Tanári segédkönyv - M’Inspireminspire.eu/pdf/Tanari_Kezikonyv.pdf · Tanári segédkönyv, mely készült a M’inspire Erasmus+ (Minspire_erasmus_KA2_2015; 15/0100-KA2SE/13634)

Tanári segédkönyv

Tanári segédkönyv, mely készült a M’inspire Erasmus+

(Minspire_erasmus_KA2_2015; 15/0100-KA2SE/13634) projekt keretében

megvalósított „Innovatív gyakorlatok a kisiskolások oktatásában -

Inspirálj és motiválj!” című M’Inspire1.0 alkalmazásához.

A projekt száma: 15/0100-KA2SE/13634

Projektidőszak: 2015. november – 2017. október

A projekt megvalósítói:

Interrégió Fórum Egyesület, Magyarország

Bástya Egyesület, Románia

Fórum Információs Központ, Szlovákia

Új Esély Egyesület, Magyarország

Bevont iskolák:

Magyardécsei Általános Iskola – Románia

Magyar Tannyelvű Alapiskola és Gimnázium – Szlovákia

Munkácsy Albert Általános Iskola - Magyarország

Szerzők:

Balla Enikő, Csizmazia Tibor, Dittel Judit, Elek Erika, Flachné Földinszki Rózsa,

Földváriné Kalocsa Mária, Kálazy Zsuzsa, Kelbertné Szikora Beáta Borbála,

Márton Melinda, Máté Emese-Réka, Mátrai Diána Eszter, Volcz Zoltánné,Vanyó

Judit.

Készült: 2017.

A projektet az Európai Bizottság támogatta. A kiadványban

(közleményben) megjelentek nem szükségszerűen tükrözik az Európai

Bizottság nézeteit.

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék ...................................................................................................................................... 3

Előszó ....................................................................................................................................................... 5

Bevezető .................................................................................................................................................. 6

A projekt és a módszer bemutatása ........................................................................................................ 8

A projekt célja ...................................................................................................................................... 8

Módszertani kérdezz-felelek ............................................................................................................... 9

A módszerrel feloldható problémák listája ..................................................................................... 9

A program által fejlesztett kompetenciák ..................................................................................... 12

A M’INSPIRE 1.0 bemutatása................................................................................................................. 15

Fogalomtár ........................................................................................................................................ 15

Webes keretrendszer .................................................................................................................... 15

Tananyagmotor/feladatbázis ........................................................................................................ 15

Képernyő ....................................................................................................................................... 16

Óra-mozaik .................................................................................................................................... 16

Eredményjelző képernyő ............................................................................................................... 17

Egyéni pontszám, csapat pontszám .............................................................................................. 17

Óraterv .......................................................................................................................................... 18

Időzítő ............................................................................................................................................ 18

Általános funkciók a különböző eszközökön ..................................................................................... 19

Webes keretrendszer, funkciói: ..................................................................................................... 19

Tanári eszköz, funkciói: .................................................................................................................. 19

Diák eszköz, funkciói: ..................................................................................................................... 20

Betekintés a M’Inspire.eu felületre ................................................................................................... 21

Webes keretrendszer ........................................................................................................................ 22

Regisztráció.................................................................................................................................... 22

Általános funkciók és keresés ........................................................................................................ 24

“OSZTÁLYOK” menüpont ............................................................................................................... 25

Reporting és statisztikák ................................................................................................................ 28

“ÓRATERVEK” menüpont .............................................................................................................. 30

“JÁTÉKOK” menüpont ................................................................................................................... 37

Feladattípusok leírása .................................................................................................................... 38

Tanári tablet ...................................................................................................................................... 60

Bejelentkezés a szerver (tanári) tabletre ...................................................................................... 60

Szerver (tanári) tabletek fix IP címe .............................................................................................. 70

Gyakorlati példa konyhanyelven a beállításokhoz ........................................................................ 71

Előnézeti mód (preview mode) a tanári tableten ......................................................................... 72

Szerver mód (Server mode) ............................................................................................................... 76

IP cím megadása a diák tableten ................................................................................................... 76

Óraterv és egyben a szerver indítása ................................................................................................ 84

Óraterv szinkronizálása ................................................................................................................. 84

Szerver (tanári) tablet funkciói, működése ................................................................................... 92

Diák tablet ..................................................................................................................................... 96

Értékelő képernyők ....................................................................................................................... 97

Eredményképernyő ..................................................................................................................... 100

A programban használt offline módszerről: a drámáról ..................................................................... 102

Előszó a drámához ........................................................................................................................... 102

Drámajátékok gyűjteménye a M’Inspire 1.0 digitális feladatgyűjtemény alkalmazásához ............ 103

Általános gyakorlatok .................................................................................................................. 103

Magyar (anyanyelv, olvasás) ....................................................................................................... 104

Matematika ................................................................................................................................. 107

Környezetismeret ........................................................................................................................ 109

Tapasztalatok ....................................................................................................................................... 111

Tanári ajánlás: miért és hogyan alkalmazzuk az M’Inspire 1.0 módszert? ..................................... 111

Környezetismeret/ természetismeret tantárgy tanítása során ................................................... 111

Matematika tantárgy tanításakor ............................................................................................... 114

Anyanyelv tantárgy tanításakor .................................................................................................. 117

Bemeneti, kimeneti mérések ...................................................................................................... 119

Eredmények és kutatási felvetések, hipotézisek ......................................................................... 120

Végkövetkeztetés ........................................................................................................................ 122

Forrásjegyzék ....................................................................................................................................... 123

Előszó

„Tudom, hogy mindenkinek megvan az esélye, hogy elérjen valami

nagyszerűt.”

/Seth MacFarlane/

A Projekt megálmodása során két fogalom jelentése köré rendezhető gondolatok

vezérelték a megvalósítókat;

az „inspiráció” és a „motiváció”.

Az inspiráció (sugallat, ihlet, késztetés) a szellemi tevékenység egyik

mozgatórugója; amely szellemi tevékenységnek szerves része a minden

gyermekben meglévő, kreativitással járó alkotókészség - annak a vágynak az

elérése érdekében, hogy valami újat (azaz fejlődést), a gyakorlatban is

megvalósuló újításokat eredményezzen.

A motiváció belső tényező, amely a gyermek cselekvésére, viselkedésére hat -

ezáltal a cselekvést befolyásolja, arra készteti. A motiváció meghatározza a

szervezet aktivitásának mértékét, a viselkedés szervezettségét és hatékonyságát

is.

Bevezető

A Tanári Segédkönyv az ERASMUS+ programban, azon belül is a köznevelési

pályázatok, KA2-es felhívásán díjazott az „Innovatív gyakorlatok a

kisiskolások oktatásában – Inspirálj és motiválj!” című projektben

(Minspire_erasmus_KA2_2015; 15/0100-KA2SE/13634) készült, a

„M’Inspire1.0” elnevezésű oktató programhoz.

A módszertan és a tananyag fejlesztésében, valamint a Segédkönyv

összeállításában olyan - a pályázatba bevont - IT fejlesztők, pedagógiai

szakemberek és pedagógusok vettek részt, akik a gyermeki tevékenységek

módszertani kérdéseivel, a motiválás- és felzárkóztatás témáival, a hátrányos

helyzet enyhítésének lehetőségeivel elméleti szinten folyamatosan foglalkoznak,

és a gyakorlatban is kipróbálták az eddig elérhető módszereket. Ezen

szakemberek részesei voltak a termékfejlesztés teljes folyamatának; a legelső

célok meghatározásától elkísérték a programot, a módszer és a tananyag

összeállításán és megalkotásán keresztül, majd részt vettek annak

tesztelésében, a beta verzió elkészítésében, valamint annak véleményezésében

és a „M’Inspire 1.0” véglegesítésében, népszerűsítésében is.

És habár mindannyian évek óta követik, vagy serkentik az adott terület

innovációját, ilyen közös munkára - a nagyobb cél elérése érdekében - eddig

még nem került sor; a munkát három ország, három civil szervezete, s a

velük partneri viszonyban álló három iskola összesen kilenc tanítója és 60

kisdiákja végezte, IT fejlesztőkkel, pedagógiai elméleti szakemberekkel,

egy bevont szociológussal, egy mérés-értékelés szakértővel, valamint egy

drámapedagógussal közösen.

Az így kialakult fejlesztő csapat munkáját nagyban segítette a közösen történő

szakmai megjelenés eredményességébe vetett hit, a korábbi évek gyakorlati

tapasztalata, a módszertan iránti elkötelezettség, és a gyermekek szeretete.

Nehezítő körülményként kell megjegyezni azt, hogy a bevont tanulócsoportok

mindegyike tanulásban alulmotivált volt. A csoportok tagjainak érzelmi

fejlettsége negatív irányban tért el az átlagtól; ez összefüggésben volt azzal,

hogy az érintett családok többsége a társadalom perifériájára sodródott, így a

szakembereknek az ún. „szegénységi kultúrkörben” felnevelkedett gyermekek

archetipikus eseteivel kellett együtt dolgozni, sikeresen. Úgy is fogalmazhatunk,

hogy az érintett gyermekek „kétlaki életet élnek”, hiszen az iskolán belül

tapasztalt életmódbeli, érzelmi, kapcsolati szokásrend és követelményrendszer

csupán minimális közös ponton egyezik az „otthonnal”, a család elvárásaival és

annak tevékenységével.

Ezekre a problémákra reagálva, a kifejlesztett eszköz a gyermekek játékosságára

és érzékeny versenyszellemére épít és tevékenység-szintjüket, motiváltságukat,

valamint tanulás-módszertani fejlesztésüket érintve kíván eredményt elérni a

tudás gyarapításában és a kompetenciák egyidejű fejlesztésében.

Ezek alapján sok sikert és örömöt kívánunk a tanuláshoz, a fejlődéshez és a

program használatához, bárkinek, aki örömét-érdeklődését leli benne!

A projekt és a módszer bemutatása

A projekt célja

A projekt célja a különböző országokban élő (bevont országok: Magyarország,

Románia, Szlovákia), - első körben a bevont intézményekben tanuló, majd bővülő -

halmozottan hátrányos helyzetű1 általános iskolás, alsó tagozatos tanulók

felkészítése a felső tagozatba lépésre; mindezt úgy, hogy a projekt

megszilárdítja az ehhez szükséges alapképességeiket és kompetenciáikat is.

A projekt kidolgozásánál elvárás volt, hogy a módszer motivációt biztosítson (a

digitális eszközök használatának megismertetésével) egyrészt az iskolai tanuláshoz,

másrészt a továbbtanuláshoz, továbbá, az alkalmazott eszközök használatához,

a beilleszkedéshez, valamint a modern világ megismeréséhez.

A fejlesztői csapat többek között azért is gondolkodott ebben a célrendszerben, mert a

digitális kompetenciák megszerzése és biztos használata ma már elengedhetetlen

feltétel az információszerzéshez, a világban történő eligazodáshoz, valamint az

egyenlő munkaerő piaci esélyek fennállásához és megteremtődéséhez.

A projekt az alapképességek fejlesztését és megszilárdítását egy innovatív, digitális

tananyag kifejlesztésével és annak tanítási helyzetben való kipróbálásával

tervezte elérni. A következő pontok és felvetések ennek tapasztalataihoz,

felhasználásához és eredményeihez kapcsolódnak.

1 A projekt értelmezésében a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló a következő tulajdonságok, élethelyzetek közül legalább kettővel rendelkezik: hátrányos, terhelt szocio-kulturális háttér; roma származás; alacsony jövedelmi státuszú család; szegregált kisközösség.

Módszertani kérdezz-felelek

A módszerrel feloldható problémák listája

Milyen alapproblémák, szociális hátrányok, képességbeli hiányok enyhítése

volt a célja az ERASMUS+ M’Inspire 1.0 tananyag és módszer

kifejlesztésének, a módszertani kézikönyv, mint pedagógiai segédanyag

kiadásának?

1. Több válasz is lehetséges. Elsődlegesen, tapasztalataink alapján azt kell

mondani, hogy a célcsoportunkból érkező tanulók nem, vagy csak nagyon

nehezen fogadják el a „másságot”, nehezen teremtenek kapcsolatot „külső”

környezetből érkező társaikkal.

Jellemzően az átlagtól jóval alacsonyabb az ún. „szocializációs szint” abban

a környezetben, ahonnan a tanulók érkeznek. Ez a következőket jelenti:

a személyek egymás felé irányuló és egymás viselkedése által vezérelt

aktivitása gyenge,

az interakciós folyamatot közvetítő tárgyi környezet nem létező, vagy

nagyon elmaradott,

a közös, minőségi időtöltést garantáló, tevékenység nem, vagy nagyon

szegényesen alakul ki,

az emberi együttműködés egyáltalán nem, vagy csupán felületesen

jellemző a közegre…

…ezekből kifolyólag a kooperációt, az egészséges versengést és

kommunikációt sem gyakorolják aktívan a bevont gyermekek.

2. Egy másik eshetőség lehet az, amikor az emberi együttműködés megvan és

jelentős a bevont célcsoportok közösségeiben. Ilyenkor, a kooperáció

dominánsan jellemző és erős, a versengés intenzíven megjelenik; de mindez

olyan szubkultúráknak, elzárt-, szegregált közösségeknek a minőségi

jellemzőivel, ismérveivel jár együtt, karöltve, amelyek kardinálisan eltérnek a

többségi társadalomra jellemzőktől, így nem segítik, hanem gátolják az

integrációs folyamatot.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Viselked%C3%A9s

https://hu.wikipedia.org/wiki/Egy%C3%BCttm%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9s

https://hu.wikipedia.org/wiki/Kompet%C3%ADci%C3%B3

https://hu.wikipedia.org/wiki/Kommunik%C3%A1ci%C3%B3

Ezeknek a problémáknak több ága, megjelenési formája is megfigyelhető volt

az adott közegben, ahol a tesztelés megvalósult, így biztosak lehetünk benne,

hogy a tananyag ezekre is választ nyújthat. Ezek a problémák és

megjelenési formák – a teljesség igénye nélkül - például:

Nem alakul ki az önismeret; azaz az egyén nem ismeri önmagát és a

környezetét, nem sajátítja el az együttélés szabályait, a lehetséges és

elvárt viselkedésmódokat. Vagy:

A saját, zárt, otthoni környezetükben (a bevont egyéneknek) elfogadott,

valamint minta alapján kialakult a pontos önismerete. Az ott alkalmazandó

szabályokat ismerik, tudják az ott elvárt viselkedési formákat, valamint

gyakorolják és betartják azokat. Mivel ezek jelentősen eltérnek például az

iskolai, szélesebb társadalmi környezetben szokásosan megjelenő, elvárt

értékrendtől, magatartástól, és mintáktól, ezért a csoportban kívülállókká

vállnak, és akaratukon kívül „ön-szegregálódnak”. És/vagy:

Nem minden esetben működik a család szocializációs funkciója: nem

látja el megfelelően a gyermek biológiai gondozását, nem biztosítja azokat

a biológiai feltételeket, amelyek az éréshez és fejlődéshez szükségesek,

ezzel egyidejűleg a család által közvetített meghatározható magatartási-

és szerepminták sem pozitívak. A tanulók magatartása eltér a közösség,

az osztály és a csoport által elvárttól. És/vagy:

A célcsoport anyanyelvi kommunikációjának fejlettsége – egymás

között, valamint a családi körben és az iskolai környezetben is – átlagtól

alacsonyabb, gyenge; a fogalmak, a gondolatok, az érzések, a tények, a

vélemények kifejezése többször egysíkú, pontatlan vagy helytelen. A

szövegértelmezés – szóbeli és írott szöveg esetén is – alacsony

hatásfokú, melyet elsősorban a szókincs és az anyanyelv megfelelő

szintű ismeretének hiánya okoz. És/vagy:

A tanulók többségének gondolkodására az elvonatkoztatás és a logikus

következtetés nem jellemző. Az absztrahálás komoly problémát jelent;

egyszerű jelenségek, történések között ok-, okozati összefüggéseket

nem látnak meg. Egy-egy probléma esetén többször a probléma

megfogalmazása is nehézséget okoz számukra. Probléma megoldási

módszerükre alapvetően nem jellemzőek az előre eltervezett

folyamatok, a próba-siker elvét követik. A mindennapi problémák

megoldása során a logikai-, és matematikai ismereteket, módszereket nem

képesek alkalmazni. Az ezzel összefüggésbe hozható kompetenciájuk

kortársaikhoz mérten elmaradott. És/vagy:

A bevont gyermekek nem ismerik a természet jelenségeit és

folyamatait, nem tudják meghatározni előre a feltételek teljesülésekor

várható események kimenetelét. A természetes és mesterséges környezetük

ismerete szórványos, hiányos; cselekedeteikre nincs hatással a környezet,

és annak kedvező-, vagy kedvezőtlen megváltozása. Nincsenek tudatában

az ember a környezetre gyakorolt hatásának jelentőségével. És/vagy:

A tanulókban a harmonikus életvitel, valamint a közösségi

beilleszkedés feltételei még nem alakultak ki, a személyes, értékalapú,

személyek és kultúrák közötti párbeszédre nem nyitottak. Ezek hiánya a

konfliktusok megoldásában is tetten érhető. És/vagy:

Az IKT használatához szükséges kritikus és megfontolt attitűdök (még) nem

alakultak ki; az elérhető információkat szűrés nélkül befogadják,

alkalmazzák. IKT tevékenységük a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai

célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvételüket nem

támogatja.

A program által fejlesztett kompetenciák

Mely kulcskompetenciák fejlesztése volt a cél a M’Inspire 1.0. tananyag és

módszer kifejlesztése, valamint alkalmazása során?

1. Kulcskompetencia: Anyanyelvi kommunikáció

Jelentése: A tanuló törekszik a mások számára érthető és kifejező beszédre.

Figyelemmel tud követni szóbeli történetmondást, magyarázatot. Fel tudja

idézni, el tudja mondani mindennapi élményeit, olvasmányainak tartalmát. Részt

vesz a beszélgetésben és vitában, meg tud fogalmazni saját véleményt. Egyéni

sajátosságainak megfelelően képes szövegek értő olvasására, illetve fokozatosan

kialakul a kézírása. Megismeri és alkalmazza az anyaggyűjtés és elrendezés

szabályainak alapjait. Ismer és alkalmaz néhány alapvető helyesírási szabályt.

Képes a korosztályának szóló irodalmi és ismeretterjesztő művek megértésére és

értelmezésére.

A fejlesztés várt eredménye:

Tanulási tevékenységét fokozatosan növekvő időtartamban képes tudatos

figyelemmel irányítani.

Az alsó tagozaton tanult anyanyelvi ismeretei rendszerezettek.

