TANULMÁNYOK AZ EGYETEMES, .. ,ES MAGYAR TORTENELEM

KÖRÉBOL lll.

Szerkesztette:Czövek István

tanszékvezeto egyetemi tanár

Bessenyi György KönyvkiadóNyíregyháza

.2004

TartalomjegyzékTanulmányok az egyetemes

és magyar történelem köréboilII.

Buhály Attila: A szóvégi -Ce, -Ci jelek kiejtése az urart:uinyelvben 9'.

::-- '

.\

Kávássy Sándor: A nemzetség Mohács elotti törvényeinkben 27

Szerk,~:?tette:Czövek István

tanszékvezeto egyetemi tanár

Szakállas Sándor: A Rákóczi-szabadságharc Szabolcs, Szatmárés Bereg vármegyékben 45

Lektorálta:Tímár Lajos

egyetemi docens

Zsoldos lldikó: Marie Antoinette és Joséphine megítélése a korabeliKözvéleményben 59

A kötet megjelenését támogatta:a Nyíregyházi Foiskola Bölcsészettudományi és

Muvészeti Foiskolai Kar Tudományos Bizottsága

Fazekas Rózsa: A Magyar Gazdasági Egyesület tevékenysége1835 és 1849 között 75

Molnár lldikó: A görög kérdés és az európai politika 89Kiadja:

a Bessenyei György KönyvkiadóNyíregyháza

Újj Anna: Szent István jelentosége a magyar történelembenAmiröl Hodinka Antal még nem tudhatott 103

Kiadóvezeto:Karakó András

Reszler Gábor: A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elvándorlás néhánygazdasági, társadalmi összetevoje (1945-1995) 127ISSN: 1785-7392

Készült:

a Nyíregyházi Foiskola Nyomdájában

Muhely( 'zövek István: A francia konzervatív közvélemény és

a kettös szövetség 141

2004.

BUHÁLY ATTILA ;':

A szóvé'~ -Ce, -Ci jelek kiejtése az urartui.nyelvben

o.Az lJI'aI1UÍnyelv kutatásának egyik problémája:a névszók szóvé-gi magánhangzóinak pontos kiejtése. Az lJI'aI1UÍírásbeliségben az ékje-lek között "felülreprezentáltak" a CV-jelek, azaz azok a jelek, amelyekhangsora egy kezdo mássalhangzóból (consonans) és egyzáró magán-hangzóból (vocalis).áll. Nagyon gyakran azonban, és szinte kizárólag azlel és az Iif.hang esetén, a használt ékjelbol nem lehet eldönteni, hogypontosan mi az adott jel vocalisának az olvasata, mivel a7;adott CV -jeltöbbféle, általában két olvasatot is lehetové tesz: egy o-/Ce/, ill. egy 0_ICi! olvasatot.

Segítséget nyújthatna az olvasathoz a scriptio plene és a scriptiodefecta használata. Problémát jelent azonban az is, hogy a scriptio pleneesetében megismételt magánhangzó nem minden esetben egyezik meg aszóvégi CV-jel záró magánhangzójával, így az adott szó kiejtése bizony-talanná válik. Az l.I1'a$1iszójegyzékekben és a szövegek transzkribáltkiadásaiban általában Ii!-vokalizációt találunk, de ez inkább egyfajtaközmegegyezésen, mint biztos vizsgálatokon nyugszik. )

Az alábbiakban az l.I1'a$1i sZ9~egkorpusz jelentos részét kitevoISpuini és Minua lJI'aI1UÍkirályok ál~l'emelt szikIafeliratok szókincsébolazokat a névszókat válogattuk ki, amelyek többszöri elofordulásuk soránlegalább egyszer szóvégi scriptio plenevel vannak ellátva. Az áttekintettanyag alapján a következo szóvégi CV-hangsorpárok tekintetében lehetkövetkeztetéstlevonni: -Idei,-/di/; -/bel, .;/biI; -/lel, -/li!; -/ne/,'-/ni!; -Ire!,-Iri!; -Isel, -Isi!; -Isel, -/Si!. TermésZetesen egyéb Ce/i-végzodésu szavakis elofordulnak az urat1Ui nyelvben, ezek azonban az emIített foITIÍs-anyagban vagy nem kello mennyiségben fordulnak elo, vagy pedigpusztán scriptio defecta formában bukkannak fel, így az alábbi vizsgá-lódási körbe nem lehet ezeket bevonni.

1. -IdeI, -/di/ =DI (No.459, 154iA DI az ékírás használatának szinte összes korszakában

polifó~ jel, így Ura.rtuban is feltételezheto a ldi/ JI!. Idei olvasataegyaránt. Az Ura.rtu-kutatók azonban egyezmériyesen legtöbbször ldi/-ként szokták olvasni. Ern1ített ISpuini-Minua-szövegkorpuszunkban egynévszó és egy istennév esetében fordu1 elo egyaránt scriptio defecta ésscriptio plene. Ijaldi isten neve három tekintetben is vizsgálható, attólruggoen, hogy milyen suffixurnIánc kapcsolódik az istennévhez.

