SZÓBELI erőszak, LELKI terror

„Ha rákiabálunk egy élőlényre, megöljük benne a lelket. A botok és kövek a csontjainkat törik

össze, míg a szavak a szívünket…” (Robert Fulghum)

• A szidalmazás a szóbeli erőszak legnyilvánvalóbb formája.

• A szóbeli erőszak kultúránk része. Ma divat mások kritizálása, megfélemlítése, manipulálása, megcáfolása, legyőzése. A párkapcsolatokban való előfordulása is gyakori.

• „A szóbeli erőszak nem más, mint a másik feletti uralkodás és hatalomgyakorlás eszköze.”

• A szóbeli erőszak: Támadó vagy sértő szavak, amelyek valótlant állítanak az emberről, és amelyek hatására az ember elhiszi a valótlant. A szóbeli erőszak érzelmi bántalmazásnak minősül.

• A szóbeli erőszak célja: hogy az elkövető megszerezze, illetve fenntartsa a másik ember feletti hatalmát, vagy megtorolja annak elvesztését.

A szóbeli erőszakot alkalmazó férfiak nem tekintik egyenlő félnek a partnerüket, céljuk csupán a nő feletti uralom.

• A testi erőszak első előfordulását mindig szóbeli bántalmazás előzi meg, mely állandó kísérője a verésig fajuló, bántalmazó kapcsolatoknak.

• A párkapcsolatokban a szóbeli erőszak – a testi erőszakhoz hasonlóan – egyértelműen a társadalmi nemi szerepekhez kötődő jelenség. Több évszázados múltja van.

• Sokkal több férfi véli úgy, mint nő, hogy egy párkapcsolaton belül elfogadható a másik feletti uralkodás.

Ezzel a vélekedéssel függ össze a szóbeli és a fizikai bántalmazás is.

A szóbeli erőszak lehetséges módjai:

• TITKOLÓZÁS: Aki titkolózik, úgy dönt, hogy minden gondolatát, érzését, reményét és álmát megtartja magának. Partnerével hallgatag és távolságtartó, a lehető legkevesebbet tárja fel önmagából, hűvös közönybe burkolózik.

Az ilyen kapcsolat nem működik,

mert hiányzik belőle az intimitás.

A szóbeli erőszak lehetséges módjai:

• ELLENKEZÉS: Sok bántalmazó egyik fő taktikája. Ezek a férfiak ellenfélnek tekintik a partnerüket, zavarja őket, ha barátnőjüknek vagy feleségüknek saját véleménye van, ezért válogatás nélkül ellenkeznek bármivel, amit mond.

Igen romboló a párkapcsolat szempontjából, mivel útját állja a megbeszélés minden lehetőségének, következetesen tagadja a társa élményeit, véleményét.

A szóbeli erőszak lehetséges módjai:

• LESZÓLÁS: A bántalmazó folyamatosan megkérdőjelezi az áldozat észleléseit, érzéseit, gondolatait, azokat értéktelennek, pontatlannak, tévesnek állítja be.

Ez is rendkívül hatékony szóbeli bántalmazó technika. – Nem érted a viccet!– Túl komolyan veszed a dolgokat.– Csak képzelődsz!– Csak akkor vagy boldog, ha nyavalyoghatsz– Mindent kiforgatsz!

Az áldozat éveket tölthet azzal, hogy megpróbál rájönni mi a baj vele, vagy kommunikációs képességeivel.

A szóbeli erőszak lehetséges módjai:

• VICCNEK álcázott szóbeli erőszak: A viccnek álcázott lekicsinylő megjegyzések gyakran az áldozat női mivoltára, intellektuális képességeire vagy kompetenciájára vonatkoznak. A bántalmazó győztesként kerül ki a helyzetből.

A férfi olyan viccet mond, amely bántja partnerét.

- Mi mást lehet várni egy nőtől?

- A fejedet is elveszítenéd, ha nem lenne a nyakadhoz nőve.

A szóbeli erőszak lehetséges módjai:

• A beszélgetés akadályozása: Rendkívül alkalmas a párkapcsolaton belüli kommunikáció megakadályozására. A bántalmazó nem hajlandó kommunikálni, vagy ő szabja meg, hogy miről lehet beszélni, miről nem. Egy beszélgetés akadályozása történhet közvetlenül (felszólítással) vagy közvetetten (a téma elterelésével).– Kérdezett valaki?– Honnan szedted ezt az idióta ötletet?– Ki kíváncsi a véleményedre?

• A bántalmazó elsődleges célja, hogy befagyassza a beszélgetést.