Biztonsággal ismeri fel a tanult szófajokat, és nevezi meg azokat

szövegben is.

A begyakorolt szókészlet körében helyesen alkalmazza a tanult helyesírási

szabályokat.

Az anyanyelvi részképességeinek fejlettsége összhangban,

harmonikusan fejlődik.

2. Kulcskompetencia: Matematikai kompetencia

Jelentése: A tanuló képes érzékelni a tárgyak egymáshoz viszonyított helyzetét,

méretét, képes a térben és a síkban tájékozódni. Gyakorlati tapasztalatait

felhasználva felfedezi a mennyiségek közötti kapcsolatokat, képes e

tapasztalatok megfogalmazására. El tud végezni egyszerű méréseket, az

eredményeket a tanult mértékegységekkel le tudja írni. Képes a megtanult

matematikai algoritmusok felidézésére és használatára gyakorlati tevékenységek

során. Tud fejben számolni 100-as számkörben. El tudja dönteni egyszerű

állítások igazságértékét, felismer egyszerű logikai kapcsolatokat.


Tulajdonságok értelmezése, megfogalmazása, alkalmazása rendezési

elvként, az összes eset megtalálása (próbálgatással).

A számok fogalmi rendszerének pontos alkalmazása, műveletek biztos

ismerete, alkalmazása. Műveletek elvégzése fejben, írásban. Algoritmusok

betartása, alkalmazása, készítése.

Szabályfelismerés, szabálykövetés. Összefüggések keresése, a szabály

megfogalmazása egyszerű formában, a hiányzó elemek pótlása.

Sík- és térbeli alakzatok felismerése, jellemzőik megfogalmazása. A test és

a síkidom közötti különbség megértése.

3. Kulcskompetencia: Természettudományos és technikai kompetencia

Jelentése: Kialakul a tanuló érdeklődése a szűkebb környezet jelenségeinek,

folyamatainak megismerése iránt. Képessé válik a természeti világ alapvető

jelenségeinek felismerésére, egyszerű törvényszerűségek meglátására. Képes

arra, hogy egyszerű megfigyeléseket, kísérleteket végezzen el pontos utasítások

alapján. Tud egyszerű technikai eszközöket megfelelő módon használni. Konkrét

példákban felismeri az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatását, a

káros következményeket. Felismeri a közvetlen környezet védelmének

fontosságát, és törekszik a helyes magatartásminták követésére.


A mindennapi életben előforduló távolságok és időtartamok becslése,

mérése.

Az élőlények szerveződési szintjeinek és az életközösségek kapcsolatainak

a bemutatása. Az élőlények csoportosítása tetszőleges és adott

szempontsor szerint. Egy természetes életközösség bemutatása.

A lakóhely, az ország elhelyezése a földrajzi térben, valamint, néhány, fő

kulturális és természeti értékének ismerete.

4. Kulcskompetencia: Digitális kompetencia

Jelentése: Kialakul és fejlődik a tanulóban az IKT-eszközök használata iránti

érdeklődés. Képessé válik az IKT-eszközök irányított használatára (pl. képek,

információk keresésére, rövid szöveg létrehozására, továbbítására). Informatikai

és kommunikációs eszközök irányított használata az információkeresésben és a

problémák megoldásában.


A digitális eszközhasználat elsajátítása.

A digitális, játék-alapú tanulás – game-based learning – mint módszer

alkalmazása visszaható fejlesztés céljából.

Döntés, választás felelősségének vállalása.

Fejlesztése elsősorban a drámapedagógiai módszerek alkalmazásával és

a kooperatív motor kifejlesztésével és alkalmazásával történik.

5. Kulcskompetencia: Szociális és állampolgári kompetencia

Jelentése: Kialakul a tanulóban a társakkal történő közös feladatmegoldás

képessége; tud irányítással együttműködni velük. Nyitott társai megismerésére,

igyekszik megérteni őket. Elfogadja a közösségben való normaalapú viselkedés

szabályait. Megjelenik az egyre táguló környezet megismerése iránti igénye,

amely hozzájárul a szülőföldhöz, a hazához való kötődés kialakulásához.


Az önkontroll erősödése.

A csoporton belüli empátia (a társak megértése, szükségleteinek

felismerése és elfogadása) fejlődése.

Tanulási motiváció növekedése.

Fejlesztése elsősorban a drámapedagógiai módszerek alkalmazásával és a

kooperatív motor kifejlesztésével és alkalmazásával történik.

A M’INSPIRE 1.0 bemutatása

Fogalomtár

Webes keretrendszer

A webes keretrendszer - tehát a programot támogató honlap - a www.minspire.eu

webcímen érhető el. A böngészőben megnyitható kiegészítő rendszer az, amely

lehetővé teszi a különböző oktatási tartalmak feltöltését, illetve az óratervek

összeállítását, valamint az osztályok nyomonkövetését. A keretrendszer használata

regisztrációhoz kötött. A regisztrációt szintén a www.minspire.eu webcímen lehet

elvégezni.

Tananyagmotor/feladatbázis

Tananyagmotornak nevezzük a programban megtalálható feladatok alapját képző,

különböző feladatok generálására alkalmas feladattípusokat (a programban a

következő az elnevezésük: Igaz-hamis, 1-2-3-4-Bumm, Tilos az Á., Hal a vízben,

ésatöbbi.). A tananyagmotorok - és az általuk generált feladatok - tartalmát

(szöveges, képes elemek) a pedagógus a felületen tudja megadni, változtatni. A

tananyagmotorból akkor válik feladat, ha a pedagógus az általa létrehozott tartalmat

a tananyagmotorba (feladatmintába) feltöltötte, majd külön, új néven elmentette azt.

A feladatok különböző feladatmintába (tananyagmotorba) való történő feltöltését a

webes keretrendszer tartalomfeltöltő varázslója segíti – mely itt később bemutatásra

is kerül.

Fontos!

A tananyagmotoroknak (feladatmintáknak) 10 fajtáját különböztetjük meg a

programon belül; ezek a következő fantázianevekkel lettek ellátva:

Igaz, vagy hamis,

Buborékszörny,

Hal a vízben,

Olvasásértés,

http://www.minspire.eu/


Tilos az Á.,

Hangman,

Számoló,

Kérdezz-felelek,

1-2-3-4 Bumm!,

Halmazok.

Képernyő

Képernyőnek nevezzük azt a felületet, amely a tableten, illetve a laptopon látható az

épp aktuális munkafolyamat során. A legtöbb feladatban lehetőség van több képernyő

használatára. Ez annyit tesz, hogy az adott feladaton belül több kérdés is megadható,

amiket a program egymást követő képernyőkön jelenít meg. Például: egy "Igaz, vagy

hamis" feladatban az első kérdés megválaszolása után újabb megválaszolandó kérdés

jelenik meg. Ebben az esetben azt mondjuk, hogy a második kérdés a második

képernyőn jelent meg, miután az első eltűnt.

Óra-mozaik

Az óra-mozaik az óratervnek a különböző feladatokból felépülő részegysége. Tehát az

óraterv az egész, melyen belül több óra-mozaik található meg. Az óra-mozaik fő célja,

hogy megkülönböztesse a kooperatív és a nem kooperatív részeit a tanórának, így

egy-egy óraterven belül lehetőség nyílik több fajta módszer használatára is. Az óra-

mozaikokat – melyek több feladatot is tartalmazhatnak - egyszerre kezdik és

egyszerre fejezik be a diákok, a tanári tablet irányításával. A tanóra során nincs

lehetőségük egyidőben különböző óra-mozaikokat is játszani, mindig csupán a tanári

tablet által kiosztottat. Az óra-mozaik jellege (mely módszerszerűleg lehet:

egyéni/egyéni-kooperatív/társas-kooperatív) a webes keretrendszeren, az óraterv

szerkesztőben állítható be. Ezen módszermegnevezések a következőképp értendők:

Egyéni óra-mozaik

Az egyéni óra-mozaikban a diákok egyedül, a társaik bevonása nélkül oldják

meg a számukra kiosztott feladatokat. Ebben az esetben a pont-, és

csillagszámot közvetlenül gyűjthetik, saját eredménytáblájukra.

Egyéni kooperatív óra-mozaik

Ebben, az alapvetően kooperatív óra-mozaik típusban a diákok a kiválasztott

óra-mozaik feladatait csapatokra osztva, de különböző ütemben végzik el. A

feladatok véletlenszerű kiosztása után a diákok saját tempójukban haladhatnak

végig azokon, de az egyes feladatok végén meg kell várniuk csapattársaikat –

így lehetőség nyílik a feladat közös feldolgozására, megbeszélésére. A

pontszámok átlagolva, csapatpontszámként jelennek meg az eredményjelzőn.

Társas kooperatív óra-mozaik

A társas-kooperatív jellegű óra-mozaikban a diákok tanári tableten történő

csoportosítása a legelső. Ezután, a feladatmegoldásos időben a diákoknak

egymást követően van lehetőségük választ adni a feladatokra. Ebben az

esetben egy adott időpontban a csapatnak csupán egy tagja válaszolhat, így a

csapat szükségszerűen közösen halad az óra-mozaikban. A diákok látják a

csapattársak válaszait, s azok megoldásait is – így lehetőség nyílik a feladatok

feldolgozására, megbeszélésére. A pontszámok csapatpontszámként kerülnek

megjelenítésre az eredményjelzőn.

Eredményjelző képernyő

A diákoknak feladatok között lehetőségük van megnézni a szerzett csillag-. és

pontszámaikat, valamint jelvényeiket és figuráikat. Az eredményjelző képernyőt a

pedagógus is bármikor megnyithatja a diákok képernyőjén, – ilyenkor az

automatikusan megjelenik az összes tableten - azonban fontos tudnia, hogy az

eredményjelző képernyő megszakítja a diákoknak éppen kiosztott feladatok

elvégzését.

Egyéni pontszám, csapat pontszám

A diákok eszközein kétféle “csillagszám” követhető nyomon: az egyik egy kupában,

míg a másik egy csillagban jelenik meg. Az eredményjelző képernyőn megtalálható

kupában lévő szám jelzi a csapatban szerzett pontokat, míg a csillagban megjelenő

szám a diák egyénileg gyűjtött csillag-, pontszámát jelzi. A diákok tanulmányaik

előrehaladtával további különböző kitüntetéseket, figurákat nyerhetnek.

Óraterv

Az óraterv lefedi az óra egészét, s a program esetében óra-mozaikokból épül fel. Az

óraterv tartalmazza az összes feladatot, amelyet a pedagógus a webes keretrendszer

óraterv-szerkesztő felületén a különböző óra-mozaikokba elhelyezett. Az óraterv tehát

gyűjtőfogalma az óra-mozaikoknak.

Időzítő

A feladatok feltöltése során lehetőség van az alapértelmezett játékidő

megváltoztatására, az egyes óra-mozaikok beállításánál. A webes keretrendszer

mindig egyértelműen jelzi a pedagógus számára az alapértelmezett időt az egyes

feladatokhoz. A beállított idő a pedagógus tabletjén is megjelenik; a feladatokból

hátralévő időt pedig egy stopper mutatja a diákok és a pedagógus(ok) eszközein

egyaránt.

Általános funkciók a különböző eszközökön

A következő sorokban az alapvető eszközök és rendszerek legáltalánosabb funkcióit

soroljuk fel. Ezek a következőek:

Webes keretrendszer, funkciói:

o Feladatok szerkesztése, másolása, kiterjesztése - a tananyagmotor sablonok,

valamint tartalomfeltöltő varázslók segítségével,

o képek, idézetek, matematikai és szöveges feladatok feltöltésének és

létrehozásának lehetősége,

o óratervek, óra-mozaikok létrehozása, szerkesztése - könnyen kezelhető drag-

and-drop2 felületen (óraterv szerkesztő által),

o kooperatív és egyéni óra-mozaikok létrehozásának lehetősége,

o diákok, osztályok, intézmények, valamint a reporting adatok kezelése

(osztályszerkesztő által),

o a megszerkesztett óratervek szinkronizálása a tanári tabletekre – hogy azok

később bárhol elérhetőek legyenek,

o egyéni felhasználónév és jelszó segítségével történő bejelentkezés, valamint

regisztráció,

o címke rendszer az anyagok egyszerű eléréséhez és a keresés

megkönnyítéséhez a további, professzionális anyagokban.

Tanári eszköz, funkciói:

Egyéni felhasználónév és jelszó segítségével történő bejelentkezés,

óratervek egyszerű szinkronizálása - amely lépést követően nem szükséges

internet kapcsolat, csupán helyi hálózat a tantermi használathoz,

preview mode3 az előre elkészített feladatok, óra-mozaikok és óratervek

ellenőrzésére, előzetes tesztelésére, adatainak vizsgálatára,

server mode4 az óraterv teljeskörű lemenedzselése automatizált és manuális

verzióban, mely magába foglalja a következőket:

2 drag-and-drop: Az ún. „fogd és vidd”, „húzd és ejtsd” (angolul drag and drop) a számítógép grafikus felhasználói

felületén használatos funkció, melynek segítségével a képernyőn lévő valamely absztrakt objektumra egérrel kattintva, majd azt egy másik helyre vagy objektum fölé húzva valamilyen feladatot tudunk végrehajtani. 3 Előnézeti mód

4 Olyan használati mód, ahol a tanári tablet kiszolgáló és irányító módban van a többi tablethez viszonyítva. Ebben a

helyzetben képes elvégezni a felsorolt feladatokat.

o a diákok eszközeinek társítása személyekhez, a diákok nevének

megadásával – ezeket később a program automatikusan felismeri és

használja hálózati azonosító (IP-cím) alapján. Akármikor

megváltoztathatóak.

o live reporting5 - a diákok legfontosabb statisztikai adatainak azonnali

nyomonkövetése az óra folyamán,

o automatikus és egyéni csoportosítás kooperatív óra-mozaikok esetén: a

pedagógus létrehozhat tanulócsoportokat, de ezt a folyamatot rábízhatja

a program véletlenszerűen rendező alkalmazására is,

o óra-mozaikok indítása, szüneteltetése, kihagyása és újrajátszása,

o eredményjelző tábla megjelenítése, gamification6-élmény elemmel,

o free-play mode7 a feladatok véletlenszerű gyakorlására.

Diák eszköz, funkciói:

egy gombnyomást igénylő csatlakozás a tanári eszközre (annak beindítása

után),

gamification - a feladatok során gyűjthető csillagokért különböző jutalmakat

kaphat a diák, így tanulása során játék-élménnyel gazdagodik,

gamification - "jelvény-rendszer" az óra során nyújtott teljesítmény szerint,

színek szerint osztott csoportok,

kooperatív játék során látható a csapattársak által adott jó, vagy rossz válasz,

fokozható a teljesítmény a diákok között ugyanazon feladatok többszöri

megoldásával,

eredménytábla megtekintésének lehetősége két feladat között.

5 Azonnali eredménykövetés.

6 A gamification (az angol game ’játék’ szóból és a ‑fication ’valamilyenné alakítás’ végződésből, szó szerint

’játékszerűvé tétel’) játékelemek alkalmazását jelenti az élet játékon kívüli területein, hogy a folyamatokat még érdekesebbé és lebilincselőbbé tegye. A gamificationt elsődlegesen az online térben szokták alkalmazni, de az eredeti koncepció nem zárja ki az offline alkalmazási lehetőségeket sem. 7 Szabad játék mód. Itt a program maga osztja ki a feladatokat. Pontszám nem jár értük, de a diák kedvére gyakorolhat,

tanulhat, amíg a tanári tableten engedélyezve van a free-play mode.

Betekintés a M’Inspire.eu felületre

A M’Inspire.eu felületen jelenleg közel 100 foglalkozási terv található.

Ezek közül körülbelül 90 darabot tesz ki az a teszt verzió, amely segítségével a

partnerek kipróbálták, tesztelték a projekt fejlesztési időszakában az eszközt, a

szoftvert és annak használhatóságát, beillesztési lehetőségét a tanítási folyamatokba.

Az óratervek elnevezése kódolással történt, mely egyrészt a projekt indikátorainak

egyszerű igazolása miatt volt hasznos, másrészt a foglalkozási tervek tartalma miatt –

hiszen az elnevezések beszédesek. Az elnevezések így épülnek fel:

Elnevezés: az óraterv sorszáma – készítő pedagógus kódja – tantárgy kódja –

feldolgozott témakör kódja,

Címke: melyik országból származik a feladat – milyen témakört dolgoz

föl/milyen szinten. (A szint lehet: alapszint (C) és gyenge szint (B) mely a

differenciálás során lényeges.)

A tapasztalatok feldolgozását és a M’Inspire beta verziójának átdolgozását követően

készültek további minta foglalkozási tervek mindhárom vállalt tantárgyra. Ezek

jelenleg így találhatóak meg:

Elnevezés: „minta” – készítő pedagógus kódja – tantárgy kódja – feldolgozott

témakör kódja,

Címke: melyik országból származik a feladat – milyen témakört dolgoz föl.

Ezek már nem viselik magukon a kísérletezés jellemzőit: az elképzelt tanítási órához,

a foglalkozás céljához, a tanmenetbe meghatározott feladathoz illesztve készültek el.

Mindkét terv-halmaz megtekintése javasolt az érdeklődők számára, hiszen a

„más kárából tanul az okos”elv alapján jól nyomon követhető a fejlesztési

folyamat, a kezdet és a végállapot.

Az óratervek mindegyike a „duplikálás” funkció választásával minden érdeklődő

részére hozzáférhető, „elsajátítható” azaz saját névre átkódolva felhasználható és a

hardver rendelkezésre állása esetén kipróbálható tantermi körülmények között is

(mint ahogy az lentebb bemutatásra is kerül a továbbiakban).

Webes keretrendszer

Regisztráció

A regisztráció elvégzéséhez elsőként a www.minspire.eu oldalt kell

meglátogatni, amely akármilyen böngészőből elérhető. Az oldal jobb felső sarkában

található a “Regisztráció” gomb. Megnyomása után a kért mezőket egytől-egyig ki kell

tölteni a regisztráció befejezéséhez.

A regisztrációhoz szükséges tudnivalók a következőek:

A “Felhasználónév” mezőben csak a latin abc kis-, és nagybetűi, valamint

számok adhatóak meg (ha a böngésző valamelyik formátumot nem támogatja,

arról hiba üzenet érkezik majd).

Biztonsági intézkedések miatt a regisztrációs űrlap utolsó sorában számmal

meg kell adni az éppen megjelenő matematikai művelet végeredményét.

A “Regisztráció” gomb megnyomása után a megadott adatok máris használhatóak a

bejelentkezéshez, s ez által a program használatához.

