MOZh,S,\ l( )l{VENYALKÜ'I'Ü

irll

'fARTALOM

, r, r, l,.nr Ii.lry l-ren,r'., ' I'Vtl)lolni volt-e M zes?'lÍ l ll'll('llCt ti-il'rébcn '....

, |, ll(' AZ Í]l-vallásrll.r'.

212278281

28528s

r rrr,'rtrl:il( "....--. 287I l\lrrzr's ... ".... 290I,,' , .r gyilkos . 292

,,, ir, l.rrli'scil',r,rtollsligu,lr,l1rr..

l, lr':i .. .

rr l\1i'tzrjS' A kivonu1áscsapások

,',l.rI Miiss/Lrrál és l\4crív1rnál ....'r rr r;r lcl<it1rkkal Í-olytato1t csatábarl

1,,., :, llrrrit<imestcre" .

, l', rr lslctrncl. A M zes el tti Darancsolatok,r l,rrl . .. 323rrr,r; r'liilli parancsolalai .. 325

t,tl.,r.,(;tllisílrirja. 321' r,'111 111'l11y7i!. A Tizparancsolat (Dekaltigus) . . . 329

253259268269).'74

294295298298299T43043053081093103t3il+-i t0

245

lrrr]u11rs Színájbiil. A n p zLigolo<lik ' '

A biin1ctiitíjzA .sivatagi vánclorlás e1:' l n p tovlrbbi "nregtizcrlclcsL

Mrizes halálaMozes.altrfi.... ..

{I N,4ÜZI]Í:i. AZ t''MBER

A féfii Mozes sorslorm;ri (Vrsszatekintcs)

Mozes. a hcrrcgMozr:s. a PasT:1.()!

Á csodírk enlhcrr:. a csodatevij MozesM{rzcs. it tlcll vczi:t-"^ s lst':l cltrtrcre

A l\4ÓzL:sbcrr ia|-rliltl KarnM r.r, a politikuS és onkényur Isten birodalmáblrrr

Istcn szolghlata gonosz sztonokkelA sr tIkrrs tni>szi,'rláritt' lc'z ' ' '

n ííilk,'s a birr'tiinlrctr s;intc szrrrtti v:iliii

R iíurosyitio.hol borriirrlc!kisz le'u " ' '

Az apagyilkos r'allási teboi"vba esik ' ' ' ' 'Az anyigyiikos 'iallási tébolyba esik ' ' ' 'A hábrlrLis bíintis vallási tébolyaA tolvaj, rabl és gyiikos,,Ítkctc ilrdog" szent lcszAz eti piai Szcnt N'lozcs toricneie:a scétéi renretc

A lelkiismsret crr-:dcte .

A lelkiismercl a \iílirs r'olg-vébcn

az i. e' clott'i 4. évezr'cd koriil ' ' 'A bibliai zsicl k lelkrisn)crel.c '

A lelkiismeret ct*d':tc ll sorslrnalízjs Lrlapján

Mílzes" lz elnb*rIliiggelt!kJegyzeteklrodaiomN vmutalli

ELÓSZo

'r lt't Íi' és M zes, aZ ember csak testében voltl,,llr'Itcl a férfi és aZ ernber M zes Sorsát egytitte-

!,,l,I!')./l;l lltcg' mindkét sors aZ élet t fordulataiban..t',,.-'L t'l)pcn jelen van.! , '|' ll lór'fit, a vallástorténészek tobbsége pr fétá-

,tl,r',;rllrpítonak, a papok ospapjának' hivatásos, ,l |.lllrrlta, mások pedig vezérként. torvényhoz _

r, '.l,'ll('k, aki a Dekalogussal (Tízparancsolat) a. ,l!t :i/cllolnet, a Jáhve-Szellemet, az Izrael-sze1le', !, rrl('llc meg.l , 'ttr'k, a nagy férfinak a felsorolt megnevezéSi

', r .tttt't'ctCSek. A vallástorténészek konyvei meglepo! !! lll'lll crnlítik aztatényt, hogy M zest a r mai és! lI l l,Vlliiz a Szentek kozé sorolta.

i i, r r/r',r ,suints et des Bienheureux selon I'ordre cla, i'i, t t!l'('(' l'Historique des Fétes par les R. R' P. P.,. ,,,r, ,l( Paris" (Paris VI., Edition Letouzey eti'l',{l) (A Szentek és boldoggá avatottak élete a

.,! .'lll('|ld és az iinnepek torténete Szerint. Szerk":, r llt'ttcclek-rendi atyák) címrí lexikon IX" koteté_,, ;,trrrllrlttjÜk' hogy a9. évszaz'adban - feltehetoen, ,, ll,ll)il (lt47-855) idején a bibliai Mozest Florus,,,, ,lr,tktjltuS. a vértanrik torténetének a konyvébe. l t,,rt'sként (Saint Moise) jegyezte be. A naptár,'i '.'l'1ltctnber 4-én és augusztus 20-án szentként,lrl (') I 102. old.). (I. jegyzet.)i ,l, r ll('ll a Szent Márk tértol délnyugatra vezet a

' '!,rzt'S lltca a Szent M zes hídhoz, itt áll a Szentl,;rrokk templom.

. , lrlttcnészek - mint például Hiillmann és foként

24'7

Saal'schiitz (i846) még tobb mint sztiz ,u,vcl l/ i, t' tl'l''ttlll.ilrrytal/rnM zes,azenrber,sohasememel-

.r,itl Mo'.ib*n,'a f,éifibarr csupán a sit.jlitsli1,,, i rt "rlllil lel ir ÍérÍj M zes érettségéig.

ieoi*irra alapjánáll céltudatos politikust. ltz 'rli ,', ! ' ' l'lt'lliir'tcnctének a kozéppontjírba Káint írllít-

pilot L' arr"áirányít t 1átták. Buber Morcsltt'lt ,,, : !ll,l', 1lyilkosok vizsgálatáb l nyert tapasztalatok

csak kizár lagaztázállanrpolitikustemeli ki.lrl r , t ,"' l" ','l itlvcksziink bebizonyítani, zt gyilkosság ho-

rek tizenkét iorzsét iztae|i neppé egyesítettc. rr,,,' ' ' '','l \'()llllképpen a vétkesség tudatához, a r'étkes-

totta a vallási és a társarlot'"l et.t egvsi't,t'I , l'lrlr t'|istttcréséhez, a btin beisnrerése pedig a brín

teokrataIsLelrkirá1yságát,nempedigegy-it.i rllll'r r il'' 'r',,lltrtz'cshogyarrirányítottaabtintcjlvalonreg-tott [II. jeg.vzet.]. ' ,'l'tl't', lrz cgykori gyilkost Istenhez. Ez;r Í'olyarnat

M'c'"ei.ái"rnl'.., kevésbéérdekelteavalliistrl,l,' . ',l,'ttt .ltmennyiben a kornyezet nem kiilori sen

Kivéte1t k pez lr. trlolz' akjre az ember Mt,z, ' ' ,'llr'lr. tttitlden emberre cgyaránt érvényes. A Tatr'

hatástgyakbrolt. 1ga'z,oisirrkábba valiásallr1,rt,'r l ' rtltl.lrz ember arra. is k pes, hogy Káin gonosz

*'"iu"'iolet, a váníoríok vezérét, a pr tétirt. lr 1',1 ' ' 'l:')''l is Istent s-zolgálja'

r .u-a<lámányazat és a csodatevot, és nclll :llll! r i ''l ,:ttl ltzrlrrban Mtj:es szellemi nagy's/tga volt képes

"*Ú"' nagyszerílségét látta meg M<izestlen. ! ,lll i't lllitrs voltáb i fakado lclkiisrnerctét a nép lelki-

Nézetiiik szerinia vallástoriéneti kon1-r,cl'l,,,, ' i' \l' l(iter'jeszterri és a Dcka] gust ("fízparancsola-

ernberi jelentosége elsikkad. Annak ellenérc' l,,,,,'' r l , r, l rrc1lenek lelkiismereti torvényévé mcgtenni.

áiihé' igyakran'esil: sz . de annak a ielki Íi:;l,,,l' ' lt ,', t'tiltt,s:u Rtii.nntl|; o T'í:1lurunt'.rr,,/rrl r'or'l. Nenátvírttorá.ii folyarnatnak;r pszichol giai tt-llttv;r'', ', '" ll ',/illl]()lTlÍa a zsiclo rrepet, anrelylrez ntaglttlt is

;;-íy";k ,orán u fára udvarának fiatal ll,'t,,, ' ''lll :r l}iblia aiapjiin arra enrlékcztetrrem, hogy

Áz egyiptorni agyoniitését, amit koriilbclrrl rl '' r,'lr.ltl is alapvetoen KÍrin maradt, és arra. hogy

éves korában 1rovetett el, szinte jelentéktelcrr ('|,( |ll, ' t" 'l, '1'rltilltg szemlélve, a T'ízparancsolat ebbol a kái-

iartják" Aiig fciglalkoznak a brlrrtett lelki l',,r' ri 'l l',,l Ílrkircit. tlgyanakkor az enrber T\4 zest is a

,ry.iu"t, a híntrittati ter:hekkel, amelyekct M,, , '' il tltzlS tlrpil.iztalatai alapjirn kelietl elemeznem.

magábán kellett hordoznia, a maráoso lcll'r' ',, t'l'tlrlk. amelyekel a k nyn" másociik r széberr a

"*íiii.r,'rzattlsatt ugy hatálmascrclotl' cl l,,.ltl,, I l"l l'1''vcs gryilkclsairtil tettejk clkovetése tttán ny'er-

tu.ueny*'.gob 1torv|nyalkoto lett. Az cltlll,'t, ',, , ''r''l lyiíztek rneg" 11ogl'..l""sy-!l.Eql.-\ág _.': il vallásjo o-''1i"ot hat1rsár i eiek a mrivek álig sz.lrr.,l rr .;rll'0S kapcsolirt á1lhat Í'qbii. ÉLlbcii á viszoiif[at-

Lreutl, Mozesse1 foglalkozva' pszichillillr,,1,' , l'rtrt.t'lislll]e1 1c.és a lelkiismer'ct a.hídszer'epét tolti

u.ioutl)ooyításieljárísrairányitja,amcly,,r,','''' i,'',t ltir-ltil449rrban,9'u|,ií3s"1errl lylép,iikiasajiitnemzsid.hn']"'negyiptomiuott.e'azeg)isl,r,|'', i','r'l'(:l'tcsVoltaKítintolAbcli,gvezetohidatf'clepí-nem zsid . hatiern egyiptomiuott' e' áZ eg"\'isl, rrl", i ,' r ' l'(:l'tcs vott a (irintol Ábcli,g vezcto hidat f'clepí-

'"ueuilrárta tbl, haíám azt"Ív.Amenh.li.1,llrl tl |, ,l r lt'ltát M zeshez hasottl irrt porltiÍi:x OpF()sito-

zsi<iri! istenes embere ]et't, ncm találkoztrrrk ','','l'll Íilt iibelí tulajclonsiigai mellelt nrég a

vette át a zsitl(lk számára.Ktilonosen cso1lá1kozom azon, hogy SZiittlr, t',,t r rlll('l{cl tarttlzotrl Ger,s'tln Stilt'tlt.jcr'uzstilenli pro-

etnbernregolését \.agyis Káint-figyelntctr l'rl ''tl 'rrr.rl..ltki irodalrrri k rc{clseltbcrl volt szivcs tatrácgcl{

és azt M zes sorsában jelentéktelen escltti'trt ll' l ]| !ill

Sorsanalitikusként *ugu* máskérrt !|rlllrl,'ll Ii'ttty lltthcr Kiad rrak s kiváltképpen W.

r\ gyilkosság a fi:rtalembeiMozes lelki íi'jlii,l, r rt , ,/, l tIt'ltktlak hálás koszonetcrnet í'ejezerl

íbrrnálo r,'olt. f{a a fiatal Mozes nem iit(itlt't''lI"

248

tavaszán Szoncii LI'

A T RFI MOZES

'.Ki a világosságot alkotomi:s lr sotétséget teremtem,lii b kességet szerzeki's gonoszt tererntek;n vagyok azUr.

rrki mindezt cselekszem!1 llz,saias 45,7 )

t/^

'l'ol{'fÍ]NEIEM t ÉtvyÉnnN

\lrr/t'S rnondai hiís vagy tort nelrni alak' ','l'lt i:kcsítettek Í"el hosi voriásokkal?,rlr llt'S/Ck r,álasza erre a kérdésre eltéro.

akit

, l ,,':,t't'.(:S torténetkr'itikusok igy pétrdául lt4*yer,Ilrt1,rk' htlgy Mozes sohasem élt, hclgy soiiasere'l, t'|'r' vr':zetésével a hébr:rek Exodusa (kivr:nrrlása},

' ,, 'l'r sz(llti elbeszélések egy rrrásik torzstcíl kerultek,, llrt' Meyer konyvében' Die Isrueliterl tllltl' ih.re

' ,tt lttitlttllc (1906) (Az izraelitlrk és a g:zt}ins;ld:dtl"r

l t .r lii)vetkezll megegvzést olvashatjirli;r, 'r lt'tle lcmkutatásnak nenr lelariata a regí:n;,lek kí-r l'z ltrra a kérdésre is nlonatkozik' hogy h'4ozes

, 'tl,'tt rtcvíj torténelmi seernelyis gen alapul-e: *z e;

rir,'riitre n kívul esik ir tort nt:lrni i-etrisnner sok 1lal'á-lJ,V llillcs jel,:n1ouége í[ t r{':neiemkutatás szárná_

,, ! t, t l t t n k i,s tllt, r í,4,Í,', l r, l;, {rts rlé,s sl upf a inak az s ap.i c,, l'|'tl('(tl gi. i rtl,liil! k vaÍl si s:ertartasokktlí kap-' ,tl,tltiu, nem g;ed.ig Íarttnelrn'i. személ1liség. Azok'rl,'rk t rtenelmi atrakk nt Ítlglalkoznak hÁrlzessen"

, rr|'l sctll (kivéve azokat, akik a hagvornányokat

'', ',tiil tiirténcimi igazságkérlt frrgacljá.k eI} ragacl{al, rr\'t'tlrjk konkr t tartalmírt. senki sem ábrazo},ta

..,t'rrlclyiségként, s senki sem volt képes valami-,Il,,lllisril vagy torténelrni rntiv re hivatkozni.'4'z,', lrogy Mirzes rnondta valna ki azt a rnonc{atot,l'rIr vt: lzrael Istene (rnikozben Jáhvét még csak rrern

i rl'rlllt ki, hanern azt valalronnan átvette) - rlires

r' 'r lr'ttesZCk

,' \,rlz (2),jelentosen nagr7o$$ csoportja" tchbekLehmann-Har,rpt {3), Gressrnann {4},

253

ll

tl

tl

I

I

Sellin (5), Buber (6) és sokan mások iS, nenl ki'l' ll ' i

abban, hogy Mozes éit, és torténelmi SZelcl)('l IliEhhez a csoporthoztartazlk Freud is. (7)

Arra vonatkoz an, hogy M zes mikor clt. ''it' '

vélemények" A torténészek egyik csoportjir i|'/l}ll !

ményen van, hogy II' Ramszesz (Breasted |8| :''' ''"'1298-trr1 L232-ig)" az elsti elnyornás iclejénck ;l |'t' '' '

annalr fia, Merneptah, (i. e' 122Ű koriil) a lirkr'z' 'tt ' l

nrás Íiira ja uralkodásának idején a. hébcrt:k L lr r ' rr' l

Egyiptornbol. Ez a megáilapítás - 'tigy tíinik ' l' i

az Ótestamentum val. Lehrnann-Haupt ez( il 1'r

,,Így tehát az izraeiiták IY. Amenholep idc'jcrr "1400 után mehettek Egyiptomba, és a kivtlrrttl:r ' i !

ptah alatt i. e. a 13. évszázad vége Í"elé tilrt' ''rmeg." (9)

Á torténészek másik csoportja azt vallia" lr''r"nyomás és a kivonulás nem a 13" százarllr:rlr |'

korábban, mát az i" e' elotti 14' századbllrr' lliAmenhotep (Ehnaton) fára k világbirodaltttli rr'r !

lrullása lrtán tortént vonna' tehát rnég II. l{;ri''

Merneirtah uralma eliit t.Az elsri n zet hívei azzal érvelnek az i. c. l i

mellett, hogv az Ütestanrentumtran két egyi|)l('ll''nevezetesen Ramszesz és Fithom ner'ét mirttl ( l'\ l 'i(.i), mind egy eiohista {E) egvbehangz an crt rlrr r!

vista pap Evjátár,* Dáviel kirá-ly kortál'slr. lrIr l '

Ótestarnentum régebbi résráhrir,,Jilhvc''-tt"l'.jr"ldeai v<llt' tehát Faiesztina dil]i r*szibiil sz.tt r''

'

i. e. 850 koriil élt' Ezzel szembeli az eltllrisl:r r| '

,,El hím''-nak neveztcl, }tésobb á1t, érl l)ltlt':'rlr''részéb l származott. Az enrlített két vartls t'1'rti '

a hébereknek a két kr nikás szerinl' trr|"' '

kellett végezniiik. Pithomot val barr ll. I{lrrrrl,. '

te, és az az egyiptomi héber telepiiléstol' ( it''l,' "nyugatra fekiidt.

A 13' szazad mellett sz 1 továbbá az etltlrrrll'i 1 '

névsora. akiket az Ótestamentum kronolirlr,r'ben sorol fel (Gen. 36,31; Kron. 1,43skk.). l',:'z' tt"'

király Belá vagy Bileám' Beor Íia volt, aki N|''

* Evjátár - más olvasat szerint Ebjátár- * J. I'.

:l

254 255

:=;: l rIrrlIt l'c|ctt uralkodott. A M zes és Bileám kozotti,, ;:=,l :-lr'il li vltriizsvetélkedést a M zes_mondákban emlí-':i 1.= ,.rltlttlitit királyok e névsora az Ótestamentumban,'

= er t l'r:; | | t:l| i látszik azt a megáLlapítást, hogy a kivonulás

'i"!!tt-l}lilll íára uralkodása idején tortén-iietett. A to;-..:i;'. l:.t.lr (.ZcIr csoportja kozvetlen bizonyítéknak tekinti' !,lll:'lrl;tlt cgy emlékmrivének a szovegét, amelyen ,,Iz-:. l lrr,.r tlgliÍikusan torzsként szerepel._E r"t' u

'áor"'!ér-', !:rti'.'r.,'(.k azonban nem meggycí"cíek (Lehminn_:!=i11rl

)

l tr'rli.llÓszek második csoportja az elnyomás és a. 'rtltl;ts itlcjét IV. Amenhotep (Ehnaton) eietnek ural-

,!.r .;I.rrllittra helyezi. Ezek a torténészek aztfeltételezii,t' ,r lrcllorek, akik a hábiri (kabiri) torzshoztartoz{ai','\rrrt'rrlrotep uralma alatt mentek G ienba.

I l,il';1 111 ltzokat a nomád életet folyta t ázsiai nemzet-=, l', l t:r'lik, ak1k az Amarna-levelekben ezen a néven

..,,1','|111:[, tehát a moabiták, az ammoniták, azedomi_=l i . .t KCSoDollzrael ak A,,kabiri'' szo ezen tág értel-.. . 'l rrrcllett létezik még egy sz{íkebb értelm és is'...,|\ ,sllk a hébereket ieloli. Ezek a KánaÁn ke\eti,li rsllk a hébereket jeloli. F,zek a Kánaán keleti

.tl,l}',lll)1ln él torzsek mind nnmáá^L fÁlh^*;'-l^l-

kcs<íbbi izraeliták. A ,,kabiri'' sz ezea tág értel-

torzsek mind nomádok, félnomádok,,, r,rrr)k cs alkalmilag harcosok is voltak.

rl

'.:,lIlllnn 1913_ban a Mose und seine Zeit (Mozes és{ |lllíi

-kon'yvében roviden osszefoglalta a héberek' ('la;tti idoszakát:

' l 'lr,rzli.iuk keleten aZ arameusok <ísi székhelvén fek_.i '\ Kr. e. 14' évszázad.folyamán meghoditiak 1ai,' r, k l lt Negev déli részét és a Jrida-sivatagot, jetelé-

!,', L tll(' és hosszri idtin át a félnomádok szelgényes, de,, il,.rr clctét folytatják, mígnem az aszá|y és-az"éházés

'=l,li y;i11{61lásra nem kényszeríti oket. Ámikor hiríny.,. l, pit.l(ikben' és a gabona kevés, amely egyébkénl. , ''r'vliban, Gerárban és Kádésban terem. akkor Ko-i i ' lcl r:léstára, Egyiptom vagy G sen, a messze Íol-,, !rttr.s.iuh- és kecskelegelcí máiad az utols menedék.: ,i lrt'llortorzsek egy része felkerekedik' hogy onmagát

. i,.,l rrrltil.Egyiptomban megmentse az ehhaÍáltor.'' (ío;i. p' yzt:lÓbeÍl pedig ezt olvashatjuk:

' j,,:,,': 45,lskk. ugyan határozottan arr l számol be,ci lrikob és valamennyi fia Egyiptomba vándorolt. Ez

lil

l

,tll

ll

a kozlés onmagában nern hite1t érdemlo, mttt ''zrri

len. hosv a, "Áér.

nép Gosenbe vitrrdor'olitllt '\t"'l '

hebereli'kesotlb Mozes rlalt visszaténtck l/'lr'l' 'l' '

trírrik, hogy harcok néikiil vették be a teriiletcl' t'z |' : ''

szer:rí6bei a zza\ a fe\tevéssel magya rázhato, h t l1' \'' t r''

torzsbeiiek iaktak"' Az ékírással nregsztivcg("zt'|| rl'

nai agyagtáblák tbrrtos torténelrni források ''\'t ttl 'l' | '

i,: naíuín'o vonatkozoan (i. e. 14. évszázacl)

Az agyagtáblák, amelyeket l888-_b1n egy l)t't|'l"' '

kunyhíialatt taláitak meg, és.amelyeket a I)c(rr' ' 1'

ci '(1891 1892) Ehnatcrrr fiivárosával' Alrt't \t' '

.gvtltt fokrol iokra tárt fel, tolrbnyire'szitrlrr l''"'

h!íytartoktol vagy ilis_ázsiai Í"eiedeimektiil " 'll!!ntuon iV. Ainenhotepnak (Ehnaton) klikliltl l' " r

,oitrl*ur,.iuk, rrnelyekben jelentik' lrogi rr rr()trr'r'l I

tát es a hábirik f-erryegettíen veszélyeztetik a "'illll'l'll'

nlat és lr lbéreseit. N'linthogy a sivatag neln llvll|1"li

Lárlláiékcr. és ezckben az idoktren Palesztinlrillrlr ' '"

"ilrto.lotr, a hátririk Dél-Palesztinát' a'lclt'tllilr l'' ;

iin elit'riilo nerrnckenl videket ostrontollrilt' lllÁrnenhotep táratik sz'ánrára a hábirik lctclt'1" '|'

senban rnegis elonyos volt, tnert arra'.szánlítrrltrl l'

azok nenrTogjáli Égyiptom kiilso ellenségcit ' "' '

Ebbol adodott az eg!iptorniak elozékenys $c ;r"r 'l l

idokben a héber torzs irálrt' A kiilpolitrliai zltr;rr' I

í1t. Amenhotep iclejerr kezdodt"ek a ltettitá'ir l't'I' 'r

val világbirodálmának északi rész-ébe'

A zaiargások azonlratl nern cstlpán kiil1lt'llt'l ''

nern jobbá-ra belpolitikrri ternrészetlíek vtllllrl t

késrlbb IV. Amenhoftp (Ehnatan) /'arao vulltt''t l'''mával még iltkabb fokozta' A hábirik be[t-lrÓst' r"' '' '

fogva fenyegeto vészéllyé'vált' Az oreg fárltir' :rl' r

,JéTyes ,oááír, de nem hadvezér volt, neni t tttll;r l' 1r

tatni a hettiták elclrenyomulását északr l cl['l t' t

minchat évi uraikodás után elhunyt $}elll''r' l lr 'l

királysírok patakmedrében, Théba melleIl l('lll' ll

A tronon ,,egy fiatatr álnrodozil" kovcttt' ''i

Bre;tsl'ed az elhuilyt kirzlly fiát, IV' Arnetlhiltt'1" t i

te' Sem tevékeny tiztretemtrer, sem hadvcz('| t" "'hanem ,,a vattai elsri reJbrn'tatorci', es az ''l " t

torténelernb efi. ,,(Iz e!sij nlonoteistu vullti's lllt'l'' ll l'

256 251

., ir rr l1'11glgn-r nem biztos abban. hogy apia, il1. Arnen-, l, l('llllíjszetes halállal ha.it-e meg. r'agy Íralotaintrikai' ' ,rl,r lc[t. Egyik vadászatr i már nem tért' elve vissza.

, .i IV Arnenhotepet a hatalom,,Eg3'iptom-t.ran irlegen-i t,'l'irrLel'te, nrintlrogy gyermek- és iíjrikrlrát irlegerl-.' ''''ililiban Vagy a Ktrz p-Kelet álianraina]r k{ilonf le: l l ,Ill)llll ide-ocla vándoroh'a tol-totie. Vetrikovszki-i.,,t 'llly{','/.'/'a) hogy a neve a reliefeken seho] sincs apjáé-,! ,t'i'tilt Íbl'ttintetve. Apja uralnra idejen soha nem, r' iit rllitláS Íiának. lé'tére. Még azL is i'el{ételezik, hogy

t rrrr'ttltotep eroszakkal jutrrtt a tr nlru-z, miután an-v-i, 1, cgy ideig egyeduralkodo volt. A szikladomtror-

,, , l, t's Bhnaton elot-orténete alap.ján Veiikowszkij Í'e1-

. i, . r lrtlgy o voit a voltaképtrleni igazi ÜidipLrsz, és

!.., lt'lcségével' Neíiet t vel r'a1 házassága mellett. l ,' ,tl is folytatott incesztus hiizasságot' { L 1) Breasted

'',, i'r'tttlíti, hogy nem habozott ,,saiát ap.iárrak a nevét. '''|,'ktttiivekroi vésovel kivágni, hogy apját és Anron

, , 't r lr llási rriozgalmának nagy eltrerrségeit. íitjáb l e lte-\z cgyip|omiak politeizmusát eltorolte' és Aton, a

' 1'r l. t rt'rln$)_isten monoteizmusát vezette be" Isteníte tie,l,'llrtl tiize['', nragírt Ehnaton.ntlk nevezte. teháx

i,,rinlk tetszo"-nek.Irrrltt iSterr városa a régi város, Tl.éba volt. A vallás-

,. , i lrrrltl'on 24Ü km-nyire a delta lelet{' Thébátolmajd-,', l''() ktrr-re északra, írj városl építtetett Aton szárná-

t vrilos neve .A.het-Aton volt, ,,Aton horizontja";,1'1 rrtll(llan El-Arnarna néven isnreretes. ltt volt urai-,,' r!'' lrittodik évétoi a fratal fára szekhelye. A Nilus,''ll.r'l partján tizenrrégy nagy, [eliratokka1 ékesített. t' r vcr'tck be a sziklákba' L{iirclm gyonyorií templo-

r , 1'ilcttek Atonnak, egyet a királyanyának, Tejének., ' r l|clict-Aton lre:rcegnci számára, rrrig egy a király,,''ri lctt]plíJnt;r volt. A sírkamrák clombormrívei Bl-,l, ii rtl't lliil meg megoriztek valarnit a vlrrtls lényébol és, '''r,' Ilrlldog családi életébol szép fbleség vel, Nefreté-' . ' lr'lirtyttival. A boldog reÍi'rmiitclr 'Alon rlicsoség _,, ,l,ltt||lltuszokat írt. Ehnaton azon'Lialt a miírrészetben,!l l, l)lSZltkot teremtett. arnelynek egyeni arcképek ési" 'rlkonrpoziciok koszonhetoek. Ezeket - arnint,.t,',l v li - ,"Donatello is keszíthette volna''. (A k .

,l

peket lásd Breasted konyvében: Die Geschitltlc .Il'l1'(Egyiptom torténete)"

Ehnatont oly mértékben elÍ-oglalta a vallirs, ll./ l l' !'

a kolteményei s a csal:ídi élete, hogy a villtgllirl,,lil','fenyegto kiilscí veszélynek nenr szentelt elcg Íir't, !'',

Nem folytatott hábortrt, j llehet egyre Í'enycgc(iil'l',a kiilonÍéle háborris csoportok behatolása lizst;rl l'','kaiba' Az Anrarna-levelek kello bizonyítéktlt s,','l",t'nak erre. Sziriáb l és Falesztináb l katorl11j ''r ''rtk ro, vészjoslo levelek rkeztek. A hettiták. ('/ 'i I,

'

semita. ismeretlerr hovatartozásrí nép már ltz ' , :

században Kis-Azsia nyugati partjair l kelcttt' ,r ' '''síkságokig.rryomr-rit elore. Nos. Ehnaton iclcjt'lr r l' '

ták mint Azsia ieghatalnrasabb katonaí hiltltltrr;r " ''

északi részén álltak. A hlitlen egyiptomi htibcr't's,'l,. r ,''

gatták okeí, és az ellenséggel kozosen tevékcri1l', 'ir '

Mikozben aa ellens ges veszély ncítt, Ehtlirlrrrr il'Atonban' az .! isten, Aton rij fényes városáblrrl tlr, i,'"

nuszokat sz laitatott rneg. Az egész orszá$blttl l' rr,1''

mokat építettek Aton tiszteletére. A ilép azottll;rrr i' ,' ,

ra lobbant. A régi istenek elnyomása, kii|onais('|| l l !!!

a sotétség világa védojének elnyomása nemzclr l, l! ';hez vezetett'. Az Aton-hit, amelyet a nép mcg S('lll ' !

'

sohasein vált a nép vallásává. A régi istennck. Atrr,,,,,,

régi papsága mély gyríioletet táplált az Ítj istcrr \ l' '"annak királya ellen. Egy magas rangu tisz(. l|,tl' i,'!

(Horemhab), Ehnaton seregében megnyertc ll lll'll' l

mára a hadsereget, valamint Amon papjairrllk .I l 1 l!

gét, és rnegbuktatta a gyrílolt álmodoz t. llltrr,rt,'''reloszor vejét, Szemonhkarét nevezte ki ut cliilrlkod társává tette' Ebben az id ben ment ytlltt,t ,,.'héberek kivonulasa, minthogy az országban I',lttt,tt,',, .

z i a héberek ellenlabasai is voltak. Mintcgy lIzr rrl'' '

uralkodás utári Ehnaton rneghalt, Ahet-Atrrrtlrrl l ' i '

egy rnagányos volgyben temették el. ',Igy líirrt , !

Breasted a régebtri keleti torténelem, siit t'1'\.rlt ,i,'héberek fellépése elotti világtorténelem |1'1',;l'ir ril'

alakja.'" (12) (Lásd a torténelmi táblázattlkltl l il ,

Ehnaton fárao sorsával nem csupárr lll()ll(ill I ""miatt kellett foglalkoznunk, hanem azért is. llt, t t la Íérfi M ze|st Ehnaton tdeiére teszi, és f t'lt,'l'r',,

258 259

i.

r,,lt.,!i,!r.i:

!!, tu lti,l,(r,lrunem egyiptomi p(lp vagy magas rangw, !,, y,tll l,'ltttttton ttdvarában. Freucl azt ir1al\ltrzt'S lnagas állásír hivatalnok volt. konnyen'r r t'zt'lii Szerep' melyet a zsid knál betoltott: ha

krrzelÍ'ckvcj, hogy mint vallásalapít lépett fel.t ,",t'lllcIt cdcligi hivatását folytatta volna. A kirá_,ltvrli hcrcege konnyen lehetett mind a kett :

i!:.:.ll\ /(r i:s pap is. Josephus Flavius elbeszélésében'!!il'IllIllIl(:s,.l udaeorum<), aki átveszi a kitevési mon-, 'l, rrllis ltagyományt is ismer nemcsak a bibliait,

. ' lllllIl cgyiptomi hadvezér gy zedelmes hadjáratot. ir l lir'pitiban." (13)i , l ',''r't'ittt' a kivonulás ideje Freud elgonrlolása alap-

| 1 'ii l l_5() kozé esik, vagyis Ehnaton halála és a, ,, r llltt'emhab által visszaállított állami tekintélyr l l l'r | 3l0 koriil), vagyis a 14. évszázadban. Ez a

'l

llr'rlli:lcs a legtobb torténészével' akik a kivonulás\!,'rrrcptah idejére teszik. (14)

lli,lx,r vagy egyiptomi volt-e M zes?

t . . .rl,rk ilival Freud három értekezésben foglalkozott:! 1t, rrcs cgyiptomi; ,,II. Ha M zes egyiptomi volt...",!i! \l,tzt.S, lz népe és az egyistenhit.'' Ezt a három

i , .,'.,t lirglalta ossze 1939-ben (Der Mann Moses und'',,,t,,tltci'stiSche Religion) (M zes és az egyistenhit)

,,,i Iilrrvvcbeil., l',ir crv M zes egyiptomi volta mellett a neve,

, !: lrllrlr torténész vélenrénye szerint is val színiileg,,,,,,lttt vrlll. Meyer is ezt írja: ',A M zes név nagy, . rrrriscggel az egyipta.nti mtlse, Szí;letett' gyerek,

, !', ',zlitttt'ls keresztnév rnásodik tagját képezi (Am -l lrrtltttoszisz, Ramosza stb.), és rovidített alakban

, ,!l,, 111.y|i[nt is el fordill. Meyer tehát azt hiszi, ',hogy

' , ('l!yiplomi vonatkozásai igazak vo|tak...'' (l5)! !,li(l llliisodik érve a M zes-legendak eltér volta,.,i' rr t.1iycb hasonl t 1. Rank 1909-ben írt Der Mythus, ,!, t (itllurt des Heldens (A h<ís szi'iletésének a míto-

=,',l) , irrlíi munkáiában osszeállította a kiasszikus h<jsi

monda lényeges szabályait es sa.iiittls sz(:l'kczt'l' i i

kovetkezok:,,A hos ige:n e.l(ikel(i emirerek gyerntekr:. iillrl'i'

'

rályfi. Világra jottét nehézségek eliizik mCg. iIillll '

tart ztatás" hosszits meddoség vagy it sziiiíik t rt l' ' '

kezése kulscj tilalmak vagy akadái"vok ntilt(i' ''\ t' ,I

aiatt vagy niég korárbbarr, tr megsziilcl.es eli!{t íil', t

tés érkezik táloin, joslat), aureiy tcbirn3'iil: ll '/: ,l l ) ,

geto veszélyt.1elzi.Kovetkezesképpen íijkent uz Ltp(I vilP1:i (l' l'i l

,czentél.l, kezcicményezésére az írIszirl tt !tlL'.l1l,|,'

lritevését batároz:l'ák ell általában kis !udil' l,,t,t ' l

tt v*it:e.M ajd áilatclk vagy e tr4

y.s z c r u e rnbe r t' lt ( !,t li'l' :' i t t,,' t

tik nleg, és egy ntístény' allat vagy Ql.u{',stlltI' '','t l

a,\'s z lt't \),\ I o p t {t t.i {t .

Felnovekedve nag-Yolt vis;:ontagsagos itloir l.rl , r

elokelo sziiieit. részint lla,g,s::til ílll a: up jtitl ' tll:l' ,'

merést |'zete'i', es dicsiiségre' hírr,évre tesl \./('l I

h{ondak a: a.gtulai S:urgonr l (Sartrkkíilr,''l)rnegalapít jár l, továbbá I(Llrosz, Ronrltltrs :'t l'

A monda szerinL Miizesrrek is két ..cslrllitl1lleltér s a lV[ozes-lnoncia és a szokványos lI]tlrtrl.rl

azonbair éppen abban á1l. hclg1' Mozes cS('tt'lri'r'

a zsidci levita csalird az alzLcsonyabb rangtr. es ii t,

az egyiptomi királvi család az eiokelijob. ir l

pár'' sorrendje a bibliai nronditbail teltlit r,,,'Ezen a kiilonbségen sok kutato mcgittl'i'',,'rlMeyerre hivatkozva czt írja:

I

.,Meyer és rttárna mások f'eltételezlck. h,lt'l ,,

eredetileg násképp hangzott: a Íáraot eit't' ll'r tr''

[Josephus I;lavirts is enrlíti| Íigyelmcztr:ttrJ. Il,'l",nak egyik .t'ta re és birotluln'tára rtug'i' ]'{'l l '/'

hozni. F'zért a gyernre ket szi_lletésekor kiti:tt'lr ,r

De a gyermeke t zsido ernberek tnegtaiiilirili. .. " "'

iul<at nevelik fel. Mint Rank moncljrl: Nr:rtrz, t'

mclk tették sziikségessé a moncla átdol1:'rlz;r''.,rtlink ismert fonnitba." (17) (1. m. 1-5. oltl.)

Úgy tr'inik' Freud' talán Meycr hat'iisitr;r I

hogy a bibliai motrcia Nt zes sztiletésériil ;'rI'l,'l"hogy az eredeti lbrrla éppcn az a '.li.ll'tlil,,tt

264

lr i'()t< riit'lEí'BM FÉNYíjBIrN,| ) At' i' e. 13' száz.tld

(,i t' s t'' l t i c h t e Á' g v p t e n,s (Egyiptom t rténete)( l'lrritlorr Vcrlag, 1954. 32j. old,.)

4: irtti trrtsha,, ,.'. .-'.'' .*'' A lt!.Írcr(k !tirttlttt'tt't(tr(r:as -

l5-s7 -1505k ririi I

rl,

I 405

l -jr70-

!3.t.5. t:t i0i -109I 308. I tr)8

1 298 -l 232iriir ii I

vag_v

12q2. 1225

i 20s

Ebbcn az idcíben jott volnaJákob torzsc Egyiptomba

A h berekct jo száncl kkalfogadják. E változat szc_rrnt lvlozcs Ahct-Aton =}jl_Anrarna idejc után jottvoina a vilir.gra

Ehnatcln valiál;i forradal-ma (cgyistenhil) nem kap-csolirtos Mozessel, mcrt azkoriibbi. mint ii

,{ hirberck iilclirz sc rneg-kczd dik e:i Il. Ranrszcszidej ig tariA birocialon.r inogni kczd

Á kiyanuláy i. e. l22Ü ki'riil.A zavargások K1rnaánbanl<eCr.'cznck a bcbcrek ictele-pcri scnek. ligy Mcrncptahlarlgtii sztrbor ..lznrclt" alegyiiziitt rr pek koziitt irb-.liu, il.i.r. 1'\z ..lzr';rr'i" rrcr cl-rr'r ttt+gi,.'h'lti'sr' r't1'r.szClid ok untcr"rtunr. )

Ir,l. lt'rln íbltcvi:s rlcllott.i,/,il iinr('l\ ;r kirrrrrrriiis iti;-j,il;t knrti,'lr',liti|:rrr lrz i. c.ll. sziiradnr 1c'szi

,r,'rrilt ilclaitlk nagy'm rrckbcn clt r'rlek Klikosy Lásl.lts }i,: liail,, rr (( irrntlola1' l979) szercpli) vszánloktol. Mívcl Kák'risy

t,,,,l,tlttti itiiiktlZtat .jában a ftlr:I.lisrrunkák kozott szercpel Brcli-, r,i n('ni ilit:izik inclokr'ltnak. ho-uy, nii vtiltoztussunk a szcrr,l' rl:tll'zlisaitt- /r ncvekc1 a Rt| fitti s/cri1]t átírtuk. A s:erk.

qq

MÓZES A TÖRTÉNtjLEM FÉNYí|l]I'N

B) kz i' e. 14. évszázadCsszeállitás Breasted* és Neher*'k ltlll1t;lr"

A XVIll. tlittLlt:ritl Á' iJií' " ';'.'

líIra0I' -d.t.i '. (''A hcbt'rcl r,,t r, ,

Am sziszI. Amenhotep1. Thotmesz.Thutm szíszHatsepszutI. ThotmcszThutrn sziszlányaMajdE'lso lérj:II. ThotmeszMásodik férj:IIL Thotmcsz

1580 15581557 1505153

I504 1'150

Hatsepszull5 vigvolt l1rraíl

1405 1370

1370 1352

1370 1335

+te

Hatsepszut halála 1483

III. Thotmesz uraima

III. Thotmesz lralála 1448 -II. Amenholep 1450 1405

IV. Thotmesz

III. Amenhotcp

IV. Amenhotep: EhnatonSzemenhkaréTutanhamonAy* H. Breasted: ceschíchte )gvpter'.

** A. Neher: Moses Rohwolt Verlag

A héberek ril!lsl''ll r]

Egyiptombarr

A hétlerck Llltltlli'', r'' ]

1520 koriil rncl'rrr( rr

M zest. itz:,.al. 1t,,1't I

vízhol''' M zc: l,'r',']lesz. a,kit illirrtlt'tr lr"l "megtanitanak. Srl , r

ratol vezet l tlítl'r.rr''l( Puttl, Sttnttilirt t

M zeSnek Iltt trL l. 'rl"Egyiptornbtil. rrrrrrt,"iitott egY egYip{or r r r t

iildozi. trgy kcr irl \ l' '

jánba' Felescltri r, t''rát, .IctrÓ fii1llri' |, '11' ,

kél f'ii] sziilc{ci| ( i

Blíezer. Jc{r'rj l.rl','' ',levita és cgyipllrrrrr t l

A h berek Íiltlilz,'1,Á kivonu!t.i:;. Í t,

'

tart vándtlrl;is l, ,l

Ilái-sivatagblrrl (l ll(Garstang iil:t pj;r r r )

Ah berck bc{irri , I

Kánaánt nl0gll1'',llI l'lrok (1407 l.l50tAz cgyipl.ortrl tl'\ r .r' ,Ll

Mrizes halrila

\)

1j

262 263

, i , r Nlcyt:r'irt lc. Majd eszerint elfogaclh a mondzl.l ,i',,,' ltlrrrrii.jitt, és így lett Mozesbo] egyiptorTli.

! ' ' .,

' r rt'li l chii t cgyiptomi szárnrazás herce gnek kel-l l! tllll(' lrrrgy lt Rank szerinti hosi mondák klasszikus.t, 'l. .itlt;tlr lllcgÍ-clelien. Freud e ttllzása - tobbek ko-,, iltrlrt'I kirvetkezo kritikáiát Váiiotta ki'' li,r1'y ll Slti1lt tertiletén olyan '1eleníos kutato, mint

..',,,ttt,l l'tcttcl, arra Szánta rá nragát' hogy egy ilyeni, , il ll|(l()lt)linytalan, megalapozalian, ingatag feitevé-ll ll\|ll''V(j konyve{' adjon ki, mini a Mtizes és uz

' i, iilttl (l939), megiepo és sajnálatos.'' (lB)!! i i.rl;tki ilyen pontosan kívánja magát a ,,szabvány,,, i l|'' :izlrbályaihoz' tartarli- rigy gondol-iup -, a mon-

,l 'i |, trt'lt'k lenti értelmri átdoigcrzásávirl a Biblia nagy, r l' rlrllt}cd n ,,egyiptomivá" tehetné" Igy példár"li a

, 'rri,'jlrlir'" aZ alacsonyabb rendri és az elokelobb! ' r, Ii':li'vcl .l zsef bibliai alakját is egyiptornivá lehet-

.,1 rl rt:rrri. Nem kell egyebet tenni, csak ahogyan Me-, l r('tl(l meréSzelte, a másodiltat" "íozscf egyiptomi.i i,!1.rl ;l,/ clScjvel, a zsidoval kronoiogiailag flelcserélni.

!!', tt .l./ (:sctben a J zsef-monc1a' vatra}rogy így Sz lna:, !'rr,rr'lttllk tizenkét fia vo]t, akik koziii Jozseí, az.i '' ,'lil(ti volt a kedvenc firi. '[est'.,'érei ppen ezért,l!,,ll,'k' cs bedobták a kutba. Egy arra járcr lréber,,riri itlr'ltc' és családjába f'ogaclta' Arnikclr azután Pa-i! !!'l l}illl e hínség uralkoclott' .}ozsef a második, a sze-

,., I'l' llrktlb_családot Egyiptornba VeZe[te" ahol lrama-

',, 'r l;'tt'ltti fiaként ismerték el ás tlecsiilték, és nagy:, , . ,licsiis gne tett szert.r i, rr,l r ('lkitrizése azonban ileln Vo1t Olyan .,tudonrány-

.i,itl rrrlrrl lthogyan azt Bilber Í"eltiinteti" F'rericJ kérclés-.l' rlÚzcttink Szerint - etrsodlegesen nf,m arra irá-lrrr11y Mozes héber vagy egyipl'omi volt-e. F- t0-

, '.r' t'sllk lt máSoclik Moze s-értekezésL"len bontakozottliIlt'lYll('k címe: ,,Ha Mozes egi1iptomi volt. " """ Ebben' ,l r .r:,lrrr t ittk:r i' nr s,/ill)ad elfelejteniink azt, hogy M zes nemcsak

i,rrl. ,rr vt'zcr-c volt az Egyiptornban lctelepeclett zsid k-,i lt.Iltt'tIl ttirvénylroz juk, nevelr:"ji.ik' és egy rij vallás,!r,.rl.rlljr lt kcrryszerítette oket, arnelyet r la nreg ma is

M zcs-iritnek ncveznek. De vajon olyan krurnlt rr,I,el i;gy ember, hcgy rij valilist ;rlkor?'" ilg)

Vélemenyunk szeiilrI Freuci elsodlegns crlljir lll'r1,1 '

v*ve * rni kérdesf"eltevésíinlihÚz hasonto vol1: //,,'' l''eg.1, tmbel' t;hho:, kag.i: Li! vallást ala.pít,roir'' i.t tl tti'1, '

l"tt Íijt'yélL.i e {.:e í. a!k.l;ssorl?tsnn*k a kérd snck a kapcsán tcirtenclilii ;rrr,'],

kcr*sric, íircucÍ [jhrr;r{r;n {IV. i\menhrri'ep) lrrl r r']valjásá'',al tl]:lilq'ozlltt, aki az es}iptonii litlkisítlrrlrrl |,

he az egyiptonli r.-'gt,z,rrr:nllitet honosította lttc1l l ' l'ges, ini t' bb, iperl r''ali:szín{í. hogv F-rer'r<i t'cit:ki,l, ,

.ián l\.f ozesrtl:it tl:t:rÍ. kclbÍt tg3;ipíowlinalr it'illti^,, l,,'r eg1lipÍt;l,tí lglÍitsí l'niní írlt.' {1. stiÍ t vulliis',it' ',népnek aiíllus':;ll.. \',trert F-rcud ezt írja:

".Es ira vnlaki másnak a rla-llását beíclvÍsr'llrr '/

nefil az-e a legvai sziniibb. h*g.v- tr s*jltt. r,u!!tr.,,it,r .,

t tériteni? Az Egyiptonlban lo zsicl ' n*pnci' l'i' ,,,,''lolí valanri1' i* vgilása, és lra M zes' aki ii.j vllll;r i ,

neki. egviptorn! vilit, akkc,r nern utasítha11rr|,' r, .

a Í'eitevést. hi-lgy ez a mágik Lij val}ás aZ e1]} r1 ll, 'rr''tett.'' t20) ií. nr.25" cljrl") h4ajd íg'v 1'ellyt;rli,1 l r' '

nrozzztnalnalr {ig"y*ierillrevétele lelretségess* trL'''z't ll,vallás, nretryet '\{Ó:r*g az o zsid népéneir zit'ltill., l,'Ó saj;'rtja r'trlt ll.E'cgylp16rní -. sot talán rr ( l'i |l i

vallás." i2l) (i" rn. 28' olcl')Fr:eud az eil]ített' mi'rsilctrik ártelrezés ví:qi,ll i l ! l ,'lrr,ltlSZ0f,] Frcuctrl'elte1etcri.nlr'l;1'l ii"{á;:tlif)ilrii:l-r;-l,ili

métii a í'elllcv{:st^ }lilitán }:)hnaron monotCizlltlr r, ,'''ví!zt1cíés*s ltívc az ru.i Ai,,.ii_',,;llllisli;:]t'"l:,liillll:i_-'ilrysí io - 'l i'.!''sctL ' É.1.l lljil " ] , l, ()llbí-u} szr:tÍq-lsl:l*{.í.;r minrien t'*nl';lllli:1 t;s rrij;ii.ii.

,'Tv{ég meg n"lernén-l kocká-zlal'ni a irovcILt'.'t' r, , ill :.ztt-'[te hazáját' }{ata.]nl;-ls, l*l-l-or,:rs c;.;yip"l';.rriiiMrlzes ee;yiptorni volt. s ha a zsjdirkftáli l't l'lt; rr ,; rrri;lg[ lri:resett nt;i11lttllik. ;"'i '.1JJ [1l,.!,t ' l, ll 'l,ii,.]i'l:l:,t

igrl9r9t1s, ig'v i:;rngzi k: Semá.Iisr:lé], .l\ti,iil;', 1 l |, , ' lr;rl.jtlk Fretrr]nli l " g,pen iiltil;lli ;] i,, l,,l:]r l tlir..lill

'-'.; " i ".''i.nilnk" a'z ÜriitrLiiéval,: egyetlent'gy'|*'o* [I:' lll' r ,, l

''rl't'ls itlttak i;Ógyt-n1rs'sallri;1l11:.l.']]; |)í'l,,,..,,;; .r ll'',ii. .:.r.,

ics 1 lllrs;rr;iija. l,rt ,"tjl'llttt''. Az ísti:l n ovli,:iiill n,.l,i:i ll'.i',,,i,. ',,,,' '.li"\cl llr{/tlilJ,i rl .lrrll:rl"' 4, l.:t:.I n,'r:.i.,:,,..1.... ... .,,o'{'4.::{isi néphit':iemeitistarialnrazor:sitp;tpsitgllt'|,'Ir'r |,il, 1lZi r:siik bizonyr;s ;i1j,',_',' .r_i'',',,,,,], .;, l]i.]|]

sr,ir,cgtri;n, irl. ilitrclill lo r';ru iir':i. litnr iiz riiiirnlli .u,' , , r ,r' .1. 1,.

J{-141 )/. i

,, i' !!'\ '\rrrlt|-ncv ttcttrr':s;lli ";él':tlr:nill ]'i,ilrl)11]iiI l];ii;,ii! rlr r lrt'l)cl Ar'lt!rrá.i cs a s;liiiili Alit,lil Ix, .. li', r' r!r{ \,'l'ltcz. haneln iil;iriok{iil i,llr', ,,,,r,i , i r,:.; ,,:r-i,,r,: ', 't r' lillyí;ilr" llkktiI. l1t .i r,'ll jqL :, l,iliil.ll ti.:i'

! !ii i{r('t llalljacl !rru.el. ii nli {slc.rntilil,. iirI , , ,,. ( 'l)(1. ur.3-l-34. old.r

',' | ''i ,;; liirckvése n ;retilnk sr.,;:r'i;r;i ai :.l_.:!l:'.1!} ',l!,, !, i j,l itz cgyiplomi At*n,.t'iiiJ;1.,1.;"{:l t,;:.11";ii,,i, i.ll rti rir,-'1'111.yg2fjs ghe',: ig'!'*ílszilt i'{iti:il ;', Ú"];l i..,tr. r:,.','.,

i,'r.rl,ozlltLni.' , 'r :r zsitlt'l vailiLs, ll"ril'li *!:|{',iaiir i't.r. ,rt',,1{rt r,,:,i1 .,

"' l' ''';;1|j11 cI a tíiil'i1:1r91':i i'r;'ijiil r.ililtrr i::l';:1 Í,.'.lill'i,l':l:li';]l i'lrltlt'llíik. hog13l Ellrnaton 1*iizi"liti i] i:!':jl'/l'iijil ]] i.j|](lr|I " n ( )tirisz, a iralill istr_.lte i,;.tli{.,.}s :,,:i:riri[]i.:i ll'llsz;!,;',,l 'zrlt'; a ke l *lo,ntl{l i.í;l i l';:' ''', , ._''.-.'- _ , ':.]l::,r, illll,l-l '' 111|17g1'jpt lr !'ilrí;i.ni.i.i'.. , i ]' ., . '' j,

,'tttlt aki i" e . 45í-}-[;cri iá[lll:ilill{i' ,;:i !1l .l,iilllini|

'' yilltomirol *reci, :riltií a ,-'lr.e utlr''-:l:;;.l l.,-i:it. i-l lrl.ll,,l,-l

I,

"', r'lrott{tsod.oti. Fleilij i:l.tfri.rj _lii;,1 l, ..1r,p;rirq..ir,:1..

,i,r''ilrryiben Moees a zsirjohnah ll r,liil..tljn:ri,:j,:i

' , l ;ttItil. írgy n*ki egyiprítr;rl!nll],' i;.l ;r |l,rí'l;',.i.:l, t'':,:i],ll1', ,lrr' cgyiptomi vallásrraLi |i*ileít lr:tliiíc' ],o,1til lill

il'ttllc' k rdi írr*"r"rr1 -, iltlgy:l:giril) Ml,ill-i]S l]."::

l,r, 'lIll);lll l'oiroícll zsíq1 krtr rrii:il li' i."ui.li}i;.rll.riési l';, ,.r i{se"

a hiikszoszok idejében] bizonyos semita ttjrzst'k t,

tek le. Ezeket választotta ki, hog1, ilj n(p<ivi' l,,'Valoban világtorténelmi elhatározás! Egyczs, 1'r'veliik' a nép élére állt, >ertís kézzel<< megszcl'V('''l,nulásukat. Ellentétben a bibilia hagyomiirlrrylrl

'

hinniink' hogy ez a kivonulirs békesen s irltli'.,,ment végbe." (24) (I' m.40' old.) Még ttzt is lrrtt,az'lln. elscí leviták* nem a Lévi-torzsbcil szlitrr,,' ,,

rek voltak, hanem azok az Aton-hívo $}ipttrlrlr.rlMozest a kivonulásba elkísérték.

I,r

Negyedszer igaz' lehet egyes tortérrészek l, lt'hogy a kivonulás csak a 13. évszázadbatl. Nl,'r'''

1

ideién tortént. Freud szerint azonban eZ nclll lll( l!!, | ' i

annak a tételnek, hogy a zsirl monoteizmtrs lr'Il, 1',

egyiptomi torténelem monoteista epiz djlrvlrl l' ,1,

tos. Mert a Junu-beli (Heliupolisz) papi iskolrr .r",, r

az Aton-vallás kiindult, ,,trilélte a katasztrrjllrl , i

nyára lkhnaton halála Lltun is még nemzcclckr'[, t r ',eszméinek btivoletében. Igy elképzelheto Milz.''. , r

dete akkor is. ha nem lkhnaton ideiében cl[.,"' '', ',az o személyes befolyása alatt, ha csak kiir, l,'t'éppen tagja volt a junui iskolának.'' (25) (l rri l

old.)Ötodszor: az irjabb tortén szeknek Mcycr vrrll i l

seloje' t Freud is elismerte' Vizsgálataikbtjl ;rrr'' l

keztetnek, hogy a't izrae|i nép Merívá-Kliclcslr.rrr ,,'

lást vett fel. ott Jáhve isten tiszteletét feltehcl, ', ,' ', ' '

niták arab torzsétol (vagy a kénitákt l is) vcllt'|' 'lr , r

késobb a kénita-hipotézist') Meyer Szerittt l.rlr',vulkánisten,,,félelmetes, vérszomjas dénrtlrr lt'lr, t,,,éjszaka járkált a világban és a napvilágtlt kt'l rrIr,

(L m. 47. old.) Buber ezt tagadja.Freud számáta azonban most felmerti| il kt'rrl, l','

kérdés, hogyan képes a midjanita Mozes{ K:t,l, i'

egyiptomi M zessel osszeegyeztetni. Frcrrtl u, '

- annyiban mégis elismeri a hagyományt. Itr tr't ' ' ' t

Jáhvét'' és azza| egytitt a másik Mozest Mtrl;'rr'l,Kádésban nem tagadja . Ezt már csak a tilt l,'lr,

* A leviták az osapa J1rkob s Lea harmadik ÍilinlrkA levita nem sziikségszerrícn pap.

=rrtl lt''zlt:lcte sem engedné meg. Ezért egy romantikus,' trrrkt'iilltoz folyamoclik, amelyben M zes alakját

.. E,lrrqrl;izza. Ezt olvashatjuk:l l,'1'y ct'cclményilnket a |egrovidebben foglaljLtk osz_

. , rrttt'k lr torténelemnek kettosségéhez - két népi tij_.! ,rrrrt'ly a nemzet alkotásáhclz egybetonrorul. kct. ,,l rlrllll' ltmelyekre késobb szétesett a nemzet. kt'|: .itll \' :r l}iblia lorrásmunkáiban (Jáhve és El him), lrl.rllll:tI f1iztink hozzá. két vallásalapítirst, melyek,'l 'rz t'lsiit a másoclik elttyom1'l, de arnely e nrírsodik,'rll kcs(i[lb rnégis diadalmasatl brrkkant elo; két val-

'=.'|.llrlIr'rl" akiket kozos néven Mozesnek ismeriirrk, si,i rr' l' .;zt'lllélyét egymástol szét kel1 választanunk. És,,,,l, ','l' lr kettosségek sziikségszerti kovetkezményei az

''' l' ltllllílk, hogy a nép egyik részét egy traunratikusrt\ l't lc' melyen a másik rész nem ment keresztiil."rt m. J2 73. old.)lrr'rrtli konCepcio gyengéje és tarthatatlansága -

1,, ,zclir.rt mind a zsid monoteizmus. mind M zes1' ,'1iyi1ltomi volt _ nézetiink szerint ott nyilvánul

lr,'1,y l,'reud, annak érdekében, hogy feltevését azl' tr'rl('lt szekkel szemben is fenn tudja tartani' kény-

r \lrrlt'S alakját megketttízni, mégpedig egy midjani_, 1't' t'1lyiptomi M zesben. Ehhez joggal idézhetjiikl l/r'|'t,r't] ,,A torténeiemkutatásnak azonban nem

l'l.l |('l]cnyeket kitalálni.'' F'reud pedig éppen eztl lrrtltttln tnonoteizmusa és sorsa rnég torténelem'

', ' r r r ,'l l;reud ezt a torténetet tovább szovi. az - néze-

! r ttlll már regény' Ebbola zseniális regényvázlat-' ,'ltll;lll nem johet létre torténettudomány minclacl-llllll' il ragyog El-Amarna város romjaib l nem

,I t.r rllylttt agyagtáblákat, amelyeken Mozes herceg_l,,r,lvcz rként vagy Ehnaton magas állásu papja_

'.r1'y tisztviselojeként név szerint nenr szerepel., ' ,,.r'l lohht Freudnak ezzel ados maradt.

.!

!

,i

:

M{'-};aí-.::$" L...; ,

,'\ 'y' ,,\ L. i "-r-i -:

{ / r; 1't :", 1 ,|:

Üéíunk Mt'lzes e!nÍ]e!:t;l"l;lkjái ll*y ei*t:lerrr,, ll, ,

Í1essilk a ValiásÍiiai]il *s a tilrvé6y-{ii;':t-i !',iji'l,.', t'.

ságaií" }i,Í:s" aa á1taiállts i riérlet.iri.l:l ijf'i;lilrtrrivilj t-,; t n ak o'h }'rer egyii l't r: í irr ii rls r:á f tl j il a 1-i.i t l l r l l

x.]z*rí' keli e k * rsz;t k :lilj átcs r,,alli: lit'ill"t*;li I l i ; l

1''jyílvá-irv;ilo, fuog.v il helrer*l'; l:ltt':llki;p,:ll, l '

az sidrlktoi a h{,íze:l uliinr iitrijklg ílt]l'il i\l,!szakíroda1oiir alapjÉ";i ti:iii:cástilli.ántl-ill;g l'tl"t:ra.zaxni. }Jz meg}laiadná sr'i!:ldékaliltai,]Most a héi_:erek isÍ.enkép.iálirizásalriit]." lii ir,

a-daiéi<ával kell rrregei á gedn, lrk " } {an gsu l'''tli'véiemény'|1li&' szeríní - a'l' t'7:'v,et!r:rt j.Ei*n ie l': l,getlen azokloi a pr"ojetrrci*ki 1" am*ivehc{ i:rrr'

a vaí{ásalapítli, t'riásrészt a nep, íehll'l i-l 1',

egycí1err xri;pre ril.retíl'e1-tak' Is1.en vagil il":it.', '

i t-er " Azon};a'n st]h;lsetr: r;gupÉ'n iiz Í|i'il j-ll"' 1

t'errri k.;. A val1ásalapíl'o 5:erJig if;gyt:ll :l tl,

h4ch;lmc'rj. Fá-tr, {'uther .''agv bárki ;1;1'g 1rrl

ister:.ip;(:n'l ií. s t g;1'akr;:n "*aiá'l arquia'iili" :;' .,

ínát hÜL}rei,ji ta arrs a:l istetrr*'" ;ikl irit-álit,iitla'n á1l" Az is1'en}<épi'otiás0k pri-l3":i.l:ir:j; l

t'okig irasznáihat kelvc|kezi*teli:]get -" J:-,]l l,'lásalapitcr en-l br-.ri vonásaj r;l' lt r, :r.i i:i rl ll il ;'' i t,,,víszr;irt ir nép tl:rekvás*ire. igén.,'elri.', i,li:llli,' l

;; tt;íf i tíji-i]Pi N.ili K '

így ne'r' {.ildjuki'.ov'elni:

.,ii;.nit arrisl rt hrtrr;i na.lli;1rt. u1;rLt:)

esr: ! r'_-k rii"'r tis tleÍb gn do * ic t á i n l* ri l-i l i i i

gilblll va'llllsteili'id g'píli1ckr']a1.!1 1i 1.11

t'

') t:"! ?,.)

l-,, ,,.,,.,

iiil l.itri

;l.];'il í'..

i ','

rl , rr trt;i i í] i il l;:r;;.l;ij ii;llr iie }ilŰli;t ist"ítŰii.e Íill"]l' l't'ti'ii ili'iiiliil'l i,. li l:kjil:l''l* l]]i Ít.l i-l' tir}i:jiÍll;lil'::i.l

'l, ,"ltrtlt villi. iiiillet'rr i:' i\r:;117,*s -ÍÚrt"í:r dcij li;i;livl",,,','l\'lt lin][uli.*r:"ill:t-:l:l'ilé.rr Íekijcr íi]i,i:ssilai_ir.i)", , r,lr'lit'll s:,ll'}'i:tlpr:ir ';l;!']:n' i,:}3c!iik l,'ilí:l]í.itrl. rli: lit:';'r'' l, l r' k - sct ir |l l,l'n,Lí':li vi,; { *' gl-l"k' nt rlcgtt l* jr Áz a l :,';1 ],^

', i, 'l.. r'tllt:i'L. él ii',i.,ii'lli-ivr,:i;::.tjk-l::i' rr-i!rl:-l il'líi't*í::il':,n

' ] l'li lil].' llilt'lii"i:r'í;t :l-il;:,. i_i.rcslr*ltrt il jil': .,lr {'i*ni::,.i:,;l' r'lIlt'tt ir hál;*r''"l is a r,oi]iik:l l,!ig i;tíli:zinlr srr-re-irrrr'tt\'iliir, tii l-g'vir s;itl'l',ll tlinliip bu}.llirii;.tli iCÍi ji'"'l'' Irr'tt'ii ii g1 jir;cn lciillikr'i:l:i rl i:iir:|i il niiliii;]íe,i;il:i

' j ',t'lt'tl" Ós :'i F{*z*s r/'tiiil ldÓi,_'rr] í|*íj't '\i r:-il1.':ll,]_ l]í":l']].