1.1. gi§ufde "szoloskert,,3

(1.1de~gi§ul-DI abs.:KUKN38:30a,b, 42:12,82:13,27(1.1p1j gi§ul-DI-e; gi§ú-lu-DI-e abs.: KuKN -38:27,20a:12, 148:27, 82:15, BELL! I DIN((OL,-JKF 8,1980: 167 ff. 2.sor

l'~: , . 1.

1.2.1. dIjaldi + dativuslgenitivus(1.2.1 de(.1) dlnl-DI-e dat. KUKN 30:28 passim

(1.2.1def.2) dlnl-DI-i gen. KUKN 56:13 passim

(1.2.1p1ene.3)dlnl-DI-i-e dat. KUKN 36:1 passim

(1.2.1p1ene.4)dlnl-DI-i-e-i KUKN 106:7

(1.2.1P1ene.5)dlnl-DI-e-i KUKN 20:6, 36:2, 38:3, 39a:4

.. I ~

~)' ."

1.2.2. 'Baldi + instrumentalis(1.22de~ dlJal-DI-ni KUKN 38:24 passim

(1.2.2p1j dlJal-DI-i-niKUKN 20:10

1.2.3. dijaldi + ergativus(1.2.3de~dlnl-DI-se KUKN 148:20 passim(1.2.3plenj dlnl-DI-i-se KUKN 101:40

10

2. A -/b.e/, -/b.iI hangsorpárt két jellel adja vissza az ékírás.Ura.rtuban többnyire a ijI, I:IE (Nr.396, 135) jelet aIkalmazzák, ritkáb-ban a l:IE2(Nr. 143, 62) jelet. (1.alább)

Ezzel a végzodéssei három, hasonló funkciójú névszórag esetén ta-lálkozunk: -!Je (egyfajta "melléknévképzo", valamihez, valakihez tarto-

zást fejez ki),4-t(u)be (absztraktkifejezésekje1zésére),svalamint -s!Je.6

2.1. ar!Je "sors, siker, szerencse"

(2.1de~ ar;'ijI/E abs. KUKN 43:14, 56:27, 60:12,101b:42, 118: 17

(2.1P1j ar-ijIlE-e abs. KUKN 80:14

2.2. kamna!Je "korábban, elobb, hamarabb"(?)(2.2p1j ka-am-na-a-ijIlE-e abs.(?) KUKN 75:27

2.3.panit!Je "puszta, elhanyagolt"(?)(2.3P1j pa-a-ni-it-ijI/E-e abs.(?) KUKN 75:28

2.4. sube "új"

(2.4def.1)sú-(ú-)1:IE2abs. KUKN 38:27,28,29, 20a:ll,12,13,42:11 ,(2.4def.2)sú-ijIIE abs. KUKN 125:7(2.4P1j sú-ú-ijI/E-e abs. KUKN 82:30

2.5. uris!Je "eszköz, tárgy, dolog"(2.5PIene.l)ú-ri-is-ijI/E-e abs. KUKN 30:8(2.5PIene.2)ú-ri-is-ijI/E-i-e dat. KUKN 38b: 14

3. -Ilel, -ilii = LI (Nr.59, 19)

A LIjel a DI-hez hasonló polifónikusjel, Urartu esetében a kutatókáltalában a ilii olvasatot preferálják. Szövegeinkben a LI esetébenscriptio plene és scriptio defecta egyetlen szó kapcsán bukkan fel.

II

..li. 3.1.pile "csatorna" .

(3.1de~ pi-(i-)LIaDs. KUKN 60:2, 3, 74:16', 75:30,77:5', 8', 79b:9, DINyOL I KAVAKLI,JKF Beiheft 1,1978:59 ff. b1.sor ...(3.1pl) pi-i-LI-e abs. KUKN 76:3, 4

4. A -/ne!, -Ini!hangsorpárszinténkétjellel írható le. Az \lI'a$ri ék-írásban sziI)tekivétel nélkül a NI (Nr.231, 89) jel használata teIjedt el,míg a NE jel (Nr.172, 74) (amelyik pedig rendkívül gyakori aBogazköy-i hUITinyelvu ékírásos szövegekben)csak elvétve fordul elo;elofordulhat,hogy akkor sem ne, hanem re4,vagy esetlegde2hangérték-keC

Tovább árnyalja a képet, hogy a -Inel, -Ini! hangsor szintén nemcsupán névszóvégzodés lehet, hanem (a hUITinyelvhez hasonlóan) asuffixumIáncban is taIálkoztp1kvele: mint egyes szám 3. személyuabsolutiv-suffixum,8 mint .egyes számú vonatkozórag,9 vagy mintinstrumentalis-dimensionalis-rag.lo Mivel az uraqui írásbeliségben a -CIC\- hangkapcsolat kifejezése nem szokásos, az egyediséget kifejezohUITi-nni rag ur~i "páIjaként"is a -ni suffixumjöhet szóba.11

4.1. aldine "tavasz"(?) .