FIGYELEM! A program a regisztráció során nem küld sem visszaigazoló, sem

emlékeztető email-t, a megadott adatokra azonban később rendszeresen

szükség lesz (például a tablet-re történő belépésnél), ezért érdemes őket

feljegyezni! Mivel eképp az elfelejtett jelszóról sem tud tájékozódni a

felhasználó, az esetleges nehézségekkel email-ben a honlap üzemeltetőjét

(adminját) kell felkeresni (például elvesztett jelszó esetében).

1. kép: A honlap felülete


2. kép: Regisztráció

3. kép: Bejelentkezés

Általános funkciók és keresés

A belépés után a felhasználó a 4. képen (Üdvözlőképernyő) megjelenített felületet

látja. Bal oldalon – a menüsávban - választható ki, hogy a felhasználó melyik

kategóriában, avagy menüpontban szeretne tovább dolgozni. A következő lehetőségek

állnak előtte:

Az “OSZTÁLYOK” menüpont alatt található a különböző intézmények

osztálynévsora, illetve a névsoron belül a diákok teljesítménye (avagy

reporting).

Az “ÓRATERVEK” menüpontban található az óraterv-szerkesztő és az

előzetesen elkészített, valamint a minta óratervek listája.

A “JÁTÉKOK” menüpont a különböző feladatokat, valamint a tartalomfeltöltő

(másnéven: játékszerkesztő) varázslókat tartalmazza.

Az egyes menüpontokban történő keresés nagyon egyszerű: a menüpont elnevezések

(mint “Osztályok”, “Óratervek”, “Játékok”) alatti keresősávban megadható a keresett

osztály/óraterv/feladat neve, megnevezése, címkéje, illetve a feladat típusa. A

keresési eredményeket a honlap a bal oldali sávban listázza. Fontos, hogy a keresés

csupán a kiválasztott menüponton belül listáz; tehát például az “ÓRATERVEK”

menüpontban nem listázódik feladat, csak az óratervek között fog megtörténni a

keresés. Ezért eredménytelen keresés után érdemes ellenőrizni a kiválasztott

menüpont helyességét.

Feladatok keresése esetén a pontosságot segíti, ha a felhasználó a feladat-téglalapon

tartja körülbelül 3 másodpercig az egérkurzort, ugyanis, ilyenkor a jobb oldalon

megjelenik egy oldalsáv, ami a feladat adatait, kérdéseit tartalmazza. Így az azonos

típusú feladatokat is könnyebb megnyitás nélkül beazonosítani, felismerni.

4. kép: Üdvözlőképernyő

“OSZTÁLYOK” menüpont

Osztály hozzáadása, szerkesztése, tanulók kezelése

1. Ebben a menüpontban van lehetősége a felhasználónak

osztályt szerkeszteni, létrehozni, illetve a tanulókat

kezelni a létrehozott osztályokban. Ehhez a következőket

kell tenni:

2. A menüpontok közül az “OSZTÁLYOK” menüpont legyen

aktív (az legyen kiválasztva).

3. A felületen bal oldalt található listában jelenik meg a

felvett, létrehozott osztályok listája. Egy-egy osztályt

egy-egy téglalap jelöl (lásd: 5. kép, oldalt). A lista lefelé

görgethető.

4. Azokat az osztályokat, amelyekben az aktuálisan

bejelentkezett pedagógus oktatóként van megjelölve, a

különböző színnel jelöli a program. Az oktatott osztályok

zöldes, míg a nem oktatottak világoskék színűek.

Új osztály hozzáadása, meglévő osztály módosítása

A keresősáv (keresésre alkalmas sáv) alatti “Új osztály” gomb (lásd: 5. kép, feljebb)

megnyomása után a képernyőn megjelenik az osztályszerkesztő (lásd: 6. kép:

Osztályszerkesztő). Ennek használata a következőképp alakul:

1. A könnyebb beazonosítás érdekében erősen ajánlott - de nem kötelező - kitölteni a

program által felkínált mezőket (mint: osztály neve/oktatási intézmény

neve/megjegyzések).

2. Az oktatói listában az összes regisztrált felhasználó megjelenik. Az oktatók közül

kattintással lehet kiválasztani az adott osztályhoz rendeltet, ilyenkor az oktató

neve más árnyalatban jelenik meg a listában. Több oktató hozzárendeléséhez a

“Ctrl” billentyű lenyomva tartásával kell a kiválasztani kívánt oktatókat; a nevükre

való kattintással. Azért szükséges hozzárendelni az oktatókat az osztályokhoz,

mert a tanári tableten az óraterv indításakor csak a felhasználóhoz (tehát az

oktatóhoz) rendelt osztályok jelennek meg. Ezek közül kell majd kiválasztani a

tableten, hogy éppen melyik osztállyal kíván dolgozni a pedagógus (az a névsor és

statisztika jelenik majd meg a programban, amelyik az osztályhoz van rendelve).

3. Az ún. “Sync: be”/“Sync: ki”8 állapot (mely később az óraterveknél is

megjelenik) azt jelzi, hogy a kiválasztott osztály szinkronizálódik-e éppen a tanári

tabletre. Ha “Sync: ki” állapotban van a kapcsoló, akkor értelemszerűen a tanári

tableten óraterv indításkor az adott osztály nem fog megjelenni a listában. Az

adott osztály tablettel történő összehangolásához minden esetben előzetes

szinkronizálásra van szükség.

4. Az óra időpontja; a könnyebb beazonosítás érdekében megadható az óra

tervezett időpontja a felületen. Ezt a felület menti és később az osztályhoz

kapcsolódóan segítségképp megjeleníti.

5. Tanuló hozzáadása. Ezen a területen lehet hozzáadni a tanulókat az adott

osztályhoz. Megadható a tanuló neve, és lehetőség van megjegyzés hozzáfűzésére

is. A diák a megjelenő listához minden esetben a “Megjegyzés” rubrika mellett lévő

“+” gomb megnyomásával adható hozzá. A listához adás után a diák neve és a

megjegyzés nem módosítható.

6. kép: Osztályszerkesztő

6. Tanuló törlése. A listában, a tanuló neve mellett megjelenő “-” gomb

megnyomásával a tanuló törölhető az osztálynévsorból. Fontos! A tanuló

törlésével a tanuló reporting adatai, statisztikái is végérvényesen

törlődnek! A tanuló és a statisztikai adatok törlése visszavonható a “-” gomb

8 Szinkronizálás be – szinkronizálás ki. A honlap tartalmának összehangolása a tablettel.

helyén megjelenő “+” gomb segítségével, mivel a törlés nem lép életbe a

módosítások mentéséig. A mentés után a törlés visszavonhatatlan.

7. Mentés. Az osztályszerkesztőben végzett bármilyennemű módosítás elmentéséhez

a “Mentés” gombra kell kattintani. A módosítások ekkor véglegesednek. Érdemes

időközönként többször menteni az esetleges adatvesztés elkerülése végett.

8. Megszakítás. Ha nem kívánja menteni a módosításokat, akkor az

osztályszerkesztő bal felső sarkában található “X” gomb megnyomásával

visszavonhatja azokat. Ebben az esetben az összes nem mentett módosítás

elveszik, hiszen a folyamat megszakításra kerül. A megszakítás nem okoz

problémát a többi munkamenetben, csak az adott módosításokat veti el.

9. Osztály törlése. A “Mentés” gomb alatt elhelyezkedő “Osztály törlése” gomb

segítségével az osztály, valamint annak tanulói – és ebből kifolyólag a tanulók

statisztikai adatai - is végérvényesen törlődnek. A törlés nem visszavonható.

7. kép: Az osztály szerkesztése: 7-9. lépések

FIGYELEM! Az egyes böngészőkben a honlap más-más módon jelenik meg. Ha

nem éri el az osztályszerkesztőt, vagy nem tud több tanárt kiválasztani,

próbálkozzon másik böngészővel, esetleg egy frissített verziójával az aktuális

böngészőnek!

Továbbá fontos, hogy habár az oldalon nincs látható görgetősáv beépítve, a

„Mentés” és a „Tanuló hozzáadása” funkciók általában csak görgetés után

érhetőek el – a görgetés lehetséges a felületen. Ehhez az egér görgető

funkcióját ajánljuk használni.

Reporting és statisztikák

A statisztikai adatok az osztályszerkesztőn belül érhetőek el. Itt, az előzetesen

feltöltött osztálynévsorban jelennek meg a diákok adatai, minden esetben a diák neve

alatt. A felsorakoztatott adatok az összes, a diák által már lejátszott és a tanár által

visszaszinkronizált (tehát az óra utáni összhangba állítás által feltöltésre került)

feladatra érvényesek. A statisztikai adatok megtekintéséhez a következő

folyamatábrák nyújtanak segítséget (lásd: Reporting/folyamatábrák 1-5.).

1. Az osztály eredményeinek online megtekintéséhez

válassza ki az „Osztályok” menüpontot, s azon belül – a

listában – kattintson a kívánt osztály nevére (mely

zöldes színben fog megjelenni a felületen, lásd:

reporting/1 –es folyamatábra).

2. Az osztály megnyitásával automatikusan megnyílik az

osztályszerkesztő, melynél lejjebb görgetve, legalul

megtalálhatjuk a reporting – statisztikai adatokat

tanulóhoz rendezve (lásd: reporting/2-es folyamatábra,

alul). Itt, a halványzöld négyzet helyén megjelenik a

tanuló neve, valamint alatta a megjegyzés hozzá. Ez

alatt pedig választhatunk: az alapadatokat, vagy a

részletesebb adatokat akarjuk megtekinteni. Oldalt, a

piros „-„ jel megnyomásával törölhetjük a tanulót.

3. Tanuló törlése esetén a következő felugró üzenetet kapjuk. A rendszer az üzenet

tartalma szerint jár el (lásd reporting/3-as folyamatábra).

4. A tanuló neve alatt az „Alapadatok” menüpontra kattintva a következő adatokat

érhetjük el: összes lejátszott feladat száma; összes jó-rossz válasz; összes csillag;

összes pont; játékkal töltött idő; átlag százalék (lásd: reporting/4-es folyamatábra,

alul).

5. A részletes adatok lekérdezésénél további hasznos információkat tudhatunk meg,

táblázatszerűen, a tanuló összes játékáról. Csakúgy, mint – a teljesség igénye nélkül

– játéktípus, óra kezdete, satöbbi. A fent megjelenített adatok, itt játékra bontva is

megtekinthetőek, ezzel hozzájárulva ahhoz, hogy a tanuló haladásának folyamata

pontosan végigkövethető, értelmezhető, elemezhető legyen (lásd: reporting/5-ös

folyamatábra, alul).

“ÓRATERVEK” menüpont

Óraterv megnyitása, módosítása, duplikálása, mentése

Az “Óratervek” menüpontban érhetjük el az általunk létrehozott óraterveket (a

létrehozás menetét a füzet később mutatja be), valamint a kollégáink által

megosztott, duplikálható óraterveket is. Ez a folyamat a következőképp zajlik:

1. A menüpontok közül az “ÓRATERVEK” legyen aktív (tehát az legyen

kiválasztva).

2. A bal oldalt található listában jelennek meg a saját és a mások által készített

óratervek (mint ahogy erre előbb utaltunk is). Egy-egy óratervet egy-egy

téglalap jelöl. A lista lefelé görgethető.

3. A saját és a mások által készített óraterveket többféleképp is

megkülönböztethetjük; elsődlegesen a “Készítette” címke az, amely elárulja az

óraterv tulajdonosának nevét, másodlagosan pedig a különböző színek is jelzik

a saját és a mások által megosztott óratervek közti különbséget. A saját

óratervek zöldes, míg a mások által készítettek világoskék színűek.

4. Az épp megnyitott óraterv a weboldal jobb oldalán (az oldalsávhoz viszonyítva;

egyébként pedig középen), az óraterv szerkesztőben jelenik meg (lásd: 8.

kép).

8. kép: Óratervszerkesztő

Saját óraterv megnyitása, duplikálása, módosítása

Saját óratervnek számít az az óraterv melyet mi hozunk létre (a létrehozás lépései

később kerülnek bemutatásra), illetve az az óraterv is, melyet a mások által

megosztott óratervek közül átnevezéssel duplikálunk, másolunk a saját óraterveink

közé. Ezek használata a későbbiekben azonos. Legalapvetőbb használatuk

megnyitásukhoz, módosításukhoz kapcsolható, mely a következőképp zajlik:

A saját óraterv megnyitásához a bal oldali listában (a menüsáv alatt, amikor az

“Óratervek” menüsáv aktív) a megnyitni kívánt óratervre kell kattintani. A megjelenő

opciók a következőek:

Megnyitás: óraterv megnyitása az óraterv szerkesztőben.

Duplikáció: óraterv duplikálása (tehát másolása, saját óratervként). A

duplikálás során szükséges megadni a duplikált óraterv új címét, valamint

címkéit. Ezek a későbbiekben még módosíthatóak az óraterv szerkesztőben.

9. kép: Felugró szövegablak az óraterv megnyitása előtt

Más felhasználó által készített óraterv megnyitása, módosítása

Egy más felhasználó által készített óraterv megnyitásához vagy módosításához az

óratervet duplikálni szükséges a felhasználó saját óratervei közé. Ezt, az óraterv

téglalapjára történő kattintással, majd a “Duplikáció” opció kiválasztásával lehet

megtenni. A duplikálás során szükséges megadni a duplikált óraterv új címét,

valamint címkéit. Ezek a későbbiekben még módosíthatóak az óraterv szerkesztőben.

A duplikálás után az óraterv szerkeszthetővé válik a felhasználó saját fiókjában. Csak

úgy, mint a saját óratervek, innentől bármikor megnyitható, módosítható. (Fontos! Az

óraterven végzett módosítások nem hatnak az eredeti felhasználó óratervére, csak a

saját fiókban tároltra, így nem lehetséges más munkájának véletlenszerű felülírása.)

10. kép: Felugró szövegablak az óraterv duplikálása előtt

Új óraterv készítése / Óraterv szerkesztő funkciók

Az előzetesen feltöltött feladatokból (ezek feltöltéséről és elkészítéséről a következő

fejezetben esik szó) az óratervszerkesztő segítségével lehet óratervet készíteni. Az

óraterv elkészítése a következő lépésekből áll:

1. Új óraterv létrehozásához elsődlegesen az “ÓRATERV” menüpontra kell

kattintani.

2. Az Óraterv menüponton belül az “Új óraterv” gombra való kattintással nyílik

meg az óratervszerkesztő (egy megerősítő, felugró ablak: “Biztos benne, hogy

új óratervet hoz létre?” elfogadása után).

3. Az óratervszerkesztő felületen, új óraterv fejlécében megadhatóak a

paraméterek (például: elnevezés, címkék, tantárgy, nyelv), amik alapján

később az óraterv kereshetővé válik az óratervek listájában. A fejlécben

megadott adatok később is módosíthatóak. A paraméterek bővebben a

következőek:

a. Óraterv elnevezése: Egyszerű név, ami alapján beazonosítható az

óraterv.

b. Címkék: Keresőszavak, kulcsszavak, amik segítségével könnyen

kereshető az óraterv a menüpontok alatti kereső segítségével.

c. Tantárgy: A legördülő listából kiválasztható a fejleszteni kívánt tantárgy

megnevezése.

d. Nyelv: A többnyelvűség jegyében megadható az óraterv nyelve.

4. A fejlécen lévő “Óraterv mentése” gomb a megnyomás pillanatában lévő

állapotában menti el az óratervet. A megnyitott óraterv bizonyos időközönként

egyébként is automatikusan mentésre kerül. Ez azt jelenti, hogy a fejlécen

található “Óraterv mentése” gomb megnyomása nélkül is megőrzi a rajta

végzett változtatásokat bizonyos időközönként. Az “Óraterv mentése” gomb

biztosítékként szolgál arra, hogy az aktuális állapot mentése megtörténjen. Ezt

a gombot érdemes minden kilépés előtt és nagyobb változtatás után használni.

5. Az óraterv óra-mozaikokból (óra-részletekből) épül fel. Ezeket a mozaikokat a

felület külön szerkeszthető alegységekként kezeli. (Az óra-mozaikok

sajátosságairól a Fogalomtár/Óra-mozaik részénél bővebben esik szó.) Az óra-

mozaikok egyes szerkeszthető elemei a következőek:

a. Átnevezés: Az óra-mozaik akármikor átnevezhető a folyamat alatt, nem

szükséges a végleges címet megadni a létrehozásakor.

b. Az óramozaik jellegének megadása: A legördülő lista segítségével

állítható be az óra-mozaik jellege. Ez lehet: Egyéni, Egyéni kooperatív, vagy

Társas kooperatív jelleg – mint ahogy az korábban bemutatásra is került.

c. A # (ejtsd: kettőskereszt vagy hashtag) gombra való kattintással, és a

gomb lenyomva tartásával áthelyezhetővé válik az óra-mozaik. Ezáltal

elhelyezkedése az óratervben módosítható (vagyis: az egyes óra-mozaikok

felcserélhetőek sorrendben egymással, így módosítva az óra menetét). Az

óra-mozaikok felcserélésénél az egyes óra-mozaikokat a weblapon, a

mozaikok között megjelenő szaggatott vonalra kell húzni.

d. A “-” gombra való kattintással törölhető az adott óra-mozaik. Az óra-

mozaikban szereplő feladatok ebben az esetben csak az óratervből törlődnek,

a feladatok listájában továbbra is elérhetőek lesznek (a feladatok listájának

pontos bemutatása a következő fejezetben történik meg).

e. A “+” gombbal adható hozzá további óra-mozaik az óratervhez. Az óra-

mozaikok egymás alatt, görgethető listában jelennek meg. Az óra-

mozaikokon belül találhatóak meg az órát felépítő játékok.

Fontos! Az első óra-mozaik minden esetben jelleg szempontjából (lásd: b, pont)

egyéni kell, hogy legyen. Erre azért van szükség, mert a pedagógus az első óra-

mozaik feladatainak elvégzése közben tudja hatékonyan azonosítani (tehát névhez

társítani) a diákok tabletjeit, mely a további feladatmegoldáshoz elengedhetetlen.