,i i| '.t'ltt a i<á.n*á;-riláL: irilll,jrer:lj. l:ic']]'l'i;]? -!'| t'','.-,

'i rttr;tlr'li.t:'l'lr.r vlrlltrl'lcnrivi iv'l ;ri;s r.:;tijlii i,:ll;*l;:clr:s{: - 1i,it'r'rr,.';

Ii' rrt (í fuluz, _j:1} ,,;ls r-L ].tii i-il ti' fu4li."' i2 b,, ',,',l rl I'licrirlriliL r1*ii szi:iiii illl.r,;:rrrrdn::k k:. neln rr,r-

L

r l r; l l l iI liti.''!x';*:, í'i:i,:s::lirr;tl'lil l':. nzái"í sztli;gili_ili r'lrr ( irl:;liil:r:ril ri:,/,f itii, urill'.if ri rllirlti.l.liszi::'i.:i'' r t' l l rl nél"r; ili t',':i"ténc1nri i'i:i"rits,l:;*r; t.

' r,'l' lrtiililk ils L'':rábírj kl-lzputlt;il {-}iieád es L}a-Lrizirt.t feriilheieit el; *s:r,erint a l'l ber*k Fjr,r."

. i t t t tlt ll l:lk" es így'1;a Ít;'31n*L{s*|"lioi: iir|1t;.,,, i -,'. ;',, i , 'l,t'i a kési:i:lLlí ildái: o:licltiiiegcsrlrit':l ';!it'lri;tl', . r r' u \( ) k vrirrol",ona i. t r-ii"l; t.li-rrii<";p1irrl i iise i vul i. rLL ..

', |. ,'rt'tlt'Ii ttyelve a7 airajleil|J vrlit' (lsupá'rr l}alcg',.'

l" r l,'tZs1'L. iil .,,)i. l!: "",:'':,.,;,. .l rrtl !r it.'t

,,,rI n('t)l Itt,i!ull]i..l ,, lr rt rllslr.lii l.iz:ok a.z *i.:it'ii"'lils tí1 biii jr' r"*1!'':-lit. ;l l;r'i:',

'tt!, lt'l l Iltlij Kis-Á;rsÍa.i'llirl. ii]oltazkcvilr':il l'iil:Lit

Ezek a táblák a ,,héberek isteneirol" tucltlstl,rrr'llra-ab-bi-ri). teh1rt az atyák sokistenhívtjk vt'll.rl

'

nrarrn Ligy véii' hogy nenr beszélhetiink itz ltli;rlnoteizlnusirrol" vagy ,,henoteizmushrol'" ( t'r'r ' r

abszolutizlilása' más istenek rncgtagadáslt ('s ;r', 'iletérrek a tilalma nélkiii). Ugyarrekkrrr S;l-Íltt,,'' lr, I

',É!ín|' -kérltncveztiek. így: a beér-séviii t:.l ( )l;rrrr t I

]l.33). a bÓt_cli Ét gét-Ét {í. N4clz.3l.1.1). lt ,'''rl |,

I]erit (.tak. 9,4Ó) és a ket El Slicidáj (l. lVlilz |'r

Maz.24.4.l6) és El Eli n 1IV. Moz'.24.l(l). lr l', t ,'

helyi hovátartozlisa trrár tlem mutathirt ki t itil..El" e-sérni népek nregjelolése az iStett lilllt|,''', ,

péi"1l!tll EI Eljon azL jelerrti: Isten, a leglrlttlrlrll.r ''lliiiriili-;: a nrinclenhat lsten. (1. Mciz. 17.1;1r1;

,,Arra a kérciésre írja Gnessmann . tltilye rl r,r l

voitak az irty''iik. a vltlasz cg1,általiin tletn lcilL'l I

a hauyorrratry ugyanis c,suk az El-t'ultti,sr,.tl ttr,l

valarlrelyik Jirhve-valiásrtil. rlint Mozes itli';,'l',,,pcdig egy Baiil-vailirsrol. rnint a kánitli rlillll' rr''l

A szcr_zti irz El-vallást terrl-részeti és tlern tirt',,sr r Ii

tartja. irZ tll bbit szerin|e rnértéktelentil ittlllt', 'r'l'lA valliisi szertartásokban kokupok és tll(lrrol. ' ,

ltek, cltrellben a {r:mplomok s a képek tncg lrilrl'' ,

A Ítíirir.{ozlriok lill:iitlk r'oltak, a nyáj iegÍilrt;rl',l'llrzok kclvér'ic',/r k r'; i r i k ris lcr't'}ittrységek iij lilr' l : r l', r,,

lir iilllttol' lr:r'irgli:ll '',1.1

f,11'ri'l:; ,."ti.lezés. {7 g11ii:1'1r , l

iiitt is az istetlscc {lliaidrlillt (irsák). r\ kc:illlri'I, t i

errrberáidoztrtot lbkozitiosan ii:]''lil1llt{ii li-r irll,rt,L l

ai: enrberalclozat azotrbail a kiráiyok icic1cir' ,'

san rn g 1-ennnraradt. Az iisok fll-vallnsirirrri' 1,, t

ményei tehát: állat- cs erribcrlrl11ozátt. i.lgylll},li I

szerepelt a tuz- és a Íiistáltlozat.

.l .í ltvc'l,ull s

.l llehct, mltra rrl:,'i'l'r I'rrlrrl.ok, mint Stacil.: ( i lt, I

(3;l) is. kiÍL'jezettcrr lr.rrr:strIyozt1rk aJiihve-vltlllr 'l' ,'

zes ap sárrak, Jetrorllrk és ii nlidjanitáknlrk lr

mégis Meyer érdelnt. hogy Kádést il SziIrl'rj r rlt ,

pontjaként tiintette 1'el.

27A 2',n

ll

, r vizsgálodásainak legÍbntosabb meglrilapitása,r llj lrvc'vallás Mozes elott rnég nem volt ismere-i\l'l lIclll az utokor alapján tett viSsZakovetkezte-trrrrrrl 1ll. Volznál)' sem a keleti kornyezetbiil (nlint

''., lrtlcl), hanem kizlrrolag a M zes-monclákbolI lliztlnyítékait Gressrnann a kovetkczckben fog-

''l Mtizes kortársai koziiisenki, minI ahogyan iilll llcl'll nevezi magát Jáhve után. Eltlszor a Josr'tit'rltttltZ teoÍor*_elemet' tehát csak a Mozes utitlli

rrrzcrlckben., ',l',ztlt': Jáhve és M zes elválaszthatailansiiga rrrel-,'l lrtlgy a lt4ilzes-nronc1ákbar-r sehol nr:nr lclhetok,' trr'/is*x jellegzetcs Élirtt-rtl otnli.

,,'ir,r,lszor-: a Genezis rnitologiai elernei tcijesen mir-','rltl ,|/ llxodusban. A Gerrezisben az. E'l-vallás jeile-,il.rIl,rrcl(l, az E'xodusban viszont a "ltrhve_vallástlan,,, 'tl, ttttlndáihun e g.ráltttl n nt,m clí)lbrrluÍii xtf iita.l'

,! lti ' (',,\ a lelh[ios:lop, líist. t',s tlt.t,tltt.ytÍ r'gés, villanl,,.,r,:,r,r', r'ag,t,i,r u vulkani c/t,tnck u jclleg:ete.sck.

i rr,lr /t'k a tények arra a vágkiivetkezietésre Vezel-l .I ltve-vclla'yt Mtj:es l,(:etÍC,/lc'' (Gressmann

',',ttlll iS azt a tételt hanesulyozza. lrogy a va11á:;-rr r'l't'tttcttyeket, tehát ;'r hagyonlilnyt sokkal biz-

rllllltll lehet íelhasznrilnr. mint a világi torténe-'lrrrcrrycit. Jollelret ebben a iragyomanvban sehol' |'('I il ".vallirsalapítzis"". a Fllpi kcicle;i'b(jlx*'r rztltl-

,,, r, liiivctkeztetni lehet rh. A Papi kirclcx szcrin[t l Slrtldtrj'' néven jelerlt nrcg az aiyirknak. míg

',, l :r Színlri-hegyen aZ is1cnség '..lithve'" rrcver'li,' rril rrreg. (ll. Moz.6.1)

lL ill. t\lCll IIC\,r'l ris.'lr'. .J. I

'\i l\(r.,. il lrcbcr bibliu. a l iirri:n5. rlrgri:; \,1,rzcs ijt Lirni rrI , ';1yv) gpyl'r ki)rrvvcinck llrtin rrer.c: ( icncsis ( A {crcntt s,). l roclus (A zsidiiknak Figriptonrbril kijirrctclr:rirl. II.

itr, tt:; (A lcvitirk cgyházi sztllglillrllii<!l. lII. Mt'lzcs); Nunrr:-lr t'rI' rttcgsziittllálilsliroj r aio k|jrrr,r. I V. Mtizcs): [)crLtct-tl-r' 'r \

( rrv suntma,ja, V. lv{(tzcs). A sze rzij a itivutkoziisokban

' |,rlirl cltrcvczést is használja. Á .g:t,rk.',l,'r Mozcs ot konyygngk kezdetét ado. a tijbbi r szn lrl r'l.1t. de azokkal cgybcszerkcsztetl dokurncntum. .1. L.

{':,,rr,'!; :;;l:i'irlt tt 'jilhve:-vuiÍ s uz rtl'.\'riit rcgr!ll'i i l

l:'',:-r l"i"i r.r J J ai: l.i ; .

.l|\'.t;lil]i',1,, l5r,:ri' jáii;vÉi' lvl rlzes 1ecíezte {e[, c'rl ll;l

:iil,,")-,r.u-'i*:r il_ll'tét-rl. L1*_y ir'ieyer és Ciresst'llltllli ' \ L

l;71r!í]l{l]l í'Jri:{!' !';';ii,]l!1'{ll"i*i'ltis;: szr:rint-.j:lhvl: tt'i.(lt,'",

''c,ll..:"llilliii':li,,".'!,:.,:ir:r1 niicijarr [crriletárr i'r,:i''liq'lt' ''

ll,l'.,'. t] l':":jtt:ir_:ll-r il'l'lt'i|lok- vo}ta1t. a Jálr"yc nr':v t'lrl' '

tli;; |;1']'|ijlií'-ilill..'lii.lil. '[)ulun

il"ia: ,,"1L nev i'alli lr '-.,,'. l

i-lt..-i lli.''l,:. !'r',il.t,: ]l.i|á;ii'tá'sa, il'incgyan egyáir lltltil l',i

'.l ''i-i llÍli]] nl'i.l';,:g:-tírl'l;'k idejÉn ist*ttI nevczlii '''r I

|i,.'i ':','i:!,,'t,'i..il.:.'i i:J/r'i:. ' 'ii'l'ttl-'" r\ -lá_'{iuvá llév ,'|lil.lrl ,' '

itiilr: iji; i.].l, uilt,'j1i"i'*l a vallásgyalroriu{blttr rl''lt '

'lí:]ír, iixil'ieiL) 'lt)aY ii::]tr:ire{r:e n érzí;kelhe i-ií lllt'l ;' l

',l',i;l ii'tii'ltlu"1 l:. iitil',rziili"i3trl" iineív*: tti'rÜ' }rlilllr' ' i

iiik" . .l]l;l íi'vcrl .!l!-l'iijtvi'boi inxgyarázhai.tr tli'r,' l

,lliil;'-l .i .il.li.t.;* [erlti*tiir;g találl Jáhvá}''' í4'l)''i..l:l,':il; l;.'r':íti!t jít'tt: ig"v i' lik ezek ;i Villlit:;{il;l

- cg;lr r,';*sr';d!r.t;:r;,:,r.;rr iett {zrael {steiie" tiri i 1 ,, " "

i"lil',:l' lijv' g, irl:l3:v 'l:lilv{:i. ii nrieljáni Sz.itlil-i il'l, ''rL,:.1 ult.riii: lt." iilt,l

|ylirliilll'li ,Vi rjr;l*s ;l[',qjs;e'' .1etro lnircjafii1[i íl,l ','ll:llilJJji' rii*g -&l,:r-es, ;r li"lírliijlrr;z: keriiíl " liltl'l',.. :.'.1':"." ".iiii:: 1!

{:iíi:;ll!líi;i't]::, l.]iijijil{. :.l1lj1}'y'it- í':g,ar1 el' trtl!:3''' ";llrllr ' l

l'::'il ir''i tll'l,::l l1t!l1 iltrll: tt*nt i:;nlel-{Ók.

., l li ill;i'l.;-l; ip a Í.n : i,s

;iiLi;vl ll lrl'"5aniiiitri llrt:iletl- tltÓg a' kétiiIli k ':.r

vlllir;lLl;s['lr, a'k"i n Sgínáj-i'ir:gyen é]t. Plilií r,' '

li iri.illl'li k ;l .!i:llL;i'i-i}isiligct cgy rÓszÉí jiiíiíl'l , l , ]r

i.q;;:i 1lli',:l i ll pii'li; i''u",,i'í_i{.á]in r,'*ll. {]' ll/i r,l i

ltlt]; jt|'l't_.'llllli a nrlrljarli!a ncvcl R"e uél (i i \;,JiJ-'i lj-irili!, i.i;ir,vcn:anv alapjiin Dzc'nb;ti, I ,

'

, ], :',l:'i'; i.! íi íl !]L|j'iLti a ."jcl.l"il'' ir vl,'*i k,Jll]o'i\',,..,t::,,'.rir.,'.,i{lrblit;'^ rt*,,,vfiekszik (i'v'. l'vi,

:],,l.:1i' l] l..]]iii!:i il]ii]{.iL'il-ii'lí:;k tekinií-i'-. 1\''l irz'.''.,,,',i'l ii i r;i r ; i i t}. i:l'].i rji1ereí]Cl. i\ i r t i, l 1','

.:':l'l.:i"l:l' ii';itlill!t;1la'. r'\ k'érli{irl, :' t

'r l,",,ir','.:ir:f..il*l j lIek Filirrr,r;iirl, '

1"7) ./:, i'\

'rli, !ir'';ll (K.irtr ir-ll-rlci ) i':iií]i.' jl'li1]. r i.] l Í'):"i:i l l

,,Ir,lilr]t;rk lt'r i'rll'.ll:ii i)it}ilillí:p.lri': l:. i'i] lr' ij,ltl;i,'l r |' li ll c ; r i l'il l.:' ; il,,'t,;'t;l1-;r,'.i..]l_tl]i ] ] i !: :l .':; i; í::: l tlll:,

r.,, ;lli.illrr:; ii;i;;iiiit lr'1 i:.'r,r.il.il,':. rillj1''.i'ri'l' :iit-li{-l,'rl,ri,.til,

I

i,'ilrr;;iii s;:cri;ir;.i iii'rl,ri;!l ,': ll.; ,r;,,,r 1::, ;t. i;ll.f.:vi:1, Itiii:l '.,

i, i]l ,,'l..'ii, íj1],{i_'i|i]]ii]il.i :)'i Ir ri ;:i lr:'1, li:l','til-ifii.ti! ,.iril I :

I I1f i1Ii;,,i';. XtltC]i' 1;..11 ii' i,i-;-'it,l..:l:ti-;(ti:-.;J,1 liii:rlit':- ;j i:i. ',r.";:., r I r ii,.:i-f'. ',iiri

'

l lt',Í r;' i,'''i;'lrlil i' " i g.1., Íli'. i:;' i''',r. .,: i.,i; .;;.:.' .; .. .

' ,.t :)r L',/. :"..:);.r:\i Illt'llilt'l' {Ji{ i :ril"Í1

lr

i, rliF i7i;e n :.r1.ll iri:ril -:) ,li:r,i.il

, .. '.. : ,

I l i.,, i"r,";: il :: i'i.'..r: j: ri,:.'il-!1i.i. . " 1'l;

"' I i' i r i)r.'rl l.!'it: !ti;1. ilri I il i i I lt:1r: il I i -

, ,,'i ,L':'it:t::t,:i "l!":lll;l;*,'i, ,.;l: l.;l

I rr,'slr jt"i:ili. ill'Lr'j jl.)r.iu, ;1illllr,;; d(I flri', -,r;-,.. .'J', ,.,,r,'

i ,rl!r(1i1.

, r r r"|,,c{. ;llllth'f]{íi l'ii'':i'i'i{'i';i]

l'il;l-:ll.'

oldalr l a >kénita-hipotézisrol< íelsoriLktlztlrtllrl,,' 1lber] nem dontotte meg, még ha egyes proÍí:tlik t rrli,r r

Írgy is élt' hogy -tráhr'e és trzraéi kápcsttilillt ;r ,,,,,id kb l származ'ík, nem sokat rryom a latbll it lllr.l,;l l'se az >atyák istenérol<.'' (45)

Részletes válaszában Buber azt 1ejti ki, htlgv:r l, ',,hipotézist nern helyes exegetikusan (sz(lvc!tirt, |,,

szerint) hitelesnek tekinteni. Azt írta:,,Izrael- minden Lrizonrryal a Szinájon l]ctl) lt.t rrr,

kéniták istenéhez" de a kéniták sem térnek rlrt'r, !

istenéhez. trzraei észneveszi, hogY népistene lt lill,l l't,']tos eroi felett is renclelkezik: a kéniták Í-elistrrL.rll' |''hegyi- vagy hegyi trizistenr.ik torzseket ment r)icl r , , ,

Mindkét istenkép kibciviil. A csupán t rnléSzclr:,lr rI '

csak torténelrni isten tleiy be lelkodlilr airnak l[/ l,'l, rl,

az alakja, aki a természet S egyben a tcirtérrclt:ltt l ]i ' '(41)Buber rlgy v li, hogy a kivonuiirs tilrténelrrri r ;rl, ,

csak akkor ragadjuk nleg helyesen, hu elf t;gutljtrl, ,, ,.yonul

' el ttiilc.jtiro isten feltételezé.sét. Ez ili: ,.lll\ 'r| 'ne''' (48) Buber az irj vallás alapításár l Vil!'.\ .r lr, |,'

áttérésérola mindjanlta-kenita valiásra, I\lcycl-t,.| , , 'mann-nal és más ktrtatokkul ellentetben. n..'ttl lrl ,'

mást venni.Ezze\ elérkeztiink ahhoz a kérdéshez, h"gy ll \ . r lI r ,

pítás Kádésban r'agy a Szinájcln tortént-e'/ l}it' l ,,,und ihre Nuc!'tbcrrsttj.nllne (Az izraeliták éS sztltr, ' l ,

zseik} címLi konyvében Meyer ezt irja:,,NoS, M zes a Lévi_torzs egyik tagia', lrri.l,1,,,|'

egyetlen, akit ismerilrrk; o peciig Kádésba vti lir' lrr, ,,1 ,

kizáro\ag Kádésba. Íg}' vátit á feltevés bizt,rr1 , , ,

Ha a mondtit rekonstruáljuk annak eredc(i. lllt ]'

irodalmi forrnájában, meglosztva rnindatt l. lllllll l ]

csolata más rnondákkal és a tijrténetmi átiillt't,.', ,', ,

val hozott, gy azt tartalmazza, hogy a l.('rr r,,, r

tartozo M zes számára Kád sban tortéllt.lliltr'',. l ','koztatása, és a papság itt ísmerte meg titklrit. \ | , 1 l ,

folytatja: ,,NoS. K désban találjuk ait a hclyr'"t' 'rlr''l i

u'e azég csipkebokorban lakozik; itt találirlk ll, r,,'forrást<, amelyet M zes a szikláti l fakasittlr l t tt,. i

',kor a Jáhvéval val harctlan ítt részestilt ll l),llll l!'

,, rrll.:rilllttt, és adott >>jogot és torvényt<< az lzraeli-,, il rrlt' vit| a Lévi-torzs, amelynek neve AZ izraeli-,, ,i l l';'l:lrrként a papÍ hivatás mepjelolése lett.'' (50)

' ',i' Vllgy Kádés ('.szent hely'') a Színáj-Íélsziget| ! il'';,/cllek legterrrrékenyebb t.eriilete. Kádés volt a,' l lii tlibora sivatagi vándorlásaik idején. A monda

,' t N'lr'tZoS itt a szikláb l vizet fakasztott. és inneni', l,'Itlcr'ítclit az ígéret Íoldjére. (1. M z 14,7; 16,l4;i,'i l ]'20, 26; V. M z l,46). Ennek azoáz]snakma

''' t ),'tlt:S'' a neve. Itt tor elo keieten a szikláb l eros, i .,ll ll víz, amit kutakban fbgnak flel. A volgy síksá-,l l,()/cpén gabonávai megrnrivelt széles, terrnékeny

I' r lruzodik. I h4cyer )., ' ',lllitl-lt} alapján a kádési vallásalapításr l sz l,''!'ll' lcgi idokbol szárinazhatnak. A leg jabb válto-

' ',rlllisalapítás helyét a Színáj-hegyre helyezi. Meyer' il ]l/()lll]An Qáde ban tortént. Gressmann írja:', ''irrhely áthelyezése Kádesbol Színájba j l értheto,l l;rllve szent hegye mindetr elbeszélést mágnesként

, ,'tl lrlagálroz,míg a for:dítottjára nincs magyarázat.',r, rreszetr( számáta a vallásalapítás a Színájcln már-l r',t'|'[ is a legnagyobb nehézséget okclzza, mert írgy'I ti()gy lzrael nem is a Színáj-félszigeten volt. A hé-l lrrtsszább tart zkodása Kádesban viszont kétségte-

,r1 vallás átv tele ott tehát.i 1 elképzelheto lenne'''

t.;rtlcsban tortént eseményeket Freud persze más-

' l lt;lt' I{ompromisszumr l besz l, amelyetKádésban'lt,'l'. nrégpedtg kompromis:jzwnlt a Jahve'vallas éstt,t11 111l1vlslsizmusa kiizatt, amely - Freud szerint- az, II :cs'vulliis.t rlrrrc isten - irja F"rettd , akinek biroclalmát a midja-' \Ir'lZCS abban az icloben egy ílj néppel gyarapította,,'rirrl'i:ppen senr volt valami kivirlo lcny. Durva, szíik',,, ltt,l],i i.sten volt, eroszakos és vérszom.jas, megígérte

' t,irttck, hogy nekik adja a tejjel és mézzel foly,r'',r(, éS felsz lította oket, hogy lak it irtsák ki >fegy_

,',' i' clivel<' .'' Majd Freud így folytatja:'l('lll iS biztos, hogy vallása val ságos monoteizmusr vlrgyis hogy más népek istenségeinek isteni voltát

,,l l',ll|crte el. Val színiileg beérték hívei annyival, hogy

2,15214

'TF

li;i1ltl- il;1*ililit*i' hlti;.t'iilt;lli;l'bbnilI i-lli.'{'ai.l lti;i'trír'li l,,si:g'i:éi. í''[ii ;;'.rLl1liti rlli:ir;ís nri ntll:ll t-l;i:iski.1",1 r .i i l i, ; l i

i1,v*il krr:r:ir;i r,l r;i;r.ri:ilrii i*ii*i*ti iil:!lui.. r;i:lli I , i

,;l;i'\ltlíi.;li [tlil ili't, ilri;liill'ltilik ilií:)!]. 1 ,,Ji];} , '- t,''{,r].' l:'\.aj iriji/'il'!i.i .\,i il::+:,:: t',!!'' ,l,l1;j,'. ilÍij.{|l.i;il;Jr l'../l'l'r l

il.i!:!; j.i,:l:;..,.'':,,ril':'l r;':lr'l,,1" ,llJ í:'.'a.l ''.,!lt,q. .í]:; i!:' l,),

liiiil,i,i, i,!',]uli, l".' '.jlir'l'ijl, .t]l:i ;]}-\:.r Ü1]]:1'il j'.i,l,'l,,,'., , ] l

i.lr.:i:]'riita;.. lti.;i :r li':;i.qir,ii {5;:. lllrll'i..;,li.it:r-iiti.':ir trt,i,:|'ii),';,' /''Í).ll,\ ,. i i;,.li,ti i'i; !,jli:: í:,. {}./. i|Ííi:.,,'|.,i Í,'

i., i , . . !', i'''l',li,illir ir l]i;i ii;:ill 1''t'_}1i lil-r!lÍi];_r' í]lii];l i ]

"o r' ii;i;rl r i ii ir't r'l,t'r ti :i1*rc i:l';i:rt.;: it1,.i rit.ii' (.:,',,t]]'i1-. c]:., a!i lí;il'l.j.i:i1 i:il:ijl-ii1]i]il.li1';:t. I r;l"l.irlltl':-';'li ,l

'l ;: lli':l:,r lliti',1 ;l1', ,rili[,- Úi:Lill:i:ii,-í:ir;Ii i;..'l';l'ir':., . ,

i;::l:ll;l_rl.:iiii'.':;j;'i]'!'!"]lii1];Li.1ok i'i:}'i';ll;iáil' 1;'';;. ;, '.i]i'i'll i-i^i-jinJ-]'1ii' Í;lii:..: i]|?"i* i!l;ij'i]1 ,il]r1{ í:.{]í:t r':i'.li] ]i

i'l','r'i t'i',,r:i:,';lrji. i:li'"iilll ir,álil;; l;,.;' ilr:l,ii il-tiLi, ,' l '

.'1;'rr. rli,),i.rri{-lili,),.t,:i;-;'1, r.ii: l-.ir,:.ti...i i;iir.lii;rr:i;li:..i:;j',ii l;.,:';i';itl_. .,]\lli;lll; í;i ll'il:qi:,"::l ll'i ll '':, ' l ,

r;1i;,;;'i:,iil"a- '':iít:;,'li:lii -|r.i; ;;:.'.ri .1r ;l r.,- , i; ,

.ij. f.l i.:ii lI r itl,li.ii r,i.lt; ;.rlt :i,-'i:i ; ii i!.,i tti.,;ii,!ii.r; i t ; !., .'],t. l'.ir"';-lr ji',ji5,''::(]]'. i l1]í'ii; {.:i,-i11. ,l]j'lll,']i;

'] l i

tlÍ,1'íai1.)i.ir:í] i.i;i'l.; lit.lIir.lr'lii |.illir:l :liiiili ,;ll;l ' l

-ci!t.tr-:r;:il.t;iltill.::i- i"i.rii::i" I ,;;:ii:li.:.t:il l'i:i p,;li.t,,t I

i':-il.l-ir..rli'" lj:i1i. íi;. íli)_ lj]i *lit'};\ yr:ir:i;;il:r,i.tii Litiii:r- ;.r v:rillis{.ut'tlhrr:l rr,,

r:li.lll'i;':|,.uriIir;i .i,"-r i.t.:,iII;tr,tr-r'nilt': l"ei:'viiti1". 1Ii.t',

l.:lL'i; ;'i;ii:' ll r:l:tirji!' .';;'í']i!''lJ'jl,:jjlfli:;] ,'i i,',',i'j,iii,l_'lt, -_'-

'.íÍl,31.' :\!:í!!'!Í1 l,ii;;. '{i: ÍL1,;lil:li'l,, , ,

; llir l'i':h.:l tl(ll*i.i. IlVl t};iíj$ -í!'.rQl {:jii{.ii j- 1;. ;1iií;, i ,:

iit]íli ll_liJ'lJl;iili, llct'!t 1ri:l-Llt';l'.,'u}ir.iill"',i;i'g'", ll,l:i,.',; l,

!;i,.,t';',,il.i':i:ií;rtlt. '\;t]i'ii'í]i.i;ii't:; io1'rjJ,',:,' lil iiti t'.,!,i,i,;l-i!; i:; !citl':ltt::' |{ii ríu'!íi| {:,,i'í;!'

í.}tii'l*i :ilí'1íi]lí' .íáhvr: srqjii1,;lí'ii í'tr1rv;t lilt,l".l , ,

|ii kísérir isl'*l'r. [:;" ir;1 i,l$li:Í:i ".i'Liy;lli i.,ii':r,riÍj}'iiti v;it:r'to; *ia' Flgi.''ii:,iclr:bíri ;r !i;'íllit-ii:ll , l'','i;ii'lv*ii'i:lli. ::-",'. ii l''y* it liiL',]t: Í.'f i] : . l1 l lii | ",' r..,, t r

l\4 r.rr:e s .jtii.,ttttr.,,! .

.r" kád.:sl tno_ri,d*k. n'lirsiir. eri'*lllre;ltiir': h,l,.l '','i

,. ',zik;. e:l ilzí. i''iÍ'cslillliinil. \iii.ll'lit,r tzlill'l,l. l lii ; l ,]

náil;r i:i e;Íi_lli;-rrlta. i'.lé;:,;:tr'r},l \'/'t1'|,ij| ií"irllili,li,,

l'; i,

l, } l l l'l l I li]')/ ilit!]tli-} is|en hlz, ;1' 1'i1ii ijil1ii í;;l1.'/ili'yr,lr'ttt:llt.,]', ..Íiiirvi:hrlz:. í(;itjr:llllrii li:hli1. ivlr..zr:,

'Il'r:.ll lrlltÜí'1r'}l{" ri3i1''"l|5 itt tri:,l:'li:ilt jliiivc iriri_'''_

i\ lr rz'r.':-l cii !i{'' ás t"r''lo;les il.t Íb3tdt;'i ["r;;: ii 11;11''.ti:

Il l {'itlr'ttc1i i)'i1ilit'il'itli],íjl irri*iÍ i11E-:ili ril' ll'tillk{lnii .r ! !ii inlir:ii |;g4!r,'r.vi11: tli:i"rn'J'llirs*iilit.':. i.ilrrv

lili()ii]l ll*i'i':l'i: i';ti:'i' iJ;j'i]. Vili:li l.!iilií']]] }"dJ]1':;l

,, 'l r ',oll Iii"rr:"rr.*tt ilrlvtr'i;t:ilk. Ar tgvipl.rili'li.'' .t tlltll'lílttli;]]lll-ll í:, |:ht;:tliit Lilíll-'',: 1'lallil'li ;'i

irl tII \,'l l'',zl1,-q ii l11 ll {_ilj:itLril,'i:r:,,:iii xlt::lrr:l";l; ili:i"r, é:r!,rrlillti t]}J_Vip'ii]}i]li i:-i11"_riril";.i:", AtÜjl_]'i]'ilrjkrt il

l !t'lll.' lrelkiiJ 'i'eLi:li,; !ii Í,.ii.;lJii.l.lll_.llroi a ;!;:'1lr:li"

L li1 r.lj\/irslllii:i': ;lr L:l;lv!1ii.r-xrlilrri l';i','llnrjr'tllilI r l';tltls,,.l'jti;'rí1 ,::irlli'c íi',lir'il'l_i,'irrlil{rarr (l!íi:nioJil",lr'rr;rll, lltli_ili,i u;ri:i'i: ílí,:l-'.iiiil;kll" ;o7;;il"l iirr'''i,illij-

, ',,'t;,,t't,,l1,li!"v:,;l.lirl:l',j /cltIli,'r r:j ']i{jj í:irí'!i.. {l. .liill'r', ....,r.t.,":.',i " .; ,'...' . . :. ',.:. '.' ..':.

, ,,r A.jl'thr,":-','lillti:ri.:.:i.rl.l)ril;il l-lr"'r{:{1,'f/i-ill,tti t:l;-|,1, i,.li't,'.l;i;Jin]11. 1{'liiil i:j*li"'rli{liiji]l'ítLii;. -.ii,-iiv'': ,li:i''

"' l.'',r'íli'-li' l_i ;:t l'l'i,l il'.:ii,': 'i']l,r

i-l i,r':]! i-,' ' '"'"

;

, l r'l;'t;t ;:;'lJlilii;]iiii lirioilll{'t:,.líLll'il;t.l i]llll,il s''li

il'''l,t il'n é.'';i:e:i';*,:i*'k :i*rá.n i,l';$i} li'li:till itii;i;''l:;*_,,",.i r.,;,. i.:irii,iJtt .:ll .li: ig,;,;;1.;;,g:r-!l;l.r'. 1.,i.li 1;ill.')

', r,;',:1lt:rltril * "ilrli !wiii1rr1l17;!ir'rdliIilil' r.1,.,t'iili:1lÍ: lill ill'ili:ril1l i:li'lr:r' i-l!] i,,'1l'', .'' l l '

, l r l t i ii{ ii { i i:ilLi i:l\'llll l:f Vlil:j.'.i)|] l''c;il:l.' ]j ! i)''': j irl':Íjl1

, ' li lvr':r,:li 1::]j']'i]|i]J;jtri:..,'l il.ii';'.',Íi'i,j.{ií]|i:]!i:i''.i '' _ 'j i l/i,,:s{á'iilii; iilaill l'íl{:|l;1 li -ll'ir_la'l'''",-;r:ll'illl':.;r,:

r ,rr 1,.'l ,i:',,-rrnr'i-il, licijiri,i i'ri'rlt i-r:i.r'il'i':t-'r.iiai;l '!'. lji;ir"

MÓZESA MoNDÁr És A BIBLIA r,Éruví,llI r

Megorizhetik-e a mondák amait? Erre a kérdésre a világirokban eltéroen válaszoltak"

torténelmi enilí:lir'l'',tortcnészck k tlIiirrl l

Évszázadunk kezdetén szinte divat vol[ a iirtl,I'val ságot a,,hagyományt 1'', vagyis a montliikl,'] ' t

elválasztani. Ebben az id ben egyes tortér'ri:sz, l !

abban is kételkedtek, hogy Jézus egyáltalán clt. l ' r' '', l

éles szétválasztásnak egyik klasszikusát már clrrlit, r

Meyert. Ő nem csupán azt tagadta, hogy M,, ,

torténelmi alak voit. hanem trLivonulását l1ltlrl;rl' '',azzal egyutt azt is, hogy a zsid k Egyiptonrbrrrr ','lhogy a Színáj-hegy egyáltalán szerepet ^iittszrlll ',

vallásban.Az évek során azonban a hagyornányokkal .'l, ,,

',dák tartalmával szeinben a torténészek is t-li:ltrll, ''

'

enyhiiltek,,,hívcibb'' szemléletríek lettek, és tilI lt'rr, l'

rálatuk szigorát részben feladták" Buber M :t'' i,'ben megemliti azIrán-kutat Herzíeldet, aki ilzl :rllrr

hogy ,,a monda és a torténelemíras azonas ni:iiÍl,,tltieseménybiil indul ki''. A mondákban nem i!l'l';l ( illI ]

nek, amit a kovetkezmények ,'torténelmi .'\( l||l l' l

bizonyítanak, hanem arra, ami ir nregéloli 0l/t'l,, rt '

mozgatta. (53) Feltételezik, hogy egy nép LtjI'li"lr, !r,

alapveto eseményei a nép legtlelsobb l nyét .'iisl | ,', '',,,

tal'' (Buber) vagy ,,objektív lelkesedéssel" (| ( 'i','érzelrnileg oiy mélyen rázzák meg, hogy ezckllril , t

hiedelmekbol a nép lelkében kitorolhetetlctt t'rrri, | ,

mok maradnak vissza. lluber azt biszi, hogy ;r | . , r r

mi csoda'' nem értelmezés, hanern azt valoblt t r l. r t 1 ' I

a villámtorténelemnek a most kovetkezo (lsszr'l'I,''

/-tt\ 219

r l,,l'ltrítl dása a morrcla alapj1rn egyáltaián nem

;l S/.cfVeS, organikusan_szernlétetes emlékezet,'lrlrcrr kozre ." (54)

! ' l, l,'k llrtt számára ez a foiyamat a neur zistanb l

' ll Az cgyén életének méiyen rnegtáz . eseményet

,, ,' , ,'' k.lri]Ímények kozott - villámszerúen, arl hoc '

tt , ,ri lrri'ly crnléitnyomokat hagyliut11\.a személy

i'',,,'rrrl(:ktryomokát, arnelyeket - mélylélektanilagi i r, ,, r r l l I ,, ickcionak, az esemény villáms'1erri én-beke-. , il,'l, rrcvcziink. és amelyek az énbol' annak em-

,,t,,lrr;rttyltbol sohasem toiolhetok ki' A legcseké-

t' l ,,i lryt'zcti hatás elegenclo, hogy segítse az emlék-

i ',1l,,

,l e s Ír.iboli feléle'sztését, Í'elszínre jutását ",srirí_

,l,,r,',,tt. cli'orzult, feicserélt'' f,ormában' Az egyén

, i,' it rlyt'ttkor,,korai traumár l'' és,,traumatikus tii-t l,,! lrcszclnek. Ezek az írgynevezett ,,tiinetek'',,l,,li .rllt1litlkban a traumatizál élm nyt olyankor is

, ii, |tl!l tiíiscggel orzik meg, anrikor a személy ezt a

il'lll.l1t'()t kiliai élményeluol csak nagy nehézségek:!! , 1,1,.,' cgy analízisíel képes feltárni" Amit az

, rrilrr'l lctében a ,,tÍ'lnetek'' korai traunratikus é1-

,l! l't'l cs ',á1cázottságukka1'' jelentenek, ugyanazt

,t,| 'r rrcpck eletében a korai mondák' Ismeretes,

'',,,rr,Il'rliitt is elemeznek, ahogyan ezt Freud és kiilo-

'' l r111;, isktllája 1eszi.'.,,,,'1,'1,','16nt eseményeket általában a.monda tirzi

' i,,i,lr'1''. rrtíg a torzsi élet erosebb az államrendrrél, ' lt,,l,,],, rliajd folytatja , arnint azonban az á|]'am

, ,,, ',,,ltk" " kormánybitalom megbizásáb l a kr ni-

,.,, t, ,','|..'tlrírás gyakian elh<rrnályositja a népies for_

i il ('r\)

,, ,,,,,,'.í,, alaptorténetéig eljutni - véleirrényiin| .1ze-, ;,1, ,llyiln nehéz feladát. inint a pszicho.analitiku-

' ,,,i,]''rit"rc: Í'eltárni a korai traurnatikus lményeket, r'it'rr lct nek az eseményeit"

,,,, ,,1 ,1'i1, mondakincs az évszázadok során megvál_

t, lr,,zzitki)ltottekke}, és hagyclrnánykritikai nrunká_

il,l!,,rlillrc((1 az alaptrlrténéitol. Ez torténik az anaIi'

rr t . .l l' lrrrrnatikus élrnények és lnílrdannak az anali_

l ll,,,ltll'tsltk(lr' ami a személy késobbi életében az

,':t jI,. k i''., {l't i r_l'' {:ii . " lr'iíi I i:i :; "

"

tl! í]r.1!l;ll ll,ll',.:l.l;ll i.'i} i'" iI'::ji} irllll';rll-l'i t.r:ii;r{ i'.: lik;:lr':i, i':tii'r',":ij ri'ri:.tili!.{{-}.',,iiiiiLltl';,{.:ii1. bi:,,ri1,,:ii ,,.:, Li

ilir'ir::1,..'|. i"r'li:ir. il.o{j!: ir i,'1il.r.rr:,r:ii'l',jciii.:irl' ,''i,, ., r

lr;, tiir:,,+li:l,i,t ir,ritri,iinrillllrlr'r"iti1s tt*1,,ii:it;t. I

i.":il"irri:'r {l'il' r.', r"r,:lr'ir,rir{.i-l:'.riril. li4rld l,;: r,:r !

tl':rl. t ;l : ;' ; i rr,,, ir : i.lii'rr li ]:i1,.,,.,t|,t'l r.i i1';'.,i1 ; i i i l., ;; 1;,,,

i-ir'i!|'1l''Úíl'./]:l: ir,, ,,];_11:in;;k il il''i;kirr'áLritl rlli::':,;'iIl',";.l r i i.: i'l r;'r.l ;1 i. i..;: l ; lr i;.i,.1'. it j, l l!;:,l i.lil i L r;:i.

:: : - "'it..j :, , ...,

l ]\-]í:l':a]i- i'ÜÍ!{|rr]':}íí. ilt::il' j: ilill

tl";iitr,'l'i:li,'l'iil;j-i'l. :lt.i'_ i_, ;i,iLr.i;ili r]-?. i.]l];lin{)Í'}'!'i, t'.'jl; i.ii|\'' ]{.rial]:-'iiu,;.' .i:i' il]iÍii;j']']ilili,i ;i i'-'i;ll',rl.'i],'.li';'lllt;i'::i,Jili:rrl r:.,, ,'il i,,iri',ii l:rl'ii:g.;ilit;i1': i:li t-l:irl,lr1,.

l i':l,l : l, :. :. i. i'!;]1'/;.:,1Í] i] ;!-1ll.' iii;i'i i: i]' : l l l'l .',

lr', l' :r,,, l::rl i,.ri,.,.iili i;,:1 iri. i i:,i:i', I

,,, : : '.,i i.r.r.::l,fii::r:. ii!;j l,,til l;,,ii-rr l:l I

'l::.',; ';lt".]':lii]íi.í).,:ik i:l':' ;;li.i';ri :!. j,l'::

l

1,'111,iryLi1.i,;,1j iti.tiii l;,.,1.;.'1,,

,,l ', , 11l i_'l' 1' '. jr,i-,r:'l :l1',]í]l11 '']

.

.,,r. ,,i,'t j,'r .r,, l'.t;r"i.ili,, ii lt.i'rllill i:zt-rj.; ..:

Ii'yl. .1,; lt.,I r]|,: :..*i:"r Irl.;rl;. ;:l i.! i1i1. iti,::1.:

' l. ];l)í.l'r l] ii{']].'li i:iil,l':]i1_:' , .

]] li] ] ',l.rl].i itii_lí:.,,kl,'i.jlr;'ii'

li:']-iíi]ill':'' ia{ iij}:!]i{:li éi jt*'',, ,,]

I 1.r 1:,i ;.,1;1,1 i i:t j t i{. 1* r 1 ir.: i:j'i:-,r',

l t t s',Í l l 1 l|'l l'l: t:.t,,;:: i.l íp ! rj,y:t

l,r'r, tttt\li irriligÍlos ijli\:]i0j:-]clt. lv'lo:tl:'l rr]lli|t'i::l'':l ::.

l l||l 'Il(lll\/;'tltoz:ti.tl!. isli:c11*i-iili];. ílc'1li;'iji.'í]l'lijil

l, l l('('(. lvlír'i;irrrcl. i:s ii l'lil':lo ajriit.!|, Il| ;t,/()|(blrlr ;lz iqli!íi[]ffi. j'iÚ!i.í ],lilii'ilil:.l.

',',.:l,',\ l ( } l l {'C!t \/Íjí'i], oL lt l I lt lr:g:,l'l ;,L ] irl-i l' i :,it,_. 3''li.: i i l:]''

'Ir .rz ri l-rli;l tririr" ín{ii')(.i.\r:it-l] i'iisil" r''u;"1 l'tl''i (],''

rrrt';trttItii srlill-}]a:,:11i. ii jc'.g.lii ii':l'Llr_'11' Í'i1 {:|]' ;',', !,,il li iszitbacií{'lilli'

ii \tItlil rrl i*/ttr"yánii]';5']:'t\,';iiL i'a.jicil:;i, t,::il,:'',.:,'::'

l ''l]lIl()ZIit ''''ur11ll7iil

iril::áL"a, n;rnltilt;i"li irl :,r

,l! , ,l':.,;iti l]aráílÜ$'i ;;líttl *1}te l';i:i{-i':. };s a\ t:ll'liltl,', ,,l ll,lÍ'()Irl Ü\'\i ci l'll;lij.iii]l):. tr*i'llr-' jliirlr::;i''l. ]:'','t''l*iti^

.1,' tr('l'ilci.j l*ti. u(jlr:. ll: ititliklll i: 'Lt'l:ilr;:'síp: l'li':i

lr, It rrrt'gszilIli:; íl/l'1': ck!-i'll';_i h:i.1lli i,jili j,il"1a [rt',

']l llitrtI a Íl:,]']} íla] a licl]d ltlr1',r,iirk' li:i,'.i 'l''ii,l*-| '( )l|'\/ iTlcgíí]kinii''1i.e t íil-li', :rkl íjiill;;l tii :]:;n'.;rr

' 'Ir r'l.; illllÜln l"r{]l)Lt1]íg ;l ll:l1l}r,:illirl,li ill,i','ili;;ilr.lll| {,/)

' ',,, tt' il vltlltzsJ nak a j'lslill';l ;l i:.l; ;tl i:i:'n;tl;,ll í:.:.i'

,rrlr;tr-ttliilc:a'ilili í-:r''b:;r'i'Lijlié;it'. iíii1.i l'Íjrl í7il'lcj, I l r i ltt orntla .iii{ tek:, itc}tji' :i ; iii';r r-'. tirt iLli. ii!i.i-: i.i .

l' )lli!:i()li ijl{'" Írir,irr':ile lr.eilti:i- t::':; iiZi' ii'i]-1 il. ':]::'.'

'll L'ltl{tc: '')':].

Íii]g''Ll;iYilli.l l'll*t'ii;gi:i i:,l':,1i}i't.i iii']'',''':

I nl I szlilrj,":gok J::is:ll:iliiilil" r\l iirr:t,'.:lit:..' .' ,

l lr'll'irg,gr:s}j1'ett-{'j;i j'áÍ'Jc':]i'ltl. L','i :;]1.1 }::1;;','i;-:-

:, i r, r r il ! i ii ti':g1cn. niit.)ai::1'1 1it;rr:fi Fit il.l itrl i l l ri li:l :,ii i

l, r's lr ruerleg eg]'ili^ !t:f ittlrii'r.,'1ll-r;: i"l,;rlf il"ri(r, i;

, ' r| :'i'i'i1ft'l)iiijéÍ:c.,'llli*r1i i]i-iljil[1i-l ':'.'':''i

l'll';',l"lll',','i ,'i i

L l,:rr;iriir lo.Llh*l ltYr.t,l.lloiL. ttrini il..:lrii t'.ti,l irr.:ll!'

' l, ,,,rllrll;lrz*tt it tiil"iir-'.r g 1;11 r'li1:tr r1'' llil rli r; rili;,,

1 r,'lli llárlt ttvli;i !-l g'i ! l i r;i'l1 1li. 1;l l i|,'j j l 1l":li ll ll l'l j -

l r, l r i li'i l l1ll.1,,'," lv'í411 ti;1ii_llri:r'í t l i l; l ii'.'l., il1 ] 1i l ill''!i.i,,ll

',':' llt:l k orii il í{ikfl j l ljs lt: i t'lii';:l i l, J'l:r] l],-]' l:] ;_i ;' 1

rlirrr{; tlíLq,V Íl!Jr":il.:ll'r itigili'I c} irliiillr:'l:l;ll' l:' :'l,',r :rziiiI a 1:rolr.:r.,;1;hcr: !ri't.:iillilti.l1i;i::.1,1 ;1'.:i.':":r

l l 1 } l, \' l l l(] Í:éjr{selil " i},i !c'ii li'i b,':i i [ilr'r l.

ldii ;r !,ir llli'liak iel:ilc azi, iriondiii: Ni!),.rst'rr r'r.rg\'\'arr.,: ::;r .;'ur, liltouirit inllikclr cl^jiin lrr'r,l'r''rl'zertr. a he bei'ek ko;: it t:gy firl Íbg sziilctlrl 'rl

'

E'g1'ipt-r-,tili,; íeiriui!a. 'iI/' oLi. lai<okat l-}lillCl ttlt't'''r r ''' 'iiés eros k,:t'zt\ kivtz,.'ti lzraelt Eg-viptonrlrtil N1,' r

1

kir;i!;'lilrik ési uriilrk. 1-larjc eszi:iiijk lsí 1rcllr'lrlt llr'' '

i}1'1[li( l'llíji{ a ?:slritl.t rtrl}]{-'ii-l'y'{r {' és hitét. ll-lcll Illlt'l, 'lr;j'.ji':'1]:lli'i'i:]'ji:1il.]i;i'I lilli)il1\: i:i.:'i';l,1tlíill'it'. A l'iilrI', '''l},tjiÍtlli-tt'':- i'r'[ii'i*ilei;lrink izl'aeI ellen'] i lis,,, rr

kor'ái:b:in tarrzicsolták nekiink. éS nti senltlrtl '' ,

liitii., /\,r,r tll l'rir i lt' i:r littu,tc,st-,1 r'rckirrrk. lr{)r:,,rrr rr',l'

kiiogni ra.jtuk.Válasz;iban l]iieiirn ckkor ezt mtlncila: llir,| ' I

!iii t,ilriir)aJocll',. l:, ir.uliilli:,sLlk urcg ilvasll l r l..rL

ilz iigvbcn: czutíln il irii1 szrl1gitc1 f trg sziilrr r t l

hlttnat'rLsati r:lhí,.'t;r a l;et tanácsadtl1át tri cÚtlt ; t ,

rilidjanitlll. rrll az uel ijovát- {Hi bl^ Ezck rrtllrIlll Ili

irel;liet' Íbgia1tak ;i t;jra elijit' A kirlrlr' í{rl'sztlIl l', '

Bi;lon,t'ara halioItii'iok irz lilnronr<il Ó.s aItttlt k jt'l,'r,rAt_ljaiok ii;il' _ji, tlltili, lci. *s trro;rtl.jái(rli tlit't' r'' I

rnitevilk lcg'1iiili'. r':..:lli'' jir.u] :a;: l:lt"aelitákkal cs l',,'tehetiink ii ii;,r::ri.u!tiss;i1 s.rcnrtren rnielott nli,'g rrrrl r

l'l:'llti::!':'i il']:,.i lij ilii'.L Íj.':írei rá1irszi'rlt" c7t ll'l()ll(ll l I

ol"iri':i.il a liiriivi Tl;L ;L krrlilvnak ugi, telszili. rr, ', I

:' ;lsici,jkat és nt: enli.'ljcn kezet elleniik. Mtll { trlt rr'r!

kivu,i'rsz1 r:tilr lrkct o.\ inegtctLe rokoscvr: A l, ,l I

uralkryJrij:1. irir-i lr-'r;szitt tctt ellenuk. utajd lr r.''',, ,

ban ir,i'iiiei1c" iizt is'ienLik boss;,'íija megkíi]l{iil(' I

ez egvl<or F,gf iptoin kirhll,'iiva"l. aki elveilr: ,'\ l'" t

ieleségét Sárát. rrali visszandtlr neki' LTgvitttt'' t, ',

ír1iszteus klririiyal, aki Gcrá.rbarr lakoil; ill()ll():' ( , l

a. rl-iási k íilis;:tetrs ii irá i ll iri Á r,ínr c'lklrhcl " ll i< i l,'''', l

iiitol Íe1eségct l{ebckklrt i.ibirlti't e1" s rrllljtl kt'l.,ll'l

'i..rtiatlz. A- ha'rlrrat1ik iisilp_iuka{. Jákobrot lll('l'lll, !

fi,,ltinértek E,zsar-tnalr í:s apos;;inai.; a;l' al'állli l :tl',''''kezei kozu]. 3kik rriindketlr':rr í:letére tijr'tck- l.

'

1ráb,orirt r'ívoti K;il-ll'án"t<ir:r]l'aival is" lrkik rllirr l'hog,v iit és g1''*rnrci<eii l-tttgsemtlisítsék cs lt,rrl, ll

:i liét erek nlegoiiek' -xj:i nttn l-lld:i,r hlri ;i 1ll ,;rr'r,'l

apjártií" liki "ít-izscfe r. .lilkr.lh tliit (]iy 11ill;t])'it lr tt'

Jc},rseÍ;l'::r'ittha'ti kés,_jn!r t-ilt:.:ll_lcttti:ití: I'il.1ri1l1,,l,','r

'ai_ 283

Ll

il

L {.'sl lu&;arri liiirlr:

.t l,tt,ti;,1,i,i(ri::i, ;:i ji;'tli.:l :.,. rri l:lj. ril,,; illli]f,;,:.Il',,:;' liII t:i szCEVr;iiS;1eilire Cikc;'i:eili,: ;l :ilcti)r-llrt'|' lt:lllit a hazájlr'ba kclletl rncrre l'ijlrrre: ci(!b1lrr('j' nrcgr-'lgacltzi Jozsef t;oti;it cs azt rnugillval|' rrllilt ir Íára I.iovilclz ír;r'clLrlt és kikcr'tc a

I'

l I;r'rr'' r'álas;,,olt, és ti:r.lnd1it'" 1eg_yc yi.Iiil . ' , r

l;rr(.rr'v szíllt a király Bile;-trrilrtlz: >>}{add ha11itrkt,rlr;icstlclitt.<< Hklror [Jiiciiill ígxy í-cle1t lr kir'iriy-

I r,rt'l gyc:t'tnekeit ttízze 1 akarniicl ntegsenrlnisíte-l, lrrlt''l l'li képcs, nrert isterrtik tnegmentctte tísap_

l' l' r l r ;l t t t tl t K it idell olr'r:;zIri |ieltrr:ncéii:bol. F[a a riitlr, r1'f ii111'1^.11{iti vi:'*zci v*lirit. ,,t. r',(-"lrl 1og slkrrul-

'i Ii:,;'t l' iísilpil i1iíjtill;Lejl(:-iit:jl';i klii'r'i l'tlj ,::i liciyct'ii':I' l :r./ ri lrio:rai.. i{li lli l";r :tut,ii,-;isz" i,.oi.,., I'obr-.1,t,-rr, lr,'z rnLtnl.:iivli rrvortritil cl kei. ncll iri:il t::

l'il',rll ilsitplr i-lih:in sz,.ll1ir.jii ,'o!l" nllLlé., t!'ll.j{ ...'ll

!

lil

. r'l iltcl]ls szcr*ncsi:1 {io;':Oll szalnlira. i-itr :.ri

' l t t l t l, Lrg-V t*i :;;,; ". i i;li |,tr i, ll k i it i't: rtl;r" r-l:, r.:;:.i- r

, |,,Il;ts'.;ll it rí:l',,,:; !r.ly srilL:iilri 1i'q I'i-.!.l ''..q-- 'll,:,I trr l;lÍli. i}laIi ]ii);1iliiil i-':; il:.,.'ii' j'i'. ii: : |]!.{!(j ]

'r l.t lt;t rs czclr'el rt tllcl:ÜrllbLtll;r1'li:;tr}uil {.

' lr rrrt'rlltltllglti'ílt Blle t!llr s]la'Vilit cS ;:lzol(at' kegye-

',',',Itrr." (-5E)

*

1,' r'i' r r tl ii lésllr o tt rj lilratt n r irzeili::i r:i ]Ví rlz*r, iril.lcl _

,,'lill cs vcrcli ei]_rjr,;rÍili'Lsii rili l'r1i ;l liélri,:t_r:1.. tt'll j_

r1'lontltrii 1i;:ir.:it,.; i,:.. i,:r,,,r'rrr('rtvcklicii !iirvLrll;i:',.1 1ii,,ri.'lulr,lt':,t vri.t,.'Visl||l I||;Illtr 0x eVelltut'j'kcj]l ír':ltr.lltni. h/i lr'1li nr itlsill |;r-

' ,',r\,)s jclck a vnliirsalapitti lrr*itrzLiii:lesi'rt: r.rl.t1-i I' rI l\I),/unk az angl'aii Lidvi)zlctr-c .trczLrs ntcgsziile-i 'll r"' :rz íg rctrc. rlltlarilíttt it iclr:krc. anlit Anrina,' l,'lt.tlllc(l szi]irté,iii'}l':,.

',"irrr ll.rl. ) .jirslal; cx cvr:ltlu a;ro(1,.o1 lz e s;r.:ni nyr:1,.i:r,i.,,,rLrlllr:rrr rnirr bekrivetki:ztek.

l!1 i t i ár l l .itir'crriJ il ii:lt ll''] i i].:' l i]':' i i,'Li i :-:',.' l'l'

!.i,ry .t;:ttl; b*" tiiiál.:l;,l:' ',''il j1.' ;l'1 ':1: :i j'|i-: l] :i' :

'

r 1,.'ri,il. i,. ,C:.., .

'1á.:l-rr' l lli.i ii;itllc J'. il i' .,' ., ;':.,' 1'] 1'i:-i :: : l i: 1'''i'' :

{''"a pá.ilrí*i'c'l'. l.] i-}"l', 7' i: 1,;'' 1 1 "' l.'.''i,: i :ll'.':.ll

íni:iie{1") '.:g

il'r i' i,'11ilil l l;l:1,,::l;::;l': ,,.'1 '11 l1.;'

k;rcs '2 ií ':) j.,4,:",r'irir lill.ll,Li.r;ii'. 1,,',1, ";',r:' ':' i

.{fliíi lt.í.!],:,iiitl' j;';l,,;',;ljl] i', 'l.i ,,]', ' ):' .

';-,. :: il,.'

;,;,ti rCilt. t iLil.ir"rir!l l',.,,-t,,:. r :.. .1i .r'..

....itl, ll;igiri;:'i".'r.'' ' : ' ' l

1l' j r' l, ] t'.\''.: i.: l.! í r:| i. f:,[; {a

* l l i lIl,.l(.:i( ' rii r: ; j';iÍ'evi:sári'ri :l:.ltlir.i irlbiill,l t]lbes'tl

íF !, ,'',' i| {ii ^l ,',.'' lJ. i-i'jjl !i'i' 'll ('J'\r l.r,l,i ltr:tii,.,le'isi:5il.:t':i ii;,iirl ÍilrÍl |:l: l-cvi_

=*f i .," l, I'r.tr,.rii

l i , ,'Il !li( 1i ',l:;,i ',,' ,l!:.!l.l_,l.)i,l.'' r;l i];li S;].iilíj. ij.c iJl;!,, .=E i' l ' , lt"l|t/'|Í|l'ii] iLll:'r;trl iicllli1li;1"

il ll,r! ,'t l,'' 'tilÍl (-il]ln fe_jii].ltií)l,hci'i-,. gzr:l::.:* i:ílÍ1:tii {i'a.l/

*l=i ,, l ',!.r, .l, ii ';;ll txlÍ.'q::-lí;i{1. svij-riiá.vi-lJ e:] S/.;'lIí]k;,,'.i|,I l' , l ,1.|']l],|.í,|-i i1::, ]',:i;:-l,á :l''i:.'1v1:,'irl s;Lleii .. S..':

l:: =

l.l : "'.'i i .: .

/r,j1llil1,lrl,,..|,',',;:'r...'',.]'..-;'..]'ir..,]ll i'';lÍl-')'..,lll. lL/1. ;i1,,'']:] l:|'i'.'] :l. , '

,-l'-ffi i:rll.,:l.ll , i:.t:.:':.:',t::' :,'.r" , ^'t rl ".'r,:i'r'',t.- ..

i}iÍ:'iiJL]lii)í:]i ]i ll;} 1 l-i11

1 t 1.. ., A;l.,i' : i''"} Í:i ]' 1-: i' i il]" i'. j_.'i ii\1lr'',.. .]! l_i, ! 1'!.í"'. ! ']!.:'1r 1 ,_:': .. ' L

;{:fi, {]k-Ü,lisá'g''i *t !ll i l':itll i;{:fi, {]í.-Ü'liSa'g{ji 'i3 ii1i'i']i{:jí.ii,. i:,'ai-:]l'ii'ai '..: |. ] ]

'qÜka [. ;j]-íili1,Ií:íi ,-i''ili;iii.ii ]i",1 í . ii .',íJ!:r lal, iii':]",l

{É,i,),r{ nt rleg t.r.;.'r il{;1.;r:-{;i i:.r,r:1.'i;:.;ril .;i'i:;i,:i.'ri.'i. ',1

ine g tbrti{ t}it. 1]'! lí'i', 5e gi i.tii.i DL,7: i)1 f; Í]: l ! ;'l i'. l ;1 i i l'

'íung a.7 jírte{]sÓggqi! :;4];r'i]l14'lt iilli'l,t:Í,ii{t}i,l

)li 4"

"t t".1, i..

l'a}rkai Íiig1i tiss.,:i.:. Egyip1'oini n;vciven il ^^l1l()]'(

tii, :r r'í:.- ;1:jl:i j;!l'" ls i';!r:lii iYlrhildli (l]').

lilili''\"]l ít i:'' l''l:l;" i'il-l'1_i,' ;, ," j'liit:l*'" sr'll cg'' ltril1]'\'|||{ l l

,':t;..i!r. tlS ltt|'.rllrrl,,;ll :ikilr'tril ít lttrr

irI|1iil'1'.I'i;iI: :',, !,r:lii1,1j1:li1.1i;il::',, 1,,:lii ilr- t.:':,.i\,,:,!. ,ii;.i,',i!$". 5 i{r( r"rrr

'1;'. 1:i ij'"'li,:'::;il ';:''i;l: l';'.";:rll:,ti]''l;i i'll'"ltl'l'll't ír rr','/t

j,.'.:.,,] jlL

e xhe s;zéiás magát á llc]\,'Üt' nyilvirnvaí lrtl hti;br:l t^l ltit' i

b*1, irririt |a Nítusb l] l>kilneni'e[tl(*Öl iikar1lt s.',rrr'ni. h.z ieo aiakja iizo{lball iamc}y ezerlkivtll {r,rrl''i:::,j1;::\-.,::':i iilllir'li ]_l-l1]!: Íliii I .il]'i iii'j !,:1,,;t'i1:l.:li 'i '

nck rir:vezt* i' A :,;:r! ;i ii;'ivi'rr==i;-qg;*!rilÍlti s,'' 'l' ' j i 'i l' lil. l|()tly fle Ls.li'. ' 'l '. '- ;

Í1:il|.1ii(" ;:]:l i;tn.liis Íi'í'iit' l'C|]l/ 'Llrnl;:i.t ;l-"l c k,.," , ' , 'i' |':ttItttzanlta iall*.i._l,;' ,':.!l-1i.r;o

pd:',,rl. -lol.;fu*i,fi:j{]i]i' ;:lali' 1i i'liliili E'1,lliíl',i:,.l : !'; rl rrr;r|tl tjl'tllt [-liiíÍi)i'r :ii.l]]]:]'i];l

ruitt|ei{.;*i.É.*:teir.Lljbiriií{ilt.]:]i;l|.i3lji},:!t::|'!':.':,)

*s ÍsÍcl"l trislrallclt;'t l.li;ti,li,.*l;l.'"'{Jektrtjé'l ii il:,,.''' l , ,ll' eliil rncp_'riietii,-l 'v;ijr:i':tnir,:;rlil'':;jl:; :l_..';]-,;',; ,:, ..:i,:..:! ! . ',..','. ]'.i:,,,,, ;,' l,l.,rllSltI'tlkkín, i'i;lliiiil'iii.;ili-' iuitiii\,,L

a h.liitlsba, i'nli!il.:'i iiI k|r'''í.]l-i'':' lro!.ll: ljiql:r.:,'l i,

tri.il_c,,'Ós tl[t!l i1 11,;1;;'1 i'1'l.;';1,'li'.1'l1;,1'r ',.L1'i iu'i czlll i'

. I rlllil'i1ljiitt ;:i,:rl;l'iii]:irl: jl.liilltllr*iil',:,,; llivli.l. :!1l''ti ,I l irri r't''.Vt)k, az eÍlis ii'':'l., ' .,'_']

.ialban hailot{a Íneg ;:lí {Jl {zra*l iilillt.itsl'lll (' ' ',' ' t' 'tllVlll11, ítpeí!'t i1t1'í1 ii!j'i'i]]i'i{']l]']'sárná:hallarri

szotio}l rls l."irnen|et-lr- iiii*1 li ]']/{)il'I "' l' l\l'rt'r lt hr':1:y*'[ :'lJ.il l-;

kezei kozril. i z{J ','' \ltt1rll'llllLi,, ífiÉl'í ir {]!ilí;'íal'i.' lll,:i

|v'Íll:tcs aiaicjár:a V*í'íti-jl.le a }ráral;trltrsllkat li:,sz,'l' ' 't

pft" 'JZ:l"nyík

i-cnláil"yá1' i:s a nep lrillÍ'onsirtlit lll,l,','' i rl'' l''lsit l'tra ltei'v{:']l:i!.' :''1l'i|'

í,,,'r*u' ,r,,,gl'rrl1tlt1.:i tl:itiaszliicat. Il'tl:iltl'll1Íll ft;dqiL:i iii, l

,1, r i r'lr'll cn!,c[n, it]*it iirt!1!

