SZONDI ILDIKÓ - SERE ALÍS Z IVETTacta.bibl.u-szeged.hu/29294/1/juridpol_forum_001_002_169-200.pdf · SZONDI ILDIKÓ - SERE ALÍS Z IVETT Tengerentúli magyarok ... (791.748 1,62%-á)

SZONDI ILDIKOacute - SERES ALIacuteZ IVETT

Tengerentuacuteli magyarok

Tengerentuacuteli magyaroknak hiacutevjuk gyűjtőneacuteven az Egyesuumllt Aacutellamok Kanada eacutes a latin-amerikai orszaacutegok valamint Ausztraacutelia magyarjait Az USA eacutes Kanada majdnem 100 eacuteven aacutet a politikai eacutes gazdasaacutegi indiacutettataacutesuacute magyar kivaacutendorlaacutes hagyomaacutenyos uacuteti ceacutelja volt A keacutet aacutellamban jelenleg oumlsszesen koumlzel 18 millioacute magyar szaacutermazaacutesuacute egyeacuten eacutel ebből toumlbb mint 15 millioacute az USA-ban Latin-Amerika orszaacutegai a magyarok ceacutelaacutellamai koumlzoumltt csak a veacutegső lehetőseacutegek egyikekeacutent szerepeltek mivel neacutemileg alacsonyabb eacuteletsziacutenvonalat tudtak nyuacutejtani eacutes az eacuteghajlati jellemzőik is szokatlanok voltak az euroacutepaiaknak

1 sz aacutebra

Magyarorszaacuteg neacutepesseacutegeacutenek vaacuteltozaacutesa 1910 eacutes 2009 koumlzoumltt eacutevekre bontva

Forraacutes http wwwwikipediahu

Az USA aacuteltal 1921-ben eacutes 1924-ben bevezetett szigoruacute bevaacutendorlaacutesi toumlrveacutenyek koumlvet-kezmeacutenyekeacutent vaacutelasztottaacutek sokan Latin-Amerikaacutet Nagyobb szaacutemban csak az 1920-as eacutevek elejeacutetől kezdtek eacuterkezni a magyar emigraacutensok A jelenlegi becsleacutesek alapjaacuten 150-180 000-re ruacuteg a szaacutemuk Az ausztraacuteliai magyarok toumlrteacutenete meglehetősen uacutej keletű 1947-re nyuacutelik vissza Napjainkban 65 000 magyar eacutel itt Az idő folyamaacuten szaacutemos vaacuteltozaacuteson ment keresz-

170 SZONDI ILDIKOacute - SERES ALIacuteZ IVETT

tuumll a kuumllfoumlldi magyarsaacuteg mind leacutetszaacutemaacuteban mint oumlsszeteacuteteleacuteben Jelenleg a tengerentuacutelon eacutelő hazai szaacutermazaacutesuacuteak oumlsszleacutetszaacutema toumlbb mint 2 millioacute


E ciacutemszoacute alaacute tartoznak az amerikai foumlldreacutesz - az Egyesuumllt Aacutellamok Kanada eacutes Latin-Amerika orszaacutegainak - valamint az ausztraacutel kontinensnek a magyarjai

A XX szaacutezad soraacuten az ideiraacutenyuloacute kivaacutendorlaacutesoknak toumlbb hullaacutema volt Az első az 1914-18-as vilaacuteghaacuteboruacute előtti nagy volumenű paraszti eredetű előbb vendeacutegmunkaacuteskeacutent dolgozoacute majd veacutegleg letelepedő bdquooumlreg amerikaacutesok a maacutesodik a keacutet vilaacuteghaacuteboruacute koumlzoumltti hasonloacute sorsuacute eacutes oumlsszeteacutetelű bdquokanadaacutesok veacuteguumll pedig az 1956-os hullaacutem

Ausztraacuteliaacuteban az 1949-től odaeacuterkezőek jelentik az első magyar hullaacutemot majd az oumlt-venhatosok1

Ettől kezdve az USA-ban eacutes Kanadaacuteban a haacuterom Ausztraacuteliaacuteban a keacutet hullaacutem koumlzoumls ak-cioacutei eacutes kuumlzdelme a jellemző A kuumlloumlnboumlző hullaacutemok elteacuterő moacutedon viszonyultak a befogadoacute orszaacutegokhoz maacuteskeacutent laacutettaacutek sajaacutet helyzetuumlket bevaacutendorloacute- vagy menekuumlltstaacutetuszukat

Latin-Amerika aacutellamaiba az emigraacutensok nem egyenletesen szabaacutelyos perioacutedusokban eacuterkeztek hanem sajaacutetos hullaacutemokban ahogy a toumlrteacutenelem nyitotta-zaacuterta a hataacuterokat Az egyes korszakokban kivaacutendorloacute koumlzoumlsseacutegek taacutersadalmi oumlsszeteacuteteluumlk a taacutevozaacutesra keacutesztető okok a ceacutelok eacutes a vallott eacuterteacutekeik szerint kuumlloumlnboumlztek egymaacutestoacutel ebből kifolyoacutelag elteacuterően aacutelltak hozzaacute a befogadoacute orszaacuteghoz egymaacuteshoz eacutes reacutegi hazaacutejukhoz de otthon maradt ro-konsaacutegukhoz is

I Az amerikai kontinens

Kolumbusz utaacuten paacuter eacutevtizeddel maacuter megjelent az első magyar az Uacutejvilaacutegban Budai Parmenius Istvaacuten kapta meg a lehetőseacuteget hogy a brit kiraacutelynő zaacuteszlaja alatt az iacutegeacuteret foumlld-jeacutere leacutephessen Keacutesőbb aztaacuten szeacutep szaacutemmal eacuterkeztek honfitaacutersaink - koumlztuumlk nemesek hitteacute-riacutetők telepesek viteacutezek - az amerikai kontinensre A XIX szaacutezad veacutege feleacute pedig hatalmas emberaacuteradat indult el Lekuumlzdve a neheacutezseacutegeket sokuk megtalaacutelta a szaacutemiacutetaacutesaacutet gyaacuterakat alapiacutetottak politikai paacutelyaacutet futottak be meghoacutediacutetottaacutek a filmműveacuteszetet az uumlzleti vilaacutegot Oacuteriaacutesi energiaacutekkal eacutes lelkesedeacutessel feleacutepiacutetetteacutek a maguk bdquoMagyar Amerikaacutejaacutet magyar ut-caacutekkal terekkel magyar iskolaacutekkal templomokkal sziacutenhaacutezakkal2

Eacuteszak-Amerika

A kontinens keacutet legnagyobb orszaacutega - az Egyesuumllt Aacutellamok eacutes Kanada - majdnem szaacutez eacuteven aacutet a politikai eacutes gazdasaacutegi indiacutettataacutesuacute magyar kivaacutendorlaacutes hagyomaacutenyos uacuteti ceacutelja volt A keacutet aacutellamban jelenleg oumlsszesen 15 millioacute oumlnmagaacutet magyar szaacutermazaacutesuacutenak illetve ma-gyar anyanyelvűnek eacutes identitaacutesuacutenak valloacute szemeacutely eacutel3

1 SZAacuteNTOacute MIKLOacuteS Tengerentuacuteli magyarok 10 2 TANKA LAacuteSZLOacute Magyar vilaacuteg Amerikaacuteban 7 3 httpwwwemagyarnetindexphpp=articleamptype=regionalampid=12

Tengerentuacuteli magyarok 171

11 Amerikai Egyesuumllt Aacutellamok

Az amerikai kivaacutendorlaacutes az uacutejkori migraacutecioacute sajaacutetos jelenseacutege főleg annak toumlmeges jel-lege miatt

A 19 szaacutezad koumlzepeacutetől a koumlzlekedeacutes fejlődeacuteseacutevel a hajoacutezaacutes teruumlleteacuten veacutegbement vaacutelto-zaacutesokkal a vasuacutet eacutes a hajoacuteutak jobb kieacutepiacuteteacuteseacutevel felerősoumldik a kivaacutendorlaacutesi mozgalom Eu-roacutepaacuteboacutel a tengerentuacutelra foumlkeacutent az Amerikai Egyesuumllt Aacutellamokba A technika uacutej viacutevmaacutenya a gőzhajoacute kiszoriacutetva a vitorlaacutes hajoacutet szinteacuten hozzaacutejaacuterult a kivaacutendorlaacutes toumlmeges mivoltaacutehoz mivel a keacutet-haacuterom hoacutenapos hajoacuteutat aacutetlagosan 10 napra roumlvidiacutetette le s ezzel leacutenyegesen moacutedosiacutetotta a hajoacutejegyek aacuteraacutet is

A kivaacutendorlaacutes oka kezdetben nagyreacuteszt vallaacutesi eacutes politikai indiacutettataacutesuacute volt A 19 szaacutezad maacutesodik feleacutetől azonban a gazdasaacutegi eacutes szociaacutelis okok keruumllnek előteacuterbe amikor a kivaacuten-dorlaacutes legfőbb mozgatoacuterugoacuteja a kereseti lehetőseacuteg hiaacutenya a munkaneacutelkuumlliseacuteg a lakossaacuteg neheacutez megeacutelheteacutese lett A mezőgazdasaacuteg reacuteszleges geacutepesiacuteteacutese is koumlzrehatott abban hogy a mezőgazdasaacutegi munkaacutek időtartama leroumlviduumllt s ennek koumlvetkezmeacutenyekeacutent sok munkaerő feleslegesseacute vaacutelt

Euroacutepa egyes reacutegioacuteinak neacutepesseacutege nem azonos időben eacutes nem azonos intenzitaacutessal vett reacuteszt a migraacutecioacuteban A kivaacutendorlaacutesi folyamatban neacutegy szakaszt kuumlloumlnboumlztethető meg az 1844-1854 koumlzoumltti időszakot az 1863-1873 koumlzoumltti eacuteveket majd az 1881-1888 koumlzoumltti szakaszt eacutes az 1903-toacutel 1913-ig terjedő intervallumot4

A toumlmeges tengerentuacuteli kivaacutendorlaacutest Kelet- Koumlzeacutep- eacutes Deacutel-Euroacutepa orszaacutegaiboacutel az első vilaacuteghaacuteboruacute kirobbanaacutesa szakiacutetotta feacutelbe majd a nemzetkoumlzi migraacutecioacute korlaacutetozaacutesa ceacuteljaacuteboacutel kiadott rendeletek eacutes az USA bevaacutendorlaacutest korlaacutetozoacute toumlrveacutenyei 1920-ban eacutes 1924-ben Az első vilaacuteghaacuteboruacute utaacuteni uacutej politikai eacutes gazdasaacutegi helyzetben a magyarorszaacutegi kivaacutendorloacutek szaacutema is megcsappant

Az amerikai magyar koumlzoumlsseacuteg kialakulaacutesa toumlrteacutenetileg mintegy maacutesfeacutel eacutevszaacutezadra nyuacute-lik vissza Kisebb emigraacutens csoportoktoacutel eltekintve nagyobb leacutetszaacutemuacute magyar politikai emigraacutecioacute az 1848-49-es szabadsaacutegharc levereacutese utaacuten jelent meg az Egyesuumllt Aacutellamokban majd a muacutelt szaacutezad 70-es eacuteveitől egyre nagyobb meacutereteket oumlltoumltt az effajta neacutepmozgaacutes5

A kivaacutendorlaacutes Magyarorszaacuteg nemzetiseacutegi reacuteszein kezdődoumltt elsőkeacutent a keleti reacutegioacutekban Saacuteros Zempleacuten Szepes Abauacutej-Torna Bereg Borsod Goumlmoumlr-Kishont Ung megyeacutekben eacutes a Tisza jobb partjaacuten Ezeket a teruumlleteket az amerikai kivaacutendorlaacutes boumllcsőjeacutenek is nevezik Az 1899-ben kivaacutendorolt 23 366 fő koumlzuumll 19 242 az emliacutetett megyeacutekből szaacutermazott6

Előszoumlr a szlovaacutekok vaacutendoroltak ki s fokozatosan csatlakoztak hozzaacutejuk a magyarok Az első kivaacutendorloacutek nagy reacuteszeacutenek nem aacutellt szaacutendeacutekaacuteban veacutegleg letelepedni az USA-

ban Azzal a ceacutellal utaztak a tengerentuacutelra hogy ott munkaacutera leljenek peacutenzt gyűjtsenek hogy keacutesőbb hazateacuterhessenek eacutes haacutezat foumlldet vaacutesaacuterolhassanak maguknak eacutes csalaacutedjuknak A statisztikai adatok szerint azonban csak mintegy negyedreacuteszuumlk teacutert haza a magyaroknak 1914-ig a toumlbbiek az első vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten lassan lemondtak a hazakoumlltoumlzeacutesről s 1920-ban a magyar bevaacutendoroltaknak 284 szaacutezaleacuteka 1930-ban pedig maacuter 557 szaacutezaleacuteka volt ameri-kai aacutellampolgaacuter7

A kivaacutendorloacutekroacutel legmagasabb szaacutemot az euroacutepai kikoumltők koumlzoumlltek Nyilvaacutentartaacutesuk szerint 1871-1913 koumlzoumltt a toumlrteacutenelmi Magyarorszaacutegroacutel toumlbb mint 2 millioacute utast szaacutelliacutetot-

4 GAacuteL MARGIT AZ amerikai kivaacutendorlaacutes kezdetei a Galaacutentai eacutes a Vaacutegsellyei jaacuteraacutesban 70 5 httpwwwemagyarnetindexphpp=articleamptype=regionalampid=l 2 0 PUSKAacuteS JULIANNA Kivaacutendorloacute magyarok az Egyesuumllt Aacutellamokban iexcl880-1940 180 7 Laacutesd 4 sz Ij


tak8 1871-től 1900-ig 433511 1900-toacutel 1914-ig 1595502 tehaacutet oumlsszesen pontosan 2029013 fő (ld 14 sz taacuteblaacutezat) Enneacutel 10 szaacutezaleacutekkal kevesebb azaz 1815117 szemeacutely partraszaacutellaacutesaacutet regisztraacuteltaacutek az USA bevaacutendorlaacutesi hivatalai A kivaacutendorloacutek szaacutema előszoumlr 1903-ban haladta meg a szaacutezezer főt (119944) s 1914-ig csak keacutetszer - 1908-ban eacutes 1911-ben - esett a szaacutezezres nagysaacutegrend alaacute 1907-ben eacuterte el a csuacutecspontjaacutet amikor a taacutevozoacutek szaacutema 209169 fő volt ami egy kelet-koumlzeacutep-euroacutepai nagyvaacuteros leacutelekszaacutemaacutehoz volt hason-liacutethatoacute9

1 sz taacuteblaacutezat

A tengerentuacutelra vaacutendorloacutek szaacutema Magyarorszaacutegon 1871-1913

Tengeri kikoumltoumlk kimutataacutesai U S A Bevaacutendorlaacutesi

Hivatal Magyarorszaacutegi

statisztikai hivatal

1871-1879 7 862 5 597 -

1880-1889 164 119 109 992 -

1890-1899 2 6 1 4 1 4 235 895 -

1900-1909 1 171 758 1 053 153 8 8 0 9 7 9

1910-1913 4 3 3 230 4 1 0 4 8 0 315 4 9 8

Forraacutes Puskaacutes Julianna Kivaacutendorloacute magyarok az Egyesuumllt Aacutellamokban 62o

Az amerikai kimutataacutesok alapjaacuten a Magyarorszaacutegroacutel eacuterkezők koumlzuumll minimum 20-25 szaacutezaleacutekuk keacutetszer vagy toumlbbszoumlr tette meg a hajoacuteutat Ha a halmozoacutedaacutesboacutel szaacutermazoacute toumlbb-letet kivonjuk akkor az 1871-1913 koumlzoumltt az USA-ba vaacutendorloacutek szaacutema 1 millioacute 300 ezerre becsuumllhető10

Budapest amerikai kivaacutendorlaacutesa

1902-ben 25-en 1903-ban 145-en 1904-ben 975-en 1905-ben 2559-en 1906-ban 3533-an 1907-ben 3687-en 1908-ban 929-en 1909-ben 1005-en nyolc eacutev alatt 12858-an vaacutendoroltak ki Amerikaacuteba Statisztikai megfigyeleacutesek szerint Budapest kivaacutendorlaacutesa nem is nyuacutelik vissza messzebbre enneacutel a nyolc esztendőneacutel tehaacutet ez az oumlsszeg a fővaacuteros kivaacutendor-loacuteinak oumlsszesseacutegeacutet jelenti Ez az embertoumlmeg Budapest 1906 maacutejus 12-eacuten megaacutellapiacutetott la-kossaacutegaacutenak (791748) 162-aacutet teszi ki11

A kivaacutendorloacutek főkeacutent az USA iparilag fejlett keleti aacutellamaiban - Pennsylvania Ohio New York New Yersey Illinois Nyugat-Virginia - telepedtek le12 (laacutesd 16 sz taacuteblaacutezat)

8 im 62 httpvvwwemagyarnetindexphpp=articleamptype=regionalampid=12 10 Laacutesd 8 sz Iacutej 184 i m 12 im 78



Magyarorszaacutegroacutel bevaacutendoroltak uacutetiraacutenyai aacutellamok szerint 188999- 191213

Aacutellam Fő Pennsylvania 123 2 1 6 29 9

N e w York 77 3 3 6 188

Ohio 7 0 3 0 2 171

N e w Yersey 61 6 5 6 150

Oumlsszesen a 4 aacutellam 3 3 2 5 1 0 80 8

Illinois 18 4 4 6 45

Michigan 9 368 23

Indiana 10 0 5 4 2 4

Wiscons in 4 645 11

Missouri 3 199 0 8

Minnesota 1 0 5 0 0 3

California 4 9 8 01

Oumlsszesen 4 7 2 6 0 115

A toumlbbi aacutel lamokban elszoacutertan 3 1 5 8 6 7 7

Oumlsszes bevaacutendorolt 4 1 1 3 5 6 1000

Forraacutes Puskaacutes Julianna Kivaacutendorloacute magyarok az Egyesuumllt Aacutellamokban 187

Pennsylvania ebben az időben az USA egyik legjelentősebb szeacutenbaacutenyateruumllete volt A magyaroknak majdnem kerek 30 szaacutezaleacuteka jeloumllte Pennsylvaniaacutet ceacutelaacutellamkeacutent 1890-ben 24 901 1910-ben 123 498 magyarorszaacutegi bevaacutendoroltat s koumlzuumlluumlk 42 008 magyar anya-nyelvűt iacutertak itt oumlssze

A megeacuterkező magyarok első csoportjainak telepuumlleacutesei eacutes munkahelyei a Pittsburghben eacutes koumlrnyeacutekeacuten leacutevő koumlzseacutegek eacutes baacutenyatelepek voltak Pittsburgh vaacuterosaacuteban a magyarok szeacutet-szoacutertan laktak uacutegy ahogy azt munkahelyeik igeacutenyelteacutek A pittsburghi magyar koumlzoumlsseacuteg Hazlewoodban alakult ott toumlmoumlruumlltek viszonylag nagyobb csoportban Pittsburgh koumlrnyeacute-keacuten főleg Homesteaden a magyarok elsősorban a Carnegie-feacutele vas- eacutes aceacutelgyaacuterban dol-goztak Magyarok viszonylag nagyobb szaacutemban (1920-ban 4656) Bethlehemben eacutes Johns-townban dolgoztak meacuteg A legtoumlbb magyar anyanyelvűt 1920-ban Philadelphiaacuteban szaacutemlaacutel-taacutek 8060 főt A felsoroltakon kiacutevuumll a magyar bevaacutendoroltak 100-200-as vagy kisebb cso-portokban Pennsylvania aacutellam szinte minden baacutenyatelepeacuten fellelhetőek voltak13

New York aacutellam a bevaacutendoroltak maacutesodik legnagyobb centruma volt A neacutepszaacutemlaacutelaacutesok 1890-ben 15 598 1910-ben 96 813 Magyarorszaacutegroacutel szaacutermazoacute neacutepesseacuteget mutattak ki 1920-ban 45 833 magyar anyanyelvűről szoacutelt a faacutema nagy reacuteszuumlk New York vaacuterosaacuteban A magyar negyed a Houston eacutes a 14-ik Street a 2-ik Avenue eacutes East River aacuteltal hataacuterolt teruumlleten he-lyezkedett el amelyet a magyarok bdquogulyaacutes avenue-nek is hiacutevtak az ottani magyar vendeacuteglők eacutes kocsmaacutek utaacuten amik a talaacutelkozoacutehelyeikkeacute vaacuteltak

13 PUSKAacuteS JULIANNA i m 192


Ohio a harmadik aacutellam ahovaacute sokan eacuterkeztek meacuteg magyarok 1890-ben 5491 1900-ban 16 404 1910-ben maacuter 85 881 foacute 1920-ban Ohioacuteban szaacutemlaacuteltaacutek a legtoumlbb magyar anya-nyelvűt oumlsszesen 97 962 szemeacutelyt akik koumlzuumll 55 874 volt bevaacutendorloacute a toumlbbi maacuter az USA-ban laacutetta meg a napvilaacutegot A legnagyobb eacutes viszonylag zaacutert telepuumlleacutes Cleveland vaacuterosban bontakozott ki amely vaacuterost az ott eacutelő magyarok bdquoAmerikai Kecskemeacutet-nek keacutesőbb bdquoAmerikai Debreceneacutenek sőt bdquoKis-Magyarorszaacuteg-nak is kereszteltek

