Szociálpszichológia ajánlott kutatási témák

Szociálpszichológia ajánlott kutatási témákPublished at Pécsi Tudományegyetem (https://pszichologia.pte.hu)

Szociálpszichológia ajánlott kutatási témák

AJÁNLOTT KUTATÁSI TÉMÁK

A Szociálpszichológia Tanszék oktatói, kutatói régóta elkötelezettek a hallgatói tudományosmunkák támogatásában. A bolognai képzés keretében megvalósuló mestermunkákelkészítésésének szupervizionálása mellett a tanszék oktatói további kutatási témákatjavasolnak, amiben a Pszichológia Intézet hallgatói érdekl?désüknek megfelel?en résztvehetnek. A kutatásokra a javasolt témák mellett feltüntetett oktatóknál lehet jelentkezni.

Ajánlott kutatási területek:

A társas alkalmazkodás narratív pszichológiai szempontú vizsgálata(Dr. Vincze Orsolya, Csertő István)

A nyelvi tartalom különböz?, jól körülhatárolt dimenziói olyan pszichológiai jelentést hordoznak,amely információval szolgál az identitás állapotaira és folyamataira vonatkozóan. A tudományosnarratív pszichológia paradigmájának megfelel?en feltételezzük, hogy az emberek természetesközegben zajló kommunikációjából, az általuk mesélt történetekb?l tudományos eszközökkelképesek vagyunk a lelki állapotaikra és társas beállítódásaikra vonatkozó következtetéseketlevonni. A személyes élettörténeti eseményeket, illetve a társadalmi csoportok elbeszéléseineknyelvi és kompozíciós tulajdonságait tudományos eszközökkel megfeleltetjük azidentitásképzés pszichológiai folyamatainak. Amellett, hogy az eljárás a személyiség és atársas élet pszichológiai folyamatainak komplex megközelítését teszi lehet?vé, különösenel?nyösnek bizonyul olyan problémák vizsgálatában, ahol jelen idej? kutatásokra nincslehet?ség, például történeti szövegek esetében, illetve ahol a kérd?íves vagy teszt-eljárásokalkalmazásának lehet?sége behatárolt, például addiktológiai betegek esetében.

Dr. Vincze Orsolya:

szubjektív id?élmény vizsgálata játékszenvedély-betegek szövegeibencsaládi szerepek/funkciók vizsgálata nevel?otthonban nevelkedettgyerekközösségekben szociometria és a tartalomelemzés módszerével

A magyar nemzeti identitás szociális reprezentációja, narratív szempontútartalomelemzése (Dr. Vincze Orsolya, Csertő István)

A nemzeti identitás szempontjából a történelem szövegeknek kitüntetett jelent?sége van.

1. oldal (összes: 5)


Amellett hogy a nemzeti történelem lényeges eseményeit elbeszélik, az eseményekábrázolásával egyszersmind meg is határozzák a történelemr?l való gondolkodás módját. Anemzeti múlt történeteinek narratív szempontú tartalomelemzése nem csak azokat atartalmakat tárhatja fel, amelyek a nemzeti csoportnak a világban elfoglalt helyére és szerepéreutalnak (például más csoportokhoz való viszonyára, a pozitívan és negatívan értékelteseményekben vállalt felel?sségekre)vagy az egyének (vezetők) és a csoport viszonyára (lélektanijellemzőire), de kirajzolhatja a csoportidentitás és a csoportidentitás közvetítésének emocionálisszerkezetét is (például az események átélhetőségét elősegítő elbeszélői perspektívák és implicitértékelések az érzelmi azonosulás mintázatairól tanúskodnak).

Dr. Vincze Orsolya:

Fókuszcsoportok történelmi témájú vitaszövegének tartalomelemzéseA történelemi asszociációk elemzése SPAD-t programmal

A narratív perspektíva szerepe a csoportközi konfliktusok észlelésében (Dr. VinczeOrsolya)

A történelmi szövegek strukturális-kompozíciós elemzése révén feltárhatók a nemzeti identitásés a csoportközi kapcsolatok pszichológiai min?ségei. Az elbeszélésben megjelen? szerepl?kkognitív tudattartalmainak megjelenítése nem csupán a csoportközi kapcsolatok és konfliktusokreprezentációit közvetíti, de a perspektíva-felvétel el?segítése révén a saját csoport esetébenidentitást közvetítenek, míg a küls? csoport esetében szerepet játszanak az észlelt csoportközikonfliktus csökkentésében.