11. kép: Az óratervszerkesztő

Játékok hozzáadása az óramozaikokhoz

6. Az óra-mozaikokon belül találhatóak meg a feladatok, játékok. Ezek az előre

elkészített elemek egyszerűen hozzáadhatóak a kívánt óra-mozaikokhoz. A

beillesztésükhöz a következő lépéseket kell elvégezni:

a. A keresést – ha szükséges a feladatok megtalálásához - a “JÁTÉKOK”

menüpontban kell elvégezni különböző keresőszavak segítségével (mint

például: címke megnevezés, vagy játéknév). Üres találat esetén ellenőrizzük,

hogy a megfelelő menüpontban zajlott-e le a keresés. Sikeres keresés esetén

a menüpont alatti lista több játékot is megjelenít; a játék logójával,

elnevezésével, kék téglalapos elrendezésben.

b. A feladat téglalapjára (a továbbiakban: a feladatra) való kattintással,

majd az egér gombjának lenyomva tartásával a kívánt óra-mozaikba lehet

“húzni” a kiválasztott feladatot, mely így annak részévé válik.

c. A feladat a helyére illesztése után is mozgatható; az óra-mozaikban

lévő sorrendje megváltoztatható, a “b” pontban leírt mozdulatok

megismétlésével.

d. Az óraterv szerkesztőben, azon belül is, az óra-mozaikokban elhelyezett

feladatokat a téglalap jobb felső sarkában található “X” gomb segítségével

lehet eltávolítani (az óra-mozaikból és az óratervből egyaránt). A törlés

nem módosítja a feladat feladat-listában való megjelenését, és csak felugró

ablakos megerősítés után lesz végleges.

Szinkonizálás beállítása

7. Az óraterv fejlécében található kapcsolóval állítható, hogy mely óratervek

szinkronizálódjanak a tanári tabletre. A kapcsoló kattintással állítható “be”

vagy “ki” állapotba.

Fontos! Minden szinkronizálás alkalmával csak azok az óratervek

szinkronizálódnak, amelyeknél a “Szinkron: be” állapotba van állítva a

kapcsoló. Ez azt jelenti, hogy az óra folyamán csak azok az óratervek

indíthatóak el és jelennek meg a tanári tableten, amelyeknél ez a

szinkronizálás megtörtént. Minél kevesebb kapcsoló van “be” állapotba

állítva, annál gyorsabban történik meg a tanári tabletre való szinkronizálás.

(Érdemes a nem használt óraterveket “ki” állapotban hagyni a szinkronizálás

gyorsítása érdekében. Ettől még a webes keretrendszerben továbbra is

szerkeszthető, állítható, elérhető marad az óraterv, melynek

szinkronkapcsolója akármikor visszaállítható a szinkronizálás állapotába.)

Óraterv törlése

8. A fejlécen található “Óraterv törlése” gomb segítségével véglegesen törölhető a

kiválasztott óraterv (egy felugró ablakos kérdés megerősítése után). Az óraterv

reporting eredményei ezentúl is láthatóak az “OSZTÁLYOK” menüpont,

reporting adatai között, de az óraterv nem jelenik meg többé a keresési

listában; a továbbiakban nem használható, nem szerkeszthető.

12. kép: Az óratervszerkesztő további használata

“JÁTÉKOK” menüpont

Feladatok feltöltése, tartalomfeltöltő varázslók használata

Új feladatot (játékot) az “Új játék” feliratú gombra való kattintással lehet létrehozni.

A gombra kattintás után megjelenik a már említett tananyagmotorok (minta

feladatok) listája. A listából szintén kattintással lehet kiválasztani a használni kívánt

feladattípust.

13. kép: Új játék, feladat készítése

14. kép: Feladatmotorok, avagy minta feladatok választható listája

Feladattípusok leírása

Kritériumrendszer a különböző tananyagmotorokba történő

tartalomfeltöltéshez

Alapvetések a játékokhoz

Minden feladattípus esetén lehetőség van a játékidő állítására a weboldalon,

tehát az alapértelmezett játékidő megváltoztatható.

A minimum és a maximum karakterszámok minden esetben szóközökkel,

írásjelekkel együtt értendőek.

Egy feladaton belül lehetőség van több képernyő megjelenítésére

(opcionálisan), kivéve az Olvasásértés tananyagmotor esetén. A több képernyő

fogalmát a Fogalomtárban bővebben kifejtettük.

A varázslókban a karakterszámok, válasz hozzáadási lehetőségek az egyes

játékokhoz leírtak szerint vannak korlátozva.

A “JÁTÉKOK” menüpontban található feladatlistában a feladatok színe jelzi,

hogy az adott feladatot melyik felhasználó töltötte fel. A világoszöld színnel

jelzett feladat-téglalapok a saját feltöltést, a világoskék feladat-téglalapok pedig

a mások általi feltöltést jelzik.

FIGYELEM! Az egyes böngészőkben a honlap más-más módon jelenik meg. Ha

nem éri el a játékszerkesztőt próbálkozzon másik böngészővel, esetleg egy

frissített verziójával az aktuális böngészőnek!

Továbbá fontos, hogy habár az oldalon nincs látható görgetősáv beépítve, a

„Mentés” és a „Tanuló hozzáadása” funkciók általában csak görgetés után

érhetőek el – a görgetés lehetséges a felületen. Ehhez az egér görgető

funkcióját ajánljuk használni.

Játékok

Igaz, vagy hamis

A feladat a klasszikus “igaz, vagy hamis” játék elvén működik: a pedagógus

állításáról a diákoknak meg kell állapítaniuk, hogy az igaz vagy hamis. A választ

a zöld (igaz) vagy piros (hamis) gombok megnyomásával tudják megadni

diákok.

Anyanyelv, környezet, matematika tantárgyak esetén egyaránt alkalmas és jól

használható játék.

A játék kiterjeszthető tetszőleges tantárgyra és évfolyamra.

Tervezése egyéni és egyéni kooperatív játékként ajánlott.

A kérdés/állítás maximális hossza 255 karakter.

15-16. kép: Az “Igaz, vagy hamis” játék a gyakorlatban.

Buborékszörny

A Buborékszörny játékban a képernyőn megjelenő hiányos

egyenletet/mondatot kell pótolni a megfelelő számokkal/kifejezésekkel. A

buborékokban megjelenő válaszlehetőségek közül a diák a helyére tudja húzni

a megfelelőt. Fontos, hogy a játék csak “húzással” müködik, “koppintással”

nem. Szabályok, tudnivalók:





A képernyőn megjelenő kérdés (az ún. képernyőkérdés, ami a feladat utasítását

tartalmazza) maximális hossza 100 karakter lehet.

A behelyettesítendő egyenlet/mondat maximális hossza 50 karakter/mondat

lehet a keresett kifejezéssel együtt.

Egy egyenletben/mondatban maximum 3 keresett kifejezés lehet.

A válaszlehetőségek maximum száma (helyes és helytelen együtt): 8 db.

A válaszlehetőségek maximum hossza: 5 karakter (szóközökkel együtt,

helytelen válasz esetén is).

A feladatban lehetséges felcserélhető válaszlehetőség megadása (tehát több

helyre alkalmas válasz megadása). Ebben az esetben bármelyik helyre

behúzható a helyes válaszlehetőség. A felcserélhető válaszlehetőséget a

szerkesztő felületen jelölni szükséges.

Egy képernyőn egyszerre maximum két egyenlet/mondat jeleníthető meg.

17-18. kép: A “Buborékszörny” játék a gyakorlatban.

Hal a vízben

A “Hal a vízben” játékban a képernyőn megjelenő hiányos mondatban kell

pótolni a hiányzó szót. A különböző formájú halakon megjelenő

válaszlehetőségek közül a diák a helyére tudja húzni (“koppintani” nem) a

megfelelőt. A játék a karakterkorlát miatt többnyire egy szavas válaszokat

fogad el. Szabályok, használat:





Egy képernyőn egyszerre maximum két mondat/kérdés/állítás jeleníthető meg.

Egy mondatban/kérdésben/állításban maximum 3 keresett kifejezés lehet.

A válaszlehetőségek maximális száma (helyes és helytelen együtt): 15 db.

A válaszlehetőség maximális hossza: 30 karakter.

A feladatban lehetséges felcserélhető válaszlehetőség megadása (tehát több

helyre alkalmas válasz megadása). Ebben az esetben bármelyik helyre

behúzható a helyes válaszlehetőség. A felcserélhető válaszlehetőséget a

szerkesztő felületen jelölni szükséges.

A felhasznált mondatok maximális száma: 2 db/képernyő.

A felhasznált mondatok maximális hossza: 75 karakter/mondat.

19-20. kép: A “Hal a vízben” játék a gyakorlatban.

Olvasásértés

Az Olvasásértés játék két részből áll. Az első részben a diáknak el kell olvasnia

a tanár által kiválasztott szöveget, szövegrészletet. Ezután a jobb felső

sarokban található "Könyv bezárása" gombot megérintve a diák tovább jut a

feladatokat tartalmazó. A diáknak a feladatok képernyőn megjelenő hiányos

mondatban kell pótolni a hiányzó szót/szavakat. A hiányzó szó helyén

megjelenő doboz érintésére megjelennek az üres hely (tanár által előzetesen

megadott) válaszlehetőségei, amelyek közül a diák újabb érintéssel tudja

kiválasztani a helyeset. Szabályok, használat:

Anyanyelv, környezetismeret tantárgyak esetén egyaránt alkalmas és jól

használható játék. Matematika tantárgy esetén a szöveges feladatok

szövegértelmezésében, az adatgyűjtés gyakorlásában és a

szabályok/tulajdonságok elmélyítésében alkalmazható.


A játék alkalmas egyéni, egyéni-kooperatív és csoportos kooperatív játékok

játszására is.

A diáknak lehetősége van a szöveg ismételt megnyitására a feladat alatt, ha a

feladatok képernyőn a jobb felső sarokban található "Könyv kinyitása" gombot

megérinti. A megadott szöveg görgethető (lefelé lapozható).

Egy játékon belül lehetőség van több hiányos kérdést/állítást megadni, amit a

program egymás alá rendezve, görgethető (lefelé lapozható) listában jelenit

meg a feladatok képernyőjén.

Szöveg címének maximális hossza: 255 karakter.

Szöveg maximális hossza: 2500 karakter.

A feladatban felhasznált mondatok maximális száma: 30 db.

A feladatban felhasznált mondatok maximális hossza: 255 karakter.

A következő két oldalon négy magyarázó kép található meg a játék könnyebb

értelmezéséhez (21-24. kép: Az “Olvasásértés” játék a gyakorlatban).

Tilos az Á

A “Tilos az Á” c. játékban a képernyő bal oldalán a fához rögzített tört lécekhez

kell illeszteni (társítani) a jobb oldalon megjelenő válaszlehetőségeket. A

képernyőnek (tehát nem a játéknak, csak az adott körnek) akkor van vége, ha

a diák az összes fához rögzített léchez hozzáillesztette legalább az egyik helyes

választ, megoldást.

Anyanyelv, környezetismeret és matematika tantárgyak esetén egyaránt

alkalmas és jól használható játék.


A játék alkalmas egyéni, egyéni kooperatív és csoportos kooperatív játékok

játszására is.

Fontos! Egy válaszlehetőség tartozhat több rögzített léchez is (például: rögzített

léc: könyv, szerep; válaszlehetőség: -el); valamint igény szerint egy rögzített

léchez többféle helyes válaszlehetőség is tartozhat (például: rögzített léc: seb,

válaszlehetőség: -ész, -es).

Az egy képernyőn egyszerre megjeleníthető, fához rögzített lécek száma: 1-4

darab.

A képernyőkérdés (tehát a feladatleírás) maximális hossza: 200 karakter.

A fához rögzített lécek száma, maximum: 4 db.

A fához rögzített lécben a maximum karakterszám: 15 karakter.

A válaszlehetőségek maximális száma (helyesek és helytelenek együtt): 7 db

(de minimum annyi, ahány fához rögzített léc van).

A válaszlehetőségek maximális karakterszáma: 30 karakter.

25-26. kép: A “Tilos az Á” játék a gyakorlatban.

Hangman

A “Hangman” feladat a klasszikus akasztófa-játék elvén működik. Ha a csoport

egy tagja, vagy a diák a mondatban (tehát a feladványban) nem szereplő

karaktert (betűt) érint meg, a szörnyecske egy lufija elszáll. Ha az utolsó lufi is

elszáll, a szörny leesik, a diák/a csoport pedig elveszíti a játékot.




A játék alkalmas egyéni, egyéni-kooperatív és csoportos kooperatív játékok

játszására is.


Keresendő kifejezésbe (feladványba) írható karakterek maximális száma: 150

karakter. A feladvány lehet kérdő mondat, állítás, de felkiáltás is.

Próbálkozások (lufik) száma: maximum 15.

27-28. kép: A “Hangman” játék a gyakorlatban

Számoló

A “Számoló” játékban a képernyőn szereplő kérdésre, illetve az ahhoz

(opcionálisan) tartozó ábrára/képre válaszlehetőségeket kínál a játék. A

válaszlehetőségek buborékokban jelennek meg. A diáknak az összes helytelen

választ tartalmazó buborékot ki kell pukkasztania. A játék akkor ér véget, ha

csak a helyes választ tartalmazó buborék(ok) marad(nak) a képernyőn.




Alkalmas egyéni, egyéni-kooperatív és csoportos kooperatív játékok játszására

is.

Maximum ábra (kép) a bal oldalon: 1 db/képernyő.

Képernyőkérdés (tehát a feladatleírás) maximális hossza: 200 karakter.

Megjelenő utasítás maximális karakterszáma: 65 karakter.

A válaszlehetőségek maximális száma: 20 db.

A válaszlehetőségek maximális hossza (betű vagy szám válasz esetén): 5

karakter.

A válaszlehetőségek lehetnek képesek is.

A feladatba feltölthető képek maximális mérete: 1 MB.

A feladatba feltölthető képek formátuma: .jpg.

Megjegyzés: A feladatban nem kötelező megadni ábrát!

A játék könnyebb értelmezéséhez lásd a következő két képet!

29-30. kép: A “Számoló” játék a gyakorlatban

Kérdezz-felelek

A Kérdezz-felelek játékban a képernyőn szereplő kérdésre, illetve az ahhoz

(opcionálisan) tartozó ábrára 2-6 darab válaszlehetőséget kínál fel a feladat (a

tanár által előzetesen feltöltötteket).





is.

A válaszlehetőségek közül maximum 5 darab lehet helyes, amit a diák

kattintással, vagy érintéssel választhat ki. Fontos! A helyes válaszok számánál

mindig többnek kell lennie az összes válaszlehetőség számának. (Például: 5

helyes + 1 helytelen = 6 válaszlehetőség).


A válaszlehetőség maximális hossza: 200 karakter.

A képernyőkérdés sorban az “Enter” billentyű megnyomásával sortörés

illeszthető be.



Megjegyzés: a feladatban nem kötelező megadni ábrát!

31-32. kép: A “Kérdezz-felelek” játék a gyakorlatban

1-2-3-4 Bumm!

Az 1-2-3-4 Bumm! játékban a televízió képernyőjén megjelenő képek/számok/

szavak közül kell kiválasztani a feltett kérdésre adandó válaszokat a tévé

képernyőjének érintésével és a válasz helyre húzásával (oldalra). Ameddig a

diák meg nem találja a megfelelő számú helyes választ, a válaszlehetőségek a

televízió képernyőjén folyamatosan váltakoznak.





is.


A válaszlehetőségek maximális száma (helyes és helytelen együtt): 50 db.

Helyes válaszlehetőségek maximális száma: 12 db.

Válaszlehetőségek lehetnek: kép vagy maximum 7 karakter.



33-34. kép: Az “1-2-3-4 Bumm!” játék a gyakorlatban

Halmazok

A Halmazok játék esetében a diáknak az alul megjelenő képi, vagy szöveges

válaszlehetőségeket kell a tetszőleges számú (2-6 darab lehetséges

halmazelem) halmazba rendeznie. A játéknak akkor van végre, amikor minden

halmazba bekerült az összes hozzá tartozó elem.




Alkalmas egyéni, egyéni-kooperatív játékok játszására is.

A halmazok elnevezésekor szöveget és/vagy képet is lehet csatolni.

A válaszlehetőségek lehetnek szövegesek vagy képiek.


Halmazok száma: 2-6 darab.

Válaszlehetőségek maximális száma: 40 db.

Válaszlehetőségek maximális hossza: 40 karakter.



Fontos! A játékban egy válaszlehetőség csak egy halmazba tartozhat. Átfedés,

közös halmaz nincs!

35-36. kép: A “Halmazok” játék a gyakorlatban

Feladatok módosítása, törlése

A “JÁTÉKOK” menüpontban található feladatlistában

a feladatok színe jelzi, hogy az adott játékot melyik

felhasználó töltötte fel. A világoszöld színnel jelzett

feladat-téglalapok a saját feltöltést, a világoskék

feladat-téglalapok pedig a mások általi feltöltést

jelzik (lásd: oldalsó, 37. kép).

Minden felhasználható fel tudja használni az

óraterveiben, tehát duplikálni és szerkeszteni tudja a

saját és a mások által feltöltött összes feladatot.

1. Módosítás

Módosítani a listázott feladatok közül a feladat-téglalap jobb alsó

sarkában lévő “E” gomb (edit, tehát szerkesztés) megnyomásával lehet

(lásd: felső, 38. kép).

Módosítani csak saját feltöltésű feladatot lehet. Másik felhasználó által

feltöltött feladat módosításához a feladatot a saját fiókunkba kell

duplikálni (másolni), az előzőleg bemutatott módon. A duplikálás során

szükséges megadni a duplikált feladat új elnevezését. A duplikálás után a

feladat szerkeszthetővé válik a felhasználó saját fiókjában; ezután

bármikor módosítható, mint egy saját feladat. (Fontos! A duplikált

feladaton végzett módosítások nem hatnak az eredeti felhasználó

feladatára, csak a saját fiókban tároltra. Így a kollégák munkájának

felülírása nem lehetséges.)

Saját feladat módosítása esetén a feladat az összes óratervben, amiben

szerepel, a módosításnak megfelelően fog változni. (Abban az esetben is,

ha másik felhasználó óratervében szerepel.)

Módosítás esetében a program minden esetben megerősítést kér a

felhasználótól egy felugró ablak formájában (lásd: 39-40. kép, alul).

2. Törlés

Törölni a listázott feladatok közül a feladat-téglalap jobb felső sarkában

lévő “X” gomb megnyomásával lehet. Sikeres törlés esetén a feladat

többé nem kereshető a feladatok listájában, nem használható fel

óratervben, de az “OSZTÁLYOK” menüpont reporting (eredményjelző)

adatai között elérhető marad.

Törölni csak saját feltöltésű feladatot lehet, azt is csak abban az esetben,

ha az adott feladat nem szerepel egy óratervben sem. (Ha szerepel

óratervben, akkor az “X” gomb megnyomásakor hibaüzenet értesíti a

felhasználót, megjelölve, hogy a játékot épp mely óratervekben

használja, lásd: 41. kép, alul.)

Tanári tablet

Bejelentkezés a szerver (tanári) tabletre

avagy IP cím9 a szerver (tanári) tableten - Otthoni és osztálytermi használat

(A segítségre alkalmas folyamatábra a következő oldalakon található!)