Ohioban Youngstown nagyvaacuteros az USA maacutesik nagy vas- eacutes aceacutelgyaacutertoacute koumlzpontja volt Az első magyar aki odatelepuumllt eacutes oacutera-eacutekszer uumlzletet nyitott meacuteg Kossuth Lajossal eacuterke-zett az Aacutellamokba Magyarok nagyobb leacutetszaacutemban 1880-toacutel eacuterkeztek a vaacuterosba 1920-ban a magyar anyanyelvűek szaacutema 3584

Az USA keleti partvideacutekeacuten elteruumllő iparilag egyik legfejlettebb aacutellam New Jersey A szaacutezadforduloacute utaacuteni magyarok egyik centruma New Jerseyben a Magyarorszaacutegon szuumlletett szemeacutelyek szaacutema 1890-ben 3477 1910-ben 47 610 1920-ban csak a magyar anyanyelvet tekintve 59 19014

Illinois aacutellamban az 1890 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutes 3126 az 1910 eacutevi 39 838 magyar bevaacuten-dorloacutetjelzett Koumlzpontjuk Chicago volt ahol 1890-ben 1818 1910-ben 28 938 főre ruacutegott a szaacutemuk

1870 oacuteta leacuteteznek adatok az itteni magyarok leacutetszaacutemaacuteroacutel akkor meacuteg csak 159-en voltak a noumlvekedeacutes kuumlloumlnoumlskeacuteppen a szaacutezadforduloacute utaacuten indult meg15


Magyarorszaacutegi szuumlleteacutesű illetve szaacutermazaacutesuacute neacutepesseacuteg Chicagoacuteban 1890mdash1940

1890 1900 1910 1920 1930 1940

Magyarorszaacutegon szuumlletettek

1 818 4 9 4 6 28 938 2 6 106 15 3 3 7 16 0 2 0

Maacutesodik nemzedeacutek 23 2 5 1 7 9 052 4 4 103 15 0 9 0

Első eacute s maacutesodik nemzedeacutek egyuumltt

1 841 7 463 37 990 70 2 0 9 3 0 4 2 7

Forraacutes Fejős Zoltaacuten 4 sz taacuteblaacutezat

Magyar anyanyelvűek Chicagoacuteban 1910-1940

1910 1920 1930 1940

Chicago oumlsszes nem angol nyelvű lakossaacutega

781 2 1 7

805 4 8 2 8 4 2 0 5 7 6 6 8 5 0 0

Kuumllfoumlldoumln szuumlletett magyar anyanyelvű 9 507 11 727 10 9 7 6 11 7 0 0

Maacutesodik nemzedeacutek 5 746 7 6 7 8 6 3 6 0

Első eacutes maacutesodik nemzedeacutek egyuumltt 13 253 19 405 18 0 6 0

Forraacutes Fejős Zoltaacuten

Laacutesd előző iacutej 15 FEJOacuteS ZOLTAacuteN IM


Chicago koumlrnyeacutekeacuten East Chicago volt a bdquolegmagyarabb telepuumlleacutes Itt a vaacuteros oumlsszes idegen nyelvű neacutepesseacutegeacutehez viszonyiacutetva 1920-ban a magyar anyanyelvűek 13-os araacutenyt tettek ki s ezzel a maacutesodik legneacutepesebb etnikai csoportot alkottaacutek16


Az első eacutes maacutesodik nemzedeacutekbeli magyar feacuterfiak foglalkozaacutesi megoszlaacutesa Illinoisban 1910

Első generaacutecioacute Maacutesodik generaacutecioacute

Mezőgazdasaacuteg 8 4 10

Diplomaacutesok 8 7 19

Haacuteztartaacutesi eacute s magaacutenalkalmazott 1078 2 0

Kereskedelem szaacutelliacutetaacutes 593 2 0 0

Ipar 1766 7 0

Oumlsszesen 3 6 0 8 3 1 9


Magyarorszaacutegroacutel az USA-ba leginkaacutebb a legproduktiacutevabb korban vaacutendoroltak ki az em-berek A meacuteg eltartaacutesra szoruloacute gyermekek eacutes a munkaerejuumlket maacuter elvesztett idősek joacuteval kisebb araacutenyban keacutepviseltetteacutek magukat azonban a keacutesőbbiek folyamaacuten araacutenyuk fokozato-san noumlvekedett s ezzel szaporodott azok szaacutema akik veacutegleges letelepedeacutesre kezdtek beren-dezkedni

Az USA statisztikaacutei reacuteszletes adatokkal rendelkeznek a 14 eacutes 44 eacuteves kor koumlzoumltt bevaacuten-dorolt nők kormegoszlaacutesaacuteroacutel A magyar nemzetiseacutegű nők 737 szaacutezaleacuteka volt 14-21 eacuteves 197 szaacutezaleacuteka 22-29 eacuteves 54 szaacutezaleacuteka 30-37 eacuteves eacutes 12 szaacutezaleacuteka 38-44 eacuteves17


Az Egyesuumllt Aacutellamokba vaacutendorolt magyar anyanyelvűek megoszlaacutesa korcsoportok szerint () 1899-1914

14 eacuteven aluli 1 5 - 4 4 eacutev 45 eacutev felett

1899 4 0 808 152

1900 7 4 883 4 3

1901 83 873 4 4

1902 6 2 89 6 4 2

1903 7 9 875 4 6

1904 102 852 4 6

1905 8 4 867 4 9

16 FEJŐS ZOLTAacuteN i m 2 7 17 PUSKAacuteS JULIANNA im 84

1 7 6 SZONDI ILDIKOacute - SERES ALIacuteZ IVETT

14 eacuteven aluli 15-44 eacutev 45 eacutev felett 1906 90 875 35 1907 73 900 27 1908 141 824 35 1909 105 847 48 1910 134 811 55 1911 154 795 51 1912 158 792 50 1913 185 732 83 1914 143 751 106

Forraacutes Puskaacutes Julianna


A magyar 14 eacuteven feluumlli bevaacutendorloacutek iacuterni-olvasni tudaacutesa 1899-1910

iacuterni-olvasni tudoacutek Analfabeacutetaacutek

88 6 1 1 4


Az első magyar iskolaacutek leacuteteslileacuteseacutenek időpontja 1893 Ekkor nyitott meg az elemi iskola a clevelandi roacutemai katolikus hitkoumlzseacutegben

Elsősorban szemeacutelyi eacutes rokoni kapcsolatok nyomaacuten duzzadt a kivaacutendorlaacutesi folyamat Magyarorszaacutegon ezt erősiacuteti meg az USA statisztikai kimutataacutesa miszerint az 1910-es eacutevekben az oumlsszes magyar kivaacutendorloacutenak a 82 szaacutezaleacutekaacutet fűzte ismertseacuteg vagy rokoni szaacutel az előzőleg bevaacutendoroltakhoz18

A toumlbbseacuteguumlkben falusi emberek a kivaacutendorlaacutessal elvesztettek azt biztos koumlzoumlsseacutegi haacutet-teret amelyet a falvak biztosiacutetottak szaacutemukra A szaacutezadforduloacute koumlrnyeacutekeacuten a magyaror-szaacutegi emberek eacuteleteacuteben fontos szerepet jaacutetszott a vallaacutesos eacuterzuumllet A szuumllőfoumlldoumln megszo-kott egyhaacutezi koumlzoumlsseacuteg szokaacutesainak hiaacutenyaacutet kuumlloumlnoumlskeacutepp megeacuterezteacutek eacutes meacuteg a keveacutesbeacute vallaacutesos emberek is szuumlkseacutegelteacutek az egyhaacutez szolgaacuteltataacutesait pl haacutezassaacutegkoumlteacutesekneacutel gyer-mekek szuumlleteacutesekor A toumlrteacuteneti Magyarorszaacuteg Euroacutepa azon orszaacutegainak egyike volt amely nemcsak nemzetiseacutegileg hanem vallaacutesfelekezetileacuteg is soksziacutenű volt A kivaacutendor-loacutek felekezeti megoszlaacutesaacuteroacutel a magyar statisztika csak az 1905-1907 eacutes 1911-1913 kouml-zoumltti időszakokboacutel tartalmaz informaacutecioacutekat (ld 22 sz taacuteblaacutezat)

A magyar bevaacutendoroltak vallaacutesi megoszlaacutesaacuteroacutel az amerikai forraacutesok szerint az 1910-es eacutevekben a magyar bevaacutendoroltak 38-60 szaacutezaleacuteka volt roacutemai katolikus 28-30 szaacutezaleacuteka re-formaacutetus 5 -6 szaacutezaleacuteka izraelita eacutes 5 -6 szaacutezaleacuteka egyeacuteb felekezetű19

A bevaacutendoroltak első leacutepeacuteskeacutent uacuten bdquotemplom-egyleteket leacutetesiacutetettek Ezek feladata volt az egyhaacutezi koumlzoumlsseacutegek megszilaacuterdiacutetaacutesa előkeacutesziacuteteacutese templom eacutepiacuteteacutese A magyar egy-

18 PUSKAacuteS JULIANNA IM 8 6 Laacutesd az előző Iacutej 251


haacutezi koumlzoumlsseacutegek eacutes inteacutezmeacutenyek toumlrteacutenete az 1890-es eacutevektől indult el A szervezeacutest legna-gyobb lenduumllettel a protestaacutensok kezdteacutek meg Az első magyar protestaacutens egyhaacutezi koumlzoumlsseacuteg Clevelandben alakult meg 1890-ben


A kivaacutendorloacutek vallaacutes szerinti megoszlaacutesa -ban

1 9 0 5 - 1 9 0 7 1 9 1 1 - 1 9 1 3 Roacutemai katolikus 52 6 48 3 Goumlroumlg katolikus 123 161 Reformaacutetus 7 7 84 Evangeacutel ikus 9 7 81 Goumlroumlgkeleti 144 158 Unitaacuterius 0 3 03 Izraelita 2 9 2 9 E g y eacute b eacutes ismeretlen vallaacutesuacute 01 01


Az amerikai taacutersadalom azon tagjai akik Amerikaacuteban szuumllettek a bevaacutendorloacutektoacutel a kuumllfoumlldiektől mindig idegenkedtek A bevaacutendorlaacutes korlaacutetozaacutesaacutet szorgalmazoacutek koumlveteleacutesei azonban az első vilaacuteghaacuteboruacutet megelőző 20 eacutevben nem igazaacuten befolyaacutesoltaacutek a bevaacutendorlaacutesi toumlrveacutenyek alakulaacutesaacutet Igaz fokozatosan szeacutelesedett a bevaacutendorlaacutesboacutel kizaacutertak listaacuteja de ez a szabad bevaacutendorlaacutes lehetőseacutegeacutet meacuteg nem eacuterintette Ezzel egyidejűleg a bevaacutendoroltakra ki-vetett fejadoacute is emelkedett Az enyhe megszoriacutetaacutesokat tartalmazoacute hataacutestalan rendeleteket laacutetva nem nyugodtak meg a bevaacutendorlaacutes korlaacutetozaacutesaacutet kiacutevaacutenoacutek Kampaacutenyuk 1917-től kapott nagyobb lenduumlletre

1920-2 l-ben gazdasaacutegi vaacutelsaacuteg jelei jelentek meg az Egyesuumllt Aacutellamokban Lelassult a gazda-saacutegi noumlvekedeacutes uumlteme ennek koumlvetkezteacuteben maacuter nem volt szuumlkseacuteg toumlbb bevaacutendorloacute munkaerejeacutere

A gazdasaacutegi helyzet e vaacuteltozaacutesi teremtetteacutek meg a felteacuteteleket a toumlmeges bevaacutendorlaacutes korlaacutetozaacutesaacutera

1921-ben a kongresszus elfogadta a bdquoQuota Act-et amely veacuteget vetett a szabad bevaacuten-dorlaacutes időszakaacutenak A toumlrveacuteny az eacutevente beengedhető szemeacutelyek szaacutemaacutet 3 szaacutezaleacutekban ha-taacuterozta meg amit a bevaacutendorolt neacutepcsoportok baacuteziseacutevbeli szaacutemaraacutenyaacutenak megfelelően szaacutemiacutetottak ki A baacuteziseacutev 1910 volt azonban akkor maacuter viszonylag magas volt a bevaacutendo-roltak araacutenya a neacutepesseacutegben

Ezeacutert 1924-ben bevezetteacutek az uacuten bdquoImmigration Restriction Act-et amely meacuteg draszti-kusabban csoumlkkentette a bevaacutendorlaacutesi kvoacuteta kereteit mivel baacuteziseacutevkeacutent az 1890-es eszten-dőt vette alapul

Tovaacutebb szigoriacutetottaacutek a korlaacutetozaacutesokat 1927-ben a bdquoQuota of National Origin (szaacuterma-zaacutes szerinti kvoacuteta) toumlrveacutennyel amely egeacutesz Euroacutepaacuteboacutel eacutevente csak 150 ezer fő bevaacutendorlaacute-saacutet engedeacutelyezte A keret 55 szaacutezaleacutekaacutet Anglia eacutes Hollandia 15 szaacutezaleacutekaacutet Neacutemetorszaacuteg Ausztria eacutes a fennmaradt 30 szaacutezaleacutekaacutet Euroacutepa oumlsszes toumlbbi orszaacutega vehette igeacutenybe

Az 1914 eacutes 1918 koumlzoumltti haacuteboruacutes viszonyok jelentősen csoumlkkentetteacutek a kivaacutendorlaacutesokat Euroacutepa valamennyi aacutellamaacuteboacutel iacutegy Magyarorszaacutegroacutel is

Az 1920-as eacutevek elejeacuten a nemzetkoumlzi vaacutendormozgalom uacutejabb hullaacutema meacuteg ki sem bon-takozott amikor az USA-ban elfogadott toumlrveacutenyek - amelyek a magyarokat is bdquonemkiacutevaacutena-


tos kategoacuteriaacuteba soroltaacutek - lehetetlenneacute tetteacutek a nagyobb volumenű bevaacutendorlaacutesokat Az 1921-es bevaacutendorlaacutesi toumlrveacuteny a Magyarorszaacutegroacutel eacutevente beengedhetők kvoacutetaacutejaacutet 5747 szemeacutelyben aacutel-lapiacutetotta meg 1924-ben ez tovaacutebb szűkuumllt 473 foacutereacute viszont 1929-ben 869-re emelkedett20

Az 1920-as eacutevek elejeacutetől neheacutez megaacutellapiacutetani hogy haacuteny magyar vaacutendorolt eacutevente az Egyesuumllt Aacutellamokba mivel a trianoni beacutekediktaacutetum koumlvetkezteacuteben a toumlrteacuteneti Magyaror-szaacuteg hagyomaacutenyos kivaacutendorlaacutesi reacutegioacutei a szomszeacutedos orszaacutegok teruumlletei lettek iacutegy azokat a magyarokat akik ezekből az orszaacutegreacuteszekből eacuterkeztek a bevaacutendorlaacutesi hatoacutesaacuteg az uacutej aacutella-muk polgaacuteraikeacutent regisztraacutelta

Keacutet magyar statisztikus kiacuteseacuterelte meg az 1920-as eacutevekre vonatkozoacute Magyarorszaacutegroacutel eacutes a szomszeacutedos aacutellamokboacutel kivaacutendorloacute magyarok szaacutemaacutenak megbecsleacuteseacutet Egyikuumlk az 1922-1927 koumlzoumltti időszakra Magyarorszaacutegroacutel 40 ezerre a szomszeacutedos orszaacutegokboacutel 30 ezerre tet-te a tengerentuacutelra taacutevozoacute magyarok szaacutemaacutet A maacutesik - Thirring Gusztaacutev21 - szaacutemiacutetaacutesai sze-rint az 1924 eacutes 1926 koumlzoumltti eacutevekben a csehszlovaacutekiai kivaacutendorloacutek 69 szaacutezaleacuteka azokroacutel a teruumlletekről indult uacutetjaacutera amelyek koraacutebban Felvideacutek neacuteven Magyarorszaacuteghoz tartoztak Az onnan kivaacutendorloacutek koumlzuumll 6028 szemeacutely az oumlsszes taacutevozoacutek 936 szaacutezaleacuteka volt magyar nemzetiseacutegű A Romaacuteniaacuteboacutel kivaacutendoroltak 282 szaacutezaleacuteka szaacutermazott a volt magyar erdeacutelyi reacuteszekről s ezeknek 331 szaacutezaleacuteka magyar eredetű

Az Egyesuumllt Aacutellamok bevaacutendorlaacutesi hivatala nemcsak orszaacutegonkeacutent hanem anyanyel-venkeacutent is nyilvaacutentartaacutesba vette az aacutellamteruumlleteacutere leacutepőket Ennek alapjaacuten 1920-1928 kouml-zoumltt 28 150 magyar vaacutendorolt az USA-ba amelyből 18 028 Magyarorszaacutegroacutel eacutes 10 122 szemeacutely maacutes orszaacutegokboacutel eacuterkezett Az amerikaiak a zsidoacutekat kuumlloumln regisztraacuteltaacutek iacutegy nincs lehetőseacuteg az oumlsszes magyar szaacutembaveacuteteleacutere Magyarorszaacutegroacutel 1920mdash1924-ig 3 891 zsidoacute in-dult uacutetnak de az nem ismeretes hogy a szomszeacuted aacutellamokboacutel mennyien22

Az 1921-1930 eacutevekben beregisztraacuteltak koumlruumllbeluumll neacutegyoumltoumlde az 1924 eacutevi kvoacutetatoumlrveacuteny hataacutelyba leacutepteteacuteseacutet megelőzően eacuterkezett az USA-ba


Kivaacutendorlaacutes az Egyesuumllt Aacutellamokba 1920-1928

Eacutevek Magyarorszaacutegroacutel Oumlsszesen

Magyarorszaacutegroacutel magyarok

Magyarok a szomszeacutedos or-szaacutegokboacutel

Magyarok oumlsszesen

1920 84 22 67 89 1921 7 702 4 956 531 5 487 1922 5 756 4 017 1 368 5 403 1923 5 914 4 535 3 428 7 963 1924 5 806 4 498 4 710 9 208 1920-1924 25 262 18 028 10 122 28 150 1925 616 - - 885 1926 906 - - 1 076 1927 813 - - 1 049 1928 857 - - 1 112 1925-1928 3 192 - - 4 122

1920-1928 28 454 - - 32 272


2 0 PUSKAacuteS JULIANNA i m 2 5 2 21 iexcl861-1941 1894-től a Statisztikai Hivatal aligazgatoacuteja majd iexcl906-1926-ig igazgatoacuteja 22 PUSKAacuteS JULIANNA i m 169


A bevaacutendorlaacutes az Egyesuumllt Aacutellamokba az 1930-as eacutevekben meacuteg az előző eacutevtizedhez vi-szonyiacutetva is visszaesett A meacutelypont 1935-ben volt amikor csupaacuten 130 magyarorszaacutegi be-vaacutendorloacute eacuterkezett Az eacutevtized első feleacuteben a Magyarorszaacutegra visszavaacutendorloacutek szaacutema aacuteltalaacute-ban meghaladta a kivaacutendorloacutekeacutet (ld 24 sz taacuteblaacutezat)


Magyarorszaacutegroacutel az USA-ba kivaacutendorloacutek eacutes visszavaacutendorloacutek szaacutema iexcl931-1940

Kivaacutendorolt Visszavaacutendorolt

1931 5 3 6

1932 2 2 8 333

1933 183 171

1934 307 112

1935 130 129

1936 525

1937 8 5 4

1938 9 3 2

1939 1269

1940 1075

Forraacutes Puskaacutes Julianna Kivaacutendorloacute magyarok az Egyesuumllt Aacutellamokban 170O

A XIX eacutes XX szaacutezad eleji nagy kivaacutendorlaacutesi hullaacutem reacutesztvevői jellegzetesen a mező-gazdasaacutegboacutel kiszorult agraacuterneacutepesseacuteg koumlreacuteből keruumlltek ki Toumlbbseacuteguumlk szeacutenbaacutenyaacutekban vas-eacutes aceacutelgyaacuterakban vegyi uumlzemekben kapott munkaacutet mint szakkeacutepzetlen olcsoacute munkaerő hisz foumlldművesek leacuteveacuten az ipari gyaacuteri munkaacutekban nem voltak gyakorlottak

Aacuteltalaacuteban a legnehezebb legtoumlbb fizikai erőnleacutetet igeacutenylő eacutes legpiszkosabb munka lehe-tőseacutegek nyiacuteltak csak meg szaacutemukra amelyeket az amerikai dolgozoacutek nem vaacutellaltak el s amelyet bdquoforeign job-nak azaz kuumllfoumlldi munkaacutenak hiacutevtak Az asszonyok a textiliparban gyapjuacute-fonoacutegyaacuterakban a selyem- eacutes viaszosvaacuteszon-gyaacutertaacutesban ruha- eacutes feheacuternemuumlgyaacuterak-ban gumi- eacutes dohaacutenygyaacuterakban tudtak elhelyezkedni A fiatal laacutenyok gyakran haacutezi cseleacuted-nek szegődtek el amerikai csalaacutedokhoz esetleg magyar boltosokhoz szalonosokhoz havi 10-20 dollaacuter fizeteacuteseacutert A cseleacutedkedeacutest toumlbbseacuteguumlk ideiglenes munkaacutenak tekintette feacuterjhez-menetel előtti hozomaacutenygyűjteacutes lehetőseacutegeacutenek23

23 GAacuteL MARGIT i m 74



Magyarorszaacutegroacutel az Egyesuumlli Aacutellamokba vaacutendorloacutek foglalkozaacutesa () 1905-1907 1911-1913

