A TALAJJ

Talaj fogalma, fontosabb tulajdonságaiTalaj fogalma, fontosabb tulajdonságaiTalajökológia, 1. előadás

A l j f lA talaj fogalma

A talaj a szilárd földkéreg legfelső (pedoszféra, 5 j g g (pm vastagság), laza, termékeny takarója. Háromfázisú, heterogén, polidiszperz rendszer.g p pLegfontosabb tulajdonsága a termékenységKialakulása a Föld kőzetburkának (litoszféra 5Kialakulása a Föld kőzetburkának (litoszféra, 5‐30 km vastagság) felszínén, külső erők hatására lejátszódó mállási folyamatoknak köszönhetőlejátszódó mállási folyamatoknak köszönhetőFizikai, kémiai és biológiai mállási folyamatok

T l jké ődéTalajképződés

Fizikai mállás: szemcseméret csökkenés (aprózódás)  Hőmérséklet‐változásokő é é e á o á o Só‐repesztés Növényi gyökerek talajlakó állatok hatására Növényi gyökerek, talajlakó állatok hatására.A megnövekedett fajlagos felület miatt a kémiai folyamatok nagyobb térhez jutnak

T l jké ődéTalajképződés

Kémiai mállás: ásványok feloldódása vagy kémiai szerkezeténekvagy kémiai szerkezetének megváltozása vizes közegben.  Hidratáció ásványok fellazulásay ionok kioldódása, kicserélődése kémiai szerkezet szétesése kémiai szerkezet szétesése talajkolloidok képződése, kristályosodás, 

á dl á á k)másodlagos agyagásványok)

T l jké ődéTalajképződés

Biológiai mállás: humuszképződés és i li á iómineralizációHumusz: a talajban és a talajfelszín j jközelében felhalmozódó, állati és növényi eredetű szerves maradványokból képződő y phumuszanyagok összessége. Humifikáció: huminsavak, fulvosavak, huminok)Humifikáció: huminsavak, fulvosavak, huminok) Agyagásványokkal kapcsolat: agyag‐humusz komplexek.p

T l j i álTalajvizsgálat

Alapvetően 14 paraméter: pH, Arany‐féle kötöttségi szám, vízoldható sók mennyisége (%), humusztartalom (%), szénsavas mésztartalom (%), Al oldható P2O5 és K2O tartalom (mg/kg),  Na tartalom (mg/kg), nKCl oldható Mg, NO2‐NO3‐N, SO4‐S tartalom (mg/kg),  EDTA oldható Cu, Mn, Zn tartalom (mg/kg)

i ik i l jfél éFizikai talajféleség

Szemcseméret eloszlás (Atterberg)

Talajszemcsék mérete

kőzettörmelék >200 mmdurva kavics 20-200 mmapró kavics 2-20 mmdurva homok 0,2-2 mmfi h k 0 02 0 2finom homok 0,02-0,2 mmiszap 0,002-0,02 mmagyag <0 002 mmagyag <0,002 mm

Fi ik i l jfél éFizikai talajféleség

Fi ik i l jfél éFizikai talajféleségLeiszapolható rész %  ‐ (Li%)Higroszkópossági értékHigroszkópossági érték Mitscherlich(10%‐os H2SO4fölött, 95,6% relatív páratartalom) jele: Hyrelatív páratartalom) jele: Hy

Kuron(50%‐os H2SO4fölött 35,2% relatív páratartalom) jele: hypáratartalom) jele: hy

Sík Károly (CaCl2*6H2O fölött, 35% relatív páratartalom) jele: hy1páratartalom) jele: hy1

Arany‐félekötöttségi szám (KA)ÖÖt órás kapilláris vízemelő‐képesség

Fi ik i l jfél éFizikai talajféleség

Arany‐féle kötöttség

100g légszáraz talajhoz hány ml víz kell azhány ml víz kell az adott állapot eléréséhez

Homok: 30 alattVályog: 37 42

Mire jó?Integrált mérőszámVályog: 37‐42

Agyag: 50<Integrált mérőszám a víz és levegő‐

dálk dágazdálkodásra

lHumusztartalom

Talaj szervesanyag‐tartalmának é ő ámérőszáma

0.5‐6% közötti a hazánkban. Megítélése összefügg a fizikai talajféleséggel.

Szerepe a talajban:S e epe a a ajba Tápanyagforrás Tápanyagkötés Tápanyagkötés Vízmegőrzés Hőgazdálkodás Szerkezet Hőgazdálkodás, Szerkezet Puffer

é lMésztartalom

Sósavval CO2 keletkezése közben reagál. A pezsgés (CO keletkezés intenzitása) alapjánpezsgés (CO2 keletkezés intenzitása) alapján következtetünk a minta mésztartalmára.A pezsgés mértéke A mésztartalom (% ban)A pezsgés mértéke A mésztartalom (%‐ban)

nincs pezsgés  ‐ nincs (mészmentes/hiányos)é i d é h llh tó 0 1 1% pezsgés nincs, de sercegés hallható  0,1‐ 1%

gyenge pezsgés  ‐ 1‐2% (gyengén meszes)kö é 2 5% közepes pezsgés  ‐ 2‐5%

erőteljes rövid pezsgés ‐ 5‐10% (erősen meszes)ő lj ó é 10% f l i erőteljes, tartós pezsgés  ‐ 10% feletti

Talaj pH

A talaj kémhatása pH‐értékMé é U i I dikát H é őkMérés: Univ. Indikátor, pH mérők

erősen savanyú  4,5‐nél kisebbsavanyú  4,5‐5,4gyengén savanyú  5,5‐6,7semleges  6,8‐7,2gyengén lúgos  7,3‐7,9lúgos  8,0‐9,0erősen lúgos  9‐nél nagyobb

