Tartalomjegyzék

1. Bevezetés ............................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik.

2. Szakirodalmi áttekintés ........................................................................................ 4

2.1. Az alvás élettana .............................................................................................. 4

2.2. Az alvás zavarai és diagnosztikájuk ................................................................. 5

2.2.1. Alvászavarok .......................................................................................... 5

2.2.2. Alvás diagnosztika .................................................................................. 6

2.3. A leggyakoribb légzészavarok csecsemő és gyermekkorban .......................... 8

2.3.1. Felső légúti geometria ............................................................................ 8

2.3.2. Alvási apnoe szindróma ......................................................................... 8

2.3.3. ALTE (Apparent Life Threatening Event) ........................................... 10

2.3.4. SIDS (Sudden Infant Death Syndrome) ............................................... 11

2.4. Csecsemő és gyermek újraélesztése ............................................................. 16

3. Saját vizsgálat .................................................................................................... 21

3.1. Vizsgálat célja .............................................................................................. 21

3.2. Anyag és Módszer ........................................................................................ 21

3.3. Eredmények bemutatása ...........................2Hiba! A könyvjelző nem létezik.

3.4. Eredmények értékelése .............................Hiba! A könyvjelző nem létezik.1

Irodalomjegyzék

Mellékletek

2

“Mikor pedig felkeltem, hogy megszoptassam az én gyermekem, ímé megholt”

(Biblia, Királyok Könyve)

1.Bevezetés

Az emberek életében, a legnagyobb fájdalmat az okozza, mikor valamely

szerettüket elveszítik. A szülőknek a legnehezebb, mikor gyermeküket túlélik,

amikor gyermekük meghal. Ezek közül a legszomorúbb, mikor este ágyba teszik a

gyermeket, reggel pedig már nem ébred fel, nem látják fejlődését, első lépéseit, nem

hallják első szavait, ez a bölcsőhalál, melyet bizonyítani még nem tudtak, hogy mi a

legbefolyásolóbb tényezője, de ami okozhatja az alvási apnoe. Az alvási apnoe

felismerhető betegség, kezelhető, ha időben észreveszik, megmenthető lehetne

minden gyermek, aki ebben veszti életét. Légzésük figyelhető, légzés figyelővel,

mely jelzi, ha a gyermek nem vesz levegőt éjszaka, vagy akár nappal. Úgy

gondolom, hogy a védőnő az a szakember, aki leggyakrabban találkozik a

gyermekkel és szüleivel. Fontosnak tartom, hogy legyen azon személyek között,

akik felismerik a betegség jeleit a gyermeken, és hogy az esetlegesen felmerülő

szövődményeket felvilágosítással el tudják kerülni, hiszen minden élet fontos.

A bölcsőhalál azon témák közé tartozik, melyről az anyák egymás közt mindig

beszélnek. Védőnői előadásokon gyakran kérnek felvilágosítást róla.

Munkámban az alábbi célkitűzéseket fogalmaztam meg:

- Célom vizsgálni a gyermekkori éjszakai apnoe szindróma gyakoriságát;

- Célom feltárni a lehetséges rizikótényezőket;

- Fel kívánom mérni a szülők reakcióit apnoe észlelésekor;

- Célom vizsgálni az előfordulási és családszerkezet közötti

összefüggést.

Célkitűzéseimet az alábbi hipotézisek bizonyításával kívánom elérni:

- Feltételezem, hogy az alvási apnoe szindróma gyakoribb kettő vagy

több gyermekes családoknál, mint egy gyermek esetén;

- Feltételezem, hogy a szülők többsége nem tudja, mit kell tenni, ha

gyermekénél légzésleállás következik be;

3

- Feltételezem, hogy téli időszakban gyakrabban jelentkezik az alvási

apnoe mint más évszakokban

- Feltételezem, hogy az alvási apnoe szindróma előfordulásában családi

halmozódás gyakori jelenség

- Feltételezem, hogy a légzésfigyelő – alarm – készülék jelentős

segítséget nyújt a diagnosztikában, ennek ellenére a szülők nagy része

nincs tisztában az eszköz használatának lényegével.

4

2. Szakirodalmi áttekintés

2.1 Az alvás élettana

Az alvás fontos életfolyamat, hiszen a szervezet regenerálódik. A különböző

életkorokban változó a szükséges alvás ideje. Újszülötteknél kb. 16-18 óra,

csecsemőknél 14-16 óra, kisgyermekeknél 10-12 óra, fiatal felnőttkorban 8-10 óra,

felnőttkorban 8 óra, idős embereknél 6-8 óra.

Az alfa- hullámok deszinkronizációs változásait az alvás-ébrenlét állapotának

változásával hozzuk kapcsolatba. Az ébrenlét és az alvás során regisztrálható EEG

változások nyomán az alvás mélységét és fázisait ismerhetjük meg.

Az elalvás után mély, kb. 120 percig tartó mély alvás következik. Majd az alvás

mélysége fokozatosan csökken, így újabb szakaszokat különböztetünk meg.

Az egyik szakasz, a gyors szemmozgásokkal kísért REM-alvás (Rapid Eye

Movement). Itt az ébresztés kis ingerekkel elérhető.

A másik szakasz gyors szemmozgások nélküli NREM (Non Rapid Eye Movement),

ez egy nyugodt, mély alvás, ébresztés erősebb ingerrel érhető el.

A fiziológiás alvásban történik meg az elhasznált energiaforrások pótlása. Az alvás

szükséglet a fejlődés kezdeti szakaszában nagyobb, mint később, felnőtt korban.

A fiziológiai alvásnak négy fázisa van:

- előkészítő fázis;

- szendergési fázis;

- közepes mélységű alvás;

- mély alvás fázisa

(Ormai, 1996)

5

2.2Az alvás zavarai és diagnosztikájuk:

2.2.1 Alvászavarok

„ Az alvás a szervezet fiziológiai szükséglete. Ennek hiánya vagy tökéletlensége

idegrendszeri, valamint másodlagosan szomatikus elváltozásokat

okozhat.”(Ormai,1996,307. old. )

Alvászavarokkal gyakran találkozhatunk csecsemő, kisdedkorban,

iskoláskorúaknál, serdülőknél. A 18 éves korig 20-30%-ban fordul elő valamilyen

alvással kapcsolatos probléma. A szülők a gyermek panaszaival gyermekgyógyászt,

neurológust, fül-orr-gégészt, pszichológust keresnek fel. Fontos hogy ezen

szakemberek megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek a gyermekkori

alvászavarokról. A teljes kivizsgálása, és a diagnózis felalítása team- munkát

igényel. Az alvás medicina még fiatalnak számító ág az orvostudományban, 50

éves.

