3eseacutely 20174

Tanulmaacuteny

Andor Laacuteszloacute

SZOCIAacuteLPOLITIKAacuteNK NEGYEDSZAacuteZADA EUROacutePAI

TUumlKOumlRBEN

A tanulmaacuteny koumlzgazdasaacutegi eacutes moacutedszertani adaleacutekokkal szolgaacutel a hazai szo-ciaacutelpolitika negyedszaacutezados fejlődeacuteseacutenek aacutettekinteacuteseacutehez Bemutatja azokat az iraacutenyadoacute paradigmaacutekat amelyek meghataacuteroztaacutek a joacuteleacuteti politika alakulaacutesaacutet Magyarorszaacutegon a rendszervaacuteltaacutes kezdeteacutetől a koumlzelmuacuteltig Ezt koumlvetően kite-kintuumlnk az Euroacutepai Unioacute szociaacutelis dimenzioacutejaacutera eacutes az euroacutepai orszaacutegok szoci-aacutelis helyzeteacutenek alakulaacutesaacutera a nagy peacutenzuumlgyi eacutes gazdasaacutegi vaacutelsaacuteg időszakaacuteban Ennek soraacuten oumlsszevetjuumlk Magyarorszaacuteg eacutes maacutes euroacutepai orszaacutegok főbb joacuteleacuteti mutatoacuteinak alakulaacutesaacutet kuumlloumln figyelmet fordiacutetva a hazai szegeacutenyseacutegi indikaacuteto-rok eacutes a taacutersadalmi mobilitaacutes koumlzelmuacuteltbeli alakulaacutesaacutera A kvantitatiacutev eacutes kva-litatiacutev elemzeacutes arra enged koumlvetkeztetni hogy Magyarorszaacuteg a szociaacutelpolitika tereacuten is elkanyarodott az euroacutepai főaacuteramtoacutel

Iraacutenyadoacute gondolatkoumlroumlk a szociaacutelpolitikaacuteban Magyarorszaacutegon

Magyarorszaacuteg elmuacutelt negyedszaacutezados toumlrteacuteneteacutet olyan iraacutenyadoacute gondolatok szegeacutelyezik (a koraszuumlloumltt joacuteleacuteti aacutellamtoacutel a munkaalapuacute taacutersadalomig) amelyek a joacuteleacuteti politika eacutes a szociaacutelis koheacutezioacute szempontjaacuteboacutel inkaacutebb negatiacutev mint pozitiacutev szerepet jaacutetszottak

Az eszmeacuteknek gondolatoknak nagy szerepuumlk van a politika formaacutelaacutesaacuteban ndash ez igaz a rendszervaacuteltaacutes utaacuteni Magyarorszaacutegra is A rendszervaacuteltaacuteshoz fűződő taacuter-sadalmi elvaacuteraacutesok ugyan a Nyugathoz valoacute felzaacuterkoacutezaacutesroacutel szoacuteltak ez nem jelen-tette egyuacutettal azt hogy az eacuteletsziacutenvonal felzaacuterkoacutezaacutesaacutet a joacuteleacuteti rendszer erősiacuteteacuteseacutetől kiterjeszteacuteseacutetől kellene vaacuterni Eacutepp ellenkezőleg

Az aacutetmenet korai időszakaacuteboacutel kiemelkedik a bdquokoraszuumlloumltt joacuteleacuteti aacutellamrdquo kon-cepcioacuteja amely Kornai Jaacutenos neveacutehez fűződoumltt Kornai (1996) szerint a szocia-lista rendszer tuacutelvaacutellalta magaacutet az adott joumlvedelmi szinten nem eacutepiacutethető bdquosveacuted

A SZEF-Akadeacutemia kereteacuteben 2016 november 22-eacuten elhangzott előadaacutes szerkesztett eacutes bőviacutetett vaacutel-tozata

Tanulmaacutenyok

4 eseacutely 20174

Tanulmaacuteny

modellrdquo Ez a koumlzgazdasaacutegi logika a 90-es eacutevekben erősebb hataacutest gyakorolt a kormaacutenyzati inteacutezkedeacutesekre a joacuteleacuteti rendszer tereacuten mint a szociaacutelis modellekkel kapcsolatos elmeacuteletek eacutes elgondolaacutesok

Kornaitoacutel a bdquokoraszuumlloumltt joacuteleacuteti aacutellamrdquo koncepcioacutejaacutet a Vilaacutegbank is aacutetvette ami segiacutetett abban hogy ne csak Magyarorszaacutegon vaacuteljeacutek ismertteacute Kornai nyomaacuten sokan elfogadtaacutek a szociaacutelis gondoskodaacutes kalibraacutelaacutesaacutenaacutel legelőszoumlr is tekintetbe kell venni a szoacuteban forgoacute orszaacutegok fejlettseacutegi szintjeacutet eacutes vissza kell venni a joacuteleacuteti iacutegeacuteretekből Olyan tiacutepusuacute szociaacutelpolitikaacutet kell gyakorolni amely araacutenyban aacutell az orszaacutegok bdquoteherviselő keacutepesseacutegeacutevelrdquo

Kornai teacuteziseacuteből toumlbbfeacutele koumlvetkezteteacutes eacutes inteacutezkedeacutes volt szaacutermaztathatoacute reacuteszben az aacutellamhaacuteztartaacuteson reacuteszben pedig a gazdasaacutegi (vaacutellalati) szfeacuteraacuten beluumll Magaacuten a gazdasaacutegon beluumll az hogy a vaacutellalatokroacutel le kell vaacutelasztani az oda nem illő joacuteleacuteti teveacutekenyseacutegeket Az aacutellamszocialista rendszerben ugyanis a nivellaacutelaacutes az egyenlősiacutető politika nem pusztaacuten a joacuteleacuteti aacutellamon (tehaacutet aacutellami transzfereken eacutes szolgaacuteltataacutesokon) keresztuumll toumlrteacutent hanem a vaacutellalaton beluumlli teveacutekenyseacutegek reacuteveacuten is A munkahelyi oacutevodaacutetoacutel kezdve a balatoni uumlduumllteteacutesig szaacutemos olyan szol-gaacuteltataacutest lehet felsorolni amelyet egy amerikai koumlzgazdasaacutegi tankoumlnyv nem sorol a vaacutellalati funkcioacutek koumlzeacute

A gazdasaacutegi rendszervaacuteltozaacutes (1990-es eacutevek) soraacuten a vaacutellalatok joacuteleacuteti funkcioacuteja joacutereacuteszt leeacutepuumllt meacutegpedig olykeacuteppen hogy azokat rendszerszerűen nem felteacutet-lenuumll vette aacutet sem az oumlnkormaacutenyzat sem az aacutellam Ezt az aacutetalakiacutetaacutest reacuteszben a privatizaacutecioacute reacuteszben a vaacutellalatok egy reacuteszeacutenek megszuumlnteteacutese illetőleg a koumlzszfeacute-ra reformjai vitteacutek veacutegbe

Magaacuten a szociaacutelis rendszeren beluumll egy paradigmavaacuteltaacutes toumlrteacutent a raacuteszorultsaacutegi elv előteacuterbe keruumlleacuteseacutevel Ez az elv (szemben az alanyi vagy biztosiacutetotti joggal) a teacutenylegesen tehaacutet meacuterhetően eacutes bizonyiacutethatoacutean szegeacutenyeket helyezi a joacuteleacuteti politika centrumaacuteba Ennek a paradigmavaacuteltaacutesnak az egyik fontos meacuterfoumlldkoumlve az 1995-oumls makrogazdasaacutegi stabilizaacutecioacutes program (az uacuten Bokros-csomag) volt amely az egyensuacutely helyreaacutelliacutetaacutesaacutet ceacutelzoacute inteacutezkedeacuteseket oumlsszekapcsolta a joacuteleacuteti mo-dellvaacuteltaacutest gyorsiacutetoacute reformokkal

Tovaacutebbi fontos teruumllet volt az 1990-es eacutevekben a szociaacutelis rendszer egyes ele-meinek megnyitaacutesa a privatizaacutecioacute (magaacutenszereplők beleacutepeacutese) előtt Erre peacutelda a nyugdiacutejrendszer ahol a koraacutebbi egyseacuteges aacutellami (felosztoacute-kirovoacute finansziacutero-zaacutesuacute) rendszer melleacute 1997-ben beleacutep a koumltelező tőkefedezeti pilleacuter A reform a koumltelező nyugdiacutejjaacuteruleacutek egy reacuteszeacutet teacuteriacutetette el a fokozatosan feleacutepiacutetendő magaacuten-pilleacuter feleacute ami aacutetmenetileg aacutellamhaacuteztartaacutesi deficitnoumlvekmeacutennyel jaacutert (a reformot 2010-ben az Orbaacuten-kormaacuteny fordiacutetotta vissza mielőtt meacuteg az kifejthette volna pozitiacutev hataacutesait)

Hasonloacute koncepcioacutet koumlvetett volna az egeacuteszseacuteguumlgy reformja ndash nem veacuteletlen hogy az ezredforduloacute időszakaacuteban maga Kornai Jaacutenos is elsősorban az egeacuteszseacuteg-uumlgy koumlzgazdasaacutegtanaacuteval foglalkozott a szocialista rendszer utolsoacute baacutestyaacutejakeacutent utalva erre a szektorra Koncepcioacute szintjeacuten itt az egeacuteszseacutegbiztosiacutetaacutes privatizaacutecioacutejaacute-

5eseacutely 20174

Andor Laacuteszloacute Szociaacutelpolitikaacutenk negyedszaacutezada euroacutepai tuumlkoumlrben

nak előkeacutesziacuteteacuteseacutere illetőleg az egeacuteszseacuteguumlgyi szolgaacuteltataacutesokban a koumlz- eacutes magaacutensze-replőket oumlsszekoumltő ppp (public-private partnership) konstrukcioacutekra kell gondolni

A Kornai-feacutele koraszuumlloumltt joacuteleacuteti aacutellam koncepcioacute igen sokaacuteig mintegy keacutet eacutevtizeden aacutet iraacutenyadoacute gondolatkeacutent szolgaacutelt Hozzaacute keacutepest a paradigmavaacuteltaacutest a Nemzeti Egyuumlttműkoumldeacutes Rendszere hozta el Mint sok egyeacuteb teruumlleten (alkot-maacutenyossaacuteg gazdasaacutegpolitika sportpolitika stb) a joacuteleacuteti rendszerben is uacutej korszak kezdeteacutenek kell tekintenuumlnk 2010-et Itt az uacutej iraacutenyadoacute gondolatkoumlr a bdquomunka-alapuacute taacutersadalomrdquo fogalmaacuteval jellemezhető elsősorban

Ha a kortaacuters szakirodalomban keresuumlnk tudomaacutenyos megalapozaacutest ennek a gondolatkoumlrnek akkor valoacutesziacutenűleg nem talaacutelunk ilyet Ezeacutert ezt az iraacutenyzatot leginkaacutebb a regnaacuteloacute miniszterelnoumlk neveacutehez kapcsolhatjuk Orbaacuten Viktor meg-hirdette bdquosegeacutely helyett munkaacutetrdquo kell adni az embereknek Ez vaacuteltozaacutest jelent mind foglalkoztataacutesi mind pedig szociaacutelis aacutegon A foglalkoztataacutespolitika leegy-szerűsoumldik Fel kell lendiacuteteni a gazdasaacutegot a kkv-szektornak kedvező szabaacutelyo-zaacutesi koumlrnyezet eacutes taacutemogataacutesok uacutetjaacuten eacutes lehetőveacute kell tenni a munkaacuteltatoacuteknak hogy a nekik leginkaacutebb megfelelő moacutedon alkalmazzaacutek a munkavaacutellaloacutekat Ahol az ilyenformaacuten felkiacutenaacutelt elsődleges foglalkoztataacutes nem műkoumldik ott koumlzmunka megszervezeacutese uacutetjaacuten kell elmozdulni a teljes foglalkoztataacutes feleacute

A munkaalapuacute taacutersadalom eacutegisze alatt toumlrteacutent meg a munkaneacutelkuumlli ellaacutetaacutes jogosultsaacutegaacutenak (90 napra toumlrteacutenő) roumlvidiacuteteacutese ami meacuteg inkaacutebb elősegiacutetette hogy kialakuljon a koumlzmunka dominanciaacuteja a foglalkoztataacutespolitikaacuteban A foglalkoz-tataacutesi eacutes szociaacutelis doumlnteacutesek alacsonyabb szintre keruumlltek az igazgataacutes hierarchiaacute-jaacuteban eacutes megjelent a szociaacutelis juttataacutesok felteacutetelekhez koumlteacutese Egyidejűleg meg-vaacuteltoztak az uacutejraelosztaacutes hangsuacutelyai a taacutemogataacutesok egyre jobban a koumlzeacuteposztaacutelyt kedvezmeacutenyezik a bdquoraacuteszoruloacutekrdquo helyett (ld gyed csok) Az időszak fontos in-teacutezkedeacutessorozata kapcsoloacutedik a nyugdiacutejrendszerhez iacutegy a koumltelező magaacutenpilleacuter felszaacutemolaacutesa valamint a korai nyugdiacutej visszaszoriacutetaacutesa Mivel pedig szaacutemos teruumlle-ten a joacuteleacuteti rendszer visszafejleszteacutese az iraacuteny szociaacutelis jelleget oumlltenek a gazdasaacuteg szabaacutelyozaacutesaacutenak egyes elemei mindenekelőtt az uacuten rezsicsoumlkkenteacutes (szolgaacuteltataacutesi aacuterak leszoriacutetaacutesa)

A fenti teacutetelek toumlbbseacutege hungarikumnak tekinthető Koumlzuumlluumlk tulajdonkeacuteppen az effektiacutev nyugdiacutejkorhataacuter emeleacutese eacutes ezzel oumlsszefuumlggeacutesben a korai nyugdiacutej visz-szaszoriacutetaacutesa az egyetlen amely illeszkedik egy nemzetkoumlzi trendbe koumlszoumlnhetően a fejlettebb orszaacutegokra jellemző aacuteltalaacutenos demograacutefiai trendeknek

Baacuter itt nem adhattunk teljes keacutepet a joacuteleacuteti rendszerre hatoacute elgondolaacutesokroacutel joacutel laacutethatoacute hogy Magyarorszaacutegon a szociaacutelpolitika fejlődeacuteseacutet az elmuacutelt negyedszaacutezad soraacuten toumlbbnyire olyan doktriacutenaacutek hataacuteroztaacutek meg amelyek a leeacutepuumlleacutes (kevesebb forraacutes szereacutenyebb aacutellami feladatkoumlr szűkebb jogosultsaacuteg) feleacute mutattak

Meacuteg eacuterdekesebb hogy a Kornai-feacutele bdquokoraszuumlloumltt joacuteleacuteti aacutellamrdquo eacutes az orbaacuteni bdquomunkaalapuacute taacutersadalomrdquo koumlzoumltt az EU-csatlakozaacutes időszakaacuteban nem kezdő-doumltt uacutej szakasz Magyarorszaacutegon az EU-csatlakozaacutessal Az Euroacutepai Unioacute iraacutenyadoacute szerepe a szociaacutelpolitika tereacuten nem mutathatoacute ki olyan meacuterteacutekben hogy a csat-lakozaacutest (2004) korszakhataacuterkeacutent tudjuk megjeloumllni Ez nem jelenti azt hogy az

6 eseacutely 20174

Tanulmaacuteny

EU-csatlakozaacutes egyaacuteltalaacuten nem volt hataacutessal a hazai taacutersadalompolitikaacutera Amit elmondhatunk hogy az EU a joacuteleacuteti politika egyes elemeire hatott (pl ceacutelzott fog-lalkoztataacutesi eacutes szociaacutelis programok indultak) E hiaacuteny eacuterzeacutekelteteacuteseacutehez eacuterdemes aacutettekinteni hogyan fejlődoumltt az elmuacutelt időszakban az EU-szintű gondolkodaacutes a szociaacutelpolitikaacuteroacutel

A szociaacutelpolitika evoluacutecioacuteja az Euroacutepai Unioacuteban

Az Euroacutepai Unioacute leacutetrehozaacutesa nem volt lehetseacuteges az integraacutecioacute szociaacutelis dimen-zioacutejaacutenak definiaacutelaacutesa neacutelkuumll Az ezzel kapcsolatos politikai vitaacutek miatt azonban e szociaacutelis dimenzioacute kieacutepiacuteteacutese fokozatosan leacutepeacutesenkeacutent toumlrteacutent Elmondhatoacute az is hogy a Szerződeacutesben definiaacutelt EU-szociaacutelpolitika leacutenyegeacuteben munkauumlgyi keacuter-deacutesekről szoacutel eacutes csak szereacuteny meacuterteacutekben indirekt moacutedon eacuterinti a tagorszaacutegok joacuteleacuteti rendszereit A joacuteleacuteti politika tereacuten az EU taacutemogatoacute funkcioacutet laacutet el a szubszi-diaritaacutes elveacutenek tiszteletben tartaacutesaacuteval

Ugyanakkor elmondhatoacute hogy baacuter az EU-ban a szociaacutelis integraacutecioacute lemaradva koumlveti a gazdasaacutegit sokreacutetű teruumlletről van szoacute amely tartalmazza a szakpolitikai koordinaacutecioacutet a munkauumlgyi jogalkotaacutes egy jelentős reacuteszeacutet valamint koumlltseacutegveteacutesi eszkoumlzoumlk munkaerőpiaci eacutes szociaacutelis koheacutezioacutet segiacutető alkalmazaacutesaacutet (mindenekelőtt az Euroacutepai Szociaacutelis Alap kereteacuteben)

A szociaacutelis dimenzioacuten beluumll a munkauumlgy eacutes a szociaacutelis veacutedelem koumlzoumltt uacutej egyen-suacutely joumltt leacutetre 2010-től az Euroacutepa 2020 Strateacutegia meghirdeteacuteseacutevel Ez a program ugyanis tartalmazta ndash a heacutet koumlzuumll egy kiemelt kezdemeacutenyezeacuteskeacutent ndash a Szegeacutenyseacuteg elleni platformot valamint a szegeacutenyseacuteg eacutes kirekeszteacutes csoumlkkenteacuteseacutere iraacutenyuloacute konkreacutet ceacutelszaacutemot (legalaacutebb 20 millioacute fő 2020-ig) Egyidejűleg a szociaacutelpolitika explicit moacutedon megjelent a Foglalkoztataacutesi Iraacutenymutataacutesban (bdquoTaacutersadalmi befo-gadaacutes szegeacutenyseacuteg elleni kuumlzdelemrdquo)

Az Euroacutepa 2020 Strateacutegia meghirdeteacutese oacuteta az uacuten Euroacutepai Szemeszter han-golja oumlssze a koumlzoumlsseacutegi kormaacutenyzaacutes gazdasaacutegi eacutes szociaacutelis dimenzioacuteit Ez az unioacutes szintű aacutetfogoacute elemzeacutes eacutes a Nemzeti Reform Programok alapjaacuten azok rendsze-res vitaacutei utaacuten a tagaacutellamok szaacutemaacutera toumlrteacutenő ajaacutenlaacutesok megfogalmazaacutesaacuteval zaacuterul Az Euroacutepai Szemeszter kereteacuteben az Euroacutepai Bizottsaacuteg ismeacutetlődően felszoacuteliacutetotta a tagorszaacutegokat hogy hathatoacutesabban leacutepjenek fel a peacutenzuumlgyi eacutes gazdasaacutegi vaacutelsaacuteg szociaacutelis koumlvetkezmeacutenyeinek enyhiacuteteacuteseacuteeacutert

Az Euroacutepa 2020 Strateacutegia eacutegisze alatt az EU-szintű koordinaacutecioacute fejlődeacuteseacutet neacutehaacuteny fontos dokumentum feacutemjelezte Ilyen volt a Nemzeti Roma Integraacuteci-oacutes Strateacutegiaacutek Euroacutepai Kerete (2011) valamint a Szociaacutelis Beruhaacutezaacutesi Csomag (2013) Utoacutebbi ajaacutenlaacutesokat fogalmazott meg a gyermekszegeacutenyseacuteg ellen moacuted-szertani taacutemogataacutest nyuacutejtott a minimaacuteljoumlvedelem-rendszerek kidolgozaacutesaacutehoz eacutes a hajleacutektalansaacuteg felszaacutemolaacutesaacutehoz

Hozzaacute kell tenni a szociaacutelpolitikai koordinaacutecioacutet segiacutető dokumentumok idő-ben kisseacute lemaradva koumlvetteacutek a foglalkoztataacutespolitika meguacutejulaacutesaacutet Ott ugyanis

7eseacutely 20174

Andor Laacuteszloacute Szociaacutelpolitikaacutenk negyedszaacutezada euroacutepai tuumlkoumlrben

maacuter hamarabb 2012 aacuteprilisaacuteban megszuumlletett a Foglalkoztataacutesi Csomag vala-mint 2012 decembereacuteben az ezt kiegeacutesziacutető Ifjuacutesaacutegi Foglalkoztataacutesi Csomag Az utoacutebbi nyomaacuten a munkauumlgyi miniszterek tanaacutecsa februaacuterban elfogadta az ifjuacutesaacutegi garancia programjaacutet amellyel eleacuterhető hogy a 25 eacutev alattiak koumlreacuteben megszűn-joumln a 4 hoacutenapnaacutel tovaacutebb tartoacute munkaneacutelkuumlliseacuteg Erre a ceacutelra az Euroacutepai Tanaacutecs januaacuterban 6 milliaacuterd euroacutet elkuumlloumlniacutetett a 2014-20 koumlzoumltti keretkoumlltseacutegveteacutesben

Aacuteltalaacuteban veacuteve az ilyen strateacutegiai koumlzlemeacutenyek hatottak vagy a jogalkotaacutes vagy a koumlltseacutegveteacutes alakiacutetaacutesaacutera Vaacuteltozott peacuteldaacuteul az EU peacutenzuumlgyi eszkoumlzei eacutes a tagaacutellami szociaacutelpolitika koumlzoumltti kapcsolat is A 2014-20-as EU-koumlltseacutegveteacutes ndash sok vita utaacuten ndash előiacuterta hogy az Euroacutepai Szociaacutelis Alap legalaacutebb 20 szaacutezaleacutekaacutet kell taacutersadalmi befogadaacutes ceacuteljaira fordiacutetani Emellett megtartotta sőt meg is erősiacutetet-te a raacuteszoruloacutek eacutelelemmel valoacute ellaacutetaacutesaacutet segiacutető eszkoumlzt (FEAD) is

A 2013 februaacuterjaacuteban elfogadott Szociaacutelis Beruhaacutezaacutesi Csomag loumlkeacutest adott a tagorszaacutegok koumlzoumls gondolkodaacutesaacutenak eacutes konkreacutet szociaacutelpolitikai erőfesziacuteteacuteseinek Eacutervanyagot szolgaacuteltatott abban a tekintetben hogyan veacutedjuumlk meg a joumlvő szem-pontjaacuteboacutel legfontosabb szociaacutelis kiadaacutesokat a koumlltseacutegveteacutesi konszolidaacutecioacute idősza-kaacuteban Egyeacutertelműveacute tette melyek a hajleacutektalansaacuteg elleni legjobb strateacutegiaacutek az EU-ban Utat mutatott arra neacutezve hogyan segiacutethetnek a szociaacutelis vaacutellalkozaacutesok eacutes mikeacutent lehet hateacutekonyan hasznaacutelni az unioacutes forraacutesokat szociaacutelpolitikai ceacutelokra

Az unioacutes dokumentumoktoacutel idegen minden olyan megnyilvaacutenulaacutes amely a taacutersadalom peremeacutere szoruloacutekat bűnbaknak tekinti Baacuter a gazdasaacutegi vaacutelsaacuteg sok helyen a koraacutebbinaacutel nehezebb koumlruumllmeacutenyeket teremtett a munkahelyteremteacutes eacutes a szociaacutelis integraacutecioacute programjaacutet az iraacutenymutataacutes szerint nem feladni kell hanem uacutej eszkoumlzoumlket kell keresni hozzaacute

Vaacutelsaacuteg idejeacuten a kormaacutenyoknak keveacutes eszkoumlz aacutell a rendelkezeacutesuumlkre ahhoz hogy koumlzvetlenuumll orvosoljaacutek az egyre meacutelyuumllő egyenlőtlenseacutegeket de lehetőseacuteguumlk van arra ndash eacutes egyuacutettal koumltelesseacuteguumlk is ndash hogy az eseacutelyegyenlőseacuteg eacuterdekeacuteben felleacutepje-nek Az a fajta uacutejraelosztaacutes amely a leszakadoacutekat helyzetbe hozza eacutes keacutepesseacute teszi arra hogy reacuteszt vegyenek a gazdasaacutegi eacutes a taacutersadalmi eacuteletben nem maacutes mint szo-ciaacutelis beruhaacutezaacutes Ennek előmozdiacutetaacutesa roumlvid eacutes hosszuacute taacutevon egyaraacutent kedvezően hathat a foglalkoztataacutesra a termeleacutekenyseacutegre eacutes a taacutersadalmi koheacutezioacutera

Ha a GDP meghataacuterozott reacuteszeacutet szociaacutelis beruhaacutezaacutesok ceacuteljaacutera fordiacutetjuk ez-zel szaacutemottevő taacutersadalmi illetve gazdasaacutegi kiadaacutesokat tudunk megspoacuterolni a joumlvőben Peacuteldakeacutent emliacutethetők olyan inteacutezkedeacutesek amelyek ifjuacutesaacutegi garancia bevezeteacuteseacutet a szuumllők munkaacuteba aacutellaacutesaacutet is segiacutető minőseacutegi gyermekgondozaacutesi szol-gaacuteltataacutesok kialakiacutetaacutesaacutet a betegseacutegek eacutes a gyermekszegeacutenyseacuteg megelőzeacuteseacutet vala-mint a sziacutenvonalas oktataacutest eacutes az aktiacutev időskort szolgaacuteljaacutek

A szociaacutelis beruhaacutezaacutes olyan befekteteacutes mely a veacutegeredmeacutenyt tekintve szinte mindig megteacuteruumll eacutes amelyet az Euroacutepai Bizottsaacuteg prioritaacutesnak tekint A szociaacutelis beruhaacutezaacutesokra eacutepuumllő modern joacuteleacuteti aacutellamok eacutepiacuteteacutese egyszerre szolgaacutelja az Euroacutepa 2020 strateacutegia keacutet ceacutelkitűzeacuteseacutet a szegeacutenyseacuteg csoumlkkenteacuteseacutet eacutes a foglalkoztataacutesi raacuteta emeleacuteseacutet

8 eseacutely 20174

Tanulmaacuteny

Az euroacutepai orszaacutegokat nem a szociaacutelis hanem a gazdasaacutegi modelljuumlk sodorta meacutely vaacutelsaacutegba Ez azonban nem jelentette azt hogy a szociaacutelis modell vaacuteltozaacutesok neacutelkuumll uumlzemelhet tovaacutebb A joacuteleacuteti aacutellamok modernizaacutecioacuteja szuumlkseacuteges lehet peacuteldaacuteul demograacutefiai okokboacutel de segiacutethet a gazdasaacuteg hosszabb taacutevuacute fellendiacuteteacuteseacuteben noumlve-kedeacutesi potenciaacuteljaacutenak erősiacuteteacuteseacuteben is

Vaacutelsaacuteg szegeacutenyseacuteg joumlvedelmi egyenlőtlenseacuteg az EU-ban eacutes Magyarorszaacutegon

Annak elleneacutere hogy az Euroacutepai Unioacute az Euroacutepa 2020 Strateacutegia időszakaacuteban egyre nagyobb hangsuacutelyt fektetett a szociaacutelis dimenzioacutera az bdquoinkluziacutev noumlveke-deacutesrdquo fontossaacutegaacutera az egyidejűleg zajloacute peacutenzuumlgyi eacutes gazdasaacutegi vaacutelsaacuteg komoly kaacute-rokat okozott eacutes toumlbb orszaacutegban visszavetette a koraacutebban megvaloacutesult fejlődeacutest

A gazdasaacuteg műkoumldeacutese (fejlődeacutese vagy vaacutelsaacutega) mindig hataacutessal van a szociaacutelpo-litika napirendjeacutere Behataacuterolhatja a kereteit ugyanakkor feladatokat is ad a szo-ciaacutelpolitika szaacutemaacutera Ha rosszul műkoumldik a gazdasaacuteg keveacutesseacute eredmeacutenyes a gaz-dasaacutegpolitika akkor a feladat toumlbb a forraacutes viszont kevesebb lesz a szociaacutelpolitika szaacutemaacutera Amikor tehaacutet meacuterőszaacutemokkal jellemezzuumlk egy orszaacuteg joacuteleacuteti rendszereacutenek teljesiacutetmeacutenyeacutet akkor az indikaacutetorok rendszerint a szociaacutelpolitika eacutes a gazdasaacuteg egyuumlttes hataacutesaacuteroacutel adnak szaacutemot

A joacuteleacuteti rendszerek eredmeacutenyesseacutegeacutet jellemző haacuterom legfőbb indikaacutetor (mun-kaneacutelkuumlliseacuteg szegeacutenyseacuteg egyenlőtlenseacuteg) tekinteteacuteben az alaacutebbiakat lehet meg-aacutellapiacutetani

E mutatoacutek alapjaacuten a koumlzelmuacutelt vaacutelsaacutegidőszakaacuteban az euroacutepai orszaacutegok soksziacute-nűseacuteget olykor egeacuteszen elteacuterő mintaacutekat mutatnak konkreacutetan az euroacutezoacutenaacuten beluumll pedig polarizaacutecioacute figyelhető meg (1 aacutebra)

Ami a munkaneacutelkuumlliseacutegi raacutetaacutet illeti a vaacutelsaacuteg időszakaacuteban az EU tagorszaacutega-it erőteljes polarizaacutecioacute jellemezte Mint minden gazdasaacutegi vaacutelsaacuteg idejeacuten az EU egeacuteszeacutet tekintve 2008ndash14 koumlzoumltt is megemelkedett a munkaneacutelkuumlliseacuteg szint-je Ez azonban messze nem egyenletesen toumlrteacutent reflektaacutelva az egyes orszaacutegok orszaacutegcsoportok peacutenzuumlgyi-gazdasaacutegi poziacutecioacutejaacutera

EU-szinten a munkaneacutelkuumlliseacuteg 2008 eacutes 2013 koumlzoumltt jelentősen emelkedett roumlvid megszakiacutetaacutessal (2010ndash11) Ugyanezen időszak alatt gyakorlatilag megsza-kiacutetaacutes neacutelkuumll emelkedett az ifjuacutesaacutegi munkaneacutelkuumlliseacuteg (ez a 25 eacuteven aluli korosztaacutely munkaneacutelkuumlli raacutetaacuteja) Legalaacutebb ilyen fontos azonban raacutevilaacutegiacutetani hogy a mun-kaneacutelkuumlliseacuteg alakulaacutesa koumlvette a peacutenzuumlgyi-gazdasaacutegi polarizaacutecioacutet vagyis leacutenyegeacute-ben stagnaacutelt az euroacutezoacutena magorszaacutegaiban (raacuteadaacutesul Neacutemetorszaacutegban folyamato-san csoumlkkent is) mikoumlzben az euroacutezoacutena peremorszaacutegaiban rekordmagassaacutegokba emelkedett A keacutet legsuacutelyosabb helyzetbe keruumllt orszaacutegban Spanyolorszaacutegban eacutes Goumlroumlgorszaacutegban a munkaneacutelkuumlli raacuteta 25 szaacutezaleacutek foumlloumltt tetőzoumltt miacuteg az ifjuacutesaacutegi munkaneacutelkuumlliseacuteg mindkeacutet orszaacutegban 50 szaacutezaleacutek foumlleacute emelkedett

9eseacutely 20174

Andor Laacuteszloacute Szociaacutelpolitikaacutenk negyedszaacutezada euroacutepai tuumlkoumlrben

1 aacutebra A szociaacutelis transzferek (a nyugdiacutej kiveacuteteleacutevel) hataacutesa a munkakeacutepes koruacute lakossaacuteg szegeacutenyseacutegi kockaacutezataacutenak csoumlkkenteacuteseacutere 2008ndash2012

2008 2012

70

60

50

40

30

20

10

0

RO BG PL DE

HR SK FR CZ HU SE BE DK EL IT LV ES EE PT LT MT

CY UK LU SI

AT FI NL

IE

EU27

EU28

A s

zegeacute

nyseacute

g aacutel

tal v

eszeacute

lyez

tete

ttek

ar

aacutenyaacute

nak

vaacutelto

zaacutesa

()

Az adat 2011-re vonatkozikForraacutes Eurostat EU-SILC (2012 adoacuteeacutev 2011)

A munkaneacutelkuumlliseacutegi raacutetaacutekban bekoumlvetkezett polarizaacutecioacute azeacutert is fontos fejle-meacuteny mert a vaacutelsaacutegot megelőző eacutevtizedet eacuteppen hogy konvergencia jellemezte A peacutenzuumlgyi buboreacutekok kipukkadaacutesa a 2009-es bdquonagy recesszioacuterdquo majd a peacutenz-uumlgyi stabilizaacutecioacutes programok azonban egyeacutertelműen a perifeacuteria orszaacutegait suacutejtot-taacutek Ott ugyanis meacutelyebb eacutes hosszabb volt a reaacutelgazdasaacuteg vaacutelsaacutega a fiskaacutelis kon-szolidaacutecioacute pedig mind a beacuterek mind a szociaacutelis ellaacutetaacutesok sziacutenvonalaacutera negatiacutev hataacutest gyakorolt

A munkaneacutelkuumlliseacuteghez hasonloacute aszimmetriaacutek jellemzik a szegeacutenyseacuteg eacutes taacuter-sadalmi kirekeszteacutes alakulaacutesaacutet Az euroacutezoacutena keacutet legnagyobb gazdasaacutegaacuteban Neacute-metorszaacutegban eacutes Franciaorszaacutegban (Belgiummal egyuumltt) jobbaacutera stagnaacutelt a sze-geacutenyseacuteg eacutes kirekeszteacutes miacuteg neacutehaacuteny orszaacutegban a vaacutelsaacuteg elleneacutere csoumlkkent is Ebben a csoportban bdquokeletirdquo eacutes bdquonyugatirdquo orszaacutegok egyaraacutent megtalaacutelhatoacutek voltak (Ausztria Romaacutenia Csehorszaacuteg Finnorszaacuteg) Ugyanakkor az euroacutezoacutena perifeacute-riaacutejaacutet ndash mindenekelőtt a deacutel-euroacutepai orszaacutegokat ndash a szegeacutenyseacuteg eacutes a kirekeszteacutes jelentős emelkedeacutese jellemezte 2008ndash13 koumlzoumltt (2 aacutebra)

Szemben a munkaneacutelkuumlliseacutegi raacutetaacuteval a szegeacutenyseacuteg alakulaacutesaacuteban nagy szerepet jaacutetszik az egyes orszaacutegok fiskaacutelis kapacitaacutesa az bdquoautomatikus stabilizaacutetorokrdquo E te-kintetben a hosszuacute vaacutelsaacuteg keacutet szakasza eacutelesen megkuumlloumlnboumlztetendő A vaacutelsaacuteg első szakaszaacuteban (2008ndash10) az EU-tagaacutellamok koumlltseacutegveteacutesi stabilizaacutetorai joacutel műkoumld-tek s a lakossaacuteg szabadon felhasznaacutelhatoacute joumlvedelme nem koumlvette a gazdasaacuteg eacutes a foglalkoztataacutes visszaeseacuteseacutet Ezzel szemben a maacutesodik szakaszban (az euroacutezoacutena vaacutelsaacutega 2011ndash13 koumlzoumltt) a koumlltseacutegveteacutesi mozgaacutesteacuter beszűkuumllt reacuteszben az uacutej eacutes szi-goruacute fiskaacutelis szabaacutelyok miatt az automatikus stabilizaacutetorok nem fejthetteacutek ki ha-taacutesukat eacutes a haacuteztartaacutesi joumlvedelmek is hosszuacute időn aacutet csoumlkkentek Annak elleneacutere tehaacutet hogy a 2011ndash13-as időszakban a gazdasaacuteg visszaeseacutese nem volt olyan mere-dek mint 2009-ben a szociaacutelis helyzet aacutetlagos romlaacutesa jelentősebb meacuterteacutekű volt

10 eseacutely 20174

Tanulmaacuteny

2 aacutebra A szegeacutenyseacuteg eacutes kirekeszteacutes alakulaacutesa az EU-ban

2008 2013

50

45

40

35

30

25

20

15

10

5

0

CZ FI AT SK PL RO FR DE BE NL SE SI

EA18 EE

EU28 U

K PT HR LV DK LU MT ES CY IT IE LT HU EL BG

Neacutep

esseacute

g (

)

csoumlkkeneacutes vaacuteltozatlan noumlvekedeacutes jelentős noumlvekedeacutes

Forraacutes Eurostat SILC

A joumlvedelmi egyenlőtlenseacuteg (GINI-index alapjaacuten) az EU tagorszaacutegaiban je-lentős kuumlloumlnbseacutegeket mutat neheacutez volna kimutatni egy egyseacuteges euroacutepai min-taacutet Egeacuteszen kuumlloumlnboumlző orszaacutegokban egeacuteszen elteacuterő okoknaacutel fogva lehet magas a joumlvedelemegyenlőtlenseacuteg (Nagy-Britannia eacutes Lettorszaacuteg) vagy pedig viszonylag alacsony (Ausztria eacutes Szlovaacutekia) Goumlroumlgorszaacuteg eacutes Spanyolorszaacuteg kitűnik a tekin-tetben hogy az egyenlőtlenseacuteg a legmagasabbak koumlzoumltt volt maacuter a vaacutelsaacuteg előtt is eacutes tovaacutebb nőtt annak koumlvetkezteacuteben (3 aacutebra)

3 aacutebra Az EU-tagorszaacutegok feleacuteben nőttek a joumlvedelmi egyenlőtlenseacutegek a vaacutelsaacuteg eacuteveiben4

3

2

1

0

ndash1

ndash2

ndash3

ndash420 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39

Az

egye

nlőt

lens

eacuteg v

aacutelto

zaacutesa

200

8ndash20

13

Egyenlőtlenseacuteg 2008 (GINI)

CY

HUDK

LUHR

EEES

ITEL

LTFRIE

DEEU27MT

ATFI

BE

NL

BG

PLPT

RO LV

UK

SKSE

SI

CZ

Forraacutes Eurostat SILC

11eseacutely 20174

Andor Laacuteszloacute Szociaacutelpolitikaacutenk negyedszaacutezada euroacutepai tuumlkoumlrben

Magyarorszaacuteg azon orszaacutegok koumlzeacute tartozik amelyekben a vaacutelsaacuteg idejeacuten (2008ndash13) a legnagyobb meacuterteacutekben nőtt a GINI-indexszel kifejezhető joumlvedelmi egyenlőtlenseacuteg Szemben az aacuteltalaacutenos mintaacuteval ennek fő oka nem a munkajouml-vedelmek polarizaacutecioacuteja hanem a transzferek (adoacutek eacutes juttataacutesok) szerkezeteacuteben bekoumlvetkezett vaacuteltozaacutesok E tekintetben Magyarorszaacuteg kiloacuteg a sorboacutel egyeduumll Sveacutedorszaacuteg eseteacuteben volt megfigyelhető hasonloacute jelenseacuteg (baacuter kisebb meacuterteacutekben) ugyanakkor Sveacutedorszaacutegroacutel elmondhatoacute hogy a transzferek kismeacuterteacutekű regresz-sziacutev reformja nem vezet a szegeacutenyseacuteg hasonloacute meacuterteacutekű noumlvekedeacuteseacutehez az anyagi deprivaacutecioacute joacuteval alacsonyabb foka miatt (4 aacutebra)

4 aacutebra Az egyenlőtlenseacutegek inkaacutebb az elsődleges (transzferek neacutelkuumlli) joumlvedelmek miatt nőnek

LU

ESIE

LT

CY

DK

EE

IT

SISK

HUFRMTEU27

ATDEPT SE

FI BGCZ

LVUKNL BE

PLRO

6

5

4

3

2

1

0

ndash1

ndash2

ndash3

ndash4ndash4 ndash2 0 2 4 6

Tran

szfe

rek

neacutelk

uumlli G

INI ndash

vaacutel

tozaacute

s 20

08ndash2

013

GINI ndash vaacuteltozaacutes 2008ndash2013

Forraacutes ESTAT EU-SILC

Reacuteszben kvalitatiacutev reacuteszben pedig kvantitatiacutev megfontolaacutesok alapjaacuten mond-hatjuk Magyarorszaacuteg 2010-től a szociaacutelpolitikaacuteban is elkanyarodott az euroacutepai főaacuteramtoacutel Ami szaacutemokkal kimutathatoacute hazaacutenk elteacuterni laacutetszik attoacutel az aacuteltalaacutenos modelltől hogy a munkajoumlvedelmek polarizaacutecioacutejaacuteval szemben az aacutellami uacutejrael-osztaacutes kompenzaacutelni nivellaacutelni proacutebaacutel eacutes ezt ndash suacutelyos vaacutelsaacutegidőszakokat leszaacute-miacutetva ndash sikeresen folytatni tudja Minőseacutegi jellemzőket tekintve pedig azt laacutettuk hogy a joacuteleacuteti politikaacutet szaacutemos olyan megoldaacutes bdquogazdagiacutetjardquo amely maacuteshol nem fordul elő Az elvaacutendorlaacutes hirtelen megemelkedő trendje alapjaacuten Magyarorszaacuteg a vaacutelsaacuteg aacuteltal leginkaacutebb suacutejtott kemeacuteny peacutenzuumlgyi megszoriacutetaacutesokat aacuteteacutelt orszaacutegok-kal keruumllt egy kategoacuteriaacuteba (5 aacutebra)

12 eseacutely 20174

Tanulmaacuteny

5 aacutebra A vaacutelsaacuteg hataacutesa a migraacutecioacutera (szaacutermazaacutesi orszaacutegok szerint)

200

150

100

50

0

ndash50

ndash100

170

107

64 58

39

EU27 BG LT SK CZ PT RO PL

GR ES IE HU LV

ndash28ndash21ndash16

ndash33 ndash33 ndash36ndash41

ndash57

EU-n beluumlli neacutepesseacutegmozgaacutes (gazdasaacutegilag aktiacutevak) a legutoacutebbi időszakban (lt 2 eacutev) szaacutermazaacutesi orszaacuteg szerint 2011-2012-ben a vaacutelsaacuteg előtti (2007-2008) eacutevekkel oumlsszehasonliacutetvaForraacutes Eurostat LFS eacutes az Euroacutepai Bizottsaacuteg szaacutemiacutetaacutesai

Nem keacutetseacuteges a rendszervaacuteltaacutes (piacgazdasaacutegra valoacute aacutetteacutereacutes) Magyarorszaacute-gon is jelentős taacutersadalmi egyenlőtlenseacutegekhez vezetett ennek ellensuacutelyozaacutesaacutera a szociaacutelpolitikaacutenak viszonylag keveacutes eszkoumlze volt Az Euroacutepai Unioacute viszonylag meacuterseacutekelt hataacutest gyakorolt a hazai folyamatokra a koumlzoumls iraacutenymutataacutesok elleneacutere minden tagaacutellam iacutegy Magyarorszaacuteg is oumlnaacutelloacute utat jaacuterhatott Az EU-tagsaacuteg uacutej kereteket ad ugyan a gazdasaacuteg konszolidaacutelt fejlődeacuteseacutehez viszont a hazai politikaacute-boacutel kiveszett a 90-es eacutevekben meacuteg fontosnak tartott elgondolaacutes hogy ti szociaacutelis piacgazdasaacuteg műkoumldteteacuteseacutere volna szuumlkseacuteg

A megvaacuteltozott gazdasaacutegfilozoacutefia eacutes a kifordiacutetott szociaacutelpolitika koumlvetkezteacute-ben kialakuloacute haacutetraacutenyos taacutersadalmi helyzetek pedig koncentraacuteloacutednak (teruumlleti eacuter-telemben romaacutek diszkriminaacutecioacutejaacuten keresztuumll stb) egyre nehezebben kezelhetőveacute vaacutelnak Mindezek miatt szuumlkseacuteg volna az aacuteltalaacutenos gazdasaacutegi-taacutersadalmi fejlődeacutesi modell uacutejragondolaacutesaacutera komplex fejleszteacutesi eacutes integraacutecioacutes programok kidolgozaacute-saacutera eacutes megvaloacutesiacutetaacutesaacutera

Csoumlkkenő szegeacutenyseacuteg alacsony mobilitaacutes

Baacuter a joacuteleacuteti rendszer helyzete hazaacutenkban sok tekintetben aggaacutelyos a statisztika a legutoacutebbi időszakban pozitiacutev vaacuteltozaacutesokat roumlgziacutetett a szegeacutenyseacuteg eacutes a kirekeszteacutes alakulaacutesaacuteban Hogy ez az ellentmondaacutes eacuterthető legyen fel kell taacuterni az unioacutes moacutedszertan neacutehaacuteny fontos reacuteszleteacutet

Az Euroacutepai Unioacute a szegeacutenyseacuteg eacutes a taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni kuumlzdelmet a tiacutez eacutevre előretekintő Euroacutepa 2020 strateacutegia egyik fő ceacuteljaacutevaacute emelte Az Euroacutepai Bizottsaacuteg javaslata alapjaacuten 2010-ben a tagorszaacutegok vezetői megaacutellapodtak hogy

13eseacutely 20174

Andor Laacuteszloacute Szociaacutelpolitikaacutenk negyedszaacutezada euroacutepai tuumlkoumlrben

2020-ig legalaacutebb 20 millioacute embert emelnek ki a szegeacutenyseacutegből eacutes taacutersadalmi kire-kesztettseacutegből Ennek nyomaacuten Magyarorszaacuteg is hosszuacute taacutevuacute tervet dolgozott ki eacutes a vaacuteltozaacutesokat az egyseacuteges unioacutes indikaacutetorok segiacutetseacutegeacutevel meacuteri

Az Eurostat adatai szerint 2016-ban Magyarorszaacutegon a szegeacutenyseacuteg kockaacutezataacute-val eacutes a taacutersadalmi kirekesztődeacutes veszeacutelyeacutevel eacuterintett emberek szaacutema 254 millioacute volt vagyis a taacutersadalom 263 szaacutezaleacuteka Ez a szaacutem baacuter nagyon magas alacso-nyabb a 2008-ban meacutert 279 millioacutenaacutel A koumlztes időszakban a szegeacutenyseacuteg eacutes ki-rekeszteacutes 2013-ban eacuterte el a csuacutecspontjaacutet amikor is 34 millioacute fő tartozott ebbe a kategoacuteriaacuteba Az Eurostat szerint 2014-ben 31 millioacute ember 2015-ben pedig 27 millioacute volt szegeacuteny vagy kirekesztett (A meredek csoumlkkeneacutest kismeacuterteacutekben a neacutepesseacutegfogyaacutes is bdquosegiacutetetterdquo)

Magyarorszaacuteg tehaacutet a 2015-oumls adatok ndash amelyek az oumlsszes unioacutes orszaacutegra el-eacuterhetők ndash alapjaacuten nem is aacutell nagyon rosszul hiszen az EU-ban az emberek 237 szaacutezaleacuteka szaacutemiacutetott szegeacutenynek de peacuteldaacuteul Olaszorszaacutegban 287 szaacutezaleacutek volt ez az araacuteny A magyar eacuteletkoumlruumllmeacutenyek tuumlkreacuteben meglepőnek minősiacutethető szaacutemra megvan a magyaraacutezat Ez az indikaacutetor ugyanis haacuterom kuumlloumlnboumlző szegeacutenyseacutegi mutatoacuteboacutel aacutell oumlssze

Az Euroacutepa 2020 Strateacutegia indiacutetaacutesakor az EU tisztseacutegviselői meg kellett hogy aacutellapiacutetsaacutek a szegeacutenyseacuteg meacutereacutese nem egyszerű feladat Olyan ceacutelszaacutemot kellett elfo-gadni a szegeacutenyseacuteg csoumlkkenteacuteseacutere amely egyszerre keacutepes a nemzeti kuumlloumlnbseacutegeket eacutes az oumlsszeuroacutepai perspektiacutevaacutet megjeleniacuteteni Az unioacutes szintű ceacuteloknak uacutetmutatoacuteul kellett szolgaacutelniuk az egyes tagaacutellamok szaacutemaacutera ndash iraacutenyt mutatva ugyanakkor lehetőveacute teacuteve hogy a tagaacutellamok sajaacutet helyzetuumlkhoumlz alkalmazkodva eacutes sajaacutet elkeacutep-zeleacuteseik szerint de a koumlzoumls euroacutepai ceacutel eleacutereacutese eacuterdekeacuteben dolgozzanak

Mindennek koumlvetkezteacuteben az Euroacutepa 2020 strateacutegia haacuteromfeacutele szegeacutenyseacutegi mutatoacuteval dolgozik Az egyik peacutenzuumlgyi-statisztikai a lakossaacuteg haacuteny szaacutezaleacuteka eacutel az adott orszaacutegon beluumlli mediaacuten joumlvedelem 60 szaacutezaleacuteka alatti peacutenzből Ezt a meacuterőszaacutemot hasznaacutelta az EU a legreacutegebb oacuteta a szegeacutenyseacuteg meacuterteacutekeacutenek megha-taacuterozaacutesaacutera eacutes ehhez hasonloacutet alkalmaz az OECD is

A mediaacuten joumlvedelmet tekintve termeacuteszetesen rendkiacutevuumll nagy kuumlloumlnbseacutegek vannak a tagaacutellamok koumlzoumltt A mutatoacute tehaacutet azt meacuteri hogy az adott orszaacutegon beluumll az aacutetlaghoz keacutepest (a joumlvedelmeacutet tekintve) szegeacuteny-e valaki Ez a jelzőszaacutem euroacutepai szinten 17-18 szaacutezaleacutek koumlruumll van vagyis az EU-ban ma toumlbb mint 80 millioacutean eacutelnek szegeacutenyseacutegben Ebből 20 millioacute gyermek

Mivel azonban a joumlvedelmek tagorszaacutegonkeacutent is elteacuterőek ez a mutatoacute oumln-magaacuteban nem biztos hogy kifejezi a teacutenyleges eacutelethelyzetet Ezeacutert hasznaacutelunk egy maacutesik szegeacutenyseacutegi mutatoacutet is a munkaneacutelkuumlli haacuteztartaacutesok araacutenyaacutet vagyis az olyan haacuteztartaacutesokeacutet amelyekben egyetlen kereső csalaacutedtag sem talaacutelhatoacute sen-kinek sincs stabil munkajoumlvedelme s ezeacutert teljes meacuterteacutekben aacutellami vagy egyeacuteb szociaacutelis taacutemogataacutesra szorulnak (Egeacuteszen pontosan azokroacutel van szoacute akik olyan haacuteztartaacutesban eacutelnek ahol a 18 eacutes 59 eacutev koumlzoumltti szemeacutelyek az előző eacutevben a lehetseacute-ges munkaidejuumlk kevesebb mint 20 szaacutezaleacutekaacutet toumlltoumltteacutek munkaacuteval)

14 eseacutely 20174

Tanulmaacuteny

Szerepel tovaacutebbaacute egy harmadik mutatoacute is az anyagi deprivaacutecioacute amely oumlssze-sen kilenc materiaacutelis mutatoacute azaz peacuteldaacuteul az alapvető haacuteztartaacutesi cikkek hiaacutenya alapjaacuten hataacuterozza meg a neacutelkuumlloumlzők araacutenyaacutet (azokat szaacutemoljuk meg akik megha-taacuterozott kilenc fogyasztaacutesi teacutetel koumlzuumll legalaacutebb neacutegyről anyagi okboacutel lemondani keacutenyszeruumllnek) Oumlnmagaacuteban a joumlvedelem termeacuteszetesen nem perdoumlntő hiszen sok muacutelik a szociaacutelis szolgaacuteltataacutesok eacutes infrastruktuacutera sziacutenvonalaacuten a csalaacutedok szaacute-maacutera rendelkezeacutesre aacutelloacute juttataacutesokon Ha az anyagi deprivaacutecioacutet neacutezzuumlk ha ezt vesszuumlk a meghataacuterozoacute szegeacutenyseacutegi mutatoacutenak akkor Romaacuteniaacuteban a legmaga-sabb a szegeacutenyek araacutenya

Az unioacutes statisztikai hivatal 2012 decemberi adatai szerint 2011-ben az unioacute teljes lakossaacutegaacutenak maacuter koumlzel egynegyedeacutet fenyegette az elszegeacutenyedeacutes ha azt neacutezzuumlk hogy a haacuterom mutatoacute koumlzuumll legalaacutebb egy vonatkozik-e valakire Amikor pedig a tagorszaacutegoknak sajaacutet ceacutelokat eacutes programokat kellett megfogalmazniuk maguk doumlnthettek arroacutel hogy a komplex mutatoacute mely teacutenyezőjeacutenek milyen suacutelyt adnak strateacutegiaacutejukban Mivel Magyarorszaacutegon ebben az időszakban a kormaacuteny-zat toumlbb szaacutezezres szintre futtatta fel a koumlzfoglalkoztataacutest eacutes az ebben reacutesztvevő-ket a statisztika a foglalkoztatottak koumlzeacute sorolta az bdquoalacsony munkaintenzitaacutes-salrdquo jellemezhető haacuteztartaacutesok araacutenya jelentősen csoumlkkent (Tavaly az emberek 82 szaacutezaleacuteka eacutelt alacsony munkaintenzitaacutesuacute haacuteztartaacutesban 2013-ban ez a szaacutem meacuteg 136 szaacutezaleacutek volt)

Ekoumlzben a gazdasaacutegi fejlődeacutes eacutes felzaacuterkoacutezaacutes folyamata valamint a vaacutelsaacutegboacutel valoacute kilaacutebalaacutes eacutevről eacutevre csoumlkkenti azok szaacutemaacutet akik suacutelyos anyagi deprivaacutecioacuteval jellemezhetők Magyarorszaacutegon az emberek 162 szaacutezaleacuteka eacutel a suacutelyos anyagi deprivaacutecioacuteval jellemezhető haacuteztartaacutesban holott egy eacutevvel koraacutebban meacuteg 194 volt ez az araacuteny 2013-ban pedig 278 A mosoacutegeacutep a televiacutezioacute eacutes a telefon nem suacutelyos kiadaacutesok de a hiteltoumlrleszteacutes paacuter eacuteve meacuteg komoly gondot jelentett sok magyar csalaacutednak azoacuteta valamelyest vaacuteltozott a helyzet

Oumlsszesseacutegeacuteben tehaacutet a szegeacutenyseacuteg eacutes kirekeszteacutes aacuteltal fenyegetettek szaacutema meacuteg akkor is csoumlkkenhet ha a joumlvedelmi egyenlőtlenseacuteg nagyaraacutenyuacute vagy akaacuter nouml-vekvő egy adott orszaacutegban Baacuter a magyarok eacuterezhetően toumlbbet tudnak koumllteni mint koraacutebban az is teacuteny hogy a baacuteziskeacutent hasznaacutelt elkeacutepesztően alacsony 123 ezres joumlvedelem a koumlzfoglalkoztataacutes eacutes a hitelek kivaacuteltaacutesa sokban jaacuterult hozzaacute ahhoz hogy hazaacutenk helyezeacutese ebben a fontos szegeacutenyseacutegi mutatoacuteban javuljon

A szegeacutenyseacuteg eacutes kirekeszteacutes aacuteltal fenyegetettek szaacutemaacutenak csoumlkkeneacutese fontos eacutes pozitiacutev fejlemeacuteny amihez viszont keacutet megjegyzeacutest kell fűzni Egyreacuteszt a gazda-saacutegi teljesiacutetőkeacutepesseacuteg alapjaacuten azt mondhatjuk hogy a szociaacutelis mutatoacutek jobbak is lehetneacutenek maacuter Maacutesreacuteszt a taacutersadalmi folyamatok eacutes viszonyok az EU szinte-tikus szegeacutenyseacutegmutatoacutejaacuten tuacutel maacutes szempontok alapjaacuten is vizsgaacutelhatoacutek ami aacuter-nyalhatja a keacutepet eacutes tovaacutebbi anomaacuteliaacutekra vilaacutegiacutethat raacute Ezeacutert is figyelemre meacuteltoacute szaacutemunkra a bdquoTaacutersadalmi mobilitaacutes az EU-banrdquo ciacutemű tanulmaacuteny (Ludwinek etal 2017) amelynek elkeacutesziacuteteacutesekor a dublini Eurofound kutatoacutei azt neacutezteacutek hogy az egyes EU-tagaacutellamokban mekkora az eseacutely arra hogy az ember magasabb taacutersa-