286

.l li i It,vt)si mt,rrtitik

'rr, 'rrrl.t Mttzr.t ;ti.l, j.,i;, r \,6ir ..,,.1 ,.. .,.1r ,,1

i i l, }'lt:tllrllrllll lt h4Üzt;s-il]crtlrláí'. je ,.l;',tll. r-l:; t'llr'i- _

,!! ilrrl.t.''ll,:l llt:l'l'l.iil1rr:i sz;iLrníi;illilll i(.,l,::,,!llr"iiiIijjj}.'ulirr'll !.r! ,I i"' i!ii,', rrrorttitll. i,,' i!ii| '', rrttltttiA]Klit liluÚ*ri ís; t':.i,i

' ! rtrpr'r:, t irlrikei, ve!arlllrl. illlii-ii. Ikei, ve!arrllrl. illlii-ir. ttil i

t !r".1'

l l l l l l l( l i l li V/ ll l-lti { |'lÍíiil i' li:'| il *. i'ili:. 1' .;"'.' i

''l','lll.tlr,t i,rr',,:r!r.ir . L .r.t.t:,. .....,,,I' r, l' r l l; t I t. <.iotrozi:;rll, szekréil'yil"ái'i*rl,, k tl s;--r.r'

iv,íoz. )"iCIi irr. |,l lrt'lyciiÍ lobLril'v;in: i,.,i1';1'1-''l', :iii'B)l l;:íil{f,ai1

zei kozril. i z{J '!ll \/l|l)lr1lllLi,, !-ÍlÉl'í a r'ilí;'íal'i.' i!l,:i''[ií':i!; i|' í.i 5.

,A íi:isoa'llli nŰv*k rlind ilz| 'blz*n'viiiill , l,,,'' lll\'llll. lilgarai ellg':l' . . ] l

Íl llJl('||| lr lilly<!, Á'li&"lí-,o::, i. ll!('lltil. [<iernt:lÍ lllii.:,.''l'

r, r,,r rr.rrt.li chrcslomlrthilr. Sirlrkt'rr,, ,),) olrl

,li. ]i.L' l . l'r,'','i:i gie l' i in:. ir ír i'á íi;!]ird r; L1-. i t j lt l',' rl l,

4 k i'.' i, ;i'.;i ;'11xi1 ri 1'ii, Lli ill-'t'i 1' ki:i'[e:;zé l'c''i'-j i l 1 r ]

ii:i]li''.l\L]"!'í'j jIl';i... *'la'1-,i { ttt:: 1_lizon'/ Í]*iL:tli ,;,', ,'

|icrí!tti_it1'li. rl,,l'r"

tlrii,,ill' 1.'i.-1ii] ].]iiY iti:i ibr-l, Ús na}'l;'' i)','iil''':.' .

-q1'11jl'll. l-l í''i.;ll'L.,i-,t.l .t;llÍjl;l: rilc51i:ii1lrr1'l']xi;,l :,

i;,; i .' ; ti:i:.lir.ilíiji'til" a] j Í*irlt:'i*i1t" A t}t lglttll'll',:s J:];i l_.l i i;n i ;,i'is. t rái',,rit i*it i-[a ii];Li};] i]',] l]'i j i i li i' i

i,iI'i-(ll" l.i5t',' ,,:o1.''r1L'"i'eil ,.,*lo'. , Iitlirt i*lrili'líLlrl t 1

,tr,iiilliincn'.lu'{' is. Lrí,:it,-il ll I]''jí;l::l'i 't-1c-'\'l'.J5\l|

]

il r i l i ;t i i'l a il'.; ! I-l. Ltgy;jl1]Üil;} i( sil.n l;*'u eltí": Í i: i'

'\ ir:;; iii:lei'i piir"ilrli];tíí1ok hcurÜ'i l.jl"t:l;']lil;l ii !

i lr ; i i t i ;.r.r {Jzi ii sr- ir-londat-, l}iil t l r ki'l oi;z iti:r,' I l, l,'

I .it.'lil:tal.trlafi.

'i i1t, r:ri- l i lli I yi ; r.i ll ;-r.' i j osri I { i: l;. I i' I r rt

:tl_ll;:i1lt ill|]ililii ll],,{|li'i11i; Í-lll;ilt i; 1111 11 il; j :'li r)]ii h.l.rl::i' l\trl; ]'' li i" ílLr l': i',

r,. i: r l.l;ril' ri ir.':rill'rii r:'; i:rr,rl';l.i;ti !-:iI\' !iiill'1f)il llii ''lr l

ir'.r\' ,.al:t,)itrr;i i;;llii" liiillitla |ciic ijkrl Űll;rltirlli'^r I

i' 11,ii,',1rrr i9iii. ..riJ! (]lil i 1';::rri.

lka

l ,i l irilit:lir-:lliii:lk ás ]'oi*ln;rk, ii;: {:!ri istenntlneltll i }'il l:.z in :"i:re ill. !';}lí:ifill11[ i;ti lcltrrva' lzisz_;

l,ri'ir It*t t );tlris;t íi!*s*ge" iniep1rthÍisz pccligi ' ,,, l , ll{ . {-.it:l.; (,}r'rris;:nek ;;dta ilrijkségéi, aki

i , , trtl,, li':;' ].;ir;riva loi';' ;r;lá;tL !iig'v;lte a lrlltll-,:'t- iii;r']ii]Ii1i;. |v1r",i:ell; s;;i;i*lil'; Ílonrili'j,; ' , Il '!l ll,,i,i{{ lt,:ír.i iii'iiiiir. tirilttnrgV }'risz rnegvéc!te

iltr'iilj;ija iiil;';;'i l,i:g1lc 1-i'.,,iil"'3-iii,';1]i1 '] |liii'l rlll:lil lijkrl'iiil íir,trr:t ílicii lni*:. ízist, a't.

i;ll::; :i;,Lri'ij''liilr i,:1['.:s":i:l*l;f' r\fii .il ;ri;lpi;iii' i ij' lt I/ll. |:li.ir.'-li ir';: ri:lt;lv*lL:i *il:e'"i iránta, és

:i.li.ii]i.}'irj ',;,;;,:i;íi-lrk' (oá] .rriiltl ,;i. lltl1t-v i'Jrili:i;:i r'litt:nlcsse. }risz Llj iietet

i r, . r r.,'e 9,)i;1 ii i-r i gl:r:r"r,i r i:i i :'rt:lii lc itt:; irtsz*l-i ,, ' t,''sl rili]íl.j?l_l;iÍ't {'li i]!t"l;ii;Líl ;,r i< v*tke;:Ó

i ., r i:, rl.li! iulii;!t;.i::f.,.:liii,:[i.1 lil''iillii'{L]i'li'iq;': ii;;l,;liill; it it:;ril'vl. l!]í:rtli'i'Ílfg.

r I t ,r l, ",.. rii"-t r

r, tit'rlÍti nii tei ;r lil;l: pall''iíl jat.'an, ir!<i;lek lic-',' i r,.^:ii;|rll t:iít;iír:ie i*l;z,"

' - t l l i l t i aÍí),/ii-t 1iliak.}i,ii ll íii] 1i ij'i"lli j," iii ii iiltrlaz-, l r l'lil;iiiii. ;'l li'll';ii.''' i*;lil-liri;.li l-llt;:. ii.ze tÓst ts

!.;,-r t'2,;l I ii r ii:; g'vr:r nick gyitr-

', " Il,"llcI'lri:p ljiliá itlg"L,ii',''i-l {jill;rk, ]\'[rjzesn*k

'r .rrt[lctr/ik.l'it''t'1r li Ítlgitd'.lt'i tiu "cclisát a ir;ilréri:ol ir;lrn_vít-

ja, mégpedig igen ovatosan, nerre pedlg otr{lillll:trI ,l,

machinaként"7' Az albeszélés hangulata torrrpíl'otí, gyt:rrlr,'| 'L

naiv, rie erkolcsileg érett.

A kitevési monda egy változata így sz l:

,,Az {-Jr azonban rnindent el re trát, S rnilllir r't

meghatároz" Eitjá, af'ára leánya, srílyos lliitle:'l', ''

vedett, és nern fiirdethette testét a forr í''nl'r;l.'l,'',ment tehát a- fbly tla, hogy felfrissííse magli[. I ;rrr ,

a hullámokon ringani és sírrri; kinyrijtot{a lr l, ,'kezét, megérini'ette ot' Ekkor egyszeífc Üi](..i

'

Azt monclta: ez a fi egy igazemtler, é:s rend*|{,.'léljen. Ezért a kiráiyleány érdemesn*k talá.itlti(){l ll,

istenség szárnyai alá keriiljon' és trsten leárryl'lrl''lték el.'' (Bitjá:Eát-"Iá, az Isten leán3la.j ({i7}

Ezzel kívánta az elbeszélo (a nép) egyrés7i t,'l ll

gyít csodatetteinek a nag-vságát már a h/ll_tltir i, ,

Mozes gyerekkel hangs iyozni: inásrészt !t lli'i,, 'adoptálását valciszírriisiteni; hiszen ntege\''ril, t rl, ,

egyiptomi hereegriot a kitit sbríl (bélpoklorislrr''rféta ísteni eredetri gy gyíttiereje, a'lrrely nll'il' ,

korban megmutittkozik, olyarr kivétel" ilÍlll.'ilr' l

éppen M zes ala.kját akarta kitiintetni'

A g"vermek Mozes

Ha a monciatleli M zes már csecsemoként nlci'l'r , ,

ta a fárao leányáf, Ei{ját, rigy nenr {fieÍ]]L}|){' ]

néphit szerint már lrárorn ves firÍként a flrr'li,', I

után nyrilt. A monda" anrely a háromévesnct" ,' t i

nos vétkét eltleszéli _ :lkirrek eZ a teLt ŰSaknt'lll .,

keriilt -, egyike azoknak, arnelyet sern ;r llilrl' '

legtobkr vallásttlr[énesz nem enrlít' F{a 11.'.(tIlll.ti, ,

rnondák, vagyis a projekciok alapján alrllltt;rr,Ialkrrtni arr 1a M zesroi, aki volt, és akivÚ li'rr l]

a mondát is ei ke ll beszélniink. A Sré/br ll ti jitt, t' l

}*=*g l,llr\\'t'1 1l1l(l l326 o{d') találhato" és Ein Go-*p - , 'rnl rl'\ szr'rl:

lt',:, '..zIllt'(i.st': ut:,rni harmradik vben tortént, hogyI fa,.',, 'r ' .r',zl;tltrlil tilve étkezett, job|rján Alparanitliiat',,,,l|{'ll()ll. hlrl.jlin leánya tsit'já, akinck olében Ir4o-p= .i l,,r rrll A kirlily asztalánál rnég lrelyet íoglatt tsi-Hr*, r,' lr l(r'rt1 ;r kct Íi1rl'al, valan-lint a kirá1ysirg vala-**hlllt l!, t( ('1'(' llkkor a Íi keze a király feje íelé nyrilt,fr35l.lg,r'lt,r ;r l<ir'lilyi kororrát, és saját iejére tett.e.

{ l,,,,lt ., lt hércegek megrettentek'a firi tettétol,É'kl.,'' l,,1'l,r t^| lrz Lrralkod t és nagyjait, és mind roppan_ill.=,,,lrll',,zlltk. A fára így sz lt hercegeihez: t{ogyanfilrt,,it, !'. rrrl(cvií legyek a héber fiuvai, aki ezt cse-kl .,1r,

lllr, llri'';rttr llccsmérelni kezt1ie }'4ozes ejoeieit Ábra_Htt*r,,! i,'.'.,t'li1:. cs a kovetkezrít válaszolta:

' i,, rtr'tttt cS kiráiyom: ez a {itl ae elrldei helyére

p1ietr l1,'l'\ llliyltnugy miirt ok, királlyal, herceggel, bírci_*i|l'',l,,rr,l1'rl jlit_assa. Ha tehát' a királynak is rlgy íetszik,if1;r .i t, '!,lrc iirrt.jiik, hogy ne nojjon meg, ne szerezze megI hat,,l,,,.rl r':, rtt:htlgy szétz.uz'za a nernányt, nrelyet Egyip'it**r .r I r r .r 11,;i llir helyezett.<<

Iti .i l'rr,rl'' igy sz lt Bileámhoz: Ide akar.juk rendelnilit g !,,.' iIll{llll bíráit és bolcseit, és megk idez'z'lik, hogy; !i.: ,i|,'l',ttl rlrcgérdemli-e a trralált. Csak akkor oljiik,lt: F

l 1 r1,i,,rrr llirlii és bolcsei odamentek afáraahaz"azon-i,t,. ,. r 1,111r{1l1l1i bolcs alalrjában vetriik érkezett az Úr*'!.. .i!,l l' l t',tt.La tanácsot adta a fára nat<, hozasson.|l ie,, ! , ,

' , |' r'l t's izzti szene t' majd rnindkettrít hel)iezze a

Fri =!. \rrr,'rrrtviben a Í'i a rlrágakcvek utárl nyírl, rigy|:i! ! iil ,rr ri'lt'tlt:tl[1l liovette el' Ha viszont a t'iizes szén-il., 'l ',I iri'y lirtatlan, és véti<ét nt:tn {udnttlslrtt kij_-:+t, , i

=: l,it tr' l'll()llildta a tanácsol, és dn1lg;rkiivct ils parázs_|: :..li, l l,'ll il íiu elé' A fiu N4ozes kirryujto[ta a kclrét,

=. lri:i. lll.Ir rrrcg akarta fogni a ponrpás ttrrágakovet. cle

*í =!:!jl r! :r lrt'zot a szén felé irányította. és az égette a};=.r i. l;rl,l .lz og szenet még a szájába is dugta, és az:i|=E=, l,, ,rtr'ltt' lt.jkait és nyelv t' Innen erecl tartja a.., .,.1,, l\lrrzc:s rrehézkes beszécle'

290 291

Igv rr'rt:nt-elte nre{ ísten nl/lgoc*li:tt:l is lil.ir'l.r,li],rvel N4ozes éiet t, io1l*iicl rl rilr:tlijll elislrir''"l r, ,,,,eitjsztlr a ririigak{i i*tré n-1rillt" {l38)

,4:. ííiu 'l'x]i,i':'*li, t't Í:.t:!il;tl';

A tsibiírr r:"leslr:ii íii. ivjll'L' .l"i 1 :,:!''l'

,,i-í1rr pedig :izokiran ;r n;tpili;tr.irt. ;rr:l;l;il; i,'

veli<edr:k, iiii;'l*llt: az Ó :,ily'illiiaihox i:s i,r,,munká;otiti s ;i:r"i' j''r:3: t'.jr l :]. tl,;.l;t,''' ,

egi' h*bcr :i:r';: :'.t ,i ,,:r..;;:,t,rr :tr,r iii,h{ikex' l<1e-c;ría {ekirrie cii ilií.;t llog,-v s*l;]i, ''

ule lr I:g\,1,,,r1r,o,.:jri *l clii;-jii ai.j.; il li{rrr 1;.)i. I

h{ásnap is kititcl;e cs ínli. ;;r"li' ht:iir:l iiijlvaie. f,,s í Úfid;i an;:aii n j,;i l,.iilll'i:l "-,'.;iil. lv!l;"ia{yádÍ11it'?

Az pedig iy:L.;'i{iil: íí-ic:;od';,l. íi::J-l Lí:i:.,::il ii'birol,li mi ritji"r-ttil;,'.l'::ii,.t,,, eiisirt!l iir t.llr:i.:, tii-.t :,rrlegotrÚe1 ;"tz lli,l'l,.i;lir'.inl|''l lJ :l,rs ]],eciil: irli;'t-n*n da: Í3i zo:l3r irii.l.rij i;iju [i l- ii,.ri*g. "

L_,gy " :l k;álll:li bai: i'ti:ii: l_'.{;] t''l',J!ij ri-lotliiir l.;'.l

{'ize nnycric * vco iq:h*].,": i{.' lt l,ll i llo," :i{r.,;.;ÍL ii'il Li, :

rtit, Ez a lrir.n;da ay;':ai niiii:,irr:,lj;,i ;;:: irlilllli ir ,,

hogy' a iri.i-ri:1. *ll.it, l-,Ei' ctr vjijlli.iriil :,:lir:.tltiilr:,,.,ger'í trii:i[i'oti' ,;.lil'l;tr'l:l1:i.:. ;i: i-,'|i,. iii{]ilji;] : ,''' .'

{io;lr-ái;r, |,'_]i'arl: t'i l;';' l;.lJ ii,l.r;rili e 1ii,; iln'ii;;.tllr'l.kt){{;;;,i. ,:, ,; \'. ;.,..:.: .:. .;:t. ,,.ii...r:ilr:n; és t'jl{fk tií'jil1 i'i:i;.ii 'l-';l, él!.:1*i-íii,l'] i,}í.a. ,.l.,'in*g}ra i lrlt l-it l] g;lg'u,l;1 !1.;1 1' *l i; n l'ii l ai: il Íl ;;:1-i]:"1' i..,

lrozei'be n. es rniiiÍhrlg"i í!flí:!l 1.'{i'1. á,l;-i<J :i;rriii' , 'itz egyipiorn i L. c:; *z,lr.:J ril{i.ij'illj.l]t('*i'i . fi riÍ:Ii" )L': i

Í}uber a lv{cl:l'*s_tl;itYve ii;li i::,.r- ;i,'!,.\.:

,.T,2:, dz, :iilriri-ii 5;;111 :o',ji1; li''E'tr l/ii'rzr'::i 1.iri,,,ite stvérgit" n:{olrlt;rrl í'i-tdhi:;t,-a ii* ii1'i iil-, í.;ÍJ'l,l1 1ban" egvi1'ltomii''til'ti. ili}tt i':i' il{i,gr,, 1-1 iiáili':l ,.testverei? [i;i t'rclil lr;rij lrí; ;:rifí.:. é!] c:;, ill iil,'i'. .

bitrlia j e [ [rt,s;':É i*g .o;l í l r ols;,l P,;i i: *:;' ;.l li.\,i l i.i;: i1,:,tás kiilon s i<*v*l'';kii'.--l.,'l-t;iir LiLr.] r-l ritl!; l.L:ii. l

>kiiépl< a i."irái;ii Liixval'boi t;eL;r. i|r*.li i'l lTltjí'l1,l l

g111 q,rt.,;,,:l;,.;1..,t1,;;"1i{-1:11; r,-, L,;rq.i-i

lii:

irriil&,od liiihc-

lr

t i r tL.i. I,s lltillli' kiivtike;li[< i'*{{ rlck há'rr_,rn

' l li'',l.,ilr l>lÍx'i]i<< ;l iiciltli; rribq',{lt^lttt-i'l<ái' h4lrid' lll('llv{ l>li't{{(: Í1;{ 'i;giyiptorni t*liigv*l illestit!, r IrI. i>liiv.liilriilfiuli,r eg.yikr:t. lv'l,ost iclc,odalr li'rlVIc|'.clitln kitr"irlnc;l., t.*t[.rc késrlclr t"!s irjza-rrr.tt lii' lilillerii Íi:llro}:iiElí|it ii'l':i-i!. lcrrrri. cs

r'l't'r1rlilririÍ r]]i it.. })iil !;s; *t; iiL] lu'l.g1,tlniit' s<rf '\;rlllll lli ,ilrli, l'ritlJ!..............-.::,r,, {l::iltllitij l"t,{ i";ti'iCii

'i;:1.IrlrrI{, ;tr.zui, aki e:.11 tet{c " {70'l

'' Ill.'():;llill'( i jlj\,{:;1itili]" r;i'lilijÍ It]rcÍi()n 1.lltakoziltt!i, 'l't. ]V'l r.lz*s ,"p';'iili:.;;i" j(.r1'i \,{.iíil'-}. }iern csr'lpán{i'Il ;l l]li1ll{iriít iili:jcl hl.lliill.-l. lulp.illiltkbrirn i:llI, ' lr11',,5. u*,r,. j-3;r;i_ii l!!i..;';i;ll ii . gíllLlll,gliri'' h ni:-

ii I llt():,.

'.'rrril;li k. lf nb*l' Mo".tt::,. trit;rlr":k,irl*:llrt" l:; vertrc

il,, ., r'lcr.; ;r,tolt'ri;rn L:!{rl1illiii,r.}li:,il kivill'rli',ik. ,A kai-ll l!'()|| lv,It\zel tlil"l*j *rja;ltíil'.;jl:,i i1 lrelyr-', az iiiill',,1 ,.',iii1 k*!l iiir.:lrili* I: *!,!;or'::..r.t. ihtja, hogvr , rr' r:;r,ll Il-iit-rii:i;i i;ilrr;lri. Micrltirilt iclli:iirze s:

l.rl, ll ír:liig1,*]'.l}: r'ei'iii il i;'; |::il:ll}";:iika.r'. a ra}:_r r rlr[-,sir)lgnilltsii|'. Íls i:mint. czí rr.egl"r:rldi, ii;rlr lli,l {van. neltr icpiezvli i-1 ti:1.ii]-tteiŰnill iep1r;rrr-.rl.l. ltllr jrc :i .l;.'*{xtiíton;llt :l íilszabar1iir:rttti]l, i'll' l,K icr,*oj;i l,l:i.l ii:;1xj fl]! cml:r,:rri: í.:s |ril.i:v;i,, I : ir;r nil,lrs:,rhl-riir.l,. ll.ilr;it:li i:iii:" rilr-*il.vi:i, [{tit]t'l;rlrrn trr[]]-{r;)iil ls illr"rii ilk:l!'ii,,: liitti" nnni rirtf-

l1

Ir, rr'1' !|11$;l tllli'lp_:ll-li,7lr:,''L;l. i]t{:1É'y c;{íil ii i:e}yenl r l l l r

1 t l l l l-r l; *l_'o'!]í:i'i ricí]] a'z ", ii g'' i-:liii i- s'', 1l*nem

' :z,:i't:pli:i" ,'Ii,lilL';:s c:iuÚá'n ;;:ll íliive|i el. anlií-;r;,,1r l" ;.1lri itzi. iei !-(j."

rll(':l v,..t(ir,illrti:i l.iagt'url i*rtltl;l'1.;i n kgl-l v*nntl,''. l l l r l-lilr i..ll'i:i i'l :i l;i t ll': ii"rc.i ii .,i'i {]''li n ir!Á'letÍl ll't 1}ltIrcr rli,l1l',"i;t:liit kri"relrj vliil]:an fuí zes{

'' I l l' t' :; tt a li i j t) \'{_-]/1 f l'|i _ [i l l -i'l'-'r_'

ii l_lle:lr:n'{ i l { :r !r rlznÍÍli l ; * l,'t:'li f rl] " .f,i i't -|l;l

li i:]lr..:Íll'.:t1 1.í lta k ozot t

| ,'\ rl)l()nri['ill i\,{,.r;:i:;ll ,::l;1ri.tr Lrt,td cl llffiuill. I-}e, r r, n,.' l, ii i. Cs;lk" iir-ni llr'i" it lii:.lni rr h;l lli.lrl l,;cl lc l i <r

rrriilihh rer:tii:,r. v';11.r'...:ls;rt.r. rlrirn{ rgyiptonri:,ii), akl'lt:.r :,:ririiii i::j l: lllrlii cltil " (71)rrr.;t lrí'_ tnár t]iuilí-i' i'i Jlir;liihilr. f]arallcstlt

rn{ rn{.lri toi,cbl: rrr:sd:lj"r t l ltl l'!i:lt'lt il Jv{ *l:l.:s ilj*''.íi:t

ri clkilJcl[r: fi.ngr.,';i l;ii, :,:iti

Ii*glyan ial*nlct(e

'l

| !!

t,,r

rának alakjátran jelent meg a fára elott. A, Ili

azonban el bb kicsavarta a h hér kezébol ll kltt,li ''a h hérnak M zes alakját adta. Majd a király clt ,, ' ,

és a fára Szeme Láttára,levágta a fojét' Az atl1ry:iI , l l

megragadta az igazi Ní zes jobb kez t, cs l' r' ,

Egyiptomb l, negyvennapi jár foldfe Bz orsz:it' l, '

t L" r72)Igy érkezett el Mozes Midjánba.A sorsanalizis számára kozombos, hogy lVl ,'

egyiptomit agyoniitotte vagy csak rnegvcrl(' r'i

- mint vallásalapít - sorsanalízise szernpont;i|,,'i '

az a koriilmény a lényeges, hogy a rnond1tl t'll',illetve a nép, a vallásalapít alakjárrak durva ilttlrll.ir'

'

tulajdonított, amilyen a harag, diih és erciszltl',,''l ,''l

mint a káini gyilkosság. Gressmann írja:,,A fiatal M zes másik vonása szenvedélyes li'l' t, t' ,'

ge' amelynek hirtelen villámcsapásai is felvillarrrrlrlMás szavakkal: a nép nyilván már a legkoráblrl l,l t

sejtette, hogy a vallásalapít és Káin kozott sz,,','nyegi hasonlatosság áll fenn" Hiszen így volt c./ \l'med, Sauius-Paulus, Luther stb. esetében is.

A bibliai elbeszélés szerint (II lvÍ z. 2,l2) Nl'kozelben koriilnézett, és amikor senkit Sofil vt'll '

akkor iitotte agyon az egyrptomi munkali'lrrlGressrnann szerint ez a kiilonos eiovigyázatoss;tt' ,

kosság aktusában ' az igazságérzet, a leigii.,:r'igazságtalanság elleni torekvés rnellett - Milz, ''

jellegzetes jellemvonása. Ez a nézet ellentétes M,'t, '.

aki M z. 2,12. versét el akarta vitatni az eiso 'ili llr r r ,

M zes menektilése

Ennek a mondának a sajátos feladata, hogy tttt'l'' 'l ,.

sa, rniért kényszeriilt a fiatal M zes Egyiptonttll t ll' ,

és Midjánba menekiilni. M zes a Midjánban li'l',,náj _hegyen értesi'ilt elhivatottsá gár |.

A sziiletési rnonda mellett a menektiléSi t|l,'rr'i,egyetlen, amely feltételezi, hogy M zes il'jrr''.r,',iEgyiptomban élt. Mindkét monda jabb eredclii ,

' '

mann arra gondol, hogy a mondagyiíjtonek a lttt'tt, ! r'i

' ' ' .'lr;tll$brr kellett hoznia a sziiletési mon<lával,r, , l ticiiíbbi sorsa maga a torténelem. Így kap-

i l] , ' ,],/.(: ll Íia[al M zes egyiptomi tartozkodása a: ',i, 'r'I Micljánba.

! l rlrrtljltnitii pap Jetr (Reriél) veje lesz. F'z'en a,' ,lll' lt ll-tonda val barr emberivé. Mozes f-elcsé-

r 'r1l1ttlt_tlt, rniután - mint egykor Jákob Leát -l I , . i l, ir t rral a pásztorok durvaságát 'i és tcllakodá_i,r'r'll ll$} szolgált pásztorként "Íetr nál, mint Já-

i '|,'irrtt;il. tls itt Vált M zes ellrivatottá.

M zes elhivatottsaga

, ,!'!i'rt ,'llrt:Szélés így sz l:i , , i l,,'.lill rztvala az o ipának, Jethr nak a Midián, i.:ttillr 1rrlllrit és ha]tá ajuhokat a pusztán t rl és juta!-=r,l lrt'1iychez, H rebhez.

l== lrr,'1i;,:lt:rtÓk néki aztJr angyala ttíznek lángjában

=" ..'i1rLr'lltrkor kozepébol, és látá, hogy ímé a csipkebo-, i .:-é \,rl;t. tlc a csipkebokor meg nem em sztetik vala.

1 t|lll|lrlil Mclzes: oda rnegyek, hogy lássarn e nagyltxlát lrrtrt'l rrem ég el a csipkebokor.Fe lirt,r ;rz ['Jr, hogy oda méne megnézni, és sz litá ot

.llgit :l l',|l)kcbokorb 1 mondván: M zes, M zes. Ez,r{ig ,,,,,rr,1:r. llnhol vagyok.

fe rl,rrrrlrr: Ne iojj ide kozel, oldd le a te saruidat*hlr,l',,1 rrrr'r t a hely, amelyen aTlasz, szent fold.--f

. ,,,,,rrrl;t litl vagyok a te atyádnak Istene, Ábrahám_

f,i l.,r,''','. lzsirknak Istene és Jákobnak Istene. M zes

*dtc ,ltr ;lt' ;tz (l orczá1át, mert fél vala az Istenre tekin-

$iA=_ l lr l','tlig monda: Liiván láttam az én népemnek

tsHltt,,irr',.rp,lil' a mely Égyiptomban Vagyon és meghal_

flt',*, ,r', ii sltttyargat ik rniatt val kiáltásukat; sot

ixl*t.t' t',zt'l t vcdéseitI e i,, ,'.';rllrlk' hogy megszabadítsam ot az Egyiptombe-

B |.,, |,l ,l t's l-elvigyem ot arr l a foldrol, j és tág&l*, ,, 11,'l t's ttlézzel foly foldre, a Kananeusok, Khit-i*g5*,p l trlrltctlSok, Ferizeusok, Khiveusok és Jebuzeu-*| l;1, 'lr,'lyi:1.c.

295

}"'livei lrír1. in;i í*l1r'riott. ho;i:iznt il:;,l ;z:l''li,':i i'sa rjs lílttarn is lt nYoi'}'tl''l'Eit-1_;i:l1";] itltllil''''j l,

{jket a':' Íig3,iptarrr bi:lri:l.;.'h{c"qt a:r ri r'.-rt:rji, clkLiirluX,.:k {lrcr-i ;1 ti:i ',:r'.,

l:í az tr n peil] :i',;,l';l i,:l"itt-.l jillii- Í:ig'"'iil1 ,.ll]',3,I"r0)

Mrlzes ellrir';rl.r1qu l';hiiL tirurrir" cl il;r i,ri,,... ,

*'o *1l'1 f ll:k''' til'*o;,: íl! l lic, i l'l,,,,, :;; ;.;';,,,,si'1,;. ; :,.,

tomb l.

li va ll 11 s l'Ó 1- Íé:t l e sl;l'] j.' i': l-,:'.::i-:,cil i.,ijl i:

itnnak a rexilj* cs nlriri.ie" lh*gyr,n:e1!rirl;i í-iil.i:lli'gilli:. íl' íre l"l'tj'i t: í'I;l-il};iilnézete}|ér srll eti:liij {l k r'n*r

l,; {)',,'i::l

':, i ri .t:'

{-il .-ssnnatiit i{.&.i:ii t ii ".4r;,r;L:ir i..;"1 ;: r.r;;r. r r

*liiil a'tc{tság ilii1i!n|ilcgr:-t l:lrtt:]i !,.i" ]]'.'l jll it.'.

v;itoil.t;agukti i' .ii {rn1 l}ii ti i i.i.i;.{ji I;i i i-:t ir,ig J; l:'

"'ill!i.t,{ Óli\ ,',"t':. ''

]' "t.' j' li '' j: .,i,.

koz$l.t. ll4iptitili,it ,ll:ir.l l-.r:lrrri 1.rrr;r..ri;1,;1, 1 ;'

mf:lr:r;(C:,li l; "ii"l. " ....q ' , ., . ..1 ; r. ,; .

rni:olrit:ir,r'r',] . ;, - .'''.{l r*sslr':,ilt n ii.;.t rj,:,;lt i i: j h i'r' i- i-r., i-i. r,;:. 1,r: i !, i,, i

szevig"q;rils;ig.i:rak i.irri j;;, t,r,.t,1lr,,irti"! ;l t, l, i,á tdoiE'-''::1íst-l il " _l:;r.ir:'i;l'i-,.i ii;:l l'rc,lr' ' _ ,i,.1j, '':j..''1

okoli* k' F:].l ét -t il 111' il. l:';; i,.' lll l,],i_i i; í. i_]i 1] l ] |];:, i

r'étegbtii elii ]lllii'l'ni. i l"i; il'.-:i ii,:'i..,''.t.l.C;:.i',,'i...:' . .". i rj. ' "'.,',

lrébcr i'{:r-rr illzégí : l::l,t Jie1 i:p1 lr.: ti 1i,-1,;;i';; ii' ;'.,

ták. rni*t' ;i h*iri:l*k. ln'íilt1'li' ',:','

;,i' ,:-;t,iit;l ,"l-,r

fcriiit eJ" r:li i1-i;v r'' /ii,'ir'1:i"ic;,"'."'"',,' .,li.i,J. ,:l'i':i.:,.

nak krlleti Ít:tltt!t:, ,.,lj.'',:'l''.l'r,,1, :;,',,,1'il ,; 1l-l

*' e d r t i Ít: ;.1 tiiÍ.dil:li i j' lr l]ji:r i..::: i' l;li.'jt'i,il' jl'.l',,

ir rur: l i t r.i ie i,!{ ti :. l:

";r':',: t :,; i: !.

j,,l.;_: Ííil',,:il'; ]'|;- írmint li;rI irllti 1tiirLllri'lt' 1i11111i!-ti;:i',;1 :ll

Sr'íriá"i r_nál' j'5vli _Liíir':til *Jt]lll ;:l i;.Í:i]1 1!']].],.'

íxl g ;í i irg'Yi}rj.l.'],ai. h.-,;... l':li'i]i i i:i_ll'l1]ll r:.'(]j

velLek iit a miii;li;:iiiá ]riol, t^'lr l..ir[Ö1]í1l.. i-,.' 'vcl lirt:r'l -:.ti ,,1 .r:: I.l ,

sláffi a n val ei'b,;tli .} i-h.,';: lil l i,:ii :'l 7'l'; ; 1'; 1l i 1, ;' .,

a li{ljaÍ1;ialk l:r', :::' .l llliarl'i :-l l;: i :,l il" li., i !'.i_, l .

1- k."' í ,l{r'i i"^Xen'ros. iiiioglra n iiz

,r,'tIlt Illtllkt'itiklri s stítrus{'ilrteilcti clenrz scl, ;r -'Íie llcl' r'i:t'i':gi1i'". h{ir;:es ír_ie jéipr {i" c'rrt rllll, l'i,it,,z;l. Az. ul'olsli gyÖkerek még a

' i ll,'ll('l rs r:lcrik I""t' tt ,,tsíritr.is és brnrb zirs''

' lrl lt''{r."l: il;r clbcsrélés lcIass;llltus kors;,litLlit.r 't;lt'li rcl-cgr:t" jt:[eníli mfig" alnfllvbc,n lt

',,, l r l,li1 ()]is/,Cl]'i/ij'iti]ttÓll *s ki'novíreit*k. iilo-, '' ,'ll't:ztí lwgy évs;záz.a'dban" ria-uyjábd,i i. c"

i' l,'t(('!tiIll :r llg jil'tib t'el.e;1, ;l '"i:sírlo

rileg" p*dig|' L',rlr iI Papi k clexslz*i (i. *" 45Ü ieorill):

r l{ o:'. trle1;Í:b$Zi"i}l{.:1 a trrt}*diil a kgnkr tliir[i:l;ei'trloz íia.',al'" toliotte ineg. llz á11

r t i r t i Llri'rsr:r:ilo- rnh*2"I

I

I

II

l lt' r r l'i l t.tl k *rl k a felíer"lq:zi;si -cl [ri vattla'ts;igii'r lclti'l':zi:se ég elernz l";e etrlen'\1, l,ll:il trcrrt,. i]*dr:zi [*1'" .ili|r vc szekhel-v'éL.

' r rri.r:i-!.1yi {{1. h"[cir. lt.ii: 1t],18, llt]): ,,i.,r: ;,

rlir,'111i;,ll1-.,gfl ltslrrr iii !ízl'ac1 i-.ép t|.'' A Iizi-r',.ri .lll l-r,,'1.: ,-t,,:rlt,,la!,..1;r lle'". h;in,r,t.r.t j;liro,,r":

: t t {lll-ttli:kr-;l-- íisra ,,e ies:,:}.crj*it ir " .

, 'lill)k a kii1tjrrLrs*g*k, alncli'eh*í l'',lss-, ' Irti't,i grcíát'ák clhiva{.ottsiig;r l;ii'lli1;i ricg'

,, \ (' 1: i ! iiiÍ]ii'{ í1 tr!í:|11 i:negaiapoa,:] í't.i]'1,.' h4'(.':l[j:;

l, r t r ; r .l ii i r r,'ci. C:trir azi iirij a. i"irigy a c-qi lrkebo-',', ll',.lt'ii;lien Íniit]ítc. .L,iitja x'elrfLi. a kiiveiex' r

'I r I r/' ri!rilnl.iilr'] rr"riit;1ip-i*.

', l .{ li i} \/í] n trí}l íirEjií}tc' íei gern ln ; i1 l,, hfi Fylls-l rl.ltt.:l'\'r: ir si_inlii-h*g}'1 Sfiill mirit '.il Í'a i:ite^

'' :r;l t'ii . l1'!ari i.] ílil{]E ,':t csiilke t-',t-lit'*r l:cl".:epc-|,,,L':;llri'" l\']l;]i'I1 c}q:ntl!l*tli.'i':st!nlliln ,'i'ií;,:lliIcl'l^I r ;rl.i iii ::l irtrr:p.e l:bcn hitzz;ilt:p. iri:ru tlrlll;.r!' tl'lt:ilí:]" ilr: ijEirk i:,l"gl'lc ar, akir'iil j\.'lri;iclr

r1rrl, rr;lilr.rnikr.*' F.gvipl-rrntb.lil. lttrtil'ittr rit-i I,,t' ; I { 1 ti :t. tt::l l \"/1.-: rc.rii.., irli.i l ii;i I I i.lt 1 ." (} 7 i:llll ll0ll'! Ílr:g;rd|l;lto r:i, lrrl8.v .[lrhvi!t jlttt"ll-:.i

ii'll} ili'..' ltog1, ..iit'vr:ii-ék ;r;r itltgen i:lir':ttsi:-, :rrirl1lil'litirklc'll. $i(áÍ' ir ]iil]iÍáiili]'r "{ hrt' t:

I

hivalottsági mclndán:an M zes igyekszlk l-!lll1';ll ,l l

(o{ tSágtoi ell iililsztani "

',ÉJmonrja Mozes az Urnak: Kérlek i.-J l;ltt' '' '

gyok én ékesensz lo SeÍn tegnapt l, sem [t'l'tl.r1' ,

flogva, sem azota, hogy szotrottál a te szciglitlrl.rl '"nehéz niku és neh z n.vel,- vr:g-vo&.'" (Íx' h4,'rz l t' '

A kí zes-rnonda jobb nregértése erdekch'.'lr t'"'ll trnlr i<clÍ l*,4*zcs szá i l rlazásáv*l, házaslli1';;i L ;' l

'

keivel.

x'{ozes csaÍ dja

M zes származásár l a Eiblia QSalq annvli lli'r lr'i

apja a' ,"}' vi tremzetségbotr"' valo vo1t. áS .. l'ct'r l''',feieségtii''' .A sziilok nevei riern s;rerepeiilr:k ( l l

2" 1). h'tás m':ndák. anrel'lzek i_lincsenele a Bllrll;rl' '"tosabb adatckat szoigáltatnak.

A SzéJ'er-Í{li.jascÍi'b ] Bin Gorion (Ber-'J'''u '' '

kovetkeeo lnoi'idát },;ozii:

Ámy*m és .lokh,eved

,,Volt azonhan egy f rfi Egyiptomban lzra.ei lii r ' t

nek iva,Jékai koziri" Ez a {brfi odarnent. rll; l,,','Jokhevedet' apjának leánytestvérét, aki Sll'|1Illr

vclit, és egiles{ilt vele. Ekkor aZ aSSZoí}y tenhcs l,'rr

lányt sziilt' akit Mirjánrnak* nevezett el, mcr l 'r! l

az egyiptomiak megkeserítették a zsid k élctt t

uu aii'b"y iijbol viselos trett, Íirit sziilt, ez.t ,{ l ,

hívta. mert az idoben kezdte el a fáraLi lrz lr1 lL

vér t kiorrtani, amikor hordta ot''' (78)Azonos forrásb l ( Széíer Hajasclr ) , egy ntlisli '' '

b-ol értesilliink, hogy apai nagyapját Kehtr(rr;rlÓ nevezte Mozest Avi-gedÓrnak, ,,mert c! mi;rll,r l

tre a rést Isten Jákob házán, hogy ne folytlrs'','vízbe clobásáÍ". (19} Kehát torzse rokonságll;r,: '

* mar: kescrtí.x* ['6n: hérirj rr(i) - terhesség' J ' L.

2.98

| , lr;rlttlt'k négy Íia voit: Ámrátr-r, 'Jisszl'ikhár,i .''' rt'l Arrrrám mint rnunuÍotl'uk' Jtlkhevgd

l l l.tttVl vctt í'cleségirJ, Keirát LeSlV{:I"Úl' (i8)" cs

, r rrir'l.t'l rrctnzett vele: I\{irtá'.r'lot' Aroni r-ls }*4 -

r lllll (Il. M z" 2,21--22}.tretr<lleárryilt, Cip-ll('/ il(lta Íbleség ll" Az {irit gz'iixt nt'[''i' í:s

ltr'vt'ztc. Ezt a fitrt fuí*z*s neni mctÓlte l'iír-

,1,,,'';r..lc:[r(l (R'e é1} iraegtiltoíta nelri. A tllÍ:-scl

l iri ..r't l :rztlnban korirlnretéiték.,', lr ttttltrdák aiapján M zes családjáí t*hálI itllrtt rnutatja - így ábtázotrlratjuk.

l Ii'.r/:lÍ Gérs rn Elíezer

rl,rlirr ir Biblia (II. Ma2.2,21 22.6,2A', {V. IvToz

,'s kLilonbozo mondák alapján

a sokat vitatott mondára"

Á ktjriilmetélés

l, 'ir ,'z l<ijzvetleni'il az elhivatottsági nrcrncla

! r,) rrlirn kovetkezik.rl.r:l trtlin M zes visszatért aposához, .tretro-

,'','llc rrcki Í-eladatát" Ez engedte' hogy Í-elesé_

!' rr.rl (( icrsommal) békén várrdorol.jon Egyitl_l ,|,l ,l llihlia így folytatja:

voltam az idegen foldon.

299

Jisszáklrár

,,l]s liin iu ljt,ltr. e;tr' s'r:álli'rsl:l'l. l:ltiírt ii il lrzii!;.nrja ".iiitri: a,lt nll"l

l)e Ozippr'rr li ci;1i ,;:lr:lr l.;*r"ctr ve v* i:r lcilri:tri .

ejilbiir L e:'l i;iLr;i il* vr:1tj ;n*r'ul',,,á'lt; !ji;.:tlltl 'v t:"gy L't":' rlÓk*lrr I

T's l'láiir':l- li;L,gr':i;r il,:lkr. .,'\kliill' Ílli]l'tdl]; Vi]i |(

r|11nri:télii*.llég(j11 " {íl iv'{rri,. zl"'J.;} 'lÖ}

A rirtt'rdl;i, irgr!,:i:rri li i,;:liii"i:tLri.r idirj,,i! ;ri;i r

ték, *,s h;l,nisrlt ári.':]meztlllr "

{ .i ;.".1 ;'l r';,;:z i.l,' -:r t i.ri ;',''acl-r.,: ii]; t,r': 1. t-l r t:si rn lt n l i { i: l i r'r.

n;.áhan kiizii:.,}Jg',,k'or t'.]i'!ei]l'' hr:i1,', Jáhv* Tl.4ir.r*si Lril'' |'

áij*ií száiiÉi;*n;.lll;;:it'i'tÍc^ r:r rilrgll.ísrl"{l!-i] íI1f:]]i)|,]

Cippr*m t1 vcli. e.:gv }i*i:al';nirs.-- 1il1igr.i1iglir ',,, i, '

?'/t. }íJiii|, illa'i{j' fili]Fjrrírr'l-*íic íá'lraii-, mikilzhclr l,' r '

>lBil:on'v: vairlcgvcsi::tll vi]gy' ie náir;lnl<l M;lir] , i

ot. Akir"*ritriLr ;.1 ii.""i t.ll j r nr:lii l i.*ke i r',vel"] t: g.7i ; r i r, I

t-ek." {8{i)}vii;:.r'lr':neii.r|í'iÍq L"ij!i!nrl:lril lr;;ngzilr, i},.li:.' l'

lV{.iz,*si" l'cr;1'1'ubai: ní:pe ve;l,ereij{]}i villiiSZt{]}i {il,trrtrba j;'iiJdtc' rjt!;il'z i-r*ri megnánierJla. srit lrr, 'i ,

rueglo!'r'í is. ,,\r'!' ;r Íctr'i"v*s[, hogy 'íáirv* Kliill l 'r

vinak il'v'ei a g-villri:'s inrluiirtával ígyekezi-t,l.; rir,

ni" {Vt-\ Vlircir*r sttr.jKii*ilic;i xtt:zrj.r:r* t-lJ.'ez sér* a Eitr-r1i;i. l.ri',r

{'}ressrrr.arin ;l;tni:lb;'ill ".!ia'" h*lyeíi,'íérje|'", i.Azt hi,q;n. hogl' e lrr-ir"iiirneiil st L.ipponi I

íer'ierl N4rieest-lti' é..; ri*nl a filrn íC'érs ll_rl]li) lr;lil ]

re " {-]sak ]ri:sohb fiseléhék Íbl a lnrjet a ,,íiliv;ll' ' ,

a krjrt}trmelál sf esak gtr'*Í kokflÍi véi4r:zltlli. {i l

crrki:nyes ril*gvá!i.tlztai'áshÓl ez'i'rlos hiblill r ll, 'l ,

ka-'dt, Elilszor i.c: Gi-essrnann azt gu.rrili.,lju^ 1r' ,',ság {Ji,oporávai és {jár,";cinr new;iege tr'}c]Í!l lr, r,

tr<oriilrnetéiás eloít''. i82) t'ÁásnrJlZor" i17.oll ;l i, I

'van. hog}' a nlonda a nitszéjsr'aká-n játiizti,,lli.' i

",Á pr.inriilío'' crl lller azt kc6l;leii. itog3' ;1 '!i ls 1r I r

'',a.z lsteneX< el-:joga; innen crr:,.l ;r szilzl":slilg rL ,

',felál'Joxiisa a szeltIsi:1{,:,ic s:i:ilnti!'ii.: jilric,ll ll. , ',

t'ossligl rencj szaL,á j'l't L j :i { til b r.'lkl' l rn*] i'l il l',,' i's*kr;l lr crLllir ;ij{j l_. liit.:t''í ll;lt-ti; ].; ii l rilii.':"',rr l.

erilber'fej*t1ri loiri";rk rl nrti::si'lcli. l'r"r;rr::i ilr.rr, ,

{alil

I

i

i

il r

t,

''r lrttr'stl ril:trJ(lisit. l,ii-i;clv;'leil zsiv;ia a í:cr-l, t lrr',:rlr'r1l 1'5i1r11i i;""..:iir, . :r..1 ...r .,;1.t' r l rr r l'i ll'r i ri bor:sál":rni. ;l'u;i íi eB-v iro i-ir*iu l' l'lci1"

l i lt' lilCi] nr:iir vel-irjii Íi;lr:sc,51l'il. .rl.z islel'lség'rl ;l lilti;il iiiríi;i;i iliiiiilal';l íirrtk:izlk. ilx';ilE

rr lor:rtltitl vitirl.l:r, cil r:tr:ri a.:t ilyr';i;r iefiiair', ''l' it;ir'l:lr:l'll){], i:;1"áÍ;l;:i|j,í '';,;.s;'_';i'l'fis5{i ,',i],ih.at.'

r r r' i l t l l il Zi' l;":i |ét c il::!''ii + g..,'í áhr'e aztli[ *.kil r-l', 'ltti. lllt-';r[ i1Z

'.1 .;l]ii i:'iilr;ae iloctls .jirgát

l l l l l' (' | | l l (}5t "tr;ih vr: ",rli: ij eiérnl:rlként'' M ;l*s i,i . i t t r ; t t l i ; l í_l l npirrá iq'.rl';r krjve| r::-gad, eiy l*Z-

l, rl,;,l N4t'ri:euttck ii},;r fi:r'illr:k il i;-L;li::áját, cs1 ll1 l l ii:v }t*l] L;rfssrri iin ;i1;:p^i;illl it:' i_.rlíiillis:-

1'i i,, | |l rlL:jczi;l;i. i;;rí*'nrink .}ll.'iilvr: s:a*n.,íirenl:er-r lr'llttr:k llz érl:eimÉí i:r iiígár'3 sl'Liv?l.k; fi-};lg}'t-

l('l!ycstÍlt V3g,3l""! rrr, nrv(rl cs ii v;rr:l:rsig,i.:vei ',iilik Ciirpl.;-i lgyl,ll ,l;Illlll'll-l !si*lt i:itvill;éií" ".ijil,:l iiiilt]i,,e tz

rl, r \ t'Jl.t-l 011Í1i]]|; i'tZ el.;o1ogi;li il''u-l.iil ji:l'i:. ll.r{;lrr]li."I I'il|;l ( lt'tlssrrta*n

" :a l"rlrr}'ln;i:1-ijí::Sl. il;'4Ii1d'iL''*íl

, I 1. r r i r : I li crelt hitni;*tsi:ijin ;,ii: .':lrk'ilr,,<i i. I ij'ii v;.rg-

,'.','r' I clr:.1ét l,r:i11;*!: :;z'. i i,:t r:t' t i:l";t *,ilt lí:ny*k

'' 'l ;t ttli:ixí-'isz::kált. l34i' li!ll l:i clismci"i. i:Üg1,,f'.: Íl?: isi.*s!iL-]|; r-ttrrli"nir

1,'I ;!,rlti. vÚrszlir;-iil,.li' ej;i:1l ilrrilrir'l i*l":.*1"', s'lm_., l l l\ lilli-rli ,v;lil i'l;l:ir"líi;lci': l..:ii'{'l;,i" i;r'.11y ,,a l*vá"

,',''t| ,t s',,'-l1li' i.,-:'ria]j' ii'-1}\''J;tl"i'i',* 1rttllls;'li t;rjllí'il."

'ri rlr,'1'y111; l"i várt ii ;l:i:ii]{jf:Yl!!{'rii'i i*:*lr.|i:k" vai.;u,'

)

ltrt:tl l'tr{. ia l'b{tí'tri*:;r. -i:i'lli:l'' {:]í'ii]el.; :l' l'ilon,'iil"r rlrirljilltitt erlt'j'ctii i*trt_r,:. lriil:Íhogy ll tl,Llttr

ii'l!{ll.l vrll{ lr:r. ;li;t il:, !:lt-i:lisÉplel' kirl,:tlii;t{t':",'rr l.r,ll bllil tortillllini tiirt'1,i'lcir" ir]l(inl.l, !r\]]lV! ' 'r rrlrrrclÚlcs bcvezetési vei li tllíii jilniilili -tzill;,i.l

" lr.rr,\','ttt;iii-V,Jlc :rr'r,l'" ,,t j,''".r,:;.. '07.',r/tl lL-

'rlrrr,'lr'li'r s;lokás | ízi';rr:1 ;i l;li,"} i;,r rrrt;!kl.l''] l.,c{'{e;

r t' l,rlllttltt iltl tttcgll;tettcl1 kiivcL i:r,:,:jl:i.i 1'li'''n. iiííltjiyt]lii ' t, rrtr,'zli'lcli:bt:n szercpr':l'.jál.s:i:il;i},:' _í*ikápiii is srclgii1'

'rr t'' tttittI ar isicnsíg s;Ókheivc:- . ./. l.

iri. d}less;rn;r.nil it-.vat:bmcgy, s a kririihnt"'iclt ,r '

,

tc1ilréi iri:nr l'rigiéirilti. tlatrem mlrgikus tik,'l ',,;Lssi:a. Szl:iini-e ;i ríluls a legszoros;tbban ttcrtr ' r

!rrkább lt pubclíássiit Íilgg ossze' Csak kcsi!l,l,i:a ,.l ii3,tlIcniipo-c Eyct'eki:k kijl_iilnrctéiésct' es ,r l

ie}tt '.vi:jegy.s'' cinevezésc az elo nyclvlr,r ll

I ci.ir-;sr":rr cit lin t.

i'i l';o;'íilnrettilési lrioncJll íenti Í"aritaszíik Lrs i'r t, l'

Br;!.lcl_ t i94s) i'cihal_lrrrodással .;i:rsítja viss.'.r j

kcriyiél_rerr íi'tlr { [i)4Xl.,.Flz sziirre ;r legbeszérlcseb'b példá_;ll ant]ltk ;l ',,'

nak. amr:l,'-et ir csi!ilít *trrologia iltértéktclerr |'a r,irilíisiiirténe{ leren *kllzotL." (B6) IJutlcr \', 'l ,'

i:s t''.'': r..'tléi iéstien vel* iiregtillapít I a, h og1, "! li lt'"'r' r'',,

",gliride:n ciérnoi-lii 1Tlag!í'Üil szivrlia'"' és lroe\ ''.

, '

,

csen szilkseg lzrac{bt:n a démotrokra''' (8'/)i_tilber ír5;y g':rrc1olia. hogv a hagyonriittr .r

r-néillcln hcl've ti r'nái" r lallrl{ Jir1r",'éra. éS l!Zt'II t', ',

g;etr1' serrlrnit sc'rn válloZtaini. Buber SZiiIiiltr,r '

,.r*l'le ;li;i.r:s;'' szltk iiszt, csupÍrn ;iltnvíl' jelent. iil]ll , ,

!sl-,:nnek ,ri: csiilnví:ilt':; ilirtozik, azt, hugtr' ';rl' rr

!*'szl-t)Lt, lrilol irrtr.iL]Ót,-ilrliirlul kovctel is: itkrlr,;rzt rrriiÍ:i h llz I ll ::';.i i il i

"'. í Í'l|i) { l ltngsul5'o;r.zii'' l I,','

it tilrt'i:lii:l;llelt li l.l'":lilkvi! szerrréiy Cipprlr'li' 'l'' '

tul;i j,JunI';i:np{jl! Í;Ui!l is li ',:,:er't:lv' hllnetir ll]ill' l l

.iy'g tiritlt ll!\lail . [.Zi.:i"!,:pi)lriL i!'l l'!'ai'}.]Zt-:Í\/ ill. illllrIliriili.'L" 1\z i,i:ir;;ailirv ich.it r:lii-t,., irTr isIenirL'!l l!r, rr'..;."s, i ;i rr,-'irl./r'l:li'rt!.r. L

ivl í nili o l i' lt'l' iz't itti;ta-k l.: tlrai vil i i;r:;a n|) | ll |'' l l l,

i:'.,l . r:iszir.k ití k*g'vetlut'' ili l llad tian $L'Íll t]ci l t i' r l r

tíj3Elt jiihr'ei ktil léirsnrcriti. [J'll-ler e!'|C \rlttLrltlzsliiást it-{ézi (45'7):

... 'lri il'.ckességet szer;-ek és goncrszt ict',:ttrt, l

g'/Úk aZ [Jr' a ki nrinriezt cseiekszetnl'"A i,ailÚs;riapitc sorsántrk rncgérlÚséhi:z lJrrl', ,

utjillurk ntig'/ szirkas'l'át, vtszi sclrra: hlíirzcs t'lr t, I

ket azonLl:.in ',konkrétan egyszerinek'' Cs Itt'lr'giailag kiagyalt"nak'' [ekirrti" Ezek:

1 A nenektiiés és aztd zés idegenben; Nl,ben sajátosan a gyi|kÜSsággal indokolt.

2' A befogadás a midjanitáknál és a ptts.zl,''' 'L

302

l ll('lll leSZ proféla' akl koriibl_iatl volt"','rr,l lil Mrlhanlcd",iir.r', ('s rrz auclici a hcgyr:rr. niikirzbcr.r ll;r.l t'rr l;tltttlt tttinden hasonl(l csci'rli:tlr'iiil eltérit'

'irr l;rllilktlzlis' rneiylrél a;l istelii ktjiiiiillcli al r t t l t r lt't t tl rralista }rajlarn csír;i j ii 1llrll k Íllij rl r'li_

{"-sonA-[ I'vL] M. !._.1

A KIV{}t"jt-i{,.4S

? p y i]} t í3 l,?t i {:si;í;íj jt

A zsarolás r**rJi t és rnr:rl-iiri' ii'lir:tar'i;tl l'i

sziitra* i,;ivo n Li iá :iá { Fl g t' luiclr; }:lii * i i 4":''i ;: i i''

ri ixilllia ,:ibes:'],díi lil. iVjo;': _i i.]l " ''i,í1l-l'

i rirrri:lrrri vatrl:sagna.k tr:iErnLr:ili. /1! il:rrr'''jiit-r:rl *s tlroÍálá.ia" il4ízes' a i;'tiii'' ijl' :,' 'l;l'vi it, n eini:g;i k rnesesz*rlie; i I :t.il i ;; r', r i i'''.i ll'l i'''

ni iiar;liarn ss llllgvsllg tlliir,jelr l'i.l:lii:lt'ii ir'

szf r Luc il í<. cznirrii lik . ir e hi'::l il u !i: r i i; i: "'

l-: i' l'

rávr-l l i tc tiei ti;li stl 1,.li'il ;: tll g)/;;' i{' Ü r ii i j_' l'; i'i l ll i

n*rti I ;ii'i lis !r. rrd r.r;llt em 1 ; il l;l l' i;i I ii:i ;t L. ';"' it,l "'

;rá iu " li'rii j ;r]il t* crii, i'li1; 1: 1 v'i,, p ilt:t: í!i j 1 1 t'l ::]'''|'; i l

b;:.ir nrara i ii.tlllltr*lil*iii '. iiL;b';'' iltll::'l ':

k rc, l i kíi':ij i Y 8' gr; 5','l.ir'-''i i'' ii i Le gzil i l' ii i l' l'l ;'

ani j lit ij li* i'ezí ".l il r- LL: ri,-: l' i l1l lj !1 ij iI j''.]r i

;-i 1eir*tsége s Ít;lténeilrr i f ciii;li-llti l;r,l"l'''lul.lnr.,.:tri \ lr;...,ti'. lrl -r,. i..,.,:. ;,, ',' I ,.",

r 1 sz*iÓ rnu-niíá'khoz :i tltá{vp.;:,:i:'i-iitii''i: r' '

p-llo sorsát tr<íválria rn*gviiági li.,lii. r-ri':;liil '

e s pr tétájának a 1e1ielnl;v;l l;r*iii|l':ii, j: i Í i'

Lran lrl,ég régzieteseir le:i;: ,lzlr'r\ csaplrsok tbltbghat'í;ii i]l-iiti 1. il 1i': j''] ll::i'

Íblrragyitásai" (}resslnanri ;lr:| lialt1;ur]iir,i'.:

csai< azt korletoen tárradiil t*i],g i],1- cli!Üi-l' i':]''

lciítek hatrálil" iniuiltn a íár"a l11ili{;rer Í!l;]L]'

gclír_ {ir:ilak és bikák), az iili;L1-r-'sa'p;ill':k i

lriilr l ptsi-is). tt'rvákiblr ;i rlílr''étt}'cliuI L:t ii i':';" 1

és s;;rska.i;il"íisi cil*ni;ri:, ás tre;ri villl' i;i'li]"l ii

ili'i,iltl*'1rln br_rcsjit;']ril. {iJ í i Liilc*;lilaln;t '-:ii'

tneg'" iitl1;;' Jáhvc n-l*gilltr: Iigvintr:n'n'i]ii* l.