A szóbeli erőszak lehetséges módjai:

• Vádaskodás és hibáztatás: A bántalmazó saját csalódottságáért, dühéért, ingerültségéért vagy bizonytalanságáért a partnerét vádolja.

• Ítélkezés és kritizálás: A bántalmazó ítélkezik áldozata fölött, ítéletének kritikai észrevételek formájában ad hangot.

- „Az a baj veled, hogy…- Te nem vagy normális!- Buta vagy! Ostoba vagy! Hülye vagy!

Ezek a megnyilvánulások nem valami konkrét cselekedetet kritizálnak, amellyel a bántalmazónak baja van, hanem a cselekedet helyett a személyt minősítik.

A szóbeli erőszak lehetséges módjai:

• Bagatellizálás: Azt üzeni, hogy amit az ember mondott vagy tett, az valójában lényegtelen. A bagatellizálás arra vonatkozik, amikor a férfi a nőnek valamilyen képességét vagy teljesítményét kicsinyli le:

- „Valójában nem is téged vettek fel erre a munkahelyre, mert a barátaiddal írattad meg a motivációs leveledet.”

• Fenyegetés: A fenyegetés azáltal manipulálja az áldozatot, hogy a legmélyebb félelmeire apellál. A bántalmazó olyasmivel fenyegetőzik, ami az áldozatnak veszteséget, fájdalmat okozna.

- Pl: …. „Ha nem csinálod ezt meg azt, …..dühös leszek. Elhagylak. Szeretőt fogok tartani. Elválok tőled…”

A szóbeli erőszak lehetséges módjai:

• Becsmérlés: A másik szidalmazása a szóbeli bántalmazás egyik legnyíltabb kategóriája. Minden becsmérlő megjegyzés verbális bántalmazásnak tekinthető. Még egy kedveskedő megszólítás (drágám!) is lehet becsmérlő, ha gúnyosan ejtik ki.

• Elfelejtés: Ha valaki következetesen elfelejti azokat az eseteket, amikor a másikat megbántotta, az szóbeli erőszak.

• Következetesen elfelejti azokat az ígéreteket, amelyek fontosak a partnernek. Partnere számít rá, társa azonban folyamatosan „elfelejti”miben maradtak.

- „Nem tudom ezt honnan szedted. Én nem állapodtam meg semmi ilyesmiben. Én nem ígértem semmi ilyesmit…”

A szóbeli erőszak lehetséges módjai:

• Bántalmazó dühkitörés: A szóbeli bántalmazó viselkedését a düh motiválja és élteti. Dühét vagy rejtetten, finom manipulációval, vagy nyíltan az áldozat ellen irányuló váratlan dühkitörésekkel nyilvánítja ki. Ennek során a partnerét vádolja, hibáztatja valamiért…

• Az áldozat, akivel kiabálnak, ordítoznak, fájdalmat és

zavarodottságot érez. A támadások kibillentik az egyensúlyából, a lelkébe tipornak.

• A bántalmazás sokszor nemcsak az áldozatra van hatással, hanem annak családtagjaira is.

• A bántalmazó a külvilág számára gyakran másik arcát mutatja. A barátok, rokonok általában „rendes fickónak” tartják.

• Ezért a szóban bántalmazott embernek gyakran senkije sincs, aki tanúsítaná a hétköznapi valóságot, és megértené őt.

A szóbeli erőszak jellemzői:

• A szóbeli erőszakos kapcsolatban az elkövető általában tagadja az erőszakot.

• A szóbeli erőszak az esetek többségében zárt ajtók mögött, titokban történik. Ezért csak az áldozat hallja.

• A szóbeli erőszak sok arcot, formát ölt.• A szóbeli erőszak következetesen elveszi az áldozattól azt a

lehetőséget, hogy áldozatként definiálja önmagát.• A fizikai erőszakot, mindig szóbeli erőszak előzi meg.

• A szóbeli erőszakot az áldozatnak kell felismernie, mivel az elkövetőnek nem fűződik érdeke a változáshoz!!!!!!!!!!

A párkapcsolatában mindenkinek joga van:• - tiszteletre - figyelmességre• - elismerésre - törődésre• - méltóságra - egyenlőségre• - megbecsülésre• - melegségre• - empátiára

- Uralkodó viszonyok között nőtt fel.- Nem volt képes felismerni és feldolgozni gyermekkora

bizonyos eseményeit.- Nem önmaga ura, ezért az önismerete bizonytalan,

nem fogadja el önmagát. - Tehetetlenségét igyekszik orvosolni a partnere fölötti

uralkodás révén. - Nem hajlandó elismerni, hogy manipulál és uralkodik.