15eseacutely 20174

Andor Laacuteszloacute Szociaacutelpolitikaacutenk negyedszaacutezada euroacutepai tuumlkoumlrben

dalmi staacutetuszba leacutepjen aacutet illetve hogy mennyire szaacutemiacutethat jobb munkahelyre mint amilyen a szuumlleinek volt

Magyarorszaacuteg ebben az oumlsszehasonliacutetaacutesban a legutolsoacute helyen szerepel meacuteg az utolsoacuteelőtti Bulgaacuteriaacutetoacutel is joacutecskaacuten lemaradva Raacuteadaacutesul hazaacutenk szerepel az utolsoacute helyen mindkeacutet nem eseteacuteben (a feacuterfiak koumlzuumll kevesebb mint 10 szaacutezaleacutek tudott előbbre leacutepni a nőkneacutel ez az araacuteny koumlzel a feacuterfiakeacute duplaacuteja volt de iacutegy is az unioacute legrosszabbja)

A koumlzeacutep-euroacutepai reacutegioacute egeacuteszeacutet tekintve azt laacutetjuk hogy Szlovaacutekia szinteacuten az utolsoacutek koumlzoumltt van miacuteg Csehorszaacuteg az euroacutepai koumlzeacutepmezőnyben talaacutelhatoacute mi-koumlzben Lengyelorszaacuteg a harmadik legjobb helyen aacutell Az EU haacuterom legmobilabb taacutersadalma a ciprusi a goumlroumlg eacutes a lengyel Ez Lengyelorszaacuteg eseteacuteben nem meg-lepő mivel az elmuacutelt eacutevekben az EU egyik legjobb gazdasaacutegi teljesiacutetmeacutenyeacutet mu-tatta fel Goumlroumlgorszaacuteg mutatoacutei furcsaacutebbak hiszen ez idő alatt a GDP jelentősen zsugorodott eacutes a szegeacutenyseacuteg eacutes kirekeszteacutes pedig jelentősen nőtt

Koumlvetkezteteacutesek

Magyarorszaacutegon az elmuacutelt negyedszaacutezad soraacuten a szociaacutelpolitika fejlődeacuteseacutet toumlbb-nyire olyan doktriacutenaacutek hataacuteroztaacutek meg amelyek a joacuteleacuteti modell tekinteteacuteben inkaacutebb a leeacutepuumlleacutes (kevesebb forraacutes szereacutenyebb aacutellami feladatkoumlr szűkebb jogo-sultsaacuteg) feleacute mutattak eacutes nem a megerősiacuteteacutest vagy korszerűsiacuteteacutest oumlsztoumlnoumlzteacutek

A rendszervaacuteltaacutes (piacgazdasaacutegra valoacute aacutetteacutereacutes) makrogazdasaacutegi folyamatai jelentős taacutersadalmi egyenlőtlenseacutegekhez vezettek ennek ellensuacutelyozaacutesaacutera azon-ban a szociaacutelpolitikaacutenak viszonylag keveacutes eszkoumlze van A haacutetraacutenyos taacutersadalmi helyzetek pedig koncentraacuteloacutednak (teruumlleti eacutertelemben romaacutek diszkriminaacutecioacutejaacuten keresztuumll stb) az ilyen esetekben pedig a szociaacutelpolitikaacutenak be kell aacutegyazoacutednia komplex fejleszteacutesi eacutes integraacutecioacutes programokba

Baacuter az EU-tagsaacuteg 2004-től fogva igen fontos pilleacutere a hazai beruhaacutezaacutesoknak a szociaacutelis keacuterdeacutesekben az Euroacutepai Unioacute inteacutezmeacutenyei viszonylag meacuterseacutekelt hataacutest gyakoroltak a hazai folyamatokra Ennek fő oka hogy ezen a teruumlleten az EU inkaacutebb koordinaacutecioacutet veacutegez ajaacutenlaacutesokat tesz eacutes taacutemogataacutesokat nyuacutejt de nem veszi aacutet a kompetenciaacutekat a tagorszaacutegoktoacutel a nemzeti felelősseacuteg megmarad Mind-azonaacuteltal kimutathatoacute hogy Magyarorszaacuteg 2010-től a szociaacutelpolitikaacuteban is elka-nyarodott az euroacutepai főaacuteramtoacutel A hazai joacuteleacuteti rendszer bdquoeuroacutepaizaacutelaacutesardquo lehetőseacuteg eacutes egyben feladatnak is tekinthető

16 eseacutely 20174

Tanulmaacuteny

Irodalom

Anderson Karen M (2015) Social Policy in the European Union London Pal-grave Macmillan

Andor Laacuteszloacute (2013) Erősoumldő Euroacutepa Budapest Kossuth KiadoacuteBoros Ilona (2016) Aki szegeacuteny az annyit is eacuter In bdquoA TASZ jelentirdquo A Taacutersasaacuteg

a Szabadsaacutegjogokeacutert blogja httpataszjelentibloghu20161220aki_szegeny_az_annyit_is_ermore12062825

Darvas Zsolt (2017) Why is it so hard to reach the EUrsquos lsquopovertyrsquo target Brue-gel website httpbruegelorg201701why-is-it-so-hard-to-reach-the-eus-poverty-target

Euroacutepai Bizottsaacuteg (2014) Employment and Social Developments in Europe 2013 Catalog N KE-BD-13-001-EN-C

Ferge Zsuzsa (2002) Az EU eacutes a kirekeszteacutes Eseacutely vol13 6 szHantrais Linda (2007) Social Policy int he European Union Third Edition

London Palgrave MacmillanHemerijck Anton (2013) Changing Welfare States Oxfofd Oxford University

PressKreacutemer Balaacutezs (2009) Bevezeteacutes a szociaacutelpolitikaacuteba Budapest Napvilaacuteg KiadoacuteKornai Jaacutenos (1996) Vergődeacutes eacutes remeacuteny Budapest KJKLechevalier Arnaud ndash Jan Wielgohs eds (2015) Social Europe A Dead End

What the eurozone crisis is doing to Europersquos social dimension Copenhagen Djoslashf Publishing

Ludwinek Anna et al (2017) Social mobility in the EU Dublin EurofoundScharle Aacutegota ndash Szikra Dorottya (2015) Recent changes moving Hungary away

from the European Social Model In Vaughan-Whitehead Daniel ed The European Social Model in Crisis Is Europe Loosing itrsquos Soul Edward Elgar Publisher Cheltenham Chapter 6 289-339

Szaacutesz Peacuteter (2017) Meghoumlkkentő magyar szegeacutenyseacutegi adat eacuterkezett In Napihu januaacuter 26 httpwwwnapihumagyar_gazdasagmeghokkento_magyar_szegenysegi_adat_erkezett628601html

Urbeacute Robert ed (2013) The Future of the Welfare State A comparative study in EU-countries Freiburg Lambertus

Vaughan-Whitehead Daniel ed (2015) The European Social Model in Crisis Is Europe Losing its Soul Chaltenham Edward Elgar

4 eseacutely 20174

Tanulmaacuteny

modellrdquo Ez a koumlzgazdasaacutegi logika a 90-es eacutevekben erősebb hataacutest gyakorolt a kormaacutenyzati inteacutezkedeacutesekre a joacuteleacuteti rendszer tereacuten mint a szociaacutelis modellekkel kapcsolatos elmeacuteletek eacutes elgondolaacutesok

Kornaitoacutel a bdquokoraszuumlloumltt joacuteleacuteti aacutellamrdquo koncepcioacutejaacutet a Vilaacutegbank is aacutetvette ami segiacutetett abban hogy ne csak Magyarorszaacutegon vaacuteljeacutek ismertteacute Kornai nyomaacuten sokan elfogadtaacutek a szociaacutelis gondoskodaacutes kalibraacutelaacutesaacutenaacutel legelőszoumlr is tekintetbe kell venni a szoacuteban forgoacute orszaacutegok fejlettseacutegi szintjeacutet eacutes vissza kell venni a joacuteleacuteti iacutegeacuteretekből Olyan tiacutepusuacute szociaacutelpolitikaacutet kell gyakorolni amely araacutenyban aacutell az orszaacutegok bdquoteherviselő keacutepesseacutegeacutevelrdquo

Kornai teacuteziseacuteből toumlbbfeacutele koumlvetkezteteacutes eacutes inteacutezkedeacutes volt szaacutermaztathatoacute reacuteszben az aacutellamhaacuteztartaacuteson reacuteszben pedig a gazdasaacutegi (vaacutellalati) szfeacuteraacuten beluumll Magaacuten a gazdasaacutegon beluumll az hogy a vaacutellalatokroacutel le kell vaacutelasztani az oda nem illő joacuteleacuteti teveacutekenyseacutegeket Az aacutellamszocialista rendszerben ugyanis a nivellaacutelaacutes az egyenlősiacutető politika nem pusztaacuten a joacuteleacuteti aacutellamon (tehaacutet aacutellami transzfereken eacutes szolgaacuteltataacutesokon) keresztuumll toumlrteacutent hanem a vaacutellalaton beluumlli teveacutekenyseacutegek reacuteveacuten is A munkahelyi oacutevodaacutetoacutel kezdve a balatoni uumlduumllteteacutesig szaacutemos olyan szol-gaacuteltataacutest lehet felsorolni amelyet egy amerikai koumlzgazdasaacutegi tankoumlnyv nem sorol a vaacutellalati funkcioacutek koumlzeacute

A gazdasaacutegi rendszervaacuteltozaacutes (1990-es eacutevek) soraacuten a vaacutellalatok joacuteleacuteti funkcioacuteja joacutereacuteszt leeacutepuumllt meacutegpedig olykeacuteppen hogy azokat rendszerszerűen nem felteacutet-lenuumll vette aacutet sem az oumlnkormaacutenyzat sem az aacutellam Ezt az aacutetalakiacutetaacutest reacuteszben a privatizaacutecioacute reacuteszben a vaacutellalatok egy reacuteszeacutenek megszuumlnteteacutese illetőleg a koumlzszfeacute-ra reformjai vitteacutek veacutegbe

Magaacuten a szociaacutelis rendszeren beluumll egy paradigmavaacuteltaacutes toumlrteacutent a raacuteszorultsaacutegi elv előteacuterbe keruumlleacuteseacutevel Ez az elv (szemben az alanyi vagy biztosiacutetotti joggal) a teacutenylegesen tehaacutet meacuterhetően eacutes bizonyiacutethatoacutean szegeacutenyeket helyezi a joacuteleacuteti politika centrumaacuteba Ennek a paradigmavaacuteltaacutesnak az egyik fontos meacuterfoumlldkoumlve az 1995-oumls makrogazdasaacutegi stabilizaacutecioacutes program (az uacuten Bokros-csomag) volt amely az egyensuacutely helyreaacutelliacutetaacutesaacutet ceacutelzoacute inteacutezkedeacuteseket oumlsszekapcsolta a joacuteleacuteti mo-dellvaacuteltaacutest gyorsiacutetoacute reformokkal

Tovaacutebbi fontos teruumllet volt az 1990-es eacutevekben a szociaacutelis rendszer egyes ele-meinek megnyitaacutesa a privatizaacutecioacute (magaacutenszereplők beleacutepeacutese) előtt Erre peacutelda a nyugdiacutejrendszer ahol a koraacutebbi egyseacuteges aacutellami (felosztoacute-kirovoacute finansziacutero-zaacutesuacute) rendszer melleacute 1997-ben beleacutep a koumltelező tőkefedezeti pilleacuter A reform a koumltelező nyugdiacutejjaacuteruleacutek egy reacuteszeacutet teacuteriacutetette el a fokozatosan feleacutepiacutetendő magaacuten-pilleacuter feleacute ami aacutetmenetileg aacutellamhaacuteztartaacutesi deficitnoumlvekmeacutennyel jaacutert (a reformot 2010-ben az Orbaacuten-kormaacuteny fordiacutetotta vissza mielőtt meacuteg az kifejthette volna pozitiacutev hataacutesait)

Hasonloacute koncepcioacutet koumlvetett volna az egeacuteszseacuteguumlgy reformja ndash nem veacuteletlen hogy az ezredforduloacute időszakaacuteban maga Kornai Jaacutenos is elsősorban az egeacuteszseacuteg-uumlgy koumlzgazdasaacutegtanaacuteval foglalkozott a szocialista rendszer utolsoacute baacutestyaacutejakeacutent utalva erre a szektorra Koncepcioacute szintjeacuten itt az egeacuteszseacutegbiztosiacutetaacutes privatizaacutecioacutejaacute-

5eseacutely 20174

Andor Laacuteszloacute Szociaacutelpolitikaacutenk negyedszaacutezada euroacutepai tuumlkoumlrben

nak előkeacutesziacuteteacuteseacutere illetőleg az egeacuteszseacuteguumlgyi szolgaacuteltataacutesokban a koumlz- eacutes magaacutensze-replőket oumlsszekoumltő ppp (public-private partnership) konstrukcioacutekra kell gondolni

A Kornai-feacutele koraszuumlloumltt joacuteleacuteti aacutellam koncepcioacute igen sokaacuteig mintegy keacutet eacutevtizeden aacutet iraacutenyadoacute gondolatkeacutent szolgaacutelt Hozzaacute keacutepest a paradigmavaacuteltaacutest a Nemzeti Egyuumlttműkoumldeacutes Rendszere hozta el Mint sok egyeacuteb teruumlleten (alkot-maacutenyossaacuteg gazdasaacutegpolitika sportpolitika stb) a joacuteleacuteti rendszerben is uacutej korszak kezdeteacutenek kell tekintenuumlnk 2010-et Itt az uacutej iraacutenyadoacute gondolatkoumlr a bdquomunka-alapuacute taacutersadalomrdquo fogalmaacuteval jellemezhető elsősorban

Ha a kortaacuters szakirodalomban keresuumlnk tudomaacutenyos megalapozaacutest ennek a gondolatkoumlrnek akkor valoacutesziacutenűleg nem talaacutelunk ilyet Ezeacutert ezt az iraacutenyzatot leginkaacutebb a regnaacuteloacute miniszterelnoumlk neveacutehez kapcsolhatjuk Orbaacuten Viktor meg-hirdette bdquosegeacutely helyett munkaacutetrdquo kell adni az embereknek Ez vaacuteltozaacutest jelent mind foglalkoztataacutesi mind pedig szociaacutelis aacutegon A foglalkoztataacutespolitika leegy-szerűsoumldik Fel kell lendiacuteteni a gazdasaacutegot a kkv-szektornak kedvező szabaacutelyo-zaacutesi koumlrnyezet eacutes taacutemogataacutesok uacutetjaacuten eacutes lehetőveacute kell tenni a munkaacuteltatoacuteknak hogy a nekik leginkaacutebb megfelelő moacutedon alkalmazzaacutek a munkavaacutellaloacutekat Ahol az ilyenformaacuten felkiacutenaacutelt elsődleges foglalkoztataacutes nem műkoumldik ott koumlzmunka megszervezeacutese uacutetjaacuten kell elmozdulni a teljes foglalkoztataacutes feleacute

A munkaalapuacute taacutersadalom eacutegisze alatt toumlrteacutent meg a munkaneacutelkuumlli ellaacutetaacutes jogosultsaacutegaacutenak (90 napra toumlrteacutenő) roumlvidiacuteteacutese ami meacuteg inkaacutebb elősegiacutetette hogy kialakuljon a koumlzmunka dominanciaacuteja a foglalkoztataacutespolitikaacuteban A foglalkoz-tataacutesi eacutes szociaacutelis doumlnteacutesek alacsonyabb szintre keruumlltek az igazgataacutes hierarchiaacute-jaacuteban eacutes megjelent a szociaacutelis juttataacutesok felteacutetelekhez koumlteacutese Egyidejűleg meg-vaacuteltoztak az uacutejraelosztaacutes hangsuacutelyai a taacutemogataacutesok egyre jobban a koumlzeacuteposztaacutelyt kedvezmeacutenyezik a bdquoraacuteszoruloacutekrdquo helyett (ld gyed csok) Az időszak fontos in-teacutezkedeacutessorozata kapcsoloacutedik a nyugdiacutejrendszerhez iacutegy a koumltelező magaacutenpilleacuter felszaacutemolaacutesa valamint a korai nyugdiacutej visszaszoriacutetaacutesa Mivel pedig szaacutemos teruumlle-ten a joacuteleacuteti rendszer visszafejleszteacutese az iraacuteny szociaacutelis jelleget oumlltenek a gazdasaacuteg szabaacutelyozaacutesaacutenak egyes elemei mindenekelőtt az uacuten rezsicsoumlkkenteacutes (szolgaacuteltataacutesi aacuterak leszoriacutetaacutesa)

A fenti teacutetelek toumlbbseacutege hungarikumnak tekinthető Koumlzuumlluumlk tulajdonkeacuteppen az effektiacutev nyugdiacutejkorhataacuter emeleacutese eacutes ezzel oumlsszefuumlggeacutesben a korai nyugdiacutej visz-szaszoriacutetaacutesa az egyetlen amely illeszkedik egy nemzetkoumlzi trendbe koumlszoumlnhetően a fejlettebb orszaacutegokra jellemző aacuteltalaacutenos demograacutefiai trendeknek

Baacuter itt nem adhattunk teljes keacutepet a joacuteleacuteti rendszerre hatoacute elgondolaacutesokroacutel joacutel laacutethatoacute hogy Magyarorszaacutegon a szociaacutelpolitika fejlődeacuteseacutet az elmuacutelt negyedszaacutezad soraacuten toumlbbnyire olyan doktriacutenaacutek hataacuteroztaacutek meg amelyek a leeacutepuumlleacutes (kevesebb forraacutes szereacutenyebb aacutellami feladatkoumlr szűkebb jogosultsaacuteg) feleacute mutattak

Meacuteg eacuterdekesebb hogy a Kornai-feacutele bdquokoraszuumlloumltt joacuteleacuteti aacutellamrdquo eacutes az orbaacuteni bdquomunkaalapuacute taacutersadalomrdquo koumlzoumltt az EU-csatlakozaacutes időszakaacuteban nem kezdő-doumltt uacutej szakasz Magyarorszaacutegon az EU-csatlakozaacutessal Az Euroacutepai Unioacute iraacutenyadoacute szerepe a szociaacutelpolitika tereacuten nem mutathatoacute ki olyan meacuterteacutekben hogy a csat-lakozaacutest (2004) korszakhataacuterkeacutent tudjuk megjeloumllni Ez nem jelenti azt hogy az

6 eseacutely 20174

Tanulmaacuteny

EU-csatlakozaacutes egyaacuteltalaacuten nem volt hataacutessal a hazai taacutersadalompolitikaacutera Amit elmondhatunk hogy az EU a joacuteleacuteti politika egyes elemeire hatott (pl ceacutelzott fog-lalkoztataacutesi eacutes szociaacutelis programok indultak) E hiaacuteny eacuterzeacutekelteteacuteseacutehez eacuterdemes aacutettekinteni hogyan fejlődoumltt az elmuacutelt időszakban az EU-szintű gondolkodaacutes a szociaacutelpolitikaacuteroacutel

A szociaacutelpolitika evoluacutecioacuteja az Euroacutepai Unioacuteban

Az Euroacutepai Unioacute leacutetrehozaacutesa nem volt lehetseacuteges az integraacutecioacute szociaacutelis dimen-zioacutejaacutenak definiaacutelaacutesa neacutelkuumll Az ezzel kapcsolatos politikai vitaacutek miatt azonban e szociaacutelis dimenzioacute kieacutepiacuteteacutese fokozatosan leacutepeacutesenkeacutent toumlrteacutent Elmondhatoacute az is hogy a Szerződeacutesben definiaacutelt EU-szociaacutelpolitika leacutenyegeacuteben munkauumlgyi keacuter-deacutesekről szoacutel eacutes csak szereacuteny meacuterteacutekben indirekt moacutedon eacuterinti a tagorszaacutegok joacuteleacuteti rendszereit A joacuteleacuteti politika tereacuten az EU taacutemogatoacute funkcioacutet laacutet el a szubszi-diaritaacutes elveacutenek tiszteletben tartaacutesaacuteval

Ugyanakkor elmondhatoacute hogy baacuter az EU-ban a szociaacutelis integraacutecioacute lemaradva koumlveti a gazdasaacutegit sokreacutetű teruumlletről van szoacute amely tartalmazza a szakpolitikai koordinaacutecioacutet a munkauumlgyi jogalkotaacutes egy jelentős reacuteszeacutet valamint koumlltseacutegveteacutesi eszkoumlzoumlk munkaerőpiaci eacutes szociaacutelis koheacutezioacutet segiacutető alkalmazaacutesaacutet (mindenekelőtt az Euroacutepai Szociaacutelis Alap kereteacuteben)

A szociaacutelis dimenzioacuten beluumll a munkauumlgy eacutes a szociaacutelis veacutedelem koumlzoumltt uacutej egyen-suacutely joumltt leacutetre 2010-től az Euroacutepa 2020 Strateacutegia meghirdeteacuteseacutevel Ez a program ugyanis tartalmazta ndash a heacutet koumlzuumll egy kiemelt kezdemeacutenyezeacuteskeacutent ndash a Szegeacutenyseacuteg elleni platformot valamint a szegeacutenyseacuteg eacutes kirekeszteacutes csoumlkkenteacuteseacutere iraacutenyuloacute konkreacutet ceacutelszaacutemot (legalaacutebb 20 millioacute fő 2020-ig) Egyidejűleg a szociaacutelpolitika explicit moacutedon megjelent a Foglalkoztataacutesi Iraacutenymutataacutesban (bdquoTaacutersadalmi befo-gadaacutes szegeacutenyseacuteg elleni kuumlzdelemrdquo)

Az Euroacutepa 2020 Strateacutegia meghirdeteacutese oacuteta az uacuten Euroacutepai Szemeszter han-golja oumlssze a koumlzoumlsseacutegi kormaacutenyzaacutes gazdasaacutegi eacutes szociaacutelis dimenzioacuteit Ez az unioacutes szintű aacutetfogoacute elemzeacutes eacutes a Nemzeti Reform Programok alapjaacuten azok rendsze-res vitaacutei utaacuten a tagaacutellamok szaacutemaacutera toumlrteacutenő ajaacutenlaacutesok megfogalmazaacutesaacuteval zaacuterul Az Euroacutepai Szemeszter kereteacuteben az Euroacutepai Bizottsaacuteg ismeacutetlődően felszoacuteliacutetotta a tagorszaacutegokat hogy hathatoacutesabban leacutepjenek fel a peacutenzuumlgyi eacutes gazdasaacutegi vaacutelsaacuteg szociaacutelis koumlvetkezmeacutenyeinek enyhiacuteteacuteseacuteeacutert

Az Euroacutepa 2020 Strateacutegia eacutegisze alatt az EU-szintű koordinaacutecioacute fejlődeacuteseacutet neacutehaacuteny fontos dokumentum feacutemjelezte Ilyen volt a Nemzeti Roma Integraacuteci-oacutes Strateacutegiaacutek Euroacutepai Kerete (2011) valamint a Szociaacutelis Beruhaacutezaacutesi Csomag (2013) Utoacutebbi ajaacutenlaacutesokat fogalmazott meg a gyermekszegeacutenyseacuteg ellen moacuted-szertani taacutemogataacutest nyuacutejtott a minimaacuteljoumlvedelem-rendszerek kidolgozaacutesaacutehoz eacutes a hajleacutektalansaacuteg felszaacutemolaacutesaacutehoz

Hozzaacute kell tenni a szociaacutelpolitikai koordinaacutecioacutet segiacutető dokumentumok idő-ben kisseacute lemaradva koumlvetteacutek a foglalkoztataacutespolitika meguacutejulaacutesaacutet Ott ugyanis

7eseacutely 20174

Andor Laacuteszloacute Szociaacutelpolitikaacutenk negyedszaacutezada euroacutepai tuumlkoumlrben

maacuter hamarabb 2012 aacuteprilisaacuteban megszuumlletett a Foglalkoztataacutesi Csomag vala-mint 2012 decembereacuteben az ezt kiegeacutesziacutető Ifjuacutesaacutegi Foglalkoztataacutesi Csomag Az utoacutebbi nyomaacuten a munkauumlgyi miniszterek tanaacutecsa februaacuterban elfogadta az ifjuacutesaacutegi garancia programjaacutet amellyel eleacuterhető hogy a 25 eacutev alattiak koumlreacuteben megszűn-joumln a 4 hoacutenapnaacutel tovaacutebb tartoacute munkaneacutelkuumlliseacuteg Erre a ceacutelra az Euroacutepai Tanaacutecs januaacuterban 6 milliaacuterd euroacutet elkuumlloumlniacutetett a 2014-20 koumlzoumltti keretkoumlltseacutegveteacutesben

Aacuteltalaacuteban veacuteve az ilyen strateacutegiai koumlzlemeacutenyek hatottak vagy a jogalkotaacutes vagy a koumlltseacutegveteacutes alakiacutetaacutesaacutera Vaacuteltozott peacuteldaacuteul az EU peacutenzuumlgyi eszkoumlzei eacutes a tagaacutellami szociaacutelpolitika koumlzoumltti kapcsolat is A 2014-20-as EU-koumlltseacutegveteacutes ndash sok vita utaacuten ndash előiacuterta hogy az Euroacutepai Szociaacutelis Alap legalaacutebb 20 szaacutezaleacutekaacutet kell taacutersadalmi befogadaacutes ceacuteljaira fordiacutetani Emellett megtartotta sőt meg is erősiacutetet-te a raacuteszoruloacutek eacutelelemmel valoacute ellaacutetaacutesaacutet segiacutető eszkoumlzt (FEAD) is

A 2013 februaacuterjaacuteban elfogadott Szociaacutelis Beruhaacutezaacutesi Csomag loumlkeacutest adott a tagorszaacutegok koumlzoumls gondolkodaacutesaacutenak eacutes konkreacutet szociaacutelpolitikai erőfesziacuteteacuteseinek Eacutervanyagot szolgaacuteltatott abban a tekintetben hogyan veacutedjuumlk meg a joumlvő szem-pontjaacuteboacutel legfontosabb szociaacutelis kiadaacutesokat a koumlltseacutegveteacutesi konszolidaacutecioacute idősza-kaacuteban Egyeacutertelműveacute tette melyek a hajleacutektalansaacuteg elleni legjobb strateacutegiaacutek az EU-ban Utat mutatott arra neacutezve hogyan segiacutethetnek a szociaacutelis vaacutellalkozaacutesok eacutes mikeacutent lehet hateacutekonyan hasznaacutelni az unioacutes forraacutesokat szociaacutelpolitikai ceacutelokra

Az unioacutes dokumentumoktoacutel idegen minden olyan megnyilvaacutenulaacutes amely a taacutersadalom peremeacutere szoruloacutekat bűnbaknak tekinti Baacuter a gazdasaacutegi vaacutelsaacuteg sok helyen a koraacutebbinaacutel nehezebb koumlruumllmeacutenyeket teremtett a munkahelyteremteacutes eacutes a szociaacutelis integraacutecioacute programjaacutet az iraacutenymutataacutes szerint nem feladni kell hanem uacutej eszkoumlzoumlket kell keresni hozzaacute

Vaacutelsaacuteg idejeacuten a kormaacutenyoknak keveacutes eszkoumlz aacutell a rendelkezeacutesuumlkre ahhoz hogy koumlzvetlenuumll orvosoljaacutek az egyre meacutelyuumllő egyenlőtlenseacutegeket de lehetőseacuteguumlk van arra ndash eacutes egyuacutettal koumltelesseacuteguumlk is ndash hogy az eseacutelyegyenlőseacuteg eacuterdekeacuteben felleacutepje-nek Az a fajta uacutejraelosztaacutes amely a leszakadoacutekat helyzetbe hozza eacutes keacutepesseacute teszi arra hogy reacuteszt vegyenek a gazdasaacutegi eacutes a taacutersadalmi eacuteletben nem maacutes mint szo-ciaacutelis beruhaacutezaacutes Ennek előmozdiacutetaacutesa roumlvid eacutes hosszuacute taacutevon egyaraacutent kedvezően hathat a foglalkoztataacutesra a termeleacutekenyseacutegre eacutes a taacutersadalmi koheacutezioacutera

Ha a GDP meghataacuterozott reacuteszeacutet szociaacutelis beruhaacutezaacutesok ceacuteljaacutera fordiacutetjuk ez-zel szaacutemottevő taacutersadalmi illetve gazdasaacutegi kiadaacutesokat tudunk megspoacuterolni a joumlvőben Peacuteldakeacutent emliacutethetők olyan inteacutezkedeacutesek amelyek ifjuacutesaacutegi garancia bevezeteacuteseacutet a szuumllők munkaacuteba aacutellaacutesaacutet is segiacutető minőseacutegi gyermekgondozaacutesi szol-gaacuteltataacutesok kialakiacutetaacutesaacutet a betegseacutegek eacutes a gyermekszegeacutenyseacuteg megelőzeacuteseacutet vala-mint a sziacutenvonalas oktataacutest eacutes az aktiacutev időskort szolgaacuteljaacutek

A szociaacutelis beruhaacutezaacutes olyan befekteteacutes mely a veacutegeredmeacutenyt tekintve szinte mindig megteacuteruumll eacutes amelyet az Euroacutepai Bizottsaacuteg prioritaacutesnak tekint A szociaacutelis beruhaacutezaacutesokra eacutepuumllő modern joacuteleacuteti aacutellamok eacutepiacuteteacutese egyszerre szolgaacutelja az Euroacutepa 2020 strateacutegia keacutet ceacutelkitűzeacuteseacutet a szegeacutenyseacuteg csoumlkkenteacuteseacutet eacutes a foglalkoztataacutesi raacuteta emeleacuteseacutet

8 eseacutely 20174

Tanulmaacuteny

Az euroacutepai orszaacutegokat nem a szociaacutelis hanem a gazdasaacutegi modelljuumlk sodorta meacutely vaacutelsaacutegba Ez azonban nem jelentette azt hogy a szociaacutelis modell vaacuteltozaacutesok neacutelkuumll uumlzemelhet tovaacutebb A joacuteleacuteti aacutellamok modernizaacutecioacuteja szuumlkseacuteges lehet peacuteldaacuteul demograacutefiai okokboacutel de segiacutethet a gazdasaacuteg hosszabb taacutevuacute fellendiacuteteacuteseacuteben noumlve-kedeacutesi potenciaacuteljaacutenak erősiacuteteacuteseacuteben is

Vaacutelsaacuteg szegeacutenyseacuteg joumlvedelmi egyenlőtlenseacuteg az EU-ban eacutes Magyarorszaacutegon

Annak elleneacutere hogy az Euroacutepai Unioacute az Euroacutepa 2020 Strateacutegia időszakaacuteban egyre nagyobb hangsuacutelyt fektetett a szociaacutelis dimenzioacutera az bdquoinkluziacutev noumlveke-deacutesrdquo fontossaacutegaacutera az egyidejűleg zajloacute peacutenzuumlgyi eacutes gazdasaacutegi vaacutelsaacuteg komoly kaacute-rokat okozott eacutes toumlbb orszaacutegban visszavetette a koraacutebban megvaloacutesult fejlődeacutest

A gazdasaacuteg műkoumldeacutese (fejlődeacutese vagy vaacutelsaacutega) mindig hataacutessal van a szociaacutelpo-litika napirendjeacutere Behataacuterolhatja a kereteit ugyanakkor feladatokat is ad a szo-ciaacutelpolitika szaacutemaacutera Ha rosszul műkoumldik a gazdasaacuteg keveacutesseacute eredmeacutenyes a gaz-dasaacutegpolitika akkor a feladat toumlbb a forraacutes viszont kevesebb lesz a szociaacutelpolitika szaacutemaacutera Amikor tehaacutet meacuterőszaacutemokkal jellemezzuumlk egy orszaacuteg joacuteleacuteti rendszereacutenek teljesiacutetmeacutenyeacutet akkor az indikaacutetorok rendszerint a szociaacutelpolitika eacutes a gazdasaacuteg egyuumlttes hataacutesaacuteroacutel adnak szaacutemot

A joacuteleacuteti rendszerek eredmeacutenyesseacutegeacutet jellemző haacuterom legfőbb indikaacutetor (mun-kaneacutelkuumlliseacuteg szegeacutenyseacuteg egyenlőtlenseacuteg) tekinteteacuteben az alaacutebbiakat lehet meg-aacutellapiacutetani

E mutatoacutek alapjaacuten a koumlzelmuacutelt vaacutelsaacutegidőszakaacuteban az euroacutepai orszaacutegok soksziacute-nűseacuteget olykor egeacuteszen elteacuterő mintaacutekat mutatnak konkreacutetan az euroacutezoacutenaacuten beluumll pedig polarizaacutecioacute figyelhető meg (1 aacutebra)

Ami a munkaneacutelkuumlliseacutegi raacutetaacutet illeti a vaacutelsaacuteg időszakaacuteban az EU tagorszaacutega-it erőteljes polarizaacutecioacute jellemezte Mint minden gazdasaacutegi vaacutelsaacuteg idejeacuten az EU egeacuteszeacutet tekintve 2008ndash14 koumlzoumltt is megemelkedett a munkaneacutelkuumlliseacuteg szint-je Ez azonban messze nem egyenletesen toumlrteacutent reflektaacutelva az egyes orszaacutegok orszaacutegcsoportok peacutenzuumlgyi-gazdasaacutegi poziacutecioacutejaacutera

EU-szinten a munkaneacutelkuumlliseacuteg 2008 eacutes 2013 koumlzoumltt jelentősen emelkedett roumlvid megszakiacutetaacutessal (2010ndash11) Ugyanezen időszak alatt gyakorlatilag megsza-kiacutetaacutes neacutelkuumll emelkedett az ifjuacutesaacutegi munkaneacutelkuumlliseacuteg (ez a 25 eacuteven aluli korosztaacutely munkaneacutelkuumlli raacutetaacuteja) Legalaacutebb ilyen fontos azonban raacutevilaacutegiacutetani hogy a mun-kaneacutelkuumlliseacuteg alakulaacutesa koumlvette a peacutenzuumlgyi-gazdasaacutegi polarizaacutecioacutet vagyis leacutenyegeacute-ben stagnaacutelt az euroacutezoacutena magorszaacutegaiban (raacuteadaacutesul Neacutemetorszaacutegban folyamato-san csoumlkkent is) mikoumlzben az euroacutezoacutena peremorszaacutegaiban rekordmagassaacutegokba emelkedett A keacutet legsuacutelyosabb helyzetbe keruumllt orszaacutegban Spanyolorszaacutegban eacutes Goumlroumlgorszaacutegban a munkaneacutelkuumlli raacuteta 25 szaacutezaleacutek foumlloumltt tetőzoumltt miacuteg az ifjuacutesaacutegi munkaneacutelkuumlliseacuteg mindkeacutet orszaacutegban 50 szaacutezaleacutek foumlleacute emelkedett

9eseacutely 20174

Andor Laacuteszloacute Szociaacutelpolitikaacutenk negyedszaacutezada euroacutepai tuumlkoumlrben

1 aacutebra A szociaacutelis transzferek (a nyugdiacutej kiveacuteteleacutevel) hataacutesa a munkakeacutepes koruacute lakossaacuteg szegeacutenyseacutegi kockaacutezataacutenak csoumlkkenteacuteseacutere 2008ndash2012

2008 2012

70

60

50

40

30

20

10

0

RO BG PL DE

HR SK FR CZ HU SE BE DK EL IT LV ES EE PT LT MT

CY UK LU SI

AT FI NL

IE

EU27

EU28

A s

zegeacute

nyseacute

g aacutel

tal v

eszeacute

lyez

tete

ttek

ar

aacutenyaacute

nak

vaacutelto

zaacutesa

()

Az adat 2011-re vonatkozikForraacutes Eurostat EU-SILC (2012 adoacuteeacutev 2011)

A munkaneacutelkuumlliseacutegi raacutetaacutekban bekoumlvetkezett polarizaacutecioacute azeacutert is fontos fejle-meacuteny mert a vaacutelsaacutegot megelőző eacutevtizedet eacuteppen hogy konvergencia jellemezte A peacutenzuumlgyi buboreacutekok kipukkadaacutesa a 2009-es bdquonagy recesszioacuterdquo majd a peacutenz-uumlgyi stabilizaacutecioacutes programok azonban egyeacutertelműen a perifeacuteria orszaacutegait suacutejtot-taacutek Ott ugyanis meacutelyebb eacutes hosszabb volt a reaacutelgazdasaacuteg vaacutelsaacutega a fiskaacutelis kon-szolidaacutecioacute pedig mind a beacuterek mind a szociaacutelis ellaacutetaacutesok sziacutenvonalaacutera negatiacutev hataacutest gyakorolt

A munkaneacutelkuumlliseacuteghez hasonloacute aszimmetriaacutek jellemzik a szegeacutenyseacuteg eacutes taacuter-sadalmi kirekeszteacutes alakulaacutesaacutet Az euroacutezoacutena keacutet legnagyobb gazdasaacutegaacuteban Neacute-metorszaacutegban eacutes Franciaorszaacutegban (Belgiummal egyuumltt) jobbaacutera stagnaacutelt a sze-geacutenyseacuteg eacutes kirekeszteacutes miacuteg neacutehaacuteny orszaacutegban a vaacutelsaacuteg elleneacutere csoumlkkent is Ebben a csoportban bdquokeletirdquo eacutes bdquonyugatirdquo orszaacutegok egyaraacutent megtalaacutelhatoacutek voltak (Ausztria Romaacutenia Csehorszaacuteg Finnorszaacuteg) Ugyanakkor az euroacutezoacutena perifeacute-riaacutejaacutet ndash mindenekelőtt a deacutel-euroacutepai orszaacutegokat ndash a szegeacutenyseacuteg eacutes a kirekeszteacutes jelentős emelkedeacutese jellemezte 2008ndash13 koumlzoumltt (2 aacutebra)

Szemben a munkaneacutelkuumlliseacutegi raacutetaacuteval a szegeacutenyseacuteg alakulaacutesaacuteban nagy szerepet jaacutetszik az egyes orszaacutegok fiskaacutelis kapacitaacutesa az bdquoautomatikus stabilizaacutetorokrdquo E te-kintetben a hosszuacute vaacutelsaacuteg keacutet szakasza eacutelesen megkuumlloumlnboumlztetendő A vaacutelsaacuteg első szakaszaacuteban (2008ndash10) az EU-tagaacutellamok koumlltseacutegveteacutesi stabilizaacutetorai joacutel műkoumld-tek s a lakossaacuteg szabadon felhasznaacutelhatoacute joumlvedelme nem koumlvette a gazdasaacuteg eacutes a foglalkoztataacutes visszaeseacuteseacutet Ezzel szemben a maacutesodik szakaszban (az euroacutezoacutena vaacutelsaacutega 2011ndash13 koumlzoumltt) a koumlltseacutegveteacutesi mozgaacutesteacuter beszűkuumllt reacuteszben az uacutej eacutes szi-goruacute fiskaacutelis szabaacutelyok miatt az automatikus stabilizaacutetorok nem fejthetteacutek ki ha-taacutesukat eacutes a haacuteztartaacutesi joumlvedelmek is hosszuacute időn aacutet csoumlkkentek Annak elleneacutere tehaacutet hogy a 2011ndash13-as időszakban a gazdasaacuteg visszaeseacutese nem volt olyan mere-dek mint 2009-ben a szociaacutelis helyzet aacutetlagos romlaacutesa jelentősebb meacuterteacutekű volt

10 eseacutely 20174

Tanulmaacuteny

2 aacutebra A szegeacutenyseacuteg eacutes kirekeszteacutes alakulaacutesa az EU-ban

2008 2013

50

45

40

35

30

25

20

15

10

5

0

CZ FI AT SK PL RO FR DE BE NL SE SI

EA18 EE

EU28 U

K PT HR LV DK LU MT ES CY IT IE LT HU EL BG

Neacutep

esseacute

g (

)

csoumlkkeneacutes vaacuteltozatlan noumlvekedeacutes jelentős noumlvekedeacutes

Forraacutes Eurostat SILC

A joumlvedelmi egyenlőtlenseacuteg (GINI-index alapjaacuten) az EU tagorszaacutegaiban je-lentős kuumlloumlnbseacutegeket mutat neheacutez volna kimutatni egy egyseacuteges euroacutepai min-taacutet Egeacuteszen kuumlloumlnboumlző orszaacutegokban egeacuteszen elteacuterő okoknaacutel fogva lehet magas a joumlvedelemegyenlőtlenseacuteg (Nagy-Britannia eacutes Lettorszaacuteg) vagy pedig viszonylag alacsony (Ausztria eacutes Szlovaacutekia) Goumlroumlgorszaacuteg eacutes Spanyolorszaacuteg kitűnik a tekin-tetben hogy az egyenlőtlenseacuteg a legmagasabbak koumlzoumltt volt maacuter a vaacutelsaacuteg előtt is eacutes tovaacutebb nőtt annak koumlvetkezteacuteben (3 aacutebra)

3 aacutebra Az EU-tagorszaacutegok feleacuteben nőttek a joumlvedelmi egyenlőtlenseacutegek a vaacutelsaacuteg eacuteveiben4

3

2

1

0

ndash1

ndash2

ndash3

ndash420 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39

Az

egye

nlőt

lens

eacuteg v

aacutelto

zaacutesa

200

8ndash20

13

Egyenlőtlenseacuteg 2008 (GINI)

CY

HUDK

LUHR

EEES

ITEL

LTFRIE

DEEU27MT

ATFI

BE

NL

BG

PLPT

RO LV

UK

SKSE

SI

CZ

Forraacutes Eurostat SILC

11eseacutely 20174

Andor Laacuteszloacute Szociaacutelpolitikaacutenk negyedszaacutezada euroacutepai tuumlkoumlrben

Magyarorszaacuteg azon orszaacutegok koumlzeacute tartozik amelyekben a vaacutelsaacuteg idejeacuten (2008ndash13) a legnagyobb meacuterteacutekben nőtt a GINI-indexszel kifejezhető joumlvedelmi egyenlőtlenseacuteg Szemben az aacuteltalaacutenos mintaacuteval ennek fő oka nem a munkajouml-vedelmek polarizaacutecioacuteja hanem a transzferek (adoacutek eacutes juttataacutesok) szerkezeteacuteben bekoumlvetkezett vaacuteltozaacutesok E tekintetben Magyarorszaacuteg kiloacuteg a sorboacutel egyeduumll Sveacutedorszaacuteg eseteacuteben volt megfigyelhető hasonloacute jelenseacuteg (baacuter kisebb meacuterteacutekben) ugyanakkor Sveacutedorszaacutegroacutel elmondhatoacute hogy a transzferek kismeacuterteacutekű regresz-sziacutev reformja nem vezet a szegeacutenyseacuteg hasonloacute meacuterteacutekű noumlvekedeacuteseacutehez az anyagi deprivaacutecioacute joacuteval alacsonyabb foka miatt (4 aacutebra)

4 aacutebra Az egyenlőtlenseacutegek inkaacutebb az elsődleges (transzferek neacutelkuumlli) joumlvedelmek miatt nőnek

LU

ESIE

LT

CY

DK

EE

IT

SISK

HUFRMTEU27

ATDEPT SE

FI BGCZ

LVUKNL BE

PLRO

6

5

4

3

2

1

0

ndash1

ndash2

ndash3

ndash4ndash4 ndash2 0 2 4 6

Tran

szfe

rek

neacutelk

uumlli G

INI ndash

vaacutel

tozaacute

s 20

08ndash2

013

GINI ndash vaacuteltozaacutes 2008ndash2013

Forraacutes ESTAT EU-SILC

Reacuteszben kvalitatiacutev reacuteszben pedig kvantitatiacutev megfontolaacutesok alapjaacuten mond-hatjuk Magyarorszaacuteg 2010-től a szociaacutelpolitikaacuteban is elkanyarodott az euroacutepai főaacuteramtoacutel Ami szaacutemokkal kimutathatoacute hazaacutenk elteacuterni laacutetszik attoacutel az aacuteltalaacutenos modelltől hogy a munkajoumlvedelmek polarizaacutecioacutejaacuteval szemben az aacutellami uacutejrael-osztaacutes kompenzaacutelni nivellaacutelni proacutebaacutel eacutes ezt ndash suacutelyos vaacutelsaacutegidőszakokat leszaacute-miacutetva ndash sikeresen folytatni tudja Minőseacutegi jellemzőket tekintve pedig azt laacutettuk hogy a joacuteleacuteti politikaacutet szaacutemos olyan megoldaacutes bdquogazdagiacutetjardquo amely maacuteshol nem fordul elő Az elvaacutendorlaacutes hirtelen megemelkedő trendje alapjaacuten Magyarorszaacuteg a vaacutelsaacuteg aacuteltal leginkaacutebb suacutejtott kemeacuteny peacutenzuumlgyi megszoriacutetaacutesokat aacuteteacutelt orszaacutegok-kal keruumllt egy kategoacuteriaacuteba (5 aacutebra)

12 eseacutely 20174

Tanulmaacuteny

5 aacutebra A vaacutelsaacuteg hataacutesa a migraacutecioacutera (szaacutermazaacutesi orszaacutegok szerint)

200

150

100

50

0

ndash50

ndash100

170

107

64 58

39

EU27 BG LT SK CZ PT RO PL

GR ES IE HU LV

ndash28ndash21ndash16

ndash33 ndash33 ndash36ndash41

ndash57

EU-n beluumlli neacutepesseacutegmozgaacutes (gazdasaacutegilag aktiacutevak) a legutoacutebbi időszakban (lt 2 eacutev) szaacutermazaacutesi orszaacuteg szerint 2011-2012-ben a vaacutelsaacuteg előtti (2007-2008) eacutevekkel oumlsszehasonliacutetvaForraacutes Eurostat LFS eacutes az Euroacutepai Bizottsaacuteg szaacutemiacutetaacutesai

Nem keacutetseacuteges a rendszervaacuteltaacutes (piacgazdasaacutegra valoacute aacutetteacutereacutes) Magyarorszaacute-gon is jelentős taacutersadalmi egyenlőtlenseacutegekhez vezetett ennek ellensuacutelyozaacutesaacutera a szociaacutelpolitikaacutenak viszonylag keveacutes eszkoumlze volt Az Euroacutepai Unioacute viszonylag meacuterseacutekelt hataacutest gyakorolt a hazai folyamatokra a koumlzoumls iraacutenymutataacutesok elleneacutere minden tagaacutellam iacutegy Magyarorszaacuteg is oumlnaacutelloacute utat jaacuterhatott Az EU-tagsaacuteg uacutej kereteket ad ugyan a gazdasaacuteg konszolidaacutelt fejlődeacuteseacutehez viszont a hazai politikaacute-boacutel kiveszett a 90-es eacutevekben meacuteg fontosnak tartott elgondolaacutes hogy ti szociaacutelis piacgazdasaacuteg műkoumldteteacuteseacutere volna szuumlkseacuteg

A megvaacuteltozott gazdasaacutegfilozoacutefia eacutes a kifordiacutetott szociaacutelpolitika koumlvetkezteacute-ben kialakuloacute haacutetraacutenyos taacutersadalmi helyzetek pedig koncentraacuteloacutednak (teruumlleti eacuter-telemben romaacutek diszkriminaacutecioacutejaacuten keresztuumll stb) egyre nehezebben kezelhetőveacute vaacutelnak Mindezek miatt szuumlkseacuteg volna az aacuteltalaacutenos gazdasaacutegi-taacutersadalmi fejlődeacutesi modell uacutejragondolaacutesaacutera komplex fejleszteacutesi eacutes integraacutecioacutes programok kidolgozaacute-saacutera eacutes megvaloacutesiacutetaacutesaacutera

Csoumlkkenő szegeacutenyseacuteg alacsony mobilitaacutes

Baacuter a joacuteleacuteti rendszer helyzete hazaacutenkban sok tekintetben aggaacutelyos a statisztika a legutoacutebbi időszakban pozitiacutev vaacuteltozaacutesokat roumlgziacutetett a szegeacutenyseacuteg eacutes a kirekeszteacutes alakulaacutesaacuteban Hogy ez az ellentmondaacutes eacuterthető legyen fel kell taacuterni az unioacutes moacutedszertan neacutehaacuteny fontos reacuteszleteacutet

Az Euroacutepai Unioacute a szegeacutenyseacuteg eacutes a taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni kuumlzdelmet a tiacutez eacutevre előretekintő Euroacutepa 2020 strateacutegia egyik fő ceacuteljaacutevaacute emelte Az Euroacutepai Bizottsaacuteg javaslata alapjaacuten 2010-ben a tagorszaacutegok vezetői megaacutellapodtak hogy

13eseacutely 20174

Andor Laacuteszloacute Szociaacutelpolitikaacutenk negyedszaacutezada euroacutepai tuumlkoumlrben

2020-ig legalaacutebb 20 millioacute embert emelnek ki a szegeacutenyseacutegből eacutes taacutersadalmi kire-kesztettseacutegből Ennek nyomaacuten Magyarorszaacuteg is hosszuacute taacutevuacute tervet dolgozott ki eacutes a vaacuteltozaacutesokat az egyseacuteges unioacutes indikaacutetorok segiacutetseacutegeacutevel meacuteri

Az Eurostat adatai szerint 2016-ban Magyarorszaacutegon a szegeacutenyseacuteg kockaacutezataacute-val eacutes a taacutersadalmi kirekesztődeacutes veszeacutelyeacutevel eacuterintett emberek szaacutema 254 millioacute volt vagyis a taacutersadalom 263 szaacutezaleacuteka Ez a szaacutem baacuter nagyon magas alacso-nyabb a 2008-ban meacutert 279 millioacutenaacutel A koumlztes időszakban a szegeacutenyseacuteg eacutes ki-rekeszteacutes 2013-ban eacuterte el a csuacutecspontjaacutet amikor is 34 millioacute fő tartozott ebbe a kategoacuteriaacuteba Az Eurostat szerint 2014-ben 31 millioacute ember 2015-ben pedig 27 millioacute volt szegeacuteny vagy kirekesztett (A meredek csoumlkkeneacutest kismeacuterteacutekben a neacutepesseacutegfogyaacutes is bdquosegiacutetetterdquo)

Magyarorszaacuteg tehaacutet a 2015-oumls adatok ndash amelyek az oumlsszes unioacutes orszaacutegra el-eacuterhetők ndash alapjaacuten nem is aacutell nagyon rosszul hiszen az EU-ban az emberek 237 szaacutezaleacuteka szaacutemiacutetott szegeacutenynek de peacuteldaacuteul Olaszorszaacutegban 287 szaacutezaleacutek volt ez az araacuteny A magyar eacuteletkoumlruumllmeacutenyek tuumlkreacuteben meglepőnek minősiacutethető szaacutemra megvan a magyaraacutezat Ez az indikaacutetor ugyanis haacuterom kuumlloumlnboumlző szegeacutenyseacutegi mutatoacuteboacutel aacutell oumlssze

Az Euroacutepa 2020 Strateacutegia indiacutetaacutesakor az EU tisztseacutegviselői meg kellett hogy aacutellapiacutetsaacutek a szegeacutenyseacuteg meacutereacutese nem egyszerű feladat Olyan ceacutelszaacutemot kellett elfo-gadni a szegeacutenyseacuteg csoumlkkenteacuteseacutere amely egyszerre keacutepes a nemzeti kuumlloumlnbseacutegeket eacutes az oumlsszeuroacutepai perspektiacutevaacutet megjeleniacuteteni Az unioacutes szintű ceacuteloknak uacutetmutatoacuteul kellett szolgaacutelniuk az egyes tagaacutellamok szaacutemaacutera ndash iraacutenyt mutatva ugyanakkor lehetőveacute teacuteve hogy a tagaacutellamok sajaacutet helyzetuumlkhoumlz alkalmazkodva eacutes sajaacutet elkeacutep-zeleacuteseik szerint de a koumlzoumls euroacutepai ceacutel eleacutereacutese eacuterdekeacuteben dolgozzanak

Mindennek koumlvetkezteacuteben az Euroacutepa 2020 strateacutegia haacuteromfeacutele szegeacutenyseacutegi mutatoacuteval dolgozik Az egyik peacutenzuumlgyi-statisztikai a lakossaacuteg haacuteny szaacutezaleacuteka eacutel az adott orszaacutegon beluumlli mediaacuten joumlvedelem 60 szaacutezaleacuteka alatti peacutenzből Ezt a meacuterőszaacutemot hasznaacutelta az EU a legreacutegebb oacuteta a szegeacutenyseacuteg meacuterteacutekeacutenek megha-taacuterozaacutesaacutera eacutes ehhez hasonloacutet alkalmaz az OECD is

A mediaacuten joumlvedelmet tekintve termeacuteszetesen rendkiacutevuumll nagy kuumlloumlnbseacutegek vannak a tagaacutellamok koumlzoumltt A mutatoacute tehaacutet azt meacuteri hogy az adott orszaacutegon beluumll az aacutetlaghoz keacutepest (a joumlvedelmeacutet tekintve) szegeacuteny-e valaki Ez a jelzőszaacutem euroacutepai szinten 17-18 szaacutezaleacutek koumlruumll van vagyis az EU-ban ma toumlbb mint 80 millioacutean eacutelnek szegeacutenyseacutegben Ebből 20 millioacute gyermek

Mivel azonban a joumlvedelmek tagorszaacutegonkeacutent is elteacuterőek ez a mutatoacute oumln-magaacuteban nem biztos hogy kifejezi a teacutenyleges eacutelethelyzetet Ezeacutert hasznaacutelunk egy maacutesik szegeacutenyseacutegi mutatoacutet is a munkaneacutelkuumlli haacuteztartaacutesok araacutenyaacutet vagyis az olyan haacuteztartaacutesokeacutet amelyekben egyetlen kereső csalaacutedtag sem talaacutelhatoacute sen-kinek sincs stabil munkajoumlvedelme s ezeacutert teljes meacuterteacutekben aacutellami vagy egyeacuteb szociaacutelis taacutemogataacutesra szorulnak (Egeacuteszen pontosan azokroacutel van szoacute akik olyan haacuteztartaacutesban eacutelnek ahol a 18 eacutes 59 eacutev koumlzoumltti szemeacutelyek az előző eacutevben a lehetseacute-ges munkaidejuumlk kevesebb mint 20 szaacutezaleacutekaacutet toumlltoumltteacutek munkaacuteval)

14 eseacutely 20174

Tanulmaacuteny

Szerepel tovaacutebbaacute egy harmadik mutatoacute is az anyagi deprivaacutecioacute amely oumlssze-sen kilenc materiaacutelis mutatoacute azaz peacuteldaacuteul az alapvető haacuteztartaacutesi cikkek hiaacutenya alapjaacuten hataacuterozza meg a neacutelkuumlloumlzők araacutenyaacutet (azokat szaacutemoljuk meg akik megha-taacuterozott kilenc fogyasztaacutesi teacutetel koumlzuumll legalaacutebb neacutegyről anyagi okboacutel lemondani keacutenyszeruumllnek) Oumlnmagaacuteban a joumlvedelem termeacuteszetesen nem perdoumlntő hiszen sok muacutelik a szociaacutelis szolgaacuteltataacutesok eacutes infrastruktuacutera sziacutenvonalaacuten a csalaacutedok szaacute-maacutera rendelkezeacutesre aacutelloacute juttataacutesokon Ha az anyagi deprivaacutecioacutet neacutezzuumlk ha ezt vesszuumlk a meghataacuterozoacute szegeacutenyseacutegi mutatoacutenak akkor Romaacuteniaacuteban a legmaga-sabb a szegeacutenyek araacutenya

Az unioacutes statisztikai hivatal 2012 decemberi adatai szerint 2011-ben az unioacute teljes lakossaacutegaacutenak maacuter koumlzel egynegyedeacutet fenyegette az elszegeacutenyedeacutes ha azt neacutezzuumlk hogy a haacuterom mutatoacute koumlzuumll legalaacutebb egy vonatkozik-e valakire Amikor pedig a tagorszaacutegoknak sajaacutet ceacutelokat eacutes programokat kellett megfogalmazniuk maguk doumlnthettek arroacutel hogy a komplex mutatoacute mely teacutenyezőjeacutenek milyen suacutelyt adnak strateacutegiaacutejukban Mivel Magyarorszaacutegon ebben az időszakban a kormaacuteny-zat toumlbb szaacutezezres szintre futtatta fel a koumlzfoglalkoztataacutest eacutes az ebben reacutesztvevő-ket a statisztika a foglalkoztatottak koumlzeacute sorolta az bdquoalacsony munkaintenzitaacutes-salrdquo jellemezhető haacuteztartaacutesok araacutenya jelentősen csoumlkkent (Tavaly az emberek 82 szaacutezaleacuteka eacutelt alacsony munkaintenzitaacutesuacute haacuteztartaacutesban 2013-ban ez a szaacutem meacuteg 136 szaacutezaleacutek volt)

