Upload
others
View
3
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
1
Folyóirat az antik kultúrákról
ÓKORTartalom
Megjelenik negyedévente
SZERKESZTŐBIZOTTSÁG
Ferenczi AttilaGabler DénesKalla Gábor
Kárpáti AndrásKendeffy GáborNémeth György
SZERKESZTŐSÉG
Böröczki TamásTamás ÁbelVámos PéterVér Ádám
OLVASÓSZERKESZTŐ
Götz Andrea
A SZERKESZTŐSÉG CÍME
1088 Budapest, Szentkirályi u. 16.Tel.: 486-1527
e-mail: [email protected]
MEGRENDELHETŐ A SZERKESZTŐSÉG CÍMÉN
VAGY AZ INTERNETEN: www.ookor.hu/megrendeles.html
Egy szám ára 1600 Ft,az éves előfizetés ára
2011-ben 4000 Ft
Kiadjaa Gondolat Kiadó
1088 Budapest, Szentkirályi u. 16.Tel./fax: 486-1527, 486-1528
e-mail: [email protected]
Tördelő Lipót Éva
A nyomtatás és a kötészet készülta MESTERPRINT Kft.-ben
Felelős vezető Szita Lajos ügyvezető igazgató
ISSN 1589-2700
A lap megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap
támogatta
Tanulmányok
Vér Ádám „Sok mágnását karddal ölte le Asszíriában” 3 Assur-ah-iddina utolsó évei
Spät Eszter Egy gnosztikus mítosz a modern Közel-Keleten 14 A jezidi „korsó gyermeke” és Séth
Németh Attila Cicero és az epikureus teológia 25
Buzási Gábor Iulianus császár naphimnusza és a karácsony eredete 32
Régészet
Fábián Zoltán Imre Egyetlen barátok az óbirodalmi Thébában 43 A thébai el-Hoha domb déli lejtőjének feltárása Nefermenu TT 184 számú sziklasírjának körzetében (2010)
Budai Balogh Tibor ROMA 64 Egy késő római téglagraffito értelmezési lehetőségei
Múzeum
Böhler Nóra Daktyliothékák 70
A címlapon: Áldozatvivők. Thébai sírkápolnából előkerült festménytöredékek
rekonstrukciója. El-Hoha domb, 18. dinasztia (Fábián Zoltán fényképeinek felhasználásával, grafika: Fa Marianna)
A címlap belső oldalán: Assur-ah-iddina asszír király előtt Abdi-Milkutti, Szidón legyőzött királya
és Usanahuru, az egyiptomi kúsita fáraó trónörököse térdel. A törökországi Zincirliben (az ókori Szam'al) talált sztélé. Berlin,
Vorderasiatisches Museum (Niederreiter Zoltán felvétele) – lásd a cikket a 3. oldalon
A hátsó borító belső oldalán:Daktyliothéka részlete. Szépművészeti Múzeum
(Mátyus László felvétele) – lásd a cikket a 70. oldalon
Okor_2011_2.indd 1Okor_2011_2.indd 1 2011.07.06. 12:24:312011.07.06. 12:24:31
Nagy örömmel tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy 2011-ben az idén tizedik évfolyamába lépő Ókor folyóirat nyerte el a Magyar Ókortudományi Társaság egyik legrangosabb kitüntetését, a Marót Károly díjat. Egy ilyen díj a dolog termé-szetéből következően nem csupán az eddigiek elismerését jelenti, hanem újabb komoly elvárásokat is támaszt a díja-zottal szemben. Egyéb kommentár nélkül e helyütt csak annyit szeretnénk elmondani, hogy az Ókor szerkesztősége a továbbiakban is azon fog dolgozni, hogy megfeleljen ezeknek az – alapvetően és leginkább az ókori kultúrákat és az azok iránt érdeklődő olvasókat figyelembe vevő – elvárásoknak. Köszönet illeti továbbá az Ókor valamennyi szerző-jét és olvasóját, valamint kiadóját és a Nemzeti Kulturális Alapot – tehát mindazokat a személyeket és intézményeket, akik és amelyek lehetővé teszik a lap létezését.
Az alábbiakban Török László akadémikusnak, az Ókortudományi Társaság főtitkárának a laudációja olvasható, mely 2011. május 20-án hangzott el a társaság ülésén.