(4.1PI) al-di-NI-i-e dat.? KUKN 38:29

4.2. a{lsuine "nagy"(4.2de~al-sú-(ú-i-)NI abs. KUKN 36:3 passim(4.2plej al-sú-(ú-i-)NI-e, a-la-sú-i-NI-e abs. KUKN56:19, 90:5, 144:6', 172c:12, DINyOL, JKF 11,1989:138,5.sor

4.3.1. kurebane"ország"(4.3.1d~ kure-ba-a-NIabs. KUKN 148:11, 25(4.3.1p1ene.1)kure-ba-NI-eabs. KUKN 56:8,9(4.3.1P1cne.2)kure-ba-a-NI-iabs. KUKN 148:15(4.3.1plene.3)kUfe-ba-a-NI-i-edat. KUKN 75:21

.1-....;.\.

12

4.3.2. KUR "ország"

(4.3.2de~KUR-NI abs. KUKN 39a:3, 48:3a, b(4.3.2P1enjKUR-NI-e abs. KUKN 39a:3, p2, 56:3a, b

4.4. inaine "isten(i)ség, isteni"(?)

(4.4de~ i-na-(a-)i-NI abs.? KUKN 56:27,60:13, 74:22',118: 18

(4.4P1ene.1)i-na-i-NI-e abs.? KUKN 80:15.(4.4P1ene.2)i-na-a-i-NI-i abs.? KUKN 101b:43

4.5. sersine "karám, istátló,,12

(4.5P1j se-er-si-NI-e abs. KUKN 80:2

4.6.1. ~uine + dativus

(4.6.1 de~ miS-pu-ú-i-NI_edat. KUKN 20a: 18, 38a: 18(4.6;lP!j '\S-pu-ú-i-NI-i-edat. KUKN 141b:2

,

4.6.2. "Tspuine + adjectivsufflXUm

(4.6.2~ miS-pu-ú-i-NI-!JiKUKN 30:5, 101a:28, 129:9,145a:3', 158:2, DONBAZ I WILHELM,.SCCNH 8,1996:269 ff. 7.sor

(4.6.2P1j miS-pu-ú-(i-)NI-e_!JiKUKN 118:6passim

4.6.3. ~uine + ergativus

(4.6.3de~miS-pu-ú-i-NI-se KUKN 18:1 passim(4.6.3P1j miS-pu-ú-i-NI-i_se KUKN 16

5. -/re/, -/ri!RI (Nr. 86, 36)

A RIjel szintén polifónikus jel az lIfaI1Uiékí$;ban is. Olvasatáként

11Iri!, /re/, sot a /sarsl is szóba jöhet. A rendelkezésünkre álló szövegek-ben néhány szó esetében bukkan fel a kétféle írásmód, de fontos lehet aRIjel kiejtése a Sardure személynév esetében is. .

5.1. 'are"magtár"(5.1Plene) 'a-a-RI-e ilbs. KuKN 139:3

5.2. pare "valameddig" (praepositio)(5.2de) pa-RI KUKN 76:5, 6, 79b:4, 148: 16a, b .

, (5.2Plen)pa-(a-)RI-e KUKN 56:11, 75:25, 76:7 LI,'

5.3.patare"város,település","

(5.3def)pa-a-ta-RI abs. KUKN 82:11, 90:1(5.3ple")pa-a-ta-RI-e abs. KUKN 76:12

5.4. ~sure "fegyver'; "

(5.4ple") sú-RI-e abs. KUKN 56:2, 148:9

5.5.'~zare "gyümölcsöskert""(5.5de) ~za-(a-}RI abS.KUKN 20a:13, 38:28, 38a:3(5.5plen) ~za-a-RI-e abs. KUKN 82:13, BELL! IDINyOL,JKF 8, 1980::t67 ff. 3.sor

5.6. IDSardure + adjectivsuffixum

(5.6de) IDsars-du-RI-lJi KUKN 30:2,27 passim

(5 .6plen)IDsars-du-RI-e-lJi KUKN 30: 18 pass im

6. -Isel,-/sil~ SI (Nr.ll2, 48) ,), 'Ezzel a hangsorrál szintén az uranui (és a hurri) suffixumláncban

találkozunk. Az -usse, -ussi rag jelentése a hurri nyelvben a hozzáillo-ség, hozzátartozóság kifejezésére használatos.13Ennek a ragnak azuranui megfeleloje (a fentebbemlítetturanui orthográfiaiszabály miatt,

'1::4.)'~ -usi/e s~um. ' " "

l'JJ.. :o<1:.~U.'

I ,", '

6.1. aluse "kormányzó" :

(6.1de) a-lu-(ú-)SI abs~'KUKN 30:4, 19passim(6.1p1en)a-lu-(ú-)SI-e KUKN 56:21, 101a:31, 132:13

14

6.2. aSi!Juse (bizonytalan jelentésu szó;:\r~tannlyen épület)(6.2ple") a-si-lJu-ú-SI-e abs. KUK.N'108' .,,'

6.3. inuse "ilyen, olyan"(6.3PI) i-nu-SI-i-niabs.suff.3.sg.? KUKN80:3

instr.-dimensionalis?