Ekoumlzben a gazdasaacutegi fejlődeacutes eacutes felzaacuterkoacutezaacutes folyamata valamint a vaacutelsaacutegboacutel valoacute kilaacutebalaacutes eacutevről eacutevre csoumlkkenti azok szaacutemaacutet akik suacutelyos anyagi deprivaacutecioacuteval jellemezhetők Magyarorszaacutegon az emberek 162 szaacutezaleacuteka eacutel a suacutelyos anyagi deprivaacutecioacuteval jellemezhető haacuteztartaacutesban holott egy eacutevvel koraacutebban meacuteg 194 volt ez az araacuteny 2013-ban pedig 278 A mosoacutegeacutep a televiacutezioacute eacutes a telefon nem suacutelyos kiadaacutesok de a hiteltoumlrleszteacutes paacuter eacuteve meacuteg komoly gondot jelentett sok magyar csalaacutednak azoacuteta valamelyest vaacuteltozott a helyzet

Oumlsszesseacutegeacuteben tehaacutet a szegeacutenyseacuteg eacutes kirekeszteacutes aacuteltal fenyegetettek szaacutema meacuteg akkor is csoumlkkenhet ha a joumlvedelmi egyenlőtlenseacuteg nagyaraacutenyuacute vagy akaacuter nouml-vekvő egy adott orszaacutegban Baacuter a magyarok eacuterezhetően toumlbbet tudnak koumllteni mint koraacutebban az is teacuteny hogy a baacuteziskeacutent hasznaacutelt elkeacutepesztően alacsony 123 ezres joumlvedelem a koumlzfoglalkoztataacutes eacutes a hitelek kivaacuteltaacutesa sokban jaacuterult hozzaacute ahhoz hogy hazaacutenk helyezeacutese ebben a fontos szegeacutenyseacutegi mutatoacuteban javuljon

A szegeacutenyseacuteg eacutes kirekeszteacutes aacuteltal fenyegetettek szaacutemaacutenak csoumlkkeneacutese fontos eacutes pozitiacutev fejlemeacuteny amihez viszont keacutet megjegyzeacutest kell fűzni Egyreacuteszt a gazda-saacutegi teljesiacutetőkeacutepesseacuteg alapjaacuten azt mondhatjuk hogy a szociaacutelis mutatoacutek jobbak is lehetneacutenek maacuter Maacutesreacuteszt a taacutersadalmi folyamatok eacutes viszonyok az EU szinte-tikus szegeacutenyseacutegmutatoacutejaacuten tuacutel maacutes szempontok alapjaacuten is vizsgaacutelhatoacutek ami aacuter-nyalhatja a keacutepet eacutes tovaacutebbi anomaacuteliaacutekra vilaacutegiacutethat raacute Ezeacutert is figyelemre meacuteltoacute szaacutemunkra a bdquoTaacutersadalmi mobilitaacutes az EU-banrdquo ciacutemű tanulmaacuteny (Ludwinek etal 2017) amelynek elkeacutesziacuteteacutesekor a dublini Eurofound kutatoacutei azt neacutezteacutek hogy az egyes EU-tagaacutellamokban mekkora az eseacutely arra hogy az ember magasabb taacutersa-

15eseacutely 20174

Andor Laacuteszloacute Szociaacutelpolitikaacutenk negyedszaacutezada euroacutepai tuumlkoumlrben

dalmi staacutetuszba leacutepjen aacutet illetve hogy mennyire szaacutemiacutethat jobb munkahelyre mint amilyen a szuumlleinek volt

Magyarorszaacuteg ebben az oumlsszehasonliacutetaacutesban a legutolsoacute helyen szerepel meacuteg az utolsoacuteelőtti Bulgaacuteriaacutetoacutel is joacutecskaacuten lemaradva Raacuteadaacutesul hazaacutenk szerepel az utolsoacute helyen mindkeacutet nem eseteacuteben (a feacuterfiak koumlzuumll kevesebb mint 10 szaacutezaleacutek tudott előbbre leacutepni a nőkneacutel ez az araacuteny koumlzel a feacuterfiakeacute duplaacuteja volt de iacutegy is az unioacute legrosszabbja)

A koumlzeacutep-euroacutepai reacutegioacute egeacuteszeacutet tekintve azt laacutetjuk hogy Szlovaacutekia szinteacuten az utolsoacutek koumlzoumltt van miacuteg Csehorszaacuteg az euroacutepai koumlzeacutepmezőnyben talaacutelhatoacute mi-koumlzben Lengyelorszaacuteg a harmadik legjobb helyen aacutell Az EU haacuterom legmobilabb taacutersadalma a ciprusi a goumlroumlg eacutes a lengyel Ez Lengyelorszaacuteg eseteacuteben nem meg-lepő mivel az elmuacutelt eacutevekben az EU egyik legjobb gazdasaacutegi teljesiacutetmeacutenyeacutet mu-tatta fel Goumlroumlgorszaacuteg mutatoacutei furcsaacutebbak hiszen ez idő alatt a GDP jelentősen zsugorodott eacutes a szegeacutenyseacuteg eacutes kirekeszteacutes pedig jelentősen nőtt

Koumlvetkezteteacutesek

Magyarorszaacutegon az elmuacutelt negyedszaacutezad soraacuten a szociaacutelpolitika fejlődeacuteseacutet toumlbb-nyire olyan doktriacutenaacutek hataacuteroztaacutek meg amelyek a joacuteleacuteti modell tekinteteacuteben inkaacutebb a leeacutepuumlleacutes (kevesebb forraacutes szereacutenyebb aacutellami feladatkoumlr szűkebb jogo-sultsaacuteg) feleacute mutattak eacutes nem a megerősiacuteteacutest vagy korszerűsiacuteteacutest oumlsztoumlnoumlzteacutek

A rendszervaacuteltaacutes (piacgazdasaacutegra valoacute aacutetteacutereacutes) makrogazdasaacutegi folyamatai jelentős taacutersadalmi egyenlőtlenseacutegekhez vezettek ennek ellensuacutelyozaacutesaacutera azon-ban a szociaacutelpolitikaacutenak viszonylag keveacutes eszkoumlze van A haacutetraacutenyos taacutersadalmi helyzetek pedig koncentraacuteloacutednak (teruumlleti eacutertelemben romaacutek diszkriminaacutecioacutejaacuten keresztuumll stb) az ilyen esetekben pedig a szociaacutelpolitikaacutenak be kell aacutegyazoacutednia komplex fejleszteacutesi eacutes integraacutecioacutes programokba

Baacuter az EU-tagsaacuteg 2004-től fogva igen fontos pilleacutere a hazai beruhaacutezaacutesoknak a szociaacutelis keacuterdeacutesekben az Euroacutepai Unioacute inteacutezmeacutenyei viszonylag meacuterseacutekelt hataacutest gyakoroltak a hazai folyamatokra Ennek fő oka hogy ezen a teruumlleten az EU inkaacutebb koordinaacutecioacutet veacutegez ajaacutenlaacutesokat tesz eacutes taacutemogataacutesokat nyuacutejt de nem veszi aacutet a kompetenciaacutekat a tagorszaacutegoktoacutel a nemzeti felelősseacuteg megmarad Mind-azonaacuteltal kimutathatoacute hogy Magyarorszaacuteg 2010-től a szociaacutelpolitikaacuteban is elka-nyarodott az euroacutepai főaacuteramtoacutel A hazai joacuteleacuteti rendszer bdquoeuroacutepaizaacutelaacutesardquo lehetőseacuteg eacutes egyben feladatnak is tekinthető

16 eseacutely 20174

Tanulmaacuteny

Irodalom

Anderson Karen M (2015) Social Policy in the European Union London Pal-grave Macmillan

Andor Laacuteszloacute (2013) Erősoumldő Euroacutepa Budapest Kossuth KiadoacuteBoros Ilona (2016) Aki szegeacuteny az annyit is eacuter In bdquoA TASZ jelentirdquo A Taacutersasaacuteg

a Szabadsaacutegjogokeacutert blogja httpataszjelentibloghu20161220aki_szegeny_az_annyit_is_ermore12062825

Darvas Zsolt (2017) Why is it so hard to reach the EUrsquos lsquopovertyrsquo target Brue-gel website httpbruegelorg201701why-is-it-so-hard-to-reach-the-eus-poverty-target

Euroacutepai Bizottsaacuteg (2014) Employment and Social Developments in Europe 2013 Catalog N KE-BD-13-001-EN-C

Ferge Zsuzsa (2002) Az EU eacutes a kirekeszteacutes Eseacutely vol13 6 szHantrais Linda (2007) Social Policy int he European Union Third Edition

London Palgrave MacmillanHemerijck Anton (2013) Changing Welfare States Oxfofd Oxford University

PressKreacutemer Balaacutezs (2009) Bevezeteacutes a szociaacutelpolitikaacuteba Budapest Napvilaacuteg KiadoacuteKornai Jaacutenos (1996) Vergődeacutes eacutes remeacuteny Budapest KJKLechevalier Arnaud ndash Jan Wielgohs eds (2015) Social Europe A Dead End

What the eurozone crisis is doing to Europersquos social dimension Copenhagen Djoslashf Publishing

Ludwinek Anna et al (2017) Social mobility in the EU Dublin EurofoundScharle Aacutegota ndash Szikra Dorottya (2015) Recent changes moving Hungary away

from the European Social Model In Vaughan-Whitehead Daniel ed The European Social Model in Crisis Is Europe Loosing itrsquos Soul Edward Elgar Publisher Cheltenham Chapter 6 289-339

Szaacutesz Peacuteter (2017) Meghoumlkkentő magyar szegeacutenyseacutegi adat eacuterkezett In Napihu januaacuter 26 httpwwwnapihumagyar_gazdasagmeghokkento_magyar_szegenysegi_adat_erkezett628601html

Urbeacute Robert ed (2013) The Future of the Welfare State A comparative study in EU-countries Freiburg Lambertus

Vaughan-Whitehead Daniel ed (2015) The European Social Model in Crisis Is Europe Losing its Soul Chaltenham Edward Elgar

5eseacutely 20174

Andor Laacuteszloacute Szociaacutelpolitikaacutenk negyedszaacutezada euroacutepai tuumlkoumlrben

nak előkeacutesziacuteteacuteseacutere illetőleg az egeacuteszseacuteguumlgyi szolgaacuteltataacutesokban a koumlz- eacutes magaacutensze-replőket oumlsszekoumltő ppp (public-private partnership) konstrukcioacutekra kell gondolni

A Kornai-feacutele koraszuumlloumltt joacuteleacuteti aacutellam koncepcioacute igen sokaacuteig mintegy keacutet eacutevtizeden aacutet iraacutenyadoacute gondolatkeacutent szolgaacutelt Hozzaacute keacutepest a paradigmavaacuteltaacutest a Nemzeti Egyuumlttműkoumldeacutes Rendszere hozta el Mint sok egyeacuteb teruumlleten (alkot-maacutenyossaacuteg gazdasaacutegpolitika sportpolitika stb) a joacuteleacuteti rendszerben is uacutej korszak kezdeteacutenek kell tekintenuumlnk 2010-et Itt az uacutej iraacutenyadoacute gondolatkoumlr a bdquomunka-alapuacute taacutersadalomrdquo fogalmaacuteval jellemezhető elsősorban

Ha a kortaacuters szakirodalomban keresuumlnk tudomaacutenyos megalapozaacutest ennek a gondolatkoumlrnek akkor valoacutesziacutenűleg nem talaacutelunk ilyet Ezeacutert ezt az iraacutenyzatot leginkaacutebb a regnaacuteloacute miniszterelnoumlk neveacutehez kapcsolhatjuk Orbaacuten Viktor meg-hirdette bdquosegeacutely helyett munkaacutetrdquo kell adni az embereknek Ez vaacuteltozaacutest jelent mind foglalkoztataacutesi mind pedig szociaacutelis aacutegon A foglalkoztataacutespolitika leegy-szerűsoumldik Fel kell lendiacuteteni a gazdasaacutegot a kkv-szektornak kedvező szabaacutelyo-zaacutesi koumlrnyezet eacutes taacutemogataacutesok uacutetjaacuten eacutes lehetőveacute kell tenni a munkaacuteltatoacuteknak hogy a nekik leginkaacutebb megfelelő moacutedon alkalmazzaacutek a munkavaacutellaloacutekat Ahol az ilyenformaacuten felkiacutenaacutelt elsődleges foglalkoztataacutes nem műkoumldik ott koumlzmunka megszervezeacutese uacutetjaacuten kell elmozdulni a teljes foglalkoztataacutes feleacute

A munkaalapuacute taacutersadalom eacutegisze alatt toumlrteacutent meg a munkaneacutelkuumlli ellaacutetaacutes jogosultsaacutegaacutenak (90 napra toumlrteacutenő) roumlvidiacuteteacutese ami meacuteg inkaacutebb elősegiacutetette hogy kialakuljon a koumlzmunka dominanciaacuteja a foglalkoztataacutespolitikaacuteban A foglalkoz-tataacutesi eacutes szociaacutelis doumlnteacutesek alacsonyabb szintre keruumlltek az igazgataacutes hierarchiaacute-jaacuteban eacutes megjelent a szociaacutelis juttataacutesok felteacutetelekhez koumlteacutese Egyidejűleg meg-vaacuteltoztak az uacutejraelosztaacutes hangsuacutelyai a taacutemogataacutesok egyre jobban a koumlzeacuteposztaacutelyt kedvezmeacutenyezik a bdquoraacuteszoruloacutekrdquo helyett (ld gyed csok) Az időszak fontos in-teacutezkedeacutessorozata kapcsoloacutedik a nyugdiacutejrendszerhez iacutegy a koumltelező magaacutenpilleacuter felszaacutemolaacutesa valamint a korai nyugdiacutej visszaszoriacutetaacutesa Mivel pedig szaacutemos teruumlle-ten a joacuteleacuteti rendszer visszafejleszteacutese az iraacuteny szociaacutelis jelleget oumlltenek a gazdasaacuteg szabaacutelyozaacutesaacutenak egyes elemei mindenekelőtt az uacuten rezsicsoumlkkenteacutes (szolgaacuteltataacutesi aacuterak leszoriacutetaacutesa)

A fenti teacutetelek toumlbbseacutege hungarikumnak tekinthető Koumlzuumlluumlk tulajdonkeacuteppen az effektiacutev nyugdiacutejkorhataacuter emeleacutese eacutes ezzel oumlsszefuumlggeacutesben a korai nyugdiacutej visz-szaszoriacutetaacutesa az egyetlen amely illeszkedik egy nemzetkoumlzi trendbe koumlszoumlnhetően a fejlettebb orszaacutegokra jellemző aacuteltalaacutenos demograacutefiai trendeknek

Baacuter itt nem adhattunk teljes keacutepet a joacuteleacuteti rendszerre hatoacute elgondolaacutesokroacutel joacutel laacutethatoacute hogy Magyarorszaacutegon a szociaacutelpolitika fejlődeacuteseacutet az elmuacutelt negyedszaacutezad soraacuten toumlbbnyire olyan doktriacutenaacutek hataacuteroztaacutek meg amelyek a leeacutepuumlleacutes (kevesebb forraacutes szereacutenyebb aacutellami feladatkoumlr szűkebb jogosultsaacuteg) feleacute mutattak

Meacuteg eacuterdekesebb hogy a Kornai-feacutele bdquokoraszuumlloumltt joacuteleacuteti aacutellamrdquo eacutes az orbaacuteni bdquomunkaalapuacute taacutersadalomrdquo koumlzoumltt az EU-csatlakozaacutes időszakaacuteban nem kezdő-doumltt uacutej szakasz Magyarorszaacutegon az EU-csatlakozaacutessal Az Euroacutepai Unioacute iraacutenyadoacute szerepe a szociaacutelpolitika tereacuten nem mutathatoacute ki olyan meacuterteacutekben hogy a csat-lakozaacutest (2004) korszakhataacuterkeacutent tudjuk megjeloumllni Ez nem jelenti azt hogy az

6 eseacutely 20174

Tanulmaacuteny

EU-csatlakozaacutes egyaacuteltalaacuten nem volt hataacutessal a hazai taacutersadalompolitikaacutera Amit elmondhatunk hogy az EU a joacuteleacuteti politika egyes elemeire hatott (pl ceacutelzott fog-lalkoztataacutesi eacutes szociaacutelis programok indultak) E hiaacuteny eacuterzeacutekelteteacuteseacutehez eacuterdemes aacutettekinteni hogyan fejlődoumltt az elmuacutelt időszakban az EU-szintű gondolkodaacutes a szociaacutelpolitikaacuteroacutel

A szociaacutelpolitika evoluacutecioacuteja az Euroacutepai Unioacuteban

Az Euroacutepai Unioacute leacutetrehozaacutesa nem volt lehetseacuteges az integraacutecioacute szociaacutelis dimen-zioacutejaacutenak definiaacutelaacutesa neacutelkuumll Az ezzel kapcsolatos politikai vitaacutek miatt azonban e szociaacutelis dimenzioacute kieacutepiacuteteacutese fokozatosan leacutepeacutesenkeacutent toumlrteacutent Elmondhatoacute az is hogy a Szerződeacutesben definiaacutelt EU-szociaacutelpolitika leacutenyegeacuteben munkauumlgyi keacuter-deacutesekről szoacutel eacutes csak szereacuteny meacuterteacutekben indirekt moacutedon eacuterinti a tagorszaacutegok joacuteleacuteti rendszereit A joacuteleacuteti politika tereacuten az EU taacutemogatoacute funkcioacutet laacutet el a szubszi-diaritaacutes elveacutenek tiszteletben tartaacutesaacuteval

Ugyanakkor elmondhatoacute hogy baacuter az EU-ban a szociaacutelis integraacutecioacute lemaradva koumlveti a gazdasaacutegit sokreacutetű teruumlletről van szoacute amely tartalmazza a szakpolitikai koordinaacutecioacutet a munkauumlgyi jogalkotaacutes egy jelentős reacuteszeacutet valamint koumlltseacutegveteacutesi eszkoumlzoumlk munkaerőpiaci eacutes szociaacutelis koheacutezioacutet segiacutető alkalmazaacutesaacutet (mindenekelőtt az Euroacutepai Szociaacutelis Alap kereteacuteben)

A szociaacutelis dimenzioacuten beluumll a munkauumlgy eacutes a szociaacutelis veacutedelem koumlzoumltt uacutej egyen-suacutely joumltt leacutetre 2010-től az Euroacutepa 2020 Strateacutegia meghirdeteacuteseacutevel Ez a program ugyanis tartalmazta ndash a heacutet koumlzuumll egy kiemelt kezdemeacutenyezeacuteskeacutent ndash a Szegeacutenyseacuteg elleni platformot valamint a szegeacutenyseacuteg eacutes kirekeszteacutes csoumlkkenteacuteseacutere iraacutenyuloacute konkreacutet ceacutelszaacutemot (legalaacutebb 20 millioacute fő 2020-ig) Egyidejűleg a szociaacutelpolitika explicit moacutedon megjelent a Foglalkoztataacutesi Iraacutenymutataacutesban (bdquoTaacutersadalmi befo-gadaacutes szegeacutenyseacuteg elleni kuumlzdelemrdquo)

Az Euroacutepa 2020 Strateacutegia meghirdeteacutese oacuteta az uacuten Euroacutepai Szemeszter han-golja oumlssze a koumlzoumlsseacutegi kormaacutenyzaacutes gazdasaacutegi eacutes szociaacutelis dimenzioacuteit Ez az unioacutes szintű aacutetfogoacute elemzeacutes eacutes a Nemzeti Reform Programok alapjaacuten azok rendsze-res vitaacutei utaacuten a tagaacutellamok szaacutemaacutera toumlrteacutenő ajaacutenlaacutesok megfogalmazaacutesaacuteval zaacuterul Az Euroacutepai Szemeszter kereteacuteben az Euroacutepai Bizottsaacuteg ismeacutetlődően felszoacuteliacutetotta a tagorszaacutegokat hogy hathatoacutesabban leacutepjenek fel a peacutenzuumlgyi eacutes gazdasaacutegi vaacutelsaacuteg szociaacutelis koumlvetkezmeacutenyeinek enyhiacuteteacuteseacuteeacutert

Az Euroacutepa 2020 Strateacutegia eacutegisze alatt az EU-szintű koordinaacutecioacute fejlődeacuteseacutet neacutehaacuteny fontos dokumentum feacutemjelezte Ilyen volt a Nemzeti Roma Integraacuteci-oacutes Strateacutegiaacutek Euroacutepai Kerete (2011) valamint a Szociaacutelis Beruhaacutezaacutesi Csomag (2013) Utoacutebbi ajaacutenlaacutesokat fogalmazott meg a gyermekszegeacutenyseacuteg ellen moacuted-szertani taacutemogataacutest nyuacutejtott a minimaacuteljoumlvedelem-rendszerek kidolgozaacutesaacutehoz eacutes a hajleacutektalansaacuteg felszaacutemolaacutesaacutehoz

Hozzaacute kell tenni a szociaacutelpolitikai koordinaacutecioacutet segiacutető dokumentumok idő-ben kisseacute lemaradva koumlvetteacutek a foglalkoztataacutespolitika meguacutejulaacutesaacutet Ott ugyanis

7eseacutely 20174

Andor Laacuteszloacute Szociaacutelpolitikaacutenk negyedszaacutezada euroacutepai tuumlkoumlrben

maacuter hamarabb 2012 aacuteprilisaacuteban megszuumlletett a Foglalkoztataacutesi Csomag vala-mint 2012 decembereacuteben az ezt kiegeacutesziacutető Ifjuacutesaacutegi Foglalkoztataacutesi Csomag Az utoacutebbi nyomaacuten a munkauumlgyi miniszterek tanaacutecsa februaacuterban elfogadta az ifjuacutesaacutegi garancia programjaacutet amellyel eleacuterhető hogy a 25 eacutev alattiak koumlreacuteben megszűn-joumln a 4 hoacutenapnaacutel tovaacutebb tartoacute munkaneacutelkuumlliseacuteg Erre a ceacutelra az Euroacutepai Tanaacutecs januaacuterban 6 milliaacuterd euroacutet elkuumlloumlniacutetett a 2014-20 koumlzoumltti keretkoumlltseacutegveteacutesben

Aacuteltalaacuteban veacuteve az ilyen strateacutegiai koumlzlemeacutenyek hatottak vagy a jogalkotaacutes vagy a koumlltseacutegveteacutes alakiacutetaacutesaacutera Vaacuteltozott peacuteldaacuteul az EU peacutenzuumlgyi eszkoumlzei eacutes a tagaacutellami szociaacutelpolitika koumlzoumltti kapcsolat is A 2014-20-as EU-koumlltseacutegveteacutes ndash sok vita utaacuten ndash előiacuterta hogy az Euroacutepai Szociaacutelis Alap legalaacutebb 20 szaacutezaleacutekaacutet kell taacutersadalmi befogadaacutes ceacuteljaira fordiacutetani Emellett megtartotta sőt meg is erősiacutetet-te a raacuteszoruloacutek eacutelelemmel valoacute ellaacutetaacutesaacutet segiacutető eszkoumlzt (FEAD) is

A 2013 februaacuterjaacuteban elfogadott Szociaacutelis Beruhaacutezaacutesi Csomag loumlkeacutest adott a tagorszaacutegok koumlzoumls gondolkodaacutesaacutenak eacutes konkreacutet szociaacutelpolitikai erőfesziacuteteacuteseinek Eacutervanyagot szolgaacuteltatott abban a tekintetben hogyan veacutedjuumlk meg a joumlvő szem-pontjaacuteboacutel legfontosabb szociaacutelis kiadaacutesokat a koumlltseacutegveteacutesi konszolidaacutecioacute idősza-kaacuteban Egyeacutertelműveacute tette melyek a hajleacutektalansaacuteg elleni legjobb strateacutegiaacutek az EU-ban Utat mutatott arra neacutezve hogyan segiacutethetnek a szociaacutelis vaacutellalkozaacutesok eacutes mikeacutent lehet hateacutekonyan hasznaacutelni az unioacutes forraacutesokat szociaacutelpolitikai ceacutelokra

Az unioacutes dokumentumoktoacutel idegen minden olyan megnyilvaacutenulaacutes amely a taacutersadalom peremeacutere szoruloacutekat bűnbaknak tekinti Baacuter a gazdasaacutegi vaacutelsaacuteg sok helyen a koraacutebbinaacutel nehezebb koumlruumllmeacutenyeket teremtett a munkahelyteremteacutes eacutes a szociaacutelis integraacutecioacute programjaacutet az iraacutenymutataacutes szerint nem feladni kell hanem uacutej eszkoumlzoumlket kell keresni hozzaacute

Vaacutelsaacuteg idejeacuten a kormaacutenyoknak keveacutes eszkoumlz aacutell a rendelkezeacutesuumlkre ahhoz hogy koumlzvetlenuumll orvosoljaacutek az egyre meacutelyuumllő egyenlőtlenseacutegeket de lehetőseacuteguumlk van arra ndash eacutes egyuacutettal koumltelesseacuteguumlk is ndash hogy az eseacutelyegyenlőseacuteg eacuterdekeacuteben felleacutepje-nek Az a fajta uacutejraelosztaacutes amely a leszakadoacutekat helyzetbe hozza eacutes keacutepesseacute teszi arra hogy reacuteszt vegyenek a gazdasaacutegi eacutes a taacutersadalmi eacuteletben nem maacutes mint szo-ciaacutelis beruhaacutezaacutes Ennek előmozdiacutetaacutesa roumlvid eacutes hosszuacute taacutevon egyaraacutent kedvezően hathat a foglalkoztataacutesra a termeleacutekenyseacutegre eacutes a taacutersadalmi koheacutezioacutera

Ha a GDP meghataacuterozott reacuteszeacutet szociaacutelis beruhaacutezaacutesok ceacuteljaacutera fordiacutetjuk ez-zel szaacutemottevő taacutersadalmi illetve gazdasaacutegi kiadaacutesokat tudunk megspoacuterolni a joumlvőben Peacuteldakeacutent emliacutethetők olyan inteacutezkedeacutesek amelyek ifjuacutesaacutegi garancia bevezeteacuteseacutet a szuumllők munkaacuteba aacutellaacutesaacutet is segiacutető minőseacutegi gyermekgondozaacutesi szol-gaacuteltataacutesok kialakiacutetaacutesaacutet a betegseacutegek eacutes a gyermekszegeacutenyseacuteg megelőzeacuteseacutet vala-mint a sziacutenvonalas oktataacutest eacutes az aktiacutev időskort szolgaacuteljaacutek

A szociaacutelis beruhaacutezaacutes olyan befekteteacutes mely a veacutegeredmeacutenyt tekintve szinte mindig megteacuteruumll eacutes amelyet az Euroacutepai Bizottsaacuteg prioritaacutesnak tekint A szociaacutelis beruhaacutezaacutesokra eacutepuumllő modern joacuteleacuteti aacutellamok eacutepiacuteteacutese egyszerre szolgaacutelja az Euroacutepa 2020 strateacutegia keacutet ceacutelkitűzeacuteseacutet a szegeacutenyseacuteg csoumlkkenteacuteseacutet eacutes a foglalkoztataacutesi raacuteta emeleacuteseacutet

8 eseacutely 20174

Tanulmaacuteny

Az euroacutepai orszaacutegokat nem a szociaacutelis hanem a gazdasaacutegi modelljuumlk sodorta meacutely vaacutelsaacutegba Ez azonban nem jelentette azt hogy a szociaacutelis modell vaacuteltozaacutesok neacutelkuumll uumlzemelhet tovaacutebb A joacuteleacuteti aacutellamok modernizaacutecioacuteja szuumlkseacuteges lehet peacuteldaacuteul demograacutefiai okokboacutel de segiacutethet a gazdasaacuteg hosszabb taacutevuacute fellendiacuteteacuteseacuteben noumlve-kedeacutesi potenciaacuteljaacutenak erősiacuteteacuteseacuteben is

Vaacutelsaacuteg szegeacutenyseacuteg joumlvedelmi egyenlőtlenseacuteg az EU-ban eacutes Magyarorszaacutegon

Annak elleneacutere hogy az Euroacutepai Unioacute az Euroacutepa 2020 Strateacutegia időszakaacuteban egyre nagyobb hangsuacutelyt fektetett a szociaacutelis dimenzioacutera az bdquoinkluziacutev noumlveke-deacutesrdquo fontossaacutegaacutera az egyidejűleg zajloacute peacutenzuumlgyi eacutes gazdasaacutegi vaacutelsaacuteg komoly kaacute-rokat okozott eacutes toumlbb orszaacutegban visszavetette a koraacutebban megvaloacutesult fejlődeacutest

A gazdasaacuteg műkoumldeacutese (fejlődeacutese vagy vaacutelsaacutega) mindig hataacutessal van a szociaacutelpo-litika napirendjeacutere Behataacuterolhatja a kereteit ugyanakkor feladatokat is ad a szo-ciaacutelpolitika szaacutemaacutera Ha rosszul műkoumldik a gazdasaacuteg keveacutesseacute eredmeacutenyes a gaz-dasaacutegpolitika akkor a feladat toumlbb a forraacutes viszont kevesebb lesz a szociaacutelpolitika szaacutemaacutera Amikor tehaacutet meacuterőszaacutemokkal jellemezzuumlk egy orszaacuteg joacuteleacuteti rendszereacutenek teljesiacutetmeacutenyeacutet akkor az indikaacutetorok rendszerint a szociaacutelpolitika eacutes a gazdasaacuteg egyuumlttes hataacutesaacuteroacutel adnak szaacutemot

A joacuteleacuteti rendszerek eredmeacutenyesseacutegeacutet jellemző haacuterom legfőbb indikaacutetor (mun-kaneacutelkuumlliseacuteg szegeacutenyseacuteg egyenlőtlenseacuteg) tekinteteacuteben az alaacutebbiakat lehet meg-aacutellapiacutetani

E mutatoacutek alapjaacuten a koumlzelmuacutelt vaacutelsaacutegidőszakaacuteban az euroacutepai orszaacutegok soksziacute-nűseacuteget olykor egeacuteszen elteacuterő mintaacutekat mutatnak konkreacutetan az euroacutezoacutenaacuten beluumll pedig polarizaacutecioacute figyelhető meg (1 aacutebra)

Ami a munkaneacutelkuumlliseacutegi raacutetaacutet illeti a vaacutelsaacuteg időszakaacuteban az EU tagorszaacutega-it erőteljes polarizaacutecioacute jellemezte Mint minden gazdasaacutegi vaacutelsaacuteg idejeacuten az EU egeacuteszeacutet tekintve 2008ndash14 koumlzoumltt is megemelkedett a munkaneacutelkuumlliseacuteg szint-je Ez azonban messze nem egyenletesen toumlrteacutent reflektaacutelva az egyes orszaacutegok orszaacutegcsoportok peacutenzuumlgyi-gazdasaacutegi poziacutecioacutejaacutera

EU-szinten a munkaneacutelkuumlliseacuteg 2008 eacutes 2013 koumlzoumltt jelentősen emelkedett roumlvid megszakiacutetaacutessal (2010ndash11) Ugyanezen időszak alatt gyakorlatilag megsza-kiacutetaacutes neacutelkuumll emelkedett az ifjuacutesaacutegi munkaneacutelkuumlliseacuteg (ez a 25 eacuteven aluli korosztaacutely munkaneacutelkuumlli raacutetaacuteja) Legalaacutebb ilyen fontos azonban raacutevilaacutegiacutetani hogy a mun-kaneacutelkuumlliseacuteg alakulaacutesa koumlvette a peacutenzuumlgyi-gazdasaacutegi polarizaacutecioacutet vagyis leacutenyegeacute-ben stagnaacutelt az euroacutezoacutena magorszaacutegaiban (raacuteadaacutesul Neacutemetorszaacutegban folyamato-san csoumlkkent is) mikoumlzben az euroacutezoacutena peremorszaacutegaiban rekordmagassaacutegokba emelkedett A keacutet legsuacutelyosabb helyzetbe keruumllt orszaacutegban Spanyolorszaacutegban eacutes Goumlroumlgorszaacutegban a munkaneacutelkuumlli raacuteta 25 szaacutezaleacutek foumlloumltt tetőzoumltt miacuteg az ifjuacutesaacutegi munkaneacutelkuumlliseacuteg mindkeacutet orszaacutegban 50 szaacutezaleacutek foumlleacute emelkedett

9eseacutely 20174

Andor Laacuteszloacute Szociaacutelpolitikaacutenk negyedszaacutezada euroacutepai tuumlkoumlrben

1 aacutebra A szociaacutelis transzferek (a nyugdiacutej kiveacuteteleacutevel) hataacutesa a munkakeacutepes koruacute lakossaacuteg szegeacutenyseacutegi kockaacutezataacutenak csoumlkkenteacuteseacutere 2008ndash2012

2008 2012

70

60

50

40

30

20

10

0

RO BG PL DE

HR SK FR CZ HU SE BE DK EL IT LV ES EE PT LT MT

CY UK LU SI

AT FI NL

IE

EU27

EU28

A s

zegeacute

nyseacute

g aacutel

tal v

eszeacute

lyez

tete

ttek

ar

aacutenyaacute

nak

vaacutelto

zaacutesa

()

Az adat 2011-re vonatkozikForraacutes Eurostat EU-SILC (2012 adoacuteeacutev 2011)

A munkaneacutelkuumlliseacutegi raacutetaacutekban bekoumlvetkezett polarizaacutecioacute azeacutert is fontos fejle-meacuteny mert a vaacutelsaacutegot megelőző eacutevtizedet eacuteppen hogy konvergencia jellemezte A peacutenzuumlgyi buboreacutekok kipukkadaacutesa a 2009-es bdquonagy recesszioacuterdquo majd a peacutenz-uumlgyi stabilizaacutecioacutes programok azonban egyeacutertelműen a perifeacuteria orszaacutegait suacutejtot-taacutek Ott ugyanis meacutelyebb eacutes hosszabb volt a reaacutelgazdasaacuteg vaacutelsaacutega a fiskaacutelis kon-szolidaacutecioacute pedig mind a beacuterek mind a szociaacutelis ellaacutetaacutesok sziacutenvonalaacutera negatiacutev hataacutest gyakorolt

A munkaneacutelkuumlliseacuteghez hasonloacute aszimmetriaacutek jellemzik a szegeacutenyseacuteg eacutes taacuter-sadalmi kirekeszteacutes alakulaacutesaacutet Az euroacutezoacutena keacutet legnagyobb gazdasaacutegaacuteban Neacute-metorszaacutegban eacutes Franciaorszaacutegban (Belgiummal egyuumltt) jobbaacutera stagnaacutelt a sze-geacutenyseacuteg eacutes kirekeszteacutes miacuteg neacutehaacuteny orszaacutegban a vaacutelsaacuteg elleneacutere csoumlkkent is Ebben a csoportban bdquokeletirdquo eacutes bdquonyugatirdquo orszaacutegok egyaraacutent megtalaacutelhatoacutek voltak (Ausztria Romaacutenia Csehorszaacuteg Finnorszaacuteg) Ugyanakkor az euroacutezoacutena perifeacute-riaacutejaacutet ndash mindenekelőtt a deacutel-euroacutepai orszaacutegokat ndash a szegeacutenyseacuteg eacutes a kirekeszteacutes jelentős emelkedeacutese jellemezte 2008ndash13 koumlzoumltt (2 aacutebra)

Szemben a munkaneacutelkuumlliseacutegi raacutetaacuteval a szegeacutenyseacuteg alakulaacutesaacuteban nagy szerepet jaacutetszik az egyes orszaacutegok fiskaacutelis kapacitaacutesa az bdquoautomatikus stabilizaacutetorokrdquo E te-kintetben a hosszuacute vaacutelsaacuteg keacutet szakasza eacutelesen megkuumlloumlnboumlztetendő A vaacutelsaacuteg első szakaszaacuteban (2008ndash10) az EU-tagaacutellamok koumlltseacutegveteacutesi stabilizaacutetorai joacutel műkoumld-tek s a lakossaacuteg szabadon felhasznaacutelhatoacute joumlvedelme nem koumlvette a gazdasaacuteg eacutes a foglalkoztataacutes visszaeseacuteseacutet Ezzel szemben a maacutesodik szakaszban (az euroacutezoacutena vaacutelsaacutega 2011ndash13 koumlzoumltt) a koumlltseacutegveteacutesi mozgaacutesteacuter beszűkuumllt reacuteszben az uacutej eacutes szi-goruacute fiskaacutelis szabaacutelyok miatt az automatikus stabilizaacutetorok nem fejthetteacutek ki ha-taacutesukat eacutes a haacuteztartaacutesi joumlvedelmek is hosszuacute időn aacutet csoumlkkentek Annak elleneacutere tehaacutet hogy a 2011ndash13-as időszakban a gazdasaacuteg visszaeseacutese nem volt olyan mere-dek mint 2009-ben a szociaacutelis helyzet aacutetlagos romlaacutesa jelentősebb meacuterteacutekű volt

10 eseacutely 20174

Tanulmaacuteny

2 aacutebra A szegeacutenyseacuteg eacutes kirekeszteacutes alakulaacutesa az EU-ban

2008 2013

50

45

40

35

30

25

20

15

10

5

0

CZ FI AT SK PL RO FR DE BE NL SE SI

EA18 EE

EU28 U

K PT HR LV DK LU MT ES CY IT IE LT HU EL BG

Neacutep

esseacute

g (

)

csoumlkkeneacutes vaacuteltozatlan noumlvekedeacutes jelentős noumlvekedeacutes

Forraacutes Eurostat SILC

A joumlvedelmi egyenlőtlenseacuteg (GINI-index alapjaacuten) az EU tagorszaacutegaiban je-lentős kuumlloumlnbseacutegeket mutat neheacutez volna kimutatni egy egyseacuteges euroacutepai min-taacutet Egeacuteszen kuumlloumlnboumlző orszaacutegokban egeacuteszen elteacuterő okoknaacutel fogva lehet magas a joumlvedelemegyenlőtlenseacuteg (Nagy-Britannia eacutes Lettorszaacuteg) vagy pedig viszonylag alacsony (Ausztria eacutes Szlovaacutekia) Goumlroumlgorszaacuteg eacutes Spanyolorszaacuteg kitűnik a tekin-tetben hogy az egyenlőtlenseacuteg a legmagasabbak koumlzoumltt volt maacuter a vaacutelsaacuteg előtt is eacutes tovaacutebb nőtt annak koumlvetkezteacuteben (3 aacutebra)

3 aacutebra Az EU-tagorszaacutegok feleacuteben nőttek a joumlvedelmi egyenlőtlenseacutegek a vaacutelsaacuteg eacuteveiben4

3

2

1

0

ndash1

ndash2

ndash3

ndash420 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39

Az

egye

nlőt

lens

eacuteg v

aacutelto

zaacutesa

200

8ndash20

13

Egyenlőtlenseacuteg 2008 (GINI)

CY

HUDK

LUHR

EEES

ITEL

LTFRIE

DEEU27MT

ATFI

BE

NL

BG

PLPT

RO LV

UK

SKSE

SI

CZ

Forraacutes Eurostat SILC

11eseacutely 20174

Andor Laacuteszloacute Szociaacutelpolitikaacutenk negyedszaacutezada euroacutepai tuumlkoumlrben

Magyarorszaacuteg azon orszaacutegok koumlzeacute tartozik amelyekben a vaacutelsaacuteg idejeacuten (2008ndash13) a legnagyobb meacuterteacutekben nőtt a GINI-indexszel kifejezhető joumlvedelmi egyenlőtlenseacuteg Szemben az aacuteltalaacutenos mintaacuteval ennek fő oka nem a munkajouml-vedelmek polarizaacutecioacuteja hanem a transzferek (adoacutek eacutes juttataacutesok) szerkezeteacuteben bekoumlvetkezett vaacuteltozaacutesok E tekintetben Magyarorszaacuteg kiloacuteg a sorboacutel egyeduumll Sveacutedorszaacuteg eseteacuteben volt megfigyelhető hasonloacute jelenseacuteg (baacuter kisebb meacuterteacutekben) ugyanakkor Sveacutedorszaacutegroacutel elmondhatoacute hogy a transzferek kismeacuterteacutekű regresz-sziacutev reformja nem vezet a szegeacutenyseacuteg hasonloacute meacuterteacutekű noumlvekedeacuteseacutehez az anyagi deprivaacutecioacute joacuteval alacsonyabb foka miatt (4 aacutebra)

4 aacutebra Az egyenlőtlenseacutegek inkaacutebb az elsődleges (transzferek neacutelkuumlli) joumlvedelmek miatt nőnek

LU

ESIE

LT

CY

DK

EE

IT

SISK

HUFRMTEU27

ATDEPT SE

FI BGCZ

LVUKNL BE

PLRO

6

5

4

3

2

1

0

ndash1

ndash2

ndash3

ndash4ndash4 ndash2 0 2 4 6

Tran

szfe

rek

neacutelk

uumlli G

INI ndash

vaacutel

tozaacute

s 20

08ndash2

013

GINI ndash vaacuteltozaacutes 2008ndash2013

Forraacutes ESTAT EU-SILC

Reacuteszben kvalitatiacutev reacuteszben pedig kvantitatiacutev megfontolaacutesok alapjaacuten mond-hatjuk Magyarorszaacuteg 2010-től a szociaacutelpolitikaacuteban is elkanyarodott az euroacutepai főaacuteramtoacutel Ami szaacutemokkal kimutathatoacute hazaacutenk elteacuterni laacutetszik attoacutel az aacuteltalaacutenos modelltől hogy a munkajoumlvedelmek polarizaacutecioacutejaacuteval szemben az aacutellami uacutejrael-osztaacutes kompenzaacutelni nivellaacutelni proacutebaacutel eacutes ezt ndash suacutelyos vaacutelsaacutegidőszakokat leszaacute-miacutetva ndash sikeresen folytatni tudja Minőseacutegi jellemzőket tekintve pedig azt laacutettuk hogy a joacuteleacuteti politikaacutet szaacutemos olyan megoldaacutes bdquogazdagiacutetjardquo amely maacuteshol nem fordul elő Az elvaacutendorlaacutes hirtelen megemelkedő trendje alapjaacuten Magyarorszaacuteg a vaacutelsaacuteg aacuteltal leginkaacutebb suacutejtott kemeacuteny peacutenzuumlgyi megszoriacutetaacutesokat aacuteteacutelt orszaacutegok-kal keruumllt egy kategoacuteriaacuteba (5 aacutebra)

12 eseacutely 20174

Tanulmaacuteny

5 aacutebra A vaacutelsaacuteg hataacutesa a migraacutecioacutera (szaacutermazaacutesi orszaacutegok szerint)

200

150

100

50

0

ndash50

ndash100

170

107

64 58

39

EU27 BG LT SK CZ PT RO PL

GR ES IE HU LV

ndash28ndash21ndash16

ndash33 ndash33 ndash36ndash41

ndash57

EU-n beluumlli neacutepesseacutegmozgaacutes (gazdasaacutegilag aktiacutevak) a legutoacutebbi időszakban (lt 2 eacutev) szaacutermazaacutesi orszaacuteg szerint 2011-2012-ben a vaacutelsaacuteg előtti (2007-2008) eacutevekkel oumlsszehasonliacutetvaForraacutes Eurostat LFS eacutes az Euroacutepai Bizottsaacuteg szaacutemiacutetaacutesai

Nem keacutetseacuteges a rendszervaacuteltaacutes (piacgazdasaacutegra valoacute aacutetteacutereacutes) Magyarorszaacute-gon is jelentős taacutersadalmi egyenlőtlenseacutegekhez vezetett ennek ellensuacutelyozaacutesaacutera a szociaacutelpolitikaacutenak viszonylag keveacutes eszkoumlze volt Az Euroacutepai Unioacute viszonylag meacuterseacutekelt hataacutest gyakorolt a hazai folyamatokra a koumlzoumls iraacutenymutataacutesok elleneacutere minden tagaacutellam iacutegy Magyarorszaacuteg is oumlnaacutelloacute utat jaacuterhatott Az EU-tagsaacuteg uacutej kereteket ad ugyan a gazdasaacuteg konszolidaacutelt fejlődeacuteseacutehez viszont a hazai politikaacute-boacutel kiveszett a 90-es eacutevekben meacuteg fontosnak tartott elgondolaacutes hogy ti szociaacutelis piacgazdasaacuteg műkoumldteteacuteseacutere volna szuumlkseacuteg

A megvaacuteltozott gazdasaacutegfilozoacutefia eacutes a kifordiacutetott szociaacutelpolitika koumlvetkezteacute-ben kialakuloacute haacutetraacutenyos taacutersadalmi helyzetek pedig koncentraacuteloacutednak (teruumlleti eacuter-telemben romaacutek diszkriminaacutecioacutejaacuten keresztuumll stb) egyre nehezebben kezelhetőveacute vaacutelnak Mindezek miatt szuumlkseacuteg volna az aacuteltalaacutenos gazdasaacutegi-taacutersadalmi fejlődeacutesi modell uacutejragondolaacutesaacutera komplex fejleszteacutesi eacutes integraacutecioacutes programok kidolgozaacute-saacutera eacutes megvaloacutesiacutetaacutesaacutera

Csoumlkkenő szegeacutenyseacuteg alacsony mobilitaacutes

Baacuter a joacuteleacuteti rendszer helyzete hazaacutenkban sok tekintetben aggaacutelyos a statisztika a legutoacutebbi időszakban pozitiacutev vaacuteltozaacutesokat roumlgziacutetett a szegeacutenyseacuteg eacutes a kirekeszteacutes alakulaacutesaacuteban Hogy ez az ellentmondaacutes eacuterthető legyen fel kell taacuterni az unioacutes moacutedszertan neacutehaacuteny fontos reacuteszleteacutet

Az Euroacutepai Unioacute a szegeacutenyseacuteg eacutes a taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni kuumlzdelmet a tiacutez eacutevre előretekintő Euroacutepa 2020 strateacutegia egyik fő ceacuteljaacutevaacute emelte Az Euroacutepai Bizottsaacuteg javaslata alapjaacuten 2010-ben a tagorszaacutegok vezetői megaacutellapodtak hogy

13eseacutely 20174

Andor Laacuteszloacute Szociaacutelpolitikaacutenk negyedszaacutezada euroacutepai tuumlkoumlrben

2020-ig legalaacutebb 20 millioacute embert emelnek ki a szegeacutenyseacutegből eacutes taacutersadalmi kire-kesztettseacutegből Ennek nyomaacuten Magyarorszaacuteg is hosszuacute taacutevuacute tervet dolgozott ki eacutes a vaacuteltozaacutesokat az egyseacuteges unioacutes indikaacutetorok segiacutetseacutegeacutevel meacuteri

Az Eurostat adatai szerint 2016-ban Magyarorszaacutegon a szegeacutenyseacuteg kockaacutezataacute-val eacutes a taacutersadalmi kirekesztődeacutes veszeacutelyeacutevel eacuterintett emberek szaacutema 254 millioacute volt vagyis a taacutersadalom 263 szaacutezaleacuteka Ez a szaacutem baacuter nagyon magas alacso-nyabb a 2008-ban meacutert 279 millioacutenaacutel A koumlztes időszakban a szegeacutenyseacuteg eacutes ki-rekeszteacutes 2013-ban eacuterte el a csuacutecspontjaacutet amikor is 34 millioacute fő tartozott ebbe a kategoacuteriaacuteba Az Eurostat szerint 2014-ben 31 millioacute ember 2015-ben pedig 27 millioacute volt szegeacuteny vagy kirekesztett (A meredek csoumlkkeneacutest kismeacuterteacutekben a neacutepesseacutegfogyaacutes is bdquosegiacutetetterdquo)

Magyarorszaacuteg tehaacutet a 2015-oumls adatok ndash amelyek az oumlsszes unioacutes orszaacutegra el-eacuterhetők ndash alapjaacuten nem is aacutell nagyon rosszul hiszen az EU-ban az emberek 237 szaacutezaleacuteka szaacutemiacutetott szegeacutenynek de peacuteldaacuteul Olaszorszaacutegban 287 szaacutezaleacutek volt ez az araacuteny A magyar eacuteletkoumlruumllmeacutenyek tuumlkreacuteben meglepőnek minősiacutethető szaacutemra megvan a magyaraacutezat Ez az indikaacutetor ugyanis haacuterom kuumlloumlnboumlző szegeacutenyseacutegi mutatoacuteboacutel aacutell oumlssze

Az Euroacutepa 2020 Strateacutegia indiacutetaacutesakor az EU tisztseacutegviselői meg kellett hogy aacutellapiacutetsaacutek a szegeacutenyseacuteg meacutereacutese nem egyszerű feladat Olyan ceacutelszaacutemot kellett elfo-gadni a szegeacutenyseacuteg csoumlkkenteacuteseacutere amely egyszerre keacutepes a nemzeti kuumlloumlnbseacutegeket eacutes az oumlsszeuroacutepai perspektiacutevaacutet megjeleniacuteteni Az unioacutes szintű ceacuteloknak uacutetmutatoacuteul kellett szolgaacutelniuk az egyes tagaacutellamok szaacutemaacutera ndash iraacutenyt mutatva ugyanakkor lehetőveacute teacuteve hogy a tagaacutellamok sajaacutet helyzetuumlkhoumlz alkalmazkodva eacutes sajaacutet elkeacutep-zeleacuteseik szerint de a koumlzoumls euroacutepai ceacutel eleacutereacutese eacuterdekeacuteben dolgozzanak

Mindennek koumlvetkezteacuteben az Euroacutepa 2020 strateacutegia haacuteromfeacutele szegeacutenyseacutegi mutatoacuteval dolgozik Az egyik peacutenzuumlgyi-statisztikai a lakossaacuteg haacuteny szaacutezaleacuteka eacutel az adott orszaacutegon beluumlli mediaacuten joumlvedelem 60 szaacutezaleacuteka alatti peacutenzből Ezt a meacuterőszaacutemot hasznaacutelta az EU a legreacutegebb oacuteta a szegeacutenyseacuteg meacuterteacutekeacutenek megha-taacuterozaacutesaacutera eacutes ehhez hasonloacutet alkalmaz az OECD is

A mediaacuten joumlvedelmet tekintve termeacuteszetesen rendkiacutevuumll nagy kuumlloumlnbseacutegek vannak a tagaacutellamok koumlzoumltt A mutatoacute tehaacutet azt meacuteri hogy az adott orszaacutegon beluumll az aacutetlaghoz keacutepest (a joumlvedelmeacutet tekintve) szegeacuteny-e valaki Ez a jelzőszaacutem euroacutepai szinten 17-18 szaacutezaleacutek koumlruumll van vagyis az EU-ban ma toumlbb mint 80 millioacutean eacutelnek szegeacutenyseacutegben Ebből 20 millioacute gyermek

Mivel azonban a joumlvedelmek tagorszaacutegonkeacutent is elteacuterőek ez a mutatoacute oumln-magaacuteban nem biztos hogy kifejezi a teacutenyleges eacutelethelyzetet Ezeacutert hasznaacutelunk egy maacutesik szegeacutenyseacutegi mutatoacutet is a munkaneacutelkuumlli haacuteztartaacutesok araacutenyaacutet vagyis az olyan haacuteztartaacutesokeacutet amelyekben egyetlen kereső csalaacutedtag sem talaacutelhatoacute sen-kinek sincs stabil munkajoumlvedelme s ezeacutert teljes meacuterteacutekben aacutellami vagy egyeacuteb szociaacutelis taacutemogataacutesra szorulnak (Egeacuteszen pontosan azokroacutel van szoacute akik olyan haacuteztartaacutesban eacutelnek ahol a 18 eacutes 59 eacutev koumlzoumltti szemeacutelyek az előző eacutevben a lehetseacute-ges munkaidejuumlk kevesebb mint 20 szaacutezaleacutekaacutet toumlltoumltteacutek munkaacuteval)

14 eseacutely 20174

Tanulmaacuteny

Szerepel tovaacutebbaacute egy harmadik mutatoacute is az anyagi deprivaacutecioacute amely oumlssze-sen kilenc materiaacutelis mutatoacute azaz peacuteldaacuteul az alapvető haacuteztartaacutesi cikkek hiaacutenya alapjaacuten hataacuterozza meg a neacutelkuumlloumlzők araacutenyaacutet (azokat szaacutemoljuk meg akik megha-taacuterozott kilenc fogyasztaacutesi teacutetel koumlzuumll legalaacutebb neacutegyről anyagi okboacutel lemondani keacutenyszeruumllnek) Oumlnmagaacuteban a joumlvedelem termeacuteszetesen nem perdoumlntő hiszen sok muacutelik a szociaacutelis szolgaacuteltataacutesok eacutes infrastruktuacutera sziacutenvonalaacuten a csalaacutedok szaacute-maacutera rendelkezeacutesre aacutelloacute juttataacutesokon Ha az anyagi deprivaacutecioacutet neacutezzuumlk ha ezt vesszuumlk a meghataacuterozoacute szegeacutenyseacutegi mutatoacutenak akkor Romaacuteniaacuteban a legmaga-sabb a szegeacutenyek araacutenya

Az unioacutes statisztikai hivatal 2012 decemberi adatai szerint 2011-ben az unioacute teljes lakossaacutegaacutenak maacuter koumlzel egynegyedeacutet fenyegette az elszegeacutenyedeacutes ha azt neacutezzuumlk hogy a haacuterom mutatoacute koumlzuumll legalaacutebb egy vonatkozik-e valakire Amikor pedig a tagorszaacutegoknak sajaacutet ceacutelokat eacutes programokat kellett megfogalmazniuk maguk doumlnthettek arroacutel hogy a komplex mutatoacute mely teacutenyezőjeacutenek milyen suacutelyt adnak strateacutegiaacutejukban Mivel Magyarorszaacutegon ebben az időszakban a kormaacuteny-zat toumlbb szaacutezezres szintre futtatta fel a koumlzfoglalkoztataacutest eacutes az ebben reacutesztvevő-ket a statisztika a foglalkoztatottak koumlzeacute sorolta az bdquoalacsony munkaintenzitaacutes-salrdquo jellemezhető haacuteztartaacutesok araacutenya jelentősen csoumlkkent (Tavaly az emberek 82 szaacutezaleacuteka eacutelt alacsony munkaintenzitaacutesuacute haacuteztartaacutesban 2013-ban ez a szaacutem meacuteg 136 szaacutezaleacutek volt)

Ekoumlzben a gazdasaacutegi fejlődeacutes eacutes felzaacuterkoacutezaacutes folyamata valamint a vaacutelsaacutegboacutel valoacute kilaacutebalaacutes eacutevről eacutevre csoumlkkenti azok szaacutemaacutet akik suacutelyos anyagi deprivaacutecioacuteval jellemezhetők Magyarorszaacutegon az emberek 162 szaacutezaleacuteka eacutel a suacutelyos anyagi deprivaacutecioacuteval jellemezhető haacuteztartaacutesban holott egy eacutevvel koraacutebban meacuteg 194 volt ez az araacuteny 2013-ban pedig 278 A mosoacutegeacutep a televiacutezioacute eacutes a telefon nem suacutelyos kiadaacutesok de a hiteltoumlrleszteacutes paacuter eacuteve meacuteg komoly gondot jelentett sok magyar csalaacutednak azoacuteta valamelyest vaacuteltozott a helyzet

Oumlsszesseacutegeacuteben tehaacutet a szegeacutenyseacuteg eacutes kirekeszteacutes aacuteltal fenyegetettek szaacutema meacuteg akkor is csoumlkkenhet ha a joumlvedelmi egyenlőtlenseacuteg nagyaraacutenyuacute vagy akaacuter nouml-vekvő egy adott orszaacutegban Baacuter a magyarok eacuterezhetően toumlbbet tudnak koumllteni mint koraacutebban az is teacuteny hogy a baacuteziskeacutent hasznaacutelt elkeacutepesztően alacsony 123 ezres joumlvedelem a koumlzfoglalkoztataacutes eacutes a hitelek kivaacuteltaacutesa sokban jaacuterult hozzaacute ahhoz hogy hazaacutenk helyezeacutese ebben a fontos szegeacutenyseacutegi mutatoacuteban javuljon