Gyermekeknél az alvással kapcsolatos tünetek, panaszok ismeretében kategóriákat

használnak:

Elalvási zavarok

Átalvási zavarok-éjszakai felébredések

Parasomniák

Alvásfüggő légzészavarok

Elalvási zavarok:

„Elalvási zavarról akkor beszélünk, ha a csecsemő, kisded önmagától, egyedül nem

tud, illetve az idősebb kisgyermek nem akar elaludni.„

(www.medlist.com)

Átalvási zavarok, éjszakai ébredések:

Minden csecsemő éjszakánként 4-6 szor felébred, a REM fázis után, az új

alvásciklus kezdetekor. Ezek a felébredések nem tudatosak, a csecsemő hamar

vissza is alszik.

Parasomniák

Ebbe a csoportba azokat az alvás zavarokat soroljuk, melyek alatt nem kívánatos

motoros és vegetatív tünetek vannak.

6

Alvásfüggő légzészavarok

Congenitalis hypoventilatio szindróma

OSAS - obstructiv alvási apnoe szindróma

Csecsemőkori alvási apnoe

Hirtelen csecsemőhalál szindróma, Sudden Infant Death Syndrome

(SIDS)

(www.medlist.com)

2.2.2. Alvás diagnosztika

A Chicagói Egyetemen indult el a modern alváskutatás, a század közepén. A

szemmozgásokat regisztrálták alvás közben, és így megkülönböztették a gyors

szemmozgás fázisát a non-REM-től. A 60-as évek közepén a gyermekkori

alváskutatásban is alkalmazták a felnőttkori eredményeket. Alváskutató

laboratóriumok és alvásklinikák kezdtek működni világszerte a 80-as években.

Alvászavarok a férfiaknál 30-40%ban fordul elő, következménye terápia rezisztens

hipertónia, sokszorosára növeli a cardio, és cerebrovascularis halálozás esélyeit, és a

vezetés közbeni elalvás esélyét, mely rengeteg balesetet okoz.

Gyermekkorban akadályozzák a fejlődést mivel megszakítják az alvást. „Az éjszaka

erősen horkoló, kínlódva légző, időnként sok másodpercig erőltetetten belélegezni

akaró, de hatékony légzés nélküli gyermek olyan ijesztő élmény, mely az egész

családot álmatlanná teszi.”(Szántó, Kemény, Fekete 1998, 74.old. )Se a szülő se a

gyermek nem tud így aludni, a gyermek nem tud, a szülő pedig fél.(Szántó,

Kemény, Fekete 1998)

Az alvást poliszomnográfiával végzik. Alvás alatt figyelik a szemmozgást, az

izomaktivitást, szívműködést, a bőrellenállást, a légzést, a keringést, a testhelyzetet,

a mozgást, és a magatartást. Ez a módszer alkalmas az alvás alatt létrejövő apnoék,

keringés és mozgásváltozások és az alvásszerkezet jellemzőinek kimutatására.

A diagnózis felalításában segítséget nyújtanak az orvosnak a kérdőívek és az

alvásnaplók. (Szirmai Imre, 2006)

7

2. ábra. Poliszomnográfiás felvétel részlete. 3. ábra.Poliszomnográfiás vizsgálat

A poliszomnográfiás laboratóriumi tapasztalatok alapján igazolni lehet a

légzésszabályozás zavarait, és bizonyítja a légzészavarra való hajlamot.(Szántó,

Kemény, Fekete, 1998)

„Az American Thoricic Society szerint az alvás során bekövetkező

légzésszabályozási különbségek jelentősek lehetnek a felső légúti funkciókban és a

gázcserében egészségesnek látszó, de légúti vagy központi idegrendszeri

megbetegedésben szenvedő gyermekekben is” (Szántó, Kemény, Fekete, 1998,

52old.) Sokszor helyetesití bizonyos esetekben a hosszú kórházi obszervációt.

Tapasztalatok szerint az OAS néhány órás alvás alatt is felismerhető.

„A különböző alvási értékekből összegzendő az összalvásidő, az alvásmélysége, az

alvásfázisok megoszlása az összalvásidő százalékában, az ébredések száma, a

testhelyzetek és az alváskor, illetve ébredéskor megfigyelhető viselkedési

jellemzők”(Szántó, Kemény, Fekete 1998, 54old). A poliszomnográfiás vizsgálat

önmagában nem elég diagnózis felállításához, de jelentős segítséget nyújt a

légzészavarok analízisében.

Kóros értékek csecsemőkorban:

„Átlagos légzés kiesés” percenként 7 mp-et meghaladó légzésszünet;

Periodikus légzés az egész mérési időszak alatt 20%-ot meghaladó értékben;

Centrális apnoe> 12 mp;

Obstruktív apnoe> 5 mp;

8

Bradycardia> 25%csökkenés, illetve 80/min alatti frekvencia;

Oxigéntelítettség csökkenése: nyugodt alvás alatt az eredetileg mért érték

több mint 15%-ot elérő esése

(Szántó, Kemény, Fekete, 1998)

2.3. A leggyakoribb légzészavarok csecsemő és gyermekkorban:

2.3.1. Felső légúti geometria

A felső légúti geometria – vizsgálatok alapján – összefüggést mutathat a

csecsemőkori légzészavarokkal. A 1.ábra azt szemlélteti, hogy milyen

keresztmetszetű garat-anatómia esetén gyakoribb az Obstruktív alvási syndroma.

1. ábra Felső légúti geometria

normális horkoló OAS

2.3.2. Alvási apnoe szindróma

Az alvási apnoe három formában jelenhet meg:

Obstruktív alvási apnoe

Centrális alvási apnoe

Kevert típusú

„Az obstruktív alvási apnoe-szindróma egy olyan, gyermekkorban is előforduló

specifikusan alváshoz kötött betegség, amelynek lényege, hogy kizárólag alvás

alatt, alvásóránként több mint 5 alkalommal légzéskimaradás lép fel, és ez mikro

ébredéseket eredményez.” (Dr. Benedek Pálma, 2006)

9

Tünetek

1. táblázat. Alvási apnoe tünetei

Nappali

Éjszakai

Aluszékonyság

Fásultság

Memóriazavarok

GOR tünetek

Reggeli fejfájás

Depressziós tünetek

Horkolás

megfigyelt légzésleállások,

fulladozás

gyakori felébredés

izzadás

szívdobogásérzés

bevizelés

Előfordulás

Előfordulási gyakoriság ~2%

2-8 éves kor között 5-6%

Túlsúlyos gyermekek között 20-30%

(www.doki.net)

A betegségre jellemző, hogy alvásban a felső légutak összeesnek, vagy

összenyomódnak, mely alvászavart okoz.