6.4. Dapuluse "sztélé, felirat"

(6.4def) Dapu-lu-(ú-)SI abs.:KVJ<N 39a:4 passim(6.4~1) napu-lu-SI-e abs. t.W<N 130:5,132:3, 172c:7. . . . .

6.5. suse "szent~ly, toronytemplom"(6.Sde) su-SI abs. KUKN 20:6, ~~:2, 90:9, 91:3(6.SPI) su-SI-e abs. KUKN 88:4, 89:4, 90:3, 172b:4

7. A -1Sel,-lSiIhangsorpár bizonyos értelemben eltéro az eddigihangpároktól..Azért eltéro,mert az urmtuiírásbeliségbenúgy tunik,szigorú éIgel-hangsor-azonosság érvényesül ebben az esetben: A mezo-potámiai éIgelkészlet SEjelének (Nr,367, 124) olvasata minden esetben/~e/, a SI jelnek (Nr.449, 151) pedig (úgy tunik) lSiI. Az adott eV-jel és;.,'criptioplene.,je közötti anomáliákra azonban itt is érdemes felfigyelni.Ebben az esetben is tovább árnyalja a képet az, hogy a -se nemcsak egyönmagában értelem nélküli hangsor, hanem a (hurri-)urmtui nyelvbensuffixumként,az absztraktkifejezésekképzéséreis szolgál.14 "

n'

7.1. alsuise "nagyság"(7.1.1de~al-su-i-SE abs. KUKN 141:6(7.1.1P1en)al-su-i-SE-e abs. KUKN 119:7,120:7,121:7(7.1.2de~al-su-i-SI-e dat. KUKN 38:12(7.1.3de~ al-su-(i-)SI-ni instr.-dimensionalis KUKN60:4 passim(7.1,3plen) al-su-(ú-i-)SI-i-ni instr.-dimensionalisKUKN 56:17passim

..

15

7.2. bauSe "szó, dolog"(7.2.1plenjba-ú-SI-i-e datJ KUKN 122:5. . .,.(7.2.2deC) ba-a;.ú-SI-ni instr.-dimensionalis KUKN148:5

7.3. daJe "fény,világosság"i .

(7.3p1ej da-SI-i-e dat. KUKN 38:15

7.4.uSmaJe"hatalom" .

(7A.1plenjuS-ma-SI-i-edat. KUKN 38:17(7A.2de~us-ma-SI-ni instr.-dimensionalis KUKN 25passim(7A.2P,enj us-ma-(a-)SI-i-ni . instr.-dimensionálisKUKN 127:l.passim ' ' ,

8. Az adatok áttekintése után az alábbi következtetéseket lehet le-vonm:

8.1.1. A polifón, vagy legalábbis Ce, Ci jelek szóvégi vokalizációja

a scriptio plene használatának tükrében a legtöbb esetben lo..Cel: ufdeill. ufdé(1.1), ar!Je ill. arfJé(2.1), kamnafJé(2.2),panitfJe (2.3), sulJe ill.sufJé (2A), pile ill. pilé (3.1), 'aré (5.1), pare ill. paré (5.2), patare ill.

pataré (5.3), suré (5A), zare ill. zaré (5.5) és a személynevek közülSardure ill. Sarduré(5.6)..'

8.1.2. 1°-Cel vokalizáció figyelheto meg a NI jel esetében is. p0absolutivusban álló névszók esetében egyértelmuen megfigyelheto ez atendencia, ugyanakkor bár kevés számban, de itt akadnak kivételek:alsuine ill. alsJné(4.2), ebane (4.3.1de~ill. ebané(4.3.1p1ene.1)(de: ebanl

[4.3.1P1eDe.2]egyetlen esetben), KUR-ne ill. KUR-né (4.3.2), inaine ill.inainé (4Adef,4Aplene.1)(de: inainl[4Aplene.2] szintén egy esetben, meg-lehetoseIi bizonytalan szövegkömyezettel), sersiné (4.5). ISpuine=!Ji ill.

ISpuin€=!Ji (4.6.2), ISpuine=siJ (4.6.3de~, de: ISpuinI=siJ szintén egyesetben. (4.6.3P1~ .

Ez a vokalizációcsak akkor lehetséges,hogy ha feltess* hogy azurartui írásbeliségbenem az a Bogazköy-i és Mittanni-beli kancelláriai

16

hagyomány "öröklodött" át,16amelyik a Inel hangsort a NE jellel Ílja le,hanem a NI jelnek van egy Ine-j olvasata. .

8.1.3. Ugyancsak IO.Cel vokalizáció figyelheto meg a SI jel eseté-ben is: a/use ill. alusé(6.1), aJi!Jusé(6.2), pu/use ill. pu/usé(6.4), suseill. susé(6.5). Egyetlen kivételünk van ebben az esetben is, a megleheto-sen bizonytalan jelentésu és bizonytalan szövegkörnyezetben jelentkezoinusI=no. (6.3p1ene- A rag talán instrumenta/is-dimensiona/is?)