1 9 0 5 - 1 9 0 7 1 9 1 1 - 1 9 1 3

Oumlnaacutelloacute őstermelő 111 153

Mezőgazdasaacutegi segeacutedszemeacutely 554 518

Baacutenyaacutesz baacutenyamunkaacutes 09 0 8

Oumlnaacutelloacute iparos 23 3 2

Oacutenaacutelloacute kereskedő 02 0 4

Iparforgalmi segeacutedszemeacutely 114 79

Eacutertelmiseacutegi 03 0 4

Kuumlloumln meg nem nevezett napszaacutemos 114 125

Haacutezi cseleacuted 58 55

Egyeacuteb eacutes ismeretlen foglalkozaacutesuacute 12 2 2


1922-1924 koumlzoumltt szoumlkik fel neacutemileg az eacutertelmiseacutegiek a kereskedelmi peacutenzuumlgyi fog-lalkozaacutest űzők szaacutema24


Az Egyesuumllt Aacutellamokba vaacutendorolt magyarok foglalkozaacutesi megoszlaacutesa (-ban) 1920-1924

1 9 2 0 - 1 9 2 4

Oumlnaacutelloacute foldmiacuteveloumlk 79

Ipari szakmunkaacutes baacutenyaacutesz 9 8

Kereskedelmi peacutenzuumlgyi 27

Napszaacutemosok cseleacutedek 261

Szel lemi foglalkozaacutesuacuteak 2 9

Egyeacuteb eacutes foglalkozaacutes neacutelkuumlliek 50 6


Az 1938-1941 koumlzoumltti esztendőkben a kivaacutendorloacuteknak maacuter csak alig 8 szaacutezaleacuteka paraszt eacutes mezőgazdasaacutegi munkaacutes egynegyeduumlk eacutertelmiseacutegi eacutes koumlzel feluumlk iparos eacutes kereskedő volt25 (Id 27 sz taacuteblaacutezat)

24 PUSKAacuteS JULIANNA i m 92 25 Magyar Statisztikai Eacutevkoumlnyvek 1938-1941



Az Egyesuumllt Aacutellamokba vaacutendorolt magyarok foglalkozaacutesi megoszlaacutesa (fő) 1940-1941

1 9 4 0 - 1 9 4 1

Oumlnaacutelloacute őstermelő 32

Mezőgazdasaacutegi cseleacuted napszaacutemos 7 4

Baacutenyaacutesz baacutenyamunkaacutes 1

Iparos eacutes oumlnaacutelloacute kereskedő 120

Ipari kereskedelmi koumlzlekedeacutesi munkaacutes napszaacutemos

169

Eacutertelmiseacutegi foglalkozaacutesuacute 221

Napszaacutemos haacutezicseleacuted 35


Forraacutes Puskaacutes Julianna Kivaacutendorloacute magyarok az Egyesuumllt Aacutellamokban 179 o

A neacutepszaacutemlaacutelaacutesok eredmeacutenyei alapjaacuten a magyar anyanyelvű bevaacutendoroltak szaacutema 1930-ban 274 450 1940-ben 299 228 fő volt Ugyanekkor a maacutesodik nemzedeacutek 271 840 illetve 437 080 szemeacutelyt tett ki Megnoumlvekedett a maacutesodik generaacutecioacute jelentőseacutege maacuter csak szaacutemszerű toumlbbseacuteguumlkneacutel fogva is26

A keacutet vilaacuteghaacuteboruacute koumlzoumltt a megszoriacutetaacutesok eacutes a gazdasaacutegi vaacutelsaacuteg miatt megszűnt a toumlme-ges bevaacutendorlaacutes Amerikaacuteba Az ekkor politikai vagy diszkriminaacutecioacutes okokboacutel kivaacutendorol-tak főleg az eacutertelmiseacuteg soraiboacutel keruumlltek ki eacutes koumlzuumlluumlk toumlbben az amerikai tudomaacutenyos eacutes műveacuteszeti eacutelet eacutelvonalaacuteba emelkedtek

A politikai eacutes gazdasaacutegi okokboacutel 1921 eacutes 1940 koumlzoumltt kivaacutendoroltak szaacutema 38541 fő volt27

Az Egyesuumllt Aacutellamok bevaacutendorlaacutesi hivatalai 1939-ben 1348 1940-ben 1902 uacutej magyar bevaacutendorloacutet vettek nyilvaacutentartaacutesba

A maacutesodik vilaacuteghaacuteboruacute szigoruacutean elzaacuterta az utat a tengerentuacutelra iacutegy 1945-ben csupaacuten 54 az 1941^47-es eacuteveket egyuumlttveacuteve pedig mindoumlssze 1584 Magyarorszaacutegroacutel eacuterkező szere-pel a kimutataacutesokban28

A II vilaacuteghaacuteboruacute veacutegeacutetől 1956 oktoacutebereacuteig uacutejabb magyar csoportok eacuterkeztek az USA-ba akiknek zoumlme 1945-ben eacutes az 1947-48-as politikai fordulat utaacuten taacutevozott Magyarorszaacutegroacutel

A forradalom esemeacutenyeinek eredmeacutenyekeacutent 1956 novembereacutetől 1958 juacuteniusaacutenak veacutegeacuteig elmenekuumllt koumlzel 200 ezer magyar koumlzuumll az Egyesuumllt Aacutellamok 38 045 szemeacutelyt fogadott be akik sokkal kedvezőbb elbaacutenaacutesban reacuteszesuumlltek mint a maacutesodik vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten eacuterkezettek

Az 1980 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacuteskor 1776902 fő vallotta magaacutet az USA-ban magyar szaacuterma-zaacutesuacutenak Koumlzuumlluumlk 180000 fő a megkeacuterdezettek 101 szaacutezaleacuteka nyilatkozta azt hogy ottho-naacuteban magyarul beszeacutel Ebből 1990-ben maacuter csak 147905 szemeacutely 935 szaacutezaleacutek aacutelliacutetotta ugyanezt29

26 PUSKAacuteS JULIANNA i m 96 httpwwwemagyarnetindexphpp=articleamptype=regionalampid=12 28 Laacutesd 26 Ij httpvwwemagyarnetindexphpp=articleamptype=regionalampid=12


A 2000 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint 1398724 magyar eredetű ember eacutel az Aacutellamokban Ebből Ohioban 193951 New Yorkban 137029 Californiaacuteban 133988 Pennsylvaniaacuteban 132184 eacutes New Jerseyben 115615 foacute

A toumlbbi aacutellamban a koumlvetkezőkeacuteppen alakul a magyarok szaacutema illetve az oumlsszneacutepes-seacuteghez viszonyiacutetott szaacutezaleacutekos araacutenya

Alabama 3977 (01) Alaska 2238 (04) Arizona 23571 (05) Arkansas 2309 (01) Connecticut 40836 (12) DC 2048 (04) Delaware 3886 (05) Florida 96885 (06) Georgia 15293 (02) Hawaii 2104 (02) Idaho 2 672 (02) Illinois 55971 (05) Indiana 35715 (06) Iowa 3366 (01) Kansas 3903 (01) Kentucky 6499 (02) Louisiana 4625 (01) Maine 2906 (02) Maryland 22941 (04) Massachusetts 18427 (03) Michigan 98036 (10) Minnesota 12279 (02) Missis-sippi 1843 (01) Missouri 13694 (02) Montana 3250 (04) Nebraska 2740 (02) Nevada 10285 (05) New Hampshire 3784 (03) New Mexico 4331 (02) North Carolina 16100 (02) North Dakota 2802 (04) Oklahoma 3626 (01) Ore-gon 11265 (03) Rhode Island 2127 (02) South Carolina 7953 (02) South Dakota 982 (01) Tennessee 8323 (01) Texas 30234 (01) Utah 3306 (01) Vermont 3058 (05) Virginia 25783 (04) Washington 18590 (03) West Virginia 7477 (04) Wisconsin 23945 (04) eacutes Wyoming 1561 fő (03)30

2001-ben 1 398 724 szemeacutely aacutelliacutetotta magaacuteroacutel hogy elsősorban magyar eredetű A 2006-os amerikai statisztika adatai szerint 1 563 081 magyar vagy magyar szaacutermazaacute-

suacute ember eacutel az Egyesuumllt Aacutellamokban Legnagyobb szaacutezaleacutekban a New York aacutellambeli Kiryas Joel telepuumlleacutesen laknak ahol az ott eacutelők 189 szaacutezaleacutekaacutet alkotjaacutek Az ohioi Fairport Harborban a lakossaacuteg 118 szaacutezaleacuteka magyar szaacutermazaacutesuacute

Tovaacutebbi telepuumlleacutesek ahol szaacutemottevő araacutenyban fellelhetőek magyarok West Pike Run (Pennsylvania) 106 Freernansburg (Pennsylvania) 96 Paint

(Pennsylvania) 96 Kaser (New York) 94 New Square (New York) 88 Windsor (Ohio) 82 West Brownsville (Pennsylvania) 81 Monroe (New York) 80 Colebrook (Ohio) 79 Fountain Hill (Pennsylvania) 79 Tiltonsville (Ohio) 77 Greig (New York) 70 Oregon (Ohio) 67 Pepper Pike (Ohio) 67 Lyndhurst (Ohio) 58 Northwood (Ohio) 57 Sheffield Lake (Ohio) 57 Allen Park (Michigan) 56 Glen Ullin (North Dakota) 55 Hebron (North Dakota) 52 eacutes Mayfield (Ohio) 5131

Kuumlloumlnboumlző becsleacutesek alapjaacuten jelenleg megkoumlzeliacutetőleg 730 ezer főre tehető azoknak a szaacutema akikről elmondhatoacute hogy őrzik magyar oumlnazonossaacutegukat A fennmaradoacute reacutesz a nem első generaacutecioacutes aacutellampolgaacuterok meacuteg toumlbbeacute-keveacutesbeacute szaacutemon tartjaacutek valamikori magyar eredetuumlket de e teacuteren maacuter nem igazaacuten aktivizaacutelhatoacuteak A leszaacutermazottakkal egyuumltt a ma-gyar geacutent hordoacute szemeacutelyek szaacutema 4 millioacute koumlruumll lehet az Amerikai Egyesuumllt Aacutellamokban32

12 Kanada

Kanadaacuteba а XIX szaacutezadban kezdtek betelepuumllni a magyarok 1886-ban eacuterkezett meg az első nagyobb 40 fős csoport

Kanada egyik nyugati tartomaacutenyaacuteban а XIX szaacutezad veacutegeacuten egy magyar telepuumlleacutes is leacutete-suumllt Esterhaacutezy neacuteven

311 httpwvvwmagyaronlinenetforumviewtopicphptopic=594ampforum=71 31 httpwwwwikipediahu 32 httpwwwemagyarnetindexphpp=articleamptype=regicralampid=12


A bevaacutendorlaacutes Kanadaacuteban nem volt olyan nagy meacuterteacutekű mint maacutes orszaacutegokban de az egyes hullaacutemok itt is elkuumlloumlniacutethetők Az első 1885-1914 a maacutesodik 1919-től 1949-ig a harmadik pedig az oumltvenes eacutevekben33

Kanadaacuteba a magyarok toumlmeges vaacutendorlaacutesa csak az 1920-as eacutevektől főkeacutent 1924-től bontakozott ki Az Egyesuumllt Aacutellamok kvoacutetarendszereacutenek doumlntő szerepe volt abban hogy 1924 utaacuten a magyar kivaacutendorlaacutes egyre inkaacutebb Kanada feleacute iraacutenyult Az 1924-1930 koumlzoumltti eacutevekben Kanadaacuteba a magyar statisztikaacutek szerint 25 470-en a bevaacutendorlaacutesi hatoacutesaacutegok adatai szerint 29 370-en vaacutendoroltak

A kanadai kivaacutendorlaacutes az amerikai kivaacutendorlaacutes bdquogyermeke abboacutel a tekintetből is hogy toumlbben az 1920-as eacutevekben azzal a ceacutellal indultak Kanadaacuteba hogy onnan aacutetjuthassanak az USA-ba

A kivaacutendorloacutek toumlbbseacuteguumlkben az agraacuterneacutepesseacuteg koumlreacuteből keruumlltek ki eacutes főleg Magyaror-szaacuteg eacuteszak-keleti reacutegioacuteiboacutel Szabolcs Szatmaacuter eacutes Heves megyeacutekből

A magyar bevaacutendoroltak koumlzuumll legtoumlbben a nyugati tartomaacutenyokban mezőgazdasaacutegi munkaacuteskeacutent kezdteacutek bozoacutetot irtottak fakitermeleacutesi munkaacutet veacutegeztek esetleg baacutenyaacutekban vasuacuteteacutepiacuteteacutesekneacutel dolgoztak Az 1930-as eacutevek koumlzepeacutetől egyre inkaacutebb kelet feleacute kezdtek huacute-zoacutedni ahol inkaacutebb remeacutenykedhettek abban hogy nyaacuteron a mezőgazdasaacutegban teacutelen az ipar-ban napszaacutemos munkaacutehoz juthatnak Ennek soraacuten toumlmoumlruumlltek Kelet-Kanadaacuteba Ontario ipa-ri centrumaiba eacutes mezőgazdasaacutegaacuteba elsősorban a dohaacutenyvideacutekekre A harmincas eacutevek ma-gyarsaacutegaacutenak bdquofővaacuterosa Montreal volt

A kivaacutendorlaacutesi hullaacutem Kanadaacuteba roumlvid ideig tartott mivel 1930 koumlruumll maacuter ez az orszaacuteg is igyekezett kapuit bezaacuterni az idegenek előtt Az 1930-as eacutevekben maacuter ismeacutet kevesebb ma-gyar vaacutendorolt Kanadaacuteba mint az USA-ba34

Mindkeacutet vilaacuteghaacuteboruacute alatt szuumlneteltetteacutek a magyarok befogadaacutesaacutet Egyetlen nagy magyar bevaacutendorloacute hullaacutem zuacutedult Kanadaacuteba 1956-5 8-ban amikor koumlzel

40 ezer menekuumllt eacuterkezett A legtoumlbb menekuumllőnek Kanada volt az elsődleges vaacutelasztaacutesa ugyanis 1956 novembe-

reacuteben a kanadai kivaacutendorlaacutesi toumlrveacutenyeket kezdteacutek laziacutetani Kanada elfogadta eacutes aktiacutevan se-giacutetette a menekuumllteket Az első hoacutenapban 369 magyar vaacutendorolt Kanadaacuteba decemberre ez a szaacutem maacuter 4274-re ugrott 1957-ben a csuacutecspontot eleacuterve 29825 főt fogadott be Kanada Ez folytatoacutedott 1958 szeptembereacuteig Az aacutellami szervezetek proacutebaacuteltaacutek szeacutetosztani a menekuumllte-ket Kanada minden reacuteszeacutebe azonban a toumlbbseacuteg Ontario tartomaacutenyban telepedett le

A statisztikai jelenteacutesek szerint 1951 eacutes 1961 koumlzoumltt 19541 magyar szuumlleteacutesű szemeacutely-lyel noumlvekedett a tartomaacuteny35


Az 1956 decembere eacutes 1957 januaacuter 25 koumlzoumltt Kanadaacuteba eacuterkezett magyar menekuumlltek felekezeti megoszlaacutesuk alapjaacuten

1956 december 1957 januaacuter 1 - 2 5

Roacutemai katolikus 6 5 428

Zsidoacute 2 0 396

Protetaacutens 15 176

Forraacutes httpwww3sympaticocathidasHungarian-historyKanadahtml

httpwwwbiblu-szegedhuhaemigraciokanadahtml 34 PUSKAacuteS JULIANNA i m 9 8 11 httpwww 1956memorialcomhunhistorydoc


A bevaacutendorlaacutes folyamatosan tartott keacutesőbb is mivel Kanada a magyarok szaacutemaacutera ked-vezőbb lehetőseacutegeket nyuacutejtott eacutes koumlnnyebb letelepedeacutesi felteacutetelekkel rendelkezett mint az Egyesuumllt Aacutellamok Egeacuteszen a 1980-as eacutevek veacutegeacuteig eacutevente toumlbb mint ezerrel gyarapodott a kanadai magyarsaacuteg szaacutema

A magyaroknak csaknem fele Ontario aacutellamban azon beluumll is Torontoacuteban eacutes koumlrnyeacutekeacuten lakik36

Az 1994-es neacutepszaacutemlaacutelaacutes 189000 magyar szaacutermazaacutesuacute szemeacutelyt szaacutemlaacutelt Ebből 97845 főnek mindkeacutet szuumllője magyar volt 91150-nek csak az egyik

Az 1996-os neacutepszaacutemlaacutelaacutes maacuter 250525 magyarroacutel szaacutemolt be37

A magyarorszaacutegi romaacutek első nagyobb araacutenyuacute migraacutecioacuteja Kanadaacuteba 1998-ban kezdő-doumltt majd legnagyobb hullaacutemban 1999 eacutes 2000 koumlzoumltt A Kanadai Bevaacutendorlaacutesi Hivatal adatai szerint 2000 utolsoacute haacuterom hoacutenapjaacuteban jelentősen megugrott a szaacutemuk miacuteg augusz-tusig havonta koumlruumllbeluumll 135 magyar menedeacutekkeacuterelmet vettek nyilvaacutentartaacutesba novemberre ez a szaacutem 290-re szoumlkoumltt fel eacutes november veacutegeacuteig oumlsszesen 1884 magyarorszaacutegi roma me-nekuumlltkeacuterelmeacutet regisztraacuteltaacutek38 2000-ig a kanadai hatoacutesaacutegoknak a beadvaacutenyok uumlgyeacuteben szuuml-letett doumlnteacutesei 31 szaacutezaleacutekban voltak pozitiacutevak a romaacutek szaacutemaacutera39

A 2001 eacutevi hivatalos neacutepszaacutemlaacutelaacutes alapjaacuten az orszaacutegban oumlsszesen 267255 lakos vallot-ta magaacutet magyar szaacutermazaacutesuacutenak koumlzuumlluumlk mindoumlssze 91795 fő jeloumllte meg kizaacuteroacutelag a ma-gyar nemzetiseacuteget Legtoumlbben Ontarioacuteban (128570 fő) Brit-Columbiaacuteban (43515 fő) eacutes Albertaacuteban (41535 fő) eacutelnek ahol szervezett koumlzoumlsseacutegekkel eacutes egyhaacutezakkal is rendelkez-nek A keacutet legneacutepesebb kanadai magyar koumlzpontnak tovaacutebbra is Toronto (46790 fő) illetve Montreaacutel (14190 fő) szaacutemiacutet40

Napjainkban - a 2006-os neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint - 315 510 magyar eacutel Kanadaacuteban41

2 Latin-Amerika

Latin-Amerika orszaacutegai feacutelperifeacuterikus aacutellamok Baacutermilyen dinamikus volt is a fejlődeacutesuumlk a maacutesodik vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten szociaacutelis viszonyaik meacutegis elmaradottabbak eacuteletsziacutenvonaluk alacsonyabb mint az eacuteszak-amerikai kontinens orszaacutegainak Foumlldrajzi jellemzői is maacutesok eacuteghajlata troacutepusi amelyhez nehezebb alkalmazkodnia az euroacutepai időjaacuteraacuteshoz szokottaknak

Ezekkel a tulajdonsaacutegokkal magyaraacutezhatoacute hogy a kivaacutendorloacute magyarok uacuteti ceacuteljai koumlzoumltt csak a veacutegső lehetőseacutegek egyikekeacutent szerepelt Latin-Amerika42

A latin-amerikai magyar jelenleacutetet tanulmaacutenyozva oumlt elkuumlloumlniacutethető korszakot kuumlloumlnboumlz-tethetuumlnk meg

1) a gyarmati korszak 2) az első vilaacuteghaacuteboruacuteval bezaacuteruloacute modern kori vaacutendormozgalom 3) a keacutet vilaacuteghaacuteboruacute koumlzoumltti modern vaacutendormozgalom 4) a maacutesodik vilaacuteghaacuteboruacute utaacuteni DP-k azaz hontalan szemeacutelyek emigraacutecioacuteja 5) az 1956-os forradalmat koumlvető politikai menekuumlltek korszaka43

36 httpwwwriemzetismerethu 31 httpwwwtransycancenzushtml 38 httpwwwromapagehu 39 httpwwwcipphu 40 httpwwwhhrforghtmhmenuid=060209 41 httpwwwwikipediahu 42 SZAacuteNTOacute MIKLOacuteS Tengerentuacuteli magyarok 14


A XIX szaacutezad elejeacuten a spanyol gyarmati uralomtoacutel fuumlggetlenneacute vaacuteloacute Latin-Amerikaacuteban folyamatosan polgaacuterhaacuteboruacutek eacutes orszaacutegok koumlzoumltti harcok duacuteltak A szaacutezadforduloacute haacuteboruacutei-ban maacuter kimutathatoacute volt a magyar katonaacutek jelenleacutete

A Latin-Amerikaacutet eacuterintő korai magyar kivaacutendorlaacutes maacutesik fontos reacutesztvevőjeacutet a baacutenyaacute-szok eacutes a baacutenyaacuteszati szakemberek jelentetteacutek Ez a bevaacutendorlaacutes a szaacutezad maacutesodik feleacuteben sem szűnt meg

A katonaacutek eacutes a baacutenyaacuteszok mellett a Magyarorszaacutegroacutel eacuterkező cigaacutenyok adtaacutek a kivaacutendor-laacutes kezdeti szakaszaacutenak harmadik elemeacutet mely leacutetszaacutemaacuteban az eddigiek koumlzuumll a legna-gyobb volt A latin-amerikai koumlznyelvben egy időben a magyar szoacute a cigaacuteny szinonimaacuteja-keacutent terjedt el