Tünetek:

Hangos horkolás

10s- ot meghaladó apnoék

Durva mozgásokkal kísért felhorkanás

Tarkó és felsőtestizzadás

Reggeli tompultság

Fejfájás

Másnapi aluszékonyság

10

Fáradság

Fizikai és szellemi teljesítő képesség

(Szirmai, 2006)

Az alvási apnoe szindróma további két formában is jelentkezhet. A leggyakoribb

obstruktív formán túl beszélhetünk centrális apnoe-ról - a légzésszünet során

légzőmozgás-kísérletek nem tapasztalhatók - valamint kevert apnoe-ról - a

légzésszünet elején légző mozgások nincsenek, majd idővel megjelennek az

ineffektív légzéskísérletek - is

2.3.3. ALTE (Apparent Life Threatening Event)

Ismert jelenség a fiziológiás újszülötkori periodikus légzés, speciális probléma az

ALTE, mely kb. 20 éve foglalkoztatja a gyermekgyógyászatban dolgozókat. Ez az

„Apparent Life Threatening Event”, régi nevén „near miss SIDS” avagy majdnem

hirtelen halál szindróma. Az ALTEra jellemző hogy hosszabb rövidebb ideig,

enyhébb vagy súlyosabb légzészavar, melyhez társul elsápadás, elkékülés,

tónusvesztés, eszméletzavar, általában spontán elmúlik. Bármikor előfordulhat,

alvástól független. Sok szerző SIDS rizikófaktornak tekinti, mások pedig ezt nem

látják bizonyítottnak. (Szántó, Kemény, Fekete, 1998)

Az ALTE egy olyan életet veszélyeztető, légzéskimaradáshoz vezető állapot, ami

izomtónus zavarral, cyanosissal jár és beavatkozás nélkül csecsemő halált okoz. A

SIDS áldozatok anamnézisében 10%-ban megtalálható az ALTE. Az ALTE

kórokaként leginkább súlyos GOR valószinüsithető. A GOR reflexes úton az

oesophagus vagy a légutakból kiindulva egy olyan kóros vegetatív reflexet indíthat

be, melynek következménye az ALTE. A GOR és a SIDS kapcsolata nem ilyen

egyértelmű, azonban, ha a GOR ALTE-t eredményez, a beteget SIDS

várományosnak tekinthetjük. (www.omikron-ltd.hu)

11

2.3.4 SIDS (sudden infant death syndrome):

Történelem

„A XVII. században még anyai „ráfekvésből eredő fulladás, az 1800-as években

nagy thymusszal összefüggő kóros állapot látszott ésszerű magyarázatnak. „

(Szántó, Kemény, Fekete, 1998, 14old.) Mai ismereteink alapján valószínűleg

elszenvedett oxigénhiányra utaló eltérést mutat. A bölcsőhalál problémája

folyamatosan fokozódik, főleg az összes csecsemőhalál csökkenéséhez viszonyítva.

(Szántó, Kemény, Fekete ,1998)

Egy évnél fiatalabb csecsemő hirtelen bekövetkező halála, melynek oka részletes

vizsgálatot követően sem derül ki. A kórfolyamat lényegét még nem lehet ismerni.

Ugyanakkor számos adatot gyűjtöttek össze a SIDS-szel kapcsolatosan, amik a

gyakoriságra és a rizikófaktorokra vonatkoznak.

Epidemiológiája

A bölcsőhalált világszerte ismerik, attól függetlenül, hogy sok helyen máshogy

nevezik. Előfordulása azonban más- és más, országon belül is nagyon az eltérések.

Előfordulása összegségében az élve születéshez viszonyítva 1.3 %, Európában 1-

2%, USA 1,3%, Magyarországon 2,4%, Új-Zélandon 2,5%.

Ezeknek az eltéréseknek az oka valószínűleg genetikai, és ezeken a helyeken másak

szocio-kulturális szokások is. (www.omikron-ltd.hu)

Legtöbbször 1 hónapos és egy év közötti csecsemőknél fordul elő, ritkán, de

előfordulhat fiatalabb, vagy idősebb gyermeknél is. 2 és 4 hónap között

kiemelkedően magas az előfordulás. Nemi megoszlás alapján kb. 60-40% arányú, a

fiúk oldalára. Ha a családban korábban már előfordult bölcsőhalál, akkor ott 5-10-

szeres az átlag populációhoz viszonyítva, meghalt ikertestvérnél pedig a

veszélyeztetettség különösen nagy. (Szántó, Kemény, Fekete,1998)

12

A SIDS-et környezeti és biológiai tényezők befolyásolhatják:

2. táblázat. Környezeti és biológiai tényezők

Környezeti tényezők

Biológiai tényezők

hason fektetés

anyai dohányzás graviditás, ill.

szoptatás alatt, passzív dohányzás

őszi-téli időszak

napszak

túlöltöztetés

rossz szociális körülmény

anyai életkor

anyai edukációs foka

anyai kábítószer fogyasztás terhesség,

szoptatás alatt

levegőszennyezettség

puha matrac

ágynemű

közös ágyban alvás

életkor

SIDS-ben meghalt testvér

nem

koraszülöttség (alacsony születési súly)

apnoe - ALTE szindróma

perinatalis hypoxia

ikerszülés

GOR (gastro-oesophagealis reflux)

rassz / etnikum

szoptatás

Környezeti tényezők

Hason fektetés - háton fektetés

Az adatok azt mutatják, hogy a SIDS esetek kb. 80% a hason fekvőknél következik

be. A hason fekvők mélyebb alvása, nehezebb ébreszthetősége és a légúti

obstrukció veszélye mind-mind a háton fekvés mellett szól. Számos országban

folytatott propaganda hatására, a háton fekvéssel csökkent a SIDS esetek száma

13

Anyai dohányzás - kábítószer élvezet

A magzati “passzív dohányzás” önmagában csökkenti az újszülött születési súlyát

és már ezért is rizikófaktor. A fentiek mellett a fiatal csecsemő hypoxiára adott

ébredési reakciója is csökken. A statisztikák szerint 30%-kal növeli a SIDS

kockázatát.