Iti:t" *:r ;i kivonuiill *kkor viilt tg'i'r.,:c'l r''' '"

A

l(!4

I

rgrTi X

(',sotlu ti /rr.q r:l'Úll'i'

, i, .,l,ltlti{l lt lrÚ].terck ho:i$r' . :l liiillltlli li..,i-.)l:].t

', t.r tr) I'ilrllltlrl:isa I:)air::,t{inli li:iir .t\ io,l.lLi::,tt"r, r lrtl':l/('t()s(:n Szírrrrj vriií.. tltilltirt]l:}l "i'i1''r, '''',.i, lr','".l1rll<' .,\z rii [igvíplt_lri i,:i;icíi tt's;,.t,:t-li'lí; ll

,l

' t .r Vilt_t ji;_tr'etlgfí l'el* r;u*zcill ill-illr nl-;i:l' !l'bittt

l' l, \ l'll()tÜll.' i'l;iy ri:;rl irlis s;:cliilí i;7''-l't 1i iii?i]J-! l l l : I l . lrl--F.Y integ1íerr,:sll:rí''lr ;t 1?r;lili. rni u

-i1;,, .lir, ',', llr:li volr;a a sivrl{agl;iln. ril. i\'loz ili.,ij

llJ'\ liIluzcll regí irl'il ala1rinn $}il},li}' -i'jhV*ti, i, Itlt' lÍ!zoszi*pb:tn é5 njil]]]:li Íi.liililt l;u ic;;biirr|,, ,l,'lt' Ós a;{- v;;ii;:lágEl-ií ",',;z*ti.e. iil |o4o;:"

'',i| ,,l il Íe ilr a i'oldi:e l:resziiocr-:lt. ;i' ii*pr píhr:nt;, l''' l r' Ir't ttel keciett" íbi l,'iaítak i;i,j uk ill.' A. kásÍ:b_L ', l' lrt:li .l;'i1ivái l'tiig-v:ia Iri_rig;Í;':i;.il*^ {.':lrss-

, lr lrrl{y a ,,Í'ei]lÓlgt'cnliri'g'' r,:l:'tiil.lr1ljs" x íráb':-r r r,' r r r l 1 1 s' l i'g'' ;il: i o fu ii iiL.ri i j i. ir l i; Ll s.,t ; i * l n l; i i_r,ir"

'',l,rt l'Úgtb{rirle it {;irtjil ;i J\'4]rl;:c;; i;liri;.lrii lnfi]L]-' 'lr rlllll. ,,l'lilie n i\'io;:vll a i.:;líl.'L.;l':oi 1'itt, l-l'rg'7r ,',1;rv'igyc; teh;1 t .titi kell*lL islric;'riji.: ;i:t iltr_rt"t. ,'t ili rrr*iiiárr. /js liil!l?:iz*lr'iíi.j :'tl','i: lri:l;lél, ll('S(]rtl(l.' {'j;]) {-irc:,-:itlJÍ-1]] i!í:|'i '':i]"ji, l._i ir;i:i

' L('nl. hr;g.-l'' .jalivL: irfu,ci-0, 1,,.t;-'l:Lilc:lli; ;l iti:'.*

l,' l,l r; r rr liirlrncinlr ri.agjii l*l ri:r1., rili:rt lir-)!.r lt i.. .

I', rr vrrll<iuil,rtor'*g 1*he iell t"lt, L"ir: ,; liuirtii':' Lit rr , rzlillt - li l-,stldák ál cslil]:,iiil'_,i;. tl]il;iil:u: _ .i

l r r lr r: zt l [t il k"':t, n le rl' i.7] íj!]_Y} i'ri' j l]ii i.:]i i.;'l.'. 11, ;lrr lrr:ztl[t ok*:t, nle r| ]1// il'A1"\ ll'l:l.'l.,: ,- í,_' .'ÍÍi:rt.tl' 'ltlzr.:.Úilt-t .vjiir ,í:;,j''.,''' " 1l,,, ' .

,1" ', ,;rlottirii" Alnicidri l;lriel ;:'"'rrri'lcii*i i:ie l":i,,,IrrrIt:ICll niegpiilarriilll.;i],; ;i: t]!:1'';]íii-i]l,i ,j,;l},, l!l''','; l l t ) t tit i(" Áxn1oŰíi í'1,l'ii ej !"''"'f l 1!'irii |;i i'] li: !" l i]]l

rrr It:lclt niegpiilaÉiitll.;il; ;i: ri!:1:iiii.1;1,q,1,;,!;111

! t, i 1' y 11 7 Li ! rl ol',:i'; li l.l li k i.i t Í { l, u i-;' ] í' i] ]l |,!' i r',. l i; r iIrt'Iycn",e, e li;ll l.:oir-lr-rrtil i r,,,rl_:.i 1,r,r ,{li;lblt

rrl'r'11 Cliol_lá'nak' &'.ci]cit Jilii |liii] lill 1i:tll'ii-..

'''l lt'r'iilt el a Vii'l t-.g'ifllp'*í' iill.:,g'iltirllt prllii1i';i]', rl'lt. N4errek'i!ié-.rt' irtrii ti\'í]i lr;hctiiset E',.;

i ,lrl r'} ll|(is:liir in. cí rn;.l.l..L ntill' i'j i.ilr'it sirtijil,'lvlt lcszá1ti ll*pc ás fi;,-tiir'ii;]:t:;ir jiij;:*:. liíii:rjI t,,rrrlritlo" i:lal;:iiirtii:t krir,i, ,;ii,ir' ,,!*i s',,;, rl,rt-

Etl--l

t'a' VtíiSZa 5. i*ÍlgÍít1 hclp;y;r s,!.áraz l"*ngerf,enelll llvá!it a rrl,:ii*l:í_iid',l iitj:r. Azotlb*n a{ig ér{"",*r,':li i ,

;t l,ií1,rl t:"l' .;. ,. y'ipl,,,ir' ';t-,"tp, liFyJna'/{',;, i

i.ll:inLst l'!',{l}! *li t l;iiril tsodarrak kellri. i..rr. ,,,

i/aj tJan: -íá]lvc jii-í*illfitett a flelhobcli" és lhil'{r,'lt rl ,

lre;iyett eze"r' lá.rup, r.ritÓdr'cltL" ;\a egylpt'orii.liu]'li ;, t, ',rlékroi visszaii'ucllcll{ii,l-*k a,,: ijsrrrilllr*, íl"n; lt utr,tenger liu lliínlilri;a il;liar.{tek.

A rtonda "-_lt;tsrí:iojén*k azonlran a Űsoilll l l

i<eli tr'rlajrÍr.rÍíítaJlla Eeszárnol M zes *SÜdit{, lir' i, hc,p;y a lr:rig(:l't 'i';rrázspá{cájával - i:lasl',ri ,

Eií3átr'di (íllí:s; ;i vai;tr;skii'periyer'cl' !.'Ű1'[ll,l,;:' l,M z, 14,i6) {'*hat nÉffi a ntindent klszik-{cill';zl,'száríthatta hi a teng*rt ahogyalr azí ;l j;ill'i l,r,

el , hr;rireill aZ elÜ}rlsii] rlilc-szclÍi szerlrlL u[ L.lil il t

l'arázspálcá"jávtli ltlrtén t'}:nnek a {js{'j|iaÍ}lesánelt ;lz ártelr'llezesé[ni:;l i ,t

a Í"ellrrj.- és tírzoszloptlc"}i indul ki, arrtelvei.'t:l .r

meritunri:atl *gyediilá}l nak tart, éS amt;jj,r,l, r''íermeszeti jet*lrségberi' vagyiii vul}<ánkitill't]lil,,.', i

a vulkári}qitiirr3s r;lr:zgath;rtta rn*g' a ten rx,r ll,,'Í'oldr*rlgéssei jil'-l" egyiitt. GIessnia.firl irír3i'o11l:'l ' '

meg a 1\,{artil'rir1i;e_sziBeti Fele inrikán kitol-tl:l''' .'ior'ábtlá a' JL',r'l i,i,l1i=s;'i;_l*Lci< {r:Ir"clbb;iftásllL {.'] l ',ban (tr888). .,{,-:'i'íiolloscll ían"*itsatr1cls _ irj;' Ln,t, ,',mann.. :1 j\4tlrlt'{l i".lLlill,t kel*tk*zése j{i]i,,,j,,,.'szeptel.n ber :9 .ctr). L'+{rt'..ic, í lr: e lctl' "l r rt l'.'i,', i

hirtelerl vtssza}iuzoclÚtí' A' SzaÍazÜn t'ei<i,i, l .,, ,

kocsiszáiltra s"záilítr:ltlák .-}. Ílgv ido rrlr-i1"',it ]i ii '! '

visszaáraml*tt' 114ajr-{ a l*iij f*ierneik*illclit l r

illennydorg'*s kozc1l*t{.e tzz* ttíz*g;litlll,rí liszonyta.to gii:'r1i:li'lii'i e ii han'l ut szorI k i I

azonbarl nerr; Jr_'}yt, rir {.rS,:ik k,or,iés *lnbel {rril:],,!' ll

'A'szer.;,, arril- e dL]g!í{-j,ilt:t!.*;.:íetésl'e jut." hoili' i]l'. . .. ]

iildozok kat;lgzil" íája i;s lt heLrey'tk ln*rltltlil,,:.,[engerf; n'"rlr[árrelrri t!e;: rt kr:,uzelhctci' A li-lr l lr, i.,, l l

jét fuí zes Cso{iixl'e{.íelilleli. le Lr lolroSÍ]te'iáÍ },''l : r' ; l r r. l.

zeteséllek a rnegir*ísáL;an tr-irr{éneti rs*tliátlv, I. '

szet'i folyalliatok ihlottÉ;k' nieg.

jll

ti

I

I

l

ii ;'' lrril gonclol Buber a Voros_tenger csodáir l:'|'lrllrliIkozik a csoda torténelmi szemléletti,,r:r;i vlrl. Ezt mondja:

',l'r ilt'ttl valami >természetfeletti< vagy >torténe-ir;t ltr-:lll olyan torténés' amely mintlenképpen

!i,il,'.1 lcrttlészetrcil és a tortérrelemrol kialakulti l!'(l('lrritttyos osszefiiggésekbe; amely azonlran

t t'rirrtii "|elentcísége miatt a csodábarr hívok! , ll (':i szillrrd >természeti<< és >torténelmi< tudás_rl|,r'| 1llgg1gndíti. A csoda egyszerlíen az, ami

| , , t, 1;1|' ' lla ttz'zal csodát befogad ember találko_,lt

,,,',,,|;|lrclbgad k voltak a héberek. A voros-ten-l' tir ''t'lr(]t lsteniik tetteként fogták fel, csodaként,

i'rlrvt' 1lr Íétája, M zes vitt v ghez. Buber sze-' t''l('ll ltzontlan az ,,atyák istene'', a ,,kezdett l,' ,,r'i'ivcl vándorl , azoknak utat mutat isten.' , r r l rll ll ÚrI nevével, az ovéi melle tt mindig jelenlé-,irrrl:tlktlzik meg.'' (95) Buber nern zárja ki atr l'|r'lllck szerepét - mint apály és dagály, vul-

l, rltlrengés, a tenger mozgása * mint ahogyan, i ' I ',1

1 y | )yffii3n-Adarnas (The Call of Israel llzrael

; I l l.l rlld.]) dolgozta Í"e1. Hangs lyozza,hogy azi l.'()lll)lt11 csodává h4 zes hite istene vezetésében

'' irrlr' V| tizesben tette' Buber itt M zest, a férfit,',' l.'r'li'lrcll, pr fétikus intuíci jában és istennek1,',, '!, t'tlVo látja, aki vezérét, az atyakistenét kove-t, l',',lr11 M zest koveti, és így jutnak el a tirls

, ''rr lijt'ténik, azt a rrép csodának éli meg, mintt . 1ll'riÍétájának, M zesnek a tettét.

, , rrrlllt'ltiik, Buber csodán a ,'megragadhatatlanrr t'|(i. Kiemeli: ezt a csodaként megélt ese-','llt'tt, tblyvást jelenlév , más erotcll nem befo-

, r,' l r ; t ( i t l oÍl beav atkozása hozza létre.'' Csodával;, li'rr{i' hogy ezt a hatalmat írjra meg rijra hat

! ! .!lt(.l iiik fel' Ez M zes vallása, a férfié' aki megta-t ! l : l ; l Vi I l'lizslat hitványs ágát, megtanulta felismerni

i r l,, t ! t i l Z istenség beavatkozásának egy m dját' ést, ,, .lt t'g.vctlen isten csapásait l hogyan semmistil

rl'ltlttl Valamennyi istene. Alapjában véve ez'rlllts, itmennyiben az realitás.'' (96)

307

Lí:|;r,:-* ''t irir;,ltlli ''''::'ii:l|l;-lij jjuL,i:r i.]lil'l1]il-.l t-l.,i,l l, l

lnstx;:l. l\iíiki.lii;'l;'ltiit.-l,,,l''l " l;:iLiiÚs.;:r:ti .ii:;iir"':i1-; . 'l , r

;t í:'ii'icri*it;lii i.'i1líii'l:].it'il l'bi'i't'|}lil-ji1 b;iyt:gr:l' l:i'll',ilt'lbi:] Í:cijlliJii.ii1. iJ,,' i'.l .l Illjilti 1,iji'í'*llc,l irl, ,,

,,{.l5Lr,.ii.i} Lii.r' i;i.i ri !i.t.j'.

r!

7:li;1i6j'.'1}lr;:lr.:ii{.ji.'i{llÉj'j;iil,:i i.'t.i.j'iiilí;jii'{;i' i--ii.:.')/;i'[(1.]]ill)' '

ttv fr1t.it,:ri{" i';lli trt:l'ri,;,ijr":"'i i.;,!ll;." ii t;irp -i;{itii:' :.rr', I

iilij:;;':ll;'jr:iii i.:ii.-,,'líiil:í1j']'i:ii:iitli.ili;(líjiLjáli',:l'líij'l,iLljÍ,, Íiíj1íi'r'r;{'.i. ''li']"]lji'ri]l:],'.1'1 .;,,l1l'i;1 ikn;.:i: rr.llgll'Ír !l i

I.íie]q' íli]];LirÍ'i|-jiJl_i]'i;1,"i ,' j ". ..,':. 'l'i,i._l., ,l''jiir':l'.,'.''..,ri, : :' : :-

A. ifie,l.:o,L':i:r.tt-:irl,tril.lr-1,: t:r.,r. tf{.-lr.li ;-;. ilrl,til;l i..i'i. ti

}ti:j)'e l ;a i..;, jit: j;.i':,'.' ir,:i,:i.l iii': i-iii''vi];J'! í"i l-1í'l.]i'!. í:]*iil:1':i,',' i

;i !:áyl;r;i;tti;,l'i ;'il::g*li;.. 'liiiál'li,,:,li:t','i" j$flgiC'|]{.! ir)li, l,

nt!l.r]í',ieil ,;it'li.'i'l, !l'i-l.:l-lli:. ljii.:rr,'l' l;iill'iák }r|(ij{i'lr iil '

rlijiqjÉl:l-,:'r;' ll;i'iir í;l, l'illl.i l.illr' L, itl^tlle.\;"-';ii vll''",'1 ;

Á illi:1.vláicl't-':]íl l'.]..:Í';''ij.,:i i.]l]]i}:.i']i í*hilt' rnini ;' i,i:]l,l,ij]ál";':,l;.:,:ii! 11-1;;gi1'i-ll, ;l,';,:i;l' ll'ii;'i;;jl]{{];{ljit',

'i.'li!1' ir't;hi:ll.t;. i-11-r1,11' :, ri--t;t-ir:lir j i:l;lt:i^.1r l! jr i-;iiliil$"4.c{.ii:lii':ll ' ,

Íí:i"i,Jii{i: ::]l'{], i.;li''i::'i'.:'']'''':i,''-,.i' r.:,.;';'1,,'

t,ií:l.'i:,':',,":t:i; "]l],'i ],',:llii ] l ' ;:' i,'.l,].';;ji'!'. !}('i!'{J:í"!.:jil.';l" ' '''

,-:.; !: . '

r'!r. ii,i.li-,':iiil,ii,r1'.lirri ,, .l'a'1.;ir,i.irl:.ii"il:;-' ii.iir.:i',r:, I

t'i,i-.!. I iit r.,i,,r;., i;.'.,:,:iiIiti

,.,: i, r,,: i'',.]i'iíli!:

'j,l.^':. iltL-ill,i iiiiíll]i':1l !]iji!].]]]';ii'ii;i; ill:il i,;l] li"j lli-. illl,'':.:. ,l -, "' . . .: , '. ... .. ,

Ál; r:iilr'll:-ii;l.i!1']i]: ii|1-];ilí.ji.] ii'lilt',.li:;i.-'i':,/f}''!';l:.i. '.-

'i..,rii;-:"ll':i ill1ll.,'i':l'll.',il..ll,;l.,i lllr,::,,j,'i']]la],;.l'ír.!:'rl;]-i:,'

iri*.,rt rilt-'1,. .- , t:l 1:ri.1;i, i.1r-:r-.,;; ,::i.: Li i::;11..i;:1',;;.;,)"','.

'-Í'; il cslí''i;r:|ir_'liil-li ill.-ll-: Jii:1'i'i i]iíit]i;;]l'.-'.í-ik 1';:].l i,_}.lil,'\ i.i1;1r.]11'';!;1]1]i1,.,':.'',ill'i:ill;ll\],!-' l{'t]í;lii-li,'ll.,.'rl,il;;. .., ri"' i I j ilrt:d:{ i:r,-!:;r];1. ,'0.,1.;.t.i,:li;r:i. i::; .lnl i.,llLi,.i,, ',

i.','i;,: i ilt.,'lr-ili ,.-]r.r.il l.':,t;i:1i;.:t;i.,.: liiiil, lJi, ';:' .q.ti, j.: ' I

, ] ,;rliil 5l,r:1lli: jl,'i.l,l"l, iil.,'rl;l liílij'j'l ',_'l'', J;

,,r | 1,).('s,', {i!1,'.1:.:lf, i;';:ii:itiilr,.lil ,': l.,irrit-i,ril hr.i,r'1i.l-.

l, ' i, [.i^li',ir-' Jr-il'ri::1.'' 1 1: il,,':r''.,t ,i.i. 1') 1 rr.. i1;ir111.1

r,l\ lit',il,r,'l lr'r,';'lílll:l' i),.ii-i., i:]; ];.].];l:]]:..l''orl]l :''., l,l.i,''iii.l'

l,'l,l,,itt '"';'g11;111'r-rli .r. trii-1,,: r.,ir,i: q,1 , t'- i.l.i1 ;,t:,,,1,

''. ,,,.i. , : i. ...,:.....

,, I ' rr I lfi:i,;'l-i:i'. i;..:.'.;ll r'tr.it:rr.!,ri,:.ll r,ft', I.:rti.l'.:t,ti!ll , 'íli i't,,:, .'"i!1i'i ]{ii'1::)i.1' i.:' i!:ii:i::.'í irr.'.:ll' rl

,' , r l;tll1] Vl!jí}Í]{.\il ;,, í;'"1!',]t!' llr'lli'::iiI 'l.r1r;.ill ii lirtir'i!, '.iiii' . : . - .1 ,. I r .i:,'u:],,,ti.,it

I u r l\ 'r

r)r.!.ji.i. [:iLi';iil i,;ii,ii ii 1.'l']..1t't'!_:ir..itit: I,ifri r,,:SC-

,,,I .r trrlt'i:tiiii'i;ti. iiir,tl:'if i,,-,:.,'.t ,l.ri,,,l *ilr'lL:irii:1:' .'\'ir l;i:iliL:lli. illl. lt'.: rr :':t 'ii,ll;j;rj:. r'irlltillt,,itlli:! i,'r' r l\u[ ii.':u:i r;lli r,t 1 t:. lr i.tril ] :..r: tl :,,rl l f,.t . t i.

"!,ir.rli,,is; :ittr1 rtri iir.'i1l

i l . l'' | | l l ('I ll l)/']I'd] lí] J.;'.'i-j-...''li

1,, l,r líiz:klt':":;t;_l:;' i: 11"1_ll'''',-',','i. :,i

I r"i- i t,rli-1i..i1.1;.:i il3-;r,1:",' ;'; ;.,,L' . .Í

jr'l1,1_

;l 'rliiir I l.t;riv., !' it1'll!'itlllIi..:t..:.:1i":i:,':r.',,;::.: :t. ',:1."'':1,i,.,,',". , iii,:i:]l,t:.

, , t,, irrrrl.ls, tt lritrLL:'r:il. ii,'t ,r]i':.:",,i.i', lilr. i(j'i,:l tl;' "l,l t ,'\ i[izi-.,;ti:-ri :. r,,,r: I ;r;'ir lri i,'i.].,i',1-

i,. I tlrrlr;trtVli!i.r.il.i'-, " I .',-'.,l,irrL.:ll.iliiilriiIrl t',lt^ll|,i()8. l'tíí.i]';i,-,.;li:ij,l.l::i_:,l.i:i:]il'';l:. i :,"]l 'i1

, i , l 'll'\ l:] lclir:lli:1i,,l:'i i:] í"l;*.];l''l.:.ll r:ll.ll'lrilrlli]lic:] i'._}]i- i|;]].

i. ! , lrir'lli'k ll;tj;1t 1.,:,ri';|;r.lti.tr'liii.l:r.':i;:r'jr!l:,1 I r',r r".. -

il r i l, rrttkltt i:li'-'-'r','j;,'i,;ftl:tliai,;:. .:,,111 q1 it'fr.'1!

!i.:i! rlt lrrzislr:tiiil:'lL!iíl'.l]il

,1, ,i,1.'1';

1 r,r rru llllt llii,J_!;i:..] ;iiir , !,, rrl( J' l-,il|'i!;.iilliii;]rri,u:.:f , r, .' irrjolitir,i ;,llii;,iiLrr:r

itr I l,,r,ll,,.,t',i .l:,,.',I r r i ,''.1.'.'

... ,it,rrrl. hl,,t: .' .

:: :. i. ,rr,.litrl'i i L.l kl.idi:ri

fi''

. ! i! r., ltoll-\t 'r.\ ,./'ir,j ,.'.:::':,.:;'ii1.::t i:.: f'ri:

i t rli, I ri. ltr. fli;.t5r.:l,.rl,: ri;r;:,,.i1

i.: : ,ir, ..,, 11"tC,

',rl r 3l:!1'1

;l;i".i

I i:r

A Márá forráscsodája így hangzik:

',Ennekutána M zes elindítá azlzráe\t a Vt't,., t' ,,

t l, és menének Sirr puszta felé; három Í}l1llll, Ill '

a pusztában és nem találnak vizet.Es eljutának Márába, de nem ihatják vlri:r I

Márában, mivelhcrgy kesertí vala. Azért iS ncvt,, l '

Márának.És zírgol<idik vala a nép M zes elleri, nlltitttlr rr'

igyunk?Ez pedig azUrhoz kiálta és mutata néki az l ]'

és beveté azt a vizbe és a víz megéclesedí:k " t l l

1 5 t?-?5\Az egészségre káros víz ,,gyogyulása'' a í'ittl;rr',1 '

fák titokzatos erejétol kedvelt mondai fi101í\lrtttr t, '

m1nn)' Ebben pszichol giai érdekességrí Jáhvt' ''''latkozása:,,...mert én vagyok az\Jl",a te gy gr it,', l

M z. 15,26) Gressmann szerint a ,,T ra". ilrx)rr r

Jáhvét l kapott, nem erkolcsi elciírások H}irll, r

hanem a gy gyítás mrívészetének a tanítása"Jáhve ezek alapján projekci rítján vízistettkr'rlt

'

gyít istenként jelenik meg. Nos, azonbatr lt l'i,ugyancsak paroxizmális-epileptiforrn tevékelt.t s,''az emberbol' aki sebet ejt (Káin, fftortlus sltr't'l t

olyan emberré, aki sebet gy gyít (homo saccriM zes és a nép paroxizmális-epileptifolíll lt'lrl

a Niássánál és Merívánál tortént forráscsonl;l|'l,,,,kifejezettebben nyilvánul meg.

A forráscsodak Massan l és Meríl,,itt,,l

Az Ótestamentumban ezt olvashatjuk:,,És elindula I?ráe7 fiainak egési gyiilekczt'l,' ,,

pusztájáb l , az IJr rendeléséhe'lopeii az cí ill ;rl i '

szerint és tábort i.itének Refidimben. I)e a ttr';lrr' i

vala inni val vize.Verseng vala azé,rt a nép M zessel és montlli l' \, 1

1

nékiink vizet, hogy igyunk' És mondá n('krl i

Miért versengtek én velem? Miért kísértitelt ;rz l ' ,

Es szomjirhozik vala ott a nép avizre és zílr',,|,''lnép M zes ellen, és monda: Miért hoztlil i'' ,',

aarl,r,l' Ir( )l',y s7(inl^ir,rsirggai, .. lr.r r rrrtinllltr.'J

1,,'ilt1' ltz I Jr'lrtlz kiá"trl'a nr,:i'rrivaLl: fuiii. csl:icked-!l lll'Il|)('l'/ l(evés híjja" hogy íneg l]e{]l koveznek

p* l ir rrr,'rrtl;l Mtrz*snetrt: F"reqij el * rlel}r elritt í:s végyitlrllr lzl:le l vcnei kclzi;1, páitz;!da1. 1:!" rrl{::llycl a

;1. fr . r r I I I'l I ; r r i. vedd kci:eill':e i::.; l;.:rl ulj';1.r-1 ,,,1.r ,rlloli [c eiodbe :i sl;klit:er a F{nirebe.n, s tr:

g o,,il l,ti'r' í's víz jo ki abhrit, h.:gy igyék a rláp" Ésf el,-l '',l,'k Milzi;s ilrrá'r:i vcl't:: s;.*,r.í}e iáttára.t|F1i'.'r'ltrtttltk a helyne{< nevét Masszának és &{éri-, l.'lir,'I lilrirrlrk versengéséért, és m.ertkísértették az

'lll,ll'l\';lll Va.|on koztiintr< rla-il-é az {'.Ir ira"gy rain_

'tll ltl,,z. l'7"1-7)arlr'.'ltr'I t vlrgy Kádésnél) irggirgffiellt csorlárÓl íIV'='Íl l I l lllrrr) ezt olvashaíiun<:;l1lll,rtl;tli lzráel fiai. az egesz g3l lekezet (lzin pu"z-lt.: t'l,,r j lrtirlapban, és nregt'e1':ped*li l'l nép Kádes-

Fe t,r,1'lt,tl;r trtt fu"[iyi3tTl, ár.l,r': ',r"{' ,rJl

llÍ=itl \ ;ll;l vize a gyiilekezctlr:Jr, ls"ltgy lének azért;, \rorr cllefl"

lrilrlrr;t'k lr rrép h,4 zessel, és sz lánale mond'vám:lr,'lt rrrrk vtilna meg, mikoí ffiieghCIltald a mí atyánk-

= !l. l\ t,' lrtlzztttok rninket, hol nines vetés, sern fiige,!:rr|,r, ';1'111 gránátalrna, és inni val víz sinesen!

|*l', t,, ||,'l, lrzcrt M zes és Aron a g1 lek*zetnelr színee gr rrlt'l,t'zct sátorának nyílása etr , és nrc,zukra t-.onu*l} c::. rrrr'IlIC.lcnék nekik az Urna'k dir::;ose.ge

=* ...',,|,I ;lz l.J r M zesnek. monr1várl:

, .'l ;t vcsszcit, és gyrijtsrl cj,ssze lr gy,Lilekezete{. tc,

$ á*'''' :r tr' ;rty1tdfia és sz trjatok im e l.- szikl/rna[< az o3r-'! ,lrr||. |11lgy ad-ion vizeu és |ak;lssz vizet nékik eftrrll'1,,,1 r's:rtJj inni a gyr'iletrtezetnel' s az o banrnaik--l

}9,,= ,t.','t( M(lzes azt a vessz t az Ürr-'la'k szine clii,a-fi| 1,,,';rl|( s()ltil vala n ki.

3ii

--E, ,,,,, r t lrrlzll'r ttlk az {jrnak g.viliekezeiát e pu.sztába,

h' ,,,, 1,lr.rl;rrrllt itt rni" és a ir'li harinaini<?-p= ,,,,,,l lrrrztlttok fel rninket Égyíptorrrb l, hogy e

310

tjs r.ss"li:gjli-ij1e ii lMozes és Áre'u ;'i !.'iirl' l '

s.zlit1ii ele. e:l nl,.liitj;i nckil'l: Fíali1átoh ]lll']'||l],1r'rk! 'A.r,ilg'\l t, icii.',,|lkláb i i';'lkasszillt[i._Ll ll''t' i' ]

f:s tbi*lri*il lr'l{o:re:r a;i ii }<*zr{. íj$ i-líi][li ((''l l '

ii 1r{r!r;.:i:.1{:f 11 hti i:rtren; e s sck l'i;r iiti;i'.' I I

,glrr.l!eL*.r'*t 'l',1 rir. ,i barmaii;'' É.g nlciti.irl li';: i.'il' i",'[ll'r'r'ls.l'lc!<. ;1i 7!1p1l1l11;l l I

l-r;:l;l ltlii.:i.i:i'". rl!rl:1..iir. iic'lt.i'il;r:!ii!ii.::'i-riir:{1rri' I ''

irri;.i,ll Íi:lii:ali l'.rcl._t,:'elor-t: il'zi-'i:| 11g1_11 1'111'i;' i' t

:ii]g|_' i' r:1 f,';Jc] l'l . ;-ri n i:11c I ad''ilull l ;i á]': ik'i_'lei; ;,l v]l'Sij-IÉé3í:l'i a r'izti'' 3'rilllYr:lill:i'i ]l 'i'i

r";l*j 1r* i i:,z ''.J ;f ,: i: és r,r*:i}rlir:sclile'll* nrliitti l ' ' i

{-iresr-iiriann :i?;ir"lnt a mclnda lcg,l'*gibl' r' t'

il"lli1í:. i:ril'i l,iiltrijli_]il s;z';_rep':1" ás i]Ürrii':l:r rr l'

]\.i;ll'r., },ii-:l:':li,-';s l\'íei'ir''á"nrr-rltr!itkn;ik l iI

|J''":-iji'{;i]'''Í-:7il'li.i Milzi:l','lrá';gp;i!cáiátraj'; l' i'

ir', * i.,: i i \' tl., l t'i i.lé l:' 1; l'ill;' t;il ii g. h'i * l'í l' ir es l; l: l i

h,:ilLl.i',' ,'lil lifqj;i ]i*iiÖll nré"o'fu4i:'r'íbit1-i(':il_1l:ll lit 'li_l|'i ;']i1.] '.':1] ii i{':lll;,:i'. ilii'jlril" h.ilz*iéÍ;i'.;l ';.. , ! : r'.j.l . ;',.ii,:1;: 11,y.1., ..iz 'l l '.: '

rl r i. ..,J..;'" .:; i'.',, ', '' '; ;',:

ittlr s i L i l-,,is;r'iti'i 1 i i rill ii. lr i i.rrll t'- ir:lii-in iituli' {ir ;",

.,\ ,"rit)llid;i. ::il!il:"',sll;ii:,;'i :lrl-'tlLrali í}f]IÍ) l'l-]iiiii'

r.l j, 1l',.r rieitI i rlf lil i,r*iil.';11;!i'r.!li" anlivr::i l''t'

íri'i;]:r'i.l l'l lllr,l,tri'''illlii1 A ttti1t '''ti:ii':irli:r-ijlt) :i'''

bl;,:ilt-lr-i ^.,',li l:li!:'l i 1i'u'i,:í1't:J"i iJi' {}lt:l-ci]-1'a!lÍ} ij;]''' '

'.i{lilir'1ii'l li, {.,.'!iiljt',:i'r;silii fuli'lzeistl iii/:í:]l'í]'|)í.] l '|'l-ig.iit,i,irir:liir-ri iriririlitrck t:i" t:li :' I'i::li ''r;irr:1 '

r:llt,-ii-r:'i,.iicr"u: j'l:i'rlíl-*i1-ák' ;lteii ;;l. ;1 1;1i1;l')''

iii:lcpi:lit Lriii:il á1ciás]ior'}t es |tlrál;tel'lllii''ii;ril i.i,.ltt:g.1i,:1 ttiienli)ii'nen' lil t"l-:ili.i1 l;; i-rt' "".ni'o'li szciQ! egj-l11'i: 1'irr'i.':':-':ii'sb:ln'í;!}':';i:'''l

i,-i ressix.a il n.h"l *:1 vi:il :ilil.lib;]Í} ;r í:il t'i:'';izlnáiis-*piIi':;: t " r l

er',':i;lri:n I' il1Üri,'Jiil.!l]ii'ri? l'"tíiilz'':l': }l irlrcili' i':l'' 1 l

iir,! lilisl:l } i-i{:|ii 5Ü1{. ilii;in .:-llt,y.}ti.i',''e;:1.*. '[t{;i'''i ir:'' ' l''

}dásuds;lor: ;l:l isir:trs g rircgkisd;liási: {M'' ' i '

1r*rcl s: .,,\,'iiiiln k-i-';'rlt1 trr:!l vail-e áZ {-jl" ''ltr''

'r A uir;rt-I i,iil,if !ii:,,:"n 'r*itrih;r i,li.l',lrr '- cii'aki'illr) r"

[tr,.,i.I

'r,, ' , r:.lt'llki!rorrrlilsrt, *tutr,,.,,,4l;.,'il3'; ;r, ;r..11i, j;11,.

' ll,,rt'll llcgyellesar'í;-.itiill"i;nrll'i,lli'lili'l.':;j;l,ii_lli"I l( 1'Vc(ls/cl': it l\4;iss;ilt'ri :'lr,',ll rl ',',1 .. .,

:, !.!,,1 1,;1v1 szo: "".."t.)tt liiia lri:lii l';:ii,'1i.iri'i'':tli r:'l'

,,lt rrrt'11liísr_lrté^ í-j:l il-']i}i)-d.r'i: "i'tr'l',

;r ','.: ) r''iLl]t'''-']:

t .rrli tlt lliís gesen haill;i;iil;,': í.l ll ']' l'l', \''.i' '',"'l|'

r r r ll,zllllf í g; i{iti i:s Íi5l-,,t]r1,;;lt:,1 ;:.7 i:; ,,';1'.l i:i lli]']1.

,', ,'l,rl llltl tllili,J*ll |{';ii|'ii]lií.]:],ia. i'.l.'''l l.';l,rrr r Itt'lcEségek tr;'li:,: i" a*i*iytlli:i iii:-i.,,' _

'' lrrl Ill('l-l i:n l';rg-vciil a''l iÍ'-]l'^ it ii: ii,'''i.l,,'il-li"i.' i]i'í')

' " i lr,r.z;is. r,tz igarsigclis;lg. ;i B)riiii''itis, ;:trl". ii'|. i '' ilsztijilerrek;r 1trv;iálelt:.' ...,i:,"i-.',:,lli,'

' 1'.rrrr;tiztttí1iis-epíle}'rtr;id,'Jiiii]i]ri ',,l.,l.,''l.Li1i";i-llr:ili:

; '.' irl ,I kitllri tetieii. A j.-;illl'l]iíll-:i,:ir.)il : ii,l.] :"i:;;l1 ]:.!,

'r I .llltt,z a-n_linl. a.l:t ir Í<.'i-Lii:ri-,Ilo'.i_;ii-l i';1'-'-. '_. '] ,l,,llrlr'iznlálisl^tlpi1*;rt"itili'lri fi'l;':i:':;:'llll'l'i'';','';'"''

ii' l,''lt'|1 "'.j v;llt*vési ''lii;'': Iu{li,,:-r:s'll'rllll . ''

IrltI

,'í ,'r1r,:,;

' i t t t t l t t I ( k it a Í; k *.{ 1 o !'rr ! {j í {) Í.'l,: :;,,:.!':. :'.:. : )' | ;';

rr' rrir,rrl rt p, :it;ti:11,r ig,,'r.lltizeli ;l1,,':i'.:1!"':r . '

] , lllll\'()|l!Lrl/lsál i',tir..'ii;-i;'',- ;'l .ll il.:l,'.'-l ''

',,'Itr"' Amáléltnek, í,i.,,L,;l'l :,'tll]l.;.ij:,],-;t;', r' r, r l,' li i l-ak a krjsnl-l''ill l.t'rríé,ri:'i,;i l_l ii,ll i'il' . -'.

:, ,il'lr ,'llerrsegci .,.oiiail. iliaui, l ,:ja:1. l-,^ il':'l'r, ;:.

'r ii cs 30 f,olvl.) V" Ilc:,. .:5-i ,r i:, l: r:'.,r,rl,'tl r ;rbltllrarrrlelqéi:lI lilr':t::rl ji':l

'i ll .l (:illllit]a'n iáp ti:l;liil::ili''i'i-,:'l:]illl ']'.ll1' i';] ''3.li:r ' tllt:tVÚ har1seg,,lcj.;', (}.lll}cl- [l,l ;l ii',' ] ', ',_;'i'.'1 '

.,,,ll,i rlrtlzgosítj;l ;l ;tiiirjlli.'iíl'i.:1'iil"i : ll:]']'rll: ;]

i,,t l lt''kttrilag3rit'" az,;.'rlii;,'rl |',ii ll''''':i;' i\ í'.'

=i.i,:rt ,r li.czi:b*n iili i'l ri,.,.nl]-:.ri,., f ;' ii' ' ' ', rnrul ;r kllrntester z:*tlr:lilrral (l,itli.,i,i i "

..,,,r, !l'r'l.tzclili . !,,rr rrrrlior It4iizcs i:i*n:elr llc,r:i:1 . l.'.1;r'i'1

, . 1,,,lr1'' lt't:t'tlliz|í: ke,':'i1. 'u\tt;,,l!ili': i.:''".':" r''ii;;,

'!:i ..i ,r,','r { Mi.lzr;u k*:li:l r:11":irr:rciii;,rtrr.:li. i'.'ri . :' r' .'

J 1/.{ 1.1

nak és atrá.ja tevék. irogy arr'a irljon; .i!l'tl ll r, , ,' rrl,:ttt tíz év rirulva szcrlt apj;ihoz;{artják vala. az o kezeit, eg"y tr'*lcl i}.;1 irfiliri' : rrl , 'lt'rtt crcÍeklodik a h beri:mhcr irlinr. aki{másik, és feiemelve n_la;:'adárranc k"-z*í ;l ,l, l l l',,llrrl t'ilcttél! Menjiink híit hoz;_á aí-y:itl-l. i;rlro-z|.u9_rea1g leveré Árnáleí<.et 95 67 o ^-1ri1;,'"l j ::!, l' .ll'lllett van-emégVagysem. I{^e re{ iizorrblllrvel." (íí. h4 z" n7.11*l3} , !l ' |i.rlv itliikozben táányáliltta el étellcl es 1al

A rnonda szeriÍ].t az amraiek-itá.k e|lerll l'l; |.lt'írcl a godorhoz rnent, es líiil;r, lnlitll ltberr' KádésiÓl szakra l;li"sail'rjol-t ic. ,"' il rt rll r':ltlicshimnuszokat,imákatzcngalyitiltlrl.;

k'íi{!ni.lr' lJtill:,_iitii;i;Lil',u . ':. .,'-,, j^' .'.'"' ., ,lr ljl.tlt'.| kert"|étre ment', és nraga.tz:1-ii-1ía :.::"- lli::l.

csata kozban ..me:p;tÉ.i-tlaszt{}tták'' iil,ltl li t, rr,t Illlylillodik:i;lten pátcájiriu'i g' ill:- ' ]' r|

; ll t ., lstcrr igazi neve volt belevésve" Kimonclta',1 pgíc*'

Euber gy tartja, hogy li{ores 1:átrr':áia' ei,;di','i r], ,,

bot és nenr varázspátr*a va:lt." "4,z Üíesi-;,ll,': ''azcnban ez a h*t }ett a.z,"{stell pái*ái:l.". .,

az ég* csípkebc'korra 'ti-ltt'', p'1Logr}'lltl il.,i 'rában ,,Istenn*k el;libc;ltl'' x:l'i í\i. il] l, l '

azanban ennek a br:ti'la.i; a -|r'rnft.eír.iá{ 3il;'.,',;l,, ,,

kinyilatkoztaíá-sL,an tráti-ia, hascni, an, lnini' l, . l', '

ellene hareban' {-n:l-bec]r ugy véll, hr:g3' ;1 i,.,1sztyeppe népeinél a legegyszeriiblr ula"il'l-i-iett, ileinthogy a ,,pászíu:nlak a nyájá1ncl ,',' , :

jelképesen átvitték az ura-xkoej' ra. es l;,áll kra". ítr02) Í}ulber a p;_llr:ábalr annaii :i ',jeik pét látja, amelyet egy nruber e&ii einii],r'l, 'l,

gyakorol"A rnondák szerint a escdelpálc '6a

[. }i6;5';, , r ;

A M zes sziiletésénex< a {r*jelen'és riij l ,

ban az áltr, hogy a lnid.jánr fi_e{aetr_Jetrotr-, lr l

ad ját, az uralkod elkergette, mert a ri-,,:l

értelmezte á1nrát. B'zétt az ha-zájáb*, bl1iririilt menek,{ilní. El bh azoilhan mag;i.illl. t: l

botját, és azt meagávai vlt{e {58" Je$jt:: } i

rnonda szerint a F'{ídjánba nrenekiilt iM':lzc,,' ;

tornlocbe vetetíe. Gcldortre dobta; }.,{ zes l'

ott' ,,Rabságátran azonban mogkonyoiiil l

Reuél leáerya. és vizet. kenyerel vilt '

egész id alatt.'' (103)

! lr,!'l;ilr()n,* semmije sem volt, mint ez bot. &.taid

pt : trt.,z:tkktrl ragadott el fivérétol' Ézsaut í, ; -

i it|;ll!(lcl(()Zta, mint egy osztályrésznyi tobl--lleiet ae} tr,'l. 1;ir'ti részen feltil"** J zsef halál;l utan

r ;r l't''rliliik rninden hose rnegpr bálta a botot at ti, 1l111. rrrert akinek ez sikeriil" haza'viheti feiesé

. illl l1l;rliltdta a botot, és olyan ktlnny'erÍérl i. píe' i li,,'1, .rlrogyan egy kis bokrr:t h znak ki a boz t-i . rll| ;rz lt bot, amellyel minden ísteni tett végtle-, !l!iill;lll lrz ég és a fold t-erenetése v ge{' ért, ést'Fir!il t lt.rt11cr, foly és a brenniik lé'lo haiak sotr<;lsá-1 lttlrItr|:t i1ly sz l továbtl:

1illiL rrI rl1iyltt-lis Isten az els emLrert kik*rgeí-[e ÉcÍclr1*,!,i,l '1,1 ,',r kezébe vette ezt a botot, és rn?gmílveltr:=Lirt ,rrrrr'lvbill o teremtetett. A bot ekiror ln{ochc;,,,

=ll el. 'rL

t ;tl.I ittadta Sérrrnek és nemzets gének' r;rli;;iel.rt ,\l'r;r|rámhoz és a lr bereklrez. Ámíku.r azon_

t {}rr',l,,rrrr rttiltden tulajdonát f,ának' {zsáknak a,Jo-t{.l,| l'./l lt btltot is neki aclta" Ezután tort rit, hog.vli.i |;rLrrll, Mezopotárniáxra rnenekiilt; amikor át-

Él! ilIl|;'l ll()Z, csupán a botr l nem feled}eezett rnf;g,ár ,rl r'tlltl. amid n Egyiptomba merrt. Ezt a botoí,

ttr'rlt lr'It'rlClInei a kormányz'o házába menLek" ésE!littr ltt :r rrricljanita R-euélhez. o azután elii1tel-tc az{

l;

ri

5l;l

I

:l ll = r tlll!*r.= t tl,,u lX.ll-re

314 315

giil Cipporát. Egymaga azt senki fieffl ttttll:r r, ''l,Igy tehát a bot Reírél kertjében nraretcl(" lll|]' ' I

az, akit jog szerint megilletett. Amidon l{t'r'r.l i"' ,

totta a káprázatos botot M zes kezebcrr' ( ,,,,l ,

annak srilyán, és feleségiil adta M zeshe Z |,'., '' '

' ,

rát.'' (104)A monda megerosíti Buber leltevéscl. lrlrl, t

bot a hatalom jelképe . Elmond|a a bt)t csltll',l' ,

nek torténetét Adámt l Mozesig, amelytlt:rr .r |',,'

tulajdonosa mindig az volt, akit rnegillctt'tt

Jetr , ,,M zes tanít meslct'l''

M zes élettorténetét a bibliaszerkesztok k t'| k , ,, ' ,

vetleniil az amalekita titkozet után csitll'r,lr.'jeienetet élhettink meg, mégpedig Jelrti l;rr,''pusztaságban, vejénél, M zesnél. (II. Mtlz l i

Amikor Jetr , M zes derék ap sa, mitttl;rz,,l '

dákr l hallott, amelyeket Isten Izraelnck. r, l, ',

tett, fogta leányát, Cipporát, M zes felesc1l, t rI

tanácsára Egyiptomb l visszakiildott Mitl1;lrit,'nak k t fiát, Gérs mot - akit rigy hívtak, ll)('l l l

rnondta: én vendég lettem idegen országlllrrrfiát, Elíezert, akit azért neveztek így, l1l('l l \ !

rnondta: apám istene volt a segítségem , 1 ' l

vitte oket a sivatagba, Isten hegyélrez, lrlr,'ltáboroztak.

M zes ap sa elé ment, meghajolt, meg,('s{'l , ],

mindketten bementek a sátorba. Ekkor M,'-,elmesélt ap sának, amtt az Ű r Izraelvédcl t r r,' l,'''val és az egyiptomiak ellen tett. Elbesz ltt' 'r

fáradalmait és Izrael megmenekiilését a V,;r, ' !

is, mire Jetr azt mondta: ,,Aldott legycr' ,' '

megszabadított titeket az Egyiptombelick [, , t

Ffua kezébol. .. Most tudom mar, hogy tt,,;',"mindetr istennél; mert az lett veszttjkrc, lllIll\' I

vétkeztek''' (II. M z. l8,10,11) Ekkor Jctl'tr lrr l

és véráldozatot mutatott be Istennek, éS A t, ''' '''legoregebbjei lakomát tartottak Jetr val lsl, ir ',

Jetr családías látogatásáb l M zesncl ;r ' ' ,

316 311

, = letttl;t-.Iripotézisre vonatkoz an messzemeno

' .l-l'=';{'k('l vtlntak le. Így Budde Jetr láttlgatásá_=, ,l ltr:llt't't:k lnegtérését a kéniták vallására látta''..,,t, ÍÍllt'll( IIe ligion, 19l2) A régi izraelita vallás

: 'iii !,:Il('|| cr,L az állít lagos torténést, ,,az átt rést.lll:r.'tll tilrte nci megtérés legrégebbi pélcliiJá-

,, l. ltrlt ( l()5) A kénita-hipotézis alapján tehát itt,.::.'É .l Szilrirj torvénystácia el tt, a sivatagban

. !l . {llllil lc a héberek hitcseréje, azáttérés a Jáh-:.]=;.I i| ..kcrriták vulkánistenéhez". (II. M z. 18)==.:!,lllll rs lclteszi a kérdést: ,,Hogyan lehetséges,.: ti,| ;rlii kil'ejezetten a >niidjaniták papjaként<i i,ilrtt'l rttinden istenek legnagyobtljaként tiszte--.:l ti1ly i:l'1heto meg, ha Jáhve egyben a midjani_

' Mivel Színáj Midjánban volt, és Jáhve avrlll, ncm nehéz a Jáhve-kultuszt a mid.jani_

t, l,'zrri." (106)i ,r llrlllilt elbeszéloje a jelenetet a sivatagba, a,,.' -- |:ilt:It-hegyre'' lrelyezi, Meyer és Gressmannt!i.lll(l;I ti)bb okb l is Kádésra utal. Gressmann" , I I' t'zi ik:

r l \ .lc(ril és M zes koszonetet fejez ki mirrd-r t ,rtttil .láhve Ízraellel tett, de a jovore nézvei ',('llllllit. Gressmann szerint ez azt tanrisítja,' r tr'li, s már nem elcíre, hanem inkább hátra-\ ';zt:rz szerint ez azonban csupán a forrá-

=',l.,l'' l(iidésban torténhetett'I i,r ( ircssmann azt gondolja, hogy Jetrot l

,, , r. lt'|l volna leányát és két unokáját apuszta-,,'il ltiI lzraelre még veszély leselkedett volna' ésrri ,.'t'lZCtt volna magának rij lakhelyet' F,z az

,,!, rrt t:'ltk Kádésban kezcíodik, s itt mutatjiik berlrlozatokat.

l ril ir tnilnda neni játsz d}rat Micljírnbarr,r. l.zt's lltogatta meg Jetr t, hanem Jetro N4o-

lr.r1iy tt héberek vándorirt'ja Egyiptomb lrrr;ijlllt, rigy N{ozesnek a néppel N{id"iánbar l'iizclcbe kellett volrra érkeznie' Elrben az",/()lcS lett volna M zes látogatása Jet'r náiltl,l l65. old.). Meyer és Gressmann azonoS.!!il tr!,f l(rJ. ulu.,r. tvrEygt cs LJIEsslllaItIl azollus

,'li,rttltli, hogy az áldozati iinnep nem a Ho_

r*L; Színáj ísterr-iregyen, hanem Kllclésbitrr ;r i,',]r;;rl nlcr:t. \régbe' Az Isteri:lregyre vonlrtlu,, ,'jll)siiubi vi].iLrlztlit;'tsnak taníja, minthogy il 5lri'' ,

|ieg1r so1r i:lbo..:szélol ",i_ná.gr'lestrt

nt'' votr}Zttx [ 1 | r',,

Ig'y ri*lhi; r:l'{'lreliivé -' a s'z*rza alapj"/_rrr lr,

Iv'io;:.ts. ir,'lriii,.lne-ri*rr"'(I 7" oid.), az ill*lii: rr I'

::;i'íl"s;'!' ttt iill i*st-l k il1. a''d',,hogYan keli .! átr vÜ r', r t

i''L l"tleg t.civtlhlirntlgy: Gressnlanrl azt irju. .1,. li, ' L

|tn ebi-.-rr1i i-r c*íbtll érkez*tt Kádésba, hog1l ve 1, l l

;i trrapi gVtikorlatba (16E" old"). A nionrja" rttt', 1

i;aal l;sa}áili irliilk*ilt hangzik, egykor Ü[ltllt',l'r ',

r;lellirnLil'sii fi_{l}ndi'i- voxt, a'rneiy {á3ékozfutLiii{ ;' t ,

|eli:l- bevezetesértjl liádést}an {diressrnaiitl l t':

F,.l"r:t';'j ii4 zes 't'oriyvéhen átveszi N'It'ilt;l {r'| ,

íllli liiitr|'i a he lrer*$i rn*gt tésel Káttrésb:rll. ir], ' ,

tlji n:;ir citá'íí r*s;lt: '.Az il'&,'{ozes, akit istr-lii:itlrrI

{j:1'íji]i1' lil;t, te}lát a esalátltrlrté'ncti nronrJiillltL r L

k.;',Ürstlirt.barr {evci ;rlnkja. nem pedig t r[cltt l i'''i;i:;r." t Ll-l?) {[. m" ziit. old.) Jv{ever szerin[ h/i, ' ,

i.llln l-t:i:l'r n*m egyÍptc;irri. *s nem a látra Ll,i, 'l ',1

' lj,;l.r;t,LÜí, ;lkít*k' Jillrvc megn3'ilatkozllt ' l\ ]

i.,lti )' 'F-reuei tová.rb idéz Meyer i16i1'yyt-!lltii

iÍ.lná"l és az egyiptomiak pusztulásánál lovli,

l::,i;trl niircsen Szerepe, még csak fie-t-tl is r.'trrl,r

'r ii*si jellenr, melyel a gyermekkoriírtjl , t

ft!t*ielez, a késobbi h'{ zesbol teljesen hi;i lrt 'lez ist*r'r einbere, a csodatevo, akit J hvt' t,.'tt,,*rcjvet ruház fol...'' (I' m. 49. old.; Meyt'r l

irr*rrqj ebhez hazzáfuzi:,.l'1cm vitathatju}' el a benyontásl. hogv ,r l

'

niid1;iIl_relÍ l\4 i .ki a hagyomáliv szr't rrrt

gy t áliítot'L ;l''i .i il'l!l istenekétt(tnint a í']ri] t'i:ttl,, 1:l';'i:l '"_ il.iirhlias egyiptorrrIrilvaltrll:;i i.]lii1{}ii i!!i..'i, r: i.i,{:i):}"':;'ltil]1:!fl trri.i . ,'

tt '.'i]-l';'ii:,,!lui.li ;'i. li:l'.,:'liíj_i-ll íll:i:,.lil, i;ii' ,r' l,1 ]" :]

.i't i:,ijt-ri{ ;. l;:i;ljirrrr hii;ztstol 1''i;i11 ti;1'1 ;: , 1r ,l

'rlt, i.lllltl- i::{ i::ll""flL*r!'![:s islen, Aton, ltz i:;lr'rrL,

ilenlorrl !, "ltihvétc:l."'' (i. nr" 49.'50. old.) t llt:lt l '

át h4eyer t-eltev sét, hrtlgy a zsidcrk nlilrtl .r l

tr 1érkezok, mind a l(ánaán és Egyip1'rlllr |',,' ,

trjrzsek" Kádésban rnidjanita befoiyirs lrl'it r

i,

," 1

lr,ti'r,

irll

''zlilrll'l l"a ksjzcs lrai}ásu' '}írhvo vallását,;t'l t'trítlgarl ja' a ":sídok

nregténcsét Ká_

,,,t'tiltI ithá-i a zsí,l nemzet két illi(o1'o-

,,il,ll,

l l r i" t' 1 loti i g: az E g;viptcl rnlrol ví sszalér:te Í,;

_

, l.'li r szcin rágen ;"rleg[e1epeitre[| Lijrzsek-'lii'{)S',/1á5í-l- lzra*1"'"a és a -í dái"a az,onbari

, ,t l'isiltl{i lrá'1-tá1tatiir'l!',!('' Ittlg}/ az Egyiptornb l kivándclrollr',l'l;'i li cl késcl'hb' az egyiptorni rnonoteisz_r, tttl t':lt .rá'las;:lltli;i: .,'.tuosy a vallásalapí_

:' ,':l l'l'{is;:i;iik'rs llii:pe eg:r' íoikeles alkal_l r''Vltitel<koi' leráz|ák a valiást is, nael'rletill i1l(ll:totf 'i.q:'liiil Ltg ';aiiásá{')''. (1. nr" 5Ü'

|. i :;í! tl [l j,;L "':

t:; l ai:ii"1ln a k" részi*tes rneg_

1'l'r'líé'La aiap1áli {r.i,vábhá Bin Gclricn"

cg.lilr

Ii,,,, l'il'iin * ietL'=','él'i líi]É:.'' ba{i]ZÜs ha.[á{a r-:.q

r l, 1, i l r l l -rirrri i !li:.;. ;r.:.:,llzeril,'l1, 5;1 1;1 lfl I "eg-i;

' l l l .l clll lá't'o i': ;í.-:r.li í'!'l l rn il':_{*í 3.nnn i':_ eliÍ ollr rI cg,yi1ltcl:li;'|i. tijhái i:z ilg1iipi'oi'n'bili

,', r' t'i l: ;:,t' ru* g.i; i.lll ; l !itrztg:t *si il'n ;ivÜZ éííi.rl ,, , 1l i';l. \jÚa\ii..í.i!- L -- ' iill[r;_ir r'ze k a J'áli_r,'l' i'i:.|íi.. '\|',}'g),:1 rÍi,i]1: tii!ir*. A;. uttlhili':l rlu]l['irii!'jl, |l ri:el.,ri'l:i;r.iLitéi]jlj .lZq"-1'{i-ipÜ-íi'il;'rtltil

rll,ii

tl

,,,1

', l l l [ ]'-'t u iás'h:,';L l'iil' rl';* t'' ili;''n1lri:n;lilrz-. i.ll.n .

l,, r r ltli ,l:'.é.,tíI !:rl'{';lí''l ;1'..,' l1l i:i li'r:ili l;l';l l-:tiilt],.

,, .,,liti illiil[l,.::t' jlli,i.:':.i,:: ','(ltl'l,v',,

,.:lrLl ili l í;,' lti'vtil,:rrr1 jl-;lL:.lli' il,,*.:!:i. ljí.l.j1f Í'ia'ttll, l-lo!-Iy liir'r:uc|

'ir;ri] llt i,:ll.ri'l:-:l" t'r:j'ir:p.r:t'esciix' '{ ai;lll e;lok Íc_

r ( ) r r l ; i r r ti l{ 1.ts nliiiie.il;r*l.i:i'' M oi:esn l'irrll lt:Írt! riniiit- a'p s, és tteln mint. _pa-p rnel]í'l,,rt'lhcz. Anniik a i-'r1*ytlck a hiir'*msuoros

l'rlrli:ri rtltllrt!ui.rtlll. hog3t 'l*tr ap sl':*ut vitrte

lt9

]it'lz ;llil'i;lr: 1*lcslí:Ei:t. [)ipporát. éS lrr_'í lr.r

..r".1:i;:l i irriiili:l< is rre;lr a.z cgyuttt,; ;r it'. ',r, 'r;r';iriltsiil: ".\riosr ilmcrieut li:i tr,,

r--rr :;ii'i iiiiiliir,rralai;b''. Br-rber ttcn.i l, i ,'t'ti,.l.;:,i::tt:i;' I'l'ttnira rslellliez. \'i1.t,i''l1,,,"', ..;t ,:i*,r,;;.,ili il,iltrtu;sr.of , nf a jd ltr,:.is,, r r

,.',; .,.:;r,itirir' i*teiy ei:yilr';ini. i':lr ,rr

jt(-!gY al izraeiitrikiii t. r' l

air;.ijs llil:hítn_f ,.:li'illlir,,,;; !;,:,t" !!r,:rl

il r.

','.r iL l.l.iri;i:; i t.lz-lL. {Jssze'ilii.rl,il'.lir sr:l irlváiti:t ilív';' ígv { l,

ll .i'j:';li l'll i{l'i':f ll;l'; tÍ1*bel' t,;iiilil; ) r j''! r'. ,. .i ii.! k: ".

i'ilis ur')i-ir;tt is iir!(,rii!)rri:r r,i..'lri);.'r::11-rr.)11 ti-i:r{. 'Y airwe Ir rvii , I l,

Lrr ri,J iii"ti;t, l-iic Kq:nii.cs" ilnd lh;tt .l r'lr, , j

rrJ::r..' iirr. ilirir*r: 1 i2l iF;r,;r iL Ir

.l' i:; jr.::zr_lk Íli" irtlg1' 'jiilr,' -' l, r

:;lit:,,.íiti.:t i1,{ i'ifllU i'{.'l :_ l".I,rlir ii-.'1r.. i TJr.nbCi iril|;l,5iti.r ;t li r i,iii ilr.iq; llitir t,s a i^eliit*.-[riil;[,-.,r.i lii ii ;: t:i i;,:

;:i;,-l:l:l...;'a:l]l!3:ir. iiliilÍk iul;:itill',rl l

ijj':'''il|;;i. illitti krÍ'ejc:zést. ii'r_nii:; { :r

';.]:i;iji fri7,(l!'ilLiiii- i1i]ililÍ}-!l[i}rVi ii-lilil rl, r

Lt.itir)ili((. . .

'', i-,;',,,.,j /.,i s I ;r ir- t.r :].i,- k ;.i' . {- i i'.'ll s, r r l, r r,,

t.''.i;,a.

i ]liiiil.'';1-ii; i\,'!lio:i:_' jit]vÜ il lltili,','irilliil'] íii. ivtrc:.l. jli,1:i) ílI tiii'',l ,

:{ ;Cil,: ,L!; ,.li,. l"i,i.'cr. i 1:1., i, ,,,

'rii lizijt |,-;'t.gl.;igji. ili;ir ..,si;kklt r l', l,

',:.,rlgiila.1'bart. s rir,'nt voil- r*iir':., rr!

;',,.:i' ll r'i.liliLsrir':gíikL)e"' ilil} ,'' r,l,.. .,;',,' i trrli ir;,il-l es I{i'tstliitii i..",r',',

, t, ...,. i i.i, ; ';i t:. CS;rt {a!S r i"ri 1,. , ,

i .-r :,, r :.:! i r,L il'l i';;r-r.:s i;ill ii':t v r r i i,.ir,, '.ir,lii i:i'lr"<. {i{ lrlir{ilii;'rl. i,

':' | |

t .t ,:,,:,;

I i-l

, l rl L':, rlt logyirsrl.otthk cl lr kiizils tkezc:se-

i,, rr,'1 llcrrirrtltt/: eierre a siil.or tlliiljdonosa:t, l I r ll,'rlt: iit rrr'lg kiil rr. ltév szerint ig 111g:gcnr-

t, . , (lr'rr lritrtgs l,voz;ta, htrgy il sziiveg lie lyes,l r1r;,ttl llc!I l{-:hcI s;lo lzrltci ."áll.ercsér(il''.

l ' 1' , lr lrtru,y l'4,jze :l íg\'ki.]f illÓg nllllt Lrlls./.-

l '1,,,.,;1;i11[..lei.t'i-'n;ik. lrog1 a Színli1 istcn_

r! , , l,r li'vii ls{en itzotl{-ts Lu, ltvilk Is[enevel.,l,t li'v,li lsten itzotrt's Lu, itt,vilk Is[enevel.I ,

',, lr'sl ..viirakozo elrlekt:ztlti:bctl" iil'iztc.',, l{':it ..vii!-i}kozo elrl kt:ztlti:bi:tt" iil'iztc

l ']( ll ill'l-il , lrog1,, az aiyilk istelle lnegtÍiÍtjir-e

l' Ii,'l\ ' il lllegsZabac]ítást az eg}'ipt'onriakt l.

r, ,,'r cz lciie tett a inidjhni pap gondolatlile-, rl,rir;r'r rr) , ugt,v a Milzes krizolte ilt:vet at1

rrr, rtl' t"l. é)i ilz iii|dn áliai ke,;jvr,jtokhez liirleno, ,,,1r,,'.r. kcil -oi:liti; e7: a vlii.isr.)s brliitiis ko-

( l i]) Atnitlorr Jeti"o a J,.erencsés k'ivtltrrt_

,I

l r llitlli-'t' Szerinl . iií:rit gC}ij(trolhiitctt. hog.v

i ,''l' t'lilttvils ezt' a kiválaszttl1l népct j\4idiirn-t'lirrtyi_ls ezt a kivá1aszl"tl1l né;rct li4idján-' , lllit'c tudrri; eil rI a"rltl''t a }iébercknel: rneg

r rl.tt ts" hog-v tik is részesei iegyenck Ll7'1nae'l |\ lILk. Ám ilcm czel(;i polliikai i)leEgondo-r .r" ll7.0l1C{ rnitgii'l hirtott oi_v nrél.vcri Jetr rir:

l irt.l'Ili ill íS'ieil k*it t'ltla a Szírrii3b(ll, és halaci

'' ! t ',l/., goiicíoitrm - íl'ja -, ll-mi aZ oregei] ' t r':lt'rrckkr:] tlriii 50k nlil]ilcni megéit, leny'Li-

,'z riittzgíit{lr incg a SZíVét - a héber [M zes]

'' r r r r ii I ur r k I sterr cs;ik olyk or-ol3' li ot' t'atto't'-

i rl .rzrlttllaÍl az éitikrt lrilt, és a rlcvcl is feltár_t' lr 'rrte t'Ici-il, hog;' .láhr'e hata'tnlasabb tnirrdert,rl'),',, l,r';rirurl< a szitvegniagvarazatit Bul-rer alap-

r |, r rlrcIi itz tllvasclt ilnnak mcgcrt sÓhcz, hogy], ,,,.tltlll}" ;i 11irn{ia ellreszéii!.icne k vllgy a l]ib-r,,1l ltt'k értelnrczése' aZ cscillénybc vetctt szi-

'tl , l,rrllitl1rsával hogyan kcpcs isktlllit tercl_r}te-

lr

--,-

A Színáj-hegy fekv s*rol is megclsziik a vltll:r''l '',,véleménye.