H é Mé lpH és Mésztartalom szerepe

A mész szerepe a talajban: Talajszerkezet kialakítása: kedvezőbb hő és levegő gazdálkodásg g

Talaj puffer‐rendszer Kémhatás: tápelemek felvehetősége Kémhatás: tápelemek felvehetőségepH szerepe a talajban: Oldhatósági viszonyok Tápanyagfelvételi folyamatokápa yag e é e i o ya a o

Tápa ya ta talo e hatá o áTápanyagtartalom meghatározás

A talajvizsgálat módszereit a magyar b á d iszabvány rendezi:

MSZ‐08‐0206‐2:1978MSZ‐08‐0205:1978MSZ‐08‐0210‐2:1977MSZ‐08‐0210‐2:1977MSZ‐20135:1999S b á k l á l kSzabványok alapján zajlik.

T l j í k l j ál áTalajtípusok, talajosztályozás

Talajtípusok: egy talajtípusba azokat a talajokat lj k l k h ló kö ti f ltét l ksoroljuk, amelyek hasonló környezeti feltételek 

mellett alakultak ki és a talajfejlődés folyamatában hasonló állapotot értek el.hasonló állapotot értek el.

Talaj‐főtípusok (9 főtípus)R t l j k l jf jlődé k i áll Romtalajok: talajfejlődés korai állapota, vagy folytonos leromlás (2 főtípus)Zonális főtípusok adott klímán klima onális Zonális főtípusok: adott klímán, klimazonális növényzeti típus alatt (3 főtípus)

Azonális főtípusok: Klímától független tényező Azonális főtípusok: Klímától független tényező alakítja őket (4 főtípus)

Vá l j kVáztalajok

Váztalajok: Talajfejlődés kezdeti állapota, vagy leromlás Sekély termőréteg (max. 25-30cm)y g ( ) A-C –szintes talajok

Futóhomok Futóhomok Humuszos homok Köves és kavicsos váztalajok Köves és kavicsos váztalajok

Vá l j kVáztalajok

Sziklás váztalaj Kavicsos váztalajFöldes váztalaj

Ö é é l j őh d lék l j kÖntés‐ és lejtőhordalék talajok

Öntés‐ és lejtőhordalék talajok: Egymásra rétegzett hordalékok NINCSENEK szintek Termőképesség a rétegek minőségétől függ

Lejtőhordalék talaj Lejtőhordalék talajNyers öntéstalajHumuszos öntéstalajHumuszos öntéstalaj

Ö é é l j őh d lék l j kÖntés‐ és lejtőhordalék talajok

Nyers öntéstalaj Lejtőhordalék-talaj

Kő h á ú l j kKőzethatású talajok

Sötétszínű erdőtalajok/Kőzethatású t l j ktalajok Sekély‐közepes, ritkán mély talajok Alapkőzet a meghatározó A‐C szintes talajok Csop. Alapkőzet típusa és a termőréteg mélysége alapján:

Erubáz ‐> Ranker Fekete rendzina, barna rendzina, h k b á lhumuszkarbonáttalaj

Kő h á ú l j kKőzethatású talajok

Fekete rendzina Barna rendzina Erubáz talaj

B dő l j kBarna erdőtalajok

Barna erdőtalajok: erdőklímában, erdőállományok alatt kialakuló talajokerdőállományok alatt kialakuló talajok. Háromszintes A‐B‐C típusú talajokÁ Átmosásos típusok

Fontosabb folyamatok:y Humuszosodás Kilugozódás Agyagosodás és agyagvándorlás Agyagszétesés Kovárványosodás Kovárványosodás Glejesedés

B dő l j kBarna erdőtalajok

Agyagbemosódásos

Savanyú b. e.t. Podzolos b. e.t.

gy gb. e.t.

B dő l j kBarna erdőtalajok

Pszeudoglejes b. e.t. Barnaföld

B dő l j kBarna erdőtalajok

Rozsdabarna b.e.t. Kovárványos b.e.t.Csernozjom b.e.t.

C j l j kCsernozjom talajok

Száraz klíma, korlátozottan engedi a fás á ió ki l k lá á kvegetáció kialakulását, gyepek

Lösz és egyéb meszes finomüledékgy Erősen humuszos egyensúlyi vízháztartású AC szintes talajok AC szintes talajok Magas humusztartalom, 3-4%-os

C j Csernozjom Réti csernozjom Csernozjom jell. homoktalaj

C j l j kCsernozjom talajok

Csernozjom talaj Csernozjom jellegű homoktalaj

Szikes talajok

Erősen kötött talajok ABC szintezettségűek Párologtató típusú talajokg p j Különféle mennyiségben Na2CO3 vagy NaCl

tartalmaznak.tartalmaznak. Szoloncsák talaj Szolonyec talaj Szolonyec talaj Sztyeppesedő réti szolonyec

Szikes talajok

Szoloncsák talaj Szolonyec talaj

Réti talajok

Mély, humuszos talajok AC szintezettség Többletvíz áll. jelen van.j

Réti talaj Szikesedő réti talajj Lápos réti talaj

Réti talaj

Láptalajok

Ritka talajok Klasszikus szintezettség nem

figyelhető meggy g Magas humusztartalom 5%< Tőzeg illetve kotu a Tőzeg illetve kotu a

feltalajbanRitk kö ö é k ő ői Ritka közösségek őrzői

Mocsári és ártéri erdők talajai

Átmeneti és fiatal talajképződmények

Tápanyagellátottságuk p y g gkedvező

Magas humusztartalom Magas humusztartalom Alacsony mértékű kilugzás