Hasonló adatok gyűlnek napjainkban az anyai kábítószer fogyasztással

kapcsolatban is.

Évszak - napszak szerepe - öltöztetési szokások

A hidegebb őszi-téli periódusban a SIDS gyakorisága kb. 2,5-szor magasabb. A

lehűlés, az ebben az időszakban jelentkező vírus / bakteriális infekciók egyaránt

szerepet játszhatnak ebben.

Szocio-kulturális különbségek

A család és ezen belül az anya szocio-kulturális állapota is jellemző kockázati

tényező. A fiatal anya, az alacsony anyai iskolázottság, a gyermekét egyedül nevelő

anya mind-mind rizikófaktora a SIDS halálozásnak.

Altatási szokások

A SIDS események elsősorban az éjjeli-hajnali periódusban jelentkeznek. Ennek

kapcsán fontos, hogy a puha matrac, a játékok, a felesleges pelenka, rongy fokozott

fulladási veszélyt jelent, éppúgy, mint a szülőkkel közös ágyban alvás.

Biológiai rizikófaktorok

Életkor

A csecsemőhalálozás nagy része az első hónapban jelentkezik, míg ebben az

időszakban SIDS gyakorlatilag nincs. A csecsemőkori hirtelen halál eseteinek döntő

többsége a 2-4 hónapra esik. 6 hónapos kor és 1 év között a SIDS ismét igen ritka

14

esemény (4.ábra). Biológiai szempontból a 3 hónapos életkorra esik a fiziológiás

anaemia. Ilyenkor relatív gyengébb a csecsemő immunstátusza, mert az anyai

ellenanyagok már, a saját ellenanyagok (IgG) még nincsenek optimális szintben

jelen a csecsemő szervezetében.

1. Diagram: Életkor szerinti megoszlás a bölcsőhalálban

Genetikai szempontok

A SIDS-ben elhunyt testvér a csecsemőkori hirtelen halál gyakoriságát 5-20-

szorosára emeli az átlag populációhoz képest. Ez lehet természetesen a környezeti

rizikófaktorok eredője, de mégis leginkább genetikailag determinált anyagcsere-

betegség irányába mutat. Ugyancsak genetikai okra vezethető vissza az, hogy a fiúk

veszélyeztetettebbnek tűnnek, mint a lányok.

Koraszülöttség, ikerszülés, alacsony születési súly

Valamennyi állapotban a SIDS gyakorisága magasabb. Szerepet kaphat az ebben a

korcsoportban gyakoribb perinatális asphyxia, de fontos tényező lehet a

légzőközpont éretlensége is koraszülöttekben. A fent felsorolt állapotokban a GOR

(gastro-oesophagealis reflux) a cardia záró izomzatának éretlensége miatt szintén

gyakoribb, mint az érett, 2500 g feletti súlycsoportban (5.ábra). (www.omikron-

ltd.hu)

15

2.Diagram: Születési súly szerinti megoszlás

A csecsemőhalál csendben zajlik le a légzés leállásával, szenvedés nélkül.

Nincsenek tünetek, ami felhívná a figyelmet, hiszen a csecsemő egészséges,

egyetlen tünet a csecsemő halála.

Az apnoe negatív kimenetele a bölcsőhalál, de minden apnoés hal meg. Az alacsony

születési súlyt a szakirodalom a bölcsőhalálra írja, az apnoéba nincs utalás az

alacsony születési súlyra.

A SIDS ismétlődésének elkerülési szabályai:

A baba hanyat feküdjön, jól illeszkedő kemény matracon!

A gyermek ne feküdjön párnán, vagy bármilyen fejet alátámasztó eszközön!

A gyermek elalvása után a felesleges holmikat el kell távolítani a babaágyból

A csecsemő egyedül aludjon, ne mással közös ágyban!

Ne legyen túl öltöztetve, teste ne melegedjen túl!

A baba számára dohányfüst-mentes környezetet kell biztosítani.

Fontos az anyatejes táplálás!(www.babaszoba.hu)

6.kép Anyatejes táplálás 7. kép: Hanyatfekvés

16

„Mi a közös az eseményekben? Jellemzően, az este egészségesen az ágyba letett

csecsemőt hajnalban, vagy reggel halva találják ágyában, legtöbbször hason fekve,

néha takaró alá csúszva, néha hányadékban, haláltusa jelei legtöbbször nem

mutathatók ki” (Szántó, Kemény, Fekete, 1998, 18 old)

2.4. Csecsemő és gyermek újraélesztése

A gyermek újraélesztés alapjai

Felnőtt újraélesztés terén hazánkban a szájból orrba lélegeztetés terjedt el, a 2006-os

norma szerint két befújást harminc mellkas kompresszió követ. Csecsemő és

gyermekkorban azonban az újraélesztés néhány ponton eltér a felnőtteknél

alkalmazottól. Míg felnőttek esetében a klinikai halál beálltának elsődleges oka

keringési elégtelenség, addig a gyermekeknél többségében légzési elégtelenségre

vezethető vissza. Ezzel magyarázható, hogy a csecsemők és gyermekek

újraélesztését nem mellkas-kompresszióval, hanem 5 lassú befújással kezdjük, majd

az újraélesztést 15:2 (kompresszió:befújás) arányban folytatjuk. Ezt alkalmazzuk

pubertás korig. Fontos azonban megjegyezni, hogy az sem követ el hibát, aki a

felnőttekre vonatkozó 30:2 arány alkalmazza gyermekeknél is. Ennek a

hatékonysága némiképp alacsonyabb.

Anatómiai eltérések

A csecsemők és gyermekek felnőttekhez képest eltérő testméretéből és

testarányából következően az újraélesztésnél néhány különbségre oda kell

figyelnünk.

A légzésvizsgálat, illetve a befújás során a csecsemők fejét nem szegjük hátra, ún.

neutrális helyzetben tartjuk, hogy óvjuk a nyakcsigolya-sérüléstől. A kisgyermekek

fej hátraszegését is körültekintően végezzük. A befújást kisebb fejnél - csecsemők -

úgy végezzük, hogy szánkat a beteg szájára és orrára illesztjük, nagyobb

gyermeknél a szájból orrba lélegeztetést alkalmazzuk. A befújt levegő mindig

legyen arányban a sérült tüdőtérfogatával! A mellkas-kompressziót a felnőttekhez

hasonlóan a szegycsont alsó harmadában végezzük, de csecsemők esetén két ujjal,

gyerekek esetén egy tenyérrel. A mellkast szintén a felnőttekéhez hasonlóan kb.