A Juliarrus császár koráig ,lisszanyÚilo hll91 ,,''' ,,

rint a bibliai Szillá.j-h*gy a tuiaj,Jonképpeni S.'',' ,

geten keresendo. ilellin azonban azt tartja, lrr 'f i ,

féisziget minden rés:ével szemben ketelvcl' lll( i!|

Elképzelhetetlrn, hi:lg-v Nz{ zes a épét 0l-'(' ,I

sziklás s sir,á'r tájekra vezet|f; vcltrna. Az íij;rl'|' iazonban 1'elt"edezl"ek egy rltvonalat Szuezlill ',t

valamint egy utat Szueztol Szartruttla, atncl\,, r, '

bányák gazdag terrnékeit Egyiptomba szállilr 'tt 'tfa és ciszterlur :lotrt ott, rnint jelenleg' [,elrt'l,', ,''

hogy az izraelitálc a Színáj-félsziget déli rcsz,'t' '

tak Egyiptotnbdll Kádésba (I\{oritz. Gresslttlt''',lin 62" olel.).

Sellin mégis íigy r'áli, hogy niirid {zrael lcrlii 'rl'ihagyománya (trí' Tl4 z.2,l5), mind a korlrhlrr |'"lások {Eír' 5,4) (l. b.Á(:z. 33,2j kjzártái<" hr.tl} ', I

mi Színáj-hegyet'' a Színá.j-télszigeterr keI'es:'rrIországában kell elhelyezni. A Színáj_hegyr'rilgebbi ernlékek ugyanis az Edornita_hegys,',' '' ',Ir4idján rnellett sz lnak, a}iol vrrlkanikus ltt'r'r, l

tak, ellentéttlerr ir Színáj_télszigettel, ahol tttrr, , ,,

kánok.A vallástortériészel,' egy csoportja azÜttb:rlr l ,

nyékén kereste a Színá.j-iregyet (Wiegan(l: lr rr 'r] l

iom Sellinnél).Gressmann hangsirlyozza, hogy n m létc/{'ll '

rlt, amely a sivatagon keresztiii Szueztijl K',,1,tett volna" Jtillehet, az rijabb kutatások L'./('ll

'

egy karavánutat fedeztek fei (Trurnbuil, M ri,''Istb"; id. Sellin 63. oid.)"

A legtobb jabb nérnet kutat arra a lcll, ', '

hogy a Szináj Arábia legészakibb részén, ltz .\ | ,i

keleti oldalán, az Eq.lolnita-hegység t1(:li rrt,,tkeresendo (Bek*, (lr:nkel, h4eyer, Grsssrrr;r',',Sellin 113)' Setlin szerint nagyjáb lll-littClctr ,rIr' lL

hogy a legosibb izraeli hagyomány Szt:t'itll ',

lehetett.,,Ebtlen a rnazzanatban ugyan i s I I r,' r'',

lenne sz ] -irja St-llin - n rn látok cliint(l l,r',',,(1 14)

-rl2

vct,;tigban IstennttI.,''s t l (í t l i p{tr YtC S0 Í{}t o k,l Gurczis-Tora

lr, 11'' y11gy Isteri igérete mil"lt Noérrál és

';11,y lstefl kilvetclmérrye rtrílrl' ;i Szírrlr.j-

l' il'e.ie zésre..rirttlrtll-sz<.rronga-tták, ri.jra és ujrii a sztjvet_rrt,rll Arrikor viszont nem engedtlmeske-I i )\'('tclményeire, a torvérr.vre hivatkozott'

,' lrt'llcl'[il llerit, és egvoldalri kotelezettséget

,, ' lt'lliigtls szerint a lizíiráj-sztlvetség nem aZ

t l'rlrve tll hím népévei kotCItt. I\,4ilr a terem_rr {chitl rnég a tcrvényalkotás, iiietve aI rrrvilitl'kclztatá's el<i{t - szerepeinetr< az {rgy-

, !|('/lS-l]itrancsolatok, arnelyek Adámnak,i I '' .rlnirrrtrak szoltal'.,, t'l:,ii parancsolata az Adamnak sz l , a

, r rrrrurtkoz tilalom lehet" (L NI z,.2,16-17)tr lr {i:ltct rnásociik paranesotrata így sz l:

',i rt'll clhagyja a térfrri az o atyját és az o' r:,'r',l lrt)dik f'elesége}iez;és iesznek egy testté.'''lr

1'rrrrl. tls írtrs (midrás) szerirrt az Ádámnak sz l'r l ,'1r1'7[g volna a T' ra kezcleiét" (i\'[int ismere_

, ' l l, ( )llyvét hivják 'f orának'; -Isten kiválasz-,',,,t rrrittt késobL Ábrahámol; Ádám felér M -

,irir l lt'tt:tt parancsolatokat, nliután elhagyta a

rl ,zirvctsé$et k [ott Neléval, ebben liét pa_

' '',lrrl t'l(í. (t. futoz-. 9'1 7)

'I l ],,t'ig t'íz neltizedék csupán n vényi eledelt:' ,l, 'll (l. Moz. I"Z9} tlz állati htrs élvczet re

rr . r r l t'll$edélyt. Eizt azonball lvl<izes korliltoz-, ,l , r',zonI tiios voit oiyan hirst ennic" arnelyben, , ,,ll lt lclke, a vére . ,,Csak a trust az ot eleveni-ll!l ], ll() cgyétek""" (i. Moz. 9,4) Ugyanakkorl i,' ' l,'trlt i:mberi vért cntani: ,,Aki embervért,i t r'11' clnber áital ontassék ki' ' .'' (I. M z. 9, )

tlI

A hét Noé-parancsclla1.rrt a regeblli lirrrvénynek és netn kinyiiatkoziato{.L Lllt'verrir I

Abrahám sokkal nriigas;rbtr sr-ill1ii. 1lil t,,,'lépett Jirlrvér'al, mint Adánr és j\'toé.

,,Annakl-eiettc ll'tonila lsielr (!1.iri!ri,s: 5 \ l,;,pedig az en szovetségeu1et m*gsl'izz*rl" {tl ,

te utána<l az ne'rnz'edekei szerinf'

lt

Ez padig az étl szol'elségenr. nr*lvt| lltt l' l , ]l

fok érr kozottem és ti kozcittetek. és li l(' lllmagod koztitt; minrlen 1trfi korili;:ltcíiiit',,l', I

,,Es metéijék lcrjriila ti |érfi tesíet*li biilt rr, l

azLesz az én kijzottern és ti kozotteí.ek r',il It, :', ,

jele.Nyoiczrlapos kor1ltran kijríjlnitt*li'c,;llt:[' r'' t

derr férfigyerrnek nenlzeq"1ék*itekné1; a}'itt tr,i, rr

rab'szolga, akár pénzen vásároitat"ctt .;alílitl, l,aki nem a te mapodbol valo"

Kijriilrnetélietv n k orriln: e[á]t'esscik a i r l'r',, r' i l'tett és a p rrzen vett] is orclkkéva}i BZÓvs.ll il"l,,ri ]

szovetségern a ti testetc"ken'"' {tr. '|n{oz.

i i.,t t l

Míg korábbair a szcivets g jeie a szívári'.r,,ritt a koriilmetéiésl lekinti testi isinirl'nek ' /\ L , ',

'

torvérryét lréberLil miiá-tclrv nynek ni:r,,t.zil,szerint Abraháin koriilrncteicsél inag;i |5tr',, ,

- A másik, az l.ltl. ákédti-parancsillaa" ill,' l,1 ' lr

Ábrahárnngk, hogy fi1rt' Iziákrrt" égi! iilil,,.,,'r,,lnak foldjén egy iregyen, melyet dstcil 111|,Lltt,'r,

za' Ez Abralrám probat tetre volt' {s[ennck , .

azonban azertvolt oiyan jelentos. n-icrl. itt 1.,',meghatározott, nregszenteil heiyen áldllzltl,,ta helyet az ,,Iston láthax. sága {Jehovlt-irl''tnevezte. (I' Nlí z" 22,2-i4)

A Genezis-T rábarr még nreg keitr emlí{t'r,' -

get Jákobbal, amelyben étkezési, jcgi Lirrr,r r'r

L

tized és az tltod adoja)' az oroklés, a torzsi lI,r' ''a levirátus tcirvénye, arnely szerint az cllr;rIrfeleségének a legkozelebbi rokcrnnal kell lr;i,' ,

nie ha a férj ut dc'k nélkiil halálozol{ t'| \ L

E 1rkédá a Í"eláldozanrlo mcgkiit zeso az áldtr,:ltluta]/rs Izsák n:regkotozé'serr:. (i' l"iriz. 22,9.;

324

. r :;:';i p, k ii t'csi rrapok és végiil a háza ssá gtoréslllr'k. (,trilrii und ca.riziru [Sziná"| és Geriz-I/ olrl.)

II

l,rtli tijrvétryeket ' arirelyeket l]in Goricrrtl,rirryvc: ,\inil amd Garizim (192,5) l'oglaltr:llllliltikus íriísok az elsci T rának tekintet-

,l

','rrttl lrz ,"osafyák Tdrrájár l'' és ,,Mozesl'' '/('l{Ck' h,nreliett helytál} az a v lemény'

,' r',n " ,.amely szerint Ir'[ zes volt az egyetlen

,'' l' ,'r't'sz[íll a Ttira adatot{.''' (116)

el tti parttncsalatai

I r'yiptorn országában (Micrájim) M zestol,,,Ilrttlkat' kapolt' {i. MÓz" i2,2_ben a kinyi-

\ I''|lcsl]ez s Arorriroz így sz lt:l,,,tt:t;t legyen riéktek a h napok elseje;'" 1..lck az esztendii h napjai kozott."

',1','l' szitrnlálását raint tclryényt a rabbinikus,

' ' !i'\' JclcÍxt(íségrine k tetrtotta' N{ég azt a kérclést,t' l' lrrlgy a T' na miért nem ezzel a szakasszatr' lrlii:t'l hag_-vták figyelrilen kíviil a Genezis_

l ' l, tlli tiir'vérryek }ráronr pariLircsolafot íogialnak, r t'71'[9196 a peszách-parancsolatot, a kovászta-I ',

r r lr l lcso]At'/}t" az elsosztiicttek í'elszente]ését és,r tll N'lriz" i2.i3) a kivonulás emlékére.''' r'r ttyllíll1 nrég Szináj elotti parancsolatként tart_''' ', Ntlir1t-parancsolatclt a Márá_sivatagbari és tt' 'irtlrltl)-tor.v nyt a manr:a'álciirs bekoszontésekor'1 | ')ir Szín-sivatagtran. A sábbát parancsolat a

, , 'l'll llc!{yedik tcirvélrye" ,{ szomtrat rnegtartásil_l 'r',:il ltz izraetrii.á}r c"gy k siibbi aclat szerintl'l( l 'V'L: cl-trlilir1ttÓ, 95. o1d') a Srín-sival"trg lakcrsai_

: ,'lrr;r rit. (lX7),,'il,rrt lll0$ Jetril-T rát is erlrlít., j llehet neÍTr aZ,r ' tIt lt"lrri, a'z;i1l s adta M zesnek a tanácsot a,! r,rt;rsiilir. (l18)' 1, ,'i.lt:( anrint rnár említettiik''-íetrÓ látogatá-

Sakor a pusztában, az Istelt-trregyctl llrrrllll;'rmásoclik konyve:

,'Es lon másod napon, l*iile MozeÍi íltr r,'l:' i

népnek: a nép pedig ál1 vala lv{ zes elo[í rr'r'l,IrS a mikor iátja vala lV1 zes ipa milld ;rzt

néppel cselekedék" rnonrla: Miclcltog al" ll nllll l,

cselekszei; nr{ért illsz tfl egymaga'd, rnintl ;l '

pedig etrotterl áll reggeitol estíg?E,s morrda M zes az tí ipának: N[ert lt irr.'1i l 'r

tát-tuclakolni jiin kazzárn"..'' ({{'M 7 l|l Ii i

Es Jetr váiaszolt'a b{ .'zesn*k;,,Most clzért hallgass az én Szavan'iri!" l;lll.l,

néked és az Isten veled lesz" Te légy a ni:prr,"I.az ]sten elr:tt, és te vidd az tigyeket {s[t:lt t'lll''

Es tanítsd oket a rendeleiekre {5 f6ryc1;1, l r

tudtotokra aZÚtat, a melyen.járniok kellcs;t l, r,'a melyet tenniiik kell.

Es szemelj ki magad azegésznép kozui tlt l l !

férfiakat, a kik girtilolik a haszonlesést és l,',l,l l

el ljár kká, ezredesekké' századosÓkklt. t'tr' '

és tizedesekké.Ezek tegyenek íté]etet a népnek mtnrJcri i,l, 'l',

M z" 18,19-22)Es így tett M zes, és ettoi kezdve [í ttl;tl,.'

fontosabb kérdésekkel fclglalkozott'A bibliai eltreszélésnek ez a része tett:l{' rrit l', l,

a Színáj-hegyi kinyilatkoztatá.st.A sorsanalítikus szárnára ez a torténcs k ii|, ','

lentos. Itt morrdják ki ugyanis eloszor Íélrt','r r|' '

hogy egy indulati gyilkos - amilyen M(izt',; ', '

elott a n p sz sz i ja leher, és iogi ki:r'ilt',,, il i

ellenére isten elé viheti, hogy agyoniitot{ t'l'r , '

A sajátos kapcsolat a torvényszego Ós li Ir ri ' ,

a gyilkos és a bír kozott, olyan kitpt's'l.rrnézetiink szerint csupán sorsanalítik SlllI r'I tlr

A sorsanalízisnek ezt a tételét a Eiblia itt szrIrt, l

ta. Ezt a viszonyt késobb még néhany s;,1''r'mutatjuk be.

Es most kovetkezik a- kinyilaíkoztatits irr;r;-'Jáhve éppen a gyilkos M zes tján kiit lt'll,,''',szovetséget Ízrael népével.

1 1.1) )zl

| liii l,!{ iiirtlc trlind az egész táborbeli rrép.

.l li i n-y, ilatkoz ta.tás raf u

!i ti lli.|(lllilp(ln virradatkor, nlennydor gések, vil_i , .rrríi lcllrci lon a hegyen és igen er s kiirtzen_

i. ' t,' Milzcs a népét- a táborb laz lsten elibe és,,,,,! .i lr(.gy alatt.

'irr;ri-hcgy pedig fiisx.ciiirg vala, uriveihogy: r z I J r ttizben és feinregy va'la annak fi'istje,

,t'rrck fllistje; és az egésl: lregy nagyon reng

,,z;rvlt nrinclinkáhb erosodik vala: M zes', ;rz lsten felel vala néki lrangosan...'' (II.l,))r',rr. 1laratlan rendezés!

' l,''' ;1(i a rendezést vezeti, szakmájának rnes-', rl,rlktlztatás jelenetét a torténeiem színpadánl, lit'lttc hatásosabban megrendezni. A n p féitrt l;t^tllen állt meg a távolban, és k rte M zest:,11 r'cliink, s mi hallgatunk; de az Isten ne' irrrrk. hogy rneg ne halljuk." (il. M z. 20,19)

|, rrr 1'r'iit rte a n pet, és M zes vátrasza így sz lt:li, l,'l'' lllcl't azért jott az Isten' hogy ne vétkezze-

i rll'r ;rzcrt a nép, M zes pedig kozeletrb méne, 'rrt"lyben az Isten vala"" (Ii. M z 28,2A-2!)

, ;rz iisszegyrilt reszketo nép SZeIne tráttfuat,r,'liilgií hegyre. az égnek besz lve, nTennydor-,'ir;tltltng kozepette {'ogadta ISten Villaszát.','r lrcszt szerint ezt kovette a szovetségkotés

,,'I,r llkoma.r! ,','ii rtap kora reggelén M zes oltirrt jrllitott fel

l ! l , l llill cs tizenkét enrlékkovet. Iznael Íiairrak'!,|,'z;ilrak ég<i áldozatokat. és irlrla áiclozatul'1",'irck az Urnak.t',',llll vcvé a vérnek |elét' és tolté a meclenczék_l rrrlisik felét pedig az oltárra hinté'

'' r,'r,t' lr szovetség kr:nyvét, es eiolvasá a nép, ,'li 1lcclig mondának: N4ind'ent rnegteszíink,

i i l lt;tt'.tncsolt és engedelrneskedtink.1', ,lr1'vcvti 2 vért, és ráhinté a népre, és monda:

Imé a szovets gnek v re, rnelyet a' {'.lr ki,{, 'lrnind arna beszédck szerini."' (í{' Mtlz. l,i

'

A szovetséget tehát vérrel kiltst|$fu1 ',li;;1;;., ,

és a nép kozcltt: káini_sza'kráiis rit.us. iJtril,'l i,

,,Az osrégi Keietrol kiilonf'éle szelz,jtli:s|'.o,]rilnk Isten és a nép kozot1'". anli visrtrr1L i; 1\, ll]

tortént, aZ tobb mint rneg}ratá-rrrzoÍi' s:,:iilr l'r'Jáhve politikai, teopolitikai egység-Lre li:1'l ,

beliil a két fél rlgy viselkedik egymással" lllrr t

vándorl kozosseg és aniulk királ;va (trlelti,!'lNoS, a vailástorténeti irodalorn azÓrtblllr r,'

lezi, hogy val ban M zes r,'olt-e az, aki n 1i.,''Izrael tizenkét t rzsének a szovetség ,l. "íiri,,, 'totte.

A bibliai ellresz jo isnreretes felÍ'cgás;'o,,,iSellin ellenv lenrérlye'

,,AZ, amit sokáig heiytelen l M zeil ilt,'l, i,

rnrívének tekintettek, ma1a. a goirdci;.ltr. l',],trstene, Izrael Jáhve nápe. ez vaiÓjábail .ill',l ,

'

vissza. Nelci sikerrllt. a régi lzrae}_rijrzseltct l, ll

bevándoroltakkal vallási kcaií*idrban .JliJl,,'' i

ge alatt osszefbgni, és az Él^vailás ellenlrll;' ,'

legyiizni" hogy valan:lenn)/i tÜrzs Jahv t i',' ' I

ként.'' (i20)A tizenkét forzs eg;v*siilése J zs*á o'.' i,,.',

hemben tartolI g"vííl sen tortent ({í. .lo';':itii'ik'or Jálrvét az onáliio (autochlon) tlirzsull ' i

lJuber szerint azon oleiratclknak, aln'-,,r, | '

rész felfogás íárnaszkodiii, nincs bizorlyí{. , , ' ',te Jrizsuá nem ,jj szrlve|ségel i,"otot|, C:{l_ll)]i i| , l

séget ertisítette rneg.Íáhve s {zr;lel k,"r.l',ilr- ,'','ta már fenriállt. .,Mclzes nlegaiapozl;} l !', ,'

sée] - ir.ja ', s ve1e a tizenkét torzs r'trltí ' ,

ebhert a :;ztlvetségl'len egyesíte11 t312g1';ji; L lr,

egység nek" (l2t)Butler értetrrnezése alapián ',il ién3'*,n t, r'

len: ahogyan a tizenkét ltobr-l] {iira ri!l:'r 1, r

egyesii}r a népislf,ne kcriii. így al;lkltIi ;,'k t torzsbotr aZ flgy Ízleei" i\mi iLt 3Z il';l';li', l,

'

pekérrt jelenik meg" aZ lv[o;*s elircg;le l,'"i;,'.';,, ,

ténye'" {-l22)

l Iit:as, a t{jrvén}'hoz(lI I i ltttrunr:sokst ( Di'kukigu,:;)

i , l ]r Mtjzesnek: Joij Í'bl i:n hozzrint a xlegyrr:, !i ,,I t l'.s lit'ltclonr néked a ktjtirbiákat, es .r 1,:ir'

! |'.ll.lll('S()lll[Ot, a melyeket írt'a'm. [rog'i i'i.;,'.rL,''

.,;rr r ttt.llr! r r l l Milzos és az szoigá-ia J zsl"ré. s lr::1llll:lll;

, !.lr'tt lrcgyére.,, i rr, l. ;rctlig nronda: Várjatclk iti rc'ánxl, míg, ',''l lr,,zzl'rtok: Ímé Áron és L{ur vele|ek v'tnnLlk;

: tl.ttttI íigyc van, o hozzájok rrrenjen.

' ' i,IIrri'tttl Mílzes a hegyre; s t'eiho borírá el a, | . ll('llYVCÍl nap és negyiien éjjel r'al:i ll4'-iz*g ;i

.. r I I Lil(vt. 24,12-18),,, , tI I;rrrk ltlaradt szovegÍ"eldoigozlrs a'iaí'3án nlii-

, !','i'',ltt'k kellett a két kotáÍ:lát klfara'g-iri.l és i:' i,, , , ,rrlt'. lrhhez ne g,vven napra s egyr7g11 f352;1-

ir rl l. :'t''1lc' Gressmann szerint Ír ÍnÜÍ-]dii legrégit'trr,,,, l. ',,'tttttliI sern tudoti a íorvérr;rtiLb'lákrd;1, h:Lneryi

|, ' . ,rll;ltl kapott Í"elsz lítás1" {stenríj1. íZ Ve'!i ;,'

,,,, {l'l)! l l r',1lltt'artcsolat a rn zesi idOk mai"advá-lL1'Ll-'

:. . rr lt'1liítl s erednrénye-e?, i r l,'i,lt'sr'íjl eliértl*k a néz*l*k' A','aiiástcrrxéci*

i,l,,, t,t' lr 'l'ízparancsolat rnozcsi err:dete't i":ga'cljar,i,r'lt ( ilr:ssmalln, Volz, B:lber stb"). kfeg ]"e11

!,r' ;r.'r,rrlrrn azf is - arnint Voiz h;lngs tr;vorui;. "

.. ilr:tt ',/rlVcl] nem feiel ÍT}eg $ Tízparancsola.t *l"erj'e _

! l l'tt, llll l)lirhuzalTicls héber szov*g l ''ezik, mégple-!r l,t,,' ]()"2 17-lren' V. Moz. 5,í,'--2l-'nen ell ;i. l'lash::! |''lll' jll i. sz. utárl 100 knrilli cgr'iptr'rtlti i:lli'_1o

. g: ii 1,t,'r'tlllbi héber liézira.tlr'ban. ( l2':{) E'rck ltr'"llll'l

,,',, rt r'1,ylleVágnak ug1an, dc a negycclik r''l;.t 1i.'.l-'"

i ,:!,Il!, '.(,l;t( tt0m ii1]ollL}S {Vlnlz1. K"ijhli:l' it 'l'í,"1lll'i'.ri-l'

, , ,,,|, lr l Mrlzes idejér'e tesi:i" j liehet llt]tTl \'t-'rl-:ll :l ri

= ' t,,.'r'], szcttrélyére' .il,4asolr így [r"iillip; ;l,-t1'l!lr

!.,ti,ll!{,,lllrt tíz alapeil' {' si:llrinazn':r[1a |lÓl'::;itíll,. ' ! , 'l,l l Wcillrar'rsen régeblri istrrotrája i:. {J ?1}) llll;l,:i, i | 'r,), lr:lrctetletailck l-llntoi.i.a, hogy lJ'.i,,' )i :',r i,

328 ?')o

ben az osí idokben itryen magas szintii i:lil..rr | ,

nyeket támasztott volna.Buber szerint a Tízparancsolat feltélclcrl ,'

kotést, de az nem tárgya. (127) Szerirt[c l;rirr'kozotti vérszerzodést korábban ktltotték. t.', rl t

hirdették ki a Tízparirncsolatban.

',Aminek rnost' a flszovetségkotés ui;ilr| [, ll Lkeznie írjlL Bribrl '-, a:l "íiriiv* l*iráiy [lrrcl'.'l" Il 1 1

, ' ]

cio"ja. Ez szerintem az egyetlen osi mozrirrr:rl .r t, r

nek, hogy rni az, amil nekik, amit {zlrr,..lrr, I

mindenkinek Izraelben tennie kell... hogv Lr.il,tnép, Jáhve népe. Ahhoz, hogy val tran ti7,(', ll' |' ,

v;rlotran néppé ketrl válnia és fordítva: ÍíZ Ll{tirlil ri ,

a tíz szÓ.'' (l28)Buber szerint elrben az értelemLren a '| iz|, ,' ''

sem hittéte}, sem erkolcsi szabrály, iral"lern l.zt'r, |,' l

kozosségnek a politikai alkoímánya' [il: ;r,'t 1' l

Tízparancsolat torvényhozás, fec'ptrtri|iklrl'rl|'amely egyaránt tartalnraz vallásí és erliill, :'' , ,

( r2e)A táblák elso négy parancsolata Szablllr,,

rnagatartását Jáhvéhoz. N{égpedig az elsil ;r.

tcirvénv''; a második: a k ptilaionr; a hantllttlrl '

lat tilalmrr és a negyedik: a szomtlat torvclll,,. l

parancsolat teljesen uj és egyediiláll az r:i,, ''

",M zesnek, Is[en kiildottjének alkotása'" (\,','IVolz szerint a továhbi hat parancsolitÍ rl

tartalmaz,,semnii ujat". A]talános, enrtreri jt.ll,,'''nrereti parancsok, amelyek részben íiZ e$'vt.l, ,,isokban is fel]elhetclek,

'"mint péidául a ffilL]1tl\'tl', ,

figyelmeztetés az oregedo anya tiszteletelii| ;l''Ani intelmei gyríjteményben". Uj csak il l)ilt llj,alkalrnazása, ametlnyiben torténelrnileg ziir t , , '1'

losítja meg. Volz szerint igy.jon létre a ",kt,z,,lem, a Jáhve-szellem' az Izrael-szellem. altlt'|l,,a Sereg egészét, és amelyben mindeir egyi:rr r'

kialakul a trzrael-tudat és a torténelmi VilIr, ''l,'ierkolcsileg rátermett sereg, atnelyilek egi:r;',. ,

egyes tagia tudatában van feleiosségének" 1 t ; i 'A m zesi szabíllyzatban az erkolCsi pltl';ltr, , l

330 331

,''rl.lrt lttitként, vagyis rnin{' is{.eni kovetclmenyeki rrr ;, Az otodik parancsolattrrin: 'l'iszteld atyll-,'! .l:r1...;a hatodikban:Ne ol-i;a hetcclikben: Ne,li ,,r11. rr nyolcadikban: Ne lopj; a kilenccclikhcn:

t, i,'l,lrrlitod ellen hamis tan ságot és a tizcdik-irr:ttttl a te felebariLtadháZát' Ne kívírnd a te

',, ',lrr;tk ítles gét, se szolgáját, se szo1gálole;inyirt.

' , ]i./'lllnarát, és semrnit, ami a te Í'elebarátodc''(i

tedd" vagy

l' 'llI 'izi;Vegeknek a fordításával és kozlésével cá-,,,''.'lyek szellerntorténeti realitásra s a meg 1-

,r'.',lt lttalnak. (Lásd a régi keleti ,,Erkolcsi k -

l.. ('Íiyiptomi ,,Halottak konyvé"-t, arnely egy_

t ', ,,rrtiliissal, a ,,Brínok katal gusii''-t a babiloni,'',' l:illlák''-b l.) Buber ezzel nregdanLt azt az,

,Irrr'lriillaPítást, hogy a kultikus nregelozte volna

, !llt'jczetten azt a nézetet képviseli, logy "'",,r'',rllll[. katekizmus'', amely a zsido vallás iénye-l rrltlrctci formában. a tíz ujjon megszámiálhati i,t'll' it kíviilrol megtatlulásra .,osszeállítva" tar-

rt irrnkel). (132)

l,.iIllllcsolat elso részében (I_III. parancsotrat) a,' , l<'lc Isten uralrnára épiil' mégpedig titto formá-rrI.r''tltlik rész tartaimaZZa aZ un. ,,idoparancso1a-r|V V.): a szombat parancsolatát és a sziilok

|i l A harmadik rész (VI X.) tartalrnazz'a az ,,o1-, |)illllncsolatokat, amelyek a kozosségi életet, a

',',,',',, magántulajdont és a felebarát társadalrni

', r vr'rlclmezik.

;''rr.aucsol jeXlegti.

,. ;rllrist foglal az eIlen, hogy azokban az iriok-r, llr'rrck letiek volna M zes ilyen nragas szinttí,, ,'tt'lcsei. Ezt a feltevést azoknak az egyiptomi

r r'l('ll Í-elfogásának az a|apján M zes' a ÍérÍ'i,

',l' l'1l1rcn teopolitikus volt a király (melekh) Jáhve,l., it' cs |zráe| az o birodalma (rnámlákhá)' I\4ert

,rrrtliitt megteremti mtivét, nem aZ emlrerek lelkeir'rttt'lll Izrael népének sorsa.

Most azonban eredeti kérdésiinkhoz kcll \'|'' ' l| ,

Azt kérdezziik: Hogyan jan hazztl egl t'rrrl" I i

rnásiknak parancsclkat adjon? }'{ásként Íit1'lrl',' '

a torvényalkot k és a torv nyhozí;k'?F{ogye kérdésre felelni tridjunk, nregkís('rr'l1rli l '

lépésre pszichol giailag kovetrri és rrrggcllt'rrr ,i t '

zes sorsát. Utmutat nk ebben oZ Ol'CSl;lttrr rrt"'

bizonyítékok valoságos tárháza, antcl.ytll' l]',sorsanalízis felfogását a torvényszegok í:s ll lrrt'' ',

tÓk kozotti szoros osszefiiggésrtii.I\{ zes, az indutrati gyilkos, teopoli{.iktrs:,.r ' " l

aki Izrael népének tizenkét torzsét egybei','r,''negyven nap meg negyven éjjel nregalkotjlt ;r l, ''lákat, hogy azokaL lzraei népérrek kihirc1cs:.1' ''l' l

rz sre és betartásra átadja. Ezze\ Moz'es k iil,l, r,

pi yájának a cs csára érkezett.A torténet erne pillanatában azonban tl|''\.lrr '

éri utol, mint ameiy elol és amiért Micljirrrll,r ',' '

n Vezetesen: a gyilkos hajlam, a Káin_st,l', l

eibesz li nekiink:,,. ".Es amikor kozeledctI',','lr',hazIátá a borjut és a tárrozolást, és feigct';t'tl, l' l

haragja, és elveté kez bol atábtákat, éS ijssz,'t,'''a hegy alatt.."" (Ii. M z. 32,19)

Nem kétséges, hogy M zes val játlarr lr l' I

nya'kas népét akarta. szét'zuzni, arnely távrlllt't, ,I

reb hegyén az aranyborj t bálványozta. ( l l l

1-6) Mert amiclon a tábor kapujáh.oz élt. It'Il ,

...,,A ki azUré. icle hozzám! és gyiíléne k ,; l'

a Lévi fiai.És sz la nékik: Ezt morrdja azlJt'.Izrlicl l r' ,

sorr mindenitek kardot az oldalára' ilt:ll|r'l, I

vissza a táborcln egyik kaput l a másik l'lt;','',i)lje nleg az attyafiat, baratjat éS rokon,yit.l',,t

A Lévi fiai pedig a M zes beszéde Szeriltl t: , | |

s elhulla azon a napon a népbol tigylrrirtt l,,'férfi .'' (II. M z. 32,26-.28)

Helyénval itt az eilenvetés, hogy neln lV'l' ' '

maga Jáhve adta a parancsot a vérfiirriiil, li'idézett bibliai szoveg eloIt az áll, hogy l:,l' I'

N{rizesnek:

-J -1 .'

,!'l t l,;lilÚt ltz LIr il,'íozelsnek: l,'átom ezt ai, rir,'lt1r11y11[ nép.

., lr r1.\'I l)ck t nekeln, ha<{d gerjedjen Í-el lrzrragrlnri lr'riil.iclrr el tlket.'."' ({{'T,Ioz.32',9- l0) Jiíhve

i 'l!l lll(:g' llkarta sernmisítetri lzrael népét!l.'('lll)ll|l kérlelte 1stenl. engedjerr diihébtll, s

,,,, l' ,r r'i'szt. ,.És abba hagyá az'{Jr azt- a veszedel-, 1 , t 'rkltt"t vala br:csátani az o riép re''' (lI. lvlo;l'

r, Ir.rt ;tisli$osarr bárrl rrépevel. Es Mozes? r\lig_r ll', 'r k:tPliiá'hoz ént, ugyanaz a lv{ zes Istert! r r,lllt a piira'ncsot a rnészárlásra. M zes tehát

ir ' lrlr"1il kezni diihét. ,, a benne lakozi Káin'',' 'lrlr;rrrt ki. ,,A szenved lyek tengere itntotte el

' r 1'r ( it'e Sslnanil -'' ki rnérhe tetlen fleihábororJásá-' 'irlrrisitette az isteni tálliákat, vilgy szeretetének' , r zcscben letét vetette latba a btínijs lzrae-

', ,,lrl.),',i'.l Mtize:s, aki elhozta a rrépr'rek lsterr tcrvény_

,'', '''r'r'ilren osszetorte L\zakat, és n'rintegy lráronl-' lit,rrurk kozvetett gyilkosa lett. A ,,M zes-sors"

ir, 'tll'tltiq _ szét{bszlott' és helyéí a torténelenr

' ,'l(liin_sorsnak'', a gvilkos hajlamnak adta át

' ', 1'tlrlclolja, hogy rnikozben M zes a Színáj-l'lir.;il((, a nép táborábarr iblkelés tilrt ki, amely' !, \ illik kozotti vitára'', majd végleges dontésre

rI tl) A katasztr fa azltán annyira ertlt vett'' li,r11y ir vezéri sátort, amely addig a tábor koze-

r l;i lltlrcln kíviil iitotte fel' A sátor mttr nr:rn, r' ' r 1 lste né), hanem a ,,gytilekezet egy sá tra''i , ;rkik az Urat keresik, vagyis egy imasáttlr.

r./),, l', .' 11111 bebizonyítani' hogy a vérontás a tábtlr-

it.r l' kijzotti feikelés'' vagy magírrr;rk a torvény-,' ,', tlíih nek és parancsának a kovetkezménye

A s*rsanaiitikus száln/ira a kove{kel(i lt'll r t

i,"{': trí,_lst l.. '

j. Mozc.s It!ukorat]}t-i figyszer fi]ilÍ illttlt' t '

*lr:5;;, anlik*r egy eg-viptol'lri munkaÍL'iilgycl' '

!t:d./ialanlll rrregiitirtt. Ar egyiptontit lrtiqrrrrtr"l

f'rlldeíte":}" Anlikol iudornitsárn jurott anr!:]k vr"'''' l

iára rneg akarja Ölni, Midjárltra men*l'L'll(. ''' ' t' '

.}*tr topapná1.3" Késcibb kiriilyát, "Iáhvét szolgálta, [)ilIilrrr

{'.osan, szigonil engedelirless ggel tarloliri {"

zl. Szereiete nápi: iránt, anrelyet il ti"'t'rrl ' t

kovácsolt ossze, oiy rrag'v voli, hogy ii' l'"'l ' ' '

.látivét. tektzze - az aranyborju bál'láll}'l)'l'l l :

iearagia ti.ieét, és bocsássa meg a nép l_tiitit'r'

5' {'ement tehát a torriénytáblákkai a ll'"1't I' 'l

rrl*ghallotta a kiáltozást, az aranyirot'j vlrr'l l''L

berJ "r,_ori;l táneol , rnegszállott pogány tlillr' "

. Ekkor t"ellobbant osharagja $]in[ I'r'r rl'

véé -, és kiadta a levitákilak a Káin-parltrr' '' 'L

kit mcgoilli. testvért' barátot, rokoni1,q Bii-rlia ezen sorait olvasva lagadhirl rtl ' '

tékt'*:ie n iitilr is Kilin gyí1kos haj1anra éplt.''ri "'' l

id zeshcn" nrint e szereteí és igazsilglls''lr'' l

n'lE:sság és a joság. ,.[dáin'' n'liltt a gyill'"trs l'''1l

telrát ner* zirrja k!, hogy llgyarraz aZ etnllt'I '

l.:xlt.'ni torvenyt [ererntse mcg a nép száttrlir''l\ilielott azonlran a sorsatraiízisnek f;zl :r ''"

rnás ernberi sorsokon bemutatnánk, visl;'';' l t

F,4 zes éiettorténetéhez.,,...És monrla az L]'t M zesnek: Vli1l; l' L l

hasonl akat az el bbiekhez, hogy írjarn lr l ''

l<at a szavakat, amelyek az elobbi tábl;'r i"'''r rrclycket széttortél.

í's tcg)' készctt t'c1:g,elrc, ' iojj Í'el reggclll l'ii' '

']:s illl! ott cliiirrllc ir ltcgy tetejérr." {itr. h4'' t

t Bl_.IBi:'ldílcz ltllst',trlciiri {iRE'SsklAT'ihi is arl l;rrt;.,

lreiyen ',csak

a brka vagy a íiatalbika'' szerepelhot lsli'lr 'l!"A ,,borjri'' megjetolés H séá szerint megbélyt1zii r t

M 4N N. 207. oid |' lábj.}

334 ll5

A rréir megkapta a milsodik Tízparan-

',,iIl' l izparancstllatr i, rnint az iiss:letirnt táblrik'i ( ;lcsslllAnn kiilonos íell'ogásr képvisct. Ljgy.l l'llliilrszerkeszto két rnr:trdát talált a tclrvény-

| , r'\'t'l lr .ilihvistáktol s egv rnásikat az cl his"'. - ,'lt'rtt(:t'ty ezen .,párlruzafi10s" eltreszélésr-, lrl,ltr'rílctt. a kél tottérretet ncffl ilsszedolgoztlt,, ir.ll:tsztotta, mégpedig gy, hog-v a táblák osz-r'' l :r tttt'lndáját a két vántozat kozé lretryezte, és, , ,, ,l i \'l l llltlt'" kulorr *satolta hazzá' A két Tizpa-l !l\('ll iirlk ny'es i*if,ogásár i Briber neni ha_jlan-ri r',1 tt:ttlti.',lrr,' ',4"/ részél;*l"l ngrr'';lncsa'k sz esik a ",szovet-'

' , '|''. ltmelyben az ist*rii tort'ényekeí és rendel-

I l\lr)/()s nem sz'tban' ntm is kotle v sve kozli,',rrrl'ltlitkjában írja meg (}i'*ssrnailn eirbell a

II ,,' I'..'vtlnását trát_!a a regi. lr pi l-l-luntiáb:l. í']z*r'tl rll lt rituális elclir1is':k nr*lie tt t lnyom an a'

'rt.r.;i(lisai. (tr34) Liress]Tlann, aki a Színáj-hegi'i' t lri:gy mondaválto:/i,it'i:l;'1ri *trcn:lez|c. ili_li1 t-

''tt"li:src jutoí|" ll*g;n' az izlaeil1a torverayalx<o-l Szináj-hegyert r'akták le.ll,t'szélése al;rpjár: i'u{op'*s n*nr esupán {sien

',' ','*,' ',' átad,3ja 11'f1[. }i;itlfj]ll a -iá'nve-,.lácla"

,l'

','rl

i rvctsé$ ládáiá| nena n'tirlt ,'ilreg istentro'',:Llsi,lr,,rtlozhat paiiar-{iuni*t'" (mint olialmazo, r lt'lnrezi, hallen: oiyan ,"*srktlzlrelE" tel.:i'r,ti. r l r t l tl t'l1tsii soráir a lá t h*-{ a l-íirn .,'c;rd: r lclelllc Í-e'-

, ltll( Ilorclozt'ak. így tehál. iStel: ,'lIrt.,-' ,l t'lép,'' lrki l/rtja (az eiletrsi:gl. t_rlt:l:l'lill. ílgy il.,'iit't':Ll

l()'35-36} ez á-ll

1','tlrg cl akantátr< iriditarli li lirdát'l.'t'li Í'el {Jr'am, és széler'jjctltk e{

"'.rttltk cloled a te Ígv lojtlirJ.

r:;r:l rrrilnt{tr;,t.

a {.c cilenrir:-

,,''1,,l, lcllilgás szcrjnl fu',lrizcs iil iirlnyvc clyatt ,.cllvasttla_r ' '''t,itliitt cgvbc, anlc!1'ckbcit :l'r istr:ntlrl rÚszlrcrr "..Ílih-l ],,lrrrrr itlitkbllrr iill'clr.rl rlij. rl,' l:"'t i/!j|/íil't]. i:r'r' ,'il!hvllt.rl,lrr,l.lr:t" ttllrr ! i

ir'{iln.,-ri"il;i,ii /irfgltii 'iaia, il:I rnoltill;t , I

'-lll:';,' i_j i'i)lí] ; li'|li:i,l]i:k iíz*:.;t'i'll'] '.il'1lli

1.'./,.' | ,

i, i ;*:,,, j,;.1rr*i; - ii'i;r I-Xr,iL'*r" - ;: kii"hlii,til I ,,',,r

':'l;ri'

r:]' i.i.|j'íl!_il::':'l._ril;í{;líjs. A irretii fi{jffl lt]rtttt,:'',,. ,l..., i,,_ j. ,,; t.i!.,.s.!liil-l["'" i.iiti;iytlt:,r, ,r ,,,

,;l: ;:ll_;i;jili' ^l.'1i''',i*í:i Íici- jcliai1*b{il {,.]r, l '','.r:.t:i rr.l,r:il.;i.',ti.r;i., ii{}qi/ a l;tcia iiiltit ..i;.,';;.1',;1;;;.';

-,;.:..1;';;;;{ril,iiri li: ,-i r'(iiir;-i ill. ;.,k:rlitilll;,,, ,

rlill_:il., r";r'er"]t:i;ili:i; at:it't:l:yiLá:t;it'a ít:Íiill,lrL'., ,,j.]i-i ,;tl li-rj],:l1'á._leil ",nil:gi:liilii;j."' 1,1rii. i 'i1,1 l

(i :-jiír.i']'i.i;].j.',"i i_;r{;'iiir'ilil':;l:i i:it']pj' }ti_-'!g'/ Jetl.(l ii". r,':]. l;l'l;ii. iiiiil;i,,"ri ",:t:jili ii S;'.íilit!-liv:ii;i|ii_l,1 rl ,l.-L i.':;.,-llir*l; i;.Lí]iliíí. ií':ili; f L !;u]iiisi:.:-i iitl;i,r,liir;:ij,r:'l.:

'it j,;:p:i'j, Ji:i::til1l sitiirr'lti;.1;:ik. . !1 ,. i,,, ,

ir;rr,'.; iij jri Gr'i::lstl]]:trtitL . 1 i;ugi' cze.hbr:ii i. i(,,a.!i iÍ'|':'i't-):';i'íi ni;lli:;11. vilil;ilieppen niiljáni i;i-l .tl' lli1:r ; i

'i',r I i".iib{ri i,-fu.t;.:.1.:it l;it"ier v:ila:.ziii , ,

ial" .',,], jl:ii. i)i!,;r:t:r' a ii;,:irlqj-t*g'}/í:il liir:jli,lt..' ;

tilll{f:;; ilir.t,it" ;t',,: irtyiii{ {gL-0it(j a7,..."

! ; ; ;i t : i li r:; -t :: í t,; ti.i i: l) !,i rut:' gl z ti;4* Í t5 li;

",'u"iiil'l íi,:q'ii.il;i:;irlliil.'lik i;s;::It:-ild'l-ii:el'i.:_]i !ii., ,

iitii' ii irliiiiri:,,ak íitili;_a'i1í};' ni,i;!á.t' itlj ,,,, ' l

iii rli:i'ság ilil'iic x ; ir! i.Í]li ejiir'.iujiriiirit {zrá'cl ft,;ii ez Lt rlt,'lll_ ,,'

l',1cl llj i ii 5i,-illi i,.l''rztájabÓl; í]Í, 1lifli1iiiiili(r,i' i

r';-trr piiii iil-liibarr."(l\r. lv{*;t. iij, i t I::),i\ l:i.:1-l lirgl_lit;iÍiisa í].Eí]fi.bi-ill {ljra tl:lil r':ll' ',

';il_l Ii'ti 'i'ii":r: islnei íeiíángiilt az izrilt:lliii',

lilll;l;r'i.*li.l-: a iábol ilt ;á.t' j-'zcri riei'e'rii:]r 'r l

,'],:l'', ",li']']ii,,;l itiz színheiyÉ'irck. p" Íi{"]p iililltí'.,. r:i t-,..,,.r:rL |:r'i..t!1.ienk,:iir'111" f:j iil;si. ;ri;;tri ,. ,,,,, -:''. i, ,ii,l ilili:t'|.:;lrl' 11it,iiyé;'*. ii;lg1'r'illiil ,

:

:;r:;r.;:, ii;i't. i;.1I;rirr.:r.. illjr:j'il,rtofflt*:tn II'l1l\',,:iI r,,

il, ;i.'!iili].]]] .;li-,];.'llt tltl:rrni.í i..li1_rl-;l|i','', l'l,. I

i ;-i i. l;-1''1 ;.i 1;7;|,; 1 lí'l' 5 ;', i i: t' L;_t' i {

.1:ii1

i|iiir ii;i i:;i k rinl k:li i:i; i1:r i] alJll i]il { " {t:i

, 'lrlrl;'i[:'l;'í iliig |l it s.,:oi;iiililax'l i:ti lniér:t itcritIil]l'l ;l ]í] ]']i1l.:r1]']';i{j *lÍiti, i"rll*u':1, it;l i:i:.l]:sr: rlt:J.]-rr ;1111 r,'1"i{';j'i" {ii. 1\,lli:.r i l,l i }

ui (]rl ii];i;,í'i;iii_l lnlr;d ij': *l].i]:};]] r.ii:lli:1-; tntl_i

i, i :,r,.rl ,,,,,:i,,::\\'t. k'.;l"ioi; i_:ll trrr"ti.:,

, , \ i,q'!iil{. *ii:i.i*r.j, it',-..gq:, ule-

,,ir!;ll iiV. l."",,|r't.: 1l l.l lii

; íi |'lt:'I i_lt1 ,

iíjl]5i'li}.i it]/''i'M*l 11.14 l-5i''! \r I l.r*f i-.lj

r I v'l r i.r.r::i l : r.ii ii l fr n ;,'i-i g-t;i l;t ti.l.l !,{i r ;t itill,\,rii i, l' 1;i, .tiiili a;li;{átl l"nll ,r':ssljl i:*z*s*tt'uisr:i""t it,, i.'''lr íii'lj|ti,i]'i ;r- 9zei1*| í, rjekeÍ' i.lcu,rlr,, ll vr:itrt{;: ,:,iilr.:.1. i: ti:t6,. rli!tif;,tr"b*.

l , r,'. rli i'l_i:,,lijii' v;il;r, ír iiié,q ]ií-.11l' í]íilég;,'1J'ci{'c},'l.' i ],'l'"Ll j,l i:il ;".i1lj:'l i'e{,gi:ljl:i}; ;i iláL}ri, i.5i' r r r L:r Irt i- I

5^i-= i i 1i ir-g l' i:Sn1t:lf r;;i L. i J I i] j

] ci,y'írí; í'i. ! h l i li'_;].'i;i ;; r':i tl :,i !,: : iiii: l-Í i.:ii.,rlrt ;lipi:i.'" iiV lu,iu;:e ; i-:l-l ,1.{i ivlalri ri

".. r i r i i i t,l iiji ;l rr,t-:t ir i.i-i,1,l,ir t.,:l r;. t.

'. 1{rti l?';il:i-r.r:, i:licLi t,;iiilt,t;_1i." lllnlt:ri *pt,i.i'.llt]yL ilr.,il. iii*:;i:,jiiji' ií\'; F'4*"l i"l" i l

,ll.]:,,, .l li,'Ii. -1y:{:l't |i,lriiíii !,.]ii,, "li!í-i."l(:l Mlrlri'l 'r')r:;l'k'jiru,.l,'', ::i. :l.ili l,,',,,l. .:'' .,-" l"í'- _',','''1..ir, ri i;:rt. _1i:ilri :1,a\:iii1 !/a

't : i i ;i: 1', i r,r :,r,, ;,'l, : i.; ;,t t';,..,i it I I I

l i i' i: r' l'i,:: lálil- :l t,l tl'r i;l-r i Í l' il r

ir(!ritr./rv![r,i4l'

itlllll" ,,;l:t itl (ii ristl-,i i ! i r it i't'i i: ir-r:iil I i:11 ),,1-l ii{: ii.* i:il ;: ti:i;si: {.; ir lii"',í^. '',1.' |_] /Tt Á'; ji;ii^rt':i i',i''t. iii. lV;i-rir. l.:t" lil i:ii

''iiir(]iii\'ij;':- l-,,;il |'ill:il'l :jj\,át-;!É;."!iiíl i.ái;i'.,li'l-l_, l' !,;,'íiil;,;.',i ir;'i;iril-,ir: i'.".ii-i;l;llt'Lta. i]i ]:ll.li;:el-

';.l, :' ii',],i írrl,.tLlIi:"il. íltt i]i tli 1";r[i:k i,iiis",.;ir, ii , l;;r . ii'l i_il;r,iuilii.'lil:k ;t,;.it i fl ii il,viiirikr--i;:.al.-i' l i l i, !'. l :,-l,,l l-l'.."':; 1.l, i; ;-in*:i.o|.,t, r'i ;t]*nreiié í,;.,, l l l l"].,j ij li';'i ii' t-t r::,t:: Ú l l;i:li ;:

j;- lr r.':lsiliai; ll it L:},i i l' l i ;,,: r.] ! Ll ill'i i'ir" i:.l.í_iri!i'''j' f:il ;; j*ít:il tís

. 'r r;rrl',1.;ri'il r:r: Ari:ik lllit'l'i i1l:;;..i,lLrrr i.lll.l1 i:

''','lil'|t';,i.': tl'li.;,:.;Ii::l'l:. '\i:iíll-{-. l,iiijkii'l.il'i.l iii !)ií]7._

lr,riiLlrii;'l'rr: l,',.t{i-iii

rii Irrl]l;i,

r,'l l ir :r .l_: plvi ll l l--l lr; í ii ! ii.ti l 1 !'l/a.tJ.,' e tl-il iŰii.j] i]-i]l"iiiik'' . !ii.:i:i'j' ; b b v*1 na_*i:rg1r1rii;ritii;?" l{ t;. i'rlti:.-. j 4.)_ -'l}l.ii :i i í:r. . .ii: i't'ill c e í'i :l" :'ll l-:.1: k isillci t i:

l

r

iL

ll

il

,li

l

i

i

llril

rlL

lll

ilii

l'll

l

ll

i

]i

I

I

iii

il

li

L

il

it

ll

i

i

lI

il

il

ilil

rendkíviil szépnek találták. A nép ne lcrlv,'ti , ',

az UrraI szemben, hiszen az veli.ik vun. (':, ('lr<iket.

,,Mikor pedig az egész gytilekezet ltztltl l'''' ,,

hog} megkovezze keL'. megjelenék az Ilrrr,rl ,l,

a gytilekezet sátorában Izráel minden Íil'rrrlrl.

Es monda azUrM zesnek: Meddig gvirl;r,', ",a nép'? Meddig nem hisznek nékem' mitttl llrrr.r , ',

leim mellett sem, a melyeket cselekedtenr kozrrrt,,lverem oket doghalállal, és elvesztem kt'l l, '', 'I

nagy néppé teszlek, és nálánálerosebbc'.'' tll i

tr-r2)Mint oly gyakran, M zes ríjra kérlelte .lli lrr , t t ,

meg mégis ennek a népnek a brinét. ÉS, ltlttll t,,,,, .

Ur felelt:

',Megkegyelmeztem... de nem látják rlrc1' .i r , .

amelyfelolmegeskiidtem az atyálknilk. st'rrl'l ',, ..

azt azok koziil, a kik gyaláztak engenl.'' 1 l \ ' I

20-23) Es mondá:,,E pusztában hullanak el a ti hoitteslcIt, !

mind azok, a kik megszámláltattak a [i lt'l;r'. ',.

szerint' htisz esztendostol Íbgva és azon lclrll ,r | ,r

l dtatok ellenem... De kicsinyeiteket. ir lrl, r, I

mondtátok, hogy prédára lesznek; kt'l l'',rmegismerik azt a foldet, a melyet rncg,ul:rlt rr' I

holttesteitek azért e puszt ban hullanuk ,'l l

pedig, mint a paszÍorok, bujdosnak pLl'\'"tltl',t,,

esztendeig, és viselik a ti par(tznalkodtisittth lll ll, l''. ,

míglen megemésztetnek a ti holttesteiÍcl, , 1,t,

(IV. M z. 14,29-33')Jáhve biintetése azonban még nem vtl|| , !,

'

Azokat a férfiakat, akik az ígéret f ltljcr,'l ',terjesztettek, éslázitották a népet, az UI' lrrr l, l, rr l,

biintette. Csak J suá és Kálév maradt clcllr,'lr t !

14,36*38)

A b ntet(jtííz

*rrn, i'tt' llzok s-zokványos halálbiintetése volt, akikff Mdlles vitgy Aron ellen zirgol dtak, v-agy vétettek

fitu ttlllttsz cllen. A Biblia szerint rnég Áron két fia,*Y ar Avilrti is - tehát Mozes két unokaoccse -'*ltlltlz rrltirl pusztult el, mert idegen, nem megszen-l.Felrr ul r'lliirrtil vett trizet tettek a tomjéntart ba, és{p lllrvr.cli'. (lll. Moz. 10. I 3)

|fog l'r'rlltlrttasabb volt K ráhnak és csoportosulásá-* e ;rrt',rttrliisa. A bibliai elbeszélo szerint 250 férfi'

=ri ltet, lr'lllizadtak M zes és Áron ellen. Gressmann

$lrrvt' szct'int K ráh halálos bune az,volt, hogy vitat_. llrllee 1rrr1ri clojogát, és azt valamennyi izraelita pap-i'. c'illllill;r kijvetelte. A felkelo férfiak tekintélyes em-.,t} t ''llith. lt tanács eloljároi, akik most szakítani akar--l llll'',, ,'' Áron kizárolagos szents gével' Ezt kiáltot_.l á E'lllIl l);Ill:

t l,:g lt'pycn most! Mert az egész gyiilekezet, ezek=pcrrt lt;rttt szcntek és kozottiik van a'zUr."f =,ll,,t tllyitn tortént, mint még soha elcítte: M zes

=|i|.iIlll'v('itrcra borult K ráh s egész Serege elott. (IV.i i- ltr '| ) ( iressmann azt ÍarÍja, hogy M ze s ezt azért:'l. lllt Il li.ltctte életét. A szeru még megjegyzi, hogy.t + l.,',rrlrlli idokben ruházták M zesre ezt a jellemvo-. , l ll rtlrllc azután Mozes, hogy hívják elo Dáthánt és

. j.ill ll , l ,liiir fiait. F,zek azonban azt mondták:, lr rrrcgyiink f'el!

. .,'.: l.t'vCSled-é azt hogy felhoztál minket a téjjel és' . l lrrlvt'l Íi)ldrol, hogy megolj minket e pusztában;

;:r rrr'f1 rrralkodni is akarsz rajtunk?" (lV. M z. 16,: ! !l

..,'',l'rlr rtllisnap Kt5ráh a fiistolcjszer serpenyokkel a: ! ,lll}| llc.jirratánál osszegyrijtotte a gyiilekezetet,.=; ! ttl ;rz []r dicscisége. M zes elment Dáthánhoz és

.,,'ll,l/. cs beszélt a néppel:l , llr'k |ilvoz'zatok el az istentelen emberek sátorai

I

: . lrrlr'ttt.llck a K ráh, Dáthán és Abíram hajlékai,!

338 339

Es megnyitá a iclld az o száját, s elnyt:lc ,'l , r

háznépeiket; és minden ernbert, a kik Kill,rl',és minden j szágukat'

Es alászállának azok és mindaz, a mi ltz ilr,'|. , i

a pokolra: és befeclezé <íket a fold'. "'',,'F,s tíizjove ki azÚrt l, és megemcszlt, 'trrr , i

és otven férfirít, a kik fiistol szerekkel liltl,,.,,, ,i(IV. M z. 16,2G35)

Buber rigy véli, hogy a K ráh csopol.t'trsttl,r ' rr, l

eredeti jelentésben nem a leviták t nykt.tl, '' r',iolyanr l van sz , rnint ahogyan azt sZiinroi r.rll,nész feltételezi. Nem lehet sz a laikusok llll.l|,,sem a leviták kultikus szolgá\ata ellen, vlttl.yl:' 'l |, !| ,

elleni harcr l. Buber nem talál kielégir(í ;tl.r1','r ,.

feltevésre, hogy a m zesi idokben Szérv..,r,.tt 1, ,' ,

lett volna. Inkább affaa Í'eltevésre lrajlik" ll'l,t , !

részvétele nélkÍ.il kizárolag Mozes vezethc(lt. lt ., ' ,,,kenységeket, mégpedig nem hivatáSos pillrt llrrl,,, :

hanem mint népvezér. Szerinte a K ráhtcsr)I){ 'I l l, i!

nem aZ egyházi elojogok elleni tiltako7Íts. ll;lrr, ,,,

vezet Szerepe ellen irányult. (138)J llehet M zes maga vezette a kuitikrrs l.r,I,,

ket, ett l azonban még nem vált pappli' lt,ltt,,,,embcr volt, aki a kozosség elcjt( lsteni k...|'t, ' l'isteni akaratrnegnyilvánulások befogacl iir t.' l

je...'' M zes nem tanulta kiildetését éS tl-tíir,.l ', '

zettsége alapján lett vezér, hanem helyzct(.l lr r,,,,hat"ározta meg. (139)

A vallástorténészek egy csoportjil __ ktiz.ltr'!mann (140) - azt vallja, hogy M zes ilcnr p r1,

pr feta volt. Buber ezt a gondoialot is r:lr, rr I

ugyan, hogy a kinyilatkoztatás fogadiislitr,rI i

lényegében pr fetikus jegyeket hordoz, M,,.,,torvényalkot i tevékenysége a torténclcttrl,, r,

ttatározottan eltér a pr Íétaságt l. A ll.r.li \t,, ,

alakját - nézete szerint * nem lehet egycllrrl ,,,

fogalomrendszerben értelmezni. l]uber ilZl l l :.I

,,Az o [M zes] gondolata és feladatlt lrr, l' l!

Izrael kozosségében a vallási és társaclalrrri i.l, i , .,

Isten nem kultikusan korlátozott, hÍitlr-,ttt ,,.. , 'létét átfog uralrnának a megtestesítés t A,,t ,, r,

, eilel. {lllt('ly személyisége mélyéig hatolva, kiemelte-:itGl|Ét it t'tlkcszek szerint tagolt rendszerekbol, és lel-

.-==! p!e!!lctl iisi egységg formálta.'' (l41) E szemlélet,!tjg't

'l/l vrlll'ja' hogy K ráh és csoportja nem M zes,'li}|l,: liivriltságaiellen lépett fel, hanem az ellen, hogy:*r ilr, t e l rt.l I lr népet eg-y ernber vezesse' hogy egy emberi..l:.ll |tlL-g. ni azigaz, és mi a hamis. K ráh mondá-

. it! .Ar r1lÓsz nép szent. mindannyian szentek'' _'Az; llllrrlrll 1clcrrik meg, hogy: ha a nép szent, miért lennel,,l ttlep sziikség kíviilr l hozott torv nyekre?

|3*i'11 |1'1ttt(:szetszertien -_ írja Buber - azokon az em-.- |ell lctt'sztiil uralkodik, akiket szelleme megragad és:l*l* ec nkrk irkaratát nem csupán pillanatnyi elhatáro_,,''}lt,lll' ltltttcm sokáig érvényes jogba és torvényekbe..rirlrltl[ " (142)F*lt'rt c' ll'tt1nlitikai ktildetés teljesítéséban latja M zesl:Écj| hirr'iilr azonban vitatja M zesnek mint kivá_l 'llililL lr te|jhatalnrát, és ezzel megfosztja Isterrt-|;=r,' ltiltitlmát l. h,{indkét f rÍi, M zes és K ráh,' l'itlirlrlztltt, hogy Jáhve népe szent népként éljen.l:.l l'ltr.hvo( kozotti kiilonbséget ablran látja, hogyr*lr ','.r.t rrrl it nép már eleve szent volt' minthogy Isten

=t:=irrllll ki' Mire szolgálnak akkor rnég további utakli.=;lil'itrl('/ M zes szerint Jáhve kiválasztásával a nép,ii,.iri lll(.ll ttem lett szent. Ahhoz,hogy a nép szentt

.. +i li.'It|/(](l krolnernzedékre, folyvást rijb lés rijb l

...:l.l!1l;l kcll lsten ritja és saját ,,szíviik'' tévrítja, élet;. rtll lrlriitt. ,,Mert ez az Isten teremtette a j t és a

= =.r l, l t r r gy megtalálják a hozzá v ezeto utat.'' (tsuber)

rI r==.,i lellilt tudta' hogy a nép célja, a szentté válás,:l l=le|| rit'ilin val szakadatlan továbblépéssel és a j* tsl|lll|5/ k(lzotti választással érhetcí el. A nép tehát

:=,' =-.rlll irhogyan KÓráh vélte -, csupán a szentt:,e== rtliilil lrirltd.t i'lll ii r=ltl)011 a belátásban rejlik M zes Í"eliilmulhatat-t.,'lil lll l rk iri liingelméje.

