TANTERVFEJLESZTÉS A KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK SZAKON

Projektzáró Konferencia Keszthely, 2008. március 18.

A Környezetgazdálkodási agrármérnöki, illetve a Természetvédelmi mérnöki alapképzési (BSc) szakok képesítési követelményeinek kidolgozása, a szakok beindítása

HEFOP-3.3.1-P.-2004-09-0071/1.0 projekt

TANTERVFEJLESZTÉS A KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK

SZAKON

Szerzők:Anda A.[1]- Burucs Z.1 – Juhász Cs.[2] –Tamás J.2

[1] Pannon Egyetem, Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar

[2] Debreceni Egyetem, Mezőgazdaságtudományi Kar


A szakok általános leírása

Az oktatás célja:

• a természeti értékek megőrzése;

• biológiai sokféleség megőrzése;

• a természeti erőforrások takarékos és célszerű használata;

• a környezeti szempontok érvényesítése;

• a kedvezőtlen tendenciák lelassítása.


A végzettekkel szemben támasztott követelmények

• környezeti károk, negatív tendenciák felismerése;• agrár-ökológiai szemlélet; • mezőgazdasági, biológiai, műszaki, gazdasági,

ökológiai, agronómiai és környezettudományi ismeretek;

• a természet szeretete;• a környezet szépségei iránti fogékonyság;• a természetben lejátszódó kölcsönhatások

ismerete; • a természet megóvására való igény.


A végzettek fontosabb készségei

• képesek a mezőgazdasági környezet szabályozott hasznosítására;

• hatékony védelmére;• tervszerű fejlesztésére;• irányítási és végrehajtási feladatok elvégzésére; • hatékonyan érvényesítik a környezetgazdálkodás

elveit – a fenntartható mezőgazdaság, – a környezet- – és tájvédelem gyakorlatában.


A szak alapításának előzményeiDebrecen

Az 1980-as évek végétől az agrármérnök képzésen belül szakirányú képzés indítására került sor, amelyben már több speciális szakmai tárgy szerepelt:

• környezetgazdálkodás; • vízszennyezés-vízminőségvédelem;• környezetegészségtan; • természetvédelem;• környezeti méréstechnika; • hulladékgazdálkodás; • térinformatika, stb.


A szak alapításának előzményeiDebrecen

• 1996-ban került benyújtásra az illetékes minisztériumhoz a szakindítási kérelem, a környezetgazdálkodási agrármérnök képzésre vonatkozóan.

• az 1997/1998. tanévben elkezdődött az akkreditált graduális képzés a Környezetgazdálkodási agrármérnök szakon.

• A hulladékgazdálkodási technológus (OKJ. száma: 55 5470 01) felsőfokú szakképzési program a 2000/2001-es tanévben indult.


A szak alapításának előzményeiKeszthely

• Sok évtizedes agrármérnök képzés mindazzal az infrastruktúrával és oktatói gárdával, amely megalapozta a jelenlegi, sok azonossággal rendelkező környezetgazdálkodási szakot.

• A növényorvos képzés, amely ökológiai szemléletet hozott a mezőgazdasági képzésbe.

• Környezetmérnök képzés, amely közvetlen előfutára volt a környezetgazdálkodási szaknak.


Teljes oktatási vertikum

Az intézményekben a képzés teljes vertikumát sikerült akkreditálni a postsecondary képzéstől a főiskolai, egyetemi szintű mérnöki képzésen keresztül a szakmérnöki, illetve a PhD fokozat megszerzéséig.


A szakon végzők iránti regionális és országos igény prognosztizálása, a

foglalkoztatási igény • Az agrár-környezetvédelem (Nemzeti Agrár-

Környezetvédelmi Program) hangsúlyosabbá válásával szinkronban a környezetgazdálkodási agrármérnök számának növekedése prognosztizálható.

• Karainkon tanévenként kb. 80 fő hallgató végzése a realitás.


A szakalapításának MAB által közzétett követelményei

• Képesítési követelmények kimunkálása;• Minta tantervek összeállítása;• Szak távolságok tartása;• Átjárhatóságok biztosítása;• Kompetenciák megfogalmazása;• Leendő MSc szakok szempontjainak figyelembe

vétele;• A szakok jellegének kidomborítása;• Gyakorlati követelmények;• Idegen nyelvi képzés biztosítása.


Egyéb képzési helyeken folyó környezetgazdálkodás képzés

• Károly Róbert Főiskola Agrár- és Vidékfejlesztési Kar;

• Kecskeméti Főiskola, Kertészeti Főiskolai Kar;

• Nyugat-Magyarországi Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar;

• Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar;

• Tessedik Sámuel Főiskola, Mezőgazdasági Víz- és Környezetgazdálkodási Főiskolai Kar.


Bizonytalansági tényezők

• A felsőoktatási rendszert a BSc képzés rövid ideje alatt is többször átalakították (2005-2007).

• Az egységes számítógépes vonalhúzás a pontszámok közel kiegyenlítődését eredményezte 2006-ban.

• A felsőoktatási felvételi rendszerben 2007-ben közel 30%-al csökkentették az agrárképzés támogatott keretszámát.

• Ez részben az agrár-környezetgazdálkodási keretek emelkedését okozta, de összességében negatívan hatott a jelentkezési kedvre.


A BSc szak indítása és az indításkori tantervek ellentmondásai

• A Bolognai folyamat egyszerre kezdődött el országosan 2005 körül az eredetileg tervezett 2010-hez képest.

• Erre a döntésre szakmailag a felsőoktatás minden területre vonatkozóan egyértelműen nem volt felkészülve.

• Az általános időzavar a döntések részbeni kidolgozatlanságával és részben kapkodással járt.

• Az egyeztetések legfeljebb kisebb szakterületekre korlátozódtak.

• A 40%-os indításkori kredit távolság inkább a differenciáltságot növelte a gyakorlatban, mint a hasonlóságot.


Bizonytalansági tényezők (folyt.)

• A diszciplínák szétaprózása miatti feszültségek szinte elkerülhetetlenné tették a minta tantervek átdolgozását. A BSc szak máig egyik legkritikusabb területe az un. 7. gyakorlati félév bevezetése.

• A jó elméleti cél megvalósításhoz rendelt gyakorlati eszközrendszer részben hiányos.

• A HEFOP projekt keretében kerestük a lehetséges megoldásokat.


A tantervek átdolgozása, összehangolása

Agrár-környezetgazdálkodási BSc szakok tantervének átdolgozása az intézmények között

DE MTKDebrecen

PE GMTKKeszthely

Összesen %

Egyezés 39 35 74 78,7

Hasonlóság 4 5 9 9,57

Eltérés 2 9 11 11,7

Összesítés 45 49 94 100


Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

Documents

TANTERVFEJLESZTÉS A KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK SZAKON