17

egyharmadáig nyomjuk le, s kb. 100 lenyomás/perc frekvenciával végezzük. Cél,

hogy a szervezet oxigénhez jusson, és ne álljon le a keringés. A tudományos

társaságok folyamatosan kutatják és rendszeresen javítják az ajánlásokat.

Újraélesztés lépésről lépésre

1. Szólítsuk meg és ezzel egy időben rázzuk meg a sérültet!

2. Ha nem reagál, kiáltsunk segítségért!

3. Vizsgáljuk a légzését

4. Ha nincs légzés hívjunk mentőt!

5. Csecsemők és gyermekek esetében 5 befújással kezdünk!

6. Vizsgáljuk a keringés jeleit

7. Ha továbbra sincs légzés és keringés kezdjük el a mellkas kompressziót, 30:2

arányban

1. Szólítsuk meg és ezzel egy időben rázzuk meg a sérültet!

Alkalmazzunk valamilyen ingert a személyen, fújjunk a szemére, szólongassuk,

hideg vizes kézzel érintsük meg az arcát, vagy kicsit csipkedjük meg.

2. Ha nem reagál, kiáltsunk segítségért!

Bárki segíthet, aki arra jár, nem kell, hogy képzett legyen.

A beteg vagy eszméletlen vagy halott→ a légút veszélyeztetett vagy elzáródott

Teendő:

A fej pozicionálása az életkornak megfelelően + az áll kiemelése

3. Vizsgáljuk a légzését

Átjárható légútbiztosítás: csecsemőkben:

• A fej hátrahajtása közép helyzetig (plafon) (8. ábra)

8. ábra

18

Ellenőrizzük a beteg légzését:

Odahajolunk a beteg orrához, arcunkat a mellkas felé fordítjuk:

– LÁTOM, hogy mozog a mellkas

– HALLOM, hogy szuszog a fülembe

– ÉRZEM a levegő áramlását a fülemen

10.ábra

5.Csecsemők és gyermekek esetében 5 befújással kezdünk!

Be fúvásos lélegeztetés:

CSECSEMŐKBEN:

Szájból orrba és szájba lélegeztetünk(9-10.ábra)

Egyenletes befújás 1-1,5 sec alatt, majd ellenőrizni a be fúvás hatásosságát

5x ismételni

19

9. ábra 10. ábra

Ha nem hatásos a lélegeztetés:

Ellenőrizzük, hogy van-e látható idegen test a légutakban, ha elérhető meg

kell próbálni eltávolítani

Fejpozíció, áll kiemelésének ellenőrzése

Legfeljebb 5 kísérlet a lélegeztetésre, utána mellkas kompressziót kell

kezdeni

6. Vizsgáljuk a keringés jeleit

10. ábra

Ellenőrizzük a pulzust, de ez semmiképp se tartson 10másodpercnél tovább;

1 évesnél idősebb gyermeknél tapintsuk a carotis pulsust a nyakon;

Csecsemőkorban tapintsuk a felkar belső oldalán a brachialis

pulsust.(10.ábra)

20

A laikus által - szülő - végzett újraélesztésnél a keringés jeleinek keresése okjektív

tényezők vizsgálatában merül ki – bőrszín, nyelés, könnyezés -, így nem

követelmény a nagyartériák tapintása.

7. Ha továbbra sincs légzés és keringés kezdjük el a mellkaskompressziót, 30:2

arányban

Mellkas kompresszió csecsemőknél (11.-12. ábra):

2 ujjbeggyel, a bordaívek találkozása felett 1 harántujjal

( a szegycsont alsó harmada)

Mélység: mellkas 1/3-a

Frekvencia: 100/min

11. ábra 12.ábra

( Mátrai Zsolt és mts, 2003)

21

3.Saját vizsgálat

3.1 Vizsgálat célja:

Vannak olyan gyermekek, akiknél csak egyszer jelentkezik éjszakai apnoe, vannak

olyanok, akiknél sokszor és gyakran előfordul éjszakai apnoe, ezek gyakoriságát

szeretném vizsgálni.

Ha csökkenteni tudnánk a lehetséges okokat, amik az alvási apnoét okozzák,

csökkenteni tudnánk az esetszámot, ezért célom feltárni a lehetséges

rizikótényezőket.

A szülők sokszor nem megfelelően reagálnak légzés leállás észlelésekor, ezért

célom megvizsgálni, hogy különböző szülők hogyan is reagálnak.

Valamint szeretném vizsgálni a családszerkezet és az előfordulás közötti

összefüggéseket.

3.2 Anyag és Módszer

Kutatásom során a kérdőíves felmérést és a dokumentumelemzést választottam.

A kérdőíveket Kazincbarcikán és környékén, valamint Gyomaendrődön (Békés

megye) osztottam ki. Nem csak városban, hanem faluban, kisvárosban, és

községekben is kiosztásra kerültek kérdőívek.(3. Grafikon)

3. Grafikon

Kérdőívek kiosztási helye

12

78

23

Község

Falu

Kis város

Város

22

60db kérdőívből 50db-ot kaptam vissza. A visszakapott kérdőív mindegyike

értékelhető. A kérdéssort olyan anyukákkal töltettem ki akiknek van legalább egy 5

éven aluli gyermeke. A kitöltők életkora 19 és 42 év között volt. (4. diagram)

4. Diagram

Éeltkor alapján

6

1820

6

0

5

10

15

20

25

19 - 24 25 - 30 31 - 36 37 - 42

életkor

fő

A válaszadók gyermekeinek számát az 5. grafikon szemlélteti.

5. Grafikon

A válaszadók gyermekeinek száma

2022

5

2 1

0

5

10

15

20

25

1 2 3 4 5

Gyermekek száma

Fő

23

Kérdőíves felmérésem célja az volt, hogy felmérjem az anyák tudását a

bölcsőhalálról, valamint, hogy ismerik e a teendőket ha az bekövetkezne. Két

hipotézisemre szeretnék választ kapni az adatokból. Kérdőíves felmérésemet 2010.

júniusától 2010. szeptemberéig végeztem. A válaszadás önkéntes volt, és anonim

módon zajlott. Kérdőívem 11db kérdést tartalmazott, ebből 4db zárt kérdés, és 7

nyitott kérdés volt.