8.2. lo..Cil vokalizáció csak egyetlen esetben bukkan fel kizárólago-san, {fa/di isten nevénél. (legegyértelmubben 1.2.2-3)

8.3. Fentebb azonban, az 1. pontban említettük, hogy az istennévesetében elofordulnak bizonyos "anomáliák", bizonyos részes- ill. bu-tokviszonyt kifejezo ragok esetében. Ha megnézzük, hogy milyen szö-vegkörnyezetben fordulnak elo az 1.2.1. pont hivatkozásai, azt látjuk,hogy azokban különféle ij"aldi isten tulajdonában levo, vagy neki szánt,szentelt épületekrol, esetleg tulajdonságokról, vagy áldozatokról esikszó. Ha nyelvtanilag tagolt átírásban akmjuk megadni az istennevet és arészes- ill. birtokviszonyt, a következo eredményre juthatunk:

(1.2.1 <lelj')

Ijaldi=e(1.2.1 plene.3')

ijaldi=e

[~ (1.2.1 deC.1'')

ij"aldi=(i)e]~ (1.2.1p1ene.3'')ij"aldi=ie

(1.2.1 pJeneA ~

ij"aldi=ei(1.2.1P1ene.5~

ij"aldi=ei

17

';" ~;.t 8.4. Ha a tábláiátból a (1.2.1def.1) és a (l.2;1PleneJ') átirást fogadjukel, anomáliák maradnak bizonyos szavak vokalizációjánál,mint például~rislJé(abs.) vs. uriS:!}l=e (dat.). (2.5p1ene.1_2)Ez a zavar azonban kiküsz-Öbölheto, ha a részesviszonyt az (1.2.1PleneJ"),illetve az ez alapjánPésZtulált (1.2.1 def:l") nyomán tagoljuk: uriSlJe=ie."'.lA Az =ie részesviszonyt további példákra is kiterjeszthetjük:aldine=ie (4.1), ebane=ie (4J.1P1eneJ), ISpuine=(i)e (4.6.1de) ill.ISpyine=ie (4.6.1p1enj.17Ezekben az esetekben ezzel k:iküszöböltük azt aproblémát, ami szerint ellentmondás lett volna a.Nl-jel IneJ olvasata és arögtön az ez után a je},\:\tát:1kövt?1k~zoI jel o}vasata között. (vö. 8.1.2)Így itt az I jel nem scriptioplene, lultÍema rés~srag elso hangja. ,

8.5. A SE ésa SI jelek esete külön fejezetet .érdemel. A többi Ce/Gi

jeltol eltéroen a két jel használata a dokumentumok alapján megleh~o-sen konzekvensnek tunik. Nem világos ugyanakkor, hogy a két jel pár-huzamos használata milyen hangtani törvényszeruséget szolgál; ha sZ(JI-

gál egyáltalán. Példáink absolutivusbanálló alakjai ,esetében egyértelmua helyzet: 41suiSe ill. alsuis€ (7.1.1). Gondok datiVus- és istrumentalis-dimensionalis-ragok esetében lépnek fel.

"~,,, 8.5.1.i}.részesyi&zony kifeje7!é~ körüli eltéro~IrS~ jelhasználat-tal és eltéroscriptio plene-vel kapcsolatos zavarok kiküszöbölhetok, haa fentebbi: példákra alkalmazott =ie ragot feltételezzük, valamint azt,hogy a SI jelnek az Uf8.1'!UÍakhasználták a /S~OIolvasatát: alsuise=(i)e

(7.1.2de), bauSe=ie (7.2.1P1~, daSe=ie (7Jple~, uSmaSe=ie (7.4.1P1enj.8.5.2. Komolyabb probléma merül fel az instr.-dimensionalis ese-

tén. Itt az elozoektol eltéro tendencia érvényesül, azaz scriptio pleneesetében kizárólag liI-vokalizáció (és SIjelhasználat) figyelheto meg. Aszakirodalom korábban kizárta egy =ini, =ino suffixum meglétét,'8 ígyaz liI hang nem lehet a rag elso hangja.Ez a jelenség annyira gyakori,hogy a scritio defecta esetében is kizárhatjuk a /Se201olvasatot:alsuisi=no ill. alsdSJ=no (7.1.3), bauSi=no (7.2.2de), uSmaSi=no ill.

uSmaSi=no (7.4.2). A jelenségre egyelore nem tudunk magyarázatottalálni, de feltuno, hogy a korábbi esetek közül is elofordulhat hasonlómódon viselkedo: inusi=no (6JPlene,vö. 8.1.3), vagy egyébként liI-

vokalizáció esetén: lftldi=no(1.2.2pl~. Talán egyfajta szógyölmyúlás-

ról vagy esetleg hangsú1yje1zésrollehet szó?