A szegeacutenyseacuteg eacutes kirekeszteacutes aacuteltal fenyegetettek szaacutemaacutenak csoumlkkeneacutese fontos eacutes pozitiacutev fejlemeacuteny amihez viszont keacutet megjegyzeacutest kell fűzni Egyreacuteszt a gazda-saacutegi teljesiacutetőkeacutepesseacuteg alapjaacuten azt mondhatjuk hogy a szociaacutelis mutatoacutek jobbak is lehetneacutenek maacuter Maacutesreacuteszt a taacutersadalmi folyamatok eacutes viszonyok az EU szinte-tikus szegeacutenyseacutegmutatoacutejaacuten tuacutel maacutes szempontok alapjaacuten is vizsgaacutelhatoacutek ami aacuter-nyalhatja a keacutepet eacutes tovaacutebbi anomaacuteliaacutekra vilaacutegiacutethat raacute Ezeacutert is figyelemre meacuteltoacute szaacutemunkra a bdquoTaacutersadalmi mobilitaacutes az EU-banrdquo ciacutemű tanulmaacuteny (Ludwinek etal 2017) amelynek elkeacutesziacuteteacutesekor a dublini Eurofound kutatoacutei azt neacutezteacutek hogy az egyes EU-tagaacutellamokban mekkora az eseacutely arra hogy az ember magasabb taacutersa-

15eseacutely 20174

Andor Laacuteszloacute Szociaacutelpolitikaacutenk negyedszaacutezada euroacutepai tuumlkoumlrben

dalmi staacutetuszba leacutepjen aacutet illetve hogy mennyire szaacutemiacutethat jobb munkahelyre mint amilyen a szuumlleinek volt

Magyarorszaacuteg ebben az oumlsszehasonliacutetaacutesban a legutolsoacute helyen szerepel meacuteg az utolsoacuteelőtti Bulgaacuteriaacutetoacutel is joacutecskaacuten lemaradva Raacuteadaacutesul hazaacutenk szerepel az utolsoacute helyen mindkeacutet nem eseteacuteben (a feacuterfiak koumlzuumll kevesebb mint 10 szaacutezaleacutek tudott előbbre leacutepni a nőkneacutel ez az araacuteny koumlzel a feacuterfiakeacute duplaacuteja volt de iacutegy is az unioacute legrosszabbja)

A koumlzeacutep-euroacutepai reacutegioacute egeacuteszeacutet tekintve azt laacutetjuk hogy Szlovaacutekia szinteacuten az utolsoacutek koumlzoumltt van miacuteg Csehorszaacuteg az euroacutepai koumlzeacutepmezőnyben talaacutelhatoacute mi-koumlzben Lengyelorszaacuteg a harmadik legjobb helyen aacutell Az EU haacuterom legmobilabb taacutersadalma a ciprusi a goumlroumlg eacutes a lengyel Ez Lengyelorszaacuteg eseteacuteben nem meg-lepő mivel az elmuacutelt eacutevekben az EU egyik legjobb gazdasaacutegi teljesiacutetmeacutenyeacutet mu-tatta fel Goumlroumlgorszaacuteg mutatoacutei furcsaacutebbak hiszen ez idő alatt a GDP jelentősen zsugorodott eacutes a szegeacutenyseacuteg eacutes kirekeszteacutes pedig jelentősen nőtt

Koumlvetkezteteacutesek

Magyarorszaacutegon az elmuacutelt negyedszaacutezad soraacuten a szociaacutelpolitika fejlődeacuteseacutet toumlbb-nyire olyan doktriacutenaacutek hataacuteroztaacutek meg amelyek a joacuteleacuteti modell tekinteteacuteben inkaacutebb a leeacutepuumlleacutes (kevesebb forraacutes szereacutenyebb aacutellami feladatkoumlr szűkebb jogo-sultsaacuteg) feleacute mutattak eacutes nem a megerősiacuteteacutest vagy korszerűsiacuteteacutest oumlsztoumlnoumlzteacutek

A rendszervaacuteltaacutes (piacgazdasaacutegra valoacute aacutetteacutereacutes) makrogazdasaacutegi folyamatai jelentős taacutersadalmi egyenlőtlenseacutegekhez vezettek ennek ellensuacutelyozaacutesaacutera azon-ban a szociaacutelpolitikaacutenak viszonylag keveacutes eszkoumlze van A haacutetraacutenyos taacutersadalmi helyzetek pedig koncentraacuteloacutednak (teruumlleti eacutertelemben romaacutek diszkriminaacutecioacutejaacuten keresztuumll stb) az ilyen esetekben pedig a szociaacutelpolitikaacutenak be kell aacutegyazoacutednia komplex fejleszteacutesi eacutes integraacutecioacutes programokba

Baacuter az EU-tagsaacuteg 2004-től fogva igen fontos pilleacutere a hazai beruhaacutezaacutesoknak a szociaacutelis keacuterdeacutesekben az Euroacutepai Unioacute inteacutezmeacutenyei viszonylag meacuterseacutekelt hataacutest gyakoroltak a hazai folyamatokra Ennek fő oka hogy ezen a teruumlleten az EU inkaacutebb koordinaacutecioacutet veacutegez ajaacutenlaacutesokat tesz eacutes taacutemogataacutesokat nyuacutejt de nem veszi aacutet a kompetenciaacutekat a tagorszaacutegoktoacutel a nemzeti felelősseacuteg megmarad Mind-azonaacuteltal kimutathatoacute hogy Magyarorszaacuteg 2010-től a szociaacutelpolitikaacuteban is elka-nyarodott az euroacutepai főaacuteramtoacutel A hazai joacuteleacuteti rendszer bdquoeuroacutepaizaacutelaacutesardquo lehetőseacuteg eacutes egyben feladatnak is tekinthető

16 eseacutely 20174

Tanulmaacuteny

Irodalom

Anderson Karen M (2015) Social Policy in the European Union London Pal-grave Macmillan

Andor Laacuteszloacute (2013) Erősoumldő Euroacutepa Budapest Kossuth KiadoacuteBoros Ilona (2016) Aki szegeacuteny az annyit is eacuter In bdquoA TASZ jelentirdquo A Taacutersasaacuteg

a Szabadsaacutegjogokeacutert blogja httpataszjelentibloghu20161220aki_szegeny_az_annyit_is_ermore12062825

Darvas Zsolt (2017) Why is it so hard to reach the EUrsquos lsquopovertyrsquo target Brue-gel website httpbruegelorg201701why-is-it-so-hard-to-reach-the-eus-poverty-target

Euroacutepai Bizottsaacuteg (2014) Employment and Social Developments in Europe 2013 Catalog N KE-BD-13-001-EN-C

Ferge Zsuzsa (2002) Az EU eacutes a kirekeszteacutes Eseacutely vol13 6 szHantrais Linda (2007) Social Policy int he European Union Third Edition

London Palgrave MacmillanHemerijck Anton (2013) Changing Welfare States Oxfofd Oxford University

PressKreacutemer Balaacutezs (2009) Bevezeteacutes a szociaacutelpolitikaacuteba Budapest Napvilaacuteg KiadoacuteKornai Jaacutenos (1996) Vergődeacutes eacutes remeacuteny Budapest KJKLechevalier Arnaud ndash Jan Wielgohs eds (2015) Social Europe A Dead End

What the eurozone crisis is doing to Europersquos social dimension Copenhagen Djoslashf Publishing

Ludwinek Anna et al (2017) Social mobility in the EU Dublin EurofoundScharle Aacutegota ndash Szikra Dorottya (2015) Recent changes moving Hungary away

from the European Social Model In Vaughan-Whitehead Daniel ed The European Social Model in Crisis Is Europe Loosing itrsquos Soul Edward Elgar Publisher Cheltenham Chapter 6 289-339

Szaacutesz Peacuteter (2017) Meghoumlkkentő magyar szegeacutenyseacutegi adat eacuterkezett In Napihu januaacuter 26 httpwwwnapihumagyar_gazdasagmeghokkento_magyar_szegenysegi_adat_erkezett628601html

Urbeacute Robert ed (2013) The Future of the Welfare State A comparative study in EU-countries Freiburg Lambertus

Vaughan-Whitehead Daniel ed (2015) The European Social Model in Crisis Is Europe Losing its Soul Chaltenham Edward Elgar

6 eseacutely 20174

Tanulmaacuteny

EU-csatlakozaacutes egyaacuteltalaacuten nem volt hataacutessal a hazai taacutersadalompolitikaacutera Amit elmondhatunk hogy az EU a joacuteleacuteti politika egyes elemeire hatott (pl ceacutelzott fog-lalkoztataacutesi eacutes szociaacutelis programok indultak) E hiaacuteny eacuterzeacutekelteteacuteseacutehez eacuterdemes aacutettekinteni hogyan fejlődoumltt az elmuacutelt időszakban az EU-szintű gondolkodaacutes a szociaacutelpolitikaacuteroacutel

A szociaacutelpolitika evoluacutecioacuteja az Euroacutepai Unioacuteban

Az Euroacutepai Unioacute leacutetrehozaacutesa nem volt lehetseacuteges az integraacutecioacute szociaacutelis dimen-zioacutejaacutenak definiaacutelaacutesa neacutelkuumll Az ezzel kapcsolatos politikai vitaacutek miatt azonban e szociaacutelis dimenzioacute kieacutepiacuteteacutese fokozatosan leacutepeacutesenkeacutent toumlrteacutent Elmondhatoacute az is hogy a Szerződeacutesben definiaacutelt EU-szociaacutelpolitika leacutenyegeacuteben munkauumlgyi keacuter-deacutesekről szoacutel eacutes csak szereacuteny meacuterteacutekben indirekt moacutedon eacuterinti a tagorszaacutegok joacuteleacuteti rendszereit A joacuteleacuteti politika tereacuten az EU taacutemogatoacute funkcioacutet laacutet el a szubszi-diaritaacutes elveacutenek tiszteletben tartaacutesaacuteval

Ugyanakkor elmondhatoacute hogy baacuter az EU-ban a szociaacutelis integraacutecioacute lemaradva koumlveti a gazdasaacutegit sokreacutetű teruumlletről van szoacute amely tartalmazza a szakpolitikai koordinaacutecioacutet a munkauumlgyi jogalkotaacutes egy jelentős reacuteszeacutet valamint koumlltseacutegveteacutesi eszkoumlzoumlk munkaerőpiaci eacutes szociaacutelis koheacutezioacutet segiacutető alkalmazaacutesaacutet (mindenekelőtt az Euroacutepai Szociaacutelis Alap kereteacuteben)

A szociaacutelis dimenzioacuten beluumll a munkauumlgy eacutes a szociaacutelis veacutedelem koumlzoumltt uacutej egyen-suacutely joumltt leacutetre 2010-től az Euroacutepa 2020 Strateacutegia meghirdeteacuteseacutevel Ez a program ugyanis tartalmazta ndash a heacutet koumlzuumll egy kiemelt kezdemeacutenyezeacuteskeacutent ndash a Szegeacutenyseacuteg elleni platformot valamint a szegeacutenyseacuteg eacutes kirekeszteacutes csoumlkkenteacuteseacutere iraacutenyuloacute konkreacutet ceacutelszaacutemot (legalaacutebb 20 millioacute fő 2020-ig) Egyidejűleg a szociaacutelpolitika explicit moacutedon megjelent a Foglalkoztataacutesi Iraacutenymutataacutesban (bdquoTaacutersadalmi befo-gadaacutes szegeacutenyseacuteg elleni kuumlzdelemrdquo)

Az Euroacutepa 2020 Strateacutegia meghirdeteacutese oacuteta az uacuten Euroacutepai Szemeszter han-golja oumlssze a koumlzoumlsseacutegi kormaacutenyzaacutes gazdasaacutegi eacutes szociaacutelis dimenzioacuteit Ez az unioacutes szintű aacutetfogoacute elemzeacutes eacutes a Nemzeti Reform Programok alapjaacuten azok rendsze-res vitaacutei utaacuten a tagaacutellamok szaacutemaacutera toumlrteacutenő ajaacutenlaacutesok megfogalmazaacutesaacuteval zaacuterul Az Euroacutepai Szemeszter kereteacuteben az Euroacutepai Bizottsaacuteg ismeacutetlődően felszoacuteliacutetotta a tagorszaacutegokat hogy hathatoacutesabban leacutepjenek fel a peacutenzuumlgyi eacutes gazdasaacutegi vaacutelsaacuteg szociaacutelis koumlvetkezmeacutenyeinek enyhiacuteteacuteseacuteeacutert

Az Euroacutepa 2020 Strateacutegia eacutegisze alatt az EU-szintű koordinaacutecioacute fejlődeacuteseacutet neacutehaacuteny fontos dokumentum feacutemjelezte Ilyen volt a Nemzeti Roma Integraacuteci-oacutes Strateacutegiaacutek Euroacutepai Kerete (2011) valamint a Szociaacutelis Beruhaacutezaacutesi Csomag (2013) Utoacutebbi ajaacutenlaacutesokat fogalmazott meg a gyermekszegeacutenyseacuteg ellen moacuted-szertani taacutemogataacutest nyuacutejtott a minimaacuteljoumlvedelem-rendszerek kidolgozaacutesaacutehoz eacutes a hajleacutektalansaacuteg felszaacutemolaacutesaacutehoz

Hozzaacute kell tenni a szociaacutelpolitikai koordinaacutecioacutet segiacutető dokumentumok idő-ben kisseacute lemaradva koumlvetteacutek a foglalkoztataacutespolitika meguacutejulaacutesaacutet Ott ugyanis

7eseacutely 20174

Andor Laacuteszloacute Szociaacutelpolitikaacutenk negyedszaacutezada euroacutepai tuumlkoumlrben

maacuter hamarabb 2012 aacuteprilisaacuteban megszuumlletett a Foglalkoztataacutesi Csomag vala-mint 2012 decembereacuteben az ezt kiegeacutesziacutető Ifjuacutesaacutegi Foglalkoztataacutesi Csomag Az utoacutebbi nyomaacuten a munkauumlgyi miniszterek tanaacutecsa februaacuterban elfogadta az ifjuacutesaacutegi garancia programjaacutet amellyel eleacuterhető hogy a 25 eacutev alattiak koumlreacuteben megszűn-joumln a 4 hoacutenapnaacutel tovaacutebb tartoacute munkaneacutelkuumlliseacuteg Erre a ceacutelra az Euroacutepai Tanaacutecs januaacuterban 6 milliaacuterd euroacutet elkuumlloumlniacutetett a 2014-20 koumlzoumltti keretkoumlltseacutegveteacutesben

Aacuteltalaacuteban veacuteve az ilyen strateacutegiai koumlzlemeacutenyek hatottak vagy a jogalkotaacutes vagy a koumlltseacutegveteacutes alakiacutetaacutesaacutera Vaacuteltozott peacuteldaacuteul az EU peacutenzuumlgyi eszkoumlzei eacutes a tagaacutellami szociaacutelpolitika koumlzoumltti kapcsolat is A 2014-20-as EU-koumlltseacutegveteacutes ndash sok vita utaacuten ndash előiacuterta hogy az Euroacutepai Szociaacutelis Alap legalaacutebb 20 szaacutezaleacutekaacutet kell taacutersadalmi befogadaacutes ceacuteljaira fordiacutetani Emellett megtartotta sőt meg is erősiacutetet-te a raacuteszoruloacutek eacutelelemmel valoacute ellaacutetaacutesaacutet segiacutető eszkoumlzt (FEAD) is

A 2013 februaacuterjaacuteban elfogadott Szociaacutelis Beruhaacutezaacutesi Csomag loumlkeacutest adott a tagorszaacutegok koumlzoumls gondolkodaacutesaacutenak eacutes konkreacutet szociaacutelpolitikai erőfesziacuteteacuteseinek Eacutervanyagot szolgaacuteltatott abban a tekintetben hogyan veacutedjuumlk meg a joumlvő szem-pontjaacuteboacutel legfontosabb szociaacutelis kiadaacutesokat a koumlltseacutegveteacutesi konszolidaacutecioacute idősza-kaacuteban Egyeacutertelműveacute tette melyek a hajleacutektalansaacuteg elleni legjobb strateacutegiaacutek az EU-ban Utat mutatott arra neacutezve hogyan segiacutethetnek a szociaacutelis vaacutellalkozaacutesok eacutes mikeacutent lehet hateacutekonyan hasznaacutelni az unioacutes forraacutesokat szociaacutelpolitikai ceacutelokra

Az unioacutes dokumentumoktoacutel idegen minden olyan megnyilvaacutenulaacutes amely a taacutersadalom peremeacutere szoruloacutekat bűnbaknak tekinti Baacuter a gazdasaacutegi vaacutelsaacuteg sok helyen a koraacutebbinaacutel nehezebb koumlruumllmeacutenyeket teremtett a munkahelyteremteacutes eacutes a szociaacutelis integraacutecioacute programjaacutet az iraacutenymutataacutes szerint nem feladni kell hanem uacutej eszkoumlzoumlket kell keresni hozzaacute

Vaacutelsaacuteg idejeacuten a kormaacutenyoknak keveacutes eszkoumlz aacutell a rendelkezeacutesuumlkre ahhoz hogy koumlzvetlenuumll orvosoljaacutek az egyre meacutelyuumllő egyenlőtlenseacutegeket de lehetőseacuteguumlk van arra ndash eacutes egyuacutettal koumltelesseacuteguumlk is ndash hogy az eseacutelyegyenlőseacuteg eacuterdekeacuteben felleacutepje-nek Az a fajta uacutejraelosztaacutes amely a leszakadoacutekat helyzetbe hozza eacutes keacutepesseacute teszi arra hogy reacuteszt vegyenek a gazdasaacutegi eacutes a taacutersadalmi eacuteletben nem maacutes mint szo-ciaacutelis beruhaacutezaacutes Ennek előmozdiacutetaacutesa roumlvid eacutes hosszuacute taacutevon egyaraacutent kedvezően hathat a foglalkoztataacutesra a termeleacutekenyseacutegre eacutes a taacutersadalmi koheacutezioacutera

Ha a GDP meghataacuterozott reacuteszeacutet szociaacutelis beruhaacutezaacutesok ceacuteljaacutera fordiacutetjuk ez-zel szaacutemottevő taacutersadalmi illetve gazdasaacutegi kiadaacutesokat tudunk megspoacuterolni a joumlvőben Peacuteldakeacutent emliacutethetők olyan inteacutezkedeacutesek amelyek ifjuacutesaacutegi garancia bevezeteacuteseacutet a szuumllők munkaacuteba aacutellaacutesaacutet is segiacutető minőseacutegi gyermekgondozaacutesi szol-gaacuteltataacutesok kialakiacutetaacutesaacutet a betegseacutegek eacutes a gyermekszegeacutenyseacuteg megelőzeacuteseacutet vala-mint a sziacutenvonalas oktataacutest eacutes az aktiacutev időskort szolgaacuteljaacutek

A szociaacutelis beruhaacutezaacutes olyan befekteteacutes mely a veacutegeredmeacutenyt tekintve szinte mindig megteacuteruumll eacutes amelyet az Euroacutepai Bizottsaacuteg prioritaacutesnak tekint A szociaacutelis beruhaacutezaacutesokra eacutepuumllő modern joacuteleacuteti aacutellamok eacutepiacuteteacutese egyszerre szolgaacutelja az Euroacutepa 2020 strateacutegia keacutet ceacutelkitűzeacuteseacutet a szegeacutenyseacuteg csoumlkkenteacuteseacutet eacutes a foglalkoztataacutesi raacuteta emeleacuteseacutet

8 eseacutely 20174

Tanulmaacuteny

Az euroacutepai orszaacutegokat nem a szociaacutelis hanem a gazdasaacutegi modelljuumlk sodorta meacutely vaacutelsaacutegba Ez azonban nem jelentette azt hogy a szociaacutelis modell vaacuteltozaacutesok neacutelkuumll uumlzemelhet tovaacutebb A joacuteleacuteti aacutellamok modernizaacutecioacuteja szuumlkseacuteges lehet peacuteldaacuteul demograacutefiai okokboacutel de segiacutethet a gazdasaacuteg hosszabb taacutevuacute fellendiacuteteacuteseacuteben noumlve-kedeacutesi potenciaacuteljaacutenak erősiacuteteacuteseacuteben is

Vaacutelsaacuteg szegeacutenyseacuteg joumlvedelmi egyenlőtlenseacuteg az EU-ban eacutes Magyarorszaacutegon

Annak elleneacutere hogy az Euroacutepai Unioacute az Euroacutepa 2020 Strateacutegia időszakaacuteban egyre nagyobb hangsuacutelyt fektetett a szociaacutelis dimenzioacutera az bdquoinkluziacutev noumlveke-deacutesrdquo fontossaacutegaacutera az egyidejűleg zajloacute peacutenzuumlgyi eacutes gazdasaacutegi vaacutelsaacuteg komoly kaacute-rokat okozott eacutes toumlbb orszaacutegban visszavetette a koraacutebban megvaloacutesult fejlődeacutest

A gazdasaacuteg műkoumldeacutese (fejlődeacutese vagy vaacutelsaacutega) mindig hataacutessal van a szociaacutelpo-litika napirendjeacutere Behataacuterolhatja a kereteit ugyanakkor feladatokat is ad a szo-ciaacutelpolitika szaacutemaacutera Ha rosszul műkoumldik a gazdasaacuteg keveacutesseacute eredmeacutenyes a gaz-dasaacutegpolitika akkor a feladat toumlbb a forraacutes viszont kevesebb lesz a szociaacutelpolitika szaacutemaacutera Amikor tehaacutet meacuterőszaacutemokkal jellemezzuumlk egy orszaacuteg joacuteleacuteti rendszereacutenek teljesiacutetmeacutenyeacutet akkor az indikaacutetorok rendszerint a szociaacutelpolitika eacutes a gazdasaacuteg egyuumlttes hataacutesaacuteroacutel adnak szaacutemot

A joacuteleacuteti rendszerek eredmeacutenyesseacutegeacutet jellemző haacuterom legfőbb indikaacutetor (mun-kaneacutelkuumlliseacuteg szegeacutenyseacuteg egyenlőtlenseacuteg) tekinteteacuteben az alaacutebbiakat lehet meg-aacutellapiacutetani

E mutatoacutek alapjaacuten a koumlzelmuacutelt vaacutelsaacutegidőszakaacuteban az euroacutepai orszaacutegok soksziacute-nűseacuteget olykor egeacuteszen elteacuterő mintaacutekat mutatnak konkreacutetan az euroacutezoacutenaacuten beluumll pedig polarizaacutecioacute figyelhető meg (1 aacutebra)

Ami a munkaneacutelkuumlliseacutegi raacutetaacutet illeti a vaacutelsaacuteg időszakaacuteban az EU tagorszaacutega-it erőteljes polarizaacutecioacute jellemezte Mint minden gazdasaacutegi vaacutelsaacuteg idejeacuten az EU egeacuteszeacutet tekintve 2008ndash14 koumlzoumltt is megemelkedett a munkaneacutelkuumlliseacuteg szint-je Ez azonban messze nem egyenletesen toumlrteacutent reflektaacutelva az egyes orszaacutegok orszaacutegcsoportok peacutenzuumlgyi-gazdasaacutegi poziacutecioacutejaacutera

EU-szinten a munkaneacutelkuumlliseacuteg 2008 eacutes 2013 koumlzoumltt jelentősen emelkedett roumlvid megszakiacutetaacutessal (2010ndash11) Ugyanezen időszak alatt gyakorlatilag megsza-kiacutetaacutes neacutelkuumll emelkedett az ifjuacutesaacutegi munkaneacutelkuumlliseacuteg (ez a 25 eacuteven aluli korosztaacutely munkaneacutelkuumlli raacutetaacuteja) Legalaacutebb ilyen fontos azonban raacutevilaacutegiacutetani hogy a mun-kaneacutelkuumlliseacuteg alakulaacutesa koumlvette a peacutenzuumlgyi-gazdasaacutegi polarizaacutecioacutet vagyis leacutenyegeacute-ben stagnaacutelt az euroacutezoacutena magorszaacutegaiban (raacuteadaacutesul Neacutemetorszaacutegban folyamato-san csoumlkkent is) mikoumlzben az euroacutezoacutena peremorszaacutegaiban rekordmagassaacutegokba emelkedett A keacutet legsuacutelyosabb helyzetbe keruumllt orszaacutegban Spanyolorszaacutegban eacutes Goumlroumlgorszaacutegban a munkaneacutelkuumlli raacuteta 25 szaacutezaleacutek foumlloumltt tetőzoumltt miacuteg az ifjuacutesaacutegi munkaneacutelkuumlliseacuteg mindkeacutet orszaacutegban 50 szaacutezaleacutek foumlleacute emelkedett

9eseacutely 20174

Andor Laacuteszloacute Szociaacutelpolitikaacutenk negyedszaacutezada euroacutepai tuumlkoumlrben

1 aacutebra A szociaacutelis transzferek (a nyugdiacutej kiveacuteteleacutevel) hataacutesa a munkakeacutepes koruacute lakossaacuteg szegeacutenyseacutegi kockaacutezataacutenak csoumlkkenteacuteseacutere 2008ndash2012

2008 2012

70

60

50

40

30

20

10

0

RO BG PL DE

HR SK FR CZ HU SE BE DK EL IT LV ES EE PT LT MT

CY UK LU SI

AT FI NL

IE

EU27

EU28

A s

zegeacute

nyseacute

g aacutel

tal v

eszeacute

lyez

tete

ttek

ar

aacutenyaacute

nak

vaacutelto

zaacutesa

()

Az adat 2011-re vonatkozikForraacutes Eurostat EU-SILC (2012 adoacuteeacutev 2011)

A munkaneacutelkuumlliseacutegi raacutetaacutekban bekoumlvetkezett polarizaacutecioacute azeacutert is fontos fejle-meacuteny mert a vaacutelsaacutegot megelőző eacutevtizedet eacuteppen hogy konvergencia jellemezte A peacutenzuumlgyi buboreacutekok kipukkadaacutesa a 2009-es bdquonagy recesszioacuterdquo majd a peacutenz-uumlgyi stabilizaacutecioacutes programok azonban egyeacutertelműen a perifeacuteria orszaacutegait suacutejtot-taacutek Ott ugyanis meacutelyebb eacutes hosszabb volt a reaacutelgazdasaacuteg vaacutelsaacutega a fiskaacutelis kon-szolidaacutecioacute pedig mind a beacuterek mind a szociaacutelis ellaacutetaacutesok sziacutenvonalaacutera negatiacutev hataacutest gyakorolt

A munkaneacutelkuumlliseacuteghez hasonloacute aszimmetriaacutek jellemzik a szegeacutenyseacuteg eacutes taacuter-sadalmi kirekeszteacutes alakulaacutesaacutet Az euroacutezoacutena keacutet legnagyobb gazdasaacutegaacuteban Neacute-metorszaacutegban eacutes Franciaorszaacutegban (Belgiummal egyuumltt) jobbaacutera stagnaacutelt a sze-geacutenyseacuteg eacutes kirekeszteacutes miacuteg neacutehaacuteny orszaacutegban a vaacutelsaacuteg elleneacutere csoumlkkent is Ebben a csoportban bdquokeletirdquo eacutes bdquonyugatirdquo orszaacutegok egyaraacutent megtalaacutelhatoacutek voltak (Ausztria Romaacutenia Csehorszaacuteg Finnorszaacuteg) Ugyanakkor az euroacutezoacutena perifeacute-riaacutejaacutet ndash mindenekelőtt a deacutel-euroacutepai orszaacutegokat ndash a szegeacutenyseacuteg eacutes a kirekeszteacutes jelentős emelkedeacutese jellemezte 2008ndash13 koumlzoumltt (2 aacutebra)

Szemben a munkaneacutelkuumlliseacutegi raacutetaacuteval a szegeacutenyseacuteg alakulaacutesaacuteban nagy szerepet jaacutetszik az egyes orszaacutegok fiskaacutelis kapacitaacutesa az bdquoautomatikus stabilizaacutetorokrdquo E te-kintetben a hosszuacute vaacutelsaacuteg keacutet szakasza eacutelesen megkuumlloumlnboumlztetendő A vaacutelsaacuteg első szakaszaacuteban (2008ndash10) az EU-tagaacutellamok koumlltseacutegveteacutesi stabilizaacutetorai joacutel műkoumld-tek s a lakossaacuteg szabadon felhasznaacutelhatoacute joumlvedelme nem koumlvette a gazdasaacuteg eacutes a foglalkoztataacutes visszaeseacuteseacutet Ezzel szemben a maacutesodik szakaszban (az euroacutezoacutena vaacutelsaacutega 2011ndash13 koumlzoumltt) a koumlltseacutegveteacutesi mozgaacutesteacuter beszűkuumllt reacuteszben az uacutej eacutes szi-goruacute fiskaacutelis szabaacutelyok miatt az automatikus stabilizaacutetorok nem fejthetteacutek ki ha-taacutesukat eacutes a haacuteztartaacutesi joumlvedelmek is hosszuacute időn aacutet csoumlkkentek Annak elleneacutere tehaacutet hogy a 2011ndash13-as időszakban a gazdasaacuteg visszaeseacutese nem volt olyan mere-dek mint 2009-ben a szociaacutelis helyzet aacutetlagos romlaacutesa jelentősebb meacuterteacutekű volt

10 eseacutely 20174

Tanulmaacuteny

2 aacutebra A szegeacutenyseacuteg eacutes kirekeszteacutes alakulaacutesa az EU-ban

2008 2013

50

45

40

35

30

25

20

15

10

5

0

CZ FI AT SK PL RO FR DE BE NL SE SI

EA18 EE

EU28 U

K PT HR LV DK LU MT ES CY IT IE LT HU EL BG

Neacutep

esseacute

g (

)

csoumlkkeneacutes vaacuteltozatlan noumlvekedeacutes jelentős noumlvekedeacutes

Forraacutes Eurostat SILC

A joumlvedelmi egyenlőtlenseacuteg (GINI-index alapjaacuten) az EU tagorszaacutegaiban je-lentős kuumlloumlnbseacutegeket mutat neheacutez volna kimutatni egy egyseacuteges euroacutepai min-taacutet Egeacuteszen kuumlloumlnboumlző orszaacutegokban egeacuteszen elteacuterő okoknaacutel fogva lehet magas a joumlvedelemegyenlőtlenseacuteg (Nagy-Britannia eacutes Lettorszaacuteg) vagy pedig viszonylag alacsony (Ausztria eacutes Szlovaacutekia) Goumlroumlgorszaacuteg eacutes Spanyolorszaacuteg kitűnik a tekin-tetben hogy az egyenlőtlenseacuteg a legmagasabbak koumlzoumltt volt maacuter a vaacutelsaacuteg előtt is eacutes tovaacutebb nőtt annak koumlvetkezteacuteben (3 aacutebra)

3 aacutebra Az EU-tagorszaacutegok feleacuteben nőttek a joumlvedelmi egyenlőtlenseacutegek a vaacutelsaacuteg eacuteveiben4

3

2

1

0

ndash1

ndash2

ndash3

ndash420 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39

Az

egye

nlőt

lens

eacuteg v

aacutelto

zaacutesa

200

8ndash20

13

Egyenlőtlenseacuteg 2008 (GINI)

CY

HUDK

LUHR

EEES

ITEL

LTFRIE

DEEU27MT

ATFI

BE

NL

BG

PLPT

RO LV

UK

SKSE

SI

CZ

Forraacutes Eurostat SILC

11eseacutely 20174

Andor Laacuteszloacute Szociaacutelpolitikaacutenk negyedszaacutezada euroacutepai tuumlkoumlrben

Magyarorszaacuteg azon orszaacutegok koumlzeacute tartozik amelyekben a vaacutelsaacuteg idejeacuten (2008ndash13) a legnagyobb meacuterteacutekben nőtt a GINI-indexszel kifejezhető joumlvedelmi egyenlőtlenseacuteg Szemben az aacuteltalaacutenos mintaacuteval ennek fő oka nem a munkajouml-vedelmek polarizaacutecioacuteja hanem a transzferek (adoacutek eacutes juttataacutesok) szerkezeteacuteben bekoumlvetkezett vaacuteltozaacutesok E tekintetben Magyarorszaacuteg kiloacuteg a sorboacutel egyeduumll Sveacutedorszaacuteg eseteacuteben volt megfigyelhető hasonloacute jelenseacuteg (baacuter kisebb meacuterteacutekben) ugyanakkor Sveacutedorszaacutegroacutel elmondhatoacute hogy a transzferek kismeacuterteacutekű regresz-sziacutev reformja nem vezet a szegeacutenyseacuteg hasonloacute meacuterteacutekű noumlvekedeacuteseacutehez az anyagi deprivaacutecioacute joacuteval alacsonyabb foka miatt (4 aacutebra)

4 aacutebra Az egyenlőtlenseacutegek inkaacutebb az elsődleges (transzferek neacutelkuumlli) joumlvedelmek miatt nőnek

LU

ESIE

LT

CY

DK

EE

IT

SISK

HUFRMTEU27

ATDEPT SE

FI BGCZ

LVUKNL BE

PLRO

6

5

4

3

2

1

0

ndash1

ndash2

ndash3

ndash4ndash4 ndash2 0 2 4 6

Tran

szfe

rek

neacutelk

uumlli G

INI ndash

vaacutel

tozaacute

s 20

08ndash2

013

GINI ndash vaacuteltozaacutes 2008ndash2013

Forraacutes ESTAT EU-SILC

Reacuteszben kvalitatiacutev reacuteszben pedig kvantitatiacutev megfontolaacutesok alapjaacuten mond-hatjuk Magyarorszaacuteg 2010-től a szociaacutelpolitikaacuteban is elkanyarodott az euroacutepai főaacuteramtoacutel Ami szaacutemokkal kimutathatoacute hazaacutenk elteacuterni laacutetszik attoacutel az aacuteltalaacutenos modelltől hogy a munkajoumlvedelmek polarizaacutecioacutejaacuteval szemben az aacutellami uacutejrael-osztaacutes kompenzaacutelni nivellaacutelni proacutebaacutel eacutes ezt ndash suacutelyos vaacutelsaacutegidőszakokat leszaacute-miacutetva ndash sikeresen folytatni tudja Minőseacutegi jellemzőket tekintve pedig azt laacutettuk hogy a joacuteleacuteti politikaacutet szaacutemos olyan megoldaacutes bdquogazdagiacutetjardquo amely maacuteshol nem fordul elő Az elvaacutendorlaacutes hirtelen megemelkedő trendje alapjaacuten Magyarorszaacuteg a vaacutelsaacuteg aacuteltal leginkaacutebb suacutejtott kemeacuteny peacutenzuumlgyi megszoriacutetaacutesokat aacuteteacutelt orszaacutegok-kal keruumllt egy kategoacuteriaacuteba (5 aacutebra)

12 eseacutely 20174

Tanulmaacuteny

5 aacutebra A vaacutelsaacuteg hataacutesa a migraacutecioacutera (szaacutermazaacutesi orszaacutegok szerint)

200

150

100

50

0

ndash50

ndash100

170

107

64 58

39

EU27 BG LT SK CZ PT RO PL

GR ES IE HU LV

ndash28ndash21ndash16

ndash33 ndash33 ndash36ndash41

ndash57

EU-n beluumlli neacutepesseacutegmozgaacutes (gazdasaacutegilag aktiacutevak) a legutoacutebbi időszakban (lt 2 eacutev) szaacutermazaacutesi orszaacuteg szerint 2011-2012-ben a vaacutelsaacuteg előtti (2007-2008) eacutevekkel oumlsszehasonliacutetvaForraacutes Eurostat LFS eacutes az Euroacutepai Bizottsaacuteg szaacutemiacutetaacutesai

Nem keacutetseacuteges a rendszervaacuteltaacutes (piacgazdasaacutegra valoacute aacutetteacutereacutes) Magyarorszaacute-gon is jelentős taacutersadalmi egyenlőtlenseacutegekhez vezetett ennek ellensuacutelyozaacutesaacutera a szociaacutelpolitikaacutenak viszonylag keveacutes eszkoumlze volt Az Euroacutepai Unioacute viszonylag meacuterseacutekelt hataacutest gyakorolt a hazai folyamatokra a koumlzoumls iraacutenymutataacutesok elleneacutere minden tagaacutellam iacutegy Magyarorszaacuteg is oumlnaacutelloacute utat jaacuterhatott Az EU-tagsaacuteg uacutej kereteket ad ugyan a gazdasaacuteg konszolidaacutelt fejlődeacuteseacutehez viszont a hazai politikaacute-boacutel kiveszett a 90-es eacutevekben meacuteg fontosnak tartott elgondolaacutes hogy ti szociaacutelis piacgazdasaacuteg műkoumldteteacuteseacutere volna szuumlkseacuteg

A megvaacuteltozott gazdasaacutegfilozoacutefia eacutes a kifordiacutetott szociaacutelpolitika koumlvetkezteacute-ben kialakuloacute haacutetraacutenyos taacutersadalmi helyzetek pedig koncentraacuteloacutednak (teruumlleti eacuter-telemben romaacutek diszkriminaacutecioacutejaacuten keresztuumll stb) egyre nehezebben kezelhetőveacute vaacutelnak Mindezek miatt szuumlkseacuteg volna az aacuteltalaacutenos gazdasaacutegi-taacutersadalmi fejlődeacutesi modell uacutejragondolaacutesaacutera komplex fejleszteacutesi eacutes integraacutecioacutes programok kidolgozaacute-saacutera eacutes megvaloacutesiacutetaacutesaacutera

Csoumlkkenő szegeacutenyseacuteg alacsony mobilitaacutes

Baacuter a joacuteleacuteti rendszer helyzete hazaacutenkban sok tekintetben aggaacutelyos a statisztika a legutoacutebbi időszakban pozitiacutev vaacuteltozaacutesokat roumlgziacutetett a szegeacutenyseacuteg eacutes a kirekeszteacutes alakulaacutesaacuteban Hogy ez az ellentmondaacutes eacuterthető legyen fel kell taacuterni az unioacutes moacutedszertan neacutehaacuteny fontos reacuteszleteacutet

Az Euroacutepai Unioacute a szegeacutenyseacuteg eacutes a taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni kuumlzdelmet a tiacutez eacutevre előretekintő Euroacutepa 2020 strateacutegia egyik fő ceacuteljaacutevaacute emelte Az Euroacutepai Bizottsaacuteg javaslata alapjaacuten 2010-ben a tagorszaacutegok vezetői megaacutellapodtak hogy

13eseacutely 20174

Andor Laacuteszloacute Szociaacutelpolitikaacutenk negyedszaacutezada euroacutepai tuumlkoumlrben

2020-ig legalaacutebb 20 millioacute embert emelnek ki a szegeacutenyseacutegből eacutes taacutersadalmi kire-kesztettseacutegből Ennek nyomaacuten Magyarorszaacuteg is hosszuacute taacutevuacute tervet dolgozott ki eacutes a vaacuteltozaacutesokat az egyseacuteges unioacutes indikaacutetorok segiacutetseacutegeacutevel meacuteri

Az Eurostat adatai szerint 2016-ban Magyarorszaacutegon a szegeacutenyseacuteg kockaacutezataacute-val eacutes a taacutersadalmi kirekesztődeacutes veszeacutelyeacutevel eacuterintett emberek szaacutema 254 millioacute volt vagyis a taacutersadalom 263 szaacutezaleacuteka Ez a szaacutem baacuter nagyon magas alacso-nyabb a 2008-ban meacutert 279 millioacutenaacutel A koumlztes időszakban a szegeacutenyseacuteg eacutes ki-rekeszteacutes 2013-ban eacuterte el a csuacutecspontjaacutet amikor is 34 millioacute fő tartozott ebbe a kategoacuteriaacuteba Az Eurostat szerint 2014-ben 31 millioacute ember 2015-ben pedig 27 millioacute volt szegeacuteny vagy kirekesztett (A meredek csoumlkkeneacutest kismeacuterteacutekben a neacutepesseacutegfogyaacutes is bdquosegiacutetetterdquo)

Magyarorszaacuteg tehaacutet a 2015-oumls adatok ndash amelyek az oumlsszes unioacutes orszaacutegra el-eacuterhetők ndash alapjaacuten nem is aacutell nagyon rosszul hiszen az EU-ban az emberek 237 szaacutezaleacuteka szaacutemiacutetott szegeacutenynek de peacuteldaacuteul Olaszorszaacutegban 287 szaacutezaleacutek volt ez az araacuteny A magyar eacuteletkoumlruumllmeacutenyek tuumlkreacuteben meglepőnek minősiacutethető szaacutemra megvan a magyaraacutezat Ez az indikaacutetor ugyanis haacuterom kuumlloumlnboumlző szegeacutenyseacutegi mutatoacuteboacutel aacutell oumlssze

Az Euroacutepa 2020 Strateacutegia indiacutetaacutesakor az EU tisztseacutegviselői meg kellett hogy aacutellapiacutetsaacutek a szegeacutenyseacuteg meacutereacutese nem egyszerű feladat Olyan ceacutelszaacutemot kellett elfo-gadni a szegeacutenyseacuteg csoumlkkenteacuteseacutere amely egyszerre keacutepes a nemzeti kuumlloumlnbseacutegeket eacutes az oumlsszeuroacutepai perspektiacutevaacutet megjeleniacuteteni Az unioacutes szintű ceacuteloknak uacutetmutatoacuteul kellett szolgaacutelniuk az egyes tagaacutellamok szaacutemaacutera ndash iraacutenyt mutatva ugyanakkor lehetőveacute teacuteve hogy a tagaacutellamok sajaacutet helyzetuumlkhoumlz alkalmazkodva eacutes sajaacutet elkeacutep-zeleacuteseik szerint de a koumlzoumls euroacutepai ceacutel eleacutereacutese eacuterdekeacuteben dolgozzanak

Mindennek koumlvetkezteacuteben az Euroacutepa 2020 strateacutegia haacuteromfeacutele szegeacutenyseacutegi mutatoacuteval dolgozik Az egyik peacutenzuumlgyi-statisztikai a lakossaacuteg haacuteny szaacutezaleacuteka eacutel az adott orszaacutegon beluumlli mediaacuten joumlvedelem 60 szaacutezaleacuteka alatti peacutenzből Ezt a meacuterőszaacutemot hasznaacutelta az EU a legreacutegebb oacuteta a szegeacutenyseacuteg meacuterteacutekeacutenek megha-taacuterozaacutesaacutera eacutes ehhez hasonloacutet alkalmaz az OECD is

A mediaacuten joumlvedelmet tekintve termeacuteszetesen rendkiacutevuumll nagy kuumlloumlnbseacutegek vannak a tagaacutellamok koumlzoumltt A mutatoacute tehaacutet azt meacuteri hogy az adott orszaacutegon beluumll az aacutetlaghoz keacutepest (a joumlvedelmeacutet tekintve) szegeacuteny-e valaki Ez a jelzőszaacutem euroacutepai szinten 17-18 szaacutezaleacutek koumlruumll van vagyis az EU-ban ma toumlbb mint 80 millioacutean eacutelnek szegeacutenyseacutegben Ebből 20 millioacute gyermek

Mivel azonban a joumlvedelmek tagorszaacutegonkeacutent is elteacuterőek ez a mutatoacute oumln-magaacuteban nem biztos hogy kifejezi a teacutenyleges eacutelethelyzetet Ezeacutert hasznaacutelunk egy maacutesik szegeacutenyseacutegi mutatoacutet is a munkaneacutelkuumlli haacuteztartaacutesok araacutenyaacutet vagyis az olyan haacuteztartaacutesokeacutet amelyekben egyetlen kereső csalaacutedtag sem talaacutelhatoacute sen-kinek sincs stabil munkajoumlvedelme s ezeacutert teljes meacuterteacutekben aacutellami vagy egyeacuteb szociaacutelis taacutemogataacutesra szorulnak (Egeacuteszen pontosan azokroacutel van szoacute akik olyan haacuteztartaacutesban eacutelnek ahol a 18 eacutes 59 eacutev koumlzoumltti szemeacutelyek az előző eacutevben a lehetseacute-ges munkaidejuumlk kevesebb mint 20 szaacutezaleacutekaacutet toumlltoumltteacutek munkaacuteval)

14 eseacutely 20174

Tanulmaacuteny

Szerepel tovaacutebbaacute egy harmadik mutatoacute is az anyagi deprivaacutecioacute amely oumlssze-sen kilenc materiaacutelis mutatoacute azaz peacuteldaacuteul az alapvető haacuteztartaacutesi cikkek hiaacutenya alapjaacuten hataacuterozza meg a neacutelkuumlloumlzők araacutenyaacutet (azokat szaacutemoljuk meg akik megha-taacuterozott kilenc fogyasztaacutesi teacutetel koumlzuumll legalaacutebb neacutegyről anyagi okboacutel lemondani keacutenyszeruumllnek) Oumlnmagaacuteban a joumlvedelem termeacuteszetesen nem perdoumlntő hiszen sok muacutelik a szociaacutelis szolgaacuteltataacutesok eacutes infrastruktuacutera sziacutenvonalaacuten a csalaacutedok szaacute-maacutera rendelkezeacutesre aacutelloacute juttataacutesokon Ha az anyagi deprivaacutecioacutet neacutezzuumlk ha ezt vesszuumlk a meghataacuterozoacute szegeacutenyseacutegi mutatoacutenak akkor Romaacuteniaacuteban a legmaga-sabb a szegeacutenyek araacutenya

Az unioacutes statisztikai hivatal 2012 decemberi adatai szerint 2011-ben az unioacute teljes lakossaacutegaacutenak maacuter koumlzel egynegyedeacutet fenyegette az elszegeacutenyedeacutes ha azt neacutezzuumlk hogy a haacuterom mutatoacute koumlzuumll legalaacutebb egy vonatkozik-e valakire Amikor pedig a tagorszaacutegoknak sajaacutet ceacutelokat eacutes programokat kellett megfogalmazniuk maguk doumlnthettek arroacutel hogy a komplex mutatoacute mely teacutenyezőjeacutenek milyen suacutelyt adnak strateacutegiaacutejukban Mivel Magyarorszaacutegon ebben az időszakban a kormaacuteny-zat toumlbb szaacutezezres szintre futtatta fel a koumlzfoglalkoztataacutest eacutes az ebben reacutesztvevő-ket a statisztika a foglalkoztatottak koumlzeacute sorolta az bdquoalacsony munkaintenzitaacutes-salrdquo jellemezhető haacuteztartaacutesok araacutenya jelentősen csoumlkkent (Tavaly az emberek 82 szaacutezaleacuteka eacutelt alacsony munkaintenzitaacutesuacute haacuteztartaacutesban 2013-ban ez a szaacutem meacuteg 136 szaacutezaleacutek volt)

Ekoumlzben a gazdasaacutegi fejlődeacutes eacutes felzaacuterkoacutezaacutes folyamata valamint a vaacutelsaacutegboacutel valoacute kilaacutebalaacutes eacutevről eacutevre csoumlkkenti azok szaacutemaacutet akik suacutelyos anyagi deprivaacutecioacuteval jellemezhetők Magyarorszaacutegon az emberek 162 szaacutezaleacuteka eacutel a suacutelyos anyagi deprivaacutecioacuteval jellemezhető haacuteztartaacutesban holott egy eacutevvel koraacutebban meacuteg 194 volt ez az araacuteny 2013-ban pedig 278 A mosoacutegeacutep a televiacutezioacute eacutes a telefon nem suacutelyos kiadaacutesok de a hiteltoumlrleszteacutes paacuter eacuteve meacuteg komoly gondot jelentett sok magyar csalaacutednak azoacuteta valamelyest vaacuteltozott a helyzet

Oumlsszesseacutegeacuteben tehaacutet a szegeacutenyseacuteg eacutes kirekeszteacutes aacuteltal fenyegetettek szaacutema meacuteg akkor is csoumlkkenhet ha a joumlvedelmi egyenlőtlenseacuteg nagyaraacutenyuacute vagy akaacuter nouml-vekvő egy adott orszaacutegban Baacuter a magyarok eacuterezhetően toumlbbet tudnak koumllteni mint koraacutebban az is teacuteny hogy a baacuteziskeacutent hasznaacutelt elkeacutepesztően alacsony 123 ezres joumlvedelem a koumlzfoglalkoztataacutes eacutes a hitelek kivaacuteltaacutesa sokban jaacuterult hozzaacute ahhoz hogy hazaacutenk helyezeacutese ebben a fontos szegeacutenyseacutegi mutatoacuteban javuljon

A szegeacutenyseacuteg eacutes kirekeszteacutes aacuteltal fenyegetettek szaacutemaacutenak csoumlkkeneacutese fontos eacutes pozitiacutev fejlemeacuteny amihez viszont keacutet megjegyzeacutest kell fűzni Egyreacuteszt a gazda-saacutegi teljesiacutetőkeacutepesseacuteg alapjaacuten azt mondhatjuk hogy a szociaacutelis mutatoacutek jobbak is lehetneacutenek maacuter Maacutesreacuteszt a taacutersadalmi folyamatok eacutes viszonyok az EU szinte-tikus szegeacutenyseacutegmutatoacutejaacuten tuacutel maacutes szempontok alapjaacuten is vizsgaacutelhatoacutek ami aacuter-nyalhatja a keacutepet eacutes tovaacutebbi anomaacuteliaacutekra vilaacutegiacutethat raacute Ezeacutert is figyelemre meacuteltoacute szaacutemunkra a bdquoTaacutersadalmi mobilitaacutes az EU-banrdquo ciacutemű tanulmaacuteny (Ludwinek etal 2017) amelynek elkeacutesziacuteteacutesekor a dublini Eurofound kutatoacutei azt neacutezteacutek hogy az egyes EU-tagaacutellamokban mekkora az eseacutely arra hogy az ember magasabb taacutersa-

15eseacutely 20174

Andor Laacuteszloacute Szociaacutelpolitikaacutenk negyedszaacutezada euroacutepai tuumlkoumlrben

dalmi staacutetuszba leacutepjen aacutet illetve hogy mennyire szaacutemiacutethat jobb munkahelyre mint amilyen a szuumlleinek volt

Magyarorszaacuteg ebben az oumlsszehasonliacutetaacutesban a legutolsoacute helyen szerepel meacuteg az utolsoacuteelőtti Bulgaacuteriaacutetoacutel is joacutecskaacuten lemaradva Raacuteadaacutesul hazaacutenk szerepel az utolsoacute helyen mindkeacutet nem eseteacuteben (a feacuterfiak koumlzuumll kevesebb mint 10 szaacutezaleacutek tudott előbbre leacutepni a nőkneacutel ez az araacuteny koumlzel a feacuterfiakeacute duplaacuteja volt de iacutegy is az unioacute legrosszabbja)

A koumlzeacutep-euroacutepai reacutegioacute egeacuteszeacutet tekintve azt laacutetjuk hogy Szlovaacutekia szinteacuten az utolsoacutek koumlzoumltt van miacuteg Csehorszaacuteg az euroacutepai koumlzeacutepmezőnyben talaacutelhatoacute mi-koumlzben Lengyelorszaacuteg a harmadik legjobb helyen aacutell Az EU haacuterom legmobilabb taacutersadalma a ciprusi a goumlroumlg eacutes a lengyel Ez Lengyelorszaacuteg eseteacuteben nem meg-lepő mivel az elmuacutelt eacutevekben az EU egyik legjobb gazdasaacutegi teljesiacutetmeacutenyeacutet mu-tatta fel Goumlroumlgorszaacuteg mutatoacutei furcsaacutebbak hiszen ez idő alatt a GDP jelentősen zsugorodott eacutes a szegeacutenyseacuteg eacutes kirekeszteacutes pedig jelentősen nőtt

Koumlvetkezteteacutesek

Magyarorszaacutegon az elmuacutelt negyedszaacutezad soraacuten a szociaacutelpolitika fejlődeacuteseacutet toumlbb-nyire olyan doktriacutenaacutek hataacuteroztaacutek meg amelyek a joacuteleacuteti modell tekinteteacuteben inkaacutebb a leeacutepuumlleacutes (kevesebb forraacutes szereacutenyebb aacutellami feladatkoumlr szűkebb jogo-sultsaacuteg) feleacute mutattak eacutes nem a megerősiacuteteacutest vagy korszerűsiacuteteacutest oumlsztoumlnoumlzteacutek

A rendszervaacuteltaacutes (piacgazdasaacutegra valoacute aacutetteacutereacutes) makrogazdasaacutegi folyamatai jelentős taacutersadalmi egyenlőtlenseacutegekhez vezettek ennek ellensuacutelyozaacutesaacutera azon-ban a szociaacutelpolitikaacutenak viszonylag keveacutes eszkoumlze van A haacutetraacutenyos taacutersadalmi helyzetek pedig koncentraacuteloacutednak (teruumlleti eacutertelemben romaacutek diszkriminaacutecioacutejaacuten keresztuumll stb) az ilyen esetekben pedig a szociaacutelpolitikaacutenak be kell aacutegyazoacutednia komplex fejleszteacutesi eacutes integraacutecioacutes programokba

Baacuter az EU-tagsaacuteg 2004-től fogva igen fontos pilleacutere a hazai beruhaacutezaacutesoknak a szociaacutelis keacuterdeacutesekben az Euroacutepai Unioacute inteacutezmeacutenyei viszonylag meacuterseacutekelt hataacutest gyakoroltak a hazai folyamatokra Ennek fő oka hogy ezen a teruumlleten az EU inkaacutebb koordinaacutecioacutet veacutegez ajaacutenlaacutesokat tesz eacutes taacutemogataacutesokat nyuacutejt de nem veszi aacutet a kompetenciaacutekat a tagorszaacutegoktoacutel a nemzeti felelősseacuteg megmarad Mind-azonaacuteltal kimutathatoacute hogy Magyarorszaacuteg 2010-től a szociaacutelpolitikaacuteban is elka-nyarodott az euroacutepai főaacuteramtoacutel A hazai joacuteleacuteti rendszer bdquoeuroacutepaizaacutelaacutesardquo lehetőseacuteg eacutes egyben feladatnak is tekinthető

16 eseacutely 20174

Tanulmaacuteny

Irodalom

Anderson Karen M (2015) Social Policy in the European Union London Pal-grave Macmillan

Andor Laacuteszloacute (2013) Erősoumldő Euroacutepa Budapest Kossuth KiadoacuteBoros Ilona (2016) Aki szegeacuteny az annyit is eacuter In bdquoA TASZ jelentirdquo A Taacutersasaacuteg

a Szabadsaacutegjogokeacutert blogja httpataszjelentibloghu20161220aki_szegeny_az_annyit_is_ermore12062825

Darvas Zsolt (2017) Why is it so hard to reach the EUrsquos lsquopovertyrsquo target Brue-gel website httpbruegelorg201701why-is-it-so-hard-to-reach-the-eus-poverty-target

Euroacutepai Bizottsaacuteg (2014) Employment and Social Developments in Europe 2013 Catalog N KE-BD-13-001-EN-C

Ferge Zsuzsa (2002) Az EU eacutes a kirekeszteacutes Eseacutely vol13 6 szHantrais Linda (2007) Social Policy int he European Union Third Edition

London Palgrave MacmillanHemerijck Anton (2013) Changing Welfare States Oxfofd Oxford University

PressKreacutemer Balaacutezs (2009) Bevezeteacutes a szociaacutelpolitikaacuteba Budapest Napvilaacuteg KiadoacuteKornai Jaacutenos (1996) Vergődeacutes eacutes remeacuteny Budapest KJKLechevalier Arnaud ndash Jan Wielgohs eds (2015) Social Europe A Dead End

What the eurozone crisis is doing to Europersquos social dimension Copenhagen Djoslashf Publishing

Ludwinek Anna et al (2017) Social mobility in the EU Dublin EurofoundScharle Aacutegota ndash Szikra Dorottya (2015) Recent changes moving Hungary away

from the European Social Model In Vaughan-Whitehead Daniel ed The European Social Model in Crisis Is Europe Loosing itrsquos Soul Edward Elgar Publisher Cheltenham Chapter 6 289-339

Szaacutesz Peacuteter (2017) Meghoumlkkentő magyar szegeacutenyseacutegi adat eacuterkezett In Napihu januaacuter 26 httpwwwnapihumagyar_gazdasagmeghokkento_magyar_szegenysegi_adat_erkezett628601html

Urbeacute Robert ed (2013) The Future of the Welfare State A comparative study in EU-countries Freiburg Lambertus

Vaughan-Whitehead Daniel ed (2015) The European Social Model in Crisis Is Europe Losing its Soul Chaltenham Edward Elgar