A cigaacuteny kivaacutendorlaacutes mellett a magyar oumlroumlmlaacutenyok jelenleacutete sem volt elhanyagolhatoacute Az idő előre haladtaacuteval egyre intenzivebbeacute vaacuteloacute leaacutenykereskedelem folytaacuten a latin-amerikai nyilvaacutenoshaacutezakba keruumllt magyar taacutencos laacutenyok eacutes prostituaacuteltak szaacutema is folyamatosan nőtt sőt olyan orszaacutegokba is eljutottak amelyeket az euroacutepai bevaacutendorlaacutes nem igazaacuten eacuterintett

A kivaacutendorloacutek legneacutepesebb csoportjaacutet a foumlldművesek jelentetteacutek ugyanis a magyaror-szaacutegi kivaacutendorloacutek zoumlme nem az uacutej eacutelet kezdeacuteseacutenek remeacutenyeacuteben indult uacutetnak hanem a me-zőgazdasaacutegon beluumll fennaacutelloacute foglalkoztataacutesi probleacutemaacutek okozta egzisztenciaacutelis gondok le-kuumlzdeacutese miatt Ezen esetekben gyakran nem egeacutesz csalaacutedok hanem csak azok munkakeacutepes feacuterfi tagjai vaacutegtak neki az utazaacutesnak

Nagyobb szaacutemban az 1920-as eacutevek elejeacutetől kezdtek eacuterkezni a magyarok a kontinensre Ennek okai elsősorban az Egyesuumllt Aacutellamok aacuteltal ekkor bevezetett kvoacutetatoumlrveacutenyek vol-

tak Latin-Amerika szerte uacutej magyar koloacuteniaacutek alakultak amelyekben azonban csak ala-csony 10-20 szaacutezaleacutekos volt az anyaorszaacutegi magyarsaacuteg reacuteszaraacutenya44

21 Koumlzeacutep-Amerika eacutes a Karib-teacuterseacuteg

A XIX szaacutezadban az Euroacutepaacuteboacutel a tengerentuacutelra iraacutenyuloacute vaacutendormozgalmak messze el-keruumllteacutek a koumlzeacutep-amerikai eacutes a Karib-teacuterseacutegi orszaacutegokat Inkaacutebb csak a kereskedelmi uacutetvo-nalak menteacuten talaacutelhatoacute kikoumltőkben telepedtek le kereskedők

A nagy aacutetmenő forgalmat lebonyoliacutetoacute Panamaacuteban sok osztraacutek-magyar kereskedő meg-fordult Az 1881-ben meginduloacute csatornaeacutepiacuteteacutesi munkaacutelatok tovaacutebbi bevaacutendorloacutekat vonzot-tak a teacuterseacutegbe A nem sokkal keacutesőbb leaacutelloacute eacutepiacuteteacutesi munkaacutek 1903-ban kezdődtek meg uacutejra de a leacutetező adatok szerint ekkor maacuter csak neacutehaacuteny magyar eacuterkezett ide az Egyesuumllt Aacutella-mokboacutel45

A Dominikai Koumlztaacutersasaacuteg az 1956-os magyarok megsegiacuteteacutese eacuterdekeacuteben 200 ezer ma-gyar menekuumllt fogadaacutesaacutera tett felajaacutenlaacutest amelynek eredmeacutenyekeacutent veacuteguumll 582 menekuumllt eacuter-kezett 1957 maacutejusaacuteban Tekintve hogy a magyarok 83 szaacutezaleacuteka foumlldművesnek vallotta magaacutet a dominikai kormaacuteny egy a haiti hataacuter koumlzeleacuteben talaacutelhatoacute telepen helyezte el őket A troacutepusi eacuteghajlattal azonban a magyarok nem igazaacuten tudtak megbirkoacutezni iacutegy meacuteg ugyan-abban az eacutevben 400 fő visszaszaacutelliacutettatta magaacutet Beacutecsbe

Hasonloacutean alakult a magyar menekuumlltek Francia Guayana beli telepiacuteteacutese is

43 TORBAacuteGYl PEacuteTER Magyar kivaacutendorlaacutes Latin-Amerikaacuteba az első vilaacuteghaacuteboruacute előtt 16 44 TORBAacuteGYl PEacuteTER Magyarok Latin-Amerikaacuteban 5 4i TORBAacuteGYl PEacuteTER Magyar kivaacutendorlaacutes Latin-Amerikaacuteba az első vilaacuteghaacuteboruacute előtt 43


A Karib-teacuterseacuteg sok kis szigeteacuten telepuumlltek le szoacutervaacutenyosan a magyarok peacuteldaacuteul Curacaoacuten Barbadoson vagy Trinidadon legnagyobb szaacutemban azonban Puerto Rico szige-teacuten koumlruumllbeluumll 150-200-an46

211 Kuba

Csak elszoacutertan telepuumlltek magyar bevaacutendorloacutek ide is A XIX szaacutezad koumlzepeacuten fordult meg előszoumlr magyar Kubaacuteban majd az 1860-as eacutevektől kezdtek feltűnni a magyar emigraacuten-sok Trianon utaacuten a magyarsaacuteg doumlntő toumlbbseacutegeacutet az utoacutedaacutellambeliek adtaacutek Kubaacuteban ez az araacuteny 60 szaacutezaleacutekos volt A Havannaacuteba eacuterkező magyarok 80-90 szaacutezaleacutekban fiatal feacuterfiak-boacutel aacutelltak s aacutetlagosan csupaacuten 2 szaacutezaleacutekuk volt iacuteraacutestudatlan A kubai magyarsaacuteg nagy reacutesze videacuteken eacutelt meacutegis Havanna vaacutelt a koloacuteniaacutejuk sziacuteveacuteveacute mert a fővaacuteroson beluumll nagyjaacuteboacutel egy helyen - a Reacutegi Havanna vaacuterosreacutesz kikoumltő felőli reacuteszeacuten - toumlmoumlruumllt az oumlsszes magyar

Leacutetszaacutemukat tekintve a kubai adatok szerint 1927-ig 1945 magyar aacutellampolgaacuter eacuterkezett magyarorszaacutegi forraacutesokban azonban 3000 eacutes 8000 koumlzoumltti magyarsaacutegroacutel beszeacutelnek a huacuteszas eacutevekben A kubai haacuteboruacute utaacuten szaacutemuk rohamosan csoumlkkent a negyvenes eacutevek veacutegeacutere maacuter 600 főre zsugorodtak s legtoumlbben a Kubaacuteboacutel valoacute kivaacutendorlaacutest vaacutelasztottaacutek

Az 1953-as kubai neacutepszaacutemlaacutelaacutesi mutatoacutek szerint 157-en maradtak az orszaacutegban47

212 Mexikoacute

1664-ben bukkant fel az első magyar Mexikoacuteban Az akkori gyarmati Mexikoacuteba eacuterkező jezsuita misszionaacuteriusok koumlzoumltt volt a magyar Raacutetkay Jaacutenos

Az 1820-as eacutevek elejeacutetől neacutemet baacutenyaacuteszok tűntek fel az orszaacutegban akik koumlzoumltt toumlbb magyar nemzetiseacutegű is akadt

Az 1840-es eacutevekben az amerikai-mexikoacutei haacuteboruacuteban maacuter szaacutemos magyar emigraacutens harcolt eacutes jutott foumlldhoumlz a megszerzett teruumlleteken

Az 1848-as magyar forradalom esemeacutenyeit a mexikoacutei sajtoacute nagy figyelemmel kiacuteseacuterte eacutes a kormaacutenyzat a gyeacuteren lakott orszaacutegreacuteszek kolonizaacutecioacuteja mellett doumlntoumltt 12 000 magyar szabadsaacutegharcost kiacutevaacutentak betelepiacuteteni A telepiacuteteacutesi program azonban nem jaacutert sikerrel csupaacuten 2 magyar vaacutendorolt ki ebben az időben tartoacutes letelepedeacutesi ceacutelzattal Mexikoacuteba

1856 eacutes 1865 koumlzoumltt jelentek meg az első 48-as magyarok akik szerződeacuteses alkalma-zottkeacutent utazoacutekeacutent vagy kereskedőkeacutent eacuterkeztek

Az 1860-as esztendő elejeacutetől polgaacuterhaacuteboruacutes helyzet bontakozott ki Mexikoacuteban amelyben 50-60 magyar honveacuted is harcolt s melyet koumlvetően sokan le is telepedtek az orszaacutegban

A magyarok az aacutellam teruumlleteacutenek kuumlloumlnboumlző reacuteszein elszoacutertan eacuteltek Az 1890-es eacutevekben nagy hullaacutemban eacuterkeztek kelet-euroacutepai cigaacuteny bevaacutendorloacutek Mexi-

koacuteba kuumlloumlnoumlskeacutepp Magyarorszaacutegroacutel legnagyobb szaacutemban Baacuter az 184849-es forradalom ismertteacute tette a magyar nevet meacutegis a mexikoacutei koumlznyelvben ez az elnevezeacutes a cigaacuteny szi-nonimaacutejakeacutent terjedt el A XIX szaacutezadban maacuter az oumlsszes cigaacutenyt - szaacutermazaacutesaacutetoacutel fuumlggetle-nuumll - bdquohungaro-nak azaz magyarnak hiacutevtak48

A neacutepszaacutemlaacutelaacutesi adatok szerint az 1895-ben 263 főt kitevő magyar koloacutenia 5 eacutev alatt 252 főre zsugorodott

46 TORBAacuteGYl PEacuteTER Magyarok Latin-Amerikaacuteban 4 47 Laacutesd előző Ij 48 Laacutesd előző Ij


1910-ben maacuter 460 foumlt szaacutemlaacuteltak mely a tiacutezes eacutevek elejeacuten meacuteg tovaacutebb-bővuumllt azonban a rossz munkafelteacuteteleknek koumlszoumlnhetően 1920-ra 500 foumlre csoumlkkent A vilaacuteghaacuteboruacute hataacutesaacutera a magyar bevaacutendorlaacutes teljesen megaacutellt illetve sok magyar a tovaacutebbvaacutendorlaacutes mellett tette le voksaacutet 1920 utaacuten a magyarok leacutetszaacutema 78 foumlre apadt le49

Keacutesőbb uacutejra elindult a bevaacutendorlaacutes eacutes paacuter eacutev alatt a magyar koumlzoumlsseacuteg toumlbb ezer fősre duzzadt Ennek egyik oka az Egyesuumllt Aacutellamok aacuteltal hozott szigoruacute bevaacutendorlaacutesi toumlrveacutenyek voltak 1921-ben eacutes 1924-ben melyek hataacutesaacutera toumlmeges vaacutendorlaacutes indult az Egyesuumllt Aacutella-mokkal szomszeacutedos orszaacutegok feleacute ugyanis az amerikai kormaacutenyzat kvoacutetaacuten feluumlli lehetőseacute-get biztosiacutetott azon szemeacutelyeknek akik megszakiacutetaacutes neacutelkuumll legalaacutebb 1 keacutesőbb 5 eacutevig vala-melyik koumlzeacutep-amerikai aacutellamban tartoacutezkodtak50

A magyar bevaacutendorloacutek doumlntő toumlbbseacutege Veracruzban az orszaacuteg a legnagyobb kikoumltőjeacute-ben eacutert a mexikoacutei partokhoz Sokan vetteacutek az iraacutenyt az eacuteszaki hataacuter menti vaacuterosok feleacute el-sősorban Nuevo Laredoba eacutes Ciudad Juarezbe az Egyesuumllt Aacutellamokba valoacute aacutetszoumlkeacutes haacutetsoacute szaacutendeacutekaacuteval Az amerikai kormaacuteny azonban a hataacuterokat megerősiacutetette

Miutaacuten az USA 1924-ben tovaacutebbszigoriacutetotta a bevaacutendorlaacutesi felteacuteteleket mindenki szaacute-maacutera kezdett nyilvaacutenvaloacutevaacute vaacutelni hogy hosszabb taacutevra kell Mexikoacuteban berendezkedni iacutegy megindult az orszaacuteg belső nagyobb vaacuterosai feleacute az aacuteramlaacutes A legtoumlbben Mexikoacutevaacuterost szemelteacutek ki

A magyar koloacutenia egyre noumlvekedett 1925-re leacutetszaacutemuk eleacuterte az 5000 főt 1927-re vi-szont a megeacutelheteacutesi viszonyok folyamatos romlaacutesa eacutes a kereseti lehetőseacutegek kedvezőtlen vaacuteltozaacutesa koumlvetkezteacuteben sokan a tovaacutebb- vagy a hazavaacutendorlaacutes mellett doumlntoumlttek

A magyar bevaacutendorlaacutes tovaacutebbi csoumlkkeneacuteseacutet eredmeacutenyezteacutek a mexikoacutei bevaacutendorlaacutesi toumlr-veacutenyek is melyek a cigaacutenyok bevaacutendorlaacutesaacutenak minimalizaacutelaacutesaacutet ceacuteloztaacutek azonban a tiltaacutes-ban az bdquohuacutengaro megnevezeacutest hasznaacuteltaacutek

A harmincas eacutevek maacutesodik feleacutetől a magyar emigraacutecioacute neacutemileg uacutejra felerősoumldoumltt a zsi-doacutetoumlrveacutenyek koumlvetkezteacuteben Magyarorszaacutegot elhagyni keacutenyszeruumllő izraelitaacutek betelepuumlleacutese folytaacuten51

Az 1956-os magyar forradalom politikai menekuumlltaacuteradata elkeruumllte Mexikoacutet Jelenleg - becsleacutesek alapjaacuten - koumlruumllbeluumll 300 magyar szaacutermazaacutesuacute egyeacuten eacutel Mexikoacute szerte52

22 Deacutel-Amerika

Deacutel-Amerika orszaacutegai koumlzuumll Argentiacutenaacuteban eacutes Braziacuteliaacuteban eacutelnek legnagyobb szaacutemban eacutes joacute neacutehaacuteny eacutevszaacutezados muacutelttal a magyarok Uruguayban eacutes Venezuelaacuteban viszonylag szinteacuten jelentős a szaacutemuk de van szervezetuumlk Chileacuteben eacutes Peruban is

221 Braziacutelia

Braziacuteliaacuteban a legkoraacutebbi magyar vonatkozaacutesuacute adat a XVI szaacutezad első feleacutere dataacutelhatoacute Akaacutercsak a toumlbbi latin-amerikai orszaacutegban a magyar jelenleacutet itt is a jezsuitaacutekkal a ka-

tonaacutekkal eacutes zsoldosokkal a cigaacutenyokkal valamint a baacutenyaacuteszokkal vette kezdeteacutet Majd szaacutemos magyar eacuterkezett az 184849-es szabadsaacutegharc bukaacutesaacutet koumlvetően is

49 Laacutesd 45 Ij 50 i m 96 Iacutej 51 TORBAacuteGYI PEacuteTER Magyarok Latin-Amerikaacuteban 52 httpwwwmtakihu


Az 184849-es politikai menekuumlltek mellett egyre toumlbb magyar telepes szaacutellt partra Bra-ziacutelia partjainaacutel akiknek nagy reacutesze azonban beolvadt a brazilok illetve a neacutemet bevaacutendor-loacutek koumlzeacute

Az első igazi toumlmeges bevaacutendorlaacutes a XIX szaacutezad utolsoacute eacutevtizedeiben kezdődoumltt meg Az 1871 eacutes 1901 koumlzoumltti esztendőkben csak a neacutemet kikoumltőkből 1235 magyar hajoacutezott

Braziacutelia iraacutenyaacuteba Genova kikoumltőjeacuteből 1889 eacutes 1900 koumlzoumltt 10 317 tő kelt uacutetra A szaacutezadforduloacuten megkoumlzeliacutetőleg 10-12 000 magyar eacutelt Braziacuteliaacuteban akiknek nagy toumlbb-

seacutege az orszaacuteg deacuteli reacuteszeacuten Santa Catarina eacutes Rio Grandeacute do Sul aacutellamokban telepedett meg53

A csoportos letelepedeacutes toumlbbek koumlzoumltt Missoes Guarany Neu-Wuumlrttemberg Ijuhy Santa Cruz Venancio Ayres Taquara eacutes San Antonio koumlrzeteit tovaacutebbaacute Rio Grandeacute Pelotas Santa Maria Porto Alegre Santana do Livremento Saacuteo Gaacutebriel eacutes Alegrete vaacuteros-okat eacutes azok koumlrnyeacutekeacutet eacuterintette de valoacuteban jelentős magyar koumlzoumlsseacuteg csak 4 telepuumlleacutesen alakult Santo Antonio de Patrulhaacuten ahovaacute 250 magyar csalaacuted koumlltoumlzoumltt Jaguaryn ahova 50 csalaacuted Canto Gaacutelon eacutes Jaraguaacute de Sulon ahol 200 veszpreacutemi eacutes 30 szeacutekesfeheacutervaacuteri csa-laacuted lelt otthonra54

Kisebb szaacutemban Braziacutelia maacutes reacuteszeibe is eacuterkeztek magyarok A szaacutezadforduloacute utaacuten a magyar bevaacutendorlaacutes neacutemileg visszaesett Az 1908 eacutes 1914 kouml-

zoumltti 6 eacutevben csak 1722 szemeacutely bevaacutendorlaacutesaacutet regisztraacuteltaacutek Ez az első vilaacuteghaacuteboruacute alatt tovaacutebb csoumlkkent kevesebb mint 200 főre55

1908 eacutes 1929 koumlzoumltt oumlsszesen 56 716 magyar nemzetiseacutegű bevaacutendorloacute eacuterkezett Braziacuteliaacute-ba akik koumlzuumll csak 6501-en (1146) rendelkeztek magyar uacutetleveacutellel

A Szerb-Horvaacutet-Szloveacuten Kiraacutelysaacuteg teruumlleteacuteről 1924 első haacuterom hoacutenapjaacuteban kivaacutendorolt 5685 szemeacutelyből 28 szaacutezaleacutek volt vajdasaacutegi magyar

A huacuteszas eacutevekre toumlmeges magyar bevaacutendorlaacutes indult az utoacutedaacutellamokboacutel 1923 eacutes 1927 koumlzoumltt havi 400-500 magyar eacuterkezett56 A bevaacutendorlaacutes intenzitaacutesa keacutesőbb lecsoumlkkent a bra-zil magyar koumlzoumlsseacuteg leacutetszaacutema meacutegis 80 000 koumlruumllire volt tehető

Ennek nagy reacuteszeacutet az utoacutedaacutellamokboacutel eacuterkezett foumlldművesek tetteacutek ki de volt koumlztuumlk egy kisebb vaacuterosi izraelita vallaacutesuacute eacutertelmiseacutegi reacuteteg is A brazil statisztikaacutekban a vaacuterosokboacutel joumltt magyar bevaacutendorloacutek sokszor foumlldműveskeacutent lettek feltuumlntetve mert iacutegy koumlnnyebben feacuterkőztek be az agraacuterneacutepesseacuteget preferaacuteloacute Braziacuteliaacuteba57

A magyarok doumlntő haacutenyada Santos kikoumltőjeacutebe eacuterkezett ahonnan ingyen juthattak el Sao Paulo vaacuterosaacuteba ahol sorra alakultak a magyar telepek

Sao Paulo sem tudta azonban felsziacutevni az oumlsszes euroacutepai bevaacutendorloacutet A romloacute munka-koumlruumllmeacutenyek koumlvetkezteacuteben a huacuteszas eacutevek veacutegeacutetől sokan inkaacutebb uacutejra a videacuteki letelepedeacutes feleacute hajlottak iacutegy Sao Paulo aacutellamban videacuteken is tekinteacutelyes szaacutemuacute magyar telepedett le A huacuteszas eacutevekben fellenduumllő kaacuteveacute- gyapot- rizs- bab- eacutes kukoricatermeleacutesnek koumlszoumlnhetően a Mogyona-Paulista vonal menti uumlltetveacutenyeken jelentek meg Emellett a teacuterseacuteg ipari vaacuteros-aiban Orlanidaacuten Francaacuten Barretoson is előfordultak valamint RiberSo Preton ahol 1930-ban maacuter 200 magyar csalaacuted lakott58

53 THIRRING GUSZTAacuteV A magyarorszaacutegi kivaacutendorlaacutes eacutes a kuumllfoumlldi magyarsaacuteg 54 TORBAacuteGYl PEacuteTER Magyar kivaacutendorlaacutes Latin-Amerikaacuteba az első vilaacuteghaacuteboruacute előtt 55 NAGY IVAacuteN A vilaacutegmagyarsaacuteg szaacutema KACZUacuteR AacuteGNES Magyarok Braziacuteliaacuteban SZAacuteNTOacute MIKLOacuteS Tengerentuacuteli magyarok 58 TORBAacuteGYl PEacuteTER Magyarok Latin-Amerikaacuteban


Sao Paulo aacutellani utaacuten a Rio Grandeacute do Sul aacutellambeli magyar koloacutenia szaacutemiacutetott a legfon-tosabbnak A huacuteszas eacutevekben uacutejra megkezdődoumltt az első vilaacuteghaacuteboruacute miatt abba maradt ide toumlrteacutenő vaacutendorlaacutes melynek soraacuten paacuter ezer magyar koumlltoumlzoumltt be Ijui eacutes Porto Alegre vaacuterosaacuteba

A fővaacuterosban Rio de Janeiroban 1914 előtt keveacutes magyar lakott A huacuteszas eacutevek folya-maacuten viszont koumlruumllbeluumll 2000-2500 főre emelkedett az itteni koumlzoumlsseacuteg leacutetszaacutema

Kisebb mennyiseacutegben Paranaacute aacutellamban Jaguariahyvaacuteban Curitiaacuteban Ponto Grossaacuteban eacutes Ribeirao Claroban Matto Grosso aacutellamban Campo Grandeacuteban eacutes Terrenosban valamint a Minas Gerais aacutellambeli Bello Horizonteacuteban Juiz de Forraacuteban eacutes Diamantaacuteban is alakultak magyar koloacuteniaacutek

