyre több ilyen vendéglátóhely van),

• felsőoktatási intézmények,

• hotspot-ok,

• repülőterek.

A fent felsoroltak helyhez kötött lehetőségek. Ha otthonán kívül szeretne bármikor, bárhol internetezni, akkor természetesen a legkötetlenebb megoldás a mobil internet-előfizetés.

26

Böngésző típusok Mindössze néhány nagyobb, széles körben elterjedt program létezik, amelyek lehetővé teszik az internetes tartalmak megjelenítését, böngészését; ezeknek a programoknak az összefoglaló neve az internet-böngésző.

Sokáig a legismertebb és legtöbbek által használt a gyárilag minden Windows rendszerben megtalálható Internet Explorer volt. Mivel semmilyen előkészítésre (letöltés, telepítés) nem volt szükség használatához, ezért kézenfekvő volt nagyon sok számítógép-tulajdonos számára, hogy ezt kezdje használni internetezésre, hiszen az operációs rendszer telepítésétől kezdve elérhető volt.

Az internet-használat elterjedésével és a konkurens szoftverfejlesztők megerősödésével világossá vált azonban, hogy vannak az Internet Explorerhez hasonló vagy annál jobb programok a kényelem, biztonság, gyorsaság, extra szolgáltatások terén egyaránt. Napjainkban az internetezőknek már csak kevesebb, mint fele használja az Internet Explorer-t, mások a Mozilla Firefox, Opera, Safari vagy Chrome programokkal böngészik a világhálót.

A legelterjedtebb böngészők

Internet Explorer: sokáig hírhedt volt megbízhatatlanságáról, sebezhetőségéről, mivel rengeteg kártékony programot készítettek biztonsági hibáinak kihasználására. A 2006 végén megjelent 7-es verzió óta megbízhatósága rengeteget javult. Továbbra is a legsebezhetőbb böngészőnek tartják, mivel a legtöbb lehetőséget kínálja a hackerek számára a felhasználók gépeibe történő bejutásra.

Mozilla Firefox: 2004 óta létezik. Elterjedtsége évről évre ugrásszerűen növekedett; jelenleg a legnépszerűbb böngésző. Rengeteg ingyenes kiegészítő tölthető le a böngészőhöz, amivel új szolgáltatások garmadával bővíthető a böngészés élménye.

Opera: a 2005-ben megjelent verzió óta vált igazán népszerűvé. Elterjedtsége számottevő, sokak szerint a „leggyorsabb” böngésző.

Safari: az Apple számítógépek saját internet böngészője. 2007 óta Windows operációs rendszert futtató számítógépeken is használható. A böngészők között a legegyedibb grafikai stílussal és látványelemekkel rendelkezik. Szintén gyors böngészőnek tartják.

Chrome: a legfiatalabb böngésző; mindössze 2008 második fele óta érhető el. A keresőjéről ismert Google cég saját fejlesztése. Látványos újdonsága a böngésző ablakok és fülek rugalmas kezelése: tetszés szerint szétszedhetjük, rendezhetjük a böngésző ablakainkat.

Nézze meg, hogy az Ön előtt lévő számítógépen milyen böngésző program van!

27

Indítsa el ezt a programot, az ikonján kettőt kattintva az egér bal gombjával!

Az összes itt felsorolt böngésző-program ingyenes. A feltüntetett internet oldalakon térítésmentesen, regisztráció nélkül letölthetők. Hogy ki, melyiket használja a felsoroltak közül, az egyéni ízlés kérdése, mivel alapvetően nem különböznek egymástól.

Internet Explorer http://www.microsoft.com/hun/windows/ie/downloads/default.mspx

Mozilla Firefox http://www.mozilla-europe.org/hu/firefox/

Opera http://www.opera.com/download/

Safari* http://www.apple.com/safari/download/

Chrome http://www.google.com/chrome

*Nincs magyar nyelvű változata.

Letöltést követően a programokat telepíteni kell használat előtt.

Böngészés az interneten

Böngészők felépítése

28

1. Felső menüsor és eszköztár – innen érhető el a böngészőprogram minden funkciója.

2. Címsor – ide kell beírni a honlapok címét.

3. Tartalom – ide töltődnek be a honlapok.

4. Tab (vagy fül, lap) – újabb böngészőlapokat nyithatunk, így egymással párhuzamosan több honlap is meg lehet nyitva, amelyek között könnyen válthatunk.

5. Böngészőbe épített kereső-szolgáltatás.

6. Gördítősávok – a képernyőn túlnyúló tartalmakhoz navigálhatunk segítségükkel.

A Firefox böngésző eszközsorán található ikonok funkciója:

Ugyanazon a fülön megtekintett honlapok között lehet váltogatni, visszatérni például korábban látogatott helyekre.

Frissítés: az aktuális honlapot újratölti. Akkor van rá szükség, ha hibásnak tűnik a betöltődött honlap, ilyenkor a frissítés megoldhatja ezt.

Leállítás: egy éppen megjelenő honlap betöltését állítja le.

Kezdőlap: a gombot megnyomva, a böngészőben beállított honlap fog betöltődni. Ez a böngésző indításakor automatikusan megjelenő honlap is. Firefoxban alapértelmezetten ez a Google kereső honlapja; ez azonban megváltoztatható.

Az internet cím Minden honlap rendelkezik egy webcímmel, angol mozaikszóval URL-lel (ejtsd: ú-er-el). Ez az a hivatkozás, amit a böngésző címsorába kell beírni a honlap betöltéséhez:

Az „URL” szó a mérnöki világból került a köznyelvbe, jelentése: egységes erőforrás-azonosító.

A „http://” előtagot nem kell beírnunk, ezt a kiegészítést a böngésző maga elvégzi. Viszont ha olyan honlapra szeretnénk látogatni, aminek webcíme a „https://” vagy „ftp://” előtagot használja, ezt nekünk kell begépelni.

A honlap szónak több alternatív elnevezését használják, ilyenek a „webhely”, „weblap”, „weboldal”, vagy az angolból kölcsönzött „website” (ejtsd: vebszájt).

29

Honlapok felépítése A honlapokon közzétett információkat a kezelhetőség és áttekinthetőség érdekében több lapra rendezik el, hasonlóan az újságokhoz, ahol a tartalom szintén több lapon fér el.

A honlapok tartalmát témakörökre szokták osztani, ahol minden témakör önálló lapra kerül (pl. termékek, ügyfélszolgálat, elérhetőség). A lapok hosszúságának – az újságoktól elérően – nincs fizikai korlátja, bármilyen hosszúk lehetnek. Az egy lapra kerülő információ-mennyiséget az áttekinthetőség határozza meg: ha valami kezelhetetlenül hosszú, akkor több lapra szedik szét.

Például a Google keresőben akár több millió találatot is kaphatunk egy keresés során, ezeknek a találatoknak a listázása egyetlen lapon lehetetlen lenne, ezért tíz találatonként új oldalra kerülnek; az oldalak között pedig kattintással válthatunk.

A lapokat „link” vagy menük segítségével kapcsolják össze. A lapozás a honlapokon a linkekre, menüpontokra kattintással, vagy hosszabb oldalak esetén a szövegszerkesztőkből ismert képernyő-görgetéssel történik.

Link A link általánosan bármilyen olyan kép vagy szöveg egy honlapon, amire kattintva új tartalom jelenik meg. Jelentése: kapcsolat. Azaz a link tartalmakat kapcsol össze; honlapon belül vagy honlapok között.

Például egy könyvtár honlapján lévő linkre kattintva, a nyitólapról a katalógus lapjára ugorhatunk, de ugyanitt lehet olyan link is, amivel egy teljesen más honlapra, mondjuk a helyi Teleház honlapjára jutunk.

30

A fent látható illusztrációban a Google kereső honlapján minden kékszínű aláhúzott szöveg link. Ha az „Oktatási Hivatal” linkre kattintunk, akkor „elnavigálunk” a kereső honlapról az Oktatási Hivatal honlapjára. A „Beállítások” linkre kattintva a Google honlapján maradunk, csak annak egy aloldala fog betöltődni, ahol a Google megjelenését lehet módosítani.

A link lehet egy szó vagy bármilyen hosszúságú szöveg is. Hogy egyértelműen felismerhető legyen az ilyen link, mindig kiemelik: a szövegkörnyezethez képest eltérhet a betű színe, alá van húzva stb.