7eseacutely 20174

Andor Laacuteszloacute Szociaacutelpolitikaacutenk negyedszaacutezada euroacutepai tuumlkoumlrben

maacuter hamarabb 2012 aacuteprilisaacuteban megszuumlletett a Foglalkoztataacutesi Csomag vala-mint 2012 decembereacuteben az ezt kiegeacutesziacutető Ifjuacutesaacutegi Foglalkoztataacutesi Csomag Az utoacutebbi nyomaacuten a munkauumlgyi miniszterek tanaacutecsa februaacuterban elfogadta az ifjuacutesaacutegi garancia programjaacutet amellyel eleacuterhető hogy a 25 eacutev alattiak koumlreacuteben megszűn-joumln a 4 hoacutenapnaacutel tovaacutebb tartoacute munkaneacutelkuumlliseacuteg Erre a ceacutelra az Euroacutepai Tanaacutecs januaacuterban 6 milliaacuterd euroacutet elkuumlloumlniacutetett a 2014-20 koumlzoumltti keretkoumlltseacutegveteacutesben

Aacuteltalaacuteban veacuteve az ilyen strateacutegiai koumlzlemeacutenyek hatottak vagy a jogalkotaacutes vagy a koumlltseacutegveteacutes alakiacutetaacutesaacutera Vaacuteltozott peacuteldaacuteul az EU peacutenzuumlgyi eszkoumlzei eacutes a tagaacutellami szociaacutelpolitika koumlzoumltti kapcsolat is A 2014-20-as EU-koumlltseacutegveteacutes ndash sok vita utaacuten ndash előiacuterta hogy az Euroacutepai Szociaacutelis Alap legalaacutebb 20 szaacutezaleacutekaacutet kell taacutersadalmi befogadaacutes ceacuteljaira fordiacutetani Emellett megtartotta sőt meg is erősiacutetet-te a raacuteszoruloacutek eacutelelemmel valoacute ellaacutetaacutesaacutet segiacutető eszkoumlzt (FEAD) is

A 2013 februaacuterjaacuteban elfogadott Szociaacutelis Beruhaacutezaacutesi Csomag loumlkeacutest adott a tagorszaacutegok koumlzoumls gondolkodaacutesaacutenak eacutes konkreacutet szociaacutelpolitikai erőfesziacuteteacuteseinek Eacutervanyagot szolgaacuteltatott abban a tekintetben hogyan veacutedjuumlk meg a joumlvő szem-pontjaacuteboacutel legfontosabb szociaacutelis kiadaacutesokat a koumlltseacutegveteacutesi konszolidaacutecioacute idősza-kaacuteban Egyeacutertelműveacute tette melyek a hajleacutektalansaacuteg elleni legjobb strateacutegiaacutek az EU-ban Utat mutatott arra neacutezve hogyan segiacutethetnek a szociaacutelis vaacutellalkozaacutesok eacutes mikeacutent lehet hateacutekonyan hasznaacutelni az unioacutes forraacutesokat szociaacutelpolitikai ceacutelokra

Az unioacutes dokumentumoktoacutel idegen minden olyan megnyilvaacutenulaacutes amely a taacutersadalom peremeacutere szoruloacutekat bűnbaknak tekinti Baacuter a gazdasaacutegi vaacutelsaacuteg sok helyen a koraacutebbinaacutel nehezebb koumlruumllmeacutenyeket teremtett a munkahelyteremteacutes eacutes a szociaacutelis integraacutecioacute programjaacutet az iraacutenymutataacutes szerint nem feladni kell hanem uacutej eszkoumlzoumlket kell keresni hozzaacute

Vaacutelsaacuteg idejeacuten a kormaacutenyoknak keveacutes eszkoumlz aacutell a rendelkezeacutesuumlkre ahhoz hogy koumlzvetlenuumll orvosoljaacutek az egyre meacutelyuumllő egyenlőtlenseacutegeket de lehetőseacuteguumlk van arra ndash eacutes egyuacutettal koumltelesseacuteguumlk is ndash hogy az eseacutelyegyenlőseacuteg eacuterdekeacuteben felleacutepje-nek Az a fajta uacutejraelosztaacutes amely a leszakadoacutekat helyzetbe hozza eacutes keacutepesseacute teszi arra hogy reacuteszt vegyenek a gazdasaacutegi eacutes a taacutersadalmi eacuteletben nem maacutes mint szo-ciaacutelis beruhaacutezaacutes Ennek előmozdiacutetaacutesa roumlvid eacutes hosszuacute taacutevon egyaraacutent kedvezően hathat a foglalkoztataacutesra a termeleacutekenyseacutegre eacutes a taacutersadalmi koheacutezioacutera

Ha a GDP meghataacuterozott reacuteszeacutet szociaacutelis beruhaacutezaacutesok ceacuteljaacutera fordiacutetjuk ez-zel szaacutemottevő taacutersadalmi illetve gazdasaacutegi kiadaacutesokat tudunk megspoacuterolni a joumlvőben Peacuteldakeacutent emliacutethetők olyan inteacutezkedeacutesek amelyek ifjuacutesaacutegi garancia bevezeteacuteseacutet a szuumllők munkaacuteba aacutellaacutesaacutet is segiacutető minőseacutegi gyermekgondozaacutesi szol-gaacuteltataacutesok kialakiacutetaacutesaacutet a betegseacutegek eacutes a gyermekszegeacutenyseacuteg megelőzeacuteseacutet vala-mint a sziacutenvonalas oktataacutest eacutes az aktiacutev időskort szolgaacuteljaacutek

A szociaacutelis beruhaacutezaacutes olyan befekteteacutes mely a veacutegeredmeacutenyt tekintve szinte mindig megteacuteruumll eacutes amelyet az Euroacutepai Bizottsaacuteg prioritaacutesnak tekint A szociaacutelis beruhaacutezaacutesokra eacutepuumllő modern joacuteleacuteti aacutellamok eacutepiacuteteacutese egyszerre szolgaacutelja az Euroacutepa 2020 strateacutegia keacutet ceacutelkitűzeacuteseacutet a szegeacutenyseacuteg csoumlkkenteacuteseacutet eacutes a foglalkoztataacutesi raacuteta emeleacuteseacutet

8 eseacutely 20174

Tanulmaacuteny

Az euroacutepai orszaacutegokat nem a szociaacutelis hanem a gazdasaacutegi modelljuumlk sodorta meacutely vaacutelsaacutegba Ez azonban nem jelentette azt hogy a szociaacutelis modell vaacuteltozaacutesok neacutelkuumll uumlzemelhet tovaacutebb A joacuteleacuteti aacutellamok modernizaacutecioacuteja szuumlkseacuteges lehet peacuteldaacuteul demograacutefiai okokboacutel de segiacutethet a gazdasaacuteg hosszabb taacutevuacute fellendiacuteteacuteseacuteben noumlve-kedeacutesi potenciaacuteljaacutenak erősiacuteteacuteseacuteben is

Vaacutelsaacuteg szegeacutenyseacuteg joumlvedelmi egyenlőtlenseacuteg az EU-ban eacutes Magyarorszaacutegon

Annak elleneacutere hogy az Euroacutepai Unioacute az Euroacutepa 2020 Strateacutegia időszakaacuteban egyre nagyobb hangsuacutelyt fektetett a szociaacutelis dimenzioacutera az bdquoinkluziacutev noumlveke-deacutesrdquo fontossaacutegaacutera az egyidejűleg zajloacute peacutenzuumlgyi eacutes gazdasaacutegi vaacutelsaacuteg komoly kaacute-rokat okozott eacutes toumlbb orszaacutegban visszavetette a koraacutebban megvaloacutesult fejlődeacutest

A gazdasaacuteg műkoumldeacutese (fejlődeacutese vagy vaacutelsaacutega) mindig hataacutessal van a szociaacutelpo-litika napirendjeacutere Behataacuterolhatja a kereteit ugyanakkor feladatokat is ad a szo-ciaacutelpolitika szaacutemaacutera Ha rosszul műkoumldik a gazdasaacuteg keveacutesseacute eredmeacutenyes a gaz-dasaacutegpolitika akkor a feladat toumlbb a forraacutes viszont kevesebb lesz a szociaacutelpolitika szaacutemaacutera Amikor tehaacutet meacuterőszaacutemokkal jellemezzuumlk egy orszaacuteg joacuteleacuteti rendszereacutenek teljesiacutetmeacutenyeacutet akkor az indikaacutetorok rendszerint a szociaacutelpolitika eacutes a gazdasaacuteg egyuumlttes hataacutesaacuteroacutel adnak szaacutemot

A joacuteleacuteti rendszerek eredmeacutenyesseacutegeacutet jellemző haacuterom legfőbb indikaacutetor (mun-kaneacutelkuumlliseacuteg szegeacutenyseacuteg egyenlőtlenseacuteg) tekinteteacuteben az alaacutebbiakat lehet meg-aacutellapiacutetani

E mutatoacutek alapjaacuten a koumlzelmuacutelt vaacutelsaacutegidőszakaacuteban az euroacutepai orszaacutegok soksziacute-nűseacuteget olykor egeacuteszen elteacuterő mintaacutekat mutatnak konkreacutetan az euroacutezoacutenaacuten beluumll pedig polarizaacutecioacute figyelhető meg (1 aacutebra)

Ami a munkaneacutelkuumlliseacutegi raacutetaacutet illeti a vaacutelsaacuteg időszakaacuteban az EU tagorszaacutega-it erőteljes polarizaacutecioacute jellemezte Mint minden gazdasaacutegi vaacutelsaacuteg idejeacuten az EU egeacuteszeacutet tekintve 2008ndash14 koumlzoumltt is megemelkedett a munkaneacutelkuumlliseacuteg szint-je Ez azonban messze nem egyenletesen toumlrteacutent reflektaacutelva az egyes orszaacutegok orszaacutegcsoportok peacutenzuumlgyi-gazdasaacutegi poziacutecioacutejaacutera

EU-szinten a munkaneacutelkuumlliseacuteg 2008 eacutes 2013 koumlzoumltt jelentősen emelkedett roumlvid megszakiacutetaacutessal (2010ndash11) Ugyanezen időszak alatt gyakorlatilag megsza-kiacutetaacutes neacutelkuumll emelkedett az ifjuacutesaacutegi munkaneacutelkuumlliseacuteg (ez a 25 eacuteven aluli korosztaacutely munkaneacutelkuumlli raacutetaacuteja) Legalaacutebb ilyen fontos azonban raacutevilaacutegiacutetani hogy a mun-kaneacutelkuumlliseacuteg alakulaacutesa koumlvette a peacutenzuumlgyi-gazdasaacutegi polarizaacutecioacutet vagyis leacutenyegeacute-ben stagnaacutelt az euroacutezoacutena magorszaacutegaiban (raacuteadaacutesul Neacutemetorszaacutegban folyamato-san csoumlkkent is) mikoumlzben az euroacutezoacutena peremorszaacutegaiban rekordmagassaacutegokba emelkedett A keacutet legsuacutelyosabb helyzetbe keruumllt orszaacutegban Spanyolorszaacutegban eacutes Goumlroumlgorszaacutegban a munkaneacutelkuumlli raacuteta 25 szaacutezaleacutek foumlloumltt tetőzoumltt miacuteg az ifjuacutesaacutegi munkaneacutelkuumlliseacuteg mindkeacutet orszaacutegban 50 szaacutezaleacutek foumlleacute emelkedett

9eseacutely 20174

Andor Laacuteszloacute Szociaacutelpolitikaacutenk negyedszaacutezada euroacutepai tuumlkoumlrben

1 aacutebra A szociaacutelis transzferek (a nyugdiacutej kiveacuteteleacutevel) hataacutesa a munkakeacutepes koruacute lakossaacuteg szegeacutenyseacutegi kockaacutezataacutenak csoumlkkenteacuteseacutere 2008ndash2012

2008 2012

70

60

50

40

30

20

10

0

RO BG PL DE

HR SK FR CZ HU SE BE DK EL IT LV ES EE PT LT MT

CY UK LU SI

AT FI NL

IE

EU27

EU28

A s

zegeacute

nyseacute

g aacutel

tal v

eszeacute

lyez

tete

ttek

ar

aacutenyaacute

nak

vaacutelto

zaacutesa

()

Az adat 2011-re vonatkozikForraacutes Eurostat EU-SILC (2012 adoacuteeacutev 2011)

A munkaneacutelkuumlliseacutegi raacutetaacutekban bekoumlvetkezett polarizaacutecioacute azeacutert is fontos fejle-meacuteny mert a vaacutelsaacutegot megelőző eacutevtizedet eacuteppen hogy konvergencia jellemezte A peacutenzuumlgyi buboreacutekok kipukkadaacutesa a 2009-es bdquonagy recesszioacuterdquo majd a peacutenz-uumlgyi stabilizaacutecioacutes programok azonban egyeacutertelműen a perifeacuteria orszaacutegait suacutejtot-taacutek Ott ugyanis meacutelyebb eacutes hosszabb volt a reaacutelgazdasaacuteg vaacutelsaacutega a fiskaacutelis kon-szolidaacutecioacute pedig mind a beacuterek mind a szociaacutelis ellaacutetaacutesok sziacutenvonalaacutera negatiacutev hataacutest gyakorolt

A munkaneacutelkuumlliseacuteghez hasonloacute aszimmetriaacutek jellemzik a szegeacutenyseacuteg eacutes taacuter-sadalmi kirekeszteacutes alakulaacutesaacutet Az euroacutezoacutena keacutet legnagyobb gazdasaacutegaacuteban Neacute-metorszaacutegban eacutes Franciaorszaacutegban (Belgiummal egyuumltt) jobbaacutera stagnaacutelt a sze-geacutenyseacuteg eacutes kirekeszteacutes miacuteg neacutehaacuteny orszaacutegban a vaacutelsaacuteg elleneacutere csoumlkkent is Ebben a csoportban bdquokeletirdquo eacutes bdquonyugatirdquo orszaacutegok egyaraacutent megtalaacutelhatoacutek voltak (Ausztria Romaacutenia Csehorszaacuteg Finnorszaacuteg) Ugyanakkor az euroacutezoacutena perifeacute-riaacutejaacutet ndash mindenekelőtt a deacutel-euroacutepai orszaacutegokat ndash a szegeacutenyseacuteg eacutes a kirekeszteacutes jelentős emelkedeacutese jellemezte 2008ndash13 koumlzoumltt (2 aacutebra)

Szemben a munkaneacutelkuumlliseacutegi raacutetaacuteval a szegeacutenyseacuteg alakulaacutesaacuteban nagy szerepet jaacutetszik az egyes orszaacutegok fiskaacutelis kapacitaacutesa az bdquoautomatikus stabilizaacutetorokrdquo E te-kintetben a hosszuacute vaacutelsaacuteg keacutet szakasza eacutelesen megkuumlloumlnboumlztetendő A vaacutelsaacuteg első szakaszaacuteban (2008ndash10) az EU-tagaacutellamok koumlltseacutegveteacutesi stabilizaacutetorai joacutel műkoumld-tek s a lakossaacuteg szabadon felhasznaacutelhatoacute joumlvedelme nem koumlvette a gazdasaacuteg eacutes a foglalkoztataacutes visszaeseacuteseacutet Ezzel szemben a maacutesodik szakaszban (az euroacutezoacutena vaacutelsaacutega 2011ndash13 koumlzoumltt) a koumlltseacutegveteacutesi mozgaacutesteacuter beszűkuumllt reacuteszben az uacutej eacutes szi-goruacute fiskaacutelis szabaacutelyok miatt az automatikus stabilizaacutetorok nem fejthetteacutek ki ha-taacutesukat eacutes a haacuteztartaacutesi joumlvedelmek is hosszuacute időn aacutet csoumlkkentek Annak elleneacutere tehaacutet hogy a 2011ndash13-as időszakban a gazdasaacuteg visszaeseacutese nem volt olyan mere-dek mint 2009-ben a szociaacutelis helyzet aacutetlagos romlaacutesa jelentősebb meacuterteacutekű volt

10 eseacutely 20174

Tanulmaacuteny

2 aacutebra A szegeacutenyseacuteg eacutes kirekeszteacutes alakulaacutesa az EU-ban

2008 2013

50

45

40

35

30

25

20

15

10

5

0

CZ FI AT SK PL RO FR DE BE NL SE SI

EA18 EE

EU28 U

K PT HR LV DK LU MT ES CY IT IE LT HU EL BG

Neacutep

esseacute

g (

)

csoumlkkeneacutes vaacuteltozatlan noumlvekedeacutes jelentős noumlvekedeacutes

Forraacutes Eurostat SILC

A joumlvedelmi egyenlőtlenseacuteg (GINI-index alapjaacuten) az EU tagorszaacutegaiban je-lentős kuumlloumlnbseacutegeket mutat neheacutez volna kimutatni egy egyseacuteges euroacutepai min-taacutet Egeacuteszen kuumlloumlnboumlző orszaacutegokban egeacuteszen elteacuterő okoknaacutel fogva lehet magas a joumlvedelemegyenlőtlenseacuteg (Nagy-Britannia eacutes Lettorszaacuteg) vagy pedig viszonylag alacsony (Ausztria eacutes Szlovaacutekia) Goumlroumlgorszaacuteg eacutes Spanyolorszaacuteg kitűnik a tekin-tetben hogy az egyenlőtlenseacuteg a legmagasabbak koumlzoumltt volt maacuter a vaacutelsaacuteg előtt is eacutes tovaacutebb nőtt annak koumlvetkezteacuteben (3 aacutebra)

3 aacutebra Az EU-tagorszaacutegok feleacuteben nőttek a joumlvedelmi egyenlőtlenseacutegek a vaacutelsaacuteg eacuteveiben4

3

2

1

0

ndash1

ndash2

ndash3

ndash420 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39

Az

egye

nlőt

lens

eacuteg v

aacutelto

zaacutesa

200

8ndash20

13

Egyenlőtlenseacuteg 2008 (GINI)

CY

HUDK

LUHR

EEES

ITEL

LTFRIE

DEEU27MT

ATFI

BE

NL

BG

PLPT

RO LV

UK

SKSE

SI

CZ

Forraacutes Eurostat SILC

11eseacutely 20174

Andor Laacuteszloacute Szociaacutelpolitikaacutenk negyedszaacutezada euroacutepai tuumlkoumlrben

Magyarorszaacuteg azon orszaacutegok koumlzeacute tartozik amelyekben a vaacutelsaacuteg idejeacuten (2008ndash13) a legnagyobb meacuterteacutekben nőtt a GINI-indexszel kifejezhető joumlvedelmi egyenlőtlenseacuteg Szemben az aacuteltalaacutenos mintaacuteval ennek fő oka nem a munkajouml-vedelmek polarizaacutecioacuteja hanem a transzferek (adoacutek eacutes juttataacutesok) szerkezeteacuteben bekoumlvetkezett vaacuteltozaacutesok E tekintetben Magyarorszaacuteg kiloacuteg a sorboacutel egyeduumll Sveacutedorszaacuteg eseteacuteben volt megfigyelhető hasonloacute jelenseacuteg (baacuter kisebb meacuterteacutekben) ugyanakkor Sveacutedorszaacutegroacutel elmondhatoacute hogy a transzferek kismeacuterteacutekű regresz-sziacutev reformja nem vezet a szegeacutenyseacuteg hasonloacute meacuterteacutekű noumlvekedeacuteseacutehez az anyagi deprivaacutecioacute joacuteval alacsonyabb foka miatt (4 aacutebra)

4 aacutebra Az egyenlőtlenseacutegek inkaacutebb az elsődleges (transzferek neacutelkuumlli) joumlvedelmek miatt nőnek

LU

ESIE

LT

CY

DK

EE

IT

SISK

HUFRMTEU27

ATDEPT SE

FI BGCZ

LVUKNL BE

PLRO

6

5

4

3

2

1

0

ndash1

ndash2

ndash3

ndash4ndash4 ndash2 0 2 4 6

Tran

szfe

rek

neacutelk

uumlli G

INI ndash

vaacutel

tozaacute

s 20

08ndash2

013

GINI ndash vaacuteltozaacutes 2008ndash2013

Forraacutes ESTAT EU-SILC

Reacuteszben kvalitatiacutev reacuteszben pedig kvantitatiacutev megfontolaacutesok alapjaacuten mond-hatjuk Magyarorszaacuteg 2010-től a szociaacutelpolitikaacuteban is elkanyarodott az euroacutepai főaacuteramtoacutel Ami szaacutemokkal kimutathatoacute hazaacutenk elteacuterni laacutetszik attoacutel az aacuteltalaacutenos modelltől hogy a munkajoumlvedelmek polarizaacutecioacutejaacuteval szemben az aacutellami uacutejrael-osztaacutes kompenzaacutelni nivellaacutelni proacutebaacutel eacutes ezt ndash suacutelyos vaacutelsaacutegidőszakokat leszaacute-miacutetva ndash sikeresen folytatni tudja Minőseacutegi jellemzőket tekintve pedig azt laacutettuk hogy a joacuteleacuteti politikaacutet szaacutemos olyan megoldaacutes bdquogazdagiacutetjardquo amely maacuteshol nem fordul elő Az elvaacutendorlaacutes hirtelen megemelkedő trendje alapjaacuten Magyarorszaacuteg a vaacutelsaacuteg aacuteltal leginkaacutebb suacutejtott kemeacuteny peacutenzuumlgyi megszoriacutetaacutesokat aacuteteacutelt orszaacutegok-kal keruumllt egy kategoacuteriaacuteba (5 aacutebra)

12 eseacutely 20174

Tanulmaacuteny

5 aacutebra A vaacutelsaacuteg hataacutesa a migraacutecioacutera (szaacutermazaacutesi orszaacutegok szerint)

200

150

100

50

0

ndash50

ndash100

170

107

64 58

39

EU27 BG LT SK CZ PT RO PL

GR ES IE HU LV

ndash28ndash21ndash16

ndash33 ndash33 ndash36ndash41

ndash57

EU-n beluumlli neacutepesseacutegmozgaacutes (gazdasaacutegilag aktiacutevak) a legutoacutebbi időszakban (lt 2 eacutev) szaacutermazaacutesi orszaacuteg szerint 2011-2012-ben a vaacutelsaacuteg előtti (2007-2008) eacutevekkel oumlsszehasonliacutetvaForraacutes Eurostat LFS eacutes az Euroacutepai Bizottsaacuteg szaacutemiacutetaacutesai

Nem keacutetseacuteges a rendszervaacuteltaacutes (piacgazdasaacutegra valoacute aacutetteacutereacutes) Magyarorszaacute-gon is jelentős taacutersadalmi egyenlőtlenseacutegekhez vezetett ennek ellensuacutelyozaacutesaacutera a szociaacutelpolitikaacutenak viszonylag keveacutes eszkoumlze volt Az Euroacutepai Unioacute viszonylag meacuterseacutekelt hataacutest gyakorolt a hazai folyamatokra a koumlzoumls iraacutenymutataacutesok elleneacutere minden tagaacutellam iacutegy Magyarorszaacuteg is oumlnaacutelloacute utat jaacuterhatott Az EU-tagsaacuteg uacutej kereteket ad ugyan a gazdasaacuteg konszolidaacutelt fejlődeacuteseacutehez viszont a hazai politikaacute-boacutel kiveszett a 90-es eacutevekben meacuteg fontosnak tartott elgondolaacutes hogy ti szociaacutelis piacgazdasaacuteg műkoumldteteacuteseacutere volna szuumlkseacuteg

A megvaacuteltozott gazdasaacutegfilozoacutefia eacutes a kifordiacutetott szociaacutelpolitika koumlvetkezteacute-ben kialakuloacute haacutetraacutenyos taacutersadalmi helyzetek pedig koncentraacuteloacutednak (teruumlleti eacuter-telemben romaacutek diszkriminaacutecioacutejaacuten keresztuumll stb) egyre nehezebben kezelhetőveacute vaacutelnak Mindezek miatt szuumlkseacuteg volna az aacuteltalaacutenos gazdasaacutegi-taacutersadalmi fejlődeacutesi modell uacutejragondolaacutesaacutera komplex fejleszteacutesi eacutes integraacutecioacutes programok kidolgozaacute-saacutera eacutes megvaloacutesiacutetaacutesaacutera

Csoumlkkenő szegeacutenyseacuteg alacsony mobilitaacutes

Baacuter a joacuteleacuteti rendszer helyzete hazaacutenkban sok tekintetben aggaacutelyos a statisztika a legutoacutebbi időszakban pozitiacutev vaacuteltozaacutesokat roumlgziacutetett a szegeacutenyseacuteg eacutes a kirekeszteacutes alakulaacutesaacuteban Hogy ez az ellentmondaacutes eacuterthető legyen fel kell taacuterni az unioacutes moacutedszertan neacutehaacuteny fontos reacuteszleteacutet

Az Euroacutepai Unioacute a szegeacutenyseacuteg eacutes a taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni kuumlzdelmet a tiacutez eacutevre előretekintő Euroacutepa 2020 strateacutegia egyik fő ceacuteljaacutevaacute emelte Az Euroacutepai Bizottsaacuteg javaslata alapjaacuten 2010-ben a tagorszaacutegok vezetői megaacutellapodtak hogy

13eseacutely 20174

Andor Laacuteszloacute Szociaacutelpolitikaacutenk negyedszaacutezada euroacutepai tuumlkoumlrben

2020-ig legalaacutebb 20 millioacute embert emelnek ki a szegeacutenyseacutegből eacutes taacutersadalmi kire-kesztettseacutegből Ennek nyomaacuten Magyarorszaacuteg is hosszuacute taacutevuacute tervet dolgozott ki eacutes a vaacuteltozaacutesokat az egyseacuteges unioacutes indikaacutetorok segiacutetseacutegeacutevel meacuteri

Az Eurostat adatai szerint 2016-ban Magyarorszaacutegon a szegeacutenyseacuteg kockaacutezataacute-val eacutes a taacutersadalmi kirekesztődeacutes veszeacutelyeacutevel eacuterintett emberek szaacutema 254 millioacute volt vagyis a taacutersadalom 263 szaacutezaleacuteka Ez a szaacutem baacuter nagyon magas alacso-nyabb a 2008-ban meacutert 279 millioacutenaacutel A koumlztes időszakban a szegeacutenyseacuteg eacutes ki-rekeszteacutes 2013-ban eacuterte el a csuacutecspontjaacutet amikor is 34 millioacute fő tartozott ebbe a kategoacuteriaacuteba Az Eurostat szerint 2014-ben 31 millioacute ember 2015-ben pedig 27 millioacute volt szegeacuteny vagy kirekesztett (A meredek csoumlkkeneacutest kismeacuterteacutekben a neacutepesseacutegfogyaacutes is bdquosegiacutetetterdquo)

Magyarorszaacuteg tehaacutet a 2015-oumls adatok ndash amelyek az oumlsszes unioacutes orszaacutegra el-eacuterhetők ndash alapjaacuten nem is aacutell nagyon rosszul hiszen az EU-ban az emberek 237 szaacutezaleacuteka szaacutemiacutetott szegeacutenynek de peacuteldaacuteul Olaszorszaacutegban 287 szaacutezaleacutek volt ez az araacuteny A magyar eacuteletkoumlruumllmeacutenyek tuumlkreacuteben meglepőnek minősiacutethető szaacutemra megvan a magyaraacutezat Ez az indikaacutetor ugyanis haacuterom kuumlloumlnboumlző szegeacutenyseacutegi mutatoacuteboacutel aacutell oumlssze

Az Euroacutepa 2020 Strateacutegia indiacutetaacutesakor az EU tisztseacutegviselői meg kellett hogy aacutellapiacutetsaacutek a szegeacutenyseacuteg meacutereacutese nem egyszerű feladat Olyan ceacutelszaacutemot kellett elfo-gadni a szegeacutenyseacuteg csoumlkkenteacuteseacutere amely egyszerre keacutepes a nemzeti kuumlloumlnbseacutegeket eacutes az oumlsszeuroacutepai perspektiacutevaacutet megjeleniacuteteni Az unioacutes szintű ceacuteloknak uacutetmutatoacuteul kellett szolgaacutelniuk az egyes tagaacutellamok szaacutemaacutera ndash iraacutenyt mutatva ugyanakkor lehetőveacute teacuteve hogy a tagaacutellamok sajaacutet helyzetuumlkhoumlz alkalmazkodva eacutes sajaacutet elkeacutep-zeleacuteseik szerint de a koumlzoumls euroacutepai ceacutel eleacutereacutese eacuterdekeacuteben dolgozzanak

Mindennek koumlvetkezteacuteben az Euroacutepa 2020 strateacutegia haacuteromfeacutele szegeacutenyseacutegi mutatoacuteval dolgozik Az egyik peacutenzuumlgyi-statisztikai a lakossaacuteg haacuteny szaacutezaleacuteka eacutel az adott orszaacutegon beluumlli mediaacuten joumlvedelem 60 szaacutezaleacuteka alatti peacutenzből Ezt a meacuterőszaacutemot hasznaacutelta az EU a legreacutegebb oacuteta a szegeacutenyseacuteg meacuterteacutekeacutenek megha-taacuterozaacutesaacutera eacutes ehhez hasonloacutet alkalmaz az OECD is

A mediaacuten joumlvedelmet tekintve termeacuteszetesen rendkiacutevuumll nagy kuumlloumlnbseacutegek vannak a tagaacutellamok koumlzoumltt A mutatoacute tehaacutet azt meacuteri hogy az adott orszaacutegon beluumll az aacutetlaghoz keacutepest (a joumlvedelmeacutet tekintve) szegeacuteny-e valaki Ez a jelzőszaacutem euroacutepai szinten 17-18 szaacutezaleacutek koumlruumll van vagyis az EU-ban ma toumlbb mint 80 millioacutean eacutelnek szegeacutenyseacutegben Ebből 20 millioacute gyermek

Mivel azonban a joumlvedelmek tagorszaacutegonkeacutent is elteacuterőek ez a mutatoacute oumln-magaacuteban nem biztos hogy kifejezi a teacutenyleges eacutelethelyzetet Ezeacutert hasznaacutelunk egy maacutesik szegeacutenyseacutegi mutatoacutet is a munkaneacutelkuumlli haacuteztartaacutesok araacutenyaacutet vagyis az olyan haacuteztartaacutesokeacutet amelyekben egyetlen kereső csalaacutedtag sem talaacutelhatoacute sen-kinek sincs stabil munkajoumlvedelme s ezeacutert teljes meacuterteacutekben aacutellami vagy egyeacuteb szociaacutelis taacutemogataacutesra szorulnak (Egeacuteszen pontosan azokroacutel van szoacute akik olyan haacuteztartaacutesban eacutelnek ahol a 18 eacutes 59 eacutev koumlzoumltti szemeacutelyek az előző eacutevben a lehetseacute-ges munkaidejuumlk kevesebb mint 20 szaacutezaleacutekaacutet toumlltoumltteacutek munkaacuteval)

14 eseacutely 20174

Tanulmaacuteny

Szerepel tovaacutebbaacute egy harmadik mutatoacute is az anyagi deprivaacutecioacute amely oumlssze-sen kilenc materiaacutelis mutatoacute azaz peacuteldaacuteul az alapvető haacuteztartaacutesi cikkek hiaacutenya alapjaacuten hataacuterozza meg a neacutelkuumlloumlzők araacutenyaacutet (azokat szaacutemoljuk meg akik megha-taacuterozott kilenc fogyasztaacutesi teacutetel koumlzuumll legalaacutebb neacutegyről anyagi okboacutel lemondani keacutenyszeruumllnek) Oumlnmagaacuteban a joumlvedelem termeacuteszetesen nem perdoumlntő hiszen sok muacutelik a szociaacutelis szolgaacuteltataacutesok eacutes infrastruktuacutera sziacutenvonalaacuten a csalaacutedok szaacute-maacutera rendelkezeacutesre aacutelloacute juttataacutesokon Ha az anyagi deprivaacutecioacutet neacutezzuumlk ha ezt vesszuumlk a meghataacuterozoacute szegeacutenyseacutegi mutatoacutenak akkor Romaacuteniaacuteban a legmaga-sabb a szegeacutenyek araacutenya

Az unioacutes statisztikai hivatal 2012 decemberi adatai szerint 2011-ben az unioacute teljes lakossaacutegaacutenak maacuter koumlzel egynegyedeacutet fenyegette az elszegeacutenyedeacutes ha azt neacutezzuumlk hogy a haacuterom mutatoacute koumlzuumll legalaacutebb egy vonatkozik-e valakire Amikor pedig a tagorszaacutegoknak sajaacutet ceacutelokat eacutes programokat kellett megfogalmazniuk maguk doumlnthettek arroacutel hogy a komplex mutatoacute mely teacutenyezőjeacutenek milyen suacutelyt adnak strateacutegiaacutejukban Mivel Magyarorszaacutegon ebben az időszakban a kormaacuteny-zat toumlbb szaacutezezres szintre futtatta fel a koumlzfoglalkoztataacutest eacutes az ebben reacutesztvevő-ket a statisztika a foglalkoztatottak koumlzeacute sorolta az bdquoalacsony munkaintenzitaacutes-salrdquo jellemezhető haacuteztartaacutesok araacutenya jelentősen csoumlkkent (Tavaly az emberek 82 szaacutezaleacuteka eacutelt alacsony munkaintenzitaacutesuacute haacuteztartaacutesban 2013-ban ez a szaacutem meacuteg 136 szaacutezaleacutek volt)

Ekoumlzben a gazdasaacutegi fejlődeacutes eacutes felzaacuterkoacutezaacutes folyamata valamint a vaacutelsaacutegboacutel valoacute kilaacutebalaacutes eacutevről eacutevre csoumlkkenti azok szaacutemaacutet akik suacutelyos anyagi deprivaacutecioacuteval jellemezhetők Magyarorszaacutegon az emberek 162 szaacutezaleacuteka eacutel a suacutelyos anyagi deprivaacutecioacuteval jellemezhető haacuteztartaacutesban holott egy eacutevvel koraacutebban meacuteg 194 volt ez az araacuteny 2013-ban pedig 278 A mosoacutegeacutep a televiacutezioacute eacutes a telefon nem suacutelyos kiadaacutesok de a hiteltoumlrleszteacutes paacuter eacuteve meacuteg komoly gondot jelentett sok magyar csalaacutednak azoacuteta valamelyest vaacuteltozott a helyzet

Oumlsszesseacutegeacuteben tehaacutet a szegeacutenyseacuteg eacutes kirekeszteacutes aacuteltal fenyegetettek szaacutema meacuteg akkor is csoumlkkenhet ha a joumlvedelmi egyenlőtlenseacuteg nagyaraacutenyuacute vagy akaacuter nouml-vekvő egy adott orszaacutegban Baacuter a magyarok eacuterezhetően toumlbbet tudnak koumllteni mint koraacutebban az is teacuteny hogy a baacuteziskeacutent hasznaacutelt elkeacutepesztően alacsony 123 ezres joumlvedelem a koumlzfoglalkoztataacutes eacutes a hitelek kivaacuteltaacutesa sokban jaacuterult hozzaacute ahhoz hogy hazaacutenk helyezeacutese ebben a fontos szegeacutenyseacutegi mutatoacuteban javuljon

A szegeacutenyseacuteg eacutes kirekeszteacutes aacuteltal fenyegetettek szaacutemaacutenak csoumlkkeneacutese fontos eacutes pozitiacutev fejlemeacuteny amihez viszont keacutet megjegyzeacutest kell fűzni Egyreacuteszt a gazda-saacutegi teljesiacutetőkeacutepesseacuteg alapjaacuten azt mondhatjuk hogy a szociaacutelis mutatoacutek jobbak is lehetneacutenek maacuter Maacutesreacuteszt a taacutersadalmi folyamatok eacutes viszonyok az EU szinte-tikus szegeacutenyseacutegmutatoacutejaacuten tuacutel maacutes szempontok alapjaacuten is vizsgaacutelhatoacutek ami aacuter-nyalhatja a keacutepet eacutes tovaacutebbi anomaacuteliaacutekra vilaacutegiacutethat raacute Ezeacutert is figyelemre meacuteltoacute szaacutemunkra a bdquoTaacutersadalmi mobilitaacutes az EU-banrdquo ciacutemű tanulmaacuteny (Ludwinek etal 2017) amelynek elkeacutesziacuteteacutesekor a dublini Eurofound kutatoacutei azt neacutezteacutek hogy az egyes EU-tagaacutellamokban mekkora az eseacutely arra hogy az ember magasabb taacutersa-

15eseacutely 20174

Andor Laacuteszloacute Szociaacutelpolitikaacutenk negyedszaacutezada euroacutepai tuumlkoumlrben

dalmi staacutetuszba leacutepjen aacutet illetve hogy mennyire szaacutemiacutethat jobb munkahelyre mint amilyen a szuumlleinek volt

Magyarorszaacuteg ebben az oumlsszehasonliacutetaacutesban a legutolsoacute helyen szerepel meacuteg az utolsoacuteelőtti Bulgaacuteriaacutetoacutel is joacutecskaacuten lemaradva Raacuteadaacutesul hazaacutenk szerepel az utolsoacute helyen mindkeacutet nem eseteacuteben (a feacuterfiak koumlzuumll kevesebb mint 10 szaacutezaleacutek tudott előbbre leacutepni a nőkneacutel ez az araacuteny koumlzel a feacuterfiakeacute duplaacuteja volt de iacutegy is az unioacute legrosszabbja)

A koumlzeacutep-euroacutepai reacutegioacute egeacuteszeacutet tekintve azt laacutetjuk hogy Szlovaacutekia szinteacuten az utolsoacutek koumlzoumltt van miacuteg Csehorszaacuteg az euroacutepai koumlzeacutepmezőnyben talaacutelhatoacute mi-koumlzben Lengyelorszaacuteg a harmadik legjobb helyen aacutell Az EU haacuterom legmobilabb taacutersadalma a ciprusi a goumlroumlg eacutes a lengyel Ez Lengyelorszaacuteg eseteacuteben nem meg-lepő mivel az elmuacutelt eacutevekben az EU egyik legjobb gazdasaacutegi teljesiacutetmeacutenyeacutet mu-tatta fel Goumlroumlgorszaacuteg mutatoacutei furcsaacutebbak hiszen ez idő alatt a GDP jelentősen zsugorodott eacutes a szegeacutenyseacuteg eacutes kirekeszteacutes pedig jelentősen nőtt

Koumlvetkezteteacutesek

Magyarorszaacutegon az elmuacutelt negyedszaacutezad soraacuten a szociaacutelpolitika fejlődeacuteseacutet toumlbb-nyire olyan doktriacutenaacutek hataacuteroztaacutek meg amelyek a joacuteleacuteti modell tekinteteacuteben inkaacutebb a leeacutepuumlleacutes (kevesebb forraacutes szereacutenyebb aacutellami feladatkoumlr szűkebb jogo-sultsaacuteg) feleacute mutattak eacutes nem a megerősiacuteteacutest vagy korszerűsiacuteteacutest oumlsztoumlnoumlzteacutek

A rendszervaacuteltaacutes (piacgazdasaacutegra valoacute aacutetteacutereacutes) makrogazdasaacutegi folyamatai jelentős taacutersadalmi egyenlőtlenseacutegekhez vezettek ennek ellensuacutelyozaacutesaacutera azon-ban a szociaacutelpolitikaacutenak viszonylag keveacutes eszkoumlze van A haacutetraacutenyos taacutersadalmi helyzetek pedig koncentraacuteloacutednak (teruumlleti eacutertelemben romaacutek diszkriminaacutecioacutejaacuten keresztuumll stb) az ilyen esetekben pedig a szociaacutelpolitikaacutenak be kell aacutegyazoacutednia komplex fejleszteacutesi eacutes integraacutecioacutes programokba

Baacuter az EU-tagsaacuteg 2004-től fogva igen fontos pilleacutere a hazai beruhaacutezaacutesoknak a szociaacutelis keacuterdeacutesekben az Euroacutepai Unioacute inteacutezmeacutenyei viszonylag meacuterseacutekelt hataacutest gyakoroltak a hazai folyamatokra Ennek fő oka hogy ezen a teruumlleten az EU inkaacutebb koordinaacutecioacutet veacutegez ajaacutenlaacutesokat tesz eacutes taacutemogataacutesokat nyuacutejt de nem veszi aacutet a kompetenciaacutekat a tagorszaacutegoktoacutel a nemzeti felelősseacuteg megmarad Mind-azonaacuteltal kimutathatoacute hogy Magyarorszaacuteg 2010-től a szociaacutelpolitikaacuteban is elka-nyarodott az euroacutepai főaacuteramtoacutel A hazai joacuteleacuteti rendszer bdquoeuroacutepaizaacutelaacutesardquo lehetőseacuteg eacutes egyben feladatnak is tekinthető

16 eseacutely 20174

Tanulmaacuteny

Irodalom

Anderson Karen M (2015) Social Policy in the European Union London Pal-grave Macmillan

Andor Laacuteszloacute (2013) Erősoumldő Euroacutepa Budapest Kossuth KiadoacuteBoros Ilona (2016) Aki szegeacuteny az annyit is eacuter In bdquoA TASZ jelentirdquo A Taacutersasaacuteg

a Szabadsaacutegjogokeacutert blogja httpataszjelentibloghu20161220aki_szegeny_az_annyit_is_ermore12062825

Darvas Zsolt (2017) Why is it so hard to reach the EUrsquos lsquopovertyrsquo target Brue-gel website httpbruegelorg201701why-is-it-so-hard-to-reach-the-eus-poverty-target

Euroacutepai Bizottsaacuteg (2014) Employment and Social Developments in Europe 2013 Catalog N KE-BD-13-001-EN-C

Ferge Zsuzsa (2002) Az EU eacutes a kirekeszteacutes Eseacutely vol13 6 szHantrais Linda (2007) Social Policy int he European Union Third Edition

London Palgrave MacmillanHemerijck Anton (2013) Changing Welfare States Oxfofd Oxford University

PressKreacutemer Balaacutezs (2009) Bevezeteacutes a szociaacutelpolitikaacuteba Budapest Napvilaacuteg KiadoacuteKornai Jaacutenos (1996) Vergődeacutes eacutes remeacuteny Budapest KJKLechevalier Arnaud ndash Jan Wielgohs eds (2015) Social Europe A Dead End

What the eurozone crisis is doing to Europersquos social dimension Copenhagen Djoslashf Publishing

Ludwinek Anna et al (2017) Social mobility in the EU Dublin EurofoundScharle Aacutegota ndash Szikra Dorottya (2015) Recent changes moving Hungary away

from the European Social Model In Vaughan-Whitehead Daniel ed The European Social Model in Crisis Is Europe Loosing itrsquos Soul Edward Elgar Publisher Cheltenham Chapter 6 289-339

Szaacutesz Peacuteter (2017) Meghoumlkkentő magyar szegeacutenyseacutegi adat eacuterkezett In Napihu januaacuter 26 httpwwwnapihumagyar_gazdasagmeghokkento_magyar_szegenysegi_adat_erkezett628601html

Urbeacute Robert ed (2013) The Future of the Welfare State A comparative study in EU-countries Freiburg Lambertus

Vaughan-Whitehead Daniel ed (2015) The European Social Model in Crisis Is Europe Losing its Soul Chaltenham Edward Elgar

8 eseacutely 20174

Tanulmaacuteny

Az euroacutepai orszaacutegokat nem a szociaacutelis hanem a gazdasaacutegi modelljuumlk sodorta meacutely vaacutelsaacutegba Ez azonban nem jelentette azt hogy a szociaacutelis modell vaacuteltozaacutesok neacutelkuumll uumlzemelhet tovaacutebb A joacuteleacuteti aacutellamok modernizaacutecioacuteja szuumlkseacuteges lehet peacuteldaacuteul demograacutefiai okokboacutel de segiacutethet a gazdasaacuteg hosszabb taacutevuacute fellendiacuteteacuteseacuteben noumlve-kedeacutesi potenciaacuteljaacutenak erősiacuteteacuteseacuteben is

Vaacutelsaacuteg szegeacutenyseacuteg joumlvedelmi egyenlőtlenseacuteg az EU-ban eacutes Magyarorszaacutegon

Annak elleneacutere hogy az Euroacutepai Unioacute az Euroacutepa 2020 Strateacutegia időszakaacuteban egyre nagyobb hangsuacutelyt fektetett a szociaacutelis dimenzioacutera az bdquoinkluziacutev noumlveke-deacutesrdquo fontossaacutegaacutera az egyidejűleg zajloacute peacutenzuumlgyi eacutes gazdasaacutegi vaacutelsaacuteg komoly kaacute-rokat okozott eacutes toumlbb orszaacutegban visszavetette a koraacutebban megvaloacutesult fejlődeacutest

A gazdasaacuteg műkoumldeacutese (fejlődeacutese vagy vaacutelsaacutega) mindig hataacutessal van a szociaacutelpo-litika napirendjeacutere Behataacuterolhatja a kereteit ugyanakkor feladatokat is ad a szo-ciaacutelpolitika szaacutemaacutera Ha rosszul műkoumldik a gazdasaacuteg keveacutesseacute eredmeacutenyes a gaz-dasaacutegpolitika akkor a feladat toumlbb a forraacutes viszont kevesebb lesz a szociaacutelpolitika szaacutemaacutera Amikor tehaacutet meacuterőszaacutemokkal jellemezzuumlk egy orszaacuteg joacuteleacuteti rendszereacutenek teljesiacutetmeacutenyeacutet akkor az indikaacutetorok rendszerint a szociaacutelpolitika eacutes a gazdasaacuteg egyuumlttes hataacutesaacuteroacutel adnak szaacutemot

A joacuteleacuteti rendszerek eredmeacutenyesseacutegeacutet jellemző haacuterom legfőbb indikaacutetor (mun-kaneacutelkuumlliseacuteg szegeacutenyseacuteg egyenlőtlenseacuteg) tekinteteacuteben az alaacutebbiakat lehet meg-aacutellapiacutetani

E mutatoacutek alapjaacuten a koumlzelmuacutelt vaacutelsaacutegidőszakaacuteban az euroacutepai orszaacutegok soksziacute-nűseacuteget olykor egeacuteszen elteacuterő mintaacutekat mutatnak konkreacutetan az euroacutezoacutenaacuten beluumll pedig polarizaacutecioacute figyelhető meg (1 aacutebra)

Ami a munkaneacutelkuumlliseacutegi raacutetaacutet illeti a vaacutelsaacuteg időszakaacuteban az EU tagorszaacutega-it erőteljes polarizaacutecioacute jellemezte Mint minden gazdasaacutegi vaacutelsaacuteg idejeacuten az EU egeacuteszeacutet tekintve 2008ndash14 koumlzoumltt is megemelkedett a munkaneacutelkuumlliseacuteg szint-je Ez azonban messze nem egyenletesen toumlrteacutent reflektaacutelva az egyes orszaacutegok orszaacutegcsoportok peacutenzuumlgyi-gazdasaacutegi poziacutecioacutejaacutera

EU-szinten a munkaneacutelkuumlliseacuteg 2008 eacutes 2013 koumlzoumltt jelentősen emelkedett roumlvid megszakiacutetaacutessal (2010ndash11) Ugyanezen időszak alatt gyakorlatilag megsza-kiacutetaacutes neacutelkuumll emelkedett az ifjuacutesaacutegi munkaneacutelkuumlliseacuteg (ez a 25 eacuteven aluli korosztaacutely munkaneacutelkuumlli raacutetaacuteja) Legalaacutebb ilyen fontos azonban raacutevilaacutegiacutetani hogy a mun-kaneacutelkuumlliseacuteg alakulaacutesa koumlvette a peacutenzuumlgyi-gazdasaacutegi polarizaacutecioacutet vagyis leacutenyegeacute-ben stagnaacutelt az euroacutezoacutena magorszaacutegaiban (raacuteadaacutesul Neacutemetorszaacutegban folyamato-san csoumlkkent is) mikoumlzben az euroacutezoacutena peremorszaacutegaiban rekordmagassaacutegokba emelkedett A keacutet legsuacutelyosabb helyzetbe keruumllt orszaacutegban Spanyolorszaacutegban eacutes Goumlroumlgorszaacutegban a munkaneacutelkuumlli raacuteta 25 szaacutezaleacutek foumlloumltt tetőzoumltt miacuteg az ifjuacutesaacutegi munkaneacutelkuumlliseacuteg mindkeacutet orszaacutegban 50 szaacutezaleacutek foumlleacute emelkedett

9eseacutely 20174

Andor Laacuteszloacute Szociaacutelpolitikaacutenk negyedszaacutezada euroacutepai tuumlkoumlrben

1 aacutebra A szociaacutelis transzferek (a nyugdiacutej kiveacuteteleacutevel) hataacutesa a munkakeacutepes koruacute lakossaacuteg szegeacutenyseacutegi kockaacutezataacutenak csoumlkkenteacuteseacutere 2008ndash2012

2008 2012

70

60

50

40

30

20

10

0

RO BG PL DE

HR SK FR CZ HU SE BE DK EL IT LV ES EE PT LT MT

CY UK LU SI

AT FI NL

IE

EU27

EU28

A s

zegeacute

nyseacute

g aacutel

tal v

eszeacute

lyez

tete

ttek

ar

aacutenyaacute

nak

vaacutelto

zaacutesa

()

Az adat 2011-re vonatkozikForraacutes Eurostat EU-SILC (2012 adoacuteeacutev 2011)

A munkaneacutelkuumlliseacutegi raacutetaacutekban bekoumlvetkezett polarizaacutecioacute azeacutert is fontos fejle-meacuteny mert a vaacutelsaacutegot megelőző eacutevtizedet eacuteppen hogy konvergencia jellemezte A peacutenzuumlgyi buboreacutekok kipukkadaacutesa a 2009-es bdquonagy recesszioacuterdquo majd a peacutenz-uumlgyi stabilizaacutecioacutes programok azonban egyeacutertelműen a perifeacuteria orszaacutegait suacutejtot-taacutek Ott ugyanis meacutelyebb eacutes hosszabb volt a reaacutelgazdasaacuteg vaacutelsaacutega a fiskaacutelis kon-szolidaacutecioacute pedig mind a beacuterek mind a szociaacutelis ellaacutetaacutesok sziacutenvonalaacutera negatiacutev hataacutest gyakorolt

A munkaneacutelkuumlliseacuteghez hasonloacute aszimmetriaacutek jellemzik a szegeacutenyseacuteg eacutes taacuter-sadalmi kirekeszteacutes alakulaacutesaacutet Az euroacutezoacutena keacutet legnagyobb gazdasaacutegaacuteban Neacute-metorszaacutegban eacutes Franciaorszaacutegban (Belgiummal egyuumltt) jobbaacutera stagnaacutelt a sze-geacutenyseacuteg eacutes kirekeszteacutes miacuteg neacutehaacuteny orszaacutegban a vaacutelsaacuteg elleneacutere csoumlkkent is Ebben a csoportban bdquokeletirdquo eacutes bdquonyugatirdquo orszaacutegok egyaraacutent megtalaacutelhatoacutek voltak (Ausztria Romaacutenia Csehorszaacuteg Finnorszaacuteg) Ugyanakkor az euroacutezoacutena perifeacute-riaacutejaacutet ndash mindenekelőtt a deacutel-euroacutepai orszaacutegokat ndash a szegeacutenyseacuteg eacutes a kirekeszteacutes jelentős emelkedeacutese jellemezte 2008ndash13 koumlzoumltt (2 aacutebra)

Szemben a munkaneacutelkuumlliseacutegi raacutetaacuteval a szegeacutenyseacuteg alakulaacutesaacuteban nagy szerepet jaacutetszik az egyes orszaacutegok fiskaacutelis kapacitaacutesa az bdquoautomatikus stabilizaacutetorokrdquo E te-kintetben a hosszuacute vaacutelsaacuteg keacutet szakasza eacutelesen megkuumlloumlnboumlztetendő A vaacutelsaacuteg első szakaszaacuteban (2008ndash10) az EU-tagaacutellamok koumlltseacutegveteacutesi stabilizaacutetorai joacutel műkoumld-tek s a lakossaacuteg szabadon felhasznaacutelhatoacute joumlvedelme nem koumlvette a gazdasaacuteg eacutes a foglalkoztataacutes visszaeseacuteseacutet Ezzel szemben a maacutesodik szakaszban (az euroacutezoacutena vaacutelsaacutega 2011ndash13 koumlzoumltt) a koumlltseacutegveteacutesi mozgaacutesteacuter beszűkuumllt reacuteszben az uacutej eacutes szi-goruacute fiskaacutelis szabaacutelyok miatt az automatikus stabilizaacutetorok nem fejthetteacutek ki ha-taacutesukat eacutes a haacuteztartaacutesi joumlvedelmek is hosszuacute időn aacutet csoumlkkentek Annak elleneacutere tehaacutet hogy a 2011ndash13-as időszakban a gazdasaacuteg visszaeseacutese nem volt olyan mere-dek mint 2009-ben a szociaacutelis helyzet aacutetlagos romlaacutesa jelentősebb meacuterteacutekű volt

10 eseacutely 20174

Tanulmaacuteny

2 aacutebra A szegeacutenyseacuteg eacutes kirekeszteacutes alakulaacutesa az EU-ban

2008 2013

50

45

40

35

30

25

20

15

10

5

0

CZ FI AT SK PL RO FR DE BE NL SE SI

EA18 EE

EU28 U

K PT HR LV DK LU MT ES CY IT IE LT HU EL BG

Neacutep

esseacute

g (

)

csoumlkkeneacutes vaacuteltozatlan noumlvekedeacutes jelentős noumlvekedeacutes

Forraacutes Eurostat SILC

A joumlvedelmi egyenlőtlenseacuteg (GINI-index alapjaacuten) az EU tagorszaacutegaiban je-lentős kuumlloumlnbseacutegeket mutat neheacutez volna kimutatni egy egyseacuteges euroacutepai min-taacutet Egeacuteszen kuumlloumlnboumlző orszaacutegokban egeacuteszen elteacuterő okoknaacutel fogva lehet magas a joumlvedelemegyenlőtlenseacuteg (Nagy-Britannia eacutes Lettorszaacuteg) vagy pedig viszonylag alacsony (Ausztria eacutes Szlovaacutekia) Goumlroumlgorszaacuteg eacutes Spanyolorszaacuteg kitűnik a tekin-tetben hogy az egyenlőtlenseacuteg a legmagasabbak koumlzoumltt volt maacuter a vaacutelsaacuteg előtt is eacutes tovaacutebb nőtt annak koumlvetkezteacuteben (3 aacutebra)

3 aacutebra Az EU-tagorszaacutegok feleacuteben nőttek a joumlvedelmi egyenlőtlenseacutegek a vaacutelsaacuteg eacuteveiben4

3

2

1

0

ndash1

ndash2

ndash3

ndash420 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39

Az

egye

nlőt

lens

eacuteg v

aacutelto

zaacutesa

200

8ndash20

13

Egyenlőtlenseacuteg 2008 (GINI)

CY

HUDK

LUHR

EEES

ITEL

LTFRIE

DEEU27MT

ATFI

BE

NL

BG

PLPT

RO LV

UK

SKSE

SI

CZ

Forraacutes Eurostat SILC

11eseacutely 20174

Andor Laacuteszloacute Szociaacutelpolitikaacutenk negyedszaacutezada euroacutepai tuumlkoumlrben

Magyarorszaacuteg azon orszaacutegok koumlzeacute tartozik amelyekben a vaacutelsaacuteg idejeacuten (2008ndash13) a legnagyobb meacuterteacutekben nőtt a GINI-indexszel kifejezhető joumlvedelmi egyenlőtlenseacuteg Szemben az aacuteltalaacutenos mintaacuteval ennek fő oka nem a munkajouml-vedelmek polarizaacutecioacuteja hanem a transzferek (adoacutek eacutes juttataacutesok) szerkezeteacuteben bekoumlvetkezett vaacuteltozaacutesok E tekintetben Magyarorszaacuteg kiloacuteg a sorboacutel egyeduumll Sveacutedorszaacuteg eseteacuteben volt megfigyelhető hasonloacute jelenseacuteg (baacuter kisebb meacuterteacutekben) ugyanakkor Sveacutedorszaacutegroacutel elmondhatoacute hogy a transzferek kismeacuterteacutekű regresz-sziacutev reformja nem vezet a szegeacutenyseacuteg hasonloacute meacuterteacutekű noumlvekedeacuteseacutehez az anyagi deprivaacutecioacute joacuteval alacsonyabb foka miatt (4 aacutebra)

4 aacutebra Az egyenlőtlenseacutegek inkaacutebb az elsődleges (transzferek neacutelkuumlli) joumlvedelmek miatt nőnek