Az eacuteszakkeleti vasuacutetvonal menteacuten indult be a huacuteszas eacutevek maacutesodik nagy magyar kolo-nizaacutecioacuteja amikor Lins Getulina Araatuba eacutes Alto da Pimenta koumlrnyeacutekeacuten joumlttek leacutetre ma-gyarlakta videacutekek

A legtoumlbb magyar telepes a sorocabanai vasuacutetvonal menteacuten kialakuloacute harmadik hullaacutemuacute kolonizaacutecioacuteban vett reacuteszt

A telepesek egyre beljebb vaacutendoroltak az orszaacuteg belseje feleacute 1924-ben a Paranaacute folyoacute-toacutel 10 eacutes Saacuteo Paulo vaacuterosaacutetoacutel 900 kilomeacuteterre megalapiacutetottaacutek az Aacuterpaacutedfalva nevű magyar falut

A kolonizaacutecioacute a sorocabanai vasuacutetvonal menteacuten is folytatoacutedott ahol 140 baacutenaacuteti eacutes baacutecs-kai magyar csalaacuted Raacutekoacuteczifalva neacuteven hozott leacutetre egy telepuumlleacutest59

A harmincas eacutevek elejeacutetől a brazil kormaacuteny szigoriacutetani kezdte a bevaacutendorlaacutes felteacuteteleit 1934-ben - amerikai mintaacutera - megszuumlletett a brazil kvoacutetatoumlrveacuteny amely a megelőző oumltven eacutev alatt bevaacutendoroltak szaacutemaacutenak 2 szaacutezaleacutekaacuteban hataacuterozta meg a bevaacutendorlaacutesi keretszaacutemot Ez Magyarorszaacuteg eseteacuteben eacutevente 324 főt jelentett Az 1938-ban kelt bevaacutendorlaacutesi toumlrveacuteny-ben megszabtaacutek azt is hogy a bevaacutendorloacutek 80 szaacutezaleacutekaacutenak foumlldből eacutelőnek kell lennie ami 64-re csoumlkkentette a nem foumlldműves magyarok kvoacutetaacutejaacutet60

A maacutesodik vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten ismeacutet szaacutemos magyar hagyta el Euroacutepaacutet akiknek jelentős reacutesze a Braziacuteliaacuteba vaacutendorlaacutest vaacutelasztotta miutaacuten a brazil kormaacuteny neacutemi korlaacutetozaacutessal ugyan de uacutejra megnyitotta a hataacuterokat 1951-ig toumlbb tiacutezezer magyar menekuumllt talaacutelt Braziacuteli-aacuteban uacutej hazaacutera Koumlztuumlk szaacutemottevő volt a diplomaacutes szakemberek jelenleacutete akiknek toumlbbseacute-ge Saacuteo Pauloban telepedett le

1957 januaacuterjaacutetoacutel az 1956-os forradalom menekuumlltjei kezdtek el eacuterkezni Ők jelentetteacutek a Braziacuteliaacuteba eacuterkező magyar bevaacutendorlaacutes negyedik hullaacutemaacutet Ez a hullaacutem azonban leacutetszaacutemaacutet tekintve joacuteval a koraacutebbiak alatt maradt 1958-ig csupaacuten 1001 főt vettek nyilvaacutentartaacutesba61

A Braziacuteliaacuteban eacutelő magyar szaacutermazaacutesuacuteak jelenlegi leacutetszaacutemaacuteroacutel pontos adatok nem aacutellnak rendelkezeacutesre de a becsleacutesek szerint 50-100 ezerre tehető a szaacutemuk62

222 Argentiacutena

Argentiacutenaacuteban a magyarok legelső hiteles nyomai a XVIII szaacutezadi jezsuitaacutek megjeleneacute-seacutehez kapcsolhatoacutek

A XIX szaacutezad első keacutetharmadaacuteban - egy-keacutet kalandor felbukkanaacutesaacutet leszaacutemiacutetva akik az orszaacutegban duacuteloacute fegyveres harcoknak koumlszoumlnhetően tűntek fel - nem toumlrteacutent szaacutemottevő magyar bevaacutendorlaacutes Az 184849-es magyar forradalom bukaacutesaacutet koumlvetően megkezdődő ki-vaacutendorlaacutesi hullaacutem is szinte teljesen elkeruumllte Argentiacutenaacutet

TORBAacuteGYI PEacuteTER Magyarok Latin-Amerikaacuteban 60 BEacuteKESSY IMRE Az uacutej neacutepvaacutendorlaacutes Deacutelamerika 61 TORBAacuteGYI PEacuteTER Magyarok Latin-Amerikaacuteban 63 httpwwwwikipediahu


Az argentiacutenai magyar koumlzoumlsseacuteg haacuterom nagy emigraacutecioacutes hullaacutem eredmeacutenyekeacuteppen ala-kult ki Az elsőt az első vilaacuteghaacuteboruacute előtti eacutes utaacuteni kivaacutendorloacutek a maacutesodikat a maacutesodik vi-laacuteghaacuteboruacute alatt eacutes utaacuten eacuterkezettek a harmadikat az 1956-os forradalom levereacutese utaacuten idete-lepuumlloumlk jelentetteacutek63

1853 utaacuten indult meg az euroacutepai bevaacutendorlaacutes amely hetvenes eacutevek veacutegeacutetől kezdett touml-megesseacute vaacutelni azonban ezek toumlbbseacutegeacutet a deacutel-euroacutepaiak adtaacutek az Osztraacutek-Magyar Monar-chiaacuteboacutel szaacutermazoacutek mindoumlssze 12 803-an voltak amelyből a magyarok szaacutema koumlruumllbeluumll 5000 fő koumlruumll mozgott64

A szaacutezadforduloacute koumlrnyeacutekeacuten az argentiacutenai magyarokat nagyjaacuteboacutel haacuterom csoportba lehe-tett szedni videacuteki telepesek Buenos Aires-i prostituaacuteltak eacutes cigaacutenyok

Az argentin bevaacutendorlaacutesi hivatal adatai szerint 1905-ben 2553 1906-ban 1843 1907-ben 12201908-ban 934 eacutes 1909-ben 649 magyar bevaacutendorloacutet regisztraacuteltak

A magyarok a Monarchiaacuteboacutel eacuterkezőknek 1905-ben 47 szaacutezaleacutekaacutet 1906-ban 30 szaacutezaleacutekaacutet 1907-ben eacutes 1908-ban 26-26 szaacutezaleacutekaacutet alkotjaacutek miacuteg 1909-ben mindoumlssze a 14 szaacutezaleacutekaacutet

1914-ben koumlzel heacutetezren eacuterkeztek az Osztraacutek-Magyar Monarchiaacuteboacutel Argentiacutenaacuteba65

A magyar bevaacutendorlaacutes igazi ceacutelja a videacutek volt ahol kedvező felteacutetelek mellett lehetett foumlldhoumlz jutni a XX szaacutezad elejeacuten A szoacutervaacutenyosan letelepedett magyarok gyorsan beolvad-tak a helyi koumlzoumlsseacutegekbe Ez aloacutel keacutet telep volt csak kiveacutetel Egyik a Coronel Suaacuterez videacute-keacuten leacutetrejoumltt telepuumlleacutes maacutesik a Misiones tartomaacutenybeli Corpus Cristi nevű magyar koloacutenia Itt az 1930-as eacutevekre 40 csalaacutedboacutel koumlruumllbeluumll 200 főből aacutelloacute magyar koumlzoumlsseacuteg fejlődoumltt ki66

Az első vilaacuteghaacuteboruacute utaacuteni uacutejraeacuteledő euroacutepai kivaacutendorlaacutes az Amerikai Egyesuumllt Aacutellamok bevaacutendorlaacutesi politikaacutejaacutenak szigoriacutetaacutesa koumlvetkezteacuteben uacutej ceacutelaacutellomaacutesok - koumlztuumlk Argentiacutena -feleacute vette az iraacutenyt Ez a magyar kivaacutendorlaacutes jellegeacutere is igaznak bizonyult

Az ebben az időben Argentiacutenaacuteba vaacutendorolt magyarsaacuteg meghataacuterozoacute reacuteszeacutet az utoacutedaacutel-lambeli magyarok tetteacutek ki

A huacuteszas eacutevek veacutegeacutetől nagy szaacutemban proacutebaacuteltaacutek megkoumlzeliacuteteni Argentiacutenaacutet Uruguayon keresztuumll olyan utoacutedaacutellambeliek akik hivatalosan nem feleltek meg a gazdasaacutegi vaacutelsaacuteg ide-jeacuten megszigoriacutetott argentin bevaacutendorlaacutesi toumlrveacutenyeknek bdquoSzabaacutelykeacutent leszoumlgezhető hogy aacutetlag minden harmadik argentiacutenai magyar mielőtt partra szaacutellt előzetesen roumlvidebb-hosszabb ideig Montevideoacuteban eacutelt67

Az 1920-as esztendőkben Argentiacutenaacuteban letelepedő magyarok jelenteacutekeny reacutesze az avellanedai gyaacuterakban helyezkedett el A gyaacuterakhoz koumlzeli negyedekben kerestek szaacutellaacutest maguk eacutes csalaacutedjuk szaacutemaacutera iacutegy joumlttek leacutetre Avellaneda magyarlakta reacuteszei melyek koumlzuumll az egyik legsűrűbben lakott Pifiacuteeyro volt Itt műkoumldoumltt keacutet neacutemet iskola melyből az egyik-ben a 74 diaacutek koumlzuumll 69 magyar gyerek volt Eacutennek hataacutesaacutera az akkor 150-200 csalaacutedboacutel aacutel-loacute magyar koumlzoumlsseacutegben felvetődoumltt egy magyar iskola alapiacutetaacutesaacutenak oumltlete amelyet 1926-ban meg is valoacutesiacutetottak68

Buenos Aires tartomaacutenyban a szeacutetszoacuteroacutedott magyarsaacuteg szinte mindenuumltt megtalaacutelhatoacute volt ugyanis a fővaacuterosban munkaacutet nem talaacuteloacute magyarok nagy reacutesze nem az orszaacuteg belseje fele orientaacuteloacutedott hanem a Buenos Aires koumlrnyeacuteki foumlldbirtokokon eacutes kisebb telepuumlleacutesekeacuten

03 httpwwwmfagovhukulkepviseletARhumagyarorszag+a+vilagbanargentinai_magyarsaghuumlri 64 THIRRiNG GUSZTAacuteV A magyarorszaacutegi kivaacutendorlaacutes eacutes a kuumllfoumlldi magyarsaacuteg KOVAacuteCS NOacuteRA Szaacutelliacutethatoacute oumlroumlkseacuteg Magyar identitaacutesteremteacutes Argentiacutenaacuteban 66 TORBAacuteGYI PEacuteTER Magyarok Latin-Amerikaacuteban Veacuter Andor (Mikloacutes Elemeacuter - Veacuter Andor Magyarok Deacutelamerikaacuteban) 68 TORBAacuteGYI PEacuteTER Magyarok Latin-Amerikaacuteban


proacutebaacutelt szerencseacutet Ennek elleneacutere azonban a tartomaacutenynak csak paacuter helyeacuten keacutepződoumltt je-lentősebb magyar koumlzoumlsseacuteg

A fővaacuteroshoz legkoumlzelebbi magyarok lakta vaacuteros La Plata volt amelynek Berisso nevű negyedeacuteben 60-70 magyar csalaacuted eacutelt a huacuteszas eacutevekben

A Buenos Aires koumlrnyeacuteki magyarsaacuteg maacutesik nagyobb koumlzpontjaacutenak a Paranaacute folyoacute del-tavideacuteke szaacutemiacutetott Ezen a videacuteken 1910-ben jelentek meg az első magyarok toumlmegesebben azonban csak az 1920-as eacutevek veacutege fele A koumlruumllbeluumll 100 csalaacuted zoumlme a Paranacito Sagastuma eacutes Brazo Chico szigeteken vett foumlldet ahol gyuumlmoumllcstermeszteacutessel eacutes baromfi-tenyeacuteszteacutessel foglalkoztak

Szeacutep szaacutemmal telepedtek le magyarok a Buenos Airesszel hataacuteros Santa Fe tartomaacuteny keacutet nagy vaacuterosaacuteban Rosarioban eacutes Santa Feacuteben is Rosarioban maacuter a haacuteboruacute előtt is laktak neacutehaacutenyan majd a vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten erősen megnoumlvekedett a magyar koloacutenia leacutetszaacutema Oumlsz-szeteacuteteluumlk azonban nem vaacuteltozott neacutehaacuteny kereskedő kisiparos eacutes meacuternoumlk mellett a toumlbbseacuteg a munkaacutesemberek koumlzuumll keruumllt ki Sokan dolgoztak az eacutepiacutetőiparban de Rosario igazi von-zerejeacutet a Swift huacuteskonzervgyaacuter jelentette amelynek koumlrnyeacutekeacuten alakult ki a magyarok aacuteltal legsűrűbben lakott Saladillo nevű vaacuterosreacutesz ahol 100 csalaacuted lakott

Az orszaacuteg belseje feleacute haladva Cordoba tartomaacuteny a koumlvetkező ahol szaacutemos magyar te-lepedett meg Itt szerveződoumltt meg az első magyar foumlldművestelep is Colonia San Juumlan neacute-ven ahol 39 csalaacuted eacutelt

Az eacuteszaki Chaco tartomaacutenyban telepedett le legtoumlbb magyar szaacutermazaacutesuacute A huacuteszas eacutevek elejeacuten a gyapottermeleacutes fellenduumlleacutese folytaacuten indult el az ide toumlrteacutenő bevaacutendorlaacutes A legna-gyobb szaacutemban 1929 eacutes 1930 koumlruumll tűntek fel itt ennek a hullaacutemnak azonban csak egy reacute-sze maradt itt veacuteglegesen 1933-ig tartott a chacoi bevaacutendorlaacutes amikor is lassuacute elvaacutendorlaacutes vette kezdeteacutet Az addig letelepedett magyarok szaacutema 3-4000 főnyire becsuumllhető akik doumln-tő reacutesze gyapottermeleacutessel kereste meg a kenyereacutet

A telepesek abszoluacutet toumlbbseacutegeacutet az utoacutedaacutellambeliek adtaacutek akik elszoacutertan eacuteltek Resistencia Presidente Roque Saacuteenz Pefiacutea Charata General Pinedo eacutes Villa Angeacutela vaacute-rosokban

A magyar szoacutervaacutenyok koumlzuumll kiemelkednek meacuteg a Mendoza eacutes Tucumaacuten tartomaacutenyok ahol koumlruumllbeluumll 100-100 magyar lakott a harmincas esztendőkben valamint Santiago del Estero ahovaacute a huacuteszas eacutevek elejeacuten 212 csalaacuted telepuumllt be

A deacuteli tartomaacutenyok koumlzuumll Bahiacutea Blanca szaacutemiacutetott fontosnak melynek Villalonga telepuuml-leacuteseacutere a huacuteszas eacutevek koumlzepeacuten 50 romaacuteniai eacutes 50 jugoszlaacuteviai magyar csalaacuted eacuterkezett hason-loacutekeacutepp a patagoacuteniai Patagonesre ahovaacute pedig 15-20 csalaacuted Patagonia tartomaacutenyban emliacute-tendő meacuteg Comodoro Rivadavia ahol 150-200 magyar dolgozott69

A gazdasaacutegi vilaacutegvaacutelsaacuteg idejeacuten a magyarorszaacutegi bevaacutendorloacutek szaacutema megemelkedett A magyar kormaacuteny 1000 szerződeacuteses munkaacutest kuumlldoumltt az eacuteszak-argentiacutenai chacoacutei vasuacuteteacutepiacuteteacutesre

A harmincas eacutevek elejeacutetől az egyre jobban szigorodoacute bevaacutendorlaacutesi toumlrveacutenyeknek kouml-szoumlnhetően a bevaacutendorlaacutes visszaesett eacutes toumlbbnyire csak a valamifeacutele kis tőkeacutehez jutott ar-gentiacutenai magyarok csalaacutedtagjaik kihozatalaacutera terjedt ki

1938-ban az euroacutepai esemeacutenyek eacutes a zsidoacutetoumlrveacutenyek miatt ismeacutet feleacuteleacutenkuumllt egy kis idő-re aacutem Argentiacutena az 1938 oktoacutebereacuteben hataacutelyba leacuteptetett rendeleteacutevel tovaacutebb szigoriacutetotta a bevaacutendorlaacutesi felteacuteteleket amely maacuter csak a legalaacutebb 2 eacuteve joacute anyagi koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt ott eacutelők hozzaacutetartozoacuteinak eacutes a csoportosan letelepedni kiacutevaacutenoacute foumlldműveseknek adott lehető-seacuteget az orszaacutegba toumlrteacutenő bejutaacutesra

69 TORBAacuteGYI PEacuteTER Magyarok Latin-Amerikaacuteban


Az 1947 eacutes 1951 koumlzoumltti időszakban Argentiacutenaacuteba vaacutendorolt magyarok oumlsszleacutetszaacutema egyes becsleacutesek szerint 12-14 000 fouml

Az 1940-től 1959-ig terjedő majdnem 20 eacutev alatt 6910 Magyarorszaacutegroacutel eacuterkezőt regiszt-raacuteltak amely csuacutecspontjaacutet 1948-ban eacuterte el 2221 fővel illetve az 1956-os forradalom foly-taacuten 1957-ben volt meacuteg jelentősebb 1428 fő

A maacutesodik vilaacuteghaacuteboruacute utaacuteni argentiacutenai magyar taacutersadalom meglehetősen tagolt volt Az 1945 előtt eacuterkezettek a bdquoreacutegi magyarok lettek az 1946-1949 koumlzoumlttiek az bdquouacutej magya-rok az 56-os forradalom menekuumlltjei pedig a bdquoleguacutejabb magyarok

Az argentiacutenai magyar bevaacutendorlaacutes folyamata az 1960-as eacutevektől megtorpant sőt elvaacuten-dorlaacutesba fordult 1959-1976 koumlzoumltt 474-en taacutevoztak Argentiacutenaacuteboacutel70

A ma koumlruumllbeluumll 40-50 ezernyire becsuumllhető az argentiacutenai magyar koumlzoumlsseacuteg leacutelekszaacutema71

223 Uruguay

Az uruguayi-magyar kapcsolatok kezdete a XVIII szaacutezadban egy Montevideoban teveacute-kenykedő horvaacutet-magyar szaacutermazaacutesuacute jezsuita paphoz vezethető vissza Őt leszaacutemiacutetva az eu-roacutepai vaacutendormozgalmak sokaacuteig elkeruumllteacutek az orszaacutegot csak ritkaacuten teacutevedt erre egy-keacutet magyar

A XIX eacutes XX szaacutezad forduloacuteja koumlrnyeacutekeacutere indult be az Uruguayba toumlrteacutenő vaacutendorlaacutes 1879 eacutes 1903 koumlzoumltt 3336 osztraacutek-magyar szaacutellt itt partra akik koumlzuumll valoacutesziacutenűleg csak 400-500 volt magyar72

Ez a kisszaacutemuacute foumlldművelő csoport videacuteken szeacutetszoacutertan telepedett le iacutegy a helyi lakos-saacuteg szinte eacuteszre se vette jelenleacutetuumlket Ennek koumlvetkezteacuteben a magyarok nem a foumlldműves bevaacutendorloacutek reacuteveacuten lettek ismertek hanem az eacutejszakai eacutelet bdquohuacutengaraacutein eacutes a nomaacuted cigaacuteny bdquohuacutengaroacutekon keresztuumll

1904-ben az euroacutepai bevaacutendorlaacutes megszűnt az akkor kirobbant polgaacuterhaacuteboruacutenak kouml-szoumlnhetően eacutes a folyamatos el- illetve visszavaacutendorlaacutesok miatt az osztraacutek-magyar koumlzoumls-seacuteg leacutetszaacutema 1904-1908-ig 1019-re fogyott Az 1920-as eacutevekig a magyar bevaacutendorlaacutes in-tenzitaacutesa maacuter nem is eacuteleacutenkuumllt fel

Az uruguayi magyarsaacuteg haacuterom nagy hullaacutemban az 1929-33-as gazdasaacutegi vilaacutegvaacutelsaacuteg ideje alatt gazdasaacutegi okokboacutel 1938 eacutes 1939 koumlzoumltt politikai okokboacutel eacutes a faji megkuumlloumln-boumlzteteacutes elől menekuumllve tovaacutebbaacute az 1956-os forradalom levereacutese utaacuten ismeacutet politikai okokboacutel telepedett le itt73

A huacuteszas esztendőkben Uruguay liberaacutelis bevaacutendorlaacutesi politikaacuteja csaacutebiacutetotta ide a ma-gyar bevaacutendorloacutek sokasaacutegaacutet 1932-ig az emigraacutensok gyakorlatilag baacutermely papiacuter neacutelkuumll be-utazhattak az orszaacutegba A toumlbb maacutes aacutellam aacuteltal bevezetett szigoriacutetaacutesok koumlvetkezteacuteben Uru-guay a legneacutepszerűbb uacuteti ceacuteljaacutevaacute vaacutelt mind a legaacutelis mind az illegaacutelis magyar bevaacutendorlaacutes-nak 1929-ben Braziacuteliaacuteboacutel szaacutemos olyan utoacutedaacutellambeli magyar joumltt ide akik elvesziacutetetteacutek aacutellampolgaacutersaacutegukat mert uacutetleveluumlk eacuterveacutenyesseacutege lejaacutert eacutes nem aacutellt moacutedjukban azt meguacutejiacute-tani Ez viszont nem csak az oumlnhibaacutejukon kiacutevuumll hontalannaacute vaacutelt szemeacutelyek szaacutemaacutera nyuacutejtott lehetőseacuteget hanem keacutetes muacuteltuacuteaknak is akik iacutegy akartak az otthoni hatoacutesaacutegok elől elbuacutejni A toumlbbezres leacutelekszaacutemhoz viszonyiacutetva azonban jelenteacutektelen volt a magyar bűnoumlzők szaacutema