A szöveges linkeknek a könnyebb tájékozódás érdekében három lényeges állapotát szokták használni a honlapokon:

Alapállapot A kattintható szövegrészt kiemeli a többi szövegből.

Lebegő állapot

Megmutatja, hogy az adott pillanatban melyik link fölé mozgattuk az egérmutatót.

Látogatott állapot

Ugyanazon lap többi linkjétől megkülönböztetve mutatja, hogy a linkre már kattintottunk, azaz a kapcsolt oldalon már jártunk.

Az egyes állapotok jelzése (betűszínnek, háttérszín és egyéb megjelenési sajátosságok) honlaponként eltérő.

Próbálja ki a linkek működését!

Menü A menü egy olyan linksor, ahol a honlap tartalma vagy szolgáltatásai címszavakban vannak kigyűjtve és felsorolva, vízszintesen vagy függőlegesen. A honlap bonyolultságától függően egyszerre akár három menüt is találhatunk ugyanazon lapon:

• a honlap tetején vízszintesen,

• egyet oszlopba rendezve, jellemzően bal oldalt,

• illetve egy kisebb jelentőségű vízszintest a lap alján.

A menü egyszerű formájában szöveges linkek sorozata:

Más esetekben grafikusan kialakított gombokként jelennek meg:

31

A menük által felkínált lehetőségek honlapfüggők. Van azonban néhány olyan menüpont, ami tipikusan elő szokott fordulni:

Magyar címke Angol címke A kattintásra megjelenő tartalom

Kezdőlap

Nyitólap

Home

Main

Ez, a mindig elsőként szereplő menüpont a kezdőoldalra visz vissza.

Termékek Products Kereskedelmi honlapon található; a gyártott, forgalmazott termékek listáját jeleníti meg.

Szolgáltatások Services Kereskedelmi honlapon található; a honlap vagy cég által nyújtott szolgáltatások listáját jeleníti meg.

Letöltések Download Szoftvergyártóknál a programok letöltése, egyéb kereskedelmi honlapokon a termékhez kapcsolódó letölthető kiegészítők, használati útmutató helye.

Támogatás Support Kereskedelmi honlapokon a szolgáltatáshoz, termékhez kapcsolódó ügyfélszolgálat, tájékoztatás helye. Előfordul, hogy innen tölthetők le kiegészítők, használati útmutatók, programfrissítések.

GYIK FAQ A honlappal vagy azon hirdetett termékkel, szolgáltatásokkal kapcsolatos összegyűjtött gyakori kérdések és válaszok. (GYIK = GYakran Ismételt Kérdések)

Kapcsolat Contact A honlap tulajdonosának elérhetőségeit vagy egy űrlapot tartalmaz; utóbbit kitöltve direktben küldhetünk üzenetet.

Keresés Search A honlap tartalmán belüli keresést teszi lehetővé. LINK?

RSS RSS A menüpontra kattintva feliratkozhatunk a honlap hírcsatornájára. (LINK Az RSS-ről bővebben itt olvashat.)

Rólunk

Impresszum

About Az utolsók között található lehetőség a honlap üzemeltetőjéről informáló lapot nyitja meg.

Honlaptérkép

Oldaltérkép

Site Map A honlap interaktív tartalomjegyzéke. (Lásd bővebben a következő alfejezetet.)

Adatvédelem

Jogi nyilatkozat

Privacy

Privacy Policy

A honlap üzemeltetőjének nyilatkozata arról, hogy a honlap-látogatók adatait, hogyan, milyen formában, milyen célból használja fel.

32

Felhasználási feltételek

Terms of use A honlap tulajdonosa itt teszi közzé, hogy a honlapra látogatók milyen feltételek elfogadása mellett használhatják csak az oldalt.

Navigáció a honlapon Az egy lapon közzétett információ sokszor több, mint ami egyetlen képernyőnyi területen elfér, ezért a böngésző programok jobb szélén (olykor alján is) megjelenő görgetősávot használva közlekedhetünk a honlapon.

• A nyilakra kattintva kicsiket ugorhatunk.

• A nyilakon folyamatosan nyomva tartva az egeret, állandó finom mozgást érünk el.

• A nyilak közötti csúszkára kattintva, majd nyomva tartva az egérgombot, a nyitott irányokba mozdulva csúsztathatjuk a honlapot.

• A gördítősávon a csúszka előtti vagy mögötti térbe kattintva, nagyokat ugorhatunk.

A függőleges mozgás az egér görgőjével is működik.

33

Ha egy lapon több képernyőnyi információ található, akkor érdemes a számítógép navigációs billentyűit is használni:

Home – Ugrás az oldal tetejére.

End – Ugrás az oldal aljára.

PageUp – Egy képernyőnyi lapozás felfelé a lapon. (Értelemszerűen, csak akkor működik, ha nem egy lap tetején állunk.)

PageDown – Egy képernyőnyi lapozás lefelé a lapon. (Értelemszerűen, csak akkor működik, ha nem egy lap alján állunk.)

Próbálja ki a lapozást a honlapokon!

Honlaptérkép Más néven oldaltérkép (angol megfelelője: site map, ejtsd: „szájt mep”). A honlaptérkép az adott honlap interaktív tartalomjegyzéke. A honlap teljes tartalma egyetlen lapon címszavakban van felsorolva. Bármelyik tételre kattinthatunk; kattintásra betöltődik a címszóhoz tartozó tartalom.

Különösen hasznos lehet, ha egy honlapon nehezen igazodunk el vagy nem találjuk a minket érdeklő tartalmat. Honlaptérkép-funkció nem található minden honlapon.

34

További tudnivalók a linkekről A linkek nem csak látható tartalomra mutathatnak. Jellemzően ilyen a fájlok letöltése, amikor a linkre kattintva megjelenő felugró ablakban lehetőségünk van a számítógépünkre menteni a fájlt.

Fájlmentés felugró párbeszédablaka

Másik eset például, mikor élő rádióadás linkjére kattintunk. Ekkor vagy a böngészőbe építve, vagy a böngészőn kívül egy média-lejátszó program fog megnyílni, ami lehetővé teszi a műsorhallgatást.

35

Előfordul, hogy egy link olyan tartalomra mutat, ami már nem létezik (törölték a lapot, megszűnt a honlap stb.). Ha egy ilyen linkre kattintunk hibajelzést kapunk. Ekkor vissza kell térni arra az oldalra, ahol a hibás link volt, vagy a hibaoldal felkínált lehetőségei közül választva a böngészés folytatható.

36

Internetes tartalom mentése A honlapokat böngészve, a tartalmakat nem csak megtekinthetjük, de szinte mindent egyszerűen le is menthetünk számítógépünkre a videókon és animációkon kívül (gyakorlott internet-használóknak utóbbiak sem jelentenek akadályt).

Szövegrészlet mentése A honlapok szövegrészleteit a szövegszerkesztőkből ismert módon másolhatjuk:

1. első lépésben kijelöljük a szöveget,

2. utána a vágólapra helyezzük,

3. onnan pedig beillesztjük egy saját dokumentumunkba.

A kijelöléshez a másolandó szöveg elején az egér bal gombjával kattintunk, nyomva tartjuk a gombot és az egér kurzort a kívánt szöveg végéig húzzuk, majd elengedjük a gombot. A vágólapra helyezés a CTRL+C billentyűkombináció megnyomásával történik (alternatívaként a kijelölésen jobb-egérgomb kattintásra megjelenő menüben a Másolás opciót is választhatjuk). Ezt követően nyissunk új szövegdokumentumot (Jegyzettömb vagy Word programok) és a CTRL+V billentyűkombinációval beillesztjük a vágólapról a szöveget.

A kijelölt szöveg háttere eltér a többi szövegtől

Képmentés A honlapokon található képek mentéséhez az egér mutatójával a menteni kívánt képen az egér jobb gombjával kell egyet kattintani, a megjelenő helyi menüben pedig a Kép mentése másként… lehetőséget választani. A felugró panelen megadjuk, hogy az adattárolónkon (számítógép merevlemeze vagy pendrive), hova kerüljön a kép – a mentést követően itt fogjuk megtalálni a képet. A böngésző felkínálja a kép eredeti fájlnevét mentéskor, amit tetszőlegesen megváltoztathatunk.