A dokumentumelemzést a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetem

Oktatókórház Gyermek Egészségügyi Központ III. osztályán végeztem. 80 db

dokumentumot elemeztem, olyan gyermekekét, akik 2009. január és 2009.

szeptember között feküdtek bent polysomnográfiás vizsgálat miatt. A

dokumentumokat 16 szempont alapján vizsgáltam. A 80 gyerekből 17-nél találtak

éjszakai apnoét, melyben volt obstruktív apnoe, és kevert apnoe. Így mintámban 17

gyerek állt „rendelkezésre”. Nehézséget okozott, hogy a dokumentumokban nem

volt feltüntetve a tünetek kezdete, így a vizsgálat időpontjából kiindulva mínusz egy

hónapot számoltam a kezdetekhez képest, mivel átlagosan 1 hónap a vizsgálatra

várakozási idő. Betekintést nyerhettem az alváslaborba is, ahol részletesen

tájékoztattak arról, hogyan is zajlik egy ilyen vizsgálat.

Nyári gyakorlatom alatt 10 szülővel készítettem rövid interjút, előre elkészített

interjúvázlat alapján. Fel kívántam mérni, melyek a leggyakoribb kérdések és

félelmek a bölcsőhalállal kapcsolatban. Az interjú célja, hogy leendő pályám során,

majd tudjam ezeket, és kérdésekre felkészülve tarthassak a témában előadást.

3.3 Eredmények bemutatása

1. Feltételezem, hogy az alvási apnoe szindróma gyakoribb kettő vagy több

gyermekes családoknál, mint egy gyermek esetén.

Ezt a hipotézist a dokumentumelemzéssel vizsgáltam. A 17 apnoés gyermek közül

12-nél volt 2 vagy több gyermek, míg 5-nél csak 1 gyermek van a családban. ( 6.

Grafikon) Ez a hipotézisem igaznak bizonyult.

24

6. Grafikon

12

52 vagy több

gyerek

1 gyerek

2. Feltételezem, hogy a szülők többsége nem tudja, mit kell tenni, ha gyermekénél

légzésleállás következik be.

Kérdőíves felméréssel vizsgáltam meg, hogy az anyukák mit tennének egy

szituációban, ha gyermeküknél légzés leállás következne be. Az 50 megkérdezettből

15 csak mentőt hívna, 3 csak újraélesztene, 9en valamilyen ingert alkalmaznának,

hogy biztosak legyenek abban, hogy gyermekük nem vesz levegőt, és 28 an pedig

mentőt hívnának, majd megkezdenék az újraélesztést.(7. Grafikon)

Ez a hipotézisem hamisnak bizonyult.

7. Grafikon

Szituációs feladat megoldása

28

159

30

5

10

15

20

25

30

Mentő és

Újraélesztés

Mentő Inger

allkalmazása

Újraélesztés

3. Feltételezem, hogy téli időszakban gyakrabban jelentkezik az éjszakai apnoe

mint más évszakokban

Dokumentumelemzéssel mértem fel, hogy mikor jelentkezik gyakrabban

éjszakai apnoe. Téli hónapokhoz a januárt, februárt, március vettem, ennek oka

az volt, hogy a dokumentumokon nem voltak feltüntetve a tünetek kezdete.

25

Mivel az alvás laborba bejutás 1 hónapot vesz igénybe, így a vizsgálatok

idejéből indultam ki. A 17 gyerekből 1 gyermek 1 éven felüli volt, így nem

számoltam bele, mert nála valószínűleg korábban jelentkezett. Így 16 gyermeket

vizsgáltam ehhez a hipotézishez. 16-ból 6-nál télen, 4-nál tavasszal és 6- nál

nyáron jelentkezett.(8. Grafikon)

Ez a hipotézisem hamisnak bizonyult.

8. Grafikon

Évszakos előfordulás

6

4

6

Télen

Nyáron

Tavasszal

4.Feltételezem, hogy az alvási apnoe szindróma előfordulásában családi

halmozódás gyakori jelenség

A 17 vizsgált gyereknél 3-nál találtam a családi anamnézisben visszamenőleges

éjszakai apnoét, a 3-ból 1-nél negatív kimenetele lett, bölcsőhalál következett

be. (9. Grafikon)

Ez a hipotézisem hamisnak bizonyult.

9. Grafikon

Családi halmozódás

3

14

Van

Nincs

26

5. Feltételezem, hogy a légzésfigyelő – alarm – készülékjelentős segítséget nyújt

a diagnosztikában, ennek ellenére a szülők nagy része nincs tisztában az eszköz

használatának lényegével.

A dokumentum elemzés során kiderült, hogy a 17 gyerekből 7-nél a

légzésfigyelő jelezte az apnoét (10. Grafikon), így ezeknél a gyerekeknél ezért

kérték a polysomnográfiás vizsgálatot. A másik 10 gyereknél, 5-nél a szülő vette

észre, hogy gyermeke nem vesz levegőt, 5–nél pedig különböző okokból kérték

a vizsgálatot, pl. korábba pozitív polysomnográfiás eredmény.

10. Grafikon

7

5 5

0

1

2

3

4

5

6

7

Fő

Jelzett a

készülék

Kérték a

vizsgálatot

Nem vett

levegőt

A polysom vizsgálat elvégzésének okai

Ezt a hipotézist kérdőíves felméréssel is vizsgáltam. Felmértem, hogy a szülők

mennyire tudják mire is használható a baby vagy légzésfigyelő.

Az 50 megkérdezettből 41-en pontosan tudták, hogy mire való, vagyis hogy a

gyermek légzését figyeli, és jelez, ha a gyermek nem vesz levegőt, 20 anyuka

azt is leírta, hogy bealítható a jelzés időpontja, hogy hány másodperc után

jelezzen, ha a légzés ki marad. A 42ből 20-an használták is. A 9 anyukából 3-

man azt írták, hogy jelez, ha sír a baba, 3- man nem tudták, hogy mire való, és

azt se hogy van ilyen. 2-en úgy gondolták, hogy figyeli a csecsemők mozgását,

1 anyuka pedig azt írta, hogy csipog, ha meghal a csecsemő.(11. Grafikon)

27

11. Grafikon Szülői ismeretek a babyfigyelő használatáról

41

3

3

2

1

0 10 20 30 40 50

Figyeli a gyerek

légzését

Jelez ha sír

Nem tudja

Mozgását figyeli

Csipog ha

meghal a gyerek

Hipotézisem első fele igaznak bizonyult, hiszen a 17 gyermekből 7-nél a

légzésfigyelő jelzett. Hipotézisem második fele hamisnak bizonyult, hiszen az 50

megkérdezettből 41- en pontosan tudták mire használható az eszköz.