34(]

1

lr

l

l

ri

l

I

lr

ir

l

IL

I

I

I

I

I

l

I

I

I

ilt

I

I

{

I

ir

I

II

!i

A SIVATAcI vÁNpol{l.^SÉs a NÉp rovÁgnr ,,l/.ECTl'/;.l)l l t i

A pusztaságban az izraeliták sorsábirrl l,'lit,,ugyanaz az esemény ismétlodottl. Izrael kiivr'l, l ,

'

idegen torzsekhez, igy az edomitákh<)Z. Srtlr, 'r'!,em riak ktrályához, M lávhoz stb., s ell1lt'rlr llr i

átvonulásra, ezt azonban megtagadják. ( i l t'l.', r,',',,'telezi, hogy Ed m megkeriilése torténe lrrri (t'ttt ' , 't'

szemben a Szíh nnal folytatott harcot' lllttt'l1l,, ,,

ga, és fovárosa, Hesb n , a tuz martalékir lt'll ' lrr,,',kell tekinteni. (143)

Majd arr 1esik szo, hogy a nép Báitl-|'t','rl,,dik. (IV. M z.25,I-8) Amidon a váncltlrlr' lll |, | '

dett Sittimben, és elkezdett M áv leánylrir'lrlkedni' azok meghívták a népet Báál-Peilr'lil,l,, ,',

peire, és az, izraeliták megszerették ezt tr l':llt '',, ,

Báá1helyi isten vcllt, hozzá tartoztak a ''litlllll ,,

ttici '', illetve a ,,megtermékenyítési ríltts,,I r i

szertartások fokozták Báál és Bávábát ll('ll| ,,, '

pedig a fold termékenységére is hatott. ír]v l., r,,l'tehát Báál-Pe r az agrár jellegti kultusz kr'zrl, t, ',dorl néppel. A nép elpártolt Jáhvétol.

Erre iszonyatos btintetés kovetkezett. A rr' 1

vezetoitazUr színe elott fényes nappal lclrrt.r' il,

M zes így sz lt Iz,rael birá1hoz:,,...Kiki olje meg az o embereit, a kik ,r,1., i

Bál_Pe rhoz.'' (IV. M z. 25,5).Midon Pínhász, Eliézer fia, Aron Untlkli;;r l 'rr '

egy izraelita, Zimri, Szálri fia, egy mitljlrrrlt.r l

Kozbít' Cílr leányát' Mozes s a gyiilekcZ('| :"r tri' l

odahozott, dárdát ragadott, és utirnatllcrll .r l i

hál helyére, majd hasát átdofte. (IV. Mriz

342

taht; Éá Mírzes gyilkos indulata ez-zel még nem értpl, htetl rrz it tttidjaniták ellen ís irányult.1lrrpr l,ilrvc parancsára bosszrihadjáratot indított a|i.Hllnl t'llcrr' ([V. M z. 31,1-24) Ekkor minden férfi

,...hcr iittlrrztival végeztek. Még Midján ot királyát éS:llllrrl tl vlrriizsl t, Be r fiát is fegyverrel olték meg.lrr|tl:lILrtl' gycrmekeiket - nyájukat, vagyonukat -'

:l..tállr'l('lll rlrirgukkal vitték a táborba. M zes azon-hat,tg,'..i vrllt, és igy sz 1thozzájuk:l | :_.p l r t t' l r r t titk-é életben mind az asszonyokat?

i:rrÉ ril vrlltltk a klk lzráel fiait Bálám tanácsáb l.,*H.ÉPi(' llirták arŰr ellen a Pe r dolgában; és l n:1t{== 111r llr gylilekezetén'i|,lcl rt/l'It itl.jetek meg a kisdedek koziilminden fiÍrne-:,

= ttl|tttlt:lt asszonyt is, a ki férfit ismert azza| valo,it: ií'.Fí'lt. rrrcgoljetek.'' (IV. M z. 31,15_17)r rli111r-1'1iyilkolásra sz i parancsot a |eloldozás pa_!á |l}\'('ltc:

= l r trlr:gtilt valakit és a ki hullát érintett, mindrrr=:ilrrI ttlcg magatokat harmad és hetednapon' ma-l:l , r lqllrlynitokat...

3'rll.tllr'klr( pedig mossátclk meg a hetedik napon, és'-lt |,"'rlt'k; és azután bemehettek a táborba.'' (IV.

r I t,r,14): á lllr1iitliit Kánaán kiiszobén játsz dott le. Buber, = ,lriltt'l cs kegyetlen birntetés t Jáhve meghatáro-'-. rtt|',r'|', rrclkiili isten voltával igyekszik megmagya-' \ trt'tttileg meghatározott Isten, mint Báál-Pe ri ' !, tlr'tt. rnég kiegészitendo, az neÍn lehet az egy

\[[tlr: ,,Ha Istent meghatározott emberi vagy. -l,r! lrittl librázolnánk, és azt, még ha csupán jelké-

i, ''ir1litjitként ismernénk el' akkor az szíikségsze-] : ll. lrrrsÚg szÍérájába siillyedne le.''= 'r,, r lr'ltlit a n p átpártolásában Báál_Peorhoz' két-. .

' '',rr'lyI lát: ,,Isten kiszorítását az lj ktrlturélet, ,rI|;tlrt'rl. cs ugyanakkor a felruházását olyan bááli, . ,l, l ;rl. itrnelyek ot magát Báállá teszik. A két ve-

., .||l |l| kiizdelem évszázadokon át h z dott Izrael,' rr,.lt.llt)ll, ennek eloharcosai Éujanu (Illés) és Ho-

' !l,,.r';15). Nem ismeretes, hogy M zes már a Báál-i. , trrt l('ttt átpártolás láttára mit sejtett meg ebbol.

343

Feltehetjiik viszont' hogy az íg ret Ídlclie rt. ,,mélyén rnegérezte, még milyen bels harcirli t,t l , ,,amig az igéret a maga val ságában bete l.jcst'tllr, r

M zes halála

M zes halálfu |M zes otodik konyve SZill)lrrl l',igy szolt M zeshez:

,,Menj fel ide az Abarim hegységbe' il Nt.!',' l,

amely M áb folclén van és pedig Jériklrtlvlrl 'rt, liés nézd meg a Kanaán foldét, a melyet lt lzr.r,l i

adok orokségiil.Es halj meg a hegyen, a melyre t-elmégy' (ls r.rl

a te népedhez, a miképen meghait Árrltt, lt' t,

H r hegyén, és takaríttatott az népeihcz.Miveihogy vétkeztetek ellenem Izráel Íilri [, ,.

sengésnek vizénéI, a Czin pusztájában Kli.|,nem szenteltetek meg engem lzráe|fiai kijz,,tl

Mert szemkoztlátod a foldet: de arra lt lijl,lr,én adok Izráelfiainak, oda neá mégy bc." t \4e-52)

Es M zes feiment Nev hegyére, Piszgli r':,rr,

k val szemben,nézte-azígéret foldj t, atitt'l1l,, t

Isten megtiltotta' ,'És rneghala ott Mílzt.:, l

szolgája Moáb foldén, azur szavaszerint l,'',lr,,,a volgyben, Moáb fold n, Béth_Peorrill ltli ll.,,tsenki sem tudjaaz ternetésének helyél c t|l;l! ll tl ,

M 2.34,5-6)

Az itestamentum ezekkel a szavakkal bt'r;.,t.lr , i

halálát. Sellin berlini teol giaprofesszor l()'' |,, ,,

8 évszázad második felében é1 Hoséti |)ltrlr'l:tll,'iségtelen'' bizonyítékot vélt találni arrlt' lr,,t,t !

nép felkeiése során erciszakos halá]t hlrlt. ,\'. , ,

cselekmény színhelye Sellin szerint a kcllt:l |rrlrl.ri,,tim volt. Sellin ezt írja:

,,A testvéri barátkozás a rnoabitákklrlhogy nem csupán a már korábban cltt le.vir

:-.! li,tttt'ltl irgy ttínik - a kánaáni istenség Pe r.'...liliti; szcrlarfásain M zes seregérrek a tag|ai is

, ,;llek Mtizes ezéttltatagra gerjedt, és véres biinte-t:l.1:{6|| ltt lték meg' a szent helyen' alattonrosan

. = :1l i:. t'slrliicliávalegyetemberr, és vált hitének vérta_

:!,: ll,l\)=,il;,, tltt.1' rlrcgjegyzi, hogy halálára a késobbi korok= i=l lrtrI tttrttltk. Iloséá pr fétáná1 azatbanSellin tobb,

, ] - = =

r l ri,izlt k<rs halálát,,bizonyit " helyet talált. Ezek:* l,:rLczlck a számadásnak napjai; elérkeztek a meg-

,}q==trttl rrrr1l.jai; rnegtudja majcllzráel! Bolyong a- pr fé-= i-liill ir |clr":knek embere a te vétked sokasága miatt s

ar el ! r rtlr ir gyLílolség.i=italtlt+ szpLnéz az én lstenem mellett. A pr fétának

.:fdFlt tll;lil'ir hál Vettetett; gyrilolség van Istenénektf Ftilli!s|relr clliriultak, mint Gibea napjaiban;de megernlé_

,al} álttrrksiigaikr l, és rnegbtinteti az o gonoszságokat'Yrrrl qliiliíliirtoket a pusztában, rtgy találtam Izráelt;

:g* tr lllpr:lit elso termésének zsengéjét, rigy néztem ati;gltlrrL*tl: r/t' bernentek Baál-Pe 'rhoz és a gyalázatos-

* erltiik tnagokat, és utálatossá váltak, mint a nrit

|rrrl lllszáll dics ségok, mint a madár! Nem leszg. r$ltl lcrhesség, Sem Íbgamzás!

l i rrre g lra f'elnevelnék is fiaikat, nrégis gyermektele-leneem oket; sot még nekik is jaj, ha elfordulok

, n mint néztem, mint Tirus van plántálva aanl clc Efraimnak mégís az oldokl h<lz kell kihoz-

tluit." (H s. 9,7-i3)irrgerelte Efráim az Istent; de rajta szátaszt-

sl vért, és gyalázatosságát rnegfizeti nékí az o Ura.''l2,tl.1

r szolott volt, rettegés; naggyá lett Izráelberr, det rr l}irállal' és moghalt.'' (I{ s. l3,1)

liliá"iim - eredeti1eg J zsel fiatalabb Íja' aki a nagyobb, Ncv t gyakran IZRAEL jeiképeként használják'

ll!

:t

344 345

I

l

I

I

i

I

I

l

I

I

l

I

il

l

I

il

I

ir

I

rl

I

i

,il

,,Fs m lyen ásták Szittimben a goclriit ..l

,,A M zessel szembeni kis javítások |4() ,,l,l ,

itt nem szorulnak bovebb mágyariirttrit.'. li, ll,', ,

kcivetkez további adalékot tílatta,_,,Mindazáltalsenki se perlekedjék, és st.rll'l , r

zek!'hiszen a te néped olyan' mi;t a;;i' il l,ll i iczivodnak.

.'De elesel nappal, és elesik velecl a ptt,rlt'l'I l

{[I s, 4,4-5)Sellin még néhány késobbi profétát (Áltt,,.', l

rniás 2,30; Deuterojesájá [C. 53-bani, llcrrr,, , , iIl,.4-l4; 13,7; l2,l0;** ;' s'á-on'iri,.1, lttttlt ,,.tudomásuk volt M zes mártírhalálának ., tt;trll, ,, 'Mivel a pr fétáknál csak utaláio[ioi"u,,,, .,'gyilkosság részleteit nem tudja biztosan lcl\ll|| l. i,

. H s. 9,7 szerint alattomos"ru3tutiiériiil ,',,,,lyet azután a nép ..enge szte\ áldozattá'' k(ill( ll l ll i

kert. Néhány késcibbi pr féta is azt vallortll. lt,,,., I

onként, mártírként - ésetleg félénkságe rrrlrrrtatta ki magát,

Hogy M zest a Ruben-torzsbol valok, rr Nt,, ,

tagiai vagy a régi Él-papok oiték-e ..o. ,,|lr,| rl,.tudomásunk. H séá ítettet egész trzraef Sz;tlttl r1 ',(Efrajim). de u.gyarrakkor kierieli u pop,,l \,,, ,, r,lttt a kovetkezokkel zárja fejtegetéséi: '

,,A tény mint olyan áronbai teljesen bizl,,,'r, 'la Szamomra, egyszerríen mát az a koriilrnc.rri , lr, ',nem ismeri a vallásalapíro síriát, igazolilr lrzr l l ,

Létezjk még egy forrás Mo''.'".ior''.ltkt,'' l' ,r'amelyet Bin Gorion Sinai und Garizim cirr,,i I ,

(1926) kozol. Egy megjegyzést említ a i.i,,'r l, ,

ernrinát (163) alapján, hogy talán J suti t|jlL' ,,,, ,' t,

* Mivel Sellin a Hoséá 5'2_ben lev szétini sztil (,,,,', l , ,

íriísban megegyezik a Sittim sz éval), 'gy

i.ilii*''.'r. l,lt't t, izésképpen másképpen értelmezi

" tiÍ'ii"í"á.'.J''ul",,,'',,,,'

szétim olvasatb l kovetkeznék. - J. L.** A bibliakritikusok megállapították, hogy Jesi,ijli l)l()ll I 1 l

40-50. fejezete egy másik szerzc! mtíve, cit niíezik ''lj,.,,r, ,, '1,azaz,,más1kJesájá''_nak. Hasonl képpen Zckhar:jli 1,,,,t, r'zetét egy,'Deuterozekharjá''-nak tulajdonít;zit.'.l'l

,:tal'llllt'll; cz rt titkolta el M zes sírját is. Qa1la)r;rtl lrl(.lrrrt lr régiek rigy vélekedtek, hogy:itlilnt vlrlaki rigy hal meg, mint minden ember,. jF|.]l.l.|| lrctcg lesz, vagymás okbol elérkezett azorájal l,'l it rltrtlles letrol és halálr l nem aZ ember kezében

.u lrilliilit méltán nevezheto a Mindenhato Isten

=t',,I rrl;tI rrtirz(l halálnak.:.. ,|..lllll)lll| itt a T rában kifejezetten eZ áll: M zes',, ,tl!,ll lr:rlt tncg. ez természetes ha]ált :'']ent. '"-" '.\7'

., =:ll !|/{'Irrrli szovege bizonyára szándÉkoslrrt l'ereli rl!l+rtlll ,llttll, Ilrlgy Mozes életének emh'"ti kéz vetettfoia rÉpr'| Mcgpedig az az embef, akivei egyiitt volt a.;1.tt. ií'r,ttii keze, akit az avágy hajtott, hogy birtokol-|. lllr/iiB()t, és akit kizáro\ag e hatalmas oregnek,

t5;5q11Flr tt sziv s ereje, hosszri oregsége akadályozott;! És ttrr'gcliizte a gondviselést, és végzett M zessel stb.'Ftt ilettt ettg'c<Jte J suá senki tudomására hozni M zes

"}airal ltrlyct' hogy Izrael gyermekei ne kutathassák, és. Egvett lrtíltl >testén a nyomokat megtalálni, amelyek,t'il átttllrrltltrak, hogy annak a kezébol halt meg' akidlrr titrt<," (I47lb)

Fhlrel rr kÍilijnos adathoz (512 $) Bin Gorion a kovet-l* láhlrgvzctet ftízi:

| árrl ( irrr:the a Nyugat-keleti Divánhoz írt jegyzetei-'á at Él tekcz,jsében Szereplo >Izrael a sivatagban< címtí.$l itttlr'lll)cn ugyanezt a véleményét nyilvánítja ki.''lle MÍrrt's lrrrlálának e romantikus ábrázolásában né-

ll|l" lctt volna. Aztaz embert, aki Egyiptombanrn rl{llr('bcn megolt egy egyiptomit, és azt elásta' aki

lllblr izben tomeggyilkoSságra adott parancsot, ésn 1rtrsztaságban sz szerint megtizedelte, Nev

l lregyÓIr Vgyanaz a sorshalál érte utol, mint ame-á rlly rrrk honfitársának juttatott. Hiszen a Biblia ezt

nA Li crrrlrcr-vért ont' annak vére ember által ontas-" (1, Mriz. 9, )

alig lchet hinni.feltcv,js t M zes halál'ár l a legtobb vallástorté-lcrrrlrc sem vette. Gressmann kiemeli, hogy azllttttti szoveg alapján M zes ,,Jáhve parancsára,

l'llltl| rr halt meg. M zes már százÍtilsz éves volt

34634-1

ugyan' de az iÍjiiság heve oreg korában is slt;,rl1,' ,,,

A biblia elbeszéloje szerint ,,Iáhve sajátos lllrl,rllri.,..kellett meghalnia. M zes halálfua a Papi l<t'rtl,... ,,

homályt borít' amennyiben - minden ililt}\;l},.l lrr i

biínos embert lát benne, és ,,sziikségszt'tíi lr rl.'i'Merívánál tortént zrigol dás és civakocliisi llttrtli t,

értelmezi. (IV. M z' 20,11_ 13) Gressmatttt t'zl tt,l,, ,

elfogaclni. (148)Buber Szerint alig kétséges, hogy magiit .lltlrr, t ,.

szolgája sírás jának ; ezért,'nem ismeri, nr i l r r l, l l I l. l !,senki sem a sírját''. (149)

Freud viszont kitrinoen fel tudta hasznrilrrr ii, ltr,, .

vését annak a motiválására, hogy az izrlt'ltt',itudtak oly konnyedén letérni M zes valllislirr'll lr l, ..

t. Freud még megemlíti, hogy ez a tratlit't,, ,r t

pr fétáknál is visszatér, és Sellin szerint Ittitttl, rr i

messianisztikus elvárás a1apja lett. Így itllrl'rrlt | , ..

reménye a babil ni számuzetés kezdetctt. lr,,1,,gyalázatosan meggyilkolt M zes visszatÓr, t.:',t l,,,,népet,,az orok iidvosség honába vezeti''. |,tr.tt,l ,,

,,Természetesen megint nem vagyok illlll;trr .r l, ,

ben, hogy eldontsem, vajon Sellin helycsr:rr r'rr, r,,,

az 1l|eto pr rfétai helyeket' De ha igazlt vlr'' ,l !

hagyománynak, amelyet felismert, ,5'16'','1111r r ,!

tulajdoníthatunk, merl ilyen dolgokat ltt'tttt1,, ',kolteni. Mert ennek nem volna meglbgllrl. rrr,!,,

ha azonban val ban megtorténtek az ilyt.rr ,.' ',,akkor nagyon érthet , hogy igyekeznek (ilit.t , ll, t ,.

(150) (I. m. 51. old.)

M zes, .férrt

Az eloz ekben megkís reltiik a Biblia ít(ltttrl;rl'rján M zes élettorténetét vázolni. Most pcltli1' , !, r l , -!a kérdéshez:

Mi volt val jában M zes a Bibiia Szclilrl''Pap, bíro, pt féta, vallásaiapít vtl|t-t; v,,1'r

politikus, torvényhoz ' esetleg á1lamallt1rit,',''A legrégebbi mondákb lmás kép ra.jzrllt'l,lrl. l ' \l

rcil, mint amilyent a Tízparancsolat szcr'zil;t'r,,l l. lt*

,,! ! zi'li lt régi mondák csodatev ként állítják; !iiri,r'I irlÓzi Beert, akinek konyvében - Moses undti ,, ! I N4rjzcs és alkotása) - ezt olvashatjuk:t L ,r vltrázsl , a gyogyit , a .jovendornond , a::rrl tl,lllil rnás alak, rnirrt az a f rÍ], aki a jámborsági i. ,l'':ra8 lényegét a 'fízparancsolat néhány tomor! ! l .l i t;l ll Íilglalta ossze.'' (l51)

: , ,ii.]l|(']il Meyer megállapította, hogy: ,,Ez a M zeS,..', i ,rrrr'r'i.ittk, a kádési papok osapja, teháta geneal -,'.,,lr,l;t k kultusszal kapcsolatos aiakja, nem torténel-

, .=rrr,-lytscg." (107)*l.rlr;t t',r,zgl szemben azt tarija, hogy M zes ugyan

-+rf|l Fq vezctett kultikus tevékenységet' mégsem volt!látl's l]ill].Eet nlrisik teol gus és vallástorténész, Yolz, a m zesi

,'*tnvriéBct ,,az kor protestantizmusának'' nevezi, és

t itt, a Színájon rendtilt rneg alapjában a papok, ér tnindenki számára kivétel nélkiil megnyílt az

I'uzodo szem tryes, kozvetlen kapcsolat; ittle a mindenki számára kivétel nélkiili erkolcsitilgalmát' Itt lett a vallás az élet lelkiismereti

u világtorténeirni jelentosége annak az rá-:

r:.

t

ybcrr M zes Isten nevében kihirdette aTizpa'll, és megatrapította az isteni mtivet, Izraelt.''

Mdrzcs emberi személyiségével is foglalkozik.nzcrint M zes magával ragad szem lyiség le_

len, de egyuttal honfitársai testvére. Saját szen_

és életveszélyt l nem fél , merész ember; féi-kut, kompromisszumokat nem ismert. Valamr

oro lakozott benne. ,,Amikor haragudott,l volt telve, szeretete határta|an odaadás'íldozni, hogy Isten megkonyortiljon a bii-

," (tI. M z. 32,19 folyt.; IV. M z 25;"II.M z

gnlbor, akinek kényszerítés és természeti tor-.iclentett. A néphez sz lva, a parancsokattásként fogalmazta meg. Határozott gé-

megadatott az egyistenhit felismerése.buzgalommal és lendiilettel volt telve, szervezÓ

348 349

Volt, akinek alkotása mindmáig fennnlltt'lt,ll ! l ,

iegáthat bb hajt ereje a népe iránti szerclt't '\. . !!

tottság rájában, a pusztaságban vált lslr'tr , rr,i'

Népe megmentésének tját kereste' S egy {ll llll! l .=,'

az Istenkirá|yt. Az elhivatottságb l kiiltlr'lc:, l, ii .

kovetévé vált.Volz szerint vallásalapít , népet teren'rti''' .l \ ll,.!

vezére, azizraeli kultusztorténet els ptt1l.jlt t''' r'',...t ja volt, a T ra-teremt csodaember, ak i v:r

' ., ! .'

val természetet és embertegyaránt meghíltlitr'tr ianik meg M zes a legnagyobb izraelitirk,rrt \,

nagyszerrí volt, hogy az emberek nem is lllt'tl, l , ,..

Istenhez fuzodo viszonya egyedi: Istclt szt'tr,i,,t .

be, él sz val beszélt vele és nern - mint a tiilll,r 1'r,'r,,- álomban vagy jelenésben. Isten akkor is ktl,r'r,,', I

zes mellett, amikor az egész néptol elÍilr'tlrllt r li i

33,10) EgyedÍil M zes bizonyult mélttjtllrl 'r'r'Istent láthassa' (lI. Moz 33,22; lV. Milz l ! '

maga temette el. (V. Mo2.34,6)E's mindezek ellenére mégsem Voit bíilll('l, Il i

=

megingottahit ben(IV.M z20,I2;V. M('/ I ' ,

és ezért nem léphetett az ígéret foldj t'c' ll'rt 'i,.,mégis tragikus alak; magányosan és rncg ll( Ill , i,

a nép bríne elleni emberfeletti kiizdelctlrl','''maga is btinbe.

Buber teljesen másként vélekedik a ícrlr \l,Szerinte M zes - amint már ismertettiiI l il:

SoSpap' sempr féta nemvolt. Azelhivirttlll'''rr' , i'

sa ellenére vezetoi és torvényalkot i tevckt'lrt , ,

elktiloníti a tobbi profétát l. Buber ala1lilirr \ l

és hatása négy torténelmi tettben foglallllrt,' ,,

Eloszor: M zes a héberek tizenkét tiit'zs,'l '' ,.

izr aeli néppé egyesítette.Igy szervez dritt Izrael néppé.Másodszor: Megval sította az izraeli l,,',,, '

és társadalmi életének az egys gét.Így jott létre lzrael népének rollo't é;; titr ',t,l,,i'.

zete.Harmadszor: M zes mrívével val strlt lt,, l' | ,

rálysága, az egész nérret átfog isteni Ul'ltlrlrrlEbben nyilvánul meg r'idtj.L's teopoli.lilittt ,l,,

''i_-lEll:il(ll': M zes tudta, hogy az isteni kiválasztássa|:í ltleF! lt()lll Vált ,,szentté" . A nép szakadatlan válasz-.l;tl

'rll lr j<'l és a gonosz' azigazságos és az igazságta-

. l-:lill" lr<lgy megmaradhasson Isten tján.: = a f r=rlr M<lzes etikai elve.. ! '.rq lr.lui l Buber szerint - Isten teopolitikusa volt,:.Í. tÉJt'|c, cs nem az tqvallin megalapít ja. Hiszen a,

=i lrr ltvt'rr nem rij Isten nyilatkozott meg el tte, ha-iilri't'lrlttt 1b Iaz atyák osi istenét ismerte fe]r.Ezzel

+ !',! ir hi'rtita-hipotézis a,,megtérésr l'' is, az,hogy az:.= l1l=;t ;rz idegen istenhez pártolt volna át ,,vallás.' -=riil;r:i;tvirl". A Tizparancsolatban M zes Isten ki--

=

jE!ll lllillt politikus és nem rnint vallásalapit hirdet_,,=g |]7 vtllt Isten királysága államának a megalapítá-= lrlrrrtli:tcse.

,l

iI

350

II

,1t(=)zlis, AZ EMBER.

l =,',, lr'lktl n]inden nemzedékbeni ':,::ilk lrirlr kiterjeszkedik, és jelen van;.il=trirl;ll (lc|támadását) li meg minden boics=r'iillr(tfi Clnbefben,: t,lrl k lltirtja."I r,'ilrril: llltiZeS],.t!'í't! (lcr Juden) Iv. k. 1926.

',l,ll

l /ÍiI{ F'I MÓZES SORSFORMAI(VtSSZATEKINTÉS)

'..ii |tlr-lzes Sorsában pszichol giailag ot,,korszak''",,itltr'líi cl.: i=,, lrrtszitk: M zes mondabeli, nagyirri herceg a fá-

,',lr irr itlrirn.'!;.,'r|tk ktlrszak: M zes pásztor a midjáni f pap,

,=,llglilitlában; itt érkezett e\ hozzá az elhivatás.,:l.

'|/ (:g(í csipkebokorb l.

:!=irrt;ltllk korszak: M zes, a csodák embere, a csoda-I pr r!ltttnban.

'. gi, ,ltk korszak: M zes, a népvezér és Isten embere.'' ',ltli ktlt'szak: M zes, a politikus és Isten királyságá-

* .rrl r'tlYtll'il.

Mozes, a herceg

i.,, Illr'yllevezett ',herceg-korszakban'' M zest mégt,'l','lt lt(|si vonások jellemzik' J llehet, a bibliai el-i.'.lrr'lt tleffl esik sz torvényes orokbefogadásr l,

.='. ,rll1lltlt vitathat ' hogy a hercegn fiaként nevelte

" l.lI il(} rrtlvarában..,,l. ;r lttt)ndák, amelyek M zes sziiletését novére,

' i,.ill t'! rr Íiira á|mában be.jelentették, világosan meg-ii.i! lrrlgy igazi h s, egy Igaz ember jon a világra.

l:l' r!:]il tlttlnda egyik változata szerint a bélpoklos. -.Éllll' kczet a hullámokon himbál dz fiil után a

; : ltlil l lvir, hirtelen meggy gyult. Így már a csecsemo: =,,,lrr'rr l'clismerte az lgaz embert.i

=r tltiisik monda arr 1 számol be, hogy a hároméves=

.oillritli asztalnál tilve a király feje felé ny lt, megra'

355

gadta a királyi koronát, és nragára oltotte. Életét CSUI]Ilrregy-angyal tigyeskeclése mentette meg.

Habár a'tnondát a Biblia szerkesztoje nem kanoni;,lliIta, a'sol'spszichol giában kettos jelentostigri.

Eioszor: rnert ebi:ren a morrdá6arr az el6eszéio. illetl,1 nép, a háronreves Mozes Íitlra infl ci s igén1,t ve[ite tto, a héber firi rabcrlta volna el Egyiptorn'kiiátyanakkoronáját, és tette volna a saját fe_pré' Nagyzásígottci,'iat, val ságos irrffáciri, anieiy-nem pusztán az elbesz lirtvagyis a projiciál t' lranem Í-elteheioerr azt a szenrélvt r ,j l jellemzi, akire ezt a roppant vágyat lrelyezték.

.Másodszor: ugyanebben a mondíbun ll{or", clcldqitsrit azzalindokolják, lrog-1' 6 válasz1ásj pr bában az'cIitett drágaktí helyett aparáz'sla szenet ueite a sziiába. |'olyan nragyarázat, amellyel nélra ma is találkozunk, anrikor anyákat firlk dadogásának el torténetéroi kérdczzrik. Számunkra' azonban a dac1ogás klasszikus m dtlrrazt bizotyíÍja, hogy 'ÍérÍl, akit á Bibliabun Mrjze,sttt,l,neveznek, roham.ban s.zenvedíi paroxizmalis-epileptif ortt t

egyén volt. Paroxizmiilis ternrészetét" vagyis irajlamár 'dtihrolramokra, eroszakos cselekrr-lényekie az egyiptorr',

agyon[itése bizonyítclttaA sorsanalízisben kiizonrbos, hogy N,t zes ltz eg1'ipllt,

mit ag"v,oníitctte. \,ag}' -_ alrogyan -Éuber

v li - iiupli,megutotte. A pszichologia számára kizár lag az a krli.irtmény a íonto.s, hogy a morrdaelbeszélo. ille"tve a nép. .rtorvényalkot alakjára. Mozesre, durva inc1ulatoi<lrrmint 1rarag, di'ih, eroszak, gyiikosság. teliát Káin-tirllr1donságokat vetített. Amint már errrlitettiik, GressmaIli'ezt. írja:

,'A fiatal M zes Tá'ik tulajdonsága a szenveclély. ,r

Íéktelenség. amelyrrek villámlásai méfa késcjbbiekberl i

visszajártak ." (.]3) (V' o. ehhez az otoáik kclrszakot" Vrl|,'lS ugyárnerre utal, azt írva: .,Anrikor diihos, ltincsen bt'rrne más, csupán a diih."

' A néplélek tehát már a legkorábbi idokben is sejtett,.

|:gy .*.,.,tcirvényszeg -Káin'' és a',torvényaikill,'M zes'' kozott SZoros. lérryeges hasonl ság áll íenn. Ír,lvolt ez Moharned esetéberr is.

A bibliai elbeszélés sz'erint (II. M z' 2,12) Iu zes .grrlrdosan koriilnézett, és csak rniután meggyoztídott, h.,,,r

35

rlettki sincserr jeien, akkor iitotte agyoll az egyiptomit, ésliilclelte el a homokba. Ezt a Íigyelernre rnélt elovigyáza-lrrsságot az. á|taIában raitaiitésszerrien torténo, Cliihb |

rlkctvetett gyilkosság kozben -_ Gressmann _- aZ igazsá-p.rlsság és az igazságtalanság elleni harc mellett Mr1zest.gyik jellemzo tulajdonságának tartja. Ebben az vatos-riigban azonban az igazságtalanság elkovetése miattilriirrtudat elsci gyokerei is Í'elisnrer:hetoek. A gyilkossággalvcget ért a hosi lrerceg_korszak. Kezdet t veszi a kovetke-zii iclciszak:

Mrjzes, pitsztar

l,bben a peri ciusban a. sorspszichol gusnak a nagyririrl'iÍr azon iel1emváltozásait kel1 krttatnia, amelyek atiirvényalkot késobbi sorsáért Í'elelosek.

M zes ezen korszakáb l a sorspszichol gia háromrnozzanatot emel ki.

Eloszor: Isterr éppen in tLati gvilkost választ kovetétil'Másodszor: il férfi, akit Isterr kivirlaszt. rohamban,szen-

wdtí, daclog .

Harmadszor'. látomasai és hallucin ci i vannak Istenk(ivetét Iátja a csipkebokorb l kicsap tiiz lángjában. (II.Moz,. 3,2)

Nos, a sorspszichol gia gy találta, hogy ezek a tulaj_tlonságok - harag, rliih, rohanr éppugy mint cladogás ésirrclulati gyilkosság, tíizvízi és isteni hangok hallása - azcpi|eptiform-paranoicl Káin-fajtának nevezett ernberekstrjátja. (154) A bibliai elbeszélés szeriajdonságok - ha_rirg, diih, roharn éppitgy mint dacltlgils és inclulati gyil_kosság. tuzv'í7'i és isteni hangok halllrsa _- az epilepti_lilrm-paranoid Káin-fajtának nevezett emberek sajátja.(l54) A bibliai elbeszé]és szerint Írgy ttínik' a torvényal-koto N{ zes is kozéjlik tartozott.

Mtlzes Midjánba menektilése e1cjtt azonban uralkod ,

titttudatos, nagy rí' tirl igazságos, lrcjsi jellernrí volt'. Azcgyip tomi feliigyelo t igaz ságérz.et.b<í l és d iihb l gyil k oltarncg. Még másnap is igazságosnak találta' hogy az egy-tttitssal civakod k t hébert rendreutasítsa, és a vereke-tlíit, akit igazságtalannak talált, megkérdezze:,,Miért

357

vered.a te atyádfiát?'' Csak miután azvéllaszolt: ,,Kicstlrl*!e_t| téged fcí emberré és bír vá mi rajtunk?'' _ keztlcllM zes a fáraot |félni. (II. M z.2, I3:l4) Az elbesz lcsb l nyilvánval , hogy afiatal M zes Egyiptomban igtt,,sága tudatában bír ként és fefebbval kZní viselkedd't'

Milyen más volt azonban ugyanannak a M zesnek ir

magatartása' aki Midjánban Istennel beszélt!,,...Kérlek lJram, nem vagyok én ékesen sz l scrrl

tegnapt l, sem tegnap el tt l fogva, sem az ta, holiysz lottál a te szolgáddal; mert én nehéz ajkri és'nclr.i,nyelvtí vagyok.'' (II. M z. 4,10)

' Látnivalti , a fáta el tt nem merte vállalni, hogy Istclrkovete. Jáhve így felelt:

.' ,,Beszélj azértvele, és add szájába a beszédeket, és ctilészek a te száddal és az i3 szájáial és megtanítlak íitek,,rarra,.amit cselekedjetek." (II. Moz. 4Jf)' M zes..tétováz , gyámoltalan, szinte gyermeteg visclk edé se

.d ti lye gerj esz tette J áhv ét, és segítíég l, tát asz't t tul

testverét, Aront rendelte mellé. M zes azonban késiílrhis h.asonl .an ,,gyengének'' érezte magát. Így szinte sirv,rsz lt, amikor az|Jt afáraohozktildie.

,,...Imé lzráelfiai nem hallgatnak reám, hogy hallglltnahát reám a Fara ,.holott én nehéz ajkli va!yok?''j ttMi;7. 6,|2) Mozes mindig rijb l hangsulyoztá:.,,Imé i tt

!9\é, ajkri vagyok, hogy hallgatna réárn a Farí ?'' 1ltM z. 6,30)Csupán, amikor M zes már harmadszor is vonaklr

do.tt Jáhv-e parancsát meghallgatni, szerepel beszél ker r r

a.levita AI9T. (Gressmann ezt tryy tekinti, hogy Ár,,r,elnyomta.M zest, és feltételezi, hogy az Áront-kés(il,t'

sévé tev pag| rend felel s ezért a7áltozásért.) (9l)Magunk val színiinek tartjuk, hogy Midjánuun vt,;

zes jelleme alapjaiban átalaliult. En;ek a változásnlrlmelypszichol giai okai kiil<inféleképpen értelmezhet t: l

Eltíszor is: arra lehet gondolni,^hogy a korábbarr ;rfára udvarában hercegliént él , ifi ;most idegenbt.lrpásztorként teng<ídve' polg ri hely zetében megal z tat t t t t

M ásodszor: bátortalans ágát az is t enfé le l ei is moti v ii lhatta.

Harmadszor: M zes gyámoltalan viselkedése lslclr

el{ltt az elbeszél , illetve a nép projekci jais lehetett M -pl iellemére.

Negyedszer: arra is gondolni kell, hogy M zesben az,B'y lp tomi agy ontitése s ly os lelkiismer e ti sz or ongás t vdl-lotl ki. Ebb 1 fakadt feltrin változása. Az er szakoscrelekedetre képes, de igazságos hercegb l a gyilkosságulírn hirtelen lsten szelíd' félénk kovete lett. Nyilvánval _

ált magunk azt a felfogást képviseljiik, hogy a tobbilttrlok mellett - a gyilkosság képezi a változ s ok t.

Az emberi élet egyetlen eseménye sem okozhat olyanvlllámszerrí, megrázo és mélyrehat vé tozást, mint ép-pcn az a dtihb l elkovetett tett, amely kioltja egy másikmber életét. A gyilkosság helyrehozhatatlansága fold-

tcngésszerrí hatást vált ki a tettes lelkében. A lélek ugy-ant1iraépíthet , de a korábbival soha nem lesz azonos. Igyt{lrténhetett ez a hercegi, autokratikus ifiri M zessel is,miután agyontitotte az egyiptomi feliigyel t. Ebb l erednlenekiilése utáni átalakulása.

A csodák embere,a csodatevíí M zes

lizt a korszakot a csodatételek sora jellemzi, amelyeketogyrészt maga Jáhve, másrészt azonban szolgája, M zes,n fára el tt, a kivonulást megel z és kozbeni id kben,majd kés<íbb a Voros-tengernél vitt véghez.

Jáhve és M zes csodáiban a Biblia olvas jának nehézv1y aflazt felfedezni, min t ami t Buber láto tt. Nevezetesen :

,,A csoda egyszeriien az, ami megtorténik, amennyibenaz a csodát befogadni kész emberrel találkozik.'' Rovi-den: t rténelmi csoda. (94) Mindenekelott aztkellkérdez_niink:

Illend -e' hogy egy Isten mint varázs| vagy btivész apiacon, M zessel a vessz t kigy vá, illetve krokodilláváltoztassa, vagy M zes kezét a bélpoklosságt l fehérrétegye, majd ismét meggy gyítsa? (II. M z. 4,2_7)Yagy:miért alkalmazza Jáhve a furfangos cselt, hogy a fárakívánságára a népnek csupán háromnapi járásra kell apusztaságban vándorolnia, hogy neki áldozzanak' ami_kor végérvényesen akarta ket a rabszolgaságt lmegsza-

358 359

baclítani,-és nem állt szándékában ciket Egyiptomblrrrhagyni? Es egyáltalán? Mire szolgáltak Jáhv nak hatlrlmas csodajelei? Miért mondja továbbá M zesnek:

,,Lásd, Istenévé teszlek Téged a Fara nak, Áron pecli11.

a te atyádfia, sz sz l d lészen.'' (lI' M z' 7,1)Mi rt kell Jáhvénak egy embert a fárao elrítt Istennr"l.

és helyettesként kinevezni? Es miért mondja ugyanakkrrr,,En pedig rnegkeményítem a Farao szívét és megsoklrsitom az én jeleimet és csudáimat Égyiptom foldén." (llMoz. 7,3) Ilyen ambivalens Jáhve akarata? Vagy olylrnhatalmas a fára

' hogy Jáhve kénytelen ilyen alattonrtr:,

fondorlatot alkalmazni vele szemben? De még továbl'rkérdések is vannak.

Milyen Isten Jáhve, ha M zesse| azt űzeni a hébercllinek, hogy ,,Sz ij azért a népnek, fiile hallatára, lro1r\kérjenek a férfi az férfitársáto!, az asszony pedig az ,,

asszonytársát l eztist edényeket és arany edényeket'' (lIM z' 11,2) - amikor tisztában van azzal, hogy a h bcrt.[kivonulásuk után nem térnek vissza? És mindenhez nri.1,

hozzájon az azenet kggy9tlensége:,...".Ezt mondja azIJr: Ejfél koriil kimegyek Égyiptolrr

ba. Es meghal Egyiptom foldén minden eisosziilott' lr

Fara nak els sztilottét l Íbgva, aki az királyi széki.ben iil; a szolgál nak elso sztilottéig', a ki rnalmot hir1ta baromnak is minden elso fajzása' És nagy jajgatás lt's'egész Égyiptom folcÍén. a nreiyhez hason*l , néá vott .hasonlo nem lesz tobbé.'' (iI. M z. Il,4-6)

Jáhve azonban megparancsolta a zsid knak:,,És vegyenek a vérb l [a leolt bárányéb l . - A szert,

I

és azokban aházakban, a hol aztmegeszlk, hintsenek ,'

két ajt f lfe és szemoldokfára...'' (II. M z. l2,7)Itt éri el Jáhve kegyetlensége * akit Meyer ,,félelme tt.,'

vérszomjas démonnak'' nevez (26) '- azt a fokot, anleltkizár lag az emberi diktátorok és zsarnokok sajátja.

Nyomatékosan hangs lyozni kell azonban, hogy Jtiltv,'említett erkijlcsi lealacsonyítasa természetesen a lJil,lt,telbeszél jének tiszta projekci i, és nem m.ag nak az is/cttségnek a.iellemvonásci' Meglepti' hogy éppen ezek a nlt'trdák keriiltek be az otestamentumxra. Az egyiptomi cs,'dák és csapások rnondakore Jáhvét val ban nem istt.rrrmélt ságában és j ságában mutatja be.

lstneretes, hogy a sorsanalitikus számára a csodatettek

,,,i,,, iiuieleítls. A Biblia szerint ezek a kovetkezok,nlllk:

|'íizcsodák' mint a láng, amely a csipkebokorb l csa_

'','i,t'rii; tu'oiátop"t, ezek*ben vonult Jáhve éjjelerrte a nép

:ilili._M;jJ;ízcso,lák, a márái, rnássái és rnerívái forrás_

, u,,.i1rt _É".t a tartalmak egyértelmtíen a projiciálQ Ra'o-,rr,''nti*-*plteptiforrn jellegére utalnak, rnert a tttzés avizrtrrrrt selemet a puoo*izmátis ember mindennapjaiban

t,;1l 1, yakrabban alÉahnazott foglalkozási elernek is'

M zes, a nép vezéreés Isten embere

|'rltLin , hogy azOtestamenturn szerkesztése itt rijb l az

.ri.'r'L'Jbi u5íá1t m dszerét alkalmazza, és a nép ve-zeté_

.*r M zesr l Jáhvéra rvházza. A vezetéseltolás elsosor-

lrrtrl a kovetkezokbol á1l:

.,A' Ú' perlig rnegy vala elottok''l1}'pul felhooszlop_

r',,','-t'ogy vezáíel-le -olet az riton, éjiel pedig tiizoszlop_

r',iii, r.ro .í világítson nÓkik, hogy éjjel és nappal mehesse-

rrrk.N.* távozottela f'eihoosziop nappal' sem a ttizoszlop

e;1r-:l a nép e1o1.'' (It. M z. 13, 2I_22) '''iiii.nát nyíltan kirnonclták: a pi'lsztáhan a vonu! nép

,'li'rr nem M zes, az ember, hanem maga Jtihve Isten ha'

hklt.'''.,tbiblio,,erkesztésatorvénytábláke1készítésébenisaz

eltrlláshoz és a projekciohoz tblyamod'ik''"A-;il; rt.iiit i1l. vloz. 24,i2) M ze'snek fel kellett

',,*''ni. á-rl.gvr., uhol addig marirclt' amíg Jáhve á.taiita

,, iiitautatui t'ogy megtanii"r a n 'pnek lt t rvényeket és

1rttl'itncsokat, .amelyeket rrtaga'lírhve irt" lc'

M zes azIJr parancsáraá t rvérrytírblák megujítása-

r,'''"i' [át_tj ilotautat vág, mint anrilyerlck irz' els.ok vol-

i,iri' uÁ't.idrihében széiiort, cle a szavakat tijb l maga

liilrvc írta a táblákra. (II' Moz' 34'l)

't'ulr t jra megint nim M zes' hu'ncm maga J(lhve írta

,'t,; ,,-iipirlr, hr"Éy mit teg'1'-en' és nit.nem szabctrl tennie'

,tz elso négy $arancsoiat: az egyisten-parancsolat' a

361

képtilalom, a v arázslattilalom és a szombat parancso llt l lr

a bibliaszerkesztés szerint tehát nem - amint azt 1,/ tllgondolja - ,,Isten megbízottjának, M zesnek saját aIk,,tása'', hanem Isten szent parancsai. Hiszen a Tirpurr,,csolat el ttez olvashat :

,,És sz l-á Isten mindezeket azigéket mondván:

= Él, az(Jr, V_agyok a te Istened,"a ki kihoztalak tégt,l

Egyiptomnak foldér l, a szolgálat házáb l.Ne legyenek néked idegen isteneid én el ttem.'' És i1,r

tovább. (II. M z. 20,I-lDA további-hat parancsot: a sziil k tiszteletének parlrrr

csát, továbbá a gyilkosság, abázasságtorés, lopás, hatttr,tanuzás.és. irigység tilalmát ugyan áltálános emberi, le l L l

ismereti torvényként tudjuk' de azok az Ótestamentrrrnszerint ugyancsak nem M zes, hanem Isten mrivei c,szavai. (II. M z. 20,12-17)

^' Io_viden: a..Ti -zparancsolat megalkotását, amelyel,r

férfi M zes fomiívének tekintenek, a Biblia M iesr.,,lugyancsak Jáhvéra ruházta é .

Hogyan értelmezztjk tehát helyesen a Biblia elbeszéltjitt,'l,e projekci s technikájat? Ebben a sorspszichol gia t;r

pasztalatai lehetnek segítségiinkre. Évleletei aiapj,,,,minden projekci nak kozos gyokere a particip ci i tt,lyamat, adott esetben az egyesiilés Istennel.

A sorsanalízis tanítása az énr l feltételezi, hogy ir,embert <ísi torekvés osztonzi a másik emberrel, u-uil,,,,tárgyaival vagy a világegyetemmel és a Mindei:nhat y,líeggyé válni és egyesiilni.

Az én ezen eredend torekvése - amit a participácr,,'igénynek nevezttink * az integráci tevékerrységét' s i1,'az Istennel t 'rtén eggyé valásl is teljesíti. Az éÁ particrpáci ja azonban csak ugy képes az integráci ra, ha k,,rábban az én étzékeken feliili benyomásokat tudott szrrezni.

A sorspszichol giában a participáci a transzcende ttt,t

l das-és az integráci végeredménye. Funkci ja éppcrr ,,hatalom projici l sa, azaz a hatalom eltoldsa. a ha)u\,,,,,tvitele. (t55)

A pirrticipál én saját hata|mát a transzcendencia se-

el|rÉg vel helyezi a másik személyre.Ígv t át feltételezztik, hogy M zes Jahve Istennel meg-

l*tttlntatlan particip ci s egységben lt és tevékenyke-,btt, lstennel val participáci s egysége mindent Jbliilm l,di,,lt u pr fétasagr l tudunk.

Mtjzes a transzcendent l d s, a hatalom tvitel s ilyul llon az Istennel eggyé u-álas képességének a h se volt.

liz rt térnek vissza az otestamentumban a projekci s

líltténések, tehát M zes saját hatalmának ismételt áthe-lyer,ése Jáhv ra, és ebb l fakad M zes, a h s, átmenetigycllgesége is.

M zes-konyvében Buber is utal arra a feltevésre, hogyMr'rzes Isten szellemével (rriáh) egyediiláll

' szoros parti-

,.iprici ban élt. ,,A szellem'' (rriáh) címii fejezetben eztrlvushatjuk:

,,Az, akit a hang [istené] szemt l szembe sz lított meg,egy nyugodt' álland , minden er<íszakosság nélktili szel-lertt hordoz ja lett, olyan szellemé, amely éppenséggelllellt más, mint Istennel val párbeszédes viszony, a pár'lnrzéd részese.'' (156)

lizt a társkénti felvételt a duáluni ba egyszeriien a férfiM írzes participáci j ának nevezziik Istennel, a transzcen-llettoia tján.

A részesedés Isten szellemében M zesnek mint ember-rrek id<ínként nehéz kiizdelmet jelentett. Ezt tanrisítjaMrlzes negyedik konyve. (Iv. 1I, -I4-I5) A nép itjb l*r'rgol dott' és M zes így sz lt azUrhoz:

,.Nem viselhetem én magam mind ez egész népet;merter(lrn felette van. Ha így cselekszel velem, kérlek olj megeugemet, olj meg ha kedves vagyok el tted, hogy neláttnum az én nyomoniságomat.''

Mt)zes ebben a duáluni ban, amelyben minden hatalmát!:lt,nre ruházta, val saggal sszeroppanl. Isten azonbanlegített, kinevezte a n p hetven legidosebb eloljár ját'lrrrgy támogassák terhei viselésében, miután Isten aztlll()ndá ',...elszakasztok

abb l a lélekb<íl, amely te ben-llerl van, és teszem beléjok, hogy viselj k te veled artépnek terhét, és ne viseljed te magad.'' (IV. M z. 1l, t7)

362 363

Itr

lil

lr

llt

rnlt

Ezért helyes aíérfi M zes ti)rténelmi szerepét ,,Isten ctttl',reként" megjeltilni, mert hite azon alapult, hogy ttlp,hatalmát truhazta Istenre.

Mi torténik itt pszichol gia1lag?A hív énje a hit e fajtájában a szellemiség irányltl',,

nyílik meg' Az én a szellembe transzcendent l dik' A,énben apertura ad caelum torténik, amelyen át a't, ,t,

felemelkedni képes. A mindenhat s g, ami az eg1lén i'tt1,t

veszélyezteti, a hit formájában Istenre helyez{ídik át, ,ttielviseli a mindenhat sagot, minthogy ií az embert l.f ,t1t1, t

len l is a Mindenhat .Ettol kezdve a hív énjét enncl' ',

mindenhat Istennek a szelleme vezér|i. A hívo crrt,azonban az áttuházott mindenhat ság egy részét vissu 'r

kapja ettol a szellemt l. A hatalom ezen saját részévt:l ,r,

én már képes az élet személyére sz l feladatait c:' ,

felelosséget is átvállalni.A hit másfel l lehet vé teszi a hívonek, hogy trltrr'''

cendencia és a participáci révén Istennel álland an t'1'r

gyé legyen és egyi'itt lehessen' A hív Istennel, akirr' '

mindenhat ságot áthelyezi, és akit l éjjel-nappal VeZt' l l r

ti magát, folytonos oltalomban él egyiitt. Az egv<',lttl,,

Istennel és az egyiittlét m dja a hitben tehát lland 11,,

rennis) participáci . A hívo, amikor reggelfelkel, anliL,'rnapkozben azutcÍnjár, és amikor este aludni tér, vlrl,'

ban egyiitt van Istennel. (157)Nos, a férfi M zes azelszakithatat|an duáluni birrl ,,

egyestilés és a participáci feliilmulhatatlan hose. l1',' '

Isten embere. Isten és M zes duáluni ja ugyanis tclit't,,,kizar egy harmadikat. M zes ilyen szoros participitcir,l,,ban, a du luni ban a Báal vagy Elím k z l valo tltit'',,

istennek m r val ban nincsen helye. Ebb l fakad ll,, ,

monoteizmusa. A monoteizmus tehát kozvetlen le.jlt'rr',nye M zes participáci jának Istennel.

M zessel egyetlen egyszer' aziztaeliták civakodá slrl, , ''

Kádésban' Szín pusztaságban tortént meg, hogy rlrr',t

partneréhez, Istenhez htítlen volt. Perlekedett. Isten llrrr,

tetése kegyetlen volt: nem léphetett az igéret foldjrirc t t

M z.32,48*52)A sorspszichol gus joggal kérdezi, honnan eretl. 'l,iltl'

kegyetlensége. A kérdés megoldása M zes otodik kt)t','' '

kába vezet.

M zes, a politikusés nkény r Isten birodalmában

Vrtjrlrr Jáhve val jában olyan kegyetlen istenség volt_e,llttrgyan azt Meyer és más vallástorténészekhangoztat-ták?

li f'elfogás természetesen az Oszovetségen alapul. Ittllnlll aZ egyiptomi csapásokra gondolunk, csupán néhányirsiibbi példát ismétliink.

lilsonek azÓszovetség számol be arr l' hogy Jáhve egy

*lkrrlommal meg akarta olni M zest, mert elmulasztottael'{íisziilott fiának, Gérs mnak a koriilmetélését. Ez a

rÉrrz így sz l:

,,Íiííon azllton,egy szálláson' eleibe á lla azÚr és meg

'rlnr.ia vala ot olni.

lle Czipp ra egy éles kovet veve és lemetszé azofiánakclritl rét és lába elé veté mondván: Bizony, vérjegyesemvrttiv te nékem!

íis békét hagya néki. Akkor monda: Vérjegyes a koriil-rrrr't lkedésert.'' (II. M z. 4,2+_26)

Amikor az I]r meglátta, hogy a nép az aranyborjirtlrrilványozta, mikozben M zes H reb hegyén járt, igyrríllt M zeshez:

.,. . 'Látclm ezt anépet, bizony keménynyakÍr nép. Ezértlrrrgyj békét nékem, hadd gerjedjen fel haragom ellenok,él ttiri.iljem el ket...'' (II. M z. 32' 9-l0)

A pusztaságban pedig ez tortént:

,,De a gytilévész nép, a mely koztok vala, kívánságbaprék, és iiaelnaiis irjra siránkoznikezdének, és mondá-rtnk: Kicsoda ád néktink hrist enniink?'' (IV. M z. 1I,4)

,,És szél jove az Úrt l, és hozza fiirjeket a tengertol, és

hrrcsátá a táborra.'. mintegy két sing magasságnyira alilltlnek színén...

A MÓZESBEN LAKoZÓ KÁIN

365

A hris még fogok kozott vala, és meg sem emésztr'|

va|a, a mikor az IJrtak haragja felgerjede a népre, r'imegveré azllr a népet igen nagy csapással.

És ehevezék azt a helyet Kibrot-thaavának: merttemették el a moh népet." (IV. M z. l1' 31, 33, 34)

Amid n Mirjám és Aron aZ asszony miatt, akit elvctt

M zes ellen sz lott, ez tortént: ,,ES felgyrilada az tlr

haragia tí reájok, és elméne.És a felho is eltávozék a sátor feliil, és ímé Mirilirrr

poklos vala,fejér mint a h :...'' (IV. M z. 12,9-l0)Amikor a hirszetzok Kánaánb l visszatértek Kátlir

ba, és beszámoltak a bennsziilottek erejér l, a nép .1lr,'l

zrígol dni kezdett, és meg akarták kovezni J suát lr

Kálévet, a-kik igyekeztek ket elhallgattatni' Ekkor nrcp

ielent az Ur dicsosége a szent sátoron, és azt mondá:

,,...Meddig gyaláz engemet ez a nép? Meddig rrr'lrr

hisznek nékem' mind ama csudatételeim mellett senl. lmelyeket cselekedtem kozottok?

Megverem ket di)ghalállal, és elvesztem ket; téypedig nagy néppé teszlek, és nálánál er sebbé.'' (l\M z. 14, II_I2) M zes kérésére Jáhvé enyhítette ítélctct

,,Megkegyelmeztem. . ."De: ,,Nem liLtják meg azt a foldet, a mely fel l mcgr'''

ktidtem az o atyáiknak; senki nem látja azt azokki\'tl|a kik gyaláztak engem. ' '''

,,E pusztában hullanak el a ti holttesteitek.'.'' (l\M z.14,20,23,29)

Borzalmas' alig enyhébb biintetés' mint amilycrr ,r'

azonnali megsemmisítés lett volna. Es még annál is l(llrl'

,,A férfiak azért, a kiket elkiildott vala M zes' a lirl,lnek megkémlelésére, és visszatérének és felzridíták cllr'rr,

az egész gyiilekezetet, rossz hírt terjesztvén arr l a l'irl,lrl:

Azok a férfiak... meghalánakazlJr elott csapás irltlrl(IV. M z. 14,36-37)

',Nádáb pedig és Abihu, Áronnak fi'ai, vevék egvt'r'

egyen az o temjénez joket' és t nek azokba Szencl ',rakának arra fiistol szert' és vivének az Ur elé itlcp,

"tÍizet, a melyet nem parancsolt vala nékik'

Tiíz jove ezért-ki az Ur el l, és megemészté cikcl. '-meghalának azUr el tt.'' (III. M z. 10' 1-2)

Még szornytíbb volt Isten bí)ntetij t ze K ráh |ázad

ar rr rr rrtosulása ellen.-

'i'* iiin' a mint e|végezémind e beszédeket, meghasada

a f{tkl alattok.= 'il;;g"'itá a fold az o száját, -.t.!y'lé oket és az

bá;li dík;i' és minden emberi, a kik K rééi valának, és

*ttltltlen j szágukat.Í_],r irl'iszálláinak azokés mindaz' ami az ovék, elevenen

a 1rtrkolra, és befedezé oket a fold"'= 'i]* Lti' j'ov e ki az Úrt l és megemészté ama kétszáz és

nru.''_ie'iiit, a kik ftistolo szeiekkel f dozátak vala'''rlV M z. 16,31,32,33,35)

{ ttibliai idézetekbol legyen elég ennyi..Jáhve szornyrí

'ieri.in.t a bemutatásaiá. e fenfi és a tobbi bibliaidéze-

ret ktilonféle szempontb | mitr tárgyaltuk és elemeztiik'

tgy lrizonyos része_k ismétlése elkertilhetelen volt'=' n, i,áéi"t"k megértéséhez a sorspszichol gusnak ílj b l* 1lrrl'jekci s elméietéhez kell visszanyrilnia'

'.t,tive és M zes SZorOS participaci s viszony b l k vet-

Lr,:iian., M zes ,r- ,'up , hatalmat és j sdgát tette -át.

i's1 1rl;, o, hanem arny olialait, gono S z,,K in- természe tét"

at

lizck a bibliai idézetek csak M zes Jáhvéra irányul

*'irlio indulatát magyarázzák. Az Ószovetség ugyanis

*=iti.oi"aft titkot ab6ol, hogy M zesb,en gyilkos.indula-i;; g;;;; rái'' i' lakozoil. Íme néhány szovetségi

r'lérit állításunk igazolására.,:ib; pedig azofban a napokban, mikor M zes felne-

'ui[.aen híréne az o atyjafiaihoz és \ítá az o nehéz

,'ii'll<.l:okut s látá, hogy é!y Eg'yjpt9pbéli férfi iit vala;Áv iie6.; fétfitazo atyjána1-toziil. Mikor ide_oda tekin_

i5c* ri,tít'"gv senki sincs, agyoniit az Égyiptombelit és

clreiré azt a-homokba." (II. Moz. 2.|l-lr2)"n*ir.o. késobb M zes a torvénytáblákkal lejott az

ilteiii rregvr<il' meglátván' hogy a nép .az arunyborjttfi ,t'l';Z;' átir'é6." és mérgá6en széY zta a,,k táblá_

int", belépeit a tábor kapuján' és így kiáltott:

366 36'l

'''..A ki az'íJré.idehozzám! és gyiilének hozzánlia Lévi fiai'

S sz la nékik: Ezt mondja azur,Izráel Istene: Koss,mindenkinek kardot az oldaláta, menjetek által és visla táboron, egyik kaput l a másik kapuig és kiki dlje ttt,

az atyjafitit, bar tj t és rttkonsagtit. ALévi fiai pc,lr6

M zes besz de szerint cselekedének. s elhulla a7'()llnapon a n pbol ugymint h romezer férfiu." (il. M z. i

26-28) A nép ekkor (IV. M z. II,21) 600 ezer embct'l',á|1t.

A már idézett rész is, arnelyben Jáhve K ráh csop('llját biinteti, ide tartozik (M z. 16,26-35). M zes szell,lLvo|taz istenhrí embereket arra inteni, keriiljék el az islt.r'telenek sátrait. Tisztában Volt tehát a K ráh 250 erntrcr,.'fenyegeto borzalmas tuzhali lal, mégsem kérte Isten l,''

csánatát.A M zesben rejl Kain a legvil .gosabban a zsid k nt,,r

btintetésében nyilutinult meg, amiért részt yettek I}tt,t

Pe r istenség álrlozati íinnepségein és termékenységi l,ttttuszain. M zes a n p btínos iezéreit az tJr színé cl,'i ivilágos nappal kar ba huzatta, s így sz lt Izráel bíráilr,

I

,,...Kiki ofe meg az embereit, a kik odaszeg ,lt,,lBaal-Pe rhoz." (IY. Moz. 25,5) I

{ Kriilrr l sz l részben (52_-53. old.) a Káin_ és M zes-

tclttti:szet ellentétérol elso tájékozodásul kozoltiink egy

ilqEzeiil lítást.Az crnberek ,,Káin" vagy ,,M zes'', illetve ',káini''

t,tp1v ,,m zesi'' megjelolése nyilvánval an csupán a-két

'rlli'rrtÓtes emberi alkat jelképeként foghat fel és alkal_

rrrirzltit(.Az Ószovetség alapján azonban megállapíthat , hogy

,r líl'íi M zes természetében Káin is jelen volt'Az ismert bibliai szovegek kivétel nélkiilazt tanirsítják;

ltrr!.,'y irz Ószovetség két legismertebb és legjelentosebbrrlrrkirinak a természete egy ernberben egyestilt, így ai, rr spszichol (>gifua hárul a két széls séges ferfitermészetliiziitti osszefÍggés feltárásának a feladata. Másként fo-gnlrttitzva:

l trlgyan képzeli el a pszichol gus e két szélsoségesenpllcrrlilondásos természet talá|kozását egy emberben?r,Jt'ttr tátong-e áthidalhatalan szakadék a M zes_ és aX iirrr-terméizetkozott? Nem zárja-e már eleve ki az ,,Is_lslt cmberének'' M zes természete az ',ordog

ember nek''h it i rr t.ermészet t?

A sorspszichol gia szemleletébol kiindulva fel keil té-

t,.lrztti.inli, hogy a két ellentétes természet - Káin és

['lirzes - nem {izária,hanem abban a dialektikítban,amit,,Krlin-M zes-dialektikának" neveziink, inkább kolcso-tlíisen kiegéSzíti egymást.