18

9. Összefoglalva a rendelkezésünkre álló anyagmennyiség alapjána következo szabályszeruségek állapíthatók meg:

i) A szóvégi -Ce, -Ci jelek kiejtése a vizsgálatba bevont névszókesetében kevés, bizonytalan hátteru kivételt leszánútva 1°-Cel.

ii) Kivétel ez alól.a vizsgált névszók esetében lftldi isten neve.iii) 10-Ce/-vokaljzáció áll fenn (szintén kevés, bizonytalan hátteru

kivételt nem számítva, és absolutivus esetén) a vizsgált névszóisufftxumok mindegyikében: -!Je,-t!Je,-s!Je,-ne, -use, -se.

iv) A részesviszonyt kifejezo rag: -e, -ie.v) -no insrumentali~:-dimensionalis rag elott aszóvégi le/-.

vokalizáció liI-re vált és l vagy megnyúlik.

Természetesen az uraI'tUiorthográfiának és a nyelv hangtani sza-bályainak összefiiggései még korántsem lezárt kutatási témák. AzlJraqu-kutatás épp azért kalandos vállalkozás, mert mindig számítanuhkkell arra, hogy egy, a vizsgálódásba bevont új szöveg, vagy valamilyenÚjszöveglelet többé vagy kevésbé módosíthatja korábbi következtetése-mket. Ezenkívül persze nem lehet elfeledkezni aITólsem, hogy a "rokontudományterület", a hurri nyelvészet eredményei is folyvást befolyásol-hatják az ókori kelet egyik méltatlanul bár, de kicsit háttérbe szorítottbirodalmáról szóló ismereteinket. Nemcsak a nyelvj ismereteinket, mertaz Uraqu-kutatás másik "íze'Laz, hogy muveloi még ,elmondbatják:Ilistoria est grammatica...i,~'S;

. .

.,-'f':

19

Jegyzetek

* Rövidítések:AMI = Archiiologische Mitteilungen aus IranAoF = Altorientalische ForschungenEinf. = I. WEGNER: Hurritisch. Eine Einfilhrung. Wiesbaden, 2000

HuU = I. M. DIAKONOFF:Hurrisch und Urartiiisch.München, 1971(MÜllchnerStudienzut Sprachwissenschaft.Beiheft 6)JKF = Anadolu Ara§tzrmalan. Jahrbuch filr KleinasiatischeForschungenKUKN = N. V. ARUTJUNJAN:Korpus urartskich klinoobraznychnadpisej. Erevan, 2001OLZ = Orientalische LiteraturzeitungSCCNH = Studies on the Civilization and Culture of Nuzi and theHurrians' '

SMEA =Studi Micenei ed Egeo-AnatoliciUPM = W. C. BENEDICf: Urartian Phonology and Morphology. Univ.

of Michigan, Ph.D, 1958ZA = Zeitschrift filr Assyriologie

1. Önálló' kötetként uraqui szótár mindezidáig még nem jelent meg. A

teljes urarpri szövégkorpuszt publikáló szövegkiadásoknak mindigvoltak azonban részletes szójegyzékeik, legutóbb: KUKN pp. 405-530. Hurri szótár több, mint két évtizede jelent meg (E. LAROCHE:Glossaire de la language hourrite. Paris, 1980), ez azonban az utób-bi évtizedek eredményei után frissítésre szorul.

2. Itt és a továbbiakban a zárójelben szereplo elso szám R. LABAT:Manuel d'épigraphie akkadienne. Paris, é.n. jelkatalógusára utal, adolt betus szám pedig GAÁLE.: Urarfui jellista (kéziratban) számo-zására.

3. A szavak jelentésének meghatározásában a továbbiakban -ahol más-ként nem jelezzük- N. V. ARUTJUNJANszójegyzékét követjük.(KUKN pp. 405-530)

4. Hurri -(lJ)!Je "Adjektivsuffix" , általános értelemben a "valamiheztartozóság", "hozzátartozóság" kifejezésére, pl.: lJurr=o=!Je "hurri",

20

lJatt=o=!Je "hettita", aSt=o=!J!Je"noi",.tur=o;=!J!Je!'férfi". (Einf. p.47 f.; HuU p. 70,rTab.11-2) :! '

~. Pl. LUGÁL "király,", LUGÁL-tu~.!Je "királyság" KUKN 174 A3:19

passim. A Mittanni..hurriban. ~ -:-t/Je,igenévképzoként viselkedik, pl.:

PaSs- "küld",paSs=i=tlJi "követ{=küldött)". (Einf. p; -52;HuU p. 70,Tab.1~ ,',;',

6. Utóbbi a hurri nyelvben valamilyen speciális kapcsolódási viszonytfejez ki, amiben a képzett szót jelzo dolog kimondottan ahhoz a fo-galomhoz kapcsolódik, amelybol aszó képzodött, pl.: alJri "tömjén",alJr=u=s!Je "tönijéntartó"'JtiY~ "sZÓ",tiv=u=s!Je "beszéd". (Einf. p.50; HuU p. 70, Tab. 15)Aképzo QraI1Uijelenlétére jó példa a 2.5. hi-vatkozás: ur- "tesz,készít'~;ur.:=i=s!Je "táTgy,dolog, eszköz".