Amint ezt elismerné, szembesülnie kellene érzéseivel.- Elutasítja partnere szeretetét, nyitottságát, hiszen épp

ezektől a tulajdonságoktól retteg. Az ő világképében ezek a tulajdonságok sérülékenységet jelentenek.

Milyen a bántalmazó?

A bántalmazó lehetséges vonásai:

• 1. Ingerlékeny, lobbanékony• 2. Kitöréseiért vagy tetteiért hajlamos a társát okolni• 3. Kiszámíthatatlan, sohasem lehet tudni, mi dühíti fel• 4. Nem fogadja el társa érzéseit vagy véleményét• 5. Nem mutat melegséget, empátiát• 6. Állandóan versenyez partnerével és annak eredményeivel• 7. Féltékeny• 8. A bírálatokra azonnali visszavágással vagy leszólással

reagál• 9. Kritikus• 10. Manipuláló• 11. Ellenséges• 12. Nem mutatja ki az érzéseit.

Milyen az áldozat?

- Olyan családban nőtt fel, ahol a felnőttek rosszul használták a gyerek fölötti hatalmukat. Ezekben a családokban a másik feletti hatalom és a szóbeli erőszak volt az uralkodó elv. A gyermek érzéseit nem fogadta el a környezete. Úgy nevelték, hogy saját magának köszönheti ha nehézségei, fájdalmai vannak. Az apa általában közömbös volt, kívülállóként nem volt jelen a család életében, vagy maga is dühönségre hajlamos volt.

- A gyermek szemében az őt gondozó felnőttek istenszerű lények voltak. Ezért az a vélekedés erősödött meg benne, hogy csak vele lehet valami baj. Később úgy lépett be a felnőtt létbe, hogy nem rendelkezett megfelelő erős önértékeléssel. Még mindig azt hiszi, vele van a baj, hiszen aki azt mondja, hogy szereti, az nem kiabál rá, nem mondja hogy szerencsétlen, ostoba stb. hacsak személyiségével, tehetségével nincs valami baj.

Milyen hatással van az áldozatra

a szóbeli erőszak?• 1. Nem bízik saját magában• 2. Elveszíti magabiztosságát• 3. Elveszíti a lelkesedését• 4. Egyre inkább kételkedik magában• 5. Bizonytalan abban, hogy értelmezik szavait, tetteit• 6. Aggódik, hogy valami nem stimmel vele• 7. Szorong vagy fél• 8. Szeretne elmenekülni vagy elszökni• 9. Bizonytalan észlelései elfogadásában• 10. Azt hiszi, hogy amiben a legjobb, azt valójában a

legrosszabbul csinálja• 11. Hajlamos a jövőben élni (Majd minden rendbe jön, ha…)• 12. Nem bízik jövőbeli sikereiben• 13. Aggasztja, hogy nem olyan boldog, mint amilyen lehetne

• A szóbeli erőszak pusztítja a lelket. Elszívja az életörömöt és a vitalitást. Az áldozat mégis reménykedik abban, hogy a társa majd egyszer kimutatja,hogy szereti.

• Paradoxon: Az áldozat minél inkább megosztja félelmeit a

bántalmazóval, elfogadást, és meghittséget remélve, a bántalmazó annál inkább gyengeségnek fogja tekinteni nyitottságát, magasabb rendűnek fogja érezni magát, hűvösebbé válik.

A SZÓBELI ERŐSZAK FELISMERÉSE ÉS KEZELÉSE

• A szóbeli erőszak hatásai minőségi természetűek, nem láthatók úgy, ahogy a fizikai erőszak hatásai. A sérülés mértéke az áldozat által megélt szenvedés intenzitásától függ.

1. lépés: az áldozat már nem önmagában, hanem társában kezd kételkedni.

2. lépés: lassan felébred abból az illúzióból, hogy társa ugyanolyan elvek szerint szemléli a világot, mint ő. Nehéz elhinnie, hogy társa azért bánik így vele, mert uralkodni akar rajta és ellenőrzése alatt akarja tartani.

Milyen lépéseket tehet az áldozat?

• 1. Szakszerű segítséget keres.

• 2. Az áldozat kérheti bántalmazóját, hogy menjen el vele pszichológushoz, vagy családterapeutához.

• 3. Határokat kell kijelölni.

Minden bántalmazó helyzetben van lehetőség a kilépésre.

Mindenki szabad ember!