37

Figyelje meg, hogy a letöltendő kép körül pontozott vonalak jelentek meg

Teljes lap mentése A képeket, szövegeket nem csak külön, hanem az egész lapot – az összes képpel és szöveggel együtt –, egészében is menthetjük számítógépünkre. Ezt megtehetjük a Fájl menüben az Oldal mentése opció választásával, vagy a szöveges részen jobb-egérgomb kattintásra megjelenő helyi menüben az Oldal mentése… lehetőségre kattintva, vagy egyszerűen a CTRL+S billentyűkombináció megnyomásával. A következő lépésben a mentés helyét kell kiválasztani, ahol az is megadható, hogy csak a szöveget vagy a teljes lapot szeretnénk-e menteni. A böngésző felkínál egy fájlnevet, amit tetszőlegesen megváltoztathatunk.

A mentéssel a megadott helyen egy internet-dokumentum jön létre (htm vagy html kiterjesztéssel). Ha a teljes weblap mentését választotta, akkor nem csak egy fájl, hanem mellé egy mappa is létrejön: a mappa a mentetett weblapon látható képeket és a megjelenítéshez szükséges más segédfájlokat tartalmazza.

Ha az elmentett lapot megnyitjuk, az internet-böngészőben fog megjelenni a lap. A lapon szereplő linkek nem biztos, hogy ezen az elmentett változaton működni fognak!

Fontos megjegyezni, hogy a funkciót használva nem az egész honlap tartalma mentődik, hanem a honlapnak csak az a konkrét megnyitott lapja, amelyen mentést kezdeményezzük!

38

Szemléltetés céljából a képen egyszerre látszik a Fájl menü és jobb-egérgomb kattintására megjelenő helyi menü ugyanazon opciója

Nagyon fontos megjegyezni: a technikai lehetőségek ugyan rendelkezésre állnak arra, hogy az interneten közzétett bármilyen tartalmat saját gépünkre mentsük, ezeknek a tartalmaknak jelentős része szerzői- és tulajdonjogi védelem alatt áll! Azaz nem tárolhatunk vagy használhatunk fel mindent korlátozások nélkül!

Keressen olyan képeket, amik szabadon letölthetők és mentse le!

Honlapcím mentése, másolása Fárasztó lenne minden egyes alkalommal, újra és újra begépelni azoknak a honlapoknak a webcímét, amelyeket rendszeresen látogatunk. Szerencsére a böngészők rendelkeznek Kedvencek (Internet Explorerben) vagy Könyvjelző (Firefoxban) funkcióval, aminek lényege, hogy a gyakorta látogatott webcímeket felvehetjük egy menüszerűen megjelenő listába, ahonnan a felvett webhelyek ettől kezdve egy kattintásra elérhetővé válnak.

Ez a lista szerkeszthető is: tetszőleges elnevezésű mappákba csoportosíthatjuk a címeket, sorrendjüket megváltoztathatjuk, törölhetünk.

A honlapok címét a honlapon olvasható szövegekhez hasonlóan könnyedén másolhatjuk is. Elég egyszer kattintani a webcímre a címsorban, ami így automatikusan kijelölésre kerül, nyomjuk meg a CTRL+C billentyűkombinációt, majd miután a saját dokumentumunkra váltottunk, a CTRL+V billentyűkombinációval beillesztjük oda a címet. Ez a művelet fordítva is működik, azaz dokumentumokból honlap-címeket másolhatunk az internet-böngészőnk címsorába, vagy több böngésző ablak címsorai között is másolhatjuk-beilleszthetjük a címeket. Ezzel a funkcióval például e-mailben webcímeket küldhetünk ismerőseinknek.

39

Információ-keresés az interneten Az interneten közzétett tartalmakhoz vagy úgy férhetünk hozzá, hogy ismerjük annak a pontos címét, amin a szükséges információ van, vagy az un. keresőszolgáltatásokat használjuk.

A keresők feladata, hogy az általunk megadott feltételek alapján az internetes tartalomból kiválogassák azokat, amire szerintük a leginkább szükségünk lehet, ami a leginkább megfelel a megadott feltételeknek.

A keresés mint szolgáltatás, kétféle viszonyban jelenik: az egyik, mikor az internet egészében keresünk (a honlapok között). Ehhez használjuk a keresőhonlapokat. Jelenleg a legnépszerűbb és legjobban működő ilyen szolgáltatás a Google, elérése: www.google.com. A másik típusú keresés, mikor egyetlen honlap tartalmán belül történik a keresés az adott honlap saját keresőjét használva. (Ez a szolgáltatás nem biztosított minden honlapon.) Egyszerű keresés

Egyszerű kereséskor a keresés egyetlen szempont alapján, egy megadott szó vagy több szóból álló kifejezés alapján történik.

A keresőmező az a rubrika, ahova a keresőszót kell beírni. A keresés indításához a rubrika melletti Keresés gombot kell megnyomni (angolul „Search” – ejtsd: „szörcs”).

A keresőszó vagy más néven kulcsszó az a szó, ami legpontosabban kifejezi azt a tartalmat, amire kíváncsiak vagyunk. Minél jobban sikerül meghatározni a keresés fókuszát, annál pontosabb találatokat kapunk, azaz rövidebb lesz a találati lista, könnyebb lesz átlátni, így nagyobb lesz annak valószínűsége, hogy a keresett tartalom rögtön az első találatok között lesz. Fontos megjegyezni tehát, hogy a jól használható találati lista létrejötte tőlünk is függ!

A fókusz pontosabb meghatározása több szóval is történhet, ez az ún. keresési kifejezés.

Például, ha házat szeretnénk vásárolni, és az egész interneten keresgélünk, akkor az elsődleges kulcsszó nem a „ház”, hanem az „ingatlan” lesz. Erre azonban még nagyon általános találatokat fogunk kapni: jogszabályokat, kivitelezőket, befektetési tanácsadókat, ingatlanközvetítőket. Próbáljuk meg ezért pontosítani a keresési szempontokat, kibővítve keresési kifejezéssé, így: „eladó ingatlan”. Ekkor már az ingatlan értékesítéssel foglalkozó magyarnyelvű honlapok, tartalmak fognak a találati listában szerepelni. Még könnyebb lesz a dolgunk a találatok áttekintésében, ha helymeghatározást teszünk hozzá. Ha Szegeden szeretnénk vásárolni, akkor a keresési kifejezésünk ekkor már „eladó ingatlan szeged” lesz (a kis- és nagybetűk között itt nincs különbség, a gyorsabb gépelés miatt praktikus tehát kisbetűket használni). Ekkor a lista az országos ingatlanközvetítők szegedi aloldalaiból (ahol a szegedi ingatlanok lesznek kigyűjtve), továbbá a helyi, azaz szegedi ingatlanirodák honlapjaiból, szegedi magánhirdetésekből fognak kizárólag állni. Látható tehát, hogy minél pontosabb a kereső-kifejezés, annál jobbak a kapott találtok.

Keressen rá a világkiállítás szóra! Nézze meg a találati listát!

40

Összetett keresés Az összetett keresés az egyszerű keresést olyan lehetőségekkel bővíti, amivel tovább finomítható a keresés eredménye. Ilyenkor bonyolultabb, több rubrikából, lenyíló menüvel rendelkező felületet használunk. A könyvtári katalógusban például nem csak a minket érdeklő könyvet találhatjuk meg összetett keresésben, de a kiadás évét, nyelvét, típusát is külön megadhatjuk. Vagy ingatlanközvetítő honlapokon beállíthatjuk a település, megye mellett, hogy házat vagy lakást, téglát vagy panelt, garázzsal rendelkezőt vagy garázs nélkülit, milyen értékhatárok között keresünk. De az összetett keresés segíthet abban is, hogy kizárólag magyar nyelvű találatokra szűkítsük a találatokat.

Az összetett keresés lényege, hogy egyetlen szempont helyett (keresőszó/kifejezés), többet adunk meg egyszerre. Eléréséhez a keresőkben az egyszerű keresés kereső mezője alatt vagy mellett található linkre kell kattintani („speciális”, „bővített” stb. címkék).

