7/23/2019 Szőcs István - Mi okon Napóka ?

http://slidepdf.com/reader/full/szocs-istvan-mi-okon-napoka- 1/2

Megint fel-felvillanak a sajtóban, s itt-ott, a vita szi-porkái: indokolt volt-e Kolozsvár nevének megtoldásaa Napoka névvel 1974-ben? Annak idején az államfő javaslatára hozták a határozatot, ám a tudományosháttér annyira röpkén felvázolt volt, hogy szinte már senki sem tud egyebet róla, mint amit Ceau§escu állí-tott: a dákok bizonyára így nevezték! Miután azonbanmai napig nem készült el a dák nyelvemlékek átfogó,elemző szótára, noha idestova félezer éve tárgyalják akérdést, mindenki tanácstalanul topogja körül. SuciuCoriolan Erdély helységeinek történeti szótára című,1968-as művének függelékében egy bő oldalnyi, min-tegy 60-70 helynevet sorol fel a terület római korsza-kából, de magyarázatot sehol sem ad hozzájuk. Ezek egyrésze latin, másrésze, feltehetően a -dava végződé-sűek, dáknak mondható; van egy-két magyarul etimo-lo- gizálható (pl. Mehadia: Méhed) és néhány, más óko-ri nyelvek irányába mutogató. A Napoca  típusban,hangzásban, küllemben, nagyon magányosan húzódik meg közöttük. Egyes szerzők szerint „Erdős vidék” je-lentésű, de - bizonyítékok nélkül.

Hogy a régészet mai napig nem tudta meggyőzően

kimutatni Napoca nyomait, azon nem csodálkozha-tunk, miután mind a magyar, mind a román régészek oly pökhendi módon elvetették vagy elhallgatták Dáciarégészeti emlékeinek feltáróit, pl. Torma Zsófiát (na-gyon ritka kivétellel, mint nemrég Gyulai Pál), ezen neis csodálkozzunk; a továbbiakban ajánlatos is távol tar-tanunk magunkat e területtől. Inkább igyekezzünk meghallani, mit is mondanak e nevek? A Nap  szó,amint ez egyeseknek bizonyára feltűnt, előfordul a ma-gyar nyelvben is, egy közismert égitest és egy huszon-négyórás időszak neveként. (Aztán még vannak hason-ló angol szavak; szundítás, csiszolás?, kártyajáték je-

lentésűek stb.) Ott van még Napóleon is, de nincs nyo-ma annak, hogy e szavak már kétezer éve is közismer-tek lettek volna felénk. Ám itt van még a szumír nap,nab: „légkör, ég, menny”, ám ezt most nyugodtan meg-kerülhetjük, mert mindjárt mellette nyílik Szézám ka-puja, azaz: Elám, pontosabban óelám, Hélam.

 Az esetleges szakmabeli olvasónak (nyelvész, törté-nész) a felhorkanására, hogy „ez meg megint micso-da”, megnyugtatásul felemlíthetjük: Csengery Antal, ki-váló magyar történész-filológus- kritikus, már a XIX.század második felében részletesen ír róluk (Őstörté- neti tanulmányok c. kötet), abból az alkalomból, hogy ismerteti Rawlinson felfedezését a behisztuni feliratok 

harmadik nyelvéről. Tulajdonképpen ennek az alapjánfejtették meg a szumírok feliratait, illetve nyelvét is. Ésebből az alkalomból Csengery is bőségesen „délibá-boskodik”! Ó-Elám (Hélam, azaz Ansan és Susa király-

ság) nyelve bűbájos, kedves nyelv; a magasságnak pl.azt mondják, hogy kuk, gyerekeink is kukra rúgják alabdát; „indulni”: uzzu, azaz uccu, az ön szó pl. öntu-dat, önindító: az –in! Tőlük ered a Zsuzsanna név, és aszézám -mag (susan) neve. Sok az elegyülés bennetöbb más ó-mezopotámiai nyelvvel; felirataik főleg ad-minisztratív és gazdasági jellegűek, és meglepő mó-don, a szumír nyelvet majdnem kétezer évvel túlélik, aVII. - VIII. század táján tűnik el utolsó nyomuk az Iránés Irak közti határvidékről, Khozisztánból; amely szin-tén egy amolyan Folyóköz, „Etelköz”-szerűség.

