1

A MAGYAR SZÓFAJOK RENDSZERE A) ÖNÁLLÓ SZÓFAJOK (I., II., III. és IV.) – önálló fogalmi jelentéssel rendelkeznek – rájuk lehet kérdezni B) NEM ÖNÁLLÓ SZÓFAJOK (V. és VI.) – csak viszonyjelentéssel rendelkeznek – nem lehet rájuk kérdezni I. Igék [kérdések: mit csinál? mi történik?] Cselekvést, történést, létezést, valamilyen állapotban levést és állapotba kerülést kifejezı szófaj.

cselekvés: megy, játszik történés: elesik, folyik létezés: van, létezik, él állapotba kerülés: elalszik, meghal állapotban levés: alszik, zöldell

Egy igealak 5 kategóriát fejezhet ki, de 4-et mindenképpen: szám: egyes és többes szám személy: 1., 2. és 3. személy mód: kijelentı, feltételes, felszólító idı: jelen, múlt, jövı tárgyhatározottság: utal-e határozott tárgyra vagy sem jelen múlt jövı

kijelentı él élt élni fog

feltételes élne élt volna –

felszólító éljen – – Mivel egyes és többes számban hat személy van, egy igébıl 6×6, azaz 36 igealak képezhetı. Tárgyas igék esetében a kétszerese, 2×36, azaz 72 igealak. II. Névszók 1. fınév [kérdése: ki? mi? kicsoda? micsoda?] Élılényeket, élettelen tárgyakat vagy gondolati dolgokat megnevezı szófaj.

élılény: Kovács János, elnök, kutya tárgy: asztal, ruha, őrhajó elvont dolgok: szegénység, bánat, titok

2

Fajtái: tulajdonnév és köznév. 2. mellékév [kérdése: milyen? mekkora? melyik?] Élılények, élettelen dolgok külsı, belsı és elvont tulajdonságát kifejezı szófaj.

Pl. nehéz, piros – szerény, bonyolult 3. számnév [kérdése: hány? mennyi? hányadik?] Valaminek a számát, mennyiségét vagy a sorban elfoglalt helyét kifejezı szófaj. Fajtái: határozott és határozatlan számnév.

tıszámnév: egy, tizenöt – sok, tengernyi sorszámnév: elsı, ötödik, tizedik törtszámnév: negyed, nyolcad

4. névmás [kérdése: azé a szófajé, amit helyettesít] A fıneveket, mellékneveket és számneveket helyettesítı szófaj. Fajtái: személyes névmás: én, te, ı – mi, ti, ık mutató névmás: ez, az – ilyen, olyan – ennyi, annyi kérdı névmás: ki, mi – milyen, melyik, mekkora – hány, mennyi birtokos névmás: enyém, tied, övé, mienk, tietek, övék visszaható névmás: magam, magad, maga ... kölcsönös névmás: egymás vonatkozó névmás: aki, ami – amilyen, amely – amennyi általános névmások: fınévi: bárki, bármi, akárki, akármi, mindenki, minden, senki, semmi melléknévi: bármilyen, bármelyik, akármilyen, akármelyik, akármekkora,

mindenféle, semmilyen, semekkora számnévi: bármennyi, akármennyi, akárhány, mind, semennyi, sehány határozatlan névmások: fınévi: valaki, valami, más melléknévi: valamilyen, valamelyik, valamekkora, némelyik, másik számnévi: valamennyi, valahány, néhány III. Igenevek [kérdése: mint azé a szófajé, amivé az igét átalakítjuk] 1. fınévi igenév

Pl. látni, olvasni 2. melléknévi igenév

Pl. jelen idejő: látó, olvasó, nézı múlt idejő: látott, olvasott, nézett jövı idejő: látandó, olvasandó, nézendı

3

3. határozói igenév

Pl. látva, olvasva, nézve – látván, nézvén, olvasván IV. Határozószók [kérdése: hol? mikor? hogyan? milyen körülmények között?] A cselekvés, történés, létezés helyét, idejét, módját vagy egyéb körülményét kifejezı szavak, amelyek nem bonthatók további értelmes szóelemekre.

idı: most, megint, éppen, soha, mindig hely: itt, ott, fönt, beljebb állapot: hanyatt, örömest, egyedül mód: hirtelen, sehogy, így, úgy egyéb: ingyen, végleg

V. Viszonyszók [nem lehet rákérdezni] Nem önálló szófajok, csak más szavakkal együtt, azokhoz való viszonyukban jelennek meg. 1. névelı: az iskola, a ház, egy iskola, egy ház 2. névutó: a ház elıtt / mögött, tanóra alatt / közben 3. kötıszó: mellérendelı: és, mivel, de, hanem – alárendelı: hogy, mert, bár, amíg 4. igekötı: le, ki, be, fel, meg, el, át, rá, ide, oda, szét, össze, vissza, agyon, tönkre, haza 5. segédige: lesz, volna 6. módosítószó: A beszélınek az általa elmondottakhoz való viszonyát fejezi ki.

Esik az esı. Nem esik az esı. Már esik az esı. Még esik az esı. Talán esik az esı. Esik az esı is.

VI. Mondatszók [nem lehet rákérdezni] Önmagukban is mondatértékőek. 1. indulatszók: jaj, ó, pfúj, aúú, sicc 2. felelı- és kérdıszók: igen, persze, nos