LU

ESIE

LT

CY

DK

EE

IT

SISK

HUFRMTEU27

ATDEPT SE

FI BGCZ

LVUKNL BE

PLRO

6

5

4

3

2

1

0

ndash1

ndash2

ndash3

ndash4ndash4 ndash2 0 2 4 6

Tran

szfe

rek

neacutelk

uumlli G

INI ndash

vaacutel

tozaacute

s 20

08ndash2

013

GINI ndash vaacuteltozaacutes 2008ndash2013

Forraacutes ESTAT EU-SILC

Reacuteszben kvalitatiacutev reacuteszben pedig kvantitatiacutev megfontolaacutesok alapjaacuten mond-hatjuk Magyarorszaacuteg 2010-től a szociaacutelpolitikaacuteban is elkanyarodott az euroacutepai főaacuteramtoacutel Ami szaacutemokkal kimutathatoacute hazaacutenk elteacuterni laacutetszik attoacutel az aacuteltalaacutenos modelltől hogy a munkajoumlvedelmek polarizaacutecioacutejaacuteval szemben az aacutellami uacutejrael-osztaacutes kompenzaacutelni nivellaacutelni proacutebaacutel eacutes ezt ndash suacutelyos vaacutelsaacutegidőszakokat leszaacute-miacutetva ndash sikeresen folytatni tudja Minőseacutegi jellemzőket tekintve pedig azt laacutettuk hogy a joacuteleacuteti politikaacutet szaacutemos olyan megoldaacutes bdquogazdagiacutetjardquo amely maacuteshol nem fordul elő Az elvaacutendorlaacutes hirtelen megemelkedő trendje alapjaacuten Magyarorszaacuteg a vaacutelsaacuteg aacuteltal leginkaacutebb suacutejtott kemeacuteny peacutenzuumlgyi megszoriacutetaacutesokat aacuteteacutelt orszaacutegok-kal keruumllt egy kategoacuteriaacuteba (5 aacutebra)

12 eseacutely 20174

Tanulmaacuteny

5 aacutebra A vaacutelsaacuteg hataacutesa a migraacutecioacutera (szaacutermazaacutesi orszaacutegok szerint)

200

150

100

50

0

ndash50

ndash100

170

107

64 58

39

EU27 BG LT SK CZ PT RO PL

GR ES IE HU LV

ndash28ndash21ndash16

ndash33 ndash33 ndash36ndash41

ndash57

EU-n beluumlli neacutepesseacutegmozgaacutes (gazdasaacutegilag aktiacutevak) a legutoacutebbi időszakban (lt 2 eacutev) szaacutermazaacutesi orszaacuteg szerint 2011-2012-ben a vaacutelsaacuteg előtti (2007-2008) eacutevekkel oumlsszehasonliacutetvaForraacutes Eurostat LFS eacutes az Euroacutepai Bizottsaacuteg szaacutemiacutetaacutesai

Nem keacutetseacuteges a rendszervaacuteltaacutes (piacgazdasaacutegra valoacute aacutetteacutereacutes) Magyarorszaacute-gon is jelentős taacutersadalmi egyenlőtlenseacutegekhez vezetett ennek ellensuacutelyozaacutesaacutera a szociaacutelpolitikaacutenak viszonylag keveacutes eszkoumlze volt Az Euroacutepai Unioacute viszonylag meacuterseacutekelt hataacutest gyakorolt a hazai folyamatokra a koumlzoumls iraacutenymutataacutesok elleneacutere minden tagaacutellam iacutegy Magyarorszaacuteg is oumlnaacutelloacute utat jaacuterhatott Az EU-tagsaacuteg uacutej kereteket ad ugyan a gazdasaacuteg konszolidaacutelt fejlődeacuteseacutehez viszont a hazai politikaacute-boacutel kiveszett a 90-es eacutevekben meacuteg fontosnak tartott elgondolaacutes hogy ti szociaacutelis piacgazdasaacuteg műkoumldteteacuteseacutere volna szuumlkseacuteg

A megvaacuteltozott gazdasaacutegfilozoacutefia eacutes a kifordiacutetott szociaacutelpolitika koumlvetkezteacute-ben kialakuloacute haacutetraacutenyos taacutersadalmi helyzetek pedig koncentraacuteloacutednak (teruumlleti eacuter-telemben romaacutek diszkriminaacutecioacutejaacuten keresztuumll stb) egyre nehezebben kezelhetőveacute vaacutelnak Mindezek miatt szuumlkseacuteg volna az aacuteltalaacutenos gazdasaacutegi-taacutersadalmi fejlődeacutesi modell uacutejragondolaacutesaacutera komplex fejleszteacutesi eacutes integraacutecioacutes programok kidolgozaacute-saacutera eacutes megvaloacutesiacutetaacutesaacutera

Csoumlkkenő szegeacutenyseacuteg alacsony mobilitaacutes

Baacuter a joacuteleacuteti rendszer helyzete hazaacutenkban sok tekintetben aggaacutelyos a statisztika a legutoacutebbi időszakban pozitiacutev vaacuteltozaacutesokat roumlgziacutetett a szegeacutenyseacuteg eacutes a kirekeszteacutes alakulaacutesaacuteban Hogy ez az ellentmondaacutes eacuterthető legyen fel kell taacuterni az unioacutes moacutedszertan neacutehaacuteny fontos reacuteszleteacutet

Az Euroacutepai Unioacute a szegeacutenyseacuteg eacutes a taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni kuumlzdelmet a tiacutez eacutevre előretekintő Euroacutepa 2020 strateacutegia egyik fő ceacuteljaacutevaacute emelte Az Euroacutepai Bizottsaacuteg javaslata alapjaacuten 2010-ben a tagorszaacutegok vezetői megaacutellapodtak hogy

13eseacutely 20174

Andor Laacuteszloacute Szociaacutelpolitikaacutenk negyedszaacutezada euroacutepai tuumlkoumlrben

2020-ig legalaacutebb 20 millioacute embert emelnek ki a szegeacutenyseacutegből eacutes taacutersadalmi kire-kesztettseacutegből Ennek nyomaacuten Magyarorszaacuteg is hosszuacute taacutevuacute tervet dolgozott ki eacutes a vaacuteltozaacutesokat az egyseacuteges unioacutes indikaacutetorok segiacutetseacutegeacutevel meacuteri

Az Eurostat adatai szerint 2016-ban Magyarorszaacutegon a szegeacutenyseacuteg kockaacutezataacute-val eacutes a taacutersadalmi kirekesztődeacutes veszeacutelyeacutevel eacuterintett emberek szaacutema 254 millioacute volt vagyis a taacutersadalom 263 szaacutezaleacuteka Ez a szaacutem baacuter nagyon magas alacso-nyabb a 2008-ban meacutert 279 millioacutenaacutel A koumlztes időszakban a szegeacutenyseacuteg eacutes ki-rekeszteacutes 2013-ban eacuterte el a csuacutecspontjaacutet amikor is 34 millioacute fő tartozott ebbe a kategoacuteriaacuteba Az Eurostat szerint 2014-ben 31 millioacute ember 2015-ben pedig 27 millioacute volt szegeacuteny vagy kirekesztett (A meredek csoumlkkeneacutest kismeacuterteacutekben a neacutepesseacutegfogyaacutes is bdquosegiacutetetterdquo)

Magyarorszaacuteg tehaacutet a 2015-oumls adatok ndash amelyek az oumlsszes unioacutes orszaacutegra el-eacuterhetők ndash alapjaacuten nem is aacutell nagyon rosszul hiszen az EU-ban az emberek 237 szaacutezaleacuteka szaacutemiacutetott szegeacutenynek de peacuteldaacuteul Olaszorszaacutegban 287 szaacutezaleacutek volt ez az araacuteny A magyar eacuteletkoumlruumllmeacutenyek tuumlkreacuteben meglepőnek minősiacutethető szaacutemra megvan a magyaraacutezat Ez az indikaacutetor ugyanis haacuterom kuumlloumlnboumlző szegeacutenyseacutegi mutatoacuteboacutel aacutell oumlssze

Az Euroacutepa 2020 Strateacutegia indiacutetaacutesakor az EU tisztseacutegviselői meg kellett hogy aacutellapiacutetsaacutek a szegeacutenyseacuteg meacutereacutese nem egyszerű feladat Olyan ceacutelszaacutemot kellett elfo-gadni a szegeacutenyseacuteg csoumlkkenteacuteseacutere amely egyszerre keacutepes a nemzeti kuumlloumlnbseacutegeket eacutes az oumlsszeuroacutepai perspektiacutevaacutet megjeleniacuteteni Az unioacutes szintű ceacuteloknak uacutetmutatoacuteul kellett szolgaacutelniuk az egyes tagaacutellamok szaacutemaacutera ndash iraacutenyt mutatva ugyanakkor lehetőveacute teacuteve hogy a tagaacutellamok sajaacutet helyzetuumlkhoumlz alkalmazkodva eacutes sajaacutet elkeacutep-zeleacuteseik szerint de a koumlzoumls euroacutepai ceacutel eleacutereacutese eacuterdekeacuteben dolgozzanak

Mindennek koumlvetkezteacuteben az Euroacutepa 2020 strateacutegia haacuteromfeacutele szegeacutenyseacutegi mutatoacuteval dolgozik Az egyik peacutenzuumlgyi-statisztikai a lakossaacuteg haacuteny szaacutezaleacuteka eacutel az adott orszaacutegon beluumlli mediaacuten joumlvedelem 60 szaacutezaleacuteka alatti peacutenzből Ezt a meacuterőszaacutemot hasznaacutelta az EU a legreacutegebb oacuteta a szegeacutenyseacuteg meacuterteacutekeacutenek megha-taacuterozaacutesaacutera eacutes ehhez hasonloacutet alkalmaz az OECD is

A mediaacuten joumlvedelmet tekintve termeacuteszetesen rendkiacutevuumll nagy kuumlloumlnbseacutegek vannak a tagaacutellamok koumlzoumltt A mutatoacute tehaacutet azt meacuteri hogy az adott orszaacutegon beluumll az aacutetlaghoz keacutepest (a joumlvedelmeacutet tekintve) szegeacuteny-e valaki Ez a jelzőszaacutem euroacutepai szinten 17-18 szaacutezaleacutek koumlruumll van vagyis az EU-ban ma toumlbb mint 80 millioacutean eacutelnek szegeacutenyseacutegben Ebből 20 millioacute gyermek

Mivel azonban a joumlvedelmek tagorszaacutegonkeacutent is elteacuterőek ez a mutatoacute oumln-magaacuteban nem biztos hogy kifejezi a teacutenyleges eacutelethelyzetet Ezeacutert hasznaacutelunk egy maacutesik szegeacutenyseacutegi mutatoacutet is a munkaneacutelkuumlli haacuteztartaacutesok araacutenyaacutet vagyis az olyan haacuteztartaacutesokeacutet amelyekben egyetlen kereső csalaacutedtag sem talaacutelhatoacute sen-kinek sincs stabil munkajoumlvedelme s ezeacutert teljes meacuterteacutekben aacutellami vagy egyeacuteb szociaacutelis taacutemogataacutesra szorulnak (Egeacuteszen pontosan azokroacutel van szoacute akik olyan haacuteztartaacutesban eacutelnek ahol a 18 eacutes 59 eacutev koumlzoumltti szemeacutelyek az előző eacutevben a lehetseacute-ges munkaidejuumlk kevesebb mint 20 szaacutezaleacutekaacutet toumlltoumltteacutek munkaacuteval)

14 eseacutely 20174

Tanulmaacuteny

Szerepel tovaacutebbaacute egy harmadik mutatoacute is az anyagi deprivaacutecioacute amely oumlssze-sen kilenc materiaacutelis mutatoacute azaz peacuteldaacuteul az alapvető haacuteztartaacutesi cikkek hiaacutenya alapjaacuten hataacuterozza meg a neacutelkuumlloumlzők araacutenyaacutet (azokat szaacutemoljuk meg akik megha-taacuterozott kilenc fogyasztaacutesi teacutetel koumlzuumll legalaacutebb neacutegyről anyagi okboacutel lemondani keacutenyszeruumllnek) Oumlnmagaacuteban a joumlvedelem termeacuteszetesen nem perdoumlntő hiszen sok muacutelik a szociaacutelis szolgaacuteltataacutesok eacutes infrastruktuacutera sziacutenvonalaacuten a csalaacutedok szaacute-maacutera rendelkezeacutesre aacutelloacute juttataacutesokon Ha az anyagi deprivaacutecioacutet neacutezzuumlk ha ezt vesszuumlk a meghataacuterozoacute szegeacutenyseacutegi mutatoacutenak akkor Romaacuteniaacuteban a legmaga-sabb a szegeacutenyek araacutenya

Az unioacutes statisztikai hivatal 2012 decemberi adatai szerint 2011-ben az unioacute teljes lakossaacutegaacutenak maacuter koumlzel egynegyedeacutet fenyegette az elszegeacutenyedeacutes ha azt neacutezzuumlk hogy a haacuterom mutatoacute koumlzuumll legalaacutebb egy vonatkozik-e valakire Amikor pedig a tagorszaacutegoknak sajaacutet ceacutelokat eacutes programokat kellett megfogalmazniuk maguk doumlnthettek arroacutel hogy a komplex mutatoacute mely teacutenyezőjeacutenek milyen suacutelyt adnak strateacutegiaacutejukban Mivel Magyarorszaacutegon ebben az időszakban a kormaacuteny-zat toumlbb szaacutezezres szintre futtatta fel a koumlzfoglalkoztataacutest eacutes az ebben reacutesztvevő-ket a statisztika a foglalkoztatottak koumlzeacute sorolta az bdquoalacsony munkaintenzitaacutes-salrdquo jellemezhető haacuteztartaacutesok araacutenya jelentősen csoumlkkent (Tavaly az emberek 82 szaacutezaleacuteka eacutelt alacsony munkaintenzitaacutesuacute haacuteztartaacutesban 2013-ban ez a szaacutem meacuteg 136 szaacutezaleacutek volt)

Ekoumlzben a gazdasaacutegi fejlődeacutes eacutes felzaacuterkoacutezaacutes folyamata valamint a vaacutelsaacutegboacutel valoacute kilaacutebalaacutes eacutevről eacutevre csoumlkkenti azok szaacutemaacutet akik suacutelyos anyagi deprivaacutecioacuteval jellemezhetők Magyarorszaacutegon az emberek 162 szaacutezaleacuteka eacutel a suacutelyos anyagi deprivaacutecioacuteval jellemezhető haacuteztartaacutesban holott egy eacutevvel koraacutebban meacuteg 194 volt ez az araacuteny 2013-ban pedig 278 A mosoacutegeacutep a televiacutezioacute eacutes a telefon nem suacutelyos kiadaacutesok de a hiteltoumlrleszteacutes paacuter eacuteve meacuteg komoly gondot jelentett sok magyar csalaacutednak azoacuteta valamelyest vaacuteltozott a helyzet

Oumlsszesseacutegeacuteben tehaacutet a szegeacutenyseacuteg eacutes kirekeszteacutes aacuteltal fenyegetettek szaacutema meacuteg akkor is csoumlkkenhet ha a joumlvedelmi egyenlőtlenseacuteg nagyaraacutenyuacute vagy akaacuter nouml-vekvő egy adott orszaacutegban Baacuter a magyarok eacuterezhetően toumlbbet tudnak koumllteni mint koraacutebban az is teacuteny hogy a baacuteziskeacutent hasznaacutelt elkeacutepesztően alacsony 123 ezres joumlvedelem a koumlzfoglalkoztataacutes eacutes a hitelek kivaacuteltaacutesa sokban jaacuterult hozzaacute ahhoz hogy hazaacutenk helyezeacutese ebben a fontos szegeacutenyseacutegi mutatoacuteban javuljon

A szegeacutenyseacuteg eacutes kirekeszteacutes aacuteltal fenyegetettek szaacutemaacutenak csoumlkkeneacutese fontos eacutes pozitiacutev fejlemeacuteny amihez viszont keacutet megjegyzeacutest kell fűzni Egyreacuteszt a gazda-saacutegi teljesiacutetőkeacutepesseacuteg alapjaacuten azt mondhatjuk hogy a szociaacutelis mutatoacutek jobbak is lehetneacutenek maacuter Maacutesreacuteszt a taacutersadalmi folyamatok eacutes viszonyok az EU szinte-tikus szegeacutenyseacutegmutatoacutejaacuten tuacutel maacutes szempontok alapjaacuten is vizsgaacutelhatoacutek ami aacuter-nyalhatja a keacutepet eacutes tovaacutebbi anomaacuteliaacutekra vilaacutegiacutethat raacute Ezeacutert is figyelemre meacuteltoacute szaacutemunkra a bdquoTaacutersadalmi mobilitaacutes az EU-banrdquo ciacutemű tanulmaacuteny (Ludwinek etal 2017) amelynek elkeacutesziacuteteacutesekor a dublini Eurofound kutatoacutei azt neacutezteacutek hogy az egyes EU-tagaacutellamokban mekkora az eseacutely arra hogy az ember magasabb taacutersa-

15eseacutely 20174

Andor Laacuteszloacute Szociaacutelpolitikaacutenk negyedszaacutezada euroacutepai tuumlkoumlrben

dalmi staacutetuszba leacutepjen aacutet illetve hogy mennyire szaacutemiacutethat jobb munkahelyre mint amilyen a szuumlleinek volt

Magyarorszaacuteg ebben az oumlsszehasonliacutetaacutesban a legutolsoacute helyen szerepel meacuteg az utolsoacuteelőtti Bulgaacuteriaacutetoacutel is joacutecskaacuten lemaradva Raacuteadaacutesul hazaacutenk szerepel az utolsoacute helyen mindkeacutet nem eseteacuteben (a feacuterfiak koumlzuumll kevesebb mint 10 szaacutezaleacutek tudott előbbre leacutepni a nőkneacutel ez az araacuteny koumlzel a feacuterfiakeacute duplaacuteja volt de iacutegy is az unioacute legrosszabbja)

A koumlzeacutep-euroacutepai reacutegioacute egeacuteszeacutet tekintve azt laacutetjuk hogy Szlovaacutekia szinteacuten az utolsoacutek koumlzoumltt van miacuteg Csehorszaacuteg az euroacutepai koumlzeacutepmezőnyben talaacutelhatoacute mi-koumlzben Lengyelorszaacuteg a harmadik legjobb helyen aacutell Az EU haacuterom legmobilabb taacutersadalma a ciprusi a goumlroumlg eacutes a lengyel Ez Lengyelorszaacuteg eseteacuteben nem meg-lepő mivel az elmuacutelt eacutevekben az EU egyik legjobb gazdasaacutegi teljesiacutetmeacutenyeacutet mu-tatta fel Goumlroumlgorszaacuteg mutatoacutei furcsaacutebbak hiszen ez idő alatt a GDP jelentősen zsugorodott eacutes a szegeacutenyseacuteg eacutes kirekeszteacutes pedig jelentősen nőtt

Koumlvetkezteteacutesek

Magyarorszaacutegon az elmuacutelt negyedszaacutezad soraacuten a szociaacutelpolitika fejlődeacuteseacutet toumlbb-nyire olyan doktriacutenaacutek hataacuteroztaacutek meg amelyek a joacuteleacuteti modell tekinteteacuteben inkaacutebb a leeacutepuumlleacutes (kevesebb forraacutes szereacutenyebb aacutellami feladatkoumlr szűkebb jogo-sultsaacuteg) feleacute mutattak eacutes nem a megerősiacuteteacutest vagy korszerűsiacuteteacutest oumlsztoumlnoumlzteacutek

A rendszervaacuteltaacutes (piacgazdasaacutegra valoacute aacutetteacutereacutes) makrogazdasaacutegi folyamatai jelentős taacutersadalmi egyenlőtlenseacutegekhez vezettek ennek ellensuacutelyozaacutesaacutera azon-ban a szociaacutelpolitikaacutenak viszonylag keveacutes eszkoumlze van A haacutetraacutenyos taacutersadalmi helyzetek pedig koncentraacuteloacutednak (teruumlleti eacutertelemben romaacutek diszkriminaacutecioacutejaacuten keresztuumll stb) az ilyen esetekben pedig a szociaacutelpolitikaacutenak be kell aacutegyazoacutednia komplex fejleszteacutesi eacutes integraacutecioacutes programokba

Baacuter az EU-tagsaacuteg 2004-től fogva igen fontos pilleacutere a hazai beruhaacutezaacutesoknak a szociaacutelis keacuterdeacutesekben az Euroacutepai Unioacute inteacutezmeacutenyei viszonylag meacuterseacutekelt hataacutest gyakoroltak a hazai folyamatokra Ennek fő oka hogy ezen a teruumlleten az EU inkaacutebb koordinaacutecioacutet veacutegez ajaacutenlaacutesokat tesz eacutes taacutemogataacutesokat nyuacutejt de nem veszi aacutet a kompetenciaacutekat a tagorszaacutegoktoacutel a nemzeti felelősseacuteg megmarad Mind-azonaacuteltal kimutathatoacute hogy Magyarorszaacuteg 2010-től a szociaacutelpolitikaacuteban is elka-nyarodott az euroacutepai főaacuteramtoacutel A hazai joacuteleacuteti rendszer bdquoeuroacutepaizaacutelaacutesardquo lehetőseacuteg eacutes egyben feladatnak is tekinthető

16 eseacutely 20174

Tanulmaacuteny

Irodalom

Anderson Karen M (2015) Social Policy in the European Union London Pal-grave Macmillan

Andor Laacuteszloacute (2013) Erősoumldő Euroacutepa Budapest Kossuth KiadoacuteBoros Ilona (2016) Aki szegeacuteny az annyit is eacuter In bdquoA TASZ jelentirdquo A Taacutersasaacuteg

a Szabadsaacutegjogokeacutert blogja httpataszjelentibloghu20161220aki_szegeny_az_annyit_is_ermore12062825

Darvas Zsolt (2017) Why is it so hard to reach the EUrsquos lsquopovertyrsquo target Brue-gel website httpbruegelorg201701why-is-it-so-hard-to-reach-the-eus-poverty-target

Euroacutepai Bizottsaacuteg (2014) Employment and Social Developments in Europe 2013 Catalog N KE-BD-13-001-EN-C

Ferge Zsuzsa (2002) Az EU eacutes a kirekeszteacutes Eseacutely vol13 6 szHantrais Linda (2007) Social Policy int he European Union Third Edition

London Palgrave MacmillanHemerijck Anton (2013) Changing Welfare States Oxfofd Oxford University

PressKreacutemer Balaacutezs (2009) Bevezeteacutes a szociaacutelpolitikaacuteba Budapest Napvilaacuteg KiadoacuteKornai Jaacutenos (1996) Vergődeacutes eacutes remeacuteny Budapest KJKLechevalier Arnaud ndash Jan Wielgohs eds (2015) Social Europe A Dead End

What the eurozone crisis is doing to Europersquos social dimension Copenhagen Djoslashf Publishing

Ludwinek Anna et al (2017) Social mobility in the EU Dublin EurofoundScharle Aacutegota ndash Szikra Dorottya (2015) Recent changes moving Hungary away

from the European Social Model In Vaughan-Whitehead Daniel ed The European Social Model in Crisis Is Europe Loosing itrsquos Soul Edward Elgar Publisher Cheltenham Chapter 6 289-339

Szaacutesz Peacuteter (2017) Meghoumlkkentő magyar szegeacutenyseacutegi adat eacuterkezett In Napihu januaacuter 26 httpwwwnapihumagyar_gazdasagmeghokkento_magyar_szegenysegi_adat_erkezett628601html

Urbeacute Robert ed (2013) The Future of the Welfare State A comparative study in EU-countries Freiburg Lambertus

Vaughan-Whitehead Daniel ed (2015) The European Social Model in Crisis Is Europe Losing its Soul Chaltenham Edward Elgar

9eseacutely 20174

Andor Laacuteszloacute Szociaacutelpolitikaacutenk negyedszaacutezada euroacutepai tuumlkoumlrben

1 aacutebra A szociaacutelis transzferek (a nyugdiacutej kiveacuteteleacutevel) hataacutesa a munkakeacutepes koruacute lakossaacuteg szegeacutenyseacutegi kockaacutezataacutenak csoumlkkenteacuteseacutere 2008ndash2012

2008 2012

70

60

50

40

30

20

10

0

RO BG PL DE

HR SK FR CZ HU SE BE DK EL IT LV ES EE PT LT MT

CY UK LU SI

AT FI NL

IE

EU27

EU28

A s

zegeacute

nyseacute

g aacutel

tal v

eszeacute

lyez

tete

ttek

ar

aacutenyaacute

nak

vaacutelto

zaacutesa

()

Az adat 2011-re vonatkozikForraacutes Eurostat EU-SILC (2012 adoacuteeacutev 2011)

A munkaneacutelkuumlliseacutegi raacutetaacutekban bekoumlvetkezett polarizaacutecioacute azeacutert is fontos fejle-meacuteny mert a vaacutelsaacutegot megelőző eacutevtizedet eacuteppen hogy konvergencia jellemezte A peacutenzuumlgyi buboreacutekok kipukkadaacutesa a 2009-es bdquonagy recesszioacuterdquo majd a peacutenz-uumlgyi stabilizaacutecioacutes programok azonban egyeacutertelműen a perifeacuteria orszaacutegait suacutejtot-taacutek Ott ugyanis meacutelyebb eacutes hosszabb volt a reaacutelgazdasaacuteg vaacutelsaacutega a fiskaacutelis kon-szolidaacutecioacute pedig mind a beacuterek mind a szociaacutelis ellaacutetaacutesok sziacutenvonalaacutera negatiacutev hataacutest gyakorolt

A munkaneacutelkuumlliseacuteghez hasonloacute aszimmetriaacutek jellemzik a szegeacutenyseacuteg eacutes taacuter-sadalmi kirekeszteacutes alakulaacutesaacutet Az euroacutezoacutena keacutet legnagyobb gazdasaacutegaacuteban Neacute-metorszaacutegban eacutes Franciaorszaacutegban (Belgiummal egyuumltt) jobbaacutera stagnaacutelt a sze-geacutenyseacuteg eacutes kirekeszteacutes miacuteg neacutehaacuteny orszaacutegban a vaacutelsaacuteg elleneacutere csoumlkkent is Ebben a csoportban bdquokeletirdquo eacutes bdquonyugatirdquo orszaacutegok egyaraacutent megtalaacutelhatoacutek voltak (Ausztria Romaacutenia Csehorszaacuteg Finnorszaacuteg) Ugyanakkor az euroacutezoacutena perifeacute-riaacutejaacutet ndash mindenekelőtt a deacutel-euroacutepai orszaacutegokat ndash a szegeacutenyseacuteg eacutes a kirekeszteacutes jelentős emelkedeacutese jellemezte 2008ndash13 koumlzoumltt (2 aacutebra)

Szemben a munkaneacutelkuumlliseacutegi raacutetaacuteval a szegeacutenyseacuteg alakulaacutesaacuteban nagy szerepet jaacutetszik az egyes orszaacutegok fiskaacutelis kapacitaacutesa az bdquoautomatikus stabilizaacutetorokrdquo E te-kintetben a hosszuacute vaacutelsaacuteg keacutet szakasza eacutelesen megkuumlloumlnboumlztetendő A vaacutelsaacuteg első szakaszaacuteban (2008ndash10) az EU-tagaacutellamok koumlltseacutegveteacutesi stabilizaacutetorai joacutel műkoumld-tek s a lakossaacuteg szabadon felhasznaacutelhatoacute joumlvedelme nem koumlvette a gazdasaacuteg eacutes a foglalkoztataacutes visszaeseacuteseacutet Ezzel szemben a maacutesodik szakaszban (az euroacutezoacutena vaacutelsaacutega 2011ndash13 koumlzoumltt) a koumlltseacutegveteacutesi mozgaacutesteacuter beszűkuumllt reacuteszben az uacutej eacutes szi-goruacute fiskaacutelis szabaacutelyok miatt az automatikus stabilizaacutetorok nem fejthetteacutek ki ha-taacutesukat eacutes a haacuteztartaacutesi joumlvedelmek is hosszuacute időn aacutet csoumlkkentek Annak elleneacutere tehaacutet hogy a 2011ndash13-as időszakban a gazdasaacuteg visszaeseacutese nem volt olyan mere-dek mint 2009-ben a szociaacutelis helyzet aacutetlagos romlaacutesa jelentősebb meacuterteacutekű volt

10 eseacutely 20174

Tanulmaacuteny

2 aacutebra A szegeacutenyseacuteg eacutes kirekeszteacutes alakulaacutesa az EU-ban

2008 2013

50

45

40

35

30

25

20

15

10

5

0

CZ FI AT SK PL RO FR DE BE NL SE SI

EA18 EE

EU28 U

K PT HR LV DK LU MT ES CY IT IE LT HU EL BG

Neacutep

esseacute

g (

)

csoumlkkeneacutes vaacuteltozatlan noumlvekedeacutes jelentős noumlvekedeacutes

Forraacutes Eurostat SILC

A joumlvedelmi egyenlőtlenseacuteg (GINI-index alapjaacuten) az EU tagorszaacutegaiban je-lentős kuumlloumlnbseacutegeket mutat neheacutez volna kimutatni egy egyseacuteges euroacutepai min-taacutet Egeacuteszen kuumlloumlnboumlző orszaacutegokban egeacuteszen elteacuterő okoknaacutel fogva lehet magas a joumlvedelemegyenlőtlenseacuteg (Nagy-Britannia eacutes Lettorszaacuteg) vagy pedig viszonylag alacsony (Ausztria eacutes Szlovaacutekia) Goumlroumlgorszaacuteg eacutes Spanyolorszaacuteg kitűnik a tekin-tetben hogy az egyenlőtlenseacuteg a legmagasabbak koumlzoumltt volt maacuter a vaacutelsaacuteg előtt is eacutes tovaacutebb nőtt annak koumlvetkezteacuteben (3 aacutebra)

3 aacutebra Az EU-tagorszaacutegok feleacuteben nőttek a joumlvedelmi egyenlőtlenseacutegek a vaacutelsaacuteg eacuteveiben4

3

2

1

0

ndash1

ndash2

ndash3

ndash420 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39

Az

egye

nlőt

lens

eacuteg v

aacutelto

zaacutesa

200

8ndash20

13

Egyenlőtlenseacuteg 2008 (GINI)

CY

HUDK

LUHR

EEES

ITEL

LTFRIE

DEEU27MT

ATFI

BE

NL

BG

PLPT

RO LV

UK

SKSE

SI

CZ

Forraacutes Eurostat SILC

11eseacutely 20174

Andor Laacuteszloacute Szociaacutelpolitikaacutenk negyedszaacutezada euroacutepai tuumlkoumlrben

Magyarorszaacuteg azon orszaacutegok koumlzeacute tartozik amelyekben a vaacutelsaacuteg idejeacuten (2008ndash13) a legnagyobb meacuterteacutekben nőtt a GINI-indexszel kifejezhető joumlvedelmi egyenlőtlenseacuteg Szemben az aacuteltalaacutenos mintaacuteval ennek fő oka nem a munkajouml-vedelmek polarizaacutecioacuteja hanem a transzferek (adoacutek eacutes juttataacutesok) szerkezeteacuteben bekoumlvetkezett vaacuteltozaacutesok E tekintetben Magyarorszaacuteg kiloacuteg a sorboacutel egyeduumll Sveacutedorszaacuteg eseteacuteben volt megfigyelhető hasonloacute jelenseacuteg (baacuter kisebb meacuterteacutekben) ugyanakkor Sveacutedorszaacutegroacutel elmondhatoacute hogy a transzferek kismeacuterteacutekű regresz-sziacutev reformja nem vezet a szegeacutenyseacuteg hasonloacute meacuterteacutekű noumlvekedeacuteseacutehez az anyagi deprivaacutecioacute joacuteval alacsonyabb foka miatt (4 aacutebra)

4 aacutebra Az egyenlőtlenseacutegek inkaacutebb az elsődleges (transzferek neacutelkuumlli) joumlvedelmek miatt nőnek

LU

ESIE

LT

CY

DK

EE

IT

SISK

HUFRMTEU27

ATDEPT SE

FI BGCZ

LVUKNL BE

PLRO

6

5

4

3

2

1

0

ndash1

ndash2

ndash3

ndash4ndash4 ndash2 0 2 4 6

Tran

szfe

rek

neacutelk

uumlli G

INI ndash

vaacutel

tozaacute

s 20

08ndash2

013

GINI ndash vaacuteltozaacutes 2008ndash2013

Forraacutes ESTAT EU-SILC

Reacuteszben kvalitatiacutev reacuteszben pedig kvantitatiacutev megfontolaacutesok alapjaacuten mond-hatjuk Magyarorszaacuteg 2010-től a szociaacutelpolitikaacuteban is elkanyarodott az euroacutepai főaacuteramtoacutel Ami szaacutemokkal kimutathatoacute hazaacutenk elteacuterni laacutetszik attoacutel az aacuteltalaacutenos modelltől hogy a munkajoumlvedelmek polarizaacutecioacutejaacuteval szemben az aacutellami uacutejrael-osztaacutes kompenzaacutelni nivellaacutelni proacutebaacutel eacutes ezt ndash suacutelyos vaacutelsaacutegidőszakokat leszaacute-miacutetva ndash sikeresen folytatni tudja Minőseacutegi jellemzőket tekintve pedig azt laacutettuk hogy a joacuteleacuteti politikaacutet szaacutemos olyan megoldaacutes bdquogazdagiacutetjardquo amely maacuteshol nem fordul elő Az elvaacutendorlaacutes hirtelen megemelkedő trendje alapjaacuten Magyarorszaacuteg a vaacutelsaacuteg aacuteltal leginkaacutebb suacutejtott kemeacuteny peacutenzuumlgyi megszoriacutetaacutesokat aacuteteacutelt orszaacutegok-kal keruumllt egy kategoacuteriaacuteba (5 aacutebra)

12 eseacutely 20174

Tanulmaacuteny

5 aacutebra A vaacutelsaacuteg hataacutesa a migraacutecioacutera (szaacutermazaacutesi orszaacutegok szerint)

200

150

100

50

0

ndash50

ndash100

170

107

64 58

39

EU27 BG LT SK CZ PT RO PL

GR ES IE HU LV

ndash28ndash21ndash16

ndash33 ndash33 ndash36ndash41

ndash57

EU-n beluumlli neacutepesseacutegmozgaacutes (gazdasaacutegilag aktiacutevak) a legutoacutebbi időszakban (lt 2 eacutev) szaacutermazaacutesi orszaacuteg szerint 2011-2012-ben a vaacutelsaacuteg előtti (2007-2008) eacutevekkel oumlsszehasonliacutetvaForraacutes Eurostat LFS eacutes az Euroacutepai Bizottsaacuteg szaacutemiacutetaacutesai

Nem keacutetseacuteges a rendszervaacuteltaacutes (piacgazdasaacutegra valoacute aacutetteacutereacutes) Magyarorszaacute-gon is jelentős taacutersadalmi egyenlőtlenseacutegekhez vezetett ennek ellensuacutelyozaacutesaacutera a szociaacutelpolitikaacutenak viszonylag keveacutes eszkoumlze volt Az Euroacutepai Unioacute viszonylag meacuterseacutekelt hataacutest gyakorolt a hazai folyamatokra a koumlzoumls iraacutenymutataacutesok elleneacutere minden tagaacutellam iacutegy Magyarorszaacuteg is oumlnaacutelloacute utat jaacuterhatott Az EU-tagsaacuteg uacutej kereteket ad ugyan a gazdasaacuteg konszolidaacutelt fejlődeacuteseacutehez viszont a hazai politikaacute-boacutel kiveszett a 90-es eacutevekben meacuteg fontosnak tartott elgondolaacutes hogy ti szociaacutelis piacgazdasaacuteg műkoumldteteacuteseacutere volna szuumlkseacuteg

A megvaacuteltozott gazdasaacutegfilozoacutefia eacutes a kifordiacutetott szociaacutelpolitika koumlvetkezteacute-ben kialakuloacute haacutetraacutenyos taacutersadalmi helyzetek pedig koncentraacuteloacutednak (teruumlleti eacuter-telemben romaacutek diszkriminaacutecioacutejaacuten keresztuumll stb) egyre nehezebben kezelhetőveacute vaacutelnak Mindezek miatt szuumlkseacuteg volna az aacuteltalaacutenos gazdasaacutegi-taacutersadalmi fejlődeacutesi modell uacutejragondolaacutesaacutera komplex fejleszteacutesi eacutes integraacutecioacutes programok kidolgozaacute-saacutera eacutes megvaloacutesiacutetaacutesaacutera

Csoumlkkenő szegeacutenyseacuteg alacsony mobilitaacutes

Baacuter a joacuteleacuteti rendszer helyzete hazaacutenkban sok tekintetben aggaacutelyos a statisztika a legutoacutebbi időszakban pozitiacutev vaacuteltozaacutesokat roumlgziacutetett a szegeacutenyseacuteg eacutes a kirekeszteacutes alakulaacutesaacuteban Hogy ez az ellentmondaacutes eacuterthető legyen fel kell taacuterni az unioacutes moacutedszertan neacutehaacuteny fontos reacuteszleteacutet

Az Euroacutepai Unioacute a szegeacutenyseacuteg eacutes a taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni kuumlzdelmet a tiacutez eacutevre előretekintő Euroacutepa 2020 strateacutegia egyik fő ceacuteljaacutevaacute emelte Az Euroacutepai Bizottsaacuteg javaslata alapjaacuten 2010-ben a tagorszaacutegok vezetői megaacutellapodtak hogy

13eseacutely 20174

Andor Laacuteszloacute Szociaacutelpolitikaacutenk negyedszaacutezada euroacutepai tuumlkoumlrben

2020-ig legalaacutebb 20 millioacute embert emelnek ki a szegeacutenyseacutegből eacutes taacutersadalmi kire-kesztettseacutegből Ennek nyomaacuten Magyarorszaacuteg is hosszuacute taacutevuacute tervet dolgozott ki eacutes a vaacuteltozaacutesokat az egyseacuteges unioacutes indikaacutetorok segiacutetseacutegeacutevel meacuteri

Az Eurostat adatai szerint 2016-ban Magyarorszaacutegon a szegeacutenyseacuteg kockaacutezataacute-val eacutes a taacutersadalmi kirekesztődeacutes veszeacutelyeacutevel eacuterintett emberek szaacutema 254 millioacute volt vagyis a taacutersadalom 263 szaacutezaleacuteka Ez a szaacutem baacuter nagyon magas alacso-nyabb a 2008-ban meacutert 279 millioacutenaacutel A koumlztes időszakban a szegeacutenyseacuteg eacutes ki-rekeszteacutes 2013-ban eacuterte el a csuacutecspontjaacutet amikor is 34 millioacute fő tartozott ebbe a kategoacuteriaacuteba Az Eurostat szerint 2014-ben 31 millioacute ember 2015-ben pedig 27 millioacute volt szegeacuteny vagy kirekesztett (A meredek csoumlkkeneacutest kismeacuterteacutekben a neacutepesseacutegfogyaacutes is bdquosegiacutetetterdquo)

Magyarorszaacuteg tehaacutet a 2015-oumls adatok ndash amelyek az oumlsszes unioacutes orszaacutegra el-eacuterhetők ndash alapjaacuten nem is aacutell nagyon rosszul hiszen az EU-ban az emberek 237 szaacutezaleacuteka szaacutemiacutetott szegeacutenynek de peacuteldaacuteul Olaszorszaacutegban 287 szaacutezaleacutek volt ez az araacuteny A magyar eacuteletkoumlruumllmeacutenyek tuumlkreacuteben meglepőnek minősiacutethető szaacutemra megvan a magyaraacutezat Ez az indikaacutetor ugyanis haacuterom kuumlloumlnboumlző szegeacutenyseacutegi mutatoacuteboacutel aacutell oumlssze

Az Euroacutepa 2020 Strateacutegia indiacutetaacutesakor az EU tisztseacutegviselői meg kellett hogy aacutellapiacutetsaacutek a szegeacutenyseacuteg meacutereacutese nem egyszerű feladat Olyan ceacutelszaacutemot kellett elfo-gadni a szegeacutenyseacuteg csoumlkkenteacuteseacutere amely egyszerre keacutepes a nemzeti kuumlloumlnbseacutegeket eacutes az oumlsszeuroacutepai perspektiacutevaacutet megjeleniacuteteni Az unioacutes szintű ceacuteloknak uacutetmutatoacuteul kellett szolgaacutelniuk az egyes tagaacutellamok szaacutemaacutera ndash iraacutenyt mutatva ugyanakkor lehetőveacute teacuteve hogy a tagaacutellamok sajaacutet helyzetuumlkhoumlz alkalmazkodva eacutes sajaacutet elkeacutep-zeleacuteseik szerint de a koumlzoumls euroacutepai ceacutel eleacutereacutese eacuterdekeacuteben dolgozzanak

Mindennek koumlvetkezteacuteben az Euroacutepa 2020 strateacutegia haacuteromfeacutele szegeacutenyseacutegi mutatoacuteval dolgozik Az egyik peacutenzuumlgyi-statisztikai a lakossaacuteg haacuteny szaacutezaleacuteka eacutel az adott orszaacutegon beluumlli mediaacuten joumlvedelem 60 szaacutezaleacuteka alatti peacutenzből Ezt a meacuterőszaacutemot hasznaacutelta az EU a legreacutegebb oacuteta a szegeacutenyseacuteg meacuterteacutekeacutenek megha-taacuterozaacutesaacutera eacutes ehhez hasonloacutet alkalmaz az OECD is

A mediaacuten joumlvedelmet tekintve termeacuteszetesen rendkiacutevuumll nagy kuumlloumlnbseacutegek vannak a tagaacutellamok koumlzoumltt A mutatoacute tehaacutet azt meacuteri hogy az adott orszaacutegon beluumll az aacutetlaghoz keacutepest (a joumlvedelmeacutet tekintve) szegeacuteny-e valaki Ez a jelzőszaacutem euroacutepai szinten 17-18 szaacutezaleacutek koumlruumll van vagyis az EU-ban ma toumlbb mint 80 millioacutean eacutelnek szegeacutenyseacutegben Ebből 20 millioacute gyermek

Mivel azonban a joumlvedelmek tagorszaacutegonkeacutent is elteacuterőek ez a mutatoacute oumln-magaacuteban nem biztos hogy kifejezi a teacutenyleges eacutelethelyzetet Ezeacutert hasznaacutelunk egy maacutesik szegeacutenyseacutegi mutatoacutet is a munkaneacutelkuumlli haacuteztartaacutesok araacutenyaacutet vagyis az olyan haacuteztartaacutesokeacutet amelyekben egyetlen kereső csalaacutedtag sem talaacutelhatoacute sen-kinek sincs stabil munkajoumlvedelme s ezeacutert teljes meacuterteacutekben aacutellami vagy egyeacuteb szociaacutelis taacutemogataacutesra szorulnak (Egeacuteszen pontosan azokroacutel van szoacute akik olyan haacuteztartaacutesban eacutelnek ahol a 18 eacutes 59 eacutev koumlzoumltti szemeacutelyek az előző eacutevben a lehetseacute-ges munkaidejuumlk kevesebb mint 20 szaacutezaleacutekaacutet toumlltoumltteacutek munkaacuteval)

14 eseacutely 20174

Tanulmaacuteny

Szerepel tovaacutebbaacute egy harmadik mutatoacute is az anyagi deprivaacutecioacute amely oumlssze-sen kilenc materiaacutelis mutatoacute azaz peacuteldaacuteul az alapvető haacuteztartaacutesi cikkek hiaacutenya alapjaacuten hataacuterozza meg a neacutelkuumlloumlzők araacutenyaacutet (azokat szaacutemoljuk meg akik megha-taacuterozott kilenc fogyasztaacutesi teacutetel koumlzuumll legalaacutebb neacutegyről anyagi okboacutel lemondani keacutenyszeruumllnek) Oumlnmagaacuteban a joumlvedelem termeacuteszetesen nem perdoumlntő hiszen sok muacutelik a szociaacutelis szolgaacuteltataacutesok eacutes infrastruktuacutera sziacutenvonalaacuten a csalaacutedok szaacute-maacutera rendelkezeacutesre aacutelloacute juttataacutesokon Ha az anyagi deprivaacutecioacutet neacutezzuumlk ha ezt vesszuumlk a meghataacuterozoacute szegeacutenyseacutegi mutatoacutenak akkor Romaacuteniaacuteban a legmaga-sabb a szegeacutenyek araacutenya

Az unioacutes statisztikai hivatal 2012 decemberi adatai szerint 2011-ben az unioacute teljes lakossaacutegaacutenak maacuter koumlzel egynegyedeacutet fenyegette az elszegeacutenyedeacutes ha azt neacutezzuumlk hogy a haacuterom mutatoacute koumlzuumll legalaacutebb egy vonatkozik-e valakire Amikor pedig a tagorszaacutegoknak sajaacutet ceacutelokat eacutes programokat kellett megfogalmazniuk maguk doumlnthettek arroacutel hogy a komplex mutatoacute mely teacutenyezőjeacutenek milyen suacutelyt adnak strateacutegiaacutejukban Mivel Magyarorszaacutegon ebben az időszakban a kormaacuteny-zat toumlbb szaacutezezres szintre futtatta fel a koumlzfoglalkoztataacutest eacutes az ebben reacutesztvevő-ket a statisztika a foglalkoztatottak koumlzeacute sorolta az bdquoalacsony munkaintenzitaacutes-salrdquo jellemezhető haacuteztartaacutesok araacutenya jelentősen csoumlkkent (Tavaly az emberek 82 szaacutezaleacuteka eacutelt alacsony munkaintenzitaacutesuacute haacuteztartaacutesban 2013-ban ez a szaacutem meacuteg 136 szaacutezaleacutek volt)

Ekoumlzben a gazdasaacutegi fejlődeacutes eacutes felzaacuterkoacutezaacutes folyamata valamint a vaacutelsaacutegboacutel valoacute kilaacutebalaacutes eacutevről eacutevre csoumlkkenti azok szaacutemaacutet akik suacutelyos anyagi deprivaacutecioacuteval jellemezhetők Magyarorszaacutegon az emberek 162 szaacutezaleacuteka eacutel a suacutelyos anyagi deprivaacutecioacuteval jellemezhető haacuteztartaacutesban holott egy eacutevvel koraacutebban meacuteg 194 volt ez az araacuteny 2013-ban pedig 278 A mosoacutegeacutep a televiacutezioacute eacutes a telefon nem suacutelyos kiadaacutesok de a hiteltoumlrleszteacutes paacuter eacuteve meacuteg komoly gondot jelentett sok magyar csalaacutednak azoacuteta valamelyest vaacuteltozott a helyzet

Oumlsszesseacutegeacuteben tehaacutet a szegeacutenyseacuteg eacutes kirekeszteacutes aacuteltal fenyegetettek szaacutema meacuteg akkor is csoumlkkenhet ha a joumlvedelmi egyenlőtlenseacuteg nagyaraacutenyuacute vagy akaacuter nouml-vekvő egy adott orszaacutegban Baacuter a magyarok eacuterezhetően toumlbbet tudnak koumllteni mint koraacutebban az is teacuteny hogy a baacuteziskeacutent hasznaacutelt elkeacutepesztően alacsony 123 ezres joumlvedelem a koumlzfoglalkoztataacutes eacutes a hitelek kivaacuteltaacutesa sokban jaacuterult hozzaacute ahhoz hogy hazaacutenk helyezeacutese ebben a fontos szegeacutenyseacutegi mutatoacuteban javuljon

A szegeacutenyseacuteg eacutes kirekeszteacutes aacuteltal fenyegetettek szaacutemaacutenak csoumlkkeneacutese fontos eacutes pozitiacutev fejlemeacuteny amihez viszont keacutet megjegyzeacutest kell fűzni Egyreacuteszt a gazda-saacutegi teljesiacutetőkeacutepesseacuteg alapjaacuten azt mondhatjuk hogy a szociaacutelis mutatoacutek jobbak is lehetneacutenek maacuter Maacutesreacuteszt a taacutersadalmi folyamatok eacutes viszonyok az EU szinte-tikus szegeacutenyseacutegmutatoacutejaacuten tuacutel maacutes szempontok alapjaacuten is vizsgaacutelhatoacutek ami aacuter-nyalhatja a keacutepet eacutes tovaacutebbi anomaacuteliaacutekra vilaacutegiacutethat raacute Ezeacutert is figyelemre meacuteltoacute szaacutemunkra a bdquoTaacutersadalmi mobilitaacutes az EU-banrdquo ciacutemű tanulmaacuteny (Ludwinek etal 2017) amelynek elkeacutesziacuteteacutesekor a dublini Eurofound kutatoacutei azt neacutezteacutek hogy az egyes EU-tagaacutellamokban mekkora az eseacutely arra hogy az ember magasabb taacutersa-

15eseacutely 20174

Andor Laacuteszloacute Szociaacutelpolitikaacutenk negyedszaacutezada euroacutepai tuumlkoumlrben

dalmi staacutetuszba leacutepjen aacutet illetve hogy mennyire szaacutemiacutethat jobb munkahelyre mint amilyen a szuumlleinek volt

Magyarorszaacuteg ebben az oumlsszehasonliacutetaacutesban a legutolsoacute helyen szerepel meacuteg az utolsoacuteelőtti Bulgaacuteriaacutetoacutel is joacutecskaacuten lemaradva Raacuteadaacutesul hazaacutenk szerepel az utolsoacute helyen mindkeacutet nem eseteacuteben (a feacuterfiak koumlzuumll kevesebb mint 10 szaacutezaleacutek tudott előbbre leacutepni a nőkneacutel ez az araacuteny koumlzel a feacuterfiakeacute duplaacuteja volt de iacutegy is az unioacute legrosszabbja)

A koumlzeacutep-euroacutepai reacutegioacute egeacuteszeacutet tekintve azt laacutetjuk hogy Szlovaacutekia szinteacuten az utolsoacutek koumlzoumltt van miacuteg Csehorszaacuteg az euroacutepai koumlzeacutepmezőnyben talaacutelhatoacute mi-koumlzben Lengyelorszaacuteg a harmadik legjobb helyen aacutell Az EU haacuterom legmobilabb taacutersadalma a ciprusi a goumlroumlg eacutes a lengyel Ez Lengyelorszaacuteg eseteacuteben nem meg-lepő mivel az elmuacutelt eacutevekben az EU egyik legjobb gazdasaacutegi teljesiacutetmeacutenyeacutet mu-tatta fel Goumlroumlgorszaacuteg mutatoacutei furcsaacutebbak hiszen ez idő alatt a GDP jelentősen zsugorodott eacutes a szegeacutenyseacuteg eacutes kirekeszteacutes pedig jelentősen nőtt

Koumlvetkezteteacutesek

Magyarorszaacutegon az elmuacutelt negyedszaacutezad soraacuten a szociaacutelpolitika fejlődeacuteseacutet toumlbb-nyire olyan doktriacutenaacutek hataacuteroztaacutek meg amelyek a joacuteleacuteti modell tekinteteacuteben inkaacutebb a leeacutepuumlleacutes (kevesebb forraacutes szereacutenyebb aacutellami feladatkoumlr szűkebb jogo-sultsaacuteg) feleacute mutattak eacutes nem a megerősiacuteteacutest vagy korszerűsiacuteteacutest oumlsztoumlnoumlzteacutek

A rendszervaacuteltaacutes (piacgazdasaacutegra valoacute aacutetteacutereacutes) makrogazdasaacutegi folyamatai jelentős taacutersadalmi egyenlőtlenseacutegekhez vezettek ennek ellensuacutelyozaacutesaacutera azon-ban a szociaacutelpolitikaacutenak viszonylag keveacutes eszkoumlze van A haacutetraacutenyos taacutersadalmi helyzetek pedig koncentraacuteloacutednak (teruumlleti eacutertelemben romaacutek diszkriminaacutecioacutejaacuten keresztuumll stb) az ilyen esetekben pedig a szociaacutelpolitikaacutenak be kell aacutegyazoacutednia komplex fejleszteacutesi eacutes integraacutecioacutes programokba

Baacuter az EU-tagsaacuteg 2004-től fogva igen fontos pilleacutere a hazai beruhaacutezaacutesoknak a szociaacutelis keacuterdeacutesekben az Euroacutepai Unioacute inteacutezmeacutenyei viszonylag meacuterseacutekelt hataacutest gyakoroltak a hazai folyamatokra Ennek fő oka hogy ezen a teruumlleten az EU inkaacutebb koordinaacutecioacutet veacutegez ajaacutenlaacutesokat tesz eacutes taacutemogataacutesokat nyuacutejt de nem veszi aacutet a kompetenciaacutekat a tagorszaacutegoktoacutel a nemzeti felelősseacuteg megmarad Mind-azonaacuteltal kimutathatoacute hogy Magyarorszaacuteg 2010-től a szociaacutelpolitikaacuteban is elka-nyarodott az euroacutepai főaacuteramtoacutel A hazai joacuteleacuteti rendszer bdquoeuroacutepaizaacutelaacutesardquo lehetőseacuteg eacutes egyben feladatnak is tekinthető

16 eseacutely 20174

Tanulmaacuteny

Irodalom

Anderson Karen M (2015) Social Policy in the European Union London Pal-grave Macmillan

Andor Laacuteszloacute (2013) Erősoumldő Euroacutepa Budapest Kossuth KiadoacuteBoros Ilona (2016) Aki szegeacuteny az annyit is eacuter In bdquoA TASZ jelentirdquo A Taacutersasaacuteg

a Szabadsaacutegjogokeacutert blogja httpataszjelentibloghu20161220aki_szegeny_az_annyit_is_ermore12062825

Darvas Zsolt (2017) Why is it so hard to reach the EUrsquos lsquopovertyrsquo target Brue-gel website httpbruegelorg201701why-is-it-so-hard-to-reach-the-eus-poverty-target

Euroacutepai Bizottsaacuteg (2014) Employment and Social Developments in Europe 2013 Catalog N KE-BD-13-001-EN-C

Ferge Zsuzsa (2002) Az EU eacutes a kirekeszteacutes Eseacutely vol13 6 szHantrais Linda (2007) Social Policy int he European Union Third Edition

London Palgrave MacmillanHemerijck Anton (2013) Changing Welfare States Oxfofd Oxford University

PressKreacutemer Balaacutezs (2009) Bevezeteacutes a szociaacutelpolitikaacuteba Budapest Napvilaacuteg KiadoacuteKornai Jaacutenos (1996) Vergődeacutes eacutes remeacuteny Budapest KJKLechevalier Arnaud ndash Jan Wielgohs eds (2015) Social Europe A Dead End

What the eurozone crisis is doing to Europersquos social dimension Copenhagen Djoslashf Publishing

Ludwinek Anna et al (2017) Social mobility in the EU Dublin EurofoundScharle Aacutegota ndash Szikra Dorottya (2015) Recent changes moving Hungary away

from the European Social Model In Vaughan-Whitehead Daniel ed The European Social Model in Crisis Is Europe Loosing itrsquos Soul Edward Elgar Publisher Cheltenham Chapter 6 289-339

Szaacutesz Peacuteter (2017) Meghoumlkkentő magyar szegeacutenyseacutegi adat eacuterkezett In Napihu januaacuter 26 httpwwwnapihumagyar_gazdasagmeghokkento_magyar_szegenysegi_adat_erkezett628601html

Urbeacute Robert ed (2013) The Future of the Welfare State A comparative study in EU-countries Freiburg Lambertus

Vaughan-Whitehead Daniel ed (2015) The European Social Model in Crisis Is Europe Losing its Soul Chaltenham Edward Elgar

10 eseacutely 20174

Tanulmaacuteny

2 aacutebra A szegeacutenyseacuteg eacutes kirekeszteacutes alakulaacutesa az EU-ban

2008 2013

50

45

40

35

30

25

20

15

10

5

0

CZ FI AT SK PL RO FR DE BE NL SE SI

EA18 EE

EU28 U

K PT HR LV DK LU MT ES CY IT IE LT HU EL BG

Neacutep

esseacute

g (

)

csoumlkkeneacutes vaacuteltozatlan noumlvekedeacutes jelentős noumlvekedeacutes

Forraacutes Eurostat SILC

A joumlvedelmi egyenlőtlenseacuteg (GINI-index alapjaacuten) az EU tagorszaacutegaiban je-lentős kuumlloumlnbseacutegeket mutat neheacutez volna kimutatni egy egyseacuteges euroacutepai min-taacutet Egeacuteszen kuumlloumlnboumlző orszaacutegokban egeacuteszen elteacuterő okoknaacutel fogva lehet magas a joumlvedelemegyenlőtlenseacuteg (Nagy-Britannia eacutes Lettorszaacuteg) vagy pedig viszonylag alacsony (Ausztria eacutes Szlovaacutekia) Goumlroumlgorszaacuteg eacutes Spanyolorszaacuteg kitűnik a tekin-tetben hogy az egyenlőtlenseacuteg a legmagasabbak koumlzoumltt volt maacuter a vaacutelsaacuteg előtt is eacutes tovaacutebb nőtt annak koumlvetkezteacuteben (3 aacutebra)