70 KOVAacuteCS NOacuteRA Szaacutellithaloacute oumlroumlkseacuteg Magyar identitaacutesteremteacutes Argentiacutenaacuteban (Az argentiacutenai magyar bevaacutendorlaacutes toumlrteacuteneteacutenek aacutettekinteacutese szaacutemokban) 71 httpwwwmfagov hukulkepviseletARhumagyarorszag+a+vilagbanargentinai_magyarsaghtm 72 TH1RR1NG GUSZTAacuteV A magyarorszaacutegi kivaacutendorlaacutes eacutes a kuumllfoumlldi magyarsaacuteg 73 httpwwwemagyarnetindexphpp=articleamptype=regionalampid=12


A harmincas eacutevek elejeacuten tetőző nagyszaacutemuacute magyar bevaacutendorlaacutes elleneacutere is csupaacuten 6-8000-en lehettek

Az eacutevtized koumlzepeacutetől a magyar emigraacutecioacute visszaesett eacutes csak 1938 koumlrnyeacutekeacuten a zsidoacute-toumlrveacutenyek hataacutesaacutera eacuteledt uacutejra egy roumlvid időszakra

A magyarok zoumlme 99 szaacutezaleacutekuk a fővaacuterosban Montevideoacuteban eacutelt Helyzetuumlk kieleacutegiacutető volt eacutehező magyarral nem igen lehetett talaacutelkozni Joacute hiacuterneacutevnek oumlrvendtek az uruguayiak sziacutevesen alkalmaztaacutek őket Latin-Amerika legegyseacutegesebb koloacuteniaacutejakeacutent tartottaacutek őket szaacutemon Foglakozaacutesukat tekintve toumlbbseacuteguumlk foumlldművesekből kereskedőkből iparosokboacutel eacutes szellemi munkaacutesokboacutel keruumllt ki74

Az 1956-os forradalom bukaacutesa nyomaacuten Uruguayba csupaacuten 42 magyar menekuumllt eacuterkezett75

Ma 4-5000 fősre tehető az uruguayi magyarsaacuteg leacutelekszaacutema76

224 Paraguay

Paraguay első magyarjai paacutelos szerzetesek voltak XVIII szaacutezad koumlzepeacuten maacuter toumlbb mint feacutel tucat magyar jezsuita teveacutekenykedett az orszaacutegban77

A keacutesőbbiek soraacuten bevaacutendorolt magyarok pontos leacutetszaacutemaacutet nem tudni csak az osztraacutek-magyar kategoacuteriaacuteba tartozoacutekroacutel aacutell rendelkezeacutesre adat mely szerint 1898-ig 450 monar-chiabeli telepedett le toumlbbseacuteguumlkben videacuteken főkeacutent Itaipu eacutes La Cordillera megyeacutekben va-lamint Asuncioacutenban a fővaacuterosban78

Az 1890-es esztendőkben jelentős szaacutemban oumlzoumlnloumlttek a braziacuteliai Rio Grandeacute do Sul aacutel-lamboacutel magyar telepesek akik ott nem talaacuteltaacutek meg a szaacutemiacutetaacutesukat

A XX szaacutezad elejeacuten tovaacutebbra is szoacutervaacutenyos volt a jelenleacutetuumlk A harmincas eacutevek koumlzepeacutere 100-120 csalaacuted telepuumllt le az orszaacutegban A legismertebb te-

lepuumlk a Colonia Independencia nevet viselte ahol 10 magyar csalaacuted eacutelt79

1937 juacuteliusban a Habsburg Albert főherceg vezette expediacutecioacute eacuterkezett Paraguayba azzal a ceacutelzattal hogy egy magyar kivaacutendorloacutekboacutel aacutelloacute telepiacuteteacutesi program szaacutemaacutera foumlldet keres-sen eacutes koumlssoumln le a kormaacutenynaacutel A terv azonban meghiuacutesult

Nem ez volt az egyeduumlli ilyen programtervezet az emliacutetett időszakban 1938-ban a Pesti Izraelita Hitkoumlzoumlsseacuteg a paraguayi kormaacutennyal sikeres egyezseacuteget koumltoumltt 230 magyar zsidoacute betelepiacuteteacuteseacuteről80

Az 1935 eacutes 1939 koumlzoumltti időben 17 171 bevaacutendorloacute eacuterkezett Paraguayba de hogy ebből mennyit tettek ki a magyarok arroacutel nincs informaacutecioacute Ekkoriban sok magyar Rio de Janei-roacuteboacutel eacutes Buenos Airesből utazott ide

Az 1942-től gyakorlatilag teljesen megszűnő bevaacutendorlaacutes majd csak a maacutesodik vilaacuteg-haacuteboruacute utaacuten indult uacutejra amikor kis szaacutemban ugyan de eacuterkeztek magyarok is Ok alkottaacutek 1956-ra az akkor 250-280 fős koumlzoumlsseacuteg jelentős reacuteszeacutet

1956 eacutes 1957 első feleacuteben 13 magyar vaacutendorolt ki Paraguayba eacuterveacutenyes uacutetleveacutellel 1996-ra a koloacutenia koumlruumllbeluumll 20 csalaacutedra ment oumlssze81

74 TORBAacuteGYI PEacuteTER Magyarok Latin-Amerikaacuteban 75 SOOacuteS KATALIN 1956 eacutes Ausztria (1956-os magyar menekuumlltek a statisztikai adatok tuumlkreacuteben) 7Iacute httpwwwemagyarnetindexphpp=articleamptype=regionalampid=12 77 Torbaacutegyi Peacuteter Paraguayi magyarok 78 Thirring Gusztaacutev A magyarorszaacutegi kivaacutendorlaacutes eacutes a kuumllfoumlldi magyarsaacuteg 79 Torbaacutegyi Peacuteter Magyarok Latin-Amerikaacuteban 80 Beacutekessy Imre Az uacutej neacutepvaacutendorlaacutes Deacutelamerika 81 Torbaacutegyi Peacuteter Paraguayi magyarok


225 Venezuela

A XIX szaacutezadban keacutet magyar utazoacute jaacutert elsőkeacutent Venezuela foumlldjeacuten Az ez időben egy-re fokozoacutedoacute euroacutepai kivaacutendorlaacutesi hullaacutem - melynek egy reacuteszeacutet az 184849-es szabadsaacutegharc magyar menekuumllt honveacutedjei adtaacutek - Venezuelaacutet meacuteg nem igazaacuten eacuterintette Az itt megtele-pedett magyarok szaacutema elhanyagolhatoacute volt eacutes ez iacutegy is maradt az 1930-as eacutevek koumlzepeacuteig A szaacutezad első eacutevtizedeiben a magyarok csak elveacutetve szoacutertan telepedtek meg itt az orszaacuteg-ban duacuteloacute rossz politikai helyzet koumlvetkezmeacutenyekeacuteppen

A harmincas eacutevek folyamaacuten Venezuela - egyetlen deacutel-amerikai aacutellamkeacutent - enyhiacutetette a bevaacutendorlaacutesi toumlrveacutenyeit ugyanis szuumlkseacuteg volt a produktiacutev munkaerőre Az uacutej szabaacutelyok a bevaacutendorloacutek aacuteltal leteendő biztosiacuteteacutekot 100 bolivarroacutel 50-re azaz 800 pengőre szaacutelliacutetottaacutek le amit 1 vagy 2 eacutev muacutelva maacuter vissza is fizettek valamint 1 eacutevi ott tartoacutezkodaacutes utaacuten meg-adtaacutek az aacutellandoacute tartoacutezkodaacutesi engedeacutelyt 2 eacutev utaacuten pedig az aacutellampolgaacutersaacutegot is82

A Magyarorszaacutegot ez idő taacutejt elhagyni keacutenyszeruumllő zsidoacutek koumlreacuteben egyre neacutepszerűbb ceacutelaacutellammaacute vaacutelt Venezuela Főleg hogy azon keveacutes latin-amerikai orszaacutegok koumlzeacute tartozott ahol a magyarokroacutel nem a cigaacutenyok jutottak a lakossaacuteg eszeacutebe

Az ebben az időszakban idetelepuumllő magyarok szaacutemaacutet pontosan nem lehet tudni de a legtoumlbb magyar - az 194l-es neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint 104 fő - maacuter a korai időktől fogva a fő-vaacuterosban eacutes koumlrnyeacutekeacuten toumlmoumlruumllt

A maacutesodik vilaacuteghaacuteboruacute befejezteacutevel 1946-ban a venezuelai kormaacuteny ismeacutet minden el-lenőrzeacutes neacutelkuumll megnyitotta hataacuterait Uacutejabb magyar csoportok vaacutegtak neki az utazaacutesnak Ennek elleneacutere az 1946-os venezuelai statisztika csak 120 szemeacutelyről beszeacutelt Ennek oka az lehetett hogy sokan 2 eacutevi ott tartoacutezkodaacutes utaacuten megkaptaacutek az aacutellampolgaacutersaacutegot iacutegy maacuter ve-nezuelaikeacutent lettek regisztraacutelva

1947-ben maacuter 400 magyarroacutel szoacuteltak a hiacuterek83

Venezuela ceacutelja elsősorban az volt hogy mineacutel toumlbb foumlld keruumlljoumln műveleacutes alaacute Ennek eacuterdekeacuteben kuumlloumlnboumlző hitelekkel eacutes kedvezmeacutenyekkel proacutebaacutelta a bevaacutendorloacutekat foumlldvaacutesaacuter-laacutesra eacutes annak megműveleacuteseacutere buzdiacutetani Ezen hiacuterek hallataacuten is sokan doumlntoumlttek Venezuela mellett

1948-ban toumlmegeacutevel kezdtek eacuterkezni a bevaacutendorloacutek a magyarok is toumlbbezres nagysaacuteg-rendűveacute szaporodtak

Az 1948 novembereacuteben bekoumlvetkezett katonai puccs utaacuteni belpolitikai helyzetnek kouml-szoumlnhetően azonban megaacutellt a bevaacutendorlaacutes

Ennek maacutesik kivaacuteltoacute oka a bevaacutendorlaacutesi hatoacutesaacutegoknak aacute munkaerőpiac veacutedelme eacuterdekeacute-ben hozott szigoriacutetoacute inteacutezkedeacutesi voltak ugyanis az elhelyezkedeacutes egyre nehezebbeacute vaacutelt a hetente odaeacuterkező 1000-1500 emigraacutens miatt A helyzet folyamatos rosszabbodaacutesa folytaacuten Venezuela szelektaacutelaacutesba kezdett kor csalaacutedi aacutellapot eacutes szaktudaacutes szerint

1950 veacutegeacutere lezajlott a magyar kivaacutendorlaacutes első nagy hullaacutema 1947 eacutes 1950 koumlzoumltt 4000-re tehető az emigraacuteloacute magyarok szaacutema akik főkeacutent a katonai vagy polgaacuteri eacutertelmiseacuteg soraiboacutel eacuterkeztek

A caracasi magyarsaacuteg alkotta az elejeacutetől kezdve a koloacutenia magjaacutet a magyarok egyhar-mada viszont szeacutetszoacuterva eacutelt az orszaacutegban Csak kevesen fogtak foumlldműveleacutesbe a videacutekiek zoumlme is vaacuterosokban lakott

82 Beacutekessy Imre Az uacutej neacutepvaacutendorlaacutes Deacutelamerika 83 Torbaacutegyi Peacuteter Magyarok Latin-Amerikaacuteban


Puerto Cardon Maracaibo Santa Barbara de Zulia San Cristobal Barquisimento Acarigua Margarita-sziget Chichireviche-sziacuteget Valencia Maracay Puerto La Cruz Puerto Ordaz Barinas eacutes Merida helyeken csekeacutely leacutetszaacutemuacute magyar koloacuteniaacutek eacuteltek Koumlzuumlluumlk a va-lenciaiak voltak legtoumlbben A vaacuterosokban berendezkedő magyarsaacuteg doumlntő reacutesze az 56-osok koumlzuumll keruumllt ki

Az 1956-os forradalom hiacutereacutere 1500 magyar befogadaacutesaacutet ajaacutenlotta fel Venezuela Az első csoport maacuter az eacutev veacutegeacuten megeacuterkezett majd koumlzel 1000 magyar koumlvette őket a koumlvetkező maacutesfeacutel esztendő alatt

Az uacutejonnan eacuterkezettek oumlsszeteacutetele maacutesabb volt mint az első hullaacutemnak Toumlbbseacuteguumlk in-kaacutebb gazdasaacutegi menekuumllt volt fiatalabbak voltak eacutes kevesebben voltak csalaacutedosak A beil-leszkedeacutesuumlk hamar megtoumlrteacutent 1959 elejeacutere maacuter egy magyar sem lakott menekuumllttaacuteborban eacutes szinte mind talaacutelt aacutellaacutest magaacutenak84

Az 1959-es adatok szerint 3341 főt tesznek ki a venezuelai magyarok amelyből 1987 a feacuterfi eacutes 1354 a nő aacutem ez a szaacutem meacuteg tovaacutebb bővuumll 1376 olyan szemeacutellyel akik időkoumlzben megszerezteacutek a venezuelai aacutellampolgaacutersaacutegot Ebben a 4717 fős magyarsaacutegban viszont meacuteg nincs benne a Romaacuteniaacuteboacutel Csehszlovaacutekiaacuteboacutel eacutes Jugoszlaacuteviaacuteboacutel eacuterkezett magyarok szaacutema sem Mindezek figyelembe veacuteteleacutevel 5-6000 fő mondhatoacute reaacutelisnak

Az orszaacuteg belpolitikai instabilitaacutesa koumlvetkezteacuteben megnőtt az elvaacutendorlaacutesok szaacutema 1970-re a 4717-ről 406l-re csoumlkkent a magyarok szaacutema beleeacutertve a koumlzben 2886-ra nouml-

vekedett venezuelai aacutellampolgaacuterraacute vaacutelt Magyarorszaacutegroacutel szaacutermazoacutek szaacutemaacutet is85

Jelenleg koumlruumllbeluumll 4500 fősre becsuumllhető a venezuelai magyarsaacuteg86

226 Chile

Chileacutebe maacuter a XVIII szaacutezad soraacuten eacuterkeztek magyarok A Csendes-oacuteceaacuten partvideacutekeacutenek aacutellamai koumlzuumll itt telepedett le a legtoumlbb osztraacutek-magyar

Az első nagyobb szaacutemuacute bevaacutendorloacutet szaacutelliacutetoacute hajoacute 1850-ben eacutert a valdiviai kikoumltőbe eacutep-pen az 1849-ben elbukott magyar szabadsaacutegharc utaacuten Ez volt az első hullaacutem

1885-ben 674 1895-ben 1490 eacutes 1907-ben maacuter 3813 főt kitevő osztraacutek-magyar koumlzoumls-seacutegek egy kisebb haacutenyadaacutet a magyarok adtaacutek

Chile szinte oumlsszes kikoumltőjeacuteben megtalaacutelhatoacuteak voltak 50-100 fős osztraacutek-magyar koloacute-niaacutek Puento Arenasban 2000 Antofagastaacuteban 700-800 Tarapaca tartomaacutenyban koumlruumllbeluumll 800 osztraacutek-magyar eacutelt a fővaacuterosban Santiagoacuteban viszont szaacutemuk elhanyagolhatoacute volt87

A nagyreacuteszt szegeacutenyen eacuterkező monarchiabeliek viszonylag gyorsan kieleacutegiacutető anyagi helyzetbe keruumlltek

A XX szaacutezad elejeacuten meacuterseacutekelten tovaacutebb folyoacute bevaacutendorlaacutes mellett elkezdődoumltt egy visszavaacutendorlaacutesi mozgalom is

Az első vilaacuteghaacuteboruacutet koumlvetően lassan uacutejra noumlvekedeacutesnek indult a magyarsaacuteg leacutelekszaacute-ma de a folyamatos vissza- illetve tovaacutebbvaacutendorlaacutesok valamint a honosiacutetaacutesok miatt 1920-ra eacutepp hogy 150 főt szaacutemlaacuteltak E hullaacutemban betelepuumllő magyarok főleg chilei ceacutegek ipar-vaacutellalatok nagy uumlzletek meghiacutevaacutesaacutera eacuterkezek de sok oumlnaacutelloacute vaacutellalkozoacute is előfordult

Az ekkora paacuter szaacutez fős csoport tuacutelnyomoacute reacutesze egy helyen a fővaacuterosban sűrűsoumldoumltt oumlssze

84 Torbaacutegyi Peacuteter Magyarok-Latin-Amerikaacuteban 85 Torbaacutegyi Peacuteter Magyarok Latin-Amerikaacuteban 86 httpwwwmtakihu 87 Torbaacutegyi Peacuteter Magyar kivaacutendorlaacutes Latin-Amerikaacuteba az első vilaacuteghaacuteboruacute előtt


A maacutesodik hullaacutemban ideeacuterkezett magyaroknak a tudomaacutesaacutera sem jutott a helyi koumlzoumls-seacutegekbe maacuter teljes meacuterteacutekben beolvadt neacutehaacuteny első hullaacutemos magyar jelenleacutete

Ahogy a toumlbbi latin-amerikai aacutellamban itt sem az első hullaacutemban idetelepuumllő magya-rokroacutel formaacuteltaacutek a magyarkeacutepet hanem a vaacutendorcigaacutenyokroacutel

1930-ban egyre nőtt a magyar betelepuumlloumlk szaacutema A főkeacutent vaacuterosi szaacutermazaacutesuacute zsidoacute be-vaacutendorloacutekkal szemben a chilei hatoacutesaacutegok inkaacutebb a foumlldművesek beoumlzoumlnleacuteseacutet reacuteszesiacutetetteacutek előnyben akik a lakatlan foumlldteruumlletek megműveleacuteseacutere vaacutellalkoztak

A telepesek 80 szaacutezaleacutekaacutet az utoacutedaacutellamokboacutel eacuterkezett magyarok adtaacutek Ebben az időben sok magyar Peruboacutel Boliacuteviaacuteboacutel Kolumbiaacuteboacutel Venezuelaacuteboacutel eacutes Hon-

durasboacutel utazott ide A koumlruumllbeluumll 600 fős koloacuteniaacuteban a szaacutemos magyar kereskedő mellett egyre toumlbben fog-

tak ipari vaacutellalkozaacutesokba is A harmincas eacutevek veacutege fele elfogadott uacutej bevaacutendorlaacutesi toumlrveacuteny eacutertelmeacuteben egy eacutevre

felfuumlggesztetteacutek az engedeacutelyek kiadaacutesaacutet hogy a felgyuumllemlett rengeteg keacuterveacutenyt el tudjaacutek biacuteraacutelni Ennek elleneacutere a magyar bevaacutendorlaacutes nem esett vissza mert a koumlzeli hozzaacutetartozoacutek akikre a toumlrveacuteny hataacutelya nem terjedt ki eacutes a viacutezummal rendelkezők tovaacutebbra is nagy touml-megben oumlzoumlnloumlttek

1939 veacutegeacuten Chile az euroacutepai emigraacutensokat a deacuteli teruumlletekre kezdte szaacutelliacutetani hogy az eacutev elejeacuten ott duacuteloacute 30 000 aacuteldozatot koumlvetelő foumlldrengeacutes okozta munkaerőhiaacutenyt poacutetoljaacutek Ez koumlruumllbeluumll 50 magyart eacuterintett akik koumlzuumll feleacutenek ettől fuumlggetlenuumll megadtaacutek az engedeacutelyt a Santiagoacuteba valoacute koumlltoumlzeacutesre A maacutesik 25 magyar gyorsan berendezkedett eacutes talaacutelt munkaacutet a deacutel-chilei vaacuterosokban

Az 1938-ban meacuteg 600 szemeacutelyt kitevő magyarsaacuteg 1942-re meghaacuteromszorozoacutedott88

A maacutesodik vilaacuteghaacuteboruacute idejeacuten szuumlnetelő euroacutepai bevaacutendorlaacutes 1945-től uacutejra erőre kapott Ekkor főleg magyar lengyel eacutes jugoszlaacutev menekuumllteket fogadott be Chile A magyarok egy reacutesze Valparaisoban eacutes a Magellaacuten-szoros koumlrnyeacutekeacuten telepedett le a toumlbbseacuteg viszont a fővaacute-rosban Szaacutemuk 1500 eacutes 5000 koumlzoumltt lehetett

Az 1956-os forradalom nyomaacuten keacutepződoumltt vaacutelsaacuteghelyzet koumlvetkezteacuteben Chile 1000 ma-gyar menekuumllt fogadaacutesaacutera tett felajaacutenlaacutest aacutem 1958-ig csak 268-an eacuterkeztek

Az eacutevtized veacutegeacutere azonban maacuter 8-12 000 fősre nőtt a magyar koumlzoumlsseacuteg leacutetszaacutema89

Manapsaacuteg - a becsleacutesek szerint - koumlruumllbeluumll 2000 magyar eacutel Chileacuteben90

227 Peru eacutes Boliacutevia bull

A XVI szaacutezadban a magyar zsoldosok maacuter felbukkantak a koumlrnyeacuteken Keacutet eacutevszaacutezad telt el amikor a jezsuita misszionaacuteriusok koumlzoumltt uacutejabb magyarok tűntek fel az akkori Perui Al-kiraacutelysaacuteg teruumlleteacuten