Mint a dialektikában általában, így a Káin-M zes-

rllrrlcktikában is az ellentmondás elfér egymás mellett'A Káin_M zes-dialektikában hat kiilonféle sorsforma,illclve lehet ség képzelhet el. Ezek:

l, Az atfordulas; a vagy'vagy. Ez az atcsapás a'z.ellen-

t rzitbe az idokfolyamán tobbnyi re tudattalanul, hi rtelen

tíirt nik'J, A sztntézis: a mind'mtnd. Itt a két természet két

1rtrlttritása hevesen harcol egymás ellen.' 1' A d ntés: az állásfoglal én az egyik iavfua dont' az

cl lc rr kezot tudatosan, akaratlagos an kizátv a'4. A hat rozatlanság." Q. Seln-Sem. Az egyén ambivalens

*r r;Ilentétességgel szemben. Amint ,'igent'' mondana,trlgvcst, ',ne*.-t;

is kel1mondania. Sem Káin, sem M zes

A midjaniták elleni bosszirhadjáratban azután M ,

mindenJérJit megt)letett Es amidon a Sereg a háborrrl',visszatért, így kiáltott az eloljár khoz:

'.'.Megtartottátok_é életben mind az asszonyokltl''Irné ok voltak" a kik trzráel fiait Bálám tanácsill',,

hrítlenségre bírták az L]r ellen a Pe r dolgában, s l,''csapás az Ur gyiilekezetén.

Most azért iilÍetek meg a kisdedek kriz l minden Itt,, j

rL t, es mí,nclen SSZonyt is, a ki férfit ismet'Í az:ttl l,,,

h lus végett, ruegoljetek Minden leánygyermeket 1lt,,lr,a kik nern háltak férfiirval' tartsatok életben Íl?$ltllr|nak." (IV. M z. 31,15-18)

Az oszovetség ezen bizonysága alapjéln kétséglrl, ''

hogy Mozesben is élt egy Kain.

368

nem tofvényszeg , de nem is teremt torvényt, legfeljebl,kényszerít.

5. A szocializálás: az egyén a széls ségesen ellentétcrtorekvéseket hivatásában igyekszik kiélni.

6' A szublim ci : a személy egy id ben torekszik ;r

Káin- és a M zes-természetet magásabb szellemi szinleltkielégíteni.

M zes bibliai alakját ebben a hat sorslehet ségbclrvizsgálva, a kovetkezcíket mondhatjuk:

Ad 1. Kritikus helyzetekben M Les val ban hirtelcrrmegválÍozott, és igazi Káinná vált.

'.A1Q1zo_vetsé^g err l egyértelmiíen sz l: (II. M z. .,

!rlz;32-,26-28; rV. M t. 25,5;31, tS_rs sib.) A hirrr,len átfordulást az Isten emberénél, M zesnél díh' har,r11.gyiílolet kísérte, a változás az el|enkezobe rohámsr.,liivolt.

Ad 2: A bibliai szo-vegek nem profán szinten mutatjlrlbe M zesben a széls<íségek szintézisét.

A szintézis jelét, vagyis a M zes-természet káini szírrt.zetét

-nemegyszer papokban, szerzetesekben, rabbikbl r r r

fedezhedtik fel' Káin-komplexusban szenvednek, mik iiuben M zes-természettiket a lappang Káin-tendencililtudattalanul folytonosan megzávarják.

Ad 3: A bibliai M zes_alakban aira sem találunk trllrlást' hogy az én tldatosan dontott abban, hogy M zc,illetve Káin-legyen-e' Az Ószovetség alapjbn r o'...',tében inkább a tudattalan, hirtelen ,-rohamszeríj átfortltllásokra gondolhatunk. A tudatos elhatározás az egyr[jav ár a inkább a bit ákat, iigyészeket, magasabbra'g u'í''tonatiszteket jellemzr.

Ad 4: A sem-sem megoldás az át|agemberek, toválll,,raz ambiualens, kényszeresen dolgoz k és a kényszerlr.,,rotikusok sajátja' M zesnél nem találko zunk i dialck rrkának e megoldásával.

Ad 5: A Káin-M zes_dialektika megoldása foglirlk,,zási szocializáci val roppant nebéz. Ilaz, ez sikércs ,

l:het' Így például a heátes' u '"noo',

ízsoldos és ltt'r'foglalkozásokban is a szociális és a gyilkos indullr|,'!egyidejríleg kielégíthet ek. Ilyen jellegriáegoldásr l M,,zes esetében a Biblia nem sz l'

- -Ad 6: a legkiizdelmesebb, s ezért a legritkább is ,,

Kriirr _M zes-dialektika szellemi szublimáci ja (vallás'tttíivcszet, tudomány). Hiszen a szublimáci azt jelenti,lr,rgy bizonyos alantasabb osztonkésztetések helyett er-lrrllcsileg magasabb szintrí tárgyat, célt kell megtalálnunkí|lI'cud). Ebben a sorsformában kiilonosen nehéz a ráta-lrlliis erre a megoldásra, hiszen mind a káini, mind attl,izcsi torekvések kozos szellemi tárgyát és célját kellrrrt'gtalálni' És ppen ez az, ami csak liivételesen sikerril.

|' ldaként a sebész szublimált hivatására utalunk.A scbésznek azon a személyen kell ,,sebet vágnia", akihezgyrigyítási szándékkal kozelít. Ennek a szublimáci s for-ttrlittak a nehézségeir<íl sok mindent lehetne elmondani.llliiszor is, a szívhalál (angina pectoris, szívinfarktus stb.)rt scbészek foglalkozási ártalmanak tekinthet . onmagu-klrt olik meg tudattalanul. Másrészt háborriban - ritkánlllyan' de elcífordul - a katonasebészek érzéstelenítésrr lktili mrítéteket hajtanak végre.

M zes esetében teopolitikusi hivatas(lt a t rvényalkotasei'l' tt t rvényszegés kett s szellemi szublimaci janak tekint-ht,tj k. Az Istennel kotott szovetség aktusa vérrel tortént,itttti az Isten és a nép kozotti káini és ugyanakkor szakrá_lis szertartás val ságos jelképe.

Mid n M zes kiadja a parancsot; mindenkit, testvért,lrltrátot' rokont megolni, Istenért teszi, mégpedig minttt'tlpolitikus, hogy Isten királyságát még ezen a sz rnyíirtln is megmentse' Ugyanez tortént, amikor M zes a

ltriál_Pe r tinnepségek résztvevcíit és K ráh csoportjátlriintette. Ezeket a borzalmakat politikusként és államfér-|ilitnt kiivette el, Isten Birodalmanak a védelmében.

A Káin-M zes-dialektika ilyerr szintrí megoldása akcsobbi hászid bolcseket* is foglalkoztatta. Kiilonosenir l}ratzlawbol származo Nachmann rabbit, akinek sz _

trtlklatait, beszélgetéseit a tanítvárryai feljegyezték.Nachmann rabbi a Talmud alapján Íbgalmazta meg,

trritévii legyen az ember a gonosz osztoneivel.,,Istent a gonosz ijszttinnel is lehct szolgulni, ha annak

' hászid jelentése: a hászidok annak a misztikus-vallásos mozgalomnakl lrívei, amely az életoromot trirdeti. A mozgalom alapít ja 1750 k riilnl ukrajnai R. Jiszráélben E|iezer volt. * J' L.

370 3"1|

L

felgerjedését és t zes par.ázsat Isten felé irányítjuk. Ii\ ,gonoszs g oszt ne nélkíit nem rcIjes a szotgáíat.',_ ,,,{ gonosz oszton az igaz emberben szent angyallli. ,

hatalorn és a sors eszkozévé alakul ai-'iiisglEnnek a bolcsességnek másik változala szerint:

- ,,A gon-oszsag sztr)nét nem megolni kell, hcnem rt: ,,,Istent kell szolgálni."

Ez volt a férfi M zes nagy torténelmi tette.

ISTEN SZOLGÁLATAGoNoSZ oszrÖNoKKEL

h l)ia Sagen der Juden (Zsid k mondái) negyeciik koteté-lrt,rr (1926), a M zesr l sz l konyvben Bin Gorion egyltrilcs kovetkez mondását idézi:

,,M zes lelke minden nemzedékben és korszakban kiter-1''r:kedik és jelen van; iísallapotat* éli meg minden bt)lcst'.t igazságos emberben, a.ki a tant kutatja." (|60)

l;'zt a tételt a sorsanalízis folyvást jra igazolja. Talál-ltlzunk olyan emberekkel, akik gonosz Káin-hajlamaik,'rc.jét képesek M zes istent szolgálo hajlamává áta|akita-rrr. A gyilkolás késztetése a magasabb rendrí szellem,lolgá|atává változik. M zes lelke minden nemzedékben,'s korszakban val ban jelen van. Ez a koriilmény jogosítlr'l benniinket arra, hogy jelképesen a ,,m zesi'' lelkekrol|'s a gonosz osztonok ,,m zesivé válásár l'' beszélhes_',rirtk. Nevezetesen azokr 1 a férfiakr l, akik korábbanpyilkoltak, majcl isten vagy magasabb szellemiség - mintrrr vészet, tudornány - szo|gálatába álltak. Ismertetiinkrrclrány példát.

A gyilkos misszion(u'ius lesz

l()56' január 10_én Ecuador oserdejébcn a bennsziilottek,rtz anl<ák' dárdájukkal ot misszionáriust oltek meg' majdtr:tcmi'iket a Rio Curarayba dobták.

Az egyik meggyilkolt misszionárius ozvegye, Elisabethl.lliot és egy másik, ugyancsak áldozatul esett misszioná-ritrs nov re, Rachel Saint folytatták, majd befejezték

+ (isállapot : a Í'eltámadás elavult szava' - A./brrl.

i

I

i

I

I

I

i

i

i

I

373

hozzátartoz ik ki'ildetését. A két asszonyt egy felteliet(it'''megkeresztelt bennsziilott asszony kozvetítésével Att,,,falu j indulattal befogadta' I1y m don vált lehet vé tttra hittérítés. A négy gyilkos Auca els négy megkeresz[t'ltlak ja kozt szerepelt.

A misszionárius egyik gyilkosa s egy másiknak a li,la kés bbiekben misszionárius lett.

A gyilkos a borttinbenSzinte szentté válik

Tévedés lenne azt hinni. hogy csupán a primitív ternrészr'ti népek férfiai ki'pcsck crlc. lr Kliin-hirilamt l az Áb,'lhajlamig terjedo szélsoséges fordulatra. A lrajlamok llrátlbrdulására az europai kulturállamokban - így Sva1t

ban' Hollandiában - is találtunk példákat.Svájcban 1934_ben jelent meg B. A. onéletrajza Mt',t

culpa. Ein Gesttindnis. (Az én brínom. Egy vallomiistcímmel. (l6l)

B. A. egy kofejto második, korasziilott fiaként, az elzásllhatár koze\ében fekv k fejt faluban jott a világra. Tclrval és konyakkal sikeriilt csak életben tartani' Apjálllll'a firi csekély oromet jelenthetett, és látása is diihre gt'r

jesztette. Megvetoen ,,Varj "-nak nevezte.B. A. már kora gyermekkorát l tizenkét éves korli11'

sir1yos epilepsziás rohamokban szenvedett. Személyisc1'vonásai azonban rnég j val az iskolás koron tril is' lr

epilepsziásokra jellemz<í Káin és Abel kozotti ingadozli:,rmutatták' és éppen ezekhatározták meg kés bbi sors'rris. Apja lobbanékony alkoholista' ismétlodo rjongc,,'rohamai után teljesen iszákossá vált, mint gonosz szellcrrrjárt-kelt a házban.

Azagg d anya kozben, a csendes kis szobában, iilr,vagy térdepelve' négy gyermekét imádkozni tanítotlir'

Mint már említettiik, a fiatal B. A. az epileptikrrs,'l,szinte valamennyi széls ségesen ellentétes személyisé1i1,gyét hordozta. Heves, lobbanékony, ugyanakkor a .jritlris irányul ; már gyermekkorában lopott, ilyenkor mitttllt,félt a biintetéstol, és sulyos bííntudat kinozta.,,Veszck,

314

tliis, verekedos rendbont '' volt, emellett azonban hrísé-

grs' odaad barát is; elofordult, 'h9sv 1''.g''okott,_delokszor elbírjt a sziilok és a falu lakosai elol; a sztil klecgénységét szégyellte' viszont tgen aláz'atos volt' Taná-

rrr rrzt j s tta, bo?onben fogja v gezni. J. értelmi képes-

régci iegítségével átugorhaIta az otodik és a hetedikr'u tályt'-s még maracli iaeie a parttalan fan táziálásokra'

l'izenn gy éu...n kofarag tanul , majd kotoro lett'

li(izben alja s lyos balesetet szenvedett, és megbénult'

liz a sorscsapás a sziiloket a falu szegényei kozott is alcgszegényeb^bekké tette. A béna apa tom ntelen reklá_

nx,t ot-tvajott a bénaságot ,,biztosan'' gy gyít csodasze-

rekrol, ezeket mind meg kellett venni, ugyanakkor az

HIlya gyefmekeivel imáiban mindenkor más szenthez ese-

rleietia gy gyszerek hatékonyságáért.r<ítor téii gyakran változLatott állást, míg tizenki-

lcttc éves korábán egy kobányában elnyerte a munkave_

leto j indulatát és 1eánya szerelmét. A szeretett leány

trivo[ tartotta iv cimboráit l.l{ovidesen bizalmas kacsolatba keriilt szerelmével, s ez

lÍrtyos terheket r tt lelkiismeretére. Annál is inkább,t''.it u valláskiilonbség miatt a sziilok ellenezték aházas-rrigot. B. A. r mai katolikus, a leány katolikusx volt'

"tlut"n az id,oszakban egy ,,lott mániás'' munkatársá-

rrrtk tréfáb Í azthanldta, hogy ezer frankot nyert a lot_

rt'n. Bnnek a hazugságnak a kovetkezményei határoztákttteg eljovendo soriát. A. hír ugyanis vz eg'és7falut|ánba

lr.'ita."A sziilok a nyeremény fel t kovetelték' Ahogyann kifizetés napja kozeledett, rigy fokoz dott pánikos

ttvugtalansága. Hazugságának beismeréséhez tril gyenge

'í'tt] r"tau az idegenlégi ba menekiilésre vagy ongyil-

k,rsság.a gondolt. szanaétat a ,,Sotét'' káini gondolatok

Áronb"an ányomták. Egyre tobbet gondolt arra, hogy a

tttnoncrrak, áti a uéretéi a hét végén - négy-otezer fran-

liot - a váiosb l a kofejtobe hozza,,,bottal rátithetne a

hí'tán teu pénzeszsákjára, amitol az elesne' de alig érez_

* ()katolikusoknak azok a biroda1mi némctek ncvezték magukat,-akik

*iii'r"g"átát.1 IX' Pius pápa l870-ben a vatikáni,zsinaton kihirdetett

l,io.ai_at a pápa csalhatatlánságárol' Elutasítottlik Mária szepl<ítlen

i,lil,",áiáJ,i "'mise

latin nyelvet. a papok notlenségét és a romai

,gi-hái i'a*", más dogmájái és rendelkezéseit is' - A szerk-

3',15

ne valamit''' Nyomaszt lelkiismereti konfliktusát halrlr''logikával hallgattatta el. ,,Ha Isten akarja - nyugtllll'imagétt _, irgy meg kell tenned' akár akarod, akár ncrrr

viszont ha O nem akarja, rigy nem is engedi azt megtiirténni.'' Az erkolcsi figyelmeztetés elcsitult ,,lsten mindcrrhat ságán''. S egy nap, hegyes bottal a fa mogé brl1vlrvátta a fiÍlt. A kozeledo legényt mintegy harminclépt',,nyire érte ut l. Abban a pillanatbah azonban, arniktrr ''

bottal hátulr l a pénzeszsákra késziilt titni, a fenyegci('llmegfordult, és a bot hegyének i.itése a halántékárr ért,A sotétben, becslése szerint' nagyjáb l ezer frankot vt'tt

magához, maid a maradék rnég kerek hárornezer frankrrtotthagyva, távozatt. A pénzt azonban, amely mint a (Ír,'

égette zsebeit, félelmében egy régi kofal hasad kába l,';tette. Ezek után visszatért a faluba' Aldozatát idtjkozbt'rrájultan, életveszélyes állapotban k rházba szállítottá k

A gyanri a faluban és a rendorségen egy vadorzirr'rterelodott, aki aznap biányzott a munkáb l' A vadorzr'tletart(sztatták. A tett elkovetését kovetii tizerrotodik rrlr

pon a vizsgál bír B' A.-t beidézte, hogy állit lar','lott nyereményér l számot adjon. Minthogy a tréililr,'ls aj át lottoszárnaiként megadott nyeroszámokat kittj l t' t

hetetleniil emlékezetébe véste, és azonnal felsorolta, Ir;r

marosan szabadon bocsátották.Nyugalmát viszont végleg elvesztette. Újb l s,tk''r

ivott, szokni készÍ.ilt, az idegenlégi ba akart belé1lr',Franciaországba érve, alrol már egy sz t sem rtett' lr'

elhagyatottság érzése fogta el; kiugrott a már In()71'l'vonatb l' és visszatért falujába. Tettét szerelmének trr,,'mindig nern merte bevallani, j llehet tapa-sztalta, holrnem tettesnek, hanem orgazdának tartják' A btínlcttr,'tugyanis tudnia kellett, hiszen beismerte, hogy a tett clk,'vetésének idején az erdcíben találkozott a vadorztil,lrlSzerelmese azt tanácsolta' a biintetés letoltése ut1tll l,r

yozzanak el egytitt. Ijedten visszautasította a kívánsli1','rmire a leány inkább az egyi'ittes halált javasolta.

Az rijb li kihallgatáskor B. A. fenntartotta a lllttrrrvádat a vadorz ellen' Ennek ellenére letart rztattirli. l

a hazugság még inkább nyomasztotta, és elodjéttt'l' ,'

zárkábanhagyo tt zsinegével megkísérelte megfojta Ir i r l r, r

gát. Szorongása, hogy szeretoje halálában kovetni lir1i; r

3',16

|ll('[hi Sította ongyilkosságát, és elállt a tervétol' Beisme-

rti vallomásában a tettes ezt lrta:

,,Á' a.karat tudatos Í'esziiltsége kovetkeztében most

,,r,ii,t'un a lelkiismeret világos száva is megsz lal! tisztaricrne elott a bríntevo szánd knak már nem sikertilt Isten

'tli or.u'utaba burkol znia. Csupán biintudatombanáiiutu. *.""kiiltem én, egy masik k(ltn, a fenyegeto kihí-

' ,ii*.tot, és amikor uetso sztits gletb l, kínt l és szorult-

, ,agrrrr eígyotorve tekintetemet id nk nt az égre erne1tem'

- li.ge"v szív tehetetlenségében csupán azt kivánta' a

i t'ti,r<tint'at Atya Vegyen mindent a kezébe, és tegye'

nnrit j nak talál' Meg?'rezt9m ugyan szellemi áilapotom

uiiir,,ira.at, de a benrinr végbement vá1tozás jelent sége

' iiitrl ".* íratolt a tu<latomba'" Hozz'ájarul még etlhez'

i;.;;y la|dozata hét h nappal a tett után agyi véromleny-

hcn meghalt._ilgÉ elviselhetetlenebbnek érez'te mittdazt, amiben

,,cit?''"tt, és amit elkovetett; e mbertelentrek találta, hogy

oi,iruttunor rnegolt egy fiut, és egy ártatlant ily soká

i;,i;y;ii''"n sitottkéít és letartoztatottként szenvedni'

v,iiíutoíp.n nem a biinteti:stcii, inkább -a. ttirllgtetlen

,lcmbesiiléstol onmagával'' akart szabadulni' Ongytl_

r,'''agi kísérlete, h ogy;a zárkában felakassza magát' netn

''i*'iíi'*.rt a iepJdo leszakadt szegélyebol csavart zsi_

,'u, n.á bírta el testének síilyát. Majd a bevert ablak

,'t,"ruron iivegszilánkját nyelte le, de a ',szabadít halál''

J' i''""v,i fáj"<1a1mak"c1lenire sem kovetkezett be' Ké-,iir't' e1. iivegszi1ánkokkal iitoerét vágta fel' Mindhiába.

íilctb; *o.u"dt. A korházbol megszokott, <Íe elfogták' és

ilgi-'a.r.á:aba vitték vissztt. Miut.án ott rézrozsdárval

iu.?.,uáitu ,'iegmé.ge'ni niagát, s ez it kisérlete is kudarc-

l'i, tuttu,tt, aiikerielen orrgyilkossági soroztrt utiln lassan_

kÓnt érezni kezdte a magisabb irkirra'tot' Belátta' hogy

lrtcn akarata ellen cselekedett.illoi.o ongyilkossági kísérletét iivegszilánkokkal' a

k,i'.hiz- ionoíéronet riasárnap esti virratlan látogatása

lrit'rsította meg, aki így sz lt hozzá:

,'S"egény *í'b.." ilié.t n.''' az égi nlv4'$] \e1e9 yi_

o,'*lrr ia''u már be, o nem a biinos halálát kívánja'

[i,,r.rn hogy megtérjen és éljen'" B' A' vailomásában ezt

nlvashatjuk:

3"1"1

'. ,,Szavait l fény ontotte el agyamat, s megvilágosodtlrI

Jezus mlndazon szavai, amelyeket a hittan rák emlékt,rbcíl rzok, s ezeket saját élményemként ettem me!. rtir,,n_osen a példabeszédet a,,Tékozl fi r l''... Me!sani,,,siiltem, és mégis megemelt valami. Riadtan tekíntetterrr?.9,in kínjába és átkába; de csupán eredetében véllcrrrfelismerni - és ebben a ráébredésben, rigy éreztem, mc11szabadul tam az .i gézet szorítását l. Visiiagondolva l,.1,korábbi gyermekkoromig a szerencsétlensé-gemet elo i t l,'z , isteni parancsok elleni vétkeimre, akaratom az tirrfenntartás erejével a^torvények oltáhába iranyítt,rrIgen, vissza akartam fordulni, megtérni az etyitior:,. l',,íme, ,,alighogy tekintetem feléje d'dul| rij joí re tlar,iÍ.oztam el magamat; ha ez csak a vezeklés lehet, rigy ,,,élet a vezeklés... Az élet a vezeklés, nem a halál.''

Két nappal eme felejthetetlen vasárnap este után B. Aaz eskiidtszéki elnok és az államiigyész jelenteteuen oi.1,tére megtette beismertí vallomásáí. Az Lskiidtek neml,.ges választ adtak a szándékos emberolés kérdéséÚcrrviszont igenelték, hogy aztités halálos kovetkezm nycrtintelligenciája alapján, el re láthatta volna. Az ítél,,teletIog1'tiglani brjrt nbiintetés.

Amikor B. A. 1911. augusztus 1l-én a bortonbe keriilrpég 1em mrilt el hriszévés. Gyermeki hite a bortontárslrhkorében részvevcí vagy csrifondáros mosolyt váltott IrEzze| szemben állt, ami értelmet adott életének és szenvt.déseinek. Ennek a megkiilonbozteto ei nynek a tutllll,rhathat s onfenntart ,-gy gyít impulzusban nyilvárrrrll1,eg.,

Hitének kigunyolása nem séitete érzelmát, és ' .,Ketelkedes nem eresztet gyokeret istentudatom biztonsrrgában" _ itta vallomásaban. - Minduntalan felnlcrrrlbennem_a kérdés, hogyan lehetséges, hogy az, ami su;rmomla'biztos, aZ másokra nem hat kénlizeríto eriiv,.tíq

1. brin élménye, az ítélet és az istenéláény?''

.Minthogy a bortonben a katolikusok számáÍá cs;rlnégyhetenként tartottak misét, habozás nélki'il látoglrtt,ra',protestánsok prédikáci it is. Ebben az id ben v:rlreloszor tudatossá benne' hogy ez határozzameg tovli lrl,réletét. Nem az ige mint olyaí' hanem ,,.az élet fuvalllrt;r

brlzta lendtiletbe akaratát. Ilyenkor kozvetleni'il találko-lntt lstennel.

lrnája, amelyet eddig csupán terhes kotelességként is-tltcrt, a bortonben átalakult. Már nem a csodáért ko-ttyiirgott' hanem lelke magában az imában' a foldi bo-nyodalmakb l kiszabadulva, Istenhez emelkedett. Igyegész életérzése megváltozott.Mégaz elso év lejárta elcitttttiir képes volt Kempis Tamás Krisztus ki)vetése (Deitrritationé Christi) címií konyvét franciául elolvasni. Eza kis konyv álland rititársává vált. Mellényzsebébenrrrindig vele volt, és a zárkában' munka kozben a szab -

nríihelyben néhány mondatot elolvasva, sivár magányá-httn vigaszt és bátorítást merített belcíle' A sorssal vívottkiizdelmében a szellemi ero megismerése támaszt nyrij-lrrt.t. ,,Így az e|szakadás az osztonkotottségb o1, és az jkiit déS lelki szi'ikségletbol egyidejríleg tortént meg.''Most már az erényért, a belsci szabadság teljességéértI iizdott.

Kot év elmirltával fokozatosan mégis keresztiilment azonl krízisen, amelyen két év borton után minden rab átesik.

Vallásos aspiráci it létének értelmetlensége teljesen ahrrlál utáni élet gondolatába szorította. Zárkájában - mittem sejtve * onanalízist kezdett el, amely szembesítetterrességével (Ichsucht) és onszeretetével (Sebstgenuss).

l,clkiismeretének nyomása alatt szinte osszeroppant.Ebbol a mélypontb l is egy asszonynak, vér szerinti

rrnyjának a látogatása emelte ki. E találkozás után anyjá-lrrtk példája kovetelményként állt elotte. Enjébe oly mé-lycn kebelezte be, hogy kés<íbb távollétében is hallottakr!rdését:

,,Es ísy akarsz Isten elé járutni? Hu mar szamomraelvesztél, pr b ld legaldbb egy masik anyithoz a.fiát vissza-v(zetnt."

A f n vér és az anya mellett a legidosebb rab, a har-nrincnyolc évet bortonben toltott és a zárkában bolcsliloz fussá vált hetvenéves aggastyán irta e|o számára a

|iiv ritját. Ez a bolcs így sz lt: ',J irton haladsz, csaknraradj hii onmagadhoz. A vallással még itt is a viszony-lrrgos boldogsághoz jutsz el.''

378 379

Sokat beszélgetve az oreggel felébredt benne a torekvés, hogy rabtársai korében ,'a hit magasabb világát"hirdesse, és lelkirket megnyerje Istennek. Ebben láttlrazután eljovend életének értelmét. Ehhez intellektuálisképzetts gre volt sztiksége' Természettudományos, filozofrai, irodalmi konyveket kezdett olvasni - Haeckcl,Schopenhauer, Nietzsche, Dante, Goethe míiveit -, ttlvábbá Beethoven' Michelangelo, Romain Rolland, Assisi Szent Ferenc, Nap leon életrajzát, majd Weber világ'torténelmét' az otkotet es A ll g eme ine s pr a k t i s c he s W i s s t' t t

(Altalános gyakorlati tudnival k) címri konyvet' Azegyes olvasmányok hatására a hit hagyományozott vi-lágk pe osszeomlott, de Isten bizonyosságának tudatirhit nek átmeneti megsemmisiiléséb l egy-egy konyv scgítség vel ismét feliilkerekedett.

Ebben a krízisben depresszi ját testi panaszok is kísér'

ték: hetekig feki'idt ágyban sorsán toprengve. EpiktettlsKé z ik ny v e c s k éjét olvasta. Erkolcstana és a sztoikus fi ltlzofiája a gondolat és a személyes élmény kiszabadításiircl az ember ktils sorsának szorításáb l' lelkét egyr't'jobban megragadta. A testi és lelki szenvedések hatásirtszellemére ezzel a fi|oz fráva| igyekezett elhárítani. Azakaratszabadság gondolata és a sors feletti nrendelkezi'lszabadsága reményt keltett benne.

Id szakos melank liás peri dusai viszont osszetort k

korábbi reményeit. Ujbol az elpusztulás fenyegetlc,,Egész szellemi torekvésem - irta -, rigy tíínik' vulkanikus talajra ptil, és az ellenséges mélység eruptív er szlt

kának van kiszolg áltatv a."Egyre inkább elhatalmasodott rajta a mindent legy ri,

lelkier utáni vágy, és egy ideig abban hitt, hogy a szttlikus gondolatok ritját kovetve, megtalálja a feloldástHamarosan be kellett azonban|átnia, hogy míg életébrilminden szenvedést igyekezett kiktiszobolni, létének egcsltartalmát és értelmét elfojtotta. Igy kényszertilt visszittclni az imádkozáshoz és korábbi hitéhez. Imájában lelkcgek megnyitásáért és más életszemléletért konyorgitttElete tartalmához feladatot kért Istent l.

Vallásos érziiletéb l színpompás álmok származtithFelébredé skor elrag ad nak ta|álta ezeket : e gy éjj el á l l r r li

hrrn látta, amint Krisztus sugárz riásként lép át az

Alpokon. Vallomásában ezt irja:,,Alukjánuk magasztossága, szemg1ek f9nye, amelyben

,, ,rup '.,gá'zott,'az

egész ti.indokl jelenség olyan.hatás-

*,,t uott 5rzékeimre, hogy felébredve, a megráz élmény

hrrtását l még sokáig kábultan fekiidtem'Ezt 1916.

'''ajr'. 5_én éite meg. Ugyanezen h nap 16_

dtn, egy szomo..ran eltoltott nap után Hilty Glu.ck (Sre'

;il.*icímíí konyvében keres vt'gaszt- Majd sotét zárká-

iírban térdel és imádkozik.'' ,,Arimádkozás kivételes erejét éreztem; az olvasmány

ébíesztette bizalom fokoz dott. Konyorgésem buzg

Álrítattat volt telve >>IJram hallgasd meg konyorgésem,

icre."t' nekem rij szívet<. Szavaim után megjelent - ben-

n.* - lelkem *etyeUot tort fel - Nem tudom hogyan!

ist.n.-t Belém nyílallt, de ekkor már megtortént atalá|-

kozás. Mindez csupán egy pillanat volt'''

lizt az istenélményt kovet en világosan érezte,hogy vala_

ini megs'tit.tett benne: tsten sadadt ki benne' miután a

.*uiotá tévhit, az én-keresés elzarta e|o|e az Istenhez

vezeto utat. Létezésének iiressége, az é|et sivársága, a

uuio'ag hiánya' mindez - gondolta -'a '|ét iiress géb i

lrrkad.iuctatlalanjáb l rég elfelejtett élményeket kezdett

[ibá"yá'""i. Sejtétte, hogy ez a' kényszer magának a

icr.t".t a pr b"álkozása,_hogy akaratát kiszabadítsa a

'titot t'utut*ak szorításáb l, ámelyek sorsát a mriltban

olv rosszul rránvították.- 'Á pup, at<i mettett évek ta sekrestyési és ministránsi

teenct Éet látott el, félig elfordulva, ajkán elfojtott mo-

ioirvur hallgatta beszámol ját istenélményér l, és ezt

mondta:,,.A, ima vigasza valamennyi szent h v1gya.volt, de

nem mindenkl részesiilt e kegyben; egyesek egész életi'i-

[o" at konyorogtek érte, de nem lett osztályrésziik' Még

ll.gnugyoÍ'b széntek is csak egyszer életiikben részestil_

tek ebben a malasztban."B. A' belátta, hogy a katolikus pap nem hisz benne;

rnions nak vaev boíondnak tartja. Végiil azttanácsolta,bíut aion a tríí sok olvasást l, mert-ryÉg m-egbolondul_

ii"i. s" t'egében ettol kezdve még inkább Hilty konyvé-

381380

be kapaszkodott' Nem maradt más lehetosége, min( ;r

sokrétií ellenállás ellen onbizalommal er ket mozg sitlr

rri' hogy végre kikeriilhessen a ,,brinozés tudatáb l''. Ill'

kor kereste fel az' j protestáns lelkész, aki emberi érzL

sekre áhitoz ielkére bátorít lag hatott. Végre mint ctrr

ber az emberrei tudta magát kibeszélni.Nyári reggelente B. A.-t az asztalon állva taláijuk' ,

felkelo nap elso sugarait a Biblia olvasásához elfogvlrezzel erosítette magát rendszeresen a napi Írj munkirl;rA flatal protestáns lelkész elhozta neki Johannes Miillt'rBergpredigt (Hegyi beszéd) címri konyvét és ritmutat jlit

Ezen olvasmányok hatására istenélménye ellenállhatatl;rnul tort irjra elo.

Mtiller írásainak hatását azétt étezte rendkíviilincl',,Ínert az osztonélet lektizdését nem az eltyomÍtssal, lllrnem aZ istenélmény erejével, rijrasziilet sével kívántlil'elérni''.,,Személyes sorsomat, kétségeimet és bizonyllrlanságomat, akarásomat és nemakarásomat nem kizitt,'lag mint a biinomet gondoltam át - irja -, inkább mirr

denben az emberiség sorsát éltem meg; igy az orombt'r'és a bánatban, a hit ujjongásában éppirgy, mint a lrrt

szorításának kínjában.'' Az emberiség sorsába ágyal.r'taz emberiségért végzend feladat felel sségét érezte, ,'|gondolkodott a brínrol általában. A puszta erkolcs ,'

btinost inkább letori - így vélte -, de nem emeli fel. A.

iigyvédek, állami'igyészek a vétkest onérzetében igyekt''nek teljesen megsemmisíteni. ,,A brín szerencsétlenség. ,csak aki mint szerencsétlenhez kozeledik a brínoshoz' l,'r

hozzá szenvedéseihez: de csupán így tud segítcí kcz, t

nyujtani."Nap mint nap torekedett társai sorsát jobbítani' ,l,

rninduntalan áthághatatlan akadályba iitkozott, t-ttt'r t

bortontársai a biintetést bosszunak, a bljnt pedig sz,

gyennek tekintették. A feloldatlan brín ezeket az embcl,ket a dac magányába taszította. A gonoszság átka ttt'rrr

torik meg, mert a megbékélés mindaddig lehetetlen, tttlrr1'

a brínos azigazságszolgáltatást és a btintetést bosszÚtrlrlérzi.

Mikozben B. A' egy sorstársán pr bált segíteni, lr;ltapaszta|ta, hogy így segít a leghat konyabban saját ltrl'

gán is. Rátalált néhány tanulékony tanitványra, sorsllir

lttinak kedvez valtozása legszebb élményei kozé tarto-rrttt. Boldogan Látta, hogy Hilty konyve, A szerencse,lttrgyan vándorol kézro| kézre. F,zek a tapasztalatok és

az iimélyedés az emberiség torténetében megerosítettékazt a meggy zodést, ,,hogy az ember létét és sorsát hité-lren' Istenhezfuzodo kapcsolatában éli meg' sezhatátoz-ill meg egész életének szellemi magatartását''.

l916. május 16-ának azon ,,áldásos éjjelén'' Vált elo-lr(ir tudatossá benne, hogy Istenhezva\o viszonyában és

lrtennel val teljes azonosulásában, a szellem erejében élilllcg aZ élet egységének emberi meghatározottságát.

Évek ta hiába igyekezett lelki életét a lelkiismeretnlapján megérteni. Nem volt rtheto a számára, hogy alelliiismeret csupán a megszokás' a társadalmi termékpttszta hatalma vagy az onfenntartás mero potenciáljaicnne, mint ahogyan azt Nietzsche, Haeckel, Feuerbachis más szerzok míiveiben olvasta. De éppen Nietzschevilágította meg számára az emberben lévo ,,rossz'' jelen-

tiiségét. Bortonéveinek vége felé Paul Háberlin írásairrrgaáták meg. Kiilonosen nagy hatást tetÍ rá a Kinder-|riler als Hemmungen des Lebens (Gyermekhibák mint*z élet gátjai); Über das Gewissen (A lelkiismeretro|); DerGeist und die Triebe (A szellem és az osztonok); Der('hurakter (A jellem); Das Gute (A j ); Das Geheimnis derl|irktichkeit (A val ság titka) címrí konyvek. B. A. leve-lezni kezdett Háberlinnel1' o azt tanácsolta, írja meg élet-l(irténetét. Háberlin leveleinek segítségével értette meg,lrtlgy a brínos embernek brinei folé kell nonie, és hogy az,tttber nem azért roSSZ, mert a rosszat akarja, inkábbnz rt esik brínbe, mert nem elég szabad a johoz. Világos_lr vált számáta,hogy azember rendeltetését nem onma-gt'tban, hanem Istenben találja meg; csupán így válik alclkiismeret hangja Isten hangjává. A lelkiismeret a hitlirnkci ja. Így találta meg végtére a brín feloldozásáhozvczet utat.

A protestáns lelkész és a bortoni gazgat titokban lépé-leket tett amnesztiája i'igyében, és tizenhat évi borton-b(intetés után kiszabadult.

ll, A. vallomása 1927-ben, a bortonkapunál végzodik.Még tizenot évet élt.

383382

I

i1

I

rll

I

rl

rl

li

ll11'

i,t

I

ii

tilr

rilr

illl

ll

lll

il

rl

{'r1

irrl

lll

"tl

il

További sorsárol _ 1942-ben bekovetkezett haláláigrészint a kiad t i értesiilttink' amelynél tizenkét évig iilltalkalrnazásban, de foként feleségétoi, aki segítokészer'nyrijtott felvilágosítást.

Szabadulásának elso napján egy ruhatizletet kerescttfel, ahol egy idosebb aSSZony és egy fiata1 leány szolgá ltl,

ki. A leány elsci pillanatban beleszeretett B. A.-ba. l9]')ben kotottek házassirgoL. Szinte ronrantikusan hangzil'lrogy ez a leány iÍjriságátol kezdve kiilonos érdeklodc'rmutatott a fegyencek iránt, bén családjában senki scrr'

volt jogerosen elítélt. Gyakran rák hosszat a bortijrrelott állva, az ablakcln át beszélgetett a rabokkal. Stll'szor vitt nekik ennivalot. Amikor B. A. bel pett azvzlt'tbe, a leány persze még semmit sem sejtett a m ltjári'lAmikor késobb feltárta eddigi sorsát, eZ nem tartolllrvissza, hogy szeresse, a felesége 1egyen. Elhatározásl'rrsohasenr bánta meg.

I{ázasságában B' A. feleségevel és k t gyermekév,'|

- egy Íirivai és egy ]eánn'val _ rendkíviil gyengéd vt'ltCsaládjár<il mindig messzemenoerr gondoskodott' Keldetben a bortonben kitanult mesterségét folytatva sza b,,

ként dolgozott. A protestáns bortonlelkész ajlrnláslir.'azonban hamarosan egy ismert kiad alkalmazottja lcttakinek a tulajt1onosa általában a helyes irtrol letért enil',reket vett t-el. A kiad ban B. A. aszámlázásL, a konyvcl,eg;' részét látta el, Í-eii'igyelt a raktárban, rnajd a tula.i(l('rros 'jobb keze'' lett. F-ogialkozott az eiclállítás kérd l,''vel, korreklor lett' bizonyos mértékben szelkesztiji t'nttr'

k1rt is végzett" de ugyanakkor tobbinrunkakor t is lrcl,iltotte. Arnilcor 1929-ben megnosiilt, a kiad iizletházlilrlrr'lévo lakásba kohozott, ahol a tÍjtésrol is gondosk<rr_lott(A rrélrai kiado fiának kozlése') (l62)

Viszonyirr I az egyház'zal a kovetkezoket tudtui< rrr, r'

tlt' ozvegyéttjl' A házasságot protestáns szertartással li,'totték. nrinthogy B. A' erre a iritre tért át, éS menyttss.,,'nya is protestáns volt. Szahadulása után azonban ritl';rrrjárt protestáns isterrtiszteletfe, j llehet vallásosságlit lrr,r

radéktalanrr1 nregtrriztc. Házassága hetedik év ben vr'',

szatért a katoiikus hitre, és a katolikus tetnplcrtltll,rr'házasságát nrég egyszer megáldatta. 1936-ban az oxlirl,l

mozgalomba* hívták, ahol rendkívtil tevékeny volt, résztvett a reggeli ájtatosságokon, és mriltját nyilvánosanrneggy nta.

A sok munka ellenére sohasem volt beteg' sem ingerlé-keny. A második világháborriban káplárként szolgált egylégvédelmi osztagban. Itt halt meg hirtelen szívroham-ban, otvenkét évesen.

Sírjánál szellemi barát1a, Pater Frei teol gia professzortartott emlékbeszédet. Ebb l idéztink:

,,Ha csak néhány sz t mondhatok a nemes emberr l,rrkinek sírját kortilálljuk, azzal kezdem, hcrgy kilenc évevagyok abban a szerencsés helyzetben, hogy bens<iségesszellemi és baráti kapcsolat fuz hozzá, hogy benne alaikus világb l a legjobb barátomat veszítettem el. Sze_rény szavaim nem kívánnak szépíteni, teljes szinteségretorekszem, amilyent mint metodista, is saját magát ls másokt l is mindig megkovetelt' Azonban minden

.j nak, amit el kell mondanom, fedezete Van' f ként kiter_

.iedt levelezésében. Mindazok, akik mindkét felekezetbenszemély szerint kozel álltak hozzá, és nem csupán feltile_tesen ismerték, igazat adnak majd nekem, hogy val banrendkíviil értékes embert kísériink utols iltjára.... Mint_ogy hat éve, az elhunyt szívtigye volt a katolikus szellem-be és imába s a szakramentális ájtatosságba oly mérték_ben elmélyední, hogy onként még a Szent Ferenc_rendharmadik fokozatába is felvétette magát. Els sorban$Zeretett gyermekeinek nem akart semmi olyat átadnivagy másokt l nyrijtatni, amit maga nem gyakoroltteljességgel' .'. Szívesen és hálásan vallom be itt, ezen ahelyen, hogy amiota a városban és falun lelki gondozástgyakorolok, a laikusok kozil egyetlen olyan embert semtaláltam, aki vall si k telességeit oly k vetkezetesen és olyi ntenzitás s al te lj esíte t te v olna. Levelei arr l tud sítanak,hogy legnagyobb boldogságaaz volt, ha heteken és h na-pokon át sikeriilt ebben a tudatos, Istennel kotott belsszovetségben élnie _ és hogy semmit l sem szenvedettjobban, mint azokt l a kiils vagy bels akadályokt l,

r .lohn és Charles Wesley oxf<lrdi tanul éveik alatt alapították a XVIII.ttt,inadvégén az anglikán egyházb l kivált ',metodisták'''

_ A szerk.

384

amelyek ebben a tudatos Istenhez kotottségben megglitolták. Ez ut bbi forrásb l fakadt minden egyéb: átfog,'j sága, hrísége, lelkiismeretessége, csendes, j les der ti

je."

A rablogyilkosb l b rt nlelkész lesz

Egy további esetrol, a rabl gyilkos átvál'tozátsár l biirtonlelk sszé, a holland szerkesztcí, F. R. K. számol bc

Németország 1958-ban, ttidobaj és részleges megvakrrlás miatt félholtan, kiadta Hollandiának a holland sziilmazásu V. J.-t, akit tobbszoros rabl gyilkosság mitrttNémetországban két ízben életfogytiglanra ítéltek.

V. J. tizennyolc éves volt, amikor 1949-ben aut t lrlpott, majd Németországba ment, és tobb száz aut st

kirabolt. Aki ellenállt, azzal végzett. Mindig egyeclrlldolgozott. Kozel száz, aut pályán elkovetett rablás ul'irra bankrablásra tért át. Egész Eur pát beutazta:,,Reggt'Iegy bank Hollandiában, délben Franciaországban. Mirrden csak a lerohanás taktikáján mult * mesélte a szcr

kesztonek. - Amikor a pénz nem volt elég gyorsan lr'

asztalon' l ttem, és sportaut mhoz rohantam.'' Ezt ;r

káini életm dot három évig folytatta. Maga sem tudtlrhány rablást és bankbetorést kovetett el. Három embt''halála biztosan ot terheli. V. J.-t 1952-ben tart ztal"Iil,le Franciaországban. Három évvel késobb, 1955-bcr,három rabtársával egyiitt sikeriilt a stuttgarti bortonbi'lkiszoknie. Régi életét tovább folytatta. Négy h nap utlir,letaft ztatták, és 1 956-ban Mi.inchenben életfogytigla r r r .r

ítélték. - A rabszállítás kozben ujra sikeriilt megszokrrit'de a torok határon három nap mirlva elfogták' és kiszt'lgáltatták Németországnak. Kozben eddig ismeretlen bíineinek a sorát tátták fel, amelyekért ismét életfogytI1'tart bortonro ítélték' Minthogy halálán volt, Némettllszág kiadta Hollandiának. Mégis életben maradt, és ,,hollandok l963-ban végérvényesen szabadlábra helyt',ték.

V. J. viszont még mindig nem abárányszelídségrí Álr,'|volt. Rotterdamban rovid pihen t tartottak a Breda íi'l,'vezeto riton, ahol n hány ba tjáva| rablással egy Sp()ll

rtut hoz akartak pénzt szerczni. Barátai istentiszteletreltrentek; V. J. inkább egy vendéglot választott. Minthogyttzt nem ta|Íita,<í is a templomba ment. A templom olyanzs rfolt volt, hogy szándéka ellenére nem tudott kiszalad_lri. Kénytelen volt ott maradni' és a prédlkáci t megha1l-

gatni. A lelkészno a rabokr l beszélt. Ez o|y mély hatás-ial volt rá, hogy az istentisztelet után felkereste, és egész

eletét feltárta neki" A lelkészn ezt mondta: ,,Isten azutols lehetoséget nyujtja neked. Válasszál; segítek.'' Esekkor kovetkezett be a fordulat. A templomi k rusbanonekelt, itt ismerkedett meg a feleségével. Leánygyerme_ke van' családját asztalosmunkával tartja el, és emellettletét teljesen-az egyháznak szenteli. Jelenleg hollandiai

bortonokben prédikál. Beszédeit a kovetkez szavakkalkezdi:

',Gyilkos és rabl voltam. Most azonban nem akaroktobbelerr l beszélni. Istenrol kívánok onoknek sz lni.''

Pszichiátriai szempontb l kapcsolat látszik fennállni a

gyilkos hajlam és a vallási téboly kozott' A kovetkezpéldák ezt a feltevést meger sítik.

Az apagyilkos vallási tébolyba esik

Egy magyar parasztasszony rávette a fiát, hogy brutális,atkoholista apját olje meg. A firi, akit a faluban á talé.},an

derék embernek ismertek, tettét feiszével hajtotta végre.A b rtonben kivégzése el tt vallási tébolyba esett. Azanyát életfogytiglani bortonre ítélték, és néhány év mrilvameghalt.

Áz apagyilkos családjában mind széls ségesen brutá-lis' mind tril vallásos rokonokat is találunk. Az apagyil-kos legid sebb n vére iszákos f rjét egy napon véresreverte. kés bb ez a férfi felakasztotta magát. Fiatalabbleánytestvére henteshez ment feleségiil, és maga is tevé_

kenykedett az ldrzletben Saját bevallása szerint, akkorv oli igazán boldog' amikor a nagy hrisbárddal dolgozha-tott. Á Káin-haj m novérekkel szemben állt a delik_

387386

vens harmadik, gyengéd, j ságos leánytestv re. Baptis l lr

kéménysepr hoz ment feleségiil. A hazaspár az életi,tteljesen a térítésnek szentelte^ (163)

Az anyagyilkos vallási tébolyba esik

Második esetként egy tizennégy és fél éves gimnazist;itmutatok be, akirol már tobb ízben beszéltem' Any|iittobb fejszecsapással titotte agyon. Az anya elvált, és ezzcla legkisebb fiával élt egytitt' Férje híres vegyész, kozismerten alkoholista volt. Az anya, s lyosan paranoitlpszichotikus személyiség, sokáig val ban eszel sen kinozta a fiát, míg az egy reggel agyoniitotte . Az anyagyilk o s c s aládj ab an gy ilk o s ok, dngy ilko s ok, mis s zionár ius t i,és lelkészek egyar nt voltak. A fiatalkorir anyagyilkrl:'egyik fivére és az anyai nagyanya két fivére ongyilkossigot kovetett el. A meggyilkolt anya kitríno pedag grll,

unokatestvére a menyasszonyát f ltékenységb l lelottr'majd magával is végzett. Az anya ezredes nagybáty.ilitpar alizis pro gresszív a miatt intézetben áp olták. Tébo l y l i

ban sirlyos onvádl eszméket alakított ki. Vizsgálatkrrrismételten azt suttogta: ,'szégyen'', majd hozzáfu'tlc,,Minden embert megoltem."

Ezekkel a gyilkos és ongyilkos rokonokkal szemben lillazonban tobb pap, misszionárius' apáca. Az anyagyilkt'n vére apáca lett' aki a második világháborir el tt Azsi;iban két kolostor apátn je volt. * Egy apai unokatestvt'rjelenleg piispok Magyarországon, egy másik jezsuita, c

Kínában misszionárius. (164)A fi t négy és fél év bortonre ítélték. Biintetés rrt^l'

kezdetén katatoniform vonásri éhségsztrájkot folytatt l l l

Szabadulása után nevet vá|toztatott, egy polgári nevt:|iicsaládba keriilt, amelynek egyik fia lelkileg gondtlzl;rEl<íszor borbély lett. Félelmetes vigyorral mesélte el rr,'

kem borotválás kozben káini gondolatait, amikor ltlr,lérzettkésztetést' hogy vendégeit a borotvak ssel a kcz,'ben mriltjának feltárásával rémítse rneg. Err l a fogla lk ,

'zásr l lebeszéltem, ekkor teheraut _sof r lett. Gyilk,'',hajlamának kényszeres ismétlodése azonban nem szíirrtmeg. Ez késobb abban nyilvánult meg, hogy a lány<lklrt

rrkiknek udvarolt, váratlanul azzal borzasztotta el, hogykiizolte, a hírhedt anyagyilkos, és hiitlenség eseténrrrcgfojtja ket. A második világháborri idején katonaiszolgálatot teljesített' Háborri után ríjra bortonbe kertilt,ltlert egy asszonnyal egytitt zsid k rájuk bízott értékeitclelmiszerre cserélték' Majd kifut lett, és - apjáhazlrasonl an - egyre tobbet ivott. Kozben folyvást pályátvirltoztatott; bakelitprésel , lakatos stb. lett. 1948-bantnegn siilt, két gyermeke sziiletett. Amikor felesége el_

hagyta (1958), Belgiumba ment, ahonnan egy asszonytkovetve kivándorolt Kanadába. 1963-ban pszichiátriaii ntézetben találjuk, par anoid s zkiz ofrénia és allcoholizmusdiagn zíssal. Téveszméinek tartalma aIapján vallasi té-lxtlyban szenved nek tekintend . 19 8-ban volt gondo-r,ojÍtt arro| értesítette, hogy konyvet ir: Az ember Isten.ligy anyagyilkos vallom[tsai cimmel. Ebben a konyvbenírja, hogy az alé-]obi gorogkatolikus ima volt a legszebb,rrmit Magyarországon a íiatalkoruak bortonének kápol-rrájában tanult:

,,Hiszek benned, és elismerem Uram, hogy Te val' já'lran Krisztus vagy' az élo Isten fia, aki azért sziiletett,lrogy feloldozza abúnosoket' akik kozi'il az elso én va-gyok. Engedd meg, hogy részt vegyek titokzatos lakomá-tlon, Isten fia, mert nem fogom titkodat elárulni, aho-gyan Jirdás tette, hanem kiállok melletted, mint megtértbr.inos."

A háborus bíínrjs vallási tébolya

A sorsanalízis konyveiben tobb helyi'itt bemutatom aziitvenhárom éves csendorezredes sorsát, akit háborírsbÍinosként felakasztottak. Az ítélet végrehajtását meg-olcízoen, a bortonben vallási tébolyba esett. (165)(104-106. old.)

388 389

A tolvaj, rabl és gyilkos,,fekete rird g" szent lesz

Az eti piai Szent M zes trjrténete:a scétéi remete

Az eti piai M zes egy fekete rabl t l származ , ellenáll_hatatlan erejtí ordog volt. Képes volt egy báránytmegen-ni, és egy egész hord bort kiinni. Kicsapong embervolt, a gyilkol sban lelte tjrtjmét. Ennek ellenére az istenikegyelem megtérítette. Alexandriát l délre, Scété puszta_ságban vándorolva Izidor apáttal talákozott. M zesfegyverreljott: Izidor félt. M zes így sz lt: ,,Én vagyok,a fekete M zes, azért jovok, hogy megmutasd nekemIstent."

Izidor elvezette Makarioszhoz, aki megtanította a ke-resztény hitvallásra' és megkeresztelte. Szerzetes lett, asivatagban maradt. Sok szentnél keményebb életet élt.

A sátán megkísértette a zabálás. iszákosság, kicsapon-gás csal ka képeivel. M zes ezt megvallotta lzidornak,aki vigasztalta és vezette.

M zes felebarátai szeretetében találékony volt; amikoraz agg szentek aludtak, elment hozzájuk, megtoltottekors ikat vizze|, holott azt nagy távolságb l kellett hoz-nia.

Sok év mriltán a sátán betegséget hozott rá. Fekhelyénkényszertilt maradni, nem tudott |ábára állni, srilyos fáj_dalmak gyotorték. Jámborsága és vezeklési hajlama még_is fokoz dott. Teste írgy kiszáradt, mint egy kiégett fada_rab.

.. Isten meggy gyította. A szentlélek békéje szállt rá.otszáz felebarátja lelkésszé vá|asztotta. Bemutatták apátriárkátak. Ez igy sz lt:,,Mit tegyek ezzel a feketével'/Ktildjétek t vissza!'' Amikor apáttiárka elment, M zesezt mondta magának: Aztkaptad, te fekete, a hamuszíniiarcoddal' amit megérdemeltél'''

A pánriárka azonban visszahívta, és rátette akezét.A felszentelés után igy szolthozzá:,,M ZeS, mostantril,

legyél egészen fehér, kíviil és beliil.''Egy napon M zes tobb látogat t fogadott.Yize azon-

ban nem volt. Észre lehetett venni' áhogya.' tobbszirr

kiment a barlangb l. Ekkor záporeso indult meg' amely

irregtoltotte ciszLrnáját. Az ag112tyánok azt kérdeztékliil; ,,Mit jelent ez á tobbszori jov s-menés a barlang-

hc,z?'i'Mr ies ezt felelte: ,,Azt mondtam Istennek: Ha te

ttom adsz vizet szolgá,idnak, honnan vegyek vizet én,

hogy inni adjak nekik?""x, országaa barbárok nyomultak. M 1es.így szolt

iivéihez: ,,Há menektilni akartok, menekiiljetek''' * ,,ES;l'. Atyánt?'' ,'Már régen várom ezt a napot, mert írva

uogyoí, ...a kik fegyvért fognak, fegyverrel kell veszni-(ik.'' (Máté 26,52)-

Á barbárok-hét testvérével egyiitt megolték' Így vál_

Lo ztatta it a v ezeklés - ah o gyan é\etét az eti p i ai S zentek

Jegyzéke (Sziinakszárium) leírja --.

a. rabszolga gyilkosát,

o [í"'upoi'g embert, a tolvajt kivál .atyává, tanit vá,uigur"t' nyí3t vá' papp á, zárdarcnd-alapít vá, szentté'

nkir<íl megemlékeznek szent áldozáskor'Holttesíe D r-al-Baranuszban, Scétében nyugszik' Sír_

ia csodák tanuia lett. A g rogok augusztus 28_án iinnep-iit. ngyipto*bu'' és Eti piában jÍrnius' l8-án emlékeznek

*.g ' iu. Palladus, Sz zomenosz és mások szerint M zes

beÉercn halt meg. A Szentek Jegyzéke és egyéb forrásokalapján a barbár k gyilkolták Teg. e barbárok támadá'sánat< iaopontját 395_407 kortilre teszik.

Ezt a Mozest meg kell ktilonboztetni az azonos nevet

viselo pi.ispokt 1, alit február 7-én iinnepelnek'-Tille_mont fetté^telezi, hogy a mi M zesiink azonos a Cassia-

nusnál szereplovel (lásd I. jegyzet)'

*

Tobb olyan sorsot mutattunk be, amelyekben az embergyilkos hajlama Istent szolgál 1rajlammá alakul át'

Ézekben ai esetekben a gyilkosság és a vallás - vagy

ielkéoesen: Káin és M zes ] nem egymást kizár ellentét'

hun* mindkét létformát egy idoben vagy egymás után

ugYanaz az ember éli meg.igy lehetett ez a férfi M zessel a bibliai id kben, és így

varinapjainkban, az el bb tárgyalt sorsokban'ez eis részben ,,A pá|ca" fejezetben említettiink egy

mondát, amely azt igalolrja' hogy M zes a gyilkosságot

391390

és a Midjánba menekiilést kovet en az osatyák istenétdics ítette (lásd 315. old.)'

Tévedés lenne azt hinni, hogy gyilkosokat, akik tettiikután Istent szolgálták, M zes szintjére akarnánk emelni'vagy hogy M zes bibliai alakját az emlitett gyilkosoknív jára szándékoznánk lealacsonyítani. Itt egyszer{ienannak a tapasztalatnak az értelmezésér l van sz , hogy ugyilkos sors t az ember felcserélheti Isten szolg jánaksorsaval. Ezt a jelenséget nyilvánval an nem Szabad álta-lánosítani. M zes a torténelem egyszeri alakja. Viszonta lelki folyamat' amely lelkében feltehetoen lejátszr5dott'mégis az emberi lélek változásának tiínik, a gyilkolást l

Istenhez. A Talmud megállapítása, hogy M zes lelkcminden nemzedékben és minden korszakban jelen van.a sorspszichol giában éppen ezt az átalakulási lehet sé_

get jelenti a gonosz hajlamt l a vallásos hajlamig.

A lelkiismeret a Nílus vt)lgyébenaz i. e. 4. évezred kor l

Joggal kérdezhetjtik: mi a titokzatos vagy reális kapocs"ríi?'-gyit"s

hajíama és M zes vallásos hajlama kozott?

H;'Éá fiigg oisze a két polárisan ellentétes hajlam és

rnasatartásm d?rY.rteue'tink szerint ez a |áncszem a lelkiismeÍet' a

brínfelismeréssel és a brin beismerésével egyiitt'. . .

A lelkiismeret az egyiittes tudást (Mit-wissen) jelen-te_

"é;ili;i;ai awta 6efejezéshez vagy a.dontéshez érke-

;t;i. Á ,,ge" szotag(németiil Gewi'ssen) éppgn^_a cs9lek;

ffi;; ilfÉÉ.ii uotíaiu utal, másréSzt' a' ',mit'' a kett

.gvítt.*tle1enti. A nép tudatában a lelkiismeret Isten

#'gá;;ilberben. Eá a bels hang -_mint bels tudás

- "]d'.lÁeztet, kovetel, irályít, erkolcsi torvényeket

é';;iéÉ;&t áilíí fet az egyén magatartására a társada_

; ' ;;gítél és elítél biionyos osztonigény9.ke1' fa1-

taiíá: é- uuioragomenyeket' vágyakat' szándékokat és

tetteket. (III. és IV' jegyzet.)'- B r.ir"gas alapján á-lelkii'*e'et - az analízis szem-

oonriauoÉ Isten hangiá nak azintrojekci ja, bekebelezé_

L "'r"iat

énbe. Másktnt fogalmazva': a saját én lenne a

lelkiismeret, az introjiqiált Isten hordozo1a'_ -_Á

t.ttilráeret ismeri \ rej tett va gy manifeszt vágyakat'

h"jh.;il;' tetteket, arireíyek'az-embert biínbe viszik.

e i":,it uti"' felismerése (bríntud'a t) 1 !ti'1 mesértése meg_

e|ozí a lelkiismeret kiaiakulását' A b ínfelismerés és a

u,i"*"ge.tes mint magatartásformák . azt feltéte|ezik'

áái 'k ttyelvben erk-tilcsnek neveznek' Az erkolcsnek

e'u-r.rtii.-.retnekazonbanhosszukultrirtorténetiere-d.t" ;;, amelyet itt csak roviden tárgyalhatunk'-

Á, amerikaibrientalista, Breasted (1865-1935) a Nílus

A LELKIISMERET EREDETE

393

volgyében az i. e. mintegy 4. évezredb l fennmaracltlegrégibb gondolatokban akadt a lelkiismeret eredeténe ka nyomára. Breasted meg volt gyozodve arr l, hogy azerkolcs eredetét a British M zeum egy fekete kovén talál_ta meg. Ez a ko egy egyiptomi birzamalom als kovéiilszolgált. A molnár, mit sem sejtve, a fels kovet évekerlát az irással ellátott feliileten forgatta, s így az als kirértékes szovege megséri.ilt. Valami azonban fennmara<l t,

és a szoveg kezdetének egyharmada és a végének azegyharmada olvashat . A szoveget el szor papirusztc.kercsre írták - így feltétlezik az orientalisták ], és a'egyesítés el tti id kbo|, nagyjáb l i. e. 3400-b l szárma_zik. Kés bb, azi. e' 8. évszázádban Egyiptom tisztelettu-d eti piai származás uralkod ja, Sabaka' hogy az

',el<ídok'' egy írását a férgekt l megmentse, a szoveget

egy fekete k be vésette.Nos, Breasted szerint ez a szoveg a világ leg sibb

drámáját, az emberiség legkorábbi filoz fiai értekezéséttartalmazza. Breastednek és a tud sok azon generáci já-nak, melyhez Ermann és Sethe is tartozott, sikertilt ir

szoveget megfejteni. Azt állitják,hogy azirás azi. e' elcítti4. évezred kozepének a term ke. Ebben a szovegbentalálhat k tehát az emberiség legkorábbi gondolátai,amelyeket írásban hagyományoztak - írja Breasted. Eza szoveg pedig a malomban majdnem végérvényeserrmegsemmisiilt. (167)

A szovegtoredékeken kiilonféle istenek mondásai ta'lálhat k.* A hieroglifák elején két isten neve szerepel',,akik egymás felé fordulnak' mintha egyik isten a máiik-kal beszélne _ isteni párbeszéd -, ahogyan a felirat tartal-mának is megfelel''. Sethe egy papiruszon, amely mintegyi. e. 2000-b l származik" hasonl elrendezésii beszélgetc-seket talált, rajzokkal és jegyzékekkel ellátva, ,,amelyeknem lehetnek mások, mint színpadi instrukci k''. Ebb(ilarra kovetkeztettek, hogy a Sethe által talált papiruszantik dráma. Minthogy a szoveg elrendezése a BritislrMrizeum fekete kovén azonos Sethe papirusztekercsével.Breasted okfejtése alapján a fekete kovon ugyancsak ir

* Lásd: Kákossy Lászl l. Réfiai. Gondolat, I9^]9.368. old' Ott Men1,hiszi Teol gia néven szerepel. - A szerk-

394

korai id k drámája lehet, amint aztEtman már feltéte_

lczte.A szoveg drámai és epikus részbol ál1, filoz fiai fejtege-

tésekkel. Séthe rigy véli, hogy magas rangri szellemi vagy

ntoi lektor az epikus_filoz fiai részt elbeszélés alakjábaniraia elo. és az islenekr lsz l mítoszok epiz djait párbe-

*'éotent fuzte hozzá. A szoveg bolcseleti teol giájának

ilsforrása egy heliopoliszbeli papt l származ7k, a drámair sz ugyariMemfiizb l ered, de sforrása ugyancsak

lteliop liszban keresend . A napisten Path tanitását a

naosáit l vehették át. Breasted írja: ,,A dráma bemutatja

l, regiie'meszeti isten, Rá teljes átalakulását etikai bír -vá,Áz emberi tigyek felett. olyan világon uralkodik,rrmelyben az embérek létét a j és a rossz mércéjével irá_

nyítjá. Rendkívtil meglepo a ta|á|kozfs ezekkel a gondo_

dtottat, már a negyedik évezred táján...'' A memfiszi

tlráma zbr mondatai, amelyeket most vizsgálnunk kell,

trzt mutatják' hogy Pathot kiemelt helyzet illette az iste-

nek kozott' Arr i is értesiiliink' hogy a Nagy Path az

istenek szíve és nyelve. Ez akivánalom érthet bbé válik,lra tudjuk, hogy á >>szív< gondolkodást vagy >értelmet<

jelent, míg a >nyelv< a kimondott sz t, amely a gondola-

lot a kiilvilágba eljuttatja. (168)

A foldi 'endr

1á memfiszi dráma szoveg ben a kovet_

kez erkolcsi szabályokat olvashatjuk:

,,[Megítélve azt|, ákikívánatosat cselekszik, és azt, akigoíbsztév , a béÉeszeret életet nyer, és halált kap, akirosszat cselekszik"... (169)

,,Így megy végbe a tevékenység és minden munka, a

kaí ilozgáia, aÍábjárása, aZ egyes tagok mozgása, an_

nak a pa-rancsnak megfelel en' amit a szív gondol' lTitu nyelv kinyilvánít, és ami minden dolognak értéket kol-<;sonoz." (170)

Az embirisé gezen osrégi társadalmi fokán még hiány_

zik a ,j '' és a],rossz'' fogalma. Viszont a ,,békeszereto''s a ','!onosztevo"

vagy ,,brínos'' fogalmának már etikaiielentoséeet tulaidonítanak.u

,,Ar, aki azt tészi, amit szeretnek' >>békeszeret <" ' akia sviíloleteset cselekszi, az >>gonosztev (<.''