A szerver és diák tablet közötti különbség csupán annyi, hogy az applikációban, a

beállítások menüpontban a szerver tablet a saját IP címét kapja meg, míg a diák

tableteknél a beállításokban a szerver tablet IP címét kell megadni (tehát a diáktablet

a tanári tabletre csatlakozik e módon).

Az IP címet minden esetben az a router10 osztja ki az eszközöknek, amire az eszköz rá

van csatlakozva. Egyszerűbben fogalmazva, ha a tabletet egy wifi hálózatra

csatlakoztatjuk, akkor a hálózattól kapni fog egy IP címet, ami a legtöbb esetben

különböző. Ha egy másik wifi hálózatra csatlakoztatjuk, akkor új IP címet fog kapni az

eszköz.

Az IP cím a következő módon kereshető meg és állítható be a tableten:

1. Nyissuk meg a tableten a “Beállítások” menüt. (Ennek a helye tabletenként

eltérő lehet, az ikonja viszont azonos. Az ikont a folyamatábrán meg lehet

tekinteni.)

2. Válasszuk ki a “Vezeték nélküli és egyéb hálózatok” kategóriában a “WLAN”

elnevezésű menüpontot és annak megérintésével lépjünk be a menüpontba.

3. Keressük meg azt a wifi hálózatot, amire a tabletet csatlakoztatni szeretnénk/

csatlakozva van.

9 Az IP-cím (Internet Protocol-cím) egy egyedi hálózati azonosító, amelyet az internetprotokoll segítségével

kommunikáló számítógépek egymás azonosítására használnak. Minden, az internetre kapcsolt számítógépnek van IP-címe, de egy-egy konkrét cím nem kötődik feltétlenül egy-egy géphez: egyes gépeknek több címük is lehet (ilyenkor a különböző címek rendszerint a számítógép különböző hálózati eszközeit azonosítják), vagy több gép osztozhat egy címen (például NAT vagy proxy használata esetén), vagy a gép IP-címe rendszeresen változhat (ez különösen a lakossági internetszolgáltatón keresztül kapcsolódó otthoni számítógépekre jellemző). 10

Az útválasztó vagy router a számítógép-hálózatokban egy útválasztást végző eszköz, amelynek a feladata a különböző – például egy otthoni vagy irodai hálózat és az internet, vagy egyes országok közötti hálózatok, vagy vállalaton belüli hálózatok – összekapcsolása, az azok közötti adatforgalom irányítása.

4. Érintsük meg a wifi hálózat nevét. Az itt felugró ablakban keressük meg az

“IPv4-cím” elnevezésű sort. Ez a tablet aktuális IP címe az adott hálózaton

(wifin). Érdemes leírni és megjegyezni, mivel később még szükség lesz rá.

5. Lépjünk ki a “Beállítások” menüből, és nyissuk meg az “M’inspire”

alkalmazást. A betöltés után a kezdőoldalon a diák tablet kezdőképernyőjét

fogjuk látni. Érintsük meg a bal felső sarokban lévő fogaskerék ikont.

6. A “Szerver portszám” rubrikában mindig a “7777” szerepeljen. Ezt nem is

kell kitörölni, mindig maradhat.

7. A “Szerver IP cím” rubrikába kell beírni a tablet aktuális IP címét (tehát a

“Beállítások” menüben megkeresett “IPv4-cím”-et).

8. Az adatok megadása után érintsük meg a “Rendben” gombot. Ezután a tablet

automatikusan átvált a szerver (tanári) tablet bejelentkező felületére. Innentől

a honlapon, a regisztrációnál megadott adatokkal lehet tanári tabletként

használni (felhasználónév, jelszó).

FONTOS! A folyamatábrák képein látható IP címek, wifi elnevezések csupán

minták, minden esetben változóak!

1. Nyissuk meg a tableten a “Beállítások” menüt. (Ennek a helye tabletenként

eltérő lehet, az ikonja viszont azonos. Az ikont a folyamatábrán meg lehet

tekinteni. Lásd: 1. folyamatábra, alul)

2. Válasszuk ki a “Vezeték nélküli és egyéb hálózatok” kategóriában a “WLAN”

elnevezésű menüpontot és annak megérintésével lépjünk be a menüpontba.

(Lásd: 2. folyamatábra, alul)

3. Keressük meg azt a wifi hálózatot, amire a tabletet csatlakoztatni szeretnénk/

csatlakozva van. (Lásd: 3. folyamatábra, alul)

4. Érintsük meg a wifi hálózat nevét. Az itt felugró ablakban keressük meg az

“IPv4-cím” elnevezésű sort. Ez a tablet aktuális IP címe az adott hálózaton

(wifin). Érdemes leírni és megjegyezni, mivel később még szükség lesz rá.


5. Lépjünk ki a “Beállítások” menüből, és nyissuk meg az “M’inspire”

alkalmazást. A betöltés után a kezdőoldalon a diák tablet kezdőképernyőjét

fogjuk látni. Érintsük meg a bal felső sarokban lévő fogaskerék ikont. (Lásd:

5. folyamatábra, alul)

6. A “Szerver portszám” rubrikában mindig a “7777” szerepeljen. Ezt nem is

kell kitörölni, mindig maradhat. (Lásd: 6. folyamatábra, alul)

7. A “Szerver IP cím” rubrikába kell beírni a tablet aktuális IP címét (tehát a

“Beállítások” menüben megkeresett “IPv4-cím”-et). (Lásd: 7. folyamatábra,

alul)


minták, minden esetben változóak!

8. Az adatok megadása után érintsük meg a “Rendben” gombot. Ezután a tablet

automatikusan átvált a szerver (tanári) tablet bejelentkező felületére. Innentől

a honlapon, a regisztrációnál megadott adatokkal lehet tanári tabletként

használni (felhasználónév, jelszó – ezért ezeket nagyon fontos megjegyezni!).


Szerver (tanári) tabletek fix IP címe

A következő alfejezet egy kis segítséget hivatott nyújtani a programban résztvevő

iskoláknak, abból a célból, hogy a két tanári szerver tablet az osztályban

használt hálózaton mindig ugyanazt az IP címet kapja - így a diák tableteket

nem kell sosem átállítani, ha csak a kapott routerrel használjátok őket.

A Mac address11 oszlop az azonosítást teszi könnyebbé a programban érintett IT

csapat számára, kérjük, hogy ezt a sort hagyják figyelmen kívül.

Az állandó, fix IP címek a következőek tehát a programban érintett településeken:

Kémes Fix IP cím Mac address

1. csoport (Gy) 192.168.1.100 88-70-8C-83-5C-

4A

2. csoport (E) 192.168.1.101 88-70-8C-83-5D-

72

Magyardécse Fix IP cím Mac address

A csoport (jó) 192.168.0.103 54:27:58:b1:8d:07

B csoport (kevésbé jó) 192.168.0.188 88:70:8c:83:59:cc

Szepsi Fix IP cím Mac address

1. csoport (6 fő) 192.168.15.104 88-70-8c-83-57-fd

2. csoport (14 fő) 192.168.15.103 88-70-8c-83-52-3e

1. táblázat: Állandó IP – címek a programba bevont iskolákban

11

A Mac address minden eszköz külön, egyedi azonosítója, ami sosem változik. Ez az a digitális azonosító, ami alapján egy eszközt számon lehet tartani.

Gyakorlati példa konyhanyelven a beállításokhoz

Tegyük fel, hogy a pedagógus szeretné otthon használni a tanári tabletet, amit

egyébként az osztályteremben használ úgy, hogy a gyerekek tabletei rá vannak

hangolva. Ebben az esetben csak a tanári tabletet kell hazavinnie. Az otthoni wifire

csatlakozás után a leírt módon meg kell keresni a tablet IP (IPv4) címét. Ezt minden

esetben érdemes egy papírra felírni.

Ezután kell elindítania a M’inspire applikációt a tanári tableten. A beállítások

(fogaskerék ikon) menüben kell kicserélnie a “Szerver IP cím” sorban lévő számot az

előbb felírtra (tehát az aktuális IP címre). Ezután már otthon is fog működni a tanári

tablet, lehet majd szinkronizálni, és próbálgatni az óraterveket.

Az osztályterembe visszaérve fontos, hogy még az óra előtt az osztálytermi

hálózatra csatlakozva vissza kell állítani a tanári tablet IP címét. Tehát: az IT csapattól

kapott routerre kell csatlakozni; avagy a fent leírt módon megkeresni az aktuális IP

címet (IPv4), vagy az előző oldalon szereplő fix IP címek közül megadni az adott

tanári tabletet (ha az intézmény részt vesz a programban). Ezt követően a diák

tabletek a “Play” gomb megnyomása után automatikusan erre a tabletre fognak

rácsatlakozni, hiszen az összehangolás megtörtént.

Fontos! Ebben az esetben újra kell majd osztani az osztálynévsort, mivel a

hálózatról való le és felcsatlakozáskor a szerver (tanári) tablet elfelejti, hogy melyik

diák tablethez melyik név tartozott.

Előnézeti mód (preview mode) a tanári tableten

Óraterv előnézete, feladatok ellenőrzése

Az óratervek elkészítésénél lehetőség van a feladatok ellenőrzésére a tanári tableten,

az előnézeti mód segítségével. Ennek használatát hivatottak bemutatni a következő

folyamatábrák, miután az előnézeti módba belépés már megtörtént.

1. Keresse meg a listában az óratervet, amit szeretne ellenőrizni. Az óraterv bal

oldalán van egy “szem” ikon. Az erre való koppintással tudja behozni az óraterv

előnézetét. (Lásd: 9. folyamatábra, alul)

Az óraterv előnézeti képe hasonlóan fog kinézni (Lásd: 10. folyamatábra, alul):

Az előnézeti módban jobb oldalt látható a teljes óraterv “menetrendje”. Itt minden

úgy van elosztva, megjelenítve, mint a webes keretrendszer óraterv-szerkesztő

felületén. Az egymást követő óra-mozaikok egymás alatt vannak, bennük találhatóak

meg az összerendezett játékok ikonok szerint. (Ezek ugyanazok az ikonok, amik a

webes keretrendszeren is vannak.) A teljes előnézeti menüt a következőképp lehet

használni:

1. A feladatok ikonjaira való koppintással tud váltogatni a feladatok között.

Koppintson az ikonra jobb oldalt, és látni fogja, hogyan ugrik arra a feladatra az

előnézeti kép.

Fontos! Az ikonok szerint kiválasztott feladat előnézeti képe bal oldalt jelenik meg a

képernyőn. (Ebben az esetben egy Hal a vízben feladat az, lásd: 11. folyamatábra,

következő oldal.) Ezzel még nem tud játszani, csak azt mutatja meg, hogy hogyan is

fog kinézni maga a feladat játék közben.

2. A feladathoz tartozó információs sávot alul láthatja. Itt van a feladat azonosítója,

illetve az, hogy hány képernyőből (feladatrészből) áll és milyen címkék tartoznak

hozzá.

3. Ha egy feladat több képernyőből áll, a képernyők előnézeti képét a jobbra-balra

nyilak segítségével tudja váltogatni.

4. A kiválasztott feladat lejátszásához a jobb oldalt, felül található “Play” gombra kell

kattintania.

5. Ha szeretne kilépni a feladatból, akkor a jobb felül (illetve, egyes esetekben, néha

bal felül) található “X”-re kell koppintania. (Lásd: 12. folyamatábra, következő oldal.)

6. Ha szeretne visszalépni az óratervek listájához, a “Vissza” gombot kell

megnyomnia.

Fontos! Előnézeti módban az eredményjelzőképernyőt nem fogja tudni megnyitni

(érem piktogramm). Az alábbi folyamatábrán (11. folyamatábra) a lépések a

számozással azonos sorrendben kerültek megjelenítésre.

12. folyamatábra: Kilépés az előnézeti módból.

Szerver mód (Server mode)

Diák tabletek összehangolása a tanári tabletekkel

IP cím megadása a diák tableten

(A folyamatábra a következő oldalakon található!)

Ahogy azt a tanári tabletek beállításánál leírtuk, a diák és szerver (tanári) tabletek

közötti különbség az, hogy míg a tanári tableteknél a M’inspire applikációban a tablet

saját IP címét kell beállítani, addig a diák tableteken a tanári tablet IP címét kell

megadni az applikációban (azért, hogy a diák tablet a tanári tablethez tudjon

csatlakozni).

A diák tabletek összehangolásának a folyamata a következő:

1. Az osztályteremben használt hálózathoz való csatlakozás után keressük

meg annak a szerver (tanári) tabletnek az IP címét, amihez a diák

tablet(ek)et szeretnénk társítani. Fentebb bemutatásra került az a folyamat,

hogy egy eszköz IP címét miként lehet megkeresni; ez a folyamat itt is

érvényes.

2. Győződjünk meg róla, hogy a diák tablet ugyanarra a hálózatra van

csatlakoztatva, mint a szerver (tanári) tablet. Ezt a Beállítások/WLAN

menüpont alatt tudjuk megnézni. Különböző hálózaton az összehangolás nem

lesz sikeres.

3. Nyissuk meg a diák tableten a M’inspire applikációt. Válasszuk ki a bal felső

sarokban található fogaskerék ikont és érintsük meg.

4. Adjuk meg a “Szerver portszámot”. Ez mindig legyen “7777”, mint a tanári

tabletek esetében is.

5. A “Szerver IP cím” rubrikában adjuk meg a szerver (tanári) tablet IP

címét, majd nyomjuk meg a “Rendben” gombot.

6. Ezután a tablet automatikusan a diák tablet kezdőképernyőjére fog navigálni.

Miután a szerver (tanári) tableten elindul egy óraterv, a fent leírt módon

beállított diák tablet automatikusan arra fog csatlakozni a “Play” gomb

megnyomása után.

FONTOS!

Ebben az esetben nem a diák tablet saját IP címét kell megkeresni, hanem a

szerver (tanári) tablet IP címét kell megadni valamennyi diák tableten!


minták, ezek minden esetben változóak!

1. Az osztályteremben használt hálózathoz való csatlakozás után keressük

meg annak a szerver (tanári) tabletnek az IP címét, amihez a diák

tablet(ek)et szeretnénk társítani. Fentebb bemutatásra került az a folyamat,

hogy egy eszköz IP címét miként lehet megkeresni; ez a folyamat itt is

érvényes. (Lásd: 13. folyamatábra, alul.)

2. Győződjünk meg róla, hogy a diák tablet ugyanarra a hálózatra van

csatlakoztatva, mint a szerver (tanári) tablet. Ezt a Beállítások/WLAN

menüpont alatt tudjuk megnézni. Különböző hálózaton az összehangolás nem

lesz sikeres. (Lásd: 14. folyamatábra, alul.)

3. Nyissuk meg a diák tableten a M’inspire applikációt. Válasszuk ki a bal felső

sarokban található fogaskerék ikont és érintsük meg. (Lásd: 15.

folyamatábra, alul.)

4. Adjuk meg a “Szerver portszámot”. Ez mindig legyen “7777”, mint a tanári

tabletek esetében is. (Lásd: 16. folyamatábra, alul.)

5. A “Szerver IP cím” rubrikában adjuk meg a szerver (tanári) tablet IP

címét, majd nyomjuk meg a “Rendben” gombot. (Lásd: 17. folyamatábra,

alul.)

6. Ezután a tablet automatikusan a diák tablet kezdőképernyőjére fog navigálni.

Miután a szerver (tanári) tableten elindul egy óraterv, a fent leírt módon

beállított diák tablet automatikusan arra fog csatlakozni a “Play” gomb

megnyomása után. (Lásd: 18. folyamatábra, alul.)

Óraterv és egyben a szerver indítása

Óraterv szinkronizálása

Az óratervet az óra megkezdése előtt kell szinkronizálni. A szerver (tanári) tableten

történő bejelentkezés után a “Szinkronizálás” gombra kell koppintani. A

szinkronizálás során a szerver (tanári) tablet frissíti azokat a webes

keretrendszeren megadott osztálynévsorokat, valamint óraterveket,

amelyeknél a “Sync: be”/ “Szinkron: be” állapotba van állítva. (Lásd:42-43. kép, alul.)

42. kép: Szinkron: be állapot az óratervnél

43. kép: Sync: be állapot az Osztályszerkesztőben

A szinkronizálás a frissítendő anyag mennyiségétől függően akár 1-2 percig is

eltarthat. A szinkronizálás addig tart, amíg a tableten meg nem jelenik, hogy a

frissítés 100%-os. (Lásd: 44. kép, alul.)

FONTOS!

A szinkronizálás ideje alatta tabletnek szüksége van internetelérésre!

A szinkronizálás után már nem szükséges az internetes kapcsolat.

A szinkronizálás után az “Óraterv” gombra koppintva lehet eljutni az óratervek

listájához.

A kiválasztott óraterv “info sávjának” jobb oldalán lévő “Play” gomb megnyomásával

(Lásd: 45. kép, alul), valamint a megfelelő osztály kiválasztásával, majd a

“Rendben” gomb megnyomásával a kiválasztott óraterv elindul.

FONTOS!

A szerver (tanári) tabletet az óraterv lejátszása után (de legalábbis a következő

óraterv lejátszása előtt) is szinkronizálni kell. Ez azért fontos, hogy a felvett adatok

(diák által megszerzett csillagok, pontok száma, satöbbi.) visszaszinkronizálódjanak a

webes keretrendszerre; és ezáltal a reporting (eredményjelző) adatok nyomon

követhetőek legyenek.

Diák tablet társítása a diák nevéhez

A diákok csak a szerver, tehát az óraterv elindítása után tudnak csatlakozni tanári

tablethez. Ehhez a képernyőjükön megjelenő “Play” gombot kell megnyomniuk.

Ezután az óraterv betölt, és az első óra-mozaik automatikusan elindul.

A tanári tableten nyomon lehet követni, hogy mely tabletek csatlakoztak már az

óratervhez. Az azonosítatlan (tehát névhez még nem társított) diák tabletek a

következőképpen jelennek meg a szerver tablet képernyőjén (Lásd: 46-47. kép, alul):

FONTOS!

FONTOS! A webes keretrendszerben az első óra-mozaik mindig “Egyéni” kell,

hogy legyen. Ez azért fontos, hogy az összes tabletet tudja azonosítani

(névhez társítani) a pedagógus a kooperatív feladatok kezdete előtt.

A diák nevének megadása

Amennyiben a szerver tablet nem társítja automatikusan a diák nevét a tablethez,

vagy a társított név nem megfelelő, úgy a következőkett kell tenni:

1. A bal oldalon található “ID” oszlopban lévő szám megjelenik a diák tabletjének

jobb felső sarkában.

2. A megfelelő „ID” szám sorában a “Diák neve” oszlopban lévő üres területre

kell koppintani.