Hipotézist nem bizonyító, de vizsgálatból kiderült eredmények.

Kérdőívemmel felmértem, hogy az anyák hallottak e már bölcsőhalálról, ha igen

honnan hallottak róla, és kértem fogalmazzák meg. Felmértem, hogy tudják e

milyen rizikótényezők válthatják ki, és soroljanak fel párat.

43 anyuka pontosan tudta mit jelent a bölcsőhalál, 5 részben ismerte azt, míg nem

hallott róla 2 szülő .(12. Diagram)

12. Diagram Szülői ismeretek a bölcsőhalállal kapcsolatosan

43

52

Pontosan tudta

Részben tudta

Nem hallótt róla

28

Az ismerek szerzésére vonatkozó kérdésem, zárt típusú volt. 5 db lehetséges

választ adtam meg, ezek eloszlása média 27 fő, egyéb (testvér, szülő, barátnő, stb.)

15 fő, védőnő 13 fő, gyerek orvos 7 fő, háziorvos 1 fő. (13. Grafikon)

13. Grafikon

Ismeretek szerzése

7

13

1

27

15

Háziorvos

Védőnő

Gyerekorvos

Média

Egyéb

A rizikótényezők ismertével kapcsolatosan mintegy 28 szülőnek jónak ítélhető az

ismerete, ezzel szemben 22 szülő ismeretei hiányosak vagy elégtelenek.(14.

Grafikon)

14. Grafikon

Rizikótényező ismerete

28

22

Igen

Nem

Összesen 22 db lehetséges rizikótényezőt kaptam válaszul, ezekből kiemelnél az 5

leggyakoribbat, melyeket a legtöbben leírtak. (15. Grafikon)

29

15. grafikon

Szülők álltal megjelelőlt leggyakoribb

rizikótényezők

15

14

8

6

5

0 2 4 6 8 10 12 14 16

Hasonfektetés

Túlmelegedés

Dohányfüst

Koraszülöttség

Szív-érrendszeri betegség

Dokumentum elemzésem során, is fedeztem fel néhány adatot, melyeket

hipotéziseim bizonyításához nem használtam. A 17 vizsgált gyerek közül 13

obstruktív apnoéba szenved, 4 pedig kevert apnoéban. (16. Grafikon)

16. Grafikon

Poliszomnográfiás vizsgálat eredményei

13

4 Obsruktív

Apnoe

Kevert

Apnoe

Vizsgáltam, a gyerekek egyéb betegségeit, és azt hogy a családi anamnézisekben

vannak e összefüggések. Társult betegségben szerepelt a GOR 5fő, anémia 5 fő,

szívbetegségben szenvedők 3 fő, obesitas 2 fő, légúti betegség 2 fő. (17.

Grafikon)

30

17. Grafikon

Leggyakrabban észlelt társbetegségek az

éjszakai apnoé szindróma mellett

5

5

4

3

2

2

0 1 2 3 4 5 6

Anémia

GOREgyéb

SzívbetegObesitasLégúti betegség

Családi anamnézisben is találtam összefüggéseket. A gyerekek családjában

előfordult betegségek: légúti betegség 10 főnél, hipertónia 5 főnél,

cukorbetegség 2 főnél, reflux 1 főnél, szívbetegség 1 főnél. (18. Grafikon)

18. Grafikon

11

1

1

2

5

Légúti betegség

Hypertónia

Cukorbetegség

Szív betegség

Reflux

Az apnoés gyerekekhez, születési súly alapján kontrol csoportot állítottam fel, 17 db

egészséges, apnoéban nem szenvedő gyermeket. A 17 apnoés gyerek átlag születési

súlya 2954g, míg az egészségesek átlag születési súlya 3483g. (19. Grafikon)

31

19. Grafikon

Születési súlyok átlaga grammban

2950

3485

2600 2800 3000 3200 3400 3600

Apnoesok

Egészségesek

3.4 Eredmények értékelése

Munkám során 4 célkitűzést fogalmaztam meg, melyek elérésére 5 hypotézist

állítottam fel. A kérdésfelvetéseimből 2 db igaznak bizonyult, 1 részben bizonyult

igaznak, míg 2 pedig hamisnak. Beigazolódott, hogy több gyermekes családoknál

gyakrabban fordul elő, mert a 17 gyereknél, 12-nél több mint egy gyerek van, 5-nél

pedig egy gyermek van a családban, és hogy a babyfigyelő segítséget nyújt a

diagnosztikában, hiszen a 17 gyerekből, 7db a készülék jelzése miatt került

polysomnográfiás vizsgálatra. Megcáfolódott, hogy télen gyakrabban fordul elő

éjszakai apnoe, mert nyáron ugyanannyi gyermeknél jelentkezett, (6-nál télen, 6-nál

nyáron), valamint 4 tavaszi esetet is találtam. Hamisnak bizonyult, hogy a szülők,

nem tudják, mit kell tenni, ha gyermeküknél légzés leállás következik be, az 50- en

megkérdezettből 28- an helyesen válaszoltak. Helyesnek értékeltem, ha mentőt hív

és megpróbálja újraéleszteni a csecsemőt. A rosszul válaszoló 22 személy,

megosztva vagy csak mentőt hívna, vagy újraélesztene és van, aki nem tenne

semmit, mert annyira megijedne.

32

Negyedik hipotézisem, miszerint családi halmozódásra gondoltam az éjszakai

apnoénál, a 17 gyerekből 3-nál fordult elő hasonló a családi anamnézisben, ebből 1

betegnél bölcsőhalál következett be, 2-nél pedig éjszakai apnoe igazolódott a

családban.

Nem volt igaz az a hipotézisem sem miszerint a szülők, nem tudják mire való a

babyfigyelő, mivel az 50-en megkérdezettből 41-en tudták, hogy a gyermek

légzését figyeli. Azt is leírták, hogy az időzítő, mely rajta van, beállítható hogy hány

másodperc után jelezzen, és hogy a készülék egy matrac, melyet a gyermek alá kell

helyezni.