 A római kori Dacia területén Apulum, Gyulafehérvár 

akkori neve sokak sze rint élámi („királykapu” jelentés-ben), és a Ialomi(a folyó akkori neve, Naparisl Elámiashangzásúak az Ip, Pée, Inak, Pata (völgymélye) és Túr („kicsi” és „fiú”). Kárpát-medencei jelenlétük legbizto-sabb adata: hajdani országuk északi részének úgyszól-ván szakrális folyója, a Kerka volt, Zala megye déli ré-szén mai napig létezik ilyen nevű folyó! Elég edzett va-gyok a délibábizmus terén, de valósággal frászt kap-tam, amikor olvasom: ip-il-la-ti ein Bauwerk, azaz „épü-let” (Freidrich Wilhelm König: Die Inschriften dér el-amischen Könige).

 A másik ókori nyelv, amelynek nyomait Dáciában

kutatták, az etruszk. Például Cserép József, az ókorigörög nyelv egyetemi tanára (akit Budapesten 1934-ben fosztottak meg katedrájától, mint az első magyar „Daniként”), azt állította, hogy pl. Torockó neve az et-ruszkot jelentő Truschi szóból jön. Itt azonban már visszajutunk Kolozsvár nevéhez, ami etruszkul sem -Napoca!

Egy újabban terjesztett nézet szerint a Kolozs névszláv személynévtől származna. Ez az állítás azonbanegyáltalán nem számol az ismert tényekkel: léteznek más helységek is, melyekben a Kolos elem előfordul sazok más eredetűek, pl. a Scolastica név és hasonlók fordításai, lásd erre nézve pl. Márki Sándort. Különö-sen azt nem hajlandók tudomásul venni, hogy volt egy másik „Kolozsvár” is (sőt állítólag Zala és Vas közöttegy másik „Kolozsmegye” is!), ezt jelenleg Glassing- nak hívják, egy kis német lakosságú község az Őrség  Ausztriához csatolt részén. Hogy a két Kolozsvár közöttkülönleges kapcsolat létezett, azt bizonyítja az erdélyiKolozsvár közelében több olyan helynév, amely a Vas,Vasas elemet tartalmazza, pl. Vasas Szent Egyed stb.Ez hivatkozás „Vas” megyére; a másik: amíg, mintnemrég is olvashattunk erről, valamelyik szent nevéttartalmazó helységnevekből mindég több van, minde-nesetre több kettőnél, addig Szent Gotthárd csak kettő

van: a Kolozsvár közeli Vasasszentgotthárd és a Vasmegyei híresebb Szentgotthárd!

 Az észak-itáliai Clusa- k és Clusiusok, tucatnyi hely-név, Provansztól Toscanáig, övezik az Alpok külső pe-

 M ITIKUS M AGYAR  TÖRTÉNELEM   57

Mi okon Napoka

Reménytelen jegyzet 

SZŐCS ISTVÁN

7/23/2019 Szőcs István - Mi okon Napóka ?

http://slidepdf.com/reader/full/szocs-istvan-mi-okon-napoka- 2/2

 Dobogó58remvidékét; és e nagytáj középpontjában éppen aSzent Gotthart Hágó áll! (Ezek már latinizált névalakok;az eredeti etruszk talán Kleusnak hangzott. Egy jegy-zetben már megkockáztattam, vajon a moldvai Klézse

nem lehet ezzel kapcsolatban? - de senki sem mordultrá egyet se!) Kolozs megye alakján látszik, hogy ké-sőbb hasították ki Doboka és Torda megyékből. Mikor és miért? Valószínűleg a szörnyű 1160 körüli „bizánci- járás” után... Ok saját állításuk szerint egy élő lelketsem hagytak Erdélyben! II. Géza idején kezdődhetettmeg az ország újraépítése, ekkor telepítik be a szászok nagy részét is. És Vasból miért pont Kolozsvár környé-kére? Mert e tájnak nyílván volt már valamilyen „Kolo-zsos” hagyománya!