7. L.: a Karahan-sztélék egy eddig ismeretlen kifejezése körül kirobbantvitát: AKarahan 2:6 és Katahan 8:2,23 sorokban (= KUKN20b:6)található NE-ri-bi szó olvasata A. M. DIN<;:OL/ E. KAVAKU'(JKFBeiheft 1:55) és N. ARUr~JAN szerint feribi, M. SALVINIszerintnerlbi. (SMEA 22, 19801179. Megjegyzendo azonban, hogy M.SALVINI a KUKN-ról írt 'recenziójábanminden egyéb megjegyzésnélkül a fe:rri-bi átírást közli: M. Salvini, SMEA 43,2001:246)

R.Hurri -nna, -n (Einf.p. 79 f.) > uraI1Ui-no enklitikus~bsolutiv-suffixumsg.3., ' ",'

9. 1.WEG~ER_ésmások szerint "Artikel": Einf. p. 53. Mások viszont, pl.G. WILHELMa "vonatkozórag" ("Relator") kifejezést használják. (1.pl. G. WILHELM:Suffixaufhahrne in Hurrian and Urartian =F. Plank(ed.): Double Case Agreement by Suffixaúfnahme. New York / Ox-ford, 1995pp. 113-135) "

10. I. WEGNER szerint "Lokativ-Instrumental (Ablativus-Instrumental)"

&inf. p. 57). ,A hurrinyelvben ez a rag csakugyan kifejezhet,instrumentalist (",mivel?"), vagy ablativust ("honnan?"). Ugyanakkora hurri-hettita bilingvis,tanulmányozása során kiderült, hogy egy bi-zonyos ne/i rag directivlJ$i (hova?") vagy akár locati~s~ '("hol?")szerepet is elláthat'E.NW" a bilingvis elso teljes feldolgoiója szerintaz "Artikel"-nek(op. ~it,)1.enne egy hely- és / vagyiiányhatározóifunkciója: Das Húrritische~"~ine a/torientalische Sprache in neuemLicht. Mainz / Stuttgart, 1988 p. 31 f., ill. uo: Der hurritische

21

Absolutiv als Ortskasus. Zur Syntax der hurritisch-hethitischenBilingue aus ljattuSa = H. ütten et al. (Hrsg.): Sedat Afp'aArmaghan. Festschrift fUr Sedat Afp. .Hittite and Other Anatolianand Near Eastern Studies in Honour of Sedat Afp. Ankara, 1992 pp.391-400. Mások viszont az újonnan kimutatott funkciókat nem az"Artikel"-hez I vonatkozóraghoz kötik, hanem az eddiginstrumentalis-ablativusnak nevezett .raghoz .(aminek nyelvtörténetiszempontból ugyan~kkor persze lehetett valami köze.a vonatkozó-raghoz, valamilyen általános "viszony,esetet" kifejezv:e), és tágabb je-lentéstartományt feltéte1eznek: a hurri.nyelyben .~flstritmentalisJabla-tivus és directivus-jelentést, ami azonban az'uraJ1Uiban csupáninstrumentalisra korlátozódott. (M. GIORGERI:Di~ hupjtischeKasusendungen = SCCNH 10, 1999:273""256;G. WILlfELM~ZA 83,1993:105ff.; AoF 24, 1997:284~ A ~'ne!i-végzodésproblém~jamégmindig a hurri nyelvészet nyitott kérdése. (1.M. GIORGIERI,op. cit.243 ff.)

ll. Pl. MaSria=nni "Egyiptom",. mqria=nni "harci kocsizó",

fandari=nni "szakács", tabiri=nni "kovács". A hurri -nni suffixumkiterjedt használatára 1.'Einf. p. 49

12. M. SALVINI szerint = V. Haas (Hrsg.): Das Reich Urartu. EinaltorientalischerStaat In 1. Jahrtausend v. Chr. Konstanz, 1986 p.35 ff.

13. I. WEGNERnélmint -(u)zzi: pl. asti "asszony", aSt=uzzi (egy noi ruhamegnevezése)' (Einf. p. 49 f.; HuU p. 70, Tab. 14)

14. Pl. aSti "asszony", aSt=a=sse "noiesség". A hurri -sse rag szélesköruhasználatára 1.Einf. p. 48 ff.

15. M. SALVINI,Orientalia 60,1991:344-346; SMEA 43,2001:243 f.16. A szakirodalomban I. M. DIAKONOFFvallotta azt a nézetet, ami

szerint az uraJ1Uiírásbeliség egy, a Mittanni-beli orthográfiai Öröksé-

get megorzo hurri írnokiskola muve lenne. (HuU p. 33, majd újab-ban: AMI 22, 1989:78-79) Ellentétes nézetet fogalmazott meg W. C.BENEDICT(upM p. 11), majd M.. SALVINI(OLZ 71, 1976:29). Alegkorábbi, I. Sarduri által íratott szikiafeliratok jel-' és ~iPkészlet-ének vizsgálata alapján G. WILHELMazt állapítottá rp.eg,'hogy a leg-elso feliratok írója a n. ASsur-nasir-apli asszírkirá1y ~.~.' 8'83-859)

22

korabeli írnoki tradíciót jeleníte.~. meg Ura$ban: G. WILHELM:Urartu als Region der KeilschriftkuItll = V. Haas (Hrsg.): Das ReichUrartu. Ein altorientalischer Staat in 1. Jahrtausend v. Chr.