A XIX szaacutezadban a Perui Alkiraacutelysaacuteg keacutet uacutej fuumlggetlen aacutellamra Perura eacutes Boliacuteviaacutera vaacutelt szeacutet Az uacutejonnan leacutetrejoumlvő aacutellamokat azonban sokaacuteig nem eacuterintetteacutek az euroacutepai vaacutendorlaacutesi mozgalmak

Az 1849-ben eacuteletbe leacutepő első perui bevaacutendorlaacutesi toumlrveacuteny uacutej lehetőseacutegeket kiacutenaacutelt a gaz-dasaacutegilag megerősoumldoumltt orszaacutegban valoacute letelepedeacutesre Ennek eredmeacutenyekeacutent Peru a XIX

88 Torbaacutegyi Peacuteter Magyarok Latin-Amerikaacuteban 89 Torbaacutegyi Peacuteter Magyarok Latin-Amerikaacuteban 90 httpvvwwmtakihu


szaacutezad maacutesodik feleacutere a magyar kivaacutendorlaacutes uacutej ceacutelpontjaacutevaacute lett Toumlbbseacuteguumlk a Cerro de Pasco nevuuml baacutenyavaacuterosban aacutellapodott meg

Koumlruumllbeluumll 800-1000 fős leacutetszaacutemuacute osztraacutek-magyar koumlzoumlsseacuteg joumltt leacutetre Az 1850-es eacutevekben a maacuter fennaacutelloacute perui magyar kivaacutendorlaacutes elleneacutere az 184849-es

szabadsaacutegharc menekuumlltjei koumlzuumll csupaacuten egy honveacuted eacuterkezett ide91

A szaacutezadforduloacute utaacuten Peruban eacutes Boliacuteviaacuteban is elakadt a magyar bevaacutendorlaacutes emellett a folyamatos vissza- eacutes tovaacutebbvaacutendorlaacutesok illetve az asszimilaacutecioacute szinteacuten csoumlkkentette a leacute-lekszaacutemot

Az első vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten uacutejra intenziacutevveacute vaacuteloacute magyar kivaacutendorlaacutes soraacuten ismeacutet sokan vaacute-lasztottaacutek Perut 1920-ban azonban a magyar beluumlgyminiszteacuterium betiltotta az ide szoacuteloacute uacutet-levelek kiadaacutesaacutet az perui viszonyokra hivatkozvaacuten Egy eacutev muacutelva viszont - meggyőződve a perui telepiacuteteacutesi program komolysaacutegaacuteroacutel - meacutegis csak engedeacutelyezteacutek

Egy tatabaacutenyai foumlldműves csoport jelentkezett a perui ajaacutenlatra majd őket egy uacutejabb foumlldműves csapat koumlvette A telepesek megkaptaacutek a perui aacutellamtoacutel az iacutegeacuterteket azaz a hajoacute-jegy aacuteraacutet az orszaacuteg deacuteli videacutekeacuten egy felparcellaacutezott foumlldet eacutes az ahhoz tartozoacute haacutezat

1922-től a magyar bevaacutendorlaacutes tovaacutebb eacuteleacutenkuumllt amelynek haacutettereacuteben az USA bevaacutendor-laacutesi politikaacutejaacutenak szigoriacutetaacutesa aacutellott Főleg a Szerb-Horvaacutet-Szloveacuten Kiraacutelysaacutegboacutel eacutes Cseh-szlovaacutekiaacuteboacutel eacuterkeztek magyarok Peruba akik koumlzuumll sokan Limaacuteban eacutes a Lima koumlrnyeacuteki he-gyekben telepedtek le

Boliacuteviaacuteba erdeacutelyi magyarok mentek jelentős leacutetszaacutemban akik a Cochabamba vaacuteros eacutes Chimore kikoumltő koumlzoumltti uacuteteacutepiacuteteacutesneacutel leltek munkaacutera

Mind Peruban mind Boliacuteviaacuteban magyarok zoumlme elszoacutertan videacuteken talaacutelt otthont magaacutenak Az 1929-es vilaacutegvaacutelsaacuteg folytaacuten noumlvekvő munkaneacutelkuumlliseacuteg koumlvetkezmeacutenyekeacutent a perui

kormaacuteny az addigi liberaacutelis bevaacutendorlaacutesi toumlrveacutenyek szigoriacutetaacutesaacutera szavazott eacutes 1931-ben a bevaacutendorloacutek koumlreacutet az eacuterveacutenyes munkaszerződeacutessel rendelkezőkre korlaacutetozta

Ezzel az amuacutegy is fogyoacute perui magyarsaacuteg utaacutenpoacutetlaacutesaacutenak az uacutetjaacutet elvaacutegta Csak neacutehaacuteny magyar eacuterkezett ezekben az esztendőkben

Boliacuteviaacuteban sem lehet beszeacutelni ez idő taacutejt tetemes magyar bevaacutendorlaacutesroacutel kiveacuteve azt a 40 budapesti csalaacutedot akik 1938 koumlruumll vaacutendoroltak ide Neacutehaacutenyukat leszaacutemiacutetva szinte az oumlsszes csalaacuted a fővaacuterosban La Pazban telepedett le

1956-ban a perui politikai vezeteacutes 1000 magyar menekuumllt befogadaacutesaacutera vaacutellalkozott aacutem 1958-ig csupaacuten 3 magyar keruumllt ide 1950 utaacuten tehaacutet sem Peruba sem Boliacuteviaacuteba nem toumlrteacutent

jelentős meacuterteacutekű magyar bevaacutendorlaacutes92

Peruban 1600 fő koumlruumllire tehető a XXI szaacutezadi magyarsaacuteg leacutetszaacutema93

Boliacuteviaacuteban ez valamennyivel kevesebb lehet

228 Kolumbia eacutes Ecuador

1536-ban magyar zsoldosok jaacutertak elsőkeacutent a videacuteken Ezutaacuten sokaacuteig nem volt szaacutemot-tevő a magyar jelenleacutet

A XIX szaacutezad folyamaacuten is csak szoacutervaacutenyosan eacuteltek magyarok Kolumbiaacuteban eacutes Ecua-dorban

91 Torbaacutegyi Peacuteter Magyar kivaacutendorlaacutes Latin-Amerikaacuteba az első vilaacuteghaacuteboruacute előtt 92 Torbaacutegyi Peacuteter Magyarok Latin-Amerikaacuteban 93 httpwwwmtakihu


Az első vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten megeacuteleacutenkuumllő euroacutepai vaacutendormozgalmak szaacutemaacutera sem jelentet-tek ezek az orszaacutegok kuumlloumlnoumlsebb vonzerőt

Az 1920-as eacutevek elejeacutetől vette kezdeteacutet a lassuacute magyar beszivaacutergaacutes amely moumlgoumltt az alacsony foumlldaacuterak aacutelltak

Az 1922-es kolumbiai bevaacutendorlaacutesi toumlrveacuteny a letelepedeacutest koumlnnyiacutető gazdasaacutegi inteacutezke-deacutesekkel utazaacutesi eacutes szaacutellaacuteskedvezmeacutenyekkel proacutebaacutelta oumlsztoumlnoumlzni Ez vonzoacutevaacute tette az or-szaacutegot az utoacutedaacutellamokboacutel kivaacutendorloacute magyarok szaacutemaacutera

A kolumbiai magyarsaacuteg nagy reacutesze a fővaacuterost Bogotaacutet eacutes a kisebb fejlett videacuteki vaacuteros-okat Medellint Barranquillaacutet valamint Calit vaacutelasztotta lakoacutehelyeacuteuumll

A gazdasaacutegi vilaacutegvaacutelsaacuteg Kolumbia fejlődeacuteseacutet is visszavetette ezzel megromlottak az ott eacutelő magyarok eacuteletkoumlruumllmeacutenyei is Ennek elleneacutere a magyar bevaacutendorlaacutes tovaacutebbfolytatoacutedott

Egy 1936-ban kiadott rendelet azonban suacutelyosan megneheziacutetette a letelepedeacutes terheit iacutegy a bevaacutendorlaacutes jelentősen lecsoumlkkent tovaacutebbaacute az aacutellandoacute visszavaacutendorlaacutesok koumlvetkezteacute-ben is egyre fogyoacute magyarsaacuteg beolvadaacutesa felgyorsult melyet segiacutetett az 1936-os honosiacutetaacutesi toumlrveacuteny is mely szerint a reacutegoacuteta ott eacutelők megkaptaacutek a kolumbiai aacutellampolgaacutersaacutegot94

A zsidoacutetoumlrveacutenyeknek koumlszoumlnhetően uacutejra megindult Magyarorszaacutegroacutel a kiaacuteramlaacutes a teacuter-seacuteg feleacute A kivaacutendorlaacutesi hullaacutem hataacutesaacutera 30 magyarral bővuumllt a bogotai koloacutenia ami oumlssze-sen 43 csalaacutedot jelentett

A kolumbiai kormaacuteny csak 1952-ben liberalizaacutelta a szigoruacute bevaacutendorlaacutesi szabaacutelyokat azeacutert a maacutesodik vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten nem sokan eacuterkeztek az orszaacutegba 1955-ig csupaacuten 150 ma-gyar telepedett le95

A bogotai magyarsaacuteg amely a Medellinben eacutes Caliban lakoacute magyarok mellett a koloacutenia haacuteromnegyedeacutet tette ki a folyamatos elvaacutendorlaacutesok dacaacutera is jelentős maradt

1956-ban Kolumbia 1000 magyarorszaacutegi menekuumllt fogadaacutesaacutet ajaacutenlotta fel azonban csak 215 magyar eacuterkezett 1958-ig A menekuumllők fele szakmunkaacutesokboacutel fele diplomaacutes szakem-berekből eacutes foumlldművesekből adoacutedott oumlssze

Ecuadorba pedig mindoumlssze egy magyar emigraacutelt ebben az időben96

A 2002-es adatok szerint a kolumbiai magyarsaacuteg alig 100 csalaacutedboacutel aacutell jelenleg Az ecuadori magyarok szaacutema elhanyagolhatoacute

II Ausztraacutelia

Ausztraacutelia toumlrteacuteneteacuteben a feheacuter ember megjeleneacutese alig 200 esztendős Ennek koumlvetkezteacute-ben a magyar emigraacutensok histoacuteriaacuteja is meglehetősen uacutej keletű

A magyarok első szoacutervaacutenyos kivaacutendorlaacutesai Ausztraacuteliaacuteba az 1848-49-es szabadsaacutegharc utaacuten toumlrteacutentek amikor aranylaacutez is tombolt az orszaacutegban97

Keacutet nagy hullaacutemban vaacutendoroltak a magyarok a kontinensre Előszoumlr 1947-1951 a maacute-sodik turnus pedig az 1956-os forradalom utaacuten Keacutesőbb is eacuterkezteacutek meacuteg 1970-1981 taacutejaacuten elsősorban a Deacutelvideacutekről eacutes Erdeacutelyből azonban ez maacuter nem volt annyira jelentős mint az előző kettő98

94 Torbaacutegyi Peacuteter Magyarok Latin-Amerikaacuteban 95 Torbaacutegyi Peacuteter Magyarok Latin-Amerikaacuteban 96 Sooacutes Katalin 1956 eacutes Ausztria 91 httpwwwwikipediahu 98 httpchurchlutheranhureformatiopehhausztraliapehhaustrhtm


A kivaacutendoroltak nagy toumlbbseacutege menekuumlltkeacutent eacuterkezett s a kivaacutendorlaacutes időpontja (1945 1947 1956) szerint reacutetegeződoumltt

1948-ban kezdődoumltt meg a magyarok toumlmeges kivaacutendorlaacutesa Ausztraacuteliaacuteba Az ausztraacutel aacutellam munkaerőre hiaacutenyban szenvedett e szuumlkseacutegleteacutet akarta az euroacutepai emigraacutensok been-gedeacuteseacutevel kieleacutegiacuteteni 1954-ig mintegy 15 000 magyar eacuterkezett az orszaacutegba Ebből 6000 volt nőtlen vagy hajadon Nagy szaacutemban akadtak koumlztuumlk eacutertelmiseacutegiek eacutes diplomaacutesok A legtoumlbb Sydneyben (4000 fouml) eacutes Melbourne-ben (3000) talaacutelt munkaacutet de keruumllt Adelaidebe (1200) Brisbanebe (600) Perthbe (600) eacutes Canberraacuteba is szaacutemos magyarorszaacutegi

Az angolszaacutesz szaacutermazaacutesuacute ausztraacutel lakossaacuteg azt proacutebaacutelta eleacuterni hogy a bevaacutendorloacutek rouml-vid idő alatt sajaacutetiacutetsaacutek el az angol nyelvet eacutes asszimilaacuteloacutedjanak amely nem keacutereacutesnek ha-nem szigoruacute koumlvetelmeacutenynek szaacutemiacutetott A bevaacutendorloacutek kezeleacutese sokszor lealacsonyiacutetoacute volt A bdquoMigrant a bdquoReffo a bdquoDago a bdquoBalt eacutes a bdquoNew Australian szavak fokozatbeli meg-kuumlloumlnboumlzteteacuteseket jelentettek

A magyarok helyzete is eleacuteg sanyaruacute volt a kezdeti időkben Taacuteborokban laktak Csak fizikai munkaacutet kaphattak A diplomaacutesok elhelyezkedeacutese szinte keacuteptelenseacuteg volt Nagyon keveacutes kiveacuteteltől eltekintve nemcsak a rossz eacuteletkoumlruumllmeacutenyekkel kellett megkuumlzdeniuumlk ha-nem azzal is hogy maacutesodrendű emberkeacutent tekintettek raacutejuk

1956-ban 9663 magyar menekuumllt eacuterkezett Ausztraacuteliaacuteba100

A Magyarorszaacutegroacutel bevaacutendorloacutek szaacutema 1921-ben meacuteg csak 148 volt 1947-ben 1227 1954-ben viszont maacuter 14 602 Az 1961-es neacutepszaacutemlaacutelaacutes az 56-os hullaacutem hataacutesaacutera 30 553 magyart szaacutemlaacutelt Az 1996-os statisztika szerint 25 263 Magyarorszaacutegon szuumlletett szemeacutely eacutelt Ausztraacuteliaacuteban Ezek az adatok azonban nem jelzik a hataacuteron tuacuteli teruumlletekről szaacutermazoacute magyarok szaacutemaacutet 1991-ben 74 482 ausztraacuteliai lakosnak volt legalaacutebb az egyik szuumllője ma-gyar Koumlzuumlluumlk kevesebb mint fele hasznaacutelta a magyar nyelvet101

A legutoacutebbi neacutepszaacutemlaacutelaacutesi adatok szerint Ausztraacuteliaacuteban koumlzel 62 000 Uacutej-Zeacutelandon kouml-ruumllbeluumll 3000 az Oacuteceaacuteniai-szigetvilaacutegban pedig mintegy 100 magyar eacutel102 Jelentős reacutesz -megkoumlzeliacutetőleg 20 000 fouml - Melbourne-ben lakik103

A vaacutendormozgalmak eredmeacutenyekeacutent maacutera a magyarok a vilaacuteg szinte oumlsszes szegleteacuteben megtalaacutelhatoacuteak Sokan viszont maacuter csak az emleacutekeacutet őrzik egykori magyar őseiknek illetve szaacutermazaacutesuknak eacutes az uacutejabb generaacutecioacutek az anyanyelvet maacuter alig hasznaacuteljaacutek vagy egyaacutelta-laacuten nem is beszeacutelik

Munkaacutenk soraacuten csak a tengerentuacuteli magyarsaacutegot tanulmaacutenyoztuk ezeacutert arroacutel nem tu-dunk beszaacutemolni hogy a toumlbbi foumlldreacuteszen haacuteny honfitaacutersunk eacutel de felteacutetelezhetően nem csekeacutely a szaacutemuk A tengerentuacutelon toumlbb mint 2 millioacutean vannak napjainkban eacutes ez a szaacutem egyre csak noumlvekszik

99 Borbaacutendi Gyula A magyar emigraacutecioacute eacuteletrajza 1945-1985 10l) Sooacutes Katalin 1956 eacutes Ausztria 101 Kovaacutecs Noacutera Tanulmaacutenyok a diaszpoacuteraacuteroacutel bull bullbullbull 102 httpwwwhhrfOrghtmhmenuid=060209 103 httpwwwnemzetismerethuid=714


ILDIKOacute SZONDI

HUNGARIANS OVER THE SEA

(Summary)

Hungarians living in the United States of America Canada Latin-America and Australia are collectively called overseas Hungarians The USA and Canada had traditionally been the tar-get countries of Hungarian migration driven by political and economic factors for almost 100 years Currently there are approximately 18 million Hungarian descendants living in these two counties more than 15 million alone in the USA Coutries of Latin-America were among the less favourable destinations of Hungarian immigrants that may be explained by the lower level of living standards and the unusual conditions of climate for European people Latin-America became a target destination for many immigrants when the USA introduced strict immigration laws in 1921 and 1924 Hungarian immigrants appeared in large numbers only form the early 1920s nowadays their number may mount to 150-180000 The history of Hungarian-Australians is fairly new it dates back to 1947 Nowadays there are 65000 Hun-garians living in the country Hungarians living abroad have gone through a number of changes in terms of their numbers and composition Currently Hungarians living oversees reach more than 2 million in number


tuumll a kuumllfoumlldi magyarsaacuteg mind leacutetszaacutemaacuteban mint oumlsszeteacuteteleacuteben Jelenleg a tengerentuacutelon eacutelő hazai szaacutermazaacutesuacuteak oumlsszleacutetszaacutema toumlbb mint 2 millioacute


E ciacutemszoacute alaacute tartoznak az amerikai foumlldreacutesz - az Egyesuumllt Aacutellamok Kanada eacutes Latin-Amerika orszaacutegainak - valamint az ausztraacutel kontinensnek a magyarjai

A XX szaacutezad soraacuten az ideiraacutenyuloacute kivaacutendorlaacutesoknak toumlbb hullaacutema volt Az első az 1914-18-as vilaacuteghaacuteboruacute előtti nagy volumenű paraszti eredetű előbb vendeacutegmunkaacuteskeacutent dolgozoacute majd veacutegleg letelepedő bdquooumlreg amerikaacutesok a maacutesodik a keacutet vilaacuteghaacuteboruacute koumlzoumltti hasonloacute sorsuacute eacutes oumlsszeteacutetelű bdquokanadaacutesok veacuteguumll pedig az 1956-os hullaacutem

Ausztraacuteliaacuteban az 1949-től odaeacuterkezőek jelentik az első magyar hullaacutemot majd az oumlt-venhatosok1

Ettől kezdve az USA-ban eacutes Kanadaacuteban a haacuterom Ausztraacuteliaacuteban a keacutet hullaacutem koumlzoumls ak-cioacutei eacutes kuumlzdelme a jellemző A kuumlloumlnboumlző hullaacutemok elteacuterő moacutedon viszonyultak a befogadoacute orszaacutegokhoz maacuteskeacutent laacutettaacutek sajaacutet helyzetuumlket bevaacutendorloacute- vagy menekuumlltstaacutetuszukat

Latin-Amerika aacutellamaiba az emigraacutensok nem egyenletesen szabaacutelyos perioacutedusokban eacuterkeztek hanem sajaacutetos hullaacutemokban ahogy a toumlrteacutenelem nyitotta-zaacuterta a hataacuterokat Az egyes korszakokban kivaacutendorloacute koumlzoumlsseacutegek taacutersadalmi oumlsszeteacuteteluumlk a taacutevozaacutesra keacutesztető okok a ceacutelok eacutes a vallott eacuterteacutekeik szerint kuumlloumlnboumlztek egymaacutestoacutel ebből kifolyoacutelag elteacuterően aacutelltak hozzaacute a befogadoacute orszaacuteghoz egymaacuteshoz eacutes reacutegi hazaacutejukhoz de otthon maradt ro-konsaacutegukhoz is

I Az amerikai kontinens

Kolumbusz utaacuten paacuter eacutevtizeddel maacuter megjelent az első magyar az Uacutejvilaacutegban Budai Parmenius Istvaacuten kapta meg a lehetőseacuteget hogy a brit kiraacutelynő zaacuteszlaja alatt az iacutegeacuteret foumlld-jeacutere leacutephessen Keacutesőbb aztaacuten szeacutep szaacutemmal eacuterkeztek honfitaacutersaink - koumlztuumlk nemesek hitteacute-riacutetők telepesek viteacutezek - az amerikai kontinensre A XIX szaacutezad veacutege feleacute pedig hatalmas emberaacuteradat indult el Lekuumlzdve a neheacutezseacutegeket sokuk megtalaacutelta a szaacutemiacutetaacutesaacutet gyaacuterakat alapiacutetottak politikai paacutelyaacutet futottak be meghoacutediacutetottaacutek a filmműveacuteszetet az uumlzleti vilaacutegot Oacuteriaacutesi energiaacutekkal eacutes lelkesedeacutessel feleacutepiacutetetteacutek a maguk bdquoMagyar Amerikaacutejaacutet magyar ut-caacutekkal terekkel magyar iskolaacutekkal templomokkal sziacutenhaacutezakkal2

Eacuteszak-Amerika

A kontinens keacutet legnagyobb orszaacutega - az Egyesuumllt Aacutellamok eacutes Kanada - majdnem szaacutez eacuteven aacutet a politikai eacutes gazdasaacutegi indiacutettataacutesuacute magyar kivaacutendorlaacutes hagyomaacutenyos uacuteti ceacutelja volt A keacutet aacutellamban jelenleg oumlsszesen 15 millioacute oumlnmagaacutet magyar szaacutermazaacutesuacutenak illetve ma-gyar anyanyelvűnek eacutes identitaacutesuacutenak valloacute szemeacutely eacutel3