Kognitív állapotok nyelvi megjelenésének (gondol, hisz,vél) hatása valós nemzeticsoportok között lév? konfliktus percepciójáraA nemzettel való azonosulás hatása a csoportközi konfliktus percepciójáraMentalizációs képesség evolúciós gyökerei (elméleti dolgozat)Valóban szerepet játszik-e a saját csoport kognitív állapotainakmegjelenése/gyakorisága a csoportidentitás er?sítésében?A küls? csoport kognitív állapotainak propozicionális tartalmi min?sége afelel?sségrevonás vagy a tolerancia irányában mozdítja el a csoportközi percepciót?

Jogi retorika implicit szemantikája (Dr. Vincze Orsolya)

A szónoki beszéd egy fajtája a jogi beszéd. Olyan érvel? típusú szöveg, (vádbeszéd,véd?beszéd, a bíró beszéde) amelynek célja a befolyás verbális gyakorlása. Kutatásaink azimplicit szemantika m?ködési mechanizmusait vizsgálja a jogi beszédekben. Bizonyos nyelvi,



strukturális elemek használatával a tényeket láthatóbbá, élénkebbé tudjuk tenni, vagy éppenfordítva: elhalványítjuk, zavarossá tesszük. A nyelvi tulajdonságok kihasználásával azesemények, az azokban megjelen? tények bizonyosságának mértékét, az el?feltételezésekmin?ségét valamint a következtetések erejét tudjuk befolyásolni.

További kutatási témák:

Lehetséges-e kognitív disszonancia redukció kognitív eltolás által, vagy a disszonanciaredukció az énkép helyreállításának következménye?A csoportosság mértékének megítélése a nyelvi változók közvetítése alapján

Nemzetek közötti csoportközi viszonyok, a saját csoporttal való azonosulás és a nyelvimplicit jelenségei (Szabó Zsolt)

A nyelv üizenet nemcsak tartalmával, hanem a megfogalmazás módjával is képes arra, hogykifejezze a világról alkotott tudásunkat, elvárásainkat. A nyelvi struktúrából a kutatásainkbanels?sorban az ágencia nyelvi kifejezésével, valamint a nyelvi absztraktsággal foglalkozunk. Akutatások során arra vagyunk kíváncsiak, hogy a saját csoport tagjai milyen strukturális nyelvieszközökkel élnek akkor, amikor a saját csoport által elkövetett jó és rossz tetteket, a csoportáldozattá válását, vagy éppen agresszióját kell megfogalmazniuk. Kiemelt figyelmet szentelünkaz azonosulás változójára: mely csoporttagok használnak valószín?bben felmentő nyelvistratégiákat például a saját csoport agressziójával kapcsolatban?

Személyközi viszonyok és a nyelv implicit jelenségei (Szabó Zsolt)

A nyelvi csoportközi elfogultság jelensége szerint a csoport tagjai hajlamosak arra, hogy anyelvi kifejezés olyan absztraktsági szintjét válasszák, amely a saját csoport számárakedvez?bb. Kevesebbet lehet tudni a nyelvi absztraktság megválasztásának személyközikapcsolatokban kifejtett hatásáról. Mennyiben jelent különbséget, ha egy bántalmazott személya bántalmazását leíró cselekv? igékben fogalmazza meg (pl., „megütött") vagy értelmez?cselekv? igékben (pl., „bántott"). Kutatásaink során terápiás szövegekben vizsgáljuk a nyelviabsztraktság hatását. A legfontosabb kutatói kérdésünk az, hogy milyen érzelmifeldolgozottságra utalnak a különböz? absztraktsági szintek. A személyközi kutatások területéna terápiás szövegek, illetve a kiválasztási folyamat során keletkez? motivációs levelek adják azindulási alapot. Milyen hatással van ugyanaz a tartalom más nyelvi struktúrában elmondva?Hogyan alakul a felel?sség tulajdonítása, a prognózis vagy éppen a benyomás az azottüzenetr?l? Van-e különbség az implicit következtetéseket illet?en a személyközi és acsoportközi helyzetben?