3. A felugró osztálynévsorból koppintással ki kell választani a diák nevét. Ez a

szerver tableten úgy jelenik meg, hogy a diák neve körül feltűnik egy zöld

kijelölő mező. Ezután a felugró ablak jobb felső sarkában lévő “X”-re kell

koppintani.

4. Ha sikerrel jártunk, akkor a “Diák neve” oszlopban a kiválasztott név fog

szerepelni a kilépés után. A folyamat könnyen ellenőrizhető a diák tabletjén is,

hiszen a diák tableten a jobb felső sarokban lévő szám átvált a kiválasztott

névre.

A következő oldalakon ezt bemutatjuk folyamatábrán is.

Folyamatábra

1. A bal oldalon található “ID” oszlopban lévő szám megjelenik a diák tabletjének

jobb felső sarkában. (Lásd: 19-20. folyamatábra, alul).

2. A megfelelő „ID” szám sorában a “Diák neve” oszlopban lévő üres területre

kell koppintani. (Lásd: 21. folyamatábra, alul.)

3. A felugró osztálynévsorból koppintással ki kell választani a diák nevét. Ez a

szerver tableten úgy jelenik meg, hogy a diák neve körül feltűnik egy zöld

kijelölő mező. Ezután a felugró ablak jobb felső sarkában lévő “X”-re kell

koppintani. (Lásd: 22. folyamatábra, alul.)

4. Ha sikerrel jártunk, akkor a “Diák neve” oszlopban a kiválasztott név fog

szerepelni a kilépés után. A folyamat könnyen ellenőrizhető a diák tabletjén is,

hiszen a diák tableten a jobb felső sarokban lévő szám átvált a kiválasztott

névre. (Lásd: 23-24. folyamatábra, alul.)

Szerver (tanári) tablet funkciói, működése

A következő pár sorban a tanári tablet funkcióihoz adunk útmutatót. A számozásos

rendszerben bemutatott elemek az alfejezet végén vizuálisan is bemutatásra kerülnek

egy képes-folyamatábra formájában (Lásd: 25. folyamatábra, fejezet vége). A tanári

tablet funkciói tehát a következőek:

1. Óra-mozaik oldalsáv

A szerver (tanári) tablet mód során a feladatok nem játszhatóak. Az

oldasávban látható játékok ikonjai az óra-mozaik beazonosításában segítik a

pedagógust. Az óra-mozaik színe jelzi, hogy éppen melyik óra-mozaik van

aktív állapotban a tanulók irányába. A zöld háttérszínnel rendelkező óra-

mozaik az, amely éppen aktív.

2. Óra-mozaik indítása, csoportosítás

Óra-mozaik az óra-mozaik felületének, majd az azon megjelenő “Play”

gombnak az érintésével indítható el. Amennyiben az óra-mozaik kooperatív

jellegű, az osztály csoportosítását is a “Play” gomb érintése után lehet

elvégezni. Ennek két formája van:

o Automatikus csoportosítás

Ebben az esetben a szerver ideális létszámú (4 fő/csapat) csapatokat hoz

létre a csatlakoztatott diák tabletek között. Az automatikus csoportosítás

után a diákok tabletein megjelenik a csapat színe a háttérben.

o Manuális csoportosítás

Ebben az esetben a pedagógusnak lehetősége van kiválasztani, hogy

mekkora legyen az ideális csapat létszám. A létszámot a megjelenő

számok érintésével lehet kiválasztani. Ezután a csoportosítás

megtörténik, és a diákok tabletein megjelenik a csapat színe.

3. Piros/zöld switch használata

Az óra-mozaik bal felső sarkában látható egy kapcsoló, amelyet zöld, vagy

piros állapotba lehet állítani. A kapcsoló arra szolgál, hogy az egymást

követő óra-mozaikok automatikus indítását jelezze. Ahogy minden diák

végigért egy óra-mozaikon, és a következő óra-mozaik kapcsolója zöld

állapotba van állítva, úgy a következő óra-mozaik automatikusan elindul.

Amennyiben a kapcsoló pirosra van állítva, az adott óra-mozaik kimarad az

automatikus indításból, és a következő olyan óra-mozaik fog elindulni,

amelyiknek kapcsolója zöldre van állítva. Az óra-mozaikok természetesen

manuálisan bármikor elindíthatóak, aktívvá tehetőek (lásd feljebb)

függetlenül a kapcsoló beállításától. A kapcsolók egyszerűen érintéssel

állíthatóak; először az óra-mozaikot kell érinteni úgy, hogy megjelenjen

rajta az indító “Play” gomb, majd a bal felső sarokban a kapcsolót kell

érinteni, amely zöldre vagy pirosra vált. A kapcsolók csak a szerver

elindítása után állíthatóak, azonban a szerver futtatásának ideje alatt

bármikor megváltoztathatóak.

4. A képen láthatóan: ezen a területen jelennek meg a szerver (tanári) tablethez

csatlakozott diákok aktuális, adott órai adatai, eredményei. Ezek balról

jobbra haladva a következőek:

ID – a diák tabletén megjelenő azonosító, amely segítségével a diák nevét

lehet társítani a tablethez.

Diák neve – itt adható meg a diák neve a fenti ID és az osztálynévsor

társításának segítségével (részletek az “A diák nevének megadása”

részben).

Csillag – a diák által összesen gyűjtött csillagok száma.

Pont – a diák által összesen gyűjtött pontok száma.

Haladás: Mozaik/Játék – ez az érték mutatja, hogy a diák éppen melyik

feladatot oldja meg az óratervben. Az első szám jelzi, hogy hányadik óra-

mozaikban van a diák, a Játék pedig azt mutatja, hogy az adott óra-mozaik

hányadik feladatát oldja meg a éppen.

X – a diák kézi eltávolítása az óratervből. Az X gomb érintésével a diák

tablet és a szerver (tanári) tablet közötti kapcsolat megszakad.

5. Pause és Play

Az óraterv bármikor szüneteltethető a pedagógus által. Ehhez mindössze a

fejlécen található “Pause” gombra szükséges kattintania. Ekkor a diákok

tabletein megjelenik a következő üzenet: “Az óraterv szünetel.”. A diákok

ilyenkor nem látják a képernyőjükön megjelenő feladatot, és választ sem

tudnak adni rá.

A reporting adatok között nem jelenik meg a szüneteltetett időszak, tehát

például az időzítő nem jár le a diák feladatában, ha egy feladat közben

szüneteltetve van. A szünetelést a „Pause” gomb helyén megjelenő „Play”

gomb érintésével lehet feloldani, ekkor minden diák ott folytatja a munkát,

ahol abbahagyta.

Megjegyzés: a szünetelést akkor is fel kell oldani, ha idő közben új óra-

mozaikot indított el a pedagógus. Így az óra-mozaik indulása után is a

szüneteltetett képernyőt fogják látni a diákok, amíg a pedagógus nem

koppint a “Play” gombra.

6. Pontos idő/Eltelt idő.

Pontos idő – a tablet időzóna beállításai szerint jelzett pontos idő.

Eltelt idő – a szerver indítása óta eltelt idő.

7. Az óraterv elnevezése (azonosítója)

8. Eredményjelző képernyő megnyitása

A diákoknak lehetősége van megtekinteni az “eredményjelző képernyőt”,

amely tartalmazza az adott diák által elért eredményeket; a megszerzett

figurákat és jelvényeket. Az eredményjelző képernyő megnyitásához a

fejlécen lévő “medál” formájú gombot kell érinteni, ekkor az összes diák

képernyőjén megjelenik az eredményjelző képernyő.

Figyelem! Az eredményjelző gomb megnyomása megszakítja az

adott óra-mozaikot! Tehát az eredményjelző gomb megnyomása után

nem ugyanonnan folytatják a diákok az óratervet, a haladásuk nem kerül

mentésre, elveszik.

9. Vissza.

A gomb érintésével vissza lehet lépni az óratervek listájához.

Figyelem! Az óratervek listájához történő visszalépéssel a szerver

megszűnik, tehát a diák és tanári tabletek közötti kapcsolat

megszakad. Ilyenkor újraszinkronizálás szükséges.

10. Görgetősáv.

A görgetősávok segítségével lefelé és fölfelé lehet görgetni a diákok listáját,

illetve az óraterv oldalsávot.

25. folyamatábra: A szerver (tanári) tablet funkciói, működése

Diák tablet

A diák tabletek beállításának, konfigurálásának leírása a “Diák tabletek

összehangolása a tanári tabletekkel” pontban található. Emlékeztetőül leírjuk az

óratervhez való csatlakozás pontos menetét röviden még egyszer.

Óratervhez, tehát a szerverhez való csatlakozás

A diák tablet konfigurálása után a diák csatlakozhat a szerverhez a képernyőjén

megjelenő “Play” gomb segítségével (lásd: 48. kép, alul). Ezt csak akkor tudja

megtenni, amikor a tanári tableten már elindult az óraterv, tehát a szervermód

(ennek pontos bemutatása feljebb megtörtént).

Értékelő képernyők

Egyéni óra-mozaik esetén

Egyéni óra-mozaik esetén a következő értékelési szempontokkal és határokkal

dolgozik a program (lásd: 26. folyamatábra, következő oldal):

1. A képernyőt megelőző feladatban szerzett csillagok száma. A csillagok a

százalékos eredmény alapján kerülnek kiszámításra a következőképpen:

15% fölött: 1 csillag,

60% fölött: 2 csillag,

80% fölött: 3 csillag.

2. A diák által szerzett összes csillag száma.

3. Eredményképernyő megjelenítése.

A következő feladat automatikus indulásáig a diák meg tudja nyitni

az eredményképernyőt. Amikor az automatikus indítás

visszaszámlálása (4-es pont) véget ér, a következő feladat indul el

akkor is, ha a diák épp az eredményképernyőn van.

Az eredményképernyő részletes leírása az “Eredményképernyő”

pontban található.

4. Legutóbb szerzett “figura” képe.

5. Progress bar (előre haladási sáv): a következő figura megszerzéséhez

szükséges folyamatot mutatja. 90 csillag elérése esetén (tehát amikor a sárgás

sáv végigér) a diák új “figurát” kap, a “figura” képe megváltozik és a progress

bar újra elölről indul.

6. Következő feladat manuális indítása.

7. Következő feladat automatikus indulását jelző visszaszámláló.

Kooperatív óra-mozaik esetén

Kooperatív óra-mozaik esetén a következő értékelési szempontokkal és határokkal

dolgozik a program (lásd: 27-28. folyamatábra, következő oldal):

1. A feladat során a csapat által szerzett csillagok száma. A csillagok a csapat

összesített százalékos eredményei alapján kerülnek kiszámításra a

következőképpen:

15% fölött: 1 csillag



2. Az adott kooperatív óra-mozaikban a csapat által szerzett csillagok száma

összesen. A csapat által gyűjtött csillagok a kooperatív óra-mozaik legvégén, az

utolsó feladat elvégzése után kerülnek át a “kupából” a diák által szerzett

összes csillag közé.

3. A diák által szerzett összes csillag száma (az adott kooperatív óra-mozaikot

megelőzően).

A csillagok “útja” kooperatív óra-mozaikban tehát a következő: 1. (feladat

elvégzése után, közös) --» 2. (feladat elvégzése után, közös) --» 3.

(kooperatív óra-mozaik végigjátszása után, a diák csillagai közé, elosztva).

4. Legutóbb szerzett “figura” képe.

5. Progress bar (előre haladási sáv): a következő figura megszerzéséhez

szükséges folyamatot mutatja. 90 csillag elérése esetén (tehát amikor a sárgás

sáv végigér) a diák új “figurát” kap, a “figura” képe megváltozik és a progress

bar újra elölről indul.

6. Következő feladat manuális indítása. (A diákoknak a kooperatív óra-

mozaikokban meg kell várniuk a csapattársaikat. A következő feladat tehát csak

akkor indul el, ha a csapat összes tagja megnyomta a következő feladat

indítása gombot.)

7. Következő feladat automatikus indulását jelző visszaszámláló.

8. A csapat színének jelzése a diák neve mögött.

Eredményképernyő

Egyéni óra-mozaikban egy-egy feladat elvégzése után a diáknak lehetősége van

megtekinteni az eredményképernyőt. Szintén megnézhető az eredményképernyő az

összes feladat befejezése után (tehát az óraterv végigjátszása esetén). A tanári tablet

segítségével manuálisan is megjeleníthető az eredményképernyő a diákok tabletein

(ennek bővebb leírása a “Szerver (tanári) tablet funkciói, működése” alfejezet 8.

pontjában található)

Alapvetések

Az eredményképernyőn szürke színnel, csak körvonalak szintjén jelennek meg azok a

figurák és jelvények, amelyeket még nem szerzett meg a diák. A megszerzett figurák

és jelvények színesen; nem csak körvonalakkal jelennek meg.

Az eredményképernyőn megjelenik, hogy a diák hány “figurát” szerzett meg a

feladatok megoldása során. Egy-egy figurát 90 csillag elérése után kap meg. Összesen

10 darab figurát lehet összegyűjteni.

Az Eredményjelző folyamatábrája a következő (lásd: 29-30. folyamatábra,

következő oldal):

1. “Vissza” gomb, ami az értékelő képernyőre irányítja a diákot.

2. A diák által szerzett összes csillag száma. (Minden játszott óratervet

összesítve).

3. A diák által csapatban szerzett összes csillag száma. (Minden játszott óratervet

összesítve).

4. Összegyűjthető figurák (10 darab).

5. “Legjobb csapatjátékos” jelvény. Az adott óraterv lejátszása során a kooperatív

óra-mozaikban a legtöbb pontot szerzett diák kapja meg az osztályból.

6. “Leggyorsabb” jelvény. Az adott óraterv lejátszása során a feladatokat

leggyorsabban teljesítő diák kapja meg az osztályból.

7. “Legpontosabb” jelvény. Az adott óraterv lejátszása során a legtöbb hiba nélküli

feladatot teljesítő diák kapja meg az osztályból.

8. “3 csillagos” jelvény.

x3 – akkor kapja meg a diák, ha az adott óratervben 3 egymást követő

feladatban 3 csillagot szerez.





A programban használt offline módszerről: a drámáról

Előszó a drámához

A drámapedagógia módszer kiegészítésül szolgál a „M’Inspire Innovatív

gyakorlatok a kisiskolások oktatásában – Inspirálj és motiválj!” c.

projektben a tabletes - tehát erősen a napjaink technikai lehetőségeit

kiaknázó - feladatok mellé. A program kurrikulumába való beépítésének a

célja az, hogy az ismereteket és a készségeket úgy mélyítse el, illetve úgy

segítsen a megszerzésükben, hogy közben ne csak az informatikai

módszereket hívja segítségül a projekt, hanem a másfajta fejlesztés is

erőteljesen megvalósuljon; két módszerrel, kéz a kézben.

A hangsúly az interakció, a kreativitás és az aktivitás növelésén van, mely

századunk bár – sokszor igazán hasznos – technikaközpontúsága mellett

gyakran háttérbe szorul. A résztvevők lelkével, képességeivel, igényeivel,

szükségleteivel foglalkozunk ebben a kiegészítő gyűjteményben.

Ellentétben a tabletes feladatokkal, itt nincsenek előre megadott, egy

válaszra korlátozódó, helyes válaszok. A játékok megoldása végtelen, s

bármi lehet jó.

A következő oldalakon röviden bemutatunk 30, a projektben gyakran

alkalmazott drámajátékot, tantárgyi ajánlásokhoz rendezve. A játékok

rövid szabályleírása megjelenítésre kerül, azonban bővebben a következő

szakirodalmakban lehet megtalálni őket – melyek, mint alap kézikönyvek

vettek részt a tanórai munkákon a projekt két évének során, s melyeket

szeretettel ajánlunk mindenkinek:

Gabnai Katalin: Drámajátékok, Bevezetés a drámapedagógiába,

Helikon Kiadó, 2001.

Perényi Balázs: Improvizációs gyakorlatok, Zetna, 2009.

Wenczel Imre: Drámapedagógiai műhelygyakorlatok, Educatio

Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság, Bp., 2008.

Drámajátékok gyűjteménye a M’Inspire 1.0 digitális

feladatgyűjtemény alkalmazásához

Általános gyakorlatok

1. Szólánc

Álljunk, vagy üljünk körbe. Mondjunk egy szót, majd körbe egymás után

mindenki egy másikat – bármit, ami eszébe jut (amire asszociál) az előbb

hallott szóról.

2. Hárommondatos ismerkedő játék

Mondjon mindenki magáról három mondatot, melyből az egyik hamis. A

többiek találják ki, melyik volt a hamis. Az egyszerűség kedvéért lehet

úgy játszani, hogy jelre (tapsra vagy háromig való számolásra) egyszerre

mutatja mindenki az ujjaival annak a mondatnak a számát, amelyiket

hamisnak vélte.

3. Ritmizálás

A játékvezető bemutat egy rövid ritmusképletet (taps, kopogás, dobogás,

csettintés, mozdulat satöbbi; illetve ezek vegyítése), a többiek

„visszamutatják” a ritmusképletet. Majd ismét a játékvezető következik.

4. Vita tapssal

Párokban dolgozzunk. Adjunk meg egy vitatémát, és szavak nélkül, csak

tapsolással „beszéljük meg”. Ha a párok kipróbálták maguk közt a

vitatkozást, mutassák be az egész csoportnak. A többiek kitalálhatják, mi

volt a téma, illetve mi volt a vita dinamikája és kimenetele. Figyeljük és

beszéljük meg, hogyan használják a résztvevők a ritmus, a hangerő, a

tempó, a reakció gyorsasága vagy lassúsága, esetleges szünetek

beiktatása adta lehetőségeket.

5. Tükörjáték

Körben állva vagy szétszóródva a térben végezzük. Egy valaki (a

játékvezető vagy csoporttag) lassú, folyamatos mozdulatokat végez, a

többiek minél pontosabban, minél precízebben és minél inkább

szinkronban vele utánozzák.

6. Szinkron

Párokban játsszuk. A pár egyik tagja némán, csak mozgással játssza el az

adott helyzetet, míg a másik a hangját kölcsönzi neki, azaz a belső

monológját, gondolatait mondja, szinkronizálja.

Magyar (anyanyelv, olvasás)

7. Mániákus család

Egy csoporttag kimegy, addig a többiek megbeszélnek egy jelet (például

egy mozdulat, egy szó, egy mondattípus). A tag visszajön, bármilyen

kérdéseket tesz fel a többieknek egyenként, ők pedig úgy válaszolnak,

hogy a válaszukban benne legyen a megbeszélt jel. A kérdezőnek ki kell

találnia, mi volt a jel.