-jey szo|gáltatnak igazságot annak, aki azt teszi, amit

39s

Szeretnek''. .. ,,Így nem adnak igazat, aki azt teszi, anrigyiilolt." (171)

Ezek a gondolatok az erkolcsrol bámulatba ejto érettségr l tan skodnak az emberiség el torténetében. A val"lás és a kotmányzat uezetoi - mondja Breasted - miirezenaZ srégi társadalmi fokon,,világos, elvont gondolati alkotást'' hoznak létre.

Bizonyos cselekvések,,helyeslése'' és,,helytelenítése'"szerepel a ,j " éS a ,,rossz'' helyett. Azoknak az id kneka megfelel ellentétpárja a ,,békeszereto'' és a ,,brínos"'A,,kedvelt'' és a,,gytílolt'' megktilonboztetése, a,,helycselt'' vagy a ,'he1ytelenített'' magatartás a társadalnrifejlodés és értékelés els szavai voltak. A memfiszi drámlraz etika elso nyomaithordozza a fekete kovon Breastetlszerint.

Ehhez még hozzáfiizi, hogy: ,,A fittao határoztlrmeg, mi a helyes' mi a helytelen, és a memfiszi drámirtanrisága szerint' ezeket papságának gondolkod i fejtették ki. Sokáig tarthatott, amíg ilyen gondolatok annyirltbehatoltak minden ember tudatába, hogy sok évszázatldal kés bb átléphették a lelkiismeret és a szem lyis g

kiiszobét.'' (172)A piramis_idokben - nagyjáb l i' e. 3000_tol - rigy

tekintettek vissza az egyiptomiak a memfiszi dráma ideje'nek az seire, ,,mint azigazak kozosségére'', akik még it,'viszályok''' a ,'harcok'' el tti id<!ben' az ártatlansiyeszményi korszakában éltek. Az erkolcsi fejlodés ezcrrels fokán határozták meg a családi élet szoros kotel(:keit. Breasted idézi Green megjegyzését, hogy ,,egyetlctlegyén sem kovácsa amaga saját lelkiismeretének, minclitlsztikség van emberi kozosségre, amely azt megalkotja''(173)

Breastednek egyre világosabb volt, hogy azerkolcsÍ'ilrlz fia a memfiszi drámáig nyilik vissza. Ezerotszáz évrt.volt sziikség ahhoz, hogy * kiilonosen i. e. 2000_ig - irzegyes ember a társadalom egészével szemben erkolcsrer ként érvényesiilhetett' (I74) Csak akkor vált az egyc,legyén lelkiismerete a legmagasabb instanciává. A lelkiismeret-hordoz nak ez az áta|akulása évezredeken át sztlrosan osszefon dott a reménytelen pesszimizmussal, tclt.bánattal a meg nem érdemelt szenvedések miatt. ,,Ez vtrll

rtz els )Hi b( konyviink, és eza héberek azonos kony-v nél, amely hasonl tapasztalatokb l ered, tizenot év-sl' z.addal korábbi.''

(Lásd még a ,,Berlini papirusz'' magyatázatát és verseitl]reastednél.) (175) Az erkolcs fejlod sét az egyiptomiak_nill a kovetkezokben foglalja ossze a szetzo'.

,,Az a hit, hogy Isten a j knak életet, a rosszaknakhalált oszt, már a negyedik évezred kozepén a memfiszitlrámában kifejezésre jut. I. e. 3000 után egyre inkábbrneger sodott a síron tiiiigazsággondolata. Legkorábbiulakjában nem annyira ítél széket jelentett, amely elcíttmindenkinek sziikségszeriien meg kell jelennie, mint in_

kább olyan torvényszéket' amely a jogtalanság kikiiszo-bolésére hívhat ossze. Ezért eltiszor csupán a vádlottak-nak kellett a ttilvilági bír ság elé járulni, hogy igazoljákmagukat. De már i. e. 2000-ben, a feudális id k kezdeténkialakult az elképzelés a mindenkire kiterjedo ítélkezés_rol. Még kés bb, az i. e. 16. században, a bír ság nemkizfu lag minden mulasztás pontos kivizsgálását jelen-

tette, hanem erkolcsi szempontb l ítélte meg az emberekcgész életvite\ét. Az ilyen bír ság létének a gondolatahatékony erkolcsi osztonzéssé vált * a bolcs szerz k szán_

<léka szerint -, de hatását hamarosan meggátolták aHalottas Konyv mágikus ritmutatásai, amelyeket a nye-részked papság állított ossze, hogy a holtak félrevezet-hessék a félelmetes bír t.''

,,Azi. e.16. század a politikai és vallási eszmék elterje-désének az idoszaka ez magát a vallásos gondolkodástis elmélyítette, és ezze| i. e. 1400 után végtil is az els<í

ismert monoteizmushoz vezetett. A hit egy mindenhatvilágistenben azonban mégsem termékenyítette meg azcgyiptomiak erkolcsi fejl d sét. A papságot aviláryi gaz'<lagság rontotla meg' és az egyiptomi vallás utols nagyfcjl dése az egyhánon és az államon kíviil ment végbe. Ezn lejl dés a saját brínosség felismerésével, a méltatlanságbevallásával kovetkezettbe, az Isten személyes j ságábas atyai gondoskodásába vetett bizalommal egytitt, és ily

m don ébresztette fel a lelki osszetartozást Istennel. Azegyiptomi bolcsek írásai ebben az id ben kiilonosen mé_

lyen befolyásolták a héberek vallásos gondolkodását.Magában Egyiptomban &zonban' a papság befolyására'

391396

a régebbi korszak személyes, elmélytilt lelki vallásosságlra gorog-r mai korszak szigorri vallásosságá*á torzull"(r76)

Ezen kutat sok eredményeként Breasted megállapítju,hogy az emberiség m r j val a ,,kinyilatkoztatás el(jtt't ár s adalmi t ap as z t alatokb l ter emte t t e me g az erk lcsé t ."Ez a felismerés kiilonosen annak a ténynek a szempontjlib l jelent s, hogy a Palesztinával szomszédos államokkulturájának fejl dése tobb ezer éwel id sebb volt ir

héberek kultrirájánál. Ma már világos, hogy a társadalrnrés erkolcsi érettség foka, amelyet az emberiség a Ní|usvolgyében háromezer éwel a héberek el tt elért, jelentckenyen járulrt|tozzá annak a héber irodalomnak a kialakulásához, amelyet otestamentumnak neveztink. Erko l

csi orokségiink tehát az emberiség azon korszakábtilfakad, amely sokkal régibb a hébereknél, és ebben az

orokségben a hébereken keresztí)l és nem t l k tészesultiink." (177)

*

Az ,,erkolcs kezdet nek'' mint a lelkiismeret eredeténcka feltárásával a ,,Memfiszi drámában'', mely az i. e'

4' évezred kozepéb l val , kérdésessé vált a héber Tízpirrancsolat, a férfi M zes legnagyobb etikai-morális tettnek a prioritása az erkolcstorténetben, Breasted oly biztosra vette felfedezésének kultrir- és erkolcsfiloz fiai jelent ségét, hogy szi.ikségesnek látta az olvas t konyvcel szavában tájékoztatni, hogy sohasem volt antiszemita. Nincsen olyan tárgyilagos olvas , akiezt a szemrehít-nyást tehetné a szeruonek.

Magunk azon a véleményen vagyunk, hogy a 4. éw':redk ríil csupdn az els írásosfeljegyzés, de nem a gyillit,,hailam és azt ktjvettíb{in beismerése jt)tt létre az emberlu'ltEhhez a kérdéshez még visszatériink, de elobb Wor'l'lowsky (Jeruzsálem) munkája alapján meg kell tárgylrlnunk az kori zsid lelkiismeret legfontosabb elvcit(178)

A bibliai zsid k lelkiismerete

A rabbinikus héberben* nincsen a lelkiisrneret fogalmátjeloi sz . Werblowsky ezL anná| is meg1ep bbnek talál-'ia,

mivel rabbinikus héber a hellenisztikus korszakban'"Álio á' arab filoz fiai koz pkorban nagyszámu, eredeti-

leg idegen eredetti fogalmat vett át."e

'uiuit talmudi nyelvhasználata, ..akik a lelkiisme-

ret-furdalást és a kétséget j l ismerték'', a ,,conscientia'',illetve a ,,sztineidészisz; fogalom helyett az ,,lJt ", illetve

a ,,veto"'sziv kifeiezést a|ki|mazta. A lelkiismeretet a szív

iíavafejezik ki. Így például a II. évs"ázadban a neopla-

lo"i"*o' spanyol rsiági képviseloje, B1lrja Ibn Pakudaa ielkiismeretrol sz l mtivét A szívbéli kdtelességek

k iyvének nevezte. Itt a szív az egész emberi ',bels t''

iletyettesiti, ugyanakkor a szellemtudományt mint a szív,

az egész bels tudományát jellemzik.e7 rijneuerben a szorosabb értelmti morális lelkiisme-

ret szaíai: mácprin, ami ,,belsot'', eredetileg ,'elrejtett''_etjelent.' Werblowsky projektíven megélt lelkiismeretrol is be_

szél- szembeá áz introjektíwel, és azokra a zsoltárokrahivatkozik, amelyekben a szív pr bat tele Isten utján

uitago'u" titti"iÉ. Például a l39. zsoltárban, amely így

sz l:,,LJram, megvizsgáltál engem, és ismefsz'''Á pro3éttiv-telkiismeret során Isten az embert figyeli,

vizsg'atja és bírálja' Az introjektív lelkiismeretben Isten

nanfral, ifletve helyettesének (a7 7pinvk.vagy.más tekin_

tétv eáetvnek) a hangiát a saját én bekebelezi,aszemélyonmasát ítéli mee.

Én-lszichol giáilag tekintve a sorsanalízisben a lelki-ismeretprojektíí formája, mind aZ egyes emberben' mindaz emberiségben általában, természetesen korábbi alak'mint az intr-ojektív. Feltevésiink, hogy a lelkiismeretben

tulajdonképpen mindkét én-funkci , a projekc.it:^é2 17int'á3"t.io egyiittmtikodik, amennyiben az állásfoglalén (introproj Éci ) ,,tudva nézi",amit a korábbi, a primi-

* rabbinikus héber - a Biblia utáni korok tud s mesterei, a rabbik által

használt és életben tartott héber nyelv. - "I' l'

398 399

tívebb projektív én-funkci a mindent lát éS minderrltud Istenre ruházott. Werblowsky a kovetkez monda_totidézi ,,Ahogyan azember sotétben a fény segítségévclkeres, így kutatja Isten a lélekkel az ember legbels blrgondolatait (projekci ), mert mindent tud (introjek-ci ), és az itélkezésnél ellene tanriskodik ." (179) EzaAalapjdn a lelkiismeret mint én-Junkci introprojekcilenne.

Kétségtelen, hogy a bibliai zsid kban ,,a bels '', llmorális tudat, az irányit éS a ,'mardos '' lelkiismerctjelen volt - írja Werblowsky.

Amint az si, keleti irodalomban (pI. az egyiptomi-ban)' így a Talmudban is a szívet a legtágabb értelembcrrmint a gondolkodás s a megértés (ráci ) szervét haszn/ll-ják. A pszichol giában ez azt jelenti, hogy az embernckosztontorekvéseivel szemben értelmével (ráci ) kell meg-védenie magát. Ez a racionális védekez mechanizmus- feltevési.ink szerint - a bekebelezéssel, Isten hangjánakintrojekci jával jott létre. Werblowsky rigy véli, hogyezérta,'lelkiisnreretes'' zsid célja a T rát, vagyis M zesot konyvét a lehet<í legmélyebben magáévá tenni. Werblowsky ebbol arra kovetkeztet, hogy az introjekci fogal.mának a bevezetésével a rabbik a késobbi pszicholcigus<l-kat (Avenarius, Freud, Ferenczi, Jung) mintegy kétezcrévvel megelozték.

A rabbinikus pszichol gia fo tanitása a Talmud j csgonosz osztonokrol sz l tanában gyokerezik. Ez ígysz l:

,,A Szent, dics ség néki, két osztont teremtett: az egyika j oszton, a másik a gonosz oszton... a gonosz osztiirrolyan, mint a két szívkamra kozott iiltí légy.''

A j osztont a mennyei lélekkel azonosítják' ,,A biirra sziv s a szem' illetve a biínt elkovet<i test kísért<íje."

A Talmudban a j és a rossz osztont a sziv, illetve lr

vese jobb és bal oldala képviseli.A zsid k mindennapi imakonyvi'ikben azt kérik, hogv

azŰr a j és ne a rosiz osztonienge,dje az imádkozoi;rhatni, és hogy a j oszton szegodjék mellé. (l80)

Werblowsky hangsulyozza, hog.y a bibliai zsid kruil,Istent mindkét sztijnnel kell szeretnie. oly m don, hogr

qonosz rjsztont ,,Isten szolgájavá" tegye, de ne irtsa lti

A mélypszichol giát tobb ezer éwel megel zve,itt ta|á|-juk meg a ,,szublimáci '' fogalmának gondolati gyoke_reit, hasonl an az,,operotropizmus'' gondolatához.

A rabbinikus pszichol giában a két oszton dualisz-tikus tanításában kiilonosen az a nézet meglepo szá_munkrao hogy az ember |étéhez a gonosz oszton is feltét-lenilhozzátartozik. ,,Mert ha a rossz oszton nem létezne,rigy senki sem építene házat, és senki sem venne feleségiilegy asszonyt.'' A rabbinikus pszichol gia alapján' a go-nosz osztonnel szemben a j oszton csupán a serdiil kor-ban ébredezik. A gyermekkort mer ben a rossz osztonuralja' Az én állásfoglalása, vagyis a távolságtartás on-magát l, a lelkiismeret csak a pubertásban jelentkezik.A firi tizenharmadik évében veszi magára a ,,tud s életel-vek kotelezettségét'', vagyis a T rát. A j oszton csakekkor kezdi meg hatását (bár micvá iinnep)*. A T ra ésaj oszton szinteegyetjelent. A T ra ismerete annyi, minta zsid lelkiismeret - mondja Werblowsky. A Talmudszerint Isten ezt mondta: ,,Igaz, hogy megteremtettem agonosz osztont,

'de a T rában ellenméregr<íl is gondos-

kodtam.'' (l8l) Esaiás konyvében (45,7) ugyanezt a gon-dolatot találjuk másként kifejezve:

,,...ki békességet szerzek és gonoszt teremtek:En vagyok azUr, a ki mindezt cselekszem!"

És mert a lelkiismeret - mint az isteni értelem _ tizen-három éwel kés bb ébredezik a gonosz osztonnél, igy azemberben a j oszton (a lelkiismeret) gyengébb az ere-dend és hatalmasabb gonosz osztonnel szemben. Werb-lowsky kiemeli, hogy a lelkiismereti torvények tartalmaváltozhat az id k folyamán' Alakít hatással is lehetnekaz emberre... de id vel bizonyos tartalmak elismert, ál-land vallási torvényekké válnak.

A torvényen tírllép azonban a gonosz oszt n megszál_lottja.

* Bár micvá: az a ,,bár", vagyis firigyermek, aki már ktiteles minden,,micvát'', tehát a vallás által el írt tiirvényt megtartani. A zsid firi-gyermek a tizenharmadik sziiletésnapjÍ ezért szokás ill en megiinne_pelni. - "L

.L.

400 401

A lelkiismeret eredetea sorsanalízis alapján

A lelkiismeretet egyiptomi és zsid szempontb l vizsgáltuk. Ha ennek a munkának a célja onmagában lr

lelkiismeret és a brín általános feilodéstorténete lenntl'iigy nyilvánval an meg kellene vizsgálnunk a lelkiismcrettel és a brinnel foglalkoz keresztény, továbbá lr

pszicho-, sors-, illetve létanalitikus és pszichiátriai (Hutlr )

(182) kutatás eredményeit, amint aZÍ nem régen Laucr(Miinchen) tette. (183) Célunk azonban, hogy kutassrrkés bemutassuk a két dont bibliai embersorsot, a Káin-és M zes_sorsot a jelen társadalomban. Ezért a biin és irlelkiismeret kérdésének vizsgálatánál csupán a régi keletrlelkiismeret kialakulásával foglalkozhattunk'

Nem zárhatjuk le ezt a fejezetet anélkiil, hogy ne mutatnánk be a lelkiismeret keletkezésének sorspszicholtlgiai elméletét. Ez az elmélet olyan tapasztalatokon nyugszik, amelyeket empirikus premisszák és a bel liik ad clir

k<ivetkeztetések alapján pr báltunk kifejezni.Az osztonpszichol giai szemlélet alapján az a|ábbi ésr

szerrí kovetkeztetéseket állíthatnánk fel:A brínfelismerésnek és -beismerésnek mint lelki ítélct

nek meg kell eloznie a lelkiismeretet, tehát az erkolcsiitKáin velesztiletett gyilkos hajlama mint érzelmi torte

nés megelozi a brínt'A gyilkos hajlam és a biín felismerése mint lelkiismert'

ti ítélet nem olyan ellentmond ellentétpár az osztonpszichol giában -_ mint a társadalomban -, hanern mindkctt alapelemk nt ugyanahhoz a sz párhoztartozik:,,gyilkosság -' btín''.

Az egyes ember gyilkos hajlama olyan régi, mint magltaz emberiség; torténelmileg tehát az elso ember sziilet sc

t l kezdve mindig jelen volt, és sohasem trínt el az embcllelkéb l.

Ebb 1 kovetkezik, hogy az emberben a btín felismcl'csének és a lelkiismeretnek éppen olyan réginek kell lcrlnie, mint Káin gyilkos hajlamának. Az ,,erkolcs'' minl lr

bels<j harc folyománya tehát nemcsak a 4. évezred k zcpe koriil alakulhatott ki, hanem * amennyiben a tapasztalati premisszák helyesek * már az els gyilkos embet'rr'I

a foldon jelen volt. A gyilkosság és a biin kozotti ossze-l'iiggés SZoÍoS voltát a legmélyebb mélypszichol gia' anyelv bizonyítja.

A. J. és W' Grimm német sz tára szerint a ,,biín'' Sz

a germán ige skulan: akarni, btínos, kotelezve lenni, alatin debere ige absztraktuma. J. Grimm sz magyarázataa kovetkez :

',Én gyilkoltam, tehát kotelezve vagyok a bírság frzeté-

Sére.'' ,,Skulan'' rokon a g t ',skilja'':h hér sz val.A,,skel'' gyokér általéLbanazt jelentt: hasít, vág; szlál'rrl:,,kolja'' : szut, levág' (Kozelebbit a ,,Schuld''* : ,,biín''sz hoz lásd J. Grimm ,,Sz Íát"-át' IX. k. 1870. old.; ésa ,,Sollen" sz hoz, 1452. old.)

A ,,bírság'' ismeretesen: bírság a gyilkosságért; a rokonértelmek más nyelvben, mint: szrirni, levágni, h hér, bÍí-nozni és sok más, azt bizonyitja, hogy a nyelvteremtnéplélek tisztában volt a brín és a gyilkolás kapcsolatá-val. (184)

A sorsanalitikus tapasztalatok s a sz kutatás alapjánrnondjuk ki az alaptételt:

Az ugrás a gyilkosságb l a btínosségbe a lelkiismeretciseredete.

* Schuld a n metben: brint és ad sságot is je1ent. _ A szerk.

402

MÓZBS, AZ EMBER

M zes alakja tehát mint mondaszer h s, vallásalapít '

teokratikus államférfi áll el tttink.Említettiik, hogy Meyer torténész véleménye szerinl

M zes sohasem élt, és a héberek kivonulása az o vezetéscalatt nem is tortént meg. A vallástorténészek - Volz,Lehmann-Haupt, Gressmann' Sellin, Buber és sok mástud s _ meggy z dése, hogy M zes élt, és a zsid k torté_netében egyedtiláll szerepet játszott. A feltevést, hogyM zes egyiptomi volt - amint azt Freud Breasted hatásá_ra feltételezte -, Buber teljesen meg alapozat|annak tartja.A kivonulás M zes vezetésével vagy a i. e. 13' évszázad-ban Merneptahfána uralma alatt, vagy a 14. szánadbanIV' Amenhotep, a kés bb Ehnatonnak nevezett fára(lidején, az egyiptomi monoteizmus bukása után kovetke-zett be.

A M zes életér l és tevékenységér l sz l sok monditkoziil lényének jobb megértéséhez f ként a ,,Káinr l.

Ábetr<ll és M zesr l'' sz l segithozzá. Ezt Bin Gorionalapján sz szerint idéztiik (45_a . old.).

É[ru..' a mondában tehát,'Ábel-M zes azonosságr l''van sz . S lem véleménye, hogy ez a monda csak kés bb'val színtíleg a 13. évszázadban, azokban az id kberlkeletkezett, amikor a reinkarnáci s gondolat a kabbalis'tákon át elterjedt a zsid k kozott. E tan szerint a lelkr:(

mint változ oltozéket ábrázolták, amely tisztátalan lett'és rij élettel kell megtisztítani. (186) A lélekvándorlásthéberiil,,gilgtil''-nak, a reinkarnáci t',tikkrin"-nak neve_

zik. Ábel lelkének tehát M zes testében kellett megtisz_tulnia. Innen a feltevés Ábel és M zes lelkének azonossiigár l' S lem ezt irja:

404

,,Amikor M zes itt, amint a T ra mondja, elrejtettearcát, hogy ne nézzen Istenére (II. M z. 3,6), a rejtetttudás vezérelte lelkének ezen osszeftiggéseir l - ezeket akabbalisták tobbnyire tudattalannak tekintették - és

most helyes vatossággal, Isten látásának akor|átozásá'val, j vá akarta tentiazt, amit egykor [amikor Abel volt]ehi6ázott' S t: rigy mint Ábel tikkirnját, lényének rein-karnáci ját M zesben talá"|ta meg, ugy tért vissza a test-vérgyilkos Káin lelke a midjáni papban, M zes ap sá_

ban, Jetr ban, akit a T ta egyszer káininak jellemzett.Káin is megtalálta tehát az tikk nját. Midján pogánypapja házásal az igaz istenszolgálathoz csatlakozott, és

testvérének gyilkosa az' jrasziletésben tanácsad jáválett. A leány, akit feleségiil adott M zeshez, Abel azonikern vére volt' akit tulajdonképpen már akkor feleségé-nek szántak, és Káin elrabolta. o, aki egykor a fivérekosszeveszésére okot adott, most az rijra létrejott harm -

nia kotelékét teremtette meg.'' (187) S lem itt tehát azÁbel-M zes azonosság mellett sz lt.

Joggal k rdezhetnék t lem: miért fogadtam el aKáin-M zes azonosság ellentétes felfogását? Válaszom:a Biblia alapján.

Ennek a konyvnek,,A M zesben lakoz Káin'' fejeze_

tében, (367-36&old.) a Biblia azonrészeit foglaltuk ossze,amelyek M zes lényének Káin-természetét vitathatatla-nul bizonyítják.

A Bibliának ezek a részei kiemelik a Káin-természetjelent ségét az ember M zesben.

Igazságta|anok lenn nk * ha ugyanakkor nem utal-náni ism?telten a Biblia azon helyJiie, amelyek az Abel'természett l' vagyis M zes gyeng d, népét szeret , népé-étt magétt felálrdoz lényérol sz lnak (II. M z. 4,10; IV'M z. l4,Il-24.).

A kabbalisztikus tan 4lapján azt mondhatnánk, hogyM zes lényében mind Abel, mind Káin, tehát az elscítestvérpár egyiittesen reinkarnál dott'

Nos, azonban nem vagyunk kabbalisták, és az embe-rek általános velesziiletett, oroklott terrnészetér<íl a sors-analízis tanítását valljuk. -E felfogás szerint az embermind Káin, mind pedig Abel lényét hozza magáva| avilágra. Két instancia hatátozza meg' hogy az egyén

405

felváltva mindk t természetét manifesztálja' vagy a kettokoziil csak az egyiket li meg.

I. Az irgynevezett cenzirrarendszer, a ,,kozép"*(',Mitte''), az emberben négy tényezob l ál1, ezek: 1. azetikus' 2' a mo lis, 3. az érzelmi, racionális és 4. aszellemi cenzirra.

II' A társadalmi kornyezet, vagyis a sziíkebb család és

az adott korszellem, a társadalom világnézete.Az etikai cenz ra foként Káin gyilkos hajlamának a

tagadásáravagy igenlés ére szolgá|, mint a Tízparancsolathatodik parancsolata: Ne olj!

A mor lis cenzűra az ember onmegmutat vágya felettorkodik, és eloírja' mit mutathat az ember a társadalom-ban' és rnit kell-etrejtenie. Általánosan megfogalmazva:a morális cenzura szabá|yozza a megmutatásí késztetést(exhibicionizmust szexuális' szociális, karitatív és máshasonl tertileteken).

Az etikai s a morális cetzíra egytittesen jelenik mega bi.ínt l val félelembett, azistenfélelemben, a btin j vá_

tételében, mintegy a lelkiismeret el fokaként.Aracion lis, ll sJbglal cenztna vizsgálja feltil, hogy

a cselekedet, szándék vagy osztonigény reális vagy irreá-lis. Freud ezt a cenztlrát va\oságvizsgálatnak (Realitáts-priifung) nevezi. Ez mondja ki az értelem alapján, tehátegy szándékra vagy tettre az,,igent'' Vagy ,,nemet''.

A szellemi cenzlra a szándékot, a tettet vagy az oszton-igényt a szellem - Isten, vallás, tudomány' miivészet,irodalom- síkján ítéli meg. A szellemi cenzura ki.ilonosenabban a kérdésben dont , hogy a szándékolt tett humá-nus Vagy nem humánus.

Megkísérelttik M zes lényét a Biblia a|apján ember-ként megragadni. Sorsát az osztonok és az érzelmekoldalár l, valamint állásfoglalását a jo és a gonosz oszto-nokhoz, jelk pesen tehát az Abel-Káin-természet szem-szogébol elemeztiik.

M zes eme sorsanalízisében mindvégig az emberi és

nem a mondák h si szemlélete vezetett . Ezért mondtukel korunk olyan gyilkosainak a sorsát, akik kés bb Istent

* Lásd: az <iszt nprofil beosztást, P- és Sch-faktorok. _ G. DonathBlank.a.

406

szolgálták.Azonosokb lfoglalkoztunkalelkiismeret;;;aaa;.i anná| a két népnél, amelyek M zes életében

szefepet játszottak.-_ cíirtd'ok esetében a lelki folyamat egyes fázisait a

kovetkezokben határoztuk meg:_ xan gyilkos hajlama, a gyllk9ss"qq,

'a !íin' a bíin elisme-

rése, a ii;, *rgrrrezése (verbalizala's ). és elítélése, a leLki'

tiÁár, t k ial alíulás a, le lkiismer e t i t il almak, v all ris, I s t e n'* íÁv *.'t végbe az átalakulás a]eírt esetekben' és nincs

ok Já Teltét el zni, ho gy a Káin-Ábel-M zes Jélek ben ez

másként tortént volna.__-

Á ,orrunalitikus szemlélet alapján bizonyos Yag.yg.k

"u^u"", r'.gy M zes sohasem lett volna a torténelmi ál_

i"Á"rápitíés Isten embere, ha ifiírkorában l1em kovet el

gyii ,iJ;"i' iuto".' sorsában - nézetem szerint -- a gyil_

il''ág rriotívuma az alapvetoen' sorsformál ' M zes

;*k;ir;ber megolésé, á, a' az t k oveto biinfelismerés-

;;|fuá'tt;i a gyilk-osságt l Istenhez és aTízparancsolatlelkiismereti torvényéhez:

Ne olj!M zesnek ez a válasza sajn latosan csuptin aZ'e.gyes

egyén Káinjara vonatkozik, és nem a haboru idején a

t megben jélen val kollektív Káinra'"" e í<l1r"iltív Káin ugyanolyan kegyetleniil uralkodik a

"iiai"", *lnt arizpo:ráncsoiat kihirdetése el tt és után.'_f

gvirt"'ság tevekenységében.a kollektív I(áin nem

u.''ií.ii erejé6o1. Torzs torzs ellen harcol, fajta fajta

.u.n' auu- állam ellen, nemzet nemzet e1len' osztáiy

á'"iárv.rr*, vallás vallái ellen, sot még foldrész foldrész

ellen is - csupán a fegyverek változtak'.-__Á" ..u.riség egy

"ié'r, o'onb11' még mindig az uj

Mb;. F;;l"iei. aiiitozik, egv i! Tiz'parancsolattal' aki

""".Á!'*i'og rij kivonu'ásái'vezetné az orok háborírk

-'iíeabat íz' orok béke országába' E^bben ez ideig uz

érvnír,is csodot mondott' A háborirs fegyvereket ma is

é 'pen rigy megáldják. mint egykor''' Íáj""'á.- í mi"..t elérhetetlen ut piáj a_e .- ::]k]t:

zés, hogy a tomeg gonosz sztoneivel Istent szolgálja? Kitud;at

-Iioldog, aki ebben hinni tud'

407

FÍ]

t_{.

ot-d-ffirX

JEGYZETEK

I. jegyzet, a 247. oldalhoz

A ,,Vies des Saints et des Bienheureux selon I'ordre du Calendrier avecl'Historique des Fétes par RR. PP. Benedictíns de Paris'' 1950 _ cimíilexikonban három ,,Szent M zes'' szerepel. EZek:

1. Február 7-én: Szent M zes, Egyiptom piispti,ke (II. k. 153. old.)2. Augusztus 28-án: Az eti piai Szent M zes. A scétéi remete'

(vII.k. 554., 555. old.)3. Szeptember 4-én: Szent M zes, az otestamentum torvényalkot ja

és pr fétája. (IX. k. 97-102. old.)Ad. l. Szent M zesr l, Egyiptom piispokér l (meghalt 389-ben) a

francia lexikon ezt irja:

Szent Mozes, Egyiptom p sp ke

A szaracén eredetri M zes abban az id<iben sztiletett, amelyben Con-stantinus császár azegyltévzal békét k t tt. Azt feltételezik, hogy sziileikeresztények voltak, de legalábbis már korán keresztény lett. Az Egyip-tom és Palesztina kozotti tájon magányosan élt. A csodák, amelyeketvéghezvitt' híressé tették' Amid n a szaracénok Mauvia királyn veze-tésével feldrilták a R mai Birodalom Egyiptom és Szíria kozotti provin-ciáját, anevezett uralkod nti szerzodést kotott a r maiakkal, és megke-resztelkedett. A békeszerz dés leltételeiben azt kérte, hogy M zes le-hessen piispokiik.

Valeltinus, j llehet ariánus volt, hozzájárult' és megkerestette M -

zest. o azonban visszautasította, hogy ariánus piispok szentelje fel.Lucius, Alexandria ariánus pátriárkája, bÍiszkeségében sírlyosan sértveérezte magát. Mivel félt, hogy a szaracénok és a r maiak kiiz tt aháborri rijra fellángol, végiil is engedett M zes k vetelésének' Így M -

zest egy számkivetésben lév<i piispok szentelte fel.Azt feltéte\ezik, hogy az rij piisprik sokukat megtérített. Hitének

tisztaságát mindvégig meg rizte, és megmaradt a katolikus vallásikoz sségben.

Píispoki székhelyének hollétét' és azt, hogy meddig élt, nem tudni.M zes halála utan hamarosan híressé vált. A t rténetír k' mint Sz k-ratész, Sz zomenosz és Rufinus említést tesznek r la. A keresztényvértanrik torténetír inak tobbsége, mint Usuardus, Notker és Adonus'

4rl

febru r 7-ére teszi tinnepét. A r mai martirol gia nyilvánval an azemlített keresztény vértanirk t rténetéhez igazodott.

Ezt a szentet nem szabad az eti piai M zessel <isszetéveszteni, akitaugusztus 28-án tinnepelnek.

Ad.2 A7 eti piaí Szent Mozcs. a scétéi remete ttirténetét konyviinkmásodik részében, a 390' oldalon ',A tolvaj' rab| és gyilkos feketerdog szent lesz'' címen kozoljiik. Mindkét forditásért dr. phil. Karl

Biirgi urat illeti koszonet.Ad. 3. A lexikon az testamentumi Szent Mozest a Biblia alapjan

mutatia be.

- Augsburgban l875-ben, a Schmidt Kiad nál német nyelven megje_lent régi Vollsstindige s H e iligen - le xikon ode r Lebensges c hic hun (Az'

sszes szentek lexikona vagy élettorténetek) IV. k<itetének 600. oldalánemlítés torténik a negyedik,,Szent M zes''-r l.

Ad. 4. Szent M zest, az eti pok vértanriját, jirnius 23-án iinneplik.Itt tobbek k zott arr 1 van sz : ,,Egy abesszin versben írt SzeitekJegyzékében így hivatkoznak rájuk (a hét vértanrira): Üdv<izlom Palla-diust, Cotylast és Andramast, a három testvért, és a másik hármat'M zest, Esast és Paliconust (Palingenius), akikhez a hetes szám kieg -szítéséiil egy második Cotylas is csatlakozik. A keresáen haltak mlgKrisztusért, amelyre hét szellemileg gyenge és részeg bálványimádsz<igezte riket."

. Emlit sre mélt , hogy ebben az ,'Összes szentek'' lexikonjában, aztestamentumi Szent M zes nem szerepel, j llehet Florus már a IX.

évszázadban a vértanrik k<inyvében felvette.A négy ,,Szent M zes'' élett rténetét olvasva világossá válik' hogy

a bibliai Szent M zes, akit szeptember 4_én iinnepelnek, nem azono'sa tobbi három Szent M zessel'

II. jegyzet a 248. oldalhoz

A ,,teokrácia'' fogalmát Josephus (Contra Apionem) II. 16 vezette bc.Alkalmazása sajátosan az izraelii népre vonatkozott, szemben mirsnépek monarchiájával, oligarchiájával és demokráciájával (Saa|-schtitz).

A teokrácia ,,Isten uralmát'' jelenti. A bibliai írásokban lstent gyakrannevezik királynak, mégpedig az izraeli nép, valamint az egész erí'beriségkirályának. A Vor s-tengerr l sz l ének vége így sz l: ',ezÚr uralktl-dik mind tir kkon iirokké''. (tI. M z. 15,18) (iml kh : királynaklenni).

Saalschtitz megjegyzi, ,,hogy a parancs, amely lzraelben mindenkorvallási, erktilcsi, jogi értelemben intézkedik, Isten kinyilatkoztatása.Ezeknek a parancsoknak a nevében, s így Isten nevében, a bíráknakmindig az igazságot kel| mondani (4. feiezet, . $). Ez a parancs ilmindenkori király határozott vezérfonala (7' fejezet,6. $).'' Az ebborlrejl teokratikus gondolatot felismerve - írja Saalschiitza továbbiak_ban_, ezazt j'elenti' hogy minden egyes parancs, tehát még az a|apjábattvéve csupán'rend ri is, magasabb rendii isteni autoritást nyá, e' ukinyilatkoztatás általános gondolatával fiigg ssze. Ezeknek a paran-csoknak a megszeg se tehát Isten elleni vétek (2. old.).

Saalschiitz hangst yozza, hogy az irodalomban a teokráciát és ahierarchiát gyakran felcseré|ték. Példaként Hiillman S t aaísverfassungder Lgtt ae liten (Az izraeliták alkotmánya) címri ktinyvét említi, valamintazt a képet, amelyet Welcker Die letzten Gr nde von Recht, Staat undStrafe (A jog, az állram és a bÍintetés végsci alapjai) címii munkájábana teokráciár l megrajzo|t, és amely nem illik rá a m zesi alkotmányra.

Steinheim a teokrácia fogalmát Der GottesstaaÍ (Az Isten állama)címti értekezésében viszont helyesen használja: (Geiger: ,,Zeitschrift ftirJud Theologie", III. l-3.)

Az izrae|i teokrácia másik jeilegzetessége, hogy Isten az or szág igazibirtokol ja. Ezt lejezi ki az ország felosztásakor kapott foldrész eladá-sára vonatkoz tilalom, valamint annak a tiirvénybe foglalása, hogy aktirtolés éyében az elszegényedett h ber szolga ,,szabaduljon fel és írjraové legyen a birtoka''. Vagyis ez az igazi polgári szabadság alapja.(III. M z. 25;24,41,42,55)

Saalschtitz a kovetkez kben látja a h ber teokrácia lényegét: ,,Istena nép t rvényad ja, a mindor kre meghatározott torvényé''. (l7. old.)

Lásd J. L. Saalschiitz: Das mosaische Recht (A m zesi jog, I. rész,1846, 1_28' old.; II. rész, l853, C. Heymann)'

III. jegyzet a 393. oldalhoz

Ge-Wissen (lelkiismeret) : Mit-Wissen, a ,,Ee" el tag jelentésértíl b -vebbet lásd:Behagel: Deutsche Syntax, Heidelberg, 1923-1932.A. W. Mitzka: Mittelhochdeutsche Grammatik. Im speziellen:H' Kuhn: Das Fíillwort of_um im Altwestnordischen. Gottingen, 1929.Példák: Ge-selle (társ; : aki (velem) egyiitt |akik. (k zépfelnémet: sal)és Kumpan: cum_panem: aki velem eszik kenyeret = Brotgenosse,kenyeres pajtás).(Az adatokat C. Rohrer írrnak kosz nom.)

IV. jegyzet a 393. oldalhoz

Gewissen (lelkiismeret) (n<incmti és) semleges, nyomatékos f<ínevesítettalakja a wissen (tudni) ige Í' névi igenevének, amely az jfelnémetirodalmi nyelvben a régebbi nrelléknévi igeneves melléknév (gewissenIII.)_b l levezetett n nemri alak (v . gavizani)... helyében honosodottmeg. Mindkét alakban valaminek a tudása, egy dolog ismeret nek azátfog alapjelentése bontakozott ki: a semleges alak persze nem olyangazdagtartalmÍr és sokrétii, mint a n nemíí alak, amely nevezetesen ajogi nyelv sajátos fordulataibanágazott el. E n nemii alak átmenete avallásos - általános etikai - fogalomba, amelyet a mi irodalmi nyelvÍinkis alkalmaz, megel zte a bels<í fejl dés azon lehet ségét, amelyre termé_szetesen kényszerít er vel hatott a latin conscientia mintájának azutánzása. Ehhez és a kés i gorog mintaképhez a ouv r6qotg -hezhasonl an, amely belso tartalmát illet en már k zelebb állt a mi n ne-mií alakunkhoz' a német sz is bejárta a jelentéssz kítés hosszir tját,amíg a mai etikai fogalomig eljutott. Es ha ennek a fejl désmenetnekaz egyes formáit, mint a genitivus objectivushoz (igevorlzat) fiizcid

4t24r3

kapcsolat, a latin már elti is készítette (conscientia peccatorum), ittmégis a legktizkedveltebb német fordulatokat segítette el : ,,Amikorbiínodt<jl fel vagy oldozxa, akkor biinodben a keresztyén ember lelkiis-merete vigasztal." (Ltther 2.7l7)

''Míg a latin el tag (con)' és még inkább a g rog ouv társas mozzana-tot (részvételt az igei cselekvésben) fejezi ki, amely csupán a jelentésfej-1 dés kés<jbbi szakában halványult el' a német el tagnak * még ha akés bbi értelmezésr<il n1yanazt is mondták _ eredetileg más a funkci -ja: a befejezett mrilt, amely a |egvilágosabban a n nemben trínik ki. Azészlelést eredményében ragadja meg. A besziiktilés anltán a legkoze-lebbi' legáltalánosabb jelentésben megy végbe. A megfigyelésekb l egy-oldalrian olyan emberi cselekvéseket emelnek ki, amelyek koziI azidegen személyek cselekvései elkiiloniilnek. A megismerend alanyravonatkoz korlátozással a puszta szlelést ítélik meg. A fenrininurnetikaijelentését az alapjelentést l tehát kétjellemz határolja el. A visz-szahat igei korlátozás, és az észlelés helyett a megítélés.''

,,A 16. századi reformátorok írásaiban tág tere nyílik e rij fogalom-nak, hiszen életszemléletiik a fogalom vallásos magjáb l ered...''

,,Luther befolyásának tudhat , hogy a femininum a neutrum el<ittmost már teljesen háttérbe szorul. Ez ut bbi régebbi alkalmazása nemmutat olyan hiánytalan kapcsolatot ehhez a szemlélethez...''

,,A szélesebb alap, amelyr l ez a sziikebb fogalom származ,ott, af<inév használatában azonban még sokáig jelen volt és a kés bbiekben- mind a tud sok, mind a k zmondás _, mindig irjb l felfedezte.''Grimm: Német sz tár, l870' 6219. old.)

Els rész

Meyer, Eduard: Die Israeliten und Nachbarstiimme'Altiestamentliche Untersuchungen mit Beitrágen von BernhardLuther. M. Niemeyer, Halle a. S 1900, 451, 1. jegyzet.

Volz, P.: Mose, I- Aufl. 1932. J. C. B. Mohr (Paul Siebeck)'Verlag, Tiibingen.Lehmánn-Haupt' C. F.: Israel. Seine Entwicklung im Rahmender Weltgeschichte. I. C. B. Mohr, Tiibingen, 191l '

Gressmann, H:. Mose und seine Zeit- Ein Kommentar zu denMose-Sagen. Vandenhoeck et Ruprecht, 1913.

Sellin, E.: Geschichte des israelitisch'j dischen Volkes. I. Tei!,

Quelle und Meyer, LeiPzig, 1935'Buber, M.: Moses. Miiller Verlag, Z;jrich, 1948.Freud, S.: Der Mann Moses und die monotheistische Religion'Albert de Lange, Amsterdam, 1939. Magyarul: M zes és az

egyistenhit. Bibliotheca, 1946. Ford.: Ozorai Gizella.Bíeasted, I. H: Geschichte Ágyptens' Phaidon Verlag, Zllich'l 954.Lehmann-Haupt, C. F.: i. m.:41.Gressmann, H.: i. m.: 400.

Velikowsky, J.: Oedipus und Echnaton. Mythos undGeschichte, Europa Verlag, Zurich 1906.

IRODALOM

1.

4.

5.

6.1.

2.

-t.

8.

9.10.

11.

12. Breasted, J. H.: i. m.:232.13. Freud, S.: i. m.: l2'1 .

14. Uo.: 127*128.15. Meyer, Ed. i. m.: 450.16. Rank, O.: Der Mythus von der Geburt des Helden. Schriften

zur angewandten Seelenkunde. Heft 5. F. Deuticke, Wien' 1909'

17 . Freud, S.: i. m.: Imago Verlag, 110.

18. Buber, M.: i. m.:7.19. Freud, S.: i. m.: Imago, 115-116.20. Freud, S.: i. m. 11 .

21. Uo.: 118.22. Uo.: 123.23. Uo.: 123.24. Uo.'. 127.25. Uo.: 130.

414 415

26. Uo.: 133.27. Uo.: 15428. Gressmann, H.: Mose und seine Zeit,395.29. Uo.: 39830. Uo.: 426.31. Buber, M.: Moses, 1948, 142.32. Gressmann, H.: i. m.: 42u27. Lásd: az l. lj'-ben az irodalmi

anekdotát.33. Stade, B.: Geschichte des Volkes Israels. Allg. Geschichte,

Oncken I 6. Berlin, 1887, 1888. Biblische Theologie. Tiibingen,1905,131.

34. Budde, K.: Die altisraelitische Religion. Giessen, 1912, 10ff.35. Meyer, Ed.: Die Israeliten und ihre Nachbarsttimme. Halle,

1906.Uo.: 433.Uo.: 434.von Der Alm, R. (: Ghilamy): Theologische Briefe I.

Holzinger, H.: Kommentar zum Buche Exodus. Marti' Il,Ttibingen, 1909, 1 3.

Wellhauser, J.: Skizzen und Vorarbeiten H. II Berlin.

60. Jung, C. G.: Symbolik des Geistes' Rascher, Zitich' 1948' 23'

1. Uo.: 28.62. Jahuda: The accuracy ol the Bible, Oskk' és 65' In: Buber:

Moses, 297., 30-31. jegYzet'

3. Buber, M.: Mo,sas, 5l'52.6í;. si"

-^i}oii.n, Mose, Die Sagen der Juden' IV' 4344'Irodalomjegyzék: 38 1. Sefer Hajaschar, l 30a-l 3 l b'

65. w;Ja " ., vatt rrptvchologib II' 3' wilhelm Engelmann'

i.,i' :-];os,ziqÍl.,)oim.; rá-p"rs: Alexander der Grosse und

di"id; des Weitimperiums' 1901, 10' 3' jegyzet; Gunkel: Zum

'"iigi."'J.*r'icht1ichen Verstándnis des neuen Testaments' l9 10'

ii. Á'fl. 69; Rank, otto: Der Mythus von der'Geburt des Helden'

Schriften zur angewandten Se-eienkunde' Hrg' von S' Freud'

LeipÁg,1909.66' Á.riun!'nut. anim. XII' 2l, ed. R. Herscher, Leipzig, 1864. In:

Gressmann, H:.Mose und seine Zeit' lI'61 . Bi" Gorion: Die Sa'gen der Juden ' .!V Mose' 135'

r.oouro*j.gv'ék: 384, trtIidrasctr Semoth Rabba l' 20; Midrasch

Schir-na-Schirim Rabba II. 15' usí'

68. ii., is_ql . Iroclalomjegyzék: 381' Sefer Hajaschar' p'

l3lb-132b.69. Üo.' rrooatom.! egyzék:382' Scler Hajaschar' p' |33a' b' Az

"gi."r'.'lí'á, í't]á.u*"t', Dibre Hajamirr l'Mose Rabbenu und

J sephus, Altertiimer, 2' konYv' IX''70. Buber, M.: Moses, 52-53''ll. Uo.: 53.12. Ém Gorion: Die Sagen der Juden' Iv' Mose' 51'

i.oouto*iegy"ék: 382. Seier Hajaschar, p' 133a' b' 69' jegyzet'

13. Gressmann, H.: Mose,79'14. S"b.;, M.,'o;e Junf bucher der Weisung' J' Hegner' Koln und

Olten, 1954., 157.

36.J/.

38.39.

40.. Composition des Hexateuch, 1876.

41. Vischer W:. Jahwe, der Gott.l(alrs. Kaiser Verlag, Miinchen,1929-

42. Buber, M.: Moses,65-66.43. Uo.: 4-65.44. Buber, M.: K nigtum Gottes. Lambert Schneider, Heidelberg,

III. Aufl. 1956.45. Baumgartner, W.: Deutsche Literaturzeitung, lIIl4. 1933'

I 348-55.46. Buber, M.: Ki)nigtum Gottes, XXXIV.4'1. Uo.: XXXVil.48. Buber, M.: Moses,ll!.49. Mowinckel: in einem Briel an Rudolf Otto. Abgedruckt in

otto, R. Das Gefíihl des Überweltlichen (1932), 326f. In: Buber:Moses, 73., 299.Meyer, Ed.: Die Israeliten... 78.,'19., 80.Gressmann, H.: Mose und seine Zeit,438439.' és 390'Freud, S.: i. m.Herzfeld, E.: Mythos und Geschichte. ArcheologischeMitteilungen aus lran. VI. (1933), 102 skk. In: Buber: Moses, 16.

54. Buber, M.: i. m. 17.

55. Uo.: 18.

5 . Uo.'.23-24.57. Bin Gorion: Mose. Die Sagen der Juden. IV. Riitten

& Loening Verlag, Frankfurt a. M. 1926. S. 4l-42. Irodalomjegy-zék: 381. Sefer Hajaschar, l30a*l3lb.

58. Uo.:3G39. Irodalomjegyzék: 38l. Seler Hajaschar, p.

l28a-129b.59. Mensching, G.: Leben und Legende der Religionsstifter.

Goldmann-Verlag, Miinchen, 1962. l2'1 *128.

416

Gressmann, H.'. Mose, 49-51, 2l-56'Uo.: 56.Buber, M.: Moses, 61 '

Éin Gorion: Die Sagen der Juden' IV' Mose' 3zl__35' Amram

und tochebed. Forrás: Sefcr Hajaschar, 128a'

IJ o.'. 44. F-orrás: Sefer Hajaschar, l 30a_1 3 1 b'

Gressmann, H.: Mo.re, 5 skk.Uo.: 56. 1. lj.Uo.: 57. 1,lj.Uo.: 57-58.Uo.: 59.Uo.: 59.Buber, M.: Moses,83.v;ú,'P., Das Dámonische in Jahwe' In: Buber, M: Moses'

299.

50.51.52.53.

'75.

'16.

't't .

78.

19.80.81.82.83.84.85.86.8',1.

88. Buber, M.: Moses,84-85.89. Uo.: 88-89.90. Uo.: 89-90.91. Gressmann, H.: Mose, 50.

4t'I

92.93.94.95.96.97.

Uo.: 113.Uo.: ll9.Buber, M.: Moses, M.Uo.: 111.Uo.: 113-114.Szondi. L.: a) Sc/ricksalsanalvse, III. kiad.. 263-282,340-341.Benno Schwabe, Basel, 1960. b) Káin, a torvényszeg<i. Lásd196 202. old.Gressmann, H.: Mose und seine Zeit. 150-154.Uo.: 153.Káin, a torvényszego: Lásd: 192-206. old.b) Schicksalsanalytische Therapie. H. Huber, Bern, 1963,327.Buber, M.: Moses, 132ff.Lobeck; Über die Symbolik des Szepters, In: Auswahl ausLobecks akademischen Reden. Hg. von Lehnardt (1865), s. 71.In; Buber: Moses, 134.Bin Gorion: Die Sagen der Juden,IV. Mose. Die WanderschaltMoses. Moses in Midian.' 5_67. Források: Sefer Hajaschar,138a' b. (Lásd: Dibre Hajamim in ozar Midraschim, 359b, 360a.)

104. Uo.: 75.105. In: Bubers Moses, 138., 301.106. Gressmann, H.: Mose und seine Zeit,163.107. Meyer Ed.: Die Israeliten und ihre Nachbarstiimme. 1906. 451.108. Freud, S.: i. m.109. Uo.: 136.110. Uo.: 139.111. Budde: Die akisraelitische Religion, 1912. 12. In: Buber.112. Buber, M: Moses, 143-144.113. Sellin, E: Geschichte des Israelitisch-j dischen Volkes. Erster

Teil. Quelle und Meyer, Leipzig, 1935. l-65.Uo.: 63.Rabbi Juda bar Simon mondja: Ádám is lehetett volnaa torvényalkot ' is mélt volt erre. Md. Bereschit R. xXN.5' Md. Kohelet R. III. 2. Idézi; Bin Gorion.Bin Corion: Sinai und Garizim. Morgenland Verlag. Berlin.1926, 131. Források: 105' Abot d'Rabbi Nathan la. A Torátlzracl istcrtc csak Mozes kozvetítésévcl adta. amint az írva van:-Eryk a rendelések, a végzések és t rvények a melyeket szerzetIg7Ur maga kozott ésIzráeI fiai kozott a Sinai hegyen M zesálta1.'' III. M z. 26, 46.Uo; 177. Forrás: 186 $ l42'Uo.: 22l. Forrás: 235 (XVII. jegyzet).Buber, M.: Moses, 165.Sellin, E.: Geschichte des Israelitisch-j dischen Volkes. e:uelleund Meyer, Leipzig, 1935, II. Aufl. 98ff.Buber, M.: Moses, 165.Uo.: 163*164.Gressmann, H.'. Mose und seine Zeb, 186-187.Volz, P.: Mose und sein Werk. J. C. B. Mohr (paul Siebeck)Verlag, Tiibingen, 1932. 21.

125. Wellhausen, J.: Die Composition des Hexateuchs, Skizzen und

Vorarbeiten H. II, Berlin.126. Goethe: Zwo wichtige bisher unerorterte biblische Fragen zum--

*tt.n Male grtindli h beantwortet von einem Landgeistlichen'

98.99.100.

101.r02.

103.

t2'1.128.129.130.131.132.I 33.134.I 35.I 36.13'1.1 38.1 39.140.

t4t.142.143.t44.145.

146.147.

148.r49.I 50.151 .

152.

1 53.

In: Buber, Moses, 174f.\

Buber, M.: Moses,20l.Uo.'.202.Uo.: 191.Volz, P.: Uo.: 50.Uo.: 50.Buber. IV[.: Moses, 190.Uo:223.Gressmann, H.'. Mose u.nd seine Zeil. 192'

Buber, M.: Mls(,\, i)0,231.Gressmann, H.: i. m': 20'1 .,221.Uo.: 236f.Buber, M.: 265-266.Uo:268-269.Kaufmann. J.: Ge st'hichte de s israelitischen Glaubens' IIII'342 skk. ln: Bubcr'Buber, M.: Moses, 269-2'10.Uo.'.272.Gressmann, H.: i. m.: 305.

Buber, M.: Moses, 281-283.í.rtí" É.' Geschichte des Israelítisch'ju|iscley Volkes' Erster

ill; v; den Anfángen bis zum babylonischen Exil' Verlag

Ö".rr."'a rr,r.yer, Leipzig, I. Aufl' |927,II' Aufl' 1935' 7 f'Sellin, E.: i. m. 78.

nin *io., M. J.: Srnal und Garazim' Morgenland-Verlag'Berlin, 1926,420., 512. $ 431.

Gressmann, H.: i. m. 343-344.Buber, M.: Moses,292'Freud. S.: i. m.i]" ; M., Moses, 180. [n: Beer: Moses und sein Werk, 1912'26'

í"ii'p. Mose und sein Werk' Verlag J' C' B' Mohr (P'

Siebeck) II. Aufl, 1932' 137.

iu"ob, b. The Childhood and Youth of Moses, the Messenger

;i G"11. Essays in Honour of the Very Rev' Dr' J 'H.}Jertz' 1942'

250. In: Buber, 295, 4. jegYzet.

Masodik rész

n4.l 15.

ll

tl^t.l 18.r 19.r20.

t2t.122.123.124.

154.I 55.156.t5'7.158.159.

418 419

Verlag. Berlin,

160. Bin Gorion, M. J.: Die Sagen der Juden. IV. Mose. Ríitten undLoening-Verlag, Frankfurt, a. M., 1926,278' Források: XXXIA,390.

161. Birsthaler, A: Mea Culpa. Schweizer Spiegel Verlag, Zirich,1934.

L62. A. B. irr további sorsár l kapott készséges felvilágosításokat ezirton koszonom meg ifi. H. Haupt rnak, aki a berni AkadémiaiKiad és k<inyvkereskedés akkori tulajdonosa volt.

163. Szondi, L.: Schicksalsanalyse. Schwabe et Co. Basel/Stuttgart,IlI. kiad. 1963' 329_330. A családfa: 7'7 '

l 4. Uo.: 22l_225: továbbá: Schicksalsanalytische Therapie' H.Huber, l963, 326_327' l3. ábra (családfa).

165. Szondi, L.: Triebpathologie. Hrbet, Bern, 1 952, 386ff.166. Bin Gorion, M. J.: Die Sagen der Juden,IY. Mose, 67., 73.167. Breasted, H. H.: Die Geburt des Gewissens. Morgarten Verlag,

Conzett u. Huber, Ziirich, 1950, 48.168. Uo.: 50-51.169. Uo.: 51170. Uo.: 52.171. Uo.: 54., 55.172. Uo.: 57.173. Uo.: 130.174. Uo.: 170-171.175. Uo.: 166., I'73-176.176. Uo.:39-40.I'17. Uo.: 12.178. Werblowsky, Z: Das Gewissen in jíidischer Slcár. In: ,,Das

Gewissen". Studien aus den C. G. Jung-Institut. VII. RascherVerlag, 1958, 89.Uo.: 101.Uo.: 104', l05. (Források is.)Uo.: 109.Huth, W.: Psychiatrische und tiefenpsychologische Aspekte desSchuldproblems. Vortrag, gehalten am Kongress, Deutschspra-chiger Moraltheologen und Sozialethiker. (El adás.) Salzburg,r971.

183. Lauer, W.: Schuld * das komplexe Phánomen. Bevezet :

Szondi, Batzon és Bercker, 1972.184. Grimm, J. und W: Deutsches W rterbuch. Bd. IX. 1894,

Leipzíg, Hirzel Verlag' 1870tr' 1452skk.

NÉvtrnurRrÓ

Acliitrr 2Í]8, 4l7v()n Almot (:GhilanYi) 273Avenarius (R.) 400

lilrcnsr:h, l]. 271llnlrju lbn Pakuda 399lfrr rrrrrgrrrtner, W. 27 3, 416llrrt .149

llekc 322lliu (lorion (: Berdyczewsky),

M, .1, 298, 319, 325, 346. 347,"15.1, 373, 404,41Ur9

lllrrtlraler, A.420llrcustcd, I. H. 254, 256-258,

261, 262, 264, 393-398, 404,415

llrrlrcr', M. 24t1, 254,263,266,l('tl, 273, 214, 2"16, 278 280,286,292. 293,21)6, 29't, 302,304, 30s, 307, 308, 313, 314,316, 319 321,328 331, 333-33, 340, 341, 343, 349 351,359, 363, 404,415-420

tludde, K. 273,320, 416, 418

G. Donáth Blanka, 406Duhm, 8.272

Erdman 314Erman, A. 394,395Evjátár (Ebjátár) 25a

Ferenczi S. 400Flavius, Josephus 259, 260Florus (lyoni diak nus) 247Franz, M. L. von Frl. 284Freud, S. 248,'258-260, 263-

267, 27 5, 277, 2',79, 3 lg, 319-348,371, 400, 404, 406, 415,416,4t8420

Geiger 413Goethe, I. W . 329, 419Green 396Gressmann, H. 253, 255,

269-212, 27 4-27 6, 281 -289,29+297, 300-302, 304, 305,310, 312, 314, 317, 318, 320,322, 329, 333-336, 339, 342,347, 348, 356*358, 404, 415-420

Grimm, J.2'78,403,420Grimm, W. 403,420Gunkel 287,322,331

Harmatta J.28'7Hérodotosz 265Herzfeld, E. 278, 416Holzinger, H.273,416Huth, W. 402,420Hiillmann, H. 247, 413

Ibn Ezra 320

Jacob, 8.419Jahuda 286,417

421

1'.79.

180.t 81.182.

I 85. Bin Gorion, M. l.: Die Sagen der Juden. IY.Abel_Moses-Gleichheit k t Emek-Hamelech-idézetReubeni. Gen. 22f a, Ehl' Abr.-idézet, uo.Scholem, G.: Von der mystischen Gestalt derRhein-Verlag, Ziirich, 1962, 199.Uo.: 210. Lásd: Solem, 36,37. sz. forrásmunkákat.

zur derin Jalkut

Gottheit.186.

187.

Jiszráél-ben E|iezer (R.) 371Jung, C. G. 279,284, 308, 417

Kákosy L.261',394Kampers 287Kaufmann, J. 340, 419Komor czy G. 288Kohler 329Kcinig 329Kuhn, H.413Kiichler 300

Lauer, W. 402" 420Lehmann-Haupt, C. F. 253-

255, 404, 415Lobeck 418Luther, M.414

Mensching, G. 416Meyer, F,. 253, 259, 260, 263,

266, 267, 270, 2',72, 274-276,278, 294, 317, 318, 322, 349,404, 415, 416, 418

Mitzka, A. W.413Morttz 322Mowinckel416Musil, A.322

Nachmann (R.) 371Neher, A.262

Oesterley 320

Pythian- Adamas 307Plutarkhosz 288

Rank, O. 259, 260, 263, 281,415

Rásbám 320Reik, Th. 280Robinson, Th. H. 320Roques, H. von, Frau 284

Saalschiitz, J. L. 248, 412, 413Schmidt, H.329Sellin, E. 254, 319, 322,

344-348, 404, 415, 418420Sethe, K. 394,395S lem, Gersom 249, 404, 405,

420stade, B. 2'73,410Steinheim 413Szondi, L.264,418420

Trumbull 322Velikowsky, I. 257, 415Vischer, W. 273, 300, 416Volz, P. 248, 253, 27 1, 302, 329,

330, 404, 415, 417420

Weder, H.249Wellhausen, l. 273, 329, 416,

419Werblowsky, 2. 398401Wiegand 322Winkler, H.269Wundt, w. 281, 417

Yahuda ld. Jahuda