A szerkesztőség
Az Ókortudományi Társaság a Marót Károly díjat 2011-ben az Ókor című folyóiratnak ítélte oda. A fo-lyóiratot tíz évvel ezelőtt lelkes fiatal ókorkutatók és – akkor még – leendő ókorkutatók egy kis csoportja alapította, és jelenteti meg folyamatosan azóta is, intézményes háttér és hivatalos szponzor hiányában a megjelentetés költségeit nagy elszántsággal és a jó ügyeket misztikus módon megillető jó szerencsé-vel évről évre, számról számra szedve össze. A folyóirat annak idején értékrendjét a következőképpen írta körül: „Az Ókor című folyóirat azért jött létre, hogy hozzájáruljon az antik örökség jelentésének és jelentőségének újrafogalmazásához. Miért van erre szükség? Azért, mert az európai kultúra hagyomá-nyosan – amint ezt politikai szempontból az új európai alkotmányos szerződés preambuluma is kife-jezésre juttatja – az antik görög-római kultúrához kapcsolja a saját eredetét. Nem pusztán önmagában vett érdekessége folytán érdemes tehát az antikvitással foglalkozni, hanem azért is, mert ennek révén az európai kultúra gyökereire nyílhat rálátásunk.” Amikor pedig a szerkesztők a folyóiratnak a magyar ókorkutatásban és tágabban a közművelődésben való feladatait jelölték meg, akkor többek között Ke-rényi Károly, Brelich Angelo, Szilágyi János György, Németh László vagy Szerb Antal munkásságára hivatkoztak, vagyis a magyar ókortudomány és az ókortudomány és a szellemi élet más szférái közötti kapcsolat legjobb hagyományaihoz kívántak kapcsolódni.
Az antik kultúra egészének bemutatására törekedvén, a folyóirat rendszeresen közöl tanulmányokat az egyetemes ókori történeti, régészeti, művészettörténeti, irodalomtudományi, vallástörténeti, gazda-ságtörténeti kutatás állásáról, s publikálja antik irodalmi művek új fordítását. A nagy körültekintéssel és a nemzetközi kutatás aktuális módszereinek, eredményeinek és társadalmi szerepének naprakész isme-retével összeállított tematikus számok az olvasót szellemi nyitottságra tanítják, vagy éppen megerősítik az ókortudomány értelmének abban a felfogásában, amelynek elsajátítására Kerényi és utódai műve ösztönözte. Az idők folyamán egyre több olyan cikk jelent meg a folyóirat lapjain, mely szerzőjének új, önálló kutatási eredményeit publikálja: oly sok példát mondhatnék minden tekintetben fontos tudo-mányos tanulmányok Ókor-beli első közlésére, hogy a felsorolástól el kell tekintenem. Mára a szerzők között, egy-egy jeles külföldi szakember mellett, a hazai ókorkutatás minden ma élő nemzedékének képviselőit megtaláljuk. Függetlenül műfaji sajátosságaitól, melyek a tájékoztatás és a közhasznúság követelményeiből következnek, a szakember hasonló elvárással forgathatja az Ókort, mint a hazai ókortudomány bármely akadémiai vagy egyetemi, magyar vagy idegen nyelvű szakfolyóiratát. A szak-mai igényességnek ez az erénye minden elismerést megérdemel, de a folyóirat legfőbb értéke mégis abban van, hogy az érdeklődő nagyközönség, a középiskolai fiatalság, az egyetemi hallgatók és a „hi-vatásos” ókorkutatás magyar és nemzetközi világa között a lehető legmagasabb színvonalon épít és tart fenn kapcsolatot. E szerep vállalásával az Ókor egy olyan feladatot teljesít, mely az Ókortudományi Társaság alapszabályában is nagy súllyal szerepel. Elismerésünket fejezi ki a gesztus, hogy a folyóirat-nak az ókortudomány számára fontosnak bizonyuló kiváló munkák jutalmazására alapított díjat ítéljük oda: nem is annyira jutalomként, mint inkább adósságtörlesztésként.
Dr. Török Lászlóakadémikus, a Magyar Ókortudományi Társaság főtitkára
Okor_2011_2.indd 2Okor_2011_2.indd 2 2011.07.06. 12:24:352011.07.06. 12:24:35