Vizsgálatom során, találtam olyan tényezőket, melyekre szakirodalmi utalás nem

volt és hipotézist sem fogalmaztam meg vele kapcsolatban, de az eredmények

értékelésekor felfigyeltem rá. A 17 éjszakai apnoés mellett 17 egészséges, - nem

apnoés - gyermeknek is figyelembe véve az átlagszületési súlyt vizsgálva

bebizonyosodott, hogy a vizsgált személyeknél az éjszakai apnoés gyermekek

születési súlya kevesebb, mint az egészségeseké. Az apnoésok átlag születési súlya

2954g, míg az egészségeseké 3483g. Feltűnt továbbá, hogy az apnoésok között, ha

családi halmozódás alapján nem is apnoe, de légúti betegség gyakran fordult elő. A

17 gyereknél 11-nél volt visszamenőleg a családban valamilyen légúti betegség - 8

asthmás, 2 gégerákos, 1 tüdőrákos beteg - . A gyermekek betegségeire vonatkozóan,

2 gyermeknek volt társbetegségként légúti betegség, de 5-nél volt GOR, és 5-nél

anaemia.

A bölcsőhalált ténylegesen kiváltó okok ismeretlenek, hiszen egészséges jó testi és

mentális fejlődést mutató csecsemőknél fordul elő, de statisztikailag kimutatható

rizikótényezői azonban vannak, melyeket a szülők többnyire ismernek.

Védőnői munkám során hangsúlyt szeretnék fektetni a bölcsőhalál megelőzésére és

a légzésleállás bekövetkezte utáni szülői teendőkre. Úgy gondolom, hogy ezt

egészségügyi dolgozónak kell megtennie, főként védőnői feladatnak kellene lennie,

hiszen ők azok a szakemberek, akik az anya mellett vannak, mind a várandóság

alatt, mind a szülés után. Az anyukák a médiából sokszor téves információt kapnak,

ezt szeretném megelőzni, korrigálni. Akármilyen ijesztő is első hallásra a szülők

számára, el kell nekik mondani, hogy előfordulhat, és hogy egészséges

33

csecsemőknél is. Felhívnám a figyelmüket a rizikófaktorokra, melyeket ha kerülnek

talán megakadályozható a tragikus kimenetel. Mindenkinek javasolnám, hogy

használjon baby figyelőt, hiszen ha baj van, az azonnal jelez, és időben segíthetnek

a babán. A légzésfigyelő drága termék, több család nem tudja megfizetni, de

javasolható a kölcsönzés, vagy családon belüli átadás. Fontosnak tartom, hogy

minden szülő, sőt ember tudjon elfogadhatóan, legalább alapszinten újraélesztést

alkalmazni, hiszen azzal sok csecsemő, és ember megmenthető.

Kiscsoport foglalkozás során világosítanám fel a szülőket mind a bölcsőhalálról, és

az újraélesztésről is. Csecsemő újraélesztő fantom segítségével szituációs

feladatokat szeretnék alkalmazni, sürgőségi ellátásban dolgozó szakembert kívánok

meghívni. Az Ő előadása életszerűbb, hitelesebb. Célszerűnek tartom az

újraélesztésről rövid, jól értelmezhető folyamat ábrák szülők közötti terjesztését,

mely jelentős támaszt nyújthat egy sürgető szituációban. Javasolnám, hogy a

csecsemő közelébe helyezzék el, - pl. a falon egy kép hátuljára - így ha baj van, azt

csak leveszik, és jelentős segítséget nyújthat ebben a nem kis stresszel járó

cselekvéssorban.. Kis csoportos foglalkozást tervezek az előbbiek végrehajtásához -

8-10 fő -, mert ez a létszám a legoptimálisabb az alábbiak miatt:

könnyebb a kontaktustartás;

jobban mernek kérdezni;

több idő jut gyakoroltatásra, a hibák korrigálására

Az interjú készítése közben számos olyan kérdéssel találkoztam melyekre a

szülőknek megnyugtató választ adni – felkészülés nélkül- nehéz. Ezért a

leggyakrabban felmerülő kérdéseket az alábbiakban ismertetem, így segítséget

nyújtva leendő kolléganőimnek is a felkészülésben.

Tudom e előre?

Öröklődik e?

Mikor számíthatok rá – napszak, életkor is?

Mindig meghal e?

Először újraélesztem, aztán mentő? Vagy fordítva?

Tehetek e kárt az újraélesztéssel (pl. bordatörés)?

34

A felvilágosítást a várandóság utolsó hónapjára tervezném, ezt az időszakot

tartom a legmegfelelőbbnek, hiszen ha hamarabb történne, elfelejtenék, semmisé

válnának az ismeretek, ha pedig a szülés után lennének felvilágosítva, lehet,

hogy szülés utáni depresszió kialakulásának kockázatát növelné. Egy anya

életében az a legboldogabb pillanat, amikor gyermeke megszületik, nem szabad

azt ilyen témával beárnyékolni, elrontani. Véleményem szerint a leendő apáknak

is részt kellene venniük az anyukákkal együtt a képzéseken, mert jó, ha mind

ketten hallanak róla, - a szülők közül elsősorban az anyán észlelhető stressz

reakció, a cselekvést megakasztó vagy jelentősen rontó pánik, ha csecsemője

akut egészségkárosodást szenved- . Ha valamely csecsemőnél jelentkeznének

tünetek, tovább küldeném őket vizsgálatra, főként polysomnográfiás vizsgálatra,

de mindenképp úgy tenném, hogy ezzel ne ijesszem meg a szülőket. A

felvilágosítás alkalmával a következőkre térnék ki:

A vizsgálat nem okoz fájdalmat

Egy éjszakás vizsgálatról van szó

A vizsgálat alatt a szülő jelen lehet az osztályon

A vizsgálat nem félelmet keltő körülmények között zajlik

Leendő védőnőként remélem, hogy ezen munkámmal hozzájárulhatok minél

több családi tragédia megelőzéséhez , valamint hogy felvilágosításommal a

szülők felkészültebben, magabiztosabban oldják meg az akut helyzetet ha

esetleg mégis bekövetkezne. Bízom benne, hogy munkám során elnyerem a

szülők bizalmát, és bátran fordulnak majd hozzám tanácsért, segítségért.

Végezetül pedig, egy szülőpárt megkérdeztem, hogy mi volt első gondolatuk,

mikor megtudták, hogy csecsemőjüket elvesztették, és így válaszoltak:

Édesanya: „Nem gondoltam semmire, csak mérhetetlen nagy fájdalmat

éreztem”.

Édesapa :„ A feleségem volt az első gondolatom, féltettem őt nagyon”.

Az apuka nem is láthatta csecsemőjét, az anyuka pedig mindössze 2 percig

tarthatta kezében. A csecsemő légzésleállásban halt meg, de talán megmenthető

lett volna.

35