3 aacutebra Az EU-tagorszaacutegok feleacuteben nőttek a joumlvedelmi egyenlőtlenseacutegek a vaacutelsaacuteg eacuteveiben4

3

2

1

0

ndash1

ndash2

ndash3

ndash420 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39

Az

egye

nlőt

lens

eacuteg v

aacutelto

zaacutesa

200

8ndash20

13

Egyenlőtlenseacuteg 2008 (GINI)

CY

HUDK

LUHR

EEES

ITEL

LTFRIE

DEEU27MT

ATFI

BE

NL

BG

PLPT

RO LV

UK

SKSE

SI

CZ

Forraacutes Eurostat SILC

11eseacutely 20174

Andor Laacuteszloacute Szociaacutelpolitikaacutenk negyedszaacutezada euroacutepai tuumlkoumlrben

Magyarorszaacuteg azon orszaacutegok koumlzeacute tartozik amelyekben a vaacutelsaacuteg idejeacuten (2008ndash13) a legnagyobb meacuterteacutekben nőtt a GINI-indexszel kifejezhető joumlvedelmi egyenlőtlenseacuteg Szemben az aacuteltalaacutenos mintaacuteval ennek fő oka nem a munkajouml-vedelmek polarizaacutecioacuteja hanem a transzferek (adoacutek eacutes juttataacutesok) szerkezeteacuteben bekoumlvetkezett vaacuteltozaacutesok E tekintetben Magyarorszaacuteg kiloacuteg a sorboacutel egyeduumll Sveacutedorszaacuteg eseteacuteben volt megfigyelhető hasonloacute jelenseacuteg (baacuter kisebb meacuterteacutekben) ugyanakkor Sveacutedorszaacutegroacutel elmondhatoacute hogy a transzferek kismeacuterteacutekű regresz-sziacutev reformja nem vezet a szegeacutenyseacuteg hasonloacute meacuterteacutekű noumlvekedeacuteseacutehez az anyagi deprivaacutecioacute joacuteval alacsonyabb foka miatt (4 aacutebra)

4 aacutebra Az egyenlőtlenseacutegek inkaacutebb az elsődleges (transzferek neacutelkuumlli) joumlvedelmek miatt nőnek

LU

ESIE

LT

CY

DK

EE

IT

SISK

HUFRMTEU27

ATDEPT SE

FI BGCZ

LVUKNL BE

PLRO

6

5

4

3

2

1

0

ndash1

ndash2

ndash3

ndash4ndash4 ndash2 0 2 4 6

Tran

szfe

rek

neacutelk

uumlli G

INI ndash

vaacutel

tozaacute

s 20

08ndash2

013

GINI ndash vaacuteltozaacutes 2008ndash2013

Forraacutes ESTAT EU-SILC

Reacuteszben kvalitatiacutev reacuteszben pedig kvantitatiacutev megfontolaacutesok alapjaacuten mond-hatjuk Magyarorszaacuteg 2010-től a szociaacutelpolitikaacuteban is elkanyarodott az euroacutepai főaacuteramtoacutel Ami szaacutemokkal kimutathatoacute hazaacutenk elteacuterni laacutetszik attoacutel az aacuteltalaacutenos modelltől hogy a munkajoumlvedelmek polarizaacutecioacutejaacuteval szemben az aacutellami uacutejrael-osztaacutes kompenzaacutelni nivellaacutelni proacutebaacutel eacutes ezt ndash suacutelyos vaacutelsaacutegidőszakokat leszaacute-miacutetva ndash sikeresen folytatni tudja Minőseacutegi jellemzőket tekintve pedig azt laacutettuk hogy a joacuteleacuteti politikaacutet szaacutemos olyan megoldaacutes bdquogazdagiacutetjardquo amely maacuteshol nem fordul elő Az elvaacutendorlaacutes hirtelen megemelkedő trendje alapjaacuten Magyarorszaacuteg a vaacutelsaacuteg aacuteltal leginkaacutebb suacutejtott kemeacuteny peacutenzuumlgyi megszoriacutetaacutesokat aacuteteacutelt orszaacutegok-kal keruumllt egy kategoacuteriaacuteba (5 aacutebra)

12 eseacutely 20174

Tanulmaacuteny

5 aacutebra A vaacutelsaacuteg hataacutesa a migraacutecioacutera (szaacutermazaacutesi orszaacutegok szerint)

200

150

100

50

0

ndash50

ndash100

170

107

64 58

39

EU27 BG LT SK CZ PT RO PL

GR ES IE HU LV

ndash28ndash21ndash16

ndash33 ndash33 ndash36ndash41

ndash57

EU-n beluumlli neacutepesseacutegmozgaacutes (gazdasaacutegilag aktiacutevak) a legutoacutebbi időszakban (lt 2 eacutev) szaacutermazaacutesi orszaacuteg szerint 2011-2012-ben a vaacutelsaacuteg előtti (2007-2008) eacutevekkel oumlsszehasonliacutetvaForraacutes Eurostat LFS eacutes az Euroacutepai Bizottsaacuteg szaacutemiacutetaacutesai

Nem keacutetseacuteges a rendszervaacuteltaacutes (piacgazdasaacutegra valoacute aacutetteacutereacutes) Magyarorszaacute-gon is jelentős taacutersadalmi egyenlőtlenseacutegekhez vezetett ennek ellensuacutelyozaacutesaacutera a szociaacutelpolitikaacutenak viszonylag keveacutes eszkoumlze volt Az Euroacutepai Unioacute viszonylag meacuterseacutekelt hataacutest gyakorolt a hazai folyamatokra a koumlzoumls iraacutenymutataacutesok elleneacutere minden tagaacutellam iacutegy Magyarorszaacuteg is oumlnaacutelloacute utat jaacuterhatott Az EU-tagsaacuteg uacutej kereteket ad ugyan a gazdasaacuteg konszolidaacutelt fejlődeacuteseacutehez viszont a hazai politikaacute-boacutel kiveszett a 90-es eacutevekben meacuteg fontosnak tartott elgondolaacutes hogy ti szociaacutelis piacgazdasaacuteg műkoumldteteacuteseacutere volna szuumlkseacuteg

A megvaacuteltozott gazdasaacutegfilozoacutefia eacutes a kifordiacutetott szociaacutelpolitika koumlvetkezteacute-ben kialakuloacute haacutetraacutenyos taacutersadalmi helyzetek pedig koncentraacuteloacutednak (teruumlleti eacuter-telemben romaacutek diszkriminaacutecioacutejaacuten keresztuumll stb) egyre nehezebben kezelhetőveacute vaacutelnak Mindezek miatt szuumlkseacuteg volna az aacuteltalaacutenos gazdasaacutegi-taacutersadalmi fejlődeacutesi modell uacutejragondolaacutesaacutera komplex fejleszteacutesi eacutes integraacutecioacutes programok kidolgozaacute-saacutera eacutes megvaloacutesiacutetaacutesaacutera

Csoumlkkenő szegeacutenyseacuteg alacsony mobilitaacutes

Baacuter a joacuteleacuteti rendszer helyzete hazaacutenkban sok tekintetben aggaacutelyos a statisztika a legutoacutebbi időszakban pozitiacutev vaacuteltozaacutesokat roumlgziacutetett a szegeacutenyseacuteg eacutes a kirekeszteacutes alakulaacutesaacuteban Hogy ez az ellentmondaacutes eacuterthető legyen fel kell taacuterni az unioacutes moacutedszertan neacutehaacuteny fontos reacuteszleteacutet

Az Euroacutepai Unioacute a szegeacutenyseacuteg eacutes a taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni kuumlzdelmet a tiacutez eacutevre előretekintő Euroacutepa 2020 strateacutegia egyik fő ceacuteljaacutevaacute emelte Az Euroacutepai Bizottsaacuteg javaslata alapjaacuten 2010-ben a tagorszaacutegok vezetői megaacutellapodtak hogy

13eseacutely 20174

Andor Laacuteszloacute Szociaacutelpolitikaacutenk negyedszaacutezada euroacutepai tuumlkoumlrben

2020-ig legalaacutebb 20 millioacute embert emelnek ki a szegeacutenyseacutegből eacutes taacutersadalmi kire-kesztettseacutegből Ennek nyomaacuten Magyarorszaacuteg is hosszuacute taacutevuacute tervet dolgozott ki eacutes a vaacuteltozaacutesokat az egyseacuteges unioacutes indikaacutetorok segiacutetseacutegeacutevel meacuteri

Az Eurostat adatai szerint 2016-ban Magyarorszaacutegon a szegeacutenyseacuteg kockaacutezataacute-val eacutes a taacutersadalmi kirekesztődeacutes veszeacutelyeacutevel eacuterintett emberek szaacutema 254 millioacute volt vagyis a taacutersadalom 263 szaacutezaleacuteka Ez a szaacutem baacuter nagyon magas alacso-nyabb a 2008-ban meacutert 279 millioacutenaacutel A koumlztes időszakban a szegeacutenyseacuteg eacutes ki-rekeszteacutes 2013-ban eacuterte el a csuacutecspontjaacutet amikor is 34 millioacute fő tartozott ebbe a kategoacuteriaacuteba Az Eurostat szerint 2014-ben 31 millioacute ember 2015-ben pedig 27 millioacute volt szegeacuteny vagy kirekesztett (A meredek csoumlkkeneacutest kismeacuterteacutekben a neacutepesseacutegfogyaacutes is bdquosegiacutetetterdquo)

Magyarorszaacuteg tehaacutet a 2015-oumls adatok ndash amelyek az oumlsszes unioacutes orszaacutegra el-eacuterhetők ndash alapjaacuten nem is aacutell nagyon rosszul hiszen az EU-ban az emberek 237 szaacutezaleacuteka szaacutemiacutetott szegeacutenynek de peacuteldaacuteul Olaszorszaacutegban 287 szaacutezaleacutek volt ez az araacuteny A magyar eacuteletkoumlruumllmeacutenyek tuumlkreacuteben meglepőnek minősiacutethető szaacutemra megvan a magyaraacutezat Ez az indikaacutetor ugyanis haacuterom kuumlloumlnboumlző szegeacutenyseacutegi mutatoacuteboacutel aacutell oumlssze

Az Euroacutepa 2020 Strateacutegia indiacutetaacutesakor az EU tisztseacutegviselői meg kellett hogy aacutellapiacutetsaacutek a szegeacutenyseacuteg meacutereacutese nem egyszerű feladat Olyan ceacutelszaacutemot kellett elfo-gadni a szegeacutenyseacuteg csoumlkkenteacuteseacutere amely egyszerre keacutepes a nemzeti kuumlloumlnbseacutegeket eacutes az oumlsszeuroacutepai perspektiacutevaacutet megjeleniacuteteni Az unioacutes szintű ceacuteloknak uacutetmutatoacuteul kellett szolgaacutelniuk az egyes tagaacutellamok szaacutemaacutera ndash iraacutenyt mutatva ugyanakkor lehetőveacute teacuteve hogy a tagaacutellamok sajaacutet helyzetuumlkhoumlz alkalmazkodva eacutes sajaacutet elkeacutep-zeleacuteseik szerint de a koumlzoumls euroacutepai ceacutel eleacutereacutese eacuterdekeacuteben dolgozzanak

Mindennek koumlvetkezteacuteben az Euroacutepa 2020 strateacutegia haacuteromfeacutele szegeacutenyseacutegi mutatoacuteval dolgozik Az egyik peacutenzuumlgyi-statisztikai a lakossaacuteg haacuteny szaacutezaleacuteka eacutel az adott orszaacutegon beluumlli mediaacuten joumlvedelem 60 szaacutezaleacuteka alatti peacutenzből Ezt a meacuterőszaacutemot hasznaacutelta az EU a legreacutegebb oacuteta a szegeacutenyseacuteg meacuterteacutekeacutenek megha-taacuterozaacutesaacutera eacutes ehhez hasonloacutet alkalmaz az OECD is

A mediaacuten joumlvedelmet tekintve termeacuteszetesen rendkiacutevuumll nagy kuumlloumlnbseacutegek vannak a tagaacutellamok koumlzoumltt A mutatoacute tehaacutet azt meacuteri hogy az adott orszaacutegon beluumll az aacutetlaghoz keacutepest (a joumlvedelmeacutet tekintve) szegeacuteny-e valaki Ez a jelzőszaacutem euroacutepai szinten 17-18 szaacutezaleacutek koumlruumll van vagyis az EU-ban ma toumlbb mint 80 millioacutean eacutelnek szegeacutenyseacutegben Ebből 20 millioacute gyermek

Mivel azonban a joumlvedelmek tagorszaacutegonkeacutent is elteacuterőek ez a mutatoacute oumln-magaacuteban nem biztos hogy kifejezi a teacutenyleges eacutelethelyzetet Ezeacutert hasznaacutelunk egy maacutesik szegeacutenyseacutegi mutatoacutet is a munkaneacutelkuumlli haacuteztartaacutesok araacutenyaacutet vagyis az olyan haacuteztartaacutesokeacutet amelyekben egyetlen kereső csalaacutedtag sem talaacutelhatoacute sen-kinek sincs stabil munkajoumlvedelme s ezeacutert teljes meacuterteacutekben aacutellami vagy egyeacuteb szociaacutelis taacutemogataacutesra szorulnak (Egeacuteszen pontosan azokroacutel van szoacute akik olyan haacuteztartaacutesban eacutelnek ahol a 18 eacutes 59 eacutev koumlzoumltti szemeacutelyek az előző eacutevben a lehetseacute-ges munkaidejuumlk kevesebb mint 20 szaacutezaleacutekaacutet toumlltoumltteacutek munkaacuteval)

14 eseacutely 20174

Tanulmaacuteny

Szerepel tovaacutebbaacute egy harmadik mutatoacute is az anyagi deprivaacutecioacute amely oumlssze-sen kilenc materiaacutelis mutatoacute azaz peacuteldaacuteul az alapvető haacuteztartaacutesi cikkek hiaacutenya alapjaacuten hataacuterozza meg a neacutelkuumlloumlzők araacutenyaacutet (azokat szaacutemoljuk meg akik megha-taacuterozott kilenc fogyasztaacutesi teacutetel koumlzuumll legalaacutebb neacutegyről anyagi okboacutel lemondani keacutenyszeruumllnek) Oumlnmagaacuteban a joumlvedelem termeacuteszetesen nem perdoumlntő hiszen sok muacutelik a szociaacutelis szolgaacuteltataacutesok eacutes infrastruktuacutera sziacutenvonalaacuten a csalaacutedok szaacute-maacutera rendelkezeacutesre aacutelloacute juttataacutesokon Ha az anyagi deprivaacutecioacutet neacutezzuumlk ha ezt vesszuumlk a meghataacuterozoacute szegeacutenyseacutegi mutatoacutenak akkor Romaacuteniaacuteban a legmaga-sabb a szegeacutenyek araacutenya

Az unioacutes statisztikai hivatal 2012 decemberi adatai szerint 2011-ben az unioacute teljes lakossaacutegaacutenak maacuter koumlzel egynegyedeacutet fenyegette az elszegeacutenyedeacutes ha azt neacutezzuumlk hogy a haacuterom mutatoacute koumlzuumll legalaacutebb egy vonatkozik-e valakire Amikor pedig a tagorszaacutegoknak sajaacutet ceacutelokat eacutes programokat kellett megfogalmazniuk maguk doumlnthettek arroacutel hogy a komplex mutatoacute mely teacutenyezőjeacutenek milyen suacutelyt adnak strateacutegiaacutejukban Mivel Magyarorszaacutegon ebben az időszakban a kormaacuteny-zat toumlbb szaacutezezres szintre futtatta fel a koumlzfoglalkoztataacutest eacutes az ebben reacutesztvevő-ket a statisztika a foglalkoztatottak koumlzeacute sorolta az bdquoalacsony munkaintenzitaacutes-salrdquo jellemezhető haacuteztartaacutesok araacutenya jelentősen csoumlkkent (Tavaly az emberek 82 szaacutezaleacuteka eacutelt alacsony munkaintenzitaacutesuacute haacuteztartaacutesban 2013-ban ez a szaacutem meacuteg 136 szaacutezaleacutek volt)

Ekoumlzben a gazdasaacutegi fejlődeacutes eacutes felzaacuterkoacutezaacutes folyamata valamint a vaacutelsaacutegboacutel valoacute kilaacutebalaacutes eacutevről eacutevre csoumlkkenti azok szaacutemaacutet akik suacutelyos anyagi deprivaacutecioacuteval jellemezhetők Magyarorszaacutegon az emberek 162 szaacutezaleacuteka eacutel a suacutelyos anyagi deprivaacutecioacuteval jellemezhető haacuteztartaacutesban holott egy eacutevvel koraacutebban meacuteg 194 volt ez az araacuteny 2013-ban pedig 278 A mosoacutegeacutep a televiacutezioacute eacutes a telefon nem suacutelyos kiadaacutesok de a hiteltoumlrleszteacutes paacuter eacuteve meacuteg komoly gondot jelentett sok magyar csalaacutednak azoacuteta valamelyest vaacuteltozott a helyzet

Oumlsszesseacutegeacuteben tehaacutet a szegeacutenyseacuteg eacutes kirekeszteacutes aacuteltal fenyegetettek szaacutema meacuteg akkor is csoumlkkenhet ha a joumlvedelmi egyenlőtlenseacuteg nagyaraacutenyuacute vagy akaacuter nouml-vekvő egy adott orszaacutegban Baacuter a magyarok eacuterezhetően toumlbbet tudnak koumllteni mint koraacutebban az is teacuteny hogy a baacuteziskeacutent hasznaacutelt elkeacutepesztően alacsony 123 ezres joumlvedelem a koumlzfoglalkoztataacutes eacutes a hitelek kivaacuteltaacutesa sokban jaacuterult hozzaacute ahhoz hogy hazaacutenk helyezeacutese ebben a fontos szegeacutenyseacutegi mutatoacuteban javuljon

A szegeacutenyseacuteg eacutes kirekeszteacutes aacuteltal fenyegetettek szaacutemaacutenak csoumlkkeneacutese fontos eacutes pozitiacutev fejlemeacuteny amihez viszont keacutet megjegyzeacutest kell fűzni Egyreacuteszt a gazda-saacutegi teljesiacutetőkeacutepesseacuteg alapjaacuten azt mondhatjuk hogy a szociaacutelis mutatoacutek jobbak is lehetneacutenek maacuter Maacutesreacuteszt a taacutersadalmi folyamatok eacutes viszonyok az EU szinte-tikus szegeacutenyseacutegmutatoacutejaacuten tuacutel maacutes szempontok alapjaacuten is vizsgaacutelhatoacutek ami aacuter-nyalhatja a keacutepet eacutes tovaacutebbi anomaacuteliaacutekra vilaacutegiacutethat raacute Ezeacutert is figyelemre meacuteltoacute szaacutemunkra a bdquoTaacutersadalmi mobilitaacutes az EU-banrdquo ciacutemű tanulmaacuteny (Ludwinek etal 2017) amelynek elkeacutesziacuteteacutesekor a dublini Eurofound kutatoacutei azt neacutezteacutek hogy az egyes EU-tagaacutellamokban mekkora az eseacutely arra hogy az ember magasabb taacutersa-

15eseacutely 20174

Andor Laacuteszloacute Szociaacutelpolitikaacutenk negyedszaacutezada euroacutepai tuumlkoumlrben

dalmi staacutetuszba leacutepjen aacutet illetve hogy mennyire szaacutemiacutethat jobb munkahelyre mint amilyen a szuumlleinek volt

Magyarorszaacuteg ebben az oumlsszehasonliacutetaacutesban a legutolsoacute helyen szerepel meacuteg az utolsoacuteelőtti Bulgaacuteriaacutetoacutel is joacutecskaacuten lemaradva Raacuteadaacutesul hazaacutenk szerepel az utolsoacute helyen mindkeacutet nem eseteacuteben (a feacuterfiak koumlzuumll kevesebb mint 10 szaacutezaleacutek tudott előbbre leacutepni a nőkneacutel ez az araacuteny koumlzel a feacuterfiakeacute duplaacuteja volt de iacutegy is az unioacute legrosszabbja)

A koumlzeacutep-euroacutepai reacutegioacute egeacuteszeacutet tekintve azt laacutetjuk hogy Szlovaacutekia szinteacuten az utolsoacutek koumlzoumltt van miacuteg Csehorszaacuteg az euroacutepai koumlzeacutepmezőnyben talaacutelhatoacute mi-koumlzben Lengyelorszaacuteg a harmadik legjobb helyen aacutell Az EU haacuterom legmobilabb taacutersadalma a ciprusi a goumlroumlg eacutes a lengyel Ez Lengyelorszaacuteg eseteacuteben nem meg-lepő mivel az elmuacutelt eacutevekben az EU egyik legjobb gazdasaacutegi teljesiacutetmeacutenyeacutet mu-tatta fel Goumlroumlgorszaacuteg mutatoacutei furcsaacutebbak hiszen ez idő alatt a GDP jelentősen zsugorodott eacutes a szegeacutenyseacuteg eacutes kirekeszteacutes pedig jelentősen nőtt

Koumlvetkezteteacutesek

Magyarorszaacutegon az elmuacutelt negyedszaacutezad soraacuten a szociaacutelpolitika fejlődeacuteseacutet toumlbb-nyire olyan doktriacutenaacutek hataacuteroztaacutek meg amelyek a joacuteleacuteti modell tekinteteacuteben inkaacutebb a leeacutepuumlleacutes (kevesebb forraacutes szereacutenyebb aacutellami feladatkoumlr szűkebb jogo-sultsaacuteg) feleacute mutattak eacutes nem a megerősiacuteteacutest vagy korszerűsiacuteteacutest oumlsztoumlnoumlzteacutek

A rendszervaacuteltaacutes (piacgazdasaacutegra valoacute aacutetteacutereacutes) makrogazdasaacutegi folyamatai jelentős taacutersadalmi egyenlőtlenseacutegekhez vezettek ennek ellensuacutelyozaacutesaacutera azon-ban a szociaacutelpolitikaacutenak viszonylag keveacutes eszkoumlze van A haacutetraacutenyos taacutersadalmi helyzetek pedig koncentraacuteloacutednak (teruumlleti eacutertelemben romaacutek diszkriminaacutecioacutejaacuten keresztuumll stb) az ilyen esetekben pedig a szociaacutelpolitikaacutenak be kell aacutegyazoacutednia komplex fejleszteacutesi eacutes integraacutecioacutes programokba

Baacuter az EU-tagsaacuteg 2004-től fogva igen fontos pilleacutere a hazai beruhaacutezaacutesoknak a szociaacutelis keacuterdeacutesekben az Euroacutepai Unioacute inteacutezmeacutenyei viszonylag meacuterseacutekelt hataacutest gyakoroltak a hazai folyamatokra Ennek fő oka hogy ezen a teruumlleten az EU inkaacutebb koordinaacutecioacutet veacutegez ajaacutenlaacutesokat tesz eacutes taacutemogataacutesokat nyuacutejt de nem veszi aacutet a kompetenciaacutekat a tagorszaacutegoktoacutel a nemzeti felelősseacuteg megmarad Mind-azonaacuteltal kimutathatoacute hogy Magyarorszaacuteg 2010-től a szociaacutelpolitikaacuteban is elka-nyarodott az euroacutepai főaacuteramtoacutel A hazai joacuteleacuteti rendszer bdquoeuroacutepaizaacutelaacutesardquo lehetőseacuteg eacutes egyben feladatnak is tekinthető

16 eseacutely 20174

Tanulmaacuteny

Irodalom

Anderson Karen M (2015) Social Policy in the European Union London Pal-grave Macmillan

Andor Laacuteszloacute (2013) Erősoumldő Euroacutepa Budapest Kossuth KiadoacuteBoros Ilona (2016) Aki szegeacuteny az annyit is eacuter In bdquoA TASZ jelentirdquo A Taacutersasaacuteg

a Szabadsaacutegjogokeacutert blogja httpataszjelentibloghu20161220aki_szegeny_az_annyit_is_ermore12062825

Darvas Zsolt (2017) Why is it so hard to reach the EUrsquos lsquopovertyrsquo target Brue-gel website httpbruegelorg201701why-is-it-so-hard-to-reach-the-eus-poverty-target

Euroacutepai Bizottsaacuteg (2014) Employment and Social Developments in Europe 2013 Catalog N KE-BD-13-001-EN-C

Ferge Zsuzsa (2002) Az EU eacutes a kirekeszteacutes Eseacutely vol13 6 szHantrais Linda (2007) Social Policy int he European Union Third Edition

London Palgrave MacmillanHemerijck Anton (2013) Changing Welfare States Oxfofd Oxford University

PressKreacutemer Balaacutezs (2009) Bevezeteacutes a szociaacutelpolitikaacuteba Budapest Napvilaacuteg KiadoacuteKornai Jaacutenos (1996) Vergődeacutes eacutes remeacuteny Budapest KJKLechevalier Arnaud ndash Jan Wielgohs eds (2015) Social Europe A Dead End

What the eurozone crisis is doing to Europersquos social dimension Copenhagen Djoslashf Publishing

Ludwinek Anna et al (2017) Social mobility in the EU Dublin EurofoundScharle Aacutegota ndash Szikra Dorottya (2015) Recent changes moving Hungary away

from the European Social Model In Vaughan-Whitehead Daniel ed The European Social Model in Crisis Is Europe Loosing itrsquos Soul Edward Elgar Publisher Cheltenham Chapter 6 289-339

Szaacutesz Peacuteter (2017) Meghoumlkkentő magyar szegeacutenyseacutegi adat eacuterkezett In Napihu januaacuter 26 httpwwwnapihumagyar_gazdasagmeghokkento_magyar_szegenysegi_adat_erkezett628601html

Urbeacute Robert ed (2013) The Future of the Welfare State A comparative study in EU-countries Freiburg Lambertus

Vaughan-Whitehead Daniel ed (2015) The European Social Model in Crisis Is Europe Losing its Soul Chaltenham Edward Elgar

11eseacutely 20174

Andor Laacuteszloacute Szociaacutelpolitikaacutenk negyedszaacutezada euroacutepai tuumlkoumlrben

Magyarorszaacuteg azon orszaacutegok koumlzeacute tartozik amelyekben a vaacutelsaacuteg idejeacuten (2008ndash13) a legnagyobb meacuterteacutekben nőtt a GINI-indexszel kifejezhető joumlvedelmi egyenlőtlenseacuteg Szemben az aacuteltalaacutenos mintaacuteval ennek fő oka nem a munkajouml-vedelmek polarizaacutecioacuteja hanem a transzferek (adoacutek eacutes juttataacutesok) szerkezeteacuteben bekoumlvetkezett vaacuteltozaacutesok E tekintetben Magyarorszaacuteg kiloacuteg a sorboacutel egyeduumll Sveacutedorszaacuteg eseteacuteben volt megfigyelhető hasonloacute jelenseacuteg (baacuter kisebb meacuterteacutekben) ugyanakkor Sveacutedorszaacutegroacutel elmondhatoacute hogy a transzferek kismeacuterteacutekű regresz-sziacutev reformja nem vezet a szegeacutenyseacuteg hasonloacute meacuterteacutekű noumlvekedeacuteseacutehez az anyagi deprivaacutecioacute joacuteval alacsonyabb foka miatt (4 aacutebra)

4 aacutebra Az egyenlőtlenseacutegek inkaacutebb az elsődleges (transzferek neacutelkuumlli) joumlvedelmek miatt nőnek

LU

ESIE

LT

CY

DK

EE

IT

SISK

HUFRMTEU27

ATDEPT SE

FI BGCZ

LVUKNL BE

PLRO

6

5

4

3

2

1

0

ndash1

ndash2

ndash3

ndash4ndash4 ndash2 0 2 4 6

Tran

szfe

rek

neacutelk

uumlli G

INI ndash

vaacutel

tozaacute

s 20

08ndash2

013

GINI ndash vaacuteltozaacutes 2008ndash2013

Forraacutes ESTAT EU-SILC

Reacuteszben kvalitatiacutev reacuteszben pedig kvantitatiacutev megfontolaacutesok alapjaacuten mond-hatjuk Magyarorszaacuteg 2010-től a szociaacutelpolitikaacuteban is elkanyarodott az euroacutepai főaacuteramtoacutel Ami szaacutemokkal kimutathatoacute hazaacutenk elteacuterni laacutetszik attoacutel az aacuteltalaacutenos modelltől hogy a munkajoumlvedelmek polarizaacutecioacutejaacuteval szemben az aacutellami uacutejrael-osztaacutes kompenzaacutelni nivellaacutelni proacutebaacutel eacutes ezt ndash suacutelyos vaacutelsaacutegidőszakokat leszaacute-miacutetva ndash sikeresen folytatni tudja Minőseacutegi jellemzőket tekintve pedig azt laacutettuk hogy a joacuteleacuteti politikaacutet szaacutemos olyan megoldaacutes bdquogazdagiacutetjardquo amely maacuteshol nem fordul elő Az elvaacutendorlaacutes hirtelen megemelkedő trendje alapjaacuten Magyarorszaacuteg a vaacutelsaacuteg aacuteltal leginkaacutebb suacutejtott kemeacuteny peacutenzuumlgyi megszoriacutetaacutesokat aacuteteacutelt orszaacutegok-kal keruumllt egy kategoacuteriaacuteba (5 aacutebra)

12 eseacutely 20174

Tanulmaacuteny

5 aacutebra A vaacutelsaacuteg hataacutesa a migraacutecioacutera (szaacutermazaacutesi orszaacutegok szerint)

200

150

100

50

0

ndash50

ndash100

170

107

64 58

39

EU27 BG LT SK CZ PT RO PL

GR ES IE HU LV

ndash28ndash21ndash16

ndash33 ndash33 ndash36ndash41

ndash57

EU-n beluumlli neacutepesseacutegmozgaacutes (gazdasaacutegilag aktiacutevak) a legutoacutebbi időszakban (lt 2 eacutev) szaacutermazaacutesi orszaacuteg szerint 2011-2012-ben a vaacutelsaacuteg előtti (2007-2008) eacutevekkel oumlsszehasonliacutetvaForraacutes Eurostat LFS eacutes az Euroacutepai Bizottsaacuteg szaacutemiacutetaacutesai

Nem keacutetseacuteges a rendszervaacuteltaacutes (piacgazdasaacutegra valoacute aacutetteacutereacutes) Magyarorszaacute-gon is jelentős taacutersadalmi egyenlőtlenseacutegekhez vezetett ennek ellensuacutelyozaacutesaacutera a szociaacutelpolitikaacutenak viszonylag keveacutes eszkoumlze volt Az Euroacutepai Unioacute viszonylag meacuterseacutekelt hataacutest gyakorolt a hazai folyamatokra a koumlzoumls iraacutenymutataacutesok elleneacutere minden tagaacutellam iacutegy Magyarorszaacuteg is oumlnaacutelloacute utat jaacuterhatott Az EU-tagsaacuteg uacutej kereteket ad ugyan a gazdasaacuteg konszolidaacutelt fejlődeacuteseacutehez viszont a hazai politikaacute-boacutel kiveszett a 90-es eacutevekben meacuteg fontosnak tartott elgondolaacutes hogy ti szociaacutelis piacgazdasaacuteg műkoumldteteacuteseacutere volna szuumlkseacuteg

A megvaacuteltozott gazdasaacutegfilozoacutefia eacutes a kifordiacutetott szociaacutelpolitika koumlvetkezteacute-ben kialakuloacute haacutetraacutenyos taacutersadalmi helyzetek pedig koncentraacuteloacutednak (teruumlleti eacuter-telemben romaacutek diszkriminaacutecioacutejaacuten keresztuumll stb) egyre nehezebben kezelhetőveacute vaacutelnak Mindezek miatt szuumlkseacuteg volna az aacuteltalaacutenos gazdasaacutegi-taacutersadalmi fejlődeacutesi modell uacutejragondolaacutesaacutera komplex fejleszteacutesi eacutes integraacutecioacutes programok kidolgozaacute-saacutera eacutes megvaloacutesiacutetaacutesaacutera

Csoumlkkenő szegeacutenyseacuteg alacsony mobilitaacutes

Baacuter a joacuteleacuteti rendszer helyzete hazaacutenkban sok tekintetben aggaacutelyos a statisztika a legutoacutebbi időszakban pozitiacutev vaacuteltozaacutesokat roumlgziacutetett a szegeacutenyseacuteg eacutes a kirekeszteacutes alakulaacutesaacuteban Hogy ez az ellentmondaacutes eacuterthető legyen fel kell taacuterni az unioacutes moacutedszertan neacutehaacuteny fontos reacuteszleteacutet

Az Euroacutepai Unioacute a szegeacutenyseacuteg eacutes a taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni kuumlzdelmet a tiacutez eacutevre előretekintő Euroacutepa 2020 strateacutegia egyik fő ceacuteljaacutevaacute emelte Az Euroacutepai Bizottsaacuteg javaslata alapjaacuten 2010-ben a tagorszaacutegok vezetői megaacutellapodtak hogy

13eseacutely 20174

Andor Laacuteszloacute Szociaacutelpolitikaacutenk negyedszaacutezada euroacutepai tuumlkoumlrben

2020-ig legalaacutebb 20 millioacute embert emelnek ki a szegeacutenyseacutegből eacutes taacutersadalmi kire-kesztettseacutegből Ennek nyomaacuten Magyarorszaacuteg is hosszuacute taacutevuacute tervet dolgozott ki eacutes a vaacuteltozaacutesokat az egyseacuteges unioacutes indikaacutetorok segiacutetseacutegeacutevel meacuteri

Az Eurostat adatai szerint 2016-ban Magyarorszaacutegon a szegeacutenyseacuteg kockaacutezataacute-val eacutes a taacutersadalmi kirekesztődeacutes veszeacutelyeacutevel eacuterintett emberek szaacutema 254 millioacute volt vagyis a taacutersadalom 263 szaacutezaleacuteka Ez a szaacutem baacuter nagyon magas alacso-nyabb a 2008-ban meacutert 279 millioacutenaacutel A koumlztes időszakban a szegeacutenyseacuteg eacutes ki-rekeszteacutes 2013-ban eacuterte el a csuacutecspontjaacutet amikor is 34 millioacute fő tartozott ebbe a kategoacuteriaacuteba Az Eurostat szerint 2014-ben 31 millioacute ember 2015-ben pedig 27 millioacute volt szegeacuteny vagy kirekesztett (A meredek csoumlkkeneacutest kismeacuterteacutekben a neacutepesseacutegfogyaacutes is bdquosegiacutetetterdquo)

Magyarorszaacuteg tehaacutet a 2015-oumls adatok ndash amelyek az oumlsszes unioacutes orszaacutegra el-eacuterhetők ndash alapjaacuten nem is aacutell nagyon rosszul hiszen az EU-ban az emberek 237 szaacutezaleacuteka szaacutemiacutetott szegeacutenynek de peacuteldaacuteul Olaszorszaacutegban 287 szaacutezaleacutek volt ez az araacuteny A magyar eacuteletkoumlruumllmeacutenyek tuumlkreacuteben meglepőnek minősiacutethető szaacutemra megvan a magyaraacutezat Ez az indikaacutetor ugyanis haacuterom kuumlloumlnboumlző szegeacutenyseacutegi mutatoacuteboacutel aacutell oumlssze

Az Euroacutepa 2020 Strateacutegia indiacutetaacutesakor az EU tisztseacutegviselői meg kellett hogy aacutellapiacutetsaacutek a szegeacutenyseacuteg meacutereacutese nem egyszerű feladat Olyan ceacutelszaacutemot kellett elfo-gadni a szegeacutenyseacuteg csoumlkkenteacuteseacutere amely egyszerre keacutepes a nemzeti kuumlloumlnbseacutegeket eacutes az oumlsszeuroacutepai perspektiacutevaacutet megjeleniacuteteni Az unioacutes szintű ceacuteloknak uacutetmutatoacuteul kellett szolgaacutelniuk az egyes tagaacutellamok szaacutemaacutera ndash iraacutenyt mutatva ugyanakkor lehetőveacute teacuteve hogy a tagaacutellamok sajaacutet helyzetuumlkhoumlz alkalmazkodva eacutes sajaacutet elkeacutep-zeleacuteseik szerint de a koumlzoumls euroacutepai ceacutel eleacutereacutese eacuterdekeacuteben dolgozzanak

Mindennek koumlvetkezteacuteben az Euroacutepa 2020 strateacutegia haacuteromfeacutele szegeacutenyseacutegi mutatoacuteval dolgozik Az egyik peacutenzuumlgyi-statisztikai a lakossaacuteg haacuteny szaacutezaleacuteka eacutel az adott orszaacutegon beluumlli mediaacuten joumlvedelem 60 szaacutezaleacuteka alatti peacutenzből Ezt a meacuterőszaacutemot hasznaacutelta az EU a legreacutegebb oacuteta a szegeacutenyseacuteg meacuterteacutekeacutenek megha-taacuterozaacutesaacutera eacutes ehhez hasonloacutet alkalmaz az OECD is

A mediaacuten joumlvedelmet tekintve termeacuteszetesen rendkiacutevuumll nagy kuumlloumlnbseacutegek vannak a tagaacutellamok koumlzoumltt A mutatoacute tehaacutet azt meacuteri hogy az adott orszaacutegon beluumll az aacutetlaghoz keacutepest (a joumlvedelmeacutet tekintve) szegeacuteny-e valaki Ez a jelzőszaacutem euroacutepai szinten 17-18 szaacutezaleacutek koumlruumll van vagyis az EU-ban ma toumlbb mint 80 millioacutean eacutelnek szegeacutenyseacutegben Ebből 20 millioacute gyermek

Mivel azonban a joumlvedelmek tagorszaacutegonkeacutent is elteacuterőek ez a mutatoacute oumln-magaacuteban nem biztos hogy kifejezi a teacutenyleges eacutelethelyzetet Ezeacutert hasznaacutelunk egy maacutesik szegeacutenyseacutegi mutatoacutet is a munkaneacutelkuumlli haacuteztartaacutesok araacutenyaacutet vagyis az olyan haacuteztartaacutesokeacutet amelyekben egyetlen kereső csalaacutedtag sem talaacutelhatoacute sen-kinek sincs stabil munkajoumlvedelme s ezeacutert teljes meacuterteacutekben aacutellami vagy egyeacuteb szociaacutelis taacutemogataacutesra szorulnak (Egeacuteszen pontosan azokroacutel van szoacute akik olyan haacuteztartaacutesban eacutelnek ahol a 18 eacutes 59 eacutev koumlzoumltti szemeacutelyek az előző eacutevben a lehetseacute-ges munkaidejuumlk kevesebb mint 20 szaacutezaleacutekaacutet toumlltoumltteacutek munkaacuteval)

14 eseacutely 20174

Tanulmaacuteny

Szerepel tovaacutebbaacute egy harmadik mutatoacute is az anyagi deprivaacutecioacute amely oumlssze-sen kilenc materiaacutelis mutatoacute azaz peacuteldaacuteul az alapvető haacuteztartaacutesi cikkek hiaacutenya alapjaacuten hataacuterozza meg a neacutelkuumlloumlzők araacutenyaacutet (azokat szaacutemoljuk meg akik megha-taacuterozott kilenc fogyasztaacutesi teacutetel koumlzuumll legalaacutebb neacutegyről anyagi okboacutel lemondani keacutenyszeruumllnek) Oumlnmagaacuteban a joumlvedelem termeacuteszetesen nem perdoumlntő hiszen sok muacutelik a szociaacutelis szolgaacuteltataacutesok eacutes infrastruktuacutera sziacutenvonalaacuten a csalaacutedok szaacute-maacutera rendelkezeacutesre aacutelloacute juttataacutesokon Ha az anyagi deprivaacutecioacutet neacutezzuumlk ha ezt vesszuumlk a meghataacuterozoacute szegeacutenyseacutegi mutatoacutenak akkor Romaacuteniaacuteban a legmaga-sabb a szegeacutenyek araacutenya

Az unioacutes statisztikai hivatal 2012 decemberi adatai szerint 2011-ben az unioacute teljes lakossaacutegaacutenak maacuter koumlzel egynegyedeacutet fenyegette az elszegeacutenyedeacutes ha azt neacutezzuumlk hogy a haacuterom mutatoacute koumlzuumll legalaacutebb egy vonatkozik-e valakire Amikor pedig a tagorszaacutegoknak sajaacutet ceacutelokat eacutes programokat kellett megfogalmazniuk maguk doumlnthettek arroacutel hogy a komplex mutatoacute mely teacutenyezőjeacutenek milyen suacutelyt adnak strateacutegiaacutejukban Mivel Magyarorszaacutegon ebben az időszakban a kormaacuteny-zat toumlbb szaacutezezres szintre futtatta fel a koumlzfoglalkoztataacutest eacutes az ebben reacutesztvevő-ket a statisztika a foglalkoztatottak koumlzeacute sorolta az bdquoalacsony munkaintenzitaacutes-salrdquo jellemezhető haacuteztartaacutesok araacutenya jelentősen csoumlkkent (Tavaly az emberek 82 szaacutezaleacuteka eacutelt alacsony munkaintenzitaacutesuacute haacuteztartaacutesban 2013-ban ez a szaacutem meacuteg 136 szaacutezaleacutek volt)

Ekoumlzben a gazdasaacutegi fejlődeacutes eacutes felzaacuterkoacutezaacutes folyamata valamint a vaacutelsaacutegboacutel valoacute kilaacutebalaacutes eacutevről eacutevre csoumlkkenti azok szaacutemaacutet akik suacutelyos anyagi deprivaacutecioacuteval jellemezhetők Magyarorszaacutegon az emberek 162 szaacutezaleacuteka eacutel a suacutelyos anyagi deprivaacutecioacuteval jellemezhető haacuteztartaacutesban holott egy eacutevvel koraacutebban meacuteg 194 volt ez az araacuteny 2013-ban pedig 278 A mosoacutegeacutep a televiacutezioacute eacutes a telefon nem suacutelyos kiadaacutesok de a hiteltoumlrleszteacutes paacuter eacuteve meacuteg komoly gondot jelentett sok magyar csalaacutednak azoacuteta valamelyest vaacuteltozott a helyzet

Oumlsszesseacutegeacuteben tehaacutet a szegeacutenyseacuteg eacutes kirekeszteacutes aacuteltal fenyegetettek szaacutema meacuteg akkor is csoumlkkenhet ha a joumlvedelmi egyenlőtlenseacuteg nagyaraacutenyuacute vagy akaacuter nouml-vekvő egy adott orszaacutegban Baacuter a magyarok eacuterezhetően toumlbbet tudnak koumllteni mint koraacutebban az is teacuteny hogy a baacuteziskeacutent hasznaacutelt elkeacutepesztően alacsony 123 ezres joumlvedelem a koumlzfoglalkoztataacutes eacutes a hitelek kivaacuteltaacutesa sokban jaacuterult hozzaacute ahhoz hogy hazaacutenk helyezeacutese ebben a fontos szegeacutenyseacutegi mutatoacuteban javuljon

A szegeacutenyseacuteg eacutes kirekeszteacutes aacuteltal fenyegetettek szaacutemaacutenak csoumlkkeneacutese fontos eacutes pozitiacutev fejlemeacuteny amihez viszont keacutet megjegyzeacutest kell fűzni Egyreacuteszt a gazda-saacutegi teljesiacutetőkeacutepesseacuteg alapjaacuten azt mondhatjuk hogy a szociaacutelis mutatoacutek jobbak is lehetneacutenek maacuter Maacutesreacuteszt a taacutersadalmi folyamatok eacutes viszonyok az EU szinte-tikus szegeacutenyseacutegmutatoacutejaacuten tuacutel maacutes szempontok alapjaacuten is vizsgaacutelhatoacutek ami aacuter-nyalhatja a keacutepet eacutes tovaacutebbi anomaacuteliaacutekra vilaacutegiacutethat raacute Ezeacutert is figyelemre meacuteltoacute szaacutemunkra a bdquoTaacutersadalmi mobilitaacutes az EU-banrdquo ciacutemű tanulmaacuteny (Ludwinek etal 2017) amelynek elkeacutesziacuteteacutesekor a dublini Eurofound kutatoacutei azt neacutezteacutek hogy az egyes EU-tagaacutellamokban mekkora az eseacutely arra hogy az ember magasabb taacutersa-

15eseacutely 20174

Andor Laacuteszloacute Szociaacutelpolitikaacutenk negyedszaacutezada euroacutepai tuumlkoumlrben

dalmi staacutetuszba leacutepjen aacutet illetve hogy mennyire szaacutemiacutethat jobb munkahelyre mint amilyen a szuumlleinek volt

Magyarorszaacuteg ebben az oumlsszehasonliacutetaacutesban a legutolsoacute helyen szerepel meacuteg az utolsoacuteelőtti Bulgaacuteriaacutetoacutel is joacutecskaacuten lemaradva Raacuteadaacutesul hazaacutenk szerepel az utolsoacute helyen mindkeacutet nem eseteacuteben (a feacuterfiak koumlzuumll kevesebb mint 10 szaacutezaleacutek tudott előbbre leacutepni a nőkneacutel ez az araacuteny koumlzel a feacuterfiakeacute duplaacuteja volt de iacutegy is az unioacute legrosszabbja)

A koumlzeacutep-euroacutepai reacutegioacute egeacuteszeacutet tekintve azt laacutetjuk hogy Szlovaacutekia szinteacuten az utolsoacutek koumlzoumltt van miacuteg Csehorszaacuteg az euroacutepai koumlzeacutepmezőnyben talaacutelhatoacute mi-koumlzben Lengyelorszaacuteg a harmadik legjobb helyen aacutell Az EU haacuterom legmobilabb taacutersadalma a ciprusi a goumlroumlg eacutes a lengyel Ez Lengyelorszaacuteg eseteacuteben nem meg-lepő mivel az elmuacutelt eacutevekben az EU egyik legjobb gazdasaacutegi teljesiacutetmeacutenyeacutet mu-tatta fel Goumlroumlgorszaacuteg mutatoacutei furcsaacutebbak hiszen ez idő alatt a GDP jelentősen zsugorodott eacutes a szegeacutenyseacuteg eacutes kirekeszteacutes pedig jelentősen nőtt

Koumlvetkezteteacutesek

Magyarorszaacutegon az elmuacutelt negyedszaacutezad soraacuten a szociaacutelpolitika fejlődeacuteseacutet toumlbb-nyire olyan doktriacutenaacutek hataacuteroztaacutek meg amelyek a joacuteleacuteti modell tekinteteacuteben inkaacutebb a leeacutepuumlleacutes (kevesebb forraacutes szereacutenyebb aacutellami feladatkoumlr szűkebb jogo-sultsaacuteg) feleacute mutattak eacutes nem a megerősiacuteteacutest vagy korszerűsiacuteteacutest oumlsztoumlnoumlzteacutek

A rendszervaacuteltaacutes (piacgazdasaacutegra valoacute aacutetteacutereacutes) makrogazdasaacutegi folyamatai jelentős taacutersadalmi egyenlőtlenseacutegekhez vezettek ennek ellensuacutelyozaacutesaacutera azon-ban a szociaacutelpolitikaacutenak viszonylag keveacutes eszkoumlze van A haacutetraacutenyos taacutersadalmi helyzetek pedig koncentraacuteloacutednak (teruumlleti eacutertelemben romaacutek diszkriminaacutecioacutejaacuten keresztuumll stb) az ilyen esetekben pedig a szociaacutelpolitikaacutenak be kell aacutegyazoacutednia komplex fejleszteacutesi eacutes integraacutecioacutes programokba

Baacuter az EU-tagsaacuteg 2004-től fogva igen fontos pilleacutere a hazai beruhaacutezaacutesoknak a szociaacutelis keacuterdeacutesekben az Euroacutepai Unioacute inteacutezmeacutenyei viszonylag meacuterseacutekelt hataacutest gyakoroltak a hazai folyamatokra Ennek fő oka hogy ezen a teruumlleten az EU inkaacutebb koordinaacutecioacutet veacutegez ajaacutenlaacutesokat tesz eacutes taacutemogataacutesokat nyuacutejt de nem veszi aacutet a kompetenciaacutekat a tagorszaacutegoktoacutel a nemzeti felelősseacuteg megmarad Mind-azonaacuteltal kimutathatoacute hogy Magyarorszaacuteg 2010-től a szociaacutelpolitikaacuteban is elka-nyarodott az euroacutepai főaacuteramtoacutel A hazai joacuteleacuteti rendszer bdquoeuroacutepaizaacutelaacutesardquo lehetőseacuteg eacutes egyben feladatnak is tekinthető

16 eseacutely 20174

Tanulmaacuteny

Irodalom

Anderson Karen M (2015) Social Policy in the European Union London Pal-grave Macmillan

Andor Laacuteszloacute (2013) Erősoumldő Euroacutepa Budapest Kossuth KiadoacuteBoros Ilona (2016) Aki szegeacuteny az annyit is eacuter In bdquoA TASZ jelentirdquo A Taacutersasaacuteg

a Szabadsaacutegjogokeacutert blogja httpataszjelentibloghu20161220aki_szegeny_az_annyit_is_ermore12062825

Darvas Zsolt (2017) Why is it so hard to reach the EUrsquos lsquopovertyrsquo target Brue-gel website httpbruegelorg201701why-is-it-so-hard-to-reach-the-eus-poverty-target

Euroacutepai Bizottsaacuteg (2014) Employment and Social Developments in Europe 2013 Catalog N KE-BD-13-001-EN-C

Ferge Zsuzsa (2002) Az EU eacutes a kirekeszteacutes Eseacutely vol13 6 szHantrais Linda (2007) Social Policy int he European Union Third Edition

London Palgrave MacmillanHemerijck Anton (2013) Changing Welfare States Oxfofd Oxford University

PressKreacutemer Balaacutezs (2009) Bevezeteacutes a szociaacutelpolitikaacuteba Budapest Napvilaacuteg KiadoacuteKornai Jaacutenos (1996) Vergődeacutes eacutes remeacuteny Budapest KJKLechevalier Arnaud ndash Jan Wielgohs eds (2015) Social Europe A Dead End

What the eurozone crisis is doing to Europersquos social dimension Copenhagen Djoslashf Publishing

Ludwinek Anna et al (2017) Social mobility in the EU Dublin EurofoundScharle Aacutegota ndash Szikra Dorottya (2015) Recent changes moving Hungary away

from the European Social Model In Vaughan-Whitehead Daniel ed The European Social Model in Crisis Is Europe Loosing itrsquos Soul Edward Elgar Publisher Cheltenham Chapter 6 289-339

Szaacutesz Peacuteter (2017) Meghoumlkkentő magyar szegeacutenyseacutegi adat eacuterkezett In Napihu januaacuter 26 httpwwwnapihumagyar_gazdasagmeghokkento_magyar_szegenysegi_adat_erkezett628601html

Urbeacute Robert ed (2013) The Future of the Welfare State A comparative study in EU-countries Freiburg Lambertus

Vaughan-Whitehead Daniel ed (2015) The European Social Model in Crisis Is Europe Losing its Soul Chaltenham Edward Elgar

12 eseacutely 20174

Tanulmaacuteny

5 aacutebra A vaacutelsaacuteg hataacutesa a migraacutecioacutera (szaacutermazaacutesi orszaacutegok szerint)

200

150

100

50

0

ndash50

ndash100

170

107

64 58

39

EU27 BG LT SK CZ PT RO PL

GR ES IE HU LV

ndash28ndash21ndash16

ndash33 ndash33 ndash36ndash41

ndash57

EU-n beluumlli neacutepesseacutegmozgaacutes (gazdasaacutegilag aktiacutevak) a legutoacutebbi időszakban (lt 2 eacutev) szaacutermazaacutesi orszaacuteg szerint 2011-2012-ben a vaacutelsaacuteg előtti (2007-2008) eacutevekkel oumlsszehasonliacutetvaForraacutes Eurostat LFS eacutes az Euroacutepai Bizottsaacuteg szaacutemiacutetaacutesai

Nem keacutetseacuteges a rendszervaacuteltaacutes (piacgazdasaacutegra valoacute aacutetteacutereacutes) Magyarorszaacute-gon is jelentős taacutersadalmi egyenlőtlenseacutegekhez vezetett ennek ellensuacutelyozaacutesaacutera a szociaacutelpolitikaacutenak viszonylag keveacutes eszkoumlze volt Az Euroacutepai Unioacute viszonylag meacuterseacutekelt hataacutest gyakorolt a hazai folyamatokra a koumlzoumls iraacutenymutataacutesok elleneacutere minden tagaacutellam iacutegy Magyarorszaacuteg is oumlnaacutelloacute utat jaacuterhatott Az EU-tagsaacuteg uacutej kereteket ad ugyan a gazdasaacuteg konszolidaacutelt fejlődeacuteseacutehez viszont a hazai politikaacute-boacutel kiveszett a 90-es eacutevekben meacuteg fontosnak tartott elgondolaacutes hogy ti szociaacutelis piacgazdasaacuteg műkoumldteteacuteseacutere volna szuumlkseacuteg

A megvaacuteltozott gazdasaacutegfilozoacutefia eacutes a kifordiacutetott szociaacutelpolitika koumlvetkezteacute-ben kialakuloacute haacutetraacutenyos taacutersadalmi helyzetek pedig koncentraacuteloacutednak (teruumlleti eacuter-telemben romaacutek diszkriminaacutecioacutejaacuten keresztuumll stb) egyre nehezebben kezelhetőveacute vaacutelnak Mindezek miatt szuumlkseacuteg volna az aacuteltalaacutenos gazdasaacutegi-taacutersadalmi fejlődeacutesi modell uacutejragondolaacutesaacutera komplex fejleszteacutesi eacutes integraacutecioacutes programok kidolgozaacute-saacutera eacutes megvaloacutesiacutetaacutesaacutera

Csoumlkkenő szegeacutenyseacuteg alacsony mobilitaacutes

Baacuter a joacuteleacuteti rendszer helyzete hazaacutenkban sok tekintetben aggaacutelyos a statisztika a legutoacutebbi időszakban pozitiacutev vaacuteltozaacutesokat roumlgziacutetett a szegeacutenyseacuteg eacutes a kirekeszteacutes alakulaacutesaacuteban Hogy ez az ellentmondaacutes eacuterthető legyen fel kell taacuterni az unioacutes moacutedszertan neacutehaacuteny fontos reacuteszleteacutet

Az Euroacutepai Unioacute a szegeacutenyseacuteg eacutes a taacutersadalmi kirekeszteacutes elleni kuumlzdelmet a tiacutez eacutevre előretekintő Euroacutepa 2020 strateacutegia egyik fő ceacuteljaacutevaacute emelte Az Euroacutepai Bizottsaacuteg javaslata alapjaacuten 2010-ben a tagorszaacutegok vezetői megaacutellapodtak hogy

13eseacutely 20174

Andor Laacuteszloacute Szociaacutelpolitikaacutenk negyedszaacutezada euroacutepai tuumlkoumlrben

2020-ig legalaacutebb 20 millioacute embert emelnek ki a szegeacutenyseacutegből eacutes taacutersadalmi kire-kesztettseacutegből Ennek nyomaacuten Magyarorszaacuteg is hosszuacute taacutevuacute tervet dolgozott ki eacutes a vaacuteltozaacutesokat az egyseacuteges unioacutes indikaacutetorok segiacutetseacutegeacutevel meacuteri

Az Eurostat adatai szerint 2016-ban Magyarorszaacutegon a szegeacutenyseacuteg kockaacutezataacute-val eacutes a taacutersadalmi kirekesztődeacutes veszeacutelyeacutevel eacuterintett emberek szaacutema 254 millioacute volt vagyis a taacutersadalom 263 szaacutezaleacuteka Ez a szaacutem baacuter nagyon magas alacso-nyabb a 2008-ban meacutert 279 millioacutenaacutel A koumlztes időszakban a szegeacutenyseacuteg eacutes ki-rekeszteacutes 2013-ban eacuterte el a csuacutecspontjaacutet amikor is 34 millioacute fő tartozott ebbe a kategoacuteriaacuteba Az Eurostat szerint 2014-ben 31 millioacute ember 2015-ben pedig 27 millioacute volt szegeacuteny vagy kirekesztett (A meredek csoumlkkeneacutest kismeacuterteacutekben a neacutepesseacutegfogyaacutes is bdquosegiacutetetterdquo)