Keresés honlapon belül Az egyszerű és összetett keresés mint funkció nem csak a Google típusú kereső-honlapokon található meg, hanem azokon a honlapokon belül is, ahol olyan nagymennyiségű információ található (nagyméretű adatbázis), ami egyszerre nem jeleníthető meg, azaz csak megadott szempontok alapján válogathatók ki a számunkra fontos elemek. Ilyen honlapok például a könyvtárak interneten elérhető katalógusa, az ingatlanközvetítő-, álláshirdető-, menetrend- honlapok.

Speciális keresők Léteznek olyan szolgáltatások, amelyek az interneten elérhető tartalomban csak speciális tartalomtípusok között keresnek. Ilyen tartalmak lehetnek a képkeresők, videókeresők, tudományos tartalom-keresők, könyvkeresők, digitális irodalom keresők, integrált könyvtári katalógusok.

Mi alapján rangsorolják a találatokat a keresők? Amikor a kereső megtalálja az internetes tartalomból az általunk megadott keresési kifejezésnek legmegfelelőbb tartalmakat és kilistázza több oldalra tördelve, az ekkor megjelenő lista nem tetszőleges, a rangsor több szempont alapján kerül összeállításra.

A lista összeállításához figyelembe vett szempontok:

• mi a kereső személy anyanyelve? (a böngészőnk beállításaiból következtet)

• melyik a kulcsszónak megfelelő leglátogatottabb honlap?

• melyik honlapon szerepel a legtöbbször az általunk megadott keresőszó vagy kifejezés?

• melyik a leggyakrabban frissülő honlap? (feltételezi, hogy ez tartalmazza a megbízható, naprakész információt)

• a kulcsszót tartalmazó oldalra hány másik oldal linkje mutat.

Keressen információkat saját településéről!

41

Regisztráció és űrlapok Az interneten elérhető legtöbb szolgáltatás használatának feltétele a regisztráció, aminek több praktikus oka van. Egyrészt így a szolgáltatók az adatokat személyre szólóan el tudják tárolni a központi számítógépeken. Például egy levelező szolgáltatónál a számunkra érkező leveleket. A másik célja a regisztrációnak, hogy bizonyos adatokat ne kelljen újra és újra megadni minden alkalommal, mikor egy adott szolgáltatást ismételten igénybe veszünk. Például egy webáruházat használva, fárasztó lenne minden vásárláskor begépelni összes adatunkat, helyette elég először megtenni ezt, majd következőleg elég csak bejelentkezni azonosítónkkal és a rendszer már ismerni fogja adatainkat.

Minden szolgáltatónál külön kell regisztrálni. A regisztráció során online adatlapot kitöltve adatainkkal bekerülünk a szolgáltatás üzemeltetőjének nyilvántartásába. A folyamat során azonosító és jelszó létrehozása is történik, a szolgáltatás igénybevételéhez a továbbiakban ezekkel kell majd bejelentkezni az adott honlapon.

Több olyan honlap van, ahol csak teljes értékű szolgáltatás eléréséhez szükséges az azonosító létrehozása, viszont alapfunkciókat anélkül is használhatunk. Például egy nyilvános fórumot bárki olvashat, hozzászólni viszont csak regisztrációt követően lehet.

Regisztrálunk például, mikor e-mail postafiókot hozunk létre, vagy mielőtt egy webáruházban rendelnénk, vagy ha kulturális rendezvényekről szeretnénk rendszeresen információkat kapni az e-mail címünkre.

A regisztráció folyamata Szolgáltatástól függ, hogy milyen adatunkat kötelező megadni az adatlapon. A minimum a név, e-mail cím, a későbbiekben használni kívánt azonosító, jelszó; a többi adat változó. A kötelező adatokra a rubrika mellett mindig valamilyen megkülönböztető jelzés, általában csillag (*) hívja fel a figyelmet.

Amennyiben e-mail postafiók létrehozása miatt regisztrálunk, akkor természetesen nem kérnek e-mail címet. Hivatali honlapon vagy internetes vásárlást lehetővé tevő oldalon regisztrálunk, az adatbekérés részletes és egészében kötelező lehet.

Sokszor az első látásra esetleg „feleslegesnek” tűnő bekért adatok a szolgáltató számára statisztikai célt szolgálnak, hogy pontosabb képet alkothassanak a felhasználói körről, ami segít a honlap tartalmának, arculatának közönségre szabásában.

Ha bármelyik honlapon regisztrálunk, rövid időn belül a regisztrációkor megadott e-mail címünkre általában levelet küldenek, amiben megköszönik a regisztrációt, megerősítés céljából visszaküldik a megadott adatainkat, s eljuttatják az oldalon történő belépéshez szükséges azonosítót és jelszót. Ezek a levelek automatikusan készülnek és kerülnek kiküldésre. Ha csak a levélben külön nem kérik azt, az ilyen levekre nem kell, nem szabad válaszolni, mert a levélküldésre programozott rendszer nem fogja tudni feldolgozni és értelmezni a tőlünk érkező levelet.

Néha a levélben a regisztráció megerősítéséhez további teendőket közölnek (pl. a regisztrációnkat egy linkre kattintva és az oldalt betöltve aktiválnunk kell, csak ettől a pillanattól válik a szolgáltatás használhatóvá), ilyenkor kövessük az utasításokat.

42

Az űrlap elemei Bármilyen adatot kérnek be tőlünk az interneten, ezeket minden esetben internetes űrlapok, és az azon szereplő űrlap szabvány-elemek segítségével tudjuk megadni. Az űrlapokon a következő elemekkel találkozhatunk:

adatbeviteli mező

A rubrikába kattintva rövid szöveget gépelhetünk be, vagy másolhatunk be a vágólapról.

többsoros adatbeviteli mező

Szintén szöveg bevitelére alkalmas, de itt többsoros szöveget is begépelhetünk, és sortöréseket is használhatunk.

jelszómező

Rövid szöveg, tipikusan jelszavak bevitelére alkalmas. A begépelt szöveg nem olvasható, a beírt karakterek számát csillag, vagy pötty jelzi.

lenyíló menü

A nyilat megnyomva a megjelenő lehetőségek közül választhatunk egyet vagy többet a listában az egérrel kattintva. Nagyon hosszú listáknál a lista görgethető.

Ha több lehetőség is választható a listából, akkor ezt a Ctrl billentyű nyomva tartása melletti egérkattintással tehetjük meg anélkül, hogy az előző választásunk törlődne.

rádiógomb

Ez az elem mindig csoportokban látható. A csoportban a gombok valamelyikére kattintva egymást kizáró lehetőségek közül választhatunk egyet. Választásunkat csak másik rádiógombra kattintva módosíthatjuk, a jelölés törlésére nincs lehetőség.

jelölőnégyzet (checkbox)

Csoportokban vagy önállóan fordul elő. A négyzetbe kattintva a felkínált lehetőséget jelölhetjük meg választottként. A kiválasztott négyzetben pipa jelenik meg. Választásunkat újbóli kattintással törölhetjük.

Ha csoportban szerepel, akkor egyszerre többet is bejelölhetünk.

fájlfeltöltés A gombra kattintva a számítógépünkről fájlt választhatunk ki, ami majd elküldésre kerül.

43

léptetés

Többlapos adatlapoknál a következő oldalt tölti be.

elküldés, jóváhagyás

A kitöltést követően az űrlapba írt adatokat ezzel a gombbal küldjük el.

Ha az űrlap bármelyik pontján egy elem mellett csillag található, akkor azt az adatot kötelező megadnunk; enélkül az adatlap nem lesz elküldhető.

Jellegzetes internetes regisztrációs űrlap kitöltve

44

E-mail Tudta, hogy naponta több millió e-mailt küldenek az emberek egymásnak? Az elektronikus levelezés a telekommunikáció legnépszerűbb formája, legyen szó magán, üzleti, kormányzati szintről.

Ahhoz, hogy levelezhessünk, e-mail címmel, pontosabban elektronikus postafiókkal kell rendelkeznünk. Ide fogadjuk a nekünk küldött leveleket és innen küldjük az általunk címzetteknek.

Sajátosságok a hagyományos levélhez képest Néhány alapvető jellegzetességét érdemes kiemelni az e-mailnek, amiben eltér a hagyományos levéltől.