.h :..',;t

Konstanz,1986pp.95-113 . ,17.1. M. DIAKONOFFszerint az urart. dativus-rag: -U)o(HuU p. 95, Tab.

3). Talán felállítható egy hurri-uraJ1Uinyel~~ szabályszerus~g, amikét pilléren nyugszik: Egyrészt a hurr. lvi> urart. I*j/, vö. hurr. -va.>urart. - *)lo dativus (HuU p. 93, 95, Tab. 2, 3;Elnf. p. 57) illetvé'anem-indikatív igemódok esetén megfigyelt hurr. -eva.> urart. ""~~J.

(HuUp. 130, 135, Tab. 8; Einf. p. 93 (a.Másrészt ezek a példák~.:ki~'i;gészülve továbbiakkal, azt jelzik, hQgy legalábbis a Mittanni-b~li.éf3'

,a Bogazköy-i hurri dialektushoz képest,p;UrartW szóvégek zártáb~~Jválnak: hurr. -da> urart. -do directivus (HuD p. 93, 95, Tab. 2; ~;,Einf. p.' 57), a feritebb em1ített absolutiv-sufflxum: hurr. -nna > urart.-nt:7,hurr. atta> urart. ato"atya", hurr. savala > urart. saval(7~'év,""hurr. taie > urart. taSo"adomány, ajándékll, hurr. pala> urart. pile"csatorna" (HuD p, 76 f., vö. p. 56 is) ,

18. Legalábbis mint .egy i <' speciális , melléknévképzot(,,zugehörigkeitsuffix"): G. -WILHELM: Zur urartaischenNominalflexion=ZA 66, 1976:105-119. .1

,>'. (~.

23

RezüméI ...1:-

iv).j" .

.,

The Pronunciation of Final-Ce, -Ci-signs in the Urartian'.,}

There are lots of ev -signs in the Urartian clUleiform texts, whichhave two possible pronlUlciationsofthe last vowe1: -Ce or -Ci. The useof the scriptio plene would help to decide the right pronlUlciation but inthis case the repeated vowel sign often does not fit in aith the vowe1 ofthe prior stayed sign, thus the pronlUlciation becomes lUlCertain. We...have colIected in this study words of the Urartian texts dated the time o~~two Urartian kings, ISpuini and Minua, which are written at least oncelMths~M~~ . .

To surnrnarize our investigation, the next phenomena could beobserved:

i)

v)

ii)

The pronlUlciation of the final -Ce, -Ci-:signs is;O-Cel: ufde vs. ufde (1.1), arlJe vs. arlJe (2.1),

kamnalJe (2.2), panitlJe (203), sulJe vs. sulJ~ (2.4), pilevs. pile (3.1), 'are (5.1), pare vs. pare (5.2),patare vs.patare(5.3), sure(5.4), zare vs. zare(5.5), Sardure vs.Sardure(5.6); aZsuinevs. alsuine(4.2), ebane (4J.1de~vs. ebane (4J.1p1ene.1),KUR-ne vs. KUR-ne (403.2),inaine vs. inaine (4.4def, 4.4Plene.1), sersine (4.5),

ISpuine=!Ji vs. ISpuiné=!Ji (4.6.2), ISpuine=so(4.6Jde~;aluse vs. aluse (6.1), aSilJuse (6.2), puluse vs. puluse(6.4), suse vs. suse (6.5). There are any exceptions,

ebani (4.3.1plene.2), inaini (4.4p1ene.2), ISpuini=so

(4.6.3P1enj,inusi=no( 6JP'jThe pronlUlciation of the name of god .fIaldi is

;O-Ci!(1.2.2-3)As the exarnples show above, alI of the

investigated nominal suffixes have fO-CeI-pronlUlciation (at least, if they stay in absolutive case):-!Je,-t!Je,-slJe, -ne, -use, -se.

iii)

24

The suffixes of the dative case are -e, -ie:

.fIaldi=(iJe (1.2.1def.1") vs. ijaldi=ie (1.2.1 plene.3"),uriS!Je=ie (2.5p1ene.1_2),aldine=ie (4.1). ~bane=ie(4.3.1pleneJ), ISpuine=(i)e vs. Ispuine=ie (4.6.1),alsuiSe=(iJe (7.1.2~, bauSe=ie (7.2.1Plenj, daSe=ie(7.3P1j, uSmaSe=ie (7.4.1p1enj.The last four exarnplessuggest that the sign SI has got a reading lse2r:!in theUrartian.

Jn the case of instr.-dimansionalis, we findother liI-pronlUlciation. This phenomenon is suchfi'equent that we can c10se the reading lse2r:!in the caseof scriptio defecta: alsdsi=no vs. alsuisi=no (7.1.3),

bauSi=no (7.2.2de~, uSmaSi=novs. uSmaSi=no (7.4.2).There are similar phenomena in the above mentionedexamples: inusi=no (6.3p1enj,flaldi=no (1.2.2p1j. Itseerns that the final lel becomes liI and I or longer inthe case of instr.-dimensiona/is.

25