Magyarorszaacuteg tehaacutet a 2015-oumls adatok ndash amelyek az oumlsszes unioacutes orszaacutegra el-eacuterhetők ndash alapjaacuten nem is aacutell nagyon rosszul hiszen az EU-ban az emberek 237 szaacutezaleacuteka szaacutemiacutetott szegeacutenynek de peacuteldaacuteul Olaszorszaacutegban 287 szaacutezaleacutek volt ez az araacuteny A magyar eacuteletkoumlruumllmeacutenyek tuumlkreacuteben meglepőnek minősiacutethető szaacutemra megvan a magyaraacutezat Ez az indikaacutetor ugyanis haacuterom kuumlloumlnboumlző szegeacutenyseacutegi mutatoacuteboacutel aacutell oumlssze

Az Euroacutepa 2020 Strateacutegia indiacutetaacutesakor az EU tisztseacutegviselői meg kellett hogy aacutellapiacutetsaacutek a szegeacutenyseacuteg meacutereacutese nem egyszerű feladat Olyan ceacutelszaacutemot kellett elfo-gadni a szegeacutenyseacuteg csoumlkkenteacuteseacutere amely egyszerre keacutepes a nemzeti kuumlloumlnbseacutegeket eacutes az oumlsszeuroacutepai perspektiacutevaacutet megjeleniacuteteni Az unioacutes szintű ceacuteloknak uacutetmutatoacuteul kellett szolgaacutelniuk az egyes tagaacutellamok szaacutemaacutera ndash iraacutenyt mutatva ugyanakkor lehetőveacute teacuteve hogy a tagaacutellamok sajaacutet helyzetuumlkhoumlz alkalmazkodva eacutes sajaacutet elkeacutep-zeleacuteseik szerint de a koumlzoumls euroacutepai ceacutel eleacutereacutese eacuterdekeacuteben dolgozzanak

Mindennek koumlvetkezteacuteben az Euroacutepa 2020 strateacutegia haacuteromfeacutele szegeacutenyseacutegi mutatoacuteval dolgozik Az egyik peacutenzuumlgyi-statisztikai a lakossaacuteg haacuteny szaacutezaleacuteka eacutel az adott orszaacutegon beluumlli mediaacuten joumlvedelem 60 szaacutezaleacuteka alatti peacutenzből Ezt a meacuterőszaacutemot hasznaacutelta az EU a legreacutegebb oacuteta a szegeacutenyseacuteg meacuterteacutekeacutenek megha-taacuterozaacutesaacutera eacutes ehhez hasonloacutet alkalmaz az OECD is

A mediaacuten joumlvedelmet tekintve termeacuteszetesen rendkiacutevuumll nagy kuumlloumlnbseacutegek vannak a tagaacutellamok koumlzoumltt A mutatoacute tehaacutet azt meacuteri hogy az adott orszaacutegon beluumll az aacutetlaghoz keacutepest (a joumlvedelmeacutet tekintve) szegeacuteny-e valaki Ez a jelzőszaacutem euroacutepai szinten 17-18 szaacutezaleacutek koumlruumll van vagyis az EU-ban ma toumlbb mint 80 millioacutean eacutelnek szegeacutenyseacutegben Ebből 20 millioacute gyermek

Mivel azonban a joumlvedelmek tagorszaacutegonkeacutent is elteacuterőek ez a mutatoacute oumln-magaacuteban nem biztos hogy kifejezi a teacutenyleges eacutelethelyzetet Ezeacutert hasznaacutelunk egy maacutesik szegeacutenyseacutegi mutatoacutet is a munkaneacutelkuumlli haacuteztartaacutesok araacutenyaacutet vagyis az olyan haacuteztartaacutesokeacutet amelyekben egyetlen kereső csalaacutedtag sem talaacutelhatoacute sen-kinek sincs stabil munkajoumlvedelme s ezeacutert teljes meacuterteacutekben aacutellami vagy egyeacuteb szociaacutelis taacutemogataacutesra szorulnak (Egeacuteszen pontosan azokroacutel van szoacute akik olyan haacuteztartaacutesban eacutelnek ahol a 18 eacutes 59 eacutev koumlzoumltti szemeacutelyek az előző eacutevben a lehetseacute-ges munkaidejuumlk kevesebb mint 20 szaacutezaleacutekaacutet toumlltoumltteacutek munkaacuteval)

14 eseacutely 20174

Tanulmaacuteny

Szerepel tovaacutebbaacute egy harmadik mutatoacute is az anyagi deprivaacutecioacute amely oumlssze-sen kilenc materiaacutelis mutatoacute azaz peacuteldaacuteul az alapvető haacuteztartaacutesi cikkek hiaacutenya alapjaacuten hataacuterozza meg a neacutelkuumlloumlzők araacutenyaacutet (azokat szaacutemoljuk meg akik megha-taacuterozott kilenc fogyasztaacutesi teacutetel koumlzuumll legalaacutebb neacutegyről anyagi okboacutel lemondani keacutenyszeruumllnek) Oumlnmagaacuteban a joumlvedelem termeacuteszetesen nem perdoumlntő hiszen sok muacutelik a szociaacutelis szolgaacuteltataacutesok eacutes infrastruktuacutera sziacutenvonalaacuten a csalaacutedok szaacute-maacutera rendelkezeacutesre aacutelloacute juttataacutesokon Ha az anyagi deprivaacutecioacutet neacutezzuumlk ha ezt vesszuumlk a meghataacuterozoacute szegeacutenyseacutegi mutatoacutenak akkor Romaacuteniaacuteban a legmaga-sabb a szegeacutenyek araacutenya

Az unioacutes statisztikai hivatal 2012 decemberi adatai szerint 2011-ben az unioacute teljes lakossaacutegaacutenak maacuter koumlzel egynegyedeacutet fenyegette az elszegeacutenyedeacutes ha azt neacutezzuumlk hogy a haacuterom mutatoacute koumlzuumll legalaacutebb egy vonatkozik-e valakire Amikor pedig a tagorszaacutegoknak sajaacutet ceacutelokat eacutes programokat kellett megfogalmazniuk maguk doumlnthettek arroacutel hogy a komplex mutatoacute mely teacutenyezőjeacutenek milyen suacutelyt adnak strateacutegiaacutejukban Mivel Magyarorszaacutegon ebben az időszakban a kormaacuteny-zat toumlbb szaacutezezres szintre futtatta fel a koumlzfoglalkoztataacutest eacutes az ebben reacutesztvevő-ket a statisztika a foglalkoztatottak koumlzeacute sorolta az bdquoalacsony munkaintenzitaacutes-salrdquo jellemezhető haacuteztartaacutesok araacutenya jelentősen csoumlkkent (Tavaly az emberek 82 szaacutezaleacuteka eacutelt alacsony munkaintenzitaacutesuacute haacuteztartaacutesban 2013-ban ez a szaacutem meacuteg 136 szaacutezaleacutek volt)

Ekoumlzben a gazdasaacutegi fejlődeacutes eacutes felzaacuterkoacutezaacutes folyamata valamint a vaacutelsaacutegboacutel valoacute kilaacutebalaacutes eacutevről eacutevre csoumlkkenti azok szaacutemaacutet akik suacutelyos anyagi deprivaacutecioacuteval jellemezhetők Magyarorszaacutegon az emberek 162 szaacutezaleacuteka eacutel a suacutelyos anyagi deprivaacutecioacuteval jellemezhető haacuteztartaacutesban holott egy eacutevvel koraacutebban meacuteg 194 volt ez az araacuteny 2013-ban pedig 278 A mosoacutegeacutep a televiacutezioacute eacutes a telefon nem suacutelyos kiadaacutesok de a hiteltoumlrleszteacutes paacuter eacuteve meacuteg komoly gondot jelentett sok magyar csalaacutednak azoacuteta valamelyest vaacuteltozott a helyzet

Oumlsszesseacutegeacuteben tehaacutet a szegeacutenyseacuteg eacutes kirekeszteacutes aacuteltal fenyegetettek szaacutema meacuteg akkor is csoumlkkenhet ha a joumlvedelmi egyenlőtlenseacuteg nagyaraacutenyuacute vagy akaacuter nouml-vekvő egy adott orszaacutegban Baacuter a magyarok eacuterezhetően toumlbbet tudnak koumllteni mint koraacutebban az is teacuteny hogy a baacuteziskeacutent hasznaacutelt elkeacutepesztően alacsony 123 ezres joumlvedelem a koumlzfoglalkoztataacutes eacutes a hitelek kivaacuteltaacutesa sokban jaacuterult hozzaacute ahhoz hogy hazaacutenk helyezeacutese ebben a fontos szegeacutenyseacutegi mutatoacuteban javuljon

A szegeacutenyseacuteg eacutes kirekeszteacutes aacuteltal fenyegetettek szaacutemaacutenak csoumlkkeneacutese fontos eacutes pozitiacutev fejlemeacuteny amihez viszont keacutet megjegyzeacutest kell fűzni Egyreacuteszt a gazda-saacutegi teljesiacutetőkeacutepesseacuteg alapjaacuten azt mondhatjuk hogy a szociaacutelis mutatoacutek jobbak is lehetneacutenek maacuter Maacutesreacuteszt a taacutersadalmi folyamatok eacutes viszonyok az EU szinte-tikus szegeacutenyseacutegmutatoacutejaacuten tuacutel maacutes szempontok alapjaacuten is vizsgaacutelhatoacutek ami aacuter-nyalhatja a keacutepet eacutes tovaacutebbi anomaacuteliaacutekra vilaacutegiacutethat raacute Ezeacutert is figyelemre meacuteltoacute szaacutemunkra a bdquoTaacutersadalmi mobilitaacutes az EU-banrdquo ciacutemű tanulmaacuteny (Ludwinek etal 2017) amelynek elkeacutesziacuteteacutesekor a dublini Eurofound kutatoacutei azt neacutezteacutek hogy az egyes EU-tagaacutellamokban mekkora az eseacutely arra hogy az ember magasabb taacutersa-

15eseacutely 20174

Andor Laacuteszloacute Szociaacutelpolitikaacutenk negyedszaacutezada euroacutepai tuumlkoumlrben

dalmi staacutetuszba leacutepjen aacutet illetve hogy mennyire szaacutemiacutethat jobb munkahelyre mint amilyen a szuumlleinek volt

Magyarorszaacuteg ebben az oumlsszehasonliacutetaacutesban a legutolsoacute helyen szerepel meacuteg az utolsoacuteelőtti Bulgaacuteriaacutetoacutel is joacutecskaacuten lemaradva Raacuteadaacutesul hazaacutenk szerepel az utolsoacute helyen mindkeacutet nem eseteacuteben (a feacuterfiak koumlzuumll kevesebb mint 10 szaacutezaleacutek tudott előbbre leacutepni a nőkneacutel ez az araacuteny koumlzel a feacuterfiakeacute duplaacuteja volt de iacutegy is az unioacute legrosszabbja)

A koumlzeacutep-euroacutepai reacutegioacute egeacuteszeacutet tekintve azt laacutetjuk hogy Szlovaacutekia szinteacuten az utolsoacutek koumlzoumltt van miacuteg Csehorszaacuteg az euroacutepai koumlzeacutepmezőnyben talaacutelhatoacute mi-koumlzben Lengyelorszaacuteg a harmadik legjobb helyen aacutell Az EU haacuterom legmobilabb taacutersadalma a ciprusi a goumlroumlg eacutes a lengyel Ez Lengyelorszaacuteg eseteacuteben nem meg-lepő mivel az elmuacutelt eacutevekben az EU egyik legjobb gazdasaacutegi teljesiacutetmeacutenyeacutet mu-tatta fel Goumlroumlgorszaacuteg mutatoacutei furcsaacutebbak hiszen ez idő alatt a GDP jelentősen zsugorodott eacutes a szegeacutenyseacuteg eacutes kirekeszteacutes pedig jelentősen nőtt

Koumlvetkezteteacutesek

Magyarorszaacutegon az elmuacutelt negyedszaacutezad soraacuten a szociaacutelpolitika fejlődeacuteseacutet toumlbb-nyire olyan doktriacutenaacutek hataacuteroztaacutek meg amelyek a joacuteleacuteti modell tekinteteacuteben inkaacutebb a leeacutepuumlleacutes (kevesebb forraacutes szereacutenyebb aacutellami feladatkoumlr szűkebb jogo-sultsaacuteg) feleacute mutattak eacutes nem a megerősiacuteteacutest vagy korszerűsiacuteteacutest oumlsztoumlnoumlzteacutek

A rendszervaacuteltaacutes (piacgazdasaacutegra valoacute aacutetteacutereacutes) makrogazdasaacutegi folyamatai jelentős taacutersadalmi egyenlőtlenseacutegekhez vezettek ennek ellensuacutelyozaacutesaacutera azon-ban a szociaacutelpolitikaacutenak viszonylag keveacutes eszkoumlze van A haacutetraacutenyos taacutersadalmi helyzetek pedig koncentraacuteloacutednak (teruumlleti eacutertelemben romaacutek diszkriminaacutecioacutejaacuten keresztuumll stb) az ilyen esetekben pedig a szociaacutelpolitikaacutenak be kell aacutegyazoacutednia komplex fejleszteacutesi eacutes integraacutecioacutes programokba

Baacuter az EU-tagsaacuteg 2004-től fogva igen fontos pilleacutere a hazai beruhaacutezaacutesoknak a szociaacutelis keacuterdeacutesekben az Euroacutepai Unioacute inteacutezmeacutenyei viszonylag meacuterseacutekelt hataacutest gyakoroltak a hazai folyamatokra Ennek fő oka hogy ezen a teruumlleten az EU inkaacutebb koordinaacutecioacutet veacutegez ajaacutenlaacutesokat tesz eacutes taacutemogataacutesokat nyuacutejt de nem veszi aacutet a kompetenciaacutekat a tagorszaacutegoktoacutel a nemzeti felelősseacuteg megmarad Mind-azonaacuteltal kimutathatoacute hogy Magyarorszaacuteg 2010-től a szociaacutelpolitikaacuteban is elka-nyarodott az euroacutepai főaacuteramtoacutel A hazai joacuteleacuteti rendszer bdquoeuroacutepaizaacutelaacutesardquo lehetőseacuteg eacutes egyben feladatnak is tekinthető

16 eseacutely 20174

Tanulmaacuteny

Irodalom

Anderson Karen M (2015) Social Policy in the European Union London Pal-grave Macmillan

Andor Laacuteszloacute (2013) Erősoumldő Euroacutepa Budapest Kossuth KiadoacuteBoros Ilona (2016) Aki szegeacuteny az annyit is eacuter In bdquoA TASZ jelentirdquo A Taacutersasaacuteg

a Szabadsaacutegjogokeacutert blogja httpataszjelentibloghu20161220aki_szegeny_az_annyit_is_ermore12062825

Darvas Zsolt (2017) Why is it so hard to reach the EUrsquos lsquopovertyrsquo target Brue-gel website httpbruegelorg201701why-is-it-so-hard-to-reach-the-eus-poverty-target

Euroacutepai Bizottsaacuteg (2014) Employment and Social Developments in Europe 2013 Catalog N KE-BD-13-001-EN-C

Ferge Zsuzsa (2002) Az EU eacutes a kirekeszteacutes Eseacutely vol13 6 szHantrais Linda (2007) Social Policy int he European Union Third Edition

London Palgrave MacmillanHemerijck Anton (2013) Changing Welfare States Oxfofd Oxford University

PressKreacutemer Balaacutezs (2009) Bevezeteacutes a szociaacutelpolitikaacuteba Budapest Napvilaacuteg KiadoacuteKornai Jaacutenos (1996) Vergődeacutes eacutes remeacuteny Budapest KJKLechevalier Arnaud ndash Jan Wielgohs eds (2015) Social Europe A Dead End

What the eurozone crisis is doing to Europersquos social dimension Copenhagen Djoslashf Publishing

Ludwinek Anna et al (2017) Social mobility in the EU Dublin EurofoundScharle Aacutegota ndash Szikra Dorottya (2015) Recent changes moving Hungary away

from the European Social Model In Vaughan-Whitehead Daniel ed The European Social Model in Crisis Is Europe Loosing itrsquos Soul Edward Elgar Publisher Cheltenham Chapter 6 289-339

Szaacutesz Peacuteter (2017) Meghoumlkkentő magyar szegeacutenyseacutegi adat eacuterkezett In Napihu januaacuter 26 httpwwwnapihumagyar_gazdasagmeghokkento_magyar_szegenysegi_adat_erkezett628601html

Urbeacute Robert ed (2013) The Future of the Welfare State A comparative study in EU-countries Freiburg Lambertus

Vaughan-Whitehead Daniel ed (2015) The European Social Model in Crisis Is Europe Losing its Soul Chaltenham Edward Elgar

13eseacutely 20174

Andor Laacuteszloacute Szociaacutelpolitikaacutenk negyedszaacutezada euroacutepai tuumlkoumlrben

2020-ig legalaacutebb 20 millioacute embert emelnek ki a szegeacutenyseacutegből eacutes taacutersadalmi kire-kesztettseacutegből Ennek nyomaacuten Magyarorszaacuteg is hosszuacute taacutevuacute tervet dolgozott ki eacutes a vaacuteltozaacutesokat az egyseacuteges unioacutes indikaacutetorok segiacutetseacutegeacutevel meacuteri

Az Eurostat adatai szerint 2016-ban Magyarorszaacutegon a szegeacutenyseacuteg kockaacutezataacute-val eacutes a taacutersadalmi kirekesztődeacutes veszeacutelyeacutevel eacuterintett emberek szaacutema 254 millioacute volt vagyis a taacutersadalom 263 szaacutezaleacuteka Ez a szaacutem baacuter nagyon magas alacso-nyabb a 2008-ban meacutert 279 millioacutenaacutel A koumlztes időszakban a szegeacutenyseacuteg eacutes ki-rekeszteacutes 2013-ban eacuterte el a csuacutecspontjaacutet amikor is 34 millioacute fő tartozott ebbe a kategoacuteriaacuteba Az Eurostat szerint 2014-ben 31 millioacute ember 2015-ben pedig 27 millioacute volt szegeacuteny vagy kirekesztett (A meredek csoumlkkeneacutest kismeacuterteacutekben a neacutepesseacutegfogyaacutes is bdquosegiacutetetterdquo)

Magyarorszaacuteg tehaacutet a 2015-oumls adatok ndash amelyek az oumlsszes unioacutes orszaacutegra el-eacuterhetők ndash alapjaacuten nem is aacutell nagyon rosszul hiszen az EU-ban az emberek 237 szaacutezaleacuteka szaacutemiacutetott szegeacutenynek de peacuteldaacuteul Olaszorszaacutegban 287 szaacutezaleacutek volt ez az araacuteny A magyar eacuteletkoumlruumllmeacutenyek tuumlkreacuteben meglepőnek minősiacutethető szaacutemra megvan a magyaraacutezat Ez az indikaacutetor ugyanis haacuterom kuumlloumlnboumlző szegeacutenyseacutegi mutatoacuteboacutel aacutell oumlssze

Az Euroacutepa 2020 Strateacutegia indiacutetaacutesakor az EU tisztseacutegviselői meg kellett hogy aacutellapiacutetsaacutek a szegeacutenyseacuteg meacutereacutese nem egyszerű feladat Olyan ceacutelszaacutemot kellett elfo-gadni a szegeacutenyseacuteg csoumlkkenteacuteseacutere amely egyszerre keacutepes a nemzeti kuumlloumlnbseacutegeket eacutes az oumlsszeuroacutepai perspektiacutevaacutet megjeleniacuteteni Az unioacutes szintű ceacuteloknak uacutetmutatoacuteul kellett szolgaacutelniuk az egyes tagaacutellamok szaacutemaacutera ndash iraacutenyt mutatva ugyanakkor lehetőveacute teacuteve hogy a tagaacutellamok sajaacutet helyzetuumlkhoumlz alkalmazkodva eacutes sajaacutet elkeacutep-zeleacuteseik szerint de a koumlzoumls euroacutepai ceacutel eleacutereacutese eacuterdekeacuteben dolgozzanak

Mindennek koumlvetkezteacuteben az Euroacutepa 2020 strateacutegia haacuteromfeacutele szegeacutenyseacutegi mutatoacuteval dolgozik Az egyik peacutenzuumlgyi-statisztikai a lakossaacuteg haacuteny szaacutezaleacuteka eacutel az adott orszaacutegon beluumlli mediaacuten joumlvedelem 60 szaacutezaleacuteka alatti peacutenzből Ezt a meacuterőszaacutemot hasznaacutelta az EU a legreacutegebb oacuteta a szegeacutenyseacuteg meacuterteacutekeacutenek megha-taacuterozaacutesaacutera eacutes ehhez hasonloacutet alkalmaz az OECD is

A mediaacuten joumlvedelmet tekintve termeacuteszetesen rendkiacutevuumll nagy kuumlloumlnbseacutegek vannak a tagaacutellamok koumlzoumltt A mutatoacute tehaacutet azt meacuteri hogy az adott orszaacutegon beluumll az aacutetlaghoz keacutepest (a joumlvedelmeacutet tekintve) szegeacuteny-e valaki Ez a jelzőszaacutem euroacutepai szinten 17-18 szaacutezaleacutek koumlruumll van vagyis az EU-ban ma toumlbb mint 80 millioacutean eacutelnek szegeacutenyseacutegben Ebből 20 millioacute gyermek

Mivel azonban a joumlvedelmek tagorszaacutegonkeacutent is elteacuterőek ez a mutatoacute oumln-magaacuteban nem biztos hogy kifejezi a teacutenyleges eacutelethelyzetet Ezeacutert hasznaacutelunk egy maacutesik szegeacutenyseacutegi mutatoacutet is a munkaneacutelkuumlli haacuteztartaacutesok araacutenyaacutet vagyis az olyan haacuteztartaacutesokeacutet amelyekben egyetlen kereső csalaacutedtag sem talaacutelhatoacute sen-kinek sincs stabil munkajoumlvedelme s ezeacutert teljes meacuterteacutekben aacutellami vagy egyeacuteb szociaacutelis taacutemogataacutesra szorulnak (Egeacuteszen pontosan azokroacutel van szoacute akik olyan haacuteztartaacutesban eacutelnek ahol a 18 eacutes 59 eacutev koumlzoumltti szemeacutelyek az előző eacutevben a lehetseacute-ges munkaidejuumlk kevesebb mint 20 szaacutezaleacutekaacutet toumlltoumltteacutek munkaacuteval)

14 eseacutely 20174

Tanulmaacuteny

Szerepel tovaacutebbaacute egy harmadik mutatoacute is az anyagi deprivaacutecioacute amely oumlssze-sen kilenc materiaacutelis mutatoacute azaz peacuteldaacuteul az alapvető haacuteztartaacutesi cikkek hiaacutenya alapjaacuten hataacuterozza meg a neacutelkuumlloumlzők araacutenyaacutet (azokat szaacutemoljuk meg akik megha-taacuterozott kilenc fogyasztaacutesi teacutetel koumlzuumll legalaacutebb neacutegyről anyagi okboacutel lemondani keacutenyszeruumllnek) Oumlnmagaacuteban a joumlvedelem termeacuteszetesen nem perdoumlntő hiszen sok muacutelik a szociaacutelis szolgaacuteltataacutesok eacutes infrastruktuacutera sziacutenvonalaacuten a csalaacutedok szaacute-maacutera rendelkezeacutesre aacutelloacute juttataacutesokon Ha az anyagi deprivaacutecioacutet neacutezzuumlk ha ezt vesszuumlk a meghataacuterozoacute szegeacutenyseacutegi mutatoacutenak akkor Romaacuteniaacuteban a legmaga-sabb a szegeacutenyek araacutenya

Az unioacutes statisztikai hivatal 2012 decemberi adatai szerint 2011-ben az unioacute teljes lakossaacutegaacutenak maacuter koumlzel egynegyedeacutet fenyegette az elszegeacutenyedeacutes ha azt neacutezzuumlk hogy a haacuterom mutatoacute koumlzuumll legalaacutebb egy vonatkozik-e valakire Amikor pedig a tagorszaacutegoknak sajaacutet ceacutelokat eacutes programokat kellett megfogalmazniuk maguk doumlnthettek arroacutel hogy a komplex mutatoacute mely teacutenyezőjeacutenek milyen suacutelyt adnak strateacutegiaacutejukban Mivel Magyarorszaacutegon ebben az időszakban a kormaacuteny-zat toumlbb szaacutezezres szintre futtatta fel a koumlzfoglalkoztataacutest eacutes az ebben reacutesztvevő-ket a statisztika a foglalkoztatottak koumlzeacute sorolta az bdquoalacsony munkaintenzitaacutes-salrdquo jellemezhető haacuteztartaacutesok araacutenya jelentősen csoumlkkent (Tavaly az emberek 82 szaacutezaleacuteka eacutelt alacsony munkaintenzitaacutesuacute haacuteztartaacutesban 2013-ban ez a szaacutem meacuteg 136 szaacutezaleacutek volt)

Ekoumlzben a gazdasaacutegi fejlődeacutes eacutes felzaacuterkoacutezaacutes folyamata valamint a vaacutelsaacutegboacutel valoacute kilaacutebalaacutes eacutevről eacutevre csoumlkkenti azok szaacutemaacutet akik suacutelyos anyagi deprivaacutecioacuteval jellemezhetők Magyarorszaacutegon az emberek 162 szaacutezaleacuteka eacutel a suacutelyos anyagi deprivaacutecioacuteval jellemezhető haacuteztartaacutesban holott egy eacutevvel koraacutebban meacuteg 194 volt ez az araacuteny 2013-ban pedig 278 A mosoacutegeacutep a televiacutezioacute eacutes a telefon nem suacutelyos kiadaacutesok de a hiteltoumlrleszteacutes paacuter eacuteve meacuteg komoly gondot jelentett sok magyar csalaacutednak azoacuteta valamelyest vaacuteltozott a helyzet

Oumlsszesseacutegeacuteben tehaacutet a szegeacutenyseacuteg eacutes kirekeszteacutes aacuteltal fenyegetettek szaacutema meacuteg akkor is csoumlkkenhet ha a joumlvedelmi egyenlőtlenseacuteg nagyaraacutenyuacute vagy akaacuter nouml-vekvő egy adott orszaacutegban Baacuter a magyarok eacuterezhetően toumlbbet tudnak koumllteni mint koraacutebban az is teacuteny hogy a baacuteziskeacutent hasznaacutelt elkeacutepesztően alacsony 123 ezres joumlvedelem a koumlzfoglalkoztataacutes eacutes a hitelek kivaacuteltaacutesa sokban jaacuterult hozzaacute ahhoz hogy hazaacutenk helyezeacutese ebben a fontos szegeacutenyseacutegi mutatoacuteban javuljon

A szegeacutenyseacuteg eacutes kirekeszteacutes aacuteltal fenyegetettek szaacutemaacutenak csoumlkkeneacutese fontos eacutes pozitiacutev fejlemeacuteny amihez viszont keacutet megjegyzeacutest kell fűzni Egyreacuteszt a gazda-saacutegi teljesiacutetőkeacutepesseacuteg alapjaacuten azt mondhatjuk hogy a szociaacutelis mutatoacutek jobbak is lehetneacutenek maacuter Maacutesreacuteszt a taacutersadalmi folyamatok eacutes viszonyok az EU szinte-tikus szegeacutenyseacutegmutatoacutejaacuten tuacutel maacutes szempontok alapjaacuten is vizsgaacutelhatoacutek ami aacuter-nyalhatja a keacutepet eacutes tovaacutebbi anomaacuteliaacutekra vilaacutegiacutethat raacute Ezeacutert is figyelemre meacuteltoacute szaacutemunkra a bdquoTaacutersadalmi mobilitaacutes az EU-banrdquo ciacutemű tanulmaacuteny (Ludwinek etal 2017) amelynek elkeacutesziacuteteacutesekor a dublini Eurofound kutatoacutei azt neacutezteacutek hogy az egyes EU-tagaacutellamokban mekkora az eseacutely arra hogy az ember magasabb taacutersa-

15eseacutely 20174

Andor Laacuteszloacute Szociaacutelpolitikaacutenk negyedszaacutezada euroacutepai tuumlkoumlrben

dalmi staacutetuszba leacutepjen aacutet illetve hogy mennyire szaacutemiacutethat jobb munkahelyre mint amilyen a szuumlleinek volt

Magyarorszaacuteg ebben az oumlsszehasonliacutetaacutesban a legutolsoacute helyen szerepel meacuteg az utolsoacuteelőtti Bulgaacuteriaacutetoacutel is joacutecskaacuten lemaradva Raacuteadaacutesul hazaacutenk szerepel az utolsoacute helyen mindkeacutet nem eseteacuteben (a feacuterfiak koumlzuumll kevesebb mint 10 szaacutezaleacutek tudott előbbre leacutepni a nőkneacutel ez az araacuteny koumlzel a feacuterfiakeacute duplaacuteja volt de iacutegy is az unioacute legrosszabbja)

A koumlzeacutep-euroacutepai reacutegioacute egeacuteszeacutet tekintve azt laacutetjuk hogy Szlovaacutekia szinteacuten az utolsoacutek koumlzoumltt van miacuteg Csehorszaacuteg az euroacutepai koumlzeacutepmezőnyben talaacutelhatoacute mi-koumlzben Lengyelorszaacuteg a harmadik legjobb helyen aacutell Az EU haacuterom legmobilabb taacutersadalma a ciprusi a goumlroumlg eacutes a lengyel Ez Lengyelorszaacuteg eseteacuteben nem meg-lepő mivel az elmuacutelt eacutevekben az EU egyik legjobb gazdasaacutegi teljesiacutetmeacutenyeacutet mu-tatta fel Goumlroumlgorszaacuteg mutatoacutei furcsaacutebbak hiszen ez idő alatt a GDP jelentősen zsugorodott eacutes a szegeacutenyseacuteg eacutes kirekeszteacutes pedig jelentősen nőtt

Koumlvetkezteteacutesek

Magyarorszaacutegon az elmuacutelt negyedszaacutezad soraacuten a szociaacutelpolitika fejlődeacuteseacutet toumlbb-nyire olyan doktriacutenaacutek hataacuteroztaacutek meg amelyek a joacuteleacuteti modell tekinteteacuteben inkaacutebb a leeacutepuumlleacutes (kevesebb forraacutes szereacutenyebb aacutellami feladatkoumlr szűkebb jogo-sultsaacuteg) feleacute mutattak eacutes nem a megerősiacuteteacutest vagy korszerűsiacuteteacutest oumlsztoumlnoumlzteacutek

A rendszervaacuteltaacutes (piacgazdasaacutegra valoacute aacutetteacutereacutes) makrogazdasaacutegi folyamatai jelentős taacutersadalmi egyenlőtlenseacutegekhez vezettek ennek ellensuacutelyozaacutesaacutera azon-ban a szociaacutelpolitikaacutenak viszonylag keveacutes eszkoumlze van A haacutetraacutenyos taacutersadalmi helyzetek pedig koncentraacuteloacutednak (teruumlleti eacutertelemben romaacutek diszkriminaacutecioacutejaacuten keresztuumll stb) az ilyen esetekben pedig a szociaacutelpolitikaacutenak be kell aacutegyazoacutednia komplex fejleszteacutesi eacutes integraacutecioacutes programokba

Baacuter az EU-tagsaacuteg 2004-től fogva igen fontos pilleacutere a hazai beruhaacutezaacutesoknak a szociaacutelis keacuterdeacutesekben az Euroacutepai Unioacute inteacutezmeacutenyei viszonylag meacuterseacutekelt hataacutest gyakoroltak a hazai folyamatokra Ennek fő oka hogy ezen a teruumlleten az EU inkaacutebb koordinaacutecioacutet veacutegez ajaacutenlaacutesokat tesz eacutes taacutemogataacutesokat nyuacutejt de nem veszi aacutet a kompetenciaacutekat a tagorszaacutegoktoacutel a nemzeti felelősseacuteg megmarad Mind-azonaacuteltal kimutathatoacute hogy Magyarorszaacuteg 2010-től a szociaacutelpolitikaacuteban is elka-nyarodott az euroacutepai főaacuteramtoacutel A hazai joacuteleacuteti rendszer bdquoeuroacutepaizaacutelaacutesardquo lehetőseacuteg eacutes egyben feladatnak is tekinthető

16 eseacutely 20174

Tanulmaacuteny

Irodalom

Anderson Karen M (2015) Social Policy in the European Union London Pal-grave Macmillan

Andor Laacuteszloacute (2013) Erősoumldő Euroacutepa Budapest Kossuth KiadoacuteBoros Ilona (2016) Aki szegeacuteny az annyit is eacuter In bdquoA TASZ jelentirdquo A Taacutersasaacuteg

a Szabadsaacutegjogokeacutert blogja httpataszjelentibloghu20161220aki_szegeny_az_annyit_is_ermore12062825

Darvas Zsolt (2017) Why is it so hard to reach the EUrsquos lsquopovertyrsquo target Brue-gel website httpbruegelorg201701why-is-it-so-hard-to-reach-the-eus-poverty-target

Euroacutepai Bizottsaacuteg (2014) Employment and Social Developments in Europe 2013 Catalog N KE-BD-13-001-EN-C

Ferge Zsuzsa (2002) Az EU eacutes a kirekeszteacutes Eseacutely vol13 6 szHantrais Linda (2007) Social Policy int he European Union Third Edition

London Palgrave MacmillanHemerijck Anton (2013) Changing Welfare States Oxfofd Oxford University

PressKreacutemer Balaacutezs (2009) Bevezeteacutes a szociaacutelpolitikaacuteba Budapest Napvilaacuteg KiadoacuteKornai Jaacutenos (1996) Vergődeacutes eacutes remeacuteny Budapest KJKLechevalier Arnaud ndash Jan Wielgohs eds (2015) Social Europe A Dead End

What the eurozone crisis is doing to Europersquos social dimension Copenhagen Djoslashf Publishing

Ludwinek Anna et al (2017) Social mobility in the EU Dublin EurofoundScharle Aacutegota ndash Szikra Dorottya (2015) Recent changes moving Hungary away

from the European Social Model In Vaughan-Whitehead Daniel ed The European Social Model in Crisis Is Europe Loosing itrsquos Soul Edward Elgar Publisher Cheltenham Chapter 6 289-339

Szaacutesz Peacuteter (2017) Meghoumlkkentő magyar szegeacutenyseacutegi adat eacuterkezett In Napihu januaacuter 26 httpwwwnapihumagyar_gazdasagmeghokkento_magyar_szegenysegi_adat_erkezett628601html

Urbeacute Robert ed (2013) The Future of the Welfare State A comparative study in EU-countries Freiburg Lambertus

Vaughan-Whitehead Daniel ed (2015) The European Social Model in Crisis Is Europe Losing its Soul Chaltenham Edward Elgar

14 eseacutely 20174

Tanulmaacuteny

Szerepel tovaacutebbaacute egy harmadik mutatoacute is az anyagi deprivaacutecioacute amely oumlssze-sen kilenc materiaacutelis mutatoacute azaz peacuteldaacuteul az alapvető haacuteztartaacutesi cikkek hiaacutenya alapjaacuten hataacuterozza meg a neacutelkuumlloumlzők araacutenyaacutet (azokat szaacutemoljuk meg akik megha-taacuterozott kilenc fogyasztaacutesi teacutetel koumlzuumll legalaacutebb neacutegyről anyagi okboacutel lemondani keacutenyszeruumllnek) Oumlnmagaacuteban a joumlvedelem termeacuteszetesen nem perdoumlntő hiszen sok muacutelik a szociaacutelis szolgaacuteltataacutesok eacutes infrastruktuacutera sziacutenvonalaacuten a csalaacutedok szaacute-maacutera rendelkezeacutesre aacutelloacute juttataacutesokon Ha az anyagi deprivaacutecioacutet neacutezzuumlk ha ezt vesszuumlk a meghataacuterozoacute szegeacutenyseacutegi mutatoacutenak akkor Romaacuteniaacuteban a legmaga-sabb a szegeacutenyek araacutenya

Az unioacutes statisztikai hivatal 2012 decemberi adatai szerint 2011-ben az unioacute teljes lakossaacutegaacutenak maacuter koumlzel egynegyedeacutet fenyegette az elszegeacutenyedeacutes ha azt neacutezzuumlk hogy a haacuterom mutatoacute koumlzuumll legalaacutebb egy vonatkozik-e valakire Amikor pedig a tagorszaacutegoknak sajaacutet ceacutelokat eacutes programokat kellett megfogalmazniuk maguk doumlnthettek arroacutel hogy a komplex mutatoacute mely teacutenyezőjeacutenek milyen suacutelyt adnak strateacutegiaacutejukban Mivel Magyarorszaacutegon ebben az időszakban a kormaacuteny-zat toumlbb szaacutezezres szintre futtatta fel a koumlzfoglalkoztataacutest eacutes az ebben reacutesztvevő-ket a statisztika a foglalkoztatottak koumlzeacute sorolta az bdquoalacsony munkaintenzitaacutes-salrdquo jellemezhető haacuteztartaacutesok araacutenya jelentősen csoumlkkent (Tavaly az emberek 82 szaacutezaleacuteka eacutelt alacsony munkaintenzitaacutesuacute haacuteztartaacutesban 2013-ban ez a szaacutem meacuteg 136 szaacutezaleacutek volt)

Ekoumlzben a gazdasaacutegi fejlődeacutes eacutes felzaacuterkoacutezaacutes folyamata valamint a vaacutelsaacutegboacutel valoacute kilaacutebalaacutes eacutevről eacutevre csoumlkkenti azok szaacutemaacutet akik suacutelyos anyagi deprivaacutecioacuteval jellemezhetők Magyarorszaacutegon az emberek 162 szaacutezaleacuteka eacutel a suacutelyos anyagi deprivaacutecioacuteval jellemezhető haacuteztartaacutesban holott egy eacutevvel koraacutebban meacuteg 194 volt ez az araacuteny 2013-ban pedig 278 A mosoacutegeacutep a televiacutezioacute eacutes a telefon nem suacutelyos kiadaacutesok de a hiteltoumlrleszteacutes paacuter eacuteve meacuteg komoly gondot jelentett sok magyar csalaacutednak azoacuteta valamelyest vaacuteltozott a helyzet

Oumlsszesseacutegeacuteben tehaacutet a szegeacutenyseacuteg eacutes kirekeszteacutes aacuteltal fenyegetettek szaacutema meacuteg akkor is csoumlkkenhet ha a joumlvedelmi egyenlőtlenseacuteg nagyaraacutenyuacute vagy akaacuter nouml-vekvő egy adott orszaacutegban Baacuter a magyarok eacuterezhetően toumlbbet tudnak koumllteni mint koraacutebban az is teacuteny hogy a baacuteziskeacutent hasznaacutelt elkeacutepesztően alacsony 123 ezres joumlvedelem a koumlzfoglalkoztataacutes eacutes a hitelek kivaacuteltaacutesa sokban jaacuterult hozzaacute ahhoz hogy hazaacutenk helyezeacutese ebben a fontos szegeacutenyseacutegi mutatoacuteban javuljon

A szegeacutenyseacuteg eacutes kirekeszteacutes aacuteltal fenyegetettek szaacutemaacutenak csoumlkkeneacutese fontos eacutes pozitiacutev fejlemeacuteny amihez viszont keacutet megjegyzeacutest kell fűzni Egyreacuteszt a gazda-saacutegi teljesiacutetőkeacutepesseacuteg alapjaacuten azt mondhatjuk hogy a szociaacutelis mutatoacutek jobbak is lehetneacutenek maacuter Maacutesreacuteszt a taacutersadalmi folyamatok eacutes viszonyok az EU szinte-tikus szegeacutenyseacutegmutatoacutejaacuten tuacutel maacutes szempontok alapjaacuten is vizsgaacutelhatoacutek ami aacuter-nyalhatja a keacutepet eacutes tovaacutebbi anomaacuteliaacutekra vilaacutegiacutethat raacute Ezeacutert is figyelemre meacuteltoacute szaacutemunkra a bdquoTaacutersadalmi mobilitaacutes az EU-banrdquo ciacutemű tanulmaacuteny (Ludwinek etal 2017) amelynek elkeacutesziacuteteacutesekor a dublini Eurofound kutatoacutei azt neacutezteacutek hogy az egyes EU-tagaacutellamokban mekkora az eseacutely arra hogy az ember magasabb taacutersa-

15eseacutely 20174

Andor Laacuteszloacute Szociaacutelpolitikaacutenk negyedszaacutezada euroacutepai tuumlkoumlrben

dalmi staacutetuszba leacutepjen aacutet illetve hogy mennyire szaacutemiacutethat jobb munkahelyre mint amilyen a szuumlleinek volt

Magyarorszaacuteg ebben az oumlsszehasonliacutetaacutesban a legutolsoacute helyen szerepel meacuteg az utolsoacuteelőtti Bulgaacuteriaacutetoacutel is joacutecskaacuten lemaradva Raacuteadaacutesul hazaacutenk szerepel az utolsoacute helyen mindkeacutet nem eseteacuteben (a feacuterfiak koumlzuumll kevesebb mint 10 szaacutezaleacutek tudott előbbre leacutepni a nőkneacutel ez az araacuteny koumlzel a feacuterfiakeacute duplaacuteja volt de iacutegy is az unioacute legrosszabbja)

A koumlzeacutep-euroacutepai reacutegioacute egeacuteszeacutet tekintve azt laacutetjuk hogy Szlovaacutekia szinteacuten az utolsoacutek koumlzoumltt van miacuteg Csehorszaacuteg az euroacutepai koumlzeacutepmezőnyben talaacutelhatoacute mi-koumlzben Lengyelorszaacuteg a harmadik legjobb helyen aacutell Az EU haacuterom legmobilabb taacutersadalma a ciprusi a goumlroumlg eacutes a lengyel Ez Lengyelorszaacuteg eseteacuteben nem meg-lepő mivel az elmuacutelt eacutevekben az EU egyik legjobb gazdasaacutegi teljesiacutetmeacutenyeacutet mu-tatta fel Goumlroumlgorszaacuteg mutatoacutei furcsaacutebbak hiszen ez idő alatt a GDP jelentősen zsugorodott eacutes a szegeacutenyseacuteg eacutes kirekeszteacutes pedig jelentősen nőtt

Koumlvetkezteteacutesek

Magyarorszaacutegon az elmuacutelt negyedszaacutezad soraacuten a szociaacutelpolitika fejlődeacuteseacutet toumlbb-nyire olyan doktriacutenaacutek hataacuteroztaacutek meg amelyek a joacuteleacuteti modell tekinteteacuteben inkaacutebb a leeacutepuumlleacutes (kevesebb forraacutes szereacutenyebb aacutellami feladatkoumlr szűkebb jogo-sultsaacuteg) feleacute mutattak eacutes nem a megerősiacuteteacutest vagy korszerűsiacuteteacutest oumlsztoumlnoumlzteacutek

A rendszervaacuteltaacutes (piacgazdasaacutegra valoacute aacutetteacutereacutes) makrogazdasaacutegi folyamatai jelentős taacutersadalmi egyenlőtlenseacutegekhez vezettek ennek ellensuacutelyozaacutesaacutera azon-ban a szociaacutelpolitikaacutenak viszonylag keveacutes eszkoumlze van A haacutetraacutenyos taacutersadalmi helyzetek pedig koncentraacuteloacutednak (teruumlleti eacutertelemben romaacutek diszkriminaacutecioacutejaacuten keresztuumll stb) az ilyen esetekben pedig a szociaacutelpolitikaacutenak be kell aacutegyazoacutednia komplex fejleszteacutesi eacutes integraacutecioacutes programokba

Baacuter az EU-tagsaacuteg 2004-től fogva igen fontos pilleacutere a hazai beruhaacutezaacutesoknak a szociaacutelis keacuterdeacutesekben az Euroacutepai Unioacute inteacutezmeacutenyei viszonylag meacuterseacutekelt hataacutest gyakoroltak a hazai folyamatokra Ennek fő oka hogy ezen a teruumlleten az EU inkaacutebb koordinaacutecioacutet veacutegez ajaacutenlaacutesokat tesz eacutes taacutemogataacutesokat nyuacutejt de nem veszi aacutet a kompetenciaacutekat a tagorszaacutegoktoacutel a nemzeti felelősseacuteg megmarad Mind-azonaacuteltal kimutathatoacute hogy Magyarorszaacuteg 2010-től a szociaacutelpolitikaacuteban is elka-nyarodott az euroacutepai főaacuteramtoacutel A hazai joacuteleacuteti rendszer bdquoeuroacutepaizaacutelaacutesardquo lehetőseacuteg eacutes egyben feladatnak is tekinthető

16 eseacutely 20174

Tanulmaacuteny

Irodalom

Anderson Karen M (2015) Social Policy in the European Union London Pal-grave Macmillan

Andor Laacuteszloacute (2013) Erősoumldő Euroacutepa Budapest Kossuth KiadoacuteBoros Ilona (2016) Aki szegeacuteny az annyit is eacuter In bdquoA TASZ jelentirdquo A Taacutersasaacuteg

a Szabadsaacutegjogokeacutert blogja httpataszjelentibloghu20161220aki_szegeny_az_annyit_is_ermore12062825

Darvas Zsolt (2017) Why is it so hard to reach the EUrsquos lsquopovertyrsquo target Brue-gel website httpbruegelorg201701why-is-it-so-hard-to-reach-the-eus-poverty-target

Euroacutepai Bizottsaacuteg (2014) Employment and Social Developments in Europe 2013 Catalog N KE-BD-13-001-EN-C

Ferge Zsuzsa (2002) Az EU eacutes a kirekeszteacutes Eseacutely vol13 6 szHantrais Linda (2007) Social Policy int he European Union Third Edition

London Palgrave MacmillanHemerijck Anton (2013) Changing Welfare States Oxfofd Oxford University

PressKreacutemer Balaacutezs (2009) Bevezeteacutes a szociaacutelpolitikaacuteba Budapest Napvilaacuteg KiadoacuteKornai Jaacutenos (1996) Vergődeacutes eacutes remeacuteny Budapest KJKLechevalier Arnaud ndash Jan Wielgohs eds (2015) Social Europe A Dead End

What the eurozone crisis is doing to Europersquos social dimension Copenhagen Djoslashf Publishing

Ludwinek Anna et al (2017) Social mobility in the EU Dublin EurofoundScharle Aacutegota ndash Szikra Dorottya (2015) Recent changes moving Hungary away

from the European Social Model In Vaughan-Whitehead Daniel ed The European Social Model in Crisis Is Europe Loosing itrsquos Soul Edward Elgar Publisher Cheltenham Chapter 6 289-339

Szaacutesz Peacuteter (2017) Meghoumlkkentő magyar szegeacutenyseacutegi adat eacuterkezett In Napihu januaacuter 26 httpwwwnapihumagyar_gazdasagmeghokkento_magyar_szegenysegi_adat_erkezett628601html

Urbeacute Robert ed (2013) The Future of the Welfare State A comparative study in EU-countries Freiburg Lambertus

Vaughan-Whitehead Daniel ed (2015) The European Social Model in Crisis Is Europe Losing its Soul Chaltenham Edward Elgar

15eseacutely 20174

Andor Laacuteszloacute Szociaacutelpolitikaacutenk negyedszaacutezada euroacutepai tuumlkoumlrben

dalmi staacutetuszba leacutepjen aacutet illetve hogy mennyire szaacutemiacutethat jobb munkahelyre mint amilyen a szuumlleinek volt

Magyarorszaacuteg ebben az oumlsszehasonliacutetaacutesban a legutolsoacute helyen szerepel meacuteg az utolsoacuteelőtti Bulgaacuteriaacutetoacutel is joacutecskaacuten lemaradva Raacuteadaacutesul hazaacutenk szerepel az utolsoacute helyen mindkeacutet nem eseteacuteben (a feacuterfiak koumlzuumll kevesebb mint 10 szaacutezaleacutek tudott előbbre leacutepni a nőkneacutel ez az araacuteny koumlzel a feacuterfiakeacute duplaacuteja volt de iacutegy is az unioacute legrosszabbja)

A koumlzeacutep-euroacutepai reacutegioacute egeacuteszeacutet tekintve azt laacutetjuk hogy Szlovaacutekia szinteacuten az utolsoacutek koumlzoumltt van miacuteg Csehorszaacuteg az euroacutepai koumlzeacutepmezőnyben talaacutelhatoacute mi-koumlzben Lengyelorszaacuteg a harmadik legjobb helyen aacutell Az EU haacuterom legmobilabb taacutersadalma a ciprusi a goumlroumlg eacutes a lengyel Ez Lengyelorszaacuteg eseteacuteben nem meg-lepő mivel az elmuacutelt eacutevekben az EU egyik legjobb gazdasaacutegi teljesiacutetmeacutenyeacutet mu-tatta fel Goumlroumlgorszaacuteg mutatoacutei furcsaacutebbak hiszen ez idő alatt a GDP jelentősen zsugorodott eacutes a szegeacutenyseacuteg eacutes kirekeszteacutes pedig jelentősen nőtt

Koumlvetkezteteacutesek

Magyarorszaacutegon az elmuacutelt negyedszaacutezad soraacuten a szociaacutelpolitika fejlődeacuteseacutet toumlbb-nyire olyan doktriacutenaacutek hataacuteroztaacutek meg amelyek a joacuteleacuteti modell tekinteteacuteben inkaacutebb a leeacutepuumlleacutes (kevesebb forraacutes szereacutenyebb aacutellami feladatkoumlr szűkebb jogo-sultsaacuteg) feleacute mutattak eacutes nem a megerősiacuteteacutest vagy korszerűsiacuteteacutest oumlsztoumlnoumlzteacutek

A rendszervaacuteltaacutes (piacgazdasaacutegra valoacute aacutetteacutereacutes) makrogazdasaacutegi folyamatai jelentős taacutersadalmi egyenlőtlenseacutegekhez vezettek ennek ellensuacutelyozaacutesaacutera azon-ban a szociaacutelpolitikaacutenak viszonylag keveacutes eszkoumlze van A haacutetraacutenyos taacutersadalmi helyzetek pedig koncentraacuteloacutednak (teruumlleti eacutertelemben romaacutek diszkriminaacutecioacutejaacuten keresztuumll stb) az ilyen esetekben pedig a szociaacutelpolitikaacutenak be kell aacutegyazoacutednia komplex fejleszteacutesi eacutes integraacutecioacutes programokba

Baacuter az EU-tagsaacuteg 2004-től fogva igen fontos pilleacutere a hazai beruhaacutezaacutesoknak a szociaacutelis keacuterdeacutesekben az Euroacutepai Unioacute inteacutezmeacutenyei viszonylag meacuterseacutekelt hataacutest gyakoroltak a hazai folyamatokra Ennek fő oka hogy ezen a teruumlleten az EU inkaacutebb koordinaacutecioacutet veacutegez ajaacutenlaacutesokat tesz eacutes taacutemogataacutesokat nyuacutejt de nem veszi aacutet a kompetenciaacutekat a tagorszaacutegoktoacutel a nemzeti felelősseacuteg megmarad Mind-azonaacuteltal kimutathatoacute hogy Magyarorszaacuteg 2010-től a szociaacutelpolitikaacuteban is elka-nyarodott az euroacutepai főaacuteramtoacutel A hazai joacuteleacuteti rendszer bdquoeuroacutepaizaacutelaacutesardquo lehetőseacuteg eacutes egyben feladatnak is tekinthető

16 eseacutely 20174

Tanulmaacuteny

Irodalom

Anderson Karen M (2015) Social Policy in the European Union London Pal-grave Macmillan

Andor Laacuteszloacute (2013) Erősoumldő Euroacutepa Budapest Kossuth KiadoacuteBoros Ilona (2016) Aki szegeacuteny az annyit is eacuter In bdquoA TASZ jelentirdquo A Taacutersasaacuteg

a Szabadsaacutegjogokeacutert blogja httpataszjelentibloghu20161220aki_szegeny_az_annyit_is_ermore12062825

Darvas Zsolt (2017) Why is it so hard to reach the EUrsquos lsquopovertyrsquo target Brue-gel website httpbruegelorg201701why-is-it-so-hard-to-reach-the-eus-poverty-target

Euroacutepai Bizottsaacuteg (2014) Employment and Social Developments in Europe 2013 Catalog N KE-BD-13-001-EN-C

Ferge Zsuzsa (2002) Az EU eacutes a kirekeszteacutes Eseacutely vol13 6 szHantrais Linda (2007) Social Policy int he European Union Third Edition

London Palgrave MacmillanHemerijck Anton (2013) Changing Welfare States Oxfofd Oxford University

PressKreacutemer Balaacutezs (2009) Bevezeteacutes a szociaacutelpolitikaacuteba Budapest Napvilaacuteg KiadoacuteKornai Jaacutenos (1996) Vergődeacutes eacutes remeacuteny Budapest KJKLechevalier Arnaud ndash Jan Wielgohs eds (2015) Social Europe A Dead End

What the eurozone crisis is doing to Europersquos social dimension Copenhagen Djoslashf Publishing

Ludwinek Anna et al (2017) Social mobility in the EU Dublin EurofoundScharle Aacutegota ndash Szikra Dorottya (2015) Recent changes moving Hungary away

from the European Social Model In Vaughan-Whitehead Daniel ed The European Social Model in Crisis Is Europe Loosing itrsquos Soul Edward Elgar Publisher Cheltenham Chapter 6 289-339

Szaacutesz Peacuteter (2017) Meghoumlkkentő magyar szegeacutenyseacutegi adat eacuterkezett In Napihu januaacuter 26 httpwwwnapihumagyar_gazdasagmeghokkento_magyar_szegenysegi_adat_erkezett628601html

Urbeacute Robert ed (2013) The Future of the Welfare State A comparative study in EU-countries Freiburg Lambertus

Vaughan-Whitehead Daniel ed (2015) The European Social Model in Crisis Is Europe Losing its Soul Chaltenham Edward Elgar

16 eseacutely 20174

Tanulmaacuteny

Irodalom

Anderson Karen M (2015) Social Policy in the European Union London Pal-grave Macmillan

Andor Laacuteszloacute (2013) Erősoumldő Euroacutepa Budapest Kossuth KiadoacuteBoros Ilona (2016) Aki szegeacuteny az annyit is eacuter In bdquoA TASZ jelentirdquo A Taacutersasaacuteg

a Szabadsaacutegjogokeacutert blogja httpataszjelentibloghu20161220aki_szegeny_az_annyit_is_ermore12062825

Darvas Zsolt (2017) Why is it so hard to reach the EUrsquos lsquopovertyrsquo target Brue-gel website httpbruegelorg201701why-is-it-so-hard-to-reach-the-eus-poverty-target

Euroacutepai Bizottsaacuteg (2014) Employment and Social Developments in Europe 2013 Catalog N KE-BD-13-001-EN-C

Ferge Zsuzsa (2002) Az EU eacutes a kirekeszteacutes Eseacutely vol13 6 szHantrais Linda (2007) Social Policy int he European Union Third Edition

London Palgrave MacmillanHemerijck Anton (2013) Changing Welfare States Oxfofd Oxford University

PressKreacutemer Balaacutezs (2009) Bevezeteacutes a szociaacutelpolitikaacuteba Budapest Napvilaacuteg KiadoacuteKornai Jaacutenos (1996) Vergődeacutes eacutes remeacuteny Budapest KJKLechevalier Arnaud ndash Jan Wielgohs eds (2015) Social Europe A Dead End

What the eurozone crisis is doing to Europersquos social dimension Copenhagen Djoslashf Publishing

Ludwinek Anna et al (2017) Social mobility in the EU Dublin EurofoundScharle Aacutegota ndash Szikra Dorottya (2015) Recent changes moving Hungary away

from the European Social Model In Vaughan-Whitehead Daniel ed The European Social Model in Crisis Is Europe Loosing itrsquos Soul Edward Elgar Publisher Cheltenham Chapter 6 289-339

Szaacutesz Peacuteter (2017) Meghoumlkkentő magyar szegeacutenyseacutegi adat eacuterkezett In Napihu januaacuter 26 httpwwwnapihumagyar_gazdasagmeghokkento_magyar_szegenysegi_adat_erkezett628601html

Urbeacute Robert ed (2013) The Future of the Welfare State A comparative study in EU-countries Freiburg Lambertus

Vaughan-Whitehead Daniel ed (2015) The European Social Model in Crisis Is Europe Losing its Soul Chaltenham Edward Elgar