8. Képek és szavak (asszociáció)

Két csoportra oszlunk, mindkét csapat kap néhány (6-7 darab)

összeválogatott képet. Megbeszélnek minden képhez egy-egy szót vagy

mondatot, amire asszociálnak. Ha kész, képeket cserél a két csoport, s

egymásnak felolvasva a szavakat vagy mondatokat, ki kell találni, melyik

szóhoz vagy mondathoz melyik kép tartozik.

9. Mese és az érzelmek

Valaki elkezd egy mesét, a játékvezető vagy egy csoporttag, akinek kedve

van, tapssal bármikor megállíthatja a történetet. Ekkor a mesélő

elmondja, hogy az épp említett szereplő milyen érzelmi állapotban van.

10. Levél-, napló-, sms-, e-mailírás, chat

Papírra írva kiosztjuk, ki, kinek írjon és milyen stílusban, műfajban. A

szöveg megírása után mindenki felolvassa, amit írt, a többiek pedig

kitalálják a stílust, a műfajt, és hogy kinek szól a szöveg. Utána beszéljük

meg, hogy honnan lehetett rájönni a megoldásra. Az írás lehet egyéni és

páros is.

11. Egy mondat sokféleképpen

Egy mondatot megbeszélünk; mindenki kap egy papíron egy-egy

helyzetet, és megpróbálja a mondatot a kapott helyzetnek megfelelően

elmondani. Figyeljük meg, hogy a hanglejtés, hangsúlyozás, hangerő,

tempó, ritmus hogyan segít, hogy kiderüljön a helyzet, melyben elhangzik

a mondat.

12. Felelgetős (Az „Egy mondat sokféleképpen”

továbbvitele)

Körben ülve vagy állva dolgozzunk. Két megszólalás váltakozik, például:

„Igen. - Nem.” Igyekezzünk sokféleképpen megszólalni, de törekedjünk

arra, hogy minden megszólalásnak legyen ereje. Ez nem jelenti azt, hogy

muszáj dühösen vagy üvöltve megszólalni. Keressük az intenzitás, a nagy

érzelmek, sűrített kifejezésének egyéb lehetőségeit.

13. Érzelemkifejezés kézzel

Mindenki kap egy kis kártyán egy érzelmet, állapotot megjelölő szót.

Egyesével bebújunk egy takarás mögé (például függöny, ajtó,

felfüggesztett lepedő, takaró), hogy csak a kezünk látsszon ki, és azzal

elmutogatjuk az érzelmet, állapotot. A többiek kitalálják.

14. Félelemterápia

Mindenki leírja egy papírra, hogy mitől fél. A csoportvezető összeszedi a

papírokat, s egyesével felolvassa a felírt félelmeket. Találjuk ki, melyiket

ki írta. Beszélgessünk a félelem, lehetséges okáról, eredetéről. Adjunk

egymásnak tanácsot, hogyan lehet kiiktatni életünkből az adott félelmet.

Figyeljük meg, hogyan fordulnak egymáshoz a csoporttagok (empátiával,

megértéssel, megvetéssel, nevetéssel, együttérzéssel satöbbi).

15. Álomfejtés

Mindenki lerajzolja egy álmát. Lehet visszatérő álom, rémálom, vágyálom

– bármi. A többiek az „álomfejtők”, akik a rajz alapján kitalálják, mi is az

álom, és megfejtik, hogy mi állhat az álom mögött; mi a jelentése, és ha

szorongást okoz, hogyan lehet feloldani, illetve hogyan lehet

megszabadulni tőle.

16. Utolsó mondat

A résztvevők egy-egy mondatot kapnak páronként vagy kis

csoportonként. Találjanak ki egy szituációt (hol, mikor, kik mit csináltak

vagy mi történt velük satöbbi), és próbálják el magukban az egy 1-2

perces némajátékot, melynek a végén el kell, hogy hangozzon a kapott

mondat. Majd adják elő ezt egy kis jelenet során, ahol tehát csak a kapott

mondat hangozhat el.

17. Első mondat

Az „Utolsó mondat” című gyakorlat ellentéte. Ezúttal is kapnak a résztvevő

párosok vagy csoportok egy-egy mondatot, de ez most a némajáték előtt,

tehát első mondatként hangzik el, ehhez kell a kis helyzetet kitalálni,

eljátszani. Vigyázat! Ez sokkal nehezebb, mint az „Utolsó mondat”.

Matematika

18. Nyelvtörő

„Szerb húsz, öt cseh, öt török, öt görög hány ember?”

Tanuljuk meg a fenti nyelvtörő mondatot. Párokban mondogassuk,

gyakoroljuk, hogy minél gyorsabban, minél kevesebb hibával menjen.

Végül próbáljuk meg hangosan, mindenki előtt elmondani. Egy valaki

mondja, egy másik méri az időt, egy harmadik pedig számolja, hogy egy

perc alatt hányszor tudja hibátlanul elmondani.

19. Tabló közös teremtménnyel

Számországban furcsa lények vannak.

Álljunk fel, és saját testünk segítségével jelenítsünk meg közösen

alakzatokat, élőlényeket, tárgyakat, mindenki legyen része a

teremtménynek. Figyeljük meg az alakzatot, a részeit; alakítsuk

instrukciók vagy a résztvevők saját elgondolása szerint; tegyünk fel

kérdéseket vele kapcsolatban.

20. Számolj, ha megböklek!

Álljunk körbe, háttal a kör közepének. Egy valaki középen áll, megbök

valakit, ezzel elindítja a számolást balra, ami tehát egyesével halad körbe

20-ig; azaz mindenki mondja hangosan a következő számot. Ha elértük a

20-at, kezdjük újra a számolást 1-től. Próbáljuk egy tempóban mondani a

számokat!

21. Vita Számországban

Párosával megadunk egy-egy vitatémát és szerepeket. Úgy kell a vitát

lefolytatni, hogy csak számokat használhatunk, más szót nem. Figyeljük a

vita dinamikáját, kimenetelét, eszközeit. Figyeljük meg, hogy a számok

milyen szavakat helyettesítenek. A többiek kitalálják, miről folyt a vita és

milyen számok miket helyettesítettek. Felmerülő kérdés: Kialakul-e egy

„számnyelv”? A „Vita tapssal” gyakorlat variációja.

22. Prímszámok egy levegőre

Artikulációs gyakorlat. Ismételjük egy levegővel, ugyanazzal a hangerővel

a prímszámokat.

23. Taps a prímszámokra

Mondjuk a számokat 1-től sorban körbe, és a prímszámok kimondásakor

tapsoljunk!

24. Taps és dobbantás

A prímszámok és az összetett számok megkülönböztetése. Mondjuk a

számokat 1-től, és a prímszámok kimondásakor tapsoljunk, az összetett

számok kimondásakor dobbantsunk! Az előző három gyakorlatot együtt,

majd kánonban is lehet végezni.

Környezetismeret

25. Tabló

Néhány fős csoportokban alakítsunk ki ismerős élethelyzeteket,

pillanatokat állóképként, azaz tablóként. Próbáljuk meg kitalálni a többi

csoport tablójának a témáját. Ne használjunk kellékeket, eszközöket,

inkább csak a mozdulatok, gesztusok pontos megfigyelésével és

utánzásával érjük el, hogy társaink kitalálják a bemutatott pillanat

tartalmát.

26. Csukott szemű kirándulás

Kényelmesen elhelyezkedünk, becsukjuk a szemünket, és közös

kirándulásra indulunk. Az kezdi és folytatja annak mesélését, hogy merre

járunk, mit látunk, mit tapasztalunk, érzünk, akinek kedve van. Hagyjunk

időt a gondolkodásra, elmélyülésre.

27. Meglepő hátizsák

Ha bármit betehetnél a hátizsákodba, mi lenne az? Szóljunk a

résztvevőknek, hogy másnap vagy a legközelebbi találkozáskor szükség

lesz egy kedvenc tárgyra, így hozza el magával. A játék előtt mindenki

dobja be ezt a magával hozott tárgyat egy „varázshátizsákba”. Képzeljük

el azt, hogy egyetlen ember dobta be az összes tárgyat, s egy valaki

egyesével kihúzva, elmeséli, hogy ezek miért fontosak neki. Utána

beszéljük meg, mit tudtunk meg erről az emberről, milyen tulajdonságai

lehetnek, mi derült ki róla a tárgyak és az elmondottak alapján.

Figyelembe véve ezeket az információkat, kezdjünk beszélgetést ezzel az

emberrel. Közösen találjunk ki történetet erről az emberről.

28. Új ünnep

Találjunk ki új, nem létező ünnepet kis csoportokban. Adjunk az ünnepnek

nevet, határozzuk meg, mikor ünneplik, mit ünnepelnek vele, mire

emlékeznek, mi az eredete, története, milyen népszokások, ábrázolások,

énekek, táncok kapcsolódnak hozzá, a világ vagy ország mely részén hol

ünneplik satöbbi. Ha kész, mutassuk be a többi csoportnak. A többi

csoport bátran tegyen fel kérdéseket a bemutató csoportnak.

29. Állatok országgyűlése

Három-négy fős csoportokban kapnak a tagok egy-egy rövid leírást egy

állatról, elolvassák, összefoglalják szóban egymás között, ezzel

memorizálva a fontosabb tudnivalókat róla. Ezután kezdődhet az

országgyűlés. Új lakóhely után akarnak nézni az állatok, ám együtt, mert

szeretik egymást. Okos vitával, érveléssel döntsék el, hova lehetne

költözni, hogy mindenki élni tudjon.

30. Csukott szem és a bizalom

Párokban játsszuk a következő gyakorlatot. Egymás mögött állnak a pár

tagjai. Aki elől van, annak csukva van a szeme. A hátsó az első vállára

teszi a kezét, vezeti a csukott szeműt. Egy idő után helycsere. Lehet

hozzá zenét adni, könnyíteni vagy nehezíteni a teret akadályokkal, ahol a

mozgás történik. A gyakorlat után, beszéljük meg, ki mit érzett, mi volt

benne jó, mi volt rossz.

Tapasztalatok

Tanári ajánlás: miért és hogyan alkalmazzuk az M’Inspire 1.0

módszert?

A következő sorokat azon tanárok írták a M’Inspire program kapcsán, akik az egyes

iskolákban a projektben érintettek voltak. Beszámolóikat, szakmai ajánlásaikat,

részletekben, de módosítás nélkül, tantárgyakhoz rendezve közöljük le.

Környezetismeret/ természetismeret tantárgy tanítása során

„Világszerte óriási érdeklődés övezi az infokommunikációs (IKT) eszközök használatát

az oktatásban. Mivel a mai gyerekek generációja az informatika világában nő fel, a

humánerőforrás ismérveit meghatározó szakemberek számítanak arra, hogy az

iskolában is hasonló eszközök alkalmazása során kapják az információkat a tanulók.

Az IKT előnye a gyorsabb, pontosabb információkeresés, alkalmazása

elősegíti a tanulóközpontú tanulást. Mindemellett pedig önmagában a digitális

taneszköz használata is már motiváló hatású. Az IKT használata jelentős

innovációk lehetőségét is magában hordozza.

A M'Inspire projekt által kifejlesztett oktatási program segítségével a gyerekek

számára élmény a tanulás, az ismeretelsajátítás. Ennek az innovatív programnak a

segítségével 10 környezetismereti órát tanítottunk le tesztoktatás során. Mivel a

tanulók ezzel a módszerrel még nem találkoztak, nagyon kíváncsian várták az első

órának a megkezdését. A gyermeki reakcióikra mi pedagógusok is nagyon kíváncsian

voltunk.

Meglepetésünkre a tanulók hamar megtanulták a táblagép használatát,

megismerkedtek a játékok típusaival és kis időn belül elsajátították, hogy melyik

játéknál mi a teendő.

Ennek a tanítási eszköznek, módszernek az újszerűsége, hogy a tanulók nem a könyv

és füzet használatának a segítségével sajátítják el az ismereteket, hanem egy

számukra nem mindennapi eszköz segítségével, mely számos feladat kép segítségével

ismerteti az elsajátítandó tananyagot. Így könnyebben megjegyezik például a

különféle gyógy- és haszonnövényeket, a különböző időmérő eszközöket, az állatok

fajait és az évszakok jellemzőit.

Az innováció abban rejlik, hogy a tanterv által megadott tananyag elsajátításához

különböző játékmodulok táblagépekre történő fejlesztését követően, ezekre a

pedagógusok különféle feladatokat dolgoznak ki. A feladatok egy szerverre kerülnek,

melyekről a tananyagnak megfelelően lehet válogatni az óraterv összeállításakor. Az

órák lebonyolításához internetes hálózatra van szükség, hogy a szinkronizált

óratervek feladatai a tanári gépről a diákok gépjein is megjelenjenek. A tanítás során

egy-két – kezdeti – eset kivételével nem volt hálózati elakadás, az órák nagyobb részt

zökkenőmentesek.

Az egyes tantárgyakon belül az adott témakörökre többféle feladat készülhet, melyek

biztosítják az ismeretek horizontális kiterjedését.

A pedagógus feladata a tanítás során az, hogy felmérje, hogy kinél milyen

kompetenciaterületen mutatkoznak hiányosságok és szervezze meg ezeknek

a területeknek a differenciált fejlesztését.

A táblagépek segítségével kiválóan megvalósítható a differenciált oktatás, s ez

nagy segítséget nyújtott a gyengébb képességű, hátrányos helyzetű gyermekek

oktatásában is.”

[…]

„A M'Inspire1.0 tananyagot úgy állítottuk össze, hogy segítséget nyújtson az

általános iskola alsó tagozatos tanulóinak a felső tagozatra való lépésre,

valamint motivációt biztosítson a továbbtanuláshoz, a modern világ

megismeréséhez és a beilleszkedéshez.

Fontos, hogy az egyén megismerje önmagát, a környezetét, az együttélés szabályait

és az elvárt viselkedésmódokat. A környezetismeret tantárgy célja, hogy a gyermek

természetes kíváncsiságára építve előbb szűk, később az egyre tágabb környezet

dolgait, jelenségeit és történéseit megismerje, ezek megértéséhez támpontokat

adjon, további megfigyelésekre ösztönözzön és fenntartsa a magyarázatkeresés

igényét.

A tananyag főbb témakörökre lett felosztva a tanulók életkora szerint. Különböző

feladatcsoportok, játéktípusok készültek, melyek szoros kapcsolatban állnak

egymással, s így a visszatérő témák lehetőséget adnak az ismeretek elmélyítésére,

miközben a tanulók megtapasztalhatják, hogy a már elsajátított ismeretek,

készségek, hasznosíthatók az újabb ismeretek megszerzésekor.”

[…]

„A tanulókat a foglalkozások nemcsak a tananyag elsajátításában segítetik, hanem az

osztályon belüli kapcsolatok, az egymás közötti kommunikáció javulása is

megállapítható, mivel az óra után megosztják egymással a tapasztalataikat: melyik

példára ki, milyen választ adott, az új információk is megbeszélése is gyakori egymás

között. Ez a program nem csupán a jó tanulókat, hanem a gyengébb tanulók

fejlődését is nagyban segíteti, mivel a sok helytelen válasz megadása mellett

megtanulható, hogy melyik a helyes. Azoknak a tanulóknak is nagyban segít, akik a

hagyományos órán belül nehezen felelnek írásban vagy szóban, így itt sikerélményre

tesznek szert.

A kooperatív feladatokon keresztül – melyeket a gyerekek jobban szeretnek, mint az

egyéni feladatokat – megtanulhatnak csoportokban dolgozni, nem utasítanak el senkit

csoporttársaik közül. Segíthetik egymást. Az egyén, vagy csoport sikere, fejlődése

függ, a másik egyén illetve csoport fejlődésétől és sikerétől, érvényesül a pozitív

egymásra hatás a tudás megszerzésében, a feladat elvégzésében.”

[…]

„A M'Inspire tanórákon a gyerekek csak játszanak, ezért különböző játékokat

szerkesztettünk minden tantárgyra/témakörre. A környezetismeret

tevékenységeken főként a Halmazok, 1,2,3,4 Bumm!, Kérdezz, felelek,

Számoló, Tilos az Á, Hal a vízben című játékok bizonyulnak a

leghatékonyabbnak.

A kedvenc játékaik közé tartoztak a Tilos az Á, Halmazok és a Hangman. A

buborékszörny az a játék, amelyet a legkevésbé szeretnek, talán mert sokszor nehéz

beilleszteni a helyes választ a helyére.

Megtapasztaltuk, hogy az oktatás sikeresebb, a tanulók által elsajátított tudás

tartósabb, a tanulók motiváltabbak. Arra a kérdésre, hogy szeretnék-e gyakrabban

használni az órákon a táblagépeket 100%-ban egyértelműen igennel válaszoltak. A

tanulók szerették a tesztórákat, szívesen játszottak a táblagépeken. Pozitív fejlődés

tapasztalható, mint a gyengébb, mint a jobb tanulóknál egyaránt.”

[…]

„A gyerekek kreativitását a tesztórákon drámajátékokkal fejlesztettük.

Drámapedagógiai elemeket eddig is alkalmaztuk az órákon. Általánosságban a

gyerekek többsége szeret játszani, szerepet alakítani, belebújni valaki vagy valami

bőrébe. Ha már nem a szokásos órai menetben folyik az óra, de egy kis

változatosságot viszünk bele, már nagyon lelkesek lesznek, és szívesen drámáznak,

játszanak.”

[…]

„A drámapedagógia révén a tesztórákon belül nőtt a gyerekek közti kommunikáció,

bővült a fantáziájuk, szókincsük, fogalmazásuk, kreativitásuk és az egymás közötti

kapcsolatuk.”

Matematika tantárgy tanításakor

„Az újszerű módszer a tananyag feldolgozásának a korszerű informatikai eszközökkel

támogatott módja. Mint egy számítógépes játék, úgy történik a gyakorlás, a tananyag

elmélyítése. A tanulók tényleg egy játékként élték meg a tablettel támogatott

matematikai feladatmegoldást. A tanulók számára a tanulási folyamat érdekes,

heurisztikus élménnyé válik. Munkájuk során megismerhetik a matematikai

törvényszerűségeket, struktúrákat, alapműveleteket, összefüggések ismerhetnek fel.

Pozitív attitűd alakul ki a matematikai tudáshoz, eredményekhez. A feladatok könnyen

testre szabhatóak, így egyéni igényekhez igazíthatóak. A programok csak

alapszintű számítástechnikai tudást igényelnek, így tulajdonképpen minden

pedagógus zökkenőmentesen tervezhet meg egy egész órát, vagy egy-egy

munkafolyamatot digitális feladatokra alapozva.”

[…]

„Ezzel a módszertannal szervezett foglalkozások teremtettek lehetőséget arra, hogy a

hagyományos osztálytermi folyamatokon és oktatásszervezési módszereken

túlmutatóan új tanulásszervezési módszereket teremtsünk, alkalmazzunk. A

kísérletezés fázisa után egyértelművé vált, hogy tanulóink motiválása,

fejlesztése sokkal eredményesebb ezeken az interaktív foglalkozásokon.