1) Minden levélnek egy külön mezőben egy-két szóban megnevezik a tárgyát, azaz hogy miről írunk a levélben. A tárgy segíti a címzettünket abban, hogy az összes tőlünk érkezett levelet egymástól meg tudja különböztetni tartalma szerint.

2) A szöveg mindig bal szélre van igazítva; például a búcsúzó üdvözlést vagy az aláírásként funkcionáló nevünket nem kell szóközökkel bentebb húzni, mint ahogy azt a hagyományos levélben szoktuk.

3) Nem használunk keltezést a levél szövege után. A dátumot a levelezőrendszer automatikusan hozzáteszi a levélhez.

4) Amikor válaszolunk egy korábban kapott levélre, akkor azt általában nem új levélként kezdjük írni, hanem a megválaszolandó levélen állva „válasz” lehetőséget használunk. Ilyenkor a kapott levelet egészítjük ki saját válaszunkkal és küldjük vissza.

5) Ugyanazt a levelet egyszerre több embernek is elküldhetjük.

6) Az általunk küldött levél egy példánya nekünk is megmarad.

Az elektronikus levél (e-mail) felépítése Az elektronikus levelek egységes alaptulajdonságokkal rendelkeznek, megjelenésük sorrendje viszont levelező programoktól függ.

45

1. Tárgy (angol rendszerekben: Subject)

2. A küldő (feladó) neve és e-mail címe (angol rendszerekben: From)

3. Az érkezés időpontja (angol rendszerekben: Date)

4. A címzett/címzettek e-mail címe és neve (angol rendszerekben: To)

5. További címzettek, akik másolatot kaptak a levélből (angol rendszerekben: Cc)

6. A levél szövege (angol rendszerekben: Body)

E-mailen keresztül nem csak szöveget küldhetünk ismerőseinknek, hanem melléklet (más néven csatolmány) formájában bármilyen fájlt is. A szöveg és a fájl nem zárja ki egymást, egy levél mindkettőt tartalmazhatja, csatolmányból is küldhetünk többet ugyanazon levélhez mellékelve. Ha ismerősünknek szeretnénk fájlt küldeni, akkor a melléklet funkcióval kell a számítógépünkről kiválasztani a fájlt, jóváhagyni a csatolást, és küldhetjük a levelet. A korábbiaktól eltérően, a levelező szolgáltatók egyre kevésbé korlátozzák a levélhez kapcsolható mellékletek méretét, mégis 10MB-nál nagyobb fájlt ritkán küldenek e-mailben (filmet semmiképp se próbáljunk postázni). Ha nekünk érkezett levél tartalmaz mellékletet, akkor azt le kell menteni a számítógép merevlemezére, onnan bármilyen más fájlhoz hasonlóan használható lesz.

Hogy lesz saját e-mail címünk? Az ingyenes e-mail szolgáltatóknál regisztrációval hozhatunk létre saját postafiókot. Postafiók létrehozásához először választanunk kell egy számunkra szimpatikus rendszert (szolgáltatót). A rendszer honlapján regisztráljuk magunkat, megadva egy általunk választott e-mail nevet. (Az e-mail név az e-mail címben a @-jel előtti rész.) A regisztrációs procedúra befejeztével már használható is az e-mailünk.

Amit kapunk, az nem csak e-mail cím, hanem egy postafiók, azaz egy tárhely a szolgáltatónál, ahol a hozzánk érkezett levelek tárolása történik.

Számos szolgáltató közül választhatunk, a legnépszerűbb rendszerek mind ingyenesek! Ezek a rendszerek például a Gmail.com, Freemail.hu, VIPMail.hu, CitroMail.hu, Mailbox.hu.

Postafiók igénylése Postafiók igénylésekor a regisztrációnál ismertetett űrlapot kell kitölteni, néhány adat kötelező megadásával.

E-mail cím választásánál komoly problémát szokott okozni a névfoglaltság, azaz mikor az általunk választott nevet valaki már használja. Ilyenkor vagy tovább próbálkozunk alternatívákkal, vagy a rendszer által felkínált (általában kevésbé találó) nevet választhatjuk; további lehetőség a név után sorszámozás használata.

A következő oldalon egy jellegzetes postafiók-regisztrációs űrlapot láthat.

46

Postafiók regisztrációja egy szolgáltatónál

Az e-mail címekben – a fájlnevekhez és mappanevekhez képest szigorúbb megkötéssel –, semmilyen speciális karakter nem használható. Ezek a \ / : * ? „” <> | , + ! % = ( ) ; : # & $ € . De nem szerepelhetnek az ékezetes betűk (áéóöőúüűí) és a szóköz sem! Azaz az e-mail címekben kizárólag az ékezet nélküli betűk, a számok, a kötőjel, az alávonás és a pont használható.

Néhány alternatíva egy névre:

• varga.peter

• varga_peter

• varga-peter

• vargapeter

• vargapeti

• varga.peti

• varga.peter2

47

• varga.peter1978

• vargap

• peter.varga

Hogyan használjuk postafiókunkat? Egy postafiókot kétféle módon használhatunk: számítógépünkre telepített speciális levelező programmal vagy az internet-böngészőnkön keresztül, az e-mail szolgáltató honlapján, azonosító és jelszó megadásával, a bejelentkezést követően. A szolgáltató által biztosított internetes felületet webmail-nek is nevezik. A szolgáltatók mindkét forma használatát lehetővé teszik.

A két használati mód közötti különbséget a táblázat szemlélteti:

Előnyök Hátrányok

Levelező program Internet-kapcsolat kimaradása esetén is bármikor olvashatók a korábban érkezett levelek.

Több különböző e-mail postafiókot is kezelhetünk egyetlen programban, minden nekünk küldött levél egy helyen olvasható.

A merevlemez meghibásodása esetén teljes levelezésünk elveszhet.*

Csak otthonunkban, ugyanazon a számítógépen tudunk levelezni.

Webmail A leveleink épsége független számítógépünktől.

Ha internet-kapcsolat van a közelünkben, bárhol hozzáférhetünk leveleinkhez.

Internet-kapcsolat nélkül nem férünk hozzá leveleinkhez.

* Lehetőség van olyan beállításra, amivel a program csak másolatokat készít a számítógépünkre a szolgáltatónál lévő postafiókunkba érkezett levelekről. Azaz marad egy példány a kiszolgálón is saját gépre történő letöltés után.

Az internet első évtizedében, amikor az online levelező-rendszerek fejletlenek, teljesítményben korlátozottak voltak (pl. kisméretű mellékleteket lehetett csak küldeni, hamar betelt a postafiók néhány nagyobb levél után), sok számítógép-tulajdonos használt önálló levelező programot. Mára azonban előtérbe kerültek a webmail-ek, egyrészt mert megbízhatóak, számos kényelmi szolgáltatást nyújtanak, és mindenekelőtt azért, mert az emberek többsége számára fontos lett, hogy levelezését bármikor, bárhol (pl. otthon, munkahely, internet kávézó, könyvtár, külföldi tartózkodás során) el tudja érni, amire az online levelezők a megoldás.

Nem elhanyagolható szempont, hogy önálló levelező program használatánál ügyelni kell a biztonsági szempontokra is, ugyanis ki van téve a levelezésünk digitális kártevők (vírus, féreg, kémprogram) támadásának. Online levelezők esetén a megfelelő biztonságról a szolgáltatók gondoskodnak.

Hozzon létre saját postafiókot az Ön számára legjobban tetsző szolgáltatónál!

48

Levelezés helyi levelező programmal Ha külön programot szeretnénk használni elektronikus levelezéshez, akkor elsősorban a két ingyenes levelezőprogram, az Outlook Express és a Mozilla Thunderbird jön szóba.

A Mozilla Thunderbird legfrissebb változata mindig a http://www.mozilla-europe.org/thunderbird/ címről tölthető le. A lementett fájlra kettőt kattintva elindul a program telepítése. Az Outlook Expresst nem kell telepíteni, a Windows-rendszerű számítógépeken alapértelmezetten megtalálható a Start gombot megnyomva, a Programok menüben.

Az Mozilla Thunderbird és Outlook Express felülete és használata szinte teljesen azonos, eltérés csak az ikonokban van.