A személyközi igékben rejlő implicit kauzalitás (Csertő István)



A téma vizsgálata a magyar nyelvben, összehasonlítás angol nyelvre kapott eredményekkel. Akétszerepl?s személyközi viszonyokat (társas cselekvéseket, érzelmi reakciókat, attit?döket ésintencionális állapotokat) leíró igék implicit módon információt hordoznak az okságravonatkozóan, melynek attribúciót befolyásoló hatása kísérletileg kimutatható. A magyar ésangol nyelvre kapott eredmények összevetése korlátozott relativista álláspontot támogat.

Implicit előítéletek és attitűdök nyelvi markereinek feltárása (Csertő István)

Önéletrajzi és csoporttörténeti elbeszélésekben. Az öntudatlanul érvényesül? implicit attit?dök -köztük az implicit el?ítéletek - rendelkezhetnek olyan nyelvi markerekkel, amelyek a relevánscsoportközi viszonyt vagy szociális tárgyat érint? elbeszélésekben utalnak az implicit attit?djelenlétére és tartalmára. A cél ezen markerek azonosítása és az implicit és explicit attit?dökviszonyát jellemz? dinamika feltárása.

Kisebbségek szociális reprezentációja (Dr. Bigazzi Sára)

Hogyan gondolkozik a többségi társadalom kisebbségekr?l? Milyen jelentésekbengondolkodunk a másságról és miért? Milyen (nemcsak) pszichológiai funkciókat töltenek beezek a másság reprezentációk? Melyek a vitatott és melyek a konszenzuális elemei ezeknek areprezentációknak? Miért és miben változnak vagy kristályosodnak ki az id? során? Milyenkommunikációs csatornák hogyan közvetítik ezeket a másságról alkotott jelentéseket ésközvetítenek-e különböz? alternatív lehet?ségeket?

Fenyegetett identitás és megküzdési stratégiák (Dr. Bigazzi Sára)

A szociális identitás elmélete szerint, a hovatartozás egy szubjektív azonosulás. A társadalmihovatartozás szubjektív megélése ugyanakkor nem mindig lehetséges, vannak olyan (észlelt)fenyeget? társadalmi helyzetek, csoportközi viszonyok, amelyek, a stigma láthatóságánakfüggvényében, vagy nem teszik lehet?vé, hogy azonosuljunk egy adott csoportokkal, vagy nemteszik lehet?vé, hogy kilépjünk nem kívánatos csoportokból. Ilyen helyzetekben milyencsoportközi, interperszonális, és intra-pszichikus megküzdési stratégiákat használnak azok azemberek, akik identitásukat fenyegetve érzik. Hogyan lehet mérni a fenyegetettség érzetét és akülönböz? alkalmazott stratégiákat? Milyen más változók befolyásolják a választott megküzdésistratégiákat (pl.: szocio-demográfiai tényez?k, a tajfeli SIT elmélet szerint a társadalmi helyzetinstabilitásának és jogtalanságának észlelése, a stigma milyensége, a fenyegetett és afenyeget? csoportról alkotott reprezentáció, stb.).

Aktív kisebbségek hatékonyság értelmezése (Dr. Bigazzi Sára)

Egy interkulturális társadalomban, különböz? csoportok által képviselt eltér?valóságértelmezések konvergenciájához és újak, közösek kialakulásához a felek közöttidialógus szükséges. Ebben a folyamatban fontos szerepet játszanak az aktív kisebbségekintézményesített formái, a civil szektor. A csoportközi helyzetben alkalmazott stratégiáik



hatékonyságukat befolyásolják. A kutatás célja az aktív kisebbségek által alkalmazott stratégiákés hatékonyság reprezentációik közötti mintázatok feltárása.

A virtuális valóság társas folyamatai (Dr. Bigazzi Sára)

Kommunikációs formák, közösségek, másokhoz/mássághoz való viszonyulás, normák, értékek,reprezentációk.

Forrás webcím: https://pszichologia.pte.hu/kutatasi-tema


Documents

Szociálpszichológia ajánlott kutatási témák