A tanulók táblagépeken dolgoznak, így az egyik legfontosabb kompetenciát –

a kommunikációt nem használják. Ennek a kiküszöbölésére kerültek bele az órák

foglalkozásaiba a drámapedagógiai elemek. A drámapedagógia a tanárok számára

ismert fogalom, de az informatikai jellegű órákon való megjelenése újszerű.”

[…]

„A módszer alapműveletek gyakorlására és logikai gondolkodás fejlesztésére egyaránt

hasznosítható. Igaz, hogy a tanulók jó része a megoldást próbálta megjegyezni, de

ezt célszerűen választott feladatokkal (szorzótábla gyakorlása) előnnyé válik.

E módszer alkalmazása az eszközhasználat készségeinek fejlesztésén túl

elsősorban a következő képességek, pszichikus funkciók és gondolkodási

módok fejlesztését támogatja: megfigyelés, felfedezés, döntés,

kommunikáció, emlékezet, figyelem, koncentráció, alkotó képzelet,

kreativitás, problémamegoldás és kritikai gondolkodás egy időben. Az

innovatív tanítási-tanulási folyamatra leginkább a kiscsoportos foglalkozások vagy

egyéni munka a jellemző. A hangsúly a tanítás helyett a tanuláson van. A

foglalkozások jellege inkább kisérletező-kutató-gyakorló amely a gyermek

kíváncsiságát fenntartja, a válaszok keresésének önálló elvégzésére hosszabb távon is

motivált.”

[…]

„A feladatok a tanári tableteken követhetők, úgy az aktuális példák, mint a tanulói

pontszámok változása. Lehetőség van a megoldások közbeni visszajelzésekre

(pl.: ne rohanj, sok a hibás megoldásod!, állj, beszéljük meg közösen! ….)”

[…]

„Az órákon a kommunikáció főleg a drámapedagógia keretein belül valósul meg.

A drámapedagógiai módszereket úgy próbáltuk kiválasztani, hogy

illeszkedjenek a tananyag tartalmához. A tanulók kommunikációs

képességeit itt fejlesztjük, itt szólaltatjuk meg, itt beszéltetjük a tanulókat a

drámapedagógiai játékok tartalmának megfelelően. Ehhez módszertani gyűjtemény

készült.”

[…]

„Csoporton belül a kooperatív játékszervezés során lehetőség nyílik az egyéni

döntéshozásra, a felelősség vállalásra és ennek végrehajtása

személyiségfejlesztő is.

Minden játék kooperatív beállítással játszható, megoldható (a több részből állók

lehetnek az elsődleges csoportmunkára felhasználhatók). A gyengébb tanulók

segítésére közös szorzótáblás, mértékváltásos gyakorlást is közbe lehet iktatni. Az

M’inspire1.0 alkalmazására a hagyományos frontális osztálymunka helyett (ami

gyakran passzivitásra ítéli a tanulókat) a csoportmunka a jellemző, amely a tanulók

személyiségét is kedvezően alakítja: egymásra figyelés, alkalmazkodás,

segítségnyújtás, ismeretek cseréje egymás között. Az ilyen jellegű foglalkozások

alkalmával a tanulóknak figyelni kellett egymásra, reagálni egymás mondataira,

csoportosan kooperatívan, vagy párokban kellett dolgozni.”

[…]

„Matematikai tudás, gondolkodás fejlesztéséhez valamennyi kifejlesztett játéktípus jól

használható, a témakörökhöz illesztett helyes kiválasztással. A szabályok

összefüggések tanulását az igaz-hamis feladatok, a csoportba foglalást,

analizáló gondolkodást a számoló, kérdezz-felelek, 1 2 3 4 bumm, halmazok

típusúak segítették a tesztelés során leginkább. Az alapműveletek gyakorlása

a buborékszörny, hal a vízben, tilos az á játékokban volt a leghatékonyabb.

A matematikai órákon legjobban szerették a drámapedagógiai játékok közül „számolj,

ha megböklek“ valamint a „taps és dobbantás“ különböző változatait. A „számok egy

levegőre“ játékot is nagyon jól lehetett illeszteni az órák tartalmához. A „nyelvtörő“ is

egy nagyon jó ráhangolódás volt az órákra. Az órákon kevésbé volt sikeres a „vita

Számországban“ és a „tabló közös teremtménnyel“ című játékok.”

Anyanyelv tantárgy tanításakor

„A hagyományos és jól bevált pedagógiai módszerekbe adaptált innovatív, megújult

tanítási-tanulási stílus, így a projekt keretében kifejlesztett M’inspire oktatási

program is képes egy olyan örömpedagógiát megvalósítani, amelyben a

gyerekek számára élmény lehet a tanulás, ismeretelsajátítás. A táblagépek

alkalmazása lehetővé tette a tanulók számára az interakció lehetőségét s az azonnali

visszacsatolást, amely bátorította őket az önálló tanulásban. Kiválóan

megvalósítható volt a differenciált oktatás, ez nem kevés segítséget nyújtott a

hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztésében is, ezért is készültek két verzióban –

egy foglalkozási órára –a feladatok. A M’Inspire oktatói csomag segítségével az

anyanyelvi nevelés keretén belül olyan elektronikus tananyagok készültek,

amelyek képesek voltak a tantárgyközi határok megszüntetésére.”

[…]

„A tantárgyon belül különböző feladatcsoportok készültek, nyelvtan, irodalom és

szövegértés szempontjából. A nyelvtani feladatoknál főleg a Tilos az Á,

Halmazok, Hal a vízben,1,2,3,4, Bumm! - című játékokat alkalmaztuk, az

irodalomra és a szövegértésre fókuszáló feladatoknál az Olvasásértés

bizonyult a leghatékonyabbnak, hiszen itt találkoztak a tanulók szöveggel,

amit el kellett olvasniuk, majd a feltett kérdésekre válaszolni. Ahogy a többi

tantárgyon belül, így az anyanyelvi nevelés feladataiban a kooperatív játékok

bizonyultak a legkedveltebbeknek, a tanulók nagyon szerették, hogy csoportban

dolgoztak, segítették egymást, valódi csoportmunka folyt. A kreativitás szempontjából

elsősorban a pedagógusok szerepét emelném ki, hiszen jobbnál jobb kész játékok

illetve óratervek készültek.”

[…]

„A táblagépes oktatás minden szempontból tekintve újszerű és innovatív. Az előnye

elsősorban abban mutatkozik meg, hogy jól illeszthető az eddig megismert és

alkalmazott tanítási módszerekhez, elvekhez. Bármilyen tankönyvcsaláddal,

tanmenettel összeegyeztethető. A pedagógus által használt feladatbank bármelyik

motorba könnyedén beilleszthető. A tanórán mindenféle digitális eszközzel

párhuzamosan alkalmazható.”

[…]

„Az M`inspire1.0 vitathatatlan és egyedülálló újszerűsége abban is megjelenik,

hogy összeházasította a táblagépen keresztüli szoftveres tanulást a teljesen

más dimenziójú játékon, mozgáson alapuló drámapedagógiával. Kételkedéssel

fogadtuk e párosítást, s el sem tudtuk képzelni, milyen kontextusba fogjuk tudni

beágyazni őket. A párosítás sikeresnek bizonyult a letanított tevékenységeken, a

tanulók örömmel tették félre táblagépüket egy-egy nehéz nyelvtani mozaik

végigjátszása után, a nyelvtani gyakorlatokból adódó feszültséget jól sikerült levezetni

és elfeledtetni a drámajátékok alkalmazásával, majd örömmel láttak hozzá az újabb

megpróbáltatásoknak.

Következtetésként megfogalmazható, hogy a drámapedagógia bármilyen témájú

anyanyelvi órán könnyen beépíthető. Újszerűsége abban áll, hogy nem a tudás

passzív befogadására épül, hanem az élményen alapuló cselekedtetve tanításra.

A demokratikus elvek végig alkalmazhatóak voltak a tanítás során. A

gyengébb tanulók nem érezték hátrányban magukat, a tehetséggondozás sem szorult

háttérbe. A kártyákkal való jutalmazás, ösztönzés remekül bevált. Folyamatosan

fenntartotta az érdeklődést az órák iránt.”

[…]

„Tetszett a tanítás ilyen módon, hiszen az eddigi tudásunkat egy új köntösben

mutathattuk meg. A feladatok elkészítése, az órák összeállítása, letanítása sok új

kihívást jelentett annak ellenére, hogy a kollégák közül sokan nem most kezdték a

pedagógus pályát. Minden kedves fiatal és idősebb kollégának ajánljuk a

módszer kipróbálását, mivel rengeteg innovációval, kreativitással és nem

utolsó sorban örömmel jár egy-egy ilyen óra összeállítása és átélése.”

Bemeneti, kimeneti mérések

A teszttanításokat megelőzően 2016. szeptemberében, valamint azokat követően

2017. februárjában egy-egy mérést végeztünk el a programban résztvevő

gyermekekkel. A bemeneti- és kimeneti mérések tematikája megegyezett, tartalma

azonos tantárgyakat és témaköröket érintett. A két teszt alapvető különbsége abban

volt fellelhető, hogy a bemeneti mérés feladatai a 3. évfolyam kimeneti minimum

követelményeinek, míg a kimeneti mérés a 4. évfolyam adott témakörhöz

meghatározott minimum követelményeinek teljesítési szintjét mérte, tehát a tesztek

számoltak az elvárt fejlődéssel, s ahhoz viszonyítva mértek eredményt. Az

eredményeket lentebb mutatjuk be.

Az elemzés mintavételi csoportja és célja

Az elemzés célja a matematika, a környezetismeret-természetismeret, valamint az

anyanyelv és irodalom műveltségi területeken végzett bemeneti és a kimeneti mérés

összehasonlítása: Magyarország - Kémes, Románia - Magyardécse, Szlovákia – Szepsi

településeken. A települések iskoláiban 25 fős tanulói csoporttal végeztük el az

összehasonlítást.

A módszertan bemutatása

Az adatelemzés a Dr. Tímár Éva által kidolgozott minta alapján történt. Az elv

lényege, hogy a tanulók eredményeit átszámítással egyéni teljesítménymutatókba12

rendezzük, s ezeket a mutatókat vetjük össze egymással. A módszertan ismert

gyengesége, hogy akinek magasabb a bemeneti pontszáma, annál nehezebb további

átlagemelést elérni, ezért átlagromlás után a fejlődési mutatója lehet negatív is.

Ebben az esetben a kimeneti értéke az adott tanulónak alacsonyabb lesz, mint a

bemeneti volt.

Ebben az elemzésben a tanulói egyéni fejlődéseket nem posztunk bemutatni:

fókuszunk a tanulócsoportra érvényes átlag13 változáson van (százalékos formában).

12

A tanulók egyéni teljesítménymutató-képzése a feladatokra kapott pontok összegéből és a maximálisan elérhető

pontszámból számított, százalékban kifejezett érték.

13 Számtani átlagnak, más néven számtani középnek nevezzük a minta elemeinek összeadásából és a minta

elemszámával történő osztásából származó értéket.

Eredmények és kutatási felvetések, hipotézisek

Matematikából, környezet-természetismeretből, valamint anyanyelv és irodalomból a

tanév eleji bemeneti mérés (szeptember) és a M’inspire program feladatainak

gyakorlása után (30 foglalkozás, február) a kimeneti mérés eredményeit értelmezzük.

Ez alapján kapunk képet a tanulók és az osztály fejlődéséről, vagyis a M’inspire

program pedagógiai hozzáadott értékéről.

A kutatás során három kutatási kérdéssel, felvetéssel, vagyis hipotézissel

dolgoztunk. Ezek a következőek:

1. A bemeneti méréshez viszonyítva a M’inspire feladatainak gyakorlása után a

kimeneti mérés eredményei fejlődést mutatnak.

2. Az egyéni fejlődési mutató növekedést mutat, egyéni és osztályszinten a M’inspire

programmal való gyakorlás után.

3. Az összesített teljesítményátlag nő a M’inspire feladatainak gyakorlása után.

A hipotézisek vizsgálatához (vagyis annak megállapításához, hogy a felvetéseink

igazak-e) a következő adatokat vettük számításba:

A matematika, a környezetismeret-természetismeret, valamint az anyanyelv és

irodalom műveltségi területek összesített átlaga: három ország vonatkozásában és

feladatokra lebontva. Ezt kiszámoltuk a bemeneti pontok, valamint a kimeneti pontok

viszonylatában is. Az alábbi táblázat az összesített, %-os növekedést mutatja meg

ennek vonatkozásában (vagyis a bemeneti és a kimeneti mérés közötti összesített

pozitív változást- lásd 1. táblázat, alul):

Az eredmények értelmezéséhez az egyéni fejlődések átlagát, vagyis a

csoportindexet is figyelembe vettük. A csoportindex alakulása országonként az alábbi

táblázaton figyelhető meg (lásd 2. táblázat, következő oldal: Az összesített

csoportindex matematikából, környezetismeret/természetismeretből, anyanyelv és

irodalomból.).

Matematika Környezet Magyar Átlag

%-os

növekedés 18% 22% 45% 28%

Csoportindex Matematika Környezet Magyar

Munkácsy

iskola 0,59 0,35 0,48

Románia 0,19 0,53 0,53

Szlovákia 0,18 0,31 0,60

Átlag 0,32 0,40 0,54

Felvetések megvitatása és következtetések

Az adatok alapján meg kell vizsgálnunk fentebb bemutatott felvetéseink, kutatási

kérdéseink, hipotéziseink igaz voltát: ezt hívjuk a hipotéziseink tesztelésének, mely

elvezet bennünket az eredményekig és a végkövetkeztetésekig. Legelőször a legelső

hipotézist teszteljük.

1. Ez a hipotézis a következőt állítja: a bemeneti méréshez viszonyítva a M’inspire

feladatainak gyakorlása után a kimeneti mérés eredményei fejlődést mutatnak.

Eredmény: Az állítás igaz! Igazsága megalapozott, hiszen a

megfogalmazottakat a számítások igazolták; a kimeneti mérés eredményei

fejlődést mutatnak, melyet a tantárgyankénti %-os növekedés bizonyít.

2. Ez a hipotézis a következőt állítja: az egyéni fejlődési mutató növekedést mutat,

egyéni és osztályszinten a M’inspire programmal való gyakorlás után.

Eredmény: Az állítás igaz, hiszen a meghatározott értékek valóság alapját a

tanulói egyéni teljesítmények növekedése igazolja: a 62 fős mintából csupán 9

tanuló került alacsonyabb kategóriába a bemenethez képest.

Ezen belül is megállapítható, hogy:

Matematikából a három ország teljesítményét összegezve: 37 tanuló került

magasabb kategóriába.

Környezetismeretből a három ország teljesítményét összegezve: 40 tanuló

került magasabb kategóriába.

Anyanyelv és irodalom mérése alapján a három ország teljesítményét

összegezve: 48 tanuló került magasabb kategóriába.

A csoportindex mindhárom országnak pozitív előjelű, tehát fejlődést mutat.

Emlékeztetőül: a csoportindex az egyéni fejlődési mutatók átlaga (lásd: 2.

táblázat).

3. Ez a hipotézis a következőt állítja: Az összesített teljesítményátlag nő a M’inspire

feladatainak gyakorlása után.

Eredmény: Az állítás igaz, hiszen az összesített teljesítményátlag átlaga

matematikából, környezetismeretből, valamint anyanyelv és irodalomból: 28%-

os növekedést mutat (lásd: 1. táblázat).

Végkövetkeztetés

Megállapítható, hogy a M’inspire tananyag és módszer alkalmazása során – a 30 órás

foglalkozáson való részvételt és a tanév első félévének elteltét követően – mindhárom

tantárgy esetében mind a tanulói, mind a csoportteljesítmények összességében

nőttek. A statisztika stabilitást biztosító (egymintás t érték, lásd: szakirodalom)

módszer segítségével az eredmény véletlenszerűsége kizárásra került, azaz a változás

oka nem véletlen, hanem az elvégzett gyakorlásból származó eredmény. Az

eredmény, összevetve az egyes országok várható fejlődési rátájával: gyorsabb,

sikeresebb fejlődést mutat a programban résztvevőknek.

Ezek alapján elmondhatjuk, hogy a program sikerességét nem csak a résztvevők

szubjektív élményei, hanem a tudomány számszerűsített eredményei nyomán is

megállapíthatjuk, megfigyelhetjük. Kijelenthető tehát, hogy a M’inspire programban

létrehozott innováció sikeres; a továbbiakban jó gyakorlatként járhat elől a hasonló

fejlesztések iránt érdeklődő szakemberek, pedagógusok számára.

Köszönjük az Erasmus+ program támogatását eredményeink elérésében!

Forrásjegyzék

1. 11/2012. (VI.4.) Kormányrendelet a nemzeti tantervről

2. 110/20120(VI.04.) Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról

3. 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet – a kerettantervek

kiadásának és jóváhagyásának rendjéről

4. Dr. Tímár Éva (Értékelési Szakértő): Tímár Értékelés-CD, TKKV PROGRAM

Felhasználói útmutató 2006.

5. Falus Katalin, Földes Petra és Vajnai Viktória (2012): kulcskompetenciák komplex

fejlesztése – modellek és jó gyakorlatok. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet,

https://www.ofi.hu/sites/default/files/attachments/kulcskompetencia.pdf

6. Gabnai Katalin: Drámajátékok, Bevezetés a drámapedagógiába, Helikon Kiadó,

2001.

7. Lengyelné Dr. Molnár Tünde: Online mérés-értékelés Eger, 2013.

8. Németh Gáborné Doktor Andrea (2008): A szociális kompetencia fejlesztésének

lehetőségei az iskolában; Új Pedagógiai Szemle:

http://epa.oszk.hu/00000/00035/00120/2008-01-ta-Nemeth-Szocialis.html.

9. Perényi Balázs: Improvizációs gyakorlatok, Zetna, 2009.

10. Wenczel Imre: Drámapedagógiai műhelygyakorlatok, Educatio Társadalmi

Szolgáltató Közhasznú Társaság, Bp., 2008.

https://www.ofi.hu/sites/default/files/attachments/kulcskompetencia.pdf

http://epa.oszk.hu/00000/00035/00120/2008-01-ta-Nemeth-Szocialis.html

Documents

Tanári segédkönyv - M’Inspireminspire.eu/pdf/Tanari_Kezikonyv.pdf · Tanári segédkönyv, mely készült a M’inspire Erasmus+ (Minspire_erasmus_KA2_2015; 15/0100-KA2SE/13634)