1 SZAacuteNTOacute MIKLOacuteS Tengerentuacuteli magyarok 10 2 TANKA LAacuteSZLOacute Magyar vilaacuteg Amerikaacuteban 7 3 httpwwwemagyarnetindexphpp=articleamptype=regionalampid=12





















1871-1879 7 862 5 597 -

1880-1889 164 119 109 992 -

1890-1899 2 6 1 4 1 4 235 895 -

1900-1909 1 171 758 1 053 153 8 8 0 9 7 9

1910-1913 4 3 3 230 4 1 0 4 8 0 315 4 9 8











N e w York 77 3 3 6 188

Ohio 7 0 3 0 2 171

N e w Yersey 61 6 5 6 150



Michigan 9 368 23

Indiana 10 0 5 4 2 4

Wiscons in 4 645 11

Missouri 3 199 0 8


California 4 9 8 01

















1890 1900 1910 1920 1930 1940


1 818 4 9 4 6 28 938 2 6 106 15 3 3 7 16 0 2 0



1 841 7 463 37 990 70 2 0 9 3 0 4 2 7



1910 1920 1930 1940


781 2 1 7

805 4 8 2 8 4 2 0 5 7 6 6 8 5 0 0















Ipar 1766 7 0








1899 4 0 808 152

1900 7 4 883 4 3

1901 83 873 4 4

1902 6 2 89 6 4 2

1903 7 9 875 4 6

1904 102 852 4 6

1905 8 4 867 4 9








88 6 1 1 4


































1920 84 22 67 89 1921 7 702 4 956 531 5 487 1922 5 756 4 017 1 368 5 403 1923 5 914 4 535 3 428 7 963 1924 5 806 4 498 4 710 9 208 1920-1924 25 262 18 028 10 122 28 150 1925 616 - - 885 1926 906 - - 1 076 1927 813 - - 1 049 1928 857 - - 1 112 1925-1928 3 192 - - 4 122

1920-1928 28 454 - - 32 272








1931 5 3 6

1932 2 2 8 333

1933 183 171

1934 307 112

1935 130 129

1936 525

1937 8 5 4

1938 9 3 2

1939 1269

1940 1075








1 9 0 5 - 1 9 0 7 1 9 1 1 - 1 9 1 3















1 9 2 0 - 1 9 2 4













1 9 4 0 - 1 9 4 1






169























12 Kanada



















Zsidoacute 2 0 396












2 Latin-Amerika






















211 Kuba




212 Mexikoacute




















22 Deacutel-Amerika


221 Braziacutelia































222 Argentiacutena






































223 Uruguay














224 Paraguay













225 Venezuela






















226 Chile































































II Ausztraacutelia

















ILDIKOacute SZONDI


(Summary)






















1871-1879 7 862 5 597 -

1880-1889 164 119 109 992 -

1890-1899 2 6 1 4 1 4 235 895 -

1900-1909 1 171 758 1 053 153 8 8 0 9 7 9

1910-1913 4 3 3 230 4 1 0 4 8 0 315 4 9 8











N e w York 77 3 3 6 188

Ohio 7 0 3 0 2 171

N e w Yersey 61 6 5 6 150



Michigan 9 368 23

Indiana 10 0 5 4 2 4

Wiscons in 4 645 11

Missouri 3 199 0 8


California 4 9 8 01

















1890 1900 1910 1920 1930 1940


1 818 4 9 4 6 28 938 2 6 106 15 3 3 7 16 0 2 0



1 841 7 463 37 990 70 2 0 9 3 0 4 2 7



1910 1920 1930 1940


781 2 1 7

805 4 8 2 8 4 2 0 5 7 6 6 8 5 0 0















Ipar 1766 7 0








1899 4 0 808 152

1900 7 4 883 4 3

1901 83 873 4 4

1902 6 2 89 6 4 2

1903 7 9 875 4 6

1904 102 852 4 6

1905 8 4 867 4 9








88 6 1 1 4


































1920 84 22 67 89 1921 7 702 4 956 531 5 487 1922 5 756 4 017 1 368 5 403 1923 5 914 4 535 3 428 7 963 1924 5 806 4 498 4 710 9 208 1920-1924 25 262 18 028 10 122 28 150 1925 616 - - 885 1926 906 - - 1 076 1927 813 - - 1 049 1928 857 - - 1 112 1925-1928 3 192 - - 4 122

1920-1928 28 454 - - 32 272








1931 5 3 6

1932 2 2 8 333

1933 183 171

1934 307 112

1935 130 129

1936 525

1937 8 5 4

1938 9 3 2

1939 1269

1940 1075








1 9 0 5 - 1 9 0 7 1 9 1 1 - 1 9 1 3















1 9 2 0 - 1 9 2 4













1 9 4 0 - 1 9 4 1






169























12 Kanada



















Zsidoacute 2 0 396












2 Latin-Amerika






















211 Kuba




212 Mexikoacute




















22 Deacutel-Amerika


221 Braziacutelia































222 Argentiacutena






































223 Uruguay














224 Paraguay













225 Venezuela






















226 Chile































































II Ausztraacutelia

















ILDIKOacute SZONDI


(Summary)









1871-1879 7 862 5 597 -

1880-1889 164 119 109 992 -

1890-1899 2 6 1 4 1 4 235 895 -

1900-1909 1 171 758 1 053 153 8 8 0 9 7 9

1910-1913 4 3 3 230 4 1 0 4 8 0 315 4 9 8











N e w York 77 3 3 6 188

Ohio 7 0 3 0 2 171

N e w Yersey 61 6 5 6 150



Michigan 9 368 23

Indiana 10 0 5 4 2 4

Wiscons in 4 645 11

Missouri 3 199 0 8


California 4 9 8 01

















1890 1900 1910 1920 1930 1940


1 818 4 9 4 6 28 938 2 6 106 15 3 3 7 16 0 2 0



1 841 7 463 37 990 70 2 0 9 3 0 4 2 7



1910 1920 1930 1940


781 2 1 7

805 4 8 2 8 4 2 0 5 7 6 6 8 5 0 0















Ipar 1766 7 0








1899 4 0 808 152

1900 7 4 883 4 3

1901 83 873 4 4

1902 6 2 89 6 4 2

1903 7 9 875 4 6

1904 102 852 4 6

1905 8 4 867 4 9








88 6 1 1 4


































1920 84 22 67 89 1921 7 702 4 956 531 5 487 1922 5 756 4 017 1 368 5 403 1923 5 914 4 535 3 428 7 963 1924 5 806 4 498 4 710 9 208 1920-1924 25 262 18 028 10 122 28 150 1925 616 - - 885 1926 906 - - 1 076 1927 813 - - 1 049 1928 857 - - 1 112 1925-1928 3 192 - - 4 122

1920-1928 28 454 - - 32 272








1931 5 3 6

1932 2 2 8 333

1933 183 171

1934 307 112

1935 130 129

1936 525

1937 8 5 4

1938 9 3 2

1939 1269

1940 1075








1 9 0 5 - 1 9 0 7 1 9 1 1 - 1 9 1 3















1 9 2 0 - 1 9 2 4













1 9 4 0 - 1 9 4 1






169























12 Kanada



















Zsidoacute 2 0 396












2 Latin-Amerika






















211 Kuba




212 Mexikoacute




















22 Deacutel-Amerika


221 Braziacutelia































222 Argentiacutena






































223 Uruguay














224 Paraguay













225 Venezuela






















226 Chile































































II Ausztraacutelia

















ILDIKOacute SZONDI


(Summary)






N e w York 77 3 3 6 188

Ohio 7 0 3 0 2 171

N e w Yersey 61 6 5 6 150



Michigan 9 368 23

Indiana 10 0 5 4 2 4

Wiscons in 4 645 11

Missouri 3 199 0 8


California 4 9 8 01

















1890 1900 1910 1920 1930 1940


1 818 4 9 4 6 28 938 2 6 106 15 3 3 7 16 0 2 0



1 841 7 463 37 990 70 2 0 9 3 0 4 2 7



1910 1920 1930 1940


781 2 1 7

805 4 8 2 8 4 2 0 5 7 6 6 8 5 0 0















Ipar 1766 7 0








1899 4 0 808 152

1900 7 4 883 4 3

1901 83 873 4 4

1902 6 2 89 6 4 2

1903 7 9 875 4 6

1904 102 852 4 6

1905 8 4 867 4 9








88 6 1 1 4


































1920 84 22 67 89 1921 7 702 4 956 531 5 487 1922 5 756 4 017 1 368 5 403 1923 5 914 4 535 3 428 7 963 1924 5 806 4 498 4 710 9 208 1920-1924 25 262 18 028 10 122 28 150 1925 616 - - 885 1926 906 - - 1 076 1927 813 - - 1 049 1928 857 - - 1 112 1925-1928 3 192 - - 4 122

1920-1928 28 454 - - 32 272








1931 5 3 6

1932 2 2 8 333

1933 183 171

1934 307 112

1935 130 129

1936 525

1937 8 5 4

1938 9 3 2

1939 1269

1940 1075








1 9 0 5 - 1 9 0 7 1 9 1 1 - 1 9 1 3















1 9 2 0 - 1 9 2 4













1 9 4 0 - 1 9 4 1






169























12 Kanada



















Zsidoacute 2 0 396












2 Latin-Amerika






















211 Kuba




212 Mexikoacute




















22 Deacutel-Amerika


221 Braziacutelia































222 Argentiacutena






































223 Uruguay














224 Paraguay













225 Venezuela






















226 Chile































































II Ausztraacutelia

















ILDIKOacute SZONDI


(Summary)










1890 1900 1910 1920 1930 1940


1 818 4 9 4 6 28 938 2 6 106 15 3 3 7 16 0 2 0



1 841 7 463 37 990 70 2 0 9 3 0 4 2 7



1910 1920 1930 1940


781 2 1 7

805 4 8 2 8 4 2 0 5 7 6 6 8 5 0 0















Ipar 1766 7 0








1899 4 0 808 152

1900 7 4 883 4 3

1901 83 873 4 4

1902 6 2 89 6 4 2

1903 7 9 875 4 6

1904 102 852 4 6

1905 8 4 867 4 9








88 6 1 1 4


































1920 84 22 67 89 1921 7 702 4 956 531 5 487 1922 5 756 4 017 1 368 5 403 1923 5 914 4 535 3 428 7 963 1924 5 806 4 498 4 710 9 208 1920-1924 25 262 18 028 10 122 28 150 1925 616 - - 885 1926 906 - - 1 076 1927 813 - - 1 049 1928 857 - - 1 112 1925-1928 3 192 - - 4 122

1920-1928 28 454 - - 32 272








1931 5 3 6

1932 2 2 8 333

1933 183 171

1934 307 112

1935 130 129

1936 525

1937 8 5 4

1938 9 3 2

1939 1269

1940 1075








1 9 0 5 - 1 9 0 7 1 9 1 1 - 1 9 1 3















1 9 2 0 - 1 9 2 4













1 9 4 0 - 1 9 4 1






169























12 Kanada



















Zsidoacute 2 0 396












2 Latin-Amerika






















211 Kuba




212 Mexikoacute




















22 Deacutel-Amerika


221 Braziacutelia































222 Argentiacutena






































223 Uruguay














224 Paraguay













225 Venezuela






















226 Chile































































II Ausztraacutelia

















ILDIKOacute SZONDI


(Summary)











Ipar 1766 7 0








1899 4 0 808 152

1900 7 4 883 4 3

1901 83 873 4 4

1902 6 2 89 6 4 2

1903 7 9 875 4 6

1904 102 852 4 6

1905 8 4 867 4 9








88 6 1 1 4


































1920 84 22 67 89 1921 7 702 4 956 531 5 487 1922 5 756 4 017 1 368 5 403 1923 5 914 4 535 3 428 7 963 1924 5 806 4 498 4 710 9 208 1920-1924 25 262 18 028 10 122 28 150 1925 616 - - 885 1926 906 - - 1 076 1927 813 - - 1 049 1928 857 - - 1 112 1925-1928 3 192 - - 4 122

1920-1928 28 454 - - 32 272








1931 5 3 6

1932 2 2 8 333

1933 183 171

1934 307 112

1935 130 129

1936 525

1937 8 5 4

1938 9 3 2

1939 1269

1940 1075








1 9 0 5 - 1 9 0 7 1 9 1 1 - 1 9 1 3















1 9 2 0 - 1 9 2 4













1 9 4 0 - 1 9 4 1






169























12 Kanada



















Zsidoacute 2 0 396












2 Latin-Amerika






















211 Kuba




212 Mexikoacute




















22 Deacutel-Amerika


221 Braziacutelia































222 Argentiacutena






































223 Uruguay














224 Paraguay













225 Venezuela






















226 Chile































































II Ausztraacutelia

















ILDIKOacute SZONDI


(Summary)








88 6 1 1 4


































1920 84 22 67 89 1921 7 702 4 956 531 5 487 1922 5 756 4 017 1 368 5 403 1923 5 914 4 535 3 428 7 963 1924 5 806 4 498 4 710 9 208 1920-1924 25 262 18 028 10 122 28 150 1925 616 - - 885 1926 906 - - 1 076 1927 813 - - 1 049 1928 857 - - 1 112 1925-1928 3 192 - - 4 122

1920-1928 28 454 - - 32 272








1931 5 3 6

1932 2 2 8 333

1933 183 171

1934 307 112

1935 130 129

1936 525

1937 8 5 4

1938 9 3 2

1939 1269

1940 1075








1 9 0 5 - 1 9 0 7 1 9 1 1 - 1 9 1 3















1 9 2 0 - 1 9 2 4













1 9 4 0 - 1 9 4 1






169























12 Kanada



















Zsidoacute 2 0 396












2 Latin-Amerika






















211 Kuba




212 Mexikoacute




















22 Deacutel-Amerika


221 Braziacutelia































222 Argentiacutena






































223 Uruguay














224 Paraguay













225 Venezuela






















226 Chile































































II Ausztraacutelia

















ILDIKOacute SZONDI


(Summary)




























1920 84 22 67 89 1921 7 702 4 956 531 5 487 1922 5 756 4 017 1 368 5 403 1923 5 914 4 535 3 428 7 963 1924 5 806 4 498 4 710 9 208 1920-1924 25 262 18 028 10 122 28 150 1925 616 - - 885 1926 906 - - 1 076 1927 813 - - 1 049 1928 857 - - 1 112 1925-1928 3 192 - - 4 122

1920-1928 28 454 - - 32 272








1931 5 3 6

1932 2 2 8 333

1933 183 171

1934 307 112

1935 130 129

1936 525

1937 8 5 4

1938 9 3 2

1939 1269

1940 1075








1 9 0 5 - 1 9 0 7 1 9 1 1 - 1 9 1 3















1 9 2 0 - 1 9 2 4













1 9 4 0 - 1 9 4 1






169























12 Kanada



















Zsidoacute 2 0 396












2 Latin-Amerika






















211 Kuba




212 Mexikoacute




















22 Deacutel-Amerika


221 Braziacutelia































222 Argentiacutena






































223 Uruguay














224 Paraguay













225 Venezuela






















226 Chile































































II Ausztraacutelia

















ILDIKOacute SZONDI


(Summary)














1920 84 22 67 89 1921 7 702 4 956 531 5 487 1922 5 756 4 017 1 368 5 403 1923 5 914 4 535 3 428 7 963 1924 5 806 4 498 4 710 9 208 1920-1924 25 262 18 028 10 122 28 150 1925 616 - - 885 1926 906 - - 1 076 1927 813 - - 1 049 1928 857 - - 1 112 1925-1928 3 192 - - 4 122

1920-1928 28 454 - - 32 272








1931 5 3 6

1932 2 2 8 333

1933 183 171

1934 307 112

1935 130 129

1936 525

1937 8 5 4

1938 9 3 2

1939 1269

1940 1075








1 9 0 5 - 1 9 0 7 1 9 1 1 - 1 9 1 3















1 9 2 0 - 1 9 2 4













1 9 4 0 - 1 9 4 1






169























12 Kanada



















Zsidoacute 2 0 396












2 Latin-Amerika






















211 Kuba




212 Mexikoacute




















22 Deacutel-Amerika


221 Braziacutelia































222 Argentiacutena






































223 Uruguay














224 Paraguay













225 Venezuela






















226 Chile































































II Ausztraacutelia

















ILDIKOacute SZONDI


(Summary)







1931 5 3 6

1932 2 2 8 333

1933 183 171

1934 307 112

1935 130 129

1936 525

1937 8 5 4

1938 9 3 2

1939 1269

1940 1075








1 9 0 5 - 1 9 0 7 1 9 1 1 - 1 9 1 3















1 9 2 0 - 1 9 2 4













1 9 4 0 - 1 9 4 1






169























12 Kanada



















Zsidoacute 2 0 396












2 Latin-Amerika






















211 Kuba




212 Mexikoacute




















22 Deacutel-Amerika


221 Braziacutelia































222 Argentiacutena






































223 Uruguay














224 Paraguay













225 Venezuela






















226 Chile































































II Ausztraacutelia

















ILDIKOacute SZONDI


(Summary)





1 9 0 5 - 1 9 0 7 1 9 1 1 - 1 9 1 3















1 9 2 0 - 1 9 2 4













1 9 4 0 - 1 9 4 1






169























12 Kanada



















Zsidoacute 2 0 396












2 Latin-Amerika






















211 Kuba




212 Mexikoacute




















22 Deacutel-Amerika


221 Braziacutelia































222 Argentiacutena






































223 Uruguay














224 Paraguay













225 Venezuela






















226 Chile































































II Ausztraacutelia

















ILDIKOacute SZONDI


(Summary)





1 9 4 0 - 1 9 4 1






169























12 Kanada



















Zsidoacute 2 0 396












2 Latin-Amerika






















211 Kuba




212 Mexikoacute




















22 Deacutel-Amerika


221 Braziacutelia































222 Argentiacutena






































223 Uruguay














224 Paraguay













225 Venezuela






















226 Chile































































II Ausztraacutelia

















ILDIKOacute SZONDI


(Summary)











12 Kanada



















Zsidoacute 2 0 396












2 Latin-Amerika






















211 Kuba




212 Mexikoacute




















22 Deacutel-Amerika


221 Braziacutelia































222 Argentiacutena






































223 Uruguay














224 Paraguay













225 Venezuela






















226 Chile































































II Ausztraacutelia

















ILDIKOacute SZONDI


(Summary)

















Zsidoacute 2 0 396












2 Latin-Amerika






















211 Kuba




212 Mexikoacute




















22 Deacutel-Amerika


221 Braziacutelia































222 Argentiacutena






































223 Uruguay














224 Paraguay













225 Venezuela






















226 Chile































































II Ausztraacutelia

















ILDIKOacute SZONDI


(Summary)










2 Latin-Amerika






















211 Kuba




212 Mexikoacute




















22 Deacutel-Amerika


221 Braziacutelia































222 Argentiacutena






































223 Uruguay














224 Paraguay













225 Venezuela






















226 Chile































































II Ausztraacutelia

















ILDIKOacute SZONDI


(Summary)


















211 Kuba




212 Mexikoacute




















22 Deacutel-Amerika


221 Braziacutelia































222 Argentiacutena






































223 Uruguay














224 Paraguay













225 Venezuela






















226 Chile































































II Ausztraacutelia

















ILDIKOacute SZONDI


(Summary)




211 Kuba




212 Mexikoacute




















22 Deacutel-Amerika


221 Braziacutelia































222 Argentiacutena






































223 Uruguay














224 Paraguay













225 Venezuela






















226 Chile































































II Ausztraacutelia

















ILDIKOacute SZONDI


(Summary)











22 Deacutel-Amerika


221 Braziacutelia































222 Argentiacutena






































223 Uruguay














224 Paraguay













225 Venezuela






















226 Chile































































II Ausztraacutelia

















ILDIKOacute SZONDI


(Summary)





























222 Argentiacutena






































223 Uruguay














224 Paraguay













225 Venezuela






















226 Chile































































II Ausztraacutelia

















ILDIKOacute SZONDI


(Summary)














222 Argentiacutena






































223 Uruguay














224 Paraguay













225 Venezuela






















226 Chile































































II Ausztraacutelia

















ILDIKOacute SZONDI


(Summary)




































223 Uruguay














224 Paraguay













225 Venezuela






















226 Chile































































II Ausztraacutelia

















ILDIKOacute SZONDI


(Summary)






















223 Uruguay














224 Paraguay













225 Venezuela






















226 Chile































































II Ausztraacutelia

















ILDIKOacute SZONDI


(Summary)








223 Uruguay














224 Paraguay













225 Venezuela






















226 Chile































































II Ausztraacutelia

















ILDIKOacute SZONDI


(Summary)








224 Paraguay













225 Venezuela






















226 Chile































































II Ausztraacutelia

















ILDIKOacute SZONDI


(Summary)



225 Venezuela






















226 Chile































































II Ausztraacutelia

















ILDIKOacute SZONDI


(Summary)










226 Chile































































II Ausztraacutelia

















ILDIKOacute SZONDI


(Summary)























































II Ausztraacutelia

















ILDIKOacute SZONDI


(Summary)




































II Ausztraacutelia

















ILDIKOacute SZONDI


(Summary)















II Ausztraacutelia

















ILDIKOacute SZONDI


(Summary)














ILDIKOacute SZONDI


(Summary)



ILDIKOacute SZONDI


(Summary)


Documents

SZONDI ILDIKÓ - SERE ALÍS Z IVETTacta.bibl.u-szeged.hu/29294/1/juridpol_forum_001_002_169-200.pdf · SZONDI ILDIKÓ - SERE ALÍS Z IVETT Tengerentúli magyarok ... (791.748 1,62%-á)