Egyébként a helynevek, olykor-olykor nagy tájan-ként fantasztikus rendszereket alkothatnak! Pl. a Mező-ség északnyugati sarkában Dés közelében van Baca,

déli megfelelője Enyed mellett Bece. Közelünkbenfenn (Magyar) Décse, lent (Maros) Décse, Bethlen mel-lett Füge, Enyed mellett Fügéd, fenn Kerlés, Vásárhely-től délre Kerelő , Besztercétől délre Zselyk, Medgyesmellett NagySe/y/í és a többi. De hát ezzel nem foglal-kozunk, mert nem szlávizálható ügyek!

Ceau§escunak valószínűleg nem valamely történészadta az ötletet, hanem valamelyik tudákos ismerőse,esetleg a fodrásza, vagy valamelyik gyereke tanítója, ső aztán tudósokat keresett hozzá! így történt pl. a Di-mitrie Cantemir emlékévvel. Főszerkesztőm egy esterám recseg a távbeszélőből: Ceau§escu elvtárs elren-

delte, hogy Dimitrie Cantemir Descriptio Moldáviáé cí-mű alkotásának kétszáz-va- lahányadik megjelenési év-fordulója alkalmából ünnepségek rendeztessenek;díszelőadások, kiállítások, hangversenyek; a központ:

Ia§i; holnap kezdődik, vedd a te írógépedet és járj -utána!Hajnal a Iasi-i állomáson; séta a Copaun; hosszas

reggelizés - de sehol egy díszkapu, egy girland, egy pla-kát, egy hirdetmény se. Elmegyek a kultúrpalotába -kong. Végre egy terem közepén egy íróasztal mögöttegy jóarcú, komoly férfiút fedezek fel, lapozgat egy irat-csomót. Mondom, mi járatban vagyok. Egy ideig hall-gatagon néz, majd kérdez: Maga olvasta a Descrip- tion... Igen... Arra emlékszik, mit ír az első oldalon arégi Moldva lakosairól?... Igen, hogy Moldovában régencsak oroszok és magyarok laktak... Na látja. Azóta Ce-au§escu elvtárs is elolvasta! ... és újból a munkájába

mélyedt. Vajon az a drága jó Daicoviciu is, nem valamihasonló eset miatt jutott a „kegyveszettség” állapotába?

Valaha próbáltam a Napokát a magyarból megfejte-ni: illett is volna hozzá a „Napnyílása”. Csakhogy: bár aNap szót naponta akár milliószor is említjük, mégsemneveztünk el róla egy falut sem. (A szabolcsi Napkor más eredetű.) Ha pedig mégis létezett Napoca, nyomai Tordától kissé nyugatra, Várfalva körül keresendők?(De ezt is lassan mondtam.)

Megjelent a HELIKON című újság 647. számá-ban(2014. május 10-én)

Fizessen elő a obogór !Hisszük, valljuk, hogy csak a nemzet emlékezetében élő tudás mentheti meg hosszú távon hazánkat a világ

számára. Ezért mi csak olyan kutatókat engedünk megszólalni, akiknek tudását megkérdőjelezhetetlennek

tartjuk. Nálunk nem fog „sok apró színes hírt“, olvasni, annál inkább tanulmányokat, tényeken alapuló

kutatásokat múltunkról, hagyományainkról.

Állandó szerzőink:Pap Gábor, Molnár V. József, Tóth Zoltán József, Halasy-Nagy Endre, Tóth Ferenc, Born Gergely, Miklósvölgyi János, ifj.

Durkó Zsolt, Szabó Antónia, Makoldi Sándorné,és akiknek tanításait követjük: Pap Gábor, Molnár V. József és Szántai Lajos

Megjelenési időpontok: február, április, június, augusztus, október, december, az adott hónap utolsó napja.

Terjedelem, formátum: 36 oldal, (időnként 64 oldal – összevont szám) A/4, színes borítóval

Terjesztés: nemzeti könyvesboltok, magánterjesztők

Előfizetési díj – 5 éve változatlanul! – egy évre: 5000 Ft, postaköltséggel együtt!.

Európába: 10000 Ft, Tengeren túlra: 15000 Ft.

Minden esetben kérjük olvashatóan tüntesse fel pontosan lakcímét!

Előfizethető a Magyar Posta hivatalokban, vagy rózsaszín postautalványon, vagy személyesen is, KétHollós Könyvesbolt, 1081. Budapest, Kenyérmező u. 3/a. telefon: 299-0032