Levelezés internet böngészőn keresztül A webmail-ek felépítése, funkciói megegyeznek a Thunderbird vagy Outlook Express programokkal, a lényegi különbség csak az, hogy internet-böngésző programon keresztül érjük el.

Ezzel a módszerrel, bárhol legyünk a világban, ha van internet-hozzáférés, akkor bármilyen internet-böngészőben a levelező szolgáltató honlapjára lépve, bejelentkezve azonosítónkkal már olvashatunk-írhatunk e-mail-eket.

A levelező program, webmail felépítése Az e-maillel foglalkozó fejezet további részében elhangzók egyaránt érvényesek a számítógépünkre telepített és az interneten keresztül használható levelező programokra; ezekre együttesen „levelezők”-ként hivatkozunk.

A leveleknek (vagy más néven üzeneteknek) állapotuk szerint eltérő típusait különböztetjük meg:

Érkezett levél Valaki más írta és küldte nekünk.

Elküldött levél Általunk írt és a címzettnek már elküldött levél saját példánya.

Piszkozat Elkezdtük írni, de még nem fejeztük be, nem küldtük el a címzettnek (vagy címzetteknek).

Törölt levél Az érkezett és elküldött levelek egyaránt törölhetők. A számítógép fájlkezeléséhez hasonlóan a törölt elemek itt is először egy Lomtár-szerűbe kerülnek, ahonnan a véletlenül törölt levelek visszaállíthatók, vagy feleslegesek végleg törölhetők.

Az egyes levéltípusok a levelezőkben a fájlkezelésnél megismert módon külön mappákba/könyvtárakba vannak elkülönítve az átláthatóság és kezelhetőség érdekében.

49

A levelezők felületének általában négy fő része van:

1. Leveles mappák.

2. Megnyitott levélmappa tartalma (levelek listája).

3. Címlista – az általunk felvett ismerősök, partnerek e-mail címét, nevét tartalmazza.

4. Levél részletei - megnyitott érkezett vagy írás alatt lévő küldendő levél részletei.

Műveletek elektronikus levelekkel

Levél olvasása A levelezők indításkor, bejelentkezéskor automatikusan az Érkezett üzenetek (vagy Bejövő levelek) mappa tartalmát nyitják meg, tehát azonnal a nekünk küldött leveleket fogjuk látni. Az olvasott és olvasatlan üzenetek a levéllistában meg vannak különböztetve: az olvasatlan (friss) levelek vastag betűvel jelennek meg.

A listában minden sor egy levéllel azonos. Egy sor a hozzátartozó levél legfontosabb adatairól tájékoztat: ki küldte a levelet, mikor érkezett, mi volt a tárgya (a sorrend változó).

Megnyitáshoz a listában a levélre kell kattintani. A levél sokszor hosszabb, mint a megjelenítés helye, ezért a gördítősávot használva tudunk a levélben mozogni.

Fent a levelek listája, alatta pedig egy megnyitott levél

50

Telepített vagy internetes levelezőkben egyaránt lehetőség van beérkező leveleink szelektálására, ami akkor lehet hasznos, ha nagy levélforgalmunk van és nem szeretnénk, hogy a különféle helyekről érkező üzenetek keveredjenek. Ennek beállítása némi gyakorlatot feltételez. Első lépésben tetszőleges elnevezésű mappákat kell létrehozni a levelezőben (pl. „munka”, „ Művház hírlevél”), majd a szűrő- vagy levélkezelési szabályok között be kell állítani, hogy kitől érkező leveleket melyik mappába tegye mostantól automatikusan a levelező.

Levél küldése Új levél írásához – rendszertől függően – az Írás, Levélírás, Új levél, Új üzenet funkciót kell választani. A címzettet vagy címzetteket, a levél tárgyát, valamint a levél szövegét kell megadni; a sorrend tetszőleges. A szöveg hossza gyakorlatilag korlátlan hosszúságú lehet. A tárgy terjedelme jellemzően mindössze néhány szó, amit nem mondat formájában, hanem inkább címszavakban szokás megfogalmazni, például: „holnapi találkozó”, „szülinap”, „Október havi összefoglaló”, „Egyesületi Hírlevél 2009/14.”, „műsorváltozás” stb.

Keltezést nem kell feltüntetnünk, ezt a levelezők automatikusan fogják elvégezni. Manapság egyre több levelezőben lehetőség van – a szövegszerkesztő programok működéséhez hasonlóan –, helyesírás-ellenőrzést futtatni a levelünkön, így javíthatjuk a program által felismert helyesírási hibákat.

A címzettek három kategóriát alkotnak: a) eredeti címzettek, b) másolat címzettjei, c) titkos/rejtett másolat címzettjei. Mindhárom kategóriában bármennyi címzettet megadhatunk. A címzettek és a másolat-címzettek között nincs funkcionális különbség. Viszont akiket a rejtett (vagy titkos) címzettek listába írunk be, nem lesznek láthatók a többiek számára.

Körlevelek esetén, amikor egyszerre nagyobb nyilvánosságnak küldjük ugyanazt a levelet, az internet-etikett meg is kívánja, hogy a teljes címzett listát rejtett/titkos címzettként adjuk meg, mivel nem illik

51

kiadnunk mások e-mail címét a tulajdonos beleegyezése nélkül. Munkatársaknak, osztálytársaknak, közeli ismerősöknek küldött körlevél esetén természetesen nem kell elrejteni a címzett-listát.

Ha nem tudunk egy levelet befejezni, így nem lesz egyelőre elküldve, a levél nem fog elveszni: az elküldetlen levelet elmenthetjük a Mentés funkcióval. A levél a Piszkozatok levélmappába kerül, ahol elküldésig bármikor elérhető és módosítható.

A kész levelet a Küldés funkcióval postázhatjuk a címzetteknek. De nem csak a címzettek kapják meg a levelet, hanem egy saját példány az Elküldött levelek mappába is bekerül, ahol visszanézhető az összes általunk küldött levél. Különösen hasznos lehet ez, ha egy levél küldési időpontját kell felidézni, vagy utána lehet nézni, hogy valóban elküldtünk-e mindent a címzettnek, amit terveztünk.

Válasz küldése Ha egy kapott levélre szeretnénk válaszolni, akkor ritkán írunk új levelet, helyette a megválaszolandó levélen állva a levelező „válasz” lehetőséget használjuk. Ekkor a levelező úgy teszi lehetővé a levélírást, hogy beidézi az eredeti levelet, s valamilyen egyértelmű jelzéssel megjelöli a kezdetét (lásd a lenti ábrán). A válaszunkat ekkor az idézett elé kezdjük írni.

Módosított tárgy és idézett eredeti szöveg a válaszlevélben

Az így írt levél elküldésével egy tagolt „szövegfolyam” jön létre. Az elvnek az a lényege, hogy a levelező-partnerek a levelezésüket szinte mint egy folyamatos beszélgetést látják maguk előtt, könnyen utánanézhetnek, hogy mi volt a megválaszolt eredeti levélben. Ez a válaszírási mód azáltal is egyszerűsíti a levélírást, hogy a választ nem kell azzal kezdeni, hogy felvezetjük, pontosan mivel kapcsolatban válaszolunk; az idézet egyértelművé teszi partnerünk számára, hogy válaszunk melyik levelére vonatkozik.

52

A válasz-funkciót használva a levelező a levél tárgyát is automatikusan kezeli: a megválaszolandó levél tárgyát kiegészíti egy „RE:” előtaggal (RE – azaz „reply”, ejtsd „ripláj”, jelentése: válasz). Az előtag funkciója, hogy a válaszlevelünk címzettje mikor megkapja a választ, csupán a tárgyra tekintve, a levél megnyitása nélkül is tudni fogja, egy választ küldtünk valamelyik korábbi levelére.

A fent említett idézetet szabadon lehet használni: például törölhetjük az idézett-fejléc sorait, az idézet közé a sorokat megtörve írhatjuk válaszainkat, az adott mondatra-gondolatra reagálva, s ki is törölhetjük az idézet azon részeit, amire nem kívánunk válaszolni, ezzel áttekinthetőbbé téve a levelet.

Levél továbbítása Ha egy hozzánk érkezett levelet szeretnénk megosztani másokkal, akkor a levelet egy az egyben néhány kattintást követően továbbküldhetjük az általunk megadott címzetteknek.

Ehhez nem kell mást tenni, mint a levélen állva a Továbbítás (vagy Továbbküld) funkcióra kattintani. A levél ekkor úgy fog megjelenni, mintha mi írnánk: lehetőségünk is van a továbbküldés előtt a levél módosítására, írhatunk, törölhetünk akár a levél szövegéből, akár tárgyából.

Két fontos változás látható az eredeti levélen. Egyrészt az eredeti tárgy elé bekerült egy Fw: vagy Fwd: jelzés, aminek jelentése: „Forward”, magyarul „továbbít”. A levél eredeti szövege elé pedig bekerült automatikusan egy fejléc, ami a levél eredeti címzettjeit, az érkezés időpontját és eredeti tárgyát tartalmazza. Ugyan ezek mindegyikét kitörölhetjük, azonban nagyon fontos információt hordoznak! A továbbítani kívánt levél címzettjei ezek a jelzések alapján fogják tudni, hogy a levél, amit kapnak ugyan tőlünk érkezett, azonban az eredetit nem mi írtuk, csak továbbítottuk. Látni fogják, hogy ki volt az eredeti küldő, mikor érkezett hozzánk, milyen tárggyal. Ezek az információk, különösen, ha ügyet intézünk vagy munkánkhoz használjuk a levelezést, nagyon hasznosak, sőt, olykor döntő jelentőségűek lehetnek.

53

1. Az eredeti tárgy automatikus kiegészítése

2. A továbbítás előtt hozzáfűzött üzenet

3. A továbbított üzenet automatikus fejléce azonosítási célból

4. A továbbított üzenet tartalma

A továbbításhoz tehát megadjuk a címzetteket, mintha új levelet küldenénk, esetleg módosítunk a tartalmon, majd a Küldés gombbal postázzuk a levelet.

A címzett/címzettek mikor megkapják ezt a levelet, a tárgy előtt látni fogják a Fw: vagy Fwd: jelzést, valamint a levélszöveg előtti fejlécet (ha nem töröltük ki), így tudni fogják, hogy a levelet nem mi írtuk, csak továbbítottuk.

Próbáljon levelet küldeni ismerősének! Próbálja ki a levelező program funkcióit!

54

Skype Az interneten keresztül nem csak e-mail segítségével léphetünk kapcsolatba ismerőseinkkel. További lehetőségként kínálkozik a fórum, csevegés, blog, telefonálás, videó-beszélgetés stb. A következőkben az egyik legnépszerűbb kommunikációs programot mutatjuk be, a Skype-ot (ejtsd: „szkájp”). Nagy vetélytársa az MSN, ejtsd: em-es-en.

Mindkét program lehetővé teszi a programot használó emberek közötti ingyenes szöveges beszélgetést (csevegést), telefonálást, videó-beszélgetést, fájlküldést, mindezt párban vagy akár csoportos formában is (konferencia-beszélgetés). Szolgáltatási díj fizetése ellenében lehetőség van számítógépünkről a világ bármely pontján lévő vezetékes vagy mobil telefon hívására, sms-küldésre is. Az adatátvitel minden esetben interneten keresztül történik, tehát telefonvonalat nem igényel.

A Skype és MSN önálló programok, azaz internetes böngészőktől függetlenül működnek. Az MSN alapverzióját a Windows operációs rendszerek alapértelmezetten tartalmazzák, bővített változatai azonban csak a programváltozatok letöltése és telepítése után használhatók.

A programok innen tölthetők le:

Skype http://www.skype.com/intl/hu/download/skype/windows/

MSN http://download.live.com/messenger

Első használatkor regisztrálnunk kell magunkat a szolgáltatónál (ez ingyenes), az akkor megadott azonosítóval és jelszóval fogjuk tudni a továbbiakban használni a programot, és ismerőseink is az azonosítók alapján fogják tudni felvenni velünk a kapcsolatot.

A Skype azzal újította meg a telekommunikációt, hogy míg a hagyományos telefonhívások esetén számít, hogy a saját körzeten belül telefonálunk, vagy országon belüli más körzetet, vagy másik országot, netalán másik kontinenst hívunk, addig a Skype-on keresztüli telefonáláskor ennek nincs jelentősége. Úgy beszélgethetünk a világ bármely pontjával – akár videó segítségével is –, hogy az semmilyen plusz költséggel nem jár; mintha csak honlapokat olvasnánk. (Léteznek a Skype-hoz hasonló, de kevésbé elterjedt más programok is.)

Telepítse a Skype programot! Ha nehézségbe ütközik, kérjen segítséget!

55

Partnerlista, partner felvétele Skype-on keresztül csak olyan személyekkel vehetjük fel a kapcsolatot bármilyen formában, akik szerepelnek a partnerlistánkban. Az ismerőseink felvételéhez a Skype adatbázisban kell keresni, név, Skype-azonosító vagy e-mail cím alapján (képen: 1). (Óvatosnak kell lennünk a partnerválasztásban, ha sok azonos nevű embert találunk a keresés találati listájában.)

Ha megvan a találati listában, akit kerestünk (2), egyet kattintunk rá, majd megnyomjuk a Skype-partner felvétele gombot (3). Ekkor az ismerősünk kap egy értesítőt arról, hogy fel szeretnénk venni a listánkba. Az ismerősnek jóvá kell ezt hagynia, csak akkor kerül be a partnerlistába.

A partnerlistában az ismerősök neve mellett, valamint a program felső részén, a nevünk előtti gombot megnyomva is, állapotjelző szimbólumok találhatók, ezek jelentése:

56

Az állapotjelzők segítségek a partnerek számára: ez alapján tudja mindenki, hogy kit lehet épp adott pillanatban keresni. Saját állapotunkat magunk is állíthatjuk, de a program automatikusan is képes kezelni.

A partnerlistában az ismerős nevén jobb gombot nyomva, megjelennek a kezdeményezhető kommunikációs lehetőségek:

Az egyes tevékenységek nem zárják ki egymást: például egy videó-beszélgetéssel egy időben, ugyanazon ismerősünknek üzenetet írhatunk, fájlt küldhetünk.

Akár telefonálunk, akár üzenetet küldünk, a kommunikáció partnerenként önálló panelen zajlik. Azaz, ahány partnerrel folytatunk egyszerre kommunikációt, annyi Skype-ablak lesz megnyitva.

57

Üzenetküldés Az üzenetküldés valójában egy korlátok nélküli élő írásos beszélgetés. Az üzenetváltásokat a program eltárolja, így akár hónapokra visszamenőleg felidézhetők. Üzenetét a panel alján lévő beviteli mezőbe kell írni, majd elküldéshez Enter-t nyomni.

Telefonhívás Mikor felhívunk egy ismerőst, a képernyőjén megjelenik egy üzenet a híváskezdeményezésről, egyúttal telefoncsöngő hang is hallható. A hívott fél a hívást elfogadhatja vagy elutasíthatja.

Ha a számítógépünkre működő webkamera is van kötve, akkor nem csak hang, hanem videókapcsolat is lesz a csevegés során.

58

A telefonálás közben jelenlévő panelen:

1) olvasható a beszélgetőpartner neve,

2) a piros gombra kattintva befejezhető a beszélgetés,

3) látható a beszélgetés időtartama,

4) ki/be kapcsolható a mikrofon,

5) szabályozható a hangszóró/fülhallgató hangereje.

Használja a Skype programot szöveges és hangüzenetek továbbítására!

Fájlküldés Fájlt úgy tud küldeni ismerősének, ha az ismerősével folytatott beszélgetés paneljén, a szövegbeviteli mező feletti Fájl küldése feliratra kattint, a megjelenő ablakban pedig kiválasztja a küldendő fájlt.

20 megabyte-nál kisebb méretű fájlokat érdemes Skype-on keresztül továbbítani.

Próbáljon meg kisebb méretű fájlt – például egy szövegdokumentumot – küldeni ismerősének!

59

A www.magyarorszag.hu portál megismerése A www.magyarorszag.hu a magyar állam által működtetett központi honlap, ahol rengeteg információ, számos szolgáltatás, letölthető anyag érhető el. Ez a Magyarországon használható elektronikus közszolgáltatások (más néven e-közszolgáltatások) központja.

Indítsa el az internet-böngészőt, majd nyissa meg a www.magyarorszag.hu lapot!

Mi az e-közigazgatás? Minden magyar állampolgár interneten keresztül is kapcsolatba léphet a hatóságokkal, közigazgatási szervekkel. Míg korábban ügyintézésért a hivatalokban kellett várakozni, ma már egyre több ügy esetén ugyanez elektronikusan megoldható bárhonnan, az erre kialakított honlapon keresztül.

Sok információ korlátozás nélkül hozzáférhető, a személyes ügyintézés feltétele azonban, hogy a helyi okmányirodában regisztrálja magát az Ügyfélkapu használatához. Az Ügyfélkapu a www.magyarorszag.hu honlap ügyintézési szolgáltatása. Lehetőség van a portálon keresztül is regisztrálni, ekkor azonban csak korlátozott hozzáférést kapunk a szolgáltatásokhoz (ezt véglegesíteni lehet aztán az okmányirodában). Az Ügyfélkaput már több mint 550 ezren használják.

60

A regisztrációval – minden további beállítás nélkül –, olyan kényelmi szolgáltatás aktiválódik, amely

kártyaformátumú személyi igazolványának, gépjárművezetői engedélyének, útlevelének, gépjármű

forgalmi engedélyének lejáratáról automatikus emlékeztetőt fog küldeni a regisztrációkor megadott e-

mail címére.

Az ügyintézés keretében interneten keresztül foglalhat időpontot az okmányirodába az ügytípus megjelölésével, egyes ügyeket már elő is készíthet, és vannak olyanok, amelyek egészében elintézhetők itt, anélkül, hogy befáradna a hivatalba. Lehetőség van ingatlanok, gépjárművek, cégek adatinak lekérésére. Az Ügyfélkapun keresztül elérhetők az Országos Egészségbiztosítási Pénztár e-közszolgáltatásai is, mint a TAJ-szám, biztosítási jogviszony, betegéletút lekérdezése.

Az Ügyfélkapu nem csak lehetőség, hanem egyes adózóknak adó- és járulékbevallásukat kötelezően ezen keresztül kell benyújtaniuk.

A portál néhány szolgáltatásának bemutatása

Internetes Időpontfoglalás okmányirodába A funkció Ügyfélkapu regisztráció nélkül is használható. Első lépésként keresse meg a www.magyarorszag.hu főoldalon az Intézze interneten csoporton belül, az Internetes okmányiroda menüpontot.

Az Internetes okmányiroda menüpont elérése a főoldalon

61

A menüpontra kattintva, először a szolgáltatással kapcsolatos információk olvashatók. A tájékoztatószöveg alatt található a Szolgáltatás indítása gomb; kattintson erre!

Időpontfoglalás indítása

Ha a Segítség: Milyen ügyekben lehet időpontot foglalni (elektronikus ügyindítás nélkül)? aktív szövegre kattint, elolvashatja, hogy mely okmányirodai ügyek intézésében van lehetősége internetes időpontfoglalásra, és hogy az egyes ügyeken belül még milyen ügytípusok fordulnak elő.

Ha a Szolgáltatás indítása ikonra kattintott, az időpontfoglalásnak három változata jelenik meg. Ezek csak kényelmi szempontból térnek el egymástól.

Az időpontfoglalás három módja

Az első változat az okmányiroda kiválasztásával indul. A második az ügy választásával. A harmadik esetben egyetlen lépésben adható meg az okmányiroda és az ügy. Ebben a példában a harmadik változat kerül bemutatásra.

Az Időpontfoglalás okmányiroda és ügy kiválasztásával sorban az Időpontfoglalás megkezdése feliratra kattintva, négy lenyitható lista jelenik meg.

62

Kiválasztott megye, okmányiroda és ügytípus

Kövesse a következő lépéseket az időpontfoglaláshoz:

1) Először az ügyintézés helyszíneként a megyét kell kiválasztani.

2) A következő listából válasszon okmányirodát.

3) A harmadik listából ügycsoportot.

4) Majd a negyedikben az ügycsoporton belüli konkrét ügyet kell megadnia.

5) A folytatáshoz kattintson a Tovább az időpont kiválasztásához gombra.

A következő képernyőn megjelenik az aktuális hét. A napok között a dátumokra kattintva lehet váltani. A szabad, választható időpontok előtt jelölőnégyzet látható.

A hetek között is válthat a Következő hét feliratú gombot használva, ahonnan pedig az Előző hét gombbal léphet vissza.

Írja be nevét, majd válassza ki a megfelelő időpontot a jelölőnégyzetbe kattintva. Utolsó lépésként gépelje be az Ellenőrző kép felirat alatt látható biztonsági kód minden karakterét, úgy, ahogyan a képen látja. Az Időpontfoglalás gombra kattintva küldheti el időpontigénylését.

63

Időpontfoglaló adatlap kitöltése

A visszaigazolás adatait jegyezze fel, vagy ki is nyomtathatja.

64

Betegéletút lekérdezése az interneten Ez a szolgáltatás az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) TAJ-alapú elektronikus szolgáltatásaihoz tartoznak.

Az egészségügyi szolgáltatók által az Országos Egészségbiztosítási Pénztár részére jelentett elszámolási adatokból származó információk elérési lehetősége.

A szolgáltatás a megelőző teljes tárgyévre vonatkozó adatokat mutatja be a következő kategóriákba rendszerezve:

• egészségügyi ellátások (pl. kórházi, szakrendelői, fogászati, diagnosztikai, művese kezelési, házi szakápolási, gondozói, stb.),

• vényinformációk (pl. gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, gyógyfürdő szolgáltatások),

• pénzbeli ellátási adatok (pl. táppénz).

A szolgáltatás igénybevétele csak akkor lehetséges, ha regisztrálta magát az okmányirodában az Ügyfélkapu használatához, azaz rendelkezik azonosítóval (belépési név és jelszó).

A szolgáltatás használata A böngésző-programban lépjen a www.magyarorszag.hu oldalra. Kattintson az Intézze az interneten csoporton belül a TAJ-szolgáltatások menüpontra. Az alábbi ábra ehhez útmutatást nyújt:

A TAJ-szolgáltatások kiválasztása a magyarorszag.hu oldalán

A következő oldalon kattintson a Használom a szolgáltatást feliratra.

65

Ezt követően az ügyfélkapu rendszer automatikusan átirányítja az OEP rendszer felületére, ahol a bal oldali menüsávban választhat a szolgáltatások közül. Az oldal kinézete eközben megváltozott, mivel egy másik szolgáltató (OEP) rendszerébe „érkeztünk”.

Válaszon szolgáltatást az OEP által üzemeltetett oldalon

Betegéletút és Biztosítási jogviszony adatokat csak az az Ügyfélkapu-regisztrációval belépett személy kérdezhet le, aki a regisztráció tulajdonosa. A regisztrációhoz tartozó TAJ-szám ellenőrzésre kerül. A lekérdezési lehetőségek száma korlátlan.

66

Tehát a betegéletút lekérdezésénél:

1. Jelentkezzen be az ügyfélkapu rendszerébe, ha ezt még nem tette meg.

2. Válassza a TAJ-szolgáltatások lehetőséget.

3. A megjelenő honlap baloldali menüjéből válassza a Betegéletút menüpontot.

4. Adja meg TAJ számát.

5. Ezek után adja meg az időintervallumot, amiről szeretne tájékoztatást kapni.

Betegéletút lekérdezés - időintervallum megadása

A megjelenő lista első részében az egészségügyi ellátások, a másodikban a vényinformációk, a harmadikban pedig a pénzügyi ellátási adatokat (pl. táppénz) láthatók. A lista csak olyan adatokat tartalmaz, amelyeket az egészségügyi szolgáltatók elszámolási célból jelentenek az Országos Egészségügyi Pénztár felé.

Az adatbázisában továbbá nem szerepelnek az ellátásához kapcsolódó, olyan egészségügyi dokumentációk, mint a leletek, zárójelentések, beteglapok. Ezeket továbbra is csak az ellátóknál találja meg!

Az okmányirodában történt regisztrációt követően, próbálja ki a fenti tevékenységeket!

Az elektronikus szolgáltatások számos lehetőséget nyújtanak még, szánjon időt ezek megismerésére! Látogasson el a www.magyarorszag.hu